MB-17/2006.
(MB-17/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. december 21-én, csütörtökön, 11 óra 06 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatója a minisztérium és háttérintézményeinek tervezett átalakításáról, különös tekintettel az élelmiszer-biztonság aktuális kérdéseire *
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatója *
Herbály Imre (MSZP) ügyrendi javaslata *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszai *
Szavazás tájékoztató elfogadásáról *
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatója a minisztérium és háttérintézményeinek tervezett átalakításáról, különös tekintettel az élelmiszer-biztonság aktuális kérdéseire
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Benedek Fülöp államtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Süth Miklós főállatorvos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Remélem, a nagy izgalom nemcsak a parlament ez évi utolsó munkanapjának köszönhető, hanem annak is, hogy Gráf József miniszter úr elfogadta a mezőgazdasági bizottság meghívását. Az időnk nagyon kevés, közismert, hogy 12 óra 10 perckor elkezdődnek a szavazások, ezért mindenkit kérek arra, hogy a napirendi pont elfogadása után, a napirendi pont tárgyalásakor ennek figyelembevételével legyen szíves a hozzászólását, illetve kérdését feltenni.
Formális szabályunk szerint egyetlen napirendi pontot tűztünk ki, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatója a minisztérium és háttérintézményeinek tervezett átalakításáról, különös tekintettel az élelmiszer-biztonság aktuális kérdéseire. Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele a napirendi ponthoz. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Amennyiben a kiküldött napirendi pont elfogadható, kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú.
Szeretettel köszöntöm Gráf József miniszter urat és segítő kollegáit, Benedek Fülöpöt és a főállatorvos urat. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást, még, ha ilyen szorított időkeretben is.
Miniszter úr, a címben jelzett meghívásnak eleget téve bizonyára készült a mai bizottsági ülésre. Mielőtt megadnám a szót a miniszter úrnak, őt is kérem arra, hogy a felvezető gondolatait - amennyiben lehet - célirányosan, rövid időtartamban fogalmazza meg, hogy a bizottsági tagoknak legyen idejük a kérdésre, és utána a miniszter úrnak a válaszra.
Természetesen a címben foglaltakkal kapcsolatban szeretnénk tudni, mely területek integrációjával látná megvalósíthatónak az egységes élelmiszer-ellenőrzést, ez milyen szervezeti, jogszabályi keretek között valósulna meg, figyelembe véve az elmúlt héten megszavazott, a kormányzati intézmények átszervezéséről szóló törvényt. Így eleget tudunk-e tenni az uniós elvárásnak, például a gyors riasztási rendszer tekintetében? Mi lesz a laboratóriumok hálózatának a jövője? Illetve, gondolt-e esetleg arra, miniszter úr, hogy azzal az uniós törvénnyel ellentétben, amely elvileg az áruk szabad mozgását általános érvénnyel elrendeli, az élelmiszereket ki kellene venni ebből az általános szabad mozgásból, és külön - netán nemzeti - szabályozással megvalósítani, különös tekintettel az elmúlt hetek élelmiszerbotrányaira.
Megadom a szót Gráf József miniszter úrnak.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatója
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Arra kértem az elnök urat, hogy mielőtt a napirendre rátérnék, elmondhassak néhány apró gondolatot a tegnapi és a tegnapelőtti EU-s tárgyalásokról. Azt gondolom, ez érdekli a bizottság tagjait, nagyon röviden próbálom összefoglalni.
Két dologban nagyon sikeres, jó döntések születtek, egyikben pedig elindult egy negatív folyamat. Gyorsan a jót, mert azokkal kár hosszú távon foglalkozni. Készletfelhalmozás címén 250 millió eurós fenyegetettsége volt a magyar kormánynak, amelyre abban a pillanatban kijelentettem, egy vasat nem fogunk fizetni - na, körülbelül ez a helyzet most. Egy tételen - kínai gombakonzerven - folyik még a vita, de gyakorlatilag le van annulálva az ügy, és ez azért nagyjából féléves EU-s támogatási nagyságrendet jelent, tehát nem kis dologról volt szó, és az elmúlt másfél év diplomáciai-szakmai munkájának egyik fő erőfeszítése ez volt.
A másik, hogy tegnap a bizottságon is átment, egyhangúlag támogatják azt, hogy Magyarország - és ez szintén egy kulcsmondatom volt, és szerettem volna megvalósítani - a lehetőségekhez képest egy fillért nem hagy bent az európai uniós kasszában. Tegnap minden esetben jóváhagyták az átcsoportosítási kérelmeinket, pontosan mondanám, hogy itt azért 153,5 milliárd forintról volt szó. Ez azt jelenti, hogy 35 milliárd forintot már át tudtunk csoportosítani agrár-környezetgazdálkodási jogcímekre, az NVT 2006-os módosításával pedig a 18,7 milliárd forintból 14,2 milliárdot top-up jogcímre, AKG-ra pedig 4,5 milliárdot engedélyeztek átcsoportosítani. Azt gondolom, ezeket elsősorban az ökológiai szántó, ökológiai és integrált ültetvény esetében a hektáronkénti támogatási összeget 25-45 euróval tudjuk majd növelni. Tehát azt gondolom, hogy az a célkitűzés, hogy semmit ne hagyjunk bent az Európai Unió kasszájában, az utolsó fillérig teljesült, talán Magyarország az egyetlen - bár nem tudom, a többiek hogyan állnak a tárgyalásaikkal -, amely ezt a célját megvalósította az elmúlt másfél év során.
A harmadik - amely a negatív -, hogy tárgyaltam a biztos asszonnyal és a német, illetve a francia kollegámmal, a Bizottság nagyon eltökéltnek tűnik a kukoricaintervenció következő évi megszüntetésében. Közöltem, hogy számunkra ez több oknál fogva elfogadhatatlan, és 5-6 elképzelést vázoltam fel, amelyben szerepel az intervenciónak egy fix mennyiséghez kötése, az intervenciós ár valamilyen módon való csökkentése, a 2008-as KAP-reform átvizsgáláshoz kötődő változtatás, és nagyon sok mindent vetítettünk elő. Ma éjszakáig írásban is meg fogjuk fogalmazni ezeket a javaslatainkat, és elküldjük a biztos asszonynak. A német kollegával azért tárgyaltam, mert Németország a soros elnök, az ő idejük alatt fog megszületni március-áprilisban ez a várható döntés, tehát nagyon fontos az ő véleménye, a változtatási javaslatainkat is közöltük, a francia kollegával pedig azért, mert az a négy ország, amely ebben valamilyen módon érintett - zömében Szlovákia, Csehország, Ausztria és mi - kevesek ahhoz, hogy még egy blokkoló kisebbséget is összehozzunk a döntéshez. Franciaország támogatása elengedhetetlen ehhez, a kollegám - mint minden esetben eddig is - a jóindulatáról és jó szándékáról biztosított bennünket, de márciusban majd meglátjuk, hogyan valósul meg, mert jó szándékkal ki van rakva a padlás, ezt mindenki tudja. Tehát nagyon fontos volt, hogy ezeket a tárgyalásokat lefolytassuk, és legalább reményünk legyen arra, hogy az intervenciós dologban valami halasztást vagy változtatást el tudunk érni. Annyit azért mondanék, hogy ebben az évben nem problémás a dolog, hiszen a kukorica felvásárlási ára jelen pillanatban 30-32 forint, amely lényegesen meghaladja a 101,3 eurós intervenciós árat, tehát idén ez nem gond.
Ezek lettek volna azok, amelyeket szerettem volna, hogy a bizottság első kézből halljon, hiszen nyilván tartok majd ezekről sajtótájékoztatót és egyebet, de azért ismerje a tegnapi, tegnapelőtti nap eredményeit. Magából a hétéves EMVA-ról pedig késő éjszakáig folytatták kollegáim - Ficsor államtitkár úr vezetésével - az egyeztetést. Ebben is szeretnénk, ha január-februárban valamilyen döntésig el tudnánk jutni.
A szakigazgatási szervek átszervezéséről - hiszen ez a legfontosabb feladat - elviekben és bevezetőként azt szeretném elmondani, hogy a magyar szakigazgatás hosszú évtizedek óta nagyjából azonos és változatlan formában dolgozik, és azért nagyon sok változás következett be, mindenekelőtt az európai uniós belépésünkkel. Egy-két irány van, amely behatárol bennünket, az egyik az, hogy az Unióban nagyon szigorú szabályok vannak arról, hogy milyen költségvetési kereteket szabad és lehet felhasználnunk, milyen költségvetési hiányt szabad felhalmozni, és ki kellett dolgoznunk a konvergencia elméletét, a konvergenciatörvényt, ennek a betartása természetesen ránk nézve is kötelező. Ez érinti a szakigazgatást is, de a szakmai részét azért kell átalakítanunk, mert más szabályok és más módszerek vannak az Európai Unióban, mint amelyek eddig voltak.
A jogalkotás, mint olyan, magyar részéről hamarosan körülbelül a fele alá csökken, hiszen jó néhány európai uniós jogot és jogszabályt gyakorlatilag egy az egyben át kellett, és át kell ültetnünk a következő időszakban is. Általános elv az Unióban, hogy ketté kell választani a szakigazgatást és a törvényhozási, jogalkotási tevékenységet, ez a legtöbb európai minisztériumban már így működik. Azaz, az a furcsa helyzet áll elő - itt majd a létszámokkal is foglalkozni fogunk -, hogy egy viszonylag kis létszámú szakminisztérium működik ezekben az uniós országokban, és egy viszonylag nagyobb igazgatási szervezet és létszám. Ebben az irányban kell nekünk is elmenni, és a két tevékenységet lehetőség szerint teljes egészében külön kell választani. A minisztérium feladata a következő időben tehát a jogalkotási, a költségvetési és alapvetően az európai uniós ügyek vitele, a szakmai, szakigazgatási terület pedig teljes egészében kikerül a minisztérium szervezeti keretei közül. Ezért jön létre az a szakigazgatási hivatal, amelynek a létrehozására 2007. január 1-jén sor fog kerülni.
Az átalakítás operatív céljai tehát a következők. Megpróbálunk kialakítani országosan egy olyan rendszert, amelyben ügyfélorientált igazgatási rendszer lesz. Ennek létrehozzuk a megyei szervezeteit is, egyetlen agrárhivatalban, és gyakorlatilag ennek az egyablakos irányítási rendszernek a levetítése lesz. Megpróbáljuk a lehető legrövidebb időn belül kialakítani az elektronikus ügyintézés feltételrendszerét, és végrehajtani az informatikai infrastruktúra korszerűsítését és egységesítését, mert idáig ahány ilyen hivatal volt Magyarországon, gyakorlatilag annyiféle rendszerben dolgozott, és a konvergenciából ránk adódó feltétel alapján egy költséghatékony feladatmegoldást kell megvalósítani.
A kormányhatározat melléklete sorolja fel azokat az intézményeket, amelyeket ez érint. Ezek a központi, a megyei és fővárosi növény- és talajvédelmi szolgálatok, a megyei földművelésügyi hivatalok, a fővárosi és megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, az Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai, a Földművelésügyi Költségvetési Iroda, az Országos Borminősítő Intézet, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet, az Országos Állat-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet. Azt hiszem, gyakorlatilag mindenki tudja, hogy az elmúlt hetek, hónapok eseményei kapcsán az Élelmiszer-biztonsági Hivatal, mint ebben az előterjesztésben még nem szereplő szervezet is az FVM szervezeti keretei közé kerül, ez tehát új kiegészítés, a törvényi terv és megfogalmazás idején ez még nem tudott bekerülni.
Nagyon fontos a megyei hivatalok kérdése, és megyei hivatalokról azért beszélünk, mert az általános országos igazgatási rend felállásában regionális igazgatás szerepel, de mi a saját magunk specialitásai miatt igényeltük, és nagyon hosszú csatározás után a kormányzati szervezetben megmarad a mezőgazdaság területén a megyei igazgatási rendszer. Tehát nem régiós szervezetben fogunk gondolkodni. Egyetlen szervezet van, amely ettől kicsit előrébb ment, az erdészeti szolgálat, de itt is rugalmasan fogjuk megoldani a kérdést, úgy, hogy nyilván nem hozunk létre új megyei szervezetet ott, ahol nincs, de ezt már így fogjuk beintegrálni ebbe a rendszerbe. Ennél a megyei - hiszen ez foglalkoztat leginkább mindenkit - szakigazgatási szervnél néhány elvet elmondanék, aztán a pontos adatokat és számokat Benedek úrtól majd meg lehet kérdezni, aki kormánymegbízottként végezte ennek a szervezését. Tehát néhány elvet szeretnék elmondani. Ez a szakigazgatási hivatal gyakorlatilag ugyanúgy fog működni, országos szervezetként, mint az MVH, tehát önálló elnökkel, önálló jogi személyként, a mezőgazdasági miniszter irányítása alatt. Tehát a munkáltatói jogokat és minden ezzel kapcsolatos - kinevezési és egyéb - jogot a miniszter gyakorolja felette.
Ezen kívül ez a hivatal leképezi azt a szervezeti rendszert, amely eddig nálunk volt, lesz három elnökhelyettese, akik a szakmai területeket felügyelik és viszik a következő időszakban, és ebbe a rendszerbe tagozódik be egy elég bonyolult táblázat szerint az egész szervezeti felépítés. (Felmutatja a táblázatot.) Ha ezt a bizottság tagjai esetleg igénylik, mindenkinek el fogjuk juttatni a szervezeti sémát és az ábrát, hogy milyen formában fog működni. Azt hiszem, sokkal érthetőbb és követhetőbb lesz a rendszer. A dolog lényege az, hogy az agráriumban az egységes irányítás gyakorlatilag a miniszteren keresztül biztosított, minthogy az MVH is betagozódott ebbe a szervezetbe, vagy a Nemzeti Földalap, ugyanígy ez is egy önálló hivatalként fog működni.
A megyei szervezetnél - hiszen az egész átalakításnak nagyon kritikus pontja a megyei szervezet - lesz egy hivatalvezető, aki az eddigi szakszolgálatok vezetői közül lesz valaki, egy megnevezett személy, aki viszi továbbra is az eddigi feladatát. Azaz, azt szeretném kihozni, mert ez lényeges elem, hogy nincs függetlenített megyei vezetője a szervezetnek, hanem vagy az állatorvos, vagy aki a növényegészségügyet vitte, vagy az erdész, vagy a hivatalvezető, aki tehát viszi a saját feladatait, és ez mellett ellátja a megyei hivatal vezetési feladatait is, természetesen plusz illetményért, ezt a részét rendezzük.
Ennek azért van óriási jelentősége, mert a szakmai irányítás nem megyei szinten történik, hanem továbbra is az országos főállatorvos irányítja az állat-egészségügyi szolgálatot, és a növényt vivők. Tehát a hivatalvezető ilyen értelemben nem ad szakmai utasításokat a szakszolgálatoknak, mert az egységes országos szakmai irányítás szerint fognak dolgozni. A hivatalvezetőnek - azon kívül, hogy a saját területének a felelős vezetője - az a feltétele és alapvető feladata, hogy működtesse a szervezetet. Anyagilag, technikai eszközök ellátásával, a munkarend, a fegyelem kialakításával - tehát, mint egy hivatalvezető, ezt a részét végezze el, de a szakmai irányítást semmiképpen sem szeretnénk megyei szintre leadni.
Van egy következő eleme ennek a rendszernek, az 133 kistérségi körzeti iroda, amelyben gyakorlatilag az a 4-5 ember, akinek ott dolga és feladata van - a falugazdásztól a szakállatorvosig, a növényvédősig, az erdészig, ha ez mindenhol nem is aktuális, tehát mindenhol csak az, ami ott aktuális feladat -, egy központi helyen és egy helyiségben várja az ügyfeleket és intézi az ügyeket a következő időszakban. Ennek két nagyon fontos szerepe is van. Egyik, hogy közvetlenül ott legyenek a területen és segítsék az arra rászorulók és az érdeklődők munkáját, ne kelljen ezért a megyébe beutaznia senkinek, csak azokban az ügyekben, amelyek olyan jogvitás és egyéb esetek, amelyekben nem tudnak ott helyben dönteni, és óhatatlanul feljebb kell jutniuk.
A megyei hivatalok is önálló jogi személyiségek. Ennek pedig azért van jelentősége, mert így tudjuk megoldani a kettős jogorvoslatot. Tehát helyben meghozzák a döntést, és a másodfok gyakorlatilag az országos hivatal, nem kell közvetlenül a bírósághoz fordulni, ez csak azokban az esetekben fordulhat elő, ahol rögtön a hivatal az elsőfokú hatóság, amelynek ezt el kell látnia. Tehát ilyen értelemben megpróbáljuk a lehető legügyfélbarátabbá tenni a szolgálatokat. Az országos hivatalnál pedig tudom, és teljesen természetes, hogy az eddig önálló intézmények esetében a teljes önállóság elvesztése fájdalmas dolog, aki eddig önálló igazgató, vezető volt, nyilván nem örül ennek az átszervezésnek. Azt kérném azért tőlük, itt azt kell figyelembe vennünk, hogy egy egységes irányítási rendszert szeretnénk megvalósítani, ennek a feltételeit akarjuk közösen megteremteni a következő időszakban, és egy működőképes irányítási rendszert létrehozni. Mivel ez merőben más, mint az eddigi, tisztában vagyunk azzal, hogy óriási a felelősségünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ne kőbe vésett dolgok legyenek ezek, ahogy látjuk a folyamat során, hogy valahol igazítani, változtatni kell, ott változtassunk, hiszen ilyen típusú irányítást még egyikünk sem csinált, meg kell tanulnunk, és együtt kell végeznünk.
A hivatalvezetőknél, illetve az országos szervezet vezetésénél is, mivel a parlament a múlt héten, a kormány pedig az előző ülésén fogadta el ennek a törvényi feltételeit, nem volt mód és lehetőség arra, hogy pályázatot írjunk ki a vezetőkre. Ez azt jelenti, hogy praktikusan és gyakorlatiasan, ha az eddigi FM-hivatalvezetővel nincs olyan gond, hogy éppen nyugdíj előtt áll, vagy valami hasonló dolog, akkor megbízzuk a szervezet átalakításával és vezetésével, és a lehető legpraktikusabb és legrövidebb időn belül kiírjuk a pályázatot. A pályázat belső pályázat lesz. Ezt azért nagyon fontos hangsúlyoznom, mert ha meg akarjuk valósítani azt az elvet, hogy valamelyik szakszolgálat vezetője legyen a hivatalvezető, és a saját szakszolgálatát is ellássa, akkor gyakorlatilag ez a praktikus megoldás. Ettől úgy lehet eltérni - és ezt azért majd betesszük a feltételekbe -, hogyha olyan pályázó van, aki el tudja látni valamelyik szakszolgálat vezetését is. Tehát ne önálló megyei hivatalvezetőről van szó. Tehát ezek azok a rendezési elvek, amelyeket szeretnénk megvalósítani, és természetesen rögtön mondok hozzá néhány számadatot is, hogy hol, mennyi a létszám.
Az elnök úr megkért a jelenlegi állat-egészségügyi helyzet rendezésére. Azt hiszem, mindenki pontosan tudja erről az én álláspontomat és elképzelésemet. Az első pillanattól kezdve a lehető és létező törvények adta - sőt, néha kicsit a határt is átlépő - módon intézkedtem, és fogok ez után is fellépni ezekben a kérdésekben a főállatorvos úrral és csapatával együtt. Azt gondolom, az elmúlt másfél év ilyen típusú eredményes munkájának a következménye az, hogy a paprikabotrány idején elkerült hivatal gyakorlatilag visszakerült a mi igazgatásunk alá. A mostani létszámkérdések egyetlen nagy kérdése, amelyről ma a parlamentben még tárgyalok a pénzügyminiszterrel, ennek a szolgálatnak a megerősítése a továbbiakban. Itt mintegy 150-200 fős létszámról van szó, ennek a pénzügyi feltételeit próbáljuk úgy megteremteni - fele-fele alapon -, hogy felét a költségvetés adja, felét én próbálom előteremteni a mi költségvetésünkből. ezek most még tárgyalás alatt vannak, tehát a végleges létszámot ez mozgathatja. Érezzük ennek a súlyát, különösen a legutóbbi élelmiszer-hamisítás miatt.
El szeretném azért mondani, hogy ezen a vonalon nekünk is váltanunk kellett az elmúlt időszakban, a kollegáim ezt jól hajtották végre, az ellenőrzések súlypontja a logisztikai raktárak felé tolódik át, amely régebben kicsit kiesett a látókörünkből. Azért mindig azt szeretném elmondani a lakosság megnyugtatására - és, ha kérhetem önöktől, hogy önök is mondják el -, hogy azért egyetlen magyar termék sincs ezekben a botrányos ügyekben, mert azt az állat-egészségügyi és a növény-egészségügyi hatóság szűri és megfelelően ellátja. Abban pedig, amit az elnök úr kérdezett, közös fellépést kérek. Egyetértek vele, hogy az élelmiszer legyen kiemelt terület az európai szabályokban, próbáljunk ebben együttműködni, mindenki a maga vonalán. Hiszen önök az Európai Parlament és a képviselők felé is tudnak hatni ebben a kérdésben, mi pedig a magyar szabályokat, és minden miniszteri értekezleten megpróbálom ezt a kérést erősíteni, és az eddigi példák alapján meg is tudom tenni.
Még annyit, hogy ezek a vállalatok és cégek ezt a tevékenységet Európa-szerte végezték, és Magyarországon buktak meg. Tehát ez megint azt mondja, hogy ez a tevékenység, ez a kontroll, ez a szolgálat, amelyet mi végzünk - lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, elnézést kérek érte - Európa legjobb, legkeményebb szolgálata, amelyre a következő időszakban is félkatonai irányítás vár, ezekben az ügyekben a főállatorvos közvetlenül hozzám van bekötve, 24 órán keresztül. Soha olyan utasítást nem kapott, hogy X vagy Y érdekében, mert ideszólt, vagy odaszólt, nem lehet megtenni, amit meg kell tenni. Ők tudják, hogy mögöttük állok, a háttér biztosítva van, mindent megtehetnek, ami egy jogszerben elbírálható. Az, hogy változtatni kell a törvényeken, teljesen természetes, nem elegendőek a jelen pillanatban Magyarországon meglévő törvények arra, hogy elrettentők legyenek, hogy azonnal behajtható legyen a pénzbírság, hogy azonnali bezárásokat tudjunk elrendelni. Ennek a törvényi hátterét meg kell teremteni, és elrettentő joggyakorlatot is kell folytatni, tehát teljes egészében egyetértünk az itt elhangzottakkal.
Annyit azért elmondanék a jegyzőkönyv kedvéért is - és, hogy önök is tudják -, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, amely - még egyszer mondom - az egész országra kiterjedő, tehát az úgymond, régi járási kis körzetektől a megyei hivatalokig és az országos szervezetig tart, 4277 fős létszámmal fog indulni. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jelen pillanatban 140 fő, ehhez tudni kell, hogy ennek az évközi átkerülése - félév környékén - szóban van, egységes vagyonkezelő szervezet jön létre a kormányhatározat szellemében, ezt január 1-jén nem teszik meg. A mi igényünk és kérésünk a kormány felé az, hogy a birtokpolitikai elvek azért mindig maradjanak az FVM kezelésében, ha a szakmai, pénzügyi és egyéb elszámolások be is integrálódnak az egységes szervezetbe, mert ezzel nagyjából egyet is tudunk érteni. A földhivataloknál és a FÖMI-nél mintegy 4 000 fő fog dolgozni a következő időszakban is, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál 1 152 fő. El kell mondanom, hogy ezen a területen többször kaptunk kritikát az Európai Uniótól, hogy itt növelni kell a létszámot, én azért azt gondolom, hogy ebben a létszámban és a szervezetben is megvan még az a tartalék, amelyet ki lehet használni ahhoz, hogy ne kelljen jelentősebb létszámemelést végrehajtani.
Ehhez tartozó információ, hogy tegnap - mint az előző évben - elindultak a kifizetések, 50 milliárd forint felett van az átutalt pénz mennyisége, ez holnap szintén folytatódik, és úgy gondoljuk, hogy a két ünnep között is 75-80 milliárd forintot tudunk kifizetni SAPS földalapú támogatásokra. A jogvitát az okozza - ezt csak egy mondatként megemlíteném -, akiknél a vis maioros pályázatok vannak, és akinél túligénylés van, ezeket sajnos el kell intéznünk, és ezen a téren Karsai úr igényeit is majd teljesítenünk kell, az elmúlt időszakban a túligénylés miatt. (Derültség.) Elnézést kérek, hogy megemlítettem, olvastam az előző ülés jegyzőkönyvét.
Tehát azt kérném mindenkitől, ahogyan eddig is volt; nem a mi érdekünk ennek a szervezeti átalakításnak a végrehajtása. Mi egy adott feltételrendszerben dolgozunk, itt a magyar agrárium ügyéről van szó. Mint ahogyan eddig is, mindenkinek - bármelyik oldalon ül, bármilyen politikai nézeteket vall - a jó szándékú hozzáállására számítok, ha olyant tapasztalnak a megyében vagy kistérségnél, hogy az az irány, az a mód, amivel elindultunk, még csiszolni kellene. Nem lehet elméletileg elképzelni. Illetve, elképzelni lehet, csak a gyakorlat biztosan mást fog hozni a mindennapok működésében.
ELNÖK: Miniszter úr! Megkérném szépen - fél óránk eltelt -, hogy a kérdésekre is hagyjon időt. Azt hiszem, legalább is úgy éreztem, hogy lezáró gondolatai következtek a miniszter úrnak, és már nem a napirenden megjelölt témakört is volt elég időnk, hogy érintse. Kérdezem, be tudjuk-e fejezni a miniszter úr előterjesztését.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Annyit szeretnék zárógondolatként még mondani, hogy kérem mindenkinek a jóindulatú hozzáállását, hogy a magyar agrárium elmúlt 30 évének a legnagyobb átszervezését eredményesen tudjuk befejezni. Ez nem kormányérdek, ez mindannyiunk jól felfogott érdeke.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rátérnénk a kérdésekre. Az itt elhangzottak viszont kicsit vissza kell, hogy emlékeztessenek a miniszter úr meghallgatására, amikor miniszterjelölt volt. A miniszter úrnak volt egy érdekes mondata. Azt mondta: nem szeretnék ebben a minisztériumban portás lenni. Tartok tőle - amit a miniszter úr most felvázolt, miután kiszervezésre került az MVH, miután kiszervezésre kerül a minisztériumból az új országos Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, és ahogyan a miniszter úr mondta, egy kis létszámú szakminisztérium jön létre -, hogy a miniszter úrnak a miniszteri meghallgatásakor tett ilyen irányultságú kérdése nem fog teljesülni. Tartok tőle, hogy "a portás szerepköre" vár a mindenkori miniszterre ezek után a jogalkotásban, a költségvetés elfogadásában, az EU-s ügyek intézésében.
Rátérnénk a kérdésekre. Czerván Györgynek adom meg a szót először. (Gráf József: Egy pillanat, mert erre reagálnom kell, ha lehet, egy mondatban.) Egymondatos reagálásra adok lehetőséget, miniszter úr.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Rosszul idézett. Ez arról szólt, hogy a költségvetési pénzek az EU-nál maradnak a következő hét év fejlesztésire, vagy nem. Azon kívül pontosan elmondtam, hogy minden hatáskör és jogkör e hivatalok felett nálam marad. Úgyhogy, akkor maradjunk a tényeknél. Az a költségvetési pénz nálunk maradt, az 1 250 milliárd és az 1 500 felett én rendelkezem, és a minisztérium. Ez a megjegyzés arra vonatkozott, ne hozzuk ehhez ide.
Köszönöm.
ELNÖK: Ennek egyetlen oka volt, hogy az FVM-nél maradt ez a pénz, az Unió kötelezte erre Magyarországot. Ezt is tisztázzuk ezért ebben a kérdésben. (Gráf József: Majdnem, de nem egészen.)
Czerván Györgynek adtam meg a szót.
CZERVÁN GYÖRGY (FIDESZ): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Tudtam, hogy nagyon kevés idő lesz, úgyhogy felírtam néhány dolgot magamnak, és csak vázlatszerűen szeretném megemlíteni.
Az ismert botrányok óta sajnos slágertémává vált az élelmiszer-biztonság kérdése. Úgy gondolom, közös munkánk eredményének kell lennie annak, hogy megoldjuk ezt a kérdést, nyilván más-más felelősséggel az ellenzék, illetve a kormánypárt, a kormány oldaláról. Én is visszaemlékeztetnék a miniszter úrnak talán az első meghallgatására, amikor kiemelten kezelte az élelmiszer-biztonság kérdését, egyébként nagyon helyesen, és az ellenzék is támogatja, hogy oldjuk meg ezt a problémát, de nekem is van egy olyan érzésem az előterjesztést meghallgatva, hogy mintha az FVM-ben folyó szakmai munkát, a miniszter úr elképzeléseit maga a kormány akadályozná, pont azzal az előterjesztéssel, amelyet néhány nappal ezelőtt fogadtunk el.
Ismert az előző ciklusban résztvevő képviselőtársaim előtt, hogy az Országgyűlés 2005. év végén egy ötpárti határozatot fogadott el az élelmiszer-ellenőrzés rendjéről és az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés kérdéseiről. Abban a határozatban egyébként kötelessége volt a kormánynak, hogy október 30-ig beszámoljon a mezőgazdasági és az egészségügyi bizottságnak. Erre - igaz, nem határidőre, de idén januárban - az akkori kormány akkori egészségügyi minisztere, Rácz Jenő válaszolt, egyébként sikerágazatként feltüntetve az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket. De ekkor is látszott már, hogy bizonyosfajta rivalizálás van magán a kormányon belül is, hiszen - mondom - az egészségügyi miniszter válaszolt. Szerintem, ez tovább kuszálta a hatósági ellenőrzés viszonyait, ami oda vezetett, ahol most vagyunk.
A Fidesznek továbbra is az a véleménye, hogy teljesen új alapokra, tehát önálló és hatékony, egységes ellenőrző rendszert kellene bevezetni, tehát ezt látnánk igazából megoldásnak, melyben az élelmiszer-ellenőrzés, az állategészségügy feladatai önállóan jelennének meg egy hatékony működés keretében. Sajnos, ma úgy látjuk, hogy ez a bizonyos szerkezetátalakítási dolog ezt pontosan akadályozza, és homlokegyenest az ellentéte. Illetve, amire még miniszter úr is utalt, a most elfogadott, illetve ma elfogadandó költségvetési korlátok, amelyek megszorításokat, illetve létszámcsökkentést eredményeznek, veszélyeztetik ezt az önálló és hatékony működtetést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Zoltánt láttam jelentkezni, de... (Közbeszólás: Elment.) De elment. Akkor Kis Péter következik.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Miniszter Úr! Kicsit reagálva Czerván képviselő úr előbb elhangzott véleményére, lehet, hogy megelőzöm ezzel a miniszter urat, valószínűleg kitérne erre a válaszában. Az, ami tényleg úgy volt két évvel ezelőtt, illetve 2005-ben, hogy egy négypárti, illetve egy független képviselő is benyújtotta ezt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés. Azt gondolom, hogy most - ha jók az információim - tegnap megszületett ennek a végrehajtására vonatkozó, illetve ennek a végrehajtását segítő kormányhatározat, és ezt megismerve az ülés előtt, úgy gondolom, hogy ez szinte teljes mértékben azt a szándékot és azt az intézkedéssort fejezi ki, amelyek abban a 2005-ös országgyűlési határozatban benne foglaltattak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Ön jóindulatot kért, hát a KDNP általam megadja önnek a jóindulatot, főleg ebben a témában. Hiszen nagy eredménynek tartom az élelmiszer-biztonság és az ellenőrzés egy kalap alá való vonását, ez nagy eredmény, ilyen még nem volt, ezt el kell ismerni. Csak attól félek, hogy ez pirruszi győzelem lesz, mert hogyan fog ez működni a végrehajtásnál. Hiszen, ha ezt az egységes rendszert, amely ma az állategészségügy kezében van, odatesszük - régi megyei tanácsi mintára - egy mezőgazdasági osztály alá, nem tudom, hogyan lesz egységes az irányítás. Mert nagyon szépen hangzott - el tetszett mondani -, hogy országosan az egyes szakmákban egységes irányítás lesz. De azért éltem abban a világban, amikor kettős irányítás és kettős főnök volt, és azért a helyi főigazgatónak, hivatalvezetőnek elég komoly hatásköre van az ottani emberekre, személyekre, és azért a gyakorlatban emberek hajtják végre azokat az eszméket, elképzeléseket, amelyeket a törvény diktál.
Nagy kérdés számomra, nem is értem teljesen, hogy most ez az élelmiszer-biztonsági szolgálat ebben a szervezetben működik-e, akkor ez szétválik az állategészségügytől - ezt sem értem teljesen -, ez nem lenne helyes. Tehát az élelmiszer-biztonsági szolgálatnak az egységes állat-egészségügyi szervezetben kell működnie. Hogyha ez helyi, megyei szinten beintegrálódik egy másik szervezet alá, sőt, lejjebb, még járási szinten is, nem tudom, hogyan fog megvalósulni az egységes irányítás. Nem akarok anekdotázni, de tudom, hogy mi, állatorvosok akkor tudtunk igazán jól dolgozni, ha jó kapcsolatunk volt a mezőgazdasági vezetővel. Nekem jó volt a kapcsolatom, ezért ment a TBC-mentesítés. De ahol nem volt jó a kapcsolat, ott a kiküldetési pénz és egyebek, nem akarom részletezni, rendkívül sok olyan apró emberi és irányítási dolog van, amelyet a helyi vezető - hiába van fentről az irányítás - igenis, akadályozhat, és ha nem is szándékosan, de nehezíthet, és az is nagy baj.
Tehát azt kérem, és ezt tessék átgondolni, és ahogyan - örömömre - eddig is képviselte a kormányban az agrárérdekeket, tessék ezt kiharcolni, ahogyan azt hiszem, Czerván György is mondta, hogy egy egységes, különálló szervezet legyen! Nem hiszem, hogy ez költségekben többet jelentene. Hiszen volt olyan elképzelés régebben - elment Kis Zoli -, hogy állat-egészségügyi hivatalt is akartunk létrehozni, kvázi kivéve a minisztériumból. Voltak ilyen elképzelések, tehát nagyon fontos lenne, hogy ezt kiharcolják.
A másik, amit szeretnék megkérdezni: igaz-e, hogyha ez a szervezet egységesen felálló szervezet lesz, bent a minisztériumban is azért lesz egy állatorvosi osztály egy főállatorvossal? Akkor tényleg nem tudjuk, hogy ezt ki fogja dirigálni, kinek mi lesz a feladata, és milyen versengések indulnak meg, hogy ezt a hatékony szervezetet tényleg ki irányítja.
Tehát attól félek, amikor gratulálok ahhoz, hogy az élelmiszer-biztonság egységes ellenőrzése létrejön, hogy a végrehajtásban rendkívül sok veszélyt látok, és nem tartom helyesnek ezt a nagy összeborulást ott a megyében, egy szervezetben. Sok veszéllyel jár, tessék elhinni! Dolgoztam ilyenben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nézem, kormányoldalról van-e valaki. (Jelzésre.) Parancsolj, Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Bármennyire is, bárki is szeretné, hogy a tanácsi rendszer visszajöjjön, nem fog visszajönni. Ez nem az a szervezet. Igaz, a végrehajtásnak vannak kockázatai, de akik dolgoznak, abban bizony, mindig van kockázat. Én úgy látom, hogy a minisztérium vezetése az egész intézmény változtatásában elsősorban - azon túlmenően, amit a miniszter úr mondott, én is dolgoztam ilyen szervezetben - az erőforrásoknak területi szinten, a végrehajtás szintjén történő hatékony felhasználásának az egyik módja. Nagyon bízom benne, hogy ez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal eleget tud majd tenni annak a feladatnak és annak a helyzetnek, amely sajnos, az elmúlt évek során nem mindig állt rendelkezésre, azaz, a feladatarányos erőforrás-elosztásnak. Mert azt tudjuk - és én inkább erre szeretném ráirányítani a figyelmet -, hogy a bizonyos területi szervezetek illetékességi területén felmerülő feladatok nem egyforma nagyságrendűek. Az ehhez hozzárendelt erőforrások elosztásában is - ebben az új rendszerben - ezt kellene jobban követni.
Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László: Elnök úr, egy megjegyzés.)
ELNÖK: A második körben... (Dr. Medgyasszay László: Csak annyit, ki mondta azt, hogy a megyei tanácsot valaki vissza akarja hozni? Ezeket a pikírt megjegyzéseket ilyen komoly szakmai vitában nem tartom helyesnek.) Hallottuk a megjegyzést, köszönöm.
Jakab István alelnök úr kért szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Két rövid kérdést szeretnék feltenni a miniszter úr felé. Egyik: lassan három éve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Az Európai Unióban elfogadott szokás, hogy az egyeztetések a tervezési folyamat kezdetén megtörténnek az érintettekkel. Ha a miniszter úr állítása szerint ez az utóbbi 30 év legnagyobb átalakítása, miért van az, hogy a kezdeti stádiumban nem történt egyeztetés az érintettekkel, hogyan gondolják, hogy az érintettek megfelelő felkészítése és tájékoztatása nélkül működőképessé válhat ez a rendszer? Miért van az, hogy nem folytattak érdemi egyeztetést? Az másik kérdés, hogy utólagos tájékoztatás van. Nem utólagos tájékoztatás, hanem előzetes egyeztetés kell! Ez az egyik.
A másik: miért van az - visszatérve az utolsó felvetésre -, hogy a kifizetések december 20-án kezdődnek. Azt gondolom, aki gazdálkodik, pontosan tudja, miért kérdezem. Azért teszem fel a kérdést, mert ha még véletlenül át is utalják a pénzt, ezt az összeget a tárgyévben már nem tudja felhasználni, adózni viszont ezt követően köteles. Tehát gyakorlatilag az elvonások bekövetkeznek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ha jól látom, csak ellenzéki oldalról van kérdező. Járvás... (Herbály Imre: Elnök úr, ha választ is akarunk kapni, akkor le kellene...) Alelnök úr, kérdezni szeretne?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Igen, ügyrendi javaslatom van.
ELNÖK: Az ügyrendi javaslatot meg kell hallgatnunk! (Közbeszólások.)
Herbály Imre (MSZP) ügyrendi javaslata
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha a kérdésekre választ is akarunk kapni, le kellene zárni a kérdések sorát, ugyanis 12 órakor el kell indulnunk, hogy 12 óra 10 percre beérjünk a parlamentbe.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem gondoltam, alelnök úr, hogy ügyrendi vitával is kénytelenek vagyunk rabolni a saját időnket.
Az ügyrendi vita felett megindítom a hozzászólást, minden frakciónak joga van hozzászólni az ügyrendi indítványhoz.
Alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Azt gondolom, gyors kérdésekre mindenképpen kell, hogy legyen időnk. Mi a miniszter urat fél órában meghallgattuk, azt gondolom, még néhány gyors kérdésre kell, hogy időt kapjunk!
Köszönöm.
Döntés az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Nincs további hozzászólás, szavazásra kell bocsátanom az ügyrendi indítványt, amelynek a lényege, hogy most zárjuk le a vitát, és ne legyen lehetőség egymondatos kérdésekre sem. Aki ezzel az indítvánnyal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő. Ki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) Tíz. Meg kell állapítanom, hogy az ügyrendi indítvány többséget kapott. (Közbeszólások.) Ez alapján nem adhatok szót további kérdezőnek. Meg kell állapítanom, hogy az MSZP sikeresen megakadályozta, hogy érdemi kérdésekről vitatkozzunk. (Közbeszólások.)
Megadom a szót a miniszter úrnak.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszai
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. azért az nagyon fontos, ha már itt van egy miniszter, és feltesznek kérdéseket, hadd tudjon rá válaszolni, ha lehetne, ha van erre mód, akkor szeretnék. (Közbeszólások.)
Az élelmiszer-biztonságról. Pontosan tudja mindenki, hogy az új szervezeti felállásban - és ez nagyon lényeges - hol válik el a mi feladatunk a humánegészségügytől. Ezt egy nagyon képletes példával úgy szeretném mondani, hogy amikor a boltban a közfelhasználó - étterem vagy bárki - megveszi a terméket, attól a pillanattól kezdve a humánegészségügy feladata, hiszen nem szeretnénk nyári ételmérgezésekkel és egyebekkel foglalkozni a szakminisztérium alkalmazottaival, erre nem vagyunk felkészülve. Tehát ott, abban a pillanatban fejeződik be a munka, amikor elviszik a terméket az értékesítő helyről. Attól kezdve a humánegészségügy feladata, addig a mienk. Ennek kell a szervezeti részét is nagyon gyorsan megtalálnunk. Ez körülbelül úgy néz ki, hogy eddig az élelmiszer, a folyamat 80 %-a tartozott hozzánk, az utolsó 20 nem. Ez az utolsó 20 is hozzánk kerül, és ezzel egységes szervezeti rendszert és egy felelősségi rendszert tudtunk létrehozni. Azt gondolom - és köszönöm szépen az észrevételeket ezzel kapcsolatban -, hogy ez a leglényegesebb része ennek az ügynek. Hogy pontosan értsük, kicsit összefogom gyorsan a kérdéseket, hogy tudjak rá válaszolni.
Milyen korlátok és milyen lehetőségeink lesznek ennek a megvalósítására? A tegnapi kormányhatározat megteremti ennek a feltételeit, és most meg fogom teremteni az anyagi fedezetét is, hiszen erről tárgyalok a pénzügyminiszterrel délután a parlamentben, és ezt fogjuk a következő kormányülés elé bevinni, hogy ezt a rendszert meg tudjuk erősíteni, és valamilyen módon meg tudjuk tartani.
A szervezeti rendszer. Én is használtam ezt a kifejezést, elnézést kérek, már kétszer is szóba került a megyei tanácsi rendszer. Direkt azt mondtam a szervezet felállításakor, hogy nehogy valaki abban gondolkodjon, és azt hozza vissza, ezért az én javaslatomra, nem vagyok hajlandó függetlenített, önálló vezetőt kinevezni ennek a hivatalnak az élére, mert az abban a pillanatban átveszi a szakmai feladatok irányítását azoktól, akiknek ez a feladata. Marad a minisztérium keretei között az országos főállatorvos, hiszen elsősorban rajta keresztül tudom irányítani a rendszert. A mostani felállás szerint az sem nagyon nagy titok, hogy a jelenlegi főállatorvos fog bent maradni nálam, és Bognár Lajos lesz az, aki viszi a hivatal szakmai tevékenységét. Tehát nagyjából ez a felállás. Azt gondolom, ez a páros eddig is nagyon jól működött, ez után is így fog, és így közösen meg tudjuk oldani a dolgainkat.
Az egyeztetések. Egy ilyen típusú egyeztetésnél, ahol mi is nagyon-nagyon keressük a feladat megoldását és az elképzeléseket, nem egyszerű dolog megtalálni az egyeztetési fórumokat. Úgy tudom, hogy a FÖVÉT-en azért több alkalommal szerepelt ez a téma, azokkal pedig, akiktől javaslatokat és észrevételeket kértünk, megpróbáltunk egyeztetni. Nyilvánvaló, hogy egy olyan típusú egyeztetésnek, hogy valakitől megkérdezzük, örül-e annak, hogy nem ő lesz az intézmény főigazgatója, hanem becsatoljuk valahova, azt gondolom, a praktikum és a gyakorlat alapján nincs sok értelme. Tehát az ilyen típusú egyeztetések valóban elmaradtak. Inkább azt mondanám - és változatlanul ezt kérném -, hogy próbáljunk együttműködni az új hivatalok kialakításában, és nézzük meg, hogy melyek azok a problémák és gondok, amelyekben segíthetünk.
A kifizetésekről; ugyan nem ehhez a témához tartozik, de szeretnék válaszolni. Mi tavaly kidolgoztunk egy rendszert, amellyel nagyjából mindenki elégedett volt, hogy december 20-án elindítjuk a kifizetéseket, a két ünnep között is van átutalás - ezt a Kincstárral megbeszéltük -, ilyen értelemben semmi akadálya annak, hogy a támogatások több mint háromnegyedét megkapják a gazdálkodók. Ez a rendszer működik, minden évben, képtelenek vagyunk változtatni rajta, mindig az adott igényeknek megfelelően. Így indult el, így megy. Azok jártak jól, akik időben el tudták végezni az egyeztetéseket, és semmi technikai probléma nincs. Sajnos, azoknál, akik a magas víznyomás miatt például elvetni sem tudták a területeket, a vis maiorról tegnap született döntés az Európai Unióban, hogy ki lehet fizetni a top-up-támogatásokat is. Addig nem tudtuk rávinni az adatokat a rendszerre, amíg ez a döntés nem született meg, mert megint olyan hibát követtünk volna el. Tudtuk, hogy ez lesz a döntés, szóban tizenötször közölték velünk, de ez egy ilyen rendszer. Amíg nem kapja meg az ember a jogi hozzájárulást, addig nem lehet bevinni a rendszerbe. Azoknak most pechje van, akik a vis mairosokkal egy fizikai blokkban vannak, mert náluk is csúszik ez a kifizetés. Tehát ilyen technikai gondok adódnak az EU-s rendszer miatt, de nem a mi hibánkból, hanem egyszerűen fizikailag képtelenség ezeket a dolgokat lerendezni.
A költségvetési korlátok veszélyeztetik-e; erről már említettem, hogy úgy gondolom, hogy nem.
Amit még nagyon fontosnak tartok, és amihez ragaszkodtunk - és teljesen eltérő a kormányzati struktúrától -, gyakorlatilag a megyein kívül ezeknek a kis körzeti hivataloknak a létrehozása. Itt nem is hivatalról beszélünk, hanem egy helyen, egy légtérben, egy irodában elérhetők azok az emberek, akik ügyintézést tudnak végezni a gazdálkodók számára, és ahogyan említettem, ebben a rendszerben benne maradnak a falugazdászok, a körzeti állatorvosok, a növényegészségügy felügyelője, és az embereknek nem kell a megyéhez utazni. Ez egy speciális rendszer, eltér az országos, kiépített hálózattól. Nem kis harcba került, hogy ezt így tudjuk megcsinálni, azzal együtt, hogy teljesen igaza van a képviselő úrnak abban, hogy sok gondunk és problémánk lesz. Egy ilyen típusú átalakítást gond és probléma nélkül nem lehet megcsinálni. (Jelzésre.) Parancsolj!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy viszontkérdés. Elnök úr, megengedi? (Jelzésre.) Akkor egyértelmű, hogy ez a rendszer most már nem változik, tehát, amit felvetettem, hogy az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy egységes szervezete önálló legyen, ez nincs, hanem betagozódik ebbe a hivatalba? Ez eldöntött kérdés?
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Igen, de a szakmai irányítás gyakorlatilag teljes egészében így lesz. (Dr. Medgyasszay László: Ezt én egyszer átéltem már, tudom, hogy milyen.) Ha hibázunk, ki fogjuk javítani, ezt megígérem. (Dr. Medgyasszay László: Majd fogunk interveniálni. Úgyhogy, a jóindulat egy kicsit azért csökkent. - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy értékelem, hogy a miniszter úr arra a három ellenzéki kérdésre - miután többre nem adott lehetőséget az ügyrendi indítvány - kimerítően válaszolt. Természetesen lett volna még további kérdésünk.
Az elhangzottak alapján a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt újra felkéri a miniszter urat, hogy kezdeményezze, hogy az élelmiszereket, mint különleges termékeket vonják ki az Unióban áruk szabad mozgásának általános érvényű rendelkezése alól, ezzel megteremtve a nemzeti szabályozás lehetőségét minden tagország számára, de Magyarország számára ez különösen fontos lenne. Ugyanakkor változatlanul úgy látjuk, és kérjük a miniszter urat, hogy tegyen lépéseket arra vonatkozóan, hogy egységes, önálló hivatalba szervezett, és az állategészségügyre alapozott élelmiszer-ellenőrző rendszert legyen szíves megalkotni a saját mozgásterén belül, bár erre roppant kicsi lehetőséget látunk, miután önök megszavazták az intézmények szétverésének a törvényét.
A bizottságnak még lenne egyetlen perces feladata. Herbály Imre alelnök úrral is egyeztetve, és a Házszabály 96/A §-a alapján a miniszteri meghallgatásokról tájékoztató elfogadását rendeli el - lehetőségként - a Házszabály, amelyről szavazás és elfogadás után tájékoztatni kell az Országgyűlés bizottságainak elnökeit, az Országgyűlés elnökét és a képviselőcsoportok vezetőit. A tájékoztatót mindenki időben megkapta, Herbály alelnök úrral egyeztetve, aki ebben javítást is tett.
Szavazás tájékoztató elfogadásáról
Kérdezem a bizottsági tagokat, ki ért egyet ezzel a tájékoztatóval, aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség, köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm a miniszter úrnak és segítő kollegáinak a megjelenést és a tájékoztatást. Sajnálom, hogy nem tudtunk minden részletre kiterjedő kérdéseket feltenni.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 58 perc)
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné