MB-09/2006.
(MB-09/2006-2010.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2006. október 25-én, szerdán, 14 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak újraválasztása *
Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló J/1026. számú jelentés általános vitája *
Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat *
Máhr András (FVM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Reflexió *
Szavazás *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Máhr András helyettes szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Fenyvesi Lászlóné vezető főtanácsos (Központi Statisztikai Hivatal)
Kapronczai István igazgató (Agrárgazdasági és Informatikai Kutatóintézet)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 07 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a mezőgazdasági bizottság tagjait a mai ülésünkön. Köszöntöm az ülésen megjelent kedves vendégeket, meghívottakat és érdeklődőket, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket.
A napirend tervezete írásban kiküldésre került. Kérdezem, hogy a kiküldött napirendi tervezethez van-e kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor megkérdezem, hogy ki az, aki egyetért a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Egyhangúnak látom.
A Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak újraválasztása
Rátérünk az 1. napirendi pontra, a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak újraválasztására. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4. §-a felhatalmazza a bizottságunkat a Nemzeti Földalap működése tekintetében az Ellenőrző Bizottságba való jelölésre és az onnan való visszahívásra. A törvény felsorolja, hogy milyen csoportokból kell a jelölést megtenni.
Még rögtön a bizottság tavaszi megalakulása után kezdeményeztük ezt a ránk váró feladatot, ezért a törvényben felsorolt érintett szervezeteknek kiküldtük a felkérést a jelölésre. A különféle szervezetek - a magán földbirtok-tulajdonosok szervezetei, közösségei, a társas mezőgazdasági vállalkozások közösségei, az erdőgazdálkodók, az önkormányzati szövetségek képviselői, valamint a Magyar Agrárkamara, tehát ezen öt csoportosulás - összes általunk ismert országos képviselettel rendelkező szerveinek kiküldtük a jelölést.
A jelölés hosszabb, több fordulós egyeztetés után beküldésre került a bizottsági titkárságra. Úgy tudom, hogy ezt a jelölést a bizottsági tagok megkapták. Látható, hogy az öt csoport jelölésénél három csoport egy személyre tett jelölési javaslatot. Konkrétan a Magyar Agrárkamara dr. Csikay Miklós urat javasolja, az erdőgazdálkodók prof. dr. Mészáros Károly urat, a társas mezőgazdasági vállalkozók Horváth Gábor urat, és két jelölő szervezet - az önkormányzati szövetségek, valamint az egyéni mezőgazdasági termelők szövetségei - nem tudott közös megegyezésre jutni az egyszemélyes jelölésben.
Az önkormányzati szövetségeknél két személy került jelölésre. Az egyikük Molnár Sándor, aki mögött információink szerint az itt jelölő szervezetek döntő többsége felsorakozott. Egyedül a Magyar Faluszövetség nem értett egyet ezzel a jelöléssel, ezért ő külön jelölte Szabó Gellért urat.
Hasonló vagy talán bonyolultabb helyzet alakult ki az egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseleti rendszerénél; a Parasztszövetség Deák Ferencet, a Magosz dr. Budai Gyulát, az MFOSZ pedig Dombóvári J. Tibor urat javasolta az ellenőrző bizottsági tagok sorába.
Ezért a döntés a bizottság kezébe került. A jelölőszervezeteknél, ahol egyes jelölés van, ott is értelemszerűen meg kell erősíteni, vagyis meg kell választani a jelöltet, ahol többes jelölés van, ott pedig a többes jelölés szabályaiból adódó választási forgatókönyvvel kell megválasztani az egy küldött képviselőt.
Kérdezem, hogy ehhez az előterjesztéshez kíván-e valaki hozzászólni. Igen, alelnök úr.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lenne egy ügyrendi javaslatom. A magántermelők jelöltjének ügyében egyeztetést javaslok, a többi négy jelölt esetében készek vagyunk a választásra.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Meg kell kérdeznem az alelnök úrtól - mert alelnök úr kérésére már azt hiszem, másodízben halasztottuk el a döntést -, hogy segítheti-e előrébb vinni ez az ügyet, vagy olyan új fejlemény állt be, ami miatt ezt az egyeztetést meg kell tartani.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Úgy gondolom, nem nekünk kellene eldönteni, hogy három szervezet képviselője közül melyiket tartjuk alkalmasnak, hanem az érdekképviseleteknek kellene csökkenteni a választandók körét, és akkor talán könnyebben tudnánk választani. Például megegyezhetnének abban is az érdekképviseletek, hogy valamilyen rend szerint javasolják, hogy egyik, másik, harmadik vagy a negyedik érdekképviselet kerüljön be a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságába. Mindhárom szervezet, amelyeket javasoltak, képvisel valakiket, akik - nem akarok nagy szavakat használni - valószínű, hogy a polarizáció egyik, másik vagy harmadik oldalán állnak, és nem szeretnénk, ha ebből vihar kerekedne, illetve nem szeretnénk a vihar keltői lenni. Sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, ha az érdekképviseletek csökkentenék a jelöltek számát.
ELNÖK: Értem. Előzetes információim szerint volt az egyéni termelői szövetségek között egyeztetés. Ha jól értettem, ez a végső álláspont alakult ki.
Látok további hozzászólót. Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a képviselet, képviseleti lehetőség sem szól másról, mint a többi, ahol egy jelentős termelői réteget kell képviselni, tehát a reprezentativitástól eltekinteni ez ügyben nem lehet. Nem hiszem, hogy vitát kellene nyitni arról, hogy a három megjelölt szervezet közül ki és hány termelőt reprezentál ma Magyarországon, ez egyszerűen egy méltatlan beszélgetés lenne. Úgy gondolom, a mai napon el lehet dönteni ezt a kérdést, nem lenne értelme további halasztásnak.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem, további kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen.
Én is örülnék neki, ha a bizottsági tagok a törvény szellemiségét vennék figyelembe; "az egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdekképviseleti szervek" - így jelöli meg a törvény. Gyöngyösön annak idején - az előző ciklusra gondolok, amelyben sokan nem voltak tagjai a bizottságnak, néhányan viszont tagjai voltunk - lefolytattunk ezzel kapcsolatosan egy vitát. Én magam is jelen voltam azon a mezőgazdasági bizottsághoz nem túl méltó kihelyezett ülésen, amikor nyilvánvalóan egy politikai döntést vállalt föl az akkori kormánytöbbség azzal, hogy a törvény betűjétől eltérően nem törekedett teljes körűségre, tehát az érdekképviseletet ellátó országos érdekképviseleti szerv megjelölésével kapcsolatos véleményük szavazásban való kifejtésére.
A háttértárgyalások, ha jók az információim, nem vezettek eredményre a magántermelők körében. A törvény a bizottságnak írja ki a választást. Nyilvánvaló, hogy a képviselőknek meggyőződésük szerint és az országgyűlési esküjükhöz mérten kell mérlegelniük, hogy megyei szervezettség hiányában a néhány szervezettel, néhány szervvel rendelkező egyéb szervezetek egyik vagy másik küldöttjét, vagy pedig Magyarország közismerten legnagyobb agrár-érdekképviseleti szerv jelöltjét gondolják arra méltónak, hogy az NFA Ellenőrző Bizottságában ellássa a feladatát. Nyilván minden döntést meg lehet magyarázni, csak attól tartok, egyre kínosabb, mert az elmúlt időszakra szóló döntés is sok magyarázkodásra adott alkalmat mind a két félnek, aki egyetértett, és aki nem értett egyet ezzel a döntéssel. Azt gondoltuk akkor, hogy a többségi döntéshozók mérlegelték és a valóságnak megfelelően szeretnék majd bemutatni, hogy hogyan gondolják az NFA Ellenőrző Bizottságának a következőkben történő összeállítását. Legalábbis a nyári informális beszélgetés erre utalt.
Amennyiben nincs további kérdés, vélemény (Senki sem jelentkezik.), akkor egyenként szavazásra fogom feltenni a kérdést, kezdve az egyszemélyi jelöltekkel - ahol ez talán egyszerűbbnek tűnik - haladva a kettő, majd a három főt jelölők felé.
Először a Magyar Agrárkamara jelöltjéről kérdezem a bizottság véleményét. Ki az, aki egyetért dr. Csikay Miklós bizottságba történő jelölésével? (Szavazás.) Egyhangúnak látom.
Ki az, aki egyetért az erdőgazdálkodók érdekképviseletének jelöltjével, prof. dr. Mészáros Károly úrral? (Szavazás.) Szintén egyhangúnak látom.
Ki az, aki egyetért a társas mezőgazdasági vállalkozások közös jelöltjével, Horváth Gábor úrral? (Szavazás.) Szintén egyhangú a döntés.
Az önkormányzati szövetségek esetében kettős jelölés alakult ki. először Molnár Sándor jelölésével kapcsolatban - akit az önkormányzati szövetségek döntő többsége támogat - kérdezem a bizottsági tagokat. Tehát ki az, aki Molnár Sándor személyének megválasztásával ért egyet? (10) Ki az, aki Szabó Gellért megválasztásával ért egyet? (12) Szabó Gellért kapott többségi szavazatot.
Az egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek többes jelölése esetében először azt kérdezem, hogy a legnagyobb szervezet, a Magosz jelöltjének, dr. Budai Gyulának a megválasztásával ért egyet. (10) Ki az, aki Deák Ferenc jelölésével ért egyet? (12)
Megállapítom, hogy a bizottság Deák Ferencet, Horváth Gábort, prof. dr. Mészáros Károlyt, Szabó Gellértet és dr. Csikay Miklóst választotta a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak sorába.
Az ülés vezetésére megkérem Herbály Imre urat innentől kezdve. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelenlévő képviselői nem kívánnak asszisztálni a bizottság soron következő munkájához. Nem az előttünk álló, nagyon fontos szakmai kérdéseket föltáró agrárgazdasági jelentéshez, hanem ahhoz a szemérmetlenséghez, amit újra elkövetett a kormányoldal. Viszontlátásra!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését átveszem. Arra kérem a mezőgazdasági bizottság elnökét, hogy ha kimegy a teremből, akkor a mezőgazdasági bizottság álláspontjáról beszéljen, vagy pedig a saját nevében mondja el a véleményét a mai bizottsági ülésről. (Az ellenzéki képviselők kivonulnak az ülésteremből.)
Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló J/1026. számú jelentés általános vitája
Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat
Rátérünk a 2. napirendi pontunkra. Üdvözlöm az FVM képviseletében megjelent Máhr András szakállamtitkár urat és... - elnézést, a hölgy nevét nem tudom.
FENYVESI LÁSZLÓNÉ (Központi Statisztikai Hivatal): Fenyvesi Lászlóné vagyok, a Központi Statisztikai Hivatal vezető főtanácsosa, a mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályról.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, hogy nem ismertem. Bocsánatot kérek azért is, hogy nem ismétlem meg önt, és nagy szeretettel köszöntöm.
Érdeklődöm, hogy kívánnak-e szóbeli beajánlást tenni az előttünk lévő napirendi ponthoz. Parancsoljon, államtitkár úr, megadom a szót.
Máhr András (FVM) szóbeli kiegészítése
MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Azért szeretném beajánlani az anyagot, mert úgy gondolom, egy rendkívül jól bevált, hadd fogalmazzak így, hagyomány részesei vagyunk. Az ágazat szempontjából meghatározó jelentőségűnek gondoljuk azt, hogy egyrészről korrekten, lehetőleg naprakészen mutassuk be azokat a folyamatokat, amik az ágazatban zajlanak, másrészről pedig az agrárgazdasági törvény megalkotása óta bebizonyosodott az a tény, hogy a költségvetési vita megalapozását, illetve az ágazat szereplői helyzetének bemutatását rendkívül jól szolgálja az anyag.
A jelentés az 1997. évi, illetve azt ezt módosító 2005. évi törvény alapján az FVM és a KSH társfelelősségében készült, és a szokásoknak megfelelően az Agrárgazdasági Tanács véleményezte. A Tanács az írásos állásfoglalását a jelentésről az Országgyűlésnek benyújtotta.
Rögtön szeretném elmondani azt, amit minden évben elmondunk ennek kapcsán, hogy az adatgyűjtésnek volt egy lezárási időpontja, július vége, tehát ehhez képest az adatok kisebb mértékben nyilvánvalóan változtak, pontosodtak, ahhoz képest, mint amikor az országról szóló jelentés elkészül, de ezeket természetesen nem tudtuk már átvezetni az anyagba, ezzel a lezárással egységes az anyag.
Továbbra is törekedtünk arra, hogy az anyag minősítés nélkül a tényeket a lehető legnagyobb mértékben feltárva készüljön el. Az ágazat helyzetének minősítése az Agrárgazdasági Tanács joga, feladata és felelőssége, aminek legjobb tudomásom szerint a Tanács eleget is tett. Az Agrárgazdasági Tanács szeptember 11-i ülésén tárgyalta meg a jelentést, elfogadta a jelentésben foglaltakat, annak tartalmát, és elkészítette az állásfoglalását.
Ami a 2005. évi folyamatokat illeti, elöljáróban szeretném hangsúlyozni azt, hogy a 2005. év megítélését jó pár egyszeri esemény torzította, ami abból származik, hogy 2005 volt az első teljes uniós év, és a támogatások kifizetésénél bizonyos átcsúszásokra került sor. Ez kisebb mértékben torzítja a 2005. évi adatokat - nyomatékkal szeretném hangsúlyozni azt, hogy kisebb mértékben. Részben azért kisebb mértékben, mert a gazdálkodók döntő többségének mérlegelési jogkörébe tartozott, hogy a járó, de még meg nem kapott európai uniós támogatási összegeket a mérlegében elszámolja, avagy sem, a TopUp-kifizetés pedig eleve a következő évre volt tervezve költségvetésileg is.
Részben azért torzít kisebb mértékben ez az adatsor, mert ugyanakkor az összehasonlításban növekvő SAPS mentén a támogatottságnak nincs egy hektikus ingadozása. Egyetlenegy számot szeretnék a bizottságnak mondani e vonatkozásban, hogy az eltérés nagyságrendjét érzékeljük, hiszen egyetlenegy ponton lehetett ilyen típusú eltérés. Az előirányzat 89 milliárd forintos SAPS-t tartalmazott, ehhez képest a tényleges kifizetés a jelentés szerint 148 milliárd forint, tehát e két szám különbözetének valamilyen fajta megoszlásában lehet a torzítása ennek az adatsornak. Ezt azért tartottam fontosnak hangsúlyozni, mert hallottam 150-200 milliárdos nagyságrendről, és indokolt előre jelezni, hogy ez nyilván tévedés vagy valaminek a félreértelmezése.
Ami az agrárgazdaság helyzetét illeti, a mezőgazdaság 2005-ben 3 százalékkal járult hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Ellenben ha figyelembe vesszük - és figyelembe kell vennünk - az élelmiszeripar, valamint az agrobiznisz teljesítményét, akkor továbbra is azt kell mondanunk, hogy az ágazat súlya a nemzetgazdaságon belül a 10 százalékot meghaladja, 12-13 százalékos az agrobiznisz súlyaránya a GDP termelésében.
Az élelmiszer-gazdaság megőrizte a pozitív külkereskedelmi egyenlegét, és az a sokk, ami 2004-ben bekövetkezett a piacnyitás utáni jelentős importhoz képest, kiegyenlítődni látszik, és bízunk benne, hogy ezek a tendenciák trendjükben a következő időszakban is tovább tudnak folytatódni. Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan tudomásul kell vennünk azt, hogy egy növekvő importbeáramlás van az EU huszonötök részéről, de azt mutatják az adatok, hogy most már volumenében ezt az export kompenzálni tudja. Kérdés az, hogy százalékában, tehát arányában is mikor érjük el - bízom benne, hogy ezt az szintet is el fogjuk tudni érni.
A termelés alakulásában egy 10 százalék körüli visszaesésről kell számot adnunk, de itt egy dolgot nyomatékkal szeretnék a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani: a 2004. évben egy huszonéves rekordú gabonatermelés volt, és ehhez képest egy relatív gabonatermelés-csökkenés mutatja a bruttó kibocsátás 10 százalékos arányváltozását. Ezek az adatok arra is felhívják a figyelmet, amire a minisztérium már több ízben próbálta felhívni a közvélemény és az agrárpolitikában érintettek figyelmét, nevezetesen, hogy a felbomlott állattenyésztési és növénytermesztési arányok okán a növénytermesztésben óhatatlanul bejövő hektikus ingadozások pluszban és mínuszban is meg fognak jelenni az adott év bruttó kibocsátásában. Éppen ezért ezen belül a növénytermesztés, a kertészet bruttó termelési értéke csökkent mintegy 17 százalékkal, az állattenyésztésé pedig, bár a szándékainknál kisebb mértékben, 1,7 százalékkal, de már növekedésnek indult.
Az agrárkereskedelemben pozitív és negatív folyamatok egyaránt megfigyelhetők. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen ez az agrárgazdaság jövője szempontjából fontos kérdés, hogy ebben az időszakban a felülértékelt forint a külkereskedelmi teljesítményünk reális megítélését torzította, és az importot inkább ösztönözte, az exportot pedig fékezte.
A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, az, hogy az importnyomáson belül sajnos megjelent a kevésbé jó minőségű termékek Magyarországra hozatala. Éppen ezért fontos programunknak tekintjük azt, hogy a rendelkezésre álló törvényes, az Európai Unióban alkalmazott eszközök mentén az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség szem előtt tartásával ezt megfelelő eszközökkel kezeljük.
Összességében - mint ahogy már jeleztem - ezzel együtt a külkereskedelmi forgalmunk sikeresen zajlott le. A beruházás kapcsán az előző évihez képest 0,3 százalékos növekedés következett be. Úgy gondolom, ez a mérték a jövőben nem lesz elégséges. Ennek oka az, hogy kifutóban van már a 2004-2006 közötti támogatási lehetőség. Úgy ítéljük meg, hogy 2007-től az EMVA belépésével egy jelentős beruházási felfutást fogunk tudni közösen elérni.
A földügyekről nem beszélnék, hiszen érdemleges szerkezeti változás nem következett be; úgy néz ki, hogy mind a földhasználat, mind pedig a föld tulajdonviszonyai jelen pillanatban stabilizálódni látszanak. Az sajnos természetes, hogy a művelés alatt lévő termőföld területe csökkent, de ez nem számottevő, 2,8 ezer hektár. Ez a termelésből való kivonás objektív folyamata. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben, különösen az Új Magyarország fejlesztési program beindulásával ez a kivonási mérték objektív okokból növekedni fog, hiszen ipari és infrastrukturális létesítmények telepítéséhez földre van szükség.
A gazdaság szerkezetéről nagyon röviden. Itt is nagyjából egy stabilizációs folyamatnak lehetünk tanúi; 55 ezer 227 vállalkozást regisztrált a statisztika, ez 1017-tel kevesebb, mint a korábbi években volt. Ezeknek zöme, mintegy háromnegyede egyéni vállalkozás, negyedrésze társas vállalkozás.
A foglalkoztatásban sajnos továbbra sem tudok pozitív elmozdulásról beszámolni önöknek; tovább csökkent a mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás nagysága 2005-ben, ez 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő a statisztikai adatok szerint. Ebből a nem fizetett munkaerő 7 százalékkal csökkent, a fizetett munkaerő pedig 2 százalékkal, összesen 6 százalékos a csökkenés. A fizetett munkaerő a foglalkoztatott, a nem fizetett pedig az egyéni vállalkozó, és ezekből az európai uniós módszereknek megfelelően képezzük az egyéves munkaerőegységet.
Egyértelmű, hogy a vállalkozások, vállalkozók pénzügyi helyzete stabilizálódott az elmúlt időszakban. Ennek számos oka van, amiket nem ismertetnék most a bizottsági ülésen. Összességében azt mondhatjuk, hogy az agrártermelők finanszírozása a 2005. évben rendben volt.
Kedvezően alakult az eredmény. A mezőgazdasági ágazat adózás előtti eredménye 47 milliárd forint, ami több mint kétszerese az előző évi 19 milliárd forintnak. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy 2003-ban ez a szám még mínusz 7 milliárd forint volt. Nyilvánvaló, hogy ebben az eredményben az áthúzódó támogatások hatása is benne van.
Ami talán még fontosabb az eredmény abszolút mértékének növekedésénél, az, hogy az ágazat eredményén belül a vállalkozások közötti megoszlás is kedvezőbbé vált. Nevezetesen a nyereségesen gazdálkodó vállalkozások 67,6 milliárd forint nyereséget könyveltek el, ami 14,3 milliárddal több, mint az előző évi, míg a veszteséges vállalkozásoknál az előző évi 33,8 milliárd forintról a veszteség mértéke 20 milliárd forintra csökkent.
Az élelmiszer-ipari ágazat adózás előtti eredménye 38,3 milliárd forint volt, ami 14,9 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évi összeg.
A támogatások alakulásáról röviden. Az FVM fejezeti költségvetésében az egyébként már önök előtt is ismert zárszámadási törvénnyel egyező módon 205,5 milliárd forint volt a támogatás. Ehhez az összeghez járul az európai integrációs fejezetből az adókból 13,4 milliárd forint, valamint nem az FVM költségvetésében, hanem közvetlenül a kincstári számlán megjelenő 109,4 milliárd forint Unióból származó forrás. Ez összesen 328,3 milliárd forint, melynek megoszlása adott: a nemzeti költségvetésből 159 milliárd forint, az EU-ból származó forrás pedig 169 milliárd forint. Ehhez jön még a már korábban említett területalapú támogatás 89 milliárdos összege, és így összességében a ténylegesen az agrárgazdálkodóknak különböző csatornákon és jogcímeken kifizetett támogatás összege 409,2 milliárd forint. Ez az előző évihez képest egy nagyon jelentős növekedés, amikor ugyanez az összeg 155,6 milliárd forint volt, de hozzáteszem, hogy ebben az átcsúszások is szerepet játszottak. Azt csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ez évre várhatóan picivel kevesebb, de hasonló nagyságrendű támogatásról fogunk tudni számot adni. Ezt csak azért mondtam el, mert itt nincsenek azok a hektikus ingadozások, amik egy ilyen 150 milliárdos eltérést mutatnának vagy igazolnának.
Azt tényként szeretném rögzíteni - az Agrárgazdasági Tanács jelentése is rögzíti -, hogy ezen belül a nemzeti támogatások 22 százalékkal bővültek, ami azt jelenti, hogy az agrártörvényben előírtaknak bőven megfelelt a 2005. év e vonatkozásban.
Az árak alakulása... A mezőgazdasági termelői árszínvonal tulajdonképpen stagnált, 100,7 százalék volt, az ipari anyagok pedig kis mértékben, 0,5 százalékkal csökkentek, azaz az agrárolló, ha kis mértékben is, de zárult. Az élelmiszerek árnövekedése 2,5 százalék volt ebben az időszakban.
A fogyasztásról néhány mondatot engedjenek meg. Tényszerűen a háztartások összkiadásán belül 5 százalékkal csökkent az élelmiszerek kiadási aránya, a korábbi 29 százalékról 24 százalékra. Ez egy teljesen természetes folyamat, ez figyelhető meg mindenütt a világon, hiszen az életszínvonal növekedésével a fogyasztás szerkezete áttolódik a tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások, satöbbi irányába. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb élelmiszert fogyasztott a lakosság, hanem azt, hogy többet tudott másból fogyasztani. Azt is tudjuk az élelmiszer vonatkozásában, hogy egy ember annyit eszik, ha már jó szinten van, amennyi jólesik neki, többet nem, sőt az életszínvonal növekedésével egy idő után már fogyókúrázni kezd. Ez egy teljesen természetes és normális folyamat.
Néhány mondatot az élelmiszeriparról. Az élelmiszeripar 2005. évi teljesítménye valamivel gyengébb volt az elmúlt évinél, a bruttó termelési érték volumene 4,4 százalékkal csökkent. A szakágazatok között sajnos az úgynevezett alapvető szakágazatok rovására az olló elkezdett nyílni. Az alapvető szakágazatok alatt értem a hús-, a gabona- és a tejszektort. A csökkenés ezeknél következett be, az egyéb élelmiszer-ipari vállalkozásoknál pedig a növekedés töretlennek látszik. Az élelmiszeripar 113,4 ezer főt alkalmazott, ez 2,1 százalékkal kevesebb foglalkoztatást jelent, mint az elmúlt időszakban.
A jogalkotásról nagyon röviden: az Országgyűlés 10, a tárca által készített törvényt fogadott el, a kormány 17 agrárvonatkozású kormányhatározatot, illetve rendeletet hozott, a földművelésügyi miniszter úr pedig 123 rendeletet alkotott az elmúlt évben.
Nem szeretném összefoglalni a mondanivalómat, úgy gondolom, az a feladatom, hogy objektíven a legfontosabb eseményekről tájékoztassam a bizottságot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
(Fenyvesi Lászlóné felé fordulva:) Úgy gondolom, hogy nem tetszik kiegészíteni, mert ez közös előterjesztés volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Meg akartam kérdezni a főosztályvezető asszonyt, hogy kíván-e szólni. Még mielőtt átadnám képviselőtársaimnak a szót, köszöntöm Kapronczai István igazgató urat az AIKI képviseletében. Elnézést, olyan hirtelen szakadt rám a feladat, hogy nem tudtam áttekinteni az előttem lévő papírokat. Érdeklődöm, hogy ön kíván-e szólni.
KAPRONCZAI ISTVÁN (Agrárgazdasági Információs és Kutatóintézet): Köszönöm szépen, az államtitkár úr elmondta a lényeget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Átadom a szót képviselőtársaimnak. Érdeklődöm, hogy kérdés, vélemény van-e.
Demendi László képviselőtársamé a szó.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Vendégek! Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Most ezt a kivonulásos időszakot éljük - így akkor ebben a körben mondanék néhány gondolatot nagyon röviden a kormány által benyújtott jelentésről.
Úgy ítélem meg, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény meghatározásának, szempontjainak megfelelően komoly terjedelemben, reálisan, a folyamatokat pontosan elemezve nyújtotta be a kormány a jelentését. Azt is hozzá kell tennem, hogy ha netán valaki keveset tudna a mezőgazdaság 2005. évéről, akkor annyi időt szakíthatna rá, hogy ezt az anyagot elolvassa; biztos, hogy akkor sokkal okosabb lesz. Ezt egy rendkívül jó anyagnak tartom, és mindenben megfelel annak, amit az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előír.
Ezen túlmenően abban is nagyon reális az anyag, hogy rámutat, hogy a 2005. évben a gazdasági folyamatok ellentmondásosak voltak az agrárgazdaság, a mezőgazdaság területén. Nagyjából hasonló szellemben az Agrárgazdasági Tanács is ugyanezeket foglalja össze. Egy kicsit eltérő az állásfoglalása annyiban - nyilván a jelentésnek ez nem volt feladata -, hogy az Agrárgazdasági Tanács 10 pontban összeszedi azokat a teendőket, amelyeket ebből megítélve gondol. Ezek előremutatóak, érdemes elemezni, az én véleményemmel egyébként teljes mértékben egyeznek.
Egy területet emelnék ki egy nagyon picit részletesebben. Ez pedig az az új helyzet ezek között az agrárgazdasági tanácsi feladatok között, hogy az európai uniós csatlakozás után a közösségi agrárpolitika mit is jelent Magyarországnak, és mit jelenthet az elkövetkezendő években. Ha sarkosan is fogalmazok, a közösségi agrárpolitikának történő folyamatos megfelelési kényszer tekintetében elképzelhetőnek tartanám, vagy talán fontosnak is, hogy az elkövetkezendő években, tanulva az elmúlt másfél évből - most 2005 végéhez viszonyítok -, valamilyen változás kell, hogy történjen. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy miközben az Európai Unióban a szabályozás a világpiachoz igazodóan folyamatos liberalizációs törekvések érvényesülnek, ez azért nagyon sok veszélyt hordoz a magyar agrárgazdaságra. Szent meggyőződésem, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikáját is nyilván a maga eszközrendszerével úgy kell a jövőben alakítani, hogy erős agrárgazdasága az Európai Uniónak a világpiacon csak akkor lesz, ha a tagállamoknak is erős agrárgazdaságuk van, ez az erős agrárgazdaság viszont nem uniformizálható minden egyes tagállamra egyformán, pontosan azért, mert az objektív adottságaink lényegesen eltérnek.
A közelmúltban több olyan, leegyszerűsítve kommunikációs megnyilatkozással találkozhattunk, amelyek véleményem szerint nem felelnek meg teljesen az Európai Unió valóságának, ugyanis Magyarországon ma az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága - most mondok egy középértéket - 50 százalék körüli, miközben a volt EU tizenötök területén ez bizony 90 százalék körül kell, hogy mozogjon, minden rendelkezésre álló dokumentum, irodalom erre utal. Éppen ezért az elkövetkezendő évek európai uniós agrárpolitikája Magyarország számára nagyobb lehetőségeket kell, hogy biztosítson. Akkor, annak eredményeképpen lehet majd azt mondani - persze nem csak Magyarországon, de én most csak Magyarországról beszélek -, hogy erős európai uniós agrárgazdaság van. Ehhez nyilván azt az összehangolt lobbitevékenységet, amit a magyar agrárdiplomácia végez az Európai Unióban, tovább kell erősíteni, itt is új eszközökkel és új módszerekkel kell majd élni.
Egy másik, egyáltalán nem elhanyagolható jelenség, amire az államtitkár úr is utalt, hogy a GDP-ből való részesedése mennyi az agrárgazdaságnak. Ma tagállami szinten belül Magyarországon sokan azt kérdezik, hogy ugyan mit akartok ti mezőgazdászok ezzel a 3 százalékkal. Az államtitkár úr pontosan elmondta, hogy az egész agrárbizniszt illetően ez 12 százalék körül alakul. Tehát azt látni kell, hogy itt Magyarországon is az agrárgazdasággal kapcsolatban a társadalom más rétegeiben élnek olyan jellegű megfogalmazások vagy vélemények, amelyek abszolút nem helytállóak; nyilván nekünk és az agrárgazdaság valamennyi szereplőjének ebben a kérdésben hallatni kell erősen a hangunkat. Jó lenne - ezt egy kicsit kívánalom szinten fogalmazom meg -, ha az agrárgazdaság szereplői a saját érdekérvényesítési eszközrendszerükben, szervezeti elgondolásaikban is valamifajta koncentrációt végrehajtanának, nem csak a termelésben, mert az érdekek érvényesítése egy ilyen együttműködés kapcsán talán eredményesebb is lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Továbbadom a szót Bedő Tamás képviselő úrnak. Parancsolj!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Államtitkár Úr! A zárszámadási törvény során már volt lehetőségem elmondani ennek a jelentésnek a számszaki részét, és az általános dolgokba Demendi képviselőtársam után már nem is mennék bele, hiszen ő jól összefoglalta.
Ha a 2005. évi helyzetből csak azokat a számokat nézzük meg, amelyek kimondott kifizetésekben, kötelezettségvállalásokban megnyilvánultak, akkor egyértelműen azt lehet mondani, hogy lényegesen jobb évet zárhatott a magyar agrárium, mint a korábbi években. Azzal kapcsolatban, hogy a támogatások értéke 155 milliárd forintról 409 milliárd forintra nőtt, úgy gondolom - és ezt a zárszámadási vitában is elmondtam -, hogy körtét a körtével, almát az almával kell összehasonlítani. Hiszen itt volt olyan képviselőtársunk, aki azt mondta, hogy 150 milliárdos veszteség van a mezőgazdaságban, és azt kérdezi, hogy hol van ez a pénz. Egyértelmű, ezek a számok is azt mutatják, hogy pontosan a 2004. évről áthúzódó tényleges kifizetések azok, amelyek részben megemelik ezt az összeget, tehát ha 2005-ben az eredeti előirányzott teljesítéssel számoltunk, akkor ugyanezt kell nézni 2006-ban is. Ezekhez képest egyértelműen növekedés mutatkozik, még ha nem is ilyen, mintegy 250 milliárd forintos értékben, de nincs az a hiány, amire itt az államtitkár úr is utalt; valaki rosszul értelmezi a számokat.
Az áthúzódó kifizetések döntő részben TopUp, illetve AVOP- és SAPARD-kifizetések, hiszen - bár ez az anyag annyira nem tér ki rá - a SAPARD-kifizetések is jelentős részben 2005-ben valósultak meg, pedig 2004-es kötelezettségvállalások voltak még annak idején. Egyértelműen mutatkozik szinte minden egyes, gazdaságot érintő kérdésben - akár a támogatásokban, akár az eredményekben, akár az árak alakulásában, akár a nemzetgazdasági egyenlegben - az a pozitív folyamat, ami 2005-ben megkezdődött. Ez volt az első teljes évi uniós tagság és a KAP alá rendeltség a kedvezőbb intézményrendszerrel, tehát a kifizetések felgyorsultak és egyszerűbbé váltak. Ez mind azt mutatja, hogy remélhetőleg 2006-ban is ilyen, ha nem jobb eredményeket fogunk látni. Ha másért nem, már csak azért is, mert az exportot mindenképp előszeretettel támogatja a viszonylag gyengébb forint, legalábbis a 2005. évhez képest gyengébb forint, és bízunk benne, hogy a terményárak, amelyek ebben az évben kialakultak, és a 2005-öshöz képest magasabbak voltak, a termelői eredmények alakulásában is pozitív változást fognak hozni. A támogatási rendszer sajátosságaiból adódóan várhatóan ezek nagysága is változik, még akkor is, ha abban a bizonyos TopUp-kiegészítésben költségvetési okok miatt más összegek lesznek.
Én ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez az ágazat jövőre is növekvő dinamikát fog mutatni, tehát a 2006-os jelentés sem lesz rosszabb, mint ez, és én úgy is mint termelő érzékelem azokat a pozitív pénzügyi folyamatokat, amelyek e számok mögött meglátszanak, hiszen nyugodtan mondhatom, hogy térségünkben is egyes ágazatokban - döntően a növénytermesztési ágazatokban - lényegesen javultak a jövedelmezőségi viszonyok. De azért azt is el kell mondani, hogy a 2004-es csatlakozás néhány ágazatot egy kicsit megfogott - a kertészetre, a szőlészetre és az állattenyésztésre gondolok -, és épp ezért fontos, hogy ezeknek a számoknak az értékelése után azt is lássuk, ami az új vidékfejlesztési tervben van, hogy bizony ezeket az ágazatokat jobban kell fejleszteni ahhoz, hogy egyes torzulások ebből az anyagból is ki tudjanak kerülni. Remélem, hogy a következő évben is ilyen jó helyzetről és eredményekről fogunk beszámolót kapni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Érdeklődöm, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor a vitát lezárom. Kérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni a felvetésekre. Parancsoljon!
MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Két rövid mondatot engedjenek meg. Az egyik az - amit valószínűleg nekem kellett volna hangsúlyozni, és akkor a képlet egy kicsit talán másként mutatna -, hogy itt két dolgot hasonlítunk össze. Egyrészt mérleg szerinti eredményről beszéltem, ami a mérlegkészítő vállalkozások eredménye. Másrészt az össz agrártámogatásról beszéltem, és tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés értékének megoszlása 50-50 százalék körüli - most nem akarok különböző hitvitákba belemenni, hogy mi mennyi -, és a támogatás megoszlása is többé-kevésbé eszerint történik, hiszen a legnagyobb támogatási tételek, ami a földhöz kötött támogatás, a földhasználót illetik meg. Ez az egyik, amit nagyon fontosnak tartok, tehát nem a 400 milliárd viszonyul mondjuk a 47 milliárd forinthoz. Tudom, hogy önök sem így gondolták, csak fontosnak tartottam, hogy ezt világossá tegyem.
A másik, ami legalább ennyire fontos, hogy az agrárgazdaság támogatásainak egy jelentős része az Európai Unió által is deklaráltan jövedelemkompenzáció. Csak egy példát szeretnék mondani: tejtámogatást fizettünk azért, mert az intézményes árak csökkentek, ennek okán a fogyasztói árak csökkentek, és az ebből származó veszteség egy részét kompenzálja az unió, tehát szó nincs arról, hogy egy pénznyelő automata lenne ez az ágazat.
A harmadik, amit ebben a körben el kell mondanom, az, hogy végül is az agrárgazdaság egyik fontos makrogazdasági feladata a sok közül - és szándékoltan emelem ezt az egyet ki - az, hogy biztosítsa, hogy az Európai Unióba történő magyar befizetéssel szemben az Unióból származó források lehívása megtörténjen, hiszen ebben az esetben érhető csak el az, hogy a strukturális forrásokból megjelenő forrás valóban többlet legyen.
A negyedik megjegyzésem: egyetértek Demendi úrral abban, hogy az európai uniós agrárpolitika folyamatos átalakulás alatt van. Éppen ezért nagyon fontos nekünk, hogy nem a tegnap Európájához, hanem a holnap Európájához való igazodásunkat és az arra történő felkészülésünket kéne erősíteni. Erre is törekszünk, és amikor ilyen módon közelítjük meg a világot, akkor lehetnek komoly sikerélményeink. Az, hogy a cukorreformban sikerült olyan helyzetbe navigálnia magát Magyarországnak, ami még elfogadható, többek között ennek volt köszönhető, és úgy gondolom, a közeljövőben jó pár ilyen feladat áll előttünk akár a bor-, akár a zöldség-gyümölcspiaci reformra gondolok, de ebbe a körbe tartozik az EMVA bevezetése is - lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem -, és nem utolsó sorban az, hogy előbb-utóbb az SPS-re való átállást is meg kell oldanunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Bizottság! Rendkívül sajnálom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és az abba betagozódott Magosz politikai csalódása, sértődése nagyobb volt, mint a szakma iránti elkötelezettsége, és nem vett részt ebben a mai vitában. Mindezek ellenére azt javaslom, ismerjük el, hogy a kisebb mértékű torzítás ellenére a 2004-es piacnyitás sokkja, a jelentős elemei károk ellenére is rendkívül kedvező folyamatok indultak el a magyar mezőgazdaságban és élelmiszer-gazdaságban. Gondjaink azonban vannak; alkalmazkodóképességünk javítása, természeti és geopolitikai adottságaink jobb hasznosítása, érdekképviseleteink túlzott strukturáltsága terén és még sok más egyéb területen kellene előrelépnünk ahhoz, hogy eredményeink javuljanak.
Nagyon fontos dolognak tartom és kiemelném az Agrárgazdasági Tanács megállapításait, mert szinte betűről betűre hű képet mutat és jövőképet ad a magyar mezőgazdaság fejlődési pályáját illetően, de külön kiemelném a gazdaságdiplomáciai tevékenységünk további javítását és - nehogy megsértsek valakit - a felsőoktatásra és a szakoktatásra való kellő odafigyelést, mert ha ezeken a területeken nem lépünk, akkor hiába tudunk nagyobb mennyiségű árut előállítani, nehezen tudunk értékesíteni és megfelelő minőséget termelni.
Ezekkel együtt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy fogadja el az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentést, ismerje el a jelentés készítőinek a munkáját, és ismerje el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai gárdájának a tevékenységét és a magyar mezőgazdaság szereplőinek a 2005. évi munkáját. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében javaslom, hogy fogadjuk el a jelentést. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfeltartással szavazzon. (Szavazás.) 12 igen szavazattal egyhangúlag elfogadtuk a jelentést. Azt hiszem, jobban esett volna mindannyiunknak, ha 22 szavazattal fogadtuk volna el a jelentést.
Javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy a bizottság előadója Demendi László legyen. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással szavazzon. (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen államtitkár úrnak a részvételt.
MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok.
ELNÖK: Érdeklődöm, hogy van-e még valakinek egyéb előterjesztése, javaslata. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor megköszönöm a szíves együttműködést, és ha valami hibát követtem el, azért elnézést kérek. Mindenkinek jó pihenést kívánok.
A legközelebbi bizottsági ülés - szerintem a jövő héten - majd akkor lesz, ha az elnök úr összehívja. Köszönöm szépen.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 02 perc.)
|
Font Sándor |
Herbály Imre |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa