MB-1/2007.
(MB-18/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. február 7-én, szerdán, 14 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok állampolgárainak lehetőségei a magyarországi szezonális munkavállalás területén *
Az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló határozati javaslat (H/1722. szám) (Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa) - általános vita *
Egyebek *
Napirendi javaslat:
Előadó:
a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Örvendi László (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Jakab István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Karsai József (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Dr. Medgyasszay Lászlónak (KDNP)
Járvás István (Fidesz) Örvendi Lászlónak (Fidesz)
Dr. Somodi Istvánné főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Sárecz László tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Deák Ferenc osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Egyed Zoltán igazgató (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Idegenforgalmi Hivatal)
Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária főigazgató (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)
Dr. Sziebert István, a Fidesz szakértője
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 08 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Elkezdenénk az évadnyitó mezőgazdasági bizottsági ülésünket. Szeretettel köszöntöm a bizottsági tagokat, a meghívottakat, a bizottsági munkát figyelemmel kísérőket és az Országgyűlés munkatársait, akik munkánkat segítik a hivataltól, illetve a bizottsági titkárságtól.
A napirendi tervezetet eljuttattuk minden érintetthez. Három napirendi pontra tettem javaslatot. Kérdezem, hogy a napirendi pontokhoz kiegészítés, vélemény van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja így, ebben a sorrendben a feltüntetett napirendi pontokat. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Rátérünk az 1. napirendi pontra: az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok állampolgárainak lehetőségei a magyarországi mezőgazdasági szezonális munkavállalás területén. Ehhez a napirendi ponthoz kértünk a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól képviselőket, előterjesztőket, előadókat.
Hozzáteszem, hogy ennek a napirendi pontnak az előzményeként a 2006. év végén nyilvánosságra került román-magyar államfői és kormányszintű tanácskozáson és annak megelőző hírei alapján kiderült, hogy Magyarország tájékoztatni fogja az Unióhoz újonnan csatlakozó Romániát a kormány munkavállalás területén való elképzeléseiről, tehát hogy milyen mértékben nyissák meg az újonnan csatlakozott országok lakosai előtt a magyar munkapiacot. Egy általános elv volt és van érvényben a kormány részéről, hogy olyan területeken nyitják meg a munkapiacot, ahol ez nem veszélyezteti a magyar munkavállalók érdekeit.
Amikor ezt a hírt meghallottam, azonnal írtam Gráf József miniszter úrnak és Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter úrnak, hogy úgy gondolom, az elmúlt időszak egyértelművé tette, hogy a mezőgazdasági alkalmi munkavállalói kör egy olyan kör, ahol nincs veszélyeztetve a magyar alkalmi munkavállaló - ezt számos esetben bizonyítottuk sajnos -, és egyben a magyar mezőgazdaság kézimunka-igényes területein nagyon nagy szükség van pótlólagos munkaerőre, mivel ezt a magyar területről, a magyar állampolgárok részéről nem bírjuk bevonni. Hasonló rugalmasságot javaslunk ebben, mint ahogy ezt megoldotta Németország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország, ahol főleg az észak-afrikai alkalmi munkaerővel oldották meg a mezőgazdaság területén ezt a problémát.
Mind a két miniszter úr válaszolt; számomra egy kissé meglepő levelet írtak, amelyben lényegében közlik, hogy 8000 fős keret áll egyelőre rendelkezésre egy régi szerződés alapján a román állampolgárok részére a szezonális foglalkoztatás területén. Valamint Gráf József miniszter úr azt is közli, hogy nem került bele ebbe a 219 tevékenységi körbe az alkalmai munkavállalói és ezen belül a mezőgazdasági alkalmi munkavállalói kör. Ennek pedig az az oka - idézem -, hogy a megkeresésben felvetett mezőgazdasági alkalmi munkavállalási lehetőség mint kategória a Központi Statisztikai Hivatal által 1993-ban kiadott, máig érvényben lévő, a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatának kategorizálása szempontjából történő vizsgálat tekintetében fontos 9029/1993. számú, a foglalkozások egységes osztályozási rendszerének listáján nem szerepel. Magyarul ilyen tevékenységi kört egyszerűen a statisztika nem ismer, ezért nem tudták beletenni a 219. mellé 220.-nak netán.
Mindezek mellett a miniszter úr arról is tájékoztat, hogy negyedévente felülvizsgálják a munkavállalói kört, és annak tapasztalatai alapján esetlegesen új döntéseket hoznak. Csak megjegyzem, hogy természetesen mi mint országgyűlési képviselők, főleg a több ciklust is eltöltők, pontosan tudjuk, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetében számtalan törvénymódosítással foglalkoztunk az alkalmi munkavállalói és ezen belül a mezőgazdasági alkalmi munkavállalói körből, tehát mi a gyakorlatból tudjuk, hogy van ilyen tevékenységi kör, ha esetleg a Statisztikai Hivatal még ezt nem is tudja.
Mindezen ismeretek birtokában én már előzetesen tájékoztatást kértem a Munkaügyi Minisztériumtól, az FVM-től és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól. Hozzáteszem, hogy egymással nem kompatíbilis válaszokat kaptam a szóbeli tájékoztatások során - ezek telefonbeszélgetések voltak -, aminek az egyik leglényegesebb része számomra talán az volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részéről egyértelművé tették, hogy az újonnan csatlakozott országok állampolgárai nem kötelesek a 90 napos tartózkodás időszakára vízumot kérni. Ezt tudtuk, de ez egyben felülírja a mezőgazdasági alkalmi munkavállalóknál az alkalmi munkavállalói vízum igénylését. Megjegyzem, ezt a másik két minisztérium nem tudta, vagy nem így tudta. Ennek következtében kértem, hogy erre az 1. napirendi pontra kerüljön sor.
Kérném szépen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint az FVM képviselőjét, hogy foglaljanak helyet, és a maguk részéről a talán gondolatébresztőnek is szánt hozzászólásom kapcsán a saját szakterületükről fejtsék ki, hogy ma az Unióhoz újonnan csatlakozott országok tekintetében mi a helyzet, és mik a hétköznapi eljárási szabályok. Köszönöm szépen.
Nem tudom, kinek adhatom meg először a szót. Tessék parancsolni!
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! A Szociális és Munkaügyi Minisztériumból Somodi Istvánné vagyok. Az eljárás menetrendjét tekintve célszerű, ha a munkavállalási oldalról kezdjük el a szezonális munkavállalás kérdéseinek taglalását.
A képviselő úr felvázolta a helyzetet, illetve a mai megbeszéléshez vezető okokat, előzményeket. Ha megengedik, én egy kicsit tágabban kezdeném el a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának speciális esetkörét. Valamennyien tudjuk, hogy minden egyes állam védi a saját munkaerőpiacát azért, hogy a külföldiek foglalkoztatása a magyar munkavállalók munkavállalásának biztonságát ne veszélyeztesse. Ezért általában főszabály, hogy külföldi csak engedély alapján végezhet munkát, és az is általában főszabály, hogy az engedélyt akkor adják ki, ha nincs olyan belföldi munkavállaló, aki a munkakör betöltésére alkalmas. Ez utóbbi eljárást úgy hívjuk, hogy a munkerő-piaci helyzet vizsgálatával kiadott engedély. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az eltérésre a jogszabály felhatalmazza a feleket, vagy a munkavállalót, vagy a munkáltatót.
Ettől eltérő gyakorlat igaz az Európai Unió korábbi tagállamai egymás közötti viszonyára. Itt megjelenik a munkaerő szabad áramlásának elve és az erre vonatkozó közösségi jog rendelkezései. Ennek alapján a közösségi munkavállaló, vagyis egy tagállam állampolgára, ha a másik tagállam területére kíván belépni munkavállalás céljából, ezt szabadon megteheti, a másik tagállamban munkát vállalhat, munkavégzés céljából ott tartózkodhat, sőt bizonyos esetekben a tartózkodás joga még a munkaviszony megszűnését követően is fönnáll egy bizonyos ideig. Ezt a munkaerő szabad áramlására vonatkozó elvet a felek már a római szerződésben megfogalmazták 1957-ben, de saját maguknak is időt adtak a teljes alkalmazás bevezetésére. Ez 1968-ban történt meg, amikor is egy közösségi rendelet, az 1612/68-as EGK-rendelet foglalta össze az erre vonatkozó szabályokat.
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz 2004-ben, a korábbi tagállamok úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák velünk szemben az 1612-es közösségi rendeletet, vagyis a munkaerő szabad áramlására vonatkozó szabályokat, hanem minden korábbi tagállam a saját nemzeti jogát alkalmazza egy átmeneti időszakban. Ezt az átmeneti időszakot hét évben, kettő plusz három plusz kettő évben jelölték meg.
Románia és Bulgária Unióhoz történő csatlakozásakor a csatlakozási szerződés analóg rendelkezéseket tartalmazott, mint Magyarország Unióhoz történő csatlakozása esetén, tehát Magyarország gyakorlatilag hétéves átmeneti időszak alatt dönthet arról, hogy a saját hazai nemzeti jogát alkalmazza, illetőleg mikor milyen ütemben tér át az 1612-es rendelet alkalmazására, vagyis a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezések teljes körű alkalmazására.
Mint önök előtt ismeretes, és a képviselő úr is említést tett róla, a kormány az elmúlt év decemberében döntött arról, hogy milyen módon kívánja a csatlakozási szerződésben biztosított jogát gyakorolni. Ekkor az a döntés született, hogy részleges munkaerő-piaci nyitást alkalmaz Magyarország a Romániából, illetve Bulgáriából érkező munkavállalók tekintetében. Ez a részleges nyitás nem jelent mást, minthogy a hazai nemzeti jogot alkalmazzuk azzal, hogy egyes tevékenységek és munkakörök esetén nyitunk oly módon, hogy úgynevezett automatikus engedélyezési eljárást tesz lehetővé a jogszabály. Az automatikus engedélyezési eljárás nem más, mint engedélyköteles munkavállalás, de az engedély kiadása előtt nem kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e hazai munkaerő, illetve a munkaerő-piaci helyzetvizsgálat teljes egészében elmarad.
Önök előtt is minden bizonnyal ismeretes, hogy a kormányrendelet melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, szakmákat, munkaköröket, ahol automatikus engedélyezési eljárást adott. Ettől eltekintve további tevékenységben, mint említettem, a hazai jog az irányadó, vagy a 8/1999-es SZCSM-rendelet. Ez két ponton is lehetőséget ad arra, hogy a szezonális mezőgazdasági munkák esetében eltérjünk az általános szabályoktól.
Az egyik ilyen eset az automatikus engedélyezési kör, amely szerint 150 nap időtartamra naptári évenként a mezőgazdasági tevékenységben idénymunkára kerül sor. Tehát ez az egyik könnyített út.
A másik lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás. 2005-ben került az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvénybe az a szabály, hogy külföldi állampolgár mezőgazdasági idénymunka vállalása esetén alkalmi munkavállalói könyvvel naptári évenként 60 napon át foglalkoztatható mezőgazdasági szezonális munka keretében. Ez azt jelenti egyben, hogy az alkalmi munkavállalói könyv kiváltása gyakorlatilag a munkavállalási engedély helyébe lép, tehát a munkavállalási engedélyt nem kell kérelmezni, az AM könyvvel 60 napig jogszerűen lehet a mezőgazdaságon belül munkát végezni. Már abban az évben jelentős volt az érdeklődés. Csak néhány számadatot mondok, nem kívánok az önök idejét ezzel rabolni. Már 2005-ben - holott csak augusztusban lépett hatályba ez a rendelkezés - több 9200 úgynevezett zöld könyvet váltottak ki, vagyis olyan külföldiek, akik mezőgazdasági szezonális munkavállalást kívántak folytatni.
Az alkalmi munkavállalói könyvnek megvan az a sajátos szabálya, hogy a tárgyévet követő év januárjában vissza kell adni a munkaügyi központnak. Gyakorlatilag ekkor van rálátásunk arra, hogy mekkora volt a foglalkoztatás valós tartama. Összesen 2236 darab könyvet adtak vissza a külföldiek. Azt kell mondanunk, hogy az AM könyvek 97 százalékát szlovák, román és ukrán munkavállalók birtokolták. Ezen belül 1431 alkalmi munkavállalói könyv volt a román állampolgárok tulajdonában.
Sajnálatos módon az idei adatösszesítés még nem ért véget, hiszen januárban történt az alkalmi munkavállalói könyvek leadása. Március 31-ei adatszolgáltatási kötelezettsége van a munkaügyi központnak, tehát pontos számot a 2006. évre vonatkozóan nem tudunk adni, de valószínű, hogy hasonló tendenciákról tudnánk beszámolni az adatok összesítését követően.
Köszönöm.
DR. EGYED ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Idegenforgalmi Hivatal): Dr. Egyed Zoltán vagyok, a Bevándorlási Hivatal idegenrendészeti igazgatója.
Románia és Bulgária csatlakozásával január 1-jétől a román és bolgár állampolgárokat megilleti a szabad mozgás és tartózkodás joga. Ez a jog nem korlátozható, szemben a szabad munkavállalással. Ez azt jelenti, hogy érvényes útlevél vagy személyazonosító igazolvány birtokában beutazhatnak és külön engedély nélkül három hónapot tartózkodhatnak Magyarországon. Megszűnt tehát az a korábbi szabály, hogy hat havonként csak legfeljebb három hónapot tartózkodhatnak az országban. Ez azt jelenti egyébként, hogy minden egyes kiutazást, illetve beutazást követően él ez a 90 napos vagy három hónapos tartózkodási lehetőség.
Azok a román és bolgár állampolgárok, akik három hónapnál hosszabb időt kívánnak tölteni Magyarországon, egy egyszerűsített eljárásban kérhetik az úgynevezett EGT tartózkodási engedély igazolványt, amelyet főszabály szerint a hivatal öt évre állít ki, kivéve a munkavállalás esetén ha az munkavállalási engedélyhez kötött; ilyen esetben csak arra az időre lehet kiadni a tartózkodási engedélyt, illetve a tanulmányokat folytatók esetében is csak legfeljebb egy évre lehet kiadni.
A mezőgazdasági szezonális munka kapcsán azt mondhatjuk, hogy egyszerűsödtek, jóval egyszerűbbé váltak az idegenrendészeti feltételek. Ahogy korábban az elnök úrnak telefonon elmondtam, a vízumkötelezettség megszűnt Románia és Bulgária csatlakozásával. Ez így történt 2004 májusában, tehát a magyar állampolgárok számára is biztosított volt a vízum nélküli beutazás bármely tagállamba. Ez tehát azt jelenti, hogy a zöld színű alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező román és bolgár állampolgárok minden külön engedély nélkül végezhetnek mezőgazdasági szezonális munkát. Az ő esetükben ha idegenrendészeti ellenőrzésre kerül sor, tulajdonképpen a jogszerű tartózkodást az alkalmi munkavállalói könyvvel, érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolni tudják.
A 8/1999-es SZCSM-rendelet által szabályozott mezőgazdasági szezonális munkavállalás esetében egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Itt naptári évenként 150 napra adható ki az engedély. Ha valaki ilyen 150 napos engedéllyel rendelkezik, és folyamatosan kíván ilyen munkát végezni, akkor az ő esetében, mivel a 90 napot vagy három hónapot meghaladja a tartózkodása, a lakóhelye szerinti regionális igazgatóságunkon kérnie kell az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását. Abban az esetben, ha ez a munkavállalási engedély 90 napnál vagy három hónapnál rövidebb, illetve ugyan 150 napra szól, de megszakításokkal végezheti a munkát - tavaszi munkákat, vagy az őszi betakarítási munkákat -, tehát nem haladja meg a folyamatos munkavégzés a három hónapot, akkor semmilyen teendője nincs a román és bolgár állampolgárnak, tehát útlevele vagy személyazonosító igazolványa birtokában végezheti ezt a tevékenységet.
Arról szeretnék még talán egy mondatot mondani, hogy továbbra is sor kerülhet arra, hogy idegenrendészeti ellenőrzést követően a rendőrség vagy a határőrség előállítja a megfelelő okmányokkal vagy engedélyekkel nem rendelkező munkavállalókat, azonban az új szabályok értelmében az idegenrendészeti hatóságok nem utasíthatják ki az érintett személyeket. Ez az EU-s polgári státuszból következik. Ilyen esetekben arra van mód, hogy figyelmeztetésben részesítsék őket, illetve esetleg visszaesők esetében kezdeményezhetik a szabálysértési eljárás lefolytatását, amely a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés, és 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
A korábban kiadott engedélyek egyébként érvényesek, így akár a múlt év őszén kiadott mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyek érvényességi idejükig felhasználhatók, tehát ott semmifajta megújítási vagy egyéb kényszer nincsen.
Köszönöm szépen.
SÁRECZ LÁSZLÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Szeretettel üdvözlöm a megjelenteket. Sárecz László vagyok, a Földművelésügyi Minisztérium EU koordinációs és nemzetközi főosztályának munkatársa.
Először is nagyon örülök, hogy a társelőterjesztőktől ilyen részletes tájékoztatást kaptam, miután ebben a témában én körülbelül egy hónapja vagyok járatos, és az előzetes egyeztetések elmaradtak.
Körülbelül fél óra állt rendelkezésemre a tavalyi év végén, amikor is a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy kormány-előterjesztését véleményeztem, és abban a már említett listára bukkantam, amely listán szerepeltek azok a foglalkozások, amit ez az egyszerűsített rendszer érint. Meglepve tapasztaltam magam is, hogy a mezőgazdaság területén rendkívül kevés foglalkozás szerepel, és telefonos érdeklődésemre a kedves főosztályvezető asszonytól a házbeli egyeztetés folyamán... (Dr. Somodi Istvánné: Kizárt. Nem mi voltunk. - Dr. Kis Zoltán: Valakivel beszéltél!) Igen. Szóval egy szó mint száz először azt a logikai kapcsolatot kerestem, hogy létezik-e ilyen kategória, hogy alkalmi munkavállalás azon a listán, ahonnan ezek a foglalkozások származnak. Ez pedig a FEOR-lista 1993-as változata. Onnan ki is gyűjtöttem ránézésre a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintően negyven foglalkozást, amelyek közül csak egy-kettő szerepelt ezen a listán.
A kormány december 20-i rendelete szerint a negyedéves felülvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy ezt a szabályozást gyökeresen és alapjaiban megváltoztassuk, illetve az elkövetkezendő időben erről egyeztetést folytassunk. Az FVM-ben, mint ismeretes, az utóbbi időben elég komoly átalakulások történtek mind főosztály, mind kompetencia szinten, ezért ennek a házbeli egyszemélyi felelőse ez ideig nem került meghatározásra. Szerény személyem kapta azt a feladatot, hogy összefogjam az ezen a téren elhangzott, megtörtént előrehaladásokat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Talán a bizottságunknak több ideje is volt az elmúlt időszakban ezzel a témakörrel foglalkozni, hiszen az ellenőrző albizottság ezzel 2005-ben külön foglalkozott, és közismert volt, hogy 2002 és 2006 között számtalan törvényi kezdeményezés volt - ezt azért mondom, mert magam is előterjesztője voltam egy ilyen törvényi kezdeményezésnek -, és unióbeli tapasztalatok is vannak, például, hogy Németország hogyan kezeli a mezőgazdasági alkalmi munkavállalók kérdését. A kormányoldal részéről is történt kísérlet ennek a kérdéskörnek a kezelésére, mert alapvetően egyetértettünk abban, hogy ha a kézimunka-igényes magyarországi mezőgazdasági termékekre nem fogunk elegendő munkaerőt találni, akkor nagyon komoly versenyhátrányba kerülünk egyik pillanatról a másikra azokkal az országokkal szemben, akik a mezőgazdasági alkalmi munkavállalókat korlátozás nélkül nagyon előnyös helyzettel kecsegtetve hívják be az országba.
Több kérdésem lenne, de most nem folytatom - akkor majd átadom az ülés vezetését alelnök úrnak -, a bizottsági tagoknak adnám meg a szót az eddig elhangzottakról a véleményük kifejtésére. Tessék parancsolni, Kis Zoltán!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Már a korábbi ülésen, amikor erről szó volt, jeleztem, hogy az SZDSZ semmiféle korlátozó intézkedést sem Románia, sem Bulgária irányába nem támogat, de tudomásul veszi a kormány az irányú döntését, hogy erre a hétéves átmeneti időszakra bizonyos korlátokat fölállít. Ezt azért nem támogatjuk, mert nekünk sem esett jól, amikor velünk szemben ilyet alkalmaztak az Európai Unió régi tagjai. Itt a mezőgazdasági területen meg kiváltképp, mert azt mutatja a helyzet, hogy az alkalmi munkára és a kézimunka-igényes tevékenységre bizony nincs kellő számú jelentkező. Ez látszik, mert bizony a súlyos munkanélküliséggel terhelt területeken ha valaki 5000 forintért kap egy napszámost, akkor az már örülhet, hogy egyáltalán kapott; élőnyúl-befogásra nem nagyon törekszenek 5000 forintért elmenni, pedig ott csak azt kell csinálni, hogy huss, huss, huss, de erre se nagyon van tömeges jelentkezés. Tehát érdekes ez az anomália, ami a magyar munkaerőpiacon megjelenik.
A másik dolog az, hogy miért volt olyan kevés a kiváltott és bejelentett igazolványok száma. Természetesen voltak, akik korábban sem voltak bejelentve. Most a bejelentési kötelezettség annyiból áll, hogy ezt a zöld könyvet kiváltják vagy nem váltják ki. Sokan még így sem váltják ki, mert azt mondják, hogy nekem ezzel vannak bizonyos közterheim, amit nyilván vissza is igényelhet a másik oldal, és ez mindenkinek jó: a munkaadónak és a munkavállalónak is. Azért, kedves barátaim, ha valaki alkalmi takarítót tart, váltassa ki vele ezt a zöld könyvet, ajánlom a bizottsági és a nem bizottsági tagoknak is, mert ez jó dolog azon túl, hogy így szabályos.
Amit itt hallottunk a felvezetőben, ez azt mutatja, hogy ha valaki ezt szabályosan csinálja, és két hónapig a zöld könyvvel dolgozik, akkor semmiféle korlátozás nincs létszámban. Ha ez így van, akkor ez az ügy nem ügy, barátaim, mert akkor ki kell váltani a zöld könyvet, és ha mindenki két hónapot dolgozik, annyian átjönnek - és ez a két hónap nem egybefüggő, mert egyszer dolgoztam egy hetet, aztán dolgoztam 15 napot -, hogy két hónapnál többet alkalmi munkavállaló nem hiszem, hogy túl sok lenne itt. Tehát ezt én le is venném a napirendről, mert ha ez így van, akkor szerintem az igényeknek megfelel, csak szabályosan kell csinálni.
Ami nem jó, amire itt hallottunk utalást, azok az olyan mezőgazdasági szakmák, amelyek szakképzettséghez kötöttek, tehát állattenyésztő, növénytermesztő, traktoros, ez, az, amaz, akik már nem az alkalmi munka világában, hanem tartósan szeretnének egy bizonyos állást elnyerni, és vagy nem találunk már ilyen szakképzettséggel rendelkező dolgozót, vagy nem akar valaki azon a szakterületen dolgozni. Itt kellene megnézni, hogy van-e feszültség. Ha van feszültség, akkor arra nézve, amit a minisztérium képviselője mondott, indítványozni, hogy ebben a jegyzékben vizsgálják felül - én az egészet kinyitnám, megjegyzem -, hogy melyek azok a szakterületek, amelyekben nem alkalmi munkavállalói engedéllyel, hanem hosszú távra, ötéves időtartamra vagy még annál is több időre kiadható munkavállalási engedéllyel végezhessenek szakmai feladatokat, nyilvánvalóan bejelentett módon, teljes adminisztrációval, a társadalombiztosítási és adóvonzatával együtt való munkavállalást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászóló? Bedő Tamás!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Üdvözlöm az ülésen megjelent képviselőket. Főosztályvezető Asszony! Igazgató Úr! Fosszuk le a jogot a gyakorlatról. Csatlakoznék Kis Zoltánhoz, és én mint gazdálkodó kérdezem, hogy gyakorlatilag arról van-e most szó, hogy bejön hozzánk a romániai vendégmunkás, és egyébként 60 napig ezzel az alkalmi munkavállalói könyvvel mindenféle korlátozás nélkül foglalkoztatható. Egyébként meg tovább maradhat, mert 90 napig is maradhat, sőt ha úgy gondolom, hogy 150 napig maradjon, akkor lerohan a szegedi BÁH-kirendeltségre, kikéri ezt az egyszerűsített EGT tartózkodási engedélyt, és alkalmi munkavállalói könyvvel akár 150 napig is foglalkoztatható, nincs erre semmiféle korlátozás és kvóta. De maradjunk az egyszerűbbnél, mert ha alkalmi munkavállalásról beszélünk, akkor valóban a 60 nap reális, hiszen ha meglátogatja egyszer-kétszer a családját, akkor a 60 nap újra kezdődik, egyébként meg a könyv egész évre szól, tehát ilyen probléma nincs. Tehát szerintem sincs ügy most perpillanat.
Ennél érdekesebb már, amit Kis képviselőtársam felvetett, ami nem az alkalmi munkavállalásra vonatkozik, mert abban aztán tényleg nincs munkaerő. Egy képesített tehenészlegényt vagy lassan már azt lehet mondani, hogy traktorosokat is találni, ezzel azért már vannak gondok. Szerintem az alkalmi munkavállalás területén pont e miatt a jogszabályi lehetőség miatt nincs gond. Kinyithatjuk a rendszert, de akkor is kell valamiféle regisztráció, hiszen gondolom, Németország és a többi ország sem úgy csinálja, hogy egyébként ész nélkül mehet be mindenki, és semmiféle regisztráció, semmiféle adó- és járulékfizetési kötelezettség nem jár vele. Tehát úgy gondolom, a mostani szabályozás kielégíti az alkalmi munkavállalásra vonatkozó igényeket. A szakmunkásigényeknél viszont valóban végig kell nézni a FEOR-listát, hogy mi az, ami adott esetben akár hosszabb tartózkodásra, nem egy évre, hanem mondjuk ötéves EGT tartózkodási engedély idejére adna egyfajta munkavállalási lehetőséget. Tehát a kérdésem az, hogy jól értem-e ezt.
A gyakorlatilag egyébként az, amit elmondtam: 60 nap, ha azt megszakítja, utána újra... (Közbeszólás: Összesen 60 nap.) Összesen 60 nap, de szerintem maximum az idején lehet vitatkozni, hogy 60 nap legyen-e egy évben, mert eltérő szezonidőszakok vannak. Lehetne ez 90 nap is, de úgy gondolom, jelenleg az alkalmi munkavállalás tekintetében kielégíti a követelményeket.
DR. EGYED ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Idegenforgalmi Hivatal): Csak egy pontosítást tennék a képviselő úr által elmondottakhoz. Valóban egy éven belül lehet a 60 napos időtartamot fölhasználni, illetve a 150 napos szezonális munkavállaláshoz munkavállalási engedélyre van szükség, tehát annak megszerzése után lehet a tartózkodási engedélyért folyamodni.
Köszönöm szépen.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak annyi kiegészítés, hogy valóban a 150 naphoz engedély kell, az engedélyt viszont automatikusan kiadják, tehát egy egyszerűsített eljárással.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Tessék parancsolni!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én egy cikkre szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni. Tegnap jelent meg a Népszabadságban egy cikk; '97-ben került bevezetésre az AM könyv, ennek az azóta megtett útját írja le. Tisztelettel ajánlom, hogy másoljuk le. Eszerint 2004-ben több mint 35 ezren, 2005-ben 34 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A szakszervezetek véleménye is benne van, akik pozitív minősítést adnak ennek a törvényi változásnak, illetve törvénynek. Ami gond, az az, hogy április 1-jétől erre egészségbiztosítás nem lesz, erre kell megtalálni a megfelelő megoldást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Tessék parancsolni!
ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Amikor ez a téma felmerült, a külföldi alkalmi munkavállalók könnyített foglalkoztatási lehetősége, akkor éppen az volt a cél, hogy biztosítsuk a mezőgazdaság számára a hiányzó alkalmi munkaerőt, hiszen sajnos van Magyarországon elég sok munkanélküli, de mezőgazdasági munkára viszonylag kevesen alkalmasak.
Véleményem szerint ez a 60 napos korlát kevés egy esztendőre. Éppen azt akartuk, hogy egyszerűsített, könnyített munkavállalási lehetőséget biztosítsunk, ne kelljen a gazdálkodónak vagy éppen a külföldi állampolgárnak rohangálni ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni egy-egy Szeged környéki paprikás tanyán, vagy akárhol az országban. Azt javasolnám, hogy ezt a 60 napos korlátot oldjuk fel.
Még az a kérdésem, hogy ez most román állampolgár esetén maximum 8000 munkásra vonatkozik-e, mint ahogy mind a két levélben rögzítve van, amit a bizottsági elnök úr részére a miniszter urak írtak. Tehát az a javaslatom, hogy ezt a 60 napos alkalmi munkavállalási lehetőséget a külföldi állampolgárok szezonális foglalkoztatása esetében oldjuk fel, és bővítsük ki legalább 150 napra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászóló? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor átadnám alelnök úrnak az ülés vezetését, képviselőként szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalatoskodás a 2004-ben közös elhatározásra indított törvénnyel kezdődött, mert az akkori nyomást az már nem bírta tovább tartani, tehát tenni kellett valamit. Közismert volt, hogy 1990 után a magyarországi mezőgazdasági területeken egyre inkább szükségessé vált mezőgazdasági alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Ez az akkori szabályok szerint roppant nehezen volt betartható, gyakorlatilag a hatályos törvények szerint illegális foglalkoztatás volt, hiszen nagyon nagy mennyiségű határon túli, főleg Kárpátaljáról és Erdélyből, Románia területéről érkező alkalmi munkavállaló jelentkezett Magyarországon mezőgazdasági alkalmi munkára.
A zöld könyv és a kék könyv - mellette ne felejtsük el a magyar alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályozást, ami egy kicsit eltérő - megjelenésével, illetve először a munkavállalói könyv megjelenésével, majd pedig ezt kiterjesztve a külföldiekre is, jogi lehetőség nyílt egyáltalán a mezőgazdasági alkalmi munkavállalásra a külföldiek számára is. Valóban inkább csak jogi lehetőség volt ez, mint a gyakorlatban működő. A statisztikai adatok ugyan mutatnak igénynövekedést, tehát érdekelte ez a külföldieket is, de azért szeretném röviden összefoglalni, hogy hogyan is működött ennek a rendszernek a folyamata attól a pillanattól kezdve, hogy egy külföldi munkavállaló elhatározta, hogy Magyarországon szeretne mezőgazdasági alkalmi munkát vállalni.
A külföldinek ekkor be kellett utaznia először Magyarországra. Eltekintek attól, hogy egy romániai állampolgárnak milyen procedúrát kellett a román-magyar határon még mint nem uniós tagországbelinek megtennie - pénzügyi letéteket és a benntartózkodáshoz szükséges pénzügyi fedezetet felmutatni -, tegyük ezt mellékesre. Amikor beérkezett Magyarországra, akkor egy munkavállalási szerződést kellett kötnie egy leendő munkaadóval, aki biztosította őt arról, hogy majd foglalkoztatni fogja. Kellett neki szálláshely-biztosításról egy befogadó nyilatkozat egy magyar állampolgártól, hogy valahol majd lakni fog. Annak a tulajdonosnak, aki a szálláshelyet biztosította - megjegyzem, ez egyébként jelenleg is így van -, hiteles tulajdonlap-másolattal először bizonyítania kellett, hogy az az övé, tehát a magyar állampolgáré az az ingatlan, ahol majd lakni fog ez a külföldi. Ez néhány tízezer forintjába került rögtön ennek a tulajdonosnak. Ennek birtokában kezdeményezhette a zöld könyv kiváltását. A zöld könyv kiváltásakor meg kellett igényelni a Magyarországon bejegyzett tb-számot, magyarul egy önálló tb-számot kapott a külföldi állampolgár.
Amikor ez megvolt, akkor hazautazott, és kezdeményezte a magyarországi konzulátusi, illetve nagyköveti helyeken a magyarországi munkavállalói vízumot. Ez a munkavállalói vízum a kezdeteknél körülbelül kettő-három hónap időt vett igénybe, mert olyan mostoha körülmények között voltak kénytelenek fogadni a magyar kollegák ezeket a munkavállalói igényeket, hogy fizikai képtelenség volt rövid idő alatt megoldani a vízumkiadást, miközben, ha jól értettem, ezt idehaza egy bizonyos ellenőrzés alá is vették, hogy kinek is adnak ki vízumot; hogy nemzetbiztonsági vagy egyéb okokból, én ehhez nem értek, bizonyára a meghatározott szervek tudták, hogy ezt miért kell tenni. Ennek az lett a következménye, hogy ha valaki mezőgazdasági alkalmi munkára, mondjuk egy tavaszira próbált bejönni, az már nem arra jött, hanem lehet, hogy a szüret időszakára vitte végig ezt az egész procedúrát. Ezért ezt ismételten elkerülték jó nagy számban, mert a mellett a néhány tízezer mellett, akik ezt igényelték, ami a statisztikából kimutatható, nyugodtan jelezhetem, hogy körülbelül százezres az a nagyságrend, akik rendszeresen Magyarországon munkát vállalnak. Az állam oldaláról természetesen az következett be, hogy nem lettek regisztrálva, nem láttuk, hogy kik ezek, és nem folyt be az államhoz semmilyen közteher közteherjegy formájában.
Ezért aztán mi a Fidesz-Polgári Szövetség részéről már ezt megelőzően a német rendszert törvényi szintre próbáltuk emelni, ahol borzasztó egyszerű eljárással oldották meg a külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállalók foglalkoztatását. Hozzáteszem, Németország talán olyan gazdag, hogy semmilyen közteherjegyet, illetve tb-járulék fizetést nem igényel a munkaadótól a külföldi munkavállaló után, ott ez ingyenes, az ottani törvények biztosítják a mezőgazdálkodónak, hogy nem kell utána közterhet fizetni, és nincs időbeli korlátozása, pontosabban van, de az olyan korlátozás, amit gyakorlatilag nem lehet kimeríteni. Ezt elég jól ismerem, mert egy németországi tésszel vagyunk kapcsolatban, akik rendszeresen alkalmazzák ezt a rendszert Lengyelországból, Romániából, Moldáviából, Ukrajnából érkezők esetében. Paprikaszüretre, jégsalátaszedésre, uborkaszedésre tömegesen alkalmaznak külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállalót tizedannyi adminisztratív terheléssel, mint ahogy Magyarország ezt eddig alkalmazta.
A jelenlegi rendszernek, amit ismertettem, egyetlenegy eleme most az uniós csatlakozás következtében elmarad. Ez egy nagyon nagy könnyítés. Hozzáteszem, nem az FVM és nem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ilyen értelmű ötletének köszönhetően, hanem egy uniós jogszabály felülírásának köszönhetően marad el ezennel a vízumkötelezettség. Amit fölsoroltam - szerződés, tulajdonilap-másolat, szálláshelyi befogadás, majd pedig az, hogy az önkormányzatnál kell a külföldieket bejelenteni -, ez a procedúra természetesen megmarad. Én is azt mondom, hogy ez a januártól beállt új helyzet kedvezőbb, csak erről elfelejtettük tájékoztatni az érintetteket. Ennek az ülésnek remélem, lesz olyan következménye, hogy erről nagyobb nyilvánosság előtt fognak az érintettek tájékozódni. Én a magam részéről erre törekedni fogok a médián keresztül.
Valóban, ha azt nézzük, hogy a velünk versengő országok korlátozás nélkül, borzasztó egyszerű feltételekkel, az ottani szabályok szerint tb-fizetési kötelezettség nélkül foglalkoztathatnak külföldieket, és minekünk magyar gazdáknak ezekkel a gazdálkodókkal kell versengenünk. Ezért érdemes megfontolni, amit Örvendi László mondott, hogy egyáltalán van-e értelme a 60 napos korlátozásnak, mert ez megint azt fogja jelenteni - feltételezem, amit mondok, de a gyakorlat beszél belőlem -, hogy ezzel úgymond játszani fognak sajnos a gazdálkodók, hiszen megpróbálják az egész éves időszak alatt legalábbis a látszatát kelteni a szabályos körülményeknek, próbálnak majd egy-egy napot kihagyni a közteherbélyeg beragasztásával, mert akkor nem látszik, hogy a külföldi dolgozott volna. Ezért nem nagyon látom értelmét én sem a 60 napos korlátozásnak.
Hozzáteszem, az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabályok nem kerültek megváltoztatásra, tehát azt kell feltételeznünk, hogy minden a '97. évi LXXIV. törvény alapján és az ehhez kapcsolódó rendelkezések alapján működik, vagyis azt kell feltételeznem, hogy a korlátozás megmaradt. Magyarul a külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállaló ugyanolyan feltételekkel vállalhat elméletileg munkát, csak az egyik kék könyvvel, a másik zöld könyvvel, és a zöld könyveseknek 60 napos lehetőségük van egyéves cikluson belül az alkalmi munkavállalásra. Én ennek a megkülönböztetésnek nem látom értelmét, mert egyetértek a kormánynak azon álláspontjával ilyen értelemben, hogy azt a hazai munkaerő-piacot, amely veszélyeztetve van, ne nyissuk meg korlátozás nélkül a külföldiek számára. Ennek lehet logikája, inkább így fogalmaznék, de a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás területén nem látom ennek a logikának az érvényesülését, azaz nincs értelme időkorláthoz kötni a mezőgazdasági alkalmi munkavállalást. Azzal egyetértek, hogy regisztráció és tb-szám legyen, hogy lássuk, és nyomon követhető legyen, mert az, hogy a közterhek befizetésre kerüljenek a magyar szabályok szerint, a kormánynak és a költségvetésnek egyértelmű érdeke.
Az FVM képviselőjétől, Sárecz Lászlótól kérdezem a következőt. Ha jól értettem, ők is egy picit későn vették észre, hogy a mezőgazdaság területére talán még lehetett volna olyan tevékenységi köröket fölsorolni, amelyek nem veszélyeztetik a hazai munkavállalói érdeket, viszont nemzetgazdasági jelentősége lenne, ha itt munkaerőt tudnánk biztosítani a mezőgazdaságból élőknek. Kérdezem, hogy jól értettem-e, hogy van olyan szándék a minisztérium részéről, hogy újravizsgálja ezt a 219 kört és esetleg a mezőgazdaság szempontjából, és kezdeményezőként lépjen föl akár a jelenlegi napirendi pont tekintetében, akár más tevékenységi kör tekintetében, ami szakmunkás vagy egyéb bizonyítványokhoz kötött tevékenységi kör, amit itt hallottunk a traktorvezetéstől kezdve a magasabb végzettséget igénylő mezőgazdasági tevékenységekig. Tehát ebben a körben is gondolkodik-e a minisztérium?
Én a miniszter úr levelét, amelyet elektronikusan elküldtünk bizottsági tagtársainknak, úgy értelmeztem, hogy ő készen áll arra, hogy negyedévenként esetleges jelzéseket fogadjon. Merem javasolni, hogy ezt a jelzést már most tegyük meg, különös tekintettel a mezőgazdasági alkalmi munkavállalásra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Visszaadom a levezető elnöki szerepet.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a meghívott vendégek közül melyiküknek van hozzászólása az itt elhangzottakhoz. Tessék parancsolni!
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak a pontosítás kedvéért... A képviselő úr szóvá tette a 8000-es korlátot. Az alkalmi munkavállalói körnek nincs korlátja. Az a 8000-es korlát, ami elhangzott Font képviselő úrtól, szintén igaz, csak ez egy másik történet, ugyanis Romániával van egy nemzetközi szerződésünk a szezonális munkavállalás tekintetében. Ez azt jelenti, hogy szintén automatikus engedélyt adunk ki hat hónapra, és ennek van egy ilyen kvótája, a 8000-es. Sajnos ezzel a felek nem igazán kívánnak élni, de itt is van egy hatalmas nagy lehetőségük a munkáltatóknak.
A másik a 60 napos korlát, ami kétszer is felvetődött. Nem kívánom minősíteni, hogy ez sok vagy kevés, de szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás a magyar állampolgárok számára sem egy egész évben történő lehetőség és adottság. Főszabály szerint a magyar állampolgár is csak 120 napig foglalkoztatható alkalmi munkavállalói könyvvel, tehát ehhez kéne viszonyítani tulajdonképpen nekünk a 60 napot. De nem kívánom minősíteni, csak a figyelmüket szerettem volna erre a körülményre fölhívni.
SÁRECZ LÁSZLÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Font Sándor képviselő úr kérdésére azt a választ adom, hogy kezdeményezzük a lista felülvizsgálatát és az eddiginél szorosabb együttműködést az érintettekkel.
DR. EGYED ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Idegenforgalmi Hivatal): Csak egy megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. Valóban elég bonyolult és nehézkes volt kezdetben a szezonális munkavállalási engedélyek intézése, de már 2004. májustól a külképviseletek kapták meg ezt a hatáskört, ami föl is gyorsította az elbírálási időt, az ügyintézést.
A másik pedig: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén nincs szükség semmifajta lakcímbejelentésre vagy egyéb okiratok csatolására, ugyanis az uniós polgárok mentesülnek a lakcím-, lakóhely-bejelentési kötelezettség alól is. Lakóhelyet vagy lakást abban az esetben kell igazolni, ha EGT-s tartózkodási engedélyt kérnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ez egy újabb lényegi információ volt, amire eddig talán nem tértünk ki. Akkor már csak megkérdezem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét, hogy a munkavállalói szerződés igénye továbbra is fennáll-e.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az alkalmi munkavállalói könyvnél ez korábban sem kellett, ma sem kell. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak pont az a lényege, hogy az AM könyv a munkaszerződést is kiváltja, tehát ott csak be kellett fáradni a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kirendeltségre, ahol kérelmezni kellett az alkalmi munkavállalói könyvet szerződés nélkül, és ez most is így van, szerződés nem kell.
ELNÖK: Itt egy kicsit merek vitatkozni, mert sajnos ez nem így működött, már vagy a vízumkiadás feltétele, vagy pedig a könyv kiadásának a feltétele, ebben száz százalékig biztos vagyok, mi is használjuk ezt az alkalmi munkavállalói könyvet. Örülök ennek az információnak, hogy nem kell az előzetes munkába állási szerződés vagy szándékszerződés, ez egy újabb könnyítést jelent.
A titkárság részéről jelezték, hogy a Pénzügyminisztérium képviselője is jelen van. Persze ilyenkor elbizonytalanodunk, hogy kihez is tartozik ez a kérdés, mert a szociális területet és az adózás területét öleli át, és tudom, hogy nem ez a napirendi pont konkrét megjelölése, de itt is belefolytunk a magyar mezőgazdasági alkalmi munkavállalók kérdéskörébe, legalábbis a 120 nap keretében minden bizonnyal érintettük az éves lehetőség tekintetében. Azt szeretném megkérdezni most a magyar állampolgárokra vonatkoztatva, hogy az ő esetükben a január 1-jétől érvényes társadalombiztosítási szabályok és adóbevallási előírások - gondolok itt akár az e-bevallásra - hogyan érintik a magyarországi mezőgazdasági alkalmi munkavállalót, hogyan számol el az éves alkalmi munkájával, annak közterheivel és jövedelmeivel.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, ez a Szociális Minisztériumnak nem tartozik a feladatkörébe.
ELNÖK: Jelen vannak a Pénzügyminisztérium részéről is.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Akkor, ha szabad, mi elbocsáttatást kérnénk.
ELNÖK: Amíg a napirendi pontot nem zártuk le, addig egy kis türelmet kérnék szépen. Közel állunk hozzá, úgy érzem, de addig egy kis türelmet kérnék szépen.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A 2007-es változásoknál az egy újdonság, hogy amennyiben a munkáltató nem kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat munkavállalót, de van olyan munkavállalója, akit nem alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat, ebben az esetben az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalókról is ad adatszolgáltatást. Tehát ez nem azt jelenti, hogy ha enélkül nem lenne ilyen jellegű kötelezettsége, akkor ez a kötelezettség megjelenik; ha egyébként is van ilyen típusú kötelezettsége, hogy a munkavállalói után teljesít havi adatszolgáltatást, akkor ez az adatszolgáltatás kiterjed az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakra is. Egyebekben a bevallási kötelezettség 2007-ben az alkalmi munkavállalót, tehát a magánszemélyt érintően nem változik, vagyis változatlanul az a szabály, hogy ha az alkalmi munkavállalásból származó jövedelem az éves minimálbér összegét nem haladja meg, és emellett csak legfeljebb adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett, ebben az esetben adóbevallási kötelezettség sem terheli a magánszemélyt. Az természetesen továbbra is igaz, hogy magát a munkaügyi szervezetet az adóévet követően, a visszaadott alkalmi munkavállalói könyvek feladatainak összesítése után az állami adóhatóság felé egy elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Tehát ami új szabály, az az, hogy egyébként az alkalmi munkavállalótól függetlenül is a munkavállalókról történő adatszolgáltatás - és most már minden munkavállaló esetében elektronikusan történik az adatszolgáltatás - kiterjed az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatottakra is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bocsánat, erre visszakérdeznék még egyszer, hogy jól értettem-e, hogy az adófizetési kötelezettsége a minimálbér éves szintjéhez volt kötve, és ha az alatt szerez ilyen típusú jövedelmet alkalmi tevékenységből, akkor ez nem adóköteles, és még bevallási kötelezettség sem terheli.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést. Személyi jövedelemadó esetében ilyenkor azt mondjuk, hogy ez nulla százalék személyi jövedelemadót tartalmaz. Természetesen a magánszemély oldaláról ez azt jelenti, hogy ebben az esetben nincs is adóbevallási kötelezettsége, őt semmilyen adminisztráció ezzel az alkalmi munkavállalásból származó jövedelemmel összefüggésben nem terheli. Természetesen a beragasztott közteherjegy tartalmaz járulékelemeket, annak a megosztását szabályozza a törvény, tehát ez nem azt jelenti, hogy nincs közteherviselés. Van közteherviselés, ez az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy útján történik meg, de a magánszemélyt terhelő adóbevallási kötelezettség nincs, illetve amennyiben ez alatt az értékhatár alatt marad a magánszemély megszerzett jövedelme, abban az esetben lényegében az szja szempontjából ez egy adómentes jövedelem. Természetesen járulékot kell fizetni, a járulék egy adottság, azzal szerzi meg az ellátásra való jogosultságot a magánszemély.
ELNÖK: Igen, ezt én is így értettem, és remélem, hogy többen így értettük, hiszen a közteherjegy nyugdíj- és egészségbiztosítási terhet és járulékot tartalmaz. Az szja-ra utaltam, hogy ez esetben nem kell, ha az éves minimálbér összegét nem éri el. Azonban - és itt szeretnék erre visszatérni, és kérem, tessék folytatni, ha megakadok - amikor leadja kötelezően az alkalmi munkavállalói könyvet, akkor mit kell neki tenni, tehát hogyan jutunk el az elektronikus bevallásig?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez két különböző dolog. Adóév közben ha az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott magánszemély ettől a foglalkoztatástól függetlenül is foglalkoztató, ebben az esetben az ő havi adatszolgáltatási bevallási kötelezettsége kiterjed az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakra is. Ez egy dolog, ez egy rutinszerűen havonta visszatérő feladat; akkor nem 22 emberről, hanem 42 emberről fog abban a hónapban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni az a munkáltató.
Ettől különbözik az az adatszolgáltatás, amely immár nem a foglalkoztatót terheli, hanem magát a munkaügyi szervezetet, amikor leadják az alkalmi munkavállalói könyvet az alkalmi munkavállalók. Hogy erre mennyire bírható rá egy külföldi polgár, az egy más kérdés, hiszen gondolom, ez benne lehet abban, hogy hétezer-valahányat adtak le. Ezt összesíti a munkaügyi szervezet, és erről adatokat szolgáltat, illetve nemcsak összesített, hanem egyedi adatokat szolgáltat ezekről. Gyakorlatilag ennek az adatszolgáltatásnak a praktikus jelentősége alapvetően a belföldi munkavállaló tekintetében van, hiszen ott kell ellenőrizni azt, hogy valójában nem lépte-e túl az éves jövedelem a minimálbér szintjét, mert akkor már keletkezhet adófizetési kötelezettség. De ez a munkaügyi szervezetnek az adatszolgáltatása, mindig az adóévet követően.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A napirendi ponthoz kapcsolódóan kettő fölvetést hallottam. Ezekről kérdezném a bizottság véleményét.
Az egyik az volt, hogy a korlátozás nélküli tevékenységet vállalók körébe a mezőgazdasági alkalmi munkavállalók is kerüljenek be. Ha jól értettem, egy ilyen irányultságú felkérés volt. Én ezt a miniszter úr leveléhez kapcsolódóan is merem javasolni, aki jelezte, hogy negyedévente nagyon szívesen felülvizsgálják. Kérdezem a bizottságot, hogy abban támogatjuk-e a miniszter urat, hogy ez ebbe kerüljön bele. Amennyiben igen, akkor erről egy szavazást kérek szépen. (Szavazás. - Egyhangú.) Köszönöm szépen.
A másik kérdéskör a 60 nap fenntartása. Bár a kettő mintha ütközne: ha a korlátozás nélkül - persze ebben már megint nem vagyok jártas - választható tevékenységi körbe kerül bele, akkor utána mi a korlátozás? (Dr. Somodi Istvánné jelzésére:) Köszönöm szépen, ha tetszik tudni segíteni.
DR. SOMODI ISTVÁNNÉ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha még szabad szólnom, az említett lista, amit a kormányrendelet tartalmaz, a kedvezményezett eljárások köre, még egyszer említem, engedélyköteles, tehát ott ki kell váltani a munkavállalási engedélyt, csak a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adják ki, vagyis nem nézik, hogy van-e megfelelő magyar munkavállaló. Tehát lehet ott bővíteni a kört, csak azért tudjuk, hogy engedélyköteles tevékenységről van szó.
ELNÖK: Értem. Akkor viszont mégis csak aktuális a 60 napos dolog ezek szerint. Szavazásra teszem akkor föl azt - ha jól értettem Örvendi László képviselőtársamat, túlterjeszkedni nem gondoljuk, hiszen az alaphelyzet tisztázza a magyar munkavállalók 120 napos éves foglalkoztatási lehetőségét -, hogy egyetértünk-e abban, hogy ezt esetlegesen nézzük meg és kezdeményezzük. Ez törvénymódosítást igényel, egy teljesen más típusú törvénynek a módosítását, a '97. évi LXXIV. törvény módosítását. Tehát ezt vizsgáljuk felül, és kezdeményezzük a külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállalók éves foglalkoztatásának a 120 napra való kiterjesztését. Ki az, aki ezzel egyetért? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nem kapott többséget ez az előterjesztés - tudomásul vettük.
Van-e még további kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Megköszönöm a különböző minisztériumok képviselőinek az itt kifejtett gondolatait. Az 1. napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítésére. A minisztérium képviseletében érkeznek az érintettek. (A 2. napirendi pont tárgyalásához meghívottak elfoglalják a helyüket.) Kérem a kormányoldal megértését, amiért most nem tudom átadni az ülés vezetését alelnöktársaimnak ebben a pillanatnyi helyzetben, miközben előterjesztője vagyok ennek a napirendi pontnak. (Közbeszólás a kormánypártok oldaláról: Megértjük.) Köszönöm szépen.
A tavaly ősszel kirobbant élelmiszerbotrány volt az utolsó csepp a pohárban, ami arra ösztökélte a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget és engem is, hogy egy határozati javaslatban próbáljuk meg az egységes élelmiszer-ellenőrzést újra felállítani, és valami határozottabb elképzelés szintjén megmozdítani. Ennek előzménye az, hogy a miniszter úr vendége volt a mezőgazdasági bizottságunknak, és ezen alkalomból a Házszabálynak megfelelően egy tájékoztatót fogadtunk el egyhangúlag, az 1. sorszámú tájékoztatóját a mezőgazdasági bizottságnak. Ebben nagyon lényeges kérdéseket feszegetünk és érintünk, amelyek az élelmiszer-ellenőrzéssel és biztonságával kapcsolatosak, és annak szankcionálási lehetőségeivel.
Ugyanezt a logikát követte az a képviselői önálló indítvány, amely sürgősséggel került akkor beterjesztésre a parlament utolsó munkanapján, de nem kapott parlamenti többséget az előterjesztés a tárgyalás tekintetében, tehát hogy akkor napirendre is vegyük, ezért a normál ülésrend keretében kerül napirendre. Ez a határozati javaslat a mezőgazdasági bizottság által egyhangúlag elfogadott tájékoztatóra épülve annak szellemiségét tükrözi. Azt látjuk, hogy az élelmiszer-biztonsági rendszer a tavalyi 12/02-es törvénnyel határozatlan helyzetbe került. Ezt megelőzően már látszódott olyan hiányossága a rendszernek, ami elvezetett sajnálatos módon a tavaly karácsony előtti élelmiszerbotrányhoz. Ezzel a határozati javaslattal azt szeretnénk, ha az együttes gondolkodás elvezethetne odáig, hogy az FVM alá tartozó szakigazgatási szervek, többek között az élelmiszer-biztonsági szervek önállóan és az itt leírtak alapján egy hatékony ellenőrzési rendszerben végezhetnék feladatukat.
Hozzáteszem, hogy a miniszter úr bizottsági meghallgatásán, amikor az élelmiszer-biztonságról beszéltünk, volt egy fölvetésünk. Mégpedig az, hogy az Uniónál kezdeményezzük, hogy az élelmiszer-kereskedelem és az élelmiszer mint áru kerüljön ki az áruk szabad mozgásának általános uniós irányelve alól. Úgy érezzük, hogy ennek meghatározott indoka van a magunk részéről. Ehhez az indítványunkhoz a miniszter úr adta a nevét, hogy ezzel ő is egyetértene. Mi a magunk részéről ezt az indítványt megindítjuk európai parlamenti képviseleti szinten. Ugyanakkor változatlanul úgy látjuk, hogy az élelmiszer-biztonsági szervezeteknek önálló költségvetési törvényi soron garantált anyagi hátterének kellene lenni, hogy egyértelművé váljon, hogy ki milyen biztonsággal, miért felel, és mennyire függetlenül végezheti azt a munkát, amit ma egy országos szakigazgatási hivatal rendszerén belül végez. Országos szakigazgatási hivatal rendszerén belül?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Mezőgazdasági szakigazgatásban.
ELNÖK: A "mezőgazdasági" szót hagytam ki. Elnézést, nekünk is tanulni kell még ezeket az új fogalmakat. Ezzel mi nem látjuk biztosítottnak a független, elfogulatlan és hatékony beavatkozást. Hozzátesszük, hogy mi az élelmiszer-biztonságot nem egyszeri, véletlenszerű, netán feljelentésen alapuló kivizsgálói munkának látjuk, hanem a hétköznapokban folyamatosan elvégzendő szisztematikus munkának, ami az így átalakult rendszerben véleményünk szerint nem biztosított.
Képviselői indítványunk lényege az, hogy a magyar lakosok biztosak lehessenek abban - ha magyar élelmiszert fogyasztanak, azt már tudjuk, hogy ezek jóval nagyobb biztonsággal rendelkeznek -, hogy a szabad piaci körülmények között beáramló élelmiszerek sem veszélyesek az egészségükre.
Ennyiben szerettem volna előterjesztőként hozzászólni. Közben alelnök úrnak átadnám az ülés vezetését, mert előterjesztője vagyok ennek a javaslatnak, és a minisztérium képviseletétől kérném a véleményt.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom a szót az FVM képviselőjének.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy öröm számunkra és messzemenően üdvözlendő, hogy széles körű társadalmi összefogás alakult ki az élelmiszerbiztonság érdekében. Az előterjesztésben megfogalmazott célok alapvetően összhangban állnak az önálló indítvány benyújtása után megszületett 22/43-as kormányhatározatban foglaltakkal, ugyanakkor a kormányhatározatra figyelemmel nem indokolt és a kormánynak az alkotmányban foglalt szervezetalakítási szabadságára figyelemmel nem is lehetséges az országgyűlési javaslat elfogadása, tehát alapvetően ezt az országgyűlési javaslatot az FVM nem tudja támogatni. Továbbá a javaslat több eleme véleményünk szerint nem egyeztethető össze a Magyarországot EU-tagállamként terhelő jogharmonizációs kötelezettségekkel. (Közbekérdezés: Például?) Például a jelölés kérdésében van olyan felvetés az előterjesztésben, hogy a magyar élelmiszereken a "HU" jelölést fel kell tüntetni, illetve kötelezettséget írna elő más tagállamokból származó élelmiszerek esetében arra, hogy a származás helyét fel kelljen tüntetni. Magyarország mint EU-s tagállam nem írhat elő kötelezettséget más tagállamok számára jelölési előírások tekintetében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy kinek van kérdése, véleménye.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Én tagként szeretném jelezni, hogy a Fidesz frakciója szakértőként Sziebert Istvánt be szeretné jelenteni hivatalosan, és őt szakértői hozzászólásra is szeretnénk fölkérni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy a képviselők közül kinek van hozzászólása. (Kis Péter László jelentkezik.) Kis Péternek átadom a szót, utána megadjuk a lehetőséget természetesen Sziebert Istvánnak a hozzászólásra.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő Font képviselő úr egyedül nyújtotta be ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Meglepett az a dolog a szóbeli indoklásában, hogy ami őt az országgyűlési határozati javaslat megírására késztette, az leginkább a kirobbant élelmiszerbotrány volt. Szeretném újra - nem tudom már, hányadjára - elmondani, hogy emlékezzünk arra, hogy még az előző ciklusban négypárti egyetértés kapcsán, valamint Ékes József akkor független képviselő aláírásával született egy olyan országgyűlési határozat, amely ennek a kérdésnek a kezelésére kérte fel, illetve jelölte meg a kormányt és a minisztériumot, hogy ezen kezdjen el munkálkodni. Azt elfogadom, hogy ez igazán az akkori paprikabotrányra jött létre ez a pártoktól független megegyezés, és 2005-ben ez az országgyűlési határozat megszületett, ami alapján utána a szakma, a minisztérium elkezdett azon dolgozni, hogy ez az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos ellenőrzési rendszer hogyan működjön a továbbiakban. Egyetértés van abban is, hogy olyan anomáliák vannak, hogy párhuzamosságok vannak az ellenőrzési rendszerben, intézkedések elmennek egymás mellett, és nincs a helyén ez a dolog. Ez volt végül is a háttere annak, hogy ez az országgyűlési határozat akkor négypárti egyezség során megszületett.
Nézve itt a dátumokat az önálló képviselői indítvány december 18-án regisztrálódott, és már a decemberi meghallgatásnál, igaz, hogy még akkor nem volt kihirdetve, de túlvoltunk annak a kormányhatározatnak az elfogadásán, amely úgy gondolom, annak szellemében is született, amit Font Sándor képviselő úr az önálló képviselői indítványában megfogalmazott. Ez a 22/43/2006. (XII. 23.) számú kormányhatározat, ha összehasonlítjuk ennek passzusait azzal az országgyűlési határozattervezettel, amit a képviselő úr beadott, akkor sok dolog visszaköszön, tehát tulajdonképpen nyitott kaput dönget a képviselő úr ezzel az indítvánnyal. Tehát úgy gondolom, hogy nincs értelme ebben a kérdésben a törvényi szabályozásának, hisz' elég egyértelmű szabályozás erre nemzeti hatáskörben is kiadható, illetve erre utalás van. Én elkértem a szakvéleményt arról is, hogy az EU-s szabályoknak hogyan lehet ezekben a dolgokban megfelelni. Tehát ez alapján nem látom értelmét annak, hogy országgyűlési határozat, majd pedig külön törvény szabályozza ezt a kérdést.
A különböző jelölésekre rátérve, itt már szó esett arról - például ami a határozati javaslat e) pontjában van -, hogy nem tiltják a forgalmazó mellett az előállító nevének feltüntetését sem a csomagoláson, vagy éppen a származási hely feltüntetését, tehát ennek nincsen korlátozása, vagyis dönthet a termelő, a forgalomba hozó vagy a gyártó arról, hogy föltünteti, vagy nem tünteti föl.
Amit újként fölvet a határozati javaslat, a k) pontban az élelmiszer-biztonsági felügyelőbizottság létrehozása, annak így, ebben a formában nem látom értelmét, hisz' azoknál a hatóságoknál, akik az élelmiszer-biztonság és -ellenőrzés körében felléphetnek az eseményekkel, illetve cselekményekkel szemben, ott a hatáskör, a lehetőség, tehát annak, hogy most erre még ráültessünk egy felügyelőbizottságot, én különösebben nem látom értelmét.
Egyébként írásos indoklásban a képviselő úr azt fogalmazta meg, hogy az élelmiszer-ellenőrzést a mindennapos nyugodt munkaszervezésnek és munkavégzésnek kell jellemeznie, illetve azzal folytatja, hogy az utóbbi időben mindinkább elszaporodó kommandós akciók leginkább az ellenőrzés hiányosságaira mutatnak rá. Az első részére a mondatnak azt tudom mondani, hogy nem valószínű, hogy az élelmiszer-biztonságot ellenőrző, felügyelő szervezetek, hatóságok feladata az, hogy ezt mindennapos nyugodt munkával leellenőrizzék, hisz' ehhez, ha végiggondolom, létszámban is iszonyatos növekedés kellene. Tehát itt van a termelőnek, a forgalmazónak is a folyamatba épített ellenőrzése mint felelősség, hogy milyen termék kerül ki. Azt gondolom, ezeknek a hatóságoknak nem a folyamatos ellenőrzés a feladata, hiszen erre se lehetőség, se kapacitás nincs. Gondoljunk bele a termelő vagy a forgalmazó oldaláról, hogy mi lenne, ha ezek a szervezetek állandóan a nyakukon ülnének, és folyamatosan ellenőriznék ezt a dolgot. De azt hiszem, hogy nem is ez a feladat, és éppen ezt szolgálja ezeknek a dolgoknak a megszüntetése. Én élelmiszer-ipari vezetőként éltem meg sajnos azt, hogy hétfőn az ÁNTSZ, szerdán az állategészségügy, pénteken a fogyasztóvédelem jött ellenőrizni.
ELNÖK: És még egyszer pénteken valaki.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Hát igen. Tehát éppen az volt a cél, hogy ne zaklassuk a termelőt se, a gyártót se a folyamatos ellenőrzéssel, éppen ezt az anomáliát kell megszüntetni, hogy mondjuk szalmonellára párhuzamosan vizsgáljon három vagy négy laboratórium. Tehát azt gondolom, hogy ez jó irány.
Nem tudom van-e jogom visszautasítani ezt a kommandó jellegű akciót, ami az ellenőrzés hiányosságait említi. Örüljünk neki, hogy végre a minisztérium vezetése, illetve a főállatorvos részéről is egy olyan szellem van ebben a dologban, hogy tényleg kemény föllépés van, és talán a korábbi időszakban volt a hiba, amikor ez nem történt meg. Tehát én azt mondom, hogy indokolatlan törvényi szintre emelni ezt a kérdést, az említett 22/43-as kormányhatározat meghatározza a felelőst és a határidőt, pontosan benne van, hogy kinek mi a feladata, illetve március 31-től kezdve június 30-ig milyen feladatokat kell elvégezni. Erre is igaz az, hogy a puding próbája az evés, úgyhogy én inkább azt mondom, készüljenek el ezek a dolgok, induljon el, működjön ez a rendszer, és azt gondolom, a bizottságnak joga, sőt talán kötelessége is az, hogy egy későbbi időben visszatérjen arra, hogy hogyan működik ez a dolog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselő úr, és utána Bagi Béla képviselő úr.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Csak röviden szeretnék ráerősíteni arra, amit képviselőtársam mondott, hogy az e) pontban lévő jelölési előírás nem mond ellent az uniós előírásoknak, a "HU" jelzés rajta lehet, ha ráteszem én mint gyártó. Egyébként a továbbiakban nemcsak arról van szó, hogy jól láthatóan meg kell jelölni a származási országot, hanem a származási helyet is. Ez viszont az Unióban már nagyon is megvan. Amikor Franciaországban voltunk - nincs már itt Kis Zoli, nem tudja igazolni -, ott még azt is meg lehetett tudni, hogy egy szelet hús melyik farmertől származik. Tehát épp az élelmiszer származása és végigkövethetősége rendkívül fontos, nem csak Magyarországon, az Unióban is. Lehet, hogy nincs igazam, de azzal vitatkoznék, hogy ez ellentmondana az uniós előírásoknak.
Ami az ellenőrzést illeti, én helyeslem a kommandós akciókat is - igenis szükség van rájuk, mert ezzel tudunk felderíteni nagyobb bűneseteket -, és nagyon fontos a folyamatos ellenőrzés is. Rendkívül fontos. Én az átkosban dolgoztam mint állatorvos, és közelebbi kapcsolatban voltam a megyei élelmiszer-higiénikussal. Tudom, hogy mennyire fontos volt az élelmiszer-ellenőrzés. Sőt az Unió tulajdonképpen, amikor még nem voltunk az Unió tagja, keresztre feszített bennünket sokszor egy-egy üzemellenőrzés során, ugyanakkor sokkal lazábbá vált az ellenőrzés, amióta az Unió tagja lettünk. Emlékezzünk, amikor a gyártmánylap bemutatásáról volt szó, az Unió nem írja elő azt, hogy engedélyeztetni kell, csak be kell mutatni, tehát az uniós előírások sokkal enyhébbek, mint valamikor nálunk az élelmiszer-ellenőrzés előírásai voltak. Ugyanakkor az nem kötelező, szerintem az Unió nem írja elő, hogy az ellenőrzést az adott keretek között szaporíthatnánk. Én nagyon fontosnak tartom akár a gyártónál is folyamatosan ellenőrizni, akkor lehet ezeknek a kommandós akcióknak a hatását kvázi csökkenteni, ha az ellenőrzés folyamatos.
Elnézést kérek, én a kormányhatározatot nem olvastam. Kérem, segítsetek majd, hogy kapjam meg. Tulajdonképpen az egységes ellenőrzéssel küszködünk itt már évek óta, erről szól a történet. Hogy ez mikor valósul meg? Most egy nagy lépés történt Gráf miniszter úr hivatalba lépése után, az állategészségügy kapott egy hátszelet szerencsére, meg a bizottság is segítette, tehát egy megfelelő szakmai irányba terelődött az élelmiszer-ellenőrzés. Csak azt látom, hogy ez ma még egy kicsit komplikált. Mert hogyan történik? Tessék kijavítani, ha nem jól tudom. Ha valami probléma van X faluban vagy egy helyen, és erről tudomást szerez a minisztériumban lévő főállatorvos, akkor ő utasítást kellene, hogy adjon közvetlenül a megyeinek, de nem közvetlenül ad utasítást, hanem átír a szolgálathoz, az elnökhöz, és átír az állat-egészségügyi főigazgatóhoz. Az állat-egészségügyi főigazgató leír a megyei szakszolgálat igazgatójához és a megyei főállatorvoshoz, a megyei főállatorvos egyeztet a szakszolgálat igazgatójával, utána a megyei főállatorvos kiír a területre, és intézkedést ír elő, vagy saját maga intézkedik. Az intézkedés után jelentést ír a saját igazgatójának, a megyének, illetve a minisztériumi főállatorvosnak, a szakszolgálati igazgatónak meg az elnöknek. Szóval elképesztő. Erre mondta Máhr András nekem, amikor elmondta, hogy ez így fog történni, hogy fél évet adjunk arra, amíg bejáratódik.
Tehát azt gondolom, azért nem felesleges foglalkozni ezekkel a dolgokkal, mert a gyakorlatban az átszervezés után ez az egész egy kicsit szerintem nem működik olyan gördülékenyen, mint előtte. Lehet, hogy tévedek, de a gyakorlatban utánanéztem egy esetnek, hogy ezek az adminisztrációs dolgok hogy mennek: iderendelni, odarendelni, egyeztetni. Ha ez így folytatódik, akkor az élelmiszer-ellenőrzés most beindult lendülete vissza fog esni. Éppen ezért én nem pártszövetségi hűségből, hanem józan állatorvosi megfontolásból támogatom a határozati javaslat tárgyalását. Természetesen ha a kormány nyitott ezekre a kérdésekre, akkor nem ellenzem ennek a törvényi szinten történő megvalósítását - a törvény mindig erősebb, mint a kormányhatározat, ne felejtsük el -, tehát azt gondolom, hogy vitatkoznunk kellene egy egységesített élelmiszer-biztonsági törvényről parlamenti szinten. Már csak ezért is javaslom ennek a határozati javaslatnak a tárgyalását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy a másik oldalról akar-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor Bagi Béláé a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Engem is ez a két téma foglalkoztat. A jelölést egy másik oldalról közelíteném meg. Ha ilyen lazára vesszük, hogy ráírható, de nem kötelező, akkor tulajdonképpen a fogyasztónak egy alapvető jogát kérdőjelezzük meg, illetve nem tesszük lehetővé: azt, hogy joga van tudni, hogy mit eszik. Ami azzal kezdődik, hogy honnan származik. Hogy egy élő példát mondjak, ha meglátom egy zöldségrekeszen, hogy "származási helye: Marokkó", még ha fölül van bélyegezve spanyollal, én akkor is azt a zöldséget leteszem, mert olyan információhoz jutottam arról, és jó lenne, ha mások is tudnák, hogy Marokkóban milyen növényvédelmi szabályok uralkodnak. (Font Sándor: Semmilyenek.) Egyébként nem ajánlom senkinek, hogy marokkói zöldséget egyen, de úgy tűnik, hogy mégis bejön az Európai Unióba és a saját országunkba is. Ezt csak példaként mondtam. Tehát a saját fogyasztóink védelme érdekében legalább, ha nem zárja ki ezt uniós előírás - ami ésszerűtlen lenne - a jelölést meg kellene követelni és szorgalmazni.
Az ellenőrzés kérdése... Nem hiszem, hogy bárki is vitatná azt, hogy egy folyamatos ellenőrzésnek az lenne a szerepe, jelentősége, hogy legalább olyan érzületet keltsen a forgalmazóban és a gyártóban, hogy ne tudjon olyan kalkulációt végezni, hogy "tulajdonképpen meg is úszhatom", mert ezt a rizikószámítást mindenki elvégzi, még melléteszi a büntetési tételt, és akkor mindjárt megszületik a következtetés, ami nem helyes. Ugyanakkor pedig mi olcsó államot szeretnénk ezzel párhuzamosan, tehát ha ezt elismerjük mint létező feladatot, akkor nincs más út, mint amit az előterjesztés is sugall, hogy ezt az ellenőrzési feladatot valahogy társadalmasítani kellene. Valaha, a '94-es kamarai törvények elfogadásánál ezek a funkciók szerepeltek, talán még a preambulumban is. Tehát amit Font Sándor az előterjesztésében javasol, azt a bizonyos bizottságot - valószínűleg terjedelmi okok miatt nem lett kifejtve, hogy mi ennek a funkciója -, én nagyon üdvözlendőnek tartom, és talán érdemes lenne elvitázni azon, hogy hogyan kellene ezt kibontani. Az előterjesztő nem tett említést a fogyasztóvédelem területéről, de én bátran be merném kapcsolni a magyarországi agrár-érdekképviseleteket is, mert mint tudjuk, ezeknek az ellenőrző szervezeteknek azért van itt egy piacvédelmi funkciójuk is, mint ahogy ezt gyakorolják más európai országokban. Tehát bátran próbáljuk a civil társadalmat nagykorúsítani, és legalább beszéljük meg, hogy mit lehetne ezzel a problémával kezdeni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel nem tudom visszaadni a szót elnök úrnak, mert ő az előterjesztő, ezért magamnak megadom a szót. Röviden két mondatot mondanék az előterjesztéshez.
Úgy gondolom, hogy ez egy jóindulatú határozati javaslat, de ennél sokkal nagyobb a mi feladatunk, mert nagyon röviden megfogalmazva valami olyasmi országgyűlési határozati javaslatot kell nekünk előterjeszteni, hogy: élelmiszer-biztonság a szaporítóanyagtól a fogyasztó asztaláig. Egy ilyen rendszer kidolgozása kellene, hogy megtörténjen, mert végül is az, hogy az élelmiszerláncba valahol bekapcsolódunk, egy dolog, de a problémák nem ott kezdődnek, mint ahogy Bagi Béla képviselőtársam is mondta. Tehát ez most egy soha vissza nem térő alkalom, egy kézbe került az élelmiszer-biztonság, a termelés, és ha máshogy nem, hozzákezdhetünk ehhez a dologhoz úgy, hogy valamikor még ebben az évben vagy ebben a félévben a bizottság ellenőrző albizottsága egy ilyen jellegű napirend tárgyalása kapcsán esetleg figyelembe véve a Font képviselő úr által benyújtott határozatijavaslat-tervezetet kibővíti, és ezt terjeszti, ha szükségét látja, az Országgyűlés elé. Ez nem egy rosszindulatú ellentámadás, hanem érezve a téma fontosságát inkább egy kiterjesztő javaslat lenne.
Van-e még hozzászólás? Örvendi képviselő úr akar még szólni.
ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék szólni. Egyetértek azokkal a képviselő urakkal, akik a folyamatos ellenőrzést szorgalmazzák, mert szükség van rá, az élet bebizonyította, hogy nagy szükség van a folyamatos ellenőrzésre.
Ami a magyar termékek javaslatban jelzett jelölését illeti, ezt annyival szeretném megerősíteni, hogy az elmúlt hónap végén az angol nagykövetségen egy európai uniós mezőgazdasági konferencián volt szerencsém részt venni, ahol az angol parasztszövetség elnöke azt fejtegette, hogy az angol élelmiszerek fogyasztásának megnövelését úgy tudták elérni, hogy önálló jelölést adtak a saját, hazai termékeknek. Kérdezem én: Anglia hova tartozott? Az európai uniós rendszerhez. Tehát nem hiszem, hogy Anglia ellene menne az európai uniós előírásoknak. Ennek utána kell járni. Ők nem mentek szembe az uniós szabállyal szemben ebben az értelemben, hanem megjelölték a saját termékeiket, amivel megnövelték a hazai előállítású élelmiszerek fogyasztását.
A másik dolog: amikor legutóbb az élelmiszer-biztonságról bizottsági ülést tartottunk, akkor emlékezetem szerint egységesen foglaltunk állást abban, hogy szigorú törvényt kell alkotni az élelmiszer-biztonságról. Ez a javaslat megítélésem szerint erősíti ennek a törvénynek a megalkotását, és ha akkor ezt egységesen fogadtuk, akkor úgy gondolom, hogy ezt pontosan e törvény megalkotásának az érdekében el kell fogadni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay László képviselő úr!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a képviselő kollegámnak, hogy ezt a kormányhatározatot elolvasta. Ez csak megerősít abban, hogy nagyon hasonlóak a határozatban foglalt célkitűzések, mint amit a kormányhatározat előír. Éppen ezért semmi akadálya nem lenne annak, hogy a parlament tárgyalja ezt a határozati javaslatot, mert ez szinkronban van a kormány törekvéseivel. Persze ilyenkor felmerül a presztízskérdés, hogy szükség van-e egyáltalán arra, hogy a parlament tárgyalja, ha a kormány is foglalkozik ezzel. Tegyük fel, hogy ez nem presztízskérdés, hanem a hatékonyság növelését jelentené, mert egy parlamenti tárgyalás nem azt jelenti, hogy egy az egyben elfogadjuk azt a határozati javaslatot úgy, ahogy van. Ha megelőlegezzük, hogy közben a kormány mit lép, akkor én magam fogom javasolni, hogy vegyük ki a határozatból azt a pontot, amiben a kormány már lépett, hiszen azzal fölösleges lenne tovább foglalkozni. Nagyon érdekes lenne például a származási hely megjelöléséről egy parlamenti vitában elmondani a véleményünket, ami figyelemfelkeltés lenne. Summa summarum engem megerősített ennek a kormányhatározatnak az elolvasása abban, hogy javasoljam parlamenti tárgyalásra ezt a határozati javaslatot még akkor is, ha átfedések vannak, és a történések egymással szinkronban vannak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Péteré a szó.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy még egyszer szólok, de én is foglalkoztam azzal, ami itt fölvetődött, a jelölés kérdésével. Most is van és lehetséges, sőt azt mondom, hogy ha az előállító, a gyártó magát reklámozni akarja, mert jó a terméke, akkor feltüntetheti ezt a terméken, a csomagolóanyagon most is. Sőt ha multiláncokban vásárolunk, ott is látjuk azt - és ez nem új találmány -, hogy "magyar termék", tehát fönt van a termékeken, és a multi üzletláncok sem tiltják, hanem ott van, lehet választani jelen pillanatban is. Azt gondolom, a gyártónak, az előállítónak is érdeke az, hogy föltüntesse önmagát azon a terméken, mert valószínű, hogy kiváló magyar termék egyébként.
Ami az ellenőrzés folyamatosságát illeti, az a kérésem, hogy becsüljük és tiszteljük annyira ezeket a hatóságokat, hogy ne feltételezzük, hogy nem ellenőriznek folyamatosan. Kevés az ember, ezért mondtam az előző hozzászólásomban, hogy a gyártónak, a forgalmazónak is megvan ebben a felelőssége. A munkafolyamatban, az előállítás folyamatában az ellenőrzés napra kész volt mindig is a tárolástól kezdve a gyártásközi bakteriológiai vizsgálatokig. A jelenlegi szabályokat már nem ismerem, de ha megnézzük, akkor nyilván most is fennállnak ezek. Az ellenőrzést a gyártónak, mert ez az ő felelőssége, el kell végeznie, tehát ez folyamatos. Utaltam arra, hogy nincs erre annyi ember, illetve olyan létszám, aki állandóan ott lenne az üzletek, a gyártó nyakán, és folyamatosan ő ellenőrizne, tehát az önellenőrzés mindenféleképpen benne van a folyamatban.
Hogy most botrány volt? Hát persze, de ez nem azon múlik, hogy ez az ellenőrzés mennyire folyamatos a hatóságok részéről. Valószínű, hogy ilyen a jövőben is előfordulhat. Még egyszer mondom, abban - mert ez is benne van a határozati javaslatban -, hogy ezt törvényi szinten szabályozzuk, egyetértek Herbály alelnök úrral, de megerősítve azt, amit előzőleg is mondtam, hogy a kormányhatározat előírja, hogy mit kell ebben a dologban tenni, és induljon el, működjön. Még egyszer megerősítem: a bizottságnak joga és lehetősége van arra, hogy fél év múlva visszatérjen erre, hogy hogyan működik ez a dolog, tehát ha kell - amit Herbály alelnök úr is mondott -, még egyszer vegyük elő ezt a kérdést. Akkor lehet, hogy az egész folyamat törvényi szabályozását kell elővennünk, de azt mondom, most várjuk meg, hogy ez az új rendszer vagy felállás hogyan működik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!
DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal): Nagyon örülök annak, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék ilyen megfontoltan és céltudatosan foglalkozik az élelmiszer-biztonság kérdésével. Nincs köztünk érdekellentét, tehát ugyanazt akarjuk. Sok olyan információnk van, amivel hasznára tudunk lenni akár képviselőcsoportoknak, akár más olyan szervezetnek, aki az élelmiszer-biztonság kérdéskörében szakvéleményt vagy európai hátteret szeretne. Egy rövid összeállítást a tavalyi tevékenységünkről átadtam önöknek. Bármikor készek vagyunk arra, hogy beszámoljunk a tevékenységünkről, illetve ha szeretnék a részletes beszámolót megkapni - ami több mint száz oldal -, akkor szíveskedjenek jelezni, és el fogjuk küldeni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most átadom a szót Sziebert szakértő úrnak, hallgassuk meg őt.
DR. SZIEBERT ISTVÁN szakértő: Köszönöm szépen, és köszönöm a megtisztelő fölkérést is. Csak röviden igyekszem indokolni, hogy miért lenne szükség ennek a határozati javaslatnak a minél hatékonyabb tárgyalására.
Amit Kis Péter képviselő úr itt fejtegetett, elsőként ahhoz hadd szóljak egy-két szót. Maga a jelölés: egyértelműen így van, ahogy Medgyasszay képviselő úr is elmondta: uniós szabály, hogy a nyomon követésnek megfelelően a jelölések fönt legyenek. Ezek a kódok nem jelölik egyértelműen a fogyasztó számára, hogy azt ki is gyártotta, illetve magyar gyártmány, vagy nem. Ilyen szempontból viszont valóban ki-ki a maga kedvére tüntetheti fel, a gyártó, ha úgy gondolja, hogy ezt a jelölést föl akarja tüntetni, akkor föltüntetheti. Ez az egészhez képest, amit ez a határozati javaslat céloz, mondhatnám, hogy egy fontos kérdés, de nem a legfontosabb. Ugyanis ennek egyrészt az lenne a célja, hogy egységes élelmiszer-ellenőrzési rendszer legyen, másrészt pedig az, hogy törvényben legyen megfogalmazva. Ma álláspontom szerint egyik feltétel sem valósult meg. Egyrészt azért, mert 2005-ben az akkori élelmiszer-biztonságról, állategészségügyről és a hatáskörökről szóló törvények, illetve kormányhatározat ezt túlzottan földarabolta. Másrészt a most január 1-jével beállt állapot pedig túlzottan egybeolvasztotta; tehát át lehet esni a ló másik oldalára, az is gátolja az egységességet, ha valami túlzottan nagy. Most az egész élelmiszer-ellenőrzés bekerült egy olyan környezetbe, ahol a falugazdász, az erdész és minden más szakma ott van, és nem csereszabatosak. Ahogy Medgyasszay képviselő úr már elmondta, ennek az ügyintézési rendjében sok lépcsőfok, akadály - nevezhetem akárminek - épült be.
Ami pedig a folyamatos munkavégzést és a kommandókat illeti, azért most elég zárt körben vagyunk ahhoz, hogy el lehessen azt is mondani, hogy bizony-bizony az egész határozati javaslat többek között arra épült - ahogy már a kormány maga is mondta -, hogy itt gondok vannak, és mi minden jön be Magyarországra. Amikor valami egy-két évig ott van a raktárban, és akkor találjuk meg sok tonnaszámra, akkor mégis csak gondok vannak a mindennapos ellenőrzésekkel. Ez az egyik dolog. Itt még akkor nem a hatóságokat kell nekünk bántani, hiszen hosszú évek óta megy a kormányzati reform, ami körülbelül abban nyilvánult meg, hogy a néhány évvel ezelőtti 23 milliárd forintos költségvetés most 14-15 milliárd körül tart, és akkor még az inflációról nem is beszéltünk. Ilyen körülmények között akkor föl kell tenni a kérdést, hogy tudott-e a hatóság teljesíteni, amikor állandóan átszervezések, költségmegvonások voltak, ami annak a vizsgálatát jelentette, hogy mit ne végezzünk el, nem azt, hogy még mit végezzünk el.
A másik pedig az, hogy alkalmazkodott-e - nem alkalmazkodott -, illetve tudott-e alkalmazkodni egyáltalán az Unióba belépéskor föllépett új követelményekhez, amikor nincsen vámellenőrzés, nincs egyéb, és a végpontokon kell ellenőrizni, új rendszert kell kiépíteni. Addig megvoltak a nemzeti jogszabályok, hogy ilyen üzemet egy évben ennyiszer, olyan üzemet egy évben annyiszor illik ellenőrizni, ehelyett bejött a kockázatbecsléses ellenőrzés. Nem tudom, ki van-e dolgozva, vagy egyáltalán a hatóság fölkészült-e arra, hogy ha a kockázatbecslést elvégezte, akkor a saját kockázatbecslését végre tudja hajtani. Ezekhez pénz, paripa, fegyver szükségeltetik. Ezt szembeállítjuk azzal, hogy milyen vereség van abból - van egy ilyen közgazdász mondás, elnézést, ha már mondtam volna, hogy a rossz pénz kiszorítja a jót a forgalomból -, hogy a rossz élelmiszer, ha bejön, kiszorítja a jót a forgalomból, tehát árt a magyar termelőknek, visszahat a termelésre is. Úgyhogy mindenképpen maga az ellenőrzési rendszer is több szempontból átalakulásra vár, amihez eddig a feltételek nem voltak meg. Most ez a határozati javaslat előbb készült, mint az a bizonyos kormányrendelet. Kétségtelen, hogy vannak átfedések és jó szándékú, illetve egyetértésre alkalmas törekvések, de valahogy a végeredmény most ellenkező irányba hat. Tehát álláspontunk szerint ezzel az átszervezéssel, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatallal nem erősödött az ellenőrzés.
A másik nagyon fontos a kérdés a törvény, és másról nem is akarok most beszélni. Ebben az új rendszerben, ha megnézzük a törvényt, a kormányhatározatot, a miniszteri rendeletet, mindegyik további felhatalmazásokat ad, nincsenek megfogható konkrétumok, a végén a felhatalmazás véget ér egy megyei szervezeti és működési szabályzattal, ami már nem az élelmiszer-ellenőrzésről szól, hanem egy megyei hivatal működéséről, ahol van egy főigazgató, meg még egy csomó igazgató, sőt még most a kerületek és kistérségek is. Erről az egyablakos rendszerről még nem sikerült kideríteni, hogy igazából mire jó; ha ott ül egymás mellett az erdész, a...
ELNÖK: Sziebert Úr! Maradjunk a tárgynál, mert ez már nem tartozik ide.
DR. SZIEBERT ISTVÁN szakértő: Elnézést kérek, úgy gondoltam, hogy ide tartozik. Csak azt akartam aláhúzni, hogy nagyon fontos, hogy törvény határozza meg a lényeges kérdéseket, az eljárási rendet és magát a végrehajtási szervezetet, mert szmsz szinten húszféleképpen mehetünk megint az országban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Akkor az előterjesztőé a szó.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Érdeklődve hallgattam a kormány álláspontját, különös tekintettel az időközben előkerült és megjelent kormányhatározatra, amelyben a kormány képviselője nagy részében egyetértését fejezte ki ezzel a határozati javaslattal, de a konklúziója az, hogy mégsem lehet támogatni. Ebben én ellentmondást véltem fölfedezni, és nem is világosult meg számomra, hogy az egyetértés és a nem támogatás ilyen értelemben hogyan fér meg egymás mellett.
Kis Péter mint hozzászóló abban erősített meg - aztán visszatértünk erre több soron -, hogy ha már előzménye volt ennek, és ezt éppen Ékes Józsefet említette, akkor úgy néz ki, mégis csak szükséges ennek a határozati javaslatnak a parlament előtti tárgyalása. Főleg azért merem ezt javasolni, mert utána Medgyasszay László is ebben erősített meg, hogy ez már a kormánynak is szándéka - a kormány és a parlament két közjogi kategória persze, csak úgy csendesen megjegyzem -, így még aszinkronitási problémát sem okozna. Mindemellett természetesen tudjuk, hogy módosítani viszont még lehet a határozati előterjesztés bizonyos pontjait, tehát ha még újólag adódna észrevétel, vagy korrekciót igényelne, azt megteheti a parlament.
Ami engem leginkább izgat, az a mezőgazdasági szereplők védelme a külföldi árudömpinggel szemben. Aki egy picit is foglalkozott ezzel a kérdéssel, az rájött arra, hogy igen, az Unió kimondja a termékek szabad áramlását. Mi, a polgári oldal ebben most már azt merjük mondani, hogy kezdeményezni kellene az Uniónál, hogy az élelmiszereket vegyük ki ebből az általános uniós irányelvből, az áruk szabad áramlásának általános irányelvéből. Ugyanakkor amíg nálunk nincs kivéve, mit tett a többi uniós ország? Megerősítették az élelmiszer-biztonsági hivatalukat óriási erejűre, és szépen erre hivatkozva szorítják ki folyamatosan a külföldi árut, és helyezik előtérbe a saját gazdáiknak, a saját országuknak az áruját. Mi meg sajnálatos módon pont fordítva cselekedtünk 2004 óta: prédájává tettük a külföldi termelőknek a magyar gazdákat és az általuk előállított árukat. Egyetlenegy kormányzati szándékot, stratégiai szándékot nem mutattunk fel arra, hogy hogyan lehetne megvédeni a magyar gazdákat és az általuk előállított terméket a magyar fogyasztók előtt, azon fáradozunk, hogy hogyan adhatjuk most már vissza a magyar áruk becsületét a magyar fogyasztó előtt.
Ez egy nagyon nagy feladat lesz; sokkal könnyebb volt elveszíteni ezt a pozíciót, mint most majd újra rászoktatni a magyar fogyasztót a magyar árura, ahogy Bagi Béla nevezte, tudatos vásárlónak, aki megnézi a terméket, és azt mondja: te jó isten, hát Marokkó, Észak-Afrika! Hát ott semmilyen előírás nincs arra, hogy milyen maradványszerek lehetnek a zöldségfélékben, és milyen szereket használhatnak; nemhogy mint maradvány milyen szintű lehet, de milyen szereket használhatnak egyáltalán. Mi most magunkat egy nagyon szigorú rendszerbe beszorítjuk, és aztán befogadjuk azon országok termékeit, ahol semmilyen különösebben kemény előírás nincs, sokkal könnyebb környezetben termelik meg az árut, és versengjek én, a negyedannyi támogatású magyar gazda azzal a külföldivel.
Erre különféle eszközök vannak. Látható, az Unió régebbi tagországai, a tizenötök kitalálták, hogy hogyan védik meg a saját gazdáikat, a saját terméküket a kívülállókkal szemben. Ebben kívülálló vagyok most én is, hiába vagyok magyar gazda és magyar termelő, kívülálló vagyok az ő szemében. Hiába van itt korlátlan, szabad termékáramlás, kitalálták az eszközt, hogy hogyan lehet megállítani a külföldi árut, és ennek bizony az élelmiszer-biztonság az eszköze. A skandináv országok tudatos vásárlót faragtak a skandináv emberekből, sikk skandináv élelmiszert venni a skandináv állampolgárnak. Pontosan tudja, hogy egyharmaddal többet fizet a skandináv élelmiszerért, pontosan tudja, hogy vannak olyan zöldségfélék, amiket nagyon nehéz körülmények között és bizony nem olyan beltartalmi értékkel állítanak elő a honfitársai, de elsősorban azt veszi meg, és csak utána jöhetnek a többiek.
Én ezzel a határozati javaslatommal ebbe az irányba szeretném elmozdítani a kormány következő időszakra nézve fontos munkáját, mert annak nevezem. Legvégső célként, ami ennek a bizottságnak a lényegi feladata, hogy a magyar gazdáknak adjunk egy kis teret, mutassuk meg, hogy van eszköz, van ötletünk arra, hogy hogyan lehetne ebben az állítólag nagyon szabad piacban mégis a magyar gazdák és a magyar termékek érdekében valamit tenni. De legutolsó pontként sokkal nagyobb egységről van szó: ez a tízmillió magyar fogyasztó, hogy őnekik hogyan lehetne ezt elmagyarázni, hogy itt egy önálló költségvetési lábon álló, nagyon határozott intézményi rendben működő élelmiszer-biztonság és hozzá kapcsolódó állat-egészségügyi, növény-egészségügyi hivatal van. Tessék elhinni, hogy ezek megtesznek mindent azért, hogy biztonsággal fogyaszthassanak élelmiszert, és ami nem ide való, idézőjelbe téve "élelmiszerszemét", vagy már lehet, hogy nem is kell az idézőjelet sem használom, azt pedig kiszorítjuk innen az országból, nem engedjük ide be, és nagyon kemény büntető törvénykönyvi szankciókat alkalmazunk azok ellen, akik ezt megteszik. Kíváncsi vagyok a M.E.G.A.-botrány végeredményére. Sajnos pesszimista vagyok az ügyben, ezért mondom, hogy kíváncsi vagyok a végeredményére. Arra még volt idejük a tulajdonosoknak, hogy az ügyvédeiknek megbízást adjanak, de tartok tőle, hogy négy ország állampolgáraiként tizenkét országban tartózkodnak jelenleg.
Köszönöm szépen mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek, mind a minisztérium képviselőinek az állásfoglalását. Nagyjából érzem a szavazás kimenetelét, tehát tudomásul veszem, mert mást nem tehetek. A határozati javaslat nem önös célú volt, ezt nagyon hangsúlyosan szeretném kifejteni, hanem mint a mezőgazdaságban gondolkodó, a magyar gazdák és a magyar fogyasztók érdekében gondoltam és gondolom most is, hogy erre szükség lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a zárszót. Akar még szólni az FVM képviseletében?
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ha szabad, akkor röviden reflektálnék - köszönöm szépen a lehetőséget.
Messzemenően egyetértünk azokkal az elvekkel, amelyeket az önálló indítvány is képvisel, de nyilvánvalóan az időközben megjelent kormányhatározat azt mondta, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban kell gondolkodnunk, és ebben kell megteremtenünk az egységes élelmiszer-ellenőrzést és annak összes lehetőségét. Ezen dolgozunk jelen pillanatban is a minisztériumban. Valószínű, hogy mindent lehet jobban csinálni. Lehetséges, hogy ha külön, önálló szervezetként jönne létre egy egységes élelmiszer-ellenőrző szervezet, ami csak erre koncentrálna, az jobban meg tudná ezt oldani, de Kis Péter képviselő úrra hivatkozva tényleg érdemes lenne várni egy kis időt, hogy ez hogyan tud működni, hogyan tud fölállni az MGSZH szervezetén belül. Ha hatékonyabban lehet ezt követően végezni, akkor azt gondolom, hogy kell rajta változtatni.
A jelölési kérdésekkel kapcsolatban... A származási helyet fel lehet tüntetni. Jelen pillanatban nem kötelező, csak bizonyos termékpályák esetében: a baromfi, a tojás, a méz és a zöldség-gyümölcs azok, amelyeknél a származási helyet fel kell tüntetni az élelmiszereken, egyéb élelmiszerekre ilyen kötelezettség nincs előírva az EU-ban sem, és mi nem tudjuk előírni az EU más országai számára, hogy tüntessék fel az élelmiszereken.
Nagyon röviden ezt szerettem volna csak érzékeltetni. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miután minden érdekelt fél elmondta a véleményét, szavazásra bocsátom a határozati javaslatot. Aki egyetért az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló határozati javaslattal, annak általános vitára való alkalmasságával, az kérem, kézfeltartással szavazzon. (10) Ellenvélemény? (1) Tartózkodás? (11) Köszönöm szépen.
Állítsunk előadót?
FONT SÁNDOR (Fidesz): Kicsi eséllyel fog ez szerepelni a parlament előtt, de tegyük meg, ne kelljen még egyszer ezzel foglalkozni. Javaslom, hogy állítsunk előadót.
ELNÖK: Akkor a többségi vélemény előadójának Kis Pétert javaslom. Kisebbségi előadót majd állítotok.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nevesítsük, ha Bagi Béla vagy Örvendi László vállalná, vagy akik itt hozzászóltak. Én nem lehetek előadó, mert én előterjesztő vagyok. (Bagi Béla jelzésére:) Bagi Béla vállalja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a levezető elnöki szerepet Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárjuk a 2. napirendi pontot. Köszönöm szépen az érintetteknek a jelenlétet.
A 3. napirendi pontra térnénk rá. Van előterjesztésünk az egyebek napirendi pontban. Itt szeretném napirendre fölvenni a madárinfluenzával kapcsolatos hírek szakszerű kommunikálásának szükségességéről szóló tájékoztatót. Miközben minden bizottsági tagunknak kiosztottuk, azért felolvasom, a jegyzőkönyv hitelessége miatt is. "A bizottság, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvű médiában a madárinfluenzával kapcsolatos híradásokban szakmailag megalapozatlanul fölösleges félelmeket és gazdasági kárt is okozva elterjedt az "emberre is veszélyes" jelző, az alábbi közleményt adja ki, kérve a sajtót és a közszereplőket, hogy megnyilatkozásaikban a jövőben erre figyelemmel legyenek."
Ez a lényege, és egy olyan részt is mellétettem, miszerint folyamatosan és tévesen a nagy virulenciájú és magas megbetegítési képességű vírusról úgy beszélnek, mintha az emberre vonatkozna, nem a szárnyasokra. Ezzel a kommunikációban óriásit hibáznak, és nagyon kevés az a néhány szakember, aki helyesen alkalmazza. De hát természetesen a média lázat akar kelteni, szenzációt, félelmet, és ezért teljesen tévesen használja ezt a szót, aminek következtében nagyon komoly gazdasági károkat szenvedtek el a baromfitermelők, ezt pontosan tudjuk. Most sajnos újra aktualitása van a kérdések a Csongrád megyei események kapcsán, már majdnem az angolok is bekevertek minket ebbe a rendszerbe, szóval látjuk, hogy nagyon kiélezett a helyzet. Én úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági bizottság legalább a maga hatáskörében, ha ez nem is olyan túl nagy hatáskör, de tisztázza ezeket a fogalmakat, és kérjük fel a médiát, a közszereplőket, akik ebben a témakörben nyilatkoznak, hogy ne keltsenek felesleges félelmet, ne keverjék össze azokat a jelzőket, amelyek a szárnyasokra, a baromfira, tehát állatokra vonatkoznak, és nem az emberre. Természetesen el lehet magyarázni, hogy ez olyan, mint a spanyolnátha, és ha majd a disznó és a tyúk meg az emberi vírusok éppen úgy találkoznak, ahogy találkoznak, egyszer kialakulhat ebből egy borzasztó fertőző betegség, a logikáját végig lehet vinni, de ne állítsák úgy be, hogy a H5N1 és a többi már direktben egy az egyben emberre veszélyes. Ez a legnagyobb butaság, ami az utóbbi időkben napvilágot látott. Erre szeretnénk fölhívni a figyelmet.
Kérdezem, hogy a bizottsági tagoknak ehhez van-e észrevételük. Ami a hatáskörünket illeti, mi a Házszabályból adódó úgynevezett tájékoztató kinyilvánítását szeretnénk ezzel megtenni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs hozzászólás, akkor én erről egy szavazást kérnék szépen. Tehát ez a 2. számú tájékoztatója lenne a bizottságnak. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Van-e további kérdés, észrevétel a napirendi pontokhoz? Igen.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Az egyebek napirendi pont keretében arra szeretnék indítványt tenni az elnök úr és a bizottság felé, hogy a tavaszi ülésszakra próbáljunk meg egy rendszeres napot és időpontot meghatározni a bizottsági ülések időpontjára azért, hogy mindannyian a saját egyéb munkánkat is tudjuk szervezni. Ez egy kicsit rapszodikus volt az előző időszakban, most a tavaszi időszakban hátha be lehetne állítani egy rendszerességet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy picit védve a titkárság és talán az elnökség mundérját is - nem tudom, emlékeztek-e rá -, próbáltunk ilyen napot találni. Bár Szili Katalin házelnöknek van egy minden ciklus kezdetén kiadott elképzelése, hogy parlamentközeli napokban ne szervezzünk bizottsági ülést, tehát maradjunk szerda-csütörtök körül. Mi próbáltunk időnként kedden is ülést szervezni, amikor tudjuk, hogy a parlament közelében vannak a képviselők, tehát hogy a keddi napot biztos rászánjuk, viszont szembetalálkoztunk azzal a helyzettel, hogy voltak olyan törvényjavaslatok, amelyek egy előző heti ülést igényeltek, mert azon a héten már a bizottságunk véleménye is szükségeltetett ahhoz, hogy az adott törvény tárgyalásra kerüljön. Ezek kellemetlen helyzetbe hoztak minket, főleg az őszi ülésszak alatt, amikor olyan mennyiségű törvény került sürgősséggel napirendre, hogy messzmenően nem lehetett tervezni azt, amit eredetileg próbáltunk. Ez a keddi nap lett volna, hogy mindenkit emlékeztessek rá, és ebben talán még most is egyetértenénk, de nem sikerült a keddi napot tartani, éppen ezen technikai okoknál fogva, és átcsúszott szerdára; ha megnéznénk, szinte biztos vagyok abban, hogy szerdán tartottuk a legtöbb ülésünket az eddig eltelt időszakban.
Itt van például a jövő kedd: nem is mertem keddre tervezni az ülésünket, ezért jövő szerdára már két héttel ezelőtt terveztük a titkársággal. Én akkor még messze nem tudtam, hogy a szocialista frakció keddre fogja a vitanapot rendezni. Nagyon nagy szerencsénk, hogy nem keddre indítványoztam a bizottsági ülés összehívását. Azt nem tudom, hogy vitanap lesz-e, de egy rendkívüli ülésnap lesz kedden, ha jól értettem a mai bejelentést. Tehát egyelőre változatlanul a szerdai napot indítványozom.
Hozzáteszem: bízom benne, hogy a tavaszi törvénykezés nem lesz olyan véletlenszerű és rendkívül sok sürgősséggel beadott törvénytervezettel terhes, mint amilyen az őszi volt, mert abban az esetben talán fogjuk tudni tartani magunkat a keddi ülésnaphoz. Ha jól emlékszem, kedd délután 14 órát mondtunk, hogy az lenne a legideálisabb. Én próbálom ezt tartani, a jövő héten viszont még változatlanul szerdára indítványozom az ülés összehívását. Köszönöm az észrevételt.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 16 óra 10 perc.)
|
Font Sándor a bizottság elnöke |
Herbály Imre a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa