MB-12/2006.
(MB-12/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2006. november 21-én, kedden, 13 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés résztvevői: *

A bizottság részéről: *

Megjelent: *

Helyettesítési megbízást adott: *

Meghívottak részéről: *

Hozzászólók: *

Általános bevezető *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

Egyebek *

 



 

Napirendi javaslat:

  1. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
  2. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

  3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
  4. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

  5. A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám)
  6. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

  7. Egyebek

 

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott:

Bedő Tamás (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz) Örvendi Lászlónak (Fidesz)

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Bajánházi László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 09 perc.)

Általános bevezető

FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait. Megkezdenénk a mezőgazdasági bizottság soron következő ülését. Köszöntöm az érdeklődőket, a munkánkat segítő tisztviselőket.

A bizottság tagjai előzetes jelzés alapján és írásban is megkapták a mai napra tervezett napirendi pontokat, három érdemi és az "egyebek" napirendi pont feltüntetésével. Kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel a napirendi pontokkal kapcsolatosan. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a napirendi pontokkal. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Rátértünk napirendi pontok tárgyalására.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Az 1. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok, azok közül is azok, amelyek a bizottság feladatkörébe tartoznak. A bizottság titkársága legyűjtötte ezeket, és úgy gondolom, képviselőtársaim előtt is ott van ez a legyűjtés. (Bólogatások.) Igen, jól gondoltam.

Az itteni ajánlás szerint a 207. és a 214. összefüggő ajánlási ponttal kezdenénk. Köszöntöm a kormány képviselőit, akik időközben helyet foglaltak. Kérdezem a kormány képviselőinek állásfoglalását erről a módosító indítványról.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előterjesztő képviselője ezt a módosító indítványt nem tudja támogatni. Két megjegyzést szeretnék hozzáfűzni.

Az egyik, hogy ezt azért sem támogatjuk, mert nem teljesen végigvitt javaslat a tekintetben, hogy uniós társfinanszírozású támogatás egyik lábának magyar hányadát kívánja csökkenteni. A támogatási arányszámok ismeretében az uniós lábat is csökkenteni kellett volna, és ezáltal a kiadási főösszeget is.

A másik, hogy a szaktárca képviselőivel egyeztetve a kimérés ütemezéséhez az eredeti előirányzatot elégségesnek ítéljük. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indítványtevő nyilvánvalóan - ez esetben ez én vagyok - az osztatlan földtulajdonok kimérésének a költségeit indítványozza ebben az előterjesztésben növelni, amely most már azt hiszem, 2002 óta nem rendeződött, és ezáltal nem rendeződött az osztatlan közös földtulajdonok konkrét névre írása, ami a magyar agrárstratégák és ezzel foglalkozó szakemberek véleménye szerint az egyik legnagyobb fekélye a továbbhaladásnak ezen a területen, a magyar birtokstruktúra-váltásnak. Ezt próbáltuk szándékunk szerint előterjeszteni, tudomásul véve a kormány képviseletének azon álláspontját, hogy az úgynevezett másik láb egy olyan területet érint, aminek következményei vannak. A szándék elsősorban természetesen az osztatlan közös földtulajdon kimérésének hatékonyabbá tétele. Ebben egyforma szándékot látunk, azzal viszont nem értünk egyet, hogy ez a mennyiség, ami be van terjesztve, megfelelő, mert különben nem tettem volna az indítványt. Az más kérdés, hogy esetleg másik lábat lehet hozzá találni.

További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 208. és a 209. összefüggő indítvány, Herényi Károly javaslata. A kormány képviseletének állásfoglalását kérem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Az indítványt az előterjesztő képviseletében nem tudjuk támogatni. A bormarketing ügyében tavaly született egy szakmaközi konszenzusnak ítélhető megoldás, mégpedig az, hogy a jövedéki adó 8 forint/literes mértékének csökkentésével egyidejűleg a szakma a bormarketing céljainak fedezetére, finanszírozására egy költségvetési támogatást nem igénylő konstrukciót működtet. Ezt átcsoportosítással kívánja a képviselő úr támogatással kiegészíteni. Ezzel nem tudunk egyetérteni.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nekem annyiban lenne, hogy elég sokat foglalkoztunk és magam is foglalkoztam ezzel a törvénnyel, amely a bormarketing alapját teremtette volna meg. Ez szakmailag az egyik legelhibázottabb törvény, mint tudjuk, hiszen tavaly ugyanilyen időben hozta meg a parlament, akkor jeleztük, hogy így működésképtelen, ez februárban bebizonyosodott, azóta nem működik. Kérdezem, hogy mivel ez egy szakmai törvény, tehát az FVM-hez tartozik, és azóta nem módosult, akkor mi az alapja annak, hogy most mégis csak a bormarketingre önálló címet föl lehetne venni. A törvényi előterjesztésnél volt egy probléma, hogy 8 forintos jövedéki adó megszűnését követő bor forgalomba hozatali járulék - most így nevezi a szakma - befizetése milyen arányban oszlik meg az Országos Borminősítő Intézet és a Bormarketing Kht. között. Ezt milyen törvényi elrendezéssel szeretnék tisztázni, hogy jogalapot teremtsenek ennek az önálló jogcímnek a feltüntetésére?

(Horváth Zoltánné jelezésére:) A titkárság jelzi, hogy elvileg az FVM részéről is vannak itt, illetve kellene, hogy legyenek itt kollegák, akik esetleg ebben tudnak segíteni a PM-es kollegáknak. (Nincs jelzés.) Sajnálattal állapítom meg, hogy a mezőgazdasági bizottságnak a költségvetés szakmai kérdéseivel foglalkozó ülésén az FVM nem képviselteti magát. (Mostbacherné dr. Bessenyei Emília: Elnézést, itt vagyunk, de nem erre a kérdésre készültünk. - Többen: Akkor nincsenek itt!) A módosító indítványok egyértelműen mutatták, hogy itt a bormarketinggel kapcsolatosan fogunk tárgyalni javaslatokat.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Kérem, szíveskedjék ezt jegyzőkönyvbe venni.

ELNÖK: A bizottság egyelőre nem tudott érdemi választ kapni az általam feltett kérdésre a bormarketinggel kapcsolatosan. Ezt így leszögezhetem. A PM képviselői esetleg tudnak-e valamit hozzátenni?

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Én voltam itt, amikor költségvetést tárgyaltunk. Én - államtitkári szinten. (Zaj.) Orosz Sándor volt az elnök...

ELNÖK: Egy pillanat. A kormány képviselőjének adnám meg a szót, ha van hozzáfűznivalója az itteni polémiához.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Van, köszönöm a szót. Elnök úr az érvelésében azt kérdezte, hogy amíg szakmai törvény nem rendezi a megosztását ennek a befizetésnek, addig miért van előirányzat a törvényben. Ez volt a kérdés.

ELNÖK: Gyakorlatilag igen.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez egy tyúk-tojás polémia a tekintetben, hogy ha nem nyílna előirányzat a törvényben, és a szaktörvény rendezné menet közben ezt a megosztást, akkor az előirányzat hiánya lenne a probléma, amit nem lehetne megoldani. Ebből az érvelésből ez következik. Egy.

Kettő: amennyiben a szakmai törvény hiányossága miatt az előterjesztésben szereplő előirányzat ítélhető fölöslegesnek, akkor fölöslegesnek ítélhető annak kiegészítése is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nem, nem fölösleges, minden bizonnyal nem. De ha jól emlékszem, a 60 százalék mintegy 2-2,5 milliárd forintot jelentett volna a bormarketingnek. Gondolom, a módosító indítvány előterjesztője is ezt vette észre, hogy ide viszont csak 1,5 milliárd előirányzat került, jegyzem meg.

Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért az előterjesztéssel? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

Következik a 210., összefüggésben a 142. indítvánnyal, Pettkó András részéről. A kormány képviseletének álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány képviseletében az első körben csak olyan fejezetek közötti átcsoportosítást tud támogatni, amelyben a két fejezet vezetőjének egyetértésével rendelkezünk. Itt a javaslat a miniszterelnökségi fejezet egy meghatározott előirányzatát kívánná csökkenteni, amely előirányzat csökkentését a kormány képviseletében nem tartjuk lehetségesnek.

Köszönöm.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Kis Zoltánnak adok szót.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nekem csak annyi észrevételem lenne, hogy Pettkó András jól tapintott rá a lényegre, mert két olyan módosító indítványa van, ami ezeket az úgynevezett lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásokat kívánja csökkenteni. Az egyik tételben - persze ez alternatív javaslat - az erdei kisvasutakra, a másiknál az erdészeti alapokra rakná a pénzt.

Nekem csak annyi a megjegyzésem, hogy a kormány próbálja meg egy picikét ezt tényleg átgondolni. Én tudom, hogy erre a 3 milliárdra 842 ezren fognak rárepülni, mert ez sokaknak csípi a szemét. Nekem is, megmondom őszintén. Itt azért ki lehetne alakítani egy olyan kompromisszumos javaslatot, ami ezeket a szerintem magas lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó PR-kiadásokat némiképpen csökkentené, aztán lehetne arról beszélni, hogy milyen célokra menjen. Akár az átépítésre is fel lehet használni, mert arra is ráférne - azt hiszem, ott 1,5 milliárd van egész évre betervezve -, akár olyan célokra, mint amit Pettkó képviselő úr javasol. Csak megjegyzem, hogy lehetne egy munkacsoportot alakítani, ami nem össze-vissza, egymással párhuzamosan, de ennek a szerintem is magas összegnek némi finomítását és átpakolását kezdeményezné, hogy elkerüljük azt a viccet, amikor szerencsétlen Brezsnyev elvtárs és Lenin elvtárs a hajón beszélget, hogy miért nem megy a hajó, aztán kiderül, hogy a motor három hajókürtre van kötve, egyet rákötöttek a hajócsavarra, aztán elindult valahogy. Tehát ez egy ilyen hajókürtös tétel itt a költségvetésben, amitől az még nem fog jobban menni. Nem olyan nagy tétel ez, tudjuk, szimbolikus a dolog, de akkor is lehetne ezen egy kicsit gondolkodni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e az indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl a módosító indítványt. Ki az, aki támogatja Pettkó András indítványát? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 211. pontban Font Sándor indítványa. A kormány képviseletének álláspontja?

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány képviseletében nemmel kell voksolnom. Ez egy régi vita, hogy egy támogatási előirányzat, amely több támogatási tételt vagy alprogramot tartalmaz, mennyire kerüljön konyhanyelven szólva alábontásra a költségvetésben. Természetesen amellett is szólnak érvek, hogy legyen külön akár ez a tétel, akár más tételek, amellett is szólnak, hogy nem szükséges külön. A legfőbb érv - nem elsősorban az indítványban, hanem többen hivatkoztak az Állami Számvevőszékre az általános vitára való alkalmasság megtárgyalásakor is - az átláthatóság. Tekintettel arra, hogy ez az egyetlen tétel, amit ebből a költségvetési előirányzatból az MVH folyósít, ráadásul kiutalással, nem önbevallással, míg a többit önbevallással az APEH-től igényli, az átláthatóság véleményünk szerint úgy, hogy egy előirányzat van a jövedelemkiegészítésekre, biztosított.

Köszönöm.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Czerván György!

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Engem nem győzött meg a kormány képviselője. Az ÁSZ leírta - azt hiszem, talán már másodszor -, hogy ezt külön soron kéne hozni. Sőt úgy emlékszem, a költségvetés általános indokolásánál úgy kezdődött ez a mondat az ÁSZ-jelentésben, hogy a PM költségvetés-tervezési köriratában is szó volt erről. Úgy látszódna - a király meztelen -, hogy mit fedeznek a folyó kiadásokra adandó támogatások, ha megpróbáljuk külön soron hozni, mint ahogy az ÁSZ is kéri, akkor látjuk, hogy mi marad a determinációra meg a tiszta nemzeti támogatásokra: gyakorlatilag semmi. Arról nem is beszélve, hogy ennek nem is 78 milliárdnak kéne lenni, hanem igazság szerint 103 milliárdnak, amire szerintem még visszatérünk a későbbiek folyamán. Tehát mindenféleképpen indokoltnak látom, hogy ezt külön soron hozzuk, minden érv emellett szól szerintem, az ÁSZ jelentését pedig mindenki pártállástól függetlenül dicsérte.

ELNÖK: Köszönöm. Jakab István kér szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csatlakozva Czerván György képviselőtársamhoz, igen, meg kell jeleníteni, hogy lássuk, miből gazdálkodunk. Ha meg sem határozzuk az összeget, ha csöndben levisszük menet közben egy lényegesen kisebb értékre, akkor ez még csak nem is látható. Tehát azt kérjük az ÁSZ-hoz hasonlóan, hogy az, amit kormányhatározatban a magyar parlament elfogadott, rögzített, igenis azok, akiket ez megillet, kapják meg, és jelenjen meg külön költségvetési soron.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Azért vagyunk ilyenkor kellemetlen helyzetben, mert az általunk többször fölemlített Gyurcsány-csomag hatása többek között ez a 25 milliárd forint. A másik az a 60 milliárd, ami a kompenzációs felár miatt kerül elvonásra a gazdálkodóktól. Amikor ez többször fölmerül a parlamenti vitában, akkor Magda Sándor mindig megkérdőjelezi. Csak Magda Sándorral nyílt vitában nem tudunk vitatkozni parlamentáris keretek között. Tudnánk vitatkozni vele a mezőgazdasági bizottságban, de hát Magda Sándor nem tagja a mezőgazdasági bizottságnak. Arra szerettem volna csak rávilágítani, ha jelen lenne Magda Sándor, hogy itt tisztán látható, hogy a 25 milliárd forint hiányzik, az nincs itt. De nemcsak nincs itt, hanem az a 78 milliárd, amit képviselőtársaim és előzőleg természetesen az ÁSZ is megemlített, egy összevont címen található, és a lecsökkentett 25 milliárd forinttal történő támogatás így még inkább aggályos az érintettek részére, föltehetik magukban a kérdést, hogy vajon a 78 milliárd az 78 milliárd lesz-e. Lehet, hogy azt mondják, hogy ez gyanúsítgatás, de akkor kérdezem én, miért nem lehet külön jogcímen szerepeltetni, ha már azt bevallotta a kormány és először is Gráf József szakminiszter úr, hogy 103 milliárd helyett 78 lesz.

Gyurcsány Ferenc a parlamenti vitában, amikor Medgyasszay László kérdezte őt, akkor pozitívumként említette, hogy megvan a 78 milliárd, csak szegénynek nem szóltak, hogy nem annyinak kéne lenni, hanem 103 milliárdnak, tehát az ő bejelentése nem pozitív bejelentés volt, hanem negatív. Az ilyen hírek miatt az érintettek roppant módon aggódnak, hogy egyáltalán a lecsökkentett összeg vajon eljut-e hozzájuk. Ezért egyszerűen nem értem, hogy miért nem akarja ezt az FVM külön soron szerepeltetni, ha annyira tiszta, és bevallották, hogy a Gyurcsány-csomag 25 milliárdot elvesz a top-upból; kész, ilyen most a költségvetés helyzete. Vagy van még takargatnivaló, hogy ezt nem lehet külön soron szerepeltetni? Kérdezem is a kormány képviselőjétől, hogy jogtechnikai oka van, strukturális oka van, más szándékbeli oka van, vagy nem is tudom, hogy kérdezzem még meg, hogy ezt miért nem lehet külön soron szerepeltetni.

Nem titkolom, lesz még olyan módosító indítványunk, ami ezt a 78 milliárd forintot vissza szeretné vinni 103 milliárd forintra, tehát mi még ezzel sem elégszünk meg, hogy külön soron szerepeljen. Most azért mutattuk be, hogy szerepelhet-e külön soron, mert tudja mindenki, hogy 78 milliárd lesz, bejelentették. Akkor miért nem lehet külön soron szerepeltetni? Mondom, mi itt nem állnánk meg, és nem is fogunk, hogy külön soron is kellene szerepeltetni, további 25 milliárd forrást próbálunk még hozzátenni kapcsolódó indítványainkban.

A kormány képviseletét kérdezem ezzel kapcsolatban.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A fejezeti indoklások között szerepel egy mondat, ami arról szól, hogy az előző évi NVT-forrásokból az Uniótól 15 milliárd forint átcsoportosítását szeretné kérni, kezdeményezi a szaktárca, illetve a magyar kormány. Nem szeretnénk veszélyeztetni egy igenlő választ.

Köszönöm.

ELNÖK: Értem, azaz nem értem. Kérdezem a bizottság tagjait, további kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 213. pontban lévő indítvány következik, ami összefügg a 141-essel, Pettkó András indítványa. A kormány képviselőjének álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány ugyanazon okból, mint Pettkó képviselő úr másik indítványát, ezt sem tudja támogatni; itt is fejezetek közötti átcsoportosításról volna szó. Köszönöm.

ELNÖK: A bizottsági tagokat kérdezem, hogy van-e kérdésük, észrevételük. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl a módosító indítványt. Ki az, aki támogatja Pettkó András 213. pontban lévő indítványát? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 214. pontban Font Sándor indítványáról kérdezem a kormány képviseletét.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, bocsánatot kérek, ezt az elsőként előttünk lévő indítvány keretében keresztben megtárgyaltuk, ha jól látom.

ELNÖK: Valóban így van, ez kapcsolódott ahhoz az indítványhoz.

Akkor rátérhetünk a fejezeten kívüli normaszövegi indítványokra. A 36. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványáról a kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány képviseletében támogatjuk az indítványt.

ELNÖK: Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy van-e kérdésük, észrevételük. (Senki sem jelentkezik.) Miután nincs, szavazásra teszem föl a módosító indítványt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez többség.

A 111. pontban Nagy Andor, Balogh József és más képviselők indítványa, amely a 270. pontban lévő indítvánnyal függ össze. A kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány képviseletében nem tudjuk támogatni az indítványt; fejezetek közötti átcsoportosításról van szó. Egy olyan kormányzati háttérszervezet, amelyik 2007-ben alakul ki, és a racionálisabb, takarékosabb gazdálkodás feltételeinek megteremtésére ad lehetőséget, előirányzatának csökkentésére nem látunk módot.

Köszönöm.

ELNÖK: Kis Zoltán!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Erre csak annyit tudok mondani, mint Pettkó képviselő úr módosítójára, hogy ezzel a problémával is foglalkozni kellene, mert a Natura 2000-es területekre vonatkozó szabályok már élnek. Elképzelhető, hogy ez a beállított 100 millió forint erre a kártalanításra nem lesz elég, főleg ha még az NVT-n belül is az az átcsoportosítási igény megjelenik, amiről a főosztályvezető úr az előbb említést tett, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság még nem tudja, hogy hogy fog dolgozni.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Valóban a szakmai törvényekkel a természetvédelem egy nagyon erős pozíciót ért el, néha a gazdálkodókkal szemben; mondjuk ki, hogy akik gazdálkodnak, azok naponta találkoznak ezzel. Ezt a gazdálkodók talán időnként tudomásul is vennék, ha az őket ért korlátozásnak valami ellentételezését megkapnák, de erre vagy csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem kerül sor. Tehát az indítványtevő jól érzékelteti ezt a helyzetet, és további 100 millió forintot szeretne tenni erre a jogcímre, a kártalanításra.

A kormány képviselőjét kérdezem. (Dr. Kis Zoltán: Az előbb nyilatkozott.) Ez elégséges? Mert én csak arról hallottam nyilatkozni, már elnézést, hogy az a láb, ahonnan elvesz, tehát a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága egy olyan intézmény, amelynek a működéséhez kell ez a pénz. Én ezt a lábát hallottam, a másikat nem, ahova tenné ezt az összeget.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Lehet, hogy nem voltam kellőképpen világos, amikor az általános érvelés kapcsán arról beszéltem, hogy soha nem azt vitatja a kormány a módosító javaslatoknál az állásfoglalásában, hogy hova kellene még több pénz, hanem azt, hogy ahonnan elveszik, ott legalább annyira hiányzik. Ha itt az van, hogy még több kell kimérésre, még több kell erdei vasútra, még több kell erdőtelepítésre, arra nyilván tőlem észérveket ne tessék várni, hogy azt mondjam, hogy erre nem kell több pénz.

Köszönöm.

ELNÖK: Jakab István és Herbály Imre jelentkeznek. Egymás után adom meg a szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Ha a gazdát a gazdálkodási tevékenységében akadályozzák, azaz nem tud olyan tevékenységet folytatni, hogy az adott területen a maximális jövedelmet elérje, ha ezt jogszabályokkal befolyásolják, gátolják, és ezért a másik oldalon nem teljesíti az előírásokat, akkor bírsággal sújthatják. Az Európai Unió felé milyen módon tud ebben az ügyben érdemi választ adni a kormány ezekre a kérdésekre? Ezt is meg kellene nézni, mert ez ma már nemcsak szándék kérdése, hogy akarok-e biztosítani, vagy nem, hanem egyfajta kötelezettség is. Gondoljuk mi.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Herbály Imrének adom meg a szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én alapvetően egyetértek azzal a céllal, amit a módosító indítvány benyújtója el akart ezzel érni, de úgy gondolom, a fejezeten belül kell majd megtalálnunk és megegyeznünk a Környezetvédelmi Minisztériummal, mert hisz' mi már megtanultuk, hogy addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér; jó lenne, ha ők is megtanulnák.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A kormány képviselőjének visszaadnám a szót, amennyiben reagálni szeretne valamelyik hozzászólásra.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, nem kívánok reagálni.

ELNÖK: Akkor szavazásra teszem föl ezt a módosító indítványt. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 175. számú indítvány a 354. számú indítvánnyal függ össze, Simon Gábor képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselői indítványt nem tudjuk támogatni. Nem azért, minthogyha ahova menne a pénz, ott nem hasznosulna kellően, hanem ahonnan javasolja a forrásátcsoportosítást, ott ez a 15 százalékos csökkentés a működőképességet is veszélyeztetné.

Köszönöm.

ELNÖK: A bizottsági tagok részéről kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.

A 178. pontban lévő indítványra térünk rá, Pettkó András indítványára, amely kapcsolódik a 137. ponthoz. A kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni a korábban kifejtettek miatt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A bizottsági tagok részéről kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, Pettkó András indítványáról szavazunk. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 226. pontban Mikola István és társai indítványa szerepel, amely kapcsolódik a 315. pontban lévő indítványhoz. A kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány képviseletében ezt az indítványt nem tudjuk támogatni, mert az IRM háttérintézményei előirányzatait csökkentené és ezzel az intézmény feladatainak ellátását veszélyeztetné.

ELNÖK: Látjuk, hogy az elvont pénz átirányítását az Egészségügyi Minisztérium keretén belül az Élelmiszer-biztonsági Hivatal megerősítésére szeretné fordítani, ismerve a naponta megjelenő közhíreket az emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerekről. Gondolom, az indítványtevők valami hasonlóra gondoltak.

Kérdés, észrevétel? Kis Zoltán jelentkezett.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ismerve a mi korábbi döntésünket, hogy ezt szeretnénk egy egységes hatósághoz telepíteni, aminek a gazdája mondjuk az FVM lenne, én ennek a módosító indítványnak nem látom jelenleg az értelmét.

ELNÖK: Csak ehhez még figyelembe kellene venni a mostani kormányzati átszervezésről szóló törvénytervezetet, és akkor talán lehetne rendezni egy ilyen stratégiai kérdést, amivel én történetesen egyetértenék, de szándékot jelen pillanatban nem látok rá. Itt a másik törvényről beszélek, amit a 3. napirendi pontban fogunk tárgyalni; abban nem látunk ilyen szándékot, amit Kis Zoltán itt megjelölt.

Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), akkor szavazzunk a 226. pontban lévő indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 337. pontban lévő indítvány következik, Herényi Károly indítványa, amely kapcsolódik a 347. pontban lévő indítványhoz. Talán szándékában valami hasonlót akar, hiszen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget szeretné megerősíteni anyagilag. A kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tudunk egyetérteni ezzel a fejezeten belüli átcsoportosítással, amely az SZMM igazgatásából az egyik intézmény előirányzatát szeretné növelni. Nem arról van szó, hogy a fogyasztóvédelem teljesen ki van stafírozva, hanem arról, hogy akkor az SZMM igazgatása válik működésképtelenné.

Köszönöm.

ELNÖK: A bizottsági tagoktól kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazzunk a 337. pontban lévő indítványról. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 341. pontban lévő indítványra térünk rá, Herényi Károly indítványára, amely kapcsolódik a 358. pontban lévő indítványhoz. A kormány képviseletét kérdezem erről.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni; ugyanazon szervezet egy másik háttérintézményéből, a Munkavédelmi Felügyelőségből akarja megerősíteni a fogyasztóvédelmet. Ez a szociális és munkaügyi fejezeten belül egy olyan átcsoportosítás lenne, amivel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium véleményének kikérése után nem tudunk egyetérteni.

Köszönöm.

ELNÖK: A bizottsági tagoktól kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl a 341. pontban lévő indítványt és a kapcsolódóját. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

Az eddig benyújtott indítványokat, ha jól látom, letárgyaltuk. Czerván György kér szót még a napirendi pont keretén belül.

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Igen, még ehhez a napirendhez szeretnék hozzászólni, illetőleg egy kérdést szeretnék feltenni, ha megengedi elnök úr, illetve képviselőtársaim, és a válasz függvényében szeretnék indítványt tenni esetlegesen bizottsági módosító indítványra, ha erre van lehetőség.

ELNÖK: Igen, tessék.

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): A 27. § (1) és (2) bekezdésével kapcsolatos a kérdésem. Ez a paragrafus azt szabályozza, hogy az uniós támogatások AVOP-on kívüli részét - tehát az AVOP egy kivétel - a Kincstár kamatmentes hitel útján hogyan finanszírozza meg, tehát mielőtt az uniós támogatás megjön. Majd a 2. § azt mondja, hogy a vidékfejlesztési stratégiai tervben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatók így a Kincstár által, tehát kamatmentesen, amennyiben ezt az összeget az Unió - és itt jön a lényeg - még 2007-ben kifizette. Én azért elég könnyen el tudom képzelni, hogy az Unió ezeknek a vidékfejlesztési támogatásoknak a nagy részét nem fogja 2007-ben kifizetni. Ez pedig akkor azt jelenti, ha jól értelmezem, és erre vonatkozik a kérdésem, hogy ezt a Kincstár nem finanszírozza meg. Akkor viszont úgy gondolom, hogy erre célszerű lenne egy módosító indítványt, ha egyetértenek képviselőtársaim, beadni. Illetve meg is próbáltuk már ezt fogalmazni, amit most megkap mindenki. Ez ugyanis óriási problémákat és feszültségeket okozhat, de ha megcáfol a kormány képviselője, akkor örömmel veszem tudomásul.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Eddig csak egy halk megerősítést kaptunk a felvetett aggodalmadra. A kormány képviseletének adnám meg a szót.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem vagyok most ebben a kérdésben teljesen felkészült, de ha jól emlékszem, 2006-ban a kincstári egységes számlára történő, konyhanyelven szólva bejárását az NVT ügyeinek egy kivételes ügynek tekintettük. Az NVT-be a pénzeknek 2007-ig be kell érkezni. Nem tudok mást mondani, de nem akarom megakadályozni a bizottsági kapcsolódó módosító indítvány benyújtását - nyilván eldöntik -, ha benyújtják, tanulmányozni fogjuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A bizottság tagjait arra szeretném kérni, függetlenül attól, hogy ennek a bizottsági módosító indítványnak mi lesz a sorsa - hiszen értjük a kormánypárti képviselők helyzetét, konfliktust nyilván nem ildomos gerjeszteni a kormány és a kormánypárti képviselők között netán egy véleménykülönbséggel -, hogy ezt a most kiosztott módosító indítványt nyújtsuk be, mert ezzel megnyitjuk a 27. § összes alpontját. Utána folytassák le a kormánypárti képviselők a kormány illetékeseivel azt a beszélgetést, hogy lehet-e vajon ezen a szándékon változtatni. Ha nem lehet, akkor ezt az indítványunkat a kormány a nem támogatotti sorra teszi, a parlament pedig le fogja szavazni. Ha most nem nyúlunk hozzá, utána nem fogunk tudni ebbe belenyúlni, pontosabban csak a pénzügyi bizottságnak van különleges lehetősége, hogy utólag még belenyúljon egy meg nem nyitott szakaszba. Tehát ha a bizottság ezt az indítványt benyújtja, problémát nem okozunk, házon belül a politikai egyeztetést a kormány és a kormánypárti képviselők lefolytatják erről. Lehet, hogy nem is ez a helyes indítvány, amit most teszünk, ezt is hozzáteszem. Lehet, hogy azt mondják, hogy értjük a problémátokat, de ezt ne így orvosoljuk, hanem emígy, és egy ilyen típusú módosító indítvánnyal tudnánk megoldani, és akkor a bizottság azt is befogadja, illetve a 27. § bármely pontjához beilleszthető lenne a későbbiekben. Ez lenne a javaslatom.

Azt hiszem, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel, azok értik, hogy ez milyen gondot okozhat. Nem tudjuk a kormány szándékát, hogy most miért a 2007. évhez köti a finanszírozást, és az Uniótól átutalt pénzekhez. Itt alelnök úrral beszéltünk egy pár szót, miután jeleztük neki ezt a fölvetésünket. Nagyon örülnénk, ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek minél hamarabb elkészülnének, de hát azért láttunk már pályázatkiírást, arra való bejelentkezést. Annak a sikerességét tekintve a pénz esetleges átutalása fizikai képtelenség, hogy 2007-ben valójában teljesüljön, ha végiggondoljuk ezt a folyamatot. Örülünk, ha 2007 első félévében érdemleges pályázatok egyáltalán kiírásra kerülnek, nemhogy még a pénzátutalások is megtörténjenek. Lehetetlen.

Tehát azt kérem szépen szakmai okok miatt, hogy a bizottság többsége ezt méltányolja, és mondom, hogy ha ez bármilyen elutasításban részesül a kormány részéről, és nem bírjuk a szakmai érveinket tartani, akkor ezt az indítványt úgyis le fogja szavazni a parlament, illetve a kormány a nem támogatott sorba fogja tenni, vagyis elbukik az indítvány. Tehát problémát nem okozunk vele.

Kérdezem a bizottsági tagokat, van-e észrevételük. Kis Zoltán jelentkezett.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Én csak jogászkodnék. Ez a költségvetési törvény a 2007. évre szól, tehát ebben nem lehet egy biankót adni a pénzek vonatkozásában. A jogi előkészítés lényege, hogy egy adott idő-intervallumot vegyen figyelembe, és a 2007. év ezért került ebbe bele. Ha a 2007-es kifizetések nem történnének meg, akkor még van mód arra, hogy ezt utólagosan a következő évben, ha nem érkeztek be a pénzek, az Országgyűlés a Kincstár vonatkozásában a kamatmentes hitel tekintetében rendezze, de nem nyithat olyat, hogy nincs benne a határidő. Azt írhatnánk még be, hogy 2007. december 31-ig, ennyit lehetne még ezen túl beírni, mint ami ebben a szövegben van. Szakmailag abszolút értem a problémát, de ha rám bíznák - ha én lennék egy előadó kettő a minisztériumban -, hogy kodifikáljam ezt a szöveget, én is ragaszkodnék hozzá, hogy a 2007. év szerepeljen benne. Arról szól ez a történet.

ELNÖK: Zoltán! Említettem itt az indoklásomban - (Dr. Kis Zoltán: Jogászkodtam!) Rendben. -, hogy nem biztos, hogy jogtechnikailag ez a helyes indítvány, amit most beteszünk, én ezt fenntartottam, például erre való tekintettel, amit most elmondtál, és értem is a te indokodat. Ezért mondtam, hogy nem biztos, hogy ez a helyes indítvány, de nyissuk meg a 27. §-t, hogy utána esetleg a kormánnyal egyeztetve a jogtechnikailag helyes megoldást is hozzá tudjuk majd a későbbiekben tenni. Ha ez tényleg nem helyes, amit teszünk, akkor meg úgyis halott ez az indítvány, hiszen egyértelmű, hogy ki lesz szavazva. Én csak erre tettem indítványt, és fenntartom, hogy nem biztos, hogy ez a helyes megoldás a felvetett problémára.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Hallgassuk már a jelenlévő kormányzati képviselőket, ha vannak.

ELNÖK: Tanulmányozzák. Czerván Györgynek adok szót.

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Egy villámkérdés, és elnézést, ha szakmailag nem túl pontos a kérdésem. Az előző évi költségvetésnél, tehát a 2006-osnál ez a téma hogyan volt megfogva? Én sem hoztam most magammal az előző évit, de kíváncsi lennék arra, hogy vajon benne van-e ott ugyanez 2006-os korláttal. (Dr. Kis Zoltán: Az áthúzódókra van egy utalás, mert ott voltak áthúzódók.)

ELNÖK: Jakab István alelnök úr!

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök úrhoz csatlakozva azt kérném tisztelettel a képviselőtársaktól, hogy adjunk egy esélyt magunknak egy újabb egyeztetésre. Az indokom pedig a következő. Az előző években, ha csak a top-upot vesszük figyelembe, a 2006. évi kifizetések forrását 2007-ben teremtjük meg. Ha az egyik oldalon ez működik, akkor a másik oldalon a fejlesztéseknél nem lehet áthúzódás? Lehet, hogy nincs igazam, de azt gondolom, hogy ha nyugodtan akarunk továbblépni, körültekintően eljárni, akkor érdemi válaszokat kell kapnunk egy érdemi vitában, és ehhez az érdemi vitához egyetlen módosító elfogadásával meg tudjuk teremteni az alapot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Herbály Imre alelnök úr is szót kért.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! 15 perc tárgyalási szünetet kérek. (Dr. Kis Zoltán: Elég 10 perc is.) Jó, majd akkor visszajövünk.

ELNÖK: 14 óra 10 percig tárgyalási szünetet rendelek el.

(Szünet: 13.57-14.02)

ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülést. Minden képviselőtársunk megkapta azt a bizottsági módosítójavaslat-tervezetet, amely a szünet előtti időszakban megtárgyalásra került. Kérdezem - miután a tárgyalási szünetben tisztáztuk ennek hatását -, hogy ki az, aki támogatja ezt a bizottsági módosító indítványt benyújtásra. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.

Kérdezem, hogy van-e még olyan indítvány, a bizottsági tagok részéről ismert-e olyan, amit tárgyalnunk kellene és nem tárgyaltunk, vagy amit be kellene emelnünk a tárgyalandók sorába. Kis Zoltán jelentkezik.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Találtam még itt egy lapot a T/1296-oshoz: 27879...

ELNÖK: Ez a 2. napirendi pontunk lesz.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ez is a költségvetéshez van. (Jelzésre:) Bocsánat, felkészületlenségem okán kérek elnézést.

ELNÖK: Én enyhe figyelmetlenségnek mondanám, mert Kis Zoltánról felkészületlenséget elképzelni nem lehet. Tehát az idén a költségvetéstől függetlenül nyújtották be a költségvetést megalapozó 24 indítványt.

Amennyiben az 1. napirendi ponthoz nincs további kérdés, észrevétel... (Bajánházi László jelentkezik.)

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyetlen momentumra szeretném felhívni a figyelmet, most már nem mint a kormány képviselője, hanem mint agrárszakember. Hosszú évek óta először fordult elő, hogy a módosító indítványok között nincs olyan, amelyik agrártámogatást csökkentene, vagy agrártámogatásból csoportosítana át. Hogy milyen következtetést vonnak le ebből, az az önök dolga. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Én le is vontam: bizonyára mindenki látja, hogy innen vétek lenne elvenni pénzt, mert ez is kevés. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Rátérünk a 2. napirendi pontra: a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz - ami T/1296. számon került benyújtásra - érkezett módosító indítványokat fogjuk megtárgyalni. Ez ugyancsak az előttünk lévő ajánlásba lett összefűzve, ennek a második részében találjuk meg, mondhatjuk úgy is, hogy a végén. Külön kigyűjtésre kerültek a bizottságunkat érintő módosító indítványok.

Ezek sorában először Gegesy Ferenc általam elég összetettnek látott indítványát fogjuk megtárgyalni, amely a 2., 7., 8. és 72. indítványokkal függ össze. A kormány képviselőjének álláspontját kérdezem erről.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt a módosító indítványt. A módosító indítvány lényege abban foglalható össze, hogy egy szervezetnek törvényben kizárólagos jogot szeretne javasolni a jogtalanul igénybe vett uniós támogatások visszaszerzésére. Tekintettel arra, hogy hatósági jogosítvánnyal ez a szervezet nem rendelkezne - hiszen az az állami adóhatóság feladata -, szerződést meg az NFÜ szabadon köthet azzal, akivel akar, vagy akit megversenyeztet jó esetben, ezért ennek a monopolszervezetnek a törvényi alapon való létrehozását nem támogatjuk.

Köszönöm.

ELNÖK: Értem. Kis Zoltánnak adok szót.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Én sem ajánlom a tisztelt bizottságnak, hogy támogassa, mert abban a pillanatban az a jelenleg még meglévő viszonylagos elkülönültség, ami az FVM európai uniós pénzeit illeti, szintén csorbulna, mert ez még megmaradt itt egy külön szervezetként.

ELNÖK: Hát szomorú lesz Gegesy úr, mert láthatólag valaki nagyon sokat dolgozott ezen az indítványon, mire ezt ilyen szépen összeszedte. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra teszem fel a benyújtott módosító indítványokat. Ki az, aki támogatja a 2. és a kapcsolódó 7., 8. és 72. számú indítványokat? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen, nem kapta meg az egyharmadot sem.

A 30. sorszámon benyújtott indítványra térünk rá, amely Domokos László képviselőtársunk indítványa. A kormány képviseletét kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja ennek a módosító javaslatnak az elfogadását. Itt arról lenne szó, hogy azok a szervezetek, amelyek privatizációra kerülnének, a törvényből kikerülvén, egy új lista jönne létre, amik valóban hosszabb távon meghatározott állami tulajdoni arányban állami hatókörben maradnának, amik meg nem, azok nem. E módosító javaslat elfogadása esetén az eredeti lista maradna.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Csak kérdezem: akkor az eredeti lista nagyobb értékesítési szabadságot jelentene a kormánynak?

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Ezek nem kerülnének eladásra, ha jól értem.

ELNÖK: Van, amelyiknél tulajdoni részt módosít, van, amelyiknél pedig leköti, hogy 100 százalékos állami tulajdonban marad, mondjuk a Concordiánál.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Bocsánatot kérek. Az eredeti lista bővebb. Most, ha a törvényjavaslat szerinti lista kerülne elfogadásra, az szűkebb, ami nem kerül bele, az eladható.

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Ezek kikerülnének azok közül, amelyek itt föl vannak sorolva.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem, nem. Elnézést kérek. Ha a 31-es listát áttekintik, az teljes mértékben megegyezik a törvényjavaslat szerinti listával, csak a felvezető szöveget módosul, semmi más. Domokos képviselő úr javaslata azt mondja, hogy ez kerüljön ki teljes egészében a törvényjavaslatból, maradjon meg a 95-ös törvény eredeti listája, ami ennél bővebb, több állami tulajdon megtartását tartalmazza.

ELNÖK: Értem. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazásra teszem föl a módosító javaslatot. Ki az, aki ezt támogatja, tehát a több állami tulajdon megtartására tett indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 31. pontban Podolák György képviselőtársunk indítványa következik. A kormány képviseletének álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk, tekintettel arra, hogy szövegpontosításról van szó.

ELNÖK: Hát igen, itt már kezdik átvezetni a másik törvénynek a még nem létező hatását, ami a 3. napirendi pontunkban van. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem föl a módosító javaslatot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többség.

Rátérünk a 48. pontban lévő indítványra. Ez Simon Miklós és Font Sándor indítványa. A kormány képviseletének adom meg a szót.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány képviseletében a módosító indítványt nem tudjuk támogatni, tekintettel arra, hogy egy kört a járulékfizetési kötelezettség alól mentesíteni szeretne. Az egységes egészségbiztosítás felé történő lépés volt a kormány eredeti javaslata.

Egy mondatot szeretnék még hozzáfűzni. Az önmagában, hogy gazdasági tevékenység kapcsán egy meghatározott tulajdonosi, üzemszervezeti kör gazdaságpolitikai megfontolásból adómentességben részesül, nem jelenti azt, hogy minden egyéb szabályrendszerben is feltétlen külön elbánásban - főleg kedvezményes elbánásban - kell, hogy részesüljön. A kettő nem függ össze.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Csak szerettünk volna segíteni Karsai úr azon mély dilemmáján, ami az általános vitára való alkalmasság tárgyalásakor többször kérdésként fölmerült, hogy a 75 éves papa és a 73 éves mama, aki kilenc gyermeket fölnevelt, vajon társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezett lesz-e; ezt több soron elismételte. Erre aztán megkaptuk a választ, hogy igen, az lesz, ha a jelenlegi formájában marad ez a törvénytervezet. Lehet, hogy ez az indítványunk nem teljesen fedi le azt a szándékot, amit Karsai József úr a kérdésében föltett, de a szakasz megnyitásával remélem, hogy akár kapcsolódó indítvánnyal, akár a bizottsági indítvánnyal a kérdését tisztázni fogjuk majd tudni a későbbiekben.

Kis Zoltán!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): A múltkor már azért egy kicsit tisztáztuk. Tehát akinek egyéb jogviszony folytán megvan a biztosítotti háttere - vasutas, ápolónő, tanár és emellett őstermelő, vagy nyugdíjas és emellett őstermelő -, annak nem kell járulékot fizetnie. Függetlenül attól, hogy én hány éves vagyok, ha nekem nincs nyugdíjam, tehát nem fizettem be semmit a büdös életben, mert én úgy szeretnék járni kórházba, hogy ne kelljen vizitdíjat fizetnem, tolják alám a sámlit, tegyék belém a kanült, de b...-k (Sic.!) fizetni, már bocsánat a kifejezésért, azt fölháborítónak tartom! Fölháborítónak tartom a ti pénzeteken, mindenki pénzén, és ezt még országgyűlési képviselők próbálják megcsinálni! Ha nekem van valami bevételem valamilyen tevékenységem folytán - hogy az kevés vagy sok, azt ne vitassuk, valószínűleg kevés; marha kevés -, és amikor a 60 ezer forintos minimumbérre bejelentett takarítónő után is be kell fizetni a járulékot, én meg termesztem a kisuborkát meg a nagyuborkát, és úgy döntök, hogy nem fogok fizetni, de kell a szolgáltatás, és az a színvonal, ami most van, az nekem nem jó, nekem ennél sokkal jobb kell, viszont nem vagyok hajlandó fizetni, akkor nem tudom ezt elfogadni, barátaim.

Egyszer próbáljunk már meg ép ésszel foglalkozni ezzel, és mindenki a saját teherbíró képességének megfelelően járuljon már hozzá a közterhekhez. Mert aki egyéni mezőgazdasági vállalkozó, az befizeti, aki társas vállalkozó, az befizeti, aki alkalmazott egy kft.-ben vagy rt.-ben, az befizeti. Én meg, mert őstermelő vagyok, én aztán nem fizetek semmit, igényem meg van. Oké, barátaim. Akkor meg azt csináljuk, hogy nem kötelesek fizetni, de aki nem fizet, az nem is kap semmit. Akkor azt mondom egy kapcsolódó módosítóval, hogy az nem tarthat igényt, apám, semmire. Hány gyereket nevelt föl? Hány éves? 75 éves vagyok, nincs nyugdíjam, semmi nincs, mert ezek szerint nincs, mert ha van nyugdíjam, 75 éves vagyok, és őstermelő vagyok, akkor nem kell járulékot fizetni most sem. Hát nem kényszerítenek rá. Ha meg elkezdek működni, és nekem ebből bevételem van - mert van bevételem, ha nem lenne bevételem, nem csinálnám, hát veszteséget én sem akarok termelni, nem vagyok olyan jó, mint az okos zsidó, aki a szombati napokból él meg, amikor nincsen nyitva, tehát valami bevételem van -, akkor már azért bocsásson már meg a világ, egy kis közterhet próbáljak már meg viselni, ha igényem van valami szolgáltatásra!

Bocsánatot kérek a hangnememért, bocsánatot kérek mindenért, elragadtattam magam. Hál' Istennek még nem vagyok miniszterelnök - mert akkor tényleg becstelenségnek tűnne ilyen szavakat mondani -, és nem is kívánok az lenni. De ezt az őstermelői dolgot ha nem fogjuk egy-két éven belül rendezni úgy, hogy ezeknek a teljes integrálása a termelői körben megtörténjen, pár százezer embernek annyi lesz, akiket most őstermelőnek hívunk, és azt hisszük, hogy jót teszünk velük ezekkel a perifériára tekert dolgokkal, hogy ilyen-olyan adózási szabályokat alkalmazunk.

ELNÖK: Hát Kis Zoltánt nem érintette még meg, úgy látom, a szociális piacgazdaság lényegi eleme.

Alelnök úr kért szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért annál egy kicsit másabb a helyzet, mint amit Kis Zoltán képviselőtársam mondott. Ugyanis azoknál az embereknél, akiknél a szociális helyzet nem teszi lehetővé... (Dr. Kis Zoltán: De annak nem kell fizetni most sem!) De fizetnek helyette. (Dr. Kis Zoltán: Így van.) Azok helyett a magyar állam az önkormányzathoz benyújtott módon és az önkormányzat által támogatva fizeti. Most, hogy egyszerűsítsük az önkormányzatok helyzetét, folyik egy egyeztető munka, hogy hogyan lehetne ezt másképp megoldani. Úgyhogy igazából a felvetés szerintem is - én finomabb leszek - értelmetlen, mert tényleg arra kell törekednünk, hogy lehetőleg mindenki kerüljön be az ellátott kategóriába. A megoldás persze nem az, csak úgy automatikusan menjen a dolog, mert igazságosság is kell, hogy legyen a világon. Én úgy gondolom, hogy erre vonatkozóan a múltkori bizottsági ülésünk hangneme kellően felhívta a kormányzati szervek figyelmét és a mi figyelmünket is arra, hogy tegyünk valamit ebben a dologban.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tehát akkor a felvetés nem volt mégsem értelmetlen, csak lehet, hogy nem ez a pontos megfogalmazása. (Herbály Imre: Igen, ez pontosabb, helyes.) Tudok róla, hogy a szocialista frakció munkacsoportja dolgozik egy finomított változaton, ami az őstermelők helyzetét tisztázná. A jelen állapot szerint a múltkori válasz alapján egyértelmű: kell fizetni járulékot azoknak, akiknek más jogcímen nincs járulékfizetése. Ez volt a PM válasza. Ez volt az, ami egy kissé akkor nagyobb hangerőre hergelte Karsai József képviselőtársunkat, de kitisztáztuk. Ezen most dolgoznak. Ha jól értem, itt a lehetőség, hogy ehhez kapcsolódó módosító indítvánnyal csatlakozzanak a szocialista képviselők.

Van-e további kérdés ehhez a módosító indítványhoz? Bagi Bélának adok szót.

BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engem Kis Zoltán hozzászólása inspirált hozzászólásra, a vége felé egy mondata, hogy az őstermelők helyzetét, státuszát rendeznünk kell. Amikor az őstermelői ügy így, heveny állapotában előkerül, az leginkább a társadalombiztosítási kérdéskörnél szokott előjönni, és megfeledkezünk arról, hogy hogyan keletkezett ez az őstermelői státusz. Az őstermelő kiskereskedelmi áron vásárol, áfát nem igényel vissza, amikor áfaemelés történik, akkor ezt nem kompenzálják számára. Helyezzük az egész kérdéskört egy vidékpolitikai nézőpontba: ne kizárólag mint termelőt kezeljük az őstermelőt, hanem mint a kultúrtáj rendben tartóját is, a vidék elnéptelenedését is vegyük ide, és így tovább. Nem akarom most ezt tovább feszegetni, komplex a probléma, és ha az őstermelőkről beszélünk, akkor nehogy már itt tb-ügyet csináljunk az egész őstermelői kérdéskörből. Ez a vidék népessége szempontjából egy nagyon fontos társadalmi szegmens, az összes problémájával együtt. Itt lenne lehetőség kapcsolódókkal esetleg komplexebb formájában felszínre dobni ezt a kérdéskört.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót, hátha a két elhangzott véleményre együttesen tud majd Kis Zoltán reflektálni.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Szokásomtól eltérően én sokkal nyugodtabb hangnemben tudom elmondani most a véleményemet. Én emlékszem arra - nem akarom untatni a bizottságot -, amikor Kis Zoltán képviselőtársammal körülbelül két órát beszéltünk telefonon 1997-ben, amikor az őstermelői intézményrendszert újból behozták. Mondottam volt akkor, hogy tovább kellene lépni, mert ezzel olyan helyzetet alakítunk ki, amit majd nagyon nehezen tudunk megoldani. Ezen túlvagyunk.

Ne vádolja már senki ezeket a szegény őstermelőket. Egy dolgot hadd mondjak el, a személyes példámat. Édesanyám sajnos már olyan korú, hogy nem tud a piacra menni. Felnevelt három gyereket, hármunkat becsülettel, végigdolgozta az életét, egész életében háztartásbeli volt, és ma is az szegény. Az édesapám jogán, aki már meghalt, kap járadékot, uraim. Nem akarom megmondani, mekkora összeget. Vegyük már tudomásul, hogy különböző emberi sorsok vannak, és az emberi oldalt hadd hozzam ide egyszer.

Karsai úr arról beszélt, hogy ha van egy olyan házaspár, ahol él mind a két fél még, és van kis kertjük, házuk, és ha valamit megtermelnek, piacra viszik, arra akarjuk kényszeríteni ezeket az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket? Mert ha ez az idős néni elviszi azt a kevés kis zöldséget, tojást vagy bármit a piacra, innentől kezdve, ha nincs őstermelői igazolványa, ő szabálytalanul jár el, megbírságolhatják, hadd ne ragozzam. Neki, ha kiváltja az őstermelőit, mert szabályosan akarja az áruját a piacra vinni, most kell havonta fizetnie 9000 forintot. Erről beszélünk. Ha rendbe akarjuk tenni, akkor tegyük rendbe, de teljes körűen. Ha segíteni akarunk, akkor segítsünk. Ha lehet, akkor vegyünk figyelembe minden ilyen helyzetet. Erről szól a történet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kis Zoltánnak adok szót.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mind a két előttem szólóval egyetértek. Az őstermelői probléma 1990-ben került napirendre, amikor - elmondom nektek, hogy ez hogyan történt - ellenzékben ücsörögtünk, a Magyar Demokrata Fórum kormányzott. Volt nálunk két ember, Futaki Géza és Pelcsinszki Boleszláv, akik azt mondták, hogy azokra az emberekre találjunk ki valamit, akikről Bagi úr is beszélt, meg amiről te is beszéltél, István, akik nem rendszeres árutermelők, hanem valami jövedelemkiegészítő tevékenységet végeznek, és helyben a szociológiai körzetben a magyar hagyományok szerint helyük van, és ezt legalizáljuk. Kitaláltuk az őstermelői kategóriát. Akkor nyilván nem került be az adózási körbe. Miért került volna be, ha időnként kivisz két zsák búzát vagy egy kosár tojást meg öt tyúkot a piacra? Nem került be az áfa-visszaigénylésbe sem, mert ez a kompenzációs felár nevezetű dolog kijött. Csakhogy azóta minden kormány csak azért, hogy megfeleljen a politikai elvárásnak - azt hiszi, hogy megfelel a politikai elvárásnak -, ezeket a tételeket emeli. (Jakab István felé fordulva:) Most már nem azokról az őstermelőkről beszélünk, mint a te édesanyád, vagy akikről Bagi Béla beszélt, vagy akikkel én is azt mondom, hogy persze, most miért kell foglalkozni velük. Ha valaki 500 ezer forint értékű árut elad egy évben, hát ne kelljen már annak adminisztrációval se foglalkozni. Van egy őstermelői igazolványa, és elvan. Most az őstermelők nem ilyenekből állnak. Kétfajta őstermelő van.

Az egyik az, aki ezt az értékhatárt kihasználja. Nekem van olyan őstermelő ismerősöm, aki most vette meg a második John Deere traktorját. Egyébként még örül is, mert támogatást is kapott rá. Van neki 34 hektár szántója, a feleségével művelik. Nem családi gazdálkodók. Ott ugatom nekik (Sic.!), hogy miért nem azok. Nem, azt mondja, neki így sokkal jobban megéri. Három gyereke van - az egyik lánya 19 éves, a másik 25, a harmadik nem tudom, hány éves -, tehát ez ötször 6 millió forint, vagy nem tudom, hány millió forint most. Ez nem az őstermelő, tehát nem ez volt a törvényhozó szándéka annak idején, hogy ilyeneket vigyünk be az őstermelői körbe. Mondom neki: te, öreg, jobban járnál. Sír, hogy az áfa, meg minden. Mondom: öcsém, jelentkezzél be vállalkozónak, vagy csinálj egy családi vállalkozást, és akkor már nem a kompenzációs felárat kapod, hanem a rendes áfát fizeted. Na de akkor mindent be kell ám írni: értékesítés, satöbbi. Az neki nem jó, így még mindig jobban kijön. Nekem jó barátom. Ő játszik a jogszabályokkal, ahogy lehet. De azért már bocsánat, ezt nem erre találtuk ki.

Egyszer lenne politikai bátorságunk itt ötpártilag azt mondani, hogy belőjük most az őstermelőket 1 millió forintra - Most mondtam egy hülyeséget. Azért vagyok őstermelő, mert valami fölöslegem van, tehát gyakorlatilag nem ez a lételemem. Visszamennék oda, hogy azt mondanánk az őstermelői testvéreinknek, amit annak idején Jakab Pistával beszéltünk, hogy: gyerekek - most mondok megint egy hülyeséget -, a mindenkori minimumbért, a 65 ezer forintot fölszorozzuk 12-vel, és eddig a jövedelemig, nem árbevételig, nem foglalkozunk vele. Őstermelő, kész, nem foglalkozunk vele, nem csesztetjük (Sic.!) adóval, izével, mit tudom én, mivel. Viszont aki efölött van, az már nem őstermelő, testvéreim. Ez elhatározás kérdése. Az már vállalkozó - egyéni, társas, családi, mit tudom én, micsoda -, és az már megy abba a rendszerbe, mint a többi agrárvállalkozó is. Ehhez kellene egy politikai eltökéltség. Mert higgyétek el, ezeket fölturbózott őstermelők. (Jakab István felé fordulva:) Nem a te édesanyád, mert lehet akármilyen EU-s szabály, ő eddig sem kapott támogatást, ezután sem fog támogatást kapni, szegénykém még elvan valahogy. De vannak, akik már ott tartanak, hogy 30-50 millió forint körüli árbevétellel, vagy annyival nem is, de 20-25 millió árbevétellel variálnak ebben a körben.

Egyszer ha a fejünkre esik majd az Európai Unióból az a rendszer, ami üzemméret-támogatáson alapul, meg egyebeken, akkor egy páran kieshetnek ám ebből a pikszisjátékból könnyedén. Ezt nem gondolják meg. Azért nem gondolják meg, mert mi mindig adjuk alájuk a lovat. Mi is adtuk, mert mi emeltük föl másfél millióra, utána jött Orbán 4 millióval, majd Németh Imre, hogy még jobb, tökösebb (Sic.!) gyerek legyen, 6 millióra emelte, Medgyessy 7 millióra, itt meg mindenki tapsolt. Az asztalnál egyedül én szavazgattam ezek ellen, hogy rossz irányba megyünk, barátaim, de mindig azt mondták rá, hogy politikai kérdés. Politikai kérdés, csak annak a körnek nem használ, akit mi úgy hiszünk, hogy preferálni akarunk. Csak ennyit akarok én elmondani, és ezek a problémák mindig elő fognak jönni.

Nem a Bagi Béla-féle emberekről van szó. A Bagi Béla-féle embereknek ki kell nyitni a második pilléres támogatást, ott kell tartani helyben őket. Amiről Ángyán professzor úrral itt küszködünk szegénnyel mit tudom én, hány éve - és az sem halad, mert most megint átcsoportosítás van -, abban meg lehet találni ezt a kört. De ne akarjunk már üzemszerűen gazdálkodó embereket az őstermelői körben tartani, akik meg egyébként jól elvannak. Köszönik szépen, jól elvannak, semmi bajuk. Ez a srác, akivel beszéltem a múlt hét végén, azt mondta, hogy őt ne csesztessem (Sic.!) már az országos problémákkal, mert nem akarja elrontani a szája ízét, ő most örül a második traktorjának, meg örült még annak is, hogy dinnyéje is volt, az is bejött, minden bejött, most jól elvan, aztán indul a következő. Sőt benne van a környezetalapú támogatásban is, tehát onnan is kap egy kis pénzt, jól elvan. (Tapsol.) Én azt mondom, legyen is jó hangulata a gyereknek, csak azt lássuk már, hogy ez a kör mire költi azokat a pénzeket, amiket kap. Most neki ezt nem kell tételesen elszámolnia, mert ő abban a körben van. Erről beszéltem. Nehogy azt higgyétek, hogy én ellene vagyok a kistermelőnek vagy az őstermelőnek, vagy a te édesanyádnak, vagy Bagi Bélának, vagy bárkinek. Nem, nem. Egy a célunk, egyet akarunk. Ráadásul még érintve sem vagyok a buliban; se nagyüzemi ember nem vagyok, se kft.-ember nem vagyok, se MOSZ-os, se toszos, semmiféle. Időnként benneteket próbálgatlak helyzetbe hozni, de ezek leszavaznak itten, amikor erről van szó. Gyerekek, hát...

ELNÖK: Földre szállt egy angyal, és nem hagyjuk, hogy a jobb kezét nyújtsa felénk, úgy néz ki. Majd megvilágosodik a mi elménk is.

Jakab István kért szót, és utána Herbály Imre alelnök úr.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Kérek mindenkit, hogy a személyes példát úgy értelmezze, hogy talán ezzel tudom a leghitelesebben igazolni, hogy az őstermelők többsége megérdemli azt, hogy tisztelettel beszéljünk róluk, mert ők nem szociális segélyért állnak sorba, hanem tenni akarnak magukért. (Dr. Kis Zoltán: Persze, ezt senki nem vitatja.) Erre ez a rövid reagálásom.

Viszont még van egy bővített mondatom Kis Zoltán képviselőtársam felé. Soha nem hittem volna, hogy a családi gazdaságok szükségességének legrészletesebb és leghitelesebb indoklását most, ezen az ülésen kapom meg. Erről szólt a történet, hogy ezeket a már vállalkozói méretű őstermelői gazdaságokat, őstermelőket családon belül összefogva egyfajta szelíd erőszakkal, pozitív diszkriminációval a tőke, az eszköz és a föld egyesítésével versenyképes, hatékony családi mezőgazdasági üzemekké fejlesszük. Erről szólt a történet, nem a mai nap témája, hogy ezt megtörjük. Hát tessék, a lehetőség adott.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném ünnepélyesen kijelenteni itt a képviselőtársaim nevében, hogy mi soha nem akartuk, nem is akarjuk és soha nem fogjuk bántani az őstermelőket. Ahogy Bagi Béla mondta, ezek az emberek természetes szegmensei a magyar mezőgazdasági struktúrának.

Egyébként amit mi akarunk, hadd éljek Jakab István képviselő úr szavaival, szelíd erőszakkal terelni az ellátatlanság világából az ellátottság világába azokat az embereket, akik most, pillanatnyilag - lehet, hogy anyagi megfontolásból, lehet, hogy más okokból - nem gondolnak arra, hogy egyszer majd munkaképtelenek, betegek lesznek, és akkor szükségük lesz az ellátásra. Ebben nincsen semmi hátsó szándék. Persze kell a pénz is, de inkább csak szeretnénk a szabályozatlanságból, az ellátatlanságból becsatornázni ezeket az embereket az ellátottság világába, és ha nem tudják ezt vállalni, akkor pedig valamilyen módon azért mégis számukra biztosítani az ellátottságot. Lehet, hogy másképp gondoljátok, lehet, hogy úgy gondoljátok, hogy ez nem így van, de higgyétek el, hogy a jó szándék vezérel bennünket, amikor ezt tesszük.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Örülünk neki, hogy a szocialista frakció és ezen belül a mezőgazdasági bizottság képviselői nem szándékoznak semmilyen rossz szándékkal az őstermelők felé lenni. Azért csendesen megjegyzem (Herbály Imre: Hány őstermelő van köztetek? - Dr. Kis Zoltán: Hát akkor már értjük mi is!), hogy ettől a rétegtől azért a Gyurcsány-csomag hatására egyszer 60 milliárd forintot, most pedig a költségvetésen keresztül 25 milliárd forintot vesznek el, ami az egész agráriumot érinti, a top-up lecsökkentésével. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazzunk a 48. számú indítványról. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

Van-e olyan módosító indítvány, amit meg kell még tárgyalni a bizottságnak e napirendi pont keretén belül? A kormány képviselője jelentkezik.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Én találtam még egyet. Csak fel szeretném hívni a figyelmüket a 30. ajánlási pontra, nem ebben a nagy csomagban, hanem a költségvetésiben. Ez a javaslat az szja 1 százalékos ügyeiből két-három agrártémát ki szeretne venni. Erről esetleg akar-e a bizottság állást foglalni? Csak kérdésként teszem föl. (Herbály Imre: Ez a Hörcsik-Szászfalvi-Hoffmann Rózsa-féle javaslat?) Igen, igen. Tehát ezek agrárfejezetben lévő előirányzatok.

ELNÖK: Csak kérdezem azzal kapcsolatban a kormány képviselőjének információját, hogy melyek vannak a jelenleg érvényes törvényben benne, tehát mennyivel bővül ezzel a kör.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem bővül; szűkíteni kívánják a képviselők a parlagfűvel, az erdősítéssel és a bűnmegelőzéssel.

ELNÖK: Félreértettük egymást. Még egyszer megpróbálom megfogalmazni. A jelenleg, tehát a 2006-ban érvényes költségvetési törvényhez képest az 1 százalékos felajánlás hányféle területre terjed ki, és ahhoz képest a most beterjesztett T/1145. számú költségvetési törvény mennyi jogcímmel bővíti az 1 százalékos felajánlhatósági kört? Ezt szeretném megkérdezni.

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A költségvetési törvényjavaslat megegyezik a 2006-ban meglévő célokkal.

ELNÖK: Akkor miért került ez ide?

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Hát mert a képviselők csökkenteni szeretnék.

ELNÖK: Nem, nem. Miért került bele akkor a 1145. számú indítványba, ha ez a törvényjavaslat mindenben ugyanaz, mint a 2006-os törvény?

BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem. Azt mondtam, hogy az eredeti törvényjavaslat ugyanaz, mint a 2006-os, tehát a kormány 2007-re ugyanazokra a célokra kívánja ezt lehetővé tenni, mindegyikre. A képviselők módosító indítványa csak egyre, a Szülőföld Alapra.

ELNÖK: Kérdés? Kis Zoltán!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Egy kiigazítást szeretnék tenni.

ELNÖK: Jelzem, hogy exlex állapotban vagyunk.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): A Magyar Országgyűlésnek minden évben a költségvetési törvényben kell rögzítenie, hogy az adófizető állampolgár milyen közcélra ajánlhatja föl az egy kemény százalékát. Ezt tavaly megállapítottuk, és idén is meg kell állapítanunk. Azt mondja a főosztályvezető úr, hogy az idei meghirdetés ugyanaz, mint a tavalyi meghirdetés. A módosító indítvány meg azt mondja, hogy ne ez legyen, vegyünk ki mindent, csak egyedül egy dologra lehessen az 1 százalékot adni, a Szülőföld Alapra, slussz. A többire ne lehessen; se parlagfűre, se erdőre, se mit tudom én, mire. Egyébként ezt már több bizottságban leszavazták, egyharmadot se nagyon kapogatott, mert nyilvánvalóan ez az állampolgár döntési szabadságát szűkítené. Speciel én eddig mindig a parlagfűre adtam, de most nem arra adom, mert azt mondom, hogy az 1 százalékomat odaadom még megemelve egy kicsikét a jászberényi állatkertnek - most mondtam valamit.

ELNÖK: Az exlex állapotnál arra utaltam, hogy jelenleg a 2. napirendi pont lezárása előtt vagyunk. Azt szeretném javasolni, hogy amennyiben a bizottság szeretne foglalkozni a költségvetési törvény ezen újabb módosító indítványával, akkor először jogilag zárjuk le a 2. napirendi pontot. A 2. napirendi ponthoz nincs további észrevétel, tehát a 2. napirendi pontot lezárom.

Amennyiben a bizottság többsége egyetért vele, újra megnyitjuk az 1. napirendi pontot. Kérdezem, ezzel egyetértünk-e. Erről bizottsági döntést kell hozni. Tehát aki egyetért azzal, hogy újra nyissuk meg az 1. napirendi pontot, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Megnyitottuk.

Ezen belül a kormány képviselője jelezte, hogy a 30. sorszámon beadott indítvány érint bizonyos mezőgazdasági indíttatású köröket. Most ezzel a 30. ponttal foglalkozunk, megnyitom róla a vitát. A kormány képviselője elmondta, hogy mit jelent a módosító indítvány. További kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatosan van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen, ez az indítvány nem kapott többségi támogatást, és egyharmadot sem kapott.

Most is megkérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel vagy olyan indítvány, amit tárgyalni kellene ennek keretén belül. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Lezárom újra az 1. napirendi pontot. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a részvételt.

A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

A 3. napirendi pontra térnénk rá, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatra. Ez egy nagyon összetett törvény, mint ahogy ezt már az általános vitára való alkalmasságának megtárgyalása során is érzékeltük. A titkárság jelzése alapján kérdezem, hogy van-e olyan indítvány az eddig benyújtott módosító indítványok sorában, amellyel a bizottságunknak foglalkozni kell. (Horváth Zoltánné jelzésére:) Nem találtunk ilyen indítványt, ezekkel tehát nem kell foglalkozni. A bizottsági tagokat kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány a törvénytervezet bármelyik részéhez, amivel külön foglalkozni szeretne a bizottság. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen.

Jelzem, hogy jogtechnikailag ma estig van elvileg a módosító indítványok benyújtásának határideje, mert tegnap éjfél felé így döntött a házvezetés. Ezért amennyiben a későbbiek során érkezik ehhez a törvényjavaslathoz olyan módosító indítvány, ami az FVM fejezeteit vagy miáltalunk fontosnak tartott területeket érint, akkor azt várhatóan hétfő délelőtti órákban fogjuk tudni megtárgyalni. Amennyiben erre irányuló indítvány nem lesz, úgy meghívó ilyen napirendi ponttal nem kerül kibocsátásra.

Kérdezem, hogy további kérdés, észrevétel van-e a 3. napirendi ponthoz? Kis Zoltán!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Fenntartva az előző ülésen már azt gondolom, konszenzussal kialakított véleményünket, mielőtt a miniszteri rendelet kiadására sor kerülne e törvény alapján, egy külön bizottsági ülést a minisztérium felső vezetésének részvételével tartsunk.

ELNÖK: Ezzel egyetértek, olyannyira, hogy a tegnapi vitában is előkerült, hogy a kialakult új struktúrát jó lenne, ha a szakmai bizottságok előtt ismertetnék, tehát a munkaügyesekkel, a szociális ügyekkel foglalkozókkal, a környezetvédelmisek és velünk, az FVM fejezeti részhez tartozókkal.

Alelnök úr kért szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Csak annyit szerettem volna mondani, hogy már elkezdtem az egyeztetéseket - nem megkerülve elnök urat -, hogy minél előbb kerüljön sor erre az informális vagy formális bizottsági ülésre.

ELNÖK: Kis Zoltánnak adok szót.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ennek formális bizottsági ülésnek kell lennie, ugyanis ez a bizottság a kormány ellenőrző bizottsága, ezt már az alkotmány egyszer-kétszer leszögezte, tehát a kormányt és ezen belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot mint törvényhozói bizottság felügyeli, beszámoltatja. Ez nem informális, hanem formális ülés, amikor is idehívja a bizottság a minisztérium vezetését, és annak a napirendi pontnak a keretében kéri, hogy az átszervezésről, a szervezetátalakításról kiadandó rendelet hatásairól, előnyeiről, hátrányairól tájékoztassa. Nyilván a döntés felelőssége az övé, mert hisz' ők a kormány, nekünk meg az a dolgunk, hogy pro és kontra elmondjuk erről a véleményünket, hogy ez jó vagy nem jó.

ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm. Arra gondoltam, hogy egy informális bizottsági ülésen szabadabban elmondhattad volna a véleményedet. (Dr. Kis Zoltán: Én szabadon mondom.)

ELNÖK: Zolit ez nem zavarja. (Derültség.) További kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs.) Jelenleg függő helyzet van, módosító indítvány benyújtására még van lehetőség. Ennek függvényében esetlegesen hétfőn rendkívüli ülést kell tartanunk.

Várhatóan a jövő héten szerdán, 29-én ülésezünk, hiszen a munka, ami a parlament vezetése által előterjesztésre került, csak így ad lehetőséget bizottságunk részére a különféle indítványok megtárgyalására. Ezt a napirendi pontot lezárnám, köszönjük a kormány képviselőjének a megjelenést.

Egyebek

Rátérünk a 4. napirendi pontra, az egyebekre. Szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, amit remélem, mindannyian tudnak, hogy holnap kerül sor a több hét óta előkészítés alatt lévő, genetikailag módosított növényekről szóló nyílt vitanapra. Nagyon nagy az érdeklődés. (Dr. Kis Zoltán: 10 órakor, ugye?) 10 órakor kezdünk, és 17 óráig tart. Harmincnál több előadó került meghívásra, és mindenki elfogadta a meghívást, egy kivételével. Ők ma tartottak a Tudományos Akadémián egy más típusú konferenciát, amelyen részt vettem, és Orosz Sándor is részt vett rajta; egymástól függetlenül kaptunk meghívást, és mind a ketten elmentünk. A holnapi napra nagyon nagy az érdeklődés, mint jeleztem, nemcsak az előadók részéről, hanem az érdeklődők részéről is - állítólag ekkora érdeklődés mellett nyílt napot még nem igen szerveztek -, elhelyezési gondjaink vannak. Kérek mindenkit, hogy minél pontosabban, időben legyen szíves bejönni, mert egyszerűen nem lesz annyi ülőhely; a földszinti helyek, tehát a tanácskozóterem teljesen be lesz töltve, és mintegy 150-200 fő a kétemeletes karzaton kerülhet már csak elhelyezésre. Azt kértem a titkárságtól, hogy az előadók részére mindenkor biztosított legyen az ülőhely, és a bizottsági tagok részére is. Amennyiben a bizottsági tagok részéről nem lesz olyan létszámú megjelenés, akkor esetleg tudunk még a vendégeknek is ott helyet biztosítani pótlólagosan.

Kis Zoltánnak adok szót.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérni, hogy az elnök úr a bizottsági elnöki értekezleten vesse föl a jövő hétre az országgyűlési határozat futtatását, amit tegnap valamennyi párt valamennyi képviselője aláírt, ugyanis azt szeretnénk technikailag elérni, és ebben konszenzus van, hogy a Házszabálytól térjünk el, ne legyen módosító indítvány - nyilván erre nem tudunk kötelezettséget vállalni, de mindenki megkéri a frakcióját, hogy ne legyen módosító indítvány -, és ne kerüljön felszólalásra sem sor. Tehát elmondja az előterjesztő - nekem teljesen mindegy, hogy ki, szerintem az lenne jó, ha Ángyán professzor úr mondaná el, mert jó szakmai érvekkel tudja alátámasztani -, utána lezárjuk a vitát, és azonnal szavaznánk, magyarul a GMO-t az országgyűlési határozattal utolérnénk. Azt szeretném kérni az elnök úrtól, hogy azt képviselje, hogy a szavazási sorrendben először az országgyűlési határozatot szavazzuk meg, és utána a GMO-t, ugyanis a GMO-nál egy csomó minden annak függvényében lett így vagy úgy szavazva, hogy lesz országgyűlési határozat. Ezért nem ment át a miénk sem, meg a tiétek sem, a hatályba léptetési intézkedések, meg még egy jó pár dolog, amire most viszont a határozat kitér. Ha ez a szavazás nem így történik, hanem a GMO jön előbb, akkor nem vagyok abban biztos, hogy a GMO-törvény átmegy. Ezt komolyan mondom, vannak ilyen félelmeim.

ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Göndör István frakcióvezető-helyettes úr kapta a feladatot nálunk a szocialista frakcióban, hogy a házbizottsági ülésen ezt a változatot vezesse elő, amit most Kis Zoltán képviselő úr elmondott.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jó, csak elnök urat is kértem, hogy ezt ő mint bizottsági elnök is vesse fel.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Merthogy elkészült a határozati javaslat, többszöri konzultáció után, és mindenkinek köszönet érte, akik ebben nagyon sokat dolgoztak. Itt a minisztériumi képviselőkre is gondolok, és személyesen Ángyán Józsefre, Orosz Sándorra, Szanyi Tiborra és mindazokra, akik részt vettek a többszöri konzultáción. A határozati javaslattal valóban elérhetjük azt a célt, amit Kis Zoltán mondott, a magunk részéről nincs akadálya, hogy ezt képviseljük.

Kérdezem, hogy további kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor lezárom ezt a napirendi pontot is.

Az ülést berekesztem.

(Az ülés végének időpontja: 14 óra 48 perc.)

Font Sándor

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa