MB-13/2006.
(MB-13/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2006. november 27-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdéseiről és az ezeket érintő stratégiáról szóló határozati javaslat (H/1393. szám) *
A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (1202. szám) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
Egyebek *
Napirendi javaslat:
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdéseiről és az ezeket érintő stratégiáról szóló határozati javaslat (H/1393. szám)
(dr. Ángyán József (Fidesz), dr. Csáky András (MDF), Ékes József, Font Sándor (Fidesz), Gusztos Péter (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Jakab István (Fidesz), dr. Kis Zoltán (SZDSZ), dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, dr. Nagy Andor (KDNP), dr. Orosz Sándor, dr. Schvarcz Tibor, dr. Szanyi Tibor (MSZP), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Fülöp István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi Lászlónak (Fidesz)
Dr. Orosz Sándor országgyűlési képviselő (MSZP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megkezdjük a bizottsági ülést. Szeretettel köszöntöm a bizottsági tagokat, az ülésünket figyelemmel kísérőket és a munkánkat segítő parlamenti munkatársakat.
Írásban kiküldésre került a mai ülés tervezett napirendje, három napirendi pont javaslattal. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele a napirendi pontokkal, a sorrendiséggel kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki egyetért az így beterjesztett napirendi javaslattal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú, és a titkárság tájékoztatása szerint a képviseletekkel együttvéve teljes körű a bizottsági ülésünk.
Az 1. napirendi pont: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita, mégpedig a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdéseiről és az ezeket érintő magyar stratégiáról.
Az előterjesztő nevében Orosz Sándort kérem meg a szóbeli tájékoztató elmondására, habár mindenki tudja - hiszen mi, a mezőgazdasági bizottságból érintettek vagyunk ebben előterjesztőként többen is -, és aki a mai parlamenti ülés napirendjét látta, abból már látható, hogy egy nagyon összehangolt együttműködés alakult ki ebben a múlt hét óta technikai értelemben. Ami az ezt megelőző két hétben kialakult, arról majd gondolom, az előterjesztő fog beszélni. A technikai együttműködés azt jelenti, hogy a házbizottsági ülésen együttesen kérték kormánypárti és ellenzéki frakcióvezetők és helyettesek, hogy rendkívüliként, a Házszabálytól való eltéréssel kezeljük a mai napon a szavazások sorában a most napirenden lévő, géntechnológiai tevékenységről szóló határozatijavaslat-tervezetünket, hogy együttesen lehessen megszavazni a megnyitott géntechnológiai törvénnyel. Úgy tűnik, mindkét oldalon a parlamenti pártok között egyezség alakul ki abban, hogy a Házszabálytól való eltéréssel a határozati javaslatot ma érdemben tudjuk tárgyalni, illetve megszavazni.
A napirendi pont keretében megadom a szót Orosz Sándor előterjesztőnek.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Még csak azzal sem szeretnék díszelegni, hogy én az előterjesztő képviselője vagyok, annál is inkább, mert az előterjesztés aláírói közül a mezőgazdasági bizottságban nagyon sokan ülnek, és csak remélhetem azt, hogy itt és most számukra semmiféle újdonságot nem fogok mondani, és az ő mondandójukkal teljes egyetértésben ajánlhatom a bizottság figyelmébe az önálló képviselői indítványt. Ez az előterjesztők reményei szerint egy olyan ötpárti, tehát a ma a magyar Országgyűlésben képviselt valamennyi párt által támogatott vagy támogatható indítvány volna, amire nagy szükség van annak érdekében, hogy néhány érték dolgában továbbléphessünk. Ilyen értéknek tekintik az előterjesztők az emberi egészség védelmét, az egészséges környezethez fűződő érdekeket és a sokszínű magyar agrárgazdaság érdekét.
Maga az előterjesztés összhangban jött létre a géntechnológiai törvény módosításáról szóló előterjesztéssel. Erről külön nem szeretnék beszélni, hiszen ennek a zárószavazására kerül ma sor. Köztudott, hogy a kormány a magyar érdekek védelme érdekében egy védzáradékot terjesztett be a MON 810-es fajtával összefüggésben. Egyidejűleg folyamatosan azon dolgozik, hogy az általa is ugyanilyen fontosnak tartott érdekek védelme érdekében Magyarország a genetikailag módosított növényektől való fertőzöttségét megelőzze. Úgy gondoltuk, hogy ebbéli törekvését leginkább akkor tudja támogatni a magyar Országgyűlés, ha egy olyan országgyűlési határozati javaslatot fogad el lehetőség szerint nagy támogatással, ami kifejezi a ma látható és tudható ügyeinket.
Ezt azért tartom fontosnak elmondani, merthogy talán ismert, talán önök is megkapták az akadémikusok nyílt levelét az országgyűlési képviselőkhöz, amiből az látszik, hogy ugyanarról a kérdésről nem mindenki gondolkodik ugyanúgy, amit én egyébként személyesen természetesnek tartok. Eltekintve attól, hogy a levél akadémikusok levele, nem jogász professzorok levele, mégis jogi észrevételeket tesz, amely jogi észrevételekkel azt gondolom, itt és most, a mezőgazdasági bizottság ülésén foglalkozni kell. Ez pedig nem más, minthogy úgy gondolják a levél aláírói, hogy ezzel mi egy létező tudományos vitába avatkozunk be, mégpedig hitük szerint nem megfelelő módon.
Szeretném fölhívni az országgyűlési határozatban megfogalmazott tételekre képviselőtársaim figyelmét. Mi nem abban foglalunk állást, hogy a tudomány állása szerint hasznos, nem hasznos, veszélyes vagy veszélytelen a genetikai módosítás, hanem abban foglalunk állást, hogy a ma az elővigyázatosság elve alapján való szabályozást figyelembe véve a magyar érdekeknek, az emberek egészséghez fűződő érdekének, illetőleg az egészséges környezethez fűződő érdekeknek mi felel meg jobban, milyenféle szabályozás. Erről szól, ennek a folyamatos fenntartása, a tudományos eredményeknek megfelelő igazítása az, ami az országgyűlési határozatban szerepel, nem pedig az az állásfoglalás, amit e mögé gondolnak az akadémikus urak.
Bízom benne, hogy egyébként meggyőzi őket majd az országgyűlési határozat is, amelynek egy fontos tétele éppen arról szól, hogy minden további lényeges lépése a kormánynak az egyébként ebbéli tevékenységében támogatott tudományos feltárásokon, kutatásokon és ismereteken alapulhat. Ma este, a géntechnológiai törvényről szóló szavazás után meg kell tudnunk győzni képviselőtársainkat arról, hogy a beterjesztett javaslat hitünk szerint minden lényeges kérdésre kiterjed, és ami a legfontosabb, hogy elfogadásával a Magyar Köztársaságnak egy olyan álláspontját sikerül támogatásunkról biztosítani, amely törekvésben - legalábbis én eddig ezt tapasztaltam - a nagy többség mögöttünk áll. Ebben ha együttműködés tud kialakulni, akkor azt gondolom, hogy a magyar kormánynak az Európai Unió döntéshozói körében folytatott tevékenysége is nagymértékben könnyebbé válik.
Ezzel ajánlom ezt a javaslatot szíves figyelmükbe. Természetesen a Házszabálytól való eltérés nem azt jelenti, hogy ha ne adj isten valami olyan dolgot találnak, amin javítani kellene, azt ne lehetne megtenni; ebben az esetben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának még olyan dolga is volna, hogy ezzel menet közben foglalkoznia kellene. Emlékeim szerint három óráig lehet benyújtani hozzá módosító indítványt. Ha ez bekövetkezne, akkor arra kérném önöket, hogy ugyanilyen türelemmel vizsgálják meg, és amennyiben olyannak látják, hogy javít az országgyűlési határozati javaslaton, akkor ennek megfelelően foglaljanak állást.
Ennek előrevetítésével is kérem önöket - és kérem jelenlévő előterjesztőtársaimat, hogy ebben a vitában az előterjesztés mellett ők is érveljenek -, hogy vitassák meg, és mind általános vitára, mind pedig végső elfogadásra javasolják ezt az országgyűlési határozati javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a jelenlévő bizottsági tagok részéről van-e igény hozzászólásra. Többek között már csak azért is, mert a jelenlévők közül többen egyben előterjesztői is a határozati javaslatnak: Kis Zoltán, Ángyán József, Herbály Imre - hogy neveket is, ha nem is teljes körűen, de azért megemlítsek minden frakciótól.
Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Inkább csak technikai. Nagyon örülök annak, hogy ezt így meg tudtuk csinálni ötpárti hozzáállással. Az meg, hogy az akadémikusok milyen leveleket írogatnak, persze nagyon fontos, de nekünk most tényleg - ahogy Orosz Sándor mondta - nem tudománypolitikai célok meghatározásáról kell döntenünk, hanem a képviselői eskünkhöz képest kell megfontolt döntést hozni. Ezzel az ötpárti országgyűlési határozattal, ami e törvény záróvitára előkészítő anyagával már úgy tűnik, hogy adott, ez az előterjesztés semmiben nem megy az ellen, hogy kutatásokat lehessen végezni. Hát persze, ez mindenkinek érdeke, sőt nagyon örülnék, ha ezek a kutatások abba az irányba is minél mélyrehatóbban és nagyobb anyagi támogatás mellett történnének, hogy később ezeknek a termékeknek milyen hatásuk lehet az egész biológiai környezetre, akár a talajra, akár pedig a végső fogyasztóra. Tessék, ezeket végezzék, és ennek örülni is fogunk.
Amiben a technikai problémát látom, az az - és elnök urat kérdezem, hogy tud-e erre valami felvilágosítást adni -, hogy abban egyeztünk meg, mind az öt párt, hogy a szavazási sorrend más lesz: először szavazunk az országgyűlési határozatról, utána a törvényről, mert többen az országgyűlési határozattól teszik függővé a törvény elfogadását. Én most attól félek, nehogy az legyen, hogy mindenki jóhiszeműen elfogadja a törvényt, kap egy óriási többséget, majd azok, akik ezt nem akarják - vannak olyanok, mint tudjuk, minden pártban -, nehogy a részükről ezt az országgyűlési határozatot esetlegesen sérelem érje, mert akkor nagyon nagy gondban lennénk. Nem tudom, hogy lehetne-e ebben még valamit tenni az ülés kezdete előtt; a sorrendiségnél egy ügyrendiben valamelyik párt frakcióvezetője fölvetné, amikor a napirendről szavazunk, hogy ezt a kettőt cseréjük meg. Nem tudom, mi ennek a technikája.
Egyébként nekem ez nagyon tetszik, és arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat - ismerve a képviselők türelmetlenségét -, hogy ha már ötpárti van, akkor utána nagy vitát ne nyissunk erről az országgyűlési határozatról, mert sokan nem is figyelnek oda, és ha hallják azt a sok hozzászólást, a végén már dafke és dacból mondjuk tartózkodnak, vagy esetleg nem nyom valaki gombot. Tehát mindenkit önmérsékletre kérnék. Mi nem tervezzük egyébként, hogy ehhez külön hozzászóljunk. (Dr. Orosz Sándor felé fordulva:) Nem tudom, te leszel az előadó? (Dr. Orosz Sándor: Állítólag.) Ha Orosz Sándor az előadó, akkor egy Ángyán-fölszólalással szerintem ezt az egészet rövidre is lehetne zárni. Nem akarok egyetlen képviselőt sem személyes jogaiban korlátozni, mindenki úgy szólal fel, ahogy akar, csak javaslatot tettem: az előterjesztő után Ángyán József hozzászól, aztán viszontlátásra, lehet szavazni a kérdésről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem Herbály Imre alelnök urat az azonnali kapcsolatfelvételre a Ház vezetésével.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Már intézkedtem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A fejekbe lát Herbály Imre ezek szerint. A házelnök asszony terjeszti elő a napirendet, ott mindig van az ellenzék részéről napirendre való felvételi szándék, az rendszerint elutasításra kerül, utána pedig a házelnök asszony javasolja a végleges napirendet. Ebben ő bármit javasolhat, és a parlament dönt erről, tehát sorrendiség-cserét is javasolhat, ha ez még kivitelezhető. A mi részünkről nagyon egyetértünk ezzel. Nem tudom, hogy hol sikkadt el ez az apró figyelmesség, mert ezt mi is kezdeményeztük. Hogy a házbizottságban ezt erőteljesen képviselték-e az ott jelenlévő frakcióvezetők, azt nem tudom, de a szándék egyértelmű volt mind az öt párt részéről. Technikailag a határozati javaslat vitájánál egyetértek ezzel a felvetéssel, hogy az előadó Orosz Sándor, a magunk részéről pedig Ángyán József fog hozzászólni.
Remélem, hogy megemlítésre kerül a szerdai nyílt nap nagyon nagy sikere. Akik figyelik az utórezgéseket, látszik, hogy valami megmozdult, ami eddig a felszín alatt volt. Pont azt akartuk elkerülni, hogy a felszín alatt olyan szándékokkal lehessen befolyásolni az egész kérdéskört, hogy a végén már ne lehessen irányt sem váltani, vagy esetlegesen a közvélemény hangját meghallani. Pontosan ennek megelőzésére kezdeményeztem - és a bizottság is tudott róla és elfogadta - a nyílt napot, amellyel a társadalom felé, az érintettek felé, tehát mind a termelők, mind a végső fogyasztók felé próbálunk minél több információt eljuttatni. Ahogy figyelem akár az MTA tudósainak a levelét, legalább azt mondom, hogy végre kezdjük akkor ezt a felszínen is megbeszélni, ne csak a szobák félhomályos zugaiban, és ki-ki a maga szája íze szerint mondogassa az igazát, hanem legyen egy nyílt társadalmi vita. Én annak örülök a legjobban, hogy talán ez a szerdai ülésnap ezt megindította, és arra is kértem a zárószakaszban a résztvevőket, hogy mindazok az egyesületek, érintettek, szervezetek, agrárképviseletek, tudományos műhelyek, akik jelen voltak és akik nem voltak jelen - mert volt olyan is, aki nem fogadta el a meghívásunkat -, teremtsenek alkalmat arra, hogy ez a vita a továbbiakban is egy tájékozódási pont legyen, illetve legyen újabb vita az ő környezetükben, beszéljük ki mindazt, ami még ebben a kérdéskörben esetleg kibeszéletlen, vagy egyesek szerint egyoldalú.
Kérdezem, hogy kinek van kérdése, véleménye. Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ha megengedik, néhány indokoló mondatot én is mondanék a határozati javaslathoz.
Először engedjék meg, hogy én is örömömet fejezzem ki a tekintetben, hogy egy ilyen sorsdöntő kérdésben sikerült egy olyan egységes szöveget letennünk az asztalra, amelyben egyetért a parlament kormányzati és ellenzéki oldala is. Nem sok ilyen fekszik ma a törvényhozás asztalán, úgyhogy örülök, hogy e tekintetben - ami valóban fontos lépés lehet az ország történetében - egyetértésre tudtunk jutni. Kérem tehát, hogy támogassák, támogassátok szavazataitokkal is ezt az országgyűlési határozati javaslatot, amin sokat dolgoztunk.
Engedjétek meg, hogy mindannyiunk nevében megköszönjem a földművelésügyi tárca és a környezetvédelmi tárca munkatársainak, akik nagyon sokat segítettek ennek a, mondjuk így, kapcsolt menetnek az összeállításában. Ugyanis a történet arról szólt, emlékeztek, hogy első alkalommal a mezőgazdasági bizottság a kormány által beterjesztett géntechnológiai törvénymódosítási javaslatot azzal utasította el, hogy nem látja biztosítva, hogy az kellőképpen garantálja az ökológiai és a hagyományos vetőmagtermesztés és más ágazatok zavartalan továbbműködését, és ennek következtében gazdaságilag is bizonytalan a következménye, ha ezt a folyamatot nem sikerül szabályoznunk.
Ennek a polémiának lett az eredménye, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyeket most nem sikerül a géntechnológiai törvény módosítása kapcsán beillesztenünk ebbe az anyagba, elfogadva és ismerve azt a folyamatot, ami Európában megköveteli ezeknek a notifikálását - és ez egy hosszabb, három-hat hónapos folyamat -, elfogadva azt az érvelését a kormánynak, hogy jó volna addig is amennyire lehet, szabályozott viszonyokat teremteni, konszenzus alakult ki abban, hogy fogadjuk el a törvényt ma egy olyan megfogalmazással, ami ugyan meggyőződésünk szerint még nem képes garantálni jelen állapotában azoknak az aggályoknak az elhárítását, amelyek fölmerülnek e tekintetben, de átmenetileg elfogadható viszonyokat teremthet a géntechnológiai ügyeink területén.
Abban maradtunk, és ez ennek a következménye, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyeket most a törvény nem tud szabályozni, foglaljuk bele egy közös, ha lehetséges, ötpárti egyetértéssel megfogalmazott országgyűlési határozatba, és rögzítsük azokat a teendőket is, amelyeket egy kicsit talán más, új megközelítésben az Országgyűlés, a kormány, a civil társadalom és a tudomány együtt szeretne rendezni a következő időszakban. Egyáltalán nem arról szól a történet, hogy a tudományt ki akarnánk zárni - ezt az előző polémiához szeretném hozzátenni -, a 9. pontja ugyanis ennek az országgyűlési határozatnak épp arról szól, hogy kéri a törvényhozás a tudomány segítségét, kéri a kormányt, hogy ő maga is kérje a tudomány segítségét, hogy azokat a gondokat, amiket itt fölvetünk, közösen tudjuk megoldani. Ennek jegyében indulhatnánk el.
Ami a szerkesztését illeti, ez egy picit követi azt a szerkezeti formát, amit általában az európai közösségi jogalkotási folyamatban szoktak használni. Vagyis van egy fölvezető preambulum, egy indokoló rész, ami az értékeinket definiálja és az aggályainkat fogalmazza meg, amik indokolják, hogy egyáltalán egy ilyen országgyűlési határozat szülessen, és van egy második rész, ami erre a hivatkozási alapra építve megfogalmazza a teendőket. A legfontosabb kulcspontok: a moratórium fenntartásával kapcsolatos az első két pont, azután a törvényalkotást, a géntechnológiai törvény elfogadását javasolja a határozat azzal, hogy a 4. pontban rögzíti azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket újra kéne notifikáltatnunk, amelyekkel egyezkednünk kell Európában. Épp ahhoz kell ez az országgyűlési határozat, hogy erősebb legyen az alkupozíciónk az Európai Közösségben, tehát a 4. pont rögzíti ennek a kereteit.
Az is szerepel benne - és offenzíveknek kéne Európában lennünk -, hogy az Európai Parlamentet meg kéne próbálnunk jobban bevonatni ezekbe a folyamatokba, tehát a választott testületeknek legyen joguk hozzászólni ezekhez a kérdésekhez, ne pusztán a Bizottságnak és azon belül is a különféle szervezeteinek, EFSZA, GM-Panel és a többi, ahol kétes körülmények között dőlnek el a javaslataink vagy a kezdeményezéseink. Tehát a parlamentet kéne bevonni - ez az 5. pont.
Kéri a civil társadalom közreműködését, a gazdák érdekképviseleteit, a médiát, hogy segítsenek kiegyensúlyozottan informálni a gazdatársadalmat. Azt szokták mondani - hadd mondjam még itt is el, bár bizonyára ott is többször találkoztunk már a vitákban is ezzel -, hogy a választás szabadságát kell a gazdáknak biztosítani. A választás szabadsága akkor ér valamit, ha az az információ teljességével párosul. A gazdáknak, akiket érint a dolog, és a fogyasztóknak is, alig van információjuk arról, hogy milyen kockázatokat és milyen lehetőségeket, problémákat vesznek a nyakukba, ha ebbe az irányba megyünk. Tehát feltétlenül szükséges a kormány, a parlament és a civil társadalom együttműködése, hogy tájékoztassuk a közvéleményt mindezekről a problémákról.
Erősítenünk kéne az ellenőrzést - ez a következő pont - és kérjük a kormányt, hogy erősítse. Nem hozta létre még eddig a kormány az egészségügyi géntechnológiai hatóságot. Ez egy nagyon súlyos problémává válhat, tehát javasoljuk és kérjük ismételten a kormányt, hogy hozza ezt létre.
Vegye igénybe a tudomány segítségét mindezen problémák megoldásához. Tehát szó nincs arról, hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy a tudományt távol kívánnánk tartani; nem tudományos vitát folytatunk itt, hanem az ország érdekei mentén próbálunk egy szabályozási környezetet létrehozni, amiben a tudománynak megvan a maga szerepe. Kéri a civil társadalmat, a médiát, a pártokat, hogy segítsenek ebben.
Végül kéri a kormányt, hogy a törvényhozást tájékoztassa rendszeresen ennek a stratégiának a megvalósulásáról, a feladatok megoldásáról.
Azt remélem, hogy egyrészt talán egy újfajta irányt is a politikában elindíthat egy ilyen típusú kezdeményezés, ahol is sorskérdésekben keressük azokat a pontokat, amelyek megoldást kínálhatnak az ország problémáira. Másrészt meg vagyok győződve arról, hogy a társadalom felé jobban nyitó törvényhozás, a pártok és a törvényhozás kapuinak egy kicsit szélesebbre tárása a társadalom felé, a problémák megvitatása és az azt követő törvénykezés sokkal eredményesebb és kevesebb konfliktussal jár, mintha ezt fordítva próbálnánk megtenni. A magam részéről úgy érzem, hogy akik ebben részt vettünk - és sokan vettünk részt, hiszen a vitákat itt folytattuk le ezzel kapcsolatban -, mindannyian hozzájárulunk egy ilyen típusú fejlődési irány megfogalmazásához. Úgyhogy tisztelettel elfogadásra javaslom a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről és a kezdeményezők részéről is ezt a javaslatot, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy maguk is szavazzák meg, és kérjék frakcióbeli társaikat is, hogy szavazzák meg. Annál erősebb lesz az európai érdekérvényesítő képességünk e tekintetben, minél nagyobb arányban sikerül ezt megszavazni. Nagyon jó volna ebben valami teljes egyetértésközeli állapotot elérni. Nem tudom, ebben a légkörben ez mennyire lehetséges, vagy sem, mindenesetre hiszek abban, hogy ez van annyira súlyos kérdés, hogy érdemes erőfeszítéseket tennünk azért, hogy ezt a nagyon nagy támogató szavazati arányt elérjük, hogy kifelé, a magyar társadalom felé és Európa felé is föl tudjuk mutatni, hogy ebben a kérdésben a magyar társadalom ebbe az irányba szeretne továbbmenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. A 4. pontra hivatkoznék a sorrendiségnél. A 4. pont azt mondja: felkéri a kormányt, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény folyamatban lévő módosítása... Ez indokolja a szavazási sorrendet, mert ha fordítva csináljuk, akkor a jogalkotásról szóló törvénynek ellentmondunk, és ki lehet lőni. Tehát ez egy plusz indok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozati javaslat vitájánál annyi kérést fogalmaznék meg a bizottság felé, hogy mint bizottsági elnök a határozati javaslat megerősítéseképpen szeretnék néhány szót a szerdai ülésnapról, a nyílt napról szólni; ami ott elhangzott, az is mind indokolja, hogy ez a határozati javaslat elfogadásra kerüljön. Ennyit fogok körülbelül elmondani, nem akarok a vitában részt venni, csak ennyivel.
További kérdés, észrevétel van-e ezzel kapcsolatosan? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem föl. Tárgysorozatba-vételről döntünk. Ki az, aki javasolja a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságát ennek a határozati javaslatnak? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen. Az előadónak is köszönöm szépen.
Rátérünk a 2. pontra: a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. számú törvénytervezethez további módosító indítványok benyújtása. Kérném szépen a titkárságot, ossza ki az eddigi, bizottsági módosító indítványként benyújtani szándékozott indítványokat.
Szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szakértőt kért föl és jelent be a mai ülésnapra a Házszabálynak megfelelően a mostani bizottsági ülésre dr. Sziebert István személyében.
Mint említettem már e törvény múltkori, általános vitára való alkalmasságának döntésénél is, hallatlan feladat elé állították a magyar országgyűlési képviselőket azzal a közel 400 oldalas és 300 törvényt módosító, a teljes magyar igazgatási rendet átalakító törvénytervezettel, ami most is napirendre került. Ez szinte átláthatatlan, és időben több hetet venne igénybe, hogy érdemben megnézzük az összefüggéseit. Mi mégis megpróbáltunk vállalkozni arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos területet értelmezzük. A mai módosító indítványokkal kapcsolatosan is már látszik, hogy ez sajnos egyáltalán nem elegendő, hiszen van előttünk olyan módosító indítvány, ami teljesen más területről mégis belenyúl a mezőgazdasághoz tartozó egyik intézményrendszer elvitelébe.
Mint ahogy jeleztem, a Fidesz-frakció szakértőt jelentett be erre a mai napra, a Házszabálynak megfelelően; Sziebert Istvánt kértük fel e bonyolult törvény néhány részének értelmezésére. Ez csak a mezőgazdasági szakaszra korlátozódik, tehát a törvény mezőgazdaságra vonatkozó részét és az általunk eddig ismert bizottsági módosító indítványok tervezetét szakmai szempontból röviden összefoglalná, utána nyitnám meg a vitát, és térnénk rá a tervezett bizottsági módosító indítványokra. Köszönöm szépen.
Sziebert Istváné a szó.
DR. SZIEBERT ISTVÁN szakértő: Köszönöm szépen a megtisztelő felkérést. Sziebert István vagyok, végzettségemre nézve állatorvos. Egy alkalommal volt már módom a bizottság előtt néhány szót szólni.
A T/1202. számú törvényjavaslat jól láthatóan valamiféle rendszerelméletet követ. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az agráriumot érintő, ha jól számolom, 25 törvényt és az ezek által érintett szakigazgatási szerveket milyen módon is érinti abban az esetben, ha ezt egy kaptafára való sémának tekintjük. Ugyanis a hatóságok is igen sokfélék, és van lényeges számban a mezőgazdaságban biológiai alapú szakterület. Elsősorban ezért és ismereteim okán is az állat-egészségügyi rendszeren szeretném bemutatni ennek a törvénynek a hatásait, hiszen legalábbis az élelmiszert illetően minden állampolgár érintett ebben.
Ennek a hatóságnak igen fontos jellemzője, hogy a hatóságtól is nagyfokú operativitást igényel, még akkor is, ha már megvalósulna egy letisztult hatósági feladatkör, és ehhez kapcsolódna egy letisztult szolgáltatói szervezet- és feladatkör - itt a kamarára gondolok. Ugyanis ha csak a gyors riasztási rendszerre gondolok, ami egy uniós szabály, az mindenekelőtt a hatóságot érinti. A törvény ugyan nem mondja, hogy reformirányt követ, mindenesetre akkor lenne értelme, és igazából az lenne a reform, ha az országos minisztériumi hivatal valóban az együvé tartozó feladatokra jönne létre. Ugyanis már '90 óta megy a küzdés, hogy úgy mondjam, de eddig még sikertelenül, és a mostani alkalom is ezt mutatja, hogy a valóban nem minisztériumi körbe tartozó hatóság egy hivatal megalakításával minisztériumon kívülre kerüljön, meg tudja alakítani ezt a szervezetét, és rugalmasan tudja működtetni.
Mire is gondolok? Például a 24 órás szolgálati rendszer beállítására. Tudjuk nagyon jól, hogy sem az élelmiszer-előállításban, sem az állati eredetű termék-előállításban - az állatjárványokról, állatbetegségekről ne is beszéljünk - nincs ünnepnap, nincs munkaidő előtt meg után, ott egy folyamatos működés kell, ami egyszerűen most már kimúlt, tehát hivatalosan csak mint a katonaló megy, a lendület viszi tovább a szakmát, hiszen erre szabályozások nincsenek, és ezt az új törvényjavaslat még inkább gátolja.
A finanszírozás rendszere: 75 százalék bevételre kötelezett a szolgálat. Amikor a legtöbb munka van, akkor nincs bevétel. Például amikor járvány van, akkor nincsenek igazgatási, eljárási díjak és egyebek, vagy ha egy vágóhíd vagy bármi megszűnik. Nem helyes, hogy ennek ki van téve. A növényi eredetű feldolgozatlan piaci élelmiszerek ellenőrzése mind a mai napig nem oldódott meg. Minden tojást ellenőrzünk, de néhány tonna dinnyét, sárgarépát, karfiolt, zöldséget, paprikát és a többit nem, ahogy a példák is mutatják, erre nincsen még rendszer, tehát az is egy reform lenne, ha már erre is lehetne gondolni. Vagy például divatos ez a "szántóföldtől az asztalig" kifejezés. Ezt is módosítanunk kellene most már arra, hogy "a szántóföldtől a megsemmisítésig", hiszen egy csirkebél megsemmisítése lassan a csirkecomb árával egyenlő, és valahogy erről nem beszélünk, de a költségvetésben mindig ott van a BSE és egyéb hisztériák okán is.
A laboratóriumok helyretétele rendkívül fontos kérdés. Azonban a törvényjavaslat és a megvitatásra kiadott kormányrendelet-tervezet, illetve miniszteri rendelettervezetek is következetesen átveszik a törvényben amúgy is meglévő hibát. A laboratóriumi rendszer az Unióban már nem állami kijelöléssel működik, hanem függetlenül attól, hogy állami vagy nem állami tulajdon, az akkreditációs színvonala határozza meg, hogy attól kezdve őt mire fogadják el. Ehhez képest ha ez az átszervezés megvalósul, és teszem azt, az Állatgyógyászati Oltóanyag-ellenőrző nevét, az Országos Állat-egészségügyi Intézet nevét, az Országos Élelmiszer-vizsgáló nevét nem lehet használni, hanem azok mezőgazdasági szakigazgatási szerv, vagy nem is tudom pontosan, mi, állat-egészségügyi labor és egyéb lesznek, innentől kezdve tulajdonképpen már ez önmagában ok arra, hogy újból akkreditálni kelljen az egész intézményt.
Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy az irányítási rendszere változik meg ezeknek az intézményeknek a törvényjavaslat szerint, és innentől már igen-igen megkérdőjeleződik, hogy elvégezhetik-e az Unió által is elfogadott feladatokat. Például az Országos Állatgyógyászati Ellenőrző Intézet engedélye, ha egy állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalát engedélyezi, az egész Unióra érvényes. Ugyanígy ha kijön egy uniós direktíva, akkor nincs mese, hogy kinek ki a főnöke, direkt irányítással kell intézkedni. Ez a tervezet ezt az egyenes irányítási rendszert erősen meggátolja, plusz bizonytalanná teszi. Éppen ma került a kezembe az egészségügyi bizottság indítványa, amelyben ott rejlik, hogy mostantól kezdve nemhogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal jön vissza a tárcához, hanem akár az egész élelmiszer-ellenőrzés elmehet, holott ez nem egy kocka, amit hol ide teszünk, hol oda teszünk; ez egy szervesen, évszázadok, mondhatom, évezredek alatt kialakult rendszer, ahol a hagyomány nyilván érvényes addig, amíg túl nem léptünk rajta, de ezen még mindig nem léptünk túl. Tehát ha megbontjuk az élelmiszer-ellenőrzésnek, az állat-egészségügyi ellenőrzésnek és minden egyébnek a sorát, akkor a másik oldal súlyos sérelmet szenved. Élő példa is van erre, Anglia, aki mostanában nem egy-két járványt élt meg hasonló intézményi reformok következtében, amikor ezeket próbálták szétdarabolni. De utalhatnék arra is, hogy 1880-ban, amikor a poroszok rájöttek, hogy az élelmiszert az emberek eszik, és az egészségügyhöz tették át az élelmiszer-ellenőrzést, onnan kezdve elterjedt a brucellózis, a gümőkor, a lépfene és minden egyéb, hiszen magához az élelmiszerhez, a húsvizsgálathoz állatorvosi szakismeret szükséges, nem pedig humán ismeretek.
Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy amikor módosítunk - és most ez a törvény tulajdonképpen szervezeti és működési szabályzat kérdéssé minősítette törvényből ezeknek az igen fontos szakigazgatási szerveknek a működését -, akkor rá kell mutatni, hogy ez nem rangkérdés. Éppen egy tegnapi rádióhír, hogy az országos főállatorvos bejelentette, hogy karácsonykor milyen ellenőrzések lesznek. Egy óra múlva már megjelent az Élelmiszer-biztonsági Hivatal azzal, hogy de ezt ő szervezi. Tehát ez most a vetélkedőt nyitja meg sokkal jobban, mint ami a múlt év decemberében volt, amikor az élelmiszer-ellenőrzés egysége jegyében ötfelé sikerült szétosztani törvényekkel az élelmiszer-ellenőrzést. Úgyhogy nagyon meg kellene fontolni, hogy milyen módosító indítvánnyal meddig is terjedhet akár még jó szándékú szmsz alapján történő ide-oda tologatása a feladatoknak, ugyanis ez a törvény kihúzza a minisztérium nevét, minden nevet kihúz, tehát egyszerűen nem lehet semmihez hozzákötni, hogy na, ahhoz ha hozzányúlsz, a kezedre ütünk, ez nincs benne.
Márpedig az állampolgárok biztonsága és minden egyéb biztonság okán itt még arra is rá kell utalni, hogy ami amúgy a közvetlen biznisz, az agrár meg az élelmiszer, annak legalább a 80 százalékához ennek az állat-egészségügyi szervezetnek az igazolása kell. A világon sehol nem kérik az élelmiszer-forgalmazáshoz az egészségügyi szervezet pecsétjét és hozzájárulását, mindenhol az állategészségügyét kérik. Tehát innentől kezdve minden partnernek el kell magyarázni, hogy nálunk ez mostantól egészen máshogy van, és el kéne fogadtatni az egyebeken túl is. Azért is nem helyes, hogy ezt szmsz-rendszerbe tesszük - még azt sem mondom, hogy degradáljuk -, mert kiszámítható kell, hogy legyen hosszú távon, hogy tényleg ne lehessen ötletszerűen vagy éppen adott lobbik eredményeként működtetni, amit láthattunk tavaly decemberben.
Utalhatok a működésre, a most divatossá lett kommandókra is. Az egész addig jó, amíg föl nem figyelnek rá, hogy itt mennyi kommandó van és mennyi baj van, mert akkor azt mondják, hogy Magyarországon nem biztonságos az élelmiszer. E mögött nyilvánvalóan rendszerhiba van, tehát az állat-egészségügy, az élelmiszer-ellenőrzés azt kell mondanom, hogy meggyengült - és már ne gyengítsük tovább -, hiszen ezek a mindennapos feladatvégzésnek a hiányát jelzik, hogy újsághír, hogy micsoda siker: két év összegyűjtött száz tonnáját sikerült elkobozni. Ez azt jelenti, hogy a mindennapokban gondok vannak. Ez mindjárt a bizalom kérdése. Adhatunk akármilyen igazolást, ha ilyen hírek elterjednek - láthattuk a madárinfluenzánál és egyéb ügyekben is -, akkor teljesen mindegy, hogy milyen igazolásokat adunk ki.
Ami pedig a végrehajtási rendeleteket illeti, ide tartozik - a múltkor is éppen ezt hiányolta a tisztelt bizottság -, hogy semmiféle információ nincs, hogy mi követi ezt a törvénymódosítást. Most már van központi hivatal megalakítása, megszüntetése, satöbbi. Most ezek megadnak egy címet: Városház utca 5. Az alapító okirat szerint ide tartozik a növényvédelem, az erdészet, a falugazdász, az élelmiszer-ellenőrzés, satöbbi, satöbbi. Én például nem tudom elképzelni, hogy itt milyen postázás lesz, mert ez a levélcím - Városház utca 5. -, benne van a tervezetben. Ez hogy történik majd? Ugyanígy a megyéknél a főigazgató szerepel, mindenért a főigazgató felel, az a postacím. Hogy hol lesz a postacíme, még nem tudjuk. Ez egyszerűen hogyan fog működni csak adminisztratíve, ha csak a postabontást nézem, már akkor? Csak a Pest Megyei Állat-egészségügyi Állomással meg a fővárosival kapcsolatban vannak közvetlen tapasztalataim. Már az ottani postaforgalom is igényelte, hogy bizony nem egy ember kell oda, hanem még időnként be kell hívni valakit, hogy kié az ügy. Akkor hogyan fog ez működni ekkora és ennyi hatóságnál?
A telephelyek vonatkozásában is, amit a kormányrendeletben lehetett olvasni, például a Tábornok utca 2-ben van, amiről tudjuk - az Országos Állat-egészségügyi Intézet, és a másik két nagy laboratórium, az Országos Élelmiszer-vizsgáló és az Állatgyógyászati Ellenőrző Intézet -, hogy nincs benn. A nevük is meg van változtatva. Országos Élelmiszer-vizsgáló az állat-egészségügyi labor egyébként a törvényben is, és nem oldotta föl semmi azóta sem, hogy mi mitől szerv, mi mitől hatóság, tehát állat-egészségügyi hatóság, élelmiszer-ellenőrző szerv. Ugyanakkor a törvényben benne van, hogy állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, benne van, hogy országos főállatorvos. egyébként én nem találtam ebben az egy esetben kormányfelhatalmazást, ami létrehozná ezt az intézményt. Akkor tulajdonképpen mihez is kell igazodni? Azt szerettem volna, ha most elmondhatom végre egyszer, hogy mi az a valóban reformokat viselő új rendszer e kereteken belül és ebből kiindulva, hogy valóban kerüljön ki a minisztériumból, és legyen egy központi hivatala, onnan kezdve direkt irányítás. Tulajdonképpen óriási sérelmet szenved ez a direkt irányítás, hiszen még az is benne van, hogy az állatgyógyászati oltó- és kódjelző anyagokat, amit eddig egy kerületi főállatorvos rendelt meg, ezután a megyei főigazgató rendelheti meg. Szóval elég elképesztő dolgok vannak abban az esetben, ha ezt lebontjuk.
Nem folytatnám tovább, mert azt hiszem, elviekben mégis csak sikerült annyit érzékeltetnem, hogy nagyon megfontolandó, hogy most mihez képest is vannak a jobbító javaslatok. Ezeknek a szervezeteknek, amelyek a hatóságokban is az operativitást igénylik, a 24 órás szolgálatot, óriási mértékben számít a bizalmi jellege, ezért valahogy elkülönített rendszerben kell ezeket működtetnünk a jövőben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keretet szeretnék adni a jelen napirendi pontnak. Én csak annyit szeretnék mondani - és ezt a most elhangzott szakértői hozzászólás talán érzékelteti -, hogy jogtechnikailag be lehet nyújtani 400 oldalas indítványt 300 törvény módosításával, de hogy annak mi lesz a hatása, amikor intézményekről, tehát hétköznapi feladatokat ellátó szervekről döntünk, azt talán érzékelhetjük egy olyan egyszerű esetből, mint a postabontás a Városház utca 5-ben; az FVM-hez tartozó tizenegy-kettő intézményhez kapcsolódó összes érdeklődő a levelét ide fogja majd küldeni a jelenlegi terv szerint. Jogilag föl lehet állítani január 1-jétől, papíron ez működni fog, de meg merem tippelni, hogy néhány hónapig nem fog működni a gyakorlatban, ez most számomra eléggé nyilvánvaló. Az a kérdés, hogy néhány hónap után egyáltalán fog-e működni, vagy az egész összeomlik, és akkor gondoljuk újra az egészet. Bennünket eléggé izgat az élelmiszer-biztonság területe, amikor megfelelő mennyiségű élelmiszernek álcázott szemetet kaptunk az elmúlt egy-két évben, és pont azt gondoltuk, hogy ezeket az intézeteket kell nagyon egyértelműen magabiztossá tenni, hogy tudják, mi is lenne a feladatuk a külföldről érkező álcázott élelmiszerekkel szemben. Mondok egy-két szakmai területet.
Persze mindenki elmondhat ezzel kapcsolatban nagyon sok más észrevételt - Karsai József jelentkezett -, de a napirendi pontban a bizottsági módosító indítványok benyújtása szerepel. Hozzászólóként jelentkezik most még? (Dr. Karsai József bólint.) Igen, megadom a szót. Annyit szeretnék mindenkinek jelezni, hogy 12 óra lesz 8 perc múlva.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! Megpróbálom nagyon röviden elmondani. Kaptunk egy szakértői tájékoztatást, aminek én örülök, de aki jobban belenézett ebbe a törvénytervezetbe, az tudja azt is, amit én is tapasztaltam, amikor a kormány megbízottja voltam a szociális földprogramban, hogy nem tudtam egyetlen lépést sem tenni az IRM nélkül, tehát ha akartam valami jót, akkor biztos, hogy azt az Igazságügyi Minisztérium megbízottja lehúzta.
Ahogy áttanulmányoztam, tulajdonképpen ez a szerv - mert én most is ezt mondom, bárki mondta, ha ellenzék, ha én mondom, a szerveim itt vannak, a szívem, a májam meg a többi - föltörekvő, a bölcsesség kövét gondolja magáénak. Elnézést, hogy ez jut eszembe, nem akarom húzni az időt, de volt egy igazi főagronómus, aki mindig elmondta, hogy hova tűnt a répából a cukor, és ha elutasítottuk, azt mondta: na, te már soha nem tudod meg, hogy hova tűnt a répából a cukor. Azt hiszem, itt is így van: ha nem volna Igazságügyi Minisztérium, nem is lenne egyetlen törvény sem ezek szerint. Mert bármilyen jót akarunk, az biztos, hogy addig csavarja a jogi részét, hogy aztán a végén senki nem igazodik rajta el. Legkevésbé a képviselő, de szerintem az FVM sem, mert ez véleményem szerint, ahogy egy-két helyen rákérdeztem - gondolom, van itt az FVM-től is valaki -, nem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztése, hanem egy IRM-előterjesztés. Ráadásul úgy, hogy nélkülöz minden szakmai ismeretet. Lehet csinálni jogalkotást nyugodtan szakmai ismeret nélkül, és a fiatal, föltörekvő titánok itt mindent megvétózhatnak, csak ez egy összeomló rendszer nemcsak emiatt, hanem nagyon sok ok miatt. Ezt én biztos, hogy nem fogom megszavazni semmilyen formában, csinálhatnak velem, amit akarnak, mert egyértelmű, hogy ez így nem jó.
Aki ezt nem érti meg, és folyamatosan hatalmi kérdést csinál abból, hogy az élelmiszer-biztonság hova tartozik, kihez tartozik, aki nem tudja első látásra, ha egy picit is szakember, hogy ez hova tartozik - remélem, nem azt akarjuk, hogy ne szakember döntse el. Hát kérem, hol kezdődik az élelmiszer-biztonság? Amiről már beszéltünk, ott kezdődik, hogy génmódosított vagy nem génmódosított vetőmagot vetek el. Folytatódik a szántóföldi kezelésekkel és folytatódik azzal - ahogy elmondta Sziebert István szakértő úr is -, hogy ne az okozatot próbáljuk megszüntetni, már bocsánatot kérek, hanem az okokat. Hát mi az, hogy kimegy, és meddig volt fagyasztva? Hát átcsomagolta a fagyasztottat! Hát nem ez az élelmiszer-biztonság direktben, hanem az, hogy mit csomagolt át - fagyasztottat történetesen. Nem beszélve a járványokról. Hogy lehet ezt állatorvos nélkül megoldani? Ez nem az egészségügyre tartozó téma. Újra előkerült most, hogy csak jó volna ott még egy csomó embert elhelyezni, egy csomó embernek helyet adni, jó volna, ha ide tartozna hozzánk. Jön ide egy bizottsági módosító javaslat, olvasom az indoklást, hogy: az Unió kötelez minket, mindezekre tekintettel célszerű, hogy az élelmiszer-biztonság koordináló szervezete továbbra is az egészségügyi ágazathoz tartozzon. Mi az, hogy célszerű? Pont nem célszerű. Hát nekünk mondaná az, aki leírja, hogy nekem célszerű vagy egyeseknek célszerű! Az ország szempontjából káros ez a javaslat, és én nem fogom támogatni, hogy átkerüljön. Nem fogom azt sem támogatni, hogy olyan szinten menjenek az átszervezések, ami nem a magyar társadalom, a magyar mezőgazdaság és egyáltalán a magyar emberek, gazdálkodók érdekeit szolgálja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miután ellenzéki hozzászólásra is jelentkeztek, most Jakab Istvánnak kell megadnom a szót. Láttam Kis Pétert és Kis Zoltánt is jelentkezni - ebben a sorrendben fogom majd őket is szólítani.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden, mert az időnk véges. 2004-ben az Agrárgazdasági Tanács tagjaként bátorkodtam egy olyan indítványt tenni, hogy kerüljön vissza az agrártárcához az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-ellenőrzés joga. Akkor, 2004-ben - utánanézhetnek a jegyzőkönyvekben - az Agrárgazdasági Tanács egyhangúlag támogatta ezt a kérést. Azóta várunk erre. Mit jelent ez a kezdeményezés? Az a meggyőződésünk, hogy ez egy olyan szintű, úgymond hatáskörelvonás lenne az agrártárcától, ami beláthatatlan gazdasági következményekkel jár. Igenis az élelmiszer-ellenőrzésnek, az élelmiszer-biztonság fenntartásának gazdasági okai vannak; itt tudunk beavatkozni a minőség-ellenőrzésen keresztül a piacba, a piacszabályozás eszközeivel itt tudunk élni. Ez nemcsak gazdaérdek, ez nemzetgazdasági érdek is egyben. Ezt nagyon szeretném aláhúzni és felhívni rá a szíves figyelmüket.
A másik: csatlakozva Karsai képviselőtársamhoz, amit elmondott, az Európai Uniónak kiemelt programja a táblától az asztalig. Az élelmiszerek nyomon követhetőségét az Európai Unió határozza meg. Talán majd az ÁNTSZ vonul végig, és neki meglesz a szakértői hálózata, technikai háttere és minden tudása ahhoz, hogy egyáltalán végig tudja követni a folyamatokat a mezőgazdaságban? Tisztelt uraim, végig kellene ezt gondolni, és azokkal egyeztetni érdemben, akik ehhez egy kicsit jobban értenek; nekik talán nagyobb rálátásuk van a folyamatokra, az a néhány évtized tapasztalat is mögöttük van, ami ehhez szükséges.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Péternek adok szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy kicsit zavarban vagyok, mert eredendően az egészségügyi bizottsági módosító indítványhoz szerettem volna szólni, de összecsúsznak a dolgok, ezért most akarom elmondani a következőket.
Én már azt gondoltam, hogy két év után kezd pihenni ez az ügy, de úgy látszik, folyamatos kísérlet van arra, hogy lázas állapotban tartsák, akik ezt akarják. Ahogy Jakab István utalt rá, ez egy kétéves mérkőzés. Régebbi képviselőtársaim tudják ezt a dolgot, ez indukálta, hogy az élelmiszer-botrányoknál egy munkacsoport jött létre a mezőgazdasági bizottságban akkor, és ott a szakma egyértelmű volt ebben a dologban. Ennek következtében született az az országgyűlési határozat, ami négypárti volt, illetve akkor még Ékes József képviselő úr is aláírta, és van egy ilyen élő országgyűlési határozat, tehát azt kell mondani, hogy már akkor abszolút politikai konszenzus volt ebben a kérdésben.
Az élelmiszertörvényt szándékozik módosítani az egészségügyi bizottság módosító indítványa. Hozzá kell tennem, hogy a 2003-as törvénynél is konszenzus volt nagyon sok kérdésben a módosító indítványokban is. Azt gondolom, hogy az egészségügyi bizottság indoklása nem teljesen korrekt, de ez egy dolog. Itt a döntés a fogyasztók érdekeiért, egészségéért szólt, jó volt, hogy 2004-ben az agrártárca kezéből az Élelmiszer-biztonsági Hivatal kikerült. Megmagyarázhatatlan, de bizonyos erőviszonyok alapján kerülhetett oda, ahova került. A további indoklás - hiszen az én ismereteim szerint az Unióban az Agrárminiszterek Tanácsa felügyeli ezt az egész ügyet - sem állja meg a helyét. Azt gondolom - lehet, hogy tőlem szokatlanul erősen fogalmazok -, hogy gyakorlatilag feladat- és költségvetésiforrás-vadászatról szól ez a történet. Arra szeretném az elfogadottak alapján kérni a mezőgazdasági bizottság tagjait, mindkét oldalát, hogy ne támogassák az egészségügyi bizottságnak ezt a módosító indítványát. Az elnök úr használta ezt a "felszín alatti szándék" kifejezést. Megmondom őszintén, én is így érzem egy kicsit, hogy feladat és mellé költségvetési forrás is. Szakmaiatlan is ez a dolog, hiszen jelen pillanatban is az FVM irányítása alatt működő hatóságok által a hazai mezőgazdasági termelés, élelmiszer-előállítás, forgalmazás 80 százalékban ellenőrizve van. Kérem a bizottságot, hogy ha lehet, akkor két kézzel utasítsa el ezt a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kis Zoltánnak adok szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Itt nem csak erről a módosító indítványról van szó, amit az egészségügyi bizottság benyújtott, amire nem is vesztegetek szót, ezzel nem is foglalkoznék. Az FVM-met most sem képviseli egyébként szakállamtitkári szinten senki - kellene legalább egy ilyen horderejű módosításnál. Valaki engem bepanaszolt Gőgös úrnál - Gőgös úr meg akart engem verni -; azt mondta, hogy olyat mondtam az előző bizottsági ülésen, hogy én minden bizottsági ülésen itt voltam. Nem. Én azt mondtam, hogy minden olyan bizottsági ülésen ott voltam, amit mi terjesztettünk elő törvényt, vagy amikor a költségvetésünkről volt szó, vagy a szervezetről. István a megmondhatója. Amikor az állategészségügyet '95-ben akarták először így kinyírni, mint most, akkor ugyanígy itt voltál szakértőként kamarai színekben, ha emlékszel, én meg ott ücsörögtem, és vallatóra voltam fogva, jóllehet, nem mi terjesztettük elő, hanem az is egy más előterjesztés volt. Mindegy, emlékeztek erre, aki itt volt már '94 és 98 között. Tehát itt erről ne beszéljünk, erre országgyűlési határozat van. A miniszterelnök kiadta annak idején az utasítást Gráf úrnak, amikor még Pásztohy volt az államtitkár, és Gőgös úr, a mostani államtitkár ott volt azon a megbeszélésen, hogy végre kell hajtani azt, amiben az a négypárti munkacsoport annak idején megállapodott. Ezt akkor tessék végrehajtani, és ezen ne szórakozzon itt senki.
A másik: nagyon érdekes lenne, ha olyan önkormányzati szakigazgatási szervek jönnének létre, ahol mondjuk - most poénkodom - a vámos, a rendőr meg az építésügyi és a gyámügyi előadó együtt ücsörögne, és az lenne egy szervezet. Még egyszer mondom, semmi bajunk azzal, amit az alkotmánymódosítással döntöttünk, hogy hozzuk egy szinttel lejjebb, a kormány építhesse ki a struktúrát. Azzal sincs semmi bajunk, hogy valóban egységes szervezetekre van szükség a minisztériumoknál, ami a gazdálkodást, az irányítást, mit tudom én, mit felügyel. De a hatósági ügyeknél, a vagyongazdálkodási, szolgáltatási ügyeknél nem szabad a hatásköröket összecsúsztatni. Ennek az előterjesztésnek ez a problémája. Én láttam -, most már okosabb lettem, mert megkaptam a miniszteri rendelettervezetet, és abból már kiderül -, hogy az országos főállatorvos nem lesz kis figura, mert helyettese lesz az egységes szakigazgatási szerv főnökének. Csak hát emberek, azt kellene már eldönteni, hogy az egységes szakigazgatási szerv főnökének az a dolga, hogy a hivatalok működését biztosítsa. Ez a dolga. Nem az, hogy a hatósági meg a vagyongazdálkodási ügyekbe közvetlen beleszólása legyen, mert akkor kutymusz keletkezik ebből a dologból, és valóban oda juthatunk, amiről itt Karsai képviselő úr is beszélt, hogy összeomlik ez a rendszer, mert már nem tudjuk felépíteni.
A múltkor is elmondtam itt, ha emlékeztek rá, hogy január 1-től ez biztos, hogy nem csinálható meg. Papíron persze abszolút, mindent elbír a papír. De, hogy ez a szervezet valóban működjön, és ezeket a biztonsági feltételeket meg tudja teremteni, ami létérdekünk - hát piaci érdekünk és humán érdekünk és mindenféle érdek -, hát hogy az istenbe lehet megkövetelni egy olyan szervezettől, amiben nem fogják tudni, hogy az adott jogkörök hogyan mennek le a legutolsó termelőig? A feladatot ki lehet osztani, természetesen mindent ki lehet osztani, a munkaköri leírásokat meg lehet csinálni, de a rendszert nem lehet összekutymuszolni. Ez nem olyan, gyerekek, már ne haragudjatok meg, hogy most átszervezem a megyei közigazgatási hivatalt, aztán három osztályból öt lesz vagy nyolc lesz. Elmondtam, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban, amikor a természetvédelemnek, a környezetvédelemnek és a vízügynek, ennek a háromnak kellett megcsinálni az egységes szakigazgatási szervét, szétbontani az igazgatóságokat, a felügyelőségeket plusz még a nemzeti parkokat, hogy az mekkora hatalmas munka volt, és két évig tartott. Most már kezd alakulni. Nincs itt most a Kati, hogy igazolja, hogy ez mit jelentett.
Ha ezt megcsinálnánk az egész közigazgatásban - nehogy valaki azzal támadjon, hogy én ellene akarok menni; erre a reformra szükség van, mert ez a közigazgatási bürokrácia, ami most van, nem tartható fenn -, a szervrendszer kialakítása és ezeknek a jogköröknek a fenntartása egy precízebb, sokkal átgondoltabb szabályozást igényel, minthogy így beleugorjunk. Ezért mondom én is azt, és javasoltam a múltkor is, hogy próbáljuk meg ennek az egésznek legalább a hatálybalépését egy picikét eltolni, függetlenül attól, hogy a költségvetés nekünk már itt kijelöli az utakat, mert egységes mezőgazdasági szakigazgatási hivatalról beszél, tehát a pénzügyi keretek már így működnek. Ezzel sincs bajom, bár ezek a kifejezések nekem nem tetszenek, mert a hatáskörök nem jönnek ki belőle, hogy mi hol van. Azért nézzük meg, hogy mi az, amit tudunk tenni módosító indítványokkal esetlegesen, hogy azokat a garanciális szabályokat be tudjuk építeni, ami később a hatósági jogkörnél, szolgáltatási jogkörnél és az esetleges vagyongazdálkodási jogkörnél egyértelműen kijelöli a cövekeket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kis Zoltán gondolatai is megerősítenek engem abban, hogy javasolni kell majd az ötletgazdáknak, hogy oda, a Városház utca 5. szám alá egy nagyon nagy postaládát iktassanak be, mert tartok tőle, hogy január 1-je után néhány érintett fog majd oda írogatni.
Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nagyon röviden szeretnék néhány szempontra én is utalni. Általában arra szokás hivatkozni az ilyen átszervezéseknél, hogy miután az Európai Közösség tagja lettünk, az Európai Közösség valamilyen módon akarná, hogy nekünk itt át kéne alakítani az intézményrendszert. Hát az agrárium esetében ez épp fordítva van: az agráriumnak nem véletlenül önálló alapok képezik az alapját az Európai Közösségben, elkülönítve a többi alaptól. Másrészt megkövetelik ennek az önálló intézményrendszerét, tehát nem véletlen az, hogy nem sikerült azt a 2500 milliárd forintot sem besöpörni a közös kasszába, ami az agráriumhoz tartozik, merthogy az Európai Közösség ehhez éppen nem járul hozzá. Ugyanígy speciális intézményrendszere van az agráriumnak. Ezt mindenképpen mérlegelni kell. Bárki bármilyen egyenirányítást akar ebben a rendszerben megvalósítani, az agráriumnak megvannak a specialitásai Európában is, és meg is követelik, hogy elkülönítetten kezeljük ezt a kérdést. Ennek számos összefüggése van - élelmiszer-biztonsági, környezeti és a többi -, amelyek mind-mind megkülönböztetik más ágazatoktól, tehát nem lehet ugyanazt az egyenirányítást ráhúzni.
A másik szempontot nem is igazán értem, mert nem csereszabatosak az intézmények és a személyek. Nem tudom, milyen megtakarításon lehet gondolkodni ebben a működésben, hiszen mondjuk egy állatorvos valószínűleg nem fog tudni erdészeti kérdésekhez hozzászólni, ha az adott időszakban nincs munkája, nem csoportosítható át máshova, tehát ugyanazok a feladatok maradnak. Ettől nem tudom, mit remél az előterjesztő; a személyek és intézmények, amiket most össze akarna valamilyen módon gyógyítani, ilyen típusú megtakarításokat nem hozhatnak, sőt nem is hoznak. Legfeljebb közös takarítót lehet alkalmazni az irodáknál, de hát az vajmi kevés ahhoz, hogy ezért az egész rendszert föl kéne borítani. Hangsúlyozni szeretném, az agráriumnak elkülönült intézményrendszere van az Európai Közösségben, elkülönült alapjai vannak, az alapokat sikerült megvédeni. Jó lenne, ha az intézményrendszerben is érvényesíteni lehetne azokat a specialitásokat - és erre vonatkoznak egyébiránt a módosító indítványok is zömében -, amelyek ezt a területet is jellemzik, és teljesen mások, mint más intézményrendszeri elemek ebben az egész rendszerben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imrének adok szót. Alelnök úr, parancsoljon!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy látom, hogy most megint megindult az általános vitája ennek a törvényjavaslatnak, amit már egyszer lezártunk. Azt szeretném javasolni, nem ügyrendiként, hanem célszerűségi okból, hogy a bizottság most mindenképpen tárgyalja meg az egészségügyi bizottság módosító indítványát, szavazzunk róla, aztán a többi bizottsági módosító indítványról a szerdai bizottsági ülésünkön döntsünk. Szinte példátlannak tartom, hogy több mint egy tucat, pontosan tizenhat bizottsági módosító javaslat van előttünk, amit nem is tudtunk normálisan átnézni. Úgyhogy azt szeretném, hogy ez így történjen, és ígérem, hogy december 7-éig a miniszter urat megpróbáljuk ebben az általunk sokat vitatott szervezeti agrárigazgatási átalakításban meginvitálni és meghallgatni. Ezt nem csereajánlatként mondtam a javaslatomra, hanem azért, hogy térjünk a tárgyra, mert lassan haladunk.
Köszönöm.
ELNÖK: A hozzászólást ügyrendiként tekintem. Tehát alelnök úr javaslata az, hogy egyetlenegy, már benyújtott módosító indítványról mondjuk véleményt, az egészségügyi bizottság benyújtott módosító indítványáról, az elénk tett, várhatóan a mi bizottságunk részéről benyújtandó módosító indítványok megtárgyalását és addig is az esetleges konzultációkat - mert tartok tőle, hogy kell mindegyik oldalnak - tegyük meg, majd a szerdai ülésnapunkon folytassuk tovább. Hiszen aki figyelte, a napirendi pontok között szerepel továbbra is ennek a törvénytervezetnek a vitája a bizottsági ülésünkön. Ha ezt így elfogadjuk, akkor kézfeltartással jelezzük. (Szavazás.) Ez egyhangú.
Rátérünk az egyetlenegy bizottsági módosító indítványra, az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító indítványra. Hozzáteszem, hogy több hozzászóló már megelőlegezte a véleményét erről elég egyértelműen mind a két oldalról, ha jól látom. Kérdezem a kormány képviseletének álláspontját erről az indítványról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! A kormány még nem tárgyalta ezt az indítványt, hiszen a múlt héten került benyújtásra, tehát nincs álláspontunk.
ELNÖK: Hát önök is olyan helyzetbe kerültek, mint a parlament, ezzel a hatalmas törvénnyel láthatólag nem érik utol magukat. Mi sem, de azért időnként próbálunk lépést tartani. Azt nem állítjuk, hogy száz százalékosan sikerül.
Parancsoljon, képviselőtársam.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Én szeretném hallani az agrártárca véleményét ezzel a módosítóval kapcsolatban.
ELNÖK: Nem adhatok szót nekik így, mert a kormány képviseletében a beterjesztő a képviselő, ez esetben az IRM. Reméljük, hogy szerdára többet tudunk majd akár erről is; visszatérhetünk rá, és akkor megkérdezhetjük, illetve már látni fogjuk más bizottságokban a kormány álláspontját erről. De ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy a bizottság mondjon erről véleményt értelemszerűen. További kérdés, észrevétel ehhez, az egészségügyi bizottság által benyújtott indítványhoz van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl a kérdést. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen.
Akkor ebben a napirendi pontban az ügyrendi indítványnak megfelelően nem tárgyalunk további indítványokat. Köszönöm szépen a kormány képviseletének a jelenlétet, a napirendi pontot lezárom.
Az egyebek napirendi pontnál lenne egy kérdésem, miszerint a kormány részéről hallottuk, hogy Romániával a közelgő uniós csatlakozás alkalmával a munka világának területét és a munkavállalás lehetőségét csak részben tartja megnyithatónak. Az nem volt világos, hogy melyek lesznek ezek a részek. Annyit értettünk, hogy olyan területeket szeretne általánosan megnyitni a kormány, amelyek nem veszélyeztetik a magyar munkavállalók érdekeit. Talán így foglalhatom össze.
Szeretném kérni a kormánypárti képviselőket, hogy legyenek abban segítségünkre, hogy egy speciális területen, mint mindannyian tudjuk, a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás területén a kormány ne rendeljen el korlátozást. Tudjuk, akik ezen a területen jártasak vagyunk mind a munka világa, mind a gyakorló gazdálkodók oldaláról, hogy mezőgazdasági alkalmi munkavállalóban nincs konkurencia; azért nincs, mert nincs hadra fogható magyar állampolgár mezőgazdasági alkalmi munkavállaló. Ez a kézimunka-igényes növények gazdálkodóinál, termesztőinél hatalmas problémát jelent, folyamatosan nem a törvény teljes betartásával alkalmaznak munkavállalókat - és most finoman fogalmaztam. A bizottság erről a kérdésről esetleg egy napirendi pont keretében gondolkozzon el, hogy mit szeretnénk javasolni a mezőgazdaság érdekében, valóban úgy, hogy ne sértsünk esetleg magyar munkavállalót a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás területén. Ismerve az európai uniós szabályozást a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás esetében korlátozás nélküli az idegen munkaerő fogadása, ráadásul az uniós országokon kívüli országok részéről is, tehát nemhogy a tagországok, de az Unión kívüliek is, például Észak-Afrika teljes egészében segíti a spanyol, portugál és olasz gazdálkodók munkaigényének kielégítését, a nyugat-európai országok, Németország, Ausztria pedig jól tudjuk, hogy mind a magyar, lengyel, mind pedig a határon túli, tehát ukrán, fehérorosz, moldáv állampolgárokat fogadja, és Romániából, Bulgáriából, tehát jelenleg nem uniós országokból is korlátlanul, jogilag engedélyezett módon fogadja a mezőgazdasági alkalmi munkavállalókat. Nagyon lényeges mindegyik szó: mezőgazdasági alkalmi munkavállalás; akik tudják, miről van szó, értik is mindegyik szónak a jelentését. Azt kérném szépen, hogy erről a szocialista frakció részéről is egy közös gondolkodás induljon meg. Ezt elfogadva a kormánynak egy iránymutatást tudnánk adni az esetleges tárgyalásokra.
Kis Zoltán jelentkezik.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Vegye úgy, hogy az SZDSZ mindenben támogatja az elnök úr fölvetését. Annál is inkább, mert a véleményünk nem változott, mi a szabad munkavállalás hívei vagyunk. Ahogy nem tetszett nekünk az, hogy Magyarországgal szemben egy-két európai uniós ország munkavállalási tilalmat vezetett be, úgy nem tetszik nekünk az sem, hogy ha mi az újonnan csatlakozó országok munkavállalóival szemben vagy feléjük ilyen korlátozást akarunk berakni. Miszerintünk a magyar munkavállalói piacot ez az esetleges új munkaerő nagyon nem veszélyeztetné.
Csak egy személyes példa. Csőtörés volt nálunk. Szétverték a fürdőszobát és a spejzot, meg lett javítva a csőtörés - azt muszáj volt megjavítani, mert folyt a víz -, de nem találok olyan burkolót és kőművest, aki helyreállítaná, mert kicsi ez a munka. Egyébként számla nélkül sem találok. Számlával egyet sem találnék, de számla nélkül sem találok, testvéreim. Én nagyon örülnék, ha bizonyos szakmákban megjelenne itt most már egy olyan vállalkozói kör, aki nekem meg fogja csinálni a tetőmet, úgy, hogy az még jó is legyen, ne adj úristen nem azzal szórakozik, hogy nem ér rá, meg okos tanácsokat ad, meg számla nélkül akar egymillió forintot elkérni csak anyagra. Ettől egy kicsit ideges vagyok. Legyen csak konkurencia, és majd meglátjuk, hogy ki az, aki életben tud maradni.
Egyébként meg teljesen egyetértünk az elnök úrral, úgyhogy az SZDSZ ebben a tárgyalásban további indítványt, észrevételt nem kíván tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még az egyebek napirendi ponthoz észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, lezárom.
Szerdán tíz órakor találkozunk, a meghívónak megfelelően. Köszönöm szépen.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 21 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa