MB-03/2006.
(MB-03/2006-2010.)
az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. június 23-án, pénteken, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Czerván György (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Godó Lajos (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Vécsi István (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Bedő Tamás (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Kispál Ferenc (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Karácsony Imréné helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és mindazon érdeklődőket, akik figyelemmel kísérik a munkánkat.
Az írásban kiküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok tárgyalását javasolom 1. és 2. sorszámmal. Kérdezem, hogy ehhez észrevétel, módosítás vagy bármi van-e a bizottsági tagok részéről. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérem, kézfeltartással jelezzük, hogy egyetértünk-e a napirenddel. Egyben létszámellenőrzést is végzünk. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk a napirendet, 21 fővel vagyunk jelen.
Szeretném nagy tisztelettel köszönteni Herbály Imre alelnök urat, akit a parlament az MSZP-frakció javaslatára alelnökké választott. Valamint nagy tisztelettel szeretném köszönteni két új tagunkat, Borenszki Ervint és Vécsi Istvánt ezen új területükön.
Most térnénk rá az 1. napirendi pontra, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/231. számon benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. A kormány képviselője jelen van, így nincs akadálya, hogy rátérjünk a módosító javaslatokra; a Pénzügyminisztérium részéről Karácsony Imréné helyettes államtitkár asszony vesz részt a mai ülésen.
Nálam a titkárság által ajánlott, a bizottság munkáját érintő módosító indítványok közül az első a 27. ajánlási pontban lévő 231/24. számú módosító javaslat, Kovács Ferenc képviselőtársunk javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottsági tagokat, kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki nem támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Többség - a bizottság nem támogatja ezt az indítványt. (Dr. Kis Zoltán: Úgy gyorsabb, ha azt kérdezed, hogy ki támogatja.) Ugyanaz. Úgy kérdeztem meg, hogy ki nem támogatja, és ebből is látom, hogy egyértelmű többséget kapott az elutasítás. Tehát a bizottság nem támogatja. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (8) Megvan az egyharmad.
A 30. pontban szereplő 231/33. számú módosító javaslat Karsai József és Godó Lajos képviselőtársunk javaslata, amely a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos. A kormány álláspontját kérdezem.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem, hogy kérdés, vélemény van-e a bizottsági tagok részéről. Karsai képviselő úr, parancsolj!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Beszéltünk telefonon a helyettes államtitkár asszonnyal, és körül is néztünk ebben a témában. Nem tudom, hogyan tudjuk megoldani ezt a problémát. Most is azt mondom, megismétlem - jogászok véleményével megerősítve -, hogy ezzel az egész tb-járulékkal és adóval kapcsolatban nem az ellen van kifogásom, hogy ellátatlan ember legyen vagy ne legyen, hanem az ellen, hogy egyértelműen vonatkozik a jelenlegi szabályozás minden egyes emberre; lehet két állása, három állása, akkor is fizetnie kell, ha van egy őstermelői igazolványa, 650 ezer forintot. Tehát szerintem a törvénynek nem ez volt a szándéka; ellátatlanokról akart gondoskodni, de nem sikerült. Nem látom, hogy ezt hogyan lehetne orvosolni. Ez az egyik indoklásom.
A másik pedig: teljesen tisztességtelennek tartom azt - ideáig merészkedem el -, hogy valaki 601 ezer forint után ugyanannyi tb-járulékot, 44 százalékot fizessen, mint 6 millió 999 ezer után. Tehát ezt továbbra is kifogásolom. Természetesen sorolhatnám tovább, hogy ezt havi bevallásba kell tenni, vagy milyenbe, de ennek legalább ugyanannyi költsége lesz. Most elmondom itt a Pénzügyminisztérium képviselőjének, hogy dupla annyiba fog kerülni az egész államigazgatásnak és a Pénzügyminisztériumnak ezt bevezetni, mint amennyit fog hozni az őstermelőtől, mert 50-100 ezerrel meg fog nőni a munkanélküliek száma, és majd fizetjük a munkanélküli meg a szociális segélyt azoknak az embereknek, akik visszaadják az igazolványt, mert 5 hektár földért nem csinálják, vagy egy néven lesz több, tehát ez továbbra is probléma.
Ragaszkodom ahhoz, hogy erről a frakció döntsön - itt a munkacsoportunk -, hogy differenciáljunk, mert az igazságosság hozzátartozik egy törvénymódosításhoz. Akárhogy vesszük, a személyi jövedelemadóról vagy bármilyen más adóról szóló törvényben igenis vannak értékhatárok. Itt a 601 millió és a 7 millió között több mint tizenegyszeres különbség van, és ugyanannyit fizet az, akinek egytizenegyed rész bevétele van, mert bevétel után van a járulék, még egyszer mondom, nem pedig jövedelem vagy fizetés után. Ez egy bruttó árbevétel, ami lehet, hogy 200 ezer mínusz egy őstermelőnél, mert most volt 2 hektár vize a 10 hektáron, elszállította róla a terményt, az már veszteséget termelt, és befizet 140 ezer forintot meg minimum 100 ezer forintot a könyvelőnek, hogy ezt a havi elektronikus bevallást megcsinálja.
Nem beszélve arról, hogy ez az őstermelői réteg még nem jutott el odáig, hogy egyáltalán megnézze, hogy neki ezt fizetni kell, és a legminimálisabb bírság is az APEH-nál 100 ezer forint, ha elmulaszt egyhavi tb-bevallást. Ezáltal ebből földárverések, házárverések fordulhatnak elő, mert lesz, aki a következő évben veszi észre, amikor kijön a büntetés, utána kamatos kamattal nem tudja kifizetni, és bizony dobra kerülhet a háza. Tehát én továbbra is ragaszkodnék ehhez az indítványhoz. Indoklást nem is kérek, mert telefonon megbeszéltük, a munkacsoport-ülésen beszéltünk róla.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért, hogy értelmezzük - mert az adótörvényeknél sok ravaszság van, meg egyáltalán, hogy az ellenzéki képviselők is tudjanak szimpátiával fordulni majd a szavazáskor ehhez a kérdéshez -, ha jól értem, az előterjesztés lényege az, hogy két részre bontaná a járulékfizetési kötelezettséget, két bevételi nagyságrendre: 600 ezer forinttól 3 millió forintig, valamint 3 millió forinttól 7 millió forintig. Egyben azt mondja, hogy ha más szerződéses viszonyból már van társadalombiztosítási fizetése, akkor itt ezt nem kell megtenni. Nagyjából így foglalnám össze; lehet, hogy nem teljesen pontosan, de én ezt látom.
Kérdezem a kormány véleményét, indoklását az elutasításhoz, hogy általános az elutasítás, vagy a beterjesztett változat esetleg technikailag, jogszabályilag nem felel meg a jelzett szándéknak.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Két dolog van. Az egyik: arról is gondoskodnunk kell, hogy a kapott támogatás ne tolja feljebb a bevételt. Tehát kell egy olyan módosító indítványt csinálni, hogy ha valaki kap 5 millió forint bevételhez 2,5 millió forint támogatást, akkor automatikusan ne a minimálbér legyen a járulékalapja, mert ez a módosító indítvány erre nem tér ki. A képviselő úr kérésére ezt előkészítjük és bemutatjuk a bizottságnak; lehet, hogy bizottsági módosító indítvány lesz.
Valóban két olvasata van a benyújtott törvényjavaslatnak. A szándékunk az volt, hogy ha más jogviszonyban biztosított, akkor ne legyen járulékfizetési kötelezettsége csak annak okán, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Észre vettük, hogy két olvasata van, tehát ezt is módosítani kell.
Arra, hogy a 600 ezer forint és a 3 millió forint, valamint a 3 millió forint és a 7 millió forint közötti bevételekre külön járulékalapot határozzunk meg, én most nem látok lehetőséget. Tehát most csak arról tudok nyilatkozni, hogy ha 7 millió alatt van a bevétele, akkor a minimálbér fele alapján kell járulékot fizetnie, ha 7 millió forint felett van, akkor a minimálbér alapján kell a járulékot fizetnie. Itt most csak abban tudok nyilatkozni, hogy fenntartjuk a benyújtott törvényjavaslat szerinti járulékot. Azzal, hogy nem egyértelmű a szöveg, egyetértek, és erre készítünk módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát van olyan része, amit a kormány változatlanul támogatni fog - biztos segítik is a képviselő urat ennek megfogalmazásában -, és van olyan része, amiben egyelőre elvi elutasítás van. Azt hiszem, így összegezhetem. Természetesen várjuk a későbbi előterjesztéseket.
További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyértelmű többség, tehát a bizottság támogatja.
Kérdezem, hogy az eddig benyújtott módosító indítványokhoz, ami az ajánlási tervezetben van, bármelyik módosító indítványhoz van-e további észrevétel, kérdés; mert lehetőségünk van bármelyik benyújtott módosító indítványhoz észrevételt tenni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor az eddig ismert módosító indítványok megtárgyalását befejezettnek tekintjük.
Javaslom, térjünk át a bizottság által kezdeményezett módosító indítványokra. Három ilyen került hozzánk. Az első: "a társasági adó 36. §-a - így fogják látni képviselőtársaim a kiadott előterjesztésekben -, amely a társasági adó 26. § (11) bekezdése helyébe a következőképpen lép". Ezt a módosító indítványt vegyük most elő. Az adófeltöltéssel kapcsolatosan egy olyan új fordulatot indítványoz a kormány, amelyben azt kéri, hogy a szokásos decemberi határidőre a következő évben várható állami és uniós támogatást bevételi szintnek tekintve ez után is a feltöltést végezzék el. Ezt kifogásolja meg ez a módosító indítvány. Jelzem, én ezzel egyetértek, mert ez egy nagyon új szemlélet a Pénzügyminisztérium részéről, ha szabad így fogalmaznom. Különösen, ha hozzáteszem, hogy ez az a pénz, amit elvileg ugyan meg kellene kapniuk a gazdálkodóknak, de eddig még a tárgyévben nem kaptak meg, tehát a fikcióra fikció; ezt feltöltetni, konkrét pénzzel megfizettetni egy nagyon új szemlélete a törvény-előterjesztésnek.
A kormány képviselőjének a kezében van-e ez az indítvány? (Karácsony Imréné: Igen.) Akkor kérném szépen a nyilatkozatot róla.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Valójában itt nem is a javaslat újszerű, hanem sajnos ez így működött. Az elmúlt két-három évben nagyon sok problémával szembesültünk, és kértük az APEH-ot, hogy járjon el méltányosan, ha valamely gazdálkodó szervezet azért nem tölttette ezt fel, mert még nem kapta meg a támogatást bármely ok miatt. Tehát, hogy úgy mondjam, egy ilyen átirattal próbáltuk rendezni az ügyet, mert önhibáján kívül nem kapta meg a gazdálkodó szervezet a támogatást, és ezért nem tudta figyelembe venni a feltöltésnél.
Hogy rendezni kell ezt az ügyet, azzal egyetértünk. Ez a megoldás szövegszerűen nem jó, mert ezt nem kell alkalmazni abban az esetben sem, tehát valószínű, hogy máshová kéne tenni. Tehát én ezt most semmiképpen nem tudom támogatni, de jó lenne, ha a benyújtóval tudnánk egyeztetni, mert lehet, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben kéne erről rendelkezni. Most nem hoztam el a hatályos törvényt, hogy ezt hol kéne megírni. Ha lehet, akkor erre egy másik módosító indítványt készítenénk el, egy pontosabbat.
ELNÖK: Értem, köszönöm. A bizottsági tagok részéről van-e kérdés, vélemény? Igen, alelnök úr.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Helyettes Államtitkár Asszony! Én az iránt érdeklődnék, hogy a rendelkezésre álló idő alatt el tudják-e készíteni ezt a módosító indítványt. Köszönöm szépen.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, el tudjuk készíteni a módosító indítványt.
ELNÖK: Csak az óvatosság kedvéért kérdezem meg: az elvi felvetéssel ezek szerint önök egyetértenek?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ha azt a problémát kell rendeznünk, hogy neki beszámít az adóévi bevételei közé, de nem kapja meg a támogatást csak január-februárban, akkor egyetértünk.
ELNÖK: Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Csak a pontosítás végett szeretném elmondani, hogy itt egy nagyon jelentős összegről van szó, egy 150 milliárdos áthúzódó tételről, amit a gazdálkodónak, vállalkozónak meg kell előlegezni; hitelt vesz fel, költségei vannak. Tehát ez nem egy bagatell összeg, országos szinten nem néhány milliárd, hanem komoly nagyságrend. Ezért azt kérem, hogy a súlyának megfelelően - mint ahogy gondolom, a bizottság tagjai is ezzel egyetértenek - kezeljük.
Köszönöm.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ennek egy részét megkapják decemberben, legalábbis tavaly csak áthúzódó kifizetés volt.
ELNÖK: Azt javaslom, ebben ne nyissunk vitát, mert akkor nagyon sok történetet tudnánk most elmesélni.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Tudom. Az előterjesztővel majd tudunk egyeztetni, aki ezt a módosító indítványt készítette? (Bólogatások.) Ha tavaly-tavalyelőtti ügyeket kell kezelni, készséggel állunk rendelkezésükre.
ELNÖK: Szakmai szervezeteket is be fogunk vonni az egyeztetésbe, pont azért, hogy minél szélesebb körben lássuk, hogy mit jelent ma a gazdálkodók körében egy ilyen típusú előterjesztés. Kérem szépen a kormány képviselőit, hogy fogadják majd a szakmai szervezetek képviselőit. Köszönöm.
Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a bizottsági módosító indítványt. Aki egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta, ennyit nyugtázunk, és várjuk az itt elhangzottak alapján, illetve a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után a technikailag fontos verziót. (Herbály Imre jelzésére:) Alelnök úr kérésére végigszavaztatom. Tehát 8 igen szavazat volt. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Mindenki más tartózkodik.
A következő bizottsági módosító indítvány a törvényjavaslatot egy új 90. §-sal javasolja kiegészíteni, ami a gépjárműadóról szól, ezen belül is a speciális rendszámmal ellátott járművek és ehhez a körhöz kapcsolódóan nagyon régi témák, a mezőgazdasági vontatók és a méhészeknél a vontatási időszak alatt alkalmazott járművek adómentességére tesz javaslatot a bizottságunk. A kormány képviselőjének véleményét kérem szépen.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk ezt a módosító indítványt. (Dr. Kis Zoltán: Így az egészet?) Igen, így az egészet.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kérdésük, véleményük van-e. (Senki sem jelentkezik.) Egy támogatást hallottunk a kormány részéről. Amennyiben nincs kérdés, vélemény, akkor erről szavazzunk. Ki az, aki egyetért ezzel az előterjesztéssel? (Látható többség.) Ellene? (1) Ki tartózkodik? (0)
A harmadik bizottsági módosító javaslat az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 58. §-át szeretné módosítani. Ez egyszerűen az úgynevezett kompenzációs felár kérdése, amit itt a bizottsági ülésen nagyon részletesen tárgyaltunk az általános vitára való alkalmasság vitájakor, magyarul, hogy a mezőgazdasági termékek miért maradtak a 7, illetve 12 százalékos körben, amikor ráadásul most egy szándék a 20 százalékosba szeretné ezeket bevinni. Ha jól értem a hírekből, egy olyan kérdés is napvilágot látott a szocialista frakció részéről, hogy a középső áfakulcs 18 százalékra menjen, a felső kulcs 22 százalékra. Nem tudom, erről a frakció tud-e.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az Érdekegyeztető Tanács ülésén vetődött fel.
ELNÖK: Akkor ez egy zárójeles megjegyzés volt. Maradjunk a bizottsági előterjesztésnél. A szándék egyértelműen az, és úgy is került a módosító javaslat megfogalmazásra, hogy a mindenkori kompenzációs felár a mindenkori mezőgazdasági termékek áfakulcsával legyen azonos. Ha ez 20 százalék, akkor 20 százalék legyen, ha netán egyezség születik abban, hogy 18 százalék legyen, akkor annyi, tehát vele együtt mozogjon a kompenzációs felár úgy, ahogy a 2004 előtti időszakban, amikor 12 százalékos volt az áfakulcs, és 12 százalékos volt a visszatérítési járulék is.
Kérdezem a kormány képviselőjét a bizottsági módosító javaslatról.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Két okból nem támogatjuk. Az egyik ennek a költségvetési bevételi hatása; kiszámoltuk, hogy 60 milliárd forint többletet jelentene, tehát ennyi veszteséggel járna.
A másik ok, ami miatt nem áll módunkban támogatni a módosító javaslatot, a következő. Az áfa alapú befizetésről szóló jelentéshez kell készítenünk számításokat. 2003-ban 7,2 milliárd forint volt a túlkompenzáció, 2004-ben 6,5 milliárd forint volt, tehát amikor 12 százalékról 15 százalékra történt a kulcsemelés, még akkor is túlkompenzáció állt fenn. Az a veszély fenyeget bennünket a túlkompenzáció esetén, hogy ha egy tagállam több év átlagában rendszeresen túlkompenzációt mutat ki, azt szankcionálják az Európai Unióban, felszólítják a kompenzációs felár mértékének csökkentésére, harmonizálására, és esetleg még kötelezettségszegési eljárás is indulhat ellene.
Tehát két ok miatt, egyrészt költségvetési hatását tekintve, másrészt azért, mert ez jelenleg is túlkompenzált a KSH számításai szerint, harmadrészt az EU-szabályok miatt sincs módunkban támogatni ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezt úgy is lefordíthatom, hogy innentől kezdve tudatos az őstermelői körtől 60 milliárd forint elvétele. Nem tudom másképp értelmezni. Tehát ön azt mondta, hogy ez 60 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. Innentől kezdve az őstermelőknek kerül 60 milliárdba. Nagyon triviális, mert ha a költségvetésnek ez hiány lenne, akkor ezt a többletet az őstermelői kör fizeti meg, hiszen a kompenzációs felár kizárólag ezt a kört érinti.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, pontosítok: azt mondtam, hogy az áfa túlkompenzált ezzel az árral. (Czerván György: Mihez képest?)
ELNÖK: Hogy lehet ez? (Dr. Kis Zoltán: Úgy, hogy csalnak, barátaim!)
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A számításokat készséggel a bizottság rendelkezésére fogjuk bocsátani, át fogjuk küldeni.
ELNÖK: Természetesen az úgynevezett túlkompenzációt, amire önök hivatkoznak, mi nem látjuk. Kis Zoltán egy szóval intézte el: azzal, hogy csalnak. Úgy tudom, hogy van APEH-nyomozóiroda és mindenféle olyan szervezet, akiknek az a dolguk, hogy ezeket kivizsgálják. Azért, mert néhányan - és ezt szó szerint értem - gazemberek ebben a játékban, megbüntetni a többszázezres őstermelői kört szerintem nem erkölcsös. Van hatósági eszköz, hogy ezt az úgynevezett túlkompenzációs helyzetet tisztázza a költségvetés érdekei szerint az állam. Én ezt az utat javasolnám. De tudomásul veszem a kormány szándékát, az itt elmondottakat is, és aszerint fogom ezt értelmezni, ahogy tetszett mondani.
Kérdés, hozzászólás a bizottsági tagok részéről van-e? Karsai József képviselő úr!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Csak azért, hogy tisztán lássunk, hadd mondjak néhány dolgot. Tekintettel arra, hogy '93 óta falugazdász is voltam, végigkövettem az őstermelőket, és Máhr András helyettes államtitkárral ezt számtalanszor végigszámoltuk. Ez a világ legnagyobb csapdája. Ha lenne egy mezőgazdasági eva, az lenne a legjobb. Ez a világ legnagyobb csapdája: ma a kukorica után 170 ezer inputanyag után fizetünk áfát, mert 20 százalék lesz az áfa. Ez 34 ezer forint testvérek közt is. Felhívom a figyelmet arra, hogy ha le tudja adni az őstermelő 2700 forintért az intervenciós raktárra, akkor ez a 12 százalék azért még jelent valamit, de amikor elviszik a multik 1800 forintért, annak a 12 százaléka sokkal kevesebb, mint a 2700 forintnak. Tehát az, amit számoltak önök, badarság. Badarság, mert ezt nem lehet kiszámolni, hiszen amikor visszafelé kapja valaki, soha nem volt még egyetlen évben sem, hogy az árunak az ára ugyanaz lett volna. Lehet, hogy önök intervenciós árral számoltak a búzánál meg a kukoricánál - akkor elhiszem, hogy túlkompenzáció van. De ha azt a szempontot veszem figyelembe, hogy egy jó évnek mondta a miniszterünk, Gráf József azt, amikor az egész mezőgazdaság nyeresége 60 milliárd forint lesz, és ez után fizetnek 18 százalék adót, ha jól értettem - mert én is azt értettem, elnézést kérek, amit az elnök úr értett -, akkor nem, mert ha nem lenne így, hanem arányos lenne a kompenzáció, akkor 60 milliárd kiesne a költségvetésből. Akkor mégis csak az őstermelők fizetik ezt a 60 milliárdot.
Ezért szeretném tudni, hogy tényleg úgy van-e, hogy többet fizetnek az őstermelők a kompenzációs felárkülönbséggel, mint az összes nagyüzem. De akkor meg nem értem, mert ha 60 milliárd nyereség után fizetnek, ugyanazt az áfát igénylik vissza, mint amit befizetnek, mert őnáluk 20 százalék mind a kettő. A vállalkozóknál nincs gond - én is mezőgazdasági vállalkozó vagyok -, mert ott mind a kettő 20 százalék, az őstermelőknél van ez a kisebb. Nem tudom, milyen mezőgazdasági szakembert vontak be a számításba, de ez egyetlen évben sem lehet azonos, mert volt, amikor 6000 forint volt a műtrágya ára, és volt, amikor csak 4000 forint volt, tehát az inputanyagok ára is változik. Hadd ne beszéljek arról, hogy a gázáremelés után a szállítási díj nem 50 ezer forint, hanem 60 ezer forint lesz 10 százalék elvonásnál, rögtön annak fizeti a 20 százalékát, és könnyen előfordulhat, hogy ugyanúgy marad 1800 vagy 1900 forint a kukorica ára. Tehát engedje meg, hogy ezzel ne értsek egyet, mert lehet nézni egy számítást, csak attól függ, hogy milyen inputárakat vesznek figyelembe a gázolajárnál és a többinél, meg milyen eladási árat. Ezt soha nem lehet megállapítani, legkevésbé az Unióban.
Valóban azt nagyon nem szeretem, hogy ha bármi problémánk van, akkor mindig azzal jönnek, hogy: mert az Unió. Azért léptünk be az Unióba, hogy jó legyen. Nem lehet mindig mindent az Unióra fogni. Minden ami rossz, ráfogjuk az Unióra. Ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy esze ágában sincs az Uniónak foglalkozni ezzel a témával, oda se figyel rá. Lehet, hogy most meghosszabbítják, és lehetnek tovább őstermelők. Ha engedik tovább, akkor ez a módszer jó. Én különösebben nem tiltakoztam ellene, mert nem rossz, kedvező az őstermelők részére. Ezt nem lehet tartani, de azért annyira nem, mint ahogy itt előadják, meg hogy az Unió kötelez minket, hogy ne tartsuk meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e ehhez? Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Egyetértek Karsai képviselő úr véleményével. Én is végigcsináltam az őstermelői bevezetéstől kezdve a műveléséig mindent, hiszen én is falugazdász voltam valamikor '93-ban, én is akkor kezdtem, tehát ismerem teljesen. Megdöbbentett az az összeg, amit itt most hallottunk, a 60 milliárd forint. Ez úgy is óriási, hogy ha az őstermelők zsebéből veszik ki. Nem látom a számítási alapot, képtelenség szerintem ez a kompenzációs deficit, amit a kormányzat képviselője jelzett felénk. Hogy ezt miből számították ki, azt el nem tudom képzelni. Hiszen hol tudják kimutatni azt, hogy ezek az őstermelők pontosan mennyi áfát fizettek be az inputanyagok megvásárlása és a szolgáltatások megvásárlása után? Mert azt tudom, hogy a kompenzációs kifizetést ki tudják mutatni, ez egyértelmű, de az áfa összegét nem tudom, hogy tudják pontosan kimutatni. Mindenesetre az én véleményem az, és a gazdálkodóknak is - legalábbis az én környezetemben -, hogy ez egy újabb sarc lesz az őstermelőknek, és ha így marad, nagyon meg kell gondolniuk, hogy hogyan gazdálkodjanak tovább, hiszen 13 százalékot vesznek ki az állattenyésztők zsebéből, illetve 8 százalékot a növénytermesztők zsebéből; ez bizony már haszonnak is jó volna ebben a jövedelemszegény mezőgazdaságban.
Azt javaslom, hogy értsünk egyet a módosítással, és a kompenzáció szintjét emeljük a mindenkori áfakulcs szintjére. Ez volna a tisztességes megoldás az én olvasatomban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A helyettes államtitkár asszony két irányból indokolt, két szempont szerint. Az egyik indoklás az volt, hogy a költségvetés, legalábbis a megszorító csomag 60 milliárdos kiesést nem bír el. Ez volt az egyik része, a másik pedig a túlkompenzáció.
Én egy harmadik szempontot javaslok figyelembe venni. 760 ezer család az őstermelői körben érintett ebben. Ha az európai uniós szempontokra hivatkozunk, ha változtatni akarunk, akkor ne egy megszorító csomag keretében, ad hoc módon nyúljanak hozzá ilyen súlyú kérdésekhez, hanem valóban érdemi módon, az összes szempontot együtt asztalra téve, nagyon komoly mérlegeléssel, hatástanulmányok alapján meg kell nézni, hogy mit lehet ezzel a területtel kezdeni, hogyan lehet változtatni rajta úgy, hogy még működőképesebbé tegyük. A miniszter úr világosan fogalmazott a legutóbb, és úgy tudom, a miniszterelnök úr is a parlamentben, hogy megpróbálják az őstermelőket a családi gazdálkodói, vállalkozói szintre emelni. Nem látjuk azokat a folyamatokat, megoldásokat, amelyekkel ezt lehetne kezelni. De mindig lesz egy olyan réteg, aki inkább dolgozik, minthogy munkanélküli legyen. Szeretném aláhúzni azt, amit Karsai úr mondott: igen, inkább dolgozzon, inkább állítson elő értéket, és inkább az öngondoskodásnak egy bizonyos szintjén maradjon meg. Azzal mindannyian sokkal jobban járunk.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy van-e olyan téma, amire válaszolni szeretne.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, a számításokat a bizottság rendelkezésére bocsátjuk.
ELNÖK: Értem. Szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki támogatja ezt a bizottsági módosító javaslatot. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (8) Nem kapta meg a többséget.
Kérdezem, hogy van-e még olyan módosító indítvány, amelyről úgy tudjuk, hogy a bizottságnak döntenie kell. (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az egyebekre. A mezőgazdasági bizottság albizottságainak és ezen belül az ott lévő tagok jelölése a szocialista frakció részéről megtörtént. Ennek megfelelően a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP is megtette a négy albizottságba a jelölést. Ezt itt, az ülés előtt átadtam Herbály Imre alelnök úrnak. Úgy tudom, lefénymásolták és kiosztották a bizottsági tagoknak. Én úgy tudom az eddigi hagyományok szerint, hogy kölcsönösen tudomásul vesszük egymás jelölését, és egy együttes igenléssel vagy elutasítással döntünk a benyújtott javaslatról. Kérdezem, kinek van kérdése, véleménye az albizottságok létrehozásáról, jelzett vezetőiről, esetleg tagjairól. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki elfogadja a közösen benyújtott javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú.
További kérdése, észrevétele az egyebek napirendi pont keretében van-e valakinek? (Nincs jelentkező.)
Szeretném jelezni, hogy nem tudjuk sajnos még mindig kedd délutánra a bizottsági ülést berakni, mert kedden a parlament egy olyan napirendi pontot tárgyal, amelyet nekünk majd módosító indítványok miatt meg kell vitatnunk, tehát keddre nem tudja a Ház előkészíteni tárgyalásra a bizottság részére a módosító indítványokat. Ezért kénytelenek vagyunk most a változatosság kedvéért szerda tíz órára összehívni a bizottság ülését, ha ez így megfelel. (Közbeszólás: A kilenc óra is jó.) Nem merem javasolni a kilenc órát sajnos a távolság miatt, mert vannak nálunk Szabolcs megyei és Csongrád megyei képviselők is. Tehát tíz órára kap mindenki meghívást. (Bólogatások.) Ezzel ezt a napirendi pontot is lezárom.
Köszönöm szépen a részvételt, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 10 óra 46 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa