MB-14/2006.
(MB-14/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2006. november 29-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (1202. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1489. szám) (általános vita) *
Napirendi javaslat:
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bajánházi László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium)
Görözdi Zsuzsanna (Pénzügyminisztérium)
Kovács Anikó (Pénzügyminisztérium)
Loránd Szabolcs (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megkezdjük a bizottsági ülést. Köszöntöm a bizottsági tagokat, a munkánkat figyelemmel kísérő vendégeket, a munkánkat segítő hivatal dolgozóit.
Alelnök úr kezdeményezésére már most jelzem, hogy az írásban kiküldött meghívóban szereplő napirendi tervezetbe a 4. sorszámú pontot az első helyre kérik, kérjük fölvenni. Ezzel a kiegészítéssel kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele a napirendi pontokhoz. Tehát első helyre kerülne a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítás, a további menetrend az eredeti sorrendiség szerint történne. Még egyszer kérdezem a bizottsági tagokat, hogy kérdés, észrevétel a napirendi pontokhoz, illetve az így módosított napirendhez van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérem, akik támogatják a napirendet azzal együttesen, hogy a 4. napirendi pontként jelzett előterjesztés az első helyre kerül, és így alakul ki a végleges sorrend, azok kérem, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Egyhangú.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására.
A titkárság kigyűjtötte a kapcsolódó módosító javaslatok közül azokat, amelyeket első ránézésre úgy látunk, hogy a mezőgazdasági bizottság feladatkörébe tartoznak. Ezek a 8., 9., 10. és 34. pontok. Mivel elég bonyolult indítványcsoportokról van szó, ezért kérem majd képviselőtársaimat, hogy ha egyéb sorszám alatt mégis csak vélelmeznek olyan területet, ami esetleg érintheti a mezőgazdaság valamelyik ágát, akkor azt jelezzék, és azt a kapcsolódó módosító indítványt is megtárgyaljuk.
A tárgyalás sorrendjében a titkárság által kigyűjtött ajánlási pontokat vitatjuk meg először. Tehát az első a kiegészítő ajánlásban a 8. sorszámú indítvány, amelyet Herbály Imre, Bedő Tamás és Kis Péter terjesztett elő. Kérdezem a kormány álláspontját erről az indítványról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Indoklást kérnék. Köszönöm.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a javaslat az élelmiszerkódex előterjesztésére vonatkozó bizottságnak a törvényi elhelyezkedését szeretné megteremteni. Ez a bizottság a miniszter feladat- és hatáskörében működő olyan testület, amelynek tagjait a miniszter kéri fel, és nincs olyan törvényi hatásköre, ami megjelenne másutt. Ez gyakorlatilag a miniszter számára egy döntés-előkészítő, véleményező szerv, tehát a javaslat logikáját tekintve nem indokolt, hogy megjelenjen a törvény szintjén.
A másik: itt egy olyan megfogalmazás szerepel, hogy "tudományos szerv", ami államigazgatási értelemben feladat- és hatáskörrel biztos, hogy nem rendelkezhet, tehát külön jogszabály sem biztosíthat számára hatósági jogkört, ezért ezt a javaslat céljaival összhangban nem állónak tekintjük. Természetesen nem vitatjuk el azt, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ilyen tanácsadó testületet vagy bármilyen véleményező testületet akár az élelmiszerkódex megalkotására létrehozzon, ez azonban a miniszter döntésén múlik, és szükségtelen e felhatalmazás megadása. Ezért javasoljuk elutasítani ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hallhattuk a kormány részletes indoklását. A bizottsági tagok részéről kérdés, vélemény ezek után van-e még? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazunk erről az indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság 1 tartózkodás mellett támogatja a benyújtott indítványt.
A 9. sorszámú indítvány az alkotmányügyi bizottság előterjesztése. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, vélemény? Tessék, Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Első pillanatra úgy tűnik, hogy ez a néhány évvel ezelőtt elfogadott törvényt módosítja. Ez egy jogtechnikai jellegű, harmonizáló javaslat, ha úgy tetszik? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Megelőzendő a következő kérdést - mert ez a géntechnológiánál is felmerül -, amikor ezt elfogadtuk, akkor még nem lehetett azokat a szerveket beírni, amiket most hozunk létre. Megtehettük volna, hogy egy módosítóval ezeket beemeljük, csak akkor meg az Alkotmánybíróság kilökte volna, mert olyan szervezeteket fogadtunk volna el, amik még nem léteznek. Tehát ezért ez duplikáció a munkában, de jogtechnikailag csak így lehet lekövetni, hogy egyszer alkottál egy törvényt, most meg a szervezeti rendszert átvezeted; ha a törvényt két nappal ezelőtt vagy egy órával ezelőtt alkottad, akkor is meg kell csinálni ezt az átvezetést.
ELNÖK: Még most a 9.-nél tartunk egyelőre. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja az alkotmányügyi bizottság 9. pontban lévő javaslatát? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott.
A 10. ugyancsak az alkotmányügyi bizottság géntechnológiai tevékenységről szóló pontját módosítja. A kormány véleménye?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, ugyanazért, amit Kis képviselő úr elmondott az imént.
ELNÖK: Ezt értettem, de azért az 57. § (5) bekezdése nem látom, hogy csak jogtechnikai pontosítás lenne. A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: De a kormány álláspontját arról kérdezem, hogy minekután önök azt támogatják, hogy csak jogtechnikai pontosításokat végeznek, itt a szervek, a szakhatóságok és az általam egyelőre átláthatatlan minisztériumok csiki-csuki játéka van, hogy ki miért felelős és már nem felelős. Ezt egy oldalon keresztül sikerült egy nagyon frappáns fölsorolásban előterjeszteni. Majd azért gondoljanak a jogalkalmazókra is, aki egyszer ezt el szeretné olvasni és értelmezni az önök által egy A4-es oldalon leírtakat: kivonom, becsukom, áthelyezem, megszüntetem, egy szövegrész helyett másikat indítványozok. Hogy utána valaki úgy alkalmazza ezt, hogy ne vétsen jogszabálynak az egy elég felelősségteljes munka lesz. Ezt a jogtechnikai részét értem; el nem fogadom, de értem, hogy önök mit akarnak. Ön csak ezt jelezte. Az 57. § (5) bekezdésénél viszont nem jogtechnikai jellegű megfogalmazást látok. Azt kérdezem, hogy akkor miért kellett ezt a kettőt egybecsapni.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Kérem, pontosítsa a kérdését, hogy melyik (5) bekezdésre gondol.
ELNÖK: Az 57. § (2) bekezdés (5) albekezdése: "A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi törvény 34. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép..." Ebben már nem látom a jogtechnikai pontosítást.
Közben Ángyán József kért szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Elképesztő, hogy mit kéne itt áttekinteni öt perc alatt, mert gyakorlatilag erről szól a történet. De amennyire én látom, a szöveg, amiből kiindultak, az a törvény eredeti szövege, nem a módosított törvény. Legalábbis nem tudom azonosítani ezt azzal az egységes javaslattal és annak paragrafusszámozásával, bekezdésszámozásával, amit most hétfőn fogadott el a parlament.
Tisztelettel azt kérem, hogy vegyük ezt le a napirendről; januárban át kell néznünk újra az egészet, hogy hol milyen módosításokat akarnak. Azt, hogy ez a jelenleg elfogadott, módosított '98-as törvény szövegéhez képest tartalmilag és jogtechnikailag mit jelent, képtelenség ma áttekinteni. Ezért van az, hogy időnként az ember gyanakszik, hogy ez nem egyszerűen jogtechnikai kérdéseket akar rendezni. Tehát a kérdésem az, hogy a szöveg, amiből kiindultak - mert nem tudom azonosítani a pontokat, mondom még egyszer, az egységes javaslathoz képest, ami alapján mi hétfőn szavaztunk, ami a módosított törvényt tartalmazza -, ezen alapul, vagy pedig a régi törvény szövegének a jogtechnikai átalakítási javaslatáról van szó.
Köszönöm.
ELNÖK: Megadom a kormány képviselőjének a szót.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valóban közjogilag bonyolult a helyzet. Azt figyelmébe ajánlanám Ángyán képviselőnek, hogy itt az alkotmányügyi bizottság benyújtott módosító javaslatáról van szó, amelyet a kormány támogat, tehát közjogi értelemben ez leállíthatatlan, vagyis ha a mezőgazdasági bizottság nem kíván állást foglalni ebben a módosító javaslatban, akkor is ez az alkotmányügyi bizottság indítványa. Tehát közjogilag nem az a kérdés, hogy van-e indítvány, vagy sem, mert közjogilag az indítvány benyújtásra került.
Ami a konkrét kérdésére vonatkozik, nekünk sem volt könnyű kezelni ezt a helyzetet, hiszen számos olyan törvény van, amelyiknek a tárgyalása párhuzamosan zajlik ezzel a törvényjavaslattal. Már szó volt az előbb a nemzeti kárenyhítési törvényről, illetve itt a géntechnológiánál is, hiszen önök valóban hétfőn szavaztak erről. Az egységes javaslat, amit a kezében tartott és felmutatott a bizottság számára, az a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat egységes javaslata. Ez tehát egy módosító csomag, amiről önök hétfőn szavaztak. Közjogilag számunkra a '98. évi XXVII. törvény a mérvadó, tehát mi elvégeztük az önök által megszavazott törvény egységes szerkezetű szövegét, a hétfői szavazás nyomán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megcsinálta azt a szöveget, ami a '98. évi XXVII. törvény hatályos szövegének tekinthető, és ez a bizottsági módosító javaslat már arra épül. Tehát a képviselő úrnak abban tökéletesen igaza van, hogy ezt nem tudja jelen pillanatban beazonosítani. Ennek ez az oka, de egyébként semmi másról nincsen szó, minthogy a szövegcserés módszerrel a törvényjavaslat céljának megfelelő változtatásra kerül sor.
Ami az elnök úr aggodalmát illeti, amikor a törvény a Magyar Közlönyben megjelenik, akkor elkészül valamennyi törvénynek az egységes szerkezetű szövege, tehát ön nem ezzel az 57. §-sal fog találkozni, ami kétségkívül nehezen áttekinthető - hiszen jogtechnikai szempontú, kodifikációs jellegű -, hanem egységes szerkezetben fogja megtalálni a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt, vagyis ott végigvezetésre kerülnek ezek a változtatások, következésképpen a megértése a szövegnek minden további nélkül meg tud történni. Abban önnek természetesen teljesen igaza van, hogy annak megfelelően készült el a szöveg, ami a javaslat egész karaktere, tehát ami nem nevezi konkrétan néven a feladat- és hatáskör gyakorlóját, de ettől függetlenül ez és más rendelkezés sem egy konkrét törvény olvasása szempontjából nem fog problémát jelenteni. Tehát amit önök itt látnak az ajánlástervezet 7. oldalán, az valóban borzasztó, de kodifikációs szempontból másképp nem feloldható egy olyan törvénynél, amelynek a tárgyalása párhuzamos a mienkével. Egyébként nemcsak az agrárigazgatás területén vannak ilyen törvények, hanem több más területen is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A helyzet az, hogy ezt a párhuzamosságot nem mi okoztuk, hanem az előterjesztők, tehát tisztázzuk a felelősség kérdését. Visszajutunk itt az általános vitához, amit önök indítottak el, az IRM, ennek a törvénynek a benyújtásával. Utána ne egy kívülállóra vélt áthárítással magyarázzák azt, hogy miért kerül képviselők elé egy ilyen átláthatatlan módosító indítvány. Mindamellett, amit ön elmondott, vagyunk néhányan, akik ezt pontosan tudjuk. De azért meg szeretném kérdezni, hogy ön szerint egy ki nem hirdetett törvényhez lehet-e módosító indítványt benyújtani; mert úgy tudjuk, egyelőre a törvény nincs kihirdetve, tehát nem jelent még meg közlönyi szinten.
Én azzal tisztában vagyok, hogy az 57. § nem is fog benne szerepelni, hiszen látom, hogy a (2) bekezdésben megmondja, hogy a 34. § 5. pontját fogja módosítani, majd abban lesz benne az általam kifogásolt rész. Ön nem válaszolt arra, amit kérdeztem. Önök jogtechnikai pontosításról beszélnek, az önök általi szervezetátalakításnak megfelelően próbálják most a géntechnológiai törvényen is átvezetni a különféle megnevezéseket, jogcímeket és szerveket, ahogy Karsai József szereti ezt megemlíteni. De én a 34. § (5) bekezdésében már nem jogtechnikai pontosítást látok, hanem egy érdemit, tehát a törvényben lettek volna szívesek máshol jelezni ezt. Ezért érzékelem Ángyán Józsefnek azt az aggályát, hogy miután több hétig tárgyalhattuk a törvény minden kivonatát, felébred a gyanú, hogy miért kell most, utólagosan mégis belenyúlni olyan részbe, ami nem jogtechnikai jellegű. Ez adja a gyanút.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy az alkotmányügyi bizottságtól kérjünk állásfoglalást, hogy ki nem hirdetett törvényhez lehet-e módosító indítványt benyújtani. Én ilyennel még eddig nem találkoztam, ezt rögtön hozzáteszem. Nyilvánvaló, hogy miután az alkotmányügyi bizottság megindította ezt a módosító indítványt, csak ők vonhatják vissza. Mi nem vonhatjuk vissza, mi majd a véleményünket kifejezhetjük róla.
Ángyán József jelentkezett közben.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Normális ésszel a következő menetet javaslom - mármint a józan paraszti észre hivatkozva. Hirdessék ki a törvényt, tegyék le az egységes szövegét, a '98-as törvény módosított végleges szövegét, majd javasolják, hogy ezen mit akarnak módosítani, és hozzák ide elénk, hogy megítélhető legyen, hogy ezek érdemi, vagy pedig jogtechnikai kérdések, illetve szükségesnek látja-e a bizottság ezeket a módosításokat, vagy sem. Kérem, kezdeményezzék, hogy az alkotmányügyi bizottság vonja vissza ezt a javaslatát, arra is apellálva, amit az elnök úr mondott, hogy ki nem hirdetett törvényről van szó. Hirdessék ki legelőször is. Ennyire már nem lehet rohanni, értelmetlen ilyen módon törvényeket alkotni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ebben a kérésben egy kicsit pesszimista vagyok, mert ha jól érzékelem, az IRM kérte meg az alkotmányügyi bizottságot, hogy ezt terjessze elő, tehát tisztázzuk azért ezt.
Herbály Imre alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném megkérdezni az IRM képviselőitől, hogy egyeztettek-e az FVM-mel ebben az ügyben. Amikor a géntechnológiáról szóló törvény vitája, illetve a módosító indítványokról való vita folyt, akkor több lényegi, de jogtechnikainak látszó módosító javaslatot is azzal utasítottunk el, hogy az eredetileg notifikált szöveget kívánja benyújtani a minisztérium az Uniónak, nehogy véletlenül azért ne fogadják el, mert nem az eredeti, általuk elfogadott szöveget nyújtották be, és nehogy ezzel törvényen kívüli helyzetbe kerüljünk, hogy szabadon áramoljanak a géntechnológiával módosított termékek, illetve ezek termelése megindulhasson. Kérdezem, hogy nem zavarja-e ez önöket.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): A felvetésekkel egyetértek. A Házszabály szerint három dolgot tehetünk: vagy nem tárgyaljuk ezt a módosító indítványt, vagy támogatjuk, vagy elutasítjuk. Tehát próbáljunk meg a Házszabály szerint eljárni, és ezt a javaslatot utasítsuk el.
ELNÖK: Én ezt jeleztem is az egyik hozzászólásomban. (Dr. Kis Zoltán: Igen, így van.) További kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatosan van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az elnök úr kérdésére válaszolok elsőként a 34. § (5) bekezdését illetően. Az elnök úr nálam nyilvánvalóan jobban ismeri a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt. A 34. § ebben a 38 paragrafusból álló törvényben az V. fejezetben található, ami a felhatalmazó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket és a záró rendelkezéseket tartalmazza. A 34. § (5) bekezdése jelen pillanatban üres, tehát ott nincsen rendelkezés, ez egy korábban hatályon kívül helyezett szöveg. Ennek a helyére kerül be a javaslat egész logikáját figyelembe véve az, hogy a kormány kapjon jogosultságot a géntechnológiai hatóság, a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság és itt, a 34. § (5) bekezdésében megjelölt más hatóságok kijelölésére. Ez egy felhatalmazó rendelkezés, magyarán semmilyen konkrét törvényben előírt feladat- és hatáskört nem érint.
Amit alelnök úr a kérdésében felvet, ha az lenne a helyzet, amit ő elmondott, akkor nyilván vitatná azt a lehetőséget, hogy az országgyűlési képviselők módosító indítványokkal javítsák az egyes törvényjavaslatokat. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény kapcsán is számos módosító javaslat volt, ami elfogadásra került. Nyilvánvaló, hogy a notifikáció egy adott időpillanatban megjelenő képet takar egy adott törvényjavaslat tekintetében, tehát nyilvánvalóan ha a változtatások nem érdemi jellegűek, akkor nem kell újra notifikáltatni egy szöveget. Ha érdemi változtatás van - és ez a parlamentnek igenis lehetősége -, akkor természetesen ez egy újabb bejelentési kötelezettséget jelenít meg.
Azt csak a vita tárgyszerűségéért mondanám el, hogy természetesen az igazságügyi és rendészeti tárca valamennyi törvényjavaslatnak a monitoringját végzi folyamatosan. Így láttuk azt is, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény tekintetében a benyújtott normaszöveg értelem szerint nem tartalmazhatta még azokat a megoldásokat, amelyeket ennek a törvényjavaslatnak a megoldásai tartalmaznak. Abban az időpillanatban, amikor benyújtottuk ezt a javaslatot, akkor a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényjavaslat tárgyalása már előrehaladott állapotban volt, az általános vita lezárására került sor. Mi eljuttattuk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére időben a kodifikációs természetű észrevételeinket, ez azonban itt bizottsági módosító javaslat benyújtása formájában nem valósult meg. Viszont - visszaellenőrizhetik a parlamenti benyújtott módosító javaslatokból - Avarkeszi Dezső képviselő volt az, aki felvállalta a kodifikációs tartalmú módosító javaslatok benyújtását. Tehát a hétfőn zárószavazáson volt törvény vonatkozásában a tárcánk által előkészített kodifikációs természetű módosító javaslatok elkészültek, kapcsolódó módosító javaslat formájában idekerültek a bizottság asztalára, a bizottságban egyharmados támogatást sem kaptak ezek a kodifikációs tartalmú javaslatok. Következésképpen az semmiképpen nem róható fel az előterjesztőnek, hogy most került abba a helyzetbe, hogy nem a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításakor kívánta rendezni ezt. Tehát a tárcánk megtette a javaslatait, ezek nem nyerték el a bizottság tetszését, nyilván azért, mert a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény tartalmi részeit vitatta meg a bizottság.
Még egy gondolatot mondanék. Arról szó nincs, hogy ki nem hirdetett törvényhez kíván módosító javaslatot benyújtani az alkotmányügyi bizottság. Ha megnézik a bizottsági javaslatot, itt a 10. pontban világosan látható, hogy a '98. évi XXVII. törvény módosításáról van szó.
A másik megjegyzésem egy közjogi megjegyzés: semmi nem zárja ki a magyar közjogban azt, hogy a parlament egyidejűleg több törvényjavaslatban ugyanazt a törvényt módosítsa, és erre, ha megnézzük a jelenleg a parlament előtt levő törvényjavaslatokat, akkor példa is van. Én azt a jogállamiság szempontjából nyilvánvalóan nem tudom védeni, hogy helyes-e az a gyakorlat, ami a magyar parlament 16 évében e tekintetben kialakult. A tárcánk álláspontja természetesen az, hogy ahol lehet, elkerüljük ezeket a helyzeteket, ugyanakkor ha a kodifikációs típusú észrevételeink nem kerülnek átvezetésre, akkor higgyék el nekem, hogy az a normaszöveg, ami kialakul, amit önök kézhez vesznek a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény vonatkozásában, egyszerűen nem lesz jó, mert abba a struktúrába nem lesz beilleszthető, ami a konkrét, törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök végrehajtását jelenti. Tehát ez az indoka ennek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lenne egy megjegyzésem persze ehhez a gondolatmenethez. Én örülök neki, hogy a kormány képviselője időnként elmondja, hogy a parlamenti képviselőknek milyen lehetőségük van. Vagyunk néhányan, akik ezt tudjuk, sőt mi több, a Házszabály elég tisztán rendezi ezt. Ugyanakkor nem tudom, az IRM figyelemmel kísérte-e, hogy egy elég komoly ötpárti konzultációsorozat után jutottunk arra a megoldásra, amit tartalmaz egyrészt a géntechnológiai törvény, másrészt az országgyűlési határozati javaslat. Ez talán az IRM-nek feltűnhetett volna, hogy erre különösen érzékeny a parlament, különösen a géntechnológiailag módosított növények esetleges termesztésének társadalomra gyakorolt hatása miatt.
Én azt tartottam volna korrektnek - és ez a személyes véleményem -, hogy ha az IRM látja ezt az ötpárti közös hangulatot ezen érzékeny törvény kapcsán, akkor egy módosítóindítvány-sorra az öt párt képviselőit egyeztetésre hívja, és részletesen beszámolnak arról, hogy melyik szakasz megnyitása milyen módosítást eredményez. Most is járható útnak látom azt, hogy ezen alkotmányügyi bizottsági módosító indítványt nem fogjuk támogatni. Nincs semmi akadálya annak, hogy a törvény kihirdetése után az egységes szerkezetet már látva a parlament Házszabálytól való eltéréssel egyetlenegy alkalommal megnyitja a törvényt benyújtási formában, akár ezt a kodifikációs részt is, és ha ténylegesen az öt párt azt mondja, hogy ez kell hozzá, de érdemileg át tudjuk tárgyalni, akkor egyetlenegy nap alatt - úgy, ahogy a határozati javaslatot meg tudtuk vitatni, és meg is szavaztuk - a soron következő törvénymódosítást is meg tudjuk tenni. Van még rá bő három hetünk, ilyet már számtalanszor alkalmaztunk. Egy fekete zsákba nem szeretnénk beleugrani, ez az igazság. Én legalábbis a magam részéről mint ellenzéki képviselő ezt mondom, de tartok tőle, hogy ugyanilyen érzékenyek erre a területre a kormánypárti képviselők, legalábbis ezt fejtették ki az ötpárti együttműködés kapcsán.
Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Csak egy kis kekeckedés. A végszavazáson nem szavazták meg a géntechnológiai törvényt, tartózkodtak.
ELNÖK: Így van.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Bár PR-szempontból önöknek is jobb lett volna, ha egységesen megy át ez az előterjesztés, épp annak okán, hogy ötpárti konszenzussal azt az országgyűlési határozatot elfogadtuk, amelynek szülőatyja Ángyán professzor, nagyon helyesen és abszolút támogatva. Tehát ha előtte lett volna a szavazás a törvényről, én akkor is megszavaztam volna az országgyűlési határozatot, de nem biztos, hogy ennek a tartózkodásuknak az ismeretében ez az országgyűlési határozat így átment volna fordított sorrendben. Ezt komolyan mondom. Tehát arra a jövőben figyeljünk, hogy ha ötpárti van, akkor próbáljuk már meg ahhoz tartani magunkat a végszavazáson, vagy akkor mondjuk azt, hogy nincs.
ELNÖK: Ez egy más terület; az ötpárti a határozati javaslatról szólt, tisztelt képviselő úr, ezt mindenki tudja. Mi jeleztük a törvény vitájánál is, hogy voltak olyan indítványaink, amiket itt a bizottság és a parlament is leszavazott. Ezeket az indítványokat továbbra is fenntartandónak gondoltuk volna. De ebbe most ne menjünk bele, mert más témáról van szó.
További kérdés, észrevétel van-e? Igen, Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Arra a kormány képviselője érzésem szerint nem válaszolt világosan, amit Herbály Imre alelnök úr vetett föl, vagyis, hogy garanciát tud-e arra vállalni, hogy ezekkel a módosításokkal a notifikációs folyamat nem sérül, és nem fogja Brüsszel ezért visszaadni a géntechnológiai törvény módosítását, miután ezekről a kérdésekről nem tárgyaltunk Brüsszellel. Ez lényeges kérdés, mert valóban akkor egy olyan időszak jöhet, amikor nincs saját szabályozásunk. Erre hivatkozva fogadta el végül is a parlament ezt a törvényt, még akkor is, ha az ellenzék tartózkodott. Ennek egyszerűen az az indoka, azért hadd jelezzem, hogy ha most erre a törvényre azt mondtuk volna, hogy ez így rendben van, akkor értelmetlen lenne további módosító indítványokkal Brüsszelbe kimenni. Épp arról szólt a megállapodásunk, hogy bizonyos kérdéseket tovább kell vinnünk a törvényben. (Dr. Kis Zoltán: Akkor mi is tartózkodtunk volna, és akkor nincs törvény.) Mi elfogadtuk azt az érvelését a kormánynak, hogy szükségünk van egy szabályozásra az átmeneti időszakra is, és a nemből tartózkodás lett, az ötpártinál pedig támogatás lett. Ez a másik olvasata ennek a kérdésnek, de nem erről akartam beszélni.
Egyrészt a kérdésem az, hogy a notifikációt mennyiben érinti ez, lesz-e ebből törvényszöveg így.
Másrészt azt én egy kifejezetten arrogáns magatartásnak gondolom - már bocsánat, hogy minősítem a magatartását a tárcának -, hogy miután az utolsó pillanatban Avarkeszi Dezsőt rávették, hogy terjesszen elő ilyen típusú módosító indítványokat, amik szétbombázták volna a törvényt úgy, ahogy van, a kitárgyalt szövegével együtt, és ezt követően a bizottság elutasította azt a csomagot, azt mondta, hogy most nem fogadjuk be, mert ez nem ide tartozó ügy, mintha mi sem történt volna, újra idehozzák, és újra megpróbálják elhitetni velünk, hogy ez így jó, nem zavarja a folyamatokat. Tehát kérem, reagáljon arra is, hogy miért gondolja, hogy a bizottság egy héten belül megváltoztatta volna a véleményét azokról a módosító indítványokról, amiket a tárca e tekintetben beterjesztett.
Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alkotmányi a válaszom Ángyán képviselő úrnak. Ez pedig arról szól, hogy a törvényhozó hatalom alkotja a törvényt. Elegánsan válaszoltam arra a kérdésre, ami a notifikációt érintette. Ha ön azt gondolja, hogy a parlament nem változtathat a kormány által beterjesztett szövegen, ami itt a notifikált szöveggel egyenlő, akkor ön vitatja a törvényhozó hatalom legitimációs készségét. Ez nyilvánvalóan nem így van, magyarán a parlamenti képviselők a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt számos ponton módosították, ez tény. Ha egyszer módosították, akkor nem igazán értem, hogy mi különbség van notifikáció szempontjából, hiszen egy megváltozott tartalmú szöveg kerül a Magyar Közlönybe. Az ön szavaival az, hogy "szétbombáztuk" volna a javaslatot, szó szerint nem igaz, hiszen a javaslaton egyetlenegy dolgot végeztünk el: a javaslat tárgyát képező ügyben szereplő konkrét elnevezésű hatóságokat cseréltük ki és anonimizáltuk a javaslat logikájának megfelelően. Ha megnézik a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény hatályos szövegét, abban mindenféle hatóság megjelenik, rengeteg, név szerint szerepelnek benne ezek a hatóságok. Ha ez a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényben benne marad, akkor lesz olyan törvény, ami olyan szerveket fog törvényi szinten nevesíteni, amelyek semmilyen más törvényben nem lesznek. Magyarán a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényben szereplő konkrét elnevezésű, megnevezésű szervek lesznek a gátjai annak, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott koncepció érvényre jusson.
A konkrét válaszom a notifikáció szempontjából az, hogy ez a javaslat semmiben nem érinti a géntechnológiai tevékenységet érintő feladat- és hatásköröket. Ez kodifikációs szempontú, jogtechnikai jellegű, tehát a notifikációt semmilyen szempontból nem érinti. Ez a válaszom erre.
Hogy miért került ismételten ide ez a szöveg, arra pedig az a válaszom, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény sem lehet kivétel, tehát nem maradhat olyan törvény, amiben ilyen típusú konkrét szervek megjelölése szerepel. Ha ez megnyugtatja Ángyán képviselő urat, én személyesen odaadom az általunk összeállított egységes szerkezetű szöveget, és végigellenőrizheti azt, hogy mi nem kívántunk semmilyen feladat- és hatáskört eltüntetni ebből a törvényből, a világért sem mertük volna megtenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel, akkor a szavazáshoz jutottunk. A 10. számú, alkotmányügyi bizottság által beterjesztett módosító indítványról kérdezem, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Nincs ilyen, tehát nem szavazta meg a bizottság ezt az indítványt.
Rátérünk a következőre, a 34. pontra, amelyben Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa szerepel. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Egy indoklást kérnék szépen hozzá, mert nem látom, hogy mit hagy ki az indítvány, a 40. § (2) bekezdését nem tudom, hogy micsoda.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 40. § (2) bekezdésében nem szerepel az a kitétel, hogy "a földművelésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter". Tehát ez egy hibás jogtechnikai megfogalmazás, ezért támogatjuk ennek az elhagyását.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A kiegészítő ajánlástervezet szerint nincs további indítványunk, amit tárgyalni kellene. Van viszont a keddi ülésünkről elmaradt indítványok újra napirendre vétele. Két kötegnyi előterjesztést kaptunk kedden - nem tudom, képviselőtársaimnál megvannak-e ezek az indítványok -, amelyekbe a bizottság által benyújtandó indítványokat fűzték össze.
A vastagabb köteggel kezdenénk, ami a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdés 1. pontjának módosításával kezdődő összefűzött köteget jelenti. Nem tudom, hogy volt-e ideje a kormánynak átnézni ezeket a tervezett bizottsági módosító indítványokat.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor kérdezem erről az állásfoglalásukat.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt a javaslatot, ami a törvényjavaslat 2. §-át érintené, a kormány nem támogatja. A törvényjavaslat céljával teljes egészében ellentétes javaslatról van szó, hiszen a törvénycsomag egésze arról szól, hogy kivegyük az egyes szervezeteket a törvényekből, ehhez képest itt megjelenik a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, ami egy nem is létező szervezet. Ugyanakkor meg kell nyugtatnom a tisztelt bizottságot, hiszen ha az aláhúzott szövegrész előtti részt áttekintik, akkor ott láthatják, hogy a Ktv. felhívott rendelkezésébe bekerül a kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv, magyarán a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal semmilyen módon nem szenved sérelmet akkor, ha ide nem kerül be szó szerint, mivel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény megadja számukra a lehetőséget. Ezért nem támogatjuk a javaslat benyújtását.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, nem nyújtja be a bizottság.
Rátérünk a kötetben található második tervezett módosító indítványra. A kormány képviselőjét kérdezem erről.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a 27. §-t érintő, az élelmiszerkódexre vonatkozó javaslat. Nem támogatjuk ennek a benyújtását.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Miért nem támogatják?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azért, mert a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörében működő testület létrehozataláról van szó. A mai hatályos jogi szabályozásban is miniszteri rendeleti szinten zajlik ennek a kérdésnek a rendezése - a tagok, a feladat- és hatáskör megszabása -, tehát nincs olyan szint, ami olyan törvényi feladat- és hatáskör kijelölését célozná, ami törvénybe lenne illeszthető.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jól értem-e, hogy amennyiben törlésre kerülne ez a rész innen, akkor a kormánynak nem lenne olyan rendeleti felhatalmazása, hogy az élelmiszerkönyv kiadásának a rendjét szabályozhassa, és ennek a kódexmunka szakmai irányítását végző szervnek a működési rendjét nem alakíthatná ki?
ELNÖK: A kormány képviselője?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A válaszom igen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nem kapott többséget.
A soron következő javaslat a 27. §-t módosítaná. A kormány képviseletének álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Itt a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrző szerv kitétel kerülne be a javaslatba. Mi ezt nem támogatjuk, ugyanis egyetlenegy hatáskört sem ad a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés tekintetében egyetlen törvény sem. Tehát még ha be is kerülne ide, ez akkor is jogilag egy érvényesíthetetlen rendelkezés volna.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Szavazásra teszem föl ezt a benyújtandó indítványt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott, ezt benyújtja a bizottságunk.
Soron következik - ezt meg sem tudom jelölni, hogy hogy nevezzem - egy nagyobb indítványsor, ami a 2001. évi CXIX. törvény 31. §-át módosítaná. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Itt hét darab javaslatról van szó. Ezek közül számunkra az 1., a 3., a 6. és a 7. elfogadható, az összes többivel nem értünk egyet, a javaslat céljától ugyanis teljes egészében elüt az a javaslat, amelyik az engedélyezési jogkört a törvényből kivenné. Mi nem óhajtottunk ilyen módosításokat elvégezni, azt gondoljuk, hogy az engedélyezés jogosultsága a törvényen kell, hogy alapuljon, és az nem vihető ki kormányrendeleti szintre. Tehát az 1., a 3., a 6. és a 7. pontokat el tudjuk fogadni.
A 7.-nél is érzékelhető egy tartalmi kiegészítés. Ez a bizottságra tartozó kérdés, mi nem tudjuk megítélni. Eddig a nyilvántartásba vétel nem szerepelt a törvényi rendelkezések között. Nekünk arra nincsen felhatalmazásunk, hogy a feladat- és hatásköröket átrendezzük.
Köszönöm.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Én csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a 2. pont tényleg életveszélyes, ha ezt benyújtaná a bizottság. Az nagyon helyes, hogy az engedélyezés törvényi szinten van; takarmányokról van szó, élelmiszer-biztonságról. Mindig arról beszéltünk, hogy ahol lehet, ott a hatóságot tartsuk meg. Még egyszer mondom, nem értek egyet az egész koncepcióval, semmivel nem értek egyet, de amit lehet, azt próbáljuk már megtartani, az engedélyezés maradjon már törvényi szinten, mert ha azt is leadjuk, akkor baj lesz.
ELNÖK: Értem az aggályt, de jelzem, hogy ez bizottsági módosító indítvány, tehát ehhez még kapcsolódókat tudunk majd tenni. Most egyelőre nekem nehéz így szétválasztani, hogy a kormány egy jogilag egyben benyújtott módosító indítványból bizonyos megjelölt szakaszokat támogat, bizonyos szakaszokat nem. Ezt nem tudjuk lekezelni, tehát vagy benyújtjuk, vagy nem, mi így tudjuk kezelni ebben a pillanatban. Hogy majd utána kapcsolódókkal hogyan tudjuk még a továbbiakban rendezni, az egy más kérdés. (Horváth Zoltánné jelzésére:) A titkárság jelzi, hogy nincs további mozgásterünk.
Ha jogtechnikailag szétszedhető, akkor már csak az 5-öst kell megkérdeznem. (Közbeszólásra:) Hát igen, de ez ugyanahhoz a minőség-ellenőrzéshez egy laboratóriumot rendel engedélyezésre, tehát Kis Zoltán logikáját követve akkor azt is támogatandók sorába kellene vinnünk, ha meg akarjuk erősíteni ezt a szervet.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, bocsánat, hadd segítsek. Az 5. pontban pont arról van szó, hogy a törvényből viszi ki a hatáskört. Jelezném, hogy az igazságügyi és rendészeti tárcának ezekhez a módosító javaslatokhoz semmi köze. Ez nem kormányjavaslat, nyomatékkal közlöm. Az 5. pontban szereplő javaslat arról szól, hogy kiviszi a törvényi szintről az engedélyezési jogosultságot. Ilyen szövegre mi nem vagyunk fölkészülve, mert nekünk nem ez volt a közjogi célunk ezzel a javaslattal, tehát az 5-öst semmiképpen sem tudjuk támogatni, ez pont azzal ellentétes célú, mint amiről a törvény szól.
ELNÖK: Egyenként fogom föltenni szavazásra mindegyik indítványt, és annak megfelelően bontjuk szét ezt a csomagot, és fogjuk jogtechnikailag is helyesen csatolni, ami a szavazás eredményét tükrözi majd.
Az 1. pontot, ha jól értettem, a kormány egyébként támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki ezt támogatja. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott.
A 2. pontot a kormány nem támogatja. Ki az, aki ezt támogatja? Aki igen, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Nem kapott többséget, tehát ezt nem nyújtjuk be.
A 3. pontot a kormány támogatja. Ki az, aki bizottsági tagként támogatja? (Szavazás.) Igen, ez többséget kapott.
A 4. pontot a kormány nem támogatja. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Nem kapott többséget.
Az 5. pontot a kormány nem támogatja. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Nem kapott többséget.
A 6. pontot a kormány támogatja. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Ez többséget kapott, tehát benyújtja a bizottságunk.
A 7. pontot a kormány a mi bölcs belátásunkra bízta. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többséget kapott.
Akkor az itt elhangzottaknak megfelelően kérem a titkárságot, hogy készítsék elő a módosító indítványokat, így nyújtjuk be.
A következő módosító indítványhoz lapozzunk, amely a 2001. évi CXIX. törvény 31. §-ának több pontját módosítaná. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Egyik részét sem ezek szerint, mert itt is 1., 2., 3. pontokban sorolná föl az előterjesztő. (Dr. Pap Imre bólint.) Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, tehát nem kerül benyújtásra.
Rátérünk a következő tervezetre. A kormány képviseletének álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a takarmányozási felelősről szól.
ELNÖK: Így van.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Ha jól látom, a "takarmányozási hatóság" és a "takarmányozási felelős" változatot viszik végig minden megnevezésnél. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen - nem kapott többséget, nem nyújtjuk be.
A következőre lépünk, amelyik a törvényjavaslat 34. § (1) bekezdését módosítaná. A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy az Országos Vadgazdálkodási Tanács helyett milyen szervet képzel el.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi azt szeretnénk, hogy ez ne legyen törvényi szinten rendezve, tehát amit Godó képviselő úr kérdez, azt miniszteri szinten oldják meg. A miniszter feladat- és hatáskörében jár el ez a testület, miniszteri rendeleti szabályozás van háttérszabályként, véleményező, döntés-előkészítő szervről van szó, tehát semmi olyan indoka nincs, ami törvényi feladat- és hatáskört kívánna meg.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk erről. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség - ezt benyújtjuk.
Rátérünk a következő módosító indítványra: az ingatlan-nyilvántartásról szóló rész teljes eltörlését kezdeményezné az előterjesztő, illetve egy szakaszának módosítását. A kormány képviseletét kérdezem erről.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Nem támogatjuk a javaslatot. A javaslat minden nemű jogi szakszerűséget, hogy úgy mondjam, nélkülöz, ha keményebben fogalmazok, akkor alkotmányellenes jellegű. Éppen az a javaslat célja, hogy a "kell érteni" típusú fordulatokat száműzze, és ne legyen olyan sommás módosítás, aminek eredményeként nem állapítható meg a hatóság. Ezt egy példával jelezném: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben az 55. §-nak ha lemodelleznénk a szövegét, akkor állandóan az lenne a sommás módosítás eredményeként, hogy az ingatlanügyi hatóság határozatával szemben az ingatlanügyi hatósághoz lehet fellebbezni. Tehát nem lehet ugyanarra a terminológiára, a körzeti meg a megyei földhivatalra ugyanazt az elnevezést használni, mert annak a végeredménye az lesz, hogy a jogi norma teljes egészében alkalmazhatatlanná válik. Mi azt szeretnénk, ha kormányrendeleti szinten dőlnének el az első- és másodfokú hatáskörök, és ennek megfelelően készítettük el a javaslatot. Ez a javaslat pedig azon túl, hogy ezt kioltja, nem ad megoldást, tehát ami a javaslat 5. oldalán van, a "kell érteni" fordulat az alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik, alkotmányellenes, úgyhogy semmiképpen sem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Én is tudok felhozni olyan példát, amikor önmaga a következő hatósági szint is az elbírálásnál. Ez az Országos Borminősítő Intézet; mind a mai napig törvényi szinten az elsőfokú bírálati eredményt őnála kell másodfokon is elbíráltatni. Senki másnál ilyen természetesen nincs, de hát ez valahogy megmaradt 1990 óta. (Dr. Kis Zoltán: Megszűnik jövőre!) Én csak azt akartam érzékeltetni, hogy mégis van ilyen Magyarországon, amit az előterjesztő kifogásol, hogy milyen helyzetbe kerülnénk bele. Sajnos van ilyen.
Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl a kérdést. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt benyújtásra? (Szavazás.) Nincs ilyen, nem kapott többséget.
Rátérünk a következőre, amely a növényvédelemről szóló törvényhez tenne módosító indítványt. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi támogatni tudjuk, ha a bizottság is így foglal állást. Ángyán képviselő úr a növényvédelemről és a növényegészségügyről szólt, és azt hiszem, Örvendi képviselő úr is szólt erről külön. Fogalmilag ezt pontosabbnak tekintjük, tehát támogatjuk, ha ez az önök szakmai álláspontjával is egyezik.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): A kormánynak ellentmondanék. A növényvédelmi szervnek, az egyik kiemelt hatóságunknak a jogkörét, ha lehet, mi ne kezdjük már csorbítani. Olvassátok már el: a növényvédelmi szerv kijelöli az egyes károsítók vonatkozásában a védett zónákat. Most mi azt mondjuk, hogy javaslatot tesz a védett zónák kijelölésére. Hát ne csináljuk már ezt! Hagyjuk már meg, hogy az szerencsétlen hatóság legalább ennyiben dönthessen. A javaslatot vagy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el. (Közbekérdezés: Ki jelöli ki, ha ő javaslatot tesz?) Ő jelölje ki, és ne javaslatot tegyen.
ELNÖK: A kérdés az, hogy ha csak javaslatot tesz, ki lesz az, aki majd kijelöli.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jelöljön csak ő ki.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazásra teszem fel a módosítóindítvány-tervezetet. Ki az, aki támogatja ezt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
Rátérünk a következő módosító indítványra, ami ugyancsak a növényvédelemről szóló törvényhez kerülne benyújtásra. A kormány képviseletét kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a növényvédelemért vagy a növényegészségügyért felelős miniszterről szól?
ELNÖK: Igen.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez is az önök szakmai megítélésére bízott. Itt a miniszterről van szó, és az a vita, hogy melyik melyiknek a része. Ezt mi nem tudjuk megítélni.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Csak egy kis történelmi visszatekintés: 1998 és 2000 között alkottuk meg a növényvédelmi kamaráról szóló törvényt, amelynek atyja Csatári József akkori kisgazda országgyűlési képviselő volt, és akkor itt élvezetes vitákat hallgattam végig, hogy növényvédelem vagy növényegészségügy. Csatári úr mondta, hogy növényegészségügy, hisz' már ilyen szakon tanítják az egyetemen a hallgatókat, tehát nem olyan diplomát kapnak, hogy növényvédelmi, hanem növény-egészségügyi. Ez került a kamarai törvénybe is. Nekem a növényegészségügy harmonikusabb hangzik, mint a növényvédelem, meg talán szélesebb körű a jelentése is. Bár ebben nem szívesen foglalnék állást mint szakember, mert nem értek hozzá, de az én szóhasználatomhoz és érzelemvilágomhoz a növényegészségügy Csatári úrhoz hasonlóan közelebb áll. Akkor ő meg is győzte a bizottságot meg a parlamentet is, mert így került elfogadásra, és én egyet is értettem vele.
GODÓ LAJOS (MSZP): Hárman voltunk a Parlamentben: te, Csatári meg én. (Derültség. - Közbeszólás: És egyhangúlag egyetértettetek!)
ELNÖK: Szavazásra teszem föl a kérdést. Ki az, aki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás.) Nincs ilyen.
Rátérünk a következőre, amely a termőföldről szóló törvényen belül a "gyümölcstermesztési célú hasznosítás" címre vonatkozik. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Igen, alelnök úr.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja azt, hogy a gyümölcstermesztési célú hasznosítást beillesszük most a földtörvénybe.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az ide vonatkozó jogi szabályozás egy nagyon régi törvényerejű rendeletben található, az 1970. évi XXXVI. törvényerejű rendeletben. Ez több esetben módosításra került, viszont az Alkotmánybíróság következetes álláspontja az, hogy a '89 előtt alkotott törvényerejű rendeletek törvénnyel nem módosíthatók. Az Országgyűlés számos esetben módosította ezt a '70-ben megalkotott törvényerejű rendeletet, és ma az a fonák helyzet van, hogy ebben már egyetlenegy rendelkezés sincs az eredeti szövegekből, hanem az Országgyűlés törvénnyel írta ezeket felül, tehát ez a jogalkotási technika nem választható.
Abban az alelnök úrnak valószínűleg igaza van, hogy olyan nagyon nincs hova tenni ezt a szabályozási tartalmat. A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcával megkíséreltünk helyet keresni ezeknek a rendelkezéseknek. Semmi nem változik egyébként ebben, tehát a hatályos szöveg átemelése történik meg. Igazából miután a termőföldről szóló törvény tartalmazza a gyümölcsösként való felhasználás szabályait, ezért került ez ide. Tehát azt készséggel elismerem, hogy nem a legszerencsésebb helyen van, de őszintén mondom, hogy jobbat nem találtunk. Formai okokból nem tudjuk támogatni ezt a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Elég felemás lesz ez a földtörvény, ha egy művelési ágat kiemelünk, és azt betesszük a földtörvénybe. Ha most a szántóföldi hasznosításról külön, azután a nádas-, a gyephasznosítás esetén külön rendelkezne, akkor logikus lenne, de így ez egy finoman szólva furcsa földtörvény lesz, amibe egyetlen művelési ág, a gyümölcs bekerül. A többi hol kerül szabályozásra? Nem értem, hogy az erdő művelési ág miért nincs akkor itt ugyanúgy. (Dr. Kis Zoltán: Akkor csinálnunk kell egy földhasznosítási törvényt.) Kell egy földhasznosítási törvény, ami rendelkezik ezekről a művelési ágakról, egyetértek. De mi szükség van arra, hogy ezt most itt betuszkoljuk a földtörvénybe? (Dr. Kis Zoltán: Lemaradt a törvényerejűből, valahova be kell tenni.) Értem. Ez elég furcsa helyzetet fog szülni. (Dr. Kis Zoltán: Vagy hatályon kívül lehet helyezni.) Nincs semmi más helye? Te jobban tudod, Zolikám. Nem lehet ezt sehova máshova tenni, csak a földtörvénybe?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Hova tegyük? Nincs kertészeti törvényünk. A bortörvénybe nem teheted be, a hegyközségibe nem teheted be.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): És a többi ágazattal kapcsolatos szabályokat mi rendezi?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Semmi, mert azokra nincs külön szabály. Ami van, az a borra van, a szőlőre, az erdőre, a gyümölcsösre.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): És azok hol vannak?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Azok le vannak szabályozva rendes, önálló törvényben.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Miért nem csinálunk külön gyümölcsre is?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Hát mert 16 évig senki nem foglalkozott a zöldség-gyümölccsel, így maradtak ezek, amiket a törvényerejű rendeletből átszedegettek. Ha most ezt kiveszed, akkor ez a szabály sem lesz. Ha valahova beteszed, kényszerhelyzetben hova teszed? Most azt mondja az FVM, meg mondanám én is, hogy akkor a földtörvénybe, mert ez még a kisebbik rossz, mint az, hogy egyáltalán ne legyen.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): És nem lehet ugyanúgy külön törvényben rendezni, ahogy más ágazatokat? Szóval ezt a dolgot nem ide betenni, hanem beterjeszteni hozzá külön törvényjavaslatot nem lehet?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Akkor nem lesz szabályozás. (Közbeszólás: Átmenetileg.) Utána, ha eldöntjük, hogy csinálunk egy ilyen törvényt, akkor ebből majd kivesszük. Ez az Alföld-program egyik fontos része lenne.
ELNÖK: Térjünk vissza a formális mederbe. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem föl az e kötegben lévő utolsó módosítási előterjesztést. Ki az, aki támogatja ezt az előterjesztést? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen, ezt nem nyújtja be a bizottság.
Rátérünk a vékonyabb bizottsági módosító javaslatokra. A beazonosítás végett a törvényjavaslat 31. § (4) bekezdését szeretné módosítani; az OMMI-ról és az ÁOGYTI-ről lenne benne szó többek között. A kormányt kérdezem erről a módosító indítványról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Valamennyi javaslat a mi hibánk, ezeknek a kijavítását szeretnénk. Vannak olyan elemek, amelyek többször vannak hatályon kívül helyezve. Technikai típusúak ezek a módosítások. Kérnénk a támogatásukat.
ELNÖK: Kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ez egyben benyújtott indítvány, tehát egyben is szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez többséget kapott.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e olyan módosító indítvány, amit még meg kellene tárgyalnunk. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor lezárom ezt a napirendi pontot.
Rátérünk a következő napirendi pontra, amely a 2007. évi költségvetésről szóló törvénytervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
A titkárság kigyűjtötte azokat a módosító indítványokat, amelyekről úgy vélelmezzük, hogy a mezőgazdasági bizottság hatáskörébe tartoznak. Csak ezeket tárgyaljuk. Aki a benyújtott kiegészítő ajánlástervezetben szereplő bármelyik kapcsolódó módosító indítványt tárgyaltatni szeretné a bizottsággal, az kérem, hogy közben jelezze.
A kiegészítő ajánlástervezet 22/1. pontjával kezdjük. Orosz Sándor és Józsa István képviselők nyújtották be ezt a javaslatot, amelyben az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatait is szeretnék bevenni a személyi jövedelemadó meghatározott részének rendelkezési körébe. A kormány álláspontját kérdezem erről az indítványról.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, az előterjesztő képviselője támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány támogatja a 22/1. pontban Orosz Sándor és Józsa István módosító javaslatát. Kérdezem a bizottsági tagok véleményét erről. Aki támogatja, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többséget kapott.
A 169/2. pontban lévő módosító javaslatról, amely Ángyán József javaslata, és összefügg a 114/6. pontban lévő javaslattal, a kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő képviselője hasonlóan a korábbi indokláshoz - mármint amit előző héten egyes kérdések kapcsán kifejtett - nem a célzott támogatásnövkemény indoklásával nem ért egyet, hanem azzal, hogy más minisztérium meghatározott előirányzatának csökkentésével kívánja a javaslat ezt megvalósítani. 2007-re számtalan olyan reformlépést tervez a kormány, amelyek esetében a lakosság felkészítéséhez megfelelő tevékenység kell, és ezeknek a forrását nem javasoljuk csökkenteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak nagyon röviden, mert már beszéltünk róla: itt a szellemi infrastruktúrájáról van szó az egész agráriumnak. Annál súlyosabb ez a helyzet, mert nem egyszerűen az FVM-hez tartozó intézményrendszerről van csak szó, amikor a szőlészeti-borászati kutatóintézeteket, a Zöldségtermesztési Kutatóintézetet, a gyümölcstermesztés intézményrendszerét és törzsültetvény-hálózatát veszélyezteti ez a folyamat, hanem arról van szó, hogy ráadásul ugyanakkor zajlik egy akadémiai reform - nem tudom, mennyire figyelik képviselőtársaim ezt a folyamatot -, ahol úgy tűnik, az Akadémia maga is kihajítani készül az agrár-intézményrendszerét mint alkalmazott kutatást, merthogy meg van szorulva a Tudományos Akadémia, ahol a Talajtani Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, a Központi Élelmiszer Kutatóintézet mind-mind ugyanerre a sorsra kerül, nem lesz infrastruktúránk.
Most arra tettünk javaslatot, mondom még egyszer, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs keretéből, ami persze fontos dolog - én értem, hogy nagyon fontos, hogy a társadalomhoz eljussanak az üzenetek -, biztosítsunk annyit, amennyi segítheti 2007-ben a túlélését ennek az intézményrendszernek, valamilyen szinten legalább megőrizni a génbanki hálózatainkat, és a többi. Ehhez kell ez a pénz. Emellett érveltünk a parlamentben a részletes vitában is, és változatlanul szeretném kérni a bizottság támogatását is ahhoz, hogy nyújtsunk ehhez segítséget. A saját intézményrendszerünkről van szó, az agráriumnak a szellemi infrastruktúrájáról és a biológiai alapjairól, ahol a törzsültetvényeink, a génbanki anyagaink és minden egyéb található. Ez rettenetesen fontos lesz a későbbiekben, nagyon vigyázni kéne erre a hálózatra. Erre tesz javaslatot ez a módosító indítvány egy bizonyos szűk keretben, nem egy nagy összegről van szó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre jelentkezett. Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tudomásom szerint előrehaladott tárgyalások folynak a régiós agrár tudásközpontok létrehozásáról. Ezek az agrárkutató intézmények ott megfelelő támogatást kapnának több minisztérium forrásaiból: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és az FVM keretéből. Nagyon sajnálom egyébként, hogy nincs itt most olyan felelőse az FVM-nek, aki ezt el tudta volna mondani.
Valamelyest javul a helyzet. Elvileg én is egyetértek azzal, hogy több pénzre lenne szükség, hisz' - ezt az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentés tárgyalásánál is elmondtam - a továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítanunk az oktatásra, kutatásra, ez a magyar agrárgazdaság egyik erőssége volt mindig, és a fejlődésünk alapja, bázisa. Én úgy gondolom, hogy az az intézkedéssorozat, átszervezés, ami ezen a téren várható, javít a helyzeten. Ezt csak azért mondtam el, hogy itt a bizottsági ülésen is halljanak róla a bizottsági tagtársaim, ha még hivatalosan nem hallhattak erről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értem alelnök úrnak ezt az optimista nyilatkozatát, csak minden támogatás valamilyen módon keresztül kell, hogy menjen a költségvetésen. Ha megmutatnák, hogy az FVM, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium hogyan, melyik pont alapján és melyik soron próbálja ezeket a támogatásokat nyújtani, akkor esetleg megnyugodhatna a lelkünk Ángyán József indítványa mellett, hogy lehet, hogy nem ezen a módon kell esetlegesen a kutatóintézeteket támogatni, hanem az alelnök úr által jelzett módon, csak ezt egyelőre nem látjuk. Amíg ezt nem látjuk, ez azt jelenti, hogy addig még sincs előterjesztés, azaz olyan támogatás, ami által megnyugodhatna a kutatóintézeti háttér, hogy biztosítja a költségvetés ezt a minimális szintet, amit most már tényleg nagyon nehezen tudnak érdemlegesen használni.
További kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazásra teszem föl Ángyán József indítványát. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 169/3. pontban lévő javaslat, amely kapcsolódik a 114/2. pontban lévőhöz, Bagi Béla indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a kapcsolódó módosító indítványt, az előző pontban kifejtettek alapján.
Köszönöm.
ELNÖK: Ezt is értjük, csak azt már kevésbé, hogy van néhány terület, amelyek vonatkozásában a kormány és ezen belül a mezőgazdasági tárca komoly ígéreteket tesz, amely területek folyamatosan támogatásra szorulnának, mert nem csak a mezőgazdaságot érintik. Az itteni például egy közegészségügyi feladatot is érint. Ez a szlogen szintjén nagyon jó, hogy így gondolja a kormány, de amikor odaérünk, hogy na, most meg lehet mutatni ezt a támogatási hajlamot netán a költségvetésben, akkor kiderül, hogy csökkenő források állnak rendelkezésre a nagy közegészségügyi feladatokra, amelyeket egyébként szóban mindig mindenki támogat.
További kérdés, észrevétel? Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Tényleg ne menjünk el az általános vita felé. Ebben a költségvetésben, tisztelt elnök úr, nincs olyan terület, ahova nem kellene több pénz. Nem találtam sem a nyugdíjkiegészítésnél, sem máshol olyat, ahova ne kellene több pénz. Egy helyet találtam, ahol több van, a kommunikációnál, azt én is soknak tartom. Viszont ha most az egészet leszedjük, és mínuszba kerül, akkor sem tudjuk abból az összes többit kielégíteni. Nem értek egyet azzal, hogy ennyi van kommunikációra, ezt leszögezem, viszont nem tudom eldönteni, hogy melyiket támogatnánk belőle. A múlt héten beszéltünk a kisvasútról, az erdőről, teljesen jogos az agrárkutató, minden jogos, barátaim, viszont ebből a 3 milliárdból nem tudjuk kielégíteni az összes jogos igényt. Ha én lettem volna a kormányfő, biztos nem terveztem volna 3,5 milliárdot ide, és akkor ez a polémia nem lenne. A polémiával egyetértek, de az összes többit nem tudjuk ebből támogatni.
ELNÖK: Akkor úgy néz ki, lesz módjuk arra, hogy abból a tervezet szerinti 3 milliárd forintból, ami arcátlanul nagy a kommunikációra, innentől kezdve majd a kormány elmagyarázza, hogy ugyan szeretné támogatni a parlagfű elleni védekezést, de pénzt nem ad rá. Ezt tessék akkor mellé elmondani. Ne azt, hogy milyen nagy elánnal támogatja az "Igyál tejet" programot, az állategészségügy fejlesztését és minden egyebet, amelyektől közben elvonja a pénzeket. Akkor legyen szíves ezt majd mellétenni mindig a majdani kommunikációs vezérkar.
Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Az egész agrárkommunikáció területén talán ez a parlagfű téma az, ami legjobban irritál mindenkit, mert amennyi ennek a kommunikálására lett fordítva, abból már érzékelhető eredményt is el lehetne érni a közcélú védekezésben. Tehát ha valamire az elmúlt években potyára dobtunk ki pénzt, az a parlagfűről való közduma - ezt a kifejezést kell használnom. Még abban az értelemben is talán érdemes lenne ezt kivenni, ha nem tennénk vissza ide, mert ez egy abszolút fölösleges kommunikációs célú kiadása a költségvetésnek, ugyanakkor pedig az önkormányzatoknál meg más területeken a közcélú védekezést nem tudják végrehajtani. Tehát nem beszélni kell róla, hanem csinálni. Mindössze ennyiről lenne szó ebben a javaslatban.
Köszönöm.
ELNÖK: Hát ezt minden hétfőn meghalljuk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, ugyanezt a gondolatot, hogy nem beszélni kell, hanem csinálni. Ezt most mi is nagy tisztelettel számon kérnénk. Már csak azért is, mert az FVM költségvetésében 3,5 milliárd forintot fordít maga az FVM is kommunikációra és reklámra. Ezek hajmeresztő dolgok, amit most próbálnak művelni. Ha megnézzük, ez azt jelenti, hogy mindegyik minisztériumnak innentől kezdve kommunikálni kell, és jól eladni magát a különféle médiafelületeken, majd megbolondul mindenki.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Megjegyzem, ez a 3,5 milliárd az FVM-nél nekem annyira nem fáj, mert legalább a pályázatok...
ELNÖK: Adok Kis Zoltánnak is szót, csak Herbály Imre alelnök úr már előbb jelentkezett szólásra.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem szeretném, ha elmennénk a vitának ebbe az irányába, hogy a kommunikációra szükség van, vagy nincs szükség. Ha Bagi képviselőtársam is hosszú évekig lesz majd képviselő, látni fogja, hogy mennyire nincsenek tisztában az emberek, a gazdák az őket érintő, számukra kedvező folyamatokkal. Én ezért úgy gondolom, hogy igenis a kommunikációra szükség van. Persze ezzel nem akarom most megnyitni azt a vitát, hogy sok vagy kevés a kormányzati kommunikáció, de azt, hogy kommunikációs duma a parlagfű elleni védekezés, én azért vitatom, mert ha nem beszélnénk róla, akkor az egész társadalom nem tudná, hogy mi is az a parlagfű. Még így sem tudják nagyon sokan, csak dumálnak róla.
ELNÖK: Biztos, hogy ezeket a pozitív élményeket kell majd elmondani, hogy 103 milliárd forintról 78 milliárd forintra csökken le a top-up, a nemzeti kiegészítés. Biztos ez is egy pozitív élmény lesz a gazdálkodóknak, és ők ezt megértik majd, és örülni is fognak neki.
Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Jakab Istvánt kérném, erősítse már meg, hogy ez, ami az FVM-nél van, arról szól, hogy amikor megjelennek az agrártámogatási felhívások, a pályázati űrlapok, azokat elkészítjük. Jakab István, amíg én voltam államtitkár, minden évben zsákszámra hurcolászta ezeket, az irodájába vittük át, 50 ezret vagy nem tudom, mennyit vitt el. Tehát ez az, ami odajut a gazdához - hogy most erre pályázhat, vagy hogy hátrányos körzetben van, satöbbi -, hogy eligazodjon. Ez nem az, hogy a tévében van, hogy hú de jó, retyerutya, aratunk, hej-haj. Ez nem az. Ha az lenne, helyteleníteném. Csak mondom, hogy ez nem az.
ELNÖK: Kérem mellőzni a népies elemeket, egy liberális politikusnak ez nem áll jól. (Derültség.) Kuncze Gábor szerintem összehúzná a szemöldökét.
Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak a megszólíttatás miatt kívánok megszólalni. Maximálisan egyetértünk abban, hogy fontos a különböző lehetőségek, pályázatok, jogszabályok időben és megfelelő szakmai háttérrel történő megismertetése. Itt nem erről van szó. Azt gondolom, közöttünk ott van a vita, hogy mi a kommunikáció lényege, mire helyezzük a hangsúlyt: arra, hogy szépen lefedjük a problémákat, és a kommunikációban jól bemutatjuk, hogy mi nem történt meg, vagy valóban arra, amire kell. De ez messzire vezet, nem ennek a napirendi pontnak az ügye. Arra kell odafigyelni, hogy ha már ekkora összeg van, akkor az jól hasznosuljon.
ELNÖK: Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én zöldfülű képviselőként arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a napirendhez térjünk már vissza, és ne általános vitát folytassunk.
ELNÖK: Szeretném jelezni, hogy a bizottság is felülete a parlamenti vitáknak, úgyhogy semmi más nem történik, mint az, hogy végezzük a törvényben megszabott munkánkat.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor a 169/3. és a hozzá kapcsolódó 114/2. pontban lévő indítványról kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 169/4. és a kapcsolódó 114/1. pontban lévő indítványról kérdezem a kormányt.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány nem támogatja, az előzőekben elmondottak alapján.
Köszönöm.
ELNÖK: Ebben ismét a parlagfűmentes Magyarországért próbálnánk ellenzéki oldalról tenni valamit. Nézzük a kormányoldalt is majd, hogy mit tesz. (Dr. Kis Zoltán: Kaszálunk.) Ezt látjuk, elég nagy kaszával kaszál a kormány. (Dr. Kis Zoltán: A szomszéd nem csinálja.) Kérdés, észrevétel van-e ehhez a módosító indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 170/1. pontra térünk rá, Kékesi Tibor indítványára, amely kapcsolódik a 114/20., 192/1., 256/1., 268/1. és a 274/1. pontokban lévő indítványokhoz. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja, tekintettel arra, hogy úgy néz ki a képviselők névsorából, hogy egyrészt többpárti indítványról van szó. Másrészt...
ELNÖK: Ez hogy néz ki?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek...
ELNÖK: Ez a 170/1. pont. Igaz, ez egy nagy párt képviseletében van, de talán nem az összes parlamenti párt képviseletében. Tehát ez továbbra is igen?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérném szépen a kormány képviseletét, tájékoztasson bennünket az indítvány összefüggő részeivel kapcsolatosan is, hogy mit is eredményez ennek esetleges elfogadása.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez az indítvány a Vöröskereszt támogatását növeli.
ELNÖK: Tehát apránként, ha jól látom, összecsipegetett néhány milliót az indítvány, többek között az eddig szent tehénnek tartott kormányzati kommunikációból is.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): És minden tárcától a dologiból. Ezért kell ezt nekünk is tárgyalni.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az FVM-től is?
ELNÖK: Az FVM-től is elvesz 20 milliót, ezzel indít. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én egyébként nagyon szeretem a Vöröskeresztet.
ELNÖK: Ezt majd kifejtheti képviselőtársam rögtön a szavazásnál. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 3 - ez kisebbség, nem kapta meg a bizottság támogatását.
A 170/2. és a hozzá kapcsolódó 173/4. pontban lévő indítványra térünk rá, amely Kispál Ferenc indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem támogatjuk a javaslatot. Az egyensúlyi tartalék felszabadítása a törvény 51. §-a alapján a kormány hatáskörébe tartozik. Minden olyan indítvány, ami a fejezeti egyensúlyi tartalékot kívánja csökkenteni, ezt a döntést előlegezné meg egyrészt. Másrészt erre a célra álláspontunk szerint nem szükséges előirányzatot nyitni, tekintettel arra, hogy ez az előirányzat korábban az I. kategóriába tartozó állati eredetű hulladékok égetéssel történő megsemmisítésének az égetési fázisig történő időszakra a tárolás költségeit fedezte. Jelen pillanatban ütemezett ezeknek az égetése, semmilyen tárolási költség nem merül fel.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 171/1. és kapcsolódva a 221/1. pontban lévő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, tekintettel arra, hogy olyan előirányzatról történne támogatáscsökkentés, amelyből a Külügyminisztérium közvetlen segítséget nyújt magyarországi szakmai továbbképzésekhez, konferenciák szervezéséhez a világ elmaradott, fejlődő térségeibe tartozó országok számára.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 171/2. pontban lévő indítvány kapcsolódik a 172/1. pontban lévő indítványhoz, Örvendi László képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni, tekintettel arra, hogy egy kifutó program, a Phare-program determinált támogatásait kívánja csökkenteni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 171/3. pontban lévő indítvány kapcsolódik a 114/9. pontban lévő indítványhoz, Czerván György képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem tudja támogatni ezt a javaslatot, részint a korábban elmondottak alapján. Ugyanakkor tájékoztatásul azt is el szeretném mondani, hogy a korábbi időszakban erre a célra előirányzott összeget a tényleges felhasználás nem érte el.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Nincs jelentkező.) Ez is egy olyan terület, amellyel kapcsolatban mindig hangzatos ígéreteket hallunk, egyben egy olyan terület - az "Igyál tejet!" programról van szó -, ami nemcsak egy közegészségügyi feladatot ölelne fel a gyermekek étkeztetésével, hanem a magyar tejtermelő gazdáknak egy felvevő piacot is jelentene. Ezért több oldalról szerintünk ennek a társadalomra komoly pozitív hatása lenne.
Kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra teszem föl ezt a pontot. Ki az, aki támogatja a 171/3. pontban lévő javaslatot? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (11) Ki az, aki nem támogatja? (0) Ki tartózkodik? (11) Nem kapta meg a többséget ebben az esetben, de az egyharmadot megkapta.
Rátérünk a 172/2. pontban lévő módosító indítványra, amely kapcsolódik a 173/2. pontban lévőhöz, Farkas Sándor indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem tudja a javaslatot támogatni, tekintettel arra, hogy a fejezeti egyensúlyi tartalékot érinti, arról pedig korábban beszéltem.
Köszönöm.
ELNÖK: Itt megint abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy több évig küzdöttünk itt a nemzeti lovas programért - országgyűlési határozati javaslat, különbizottság és minden -, amelyben egyhangúlag értettünk egyet, most már mindenben egyetértünk, csak éppen nem működtetjük azt, amiben egyetértünk. Ez az elmúlt ciklusnak volt egy külön feladata. Sajnálom, hogy nincs itt a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság elnöke, Csontos János az MSZP részéről, aki végigvitte ezt annak idején. Külön sajnálom, hogy most nem tudja támogatni ezt az indítványt, esetlegesen csak megbízás útján tudja támogatni.
Kérdés, észrevétel? Kis Zoltán részéről van.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Megjegyzem, a 45 millió ugyanaz, mint a nulla, itt nagyságrenddel több kellene.
ELNÖK: Rajtunk nem múlik.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Mi az előző költségvetésnél 400 millió forintot kívántunk ide tervezni, lett belőle 50 millió forint. Annak, hogy 45 millió vagy nulla, nincs jelentősége. Ha programot akarunk csinálni, mondjuk azt, kedves testvérek, hogy egy indítványt nyújtunk be, hogy ezt az országgyűlési határozatot, ami erről szól, helyezzük hatályon kívül. Annak tényleg semmi értelme nincsen, hogy egy-két ember fölvállalja, hogy köpdössék. Nekem egyébként lovam sincsen, csak egyszerűen szeretem a lovakat - négy lába van, meg nagy feje -, és megkért a Farkas Sanyi, meg a Csontos, meg a Szent-Iványi Pista, meg mit tudom én, kicsoda, hogy én is szálljak be ebbe. Beszálltam. Ki is zártak, mert államtitkár nem lehetett benne. Ezt nem nézték meg persze. A parlament megszavazott, egy hét múlva kiszavazott, környezetvédelmi államtitkárként. Aztán amikor lemondtam, akkor visszaszavaztak.
Emberek, ez így semmit nem ér. Akkor mondjuk meg, hogy nincs szükségünk rá. Majd ha megcsináljuk a szerencsejáték-törvény módosításánál, hogy a totalizatőri tevékenységet ki lehet vinni a piacra, és koncesszióban lehet csinálni, vagy az adótörvénynél a szerencsejáték-adót, a lovas sport vonatkozásában az illetéket meg az adót, akkor működni fog, de ebben az országban senki nem tesz azért semmit, hogy a magyar lótenyésztés, a magyar lovas sport igazán fejlődjön. '90 óta nem tettek ezért semmit. Itt ültem a bizottságban, amikor le lett szavazva a szerencsejáték-törvénynél a lóverseny és a lovas sportok adója. Nem arról szól a történet, hogy támogatni kell, hanem arról, hogy el kell sorvasztani, és valaki majd megveszi. Most egyelőre a kettő közötti állapotban vagyunk: még nem vették meg, de már el van sorvasztva. Bocsánat a szókimondásért.
ELNÖK: Sajnálattal meg kell állapítanom, hogy Kis Zoltánnak nagyon sok kára származott abból, hogy államtitkár volt. Erre már több példát hozott föl, és ez is közéjük tartozik. Ugyanakkor a mély együttérzés mellett egy ellenvéleményt is hadd fejtsek ki. Azért próbáljuk meg, hogy 45 millió forinttal legalább szinten tartsuk azt a szellemiséget, azt az eszmét, amiért nagyon sokan küzdöttek, és a parlament végül is négypárti egyhangú határozattal fogadta el az erről szóló jelentést.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért a 172/2. pontban lévő indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 172/3. pontban lévő indítványra térünk rá, amely kapcsolódik a 172/4. pontban lévőhöz, Jakab István és Font Sándor az előterjesztője. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy héttel ezelőtt a 128. számú indítványt, amelyik önálló sorra kívánta a 78 milliárd forintot tenni, amit a top-upra fordítana a kormány, a kormány nem támogatta, és ha jól emlékszem, a bizottság többsége sem támogatta. Ez az indítvány ehhez kapcsolódik. Önállóan, már elnézést a kifejezésért, egy kicsit értelmezhetetlen, mert ha a 78 milliárd nem kerül megszavazásra, akkor a 20 milliárd nem él meg. De ez egy másik kérdés. Nem támogatjuk a javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Ez az a terület, amely jól mutatja, hogy mi történik akkor, ha nincs külön soron a nemzeti kiegészítés. Ez az idén fog bekövetkezni először - tehát 2006-ról beszélek -, amikor ugyancsak nincs külön soron, és nem 103 milliárd, hanem 78 milliárd kerül majd kifizetésre. Ezt most már törvényi szinten is jövőre beviszik. Pont ez az aggályunk. Ha valami nem külön soron szerepel, hanem egy nagy tömegben, akkor most már joggal aggódunk az miatt, hogy jövőre ugyan a mostani bemondás alapján 78 milliárd a kiegészítő támogatás, de láthatólag nem tudjuk, hogy ez biztosan kifizetésre kerül-e, mert egy nagy kalapba kerül be. Ezért aggódtunk a múltkor, és indítványoztuk a külön soron való szerepeltetést, illetve rámutattunk arra - még itt a szavazáskor bármi történhet -, hogy hogyan lehetne ehhez, ha elfogadásra kerülne, netán külön soron további 20 milliárdot hozzátenni. Erről szól az indítvány véleményünk szerint logikai része. Nyilvánvaló, hogy a jogtechnikai részre még van bőségesen időnk; ha netán szándékot látnánk a kormányzat részéről ezen indítvány elfogadására, azonnal tudnánk, hogy a jogtechnikailag helyénvalót is hogyan kell akkor megtenni. Köszönöm.
Kinek van kérdése, észrevétele ehhez az indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 172/5. pontban lévő indítványra térünk rá, amely a 173/1. pontban lévőhöz kapcsolódik, Jakab István és Font Sándor javaslata. A kormány képviseletének álláspontját kérem.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány részben az előzőekben elmondottak miatt nem ért egyet a javaslattal, részben azért nem, mert ennek az indítványnak az elfogadása esetén az árfolyamkockázat és az Unió által nem térített támogatások sor gyakorlatilag megszűnne, lenullázódna, holott ott előre többé-kevésbé kiszámítható fizetési kötelezettségeink keletkeznek. Sőt talán még azt is megkockáztatom, hogy a 4 milliárd veszne el.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazni fogunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 172/6. pontban lévő és a hozzá kapcsolódó 173/3. pontban lévő indítványra térünk rá, amely Czerván György indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tekintettel arra, hogy ez a fejezeti egyensúlyi tartalékot érinti, nem tudjuk támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nemrég tárgyaltuk a kárenyhítést. Ez az 500 milliós előterjesztés - beleértve a módosítás utáni esetleges 2000 milliós előterjesztést - mondjuk a 2003-as elemi kárhoz viszonyítva tudjuk, hogy igazából semmi, akkor is, ha a termelőnek ugyanennyi részt mellé kell tenni. Mégis, ha komolyan gondoltuk ezt a bizonyos kárenyhítést, akkor legyen már valami látszatja is. Hogy a tartalékot mire lehet használni, nem értek hozzá, tehát ha nem elemi kár van, hanem más probléma. Tehát ha komolyan gondoltuk a kárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat elfogadását, és nem csak úgy tekintettük, hogy most kipipáljuk az Agrárgazdasági Tanács ajánlását, akkor valamit oda is kéne tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Kérdezem a bizottsági tagokat és a kormány képviselőjét is, hogy van-e esetlegesen olyan módosító indítvány, amit tárgyalnunk kellene, de nem került most még szóba.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Kérdezem, elnök úr, hogy a múlt héten a bizottság által benyújtott módosító indítványt a bizottságnak ismételten tárgyalnia kell, vagy nem.
ELNÖK: Nem, ez a magunk indítványa, mások majd véleményezik. Tehát akkor nincs ilyen. Az első szakaszát lezárnám a napirendi pontnak.
Rátérünk a 2007. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló előterjesztésre. A kiegészítő ajánlástervezet összefűzésre került az eddig tárgyalt költségvetési módosító indítványokkal.
Egy indítványt jelöltek meg a titkárság részéről, amely viszont egy elég összetett indítványsor. A jegyzőkönyv kedvéért felolvasom: az 1/1., 2/1., 6/1., 18/1., 20/1., 20/2., 30/1., 31/1., 33/1., 34/1., 41/1., 47/1., 65/2., 70/1., 72/1., 73/1., 74/1. és 79/1. összefüggő indítványokra térünk rá, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink beterjesztésében. A kormány álláspontját kérdezem erről.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Támogatjuk a javaslatot, tekintettel arra, hogy döntően jogtechnikai pontosításokat tartalmaz. Azért van annyi kapcsolódási pontja, mert maga a javaslat több pontba van szedve. Egyetlenegy kérdés érinti tartalmilag, a 69. pont. Tekintettel arra, hogy a bizottság ebben a múlt héten tartalmilag állást foglalt, gondolom, azt most vagy megerősíti, vagy felülbírálja, erre én nem tudok mit mondani. Támogatjuk.
ELNÖK: Csak kérdezem, hogy a 69-est említette-e. Mert az Vidorné Szabó Györgyi indítványa.
BAJÁNHÁZI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A 36. volt a múltkor. Tehát itt azon agrárcégek felsorolása szerepel, amelyek tartósan meghatározott hányadban állami tulajdonban vannak. Itt ismételten a felvezető szöveg pontosításáról van szó csupán.
ELNÖK: Értem. Bár az ellenzék akkori álláspontja az volt, hogy több olyan állami tulajdonban lévő szervet próbál a kormány privatizálni vagy részben privatizálni, amivel mi nem értettünk egyet, ezért javasoltuk ennek az indítványnak az elhagyását. Itt pedig csak egy felvezetőszöveg-módosítás van. Érdemileg nem a mi logikánkat követi ez az indítvány, ez nyilvánvaló.
Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többség, tehát megkapta a bizottság támogatását.
Ha jól látom, nincs számunkra további kijelölt módosító indítvány, amit meg kellene tárgyalnunk. Kérem a bizottsági tagokat és a kormány képviseletét is esetleg, hogy ha van ilyen, akkor azt most jelezzék. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Akkor lezárom a 3. napirendi pontunkat is. Köszönöm szépen a képviseletet.
Rátérünk a 4. napirendi pontra, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványok megtárgyalására. Köszöntöm a kormány képviselőit.
Szintén kigyűjtésre került a mezőgazdasági bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványok sora. Kérem a bizottsági tagokat, hogy aki ettől eltérőt is szeretne tárgyalni, ami szerepel az ajánlástervezetben, az külön jelezze.
Az első indítvány a 2. számú, amely kapcsolódik a 3., 4., 5., 6., 7., 39. és 41. számú indítványhoz, Gegesy Ferenc és Kékesi Tibor indítványáról van szó. Az összefüggés bonyolultsága miatt kérdezem majd a kormány álláspontját, de egy tartalmi tájékoztatást is kérnénk szépen ezen indítványsorról.
Megadom a szót.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezek a módosítók a társaságiadó-törvényhez kapcsolódnak. Egy részük az úgynevezett bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-módosítást érinti, más részük pedig adókedvezményeket fogalmaz meg az elektronikus adóbevalláshoz és adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan a kisebb méretű vállalkozásoknak, és a módosítás ehhez kapcsolódóan arról szól, hogy ezt ne csak a társaságok kapják meg, hanem a nonprofit szervezetek, tehát az alapítványok társadalmi szervezetek és más hasonló jogállású adóalanyok. Illetve tartalmaz egy új adókedvezményt a szövetkezeti közösségi alap képzéséhez kapcsolódóan, valamint deklarálja, hogy a szövetkezeti közös alap terhére elszámolt költségek, amelyekről a szövetkezeti törvény meg a kormányrendelet rendelkezik, azok a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, vagyis ez nem fog adóalapot képezni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.)
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Azt nem mondtam, hogy támogatjuk.
ELNÖK: Én kitaláltam a módosító indítvány bonyolultságából, hogy körülbelül honnan indult el ez a módosító indítvány.
A bizottsági tagoknak adnám meg a szót. (Senki sem jelentkezik.) Nincs hozzászóló. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az itt felsorolt összefüggő módosítóindítvány-sort. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többség.
Rátérünk a következő indítványra, a 10. számúra, amely összefügg a 32. számúval, Herbály Imre, Godó Lajos, Kis Péter és Vécsi István képviselőtársaink nyújtották be. A kormány álláspontját kérdezem.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez nem a szövetkezeti törvényez került benyújtásra. Herbály képviselő urat megkérjük, hogy az indítvány lényegéről tájékoztasson minket, hogy mérlegeljük, hogy érdemes-e támogatni. Vagy bármelyik előterjesztőt is megkérhetjük erre.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Kimaradt egyébként a szövetkezeti törvény záró rendelkezéseiből az a fordulat, hogy a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, befektetői részjegy esetében hogyan kell elszámolni az adót, illetve ezek különadó-kötelesek. Ezzel kapcsolatban az érdekképviselet előrehaladott tárgyalásokban volt a Pénzügyminisztériummal és az FVM-mel. Tulajdonképpen azért adtuk be ezt a javaslatot, hogy ez a kérdés megoldódjék. De ez nem csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik.
ELNÖK: Értem én, tehát most már az ár alatt visszavásárolt szövetkezeti üzletrészek nemhogy csak olcsón kerülnek valakihez, hanem még adómentesek is lesznek innentől kezdve.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Különadó-kötelesek.
ELNÖK: Gratulálok ehhez az ötlethez. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Hát felháborító egy indítvány ez az én megfogalmazásom szerint, de bizonyára mások másképp gondolják ezt. Szavazásra teszem föl a kérdést. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez többség.
Rátérünk a 14., 15., 16., 17. és 40. számú összekapcsolódó indítványokra. Császár Antal képviselőtársunk nyújtotta be ezt az összekapcsolt rendszert. A kormány álláspontját kérdezem.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az indítvány arról szól, hogy az üzemanyag célú felhasználásra kerülő alkohol esetében a denaturálást egy új alkoholtermék-adóraktár típusban lehessen csak elvégezni, tehát ne lehessen se a szeszüzemben - ami egyébként az etilalkoholt állítja elő -, se az ásványolajraktárakban denaturálni az alkoholt; az ásványolajraktár keverné össze a benzint és az alkoholt. Tehát ez egy új adóraktártípus kizárólagos jogává tenné ezt a denaturálást. Ezt nem tartjuk célszerűnek. A bioüzemanyagok elterjedését az szolgálja, hogy ha mind a szeszüzemben, mind az ásványolajraktárban megengedjük azt, hogy az üzemanyagba bekeverésre kerülő alkoholt denaturálhassák. Jövedéki kockázatot nem látunk ebben, adófelfüggesztéssel az alkohol jellemzően mindig denaturálás nélkül kerül összeállításra, tehát amikor italgyártásra viszik az alkoholt, akkor is minden esetben denaturálás nélkül megy, tehát nem látunk semmiféle jövedéki kockázatot. A jövedéki szabályok az adózást megfelelően elrendezik, megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy ilyen esetben is a szállítás során ne történhessen manipuláció, ha pedig mégis sorra kerülne, akkor az megfelelően kezelhető a jövedéki rendszerben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány azon álláspontja, hogy ez gátolná a biodízel és -etanol felhasználását, egy kissé azért furcsa, mert négy évig a kormány gátolta ezt meg. A 2001-2002-es törvénykezés óta elméleti lehetőség lett volna a biodízel és bioetanol üzemszerű felhasználására, és valahogy sikerült azt elérni valakiknek, hogy erre mindig legyen gátló hatású törvény. Ezért aztán a magyar gazdák a hagyományosan igen magas árú üzemanyagot voltak kénytelenek használni, közben láttuk, hogy a Lajta másik oldalán az osztrák gazdák nagyon olcsó biodízel üzemanyagokkal termelik meg a végterméket, és aztán konkurenciaként bizony-bizony alacsonyabb előállítási költséggel tudták meglepni a magyar gazdákat.
Ami azonban az előterjesztő, módosító indítványtevő szándékát illeti, én azt érzem ki belőle, hogy bizonyos aggodalomra hívja fel a figyelmet. Nagyon nagy mértékű bioetanol és szesz kerül legyártásra, és az aggodalom abban rejlik, hogy hogyan fogjuk tudni megakadályozni, hogy ebből ne legyen illegális úton, tehát adókikerüléssel fogyasztható alkohol, vagyis ne kerüljön adókikerüléssel fogyasztásra akár emberi, akár más közfogyasztásra. Az aggály ez, ha jól értettem ezt az indítványt, ahogy átfutottam, mert rendszerint ha valahol komoly adóelőnnyel lehet előállítani terméket, akkor előszeretettel egyszer csak megjelenik a felhasználói oldalon is az adókikerülés. Ez az egyedüli aggály. Én értettem, hogy a kormány képviselője azt mondja, hogy a jelenlegi szabályokkal ennek a kivédése lehetséges. Lehet, hogy ezt az élet dönti majd el, és itt most nem tudjuk megvitatni, de sajnos a lehetőség benne van a nagy tömegű, illegális környezetbe kerülő adózatlan termék megjelenésének, ezt én is merem vélelmezni.
Kérdés, észrevétel van-e, illetve esetleg a kormánynak válasza van-e?
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Úgy érzem, az elnök úr felvezetésében az aggály a késztermék oldaláról merül fel. Tehát ha mondjuk E85 üzemanyagot gyártanak, és abban 85 százalék alkohol van, és 15 százalék benzin...
ELNÖK: Én az adalékanyagra is gondolok.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): ...ebben az esetben a készterméket kell jól megfognunk, hogy az előállított E85 ne lehessen esetleg forrása az illegális szesz-előállításnak vagy italgyártásnak. Ebben az esetben tehát nem a szállított etilalkohol kérdéséről van szó, hanem a késztermékről. Ezt pedig úgy lehet megfogni, hogy az E85-nél olyan denaturáló szert fogunk előírni az alkohol denaturálására - amit megcsinálhat a szeszüzem is a beterjesztett javaslat szerint, illetve az ásványolaj-adóraktár is -, ami megakadályozza majd azt, hogy az E85-ből az alkoholt ki tudják vonni ital-előállítás céljára. Tehát ezt a végrehajtási rendelet fogja szabályozni. Folyamatban van ez a munka, tehát egy olyan denaturáló szer lesz vélhetően előírva, ami ezt a problémát a késztermék oldaláról fogja. Ez az aggály így kivédhető.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja a 14., 15., 16., 17. és 40. számú indítványokat? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 19. számú indítványra térünk rá, Keller László indítványára. A kormány álláspontja?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazni fogunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
Rátérünk a 20. számú indítványra, Herbály Imre, Godó Lajos, Kis Péter és Vécsi István képviselők javaslatára. A kormány álláspontja?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Miért nem támogatják?
KOVÁCS ANIKÓ (Pénzügyminisztérium): Egyrészt azért nem, mert a javaslat házszabályellenes, hiszen a törvénynek egy olyan szakaszához kapcsolódik, ami nincs megnyitva. Másrészt azért sem, mert ez a mentesség eredeti céljához sem illeszkedik. A mentesség eredeti célja az volt, hogy azt a vagyonszerzőt támogassa mentességgel, aki a földjét maga kívánja megművelni, és ne azt, aki azt bérbe kívánja adni. Tehát ezért sem támogatható a javaslat.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Visszavonom.
ELNÖK: Ez most kissé nehézkes lesz, mert négy indítványtevő van.
GODÓ LAJOS (MSZP): Én is visszavonom.
ELNÖK: Ez is rendben van, csak Vécsi István...
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Én is visszavonom, és én őt helyettesítem.
ELNÖK: De erre nem terjed ki ez a jog. Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ez már egy régi történet, még a '90-es évek közepéről. Az akkori vezetésnek az volt a célja, hogy ezeket a vásárlásokat segítse. Ahogy a kolleganő mondta, kettős feltétel volt: magának kell ezt végezni, és ez a földtörvényben meghatározott elővásárlási joggal rendelkezőkre vonatkozik, magyarul helyben lakókra. Nem ám arra, hogy majd vásárolgatunk földeket, tesókám, aztán kiváltjuk az őstermelői igazolványt - mert azt bárki ki tudja váltani a mostani játékban -, és nem fizetjük meg még azt a kis illetéket sem, amit kellene. Ha segíteni akarunk, azokon segítsünk, akik tényleg ebbe a körbe tartoznak, aki ott lakik, és saját maga túrja azt a földet. Akik hivatásszerűen, azokra meg majd gondoljunk a későbbiekben. (Örvendi László közbeszólására:) Most mondja itt Örvendi úr, hogy ez a probléma. Megoldottuk.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk erről az indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen.
Rátérünk a következőre, a 26. pontra, amely Font Sándor indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem. (Kis szünet.) Önök nem voltak itt a törvénytervezet általános vitájánál. Már abban a vitában is fölhívtam arra a figyelmet, hogy a biztosítási jog szüneteltetését önök a betétlap érvényesítéséhez kötik, de mint jeleztem, a betétlap érvényesítése március 20-áig szokott megtörténni, rendszerint március 10-e és 20-a között. Ez alapján értelmezésünk szerint az őstermelőnek nincs érvényes betétlapja január 1-je és az érvényesítés közötti időszakra. Tehát most itt az előterjesztő elrendelné, hogy ekkor viszont szünetel a biztosítás. Én arra szerettem volna fölhívni a figyelmet, hogy a biztosítás folyamatosságát meg kellene akkor valahogy oldani. Nem jó véleményünk szerint az értékesítési betétlaphoz kötni a biztosítást, ugyanis ott egy lefedetlen terület lesz a mi értelmezésünk szerint, ha csak a kormány valahogy másképp nem gondolja ezt. Kérdezem, hogy van-e erre válasz.
LORÁND SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A felvetésre azt tudnám válaszolni, hogy mindenképpen célszerű és indokolt szüneteltetni a biztosítást arra az időtartamra, amikor az értékesítési betétlap nem érvényes, ugyanis ilyenkor az szja-törvény és a járuléktörvény alkalmazásában sem minősül őstermelőnek az illető személy. Ezt a szabályt tartalmazza a következő, tehát a 27. ajánlási pontban szereplő módosítás, amit a kormány támogat. Ez arról szól, hogy szünetel a biztosítás arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolványhoz kapcsolódó értékesítési betétlap nem érvényes; tehát ha mondjuk január-februárnál később váltják ki, és március 20-ig érvényesíttetik a betétlapot, akkor az év elejére visszamenőleges hatállyal érvényes, és akkor is még fennáll a biztosítási jogviszony, nem szünetel. De ez egy másik javaslat. (Dr. Kis Zoltán: Ez a 27. pont.) Így van, a 27. pontban szereplő javaslat másképp fogalmaz, ami ezt a problémát megoldja.
ELNÖK: Örülök neki, hogy fel tudtam hívni a figyelmet, és segítettek Kékesi úrnak és Gegesy úrnak is, hogy szintén fogalmazzák meg észrevételüket a kormány által is támogatható módon. Végeredményben annak örülök, hogy a helyzet megoldódik, és az őstermelők teljes körűen, naptári napra lefedettek lesznek a biztosítás tekintetében, természetesen amennyiben érvényesítik ezt az aktuális időszakra is.
Én azért ezt nem vonom vissza, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Rátérünk a 27. pontra, amit most ez esetben én indoklásképpen már el is fogadtam a kormány részéről, de azért átolvassuk. (Kis szünet.) A kormány gondolom, nem akarja újra indokolni, mert már hallhattuk az előbb. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 29. pontban lévő indítvány kapcsolódik a 30. pontban lévőhöz, Gegesy Ferenc és Kékesi Tibor javaslata. A kormány álláspontja?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Itt a törvény torlódásai miatt jogtechnikai átvezetéseket, azaz az új megnevezésnek megfelelő átvezetéseket javasol az indítványtevő, ha jól látom. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk. Ki az, aki támogatja a 29. és a 30. pontot? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség.
A 31. pontban lévő indítvány Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
LORÁND SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A javaslat a Tbj. 44. § tervezett módosításának elhagyására irányul. Azonban szeretném megjegyezni, hogy ez a szabály a biztosítási jogviszony nyilvántartásával kapcsolatban feltétlenül szükséges, és nem indokolt elhagyni, tehát ez egy fontos eljárási szabály, ami a biztosítási jogviszony nyilvántartásához elengedhetetlenül szükséges.
ELNÖK: Köszönöm. Szintén vissza kell utalnom az általános vitára való alkalmasság során Demendi László képviselőtársam által felvetett kérdésre, hogy tessék mondani, annak mi értelme van, hogy az őstermelő annak a szervnek nyilatkozik, aki kiállította számára az őstermelői igazolványt. Ők azt hivatalból tudják, hogy kiknek állították ki, tehát visszautalják a megyei, fővárosi földművelésügyi hivatalnak a nyilatkozattételi kötelezettséget, amikor ez a szerv állítja ki az őstermelőnek az igazolványt. (Jelzésre:) Az előző indítvány írja át. (Dr. Kis Zoltán: Az előbb támogattunk egyet, most egy azzal ellentétest nem hiszem, hogy kellene.) De ez az önmagába visszaforduló kérdés azért továbbra is fennáll a részemről. Kérdezem a kormányt.
LORÁND SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Az őstermelői igazolvány igénylésével egyidejűleg az igénylő őstermelő a biztosítással kapcsolatos adatairól nyilatkozik, amiből megállapítható a biztosítása, tehát például, hogy munkaviszonyban áll-e. Ha munkaviszonyban áll az őstermelő, akkor az kizárja az őstermelői tevékenység alapján létrejövő biztosítást, tehát ilyen adatokról nyilatkozik még pluszban az őstermelő, amikor igényli az igazolványt.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 35. pontban lévő indítvány Kálmán András képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kik azok, akik támogatják ezt az indítványt. (Szavazás.) Nincs ilyen.
Ha jól látom a szerkesztésben, nincs olyan indítvány a továbbiakban, amit a bizottságnak tárgyalni kellene.
Nekem viszont lenne egy kérdésem. Lehet, hogy csak részben tudnak segíteni, vagy ha úgy sem, akkor azt kérdezem, hogy kihez forduljunk. A gázártámogatással kapcsolatban egy nyilatkozattételi lapot fog hamarosan megkapni mindenki, és azon nyilatkozni kell a jövedelemviszonyokról. A mezőgazdasági őstermelő ezt hogyan tegye meg? Ki foglalkozik ezzel a kérdéssel? Merthogy az utolsó három hónap jövedelméről nehezen fog tudni nyilatkozni egy őstermelő, mondjuk aki éves szinten gazdálkodik. Még nem láttuk ezt a nyilatkozattételi lapot, hozzáteszem, csak a közhírekből hallottuk.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Mi sem láttuk. Valószínűleg a Gazdasági Minisztérium készíti elő ezt a nyilatkozatot vagy adatlapot. Nem tudok most erre válaszolni. Első helyen azt gondolom, a Gazdasági Minisztériumtól lehetne valamilyen információt kérni erről. Vettük a kérdést, és továbbítani fogjuk.
ELNÖK (Demendi László jelzésére): Demendi László képviselőtársam segít; ezt az APEH rendezi talán.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Az Államkincstár.
ELNÖK: Bocsánat, akkor még inkább a Pénzügyminisztérium valamilyen szintű hatáskörébe tartozik, valamelyik főosztályhoz vagy szakállamtitkársághoz. Kérnénk egy visszajelzést a bizottságunk titkárságára azzal kapcsolatban, hogy akkor egy őstermelő hogyan nyilatkozzon az utolsó három havi jövedelméről, ha ezt tartalmazza netán a kérdés, ahogy a közhírekben hallottuk, hiszen ott éves szintű elszámolások és jövedelemszint-kimutatások vannak. (Dr. Kis Zoltán: Van egy sanda gyanúm: februárban sokkal több kérdés fog fölmerülni.) Indítsuk most el. Mivel a mezőgazdaságot érinti, én azért mertem itt megkockáztatni ezt a kérdést. Legalább hogy kihez forduljunk, arról kérek szépen visszajelzést.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Vissza fogunk jelezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a bizottsági tagok és a kormány képviselői sem látnak további indítványt, amit tárgyalnunk kellene (Nincs jelzés.), akkor lezárom ezt a napirendi pontot, és köszönöm szépen a segítséget a kormány részéről.
Rátérünk az 5. napirendi pontra, az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájára. Az előterjesztéssel kapcsolatban megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. A törvény benyújtásának célja az volt, hogy a 2007. évre biztosítsa a földhivatalok működéséhez szükséges hiányzó bevételeket. Mint önök által is ismert, a 2. napirendi pontban, ahol a költségvetési törvény módosítóiról volt szó, kiderült, hogy mennyi a földhivataloknak a tervezett bevétel. Ahhoz, hogy ezeket a bevételeket meg tudják teremteni, szükség van az ehhez szükséges igazgatási szolgáltatási díjak emelésére. Maga a törvényjavaslat több elemet is tartalmaz.
Egyrészről magának az igazgatási szolgáltatási díjnak a mértékét kívánja 5000 forintról 6000 forintra emelni.
Másrészről a jelzálogjog bejegyzésénél törli a minimum 5 százalékos, maximum 12 ezer forintos határt; most csak a 12 ezer forintos határ marad.
Módosításra kerülne a vagyoni értékű jog fogalmának meghatározása. Mégpedig konkrétan ez azt jelenti, hogy a vagyoni értékű jog fogalmából törlésre kerül a jelzálogjog, így rá nem a 2000 forintos eljárási összeg vonatkozik, hanem a korábban említett 6000 forintos igazgatási szolgáltatási díj.
Ezenkívül módosulna a társasház alapításának bejegyzéséért fizetendő díj is, ami idáig 5000 forint volt; ez 6000 forintra emelkedne, viszont maximálnánk 100 forintos értékben. Ugyanez vonatkozik a társasházak alapításának módosításával kapcsolatos eljárásokra; itt szintén meghatároznánk egy felső határt, mégpedig 100 ezer forintban.
Viszont a törvényjavaslat mindenképpen szeretné rögzíteni azt - és ezért is került bele - hogy vannak olyan tárgyi mentességi körök, ahol nem kívánja érvényesíteni a jelzálogjog bejegyzési díját. Itt az állami támogatással megtámasztott lakáscélú hitelekre, nevezzük így, szocpolról vagy félszocpolról van szó, tehát a lakásépítési és vásárlási kedvezményről, a fiatalok otthonteremtési támogatásáról, illetve lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogról.
Még egy utolsó mondat. Az eddigi gyakorlat egyértelműen megmutatta, hogy azokban az esetekben, amikor személyi mentessége volt bizonyos köröknek, voltak olyan problémák, hogy a személyi mentességet kihasználva más javára kérték az igazgatási szolgáltatási eljárást, azaz díjmentes lett. Egyértelműen rögzíteni kívánjuk, hogy annak kell fizetnie, aki jogosult, tehát hiába egy személyi mentességi körbe tartozó szervezet vagy személy nyújtja be, és nem a saját javára, hanem mondjuk más javára, ebben az esetben is annak kell megfizetnie, aki javára benyújtották a kérelmet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót a bizottsági tagoknak. Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez az előterjesztés lényegesen egyszerűbb, mint az 1. napirendi pontban tárgyalt, kormányzati szervezetátalakításról szóló előterjesztés, és nagyon röviden el lehet intézni. Ez nem más, mint egy 3,3 milliárdos pénzbehajtási csomag. Tudjuk azt, hogy lesznek adóemelések, járulékemelések, áremelések, támogatáscsökkentések. Most illetékdíj is lesz. Már a költségvetési vitánál elmondtuk, hogy a bevételek meglehetősen feszítettek az FVM intézményeinél. Tulajdonképpen ezt akarja helyre tenni ez a törvényjavaslat, hogy ennek meglegyen a valóságos alapja, hogy be is jöjjenek ezek a bevételek. Tehát egyértelműen azt tudom mondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja ezt nem tudja támogatni.
Egyébként meg ha a számokat nézzük, akkor az 5000 forintról 6000 forintra történő emelés, ha jól számolom, 20 százalékos emelést jelent, tehát a költségvetésben is eleve egy alacsonyabb infláció van betervezve. Itt egyértelműen arról van szó, hogy kell 3,3 milliárd forint, és szerkesztettek hozzá egy törvényt. Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm. Az érzelmeket megértve ennek egyetlenegy előnye van a károkkal szemben: ezt legalább csak azt fizeti, aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi. Számos olyan dolgot mindnyájan fizetünk, amit nem is veszünk igénybe, de most nem hoznék erre példákat. Arról van szó, amit Czerván úr mondott.
ELNÖK: Godó Lajos kért szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Én csupán annyit szeretnék hozzáfűzni a vitához, hogy fájdalmas a díjemelés, de egy évvel ezelőtt bevezette a törvény a sürgősségi eljárási díjat, és akkor is hasonló vélemények fogalmazódtak meg. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy szépen a körzeti földhivataloknál fizetik ezt a sürgősségi díjat, ami a duplája volt az 5000 forintnak, tehát 10 ezer forint ellenében 3 napon belül megkapta az ügyfél a szolgáltatást. Én azt látom, hogy ha a földhivatalok önálló működését továbbra is biztosítani akarjuk, akkor föltétlenül szükséges ezeket a dolgokat rendezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Annyi megjegyzést teszek én is hozzá, hogy a költségvetés vitájánál jeleztük a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP részéről is, hogy kiolvasható, hogy körülbelül 25 milliárd forint támogatáselvonást indítványoz a költségvetés jövő évre az intézményeknek, és 25 milliárd sajátbevétel-növekményt. Most, ha jól látjuk, ennek a technikai megoldásának egyik részét mutatja itt be ez a törvény-előterjesztés, amit a költségvetés ki fog kényszeríteni belőlük. Természetesen azzal ugyanúgy nem értettünk egyet, mint a most tárgyiasult formában megjelenő törvénytervezettel.
További kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak azt szeretném megérteni, hogy hogyan működik a dolog. A (7), (8) bekezdésben a 6000-től 100 ezer forintig terjedő összeget mi dönti el, illetve mi indokolja a plafont? Mitől függ ez?
ELNÖK: A kormány képviselőjének megadom a szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon egyszerű. Társasházak esetén több tulajdoni különlap van. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan társasházak az új építési trendnek megfelelően, ahol akár több száz is előfordulhat. Idáig nem volt felső plafon. (Dr. Ángyán József: Ez volt a kérdésem.) Természetesen egy egyeztetési folyamatot követ egy ilyen törvény, hiszen közösen átéltünk már egyet-kettőt. Végül is a kormányzat úgy döntött, hogy nem akarja parttalanul elengedni ezeket a díjakat, nehogy az legyen, hogy egy több mint száz tulajdoni különlappal rendelkező társasház esetén több százezer vagy akár millió forintot kelljen kifizetni, és ezért egy felső határt meghatározott. Tehát igazából ez álláspontunk szerint kedvezőbb ilyen értelemben ezeknek a társasházaknak a szempontjából. Ugyanez vonatkozik a módosítás esetén a hasonló eljárásra.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a benyújtott T/1489. számú törvényjavaslatot? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többség.
Többségi előadót és kisebbségi előadót szeretnénk jelölni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Godó Lajost javasoljuk.
ELNÖK: Godó Lajos személyére érkezett javaslat alelnök úrtól a többségi képviseletre. Czerván Györgyöt javasoljuk a kisebbségi képviseletre. A bizottság elfogadja-e a két előadót? (Szavazás.) Igen, megszavaztuk, tehát a bizottság állít két előadót. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
Az egyebek napirendi pont keretében kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. Igen, van. Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Azt szeretném csak mondani, hogy minden tiszteletem az elnök úr munkájáért, amit abban tesz, hogy előkészíti az üléseinket és ahogyan ezt a szerteágazó, nagyon tartalmas vitát vezeti itt a bizottság ülésein, de engem személyesen egy kicsit sért az, amikor módosító indítványt bizottsági elnökként úgy minősít, ahogyan ezt tette, például hogy felháborítónak tartja ezt vagy amazt az indítványt. Azt gondolom, hogy ez nem korrekt eljárás. Úgy gondolom, szerencsésebb lenne erre az időre átadni az ülés vezetését, még ha Jakab alelnök úr nincs is itt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Valóban így igaz, a Házszabály szerint az ülés vezetése mellett ha képviselőként is meg szeretnék szólalni, arra az időszakra át kellene adni az elnöklést. Ezt megtehetjük, és akkor valószínűleg fél órás időtartammal tovább fog tartani az ülés. Amennyiben erre Herbály Imre alelnök úr a későbbiekben igényt tart, mindannyiszor át fogom adni, hiszen nem aggódok amiatt, hogy az ülés vezetése csorbát szenvedne akkor, amikor netán Herbály Imre alelnök úr vezeti az ülést. Ilyenre már volt egyébként példa, hogy őneki adtam át. Értem, érzékelem a kifogást. Megjegyzem, úgy éreztem legalábbis, hogy nem elnöki mivoltomban minősítem a módosító indítványokat, és ezt nem is fogom tenni sajtónyilatkozat tekintetében sem. Az más dolog, hogy a bizottság elnökeként az ülést vezetem, de nyilvánvaló, hogy mint politikai párthoz tartozónak lehet önálló véleményem is. Ezt megpróbálom majd elkülöníteni hangsúlyosabban a későbbiekben, ha Borenszki képviselőtársam úgy érzi, hogy ekkor nagyobb lenne a megnyugvása. Köszönöm szépen az észrevételt.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: további kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Az ülést berekesztem. Köszönöm.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 38 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa