MB-06/2006.
(MB-06/2006-2010.)
az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. október 3-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslat általános vitája *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám) *
Dr. Bajánházy László (PM) szóbeli kiegészítése *
Tolnai Lászlóné (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat általános vitája (első helyen kijelölt bizottságként) *
Csóka Péter (FVM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Válaszok, reflexiók *
Szavazás *
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/827. számú törvényjavaslat általános vitája (első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
A nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló T/899. számú törvényjavaslat általános vitája (első helyen kijelölt bizottságként) *
Szöllősy Endre szóbeli kiegészítése az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről *
Kérdések, válaszok *
Szavazás *
Egyebek *
Napirendi javaslat:
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Tolnai Lászlóné osztályvezető főtanácsos (Állami Számvevőszék)
Nagy József főtanácsadó (Állami Számvevőszék)
Dr. Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Csóka Péter főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szöllősy Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő köztisztviselőket, gyorsírókat, köszöntöm a bizottság munkáját figyelemmel kísérő kedves vendégeket.
A napirendi javaslatot írásban minden bizottsági tag megkapta. Az alelnök úrral egy rövid egyeztetést tartottunk 10 óra előtt, amelynek alapján mindketten azt javasoljuk, hogy a 2. napirendi pontot vegyük le a napirendről, további egyeztetés végett; mint tudjuk, itt személyi kérdésekről lenne szó a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásával kapcsolatosan. Én elfogadtam ezt az alelnök úrtól érkezett javaslatot annyival, hogy a kérdésben rövid időn belül dönteni kell, hiszen - mai napi hír is egyben - a Nemzeti Földalap nagyarányú földeladást tervez a bevételei növelésére; már komoly mennyiségű területet is nevesítettek a közhírekben. A többi napirendi pontot fenntartanánk. Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele a kiküldött napirendi pontokhoz.
Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék hozzátenni az elnök úr előterjesztéséhez, hogy félreértés ne essék, semmilyen vonatkozásban nincs összefüggés a földértékesítés és a köztünk létrejött megállapodás között, úgy gondoljuk azonban, hogy egy egységes konszenzusos döntés érdekében további egyeztetésre van szükség. Elképzelésünk szerint - amiben szintén megegyeztünk - a következő bizottsági ülésen fogunk tudni dönteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs más kérdés (Senki sem jelentkezik.), akkor először a módosítást teszem föl szavazásra. Ki az, aki egyetért azzal, hogy a 2. napirendi pontot levegyük a napirendről? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. Egyben létszámot is ellenőrzünk ezzel. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú; a 2. napirendi pont lekerült a napirendről.
Kérdezem, hogy ki az, aki az így kialakított napirenddel és a napirendi pontok sorrendiségével is egyetért. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez is egyhangú, köszönöm szépen, tehát elfogadtuk a napirendet.
Jelezni szeretném, hogy a szocialista frakciónak 11 óra 30 perckor egy kötelező érvényű rendezvényen meg kell jelennie, ezért én ezt elfogadva, ha a bizottsági ülésen a napirendi pontok végéig tudunk érni, akkor annak nagyon örülök, viszont ha netán olyan területhez érkezünk, ami mélyebb kifejtést igényelne, akkor kénytelenek leszünk tárgyalási szünetet tartani, azaz, ha jól értettem, a szocialista frakció tárgyalási szünetet fog kezdeményezni. (Herbály Imre: Így van, pontosan.) Kérem szépen ennek figyelembe vételét a bizottsági tagok részéről.
Rátérnénk az 1. napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslatra és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentésre.
Megadom a szót a kormány képviselőinek. Parancsoljanak!
Dr. Bajánházy László (PM) szóbeli kiegészítése
DR. BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bajánházy László vagyok, a Pénzügyminisztériumban dolgozom főosztályvezetőként, és az előterjesztést Göncző Anna kolleginával, illetve az FVM-ből Merkel Gábor kollegával képviseljük.
A zárszámadás minden évben két dolgot jelent: egyrészt elszámol az ország pénzügyi tervének teljesítéséről a kormány, másrészt ennek háttereként bemutatja azokat a reálfolyamatokat, elsősorban a zárszámadási törvényjavaslat általános indoklásában, amelyek az előző év gazdasági eseményeit meghatározták, és ezáltal kihatással voltak a költségvetés teljesítésére vagy teljesíthetőségére.
10
11 mse (Bajánházy)
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a kormányzat a törvény által megadott határidőben az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátotta a törvényjavaslatot, illetve augusztus 31-éig, a választás évének határidejéig benyújtotta azt a parlamentnek.
A zárszámadási törvényjavaslat részletesen elszámol az államháztartás alrendszereinek kiadásairól, bevételeiről, hiányáról vagy többletéről, és emellett a hiány rendezésére vonatkozó javaslatot is tesz. Ezen kívül a zárszámadási törvényjavaslat részét képezi az ÁPV Rt.-vel kapcsolatos rendelkezések köre, illetve külön elszámolás történik mind a törvényjavaslatban, mind az általános indoklásban az uniós támogatások alakulásáról. Ezzel kapcsolatban még egy dologra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét: hogy a korábbi időszaktól eltérően a zárszámadási törvényjavaslat úgynevezett tiszta törvényjavaslat, tehát semmilyen más törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz. Ez összhangban van az Alkotmánybíróság korábbi határozatával, amely ugyan nem zárszámadási törvényjavaslatra, hanem költségvetési törvényjavaslatra vonatkozott, de a kormányzat ennek megfelelően nyújtja be most már nemcsak a költségvetési törvényjavaslatot, reményeink szerint, hanem a zárszámadási törvényjavaslatot is a parlamentnek.
2005 kapcsán néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely az értékelésüket segítheti. Az egyik, hogy 2005-ben viszonylag jó gazdasági helyzet volt, amit jelez az, hogy a GDP 4,1 százalékkal növekedett, amihez jelentős mértékben hozzájárult az áruexport 10, majdnem 11 százalékos bővülése, és emellett ezt segítette, hogy az import mindössze 6,5 százalékkal bővült. 2005-re jellemző volt, hogy a beruházások jobban növekedtek, mint a fogyasztás, és ezzel a következő időszak gazdasági eseményei megalapozottabbá válhatnak. Még két adatot mondanék, aztán ezzel már nem terhelném a bizottságot: a nettó keresetek 10 százalékkal növekedtek, ami a 3,6 százalékos infláció mellett 6,3 százalékos reálkereset-növekedésnek felelt meg.
Ami a pénzügyi folyamatokat illeti, pár dolgot mondanék el. Az egyik, hogy már év közben kiderült, hogy a bevételek elsősorban a központi költségvetésnél, de a társadalombiztosítási alapoknál sem a tervezettnek megfelelően alakulnak, és épp ezért év közben két jelentős intézkedésre került sor a 2005. év folyamán. Az egyik, hogy a kormány az év elején képezett egy államháztartási tartalékot 160 milliárd forint értékben, azzal, hogy a későbbi időszak folyamán, attól függően, hogy hogyan alakulnak a bevételek és a kiadások, dönt ennek a stopnak a további sorsáról. Év közben ez abban testesült meg, hogy tulajdonképpen ebből az államháztartási tartalékból 125 milliárd forintot zárolt, ezáltal csökkentette a költségvetés kiadásait. A másik dolog, és ez megint kormányhatáskörben történő intézkedés volt, hogy a tárcáknak egy úgynevezett maradványtartási kötelezettséget írtak elő, amely maradványtartási kötelezettség úgy biztosította vagy úgy szándékozott biztosítani a költségvetési hiányszámok alakulását, hogy amennyi az előző évről maradt, többé-kevésbé ugyanannyi maradjon a következő évben, tehát a kiadás és a bevétel aránya lehetőleg ne változzék. Egy jelentősebb dologra is sor került: a költségvetési törvény év közben módosításra került, és a hiányszám 1054 milliárd forint helyett 1167 milliárd forintban került meghatározásra. Ez a költségvetési törvény bevezetett néhány szabályt is, többek között - és erre majd pár mondattal később visszatérnék - az autópálya-elszámolások kapcsán is tartalmazott rendelkezéseket.
20
21 fzs (Bajánházy László)
Összességében az év végére a költségvetés bevételi és kiadási oldala úgy alakult, hogy ez az 1167 milliárd módosított államháztartási hiány 1067 milliárd forintban, tehát 100 milliárd forinttal jobb pozícióban realizálódott, így a pénzforgalmi szemléletű hiány 4,9 százalékos, az SA eredményszemléletű hiány pedig 6,1 százalékon állt meg. Szeretném felhívni a figyelmet arra - azt hiszem, ezzel nem árulok el újat, ezt az ÁSZ jelentése is tartalmazza -, hogy a bevételek ilyetén alakulásában jelentős mértékben játszottak közre egyszeri tételek, többek között a repülőtér eladása, illetve az üzemeltetés jogának 75 évre történő használatba adása, valamint ilyen volt a párnagáz-értékesítés és a bányatelkek meghosszabbítása is. Volt néhány olyan egyedi tétel, amelyek a hiányszámot alakították a módosított tervhez képest kedvezően, azonban ezek a tartós finanszírozáshoz nem elegendőek, és nyilván egyéb intézkedéseket involválnak.
Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági bizottságban vagyunk, néhány mondatot szeretnék mondani az agrártámogatások alakulásához. A korábbi években, amikor zárszámadásról volt szó, két számot mondtak el a kormány képviselői, és ami megtalálható volt a fejezet költségvetésében, az többé-kevésbé jellemezte az elmúlt időszak pénzügyi alakulását, tehát hogy az intézményhálózatra mennyit fordított, illetve agrártámogatásként mennyit folyósított a kormány, illetve a szaktárca költségvetésébe. Az uniós csatlakozás kapcsán a helyzet annyiban változott, hogy több terület számait együtt kell ahhoz figyelnünk és elemeznünk, hogy reális képet kaphassunk erről a dologról. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az európai uniós elszámolások fejezetben található az agrár- és vidékfejlesztési operatív program, illetve az arra kifizetett összegek, továbbá a költségvetésen kívül is jutnak az agrárgazdálkodók jelentős összegű támogatáshoz, ezeket közvetlen kifizetéseknek, illetve piaci intézkedéseknek nevezhetjük. Az MVH-n keresztül történik ezeknek a folyósítása. A költségvetést ez annyiban érinti, hogy a költségvetési egységes számláról történik a kifizetések megelőlegezése mindaddig, amíg az Unió ezeket meg nem téríti, és amíg hitelezi a költségvetés ezeket a kifizetéseket, a kamatterhek végül is a költségvetést terhelik, de nyilván nem az FVM-fejezetben jelennek meg.
Még egy tétel, amiről nyilván szakmai berkekben sok vita van vagy lehet, az intervenciós felvásárlás. Az erre fordított összeget nyilván nem szívesen számolom oda a támogatásokhoz, de támogatásnak minősül annyiban, hogy stabilizálja az árakat, és a megfelelő termékeket termelőknek végül is jövedelembiztonságot jelent.
Ezekről a támogatásokról, tehát az agrárium támogatásairól a XII. fejezet szöveges beszámolójában szereplő táblázatból, illetve az azt kibontó szöveges indoklásból részletesen tájékozódhatnak a képviselő urak és az érdeklődők.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy ennél részletesebb jelentés is gondolom, hamarosan a mezőgazdasági bizottság asztalára kerül: az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásai alapján október 15-ig a kormány átadja a parlamentnek az agrárgazdaság előző évi fejlesztéséről szóló jelentést - ha jól tudom, a holnapi kormányülés fogja véglegezni -, amelyből részletesebben tájékozódhatnak.
Említettem, hogy visszatérnék erre az autópálya dologra. Sokáig volt egy szakmai vita az Eurostattal, hogy a félkész autópályák el nem készült része a privát partner programba betehető-e, vagy nem. Miután ez jelentős kockázatot tartalmazott a tekintetben, hogy ez az elszámolás nem mindenben felel meg az Eurostat követelményeinek, a kormány úgy döntött, hogy ezeket a félkész pályákat nem privát partner konstrukcióban építi, hanem saját maga. Az áthidaló időszakra az NA Rt. által felvett hitelek átvállalására fordítódott többek között a repülőtér üzemeltetési jogának eladásából származó bevétel, és azt a vitát is ezzel el lehet dönteni, hogy ez privatizációs bevétel-e - a privatizációs bevételt államadósság törlesztésére kell fordítani -, vagy nem. Itt tulajdonképpen formailag nem volt privatizációs bevétel, tartalmilag mégis államadósság csökkentésére lett ez a bevétel felhasználva.
Ez a több száz oldalas kötethalmaz, amit a képviselők rendelkezésére bocsátott a kormány, minden fejezetnél a részletes elszámolást tartalmazza, és az általános indoklás mellékleteit képező kötet kellő információt nyújthat a részletes vitához. A kormány nevében kérem a bizottságot, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszék részéről kérném szépen az előadót. Köszönöm.
Tolnai Lászlóné (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tolnai Lászlóné osztályvezető főtanácsos vagyok. Engedjék meg, hogy bemutassam kollegámat, Nagy József urat, aki mind a fejezet ellenőrzésében, mind az ÁSZ-jelentés két kötetében önálló részt képező EU-s támogatások és befizetések ellenőrzésében részt vett az FVM-fejezetet érintő EU-s támogatásokat érintően.
30
31 mse (Tolnai Lászlóné)
Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az ÁSZ-jelentéshez és függelékhez. Az ÁSZ-nak, mint ismeretes, törvényi, alkotmányos kötelezettsége, hogy a törvényjavaslatról, a zárszámadási törvényjavaslatról véleményt mondjon, ezt jelentésben fogalmazza meg - ezt a 2005. évről is megtette, szerkezetileg hasonló módon, mint az előző években. Ha önök az első kötetet fogják meg, az első kötetben a jelentés összegző megállapításait és a javaslatokat, a második kötetben pedig alrendszerenként és fejezetenként a részletes megállapításokat, minősítő véleményeket találják meg.
Az ellenőrzés célja 2005-ben is az volt, hogy megállapítást, véleményt fogalmazzunk meg arról, hogy a költségvetés végrehajtása során érvényesült-e a törvényekben, kormányrendeletekben, egyéb jogszabályokban megfogalmazott előírások betartása, az elkészített zárszámadási dokumentum megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak. Helyszíni ellenőrzésre került sor valamennyi költségvetési fejezetnél, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési szerveknél, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőinél, továbbá 210 helyi önkormányzatnál és 7 többcélú kistérségi társulásnál. Az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzésénél hozzátartozik az értékeléshez, hogy a törvény által előírt kötelező könyvvizsgálat megállapításait az Állami Számvevőszék ellenőrzése hasznosította. Két számot szeretnék mindösszesen mondani, hiszen a jelentés részletesen tartalmaz mindenféle adatot. A központi költségvetés 2005. évi kiadási és bevételi főösszegének mintegy 80 százalékát ellenőriztük a financial audit módszerrel - a módszer ismert, a véleményünket évek óta ezzel a módszerrel készítjük el, az ellenőrzést ezzel a módszerrel végezzük.
Néhány gondolatot szeretnék kiemelni az összegző megállapítások közül. Az ÁSZ-jelentés megállapítása szerint az államháztartás közvetlen bevételei és közvetlen kiadása teljes körűnek és megbízhatónak minősültek, egyetlenegy kivétellel: korlátozottan megbízhatónak minősítette az ÁSZ-jelentés a lakástámogatások elszámolását. A financial audit módszer lényege, hogy úgynevezett minősítő véleményt fogalmaz meg a gazdálkodásról, az intézmények gazdálkodásáról, és ettől elkülönítve a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról. Általánosságban azt kell elmondani, hogy pozitív tendencia az, hogy a fejezetek igazgatási címei és alcímei adatainak megbízhatósága javult az előző évhez képest. Ezzel együtt is igaz, hogy az intézményi beszámoló jelentések 2 százalékát elutasító, 6 százalékát korlátozó megjegyzéssel láttuk el. A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámoló a fejezetek összességét tekintve úgy alakult, hogy az elutasító vélemények aránya csökkent, míg a korlátozó vélemények aránya megduplázódott. Egyetlenegy gondolatot mondanék a minősítés értelmezéséhez: amennyiben a kiadási főösszeg 2 százalékát meghaladó összegű hibát tapasztaltunk, akkor az elutasító véleménnyel zárult. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert a könyvvizsgálati sztenderdekben ezek az arányok nem így alakulnak, kicsit magasabb a tévedés lehetősége. A hiányról nem beszélnék, a főosztályvezető úr elmondta a fő tendenciákat, és utalt is az ÁSZ-jelentésre.
Két hiányosságot emelnék még ki. A központi költségvetés kiadási struktúráját érintően az ÁSZ megállapítása szerint 2005-ben nem történt előrelépés. Voltak ugyan kezdeményezések néhány fejezetnél szervezetkorszerűsítésre, de ezek gazdasági hatása nem volt számszerűsíthető. A másik megállapítás, hogy az államháztartás nagy ellátórendszereinek struktúrája 2005-ben is gyakorlatilag változatlan maradt.
Pozitívumként tartalmazza az ellenőrzés az EU-támogatások és az EU visszatérítéseinek összegét. Az EU által folyósított támogatások összege meghaladta a Magyarország által teljesített hozzájárulás összegét. További kedvező tendencia az, hogy a már megkapott pénzek felhasználásának aránya a folyósított támogatásokhoz is javult.
Ezen általános tendenciákat követően mondanék néhány szót az FVM-fejezetről. Az FVM-fejezetnél is az igazgatás két alcímét vizsgáltuk. 2005-ben az FVM igazgatása állt az FVM gazdasági szervezetéből és az FVM gazdasági hivatalából. A 2005. év végére valósult meg az FVM-nél az az intézkedés, amely szerint a két igazgatási alcímet összevonták, ami összhangban van az államháztartási törvény és a kormányrendeletek előírásaival. Ez az összevonás év végére történt meg, és ezért év közben a 2005. évi folyamatokat minősítettük. Mindkét igazgatási cím tiszta záradékot kapott úgynevezett figyelemfelhívó megjegyzéssel kiegészítve. A gazdasági szervezetnél ennek a lényege az volt, hogy fel kellett hívnunk az FVM vezetésének a figyelmét egyrészt szabályozási kérdésekre, leltározási, értékelési, közbeszerzési szabályzatra, részben a szabályzatok aktualizálására, részben kiegészítésére, másrészről az analitikus nyilvántartások rendszerének újraáttekintésére és újraszabályozására. A gazdasági hivatalnál a figyelemfelhívást egyetlenegy tétel indokolta: az ellenőrzés megállapította azt, hogy a gazdasági hivatalról készített beszámolóban és a zárszámadási dokumentumban a maradvány összege nem egyezik, aminek az oka a már említett összeadás és az ezzel kapcsolatosan végrehajtott pénzügyi műveletek, tehát a bankszámlaszám megszüntetése és a gazdasági szervezet részére történő átvezetés volt. Még egyszer, összefoglalva: a két igazgatási cím, amelyet az ÁSZ ellenőrzött, tiszta minősítéssel zárult figyelemfelhívó záradékkal.
A fejezeti kezelésű előirányzatokat önálló jelentésben értékeltük. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál korlátozó minősítést fogalmaztunk meg döntően számviteli hiányosságok: kötelezettségek, követelések értékelése, illetve a mérleg ilyen tekintetben nem megfelelő alátámasztása miatt, és kértük ezen hiányosságok megszüntetését, valamint intézkedési terv megfogalmazását.
40
41 fzs (Tolnai Lászlóné)
Végezetül a mondandómat azzal szeretném kiegészíteni, hogy az FVM-fejezetet érintően, ahogy a főosztályvezető úr is elmondta, a különféle agrártámogatások, EU-s kifizetések részben a fejezetnél realizálódtak, részben fejezeten kívül. Számításaink szerint ez összességében mintegy 400 milliárd forintot tett ki. Az agrártámogatások kezelését az MVH mint intézmény végzi, és az MVH-nál pozitív tapasztalatokat szereztünk az elmúlt év során, bár természetesen további tennivalókat is meg kellett fogalmazni.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kinek van kérdése, véleménye az itt elhangzottakhoz. (Senki sem jelentkezik.) Csak figyelem, hogy a kormányoldal részéről van-e, aki támogatja egyáltalán ezt az előterjesztést.
Alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! (Az ellenzéki képviselők felé fordulva:) Azt vártam, hogy először a bal oldalamon lévő képviselőtársaim szólalnak meg. Gondolom, nem okozok nagy meglepetést azzal, ha azt mondom, hogy mi elfogadjuk, általános vitára alkalmasnak tartjuk a költségvetés 2005. évi végrehajtásáról szóló előterjesztést azzal, hogy mélységesen egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyeket az Állami Számvevőszék az FVM-mel kapcsolatos felvetéseiben állapított meg. Mi is úgy gondoljuk, hogy a tanulságait levonva kell figyelembe venni azokat a megállapításokat, amelyeket az Állami Számvevőszék tett, különösen akkor, ha tudjuk, hogy most a szakigazgatás átszervezése következik.
Hosszabban most nem szólnánk, esetleg a vitában felmerültekre reagálunk majd, általános vitára alkalmasnak tartjuk az előterjesztéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadnám az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni képviselőként a mostani napirendi ponthoz.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését átveszem, és megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én is tényleg röviden... A benyújtott zárszámadási törvényjavaslat természetesen nemcsak a mezőgazdaság fejezetéről szól, hanem az általános részről, a teljes költségvetés ellenőrzéséről is. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség problémája épp ezzel az általános helyzettel kapcsolatosan fogalmazódik meg. A szakmai részhez is fűzök majd indoklást. Az az időszak, ami 2005-re vonatkozik, különösképpen Gyurcsány Ferenc május 26-ai beszéde után, nagyon kellemetlen helyzet elé állítja az ellenzéket, hiszen ez volt az az időszak, amiről Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy: "ilyen böszmeséget még kormány nem csinált; nem csináltunk semmit másfél-két évig". Hogy "nem csináltunk semmit", arról most a zárszámadási törvényt nekünk el kellene fogadni, tehát legalizálni a "nem csináltunk semmit" kifejezést. Csak néhány gondolatot vetek fel.
Ami a Pénzügyminisztérium előadói részéről is korrektül megállapításra került, azok a több milliárdos zárolások, amelyek szinte lehetetlen helyzetbe hozták a költségvetési intézményeket, háttérintézményeket és az önkormányzatokat, a 2005-ös időszakra estek.
Az az óriási vita szintén, amivel az Uniót is félrevezették az autópálya elszámolása, a hitel felvétele kapcsán.
Ez az az időszak - talán több évre is kivetíthető, de a 2005. év -, amikor a folyamatos hitelfelvétellel Magyarország nagyon súlyos eladósodásához hozzájárultak. Tudjuk, hogy az eladósodás mértéke most már hihetetlen; Európában a legutolsó, és a világ rangsorában is az igen-igen hátul elhelyezkedő országok sorába taszította Magyarországot. Ez a zárszámadás ezeket a folyamatokat akarja legalizálni, pontosabban leírni, hogy igen, ez történt 2005-ben.
2005 volt az az időszak, amikor a hiány mértékét, szemben az elfogadott költségvetési törvénnyel, folyamatosan módosították. Tudjuk, hogy ezek a módosítások sem állták meg végül a helyüket; azt hiszem, 6,1 százalékos lett a véglegesen leírt, mostani zárszámadásban szereplő hiány mértéke.
Ez az az időszak, amikor eladják azt a párnagázt, ami véleményünk szerint nem létezik, és ebből is lehet üzletet képezni.
Ez az az időszak, amikor - és az előterjesztő erre kitért - a Budapest Airport eladása 75 évre megtörténik. Gyakorlatilag az ebből befolyt pénzeket mind a mai napig érdemben nem sikerült feltárni. Tessék mondani, hol van az államadósság nagymértékű eladósodásához hozzájáruló hitelek fölvétele? Hova tűntek, és mi történt ezeknek a nagy összegű privatizálásoknak az összegeivel?
Ez az az időszak, amikor a mezőgazdasági háttérintézmények, kutatóbázisaink, génközpontjaink felszámolása elkezdődik.
Ez az az időszak, amikor gabonahegyeket termel Magyarország. A legsúlyosabb az az épp e héten bejelentésre került módosítás, hogy a kukoricánál a minősítési, átvételi szabályok megváltoznak. Egyszerűen nem is tudjuk elképzelni, hogy mi lesz Magyarország gabonatermelésével, ezen belül a kukoricával.
Ez az az időszak, amikor tönkre teszik a felsőirányítás hathatós semmittevésével az állatállományt, ezáltal felszámolódnak a családi tulajdonú feldolgozóüzemek, vágóhidak, élelmiszer-kibocsátó üzemek, és Magyarország Szlovákiával, Lengyelországgal és több más országgal szemben elveszítette az exportpozícióját; nagyarányú importra kényszerültünk élelmiszerből, miközben itt Magyarországon a gazdálkodók tönkre mentek, a tönk szélére kerültek.
Ezt az az időszakot - és most már közben rátértem a mezőgazdaságot érintő kritikánkra -, jól tükrözi a 6. oldalon lévő táblázat, ami az agrárfejezetekre vonatkozik. Ez nagyon hűen tükrözi, hogy mi is történt itt a 2005. évben, amikor minden, a módosított előirányzatban szereplő, számunkra nagyon fontos tervszám közel 50 milliárdos értékkel csökken az év végére. Egyetlenegy nem, az egységes területalapú támogatás, hiszen ez a több éve húzódó kifizetés az agrárdemonstrációk következtében teljesül, végre megvalósul, és ez billenti át a képet pozitívba, 89 milliárdról 148 milliárdra. Az összes egyéb módosított előirányzatban szereplő kifizetés nem teljesült, az összes mintegy 50-55 milliárddal kevesebb. Ebben nagyon súlyos fejezetek vannak, akár az AVOP-ot nézzük, akár az NVT-hez kapcsolódó számadatokat, mindegyik alulteljesült. Egyedül, mint említettem, az elmaradt kifizetések utólagos pótlása miatt lehet azt mondani, hogy átbillent egy nagyobb összegű kifizetésre, de ez nem egy pozitív eredmény, hanem sajnálatosan az elhúzódó kifizetések utólagos teljesítéséből fakad.
Valamint ez az az időszak természetesen, amikor az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések nem kerülnek kihirdetésre, amikor azok az elbírálások nem történnek meg, és még sorolhatnám, de ne menjünk bele mélyebben a mezőgazdaság akkori, 2005-ös állapotába.
Mint említettem, a törvénytervezet természetesen az ország általános gazdasági helyzetéről ad jellemzést, nem csak a mezőgazdaságról. Értjük azt a szándékot is, ami a mezőgazdaságon belül pozitív eredmény, de a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a költségvetési zárszámadási tervezetet ebben a formában nem fogja tudni támogatni a vita során, nem tudjuk legalizálni Gyurcsány Ferenc "két évig nem csináltunk semmit" önbevallásos nyilatkozatát egy zárszámadási törvénnyel.
Köszönöm szépen.
50
51 mse
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy további kérdés, hozzászólás van-e. (Herbály Imre jelentkezik.) Az alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetlenegy gondolatot szeretnék elmondani. Nem tartom jónak, hogy a zárszámadás vitája kapcsán 2006-os eseményeket vetünk fel - 2005-ről beszélünk. A másik dolog pedig az, hogy nem szeretném azt, hogyha egy olyan szájízzel mennénk el, hogy a politika helyett a demonstráció old meg mindent ebben az országban. Az, hogy megugrott az egységes területalapú támogatások kifizetése, az a váltásnak volt köszönhető, mi már eléggé előrehaladott állapotban voltunk a kormányzattal abban a vonatkozásban, hogy kifizessék. Én természetesen megköszönöm azt, hogy akkor segítettek nekünk, de szerintem nem szabad abszolutizálni a demonstrációt. Remélem, hogy ezzel nem robbantottam ki valami nagy politikai vitát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Dr. Ángyán József jelentkezik.) Ángyán képviselőtársam!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Két dolgot szeretnék szóba hozni a 2005. évi zárszámadás kapcsán. Mindazzal, amit az elnök úr elmondott, természetesen egyetértek, az egy világos helyzetértékelés volt, amely a 2005. évet, általában a gazdaságot és azon belül a mezőgazdaságot érintette. Két dolgot szeretnék kiemelni - ezeket az elnök úr is megemlítette, de én hangsúlyozni szeretném. A 2005. év adatait igen jelentősen módosítja, és a ténylegesnél jobb képet mutatnak a számok, pontosan azért, mert másfél évig gyakorlatilag valóban nem történt kifizetés a mezőgazdaságban, és ezek tulajdonképpen olyan elmaradt kifizetések, amelyeket a korábbi időszakban kellett volna a gazdákhoz eljuttatni. Nem véletlen tehát, hogy a gazdatársadalom maga is próbált ezen a helyzeten változtatni - ennek egy természetes következménye volt az a demonstráció, amelynek eredményeképpen a tárca végül kénytelen volt másfél év elmaradt kifizetéseit részben 2005-ben teljesíteni. Ez része talán a gazdatársadalom kivéreztetésének. A versenytársak ezenközben kapták ezeket a kifizetéseket, ez ismert, és egy ilyen versenyhelyzetben a magyar gazdatársadalom nagyon súlyos helyzetbe került. Ehhez hozzájárultak azok a támogatással kapcsolatos - mondjuk így, és akkor finoman fogalmazok: - nehézségek, amelyek az agráriumot a 2004. és a 2005. évben sújtották.
A másik jellemzője a 2005. évnek is, hogy mintha a tárca - valószínűleg talán nem is a tárca saját szándékából, hanem gazdasági, pénzügyi erőinek a nyomására - folyamatosan felszámolná a szellemi és fizikai infrastruktúráját a magyar agrárium és a vidék megtartásának. Ennek a része azok a kutatóintézeti bezárások, amelyek sajnos éppen 2005-öt érintették, a Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet Herceghalomhoz csatolása, ami súlyosan érintette az intézetet; a tápiószelei Agrobotanikai Intézetnek, amely a genetikai alapjait tartalmazza a magyar növénytermesztésnek, amire a minőségi szerkezetváltást alapozhatnánk, az OMMI-hez, egy teljesen más feladatot végző szervezethez csatolása; az általános, az intézményeket érintő súlyos megszorítás; a falugazdász-hálózat korábbi, ezer fölötti létszámának a leépítése, és tulajdonképpen csak azért maradt 450 falugazdász, aki a gazdákat segíti, mert a gazdademonstrációs megállapodásban ezt rögzítettük. Érinti továbbá az egyéb háttérintézményeket is, és ez a folyamat, amely 2005-ben elkezdődött, folytatódik: a szőlészeti, borászati kutatóintézetekkel kapcsolatos intézkedések közismertek, a privatizációs elképzelések közismertek. Vagyis azt mondhatom, hogy ezek a lépések, amelyek súlyosan érintik az agrárium és a vidék infrastruktúráját, a segítőhálózatait, azok tisztán költségvetési, deficitcsökkentési szándékokat tükröznek. Lassan a családi ezüstöt is eladjuk, és ennek nem tud ellenállni sajnos a mezőgazdasági vonal sem, a hálózataink súlyosan veszélybe kerülnek, és ez a vagyonfelélés, amely az agráriumot érinti, főleg az állami vonalon lévő vagyon felélését jelenti, és ez nagyon súlyos következményekkel fog járni a későbbiekben is.
Ezt a két momentumot szerettem volna különösen kiemelni, és ez természetesen nemcsak a kutatóintézeteket, nemcsak a kiszolgálóhálózatokat érinti, hanem érinti az egyéb szellemi infrastruktúra-elemeket is, így a Mezőgazdasági Múzeumot, a könyvtárat és egyebeket, amelyek a megújulásunknak az alapját jelentenék. Ezt a folyamatot meg kellene állítanunk, ha valóban meg akarunk maradni, akkor ehhez bizony szellemi és fizikai infrastruktúrára van szükség, és az államnak aktív szerepet kell vállalnia, nem kivonulnia kell az államnak. Sehol a világon nem vonul ki az állam. Olyan mértékben privatizált a magyar gazdaság, ami nem létezik Európában azokban az országokban sem, ahol pedig hosszú ideje a tőkéstársadalom az uralkodó forma, csak annak nem egy vadkapitalista, hanem az állam által korlátok közé szorított formája. Ennek ellent kell álljon a vidék és az agrárium, és ennek része, hogy az infrastruktúrát meg kell őriznünk és hogy a szükséges forrásokat biztosítanunk kell az agrárfejlesztés és a vidékfejlesztés számára. Köszönöm szépen. (Dr. Karsai József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai képviselő úr!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! Engedjenek meg néhány pontosítást a professzor úr által elmondottak kapcsán, akit meghívnék egyszer egy hétre az én gazdaságomba egy kis tanulmányútra, hogy nézze már meg, mi a helyzet egy gazdálkodónál. Mert a gazdálkodók egy része ezt mondja, de én elhívom az én gazdakörös gazdálkodóimhoz is, hogy hogyan kapták meg 2005-ben a támogatást, és elhívnám ahhoz a 30 falugazdászhoz is, akivel minden hónapban egyszer találkozom, akik a mezőgazdasági szocialista munkacsoportnak köszönhetik - nem a gazdademonstrációnak, megnyugtatom - azt, hogy ott vannak. (Dr. Ángyán József: Helyes, köszönjük a segítséget!) Én ma is ezt állítom, és azért szeretném ezt a helyére tenni (Dr. Ángyán József: Helyes, össze kell kapaszkodnunk!), mert itt ül a mi munkacsoportunkban, azt mondta, hogy bárhol, ahol lehet csökkenteni. Megbeszéltem a falugazdászokkal, hogy tisztázzuk: számunkra - nyugodtan mondhatom a munkacsoport nevében, nem Karsai József nevében mondom - a falugazdászok létezése kulcsfontosságú, el tudják látni a munkájukat, belejöttek most már, rutinosak most már, sőt az MVH-nál van segíteni a falugazdászok fele létszáma. Amikor csúcs van, dolgoznak szombat-vasárnap is, és akkor sem kapnak érte szabadnapot, amikor nincs csúcs, akkor pedig elvégzik azokat a munkákat, amelyeket rendszeresen, a gazdákkal való kapcsolatban el kell végezni.
Azt hiszem, hogy miután Gráf József átvette a tárcát - és itt nem tett különbséget a professzor úr, és nagyon sajnálom, hogy nem tett különbséget -, Gráf József minisztersége után, és amikor már valóban lehetővé vált az, hogy az Unió ne vonja vissza a pénzt, a támogatások... Sok német gazdálkodóval beszéltem, járnak hozzám, odatelepedett sok német, holland gazdálkodó, és bizony elmondták: ha itt megtörténik az a hiba, hogy hibásan kifizetjük, akit majd öt évre kizárnak a támogatásból, az leshet, mint Jani a moziban, amikor nem kap meg évi 10 millió forintot. Azt gondolom, hogy tartsuk be azokat a szabályokat, amelyeket lehet. Nehéz volt létrehozni ezt az intézményrendszert, ez igaz, de most már létre van hozva. Azt hiszem, hogy az MVH-nál, ha keményebben is, amit azért mi is jelzünk és tudunk...
Itt hívom fel a figyelmet, hogy a munkacsoportunk már foglalkozott azzal, hogy nem magyar királyi, császári megbízott egy MVH-s munkatárs, hanem egy hatósági személy, aki bánjon tisztességgel a gazdákkal, mert el kell mondjam azt, hogy az egyik illető felállított, és azt mondta, hogy felolvassa a jogaimat, kötelezettségeimet mint képviselőnek. (Jakab István: Köszönöm, hogy elmondtad!) Én tehát azt hiszem, hogy ez rendkívül fontos, és azért mondom el ezt itt, és előre mondom, hogy ne mindig utólag reagáltunk, mert ezt megtárgyalta a mezőgazdasági munkacsoportunk, legalábbis akik azon az ülésén jelen voltak, hogy igenis gazdabarátnak kell lenni, közeledni kell, az MVH-nál igenis meg kell találnunk azt a hangot, meg kell találnunk azt az összhangot, amely nem szigorúbb, mint amit az Unióban megkövetelnek. Mi mindig túllicitáljuk a környezetvédelmi szigorításokat, a HACCP-programot, az élelmiszerbiztonságot, mindent túllicitálunk ötszörösen, mint az Unióban, és ezért van az, hogy nem tudunk olyan gazdaságosan termelni.
Azt hiszem, szerintem büszkék lehetünk a mezőgazdaság 2005. évi támogatására. Köszönöm szépen a szót.
60
61 fzs
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további kérdés, észrevétel? Alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Általánosságban a beszámolóval kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy vannak bizonyos pontok, ahol lázasan keresik a megoldási lehetőséget, hogy az eredményeket minél jobb színben tüntethessék fel.
Mindjárt kezdeném a táblázattal. Nagyon hitelessé tenné az eredmények bemutatását és az anyagot is, ha a 2004. évi teljesítés elé a 2004. évi előirányzatot is beírnánk, mert akkor rögtön kiderülne, hogy több mint 100 milliárd forint 2004-ben nem lett kifizetve, hanem átcsúszott a következő évre. Tehát ha ebben az összefüggésben néznénk, akkor a kérdés izgalmasabb lenne. Azt nem lehet eredménynek elkönyvelni, amit 2004-ben nem fizettek ki, 2005-ben pedig azt mondom, hogy soha nem látott pénzeket fizetek ki. Ez az egyik szerény megjegyzésem.
A másik: az elmozdulás megtörtént, ne vitassuk, hogy kinek a nyomására, milyen módon. Mindenki tudja, hogy nagyon mélyponton voltunk.
Az anyag nem foglalkozik mélységében a növénytermesztésben és az állattenyésztésben meglévő feszültségekkel, magyarul az állattenyésztés teljesítménye olyan mértékben csökkent, ezt már hosszú távon nem lehet fenntartani. Nem történik rá utalás, sőt itt a szöveges részben is végig az előző évekhez, tehát a gyenge teljesítményekhez viszonyít. Megjegyzem, hogy például a takarmányáraknál a 2003. évhez viszonyít, ahol az aszály miatt köztudottan nagyon magas volt az ár; ehhez képest 2004-2005-ben csökkent a takarmányár, de érthető okok miatt.
A növénytermesztés teljesítménye ugyanígy kiemelésre kerül a szövegben, hogy milyen nagy eredményt értünk el. Hát hogyne! Ha a 2003. aszályos évhez viszonyítjuk, akkor nagyon nagynak tűnik a 40 százalék, de ha már csak az ötéves átlaghoz viszonyítjuk, lényegesen más az eredmény.
Azt szeretném aláhúzni, hogy Karsai képviselőtársamnak igaza van a falugazdászokkal kapcsolatban, hogy milyen jól dolgoznak. Én emlékszem arra az időszakra, amikor ezt a hálózatot fel akarták számolni. Lehet, hogy nem segítettünk eléggé, de pontosan emlékszünk rá, hogy fel akarták számolni. Nagyon jó, hogy megvannak, és nagyon jó, hogy végre működik a rendszer.
Csak halkan jegyzem meg, hogy nem látjuk a 2005. évi elszámolásban, hogy az SPS bevezetését, tehát hogy az egységes farmtámogatási rendszerre való áttérésnek milyen előzetes lépéseivel foglalkoztak eddig, mert köztudott, hogy már megint hihetetlenül nagy csúszásban és lemaradásban vagyunk, nagyon lesz 2009-re érdemben felkészülni.
Az meg, hogy az intézményrendszer későn épült ki, gondolom, sem a gazdákra, sem az ellenzéki képviselőkre nem fogható rá. Karsai képviselő úr valóban a számból vette ki a szót; szerettem volna elmondani, hogy sajnos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő, hogy az egyik gazdát felállították, és közölték vele, hogy ismertetik a jogait. Sőt mi több, most szeretném idehozni a bizottság elé, hogy lassan azon a szinten mennek az ellenőrzések, hogy az egyik vagy a másik istállóban tartózkodik az állat. Jó lenne, ha a szakmát azok is ismernék, akik kimennek ellenőrizni. Senki nem kéri és nem kérheti, hogy ne tartsák be a jogszabályokat, de a szakmai alapon elfogadhatatlan, megközelíthetetlen igényeket nem lehet számon kérni, tehát joggal várhatjuk el, hogy aki ellenőrizni megy, legalább tudja, hogy mit néz, mit kérdez, illetve tudja, hogy milyennek kellene annak lenni, amit keres. Ez valamennyiünk közös ügye.
Összességében pedig csatlakozva Font Sándor elnök úrhoz ezt a beszámolót így nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem föl a kérdést. Ki az, aki támogatja a T/881. számú törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentést? (12) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodik? (0) Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen a kormány és az Állami Számvevőszék részéről a tájékoztatást.
Rátérünk a következő napirendi pontra, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat általános vitájára.
Köszöntöm a kormány képviselőit, átadom nekik a szót az előterjesztéshez.
Csóka Péter (FVM) szóbeli kiegészítése
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csóka Péter vagyok, az FVM természeti erőforrások főosztályának vezetője.
Tisztelt Elnök Úr! Az Európai Unióban a géntechnológia úgynevezett harmonizált jogterület, ahol a tagállamok mozgástere viszonylag korlátozott. Az Unió géntechnológiai politikája egyedi engedélyezések rendszerén alapul, az engedélyeztetés pedig a megelőzési elvre épül, melynek célja a környezet- és egészségügyi kockázatelemzés még az előtt, hogy a termékeket köztermesztésbe vonnák. A közösségi jogszabályok szintén az elővigyázatosság elvét követik, biztosítva az emberi egészség és a környezet védelmét a tevékenység során. Ugyanakkor a tagállamok az áruk szabad áramlásának elvére figyelemmel nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják a közösségi szintű engedéllyel rendelkező GMO-k forgalomba hozatalát, illetve felhasználását. Ez alól egyetlen kivétel az úgynevezett védzáradéki eljárás, amelynek során a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy már engedélyezett GMO-k felhasználását, forgalomba hozatalát ideiglenesen korlátozzák. Ezzel az eszközzel egyébként jelenleg Magyarország is él egy kukorica esetében.
A közösségi jogszabályokat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény és annak végrehajtási rendeletei harmonizálják. A törvény nemcsak a mezőgazdaság területére, hanem a géntechnológiai tevékenység ipari és humán-egészségügyi felhasználására is kiterjed, nem alkalmazható azonban az emberi gén, génállomány módosítására, és a törvény megtiltja a vadonélő szervezetek és a védett természetes szervezetek géntechnológiával való módosítását.
A törvénytervezet részben jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, részben pedig a genetikailag módosított növények együtt termesztésének, az úgynevezett koegzisztenciának a törvényi keretszabályait kell, hogy meghatározza. A jogharmonizációs célú módosítások alapvetően technikai jellegűek, az elmúlt években született géntechnológiai tárgyú közösségi rendeletekre figyelemmel tartalmaznak illeszkedési szabályokat, illetve hatályon kívül helyeznek olyan nemzeti szabályokat, amelyekre közösségi szabályozás is vonatkozik.
A koegzisztencia-szabályozás célja pedig a magyar viszonyok között olyan megvalósítható és hatékony intézkedések kialakítása, amelyekkel a hagyományos, az ökológiai és a GMO-kat felhasználó gazdálkodási módok közötti keveredés elkerülhető.
70
71 mse (Csóka)
A törvényjavaslat előkészítése 2004 decemberében kezdődött el egy munkacsoport felállításával, amelyben az illetékes szaktárcák mellett helyet kaptak az érintett szakmai és civil szervezetek, így a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, a Magyar Agrár Kamara, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Biokultúra Egyesület is. A munkacsoport javaslatai alapján készült tervezet természetesen széleskörű közigazgatási egyeztetésre került.
Az egyeztetésen elfogadott tervezet az Európai Bizottság és a többi tagállam részére bejelentésre került. A jogszabály hatálybalépéséhez nem szükséges a bizottsági elfogadás, ugyanakkor az Európai Bizottság az általános szabályok szerint tagállami jogsértési eljárást indíthat, ha véleménye szerint a végleges szabályozás ellentétes a közösségi joggal. A koegzisztencia-szabályozás az Európai Bizottság géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együtt-termesztéséről szóló 2003/556. EK ajánlásán alapul. A szabályozás kialakítása során az EU által meghatározott jogi kereteken belül figyelemmel voltunk a magyar természeti sajátosságokra, a magyar földtulajdonviszonyokra, illetve a vetőmagágazat és az ökológiai termesztés jelenlegi helyzetére és nemzetgazdaságban betöltött szerepére, így a törvényjavaslat a lehető legszigorúbb, de az EU felé még szakmailag indokolható szabályozást tartalmazza.
A szabályozás fő elemei közül ki kell emelni azt, hogy a géntechnológiával módosított növények termesztésére kizárólag jogerős termesztési engedély birtokában kerülhet sor, amely a közösségi szintű forgalomba hozatali engedély mellett egy pluszengedélyt jelent. A külön jogszabályban kijelölt szakhatóság állásfoglalásában speciális termesztési feltételeket írhat elő, illetve szükség szerint megtagadhatja a termesztés engedélyezését, a termesztéssel összefüggésben ugyanis felmerülhetnek olyan környezet- és természetvédelmi indokok, amelyek mindezt szükségessé teszik. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság jelezte, hogy az együtt-termesztésre vonatkozó nemzeti intézkedések nem vezethetnek be a környezetvédelem céljából olyan követelményeket, amelyek meghaladják a közösségi jogszabályokban meghatározottakat.
A géntechnológiával módosított növények esetében a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények között pufferzónát kell kijelölni, amelyre kukorica esetében 400 méter távolságot fog javasolni a végrehajtási rendelet, ez azonban egyedi mérlegelés esetén akár a duplájára is növelhető. Ez a mérték az eddigi tagállami szabályozásokkal összehasonlítva a legnagyobb mértékű, az egyik legnagyobb mértékű, Luxemburg alkalmaz hasonlóan nagyot.
A termesztési engedély feltétele, hogy a kérelmezőnek az előzetes állásfoglalásban meghatározott pufferzónán belüli földtulajdonosoknak, illetve földhasználóknak a géntechnológiával módosított növények termesztéséhez való írásos hozzájárulását be kell szerezni, és abban az esetben, ha a kérelmező nem tulajdonosa annak a földterületnek, ahol a géntechnológiával módosított növényeket termeszteni kívánják, a földtulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. A hozzájárulással egyidejűleg a pufferzónán belül a földtulajdonos, illetve földhasználó nyilatkozatban vállalja, hogy a pufferzónán belül a termesztési engedély érvényességi ideje alatt nem termeszt a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatíbilis növényt.
Az együtt-termesztés során okozott károkért való felelősség tekintetében a polgári törvénykönyvről szóló '59. évi IV. törvénynek a veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó rendelkezéseit szükséges alkalmazni, mivel ez bizonyítási könnyebbséget jelent a károsult számára. Ha azonban a károsult a géntechnológiával módosított növények termesztéséhez előzetesen írásbeli hozzájárulását adta, az együtt-termesztés során okozott károkért való felelősségre nem a veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó, hanem az annál enyhébb kárfelelősségi szabályokat kell alkalmazni. (Font Sándor, a bizottság elnöke elhagyja az üléstermet.)
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
Szükséges megjegyezni azt, hogy a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során a megfogalmazott módosító indítványoknak különféle hatásai lehetnek. Ha az országgyűlési szakban elfogadott módosító indítványok a törvényjavaslatot jelentős mértékben érintik, az ismételt bejelentési kötelezettséget fog keletkeztetni. Ebben az esetben a törvényjavaslatot a kormánynak a módosító indítványokról szóló szavazást követően vissza kell vonnia, és újra be kell jelentenie az Európai Bizottságnak, az újabb bejelentési eljárás a jogalkotási folyamatot ismét három, tagállami bizottsági észrevétel esetében pedig hat hónappal hosszabbítaná meg. Amennyiben a törvényjavaslat további késedelmet szenved, úgy a vonatkozó terület hazai szabályozás nélkül maradna. Szabályozás hiányában a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított növények keveredése visszafordíthatatlan fajtakeveredésekhez vezethetne, aminek a mezőgazdasági és gazdasági következményei beláthatatlanok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Idő közben átvettem az elnöklést Font elnök úrtól, ki kellett mennie a teremből. Megköszönöm a részletes szóbeli indoklást, és az előterjesztést, valamint a szóbeli indoklást együttes vitára bocsátom. (Jelentkezések.) Karsai József képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Azt hiszem, tisztelt bizottság, hogy az itt felsoroltakból tulajdonképpen az látszik, mint ami az elmúlt két hét legfelháborítóbb intézkedése történt meg az Uniónál, és itt, ezen a bizottsági ülésen kell elmondjam, hogy ötven mérést végeztem a tavalyi górékukoricából, ahol nem tudtam a 70-es hektolitersúlyt elérni, nemhogy szárítón keresztül - az égett szemet, a fél százalékot tudtam teljesíteni. (Font Sándor, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.)
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
Én tehát azt hiszem, nemhogy hiszem, én tudom - a minisztérium minden egyes emberével a miniszter úrtól, az államtitkár úrtól kezdve naponta tartottuk a kapcsolatot -, teljesen lehetetlenné váltunk, amikor politikailag szavaznak egy Európában lehetetlen kukorica előállításáról. Kérem, amelyiket szárítják, az nem tudja a fél százalékot tartani, talán közvetett hővel, lehetetlen a hektolitersúlyt tartani. Ezt csupán azért tették meg egy ilyen alattomos, aljas módszerrel, hogy Magyarország kapcsán, amely az egyik legnagyobb kukoricatermelő, a többi ország megszavazza, és azt mondja, hogy: kérem, ennyi hektolitersúly. Jobb a keményítőnk, jobb a fehérjénk, minden beltartalom jobb. Amerikai szabványra hivatkoznak. Kérem, ez olyan, mint amikor indul a 100 méteres világbajnoki döntő, és futás közben, 50 méternél azt mondják, hogy csak a négerek indulhatnak. Kizárt dolog az, hogy ezt el lehessen fogadni, és minden fórumon, ahova én eljutok, tiltakozom, és azt mondom, hogy ez képtelenség, ezt nem lehet megcsinálni egy bürokrata Unióban, felháborító, hogy menet közben szabályokat változtat. Hozzon ide olyan fajtákat, adjon haladékot a gazdáknak, vagy vessen el olyan kukoricafajtát, amelynek a hektolitersúlya eléri, adja meg a lehetőséget pénzből, támogatásból, hogy olyan szárítókat csináljon, ahol nem ég meg az a kukoricaszem, ahol a törött szemek aránya ilyen!
Én most azért vetem ezt fel, hogy értsük meg, és tudom, hogy a minisztérium mindent megtesz, mert egyszerűen leszavaztak bennünket - az osztrákok nem, tudom, hogy mellettünk kik szavaztak. Aki nem termel kukoricát, persze hogy leszavaz, és lehetetlenné tesz. Ez így nem Unió, hogy ránk erőltetnek valamit.
Nézzük meg ezt az egész GMO-t! Tessék megnézni - bizonyára ott van a minisztériumban -, hogy azokba az uniós országokba, ahol a GMO-nak teljes liberalizációja van, tudtunk-e eddig úgy exportálni, hogy nem kötötte ki az exporttétel kapcsán akár a német, akár a portugál, akár a többi, hogy GMO-mentes legyen az a kukorica! Tessék már mondani, akkor miért kér GMO-mentest étkezési kukoricaként a német, közben meg ránk erőlteti ennek a termelését. Ez szintén egy alattomos és furdancsos dolog, és én tudom, hogy a minisztérium mindent megtesz az izolációért, megtesz. Én nyugodtan mondom azt itt, a bizottsági ülésen, hogy addig, amíg nekem az akadémikusok meg nem tudják pontosan mondani, hogy húsz év múlva mi lesz a hatása a GMO-kezelt növénynek, amennyi szóját megetetnek velünk, amennyi betegség van, Magyarországon a legtöbb a rákos beteg... A növényvédőszernél lehet elemezni, hogy mi a tartamhatás, milyen rákkeltő hatása van, és három évig ki sem engedik. Dozírozási kísérlettel a patkánytól kezdve följebb haladva gyönyörűen meg lehet állapítani, hogy mi van a növényvédőszerrel.
Felírtam magamnak egy Pivot nevű szer nevét - növényvédő szakmérnök vagyok, bizonyára tudjátok. Kérem, tessék már megmondani, mit kell csinálni egy kukoricával, amely nyomokban érzékeny a Pivotra, hogy ráteszek két liter Pivotot a kukoricára, és úgy röhögcsél rajta, és vajon mit csinál, amikor felvesz egy ilyen gyomirtó szert. Két dolgot mondok: vagy hiperszenzitív reakcióval vagy a géntechnológia alapján le tudja hasítani róla a hatógyököt, és különböző intermedierek keletkeznek. Megvizsgálták-e azokat az intermediereket, hogy ha akár génkezelés hatására, akár a növény hiperszenzitív reakciója révén lehasítják azt a gyököt, ami miatt a kukoricát nem bántja, és az összes gyomot kiirtja? 80 - 81 fzs (Karsai József) Ezt így értsék, hogy érthető legyen a bizottság számára. A lucernafélék maradnak meg egyébként, ez a lucernafélék gyomirtója. Nem tudjuk, hogy az intermediereket vizsgálták-e, nem tudjuk, hogy ez a környezetre milyen hatással van, mert a növény biztos - én tudom, mert elemeztem kutatókoromban - fölveszi a Pivotot, tehát nem az történik, hogy nem veszi föl, mert akkor nem lenne baj. A növényvédőszer-mérgezések tekintetében ki tudja, hogy vizsgálták-e, hogy mennyi ebben a szermaradvány, ha fölvette, mit csinált vele, ha nem vette föl, hogy nem vette föl? De fölvette. Ez az egyik dolog.
A másik az, hogy amikor olyan szintig avatkozunk be, hogy már a génekig eljutunk, az Uniót nem érdekli, hogy mit mondanak a tudósok, vagy tudnak-e mondani valamit. Azt hiszem, a tudósok nem Nostradamusok, hogy megmondják azt, hogy egy húszéves tartalomkísérlet alapján mi várható. Ezt nem vizsgálták, és nyakra-főre hoznak Magyarországra olyanokat, amik még nem is ismertek, nincs rájuk írva, hogy milyenek. Minden szója, ami Paraguayból vagy egyéb helyről kerül be, génkezelt. Ezek benne vannak a gyermektápszerekben. Ehhez sok kommentár nem kell. Rendkívüli védekezési feladatokat kell ellátni.
Én az országhatár mellett lakom - nem mondom ki a nevét a bizottsági ülésen, bizonyára tudjátok, hol lakik Karsai -, járok át a túloldalra, és látom, hogy mit csinálnak, mit hoztak be, mit akarnak behozni. Be fogják hozni a génkezelt magokat anélkül, hogy tudnánk róla, nagyon olcsón, mert forgalmazni fogják azokat. A Monsantót abszolút nem érdekli. Bocsánat, hogy megint kimondtam a nevet, nem szabadott volna - nem a reklám miatt, hanem amiatt, hogy nehogy megint a nyakamra járjanak meg bepereljenek -, de akkor is azt mondom, hogy nem szabadna azt megtenni, hogy viszi a környező országba, és majd onnan nyugodtan, mivel a határon nincsen vámvizsgálat, áthozza. Ebben is lépéseket kell tenni, le kell ellenőrizni. Az izolációt ezek sajnos nem veszik figyelembe. Meggyőződésem, hogy jól intézkednek, csak elmondom itt, hogy hallják: hogy az Unióhoz hogy jut el, hogy nem jut el, bizony ezek óriási bürokratikus rendszerek, ahol abszolút már a szakma nem számít, hanem vagy a politika számít, vagy a többi országnak, akik erősebbek, a nyomása, és ezt az utolsó kis országot is rá akarják kényszeríteni arra, hogy ez a kis sziget se maradhasson meg, ahol még tisztességgel, egészséggel élhetünk. Ezt nagyon károsnak tartom, és kérem a minisztériumot, hogy tegyen meg mindent, írja le az indokait.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ángyán József képviselőtársam!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ahhoz csatlakozva, amit Karsai József képviselőtársam elmondott, és azzal maximálisan egyetértve azt gondolom, a nemzeti érdekeinkkel ellentétes, hogy beengedjük ezeket a termékeket és technológiákat. Ráadásul nem vagyunk védtelenek. Ez a védzáradéki eljárás sokféle lehetőséget kínál, ahogy ezt Karsai képviselő úr is jelezte, tehát megvannak azok az eszközeink, amelyekkel késleltetni tudjuk, amelyekkel meg tudjuk akadályozni, hogy ez a technológia elterjedjen. Ha valamely szakmai kérdésben a különböző oldalak egyetértenek, azt hiszem, ez az; közös érdekünk, hogy távol tartsuk ezeket a technológiákat.
Nagyon köszönöm Csóka Péternek a helyzetet bemutató értékelését, és Vértes Csabánénak is az eddig e tekintetben végzett munkáját. Nincs kétségem afelől, hogy az agrártárca és a környezetvédelmi tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket a nemzeti érdekeket érvényesítsük Európával szemben is.
Ott már kis kételyeim vannak, hogy vajon a gazdasági érdekcsoportok ebben milyen módon játszanak szerepet, és fölajánlok mindenféle segítséget mindazoknak a kormányban és a parlamentben is, akik az ilyen multinacionális tőkeérdekekkel szemben a magyar nemzeti érdekeket képesek megvédeni. Remélem, a kormányban biztosítani lehet azt a helyzetet, hogy a földművelésügyi tárca és a környezetvédelmi tárca határozza meg a játékszabályokat és az irányt. Ebben minden segítséget a földművelésügyi tárcának és a környezetvédelmi tárcának is mint társtettesnek megadok.
Néhány gondolatot szeretnék azért elmondani azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségeink vannak, mert azt kell keresnünk, hogy hogyan tudunk ezen a helyzeten úrrá lenni, és hogyan tudjuk távol tartani azokat a technológiákat és fajtákat, amelyek súlyos következményekkel járnának a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék szempontjából. Mielőtt ezt megtenném, néhány kulcsszót szeretnék elmondani, hogy miért ellentétes ez a magyar érdekekkel.
Először is maga a probléma, amire előállították ezeket a fajtákat, nem létezik Magyarországon, úgyhogy az alapkérdés mindjárt kérdéses. A Monsanto 810 fajtakörbe tartozó fajták egy dolgot tudnak: molyrezisztensek, vagyis méreganyagot termelnek, a Dipel hatóanyagát. De nem is akármilyen dózisban: 1500-3000-szeres dózisban ahhoz képest, mintha egyszer permeteznénk, ha lenne molyprobléma. Ez világossá teszi, hogy nekünk semmi szükségünk erre a fajtakörre. Nincs is ilyen szabályozás, ez most erre a fajtakörre vonatkozik, semmi más nincs a porondon, csak a Monsanto 810 fajtaköre.
Az ökológiai kockázatok tisztázatlanok, amit Karsai képviselő úr is mondott. Milyen hatása lesz ennek a méregdózisnak például a talajokra? Egyáltalán vizsgálatok sincsenek erre vonatkozóan. Az elővigyázatosság elve, valamint az EU saját normái és deklarált kijelentései is azt mondják, hogy amíg meg nem vizsgáltuk ezeket a kockázatokat, addig jogunk van megtagadni ennek a technológiának és ezeknek a fajtáknak a befogadását, ez egy önvédelmi reflexként fogható föl. Lehet génsodródás, átporzódik. Az ostoba elképzelés - hallok ilyen kijelentéseket -, hogy ezt majd energetikai célra fogjuk termelni. A pollen nem tudja, hogy csemegekukoricát poroz-e be, árukukoricát, vagy takarmánykukoricát, és ez bekerül a táplálkozási láncba. Elképesztő, hogy az még egyáltalán érvéként fölhozható, hogy majd nem élelmiszer célra fogjuk termelni ezeket a kukoricákat. A tartalomkísérletek el sem indultak azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai vannak ennek az ökológiai rendszerre.
A humán-egészségügyi kockázatok vizsgálata szinte teljesen hiányzik. Néhány patkánykísérlet van, de azok is szűkösek, és az azokból eddig megkapott eredmények is aggályokra adnak okot. Tehát inkább azt mondja az ember, hogy ne vágjunk bele olyan dologba, aminek nem tudjuk a humán-egészségügyi kockázatait. Ne tegyük ki magunkat egy országos léptékű állatkísérletnek, ami rajtunk folyik. Ezekből fakad, hogy az európai piac elutasítja ezeket a termékeket, nem lehet ezeket eladni. Az a kétszínűség, amit Karsai képviselő úr mondott, teljes mértékben jelen van: miközben tőlünk megkövetelik a termékek GM-mentességét, azonközben föl akarják oldatni velünk a mi moratóriumunkat. A GMO-mentesség komoly piaci versenyelőnyt jelent a magyar mezőgazdaságnak, mondjuk ki. Ezt a versenyelőnyt adjuk föl, és ezzel kell a gazdasági tárcánál is érvelnünk, ha kell egyáltalán érvelnünk. Sokkal nagyobb a versenyhátrányt okozó kára, mint amennyi előnye esetleg lenne; nem is tudok fölsorolni előnyt, ami miatt be kéne fogadnunk ezeket a technológiákat. A minőségi szerkezetváltást pedig ellehetetleníti, az ökológiai gazdálkodás játékszabályai betarthatatlanok lesznek. A vetőmagtermesztés, ahol komoly érdekeink vannak, és exportpiacaink, kukoricában különösen, végveszélybe kerül. Arról már nem is beszélek, hogy ebben a körben hogyan értékelhető a martonvásári kutatóintézetnek az a tevékenysége, amikor megállapodik a Monsantóval, hogy a magyar fajtákba beépíti ezeket a génszakaszokat. Nem akarom minősíteni ezt a tevékenységet, a magam részéről nem értek egyet az ilyen irányú elképzelésekkel.
Mit lehet tenni? Összeszedtem néhány gondolatot, szívesen odaadom mindenkinek, írásban is megvan. Azt kérem mindenkitől, hogy mérlegeljük ezt, és próbáljunk eszerint végiggondolni egy folyamatot, ami ennek a következménye lesz. Ma a védzáradéknak megfelelően érvényben van a moratórium. Szögezzük le: 2005. január 20-án Magyarország bejelentette, hogy a védzáradéki eljárás keretében moratóriumot hirdet ezekre a fajtákra, nem engedi be mindaddig, amíg a kételyeit nem tisztázza, és fölsorolja, hogy milyen kételyei vannak. Elindította az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, és ezek a vizsgálatok folynak. Semmi nem indokolja, hogy a vizsgálatok lezárása előtt ezt a moratóriumot föloldjuk. Tudnunk kell, hogy a Bizottság kezdeményezte a moratóriumunk föloldását, de 2006. szeptember 18-án - valamivel több, mint két héttel ezelőtt - született egy olyan döntés az Európai Bizottság szakmai testületi ülésén, amelynek értelmében a tagállamok közül 15-en azt az érvelést, amit Karsai József is elmondott, elfogadták, és nem a Bizottság feloldó indítványát támogatták, hanem a magyar moratóriumfenntartási szándékot. 90 - 91 mse (Ángyán) 15:5:5 volt a szavazási arány. Ha a tartózkodók közül még kettő azt mondta volna ott, azon a szavazáson, hogy egyetért a magyar állásponttal - az öt tartózkodóból kettő! -, akkor a bizottságnak le kellett volna vennie a napirendről az egész ügyet. Ezen a vonalon kellene nekünk továbbmennünk.
Ennek következtében, hogy 15:5:5 lett az eredmény, továbbmegy a miniszteri tanács elé, ha jól tudom, valamikor október végére várható a miniszteri tanácsban, az európai miniszterek tanácsában ennek az ügynek, a magyar moratórium ügyének a tárgyalása, ezért mindent meg kellene tenni elsősorban azért, hogy a moratóriumot, ami megőrzi ezt a versenyelőnyünket fenn tudjuk tartani. Tudom, hogy a tárca sokféle lépést megtett, a miniszter úr személyesen, azt hiszem, az Európai Közösségben a társminisztereknek küldött egy körlevelet, vagy valamilyen módon felvette velük a kapcsolatos, és kérte, hogy támogassák a magyar álláspontot. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy a magyar álláspont győzzön, és nem vagyunk egyedül, négy ország változatlanul tartja ezt: a görögök, az osztrákok, a luxemburgiak és a lengyelek. Egyáltalán nem arról van tehát szó, hogy a magyarok valami extra dolgot akarnának, és a védzáradéki eljárás erre lehetőséget teremt.
Ráadásul - és itt már áttérnék arra, hogy ha mégis koegzisztencia-rendeletet, vagyis egy olyan rendeletet kellene alkotni, amely gyakorlatilag előkészíti ennek a technológiának a magyarországi bevezetését - itt nincs másról szó, mint előkészít egy technológiát és a fajták bevezetését Magyarországon. Nagyon sok érv szól amellett, hogy ilyen koegzisztencia-szabályok aligha hozhatók. A keveredés olymértékű lehet, a génsodródás olymértékű lehet, hogy nagyon-nagyon szigorúnak kell annak a szabályozásnak lennie, amely valamilyen módon egyáltalán fenntartja annak a lehetőségét, hogy elkerüljük azokat a problémákat, de nem lehet, és - ismerve a magyar viszonyokat - nem is fogják betartani.
Ha mégis kötelezne bennünket az EU-bizottság - vegyük ezt a következő esetet! -, hogy függesszük fel a moratóriumot, akkor az Európai Bírósághoz fordulhatunk, ez a normál menete a dolgoknak, a bírósági eljárások olyanok, amilyenek. Ehhez persze az kellene - és ezt szeretném is javasolni a bizottságnak, együtt a kormányoldalnak és az ellenzéknek -, hogy azt a miniszteri határozatot, amellyel mi felfüggesztettük ennek a technológiának a magyarországi befogadását, emeljük országgyűlési határozat rangjára, mert egy országgyűlési határozattal megerősített moratórium - ezt csinálták mások is - még erősebb jogalapot ad nekünk, hogy az Európai Bírósághoz forduljunk, arra az esetre, hogyha a multinacionális cégek nyomásának hatására ennek ellenére a bizottság, a bürokrácia valóban rákényszerítené Magyarországra ezt a technológiát. Nagyon komoly jogi, alkotmányossági érveink és egyebek vannak, majd látjátok, mellékletben odatettem azokat az anyagokat, amelyek ezt alátámasztják, tehát van erre esélyünk. Ha elveszítenénk a pert - de itt már nagyjából olyan másfél-két évre vagyunk a mostani időhöz képest, ha mindezt a folyamatot végigvesszük -, akkor még mindig a rendelkezésünkre áll egy bizonyos idő, hogy ezt végre is hajtsuk, amikor még mindig tudunk szabályokat alkotni erre az esetre. De a görögök nagyon érdekesen jártak el - és engedjétek meg, hogy ezt elmondjam! -: fel kellett oldaniuk a végén a moratóriumot, de aznap vagy másnap azonnal új moratóriumot hirdettek, és az eljárás elölről indult. Amit Karsai képviselő úr mondott, igaz, ez pontosan így működik Európában, ha a nemzeti érdekeink mentén járunk el: új moratóriumot hirdetünk, és újrakezdjük az egészet, új játékszabályokkal hirdetjük meg a moratóriumot Magyarországra.
Részletesen összeállítottam egy ezzel kapcsolatos írásos anyagot, és remélem, hogy ez mindenkihez el fog jutni. És kérlek benneteket, őszintén kérlek benneteket, közös érdekeink mentén gondoljuk meg, mert ilyen indokok alapján, azt gondolom, rontaná a pozícióinkat, hogyha a bevezetés-előkészítő anyagot elkészítenénk, hiszen arra készítjük fel az országot, amit szeretnénk elkerülni, ez a koegzisztencia-rendelet erről szól.
Ami a törvénymódosítás EU-harmonizációs részét illeti - mert az az egyik indok, hogy bizonyos EU-harmonizációs feladatokat is megold -, az a része támogatható. De az a része, amely a koegzisztencia-szabályokat, ráadásul kiérleletlenül és bizonyos szempontokból nem kellőképpen szigorúan hozza meg, nem. Jó néhány érvet felhoztam itt, hogy milyen hiányosságai vannak ennek az előterjesztett törvényjavaslatnak. Van időnk arra, hogy ezeket tényleg együtt kiérleljük arra az esetre, hogyha akár egy-két év múlva mégis komolyan kellene foglalkoznunk ennek a technológiának a befogadásával.
Még egy dolgot javaslok: a majdani törvényben mindenképpen kössük ki azt, hogy ez csak akkor kerüljön bevezetésre, hogyha a moratóriumot fel kellett oldanunk, a moratórium feloldását követően - de odáig még nagyon sok lehetőségünk van. A konkrét javaslatom tehát az - és, azt hiszem, ezt tudnánk itt támogatni -, hogy a törvényjavaslatnak azt a részét, amely nem a koegzisztenciára vonatkozik, hanem egyszerű jogharmonizációs tevékenység, amely lépéseket az EU-harmonizáció jegyében nyilván meg kell tennünk, fogadjuk el, a másik részét meg felejtsük el; induljunk el a moratórium fenntartása irányába, határozottan, úgy, ahogy ezt a másik négy ország is tette, sőt közösen terjesszünk be egy országgyűlési határozati javaslatot, amely megerősíti a tárcának ezt a bizonyos tevékenységét. Azt hiszem, kormányon belül és kívül szüksége van a tárcának arra, hogy egy magasabb rendű jogszabállyal megerősítsük a jelenlegi moratóriumot, ami Magyarországon még érvényben van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán, majd Godó Lajos következik.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nem élnék vissza a türelmetekkel, megismételni nem szeretném sem a Karsai úr, sem az Ángyán professzor úr által elmondottakat. Én nem értek a szabadgyökökhöz meg mit tudom én mihez, amit Karsai úr mondott, de az az érvhalmaz, ami itt elhangzott, az nekem egyrészt nem újdonság, másrészt meg osztom az elmondottakat. Én nem szeretem, hogyha egy gazdasági érdekcsoport nyomása olyan irányba tereli el a jogalkotást, amelynek a következményeit nem ismerjük, nem tudjuk, mi lesz. Most nem az SZDSZ véleményét mondom, hanem a sajátomat, mert az SZDSZ-ben megoszlik a vélemény, tehát ez is, az is. Az én véleményem az, amit Ángyán és Karsai úr elmondott, és így is fogok szavazni, mert taktikailag sem tartom jó dolognak, hogy még szeptember 18-a előtt be lett ez nyújtva a tisztelt Országgyűlés elé. (Dr. Ángyán József: Így van!) Minek?! (Dr. Ángyán József: Minek?!) Rontjuk a pozíciót, kvázi már feladjuk. El sem ballagunk még tárgyalni, kérem szépen, mert lehet, hogy akkor nem öt tartózkodás lett volna, hanem csak kettő, mert híre megy ám annak, hogy ezek a magyarok itt tényleg védzáradékolnak misimusi módon fölül, de az Országgyűlésük már előtt ott van a tevékenységről szóló törvény, aminek az első változatát még '96-ban mi csináltuk meg, és Európa fel volt háborodva, hogy hogy lehet egy ilyen szociálliberális kormány ilyen "bunkó", mert olyan szigorú szabályokat hoztunk be - emlékeztek -, és egyhangúlag lett megszavazva az Országgyűlésben. Azóta elindult a fellazítási technika, és most már itt az utolsó lépésben ott tartunk, hogy ennél a termesztésbe fogási rendszernél már nem beszélünk 810-ről meg 321-ről, hanem teljesen kinyitjuk a kaput, az termeszt, aki akar, csak a távolság meg az engedélyek legyenek meg természetesen, rendben van.
Egyébként azt sem hiszem el, hogy itt joghézag keletkezik. Nem keletkezik joghézag, mert van egy hatályos törvényünk, amely természetesen ellentétes az Európai Unió bizonyos szabályaival, így van, de majd ők megtámadják, ha ez annyira fontos, mint ahogy a helyi iparűzési adóval kapcsolatban is voltak problémák, ha annyira fontos. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a védzáradékot meg tudjuk hosszabbítani.
Lenne egy tiszteletteljes kérdésem, mert tudok arról, hogy bizonyos országokban önkormányzatok is eldönthetik, hogy beengednek-e a termesztésben GMO-t vagy nem, hogy esetleg a belső jogban ezt meg tudjuk-e oldani úgy, hogy feljogosítjuk a közigazgatásilag most létező megyei önkormányzatokat, hogy döntsék el vagy dönthessék el, hogy a területükre beengednek-e ilyet vagy sem. De ez nem tudom, ezért kérdezem - ez egy kérdés -, hogy ebbe az irányba el tudunk-e mozdulni. Azt tudom, hogy Németországban, Hollandiában, Dániában önkormányzatok is kitakarították a... (Dr. Vértes Csabáné: Ausztriában is tartományi szinten!) Igen, igen. Tehát ezt meg tudjuk-e csinálni a belső jogrendünkben, ez lenne a tiszteletteljes kérdésem.
Én jelen pillanatban ezt a törvényjavaslatot csak akkor tudom elfogadni, ha -ahogy azt Ángyán professzor mondja - csak azok a részek maradnak benne, amelyek az igazolással, a behozatallal, az engedélyeztetéssel kapcsolatosak, de a termesztésre vonatkozó részek ne. És már annyira bátor vagyok ezekkel a termékekkel, hogy amikor láttam, hogy ez a rizs Magyarországon szaladgál, ami se engedélyeztetve nincs, sehogy nincsen, bejön az Amerikai Egyesült Államokból, fel vagyok háborodva, úgy, mint ahogy Karsai úr, hogy az állítólag létező ellenőrzési rendszeren keresztülmentek olyan termékek az EU-n át, ami még az Európai Unióban sincs engedélyezve, magyarul rossz minőségű, káros, kifejezetten káros termékek jönnek be, amelyekről azt sem tudjuk, hogy micsoda. A tonna húsokról már nem is beszélek, amiket időnként lefoglalnak. Most nyitogatunk ilyen kapukat, ami az ezzel való visszaélést is előrehozza.
100
101 fzs (Kis Zoltán)
Azzal is egyetértek, amit Jóska mond, és én is mondogattam még környezetvédelmi államtitkár koromban, hogy versenyhátrányba fogunk kerülni pontosan azokon a területeken, amelyek most a szegénység okán is kezelhetők ezen a szinten, ahonnan van megrendelés, és lehet vetőmagot termeszteni. Kert-Magyarországot akarunk, mondjuk a szöveget. Hát ez aztán nem az, gyerekek, ennek aztán ahhoz semmi köze nincsen.
Az ókonzervatív véleményemet elmondtam, jelen formájában nem tartom általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Godó Lajos képviselőtársamnak adom meg a szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nagy dilemma ez a törvény. Az 1. napirendi pont kapcsán Ángyán professzor úr ajánlását, véleményét át tudtam tanulmányozni, meg néhány szaksajtót is, ami a nyáron megjelent, valamint volt 2004-ben egy nagy konferencia, annak az anyagát is átnéztem. Eddig a hírek szerint az volt, hogy az FVM minisztere sem támogatja ennek a törvénynek a megalkotását. Viszont számomra most az a kérdés, hogy szabályozzuk-e úgy, ahogy mi szeretnénk, vagy pedig ránk zúdul Európából a GMO különböző technikákkal. Tehát nekünk kellene azért felállítani azokat a szabályokat, most is azt mondom, amiket ha kell, országgyűlési határozattal is támasszunk alá, és akkor egy későbbi időpontban a termesztés konkrét szabályait mi határozzuk meg, minthogy esetleg néhány hónap múlva betörjön ide GMO valamilyen csatornán, mert volt rá példa az elmúlt években. Úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen szabályozni kellene, nekünk kellene irányítani, mert lehet, hogy egy vagy több termesztői körzetet is ki lehet az országban jelölni, ahogy a vetőmagtörvény is tartalmazza, GMO-s termelői körzetekké, amit már könnyebben tud a hatóság ellenőrizni. Kézbe kellene ezt fogni. Az a véleményem, hogy ha lehet, akkor szülessen egy országgyűlési határozat, de foglalkozzon vele a bizottság és az előterjesztő. Az előterjesztőtől azt szeretném megkérdezni, hogy milyen hátrányba kerülhetünk akkor, ha most ezt a törvényt nem fogjuk megtárgyalni, megalkotni; mert szeptember 18-án az illetékesek már úgy mentek ki Brüsszelbe, hogy itt már az utolsó percekben vagyunk, gyorsan lépni kell. (Dr. Ángyán József: Ez volt a baj.)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Ángyán professzor úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Valóban fölmerülnek ezek a kételyek, amiket említettél. Én úgy látom, hogy az ellenőrzött viszonyok megteremtése egy ilyen ökológiai és környezeti probléma esetén, ami ezzel együtt jár, nagyrészt illúzió. Ha nem tudjuk generálisan távol tartani ezt a rendszert, előbb-utóbb olyan mértékű lesz - és ezt nem én mondom; Heszky professzor úr, akadémikus, genetikus egy nagyon komoly cikket írt a Magyar Mezőgazdaságban, amelyben végigvitte, hogy miért lehetetlen hosszú távon, ha egy rendszerbe beengedjük ezt, fönntartani a tisztaságot. Ennek következtében látnunk kell, hogy a versenytársaink érdeke az, hogy lerontsák a mi termékeinket arra a szintre, ahol egyébként a GM-fertőzött területek termékei vannak. Az Egyesült Államokban a Corn Beltben - kukorica-szója övezet - tíz éve kezdték el ezt, ők kevésbé voltak elővigyázatosak, mint ahogy ezt mi most szeretnénk megtenni. Pont az amerikai példa miatt mondom el, hogy nem tudják garantálni a GM-mentességet a nem GM-táblákon sem. A 0,9 százalékos határ, amit itt most előírnak, az is egy mesterséges határ, de azt sem tudják garantálni, mert elterjed a rendszerben ez a tulajdonság, folyamatosan leértékeli az amerikai terméket a piacon, és nem tudják eladni. Mi meg még abban a helyzetben vagyunk, hogy egy ilyen versenyelőnyt jelentő GM-mentes státusza van Magyarországnak. Általában azt szokták mondani, és ez szokott az érv lenni, hogy jobb, ha ellenőrzött viszonyok vannak, de ez egy önáltatás is lehet adott esetben, nem tudjuk garantálni ebben a rendszerben azt, hogy ez megvalósuljon.
Még egy dolgot szeretnék mondani. Ha mégis erre kényszerülnénk - ezt hangsúlyoztam -, ez csak az utolsó lépés legyen, ne menjünk elé az eseményeknek. Kis Zoltán is erre utalt, hogy amikor nem vagyunk abban a helyzetben, miért kéne nekünk jó tanulóként ilyen törvénytervezeteket elfogadnunk? Akkor utána hogy tárgyaljunk mi a moratóriumunkról, ha már itt van a bevezetést előkészítő rendelet készen, és elfogadta a magyar Országgyűlés? A saját tárgyalási jogalapunkat, az európai lobbizási jogalapunkat szüntetjük meg azzal, ha a technológia és a fajták bevezetésének magyarországi előkészítéséhez szükséges anyagot már előterjesztettük. Ezért úgy pontosítanám még az én javaslatomat, hogy világos legyen, hogy a géntechnológiai törvény módosításának első két fejezete támogatható - mert nyilván itt európai jogharmonizációs feladatokról van szó -, a III. fejezetet pedig, ami az együtt termesztés engedélyezésének szabályait tartalmazza, jelen állapotban vegyük ki innen, finomítsuk tovább, dolgozzunk rajta. Nem sürget az idő; azt is szerettem volna jelezni, hogy van egy menet, amelynek mentén jó néhány ország fönntartja ezt a GM-mentességét. Dolgozzunk rajta, készítsük elő minden szempontot mérlegelve, és a vizsgálatokat is folytassuk, hiszen ezért van moratórium Magyarországon, mert folynak a vizsgálatok, amelyek a moratóriummal kapcsolatos kételyeket akarják tisztázni.
Hogy az jogilag lehetséges-e, hogy egy törvényi előterjesztés szövegéből bizonyos részeket kivegyünk, vagy sem, én ehhez nem értek, nem vagyok jogász. Mindenesetre ha ez a III. fejezet így itt most elfogadásra kerül, akkor azt hiszem, a saját pozíciónkat igen erőteljesen rontjuk minden tekintetben. Ezért ha külön ki lehet venni a III. fejezetet innen, akkor ezt javasolnám, ha nem lehet, akkor nem tudom támogatni a törvénymódosításra vonatkozó szövegtervezetet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Egy rövid kérdés az előterjesztőhöz. Folytatva Ángyán professzor eszmefuttatását én is úgy gondolom, hogy bizonyos módosításokat meg kell csinálni. Most az a kérdés, hogy hajlandó-e a minisztérium olyan módosító indítványt támogatni, ami alapján a III. fejezet ebből az előterjesztésből kikerül. Ha ezt hajlandó támogatni az előterjesztő most, akkor engedjük be az Országgyűlés elé, ha nem, akkor én nem tudom ezt megszavazni.
ELNÖK: További hozzászólás? Karsai képviselőtársam!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Ha én ezt így megszavaznám, akkor kár lett volna hozzászólnom. Szakmai meggyőződésem szerint, mint biokémikus kutatómérnök nem tudok vele egyetérteni, és rettenetes nagy hibának találom azt - és én erről sajnos nem tudtam -, hogy itt már a bevezetés konkrétumát is előkészíti a minisztérium. Ezt hibának tartom a minisztérium részéről, és nem tudom így megszavazni. Nem kellett volna, mert így azt mondják: "Gyerekek, itt van, hát ezek kezdik már bevezetni! Mit okoskodnak itt?" Ha meg nem lehet kivenni belőle, akkor nem támogatom. (Dr. Kis Zoltán felé fordulva:) Zolikám, elnézést, módosító indítvánnyal sem támogatom, mert utána kitalálják, hogy csak nem adják be a módosító indítványt, és akkor ugyanúgy megy. Vegyük le, hozzanak olyat ide, amit el lehet fogadni, én ezt így nem fogadom el. (Dr. Kis Zoltán: Egyetértek veled, Jóska.)
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Támogatva a Karsai úr által fölvetettet vigyázzunk arra, hogy mennyire vagyunk határozottak, mert a Magyar Tudományos Akadémia és még jó néhány olyan szakértői kör, akinek az érdeke ezt megkívánja, igenis nagyon határozott lépésekre kívánja magát elszánni. Azt gondolom, ezt nemzetgazdasági érdekből sem lehet elengedni. Az egészség az első, de a második a nemzetgazdasági érdek.
Köszönöm.
110
111 mse
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy éreztem, olyan súlyos kérdésről van szó, amely a magyar közbeszédet több évig fogja foglalkoztatni, hiszen itt társadalmi szervezetek is olyan tartamú kijelentéseket, észrevételeket fognak tenni, amelyeknek a figyelembevételét az Országgyűlés nem kerülheti meg. Itt a zöldszervezetekről, a tiszta környezetben termelt élelmiszerért küzdő szervezetekről beszélünk, itt tudományos szintű kutatások eredményeiről beszélünk, és az ide bekerült törvény nagyon röviden intézné el ezt a kérdést.
Én is azon vonal mentén javasolnék dönteni, amit Ángyán professzor úr mondott. Félek tőle, hogy ha nem új törvénymódosítás formájában kerül be a további, Unióval kötelezően harmonizálandó kérdések megvitatása, hanem a GMO-termesztésre vonatkozó megengedő szabályozás is bekerül, akkor nem fogjuk tudni a parlament előtt elérni azt, hogy ez a törvényjavaslat ne kerüljön megszavazásra.
Sajnálatosan meg kell állapítanom - több konferencián vettem részt a nyáron, kizárólag ezzel foglalkoztam -, hogy az egyik konferencián óriási érdeklődés, vita volt, tudományos szakemberek felsorakoztatása mellett arra a kérdésre, hogy: de, tessék mondani, akkor ki erőlteti Magyarországon ezt az egész termesztési rendszert, ha az ott lévők mindegyike, a tudományos szakemberek, az OMMI képviselője, természetesen a zöldszervezetek, de maguk a kormányzati előadók is szkeptikus véleményüknek adtak hangot, egy rövid válasz volt: a GKM a legnagyobb erőltetője ennek a rendszernek. Ismert a dolog, ez Kóka Jánoshoz vezethető vissza, tudunk az ő tavalyi tudományos körútjáról a kutatóintézetekben, az idei megjegyzéséről a szegedi biopolisztól kezdve sok mindennel kapcsolatban - értem én, sajnos értjük, sokan értjük, miről van itt szó.
Nagyon kérem a kormánypárti képviselőket is, kellő óvatosságra intve őket, gondolják meg, hogy ha ez a törvénytervezet vagy bármelyik szakasza megengedi a termesztést, azt visszafogni nem tudjuk. Azt megértjük, hogy harmonizációs kötelezettségeink alapján a törvénytervezetnek azon szakaszaival, amelyen nem érintenék a termelési rendszert, foglalkoznunk kell. Javasolni lehetne a kormánynak, hogy átdolgozásra vegye vissza ezt a törvénytervezetet. Ezt nem tartom, nem tartjuk általános vitára alkalmasnak ebben a formájában, mert utána a módosító indítványok kapcsán nem szabályozni, hogy mi fog történni, hiszen kormányzati részről olyan érdekek jelennek meg, amelyekkel szemben időnként tehetetlen a parlamenti többség is. Úgy vettem észre, hogy elment a hangosítás, vagy nem? (Közbeszólások: Igen.) Mintha egy kicsit kikapcsolódott volna. Köszönöm szépen. (Zatykó János jelentkezik.)
Még egy hozzászóló van. (Zatykó János: Igen.) Parancsolj, János!
ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Én viszont azt gondolom az itt elhangzottakat is figyelembe véve, és ügyrendi jellegű a felvetésem - az elnök úr is erről beszélt, de ő talán más végkövetkeztetést vont le -, hogy lehet-e olyan döntést hozni, illetve javaslom, hozzunk olyan döntést, hogy az legyen a határozati javaslatunk, hogy a kormány vigye vissza átdolgozásra ezt a törvényjavaslatot, ez legyen a mezőgazdasági bizottság határozata! Remélem, ez elfogadható és kezelhető! Köszönöm. (Közbeszólások: Ez jó!)
ELNÖK: Köszönöm. Két döntést kell ez esetben meghoznunk. Nem kerülhető meg a téma, elfogadtuk a mezőgazdasági bizottság napirendjét, a napirendi pontokat, ez tehát napirenden van, a törvénytervezetről szavaznunk kell. Ezután, ha mi segíteni szeretnénk a kormánynak, akkor ehhez csatolva még egy kérdés feltételével, amit most Zatykó János említett, megtesszük azt a javaslatot is. (Általános helyeslés.) Köszönöm.
Visszaadom a szót a kormány képviselőinek az esetlegesen felmerült kérdések megválaszolására.
CSÓKA PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A kérdések megválaszolása előtt, ha megengedik, még további tájékoztatást adnánk arról a többször hivatkozott szeptember 18-ai ülésről, amelyen a magyar védzáradék sorsáról tárgyaltak, kolléganőm ugyanis részt vett azon az ülésen. Előtte azonban hadd biztosítsam a tisztelt képviselőket és a tisztelt bizottságot arról, hogy az FVM köztisztviselőjeként meg vagyok győződve arról, hogy az FVM-ben a jogszabály-alkotási munkát nem gazdasági érdekcsoportok befolyásolják, hanem az a kockázatelemzés, amely a GMO-kérdésben természetesen kötelez mindenkit, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az FVM tehát a legjobb tudása alapján, tisztán szakmai alapokon igyekszik ezt a problémát kezelni, és ezzel az anyaggal fordul a tisztelt bizottsághoz.
Ha megengedik, átadom a szót a kolléganőmnek.
DR. VÉRTES CSABÁNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Vértes Tímea vagyok, és a természeti erőforrások főosztályán dolgozom, és mivel többször felmerült és többször kaptak önök tájékoztatást a védzáradéki eljárással kapcsolatban, szeretném néhány kiegészítést tenni ennek kapcsán.
Alapjaiban egyetértünk azokkal a felvetésekkel és észrevételekkel, amelyek a bizottsági ülés folyamán elhangzottak, és meg is köszönjük ezeket a kiegészítéseket, de fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy az időtényezők tekintetében mi sajnos nem tudunk ilyen optimisták lenni. Ezt pedig arra alapozzuk, hogy a kétharmados többség, ami itt elhangzott, nem a tagállamok számszerűségéből, hanem a szavazati súlyarányukból adódik. Ez így azt jelenti, hogy a 15 tagállam, amely Magyarország mellett állt, nem tudott blokkoló kisebbséget felmutatni a határozat ellenében, és minősített többséget sem tudtunk kialakítani. Nem két tagállamnak a szavazata kell, amely Magyarországot a továbbiakban támogatja, hanem a nagy súlyaránnyal rendelkező Németország 29, Spanyolország 27, Portugália 11, és még a két kisebb állam, Dánia és Észtország szavazatai közül is kell még valamelyik, mert akkor lehet elérni a 232-es minősített többségi arányt.
Azt szeretném még elmondani, hogy azokban az esetekben, amikor a tagállami védzáradékok fennmaradtak a környezetvédelmi tanács ülésén, ez a 232 minősített többségi számarány elérhető volt, mégpedig kiemelten és nagy fókusszal a németországi szavazati irányultságra. Ez azt jelentette, hogy mielőtt Németországban a biotechnológia irányába való elmozdulás megtörtént volna, azelőtt kerültek a környezetvédelmi tanács elé a moratóriumok, és ebben az esetben Németország ezeket a moratóriumokat támogatta. Magyarország esetében tartózkodást szavazott, ami azt jelenti, hogy azokkal a szavazati arányokkal, amelyek a szakbizottságban elhangzottak, kerül tovább a döntéshozatali eljárás a tanács elé, amelyben, úgy számoljuk, illetve nagy valószínűséggel úgy számolhatjuk, hogy nem változnak az arányok. Ez azt jelenti, hogy ha a tanács no opinion döntéssel helyezi vissza a döntést a bizottság elé, akkor a bizottság saját hatáskörben meg fogja szavazni a határozatát, ez pedig nem éveket jelenet, hanem húsz napot. Amennyiben a tanács elfogadja a határozatot, az Magyarországot arra fogja felszólítani, hogy húsz napon belül tegyen meg minden intézkedést arra vonatkozóan, hogy a forgalmazás lehetővé váljon a tagállam területén - ez az áruk szabad mozgásából és a közösségi engedéllyel rendelkező... (Közbeszólások.) Tessék? (Dr. Kis Zoltán: A forgalmazás nem volt baja! - Közbeszólások.) Ez a vetőmag-forgalmazást jelenti, de. (Dr. Kis Zoltán: A termesztést!) A vetőmag-forgalmazás és a termesztés... (Közbeszólások: A kettő együtt van!) Igen, de a védzáradéki eljárásunk a forgalmazásra és ezáltal a termesztésre vonatkozott. Tehát ezt szeretném elmondani. (Közbeszólás: Nem szállítás, elnézést, hanem forgalmazás!) Forgalmazás. A szállítás, az átszállítás ki lett véve, illetve a kísérleti célú... (Dr. Kis Zoltán: Az egyik eladja, a másik megveszi, nem termeszti!) A védzáradéki eljárás Magyarországon termesztési tilalmat hirdetett, addig, amíg a környezeti vizsgálatok nem igazolják a biztonságos felhasználást. Erre vonatkozóan szeretném ismertetni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amely szakmai állásfoglalást ad az Európai Bizottság részére, nem fogadta el Magyarország tudományos érveit, sem a 2005. január 20-ai védzáradéki eljáráshoz kapcsolódó tudományos érveit, sem az ismételt, szeptember 11-ei érveit.
Én tehát úgy érzem, hogy ha ezeket a tényeket és az időintervallumokat számoljuk, akkor a jelenlegi jogszabály mindenképpen egy biztonsági tartalékot adhatna nekünk, hogy amennyiben az Európai Unióban - merthogy a döntéshozatali mechanizmus előrefelé halad - egy döntés meg fog születni ennek a tükrében, és amennyiben az számunkra kedvezőtlen, legyen egy olyan szabályozás, amely jelen pillanatban, én úgy érzem, ha nem is teljes mértékben, de valamilyen módon leszabályozza a területet. Az engedélyezési eljárás és az egyeztetési mechanizmus mindenképpen egy kötelem, tehát meg kell adni azt a lehetőséget magunknak is, hogy ha az Európai Unió számunkra kedvezőtlen döntést hoz, amit nekünk kötelezően végre kell hajtanunk, akkor itt, Magyarországon, a termesztés szabályozott körülmények között történhessen.
120
121 fzs (Vértes Csabáné)
Még egy kiegészítés: időközben újabb engedélyek kerülnek az Európai Bizottság elé, és ezek az európai bizottsági döntéshozatalai mechanizmusok ugyanúgy minősített többségen alapulnak. Amennyiben újabb géntechnológiával módosított fajták kerülnek föl a fajtalistára, és ezeknek a forgalmazása az Európai Unióban engedélyezetté válik a közösségi határozat folyamán, akkor ezek a vetőmagok Magyarországon ugyanúgy forgalmazhatóvá válnak, és felhasználhatóvá is vetésre. Erre a védzáradékunk jelen pillanatban nem terjed ki.
Ángyán professzor úrnak köszönöm az ismertetését. A MON 810 esetében nem lehet gazdasági indokot jelen pillanatban felmutatni Magyarország részéről, mert a molykártétel nem jelentős, de a küszöbönálló új engedélyezések már olyan GMO-kra vonatkoznak, amelyeknek a fogadókészsége Magyarországon is mérhető, ezek pedig a herbicidtoleráns és kukoricabogár-rezisztenciát hordozó fajták. Ezeknek a felvétele a következő év elején megtörténik, mert a döntéshozatali mechanizmus a bizottságnak egy olyan jogosultságot ad, hogy minősített többség hiányában hozott no opinion döntésben saját hatáskörben intézkedjen.
Jogi kiegészítésre kérem a kolleganőmet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Bézi-Farkas Barbara vagyok, az FVM jogi főosztályát képviselem. Itt egy óriási félreértésen alapul a vita. Legelőszöris azt szeretném tisztázni, hogy azt kell látnunk: itt nem arról van szó, hogy Magyarország eldöntheti, hogy beenged vagy nem enged be generálisan GMO-kat, ugyanis azzal, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, vállaltuk a csatlakozási szerződésben, hogy az Európai Unió jogrendjéhez igazodunk. Nem véletlenül mondta el a főosztályvezető úr az ülés elején, hogy ez egy harmonizált jogterület, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió szabályait kell nekünk a saját területünkön átvenni. Tehát ha az Európai Uniónak van egy olyan hatályos szabálya, márpedig van, 2001 óta a 2001/18. irányelv, amelyik azt mondja ki generálisan, tehát mind a vetőmagokra, mind más termékekre nézve, hogy amennyiben közösségi szintű forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik egy ilyen GMO, úgy az minden egyes tagállamban forgalomba hozható, illetve felhasználható, akkor ezt sajnos Magyarország semmilyen szinten nem tudja megakadályozni. Kivéve azt az igen különleges védzáradéki eljárást, ahol viszont tudományos bizonyítékokon kell alapulnia a magyar érveknek, ami a MON 810 kukoricafajta esetében meg is történt, ugyanakkor az esetleges új engedélyezések során nem valószínű vagy legalábbis nem biztos, hogy előállnak ezek az érvek. Tehát sajnálatos módon magából a csatlakozási szerződésből vezethető le az, hogy annak ellenére, hogy mi bármit is írunk, akár a géntechnológiai törvényben, akár országgyűlési határozatban kiadunk valamit, az Európai Bíróság úgy jár el, hogy ha nem vesszük át az adott irányelvet, vagy másképp vesszük át, mint ahogy azt ők szeretnék, akkor közösségi jogsértési eljárás keretében megállapíthatja azt, hogy az irányelv alapján fogja a kérdést elbírálni és kezelni. Márpedig az irányelvben generálisan benne van ez a bizonyos forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra vonatkozó szabály.
Egyetlenegy dolgot tehetünk: felkészülünk minden lehetséges megoldásra. Ez a mostani szabályozás arra mindenképpen jó, hogy egy alapot biztosítson. Természetesen ezt aztán a jövőben meg lehet próbálni szigorítani vagy módosítani, de a bejelentési eljárás során az EU igen erőteljesen kifejtette azon véleményét, hogy még ezt a mostani szabályozást is szigorúnak tartja. Ha viszont az Országgyűlés egy olyan határozatot vagy törvényt fogad el, ami mondjuk egy generális tilalmat tartalmaz, ezt az Európai Bíróság formai hiba miatt fogja hatályon kívül helyeztetni Magyarországgal, ugyanis minden egyes ilyen típusú szabályozást be kell jelentenünk nekik, és egyeztetnünk kell velük. Tehát ez eléggé patthelyzet, hogy úgy mondjam. Ezzel mi már 2004 óta tisztában voltunk, és higgyék el, hogy amit lehetett, azokat a lépéseket megtettük.
Felmerültek itt még különböző jogi kérdések - mindjárt megnézem a jegyzeteimet...
ELNÖK: Ha szabadna kérnem a kormány képviselőjét - az MSZP-frakció kérését szeretnénk figyelembe venni, azaz le szeretnénk zárni a vitát -, csak a legszükségesebbekre válaszoljon.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elhangzott, hogy a törvény jelen pillanatban ellentétes az EU-joggal. Szeretném jelezni, hogy ez nem így van, tehát most is harmonizálunk, és nincsen benne jelenleg olyan tilalom, amivel, ha változatlanul marad a törvény, akkor meg tudnánk akadályozni a köztermesztést, az előbb kifejtett okokra visszavezetve.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. A vitát lezárom, az MSZP-frakció kérésének megfelelően, de alelnök úrnak is jeleztem, hogy mivel a kérdés olyan súlyú, hogy nem szeretnénk elbagatellizálni, ezért fogom kezdeményezni, hogy a mezőgazdasági bizottság egy általános vitanapon csak ezzel a kérdéssel foglalkozzon; az Országgyűlés elnökével megkezdjük az egyeztetést ennek előkészítése érdekében.
Szavazást fogok elrendelni, hiszen a napirendi pontunknak megfelelően erről a törvénytervezetről szavazni kell. Kaptunk egy módosító indítványt Zatykó János részéről - azt is elő fogom terjeszteni a szavazás után.
Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a T/826. számú törvénytervezet általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az jelezze. (0) Nincs ilyen. Aki tartózkodik? (9) Aki ellene szavaz? (13) Köszönöm szépen.
Előadót kell jelölnünk, mert nem tudjuk, hogy mi történik a törvénytervezettel más bizottságokban. Előadónak javaslom Ángyán József professzor urat, amennyiben elfogadja a tisztelt bizottság. Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja dr. Ángyán Józsefet előadónak. (Szavazás.) Többségi szavazatot kapott.
Volt egy előterjesztés Zatykó János részéről. Az előterjesztés így szól: felkérjük a kormányt, hogy vonja vissza átdolgozásra a jelen benyújtott törvénytervezetet. Jól fogalmaztam meg? (Zatykó János: Igen.) Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A napirendi pontok menetében a bizottsági ülést felfüggesztem. Az MSZP-frakció kettőórás tárgyalási szünetet kért, ezért 14 órakor folytatjuk a tárgyalást. Jeleztem, hogy az ellenzéki oldal nem garantálja a jelenlétet, hiszen nem tudtuk, hogy a mai napon az MSZP-frakció részéről ez a kérés megtörténik.
Köszönöm szépen.
130
131 mse
(Szünet: 12.10 - 14.11
Elnök: Herbály Imre)
ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait! Javaslom, hogy folytassuk az ülést, mielőtt azonban azt folytatnánk, szeretném megköszönni ellenzéki barátaink megértését. Megállapítom, hogy továbbra is határozatképesek vagyunk.
Javaslom, hogy térjünk át a 4. napirendi pontunkra: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása. Köszöntöm a napirendi pont előadóját, Pásztor Tamás urat, és érdeklődöm, hogy van-e szóbeli beajánlása.
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm, alelnök úr, és köszöntöm a tisztelt bizottságot is. Gyors és rövid leszek, mint amilyen maga a törvény is. Arról van szó, hogy a jelenlegi, hatályos - nevezzük így röviden: - MVH-törvény, tehát a 2003. évi LXXIII. törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint az elsőfokú eljárások illetékkötelesek. Ez azért került bele a törvénybe, mert van a közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás szabályairól szóló törvény, azaz a Ket., amely egy ilyen előírást tett, amit nem tudtunk elkerülni. A tárca, amikor ezt a rendelkezést beépítette a jogszabályba, úgy ítélte meg, hogy kihoz egy miniszteri rendeletet, és beleírja, hogy: nulla forint, tehát egyértelműen az volt a cél, hogy ne kelljen első fokon az MVH-nál eljáró gazdálkodóknak fizetniük. A kormányon belül volt egy elég komoly jogértelmezési problémánk, amelynek eredményeképp végül is egy olyan döntés született - bocsánat, hogy ilyen szlengesen mondom! -, hogy biztos, ami biztos, törvénymódosítással érjük el azt, hogy ne legyen ilyen eljárási díj. Erről szól ez a törvényjavaslat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2006-ban a területalapú támogatásra benyújtott kérelmek is már a törvény hatálya alá tartoznának, ha elfogadják, azaz ezért semmiféle eljárási díjat nem kell fizetni első fokon.
Kérem a tisztelt bizottságot, tekintettel a kérelmek nagy számára és az érintettek nagy körére, hogy a törvénymódosítást fogadja el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele az elhangzottakhoz? (Senki nem jelentkezik.) Nincs? (Közbeszólások: Nincs.)
Ha nincs, akkor köszönjük szépen, a vitát lezárom.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, aki egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokról - s a többi, s a többi - szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmas, kézfeltartással szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
Megállapítom, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a bizottság egyhangúlag elfogadta.
A bizottsági előadó kijelölése
Előadónak mondjuk Borenszki képviselőtársamat javaslom. Érdeklődőm, hogy elfogadja-e ezt a bizottság. (Általános helyeslés.) Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk. (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság az előadó személyét egyhangúlag elfogadta. Köszönöm szépen.
Következő napirendi pontunk a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk. A napirendi pont előadója Szöllősy Endre úr. Érdeklődőm, hogy kíván-e szóbeli ajánlást fűzni a törvényjavaslathoz. (Szöllősy Endre: Igen.) Parancsoljon!
Szöllősy Endre szóbeli kiegészítése az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről
SZÖLLŐSY ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy új törvényjavaslat fekszik önök előtt, amely a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer, az új típusú mezőgazdasági kárenyhítési rendszer bevezetéséről szól. Néhány mondatot mondanék arról, mi tette szükségessé ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozását. Elsősorban az, hogy - mint tudjuk - az utóbbi években az időjárás egyre szélsőségesebbre fordul, és néhány évenként visszatérően olyan elemi csapások történnek, amelyek a mezőgazdasági termelőket is érintik. A mezőgazdaságban működik üzleti alapú biztosítási rendszer, ez a biztosítás azonban nem ad kellő védelmet ezen természeti károk ellen, hiszen az egyik legjelentősebb kár, az aszály kapcsán egyáltalán nem köthető biztosítás. 2003-ban volt utoljára megrendítő erejű aszály a mezőgazdaságban, amit úgy tudtunk kezelni, hogy más területekről kellett pénzt átcsoportosítani, és nem volt sem jogszabályi konstrukció, sem pedig a költségvetésben forrás, amellyel ezt a kárt kezelni tudtuk volna. Ilyen és hasonló helyzetekkel számolnunk kell a jövőben is, ezért jutottunk arra a következtetésre, hogy a mezőgazdaságban be kellene vezetni egy kölcsönös részvételen alapuló kárenyhítési rendszert egyfelől a mezőgazdasági termelők, másfelől az állam részvételével.
A legutóbbi Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, 2005-ben nagy hangsúllyal merült fel ez a kérdés, ennek nyomán bekerült az agrárágazat fejlesztéséről szóló törvénybe, amelyet az Országgyűlés 2005-ben módosított, és ennek a törvényi kötelezettségnek tettünk eleget a törvényjavaslat kidolgozásával. Tulajdonképpen tavaly tavasszal kezdtük a munkát, többféle változatot megvizsgáltunk, rájöttünk arra, hogy biztosítási kereteken belül ez a kérdés nem kezelhető, pontosan azért, mert az aszályra Magyarországon nem köthető biztosítás, a biztosítóintézetek ezt nem vállalják éppen a jelentős kockázat miatt. Ezért került előtérbe ez a másikfajta módszer, amely a termelők és az állam közös kockázatvállalásán alapulna.
A törvényjavaslat kidolgozása elég hosszú ideig tartott. Egyeztettünk minden létező partnerrel, a társtárcákon kívül a kezdet kezdetétől egyeztettünk a mezőgazdasági érdekképviseletekkel is, és mondhatom azt, hogy a törvény fő alapelveiben és megoldási módozataiban egyetértésre jutottunk. A kormány tavaly novemberben elfogadta ezt a törvénytervezetet. Ez a törvényjavaslat, illetve annak a működtetése az uniós nomenklatúra szerint mezőgazdasági támogatásnak is minősül, hiszen költségvetésben biztosított forrás az egyik összetevője ennek a kasszának, ezért egyeztetnünk kellett az Európai Bizottság szakértőivel is. Az egyeztetés több hónapig tartott, és végül az Európai Bizottság a törvénytervezetet egyetértéssel fogadta, erről hivatalosan értesítette a magyar kormányt. Ezt követően nyújtottuk be a törvénytervezetet az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat tartalmáról különösebben sokat nem kívánok mondani, mert a törvényjavaslat elég rövid és önmagáért beszél, azt azonban mégis kiemelném, hogy abból a szempontból is nagy jelentőségű ez a törvényjavaslat, hogy közvetíti a mezőgazdasági termelők felé, hogy az a termelő kaphat kárenyhítést, aki maga is hozzájárul ennek a forrásaihoz, és évről évre befizet ebbe a kasszába.
140
141 fzs (Szöllősy Endre)
Az állam szempontjából is jelentős ez a törvény abban a vonatkozásban, hogy kötelezi az államot, illetve a kormányt is, a parlamentet is arra, hogy évről évre meghatározott összeget helyezzen be ebbe a kasszába, és egyben mentesíti a kormányt és az Országgyűlést az alól, hogy ez a pénzösszeg kizárólag erre a célra fordítható, más célra nem csoportosítható át; egyik évről a másikra továbbvihető, semmiféle zárolás nem terheli, tehát kifejezetten erre a célra áll rendelkezésre. Úgy véljük, a törvénynek ez a garanciális szabálya ösztönzi a termelőket arra, hogy ebben vegyenek részt.
Tisztelt Bizottság! Ennyit kívántam bevezetésként elmondani és az önök figyelmébe ajánlani. Az a kérésem, hogy a bizottság támogassa a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Ha kérdés lenne, akkor arra természetesen készséggel válaszok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy kérdés, észrevétel van-e. Kis Péter képviselőtársamnak van.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igen időszerű a törvényjavaslat beterjesztése, illetve annak bizonyos módosítások utáni elfogadása, hiszen - ahogy az általános indoklásból is kitűnik, meg ahogy a minisztérium képviselője is elmondta - egyfajta védettséget igyekszik a mezőgazdasági termelőknek adni úgy, hogy ennek egyik része egyfajta öngondoskodás, mint ahogy általában a biztosítási rendszerek működnek, és ehhez tesz hozzá az állami költségvetés is pénzeket. Ez nyilvánvalóan egy jó irány, és ezt a törvényt meg kell hozni.
Ugyanakkor szeretnék egy kérdést, de ebben két témát fölvetni. Ez a törvényjavaslat a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szól. Itt a törvényjavaslat szántót, szőlőt, gyümölcsöst említ. A kérdésem az, hogy a törvény előkészítésénél miért nem vetődött föl az erdő; mert aszálykárt, vízkárt erdő is szenved, és nemcsak állami erdészetek, hanem jelentős magánerdők is vannak, és gondolom, az agrárgazdálkodás része az erdő is.
A másik a halászati területeken bekövetkezett vagy esetlegesen bekövetkező kár. Utalok itt a lillafüredi esetre, ahol ilyen károk keletkeztek, vagy olyan helyekre, ahol a vízpótlás - mondjuk tavaknál, itt-ott - nem oldható meg mesterségesen, csak arra lehet számítani, hogy föntről jön, ezért aszály esetén előfordulhat, hogy rendkívül alacsony vízszint alakul ki, felmelegedés van. Én szakmailag nem értek ehhez a dologhoz igazán, de ilyen helyeken előfordulhat halpusztulás a fokozott párolgás és egyéb okok miatt. Ezekre a területekre miért nem gondoltak a törvény előkészítésénél?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megkérem Szöllősy urat, hogy válaszoljon.
DR. SZÖLLŐSY ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Rövid választ tudok adni a kérdésre. Fölmerült ez a probléma az egyeztetés keretében, elsősorban az erdővel kapcsolatban. A magyarázat az, hogy a törvényjavaslatra a mezőgazdasági támogatási szabályok vonatkoznak, és az erdő e tekintetben külön kezelendő, külön elbírálás alá esik. A minisztériumban az erdészettel foglalkozó részleg ezt végül is azzal tudomásul vette, hogy ők is megpróbálnak a maguk vonalán, tehát az erdészet területén egy hasonló rendszert kidolgozni. Ebbe a törvénybe ez nem volt beépíthető, de a másik vonalon dolgoznak ezen a kérdéskörön. Hasonló a helyzet a halászat tekintetében is, tehát ez a törvény kifejezetten és kizárólag a mezőgazdasági termelésre vonatkozó elemi csapások enyhítésével foglalkozik. Egyébként ezt teszi lehetővé az Európai Unió vonatkozó támogatási irányelve is. Tehát a megoldás nem kizárt, de nem ezen a vonalon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akar-e esetleg reflektálni képviselőtársam? Úgy látom, igen.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Végül is tudomásul veszem a választ. Ha ez előkészület alatt van, akkor gondolom, előbb-utóbb akár az erdészeti, akár a halászati területen is létrejön ez a dolog. Elfogadom azt, hogy bizonyos európai irányelvek alapján ez a törvény csak erre a területre koncentrálhat - szántóra, szőlőre, illetve gyümölcsösre -, és biztatnám a törvény-előkészítést arra, hogy a szakmai szervezeteket is bevonva érjék el, hogy ez az erdészeti és halászati területen is minél előbb történjen meg, hiszen tulajdonképpen a testvére vagy rokona az agrártermelésnek az erdő és a halászat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor a vitát lezárom. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslatot, az kérem, kézfeltartással szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a mezőgazdasági bizottság a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag alkalmasnak találta általános vitára.
Javaslatot teszek a bizottsági előadó személyére. Nem tudom, tehetek-e ilyet: Herbály Imrét javaslom előadónak. Elfogadja-e a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm szépen, akkor a bizottság előadója Herbály Imre lesz. (A napirendi ponthoz érkezett meghívottak felé fordulva:) Köszönöm szépen az uraknak, hogy megjelentek.
Az "egyebek" napirendi pont következik. Érdeklődöm, hogy van-e valakinek e napirendi pont keretében valami közlendője. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor én bejelentem, hogy egyeztetve Font elnök úrral a jövő héten nem tartunk bizottsági ülést, az azt követő héten hétfőn 12.30-kor - ez nagyon rövid lesz - és szerdán 14 órakor tartunk bizottsági ülést. (Paizs József közbekérdezésére:) Jövő héten, ha jól tudom, többnapos plenáris ülés lesz, mezőgazdasági témákkal. (Közbeszólásokra:) Jó, egyeztetünk még ebben a dologban.
Az ülést bezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 29 perc.)
|
Herbály Imre |
Font Sándor |
Jakab István |
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Molnár Emese