MB-10/2006.
(MB-10/2006-2010.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2006. november 13-án, hétfőn, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megjelentek: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Jasinka Anita osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Rodics Katalin főtisztviselő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hoblyák Júlia parlamenti referens (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a bizottság munkáját figyelemmel kísérőket, a munkánkat segítő kollegákat, a titkársági tagokat.
A mai napon egy érdemi napirendi pontunk van, a géntechnológiai tevékenységről szóló törvénytervezethez érkezett módosító indítványok megvitatása és az egyebek. Kérdezem, hogy a meghívóban kiküldött napirendhez, annak tartalmához, sorrendiségéhez van-e kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérem, aki egyetért a napirendi pontokkal, az kézfeltartással jelezze. Egyben egy létszámellenőrzést is kérek szépen. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk a napirendi pontokat. Köszönöm szépen.
Ennek megfelelően az 1. napirendi pontra térnénk rá. A kormány képviselete már megérkezett, köszöntöm őket. A kiküldött ajánlástervezetnek megfelelően haladnánk az indítványokkal.
1. sorszám alatt dr. Ángyán József indítványát látjuk. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Az 1. pontot ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez mit is jelent akkor? Tehát valami jót írt Ángyán doktor úr ezek szerint, csak pontosítást kérnek hozzá. Mit javasolnak?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Összefoglalom: ha így nyilatkozom, hogy ebben a formában nem támogatjuk, akkor bizonyos módosításokkal, pontosításokkal egy önálló kapcsolódó vagy bizottsági módosítóval el tudjuk fogadni azt a pontot, amit érint a módosító javaslat.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem, hogy ezt egy konzultációval meg tudjuk-e oldani.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Természetesen.
ELNÖK: Szeretném jelezni a Fidesz-frakció részéről, hogy átnéztük az ajánlást, és döntő többségében a Fidesz-frakció részéről vannak módosító indítványok. Háttér-konzultációt is folytattunk időközben az FVM illetékeseivel, illetve egy ötpárti határozati javaslati előkészület is van, ami szintén e törvényre vonatkozóan adna támogatást a kormánynak a későbbiekben az uniós tárgyalásokat illetően.
Szeretném jelezni, hogy a Fidesz-frakció a saját maga által benyújtott indítványok mindegyikét támogatásra fogja javasolni, annak ellenére, hogy tudjuk, a kormánynak van eltérő véleménye. Azért szeretnénk ezt javasolni, mert ebben a hivatalos formában most a bizottságban találkozunk. Kérném szépen a kormány képviselőjét, hogy amennyiben elutasító vagy javító gondolata van egy adott módosító indítványhoz, azt indokolja is meg, mert ez lesz a későbbiekben nekünk is a kiindulási alap, mármint ami itt elhangzik és rögzítésre kerül, a későbbiekben való együttgondolkodáshoz. Köszönöm szépen.
Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de több mint egyharmadot kapott.
A 2. pontban Jakab István és Ángyán József módosító javaslatáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra figyelemmel nem támogatjuk ezt a módosító indítványt, hogy bevezetne egy olyan kötelezettséget, amely szerint ha pufferzónát nem határozna meg jogszabály, akkor a géntechnológiával módosított növényfajta nem lenne termeszthető. Ez a közösségi jogszabályokkal ellentétes lenne, ugyanis ez egy kvázi tilalmat mondana ki a géntechnológiával módosított növényfajtákra, amit a közösségi szabályozás nem enged, hiszen ezen rendelkezés alapján megtehető lenne az, hogy pufferzóna meg nem határozásával akár évekre is tilalmat vezetnénk be az egyes növényfajtákra.
ELNÖK: A bizottsági tagoknak kérdése, véleménye van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 3. pontban Bagi Béla és dr. Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány a pufferzóna mértékét törvényi szinten kívánja meghatározni. A jelenlegi rendszerben a törvény felhatalmazást ad arra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, hogy ezt a pufferzónamértéket meghatározza. Az Európai Uniónak bejelentett rendelettervezet 400 méterben határozza meg a pufferzóna távolságát. Ehhez képest a 800, illetve 1000 méter szigorítást jelent, tehát ezt ismételten be kellene jelenteni az Európai Uniónak, ha a törvény szövegébe bekerülne. Illetve figyelembe véve azt, hogy az Európai Unióban más GMO-s növényfajták tekintetében is folyamatban van engedélyezési eljárás, gyorsabban lehet reagálni a közösségi engedélyezési eljárásokra, ha a pufferzóna mértéke végrehajtási rendeletben van meghatározva. Erre figyelemmel ezt nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A bizottsági tagoknak kérdése, véleménye van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra kerül sor. Aki támogatja a javaslatot, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 4. pontban dr. Ángyán József a pufferzóna írásmódjára tesz javaslatot. Ezt a szót nemcsak itt, hanem - ha jól értem a megjegyzést - több helyen módosítja. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Az 5. pontban Ángyán József módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formájában nem támogatja.
ELNÖK: Tehát ez az a megfogalmazás, hogy további konzultációban van létalapja a felvetett problémának, és kapcsolódó módosító indítvánnyal ezt a mai lezárásig tudjuk korrigálni. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 6. pontban Ángyán József, Ékes József és Nagy Kálmán módosító indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány egy kiegészítést tesz az egészségügyi géntechnológiai hatóság kijelöléséről szóló bekezdéshez. Kormányrendeleti szinten fogjuk meghatározni azt, hogy ki lesz az egészségügyi miniszter által kijelölt géntechnológiai hatóság, úgyhogy erre figyelemmel nem támogatjuk ezt a kiegészítést.
ELNÖK: Én azért kérdezném, hogy az miért baj, ha egy hatóságot törvényi szinten nevesítünk; mert eddig ez nem volt baj.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Most éppen benyújtásra került a parlamenthez a jogállási törvény tervezete, ami pont ezeket a konkrét nevesítéseket veszi ki a törvények szövegéből, tehát már erre figyelemmel sem tudjuk támogatni. Ha az a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor a jövőben a miniszterek is csak a tárgykör szerint lesznek nevesítve a törvények szövegében.
ELNÖK: Értem. Hozzászólás? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyit szeretnék, ha szabad, ehhez hozzáfűzni, hogy létre kellett volna már akkor hozni a kormánynak ezt a bizonyos egészségügyi géntechnológiai hatóságot, és nem hozta létre. Tehát nem tudom, nem kéne-e azzal erősíteni, hogy valóban rögzítenénk, hogy ezt bizony létre kell hozni. Ezen a területen egyébként nagyon elmaradt Magyarország. Ez az egyik fő pillér, az egészségügyi vonatkozások, amelyek mentén egyáltalán kérdések merülnek föl; környezeti és humán-egészségügyi, táplálkozási kérdésekről van szó. Mondom még egyszer, létre kellett volna már hozni, és ezt szeretnénk ezzel erősíteni. Nem tudom, milyen garanciákat tudunk ahhoz szerezni, hogy jöjjön létre minél előbb ez a bizonyos egészségügyi géntechnológiai hatóság.
ELNÖK: A kormánynak van-e hozzászólása ehhez a gondolathoz?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvény rögzíti, hogy ez az egészségügyi miniszter hatásköre, mi az FVM részéről képviseljük a kormányt. Annyit tudunk jelen állás szerint mondani, hogy a lépések megtörténtek a hatóság felállítására. Mi folyamatos kapcsolatban vagyunk az Egészségügyi Minisztériummal, és továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a törvényben meghatározottak szerint a bizottság létrejöjjön.
ELNÖK: Az elnevezés tekintetében a háttérintézmények átalakításáról folyó mostani törvénykezéssel ne kerüljünk ellentétbe, viszont a kötelezettséget megadhatjuk, tehát szerintem a törvényjavaslathoz tudunk olyan kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, amelyben egyáltalán a hatóság létrejöttére kötelezzük a kormányt. Ha jól értem, a szándék különben ez. Akkor legalább egy törvény erősíti meg, hogy igen, ennek a hatóságnak létre kell jönni, és ezt majd a kormány a háttérintézmények kapcsán megteszi.
Úgy látom, a kormány van válaszadási szándéka.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, igen. Ezzel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a jelenlegi szöveg alapján is ki kell jelölni az egészségügyi miniszternek ezt a hatóságot, tehát most is benne a törvényjavaslat szövegében, hogy: az egészségügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóság. Most ehhez képest az, hogy egészségügyi géntechnikai hatóság, igazából nem jelent plusz kötelezettséget, tehát nem mondunk ezzel többet, úgyhogy ez jelenleg is törvényből eredő kötelezettség.
ELNÖK: Örvendi László jelentkezett.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én részletesen átrágtam magam az agrárigazgatás fejezeten, ami a kormányszervek törvénymódosítására vonatkozik, és nem találtam benne sehol sem a géntechnológiára vonatkozó utalást, amire önök hivatkoznak.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra figyelemmel van az, hogy ez a jogállási törvényjavaslat nem foglalkozik a géntechnológiai törvénnyel, hogy a géntechnológiai törvényt már előbb benyújtottuk. Az Igazságügyi Minisztérium is észlelte azt, hogy ebben az esetben kollízió lépne fel a két törvényjavaslat szövege között, tehát a géntechnológiai törvényben meghatározott minisztereket, minisztériumokat egy későbbi módosító indítvánnyal majd lehet orvosolni. De mondom, arra figyelemmel történt meg a jogállási törvényből a géntechnológiai törvény kivétele, hogy az Igazságügyi Minisztérium, aki ennek a jogállási törvényjavaslatnak az előterjesztője, a jelenleg hatályos géntechnológiai törvény szövegéhez tehette volna meg a módosító javaslatait, amit már a mi törvényjavaslatunk átszámoz. Tehát nem lett volna érthető a szövege a jogállási törvénynek, ha a most hatályos szöveghez kapcsolódik, hiszen mire azt elfogadják, addigra már remélhetőleg ez a törvény is elfogadásra fog kerülni.
ELNÖK: Tehát, ha jól értem a kormány álláspontját, az intézmények átszervezésével foglalkozó törvénytervezettel, amit egyébként holnap tárgyal a bizottságunk, már jogilag nem lenne ellentétes, ha olyan módosító indítványt benyújtunk ehhez a törvénytervezethez - akár bizottságit is -, ami szabályozza, hogy most már létrejöhet az egészségügyi géntechnológiai hatóság.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az egészségügyi géntechnológiai hatóságnak a mostani szöveg szerint is már létre kellett volna jönnie, és ez a jelenlegi törvényjavaslati szöveg is azt írja elő, hogy létre kell hozni ezt a hatóságot. Amiatt nem támogatjuk ezt a módosító indítványt, mert megnevezi a géntechnológiai hatóságot, tehát azt mondja, hogy az egészségügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott egészségügyi géntechnológiai hatóság, ami utal arra, hogy létezik egy ilyen hatóság. Csak azt mondhatjuk meg, hogy fel kell állítani egy külön jogszabály szerinti hatóságot, aminek nem is biztos, hogy egészségügyi géntechnikai hatóság lesz a neve, hiszen lehet, hogy például az ÁNTSZ-en belül kerül létrehozásra egy olyan egység, ami ezekkel a problémákkal foglalkozik. Tehát valószínűnek tartom, hogy ebben a jelenlegi helyzetben nem fognak fölállítani egy különálló hatóságot erre a területre, hanem majd az egészségügyi miniszter külön jogszabályban megnevezi azt a jelenleg is működő hatóságot, aminek a keretén belül ez a hatóság működhet. Lehet, hogy ez például az Egészségügyi Minisztérium lesz, ugyanúgy, ahogy nálunk is a géntechnológiai hatóság a minisztériumon belül működik, és nem adtuk át ezt a jogkört háttérintézménynek, de lehet, hogy az Egészségügyi Minisztérium pont az ÁNTSZ-t tartja megfelelő hatóságnak.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt szeretném megtudni, hogy hogyan tudunk arra hatni, hogy ez mielőbb jöjjön létre; mert a célt nézi az ember, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy létrejöjjön. Ha nem ebben a törvényben, mert a kormánynak más a koncepciója, vagy másképp rendezi ezeket a hatóságokat, akkor ott hogyan tudjuk elérni, hogy létrejöjjön az egészségügyi géntechnológiai hatóság? Ez a fő kérdés.
Köszönöm.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ha erre reagálhatok, én úgy gondolom, hogy például országgyűlési határozat is felkérhetné a kormányt arra, hogy ezt az egészségügyi géntechnológiai hatóságot jelölje meg, hiszen ez jelentene egy többlet, plusz dolgot. A jelenlegi törvény szövegéből is ered ez a kötelezettség, de így az Országgyűlés ráerősíthetne erre a szándékára.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Technikai hatályba léptető rendelkezéseknél lehetne erre hivatkozni, hogy ezt a hatóságot a törvény hatálybalépését követő 30 vagy 45 napon a kormány köteles megjelölni, és passz, ha lenne egy ilyen jellegű módosító indítvány.
ELNÖK: Amennyiben holnap a kapcsolódó módosító indítványokat a bizottság tárgyalja, akkor a bizottság előkészíthet egy ilyet a hatályba léptetésekre vonatkozólag. (Dr. Kis Zoltán: Igen, igen.) Ezt is megtesszük. Akkor ezt kérném szépen, hogy készítsük elő, ha Kis Zoltán úr és a kormány képviselete is ebben majd tudna valamilyen segítséget adni.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem fel a 6. pontot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta. (Kis szünet.) Bocsánat, meg kell kérdeznem azt is, hogy ki az, aki tartózkodik. (3) Ki az, aki nem támogatja? (9) Továbbra sem kapta meg a többséget az indítvány, csak volt 3 tartózkodás is.
A 7. pontban Fülöp István és Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány képviselete?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Hasonlóan az előző ponthoz a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az indoklás hasonló szintúgy?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Így van, ugyanazok az érveink.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 8. pontban Fülöp István és Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány képviselete?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ugyanazok az érveink, mint az előző két pontnál.
ELNÖK: Igen, csak nekem van itt egy más típusú kérdésem. Itt nem létrehozunk egy új hatóságot, hanem azt, amiről még nem tudjuk, hogy létre lesz-e hozva, vagy mi lesz vele, bevonnák egy bizonyos feladatkörbe. Tehát itt az elméleti kérdés nem a neve, hanem az, hogy egy ilyen hatóság bevonható lenne-e egy ilyen feladatkörbe. Itt nem egy jogtechnikai lépésről van szerintem szó, hanem egy elviről, hogy kell-e a környezetvédelmi és vízügyi miniszter mellett egy szakhatóságnak is ott szerepet vállalni.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jelenlegi megfogalmazás szerint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel kellene egyeztetni, a módosító indítvány pedig azt mondja, hogy nem a miniszterrel, hanem a miniszter által megbízott és felügyelt géntechnológiai szakhatósággal. Most, ebben az esetben közösségi hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról van szó, amikor a jelenlegi gyakorlat is az, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kollegáival konzultálunk. Ezt a jelenlegi gyakorlatot szeretnénk a továbbiakban is követni.
ELNÖK: A bizottsági tagok részéről van-e kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 8. pontot? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 9. pontban Jakab István és Ángyán József módosító javaslata szerepel A kormány képviselete?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: Értem, tehát akkor további konzultációval és kapcsolódó módosító indítványokkal esetlegesen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 10. pontban Bagi Béla és Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: Akkor szintén ehhez a körhöz soroljuk a 10. indítványt is. Kérdés, észrevétel? Kis Zoltán jelentkezik. Parancsolj!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az elnök úrnak van egy módosító javaslata ugyanehhez, tehát a kettőt célszerű lenne most együtt tárgyalni. Az elnök úr benyújtott egy olyat, hogy a tagok a Géntechnológiai Bizottság munkájában való részvétel előtt összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek. Szerintem ez kezelhető lenne.
ELNÖK: Ha jól értettem, a kormány ebben a formában nem támogatja, tehát itt akkor van további nyújtózkodási lehetőség, hogy mi az, ami még ide bevonható. (Jelzésre:) Ja, a bizottsági módosítót mondod, Zoli?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Értem. Azt úgyis külön megtárgyaljuk, és ott erre rátérünk, kielemezzük. Kérdés, észrevétel van-e még a 10. ponthoz?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Van olyan szándéka, hogy az összeférhetetlenséget kezelje?
ELNÖK (Jelzésre): Ha jól láttam, igenlő a szándék, de a bizottsági módosító indítványnál ezt ki tudjuk tárgyalni. Most szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 10. pontban lévő módosító indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 11. pontban Ángyán József képviselőtársam indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 12. pontban Czerván György és Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Értettük a kormány álláspontját, tehát módosítással esetlegesen igen. Ki az, aki támogatja a 12. pontban lévő indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 13. pontban Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen hozzá.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány a törvényjavaslat azon rendelkezéséhez fűz egy kiegészítést, ami arról szól, hogy a géntechnológiai engedély tervezetét társadalmi konzultációra kell bocsátani. A módosító indítvány szerint a környezetvédelmi törvény 99. §-a alapján az észrevételtevő beperelhetné a géntechnológiai hatóságot abban az esetben, ha az ő észrevételét a géntechnológiai hatóság nem venné figyelembe. A környezetvédelmi törvény hivatkozott rendelkezése a társadalmi szervezeteknek csak arra ad lehetőséget, hogy a környezethasználót pereljék, tehát magát a hatóságot nem perelhetik, egyébként pedig természetesen az észrevételtevő jogorvoslattal élhet az észrevételét elutasító határozat ellen, tehát a gyakorlatban jelenleg is ez a jogosultsága működik.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy momentum van, ami ehhez képest új elem lenne, amit nem hallottunk. Ez pedig az, hogy az indított per halasztó hatályú lenne. Ez egy olyan kitétel lenne, ami abba az irányba terelné a folyamatokat, amit szeretnénk elérni. Tehát ez egy viszonylag új elem ahhoz képest, amit a kollegina elmondott.
ELNÖK: Kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ennek megvannak a törvényi feltételei a polgári peres eljárásnál, tehát ott lehetőség van erre. Természetesen ez nem egy automatikus felfüggesztési lehetőség, de aki a pert indítja, az kérheti a bíróságtól, hogy függessze fel az eljárást. Erre van lehetőség, de ezt nem ez a törvény, hanem egy önálló eljárási törvény szabályozza.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 13. pontban lévő indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 14. pontban Ángyán József indítványa szerepel A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A társadalmi konzultációra vonatkozik ez a kiegészítés is. A társadalmi konzultáció időpontját a jelenlegi szabályozás szerint a hivatalos lapban való közzétételtől kell számítani, ez az, ami igazán ellenőrizhető. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint 15 nap áll rendelkezésre az észrevételek megtételére, ezt követően pedig a hatóságnak, illetve a Géntechnológiai Bizottságnak áll rendelkezésére 5, illetve 10 nap arra, hogy ezt az észrevételt elbírálják, és így együttesen erre a társadalmi konzultációra 30 nap áll rendelkezésre.
ELNÖK: A bizottsági tagok részéről kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki a 14. pontban lévő javaslatot? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 15. pontban Ángyán József, Kispál Ferenc és Örvendi László módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány egyrészt nem megfelelő helyen szabályozza a párhuzamos vetőmagminták elhelyezését. A módosított rendelkezés ugyanis a géntechnológiai módosítás, illetve a zárt rendszerű felhasználás engedélyezésének a szabályai közé helyez el egy olyan rendelkezést, ami a kibocsátásra vonatkozik, tehát egy másik engedélyezési eljárásra.
Egyébként pedig tartalmilag amiatt nem tudjuk most támogatni ezt a rendelkezést, mert párhuzamos vetőmagminták elhelyezésére, illetve a bejelentett független vizsgálók számára történő vetőmag-biztosítás jelenleg a szabadalmi előírásokkal nem egyeztethető össze. De tudatában vagyunk annak, hogy ezt a problémakört valahogy rendezni kell, tehát egyrészt az Európai Unió felé fogjuk jelezni azt, hogy az engedélyezési eljárás során erre tekintettel kell lenni, másrészt meg fogjuk vizsgálni, hogy egy esetleges későbbi módosításnak lehetne-e egy ilyen rendelkezés az eleme.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József jelentkezik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az egy tarthatatlan helyzet, hogy aki itt el akar adni vetőmagot, vagy itt forgalmazni akar bármilyen árut, az nem járul hozzá, hogy azt a magyar állam független vizsgálatoknak vesse alá akár egészségügyi, akár környezeti szempontból. A helyzet most ez, tehát ezek a cégek azt mondják, hogy nem áll érdekükben vetőmagot biztosítani a vizsgálatokhoz, ők vizsgáltatják azt a saját körükben, és azután attól függően, hogy mi az eredmény, nyilvánosságra hozzák vagy nem hozzák nyilvánosságra, és akit megbíznak ezzel a feladattal, az pedig nem kap arra engedélyt, hogy nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét. Ez a helyzet tarthatatlan, ilyen nincs, ezt egy ország nem fogadhatja el, úgyhogy erre valamilyen módon megoldást kell találnunk.
Itt szeretném szóba hozni azt, konzultálva különféle szakértőkkel, hogy egy országnak milyen lehetőségei vannak, és az EU-nak milyen lehetőségei vannak, hogy beleszóljon a magyar vagy az adott nemzeti törvénykezésbe. A 2001/18/EK irányelv, amire hivatkozva készül ez a törvénymódosítás is, gyakorlatilag nem ad felhatalmazást az Európai Közösségnek arra, sőt nem is rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy ha egy ország olyan játékszabályokat épít be, amelyek az ő saját nemzeti védelme érdekében be kell, hogy épüljenek egy törvénybe, úgy az Európai Bizottság bármit megszüntethetne, fölfüggeszthetne, semmissé nyilváníthatná ezt a törvényt. Ilyen jogosítványa az Európai Bizottságnak nincs, legalábbis e jogszabály alapján. Azt teheti, amennyire én tudom, hogy az Európai Bírósághoz fordul, amit mi magunk is megtehetünk egyébiránt, és ott vitatkozhatunk arról, hogy az a bizonyos rendelkezés a magyar törvényben, amit mi beépítettünk, vajon az Európai Unió által kiadott irányelv irányába mutat, vagy nem. Ezt a bíróság tudja eldönteni, és adott esetben, ha ezt a bírósági pert elveszítjük, akkor lehetőség van arra, hogy az Európai Bíróság, mint az Alkotmánybíróság nálunk, a törvényt visszaadja módosításra. De alapvetően az Európai Bizottság nem szüntetheti meg, nem függeszttetheti föl, nem semmisítheti meg a mi rendeletünket, erre nincs fölhatalmazása az Európai Közösségnek, nem hatalmazta föl erre senki.
Tehát amikor ilyen kardinális kérdésről van szó, ami az együttműködési készséget akarja kikényszeríteni azokból a gazdasági szereplőkből, akik ide be akarnak jönni ezekkel a termékekkel, akkor érdemes megkockáztatni azt, hogy vitába keveredünk az Európai Bizottsággal e tekintetben, és a vitánkat majd valamikor valahogy eldöntjük. Ettől függetlenül most is beépítető lenne, ezzel a kockázattal, amit tudunk, de ez ugyanúgy kockázat a Bizottság részéről is, mint a mi részünkről, hogy azt mondja a Bíróság, hogy nem abba az irányba mutat az az intézkedés, ami egyébként normális elvárás, az együttműködési készség kikényszerítése a partnerekből. Erről szól ez az indítvány, és ezért gondoltuk, hogy talán érdemes lenne már most, ebben a fázisban rendezni, mert ez egy kardinális kérdés, bizony tarthatatlan egy ország szempontjából ez a magatartás. Ezt ki kell, hogy kényszerítse a magyar törvényhozás, ezért vagyunk itt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány jelentkezett észrevétellel.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A képviselő úrnak teljesen igaza van abban, hogy nem az Európai Bizottság az, aki a mi törvényünket hatályon kívül helyezteti, hanem az Európai Bíróság. Az Európai Bizottság ebben a kérdéskörben felperesként fordulhat elő, mégpedig kétféle eljárást kezdeményezhetne az elfogadott törvénnyel szemben.
Az egyik, hogy ha szigorításokat építünk be a jelenleg benyújtott törvényjavaslatba, akkor arra hivatkozhatna az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt, hogy Magyarország elmulasztotta azt az irányelvből eredő kötelezettségét, hogy magát a jogszabálytervezetet ismételten bejelentse. Ugyanis a 98/34. irányelv alapján, ami ennek a notifikációnak az eljárási szabályait megadja, a tagállamoknak abban az esetben is be kell jelenteni a törvényjavaslatnak vagy bármely más jogszabálytervezetnek a szövegét, ha az a korábban bejelentett szövegtervezethez képest valamilyen szigorítást tartalmaz. Annak a megítélése, hogy vajon ezt a notifikációs kötelezettséget elmulasztotta-e egy tagállam, igen egyszerű, tehát ebben az esetben az Európai Bíróság, ha a Bizottság felperesként beperelne minket, igen rövid idő alatt, egy-két hónap alatt eldöntené ezt a jogvitát, tehát nem évekig elhúzódó perről lenne szó, hanem nagyon rövid idő alatt megállapítaná azt, hogy igen, Magyarország vétett ez ellen a technikai előírás ellen.
A másik dolog, hogy ha maga a törvényjavaslat szövege, ami elfogadásra kerül, nem tartalmaz ilyen szigorítást, az Európai Bizottság természetesen a Bírósághoz fordulhat arra hivatkozással, hogy az áruk szabad áramlásának római szerződésben rögzített elvét, illetve ennek a 2001/18. irányelvben foglalt kifejtését - ami maga is azt mondja, hogy a tagállamok az irányelvben foglaltakhoz képest nem korlátozhatják a GMO-s termékek áramlását - mi megsértettük, tehát ezeket a rendelkezéseket. Ebben az esetben a Bíróság vizsgálná azt - ez valószínűleg egy hosszabb eljárás lenne -, hogy ténylegesen Magyarország ezzel a törvénnyel megsértette-e a római szerződésből, illetve a 2001/18. irányelvből eredő kötelezettségét. Tehát ez a kétfajta eljárás jöhet szóba, és maga az Európai Bizottság amikor észrevételt tett az általunk notifikált tervezetre, jelezte is, hogy ezek az észrevételek nem jelentik azt, hogy ő egyébként a 2001/18. irányelv vagy az áruk szabad áramlásának elve alapján nem indíthat eljárást a Bíróság előtt. Tehát garancia nincs arra, hogy esetleg a jelenlegi formában elfogadott szöveggel szemben is nem fordul-e a Bírósághoz a Bizottság. A probléma ott van, hogy ha jelentősen szigorítunk a bejelentett tervezethez képest, és ez a rendelkezés, amiről most éppen szó van, jelentős szigorításnak minősülne, akkor a Bíróság nagyon hamar eldöntené azt, hogy igen, ez a törvényjavaslat szigorúbb, mint amit a Bizottság látott, és ebben az esetben joga lenne arra, hogy kvázi alkotmánybíróságként azt mondja, hogy ez a törvény nem alkalmazható.
ELNÖK: Már csak az a kérdés, hogy mi az, hogy jelentősen szigorúbb. Hiszen itt egy nagyon logikus dologról van szó: a módosító indítvány kezdeményezői azt gondolják, hogy akik Magyarországon forgalmazási eljárást kezdeményeznek egy géntechnológiai szaporítóanyaggal kapcsolatosan, attól kérünk mintát. Ilyen egyszerű a logikája ennek a felvetésnek, és aki nem mintát - mint ahogy az utolsó mondat mondja -, ott az engedélyezési folyamat megszűnne.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez azért minősülne jelentős, illetve érdemi szigorításnak, érdemi rendelkezésnek, mert az európai uniós szabályozás alapján ha egyszer engedélyeztek az Európai Unióban egy ilyen géntechnológiával módosított szervezetet, akkor annak a szabad áramlását nem lehet gátolni. A vetőmagminta nyújtása is beleesik ebbe a körbe, tehát sajnos az Európai Bíróság is a saját esetjogában az áruk szabad áramlása elvét sértő intézkedéseket igen széles körben értelmezi. Kezdetben voltak a vámok és az azokkal azonos értékű, mennyiségű korlátozások, most már az Európai Bíróság olyan esetekben is megállapítja az áruk szabad áramlása elvének megsértését, ha például egy plusz dokumentumot kér be valaki attól az adott forgalmazótól. Ez a vetőmagminta-biztosítás is hasonló jellegű, de most már, mondom, olyan széles körben értelmezi ezt, hogy akár egy reklámkampányt támogató minisztériumi intézkedés is megalapozhatja az áruk szabad áramlása elvének a megsértését, ha mondjuk az hazai termékek forgalmazására ösztönözne, tehát már erre is vannak példák. Úgyhogy ez a rendelkezés sajnos ismételt notifikációt tenne szükségessé.
ELNÖK: Már csak az a kérdés, hogy ezután az OMMI-nek mi lesz a feladata a későbbiekben.
Több jelentkező van. Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Három érv hangzott el, azért vitassuk meg ezeket. Több módosító indítványnál ugyanez a kérdés merül föl, hogy mennyiben van jogunk nekünk magunknak meghatározni a játékszabályokat, és mi az, ahol már az európai jogba ütközünk. Tehát ezek nem akadékoskodó kérdések nyilvánvalóan, hanem azt szeretnénk, hogy közösen a legjobb megoldást tudjuk Magyarország számára kidolgozni. Erről szól a dolog.
Ami a formai részét illeti, hogy nem notifikáltattunk, és azt mondta Jasinka Anita, hogy be kellett volna jelentenünk akkor ezeket. Tegyük meg, és akkor formailag megfeleltünk ennek, bejelentettük. Az egy más kérdés, hogy zajlik egy folyamat, de attól mi még szabályozhatjuk a saját viszonyainkat.
Másrészt sok vonatkozásban amik itt majd módosító indítványként jelentkeznek, azokat már bejelentettük az EU-nak, tehát formálisan nem lehet belekötni, mert jeleztük, hogy módosítani akarjuk a géntechnológiai törvényt. Sok mindent felsoroltunk, és első körben az EU bizonyos dolgokra azt mondta, hogy ő nem tartja jónak, nem az irányelvek szerint megy ez a dolog, de formálisan bejelentettük. Lehet, hogy tételesen ezt az egy tételt nem jelentettük be, de esetleg meg lehet formálisan az én paraszti logikám szerint úgy tenni, hogy bejelentjük, és akkor ez az érv kiesett.
Amit a római szerződéssel kapcsolatban mond, ezzel a passzussal az áruk szabad áramlását mi nem korlátozzuk, a római szerződésre itt nem nagyon lehet hivatkozni. Mi azt akarjuk, hogy azzal az áruval kapcsolatban, ami ide bejön, vizsgálatokat végezhessünk. Mi ennek a jogalapja, hogy vizsgálatokat végezzünk? Az, ami a védzáradéki eljárás szerinti moratórium volt. Hát azért jelentettünk be moratóriumot, mert vizsgálni akarjuk ezeket. Most ehhez a bizonyos bejelentett moratóriumunkhoz nem ad mintát az adott cég, mert azt mondja, hogy nem áll érdekében, a Bizottság meg majd fölfüggeszti a moratóriumunkat, merthogy nincsenek vizsgálataink. Tehát ez egy abszurd helyzet. Hivatkozhatunk itt a római szerződésre, ha hivatkozás történik az áruk szabad áramlása ügyében, hogy nekünk viszont az európai irányelvek szerint jogunk van ezeket megvizsgálni, különösen a Pannon Biogeográfiai Régióban, hiszen ez egy fontos elem, ez egy önálló biogeográfiai egység, és az EU irányelv azt mondja, hogy ezekben az önálló egységekben bizony külön-külön meg lehet vizsgálni, ha kételyek merülnek föl. Tehát az én, mondjuk így, paraszti logikám és jogérzékem szerint van némi alapja annak, hogy egyrészt ezt a formai dolgot visszaverhetjük. Másrészt a római szerződésre, az áruk szabad áramlására vonatkozó érvelés nem is igazán állná meg a helyét ebben az esetben, amit itt a módosító indítvány tartalmaz, különösen és speciálisan a Pannon Biogeográfiai Régióra, mert ezzel kapcsolatban már moratóriumot is bejelentettünk, tehát van egy jogi érvanyagunk, ami alapján mi fölfüggesztettük ezeknek a fajtáknak a magyarországi termesztését.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Van egy kérdésem. Ha az áruk szabad áramlására valamiféle korlátot hozunk, ez az én értelmezésemben az, hogy valakivel szemben diszkriminálunk. Van erre példa: itt a földjáték, amire azt mondtuk, hogy külföldiek földtulajdon-szerzése nem lehet, kaptunk hét évet, vagy mit tudom én, mennyit, utána az vesz földet, aki akar. Ez viszont nem zárja ki, hogy a földvásárlásnál mi speciális szabályokat hozzunk; csak az állampolgárságot nem lehet korlátozni, mi elővásárlási jogot nyugodtan adatunk helyben lakónak meg akárkinek, ahogy adnak is Európában. Itt is, ha én génmanipulált, génmódosított terméket akarok forgalmazni, bárki forgalmazhat ilyet - hottentotta, amerikai, dél-afrikai, új-zélandi, magyar -, aki viszont ezt a tevékenységet akarja folytatni, annak egyetlen dolog van: hogy lesz szíves akkor egy kontrollmintát lerakni. Nem értem, és ezért kérdezem, hogy ez mennyiben gátolja a szabad áramlást. Nem gátolja, mindenki szabadon áramoltathat, csak egy olyan speciális tevékenységről van szó, amely tevékenységben benne van egy kontroll. Ennyi az egész. Ez nem EU-ellenes meg mit tudom én, ki-ellenes.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor újra a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azzal kapcsolatban, hogy akkor rendben van, jelentsük be az Európai Uniónak, és ezzel a formai hibát kiküszöböljük, ez azt jelenti, hogy a kormánynak vissza kell vonnia a törvényjavaslatot. Az Európai Uniónak való bejelentési eljárás pedig azt jelenti, hogy három hónapig azt az adott jogszabálytervezetet nem lehet elfogadni, azonban ha részletes észrevétel érkezik az Európai Bizottságtól vagy bármely más tagállamtól, ez az úgynevezett standstill period meghosszabbodik további három hónappal, tehát összesen hat hónapig nem lehet ezt a tervezetet elfogadni. Utána, függetlenül attól, hogy most mit mond a Bizottság, el lehet fogadni, de a Bizottság véleménye előrevetítheti azt, hogy amennyiben nem szívleljük meg az észrevételeit, akkor a Bírósághoz fordulhat. Tehát ez azért nem megoldás, mert ha ez a módosító indítvány elfogadásra kerülne, akkor nekünk ezt az Európai Uniónak be kellene jelenteni.
Egyébként pedig a módosító indítványban szerepel egy olyan rész is, hogy a kérelmező elzárkózása a nemzeti vizsgálatok elől az engedélyezési folyamat megszüntetésével jár együtt, tehát kvázi ezzel kimondjuk azt, hogy az Európai Unióban engedélyezett termék esetén - mert itt arról van szó, hogy közösségi engedélyük van - mi nem engedjük, hogy az adott termék forgalmazható legyen, és ez megalapozza az áruk szabad áramlása elvének a megsértését.
A másik dolog pedig az, hogy jelenleg a növényfajta oltalmi jogok miatt ütközik akadályba az, hogy előírjuk ezt a vetőmagminta-biztosítást. De, mint említettem, mi is érzékeljük ezt a problémakört, és szeretnénk megoldani, tehát abban az esetben, hogy ha már lesz egy olyan törvényünk, ami megfelelő keretek közé szorítja a GMO-s növények termesztését, tehát szigorú szabályokat ír elő, és ellenőrizhetővé teszi a termesztést, akkor természetesen lehet kezdeményezni akár a törvény módosítását, és akkor be is jelenthetjük az ilyen irányú módosítást. Illetve amellett még az Európai Uniónál is kezdeményezhetünk egy ilyen jellegű módosítást, mert mint említettem, ez növényfajta oltalmi jogokkal ütközhet, de meg fogjuk vizsgálni annak a lehetőségét, hogy nem lehetne-e valamiféle kibújást ez alól a növényfajta oltalmi jog alól e tekintetben biztosítani, úgyhogy ezen mi is tovább fogunk gondolkodni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kis Zoltán képviselő úr felvetésére: szerintem nem lehet párhuzamot vonni direktben a földvásárlási szabályok, illetve a géntechnológiai szabályok között. A földtörvényben arra, hogy hogyan vásárolhat valaki az Európai Unióban termőföldet, nincsenek szabályok. Egyet mond ki: azt az alapelvet, hogy elvileg bárki bárhol vásárolhat földterületet. Magyarország ebben az ügyben kért egy átmeneti szabályozást; tudjuk, hogy most éppen hogy áll a dolog. Ezzel szemben a géntechnológiánál az EU konkrétan meghatározta, hogy milyen feltételek szerint engedélyezi, hogyan lehet termelni, és a tagállamnak egy bizonyos kérdéskörben adott mozgásteret. Most ezt a kis mozgásteret próbáljuk minél szélesebbre vonni. Tehát azért a kettőt ilyen értelemben nem lehet teljes mértékben összhangba hozni, hiszen az EU nem mond ki a földvásárlással kapcsolatban eljárási szabályokat, ott sokkal nagyobb természetesen a mozgástér, ha kértük - jelen esetben kértük - a csatlakozási szerződésben. Tehát nem lehet ezt a kettőt összemosni.
Viszont azt azért hangsúlyozni kell, hogy abban a pillanatban, hogy az Európai Unió - teljesen mindegy, hogy igaza volt, vagy nem volt igaza - engedélyezett egy adott génmódosított növénytípust forgalomba hozni az Európai Unióban, onnantól kezdve a tagállamoknak, nemcsak nekünk, egyiknek sincs lehetősége olyan szabályt hozni, hogy ha valamit nem adsz, akkor abszolút nem engedem azt forgalomba hozatni, illetve elvetni az adott tagállamban. Tehát azért ez egy nagyon-nagyon kemény szabály. Azonban, amit a kolleganőm is említett, nem akar a kormány elzárkózni természetesen, tehát vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy hogyan lehet azt megvalósítani - akár még úgy is, hogy magát a bizottsági jogszabályt módosítjuk, tehát abba az irányba nyújtunk be módosítást -, hogy ne egy követő magatartás történjen, tehát, hogy csak azt csináljuk, amit az EU előír, hanem megpróbáljuk azt is megvizsgálni és elérni, hogy effektíve a szabály úgy szóljon, ahogy mi szeretnénk, és ahogy számunkra a legkedvezőbb lenne. Még egyszer hangsúlyozom, ez a kormány részéről egy olyan magatartást jelent, hogy elviekben egyetértünk azzal, ami itt van, de jelen formájában, illetve a jelen jogi körülmények között sajnos nem tudjuk azt mondani, hogy igen, elfogadjuk, még módosításokkal sem sajnos. Ezt azért hangsúlyozni kell. Tehát az elvvel mindenképpen egyetértünk, ezt többször meg is beszéltük, és vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen úton-módon tudnánk ezt megoldani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr kér szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel úgy látom, hogy itt egy olyan problémáról van szó, amire még az EU sem gondolt, amikor engedélyezte a géntechnológiával módosított növények termesztését, ezért én úgy gondolom, hogy ebbe a leendő országgyűlési határozatba ezt a kérdést be lehet emelni, mert egy nagyon fontos kérdésről van szó; nem gátoljuk a termesztést és a forgalmazást, de egy olyan szabályt vezetünk be, ami szerintem teljesen logikus és kézenfekvő. Meg is oldódik ez a probléma, hogy megszavazzuk, nem szavazzuk meg, kell-e erről döntenünk, vagy nem kell, ha egységesek vagyunk ebben a dologban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor én is szeretném kérni, hogy a jegyzőkönyvbe rögzítsük, ami majd az országgyűlési határozatban megfogalmazódik, hogy valóban a lehető legrövidebb időn belül elindul egy újabb notifikációs folyamat az Európai Közösségben a géntechnológiai törvény módosításával kapcsolatban, ahol az összes ilyen kételyünket, amit most esetleg nem tudunk befogadni, összefoglaljuk. Szeretnénk, ha a kormány kötelezettséget vállalna arra, hogy ezt a legrövidebb időn belül benyújtja az EU-hoz, hogy elkezdődjön ez a bizonyos notifikációs folyamat. Legkésőbb fél év lezárultával visszatérünk a törvény módosítására, és újfent beépítjük azokat a szabályokat, amelyekben sikerült megállapodni az Európai Közösséggel. Szeretném rögzíteni, hogy akkor ebben a menetben lehet egyáltalán szóba hozni azt, hogy ezt a szabályrendszert most esetleg ne építsük be.
Annyit fölvetnék, hogy a legsúlyosabb kétely itt az utolsó mondattal van. Jasinka Anita jelezte, hogy a kérelmező elzárkózása az engedélyezési folyamat megszüntetésével jár, és ez esetleg kételyt válthat ki bárkiben a tekintetben, hogy mi itt az áruk szabad áramlását akarjuk korlátozni. Akkor egy kapcsolódó módosítóval ezt esetleg levesszük róla, de az elejét deklarálhatjuk talán a jelen fázisban is, hogy együttműködést várunk el azoktól a szereplőktől, akik Magyarországon ilyen szervezetek forgalmazásával, termesztésével akarnak foglalkozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl a 15. pontot. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 16. pontban Ángyán József módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosítás a géntechnológiai módosítás, illetve a zárt rendszerű felhasználás engedélyezésével kapcsolatos bekezdésbe épít bele olyan rendelkezéseket, amelyek a kibocsátásra vonatkoznak. Egyébként a kibocsátásnál az egészségügyi és a környezettudományi kockázatok megjelenítésre kerülnek, tehát ezeket jelenleg is szerepeltetni kell a géntechnológiai hatóság hivatalos lapjában, de mint említettem, nem ide tartozik ez a módosító indítvány, nem a géntechnológiai módosítás, illetve zárt rendszerű felhasználás témakörébe tartozik.
ELNÖK: Akkor csak elhelyezési probléma van a felvetett indítvánnyal, vagy pedig maga az indítvány sem támogatható semmilyen formájában sem sehol a különféle szakaszok között?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A felvetett módosítást azért sem tartjuk elfogadhatónak, mert az Európai Unió szabályozza azt, hogy milyen kockázatokat kell vizsgálni, és az egészségügyi, illetve környezetvédelmi kockázatok ennek megfelelően rendezésre kerülnek. Ezt a törvény és a végrehajtási jogszabályok rendezik, tehát jelenleg is szabályozott ez a kérdéskör.
ELNÖK: Igen, csak éppen az előbb beszéltünk a biogeográfiai régiókról. A Pannon Régió egy külön terület. Nem tudjuk, hogy erre külön vizsgálják-e, én legalábbis nem tudok róla.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 17. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez úgyszintén a géntechnológiai módosítás, illetve a zárt rendszerű felhasználás szabályai közé helyezne el egy olyan rendelkezést, ami valójában a kibocsátásra vonatkozna. Konkrétan egyébként a környezetvédelmi kockázatokat illetően a környezetvédelmi hatóság számos esetben meghatározott plusz vizsgálati kötelezettségeket, tehát jelenleg is ezek a kockázatok kezelve vannak, és amennyiben az engedélyezési eljárás a környezetvédelmi hatóság úgy ítéli meg, hogy szükséges még valamilyen vizsgálat elvégzése vagy dokumentum becsatolása, akkor ezt megteszi. Esetlegesen felmerülhet mondjuk egy végrehajtási rendelet módosítási lehetőség is, ami ezt konkretizálná a környezetvédelmi hatóság számára.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyit szeretnék csak jelezni, illetve kérni, hogy természetesen nem mindig találja el az ember, hogy a törvényen belül hova kell elhelyezni egy passzust. Azt kérem csak, hogy ezekben az esetekben, amikor nem elvi a kifogás, hanem rossz helyen van, akkor segítsenek már abban, hogy oda kerüljön a törvényben, ahol ennek lennie kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 18. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, hasonlóan a 14. pontban megfogalmazottakhoz.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 19. pontban Ángyán József indítványáról a kormány álláspontját kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány egy olyan rendelkezést venne ki a törvényjavaslat szövegéből, amire a géntechnológiai hatóságnak lenne szüksége, ugyanis az Európai Bizottságnak jelentenünk kell, hogy ki az, aki esetlegesen felhagy az engedélyezett tevékenységével. Tulajdonképpen a Géntechnológiai Bizottság jelentéséhez nyújtana segítséget ez a rendelkezés, ami a hasznosító számára kötelezettségként írja elő, hogy ha fel kíván hagyni a tevékenységével, akkor ezt jelezze külön. Így a hatóság jobban nyomon követni, hogy ki az, aki a tevékenységével fel kíván hagyni, illetve ki az, aki folytatni kívánja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk a 19. pontról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 20. pontban Bagi Béla és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Értettük, további konzultációt igényel, egy kapcsolódó módosító indítvány lehetősége benne van. Kérdés, észrevétel van-e a 20. ponthoz? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 21. pontban Járvás István és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szintén a további konzultációs sorba illesztjük ezt a módosító indítványt is. A 21. pontról szavazunk. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 22. pontban Járvás István és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 15. ajánlási pontnál elmondottak alapján nem támogatjuk; ez a kiegészítés is szaporítóanyag-biztosításról szól.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, szavazunk. Ki az, aki támogatja a 22. pontban lévő indítványt? Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 23. pontban Ékes József és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 23. pontban lévő indítványt? (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 24. pontban Bányai Gábor és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozóan a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását kell kérni, úgyhogy ebben az esetben is a jelenlegi gyakorlatot megerősítendő környezetvédelmi minisztériumi rendeletben lehet esetleg egy plusz rendelkezést elhelyezni.
ELNÖK: Igen, ami még nincs.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jelenlegi gyakorlat is egyébként az, hogy a környezetvédelmi szakhatóság megjelöli azt, hogy milyen környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, tehát erre most is jogosult, de ha erre rá kívánunk erősíteni, akkor egy ilyen megerősítő rendelkezést el lehet helyezni.
ELNÖK: Értem, erre odafigyelünk. Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egyetlen dolgot szeretnék kérni, amiben gyakorlatilag az előzetes konzultációk alapján megállapodtunk, hogy ezt a végrehajtási rendeletben lehet rendezni. Tehát a jegyzőkönyv számára is mondom, hogy a végrehajtási rendeletben szerepeljen akkor ez a passzus. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja a 24. pontban lévő indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 25. pontban Bányai Gábor és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra figyelemmel nem támogatjuk ezt a módosító indítványt, hogy a közösségi engedélyt megerősítő hazai engedélyezést kíván bevezetni, ami a közösségi jogszabályokkal ellentétes.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szeretném itt is a jegyzőkönyv számára is rögzíteni, hogy azokban az esetekben, amikor a közösségi jogra hivatkozva utasítja el a kormány a módosító indítványt, célszerűnek tartanánk - és azt hiszem, erről előzetesen beszéltünk is -, ha e tekintetben egy offenzíva indulna az európai szabályok megváltoztatására. Ahhoz, hogy valóban a nemzeti jogalkotás lehetőséget kapjon arra, hogy ezekben a kérdésekben mozogjon, az európai, tehát a harmadik körös ügyeket össze kéne foglalnunk egy csomagba, és ezzel elindulni az Európai Parlament és az Európai Bizottság irányába, hogy módosítsuk az európai szabályokat ennek megfelelően. Legyünk offenzívek, ne csak követő módon próbáljunk megfelelni az európai jogszabályoknak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk a kérdésről. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 26. pontban Ángyán József, Ékes József és Nagy Kálmán képviselőtársunk indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány a jelölési szabályokon kíván változtatni. Jelenleg a jelölési szabályok közösségi rendeletben találhatóak, tehát ahhoz, hogy ettől eltérjünk, a közösségi rendeletet kellene módosítani, vagy pedig be kellene jelenteni az Európai Uniónak az erre vonatkozó szabályozást. Tehát erre figyelemmel nem tudjuk támogatni a módosító javaslatot.
ELNÖK: Ángyán József kér szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az európai szabályozás szerint a határértéket meghaladó tartalom esetén jelölni kell a terméken, hogy GM-termék. Ezt tulajdonképpen az európai szabály specifikálja tartalmilag a tekintetben, hogy meg kell mondani, hogy mi az a transzgén és mi az a fehérje, ami benne van a termékben. Tudniillik az egyik legnagyobb probléma itt az allergia, és azt tudni kell a vásárlónak, hogy az a termék, amelyik genetikailag módosított, milyen fehérjét, illetve milyen DNS-szakaszt tartalmaz, ami esetleg allergiát okozhat. Tehát ez nem lép túl érzésem szerint az Európai Unió jelölési kötelezettségre vonatkozó szabályain, mert jelölni kell a termékeken, ha a 0,9 százalékot meghaladja a GMO-tartalom. Ez ezt specifikálná a mi nemzeti szabályozásunkban.
ELNÖK: Kis Zoltán jelentkezett.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nekem is hasonló a véleményem. Sőt itt még lehetne egy olyan kiegészítés is, hogy ez a jelölés hogyan történjen, mert ezeknek a jelöléseknek az elolvasásához a mikroszkóp elengedhetetlen feltétel, hiszen nagyítóval sem lehet látni, normál szemmel meg egyáltalán nem. A dohánytermékeken vannak ilyen felhívások, amit az azokról szóló törvény szabályoz. Most nem azt mondom, hogy tegyük rá ezekre a halálfejet, mert nyilván ezt nem lehet - én rátenném, de nem lehet -, de legalább olyan jelölés legyen, amiről az, aki ezt az akármilyen élelmiszert vagy takarmányt megnézi, azonnal, külön segédeszköz nélkül úgy általában annak alapján, amit a normális ember tud, amióta a jó isten megteremtette, képes annak tartalmában eligazodni. Az a tartalomeligazító, akkor már ne azt írjuk, hogy transzgén meg fehérje. Nekem írhatod a transzgént kedves testvérem, úgy leveszem a polcról, ha nincs rajta, hogy génmanipulált, mint a huzat, mert minden transzgént odaír, csak azt nem, hogy génmódosított. A vásárlók 98 százaléka - kivéve Karsai urat meg Ángyán urat itt a bizottságból - leszedi a polcról, aztán majd otthon tanulmányozza, hogy abban milyen génmanipuláció van. A jelölésre egyértelmű szabály legyen. Kérem a kormányt, legyen partnerünk abban, hogy csináljunk erre egy módosító indítványt, amelyben a tájékoztatási kötelezettségnek minden szempontból és minden tekintetben kielégítő módját meghatározzuk. Ez viszont semmiféle európai uniós jogba, irányelvbe nem ütközik. Ha nekem valaki azt mondja, hogy a vásárlókat nem kell kellő módon tájékoztatni, mert ilyen irányelv van az EU-ban, akkor azt mondom, hogy emberek, ez egy rossz szabályozás, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam.
ELNÖK: A kormány képviselője reflektál.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jelenlegi szabályozás szerint is a közösségi rendelet alapján jelölni kell a géntechnológiai módosítást. Abban az esetben, ha a felirat méretén kívánunk változtatni, vagy azon, hogy ezt a "géntechnológiailag módosított szervezetet tartalmaz" szövegrészt ne az összetevők között helyezzék el, hanem valahol olyan helyen, ahol ténylegesen az ember figyelmét felhívja, akkor azért kell ezt az Európai Uniónak bejelenteni és az ő véleményét kérni, mert attól kezdve - sajnos ez az igazság, és csak a tapasztalataimat mondom el - a más tagállamban előállított termékek, amiken mondjuk az összetevők között, kis betűvel van ez feltüntetve, nem jöhetnének be az országba. (Dr. Kis Zoltán: Át kell csomagolni.) Igen, csak itt sajnos megint az Európai Unióra kell hivatkoznom, mert a közösségi jogi keretek azt jelentik, hogy ebben az esetben az EU-nak legalább be kellene jelenteni. Voltak már más tagországok részéről is ilyen próbálkozások. Volt például olyan ciprusi jogszabálytervezet, ami azt mondta, hogy a GMO-s termékeket külön polcról kell árusítani; természetesen az Európai Unió erre azt mondta, hogy na hát ezt aztán nem lehet, mert diszkriminatív, satöbbi, satöbbi. (Dr. Kis Zoltán: Mi hogy szavaztunk?) Ez nem szavazás kérdése, a tagállamok észrevételeket tehetnek. Mi természetesen nem mondtuk azt, hogy ezt aztán nem lehet, tehát ebben az esetben éppen azáltal, hogy észrevételt nem tettünk, kvázi támogattuk ezt a rendelkezést.
Úgyhogy abban az esetben, hogy ha változtatni kívánunk, ezt meg lehet tenni, csak be kell jelenteni az Európai Uniónak, és majd az Európai Unió véleményt nyilvánít ebben a kérdéskörben. Gyanítom egyébként, hogy a véleménye az lesz, hogy vagy elutasítja, vagy azt mondja, hogy jó, oké, rendben van, legyen, de tegyünk be egy kölcsönös elismerési klauzulát, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamaiban, illetve egy tágabb körben, az EGT tagállamaiban előállított vagy ott jogszerűen forgalmazott termékekre ez a rendelkezés nem vonatkozik.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF: Már az előzetes konzultáción is fölmerült, és szerintem ez egy értelmes javaslata volt Nagy Kálmánnak ez ügyben, amikor azt mondja, hogy a saját kereskedelmi törvényünkben kell valamit úgy módosítanunk, hogy a kereskedő, aki forgalmazni akarja ezeket a külföldről bejövő termékeket, amelyeken nem az első oldalon, tehát a főoldalon nagy betűkkel van, hogy GMO-termék, hanem valahol hátul az EU-szabványnak megfelelően, amikor az árat ráhúzza a termékre - mert rá kell írni magyar forintban is az árat, nemcsak euróban vagy másban -, akkor mi a forgalmazás során rátetethetjük vele azt a jelölést a főoldalára egy pecséttel; amikor kiteszi a polcra, rányomja a pecsétet, hogy "GMO". Akkor nincs akadálya, hogy bejöjjön külföldről ilyen termék, csak a kereskedőnek figyelnie kell, hogy ez génmódosított termék, és rá kell nyomja maga a pecsétet. Így nem akadályozzuk, hogy más országokból bejöjjenek ezek a termékek. Szerintem ez egy értelmes javaslat volt, és azért vetem föl újra, hogy a jegyzőkönyvbe is próbáljuk ezzel kapcsolatban rögzíteni a dolgokat, illetve a véleményüket kérni.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ha én veszek egy vasalót, ami mondjuk Hollandiában készült, egy nagyon frankó Philips vasaló, és nincs hozzá magyar nyelvű használati utasítás, a fogyasztóvédelem a kereskedőt, az importőrt megbüntetheti. E logika alapján nem értem, hogy a GMO-hoz miért nem kell nekem egy használati utasítás, hogy hány fejem lesz, vagy a gyerekemnek húsz év múlva, ha ezt fogom vele etetni, mint ahogy a McDonald's-nál most már időnként kipakolják, meg itt, ott, amott, hogy mindenféle étkezésnél milyen kockázati tényezők vannak. Hát álljon már meg a menet!
ELNÖK: Kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tényleg csak egy rövid reflexió, ráerősítve a kolleganőm által elmondottakra. Itt nincs vita abban a tekintetben a kormány, illetve a módosítók között, hogy ez jó ötlet, nem jó ötlet, kellene, nem kellene. Egy dolgot jelzünk mindenképpen: most nem tudjuk befogadni, mert mindenképpen notifikáltatni kellene az Európai Unióval, és ennek már többször elmondtuk a következményét. De, ahogy az országgyűlési határozat is fogalmaz, mi erre vonatkozóan készítünk egy törvényjavaslatot, és az Európai Uniónak be kívánjuk jelenteni. Most azt kell mondanunk, hogy ezt nem tudjuk megtenni, különben az egész törvényt vissza kell vonni, és ennek a következményei előjönnek. A probléma az, hogy az Európai Unió előír dolgokat, és számomra is nagyon megdöbbentő módon nagyon keményen fogalmaz és nagyon keményen viselkedik, hogy milyen jelöléseket és hogyan teszünk. Megpróbáljuk megtenni, félreértés ne essék, de annak ellenére, hogy az ember általános, egészséges jogérzéke vagy véleménye micsoda, sajnos nagyon sokszor szembesülünk azzal, hogy az Európai Unió hogy áll hozzá ilyen dolgokhoz; ők nem mindig az egészséges jogérzékre apellálnak, hanem nagyon kemény szabályokat hoznak ezekben a kérdésekben. De még egyszer mondom, ilyen értelemben nyitott kapukat dönget a módosító javaslat, és be kívánjuk az Európai Uniónak ezt nyújtani a második körben, úgy, ahogy megegyeztünk.
ELNÖK: Köszönöm. Az rendben van, hogy akkor most gyűjtsük össze az Uniónak benyújtandó javaslatokat, de azt is tudnunk kellene, hogy annak mi az esélye, hogy erre azt mondja az Unió, hogy le a kalappal, önök, Magyarország tényleg tud valamit, önöknek van igazuk, és így legyen ezek után. Mert az igazi kérdés természetesen ez. (Közbeszólás: Költői!)
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Érdekes kérdés. Mi arra kötelezettséget tudunk vállalni, és meg is tesszük, tényleg a kollegáimmal abszolút készen állunk rá, hogy összeállítsuk ezt a törvénymódosítási csomagot. Megpróbáljuk úgy megfogalmazni, hogy esély legyen rá, hogy átmenjen, de természetesen azt nem tudjuk megmondani, hogy az EU el fogja fogadni, vagy nem fogja elfogadni. Mi legfeljebb azt tudjuk tenni a korábbi tapasztalatok alapján - hiszen sok olyan módosító javaslat érkezett, amire nekünk már voltak próbálkozásaink, és láttuk, hogy milyen reakció érkezett -, hogy tudjuk jelezni, tehát ha a későbbiek során tárgyalni fogunk a következő módosítási csomagról, akkor jelezni fogjuk, nem kívánjuk eltitkolni, hogy várhatóan milyen vélemény fog érkezni, pláne ha még van írott anyagunk is ezzel kapcsolatban, hogy mi lehet a reakció, de nekem személy szerint az a véleményem, hogy meg kell próbálni, esélyt kell magunknak adni erre. Ha az a válasz van az EU-tól, hogy nem ért ezzel egyet, akkor tudomásul kell venni; legalább látja a bizottság és az Országgyűlés, hogy egy ilyen folyamat hogy megy.
A másik oldalról viszont, amit Ángyán professzor úr is többször mondott, arra is van lehetőségünk, hogy ne csak követő magatartás legyen, tehát hogy az európai jogszabályokhoz alkalmazkodjunk, hanem arra is meg kell tenni a módosító javaslatokat, ha önmagában az EU-s jogszabályokra kívánunk lőni, és próbáljuk úgy alakítani, hogy nekünk jó legyen. Tehát lehetőségeink vannak. Természetesen azt nem látjuk és nem is tudjuk megmondani, hogy mi lesz a reakció. Azt azért előre mondom, hogy biztos lesz olyan, amire azt fogják mondani, hogy nekik így nem megfelelő. Hiszen például a pufferzóna mértéke tekintetében már a 400 méterre is eléggé - bocsánat, hogy így fogalmazok - húzták a szájukat. El lehet képzelni, hogy mi lesz akkor, hogy ha mondjuk kimondjuk, hogy 10 kilométer. Most egy példát mondtam. De nekem továbbra is az a véleményem, és ezt már többször hangsúlyoztam, hogy meg kell próbálni, és esélyt kell adni. Többször kell menni, próbálkozni, próbálkozni.
ELNÖK: Szavazásra tenném fel a 26. pontban lévő indítványt. Ki az, aki egyetért ezzel? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 27. pontban Ángyán József képviselő indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott.
A 28. pont következik.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e ehhez az indítványhoz? (Nincs.) Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 29. pontban Bagi Béla és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány szerint felelősségbiztosítást kellene kötni a GMO-s termesztőnek. A felelősségbiztosítás is egy olyan téma volt, ami már a tervezet előkészítése során felmerült bennünk is, viszont figyelembe véve azt, hogy jelenleg nincsen olyan biztosító, aki ilyen felelősségbiztosítást kötne, a törvénytervezet szövegébe nem került bele ez a rendelkezés. Azonban ez egy olyan kiegészítése lenne a törvényjavaslatnak, amit be lehetne jelenteni az Európai Uniónak majd a következő körben, tehát magát az ötletet támogatandónak tartjuk, csak nem most, ebben a törvénycsomagban.
ELNÖK: További észrevétel? A kormány részéről van észrevétel.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak röviden annyit, hogy megindultak ilyen értelemben a tárgyalások és tapogatózások, hogy van-e arra a biztosítók részéről lehetőség, hogy egy ilyet támogassanak, tehát azért több irányba indulunk. Egyrészről be kívánjuk jelentetni mindenképpen, másrészről pedig már nézzük azt a vonalat is, hogy a biztosítók részéről van-e erre megfelelő partnerség.
ELNÖK: Azért az én véleményem az, hogy egy káresemény bekövetkeztére nem lehet kitalálni mindent, hogy a biztosító azt vállalja vagy nem vállalja. Ez a biztosítóknak szerintem egy megajánlott konzultáció a fenyegetett részéről, hogy őneki érdekében állna biztosítást kötni. Számtalan olyan terméket tudnék most fölsorolni, ami valamikor még nem volt a biztosítók üzleti sorában, jelenleg meg már benne van. Hát ez akkor annak az érdeke lenne, aki forgalmazni szeretné a génkezelt szaporítóanyagot. Gondolnám én persze, de a kormány mást gondol.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem, nem. Csak nem lehet azt mondani egy biztosítónak, hogy tessék biztosító, márpedig kössél biztosítást, és csinálj egy ilyen terméket. Alapvetően olyan értelemben indulnak meg így a tárgyalások, hogy felvázoljuk a szabályozási környezetet, hiszen ők ezt nem ismerik, ennek megfelelően végig tudják gondolni, hogy ez mennyire lehet jó termék számukra, mennyire lehet nem jó termék. Sok ilyen volt, mert a kárenyhítési törvényben is voltak informális konzultációk, hogy lehet-e, be tudjuk-e vonni őket, aztán ilyen értelemben más szabályozás lett. Csak azt akartam ezzel hangsúlyozni, hogy nemcsak annyi lesz, hogy fogjuk és benyújtunk egy következő körben az Európai Uniónak egy módosító csomagot, hanem próbáljuk a másik irányból is látni, hogy egyáltalán a piacon ennek milyen visszhangja lenne.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy rövid, inkább elvi jellegű megjegyzés ehhez a kérdéshez. Azért mi nem azon ügyködünk, hogy megteremtsük a feltételeit a GMO-k termesztésének, ebben már megállapodtunk. Tehát csatlakoznék ahhoz, amit az elnök úr fölvetett, hogy valószínűleg az ilyen terméket forgalmazóknak az érdeke, hogy a biztosítókat rávegyék, ha egyszer a törvény előírja, hogy ilyen típusú terméket kínáljanak. Én a magam részéről nem kezdenék offenzívát azért, hogy ez legyen, pusztán azt szeretném, ha jelezné a Magyar Köztársaság törvényhozása, hogy elvárja, hogy az viselje a kártérítési felelősséget, aki ezt a kárt okozza - ez egy ilyen egyszerű dolog -, és ha ő ezt nem tudja a saját vagyonából finanszírozni, akkor legyen biztosítása arra az esetre, ha másnak kárt okoz. Ez egyébként egy általános elv mindenütt, tehát a kötelező felelősségbiztosításon nem lép túl ebben a tekintetben, egyszerűen erre a tevékenységre is előírja ezt a bizonyos kötelező felelősségbiztosítást. Érjék el azok a cégek, akik ilyennel akarnak foglalkozni, hogy legyen ilyen terméke valamelyik biztosítónak, aki ezt befogadja. Ez csak egy zárójeles, elvi jellegű megjegyzés volt.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl a 29. pontot. Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 30. pontban Bagi Béla és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az indokaink hasonlóak, mint az előző pontban.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József kap szót először, majd Kis Zoltán.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azért gondolnám még egyszer megfontolni, mert ez létező jogintézmény más EU-tagországban. A dánok ugyanígy egy közös kockázati alapot hoznak létre azokkal, akik ebben a kockázati közösségben részt vesznek, kötelező befizetés van. Kétfelé bomlik a kártérítés ügye. Vannak olyan költségeink, amelyek nevesíthetők, adott személyhez köthetők. Erre az esetre szólna az előző felelősségbiztosítási igazolás vagy megállapodás. Valamint vannak olyan költségeink, ami mindannyiunk közös költsége lesz ebben a dologban, hogy vizsgálatokat kell végeznünk, hogy hatóságokat kell működtetnünk, hogy ellenőrző rendszert kell működtetnünk, és a többi. Iszonyú költségei vannak ennek a rendszernek, ha működtetni akarjuk. Hogy ezt ne mindannyian a saját adónkból fizessük meg, ez az Európai Uniónak az egyik alapelve, hogy a szennyező fizessen azért, amilyen kárt okozott. Tehát itt arról van szó, hogy ne az adófizetők fizessék meg ennek a technológiának a bevezetési költségeit, hanem bizony azok, akik ezt okozzák, ezért hozzanak létre egy közös alapot. Mondom még egyszer, erre vonatkozóan európai uniós tagállami példa van, Dánia esete. Ezért vetem föl még egyszer, hogy talán első körben is meg lehetne ezt gondolni, és nem csak notifikációra küldeni ezt a kérdést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jórészt elmondta Ángyán professzor, amit akartam, de Rodics Katalint, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetőjét kérdezném ezzel kapcsolatban. Ilyen jogintézmény van Magyarországon, tehát ha elkezdenék egy olyan tevékenységet, ami valamiféle kockázattal jár, környezetszennyezőt nem is kezdhetek el, mert eleve azt mondja a környezeti hatástanulmány, hogy öcsém, te szennyező vagy, itt ilyen dolgokat nem csinálhatsz. De ha benne van a kockázat, hogy esetleg kikerülhetett akármiből valami, akkor legyen egy ilyen alap. Ha egy kft., vagy mit tudom én, kicsoda, aki minimumtőkével megcsinálja a cégét, és Magyarországon szeretne egy pár milliárdos beruházást, mert veszélyes vegyi anyagokat akar tárolni, amire megvan a hatástanulmánya, mindene megvan, az egész technológia biztosan jó, onnan semmi nem kerülhet ki, de ha ne adj úristen mondjuk eltűnik innen, és itt marad az anyag utána, akkor ezt valahogy rendbe kellene tenni. Erre elő van írva egy ilyen alap, amibe be kell fizetni. Nagy nehezen értük ezt el pár évvel ezelőtt, két vagy három éve, és végül is sikerült, hogy anélkül nem kezdheti el a tevékenységét, hogy nem fizet be.
Amiről én tudok, itt a szennyezés talán az lehet, hogy esetleg a talajban halmozódhat úgy föl olyan anyag ezek után a termékek után, aminek a lebontási ideje hosszú, tehát annak a termőföldnek a rendeltetésszerű hasznosítása bizonyos ideig korlátozva van, és emiatt valakit kár ér, amit neki köteles lenne megfizetni, de nincs miből; befejeztem a tevékenységet, bejelentettem a hivatalnak, vagy mit tudom én, kinek, aztán csókol anyád, Lujza. Közben megállapítja a talajszakember, hogy: ó, édes testvérem, itt a szerencsétlen molyoknak a bélsarából kikerültek mit tudom mik, vagy kioltott belőlük valamit ez az akármi, és ez bizony kétezerszeres dózis ahhoz képest, mint ami itt korábban volt, ezért most itt várni kell tíz évet, vagy mit tudom én, mit kell még csinálni. Ő meg már nincs itt, mert eltűnt, és itt maradt az ő kvázi ilyen jellegű károkozása. Nem azt mondom, hogy a génmódosított termék káros, én erről egy szót nem szólok, csak azt mondom, hogy kimutatható, hogy ennek a termesztési módnak valamiféle hátrányos következménye a talajtanai adottságokhoz képest, amikor elkezdte és amikor befejezte, a kettő közötti állapothoz képest megjelent, ezért valami kompenzációra van szükség. Lehet magyarázni nekem most már Európai Uniót, meg mit tudom micsodát, azt én nem tudom elfogadni, hogy ne lehessen garanciát kérni az esetleges, még egyszer mondom, ilyen károkozásért, hogy ennek a pénzügyi biztosítéka ne legyen meg. Ráadásul tudjuk, kikről van szó; akik ilyet akarnak, azok nem a szegény família, és nem az, aki foltos zacskóval megjelenik ott, hogy a szegény ember legszegényebb gyereke, és éppen kőből csinál levest. Ismeritek ezt, ezek nem kőből csinálnak levest, ezek másból csinálnak lét. Hát akkor álljon már meg a menet.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Most egy picit cinikus leszek. Az Európai Unió megmondta, hogy a génmódosított növények - már amit ő jóváhagyott, hogy termeszthetők - nem környezetszennyezőek, nem veszélyesek az emberi egészségre, semmire sem veszélyesek. Ez az alapfelállás, tehát amire az EU azt mondta, hogy nem környezetszennyező, nem veszélyes az egészségre, az onnantól kezdve nem az, ha csak valamikor be nem bizonyosodik, hogy mégis az. Szerintem akkor már késő lesz, de ez egy más kérdés.
Viszont a probléma egy picit ettől elválik. Amit többször hangsúlyoztunk, van egy notifikált szövegünk, amire az EU azt mondta, hogy igen, ahhoz képest ez szigorúbb. Tehát nekünk, hogy ezt el tudjuk fogadtatni, ahhoz az kell, hogy az EU rábólintson. Az egy más dolog, hogy technikában úgy oldjuk meg, hogy hozzákapcsoljuk mondjuk a környezetvédelmi vagy nem tudom, milyen alaphoz, vagy létrehozunk egy önállót. Az már csak egy technika lesz ebből a szempontból, ha az EU erre rábólint, mert ha van erre gyakorlat, akkor ez tipikusan olyan érvelés lehet, amire ő sem tud mást mondani. Hasonló ehhez a felelősségbiztosítás kérdése, tehát ezek valószínűleg átmehetnének. Viszont a mostani szabályhoz képest ez szigorúbb, hiszen ott már megállapítottuk azt a feltételrendszert, ami alapján Magyarországon köztermesztésbe lehet ilyet hozni. Tehát a problémánk az, hogy hasonlóan az előzőhöz ez nagyon jó ötlet, viszont csak egy notifikációs eljárást követően tudjuk ezt megtenni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Látható többség.) Ki az, aki nem támogatja? (1) Ki tartózkodik? (8) Többséget kapott, tehát a 30. pontban lévő indítványt a bizottság támogatja.
A 31. pontban Ángyán József, Bagi Béla és Vincze László indítványáról kérdezem a kormány véleményét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Több kört futottunk ebben a módosítóban. Olyan megegyezés született, hogy ezt a törvény végrehajtási rendeletébe lehet beletenni, nem a törvénybe, hogy OKJ-s, tehát államilag elismert képzés legyen. Tehát elégséges a végrehajtási rendeletben rögzíteni ezt az előírást.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyiban pontosítanám, hogy abban maradtunk, hogy ezt notifikáltatjuk a második körben, tehát megpróbáljuk visszaemelni majd a törvénybe, ha most nem sikerül beletenni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Így van, bocsánat. Tehát emellett készítünk egy módosítót, amit beadunk az Európai Unió részére, amiben törvényi szintre emeljük, és beleírjuk az államilag elismertséget. De, hogy most is legyen erre lehetőség, a végrehajtási rendeletben - ahol egyébként már van egyfajta utalás - pontosítjuk, hogy mit értünk a képzés alatt.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez is egy általános gyakorlat. Itt egy speciális ismeretkörről van szó, amit meg kell, hogy szerezzen az, aki veszélyes üzemet - mi nyugodtan mondhatjuk, hogy veszélyes üzem, még ha az EU nem is fogadja el ezt a minősítést - létesít és működtet. Tehát annak az ehhez szükséges ismereteket meg kell szereznie, és ez nyilván egy államilag ellenőrzött képzés lehet, nem valaki két órában kiképzi úgymond az illetőt, és erről papírt ad neki. Tehát ez egy fontos garanciális elem lenne arra, hogy legalább aki csinálja, az pontosan tudja, hogy mit csinál, és az milyen következményekkel jár.
ELNÖK: Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), szavazzunk a 31. pontról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többségi támogatás, tehát igen.
A 32. pontban Örvendi László és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF: Elfogadva azt, amit korábban javasoltak, majd egy kapcsolódó módosítóban még ki is egészítenénk ezt. Valóban egy ésszerű javaslatot tett a tárca.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Önmagában is támogatható a módosító javaslat.
ELNÖK: Szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 33. pontban Font Sándor és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány a pufferzóna mértékét kívánja megváltoztatni, amiről már beszéltünk.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azzal, hogy nyilván ez a végrehajtási rendeletben szereplő dolog, ha szabad ezzel kiegészíteni a dolgot, és talán abban lehetne ezekre a területekre is gondolni. Ugyanis nemcsak árukukorica-termesztés van, amit ez veszélyeztet, hanem valóban az ökológiai gazdálkodás, a vetőmagtermesztés egészen más izolációkat követel meg. Ezt könnyen beláthatjuk, hiszen a vetőmagtermesztésben például ez a tulajdonság fenotípusosan a növényen nem jelenik meg, tehát nem látszik rajta, hogy az alapfajtától eltérő lenne. Nem lehet idegeneléssel kiszedni, egész más izolációkat kell alkalmaznunk, tehát feltétlenül az kéne ehhez, hogy ha már kukoricáról beszélünk, legalább a kukoricán belül legyen megbontva hasznosítási típusok szerint; a takarmánykukoricánál volt a 400 méter, a vetőmagnál, az ökológiai gazdálkodásnál más-más. Például a bioterméket csak akkor tudja eladni, ezt azért nagyon komolyan kéne vennünk, ha a Bio Suisse előírásai szerint 1000 méter a minimális izoláció. Ha most ezt nem biztosítjuk, akkor az ökogazda nem tudja eladni a csemegekukoricáját adott esetben biotermékként, és ez komoly joghátrányhoz és gazdasági hátrányhoz vezet, tehát az ő vállalkozási szabadságjogát sérti az, hogy ha nem tudja eleve emiatt a termékét olyan termékként értékesíteni, ahogy szeretné.
Tehát azért érvelek én masszívan amellett, hogy törvényben legyenek ezek a kérdések szabályozva, és nem véletlen, hogy az elnök úrral visszatértünk erre a kérdésre, hogy a notifikáció után vissza kéne valahogy mégis csak hoznunk ezeket törvényi szintre, és nem végrehajtási utasítás szintjére, mert ahhoz mindig könnyebb hozzányúlni, azt legalább ide kell hozni a parlament elé. Semmi rosszat nem feltételezve senkiről nagyobb garanciát jelent, hogy ha ide kell hozza minden esetben a kormány, ha módosítani akarja ezeket az izolációkat. Tehát amellett szeretnék még egyszer érvelni, hogy be kéne hozzuk ide ezeket a hasznosítási típusonkénti különböző izolációkat, mert ez egy súlyos kérdés lesz a továbbiakban is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány reflektál.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem vitatva az itt felvetett dolgokat csak jelezni szeretném, hogy az egyik legneuralgikusabb pontja volt az Európai Uniónak is a vészterületek kérdése. Itt csak arra szeretnék utalni, hogy abban az esetben, ha támogatva lesz, és mondjuk így fogadja el az Országgyűlés, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy ez a törvény sajnálatos módon biztos megbukik, mert az Európai Unió jelen formában csak így tudta támogatni, hogy nem a törvényben van rögzítve. Ez nem zárja ki azt, hogy bepróbálkozzunk, ahogy korábban is említettem, de azt azért hangsúlyozni szeretném, hogy most biztos nem fogadja el ebben a formában az Európai Unió, és biztos, hogy bárki, akit ez negatívan érint, meg fogja támadni, és meg is nyerheti. Tehát még egyszer: nem zárkózunk el tőle, abban a körben kívánjuk tárgyalni, amikor benyújtjuk az Európai Uniónak, de most ezt a jelenlegi törvény szövegébe nem látjuk beépíthetőnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs további hozzászólás (Senki sem jelentkezik.), szavazásra teszem fel a 33. pontot. Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 34. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, indokaink hasonlóak az előbbiekhez.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez az indítvány nem ellentétes a korábbi, ezek szerint notifikált szöveggel annyiban, hogy belefér abba. Ez azt mondja, hogy minimum 15 százalékot kell ilyen területként kezelni, az meg azt mondja, hogy legfeljebb 20 százalékot. Egyáltalán nem mindegy, hogy miről beszélünk. A menedékzóna épp egy ilyen pufferoló feladatot lát el az adott növényből, viszont a legfeljebb 20 százalék azt jelenti, hogy lehet nulla is, tehát nem kell neki menedékzónát kialakítani, szűrőt azon a területen, csak egyszerűen kijelöl egy 400 méteres sávot, hogy ez az úgynevezett pufferzóna. Ez viszont nem ellentétes azzal, ezért alacsonyabbra vettük a számot, 15 százalékra, mert abban az a 20 százalék is benne van. Ez azt mondja, hogy minimum 15 százalék kell, hogy ne fordulhasson elő az, hogy nulla százalék a menedékzóna a pufferzónán belül. Tehát én amellett érvelnék, hogy talán ez nem is ellentétes azzal, mint amit notifikáltak. Bár szövegszerűen nyilván más, mert az a maximumot határozta meg, ez a minimumot, de benne van abban a tartományban.
Köszönöm.
ELNÖK: A kormány álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy ugyanúgy, ahogy a 20 százalékban a nulla százalék benne van, a minimum 15 százalékban akár a 100 százalék is benne van. Tehát emiatt minősül ez szigorításnak, és emiatt gondoljuk mi azt, hogy ez a második körbe tartozó kérdés.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Bocsánat, annyit hadd mondjak, hogy az utána rá van bízva, hogy mennyit fog bevetni ezzel, tehát választhatja a 15 százalékot. Ez nem kötelezi őt, hogy az egész pufferzónát vesse be ilyen menedékzónaként növényekkel, hogy megszűrje, csak azt mondja, hogy legalább 15 százalékot el kell érjen. Nem kell, hogy többet vessen, ez a minimum, amit előír.
ELNÖK: Kis Zoltánnak adom meg a szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Meg lehet ezt oldani, csak a minimális területet le kell vinni 10-re, a maximálisnál meg kell tartani a 20-at, és akkor nincs nulla. Minimálisan 10, nem lehet több, mint 20. Kész, be van fejezve, ez senkinek nem mond ellent. Ha ez is az EU ellen van, akkor én most mentem, be is fejeztem. Ezt komolyan mondom.
ELNÖK: Akkor egy ilyen kapcsolódó módosító indítványnak fussunk neki, azt javaslom, a módosító indítvány előterjesztője részéről.
További kérdés, észrevétel? A kormány még reflektálni akar.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Annyit szeretnék jelezni, hogy a géntechnológiai hatóság az, ami meghatározza ennek a távolságnak a mértékét, tehát nem maga a termesztő az, aki úgy határozhat, hogy akkor minimum 15 százalék vagy 30 százalék, hanem a hatóságnak kell megmondani.
ELNÖK: Ángyán József kér szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azért hadd kérdezzem meg, hogy mi az indoka annak, hogy ez 20 százalék legyen. Tehát van-e erre valami ésszerű indoklás, hogy miért nem mondhatja a hatóság, hogy 30 százalék legyen egy adott növény esetén, mert ott olyanok a porzási viszonyok, hogy kell a 30 százalék? Magunkat korlátozzuk ezzel fölülről, hogy ne lehessen több a pufferzónán belül ez a menedékzóna 20 százaléknál? Tényleg őszintén kérdezem, hogy mi ennek a szakmai indoka. A növények különbözőek, eltérő menedékzónákra lenne szükség, és ez a minimum 15 százalék nagy szabadságot ad épp a hatóságnak és a Bizottságnak arra, hogy meghatározza, mennyi legyen ez a bizonyos menedékzóna a pufferzónán belül.
ELNÖK: Kormány?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Éppen erre az érvelésre figyelemmel mondjuk azt, hogy jó, rendben, akkor próbálkozzunk meg, csak második körös, mert ez akkor is szigorítást jelent. (Dr. Kis Zoltán: De a 20 nem jelent szigorítást.) De a jelenlegi szöveg úgy hangozna a módosító indítvány szerint, hogy minimálisan 15 százalék, és ebbe a 100 százalék is beletartozik. (Dr. Kis Zoltán: Közben én mondtam egy másikat.) Azt meg fogjuk vizsgálni, ha benyújtásra kerül. (
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Az előbb azt mondtam, hogy maximum 20, maradjunk ennél a 20-nál, de legyen egy minimum mérték is, amit meg kell követelni a 20-on belül. Tehát minimum 10, legfeljebb 20. Arra szerintem van mód, hogy kapcsolódóval ezt megcsináljuk.
ELNÖK: Az eredeti szöveg szerint viszont a legfeljebb 20 azt jelenti, hogy akár lehet nulla is, már elnézést.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ezt mondom én is, meg Ángyán is ezt mondja.
ELNÖK: Mert a kormány képviselete azzal érvelt, hogy a 15 százalék minimális előírás azt is jelentheti, hogy lehet akár 100 százalék. Igen, de ha megfordítjuk a jelenlegi előterjesztést, ott pedig a 20 százalék azt jelenti, hogy akár nulla is lehet, tehát ez ugyanezt a logikát visszafelé is elsüti.
A kormány képviselete reagál.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azt szeretném jelezni, hogy mint említettem, a hatóság az, ami ezt meghatározza, és jelenleg senkinek nem áll szándékában nulla százalékot meghatározni. Tehát amikor mi vitatkozunk erről a törvényről...
ELNÖK: De hát ezt honnan tudjuk? Már elnézést.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azok a kollegák, akik a törvény kidolgozásában részt vettek, részt vesznek ugyanúgy az engedélyezési eljárásban is, tehát ezért tudom azt mondani, hogy a nulla százalék senkinek nem volt célja. Úgyhogy ebben az esetben azt mondom, hogy jó, rendben, vagy nyújtsanak be a képviselő urak egy kapcsolódó módosító indítványt, amit meg fogunk vizsgálni, vagy akkor a második körben nyújtsuk be ezt az Európai Uniónak úgy, hogy a minimális mértéke legyen 15 százalék, és ne legyen felső korlát.
ELNÖK: Azt gondolom, az nem helyes hivatkozás, hogy akik a törvény előterjesztésében részt vettek, és netán ezek hatósági szakemberek is voltak, azok személye a garancia arra, hogy majd nem írnak elő nulla százalékot. Hát az, kérem szépen, ma a leépítések, átalakítások időszakában nem hiszem, hogy garantálható, hogy azok a személyek öt év múlva, tíz év múlva is ugyanazok lesznek, és netán ugyanazt az álláspontot képviselik majd, a törvény viszont esetleg ugyanaz lesz, és a lehetőség megvan a nullára is a jelenlegi formában.
Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Zárjuk rövidre, kedves barátaim. Nyújtsunk be egy olyan bizottsági módosító indítványt, ami azt mondja, hogy ennek a minimális mértéke 10 százalék, legfeljebb azonban 20 százalék, és akkor be van fejezve. Fenntartjuk azt a kormány által nagyra becsült felajánlást, hogy a további notifikációs eljárásban, hogy a minimum legyen csak a meghatározás, az fölé nyissanak, és arról tárgyaljanak. Ez viszont a jelenleg letárgyalt és már az EU-val egyeztetett anyaggal nem áll ellentétben, mert az engem nem érdekel, hogy Nagy Bandi azt mondja, hogy ő bizony mindig 20 százalékot fog kimondani, Kovács Géza meg ennek ellenkezőjét. Láttunk már egy-két akadémiai szakvéleményt is ebben az ügyben, amelyek köszönő viszonyban sem voltak egymással.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? Ángyán József még hozzászól.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy mondatot a tisztesség kedvéért azért hozzá kell tennem. Nehogy félreértsék, nem a jó szándékukat vonjuk kétségbe, de törvényeket arra az esetre kell hozni, hogy ha bárki odaül abba a pozícióba vagy abba a székbe, akkor is működjön a dolog. Általában hozunk törvényeket, és nem adott emberekkel kombinálunk, akik éppen ott vannak abban a hivatalban. Úgyhogy félre ne értsék, nem maguk ellen irányul ez az egész.
Én egyetértek azzal, amit Kis Zoltán képviselő úr mondott; akkor egy kapcsolódó módosítóval vagy bizottsági módosítóval a minimumot tegyük bele, ez nem ellentétes azzal, amit notifikáltattak, és kérem én is, hogy menjünk tovább. Miután a növények különbözőek, hagyjuk meg a bizottságnak azt a jogot, hogy fölfelé is módosíthatja ennek a bizonyos menedékzónának a nagyságát, tehát notifikáltassuk ezt a minimum 15 százalékról szóló eredeti elképzelést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), akkor szavazásra teszem fel a 34. pontot. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 35. pontban Kispál Ferenc és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
Bocsánat, elnök úr, nekem el kell menni egy másik bizottsági ülésre, úgyhogy a következőkben a kolleganőm fogja majd továbbvinni a feladatot. Csak jelzem, hogy el kell mennem sajnos.
ELNÖK: Ha ez a felkészülés alapján lehetséges, örömmel vesszük a további képviseletet is, és sajnáljuk, hogy közben az egyik kollegának el kell távozni.
Tehát a 35. pontnál járunk. A kormány nem támogatja ezt az indítványt. Indoklást kérnék szépen.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány szerint valamennyi közvetlen szomszéd írásos hozzájárulása kellene az engedély kiadásához. A törvényjavaslat megfogalmazása szerint jelenleg a pufferzónán belüli földtulajdonosoknak, illetve földhasználóknak kell a hozzájárulása. Figyelemmel arra, hogy ez a módosító indítvány szigorítást jelent a benyújtott törvényjavaslathoz képest, jelenleg nem tudjuk támogatni, viszont ez is ebbe a második körbe tartozhat, amit az Európai Uniónak bejelentünk.
Egyébként az Európai Uniónak már azt is nehéz volt megemésztenie, hogy a pufferzónán belüli földtulajdonosoknak, földhasználóknak a hozzájárulását bekérjük, ugyanis más tagállami szabályozások maximum azt írják elő, hogy be kell jelenteni az adott pufferzónán belüli földtulajdonosoknak, földhasználóknak.
ELNÖK: Kis Zoltán jelentkezett.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Itt azért elismeréssel szólok a kormányról, mert ez tényleg nehéz volt. Rohadt nehéz volt, gyerekek (Sic.!), mert a szomszédokat abszolút nem akarták elfogadni, tehát ez azért egy előrelépés, hogy a szomszéd bekerült. Itt jönnek majd a gazdakörök és az összes többi, meg amiről beszéltünk Jóskával, a propaganda, a nyomás, nyomulni, és akkor el lehet valamit érni. Az azonban úgy gondolom, nem oszt, nem szoroz, hogy ha a "valamennyi" szóval kiegészítjük. A "földhasználó" nem megy, gyerekek, azt majd legfeljebb a következő körben lehet futtatni, ha úgy gondoljuk, illetve szerintem kell is, de most az, hogy valamennyi földtulajdonos írásos... (Jakab István: A tulajdonos nem megy, a használó benne van.) A tulajdonos benne van. Tehát ha azzal egészítenénk ki, hogy "valamennyi", ez nem oszt, nem szoroz, mert csak precizírozza a törvényt. A földhasználót most nem bírod beletenni, majd a következő körben bele tudod rakni a notifikációnál.
A földtulajdonosoknál meg az van, hogy ha én földtulajdonos vagyok, és kapok egy papírt, hogy a szomszédomban elkezdik a génakármicsodát, akkor én azt a Kovács Pistát megkérdezem, aki nekem földbérlőm, hogy Öcsi bácsi, figyelj már, mit szólsz, tiltakozzak, vagy ne tiltakozzak. Ha épeszű, akkor azt mondja a földhasználó, hogy Józsi bácsi, ha maga nem tiltakozik, én viszont nem fogom használni a maga földjét a továbbiakban, a haszonbérletet fölmondom, és szórakozzon a földjével, ha akar. Ez a földtulajdonosnak lesz az érdeke, mert az ő földje. Persze a használó is nyilván, de én mint földtulajdonos bukhatok ezen a legnagyobbat, mert hosszú távra értéktelenítem el a földemet.
ELNÖK: Alelnök úr kért szót, utána Ángyán József.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szerintem ha nem változtatunk a szövegen, az ugyanazt jelenti, amit most Kis képviselő úr mondott, mert a pufferzónán belül földtulajdonosok vagy valamennyi földtulajdonos az ugyanazt jelenti.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ugyanazt, tudom.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ja jó, ilyen békéltető jelleggel.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ez az, tudod, csak én annyiszor láttam már vadásztársaságoknál ilyeneket, amikor a földtulajdonosok használati jogáról volt szó, hogy ki hogy adja haszonbérbe a területet, hogy kimaradt kettő vagy három, az nem osztott, nem szorzott, kisebbségben voltak. Na mindegy, de ezek szerint ugyanazt jelenti mindegyik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Itt egy nagyon súlyos dologról van azért szó, és ezért próbálkozom ezzel újra és újra. Egy példát hadd mondjak. Valakinek van mondjuk ezer hektár földje egy tömbben. Ez könnyen előfordulhat. Általában nagy részvénytársaságok fognak ilyennel foglalkozni, nem mások, nem Józsi bácsi fog a szomszédjaitól engedélyt kérni, hanem nagy részvénytársaságokról van itt szó, és a nagy, egy tömbbel lévő tábláikat, területeiket akarják bevetni ezzel. Számoljatok utána, én utánanéztem, ha valakinek ezer hektár területe van egy tömbben, ha mondjuk körnek tételezed fel ezt a területet, a 400 métert körbehúzod körülötte, akkor ebből 800 hektárt bevethet, 800 hektárt úgy hozhat létre, hogy a 400 méteren kívüli szomszédok, mondjuk egy biotermesztő, az előbb mondtuk, hogy a Bio Suisse nem veszi át tőle ezt a terméket bióként, mert 400 méterre tőle ott van ez a tömb. Hozzá sem tud szólni, mert nincs hozzászólási joga, mert ő a 400 méteren kívül van. tehát a szomszédok bele sem tudnak szólni, sőt majd később jön, hogy az önkormányzat sem tud beleszólni, mert ő a saját területén biztosítja az izolációt, és magától kell akkor engedélyt kérnie, és azt mondja, hogy köszönöm szépen, én rendben vagyok saját magammal. Ez egy nagyon súlyos feszültséggóc lesz, így nem lehet elfogadni. Amennyire tudom, a miniszter úrnál voltak konzultáción kollegák más vonalon, a miniszter úr maga is abban a hiszemben volt, jóhiszeműen, hogy hát hiszen engedélyt kell kérni a szomszédoktól. De nem kell adott esetben, és pont azoknál nem kell, akik ezt csinálni fogják. Tehát erre szeretném felhívni a figyelmet. Lehet, hogy mi azt hisszük, ezzel rendeztük a dolgot, hogy hát kérem, a pufferzónán belül majd hozzá kell járulni, de nem kell, mert ha olyan nagy területe van, akkor maga biztosítja a pufferzónát, a menedékzónát, mindent azon belül, és azt mondja, hogy ti ne szóljatok nekem semmibe se bele, semmi közötök hozzá, hogy én mit csinálok. Tehát a probléma maga ez.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) amennyiben nincs, szavazunk. Ki az, aki egyetért ezzel a módosító indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 36. pontban Ángyán József, Fazekas Sándor és Lázár János indítványáról kérem a kormány képviseletének álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk ebben a körben, viszont ez is egy olyan módosító indítvány, amit a következő körben kívánunk majd bejelenteni az EU-nak.
ELNÖK: Így van, a logikája hasonló az előbbihez, csak egy másik érintett kör van. Ángyán József jelentkezik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A jegyzőkönyv kedvéért szeretném rögzíteni, hogy ma Magyarországon két régió, a dél- és a nyugat-dunántúli régió GM-mentessé nyilvánította magát, tehát egy ilyen irányelvet adott ki. Remélem, ezt a többi régió is meg fogja tenni.
A másik dolog, hogy Magyarországon 62 település van a mai napig, amely szintén ilyen önkormányzati határozatot hozott, hogy a területét - köztük nagyok, például Hódmezővásárhely a 40 ezer hektáros területével, vagy Karcag és mások - ilyenné nyilvánították. Lehetőségük is van arra, hogy ha közmegegyezés van egy településen, akkor ezt kinyilvánítsák, és ehhez jogosítványaik is vannak. Erre valamilyen módon reflektálnia kell a törvénynek is, tehát ha egy közösség kinyilvánítja, hogy ő nem kívánatosnak tartja, akkor valamilyen módon ennek érvényt tudjon szerezni. Ez nem kér mást, minthogy az önkormányzatnak valamiféle hozzájárulását el kell tudni érni, hogy ha ott a területén akar valaki egy ilyen veszélyes üzemet létesíteni, mindenképpen notifikáltatni kell. Ha úgy látják, hogy most nem, akkor azt gondolom, ezért még érdemes lobbiznunk is, mert a közösségeink jogát, az önkormányzatiság alapelveit fogjuk figyelmen kívül hagyni, ha ilyen jogosítványa nem lesz, hogy a saját területével kapcsolatban nyilatkozhasson, hogy ott milyen típusú üzemet létesítsenek. Ha mondjuk egy veszélyeshulladék-égetőt telepítünk, teljesen természetes, hogy nyilatkozik erről a települési önkormányzat, sőt népszavazást is ki lehet írni, és minden egyebet. Tehát mindenképpen a helyi birtokhasznosítási bizottságtól, vagy az önkormányzattól, vagy valakitől ahhoz hozzájárulás kell, hogy egy ilyen típusú üzem betelepülhessen egy közösségbe.
Köszönöm.
ELNÖK: A kormány reflektál.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatban csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az Európai Unió azt mondja, hogy a GMO-s növények vetése nem jelent veszélyt a környezetre, tehát ezért kezeli ő egy kicsikét máshogy ezt a kérdéskört, mint mondjuk a veszélyeshulladék-lerakók kérdését. De például ebben a körben, ha majd a következő módosító javaslat megfogalmazásán gondolkodunk, akkor elképzelhető egy olyan megfogalmazás, hogy ebben az esetben mondjuk a jegyző szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
ELNÖK: Egy autentikus személy, Csongrád polgármestere is jelentkezik. Parancsolj!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Csongrád is kinyilvánította ezt a szándékát. Nekem inkább az alkalmazás kapcsán, ha a jogforrás hierarchiáját nézzük, önkormányzati rendelet sem szól róla, ez egy szándéknyilatkozat. Ha az efölötti jogszabály viszont másképp dönt, akkor az önkormányzatoknak hol lesz itt a mozgástere? Majd ha a második körös egyeztetés lesz, akkor vizsgálják ezt meg. Tehát inkább azt látom járható útnak, amit most mondott. Már csak azért is, mert minden egyes fejlesztéshez, ha a településen belül bármilyen fejlesztés van, ki kell adni egy nyilatkozatot, hogy egyébként egyezik a településrendezési tervvel meg mindennel, ez a jegyző által kiadandó igazolás engedi vagy tiltja, ugyanakkor nem hiszem, hogy rá kellene húzni majd egy-egy településre a teljes tiltást, mert ezzel viszont egyesek vállalkozói szabadását korlátozhatja, tehát ezt jól körül kell járni.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adom még meg a szót, és utána a kormány képviselőjének.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egyetlenegy kiegészítő megjegyzést ehhez, megint csak a jegyzőkönyv kedvéért. Szó volt az előzetes konzultációkon arról is, hogy az egyéb jogforrásokat, a környezetét is meg kéne nézni ennek a dolognak. Ha valami mondjuk az önkormányzati törvény bizonyos módosítását igényelné, akkor hozzuk ide, tehát teremtsünk egy olyan egyéb jogi környezetet is, ami ezt a célt szolgálhatja; nem feltétlenül itt kell rendezni, hanem olyan helyen, ahol ugyanazt a célt el tudjuk érni más jogi környezet megteremtésével is. Tehát én úgy értelmeztem - remélem, az országgyűlési határozat kapcsán ez még visszakerül -, hogy a kormány erre elkötelezte magát, hogy a jogi környezetét is megnézi, hogy hol kell hozzányúlni az egyéb joganyaghoz, hogy ezek működjenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének reflexiója következik.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, helyes meglátás az, hogy meg kell vizsgálni a jogforrási hierarchiát is. Ha önkormányzati rendelet mondja ki azt, hogy az az adott település GMO-mentes, tehát nem lehet GMO-t termeszteni, az ugyanúgy a közösségi jogszabály megsértését jelenti, mintha ezt a törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet mondja ki. Ezért tartjuk helyesebb megoldásnak azt, hogy ha általánosságban a jegyzőnek kérik ki a szakhatósági állásfoglalását, függetlenül attól, hogy az adott település esetleg GMO-mentesnek nyilvánította-e magát, vagy sem. Úgy gondolom, egy adott település önszerveződő jelleggel, önkéntes alapon kimondhatja azt, hogy ő GMO-mentes település, és nyilván a jegyző, ha szakhatósági állásfoglalást ad, akkor majd erre figyelemmel lesz.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, szavazásra teszem fel a 36. pontot. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 37. pontban Ángyán József, Font Sándor és Jakab István indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, viszont megfontolandónak tartjuk, és ezt is a második körben be lehet jelenteni, mivel szigorítást jelent a jelenlegi tervezethez képest, mert most hozzájárulást kell adnia, és nem szerződést kell kötni. A javaslatot továbbvitelre érdemesnek tartjuk, tehát a második körbe beépítjük.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt a részt szeretném itt külön hangsúlyozni, hogy aggályosnak tartjuk a jelenlegi szabályozásban azt, hogy ha valaki hozzájárul ahhoz, hogy a környezetében egy szereplő ilyen géntechnológiai módosításon átesett növényt termesszen, akkor ezzel egy kártérítési felelősségről vagy jogosultságról is mintha lemondana. Ezt mindenképpen aggályosnak tartjuk, hiszen ismerve a magyarokat, ha egy kis lábjegyzetben ott lesz a papíron az, hogy ezzel te lemondtál bármilyen jogaidról, azt ő nem fogja elolvasni, hanem azt hiszi, hogy csak hozzájárult ahhoz, hogy csinálja a szomszédja, közben lemond erről a jogáról. Nem mond le teljes egészében, tudom az érvet, de végül is azért erről szól a történet. Tehát ezt is szeretném itt kiemelni.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Kárról csak akkor lehet szó, hogy ha jogellenes magatartás idézi elő, ez viszont semmiféle joglemondást nem jelent. Akkor meg, hogy ha valaki termesztheti, mert a másik hozzájárult, és a jogszabálynak megfelelően termeszti, azon nem lép túl, ott nincs kártérítési kötelezettség. Viszont gondoljuk a hétköznapi életbe magunkat, hogy van-e közöttünk épeszű gazda - aki hülye, az meg vessen magára -, aki úgy adja ki... Ezt komolyan mondom, azt ne védjük már. Ha énnekem lenne egy csöppnyi földem, mint ahogy nincsen, és ezt mondaná nekem a szomszéd - én vagyok a pufferzónás tesó -, akkor azt mondanám, hogy öcsém, ülj már le, aztán meséld el, hogy hogy éri ez meg nekem. Hogy megérje nekem, azt mondja: kapsz öregem minden évben hektáronként 100 ezer forintot tőlem. Úgy írom alá öcsém, mint a huzat, minden jogomról le is mondtam, tőlem röpködhet a nyolclábú hernyó mit tudom én, milyen szárnyakkal, énnekem ez megérte. Tehát egyrészt ott kell odafigyelni, hogy ezeket felvilágosítsuk. Másrészt meg mindenkinek megvan a magához való esze, és ezért a hozzájárulásért, ha megadja, akkor eleve meg fogja kötni a megállapodást, hogy milyen feltételekkel és hogyan csinálja.
Még egyszer mondom, engem ez annyira nem zavar, mint a korábbiak itt eddig, mert ez bizony annak a földtulajdonosnak a felelőssége, akinek ott van a földje. Gondolja meg, hogy akar-e ilyet a szomszédjában, vagy nem akar, és ha mégis csak akar, akkor meg biztosítsa be magát, hogy legyen neki valami előnye. Én attól félek, hogy ezek túl lesznek biztosítva, magyarán megpróbálják a földtulajdonosokat mindenféle szerződéssel, csak azért, hogy a hozzájárulást megadják, kistafírungozni. Én inkább ettől tartok.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egyetlen rövid kérés azért csak megfogalmazható. Nyilván valamiféle formanyomtatványon születik meg egy ilyen hozzájáruló nyilatkozat. Jól láthatóan szerepeljen benne az, hogy ezzel a jogkövetkezménnyel számol. Tehát ne csak a törvényben legyen benne, mert nem fogja elővenni a törvényt (Dr. Kis Zoltán: Persze.), hanem azon a lapon, amin nyilatkozni fog, szerepeljen ott, hogy kérem szépen, ennek a jogkövetkezménye ez.
Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, vélemény, szavazzunk a 37. pontban lévő indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 38. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány képviselőjének álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. A módosító indítvány az eljárási határidőket változtatja meg. Az Európai Unióhoz bejelentett szövegtervezet 120 napos eljárási határidővel számol. Ezt az Európai Unió túlságosan hosszadalmasnak találta, ezért rövidült le 90 napra, és ennek megfelelően az egyes eljárási részcselekmények határideje is megfelelően csökkent. Maga a módosító indítvány egyébként éppen egy enyhítést tartalmaz, ugyanis a hozzájárulások beszerzésére 20 nap helyett 60 napot biztosít, tehát ez pont a GMO-termesztők javára szóló rendelkezés, úgyhogy emiatt sem tudjuk támogatni. A következő határidő-módosítás a hatóság számára biztosít hosszabb eljárási határidőt, csak az a baj, hogy ez ebbe a 90 napba nem fér bele.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm ezt a kiegészítést, mert erre én sem figyeltem kellőképpen. A 40 napot változatlanul fenntartom, mert a hatóságnak jobban körül kéne tudni járnia. Azzal egyetértek, hogy a 60 nap túl hosszú, és pontosan a GM-termesztőknek ad egy hosszabb laufot, ennyiben nem akartam enyhíteni a törvényt természetesen, mert nem ez az álláspontom, de a 40 napot változatlanul, mondjuk egy kapcsolódó módosító indítvánnyal szeretném javasolni, hogy a hatóság körüljárhassa ezt a kérdést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnézést, de én ezzel a 60 és 20 nappal kapcsolatban nem osztom a kormány képviselőjének álláspontját. A tervezett vetési idő előtt legalább 20 nappal be kellene nyújtani a különféle engedélyeket, itt pedig azt írja elő, hogy nem 20, hanem már 60 nappal előtte be kell nyújtani. Én ebben nem látok enyhítést, ha még egyszer elolvassuk.
A kormány képviselője reflektál.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez úgy lenne teljes körben értelmezhető, ha látnánk az ezt megelőző eljárási cselekményeket is, tehát ezt a 20 napos határidőt az összeljáráson belül kell értelmezni. Meg van szabva, hogy a kérelem benyújtása kell, hogy a vetést megelőző 90 napon belül történjen, ezt követően kerül meghatározásra az, hogy hány napig vizsgálja a termesztési hatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság azt, hogy mekkora pufferzónát kell meghatározni, és amikor a pufferzóna meghatározásra kerül, akkor van az illető GMO-termesztőnek 20 napja arra, hogy beszerezze ezeket a hozzájárulásokat. Tehát a 20 napot megelőzően már történnek eljárási cselekmények, és ez a 20 nap is ugyanúgy ennek a 90 napnak a része. Éppen arra figyelemmel, hogy a hatóság korábban már megvizsgálta azt, hogy mekkora pufferzóna szükséges, amikor a hozzájárulásokat beszerzi a kérelmező és benyújtja, tulajdonképpen már csak egy ilyen formai ellenőrzés marad hátra, hogy ténylegesen azoknak a földhasználóknak, illetve földtulajdonosoknak szerezte-e be a hozzájárulását, akikről szó van, tehát itt már nem történik érdemi vizsgálat, csak egyfajta formai vizsgálat.
ELNÖK: Ezt lehet, hogy önök így gondolják, de ide mégis csak az van írva, hogy a 20. vagy a 60. napot megelőzően kell benyújtani a hatósági engedélyeket. Ide mindenféleképpen az van írva. Ide van írva: a vetés tervezett időpontját megelőző 60. napig kell a hozzájárulásokat beszerezni. Ide ez van írva. Én nem látom persze át egészében, hiszen ezeket a lebontásokat most hallom először, és ezt nehéz is összefésülni nekünk a tervezetből, de ide akkor is az van írva, csak ezt tudom mondani.
Kis Zoltán jelentkezett.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): A 15 napnál nem lehetne-e hivatkozni a közigazgatási eljárási szolgáltatásról szóló törvény X. paragrafusára, ami a 30 napos határidőt határozza meg? Tehát nem a 15 nap, hanem az államigazgatási általános határidő lenne itt is. De ezt csak úgy fölvetettem, mert már annyira bizonytalan vagyok itt a sok határozat meg az EU-s szabályok között.
ELNÖK: A kormány képviselője reflektálni szeretne.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az új 21/B. § az, és annak is a (2) bekezdése az, ami kimondja azt, hogy a géntechnológiával módosított növénytermesztő természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek a termesztési engedély iránti kérelmet legalább 90 nappal a vetés tervezett időpontja előtt kell benyújtania a termesztési hatósághoz. Tehát ez az általános eljárási határidő, amit azért kellett rögzíteni, mert a Ket.-ben meghatározott 30 naphoz képest mi hosszabb eljárási határidőt állapítunk meg. Ez a 90 napos határidő magában foglalja a hatóság eljárását a pufferzóna meghatározásáig, magában foglalja a termesztő rendelkezésére álló 20 napot, ami alatt az engedélyeket, a hozzájárulásokat be kell szerezni, és utána magába foglalja azt a 15 napot is, ameddig a hatóság vizsgálja azt, hogy a pufferzónán belüli összes földtulajdonosnak, földhasználónak beszerezte-e a hozzájárulását az adott GMO-termesztő.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, észrevétel, szavazásra kerül a 38. pontban lévő indítvány. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 39. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány képviselőjének állásfoglalását.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú.
A 40. pontban Járvás István és Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Értjük a választ, kapcsolódó indítvánnyal korrigáljuk a konzultációt követően. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, a 40. pontban lévő indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 41. pontban Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, arra figyelemmel, hogy a következő bekezdésben ez a mintavételi lehetőség már biztosítva van.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl a 41. pontot. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmad megvan.
A 42. pontban Fülöp István és Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú támogatás.
A 43. pontban Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért a 43. pontban lévő indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú a szavazás.
A 44. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk a 44. pontban lévő indítványról. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú támogatás.
A 45. pontban Font Sándor és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Már az előző vita során is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell tekinteni az írásos hozzájárulást a földhasználó, a földtulajdonos részéről. Szeretném megerősíteni, hogy az, hogy hozzájárul a pufferzónán belüli földtulajdonos, földhasználó a GMO-termesztéshez, nem jelenti azt, hogy ő lemond arról, hogy amennyiben károkozás történik, akkor őt kártérítés illesse meg. A félreértést az okozhatta, hogy a törvényjavaslat szövege a polgári törvénykönyvnek az általános kárfelelősségre vonatkozó paragrafusait beidézi. Figyelemmel arra, hogy az Európai Unió, amikor nem paragrafusok szerint utaltunk az egyes kártérítési alakzatokra, hanem a veszélyes üzem szabályairól, illetve az általános kártérítésről beszéltünk, kifogásolta azt, hogy a GMO-termesztés itt veszélyes dologként szerepelt, azt a jogtechnikai megoldást választottuk, hogy paragrafusok szerint utalunk a veszélyes üzem szabályaira, illetve az általános kártérítési szabályokra. De, még egyszer hangsúlyozom, ez nem jelenti azt, hogy lemond az illető pufferzónán belüli földtulajdonos a kártérítés jogáról.
ELNÖK: Értjük. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért a 45. pontban lévő indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 46. pontban Ángyán József, Font Sándor és Jakab István indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Ennek a módosító indítványnak mind a két elemét már korábban megvitattuk.
ELNÖK: Így van, itt a kártérítési felelősségről és annak az alapjáról van szó. Kérdés, észrevétel? Van, Ángyán József jelentkezett.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak annyit, hogy ennél a módosító indítványnál a jegyzőkönyvben rögzítsük: a megállapodásunkban az szerepelt, hogy ezt notifikációra bocsátjuk, és ezt az alapot létre fogjuk hozni. (Dr. Kis Zoltán: Igen, erről beszéltünk az előbb.) Köszönöm.
ELNÖK: Igen, ez már más indítvánnyal kapcsolatosan elhangzásra került. A 46. pontot teszem fel szavazásra. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az indítvánnyal. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 47. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk jelenleg, mert ez szigorítást jelent a mostani törvényjavaslathoz képest.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk a 47. pontban lévő indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 48. pontban Bagi Béla és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, figyelemmel arra, hogy ez is jelölési előírás, tehát ezt is be kellene jelenteni az Európai Uniónak ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat szövegébe beépítésre kerüljön.
ELNÖK: Igen, ezt a vitát már egyszer részletesebben lefolytattuk. Kérdés, észrevétel van-e ettől függetlenül a 48.-hoz? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 49. pontban Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, figyelemmel arra, hogy ez is szigorítást jelent, tehát a második körben javasoljuk ezt a módosítást bejelenteni az Európai Uniónak.
ELNÖK: Tehát itt ismételten a kérelmező hozzáállásáról van szó. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a 49. pontban lévő indítványt. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Az 50. pontban Kis Zoltán és Gusztos Péter indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, figyelemmel arra, hogy az államháztartási törvény alapján pénzfizetési kötelezettséget előíró rendelkezésnek az adótörvény vagy más jogszabály kihirdetését követő 45 nap után lehet csak alkalmazni, tehát erre vonatkozik az első mondata a 28. § (2) bekezdésének.
A második része ennek a módosító indítványnak pedig a hatálybalépését változtatná meg az együtt-termesztési szabályoknak. Ezt nem tudjuk támogatni, mert úgy fogalmaz ez a módosító indítvány, hogy ez a jelenlegi védzáradék feloldásával egyidejűleg lépjen hatályba, a törvény hatályba léptetése viszont egy időpontban történik, tehát nem lehet adott növényfajtákra nézve különálló hatályba léptetési időpontot meghatározni. Illetve én úgy érzem, hogy az a hatálybalépési javaslat, ami a törvényben szerepel, hogy a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba ez a rendelkezés, szigorúbb, mintha később léptetnénk hatályba, és függővé tennénk a védzáradéki eljárás elbírálásától.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Kérdésem van, mert erre a kormány korábban azt mondta, hogy megnézi jogtechnikailag, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy ezek a védzáradéki hatályban lévő korlátozások olyan növényfajtákra is megjelenjenek, amikre jelen pillanatban még nincs az Európai Unióban, csak folyamatban van az engedélyeztetésük, és amire elméletileg szándéka van a kormánynak a jövőt illetően is bizonyos feltételek mellett a védzáradéki eljárást elindítani. Én nem ragaszkodom ehhez a módosító indítványhoz, de volt egy elvi megállapodás, hogy a hatályba léptető rendelkezéseknél megnézzük annak jogi lehetőségét, hogy hogyan tudjuk védeni azt a tárgyalási pozíciót, amit még most nem kellene feladni, mert hiszen nem tudjuk, hogy a védzáradéknak mi lesz a sorsa. Ha már ezzel a törvénnyel így bemegyünk, akkor eleve teljesen mindegy, hogy a védzáradékkal mit csinálnak, lesöprik vagy nem söprik le, itt már mindenki gyakorlatilag a törvény szerint dolgozhat. Mi azt szerettük volna elérni, hogy ezek a szakaszok akkor lépjenek hatályba, ha a védzáradék elbukik, mert ez volt a cél is egyébként - ha jól emlékszem, ezt mondták, amikor fölvezették -, ezért kellett ilyen gyorsan megcsinálni, mert a védzáradék nem állja majd ki az idő próbáját. Tehát van-e olyan lehetőség, hogy erre valamiféle kapcsolódó módosító indítványt ki tudjunk találni, ami e cél eléréséhez segítséget nyújt?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A védzáradék maga általános tiltást jelent, tehát ameddig a védzáradék fennáll, addig nem is lehet alkalmazni ezeket a rendelkezéseket. Én úgy érzem, hogy például az országgyűlési határozat megfelelő helyet jelenthetne egy olyan felkérésnek a kormány számára...
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jó, visszavonom, azzal a feltétellel, hogy ha az országgyűlési határozat valóban ezzel a tartalommal kerül elfogadásra, mint amiben itt megegyeztünk. Persze ennek jogi relevanciája nincs, addigra ezt már rég le fogjuk szavazni. Mikor megy be az országgyűlési határozattervezet? Van-e erről valami információ?
ELNÖK: Ezt nem tudjuk megmondani sajnos. Most van egyeztetés alatt.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jó, akkor szavazzunk erről.
ELNÖK: Meg szerettem volna jegyezni, hogy Kis Zoltán egy személyben nem tudta volna visszavonni, mert Gusztos Péter a másik előterjesztő, tehát ez most itt amúgy sem lett volna lehetséges. Tehát fenntartja az indítványt, vagyis nem történik ilyen értelemben semmi, az indítvány él. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többségi szavazatot kapott. (Dr. Kis Zoltán: Meglátjuk, hogy mi lesz.)
Az 51. pontban Czerván György és Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez szintén a hatályba léptető rendelkezést módosítja, úgyhogy az előbb elhangzottak alapján nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József jelentkezik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy mondat: szeretném megerősíteni azt, amit Kis Zoltán mondott, ez gyakorlatilag ugyanazt célozná. Valóban ezzel, mondjuk így, kapcsolt áruként szeretnénk elérni, hogy az országgyűlési határozat a törvény módosításával egyidejűleg kerüljön a parlament elé és elfogadásra, mert az rögzítené azt, hogy az első lépésünk mindenképp a védzáradéki eljárás továbbvitele és a moratórium fenntartása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs több kérdés, észrevétel (Nincs.), szavazásra teszem föl az 51. pontban lévő indítványt. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többség.
Az 52. pontban Ángyán József indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, ugyanis ez egy enyhítést jelentene, hiszen a jelenlegi megfogalmazás szerint a törvény kihirdetését követő 45. napot követően már alkalmazni lehetne a géntechnológiai bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat. A hatálybalépést követő 45 nap azt jelenti, hogy ez a határidő meghosszabbodik, tehát egy enyhítést jelentene. Az államháztartási törvény alapján az adott jogszabály kihirdetését követő 45. nap után lehet a pénzfizetési kötelezettséget előíró rendelkezést alkalmazni.
ELNÖK: Most ezt a matematikát magam is helyesnek látom a kormány álláspontja szerint.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Én ezt visszavonnám, szeretném bejelenteni. Nem tudom, hogy erre van-e lehetőség.
ELNÖK: Természetesen, mivel te vagy az előterjesztő.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Valóban a logika teljesen világos. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor a T/826/48. számú módosító indítvány került visszavonásra Ángyán József részéről, erről tehát nem szavazunk.
Az 53. pontban Czerván György és Ángyán József indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, de meg kell jegyeznem, hogy valójában a módosító indítvány első fele a gyakorlati életre vonatkozik, tehát magában a közösségi engedélyezési eljárásban ha elfogadásra kerül egy új GMO-s növényfajta, és úgy ítéljük meg, hogy ennek megfelelően a törvényt vagy pedig a végrehajtási rendeletet ki kell egészíteni, akkor természetesen a szükséges módosítási javaslatokat megtesszük. Így például ha nem kukoricafajta kerül engedélyezésre, hanem mondjuk burgonya, akkor abban az esetben nyilván a burgonyára is meg kell határozni valamilyen pufferzóna-távolságot, és ez meg fog történni.
A módosító indítvány második része viszont azt mondaná ki, hogy csak abban az esetben kerülhetne sor termesztésre, ha meg lenne határozva a pufferzóna mértéke. Már korábban is jeleztük, hogy ilyen nyíltan ezt nem lehet kimondani a törvényben, hiszen ez egyfajta tilalmat jelentene.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az 53. pontban lévő indítványt. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A tervezet sorszámozása alapján nincs további módosító indítvány. Kettő bizottsági módosító indítvány került előterjesztésre. Kérdezem, hogy a kormány képviselőjéhez odakerültek-e ezek. (Dr. Jasinka Anita jelzésére:) Igen.
Az elsőben a Gtv. 5. § (3) bekezdésének módosítására tesz javaslatot a bizottságunk. Kérdezem a kormány képviselőjét az indítványról.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottsági tagok részéről van-e kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Van még egy bizottsági módosító indítvány; ez helyesírási korrekciókat javasol, betűhibákat javít. A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az én asztalomon nincsen ez a módosító indítvány.
ELNÖK: Elnézést, akkor kérjük, hogy juttassanak el egyet a kormány képviselőjének részére. Egybeírás, különírás szabályai, betűhiba - reméljük, hogy ezek helyesek.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezt támogatni tudjuk.
ELNÖK: További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A bizottsági tagokat kérem, szavazzanak, amennyiben támogatják. (Szavazás.) Igen, egyhangú.
Tudunk-e olyan indítványról, amit a bizottságunknak kellene tárgyalni, de nem tárgyalt? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs ilyen, az 1. napirendi pontot lezárom.
A 2. napirendi pont az egyebek. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Holnap 10 órára kérném szépen, hogy pontosan jelenjen meg mindenki, nagyarányú bizottsági munkánk várható. Köszönöm szépen.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 19 perc.)
|
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa