MB-04/2006.
(MB-04/2006-2010.)

Jegyzőkönyv

az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. június 28-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről


Tartalomjegyzék

Napirend:

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Helyettesítési megbízást adott:

Meghívottak részéről:

Hozzászóló:

Általános bevezető

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/240. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Egyebek


Napirendi javaslat:

  1. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
  2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/240. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
  3. Egyebek

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke

Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott:

Borenszki Ervin (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)

Meghívottak részéről:

Hozzászóló:

Karácsony Imréné helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Pintérné dr. Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)

Általános bevezető

FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a mezőgazdasági bizottság ülésének résztvevőit, a bizottság jelenlévő tagjait. Köszöntöm a munkánkat figyelemmel kísérőket, és köszöntöm a munkánkat segítő köztisztviselőket is.

Írásban kiküldtük a napirendi javaslatot három pontban. Kettő pont ebből a benyújtott törvényekhez kapcsolódó feladatainkat jelzi, a harmadik a szokásos "egyebek". Kérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel, új napirendi pontra javaslat, esetleg sorrendváltoztatásra javaslat. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy akik elfogadják a napirendi javaslatot, azok szavazzanak. Egyben egy létszám-megállapítást is kérek szépen a titkárságtól. Tehát aki igennel szavaz a napirendi pontokról, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a napirendet elfogadtuk. A helyettesítésekkel együttesen teljes létszámmal ülésezünk.

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása

Rátérünk az 1. napirendi pontra, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítására. A kormány képviseletében Karácsony Imréné helyettes államtitkár asszony és Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettest köszöntjük.

A hozzám eljutott információk alapján a képviselők által benyújtott kapcsolódó módosító indítványok közül nincs olyan, ami a bizottság munkáját közvetlenül érintené, de amennyiben a bizottság tagjai bármelyiket tárgyalni kívánják, természetesen akkor rátérhetünk arra a sorszámú módosító indítványra.

Ami közvetlenül a munkánkhoz kapcsolódik, az egy bizottsági módosító indítvány, amely a T/231/84. számú ajánlásban található, azon belül is a 45. sorszám alatt. Ezt a költségvetési bizottság nyújtotta be. A kormány képviselete tud-e erről az indítványról? A kormány képviselőjének adom meg a szót.

PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: Támogatják. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy kérdés, észrevétel ezzel az indítvánnyal kapcsolatban van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem fel. Ki az, aki ezzel az indítvánnyal - a költségvetési bizottság indítványával - egyetért? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm.

A bizottság terveink alapján szeretne önálló bizottsági módosító indítványt benyújtani. Kettő darabról lenne szó. Elsőként az őstermelői kérdéssel foglalkozó módosító indítványt javaslom tárgyalni. Ez szövegezésben úgy kezdődik, hogy az 1. pontban a törvényjavaslat 130. §-ában megállapított társadalombiztosítási járulékról szóló 5. § (1) bekezdésének i) pontja módosul. Ez a kérdés a múltkori bizottsági ülésen is fölvetődött, és ebben, ha jól értettem, egy kompromisszumos állapot alakult ki. Kérem a kormány képviselőjét, hogy egy rövid indoklást mondjon, hogy milyen környezetben, hogyan fog hatni az így benyújtandó indítványtervezet.

Átadom a szót.

KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A múltkori bizottsági ülésen kifogásként merült fel, hogy nem egyértelmű, hogy mely körre terjed ki a járulékfizetési kötelezettség. Ez a módosító indítvány az 1. pontjában megerősíti vagy jobban kihangsúlyozza, hogy a járulékfizetési kötelezettség csak azokra a mezőgazdasági őstermelőkre terjed ki, akik egyéb módon nem minősülnek biztosítottnak, tehát akik a munkaviszonyuk mellett mezőgazdasági őstermelők, valamint akik a nyugdíjuk mellett mezőgazdasági őstermelők, őrájuk a járulékfizetési kötelezettség a mezőgazdasági őstermelői tevékenységük alapján nem terjed ki. Erről szól az 1. pont.

A 2. pont azt mondja, hogy az a mezőgazdasági őstermelő, aki egyébként biztosított - tehát most már csak arról beszélünk, akire a járulékfizetési kötelezettség kiterjed -, és 7 millió forint alatt van a bevétele, vagyis kistermelő, a járulékot a bevételek 20 százaléka alapján fizeti, vagyis 12,5 százalékot, illetve 13,5 százalékot. Bocsánat, itt most visszakérdezek. (Közbeszólás: 8,5 százalék.) Így van, 8,5 százalékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék, illetve 5 százalék természetbeni ellátás okán fizetendő egyéni járulékot fizet, tehát 2006. szeptember 1-jétől 8,5 plusz 4 százalékot, 2007. január 1-jétől 8,5 plusz 5 százalékot.

Természetesen amikor azt vizsgáljuk, hogy mennyi az ő bevétele, hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz a támogatásokat nem kell figyelembe venni olyan értelemben, hogy ha 7 millió 200 ezer forintja azért van, mert ebből 1 millió a támogatás, akkor még nem veszíti el ezt a kedvező járulékszabályt.

Még egy dolog van ebben a módosító indítványban: egyszer kell bevallania a személyi jövedelemadó-bevallásban és negyedévente kell megfizetnie ezt a járulékot. A 7 millió forint feletti bevétellel rendelkező őstermelő esetében, aki biztosítottnak minősül, tehát főállású őstermelő, a szabály a minimálbér alapján történő járulékfizetés, ami már az eredeti törvényjavaslatban is szerepelt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, én egy megjegyzést azért teszek ehhez. Természetesen értjük, hogy bizonyos kedvezmények felé mozdult el a kormány álláspontja ebben a kérdésben, de az alapvető problémát ezek nem oldják meg, ezért nem változtatta meg az ellenzék abbéli álláspontját, hogy egyáltalán nem fogadható el az őstermelőkre vonatkozó ilyen típusú adóbevétel. Főleg a múltkori párbeszédünk számszaki részét illetően, hiszen láthatóan a kormány nem szándékozik az áfakulcshoz mérten igazítani a visszatérítési százalékokat. A kompenzációs felár kérdéséről van szó. Az ön számításai szerint ez 60 milliárd forintot von el az őstermelői körtől. Tudom, hogy most épp vita alatt van, hogy hány százalékos növekedése legyen a középső, illetve a felső áfakulcsnak, de jól látható, hogy egy hihetetlen mértékű terhelése már megtörténik az őstermelői körnek, amit tovább fokoz a tb-járulék körben bármilyen szintű további emelés. A magunk részéről ezt általános álláspontként szerettem volna elmondani. Értve azt, hogy a múltkori szigorúbb álláspontnál ez valamelyest enyhébb álláspont, mi általában nem értünk egyet az őstermelői kör további nagyon drámai adóztatásával.

Kérdezem, hogy további kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki egyetért a bizottságunk által benyújtandó bizottsági módosító indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (11) Ki az, aki nem ért vele egyet? (0) Ki az, aki tartózkodik? (11) Az indítvány nem kapta meg a többségi szavazatot.

Rátérünk a második beterjesztendő bizottsági módosító indítványra. A társasági adó módosításáról van szó, ami múltkor is szóba került a feltöltéssel kapcsolatosan. Akkor is ígéretet kaptunk egy elmozdulásra a kormány álláspontját illetően. Ez az álláspont megszületett. A kormány véleményét kérem a tervezett bizottsági módosító indítványról.

KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk a módosító indítványt.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, a kormány részéről itt is kérnék szépen egy témakifejtést.

KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindenki előtt ismert az a probléma - a mezőgazdasági támogatások kapcsán tavaly, tavaly előtt találkoztunk ezzel -, hogy a társaságiadó-kötelezettséghez kapcsolódóan december 20-áig fel kell töltenie a gazdálkodó szervezetnek a társasági adóját, holott a támogatást majd csak a következő évben fogja megkapni, tulajdonképpen egy ígérvénye van. Ezt iktatnánk ki azzal, hogy a feltöltésnél a hónap 15. napjáig megkapott támogatást kell figyelembe venni - de itt most segítséget kérek.

PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tehát a beszámolóban és az eredményben ugyan meg fog jelenni az a támogatás, amelyre jogosult a vállalkozás, de a december 20-ai feltöltésnél csak azt kell abból figyelembe venni, amit december 15-éig megkapott, tehát amely összeghez ténylegesen hozzájutott. Ily módon az a különbözet, amit még nem is tud esetleg pontosan akkor, amikor ez a kötelezettség fennáll, nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy kérdésem azért lenne. Ha ez netán egy elfogadott módosító indítvány, illetve egy parlament által is elfogadott indítvány lenne, ezzel az enyhítéssel mennyiben változna a jelenlegi gyakorlathoz képest az így pozitívabbnak tűnő helyzet elfogadása után az adózó állapota? Tehát miben változik a jelenlegi gyakorlathoz képest a majdan januártól bevezetendő gyakorlat? Vagyis szeptembertől kerül bevezetésre, de a jövő évtől fog teljes körben hatni.

PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Július 1-jétől lépne hatályba, tehát már a decemberi feltöltésnél is ezt lehet alkalmazni. A 2. pont arról szól, hogy a kihirdetéskor lépne hatályba, és július 1-jétől lehet alkalmazni.

Azt nem tudom, hogy nagyságrendileg ez mennyi. Tehát jár a mezőgazdasági üzemnek 100 egységnyi támogatás, amiről tudomása van már, amikor a mérleget készíti, és a tényleges adót majd ennek alapján kell megfizetnie, illetve megállapítania, de ha december 15-éig nem kapott meg, csak 75-öt, akkor a 100 és a 75 közötti különbözet után december 20-án nem kell megfizetnie a kiegészítést, majd csak májusban kell azt a különbözetet rendeznie. Nyilvánvaló, hogy több nem lehet...

ELNÖK: Ezt értem, csak azt szeretném kérdezni, hogy a jelenlegihez képest mennyiben változna a gyakorlat.

PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Jelenleg be kéne számítania a 100-at, tehát úgy kellene megállapítania a december 20-ai kötelezettségét, hogy 100 egységnyi támogatás lesz az eredményben, és annak figyelembevételével kellene legalább a várható adó 90 százalékát megfizetnie, hogy ne álljon elő mulasztási bírság.

ELNÖK: Elnézést - csak hogy tisztán lássunk -, de akkor mi értelme volt az eredetileg benyújtott indítványnak? Ha jól értettem, azt tetszett mondani, hogy ezzel visszaállítottuk az eredeti helyzetet, ami jelenleg is érvényes az adózóra.

PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem, eredetileg nem volt benyújtva semmi. Tehát eredetileg az van a törvényben, hogy minden társaságiadó-alanynak meg kell fizetnie december 20-áig a várható adó és a már befizetett előleg különbözetét. Igaz, hogy szankció csak ahhoz kapcsolódik az adózás rendjéről szóló törvény szerint, hogy ha legalább a várható adó 90 százalékát nem fizeti meg, akkor jön mulasztási bírság a 90 százalék és a megfizetett adó közötti különbözetre. Most a várható adó összegét módosítja ez a indítvány, mert a várható adót nem az igazi várható adó fogja jelenteni, hanem egy olyan számított összeg, amelyben a támogatások nem a beszámolóban szereplő összegben, hanem annál kisebb összegben, méghozzá abban az összegben szerepelnek, amit december 15-éig meg is kapott a vállalkozás. A beszámolóban neki nem azt kell beállítani, amit megkapott, hanem amit a mérlegkészítésig igényelt vagy amire jogosult, a mérlegkészítés meg március-áprilisban van. Az sincs már ebben benne, amit december 16-án kap meg, vagy január 5-én, bár az eredményében majd benne lesz.

ELNÖK: Még egy apró kérdésem van. A feltöltési szabály szerint az uniós támogatást eddig is figyelembe kellett vennie?

KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.

ELNÖK: Tehát innentől kezdve csak a konkrétan kézbe érkezett uniós vagy bármilyen támogatás számítandó bele a feltöltési alapba.

(Herbály Imre jelzésére:) Herbály alelnök úr kezdeményezi a bizottságnál Magyar György szakértő megszólalását. Ezt a bizottságunknak szavazással engedélyeznie kell. Ki az, aki egyetért ezzel az előterjesztéssel? (Látható többség.) Parancsoljon!

MAGYAR GYÖRGY (MOSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy dologra szeretném azon túl felhívni a figyelmet, ami itt elhangzott már ebben a kérdésben. A jelenlegi szabály azok után a támogatások után is előírja az adófeltöltési kötelezettséget, amelyekre nem az adóévben biztosít fedezetet a magyar nemzeti költségvetés; például a 2007. évben biztosítják a 2006. évi Top-Up-támogatások feltöltését. Ezt méltánytalan helyzetnek gondoljuk, és ezt küszöbölné ki ez a javaslat, ami most terítéken van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki egyetért ezzel a bizottságunk által benyújtandó indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárjuk.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/240. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Rátérünk a 2. napirendi pontra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra. Köszöntöm itt is a kormány képviseletét ellátókat.

Bizottságunk feladatköréhez kapcsolódóan egy módosító indítványt jelöltek számunkra ki: a 13. sorszámút az ajánlásban, amit Fetser János és dr. Orosz Sándor képviselőtársaink nyújtottak be, ami a vízgazdálkodás beemelését is kéri a regionális önkormányzatok feladat- és hatáskörébe.

A kormány képviseletében köszöntöm Pintérné dr. Vígh Ilonát és dr. Novák Nórát. Ehhez az indítványhoz megadnám a szót a kormány képviselőinek egy indoklás és egy értelmezés okán. Parancsoljanak!

PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Mint önök előtt is ismeretes, a törvényjavaslat általános vitát a parlament tegnap zárta le. A módosító javaslatokat a szakma megtárgyalta. Azzal kívánja a miniszter asszony a kormány elé vinni, hogy támogatja a képviselő urak által előterjesztett módosító javaslatot, tekintettel arra, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok, valamint a vízgazdálkodási feladatok egymással szoros, elválaszthatatlan, szerves egységet képeznek, és úgy ítéljük meg, hogy ezek a regionális önkormányzatok feladatkörébe szervesen illeszthető, olyan feladatcsoportot tartalmaznak, amelyek összefüggnek egymással. Eredményes megvalósításuk indokolja, hogy itt szerepeljenek, és majdan az ágazati törvény konkretizálja azokat a konkrét feladatköröket, amelyeket a regionális önkormányzatok ezen a területen is elláthatnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e hozzászólás, kérdés ehhez az indítványhoz. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazásra teszem föl a módosító indítványt. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? (12) Ki az, aki tartózkodik? (10) A bizottság támogatja ezt az indítványt. Köszönöm szépen.

Úgy tudom, hogy hatáskörünkben nincs további módosító indítvány ehhez a napirendi ponthoz. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítséget. Ezzel a 2. napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Rátérünk a 3. napirendi pontra, ami az egyebek. Részemről, részünkről az egyebekben nincs előterjesztés. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy az egyebek napirendi pontban van-e olyan, amit a bizottsággal meg szeretnének osztani.

GODÓ LAJOS (MSZP): Az albizottságok kérdése.

ELNÖK: Az albizottságok a múlt héten fölálltak, megszavaztuk. A bizottsági elnökök majd a témákat figyelve összehívják az ülést, ha úgy érzik, hogy a munkakörükhöz kapcsolódó téma felmerül.

Én annyit szeretnék még megjegyezni, hogy változatlanul nem vagyunk biztosak abban, hogy a kedd délutánt általában a bizottság ülésnapjává tudjuk jelölni, legalábbis ebben a fokozott tempóban nem. Egyelőre a jövő hétre nem látjuk, hogy lenne biztosan bizottsági ülés, könnyen lehet, hogy nem lesz. Az e heti ülés is, mint köztudott, azért került szerdán megtartásra, mert a keddi parlamenti napot meg kellett várni az ott benyújtott módosító javaslatok tekintetében, de változatlanul egyetértve a bizottsági igénnyel, amennyiben tudjuk, kedd délutánra próbáljuk beütemezni a bizottság ülését általánosan. Lehetséges, hogy ez csak szeptembertől fog ebben a munkarendben beiktatásra kerülni.

További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor lezárom a 3. napirendi pontot.

A bizottsági ülést berekesztem, köszönöm a részvételt.

(Az ülés végének időpontja: 10 óra 46 perc.)

Font Sándor

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa