MB-5/2007.
(MB-22/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. március 12-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/2082. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
Az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló határozati javaslat (H/1722. szám) (Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa) - módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Süth Miklós főállatorvos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelettel köszöntöm a mezőgazdasági bizottság valamennyi tagját, meghívott vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, a szükséges helyettesítésekről a titkárság gondoskodott.
Tisztelt Bizottság! Ma három napirendi pont van előttünk. Aki a napirenddel egyetért, az kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az ülés napirendjét.
Az 1. napirendi pont keretében külön köszöntöm az FVM képviseletében jelenlévő Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat. Az 1. napirendi pontunk a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként.
Az 1. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselő urak módosító javaslata szerepel. Kérdezem a kormány képviseletében Mikó Zoltán urat.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban Ángyán József képviselő úr módosító javaslata szerepel. Kérem a kormány álláspontját.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Indoklást kérek.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ángyán képviselő úr a monitoringbizottság összetételére és jogállására vonatkozóan egy új koncepcionális megközelítést tartalmazó javaslatot dolgozott ki.
Előttem van a 1698/2005-ös EK rendelet, amely pontosan meghatározza a monitoringbizottságok feladatkörét, valamint azokat a legfőbb elveket, amelyeket a tagállamnak a bizottság összetételekor figyelembe kell venni. A jogi érv, amit szeretnék hangsúlyozni, az, hogy a monitoringbizottság az EK rendelet értelmében a magyar közjog szempontjából értelmezhető felelősséggel nem rendelkezik, hanem véleményező, javaslattevő funkciója van, ebből következően olyan jogosítványokat sem kaphat, amelyek majd a későbbiek folyamán döntési vagy egyetértési jognak minősülnek.
Ami pedig a bizottság összetételét illeti - ez jelen pillanatban az Új Magyarország vidékfejlesztési program 225-230. oldalán megtalálható a magyar nyelvű szövegben, és az interneten is fönn van ez a szöveg -, erre részletes javaslatot teszünk. Ezt viszont folyamatosan egyeztetjük a Bizottsággal, és amikor a programot jóváhagyjuk, ezzel egyidejűleg a Bizottság struktúráját, illetve összetételét is az Európai Unió Bizottsága el fogja fogadni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő urat illeti a szó.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Kollégák! Az európai elképzelés szerint három szinten kell szabályozni a források elosztását: van a törvényhozás szintje, van a végrehajtó hatalmi ág és van a társadalmi kontroll intézményrendszere. A monitoringbizottság a társadalmi kontroll intézményrendszerét testesíti meg, és ennek következtében az összetételében érvényesíteni kell az adott érintett érdekcsoportok képviseletét. Valóban nem döntéshozó szervről van szó, ennek következtében fölfoghatatlan, hogy miért kéne ebben a testületben a végrehajtó hatalmi ág képviselőinek a többségét biztosítani.
Ami pedig azt illeti, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban megtalálható az erre vonatkozó elképzelés, az egyáltalán nem zárja ki ezt, sőt azt gondolom, ez egy olyan fontos kérdés, hogy valóban törvényi szinten kell szabályozni. Egyébként említést is tesz magáról az intézményről a törvénytervezet egyetlenegy helyen, amikor azt mondja, hogy a miniszter döntési jogkörébe tartozik, hogy ennek a monitoringbizottságnak az összetételét meghatározza. A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy egyrészt a törvény maga nevesítse, hogy mi ez a monitoringbizottság; ez egy olyan fontos intézmény az európai intézményrendszerben a vidékfejlesztéssel kapcsolatban, amelyet nem lehet nem említeni és nem definiálni törvényi szinten a jogosítványaival és összetételével együtt.
Másrészt pedig - és egy másik módosító indítvány is utal erre, ami később majd ehhez kapcsolódik - aggályos, ha a végrehajtó hatalmi ág képviselője határozza meg ennek a társadalmi kontrollt megtestesítő szervezetnek, ennek a monitoringbizottságnak az összetételét. A javaslat tehát arra vonatkozik, hogy törvényi szinten szabályozzuk a monitoringbizottság garantált összetételét; annyit írjunk elő, hogy köteles legyen a végrehajtó hatalmi ág képviselője az érintett társadalmi csoportokkal e tekintetben egyeztetni, delegált módon jutnak a képviselők a monitoringbizottságba, mert ezek a csoportok maguk a saját szabályaik szerint határozzák meg, hogy kik képviseljék az adott társadalmi csoportokat, és ezt követően majd a miniszter mint a végrehajtó hatalmi ág képviselője kiadja a megbízásokat a monitoringbizottságban való részvételre. Erre vonatkozik ez a javaslat.
Az európai rendszer, amire hivatkozik a főosztályvezető úr, gyakorlatilag egy ugyanilyen konstrukciót ír le, semmiben nem ellentétes ez a javaslat azzal, amit az európai rendszer egyébként e tekintetben számunkra javasol; arról szól a történet, hogy a törvényhozás szintjén kell szabályozni, és nem a végrehajtó hatalmi ágnak kell ennek a társadalmi kontrollszervezetnek az összetételét meghatározni. Elmondtam ennek az érveit korábban, nem szeretném megismételni.
Annyit talán még egyszer rögzíteni szeretnék ennél a módosító indítványnál, hogy amennyiben az államigazgatás maga tölti föl a monitoringbizottságot és biztosítja saját magának a többséget a szavazásoknál, akkor értelmét veszti a társadalmi monitoringszervezet, hiszen az irányító hatóság vagy a kormány gyakorlatilag a saját előterjesztéseit a saját munkatársaival szavaztatja meg vagy vetteti el. Ezt nem nevezhetjük Európában társadalmi kontrollnak, tehát az alapelvei sérülnek az európai társadalmi egyeztetésnek és monitoringnak. Ezt próbálja korrigálni ez a javaslat azzal, hogy törvényi szinten kívánja szabályozni a monitoringbizottság összetételét és bizonyos értelemben jogosítványait, egy nagyon szolid, visszafogott javaslatról van szó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Ángyán képviselő úrnak. Herbály Imre alelnök úr kért szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én méltányolom Ángyán képviselő úr módosító indítványát, és egy esetben tudnám is támogatni: ha fele-fele arányban vennének benne részt, tehát konszenzuális lehetőség alakulna ki a monitoringbizottságban. Ugyanis azt gondolom, hogy ha nincs jelentősége annak, hogy hogy szavaznak, mert úgysem tudja leszavazni az adott ügyen a kormányt vagy a minisztériumot a monitoringbizottság, akkor inkább csak azért kellene minél szélesebb körből meríteni, hogy kellő összevetés alakuljon ki az érdekképviseleti szervezetek, a szakmai szervezetek és a kormányzat között, de itt nem erről van szó. Arról van szó ebben a módosító indítványban, hogy lehetőleg - elnézést, ez most egy olyan feltételezés, amit nyilván nem így gondolt a képviselő úr - alakuljon ki egy olyan helyzet, hogy ne fogadják el a kormánynak az adott témában egy adott időszakban tett jelentését, és ebből alakulhasson ki valami, ami fölkavarja a kedélyeket. Ha nem erre gondolt a képviselő úr, akkor elnézést kérek, de azt gondolom, az eddigi monitoringbizottságokban is az érdekképviseletek többsége elfogadta általában az FVM-nek az adott témában tett jelentését. Volt egy szervezet, aki nem így állt hozzá, és ezért tűnhetett úgy, hogy sokkal nagyobb volt a kormányzati többség, mint az érdekképviseletek ellenvetése. Úgyhogy nem vagyok benne biztos, hogy ez lenne a célja a monitoringbizottságnak; a monitoringbizottság a célját akkor is eléri, ha közel azonos arányban vesznek részt benne az állami és az érdekképviseleti szervezetek képviselői.
Én általában szoktam venni azokat az üzeneteket, amik előre viszik az ügyet - erre példaként mondhatom az adatvédelmi ügyben tett közös erőfeszítésünket -, de ezt inkább egy konfrontatív módosító indítványnak tekintem, amit ha nem így gondolt a képviselő úr, akkor elnézést kérek, nem feltétlenül akarok itt politikai vitát gerjeszteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Remélem, hogy nem politikai vitát kezdeményezünk a módosító indítványok kapcsán.
Bagi Béla urat illeti a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Hát ebből politikai vitát még akarnánk sem tudnánk csiholni, mert amennyire az érdekvédelmi szervezetek sokszínűségét nézzük, akik eddig is részt vettek ebben a monitoringbizottságban, nagyon nehéz lenne őket definiálni a mai politikai paletta szerint, hanem inkább a sajátos érdekeik jelennek meg azzal a vehemenciával, hogy odaküldik őket, és ez lehet, hogy esetenként kaphat egy ilyen színezetet vagy felhangot. Én nem nagyon aggódnék a mindenkori hatalom érdekérvényesítő képességéért, mert remélhetőleg egy hosszabb távú monitoringbizottság alakulna meg egy ilyen kombinációban, amit most itt kiizzadunk magunkból. Nem tartom egészségesnek, ha ezt a mindenkori hatalom akarata - elnézést a hatalom jelenlévő képviselőitől -, esetenként kényelmi szempontok is vezérlik. Küzdjenek már meg az igazukért, ne mint kés a vajon menjenek át a gondolataik, amiket, hangsúlyozom, lehet, hogy egy kis munkával finomítani is lehetne. Az ember természete már csak olyan, hogy a könnyebb ellenállás irányába dolgozik; miért is dolgozzon át egy anyagot hétvégén, amikor sokkal jobb programja is lenne, minthogy a monitoringbizottságnak engedelmeskedve a hétvégéjét rá kelljen szánnia egy brosúra átdolgozására? Az egyéb szintek mind a kormány kezében vannak, egyedül ez van a társadalmi szinthez kötve. Hangsúlyozom, hogy ha most a helyetekben ülnék, én nem tudnám megszínesíteni politikai oldalról ezt az egész érdekképviseleti társaságot, tehát bátran föl lehetne vállalni, hogy tényleg legyen a mindenkori hatalomnak, az előterjesztőnek és aztán majd értelemszerűen a Brüsszelben ezt képviselőnek egy társadalmi kontrollja még időben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a kormányoldalról nincs reagálás (Nincs.), akkor Ángyán József képviselő urat illeti a szó.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Semmiféle politikai szándék nincs a dolog mögött, ezt hadd szögezzem itt le. Pusztán abból a tapasztalatból fogalmaztam meg ezt az indítványt, amit én három éven keresztül a monitoringbizottságban végigéltem, amikor is az előterjesztő, az irányító hatóság képviselője, ha megszámolta, hányan vannak ott jelen, akkor nyugodtan hátradőlhetett a székén és mehetett a vita négy órán keresztül. Nyújtó államtitkár úr hátradőlve, mosolyogva fogadta az érvelését az embernek, mert biztos lehetett abban, hogy a saját munkatársai igennel fognak szavazni, miután kötelezve is voltak arra, hogy igennel kell szavazniuk. Furcsa is lett volna, ha a saját beosztottjai azt mondták volna az előterjesztésére, hogy azt módosítani kéne - nem mondhatták, és nem is mondták. Voltak olyan kényes helyzetek - ezt muszáj itt elmondani -, amikor is nyilvánvaló volt a beosztottaknak is, hogy marhaság az előterjesztés. Bocsánatot kérek, hogy ilyen durván fogalmazok, de nem voltak abban a helyzetben, hogy leszavazhassák, a társadalmi oldal, a tényleges érdekképviseleti oldal pedig nem volt elég erős ahhoz, érvelhetett órákon keresztül, hogy a szavazataival egy hibás döntést vagy egy rossz irányt korrigálni tudjon.
Azok a programok a jók - és ezt tényleg őszintén mondom -, ahol valamiféle konszenzusra lehet jutni az érintett csoportokkal. Ez a helye a konszenzusteremtésnek. Ha az irányító hatóság többségével határozzuk meg a végeredményt a szavazásokat illetően, akkor nincs ilyen lehetőség, azt a lehetőséget elveti ezzel a kormány, hogy valamiben is egyezségre tudjunk jutni. Akkor jönnek olyan fiaskók, baklövések, mint amikor - sosem felejtem el azt a vitát - a vidékfejlesztési terv forrásátcsoportosítási kérelme körül zajlott a vita, és maga a vidékfejlesztésért felelős bizottság szavazott úgy, hogy vigyék el innen a pénzt, legyenek szívesek, máshova. Az emberek maguk tudathasadásos állapotban voltak, de többségi szavazatot kapott ez az előterjesztés, amit aztán Brüsszel később vissza is utasított. Akkor Németh Imre miniszter úr este még nyugodtan be is jelentette a rádióban, hogy 75 százalékos támogatottságot kapott az előterjesztés a monitoringbizottságban, ahol ekkora többsége volt az előterjesztőnek. Furcsa lett volna, ha nem ekkora lett volna a támogatottsága ennek az előterjesztésnek.
Tehát egyszerűen azért, hogy ne utólag kelljen súlyos árat fizetni és korrigálni a programokat, hogy reális egyeztetési lehetőség legyen ezen az egy szinten, a társadalmi érdekegyeztetés szintjén, a társadalmi érdekcsoportok képviseletének kellene többséget biztosítani a monitoringbizottságban, szemben az előterjesztővel. Legyen köteles egyeztetni, legyen köteles átgondolni a következményeket, legyen köteles a különböző csoportok érdekeit mérlegelve döntéshozatalra előterjeszteni egy ilyen anyagot. Ezt nem kell megtennie abban az esetben, ha egy olyan összetételű bizottságot állít föl az irányító hatóság, ami a saját embereiből áll, és ez így néz ki jelenleg. Higgyétek el, jobban járunk, ha itt, ezen a fórumon megteremtjük a tényleges érdekegyeztetés feltételeit, mintha utólag kell az ország presztízsét is rontva kifelé korrigálnunk ezeket a döntéseket. Ezt itt megtehetnénk törvényi szinten szabályozva az arányokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez egy generális kérdés, úgyhogy tisztelt bizottság, elnézést, de ezt most ki kell, hogy vitassuk.
Herbály alelnök urat illeti a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én továbbra is amellett vagyok, hogy találkozzunk ma a minisztérium képviselőjével, próbáljunk egy egyezséget létrehozni és azt még a mai nap folyamán bizottsági módosítóként behozni. (Horváth Zoltánné: Ma összeülünk még egyszer?) Akkor csak holnap lehet, tehát holnap bizottsági módosítóként próbáljuk meg ezt előterjeszteni. Én pillanatnyilag úgy érzem, hogy nem lehet a múltbeli eseményekre azt mondani, hogy azok most biztos meg fognak ismétlődni és egy fele-fele arányban létrejövő bizottsági és kormányzati összetételnél a konszenzus biztosabban megteremthető, hisz' ebben az esetben kényszer alakul ki a felek között abban a vonatkozásban, hogy értsenek egyet. Ebben a konstellációban egy meg nem értés alakulhat ki részben a kormányzat és az érdekképviseleti szervek között, részben az érdekképviseleti szervek között is versengés indulhat bele, a fele-fele arány esetében viszont a kitárgyalás kényszere sokkal nagyobb. Én ebben tudnék javaslatot tenni, és kérem, hogy ezt méltányoljátok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsolj!
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy fogadjuk el Herbály Imre alelnök úr javaslatát, ugyanis véleményem szerint nemcsak a kétharmadon, illetve az 50-50 százalékon kell vitatkozni, hanem a szövegezésen is. Olyan, hogy "országos vidékfejlesztési szervezetek", nincs. Vagy: "agrárszakmai érdekképviseleti szervezetek" - agrárszakmai szervezet van országos, érdekképviselet is van országos, de azt, hogy "országos vidékfejlesztési szervezetek", taglalni kellene. A másik az "országos esélyegyenlőségi szervezet" - vagy civil szervezeteket mondunk, vagy társadalmi szervezeteket. Én azt gondolom, jó az, amit Herbály alelnök úr mond, egyeztessük ezt az arányt is, beszéljünk róla ugyanúgy, ahogy beszéltünk a vitában az adatvédelemről. Érdemes lenne szövegszerűen is egyeztetni és tisztázni ezeket a fogalmakat. Én tudom, hogy a professzor úr mire gondol, de egy törvényszövegben csak pontosan és helyesen fogalmazhatunk, mert ha nem jól fogalmazunk, akkor nem lesz normálisan benne, és utána lesz vita arról, hogy igen vagy nem, az a szervezet, vagy nem az a szervezet.
Köszönöm, alelnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen Csontos János képviselő úrnak a javaslatot. A kormány képviselője kíván szólni. Megadom a szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, alelnök úr. Mielőtt szavazásra kerül sor, engedjék meg, hogy pár gondolattal próbáljam bővíteni az eddig elmondottakat. Két dologra szeretném fölhívni a tisztelt elnök úr és a tisztelt bizottság figyelmét.
Az egyik az, hogy amikor az előterjesztő álláspontját a monitoringbizottsággal kapcsolatosan megfogalmaztam, egyértelműen abból indultam ki, hogy a törvény a 1698/2005-ös EK rendelet szerinti monitoringbizottsági feladatkör tekintetében kíván bizonyos hatásköri kérdéseket rendezni. Az Ángyán képviselő úr által kidolgozott koncepció viszont két elemből áll. Ez a kettő szoros kapcsolatban van egymással, ezért szeretném, ha egyértelmű lenne. Az egyik az, hogy a bizottság összetétele milyen legyen. A másik az, hogy ő döntési jogkört akar adni a bizottságnak, holott egyértelműen szeretném rögzíteni, hogy az EK rendelet értelmében nincs döntési jogköre. Erre bátorkodtam utalni, hogy a monitoringbizottság ebben a formájában nem rendelkezik közjogi felelősséggel semmilyen döntése tekintetében. Ez az egyik dolog.
A másik pedig: szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy az irányító hatóság vezetőjét, jelen esetben a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert az egész program végrehajtásáért egyszemélyi felelősség terheli, és ezt a felelősséget nem háríthatja át a monitoringbizottságra. Ebből viszont az is következik, hogy a monitoringbizottság nem hozhat olyan döntést, ami az irányító hatóság vezetőjének bármi nemű döntési kompetenciáját és felelősségét korlátozza.
Még egy dolgot szeretnék elmondani. A bizottsági üléseken kialakul valamilyen álláspont - többségi, kisebbségi, satöbbi -, de az Európai Unió Bizottságának képviselői mindig ott vannak, mindenről tudomást szereznek, és nem feltétlenül értenek mindenben egyet. A kisebbségnek nemcsak a kormányzati oldallal való vita során van lehetősége arra, hogy álláspontját képviselje, hanem ha az meghallgatásra talál, akkor valószínű, hogy nekünk a Bizottság szintjén kell bizonyos véleményünket megvédeni, ami vagy sikerül, vagy nem. Ilyen háttér-információk és háttérmegfontolások alapján nem támogatjuk ezt a módosító javaslatot, és nagyon alapos megfontolásra hívom fel magunkat is abban a vonatkozásban, hogy a monitoringbizottság jövőbeni feladatát és összetételét ezen információk ismeretében hogyan alakítjuk ki.
Köszönöm szépen, hogy ezeket elmondhattam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről további hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Átadnám az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Jakab István alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csupán egyetlen gondolat erejéig Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr szavai okán kértem szót. Pontosan azért, mivel döntési kompetenciája nincs, a monitoringbizottság jelzése a nyilvánosság felé, jelzése az IH vezetője felé, hogy abban az adott kérdésben a többség milyen álláspontot képvisel, fontos. Viszont ha a tárca alkalmazottaiból áll a többség, vagy a kormány tagjainak különböző képviselőiből, akkor ezt a jelzést sem képes megadni az IH vezetőjének. Ebben kell nekünk sokkal mélyebben végiggondolni a dolgokat, ebbe az irányba is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy kíván-e még valaki részt venni a vitában. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor megadom a szót kormány képviselőjének, és visszaadom az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az előterjesztő álláspontja a 2. pontban lévő javaslattal kapcsolatosan továbbra is az, hogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. (Herbály Imre: A 6. pontról is szavazunk most, mert összefügg ezzel.) Mivel ez összefügg a 6. pontban lévő módosító javaslattal, most a 2. pontról és a 6. pontról együtt szavazunk. Aki ezeket támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 3. pont következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs.) Szavazás következik. Ki az, aki a 3. pontban lévő módosító javaslatot támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A 4. pont következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
Az 5. pont következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, és ez összefüggésben van a korábbi döntésekkel. (Herbály Imre: Semmivel nincs összefüggésben, de mindegy.) Elnézést, azért van összefüggésben, mert a monitoringbizottságról és a monitoringbizottság döntési jogkörével kapcsolatos.
ELNÖK: Ángyán József képviselő úr kért szót. Megadom a szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez a módosító indítvány arra tesz kísérletet, hogy törvényi garanciákat szerezzünk arra, hogy a technikai segítségnyújtás keretben a program lebonyolítására rendelkezésre álló források egy része odajuthasson azokhoz a csoportokhoz és érdekképviseleteihez, akik majd célcsoportjai lesznek ennek a vidékfejlesztési tervnek. Ebből tudnak tanácsot adni, segítséget nyújtani, képzéseket szervezni, és leginkább ők tudnak odajutni ezekhez a csoportokhoz. Ezért a javaslat arra vonatkozik, hogy a miniszternek, mielőtt eldönti, hogy milyen módon osztja szét ezt a technikai segítségnyújtás keretet, ami nem kis összeg - hét évre 55 milliárd forint a programlebonyolítás költsége jelenlegi áron számolva -, legyen egy kötelezettsége, hogy ezekkel a csoportokkal és érdekképviseleteikkel egyeztessen, próbáljon konszenzusra jutni abban, hogy hogyan osztja szét ezt a forráskeretet, amiből az adott csoportokat el lehet érni és segíteni lehet nekik, hogy le tudják hívni ezeket a forrásokat. Semmi mást nem tesz ez, mint erre ad javaslatot.
Egyébként is talán rossz üzenete lenne magának a törvénynek, ha egyszerűen azt deklarálná, hogy efölött a miniszter rendelkezik, mert jelenleg ezt deklarálja, hogy az 55 milliárdos forráskeretet a miniszter saját hatáskörben osztja el, saját hatáskörben dönt róla. A törvény nem mond semmi mást, a szövegben annyi van, hogy a miniszter dönt ennek a forráskeretnek a szétosztásáról. Nem tudom, hogy ez szerencsés-e egyébként. Megint csak arra szeretnék utalni, hogy a későbbi feszültségeket sokkal egyszerűbb előzetesen kezelni, megállapodni, szétosztani a forrásokat az érintett csoportok között és rájuk bízni, hogy ők segítsék a saját gazdáikat hozzá ezekhez.
Ugyanez az elv vezérelt, amikor a monitoringbizottság összetételére is javaslatot tettem. Azt gondolom, hogy ha ilyen konszenzus van, az nyugodtan odavihető a monitoringbizottság elé, ráteheti a monitoringbizottság is a pecsétjét és azt mondhatja: igen, támogatom, hogy a technikai segítségnyújtás keretet így osszuk szét az érintett csoportok között, hogy segíteni tudják a gazdákat a programhoz való csatlakozásukban. Erről szól ez a javaslat, semmi másról.
Köszönöm szépen. (Megérkezik Font Sándor.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. További bizottsági észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, szavazás következik. Aki támogatja a 4. pontban lévő módosító javaslatot, az kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Közben megérkezett Font Sándor elnök úr, átadom neki az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszöntöm a bizottság tagjait, a minket segítő kollegákat és a bizottság munkáját figyelemmel kísérőket. Elnézést, hogy így, később bekapcsolódva a munkába veszem át az ülés vezetését, de az egyik szakirányú törvényünkről most volt egy parlamenti, tévéközvetítéses beszélgetés, úgyhogy többen a bizottságból ott voltunk.
A 7. pontban lévő módosító indítvánnyal folytatnánk, amit Herbály Imre és Kis Zoltán nyújtottak be. A kormány véleményét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény a bizottsági tagok részéről? (Nincs.) Én indoklást kérnék szépen hozzá.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az eredeti szöveg egy teljes körű, minden eljárásrendre kiterjedő jóváhagyási kötelezettséget írt volna elő, ami viszont teljesen fölösleges, mert nem kell minden kisebb jelentőségű belső eljárásrendet jóváhagyni. Az akkreditációs folyamat részeként eldönthető, hogy mely kiemelkedő fontosságú eljárásrendek előzetes jóváhagyására kell sort keríteni. Ez gyorsítja, egyszerűsíti a jóváhagyási, illetve az akkreditációs folyamatot.
ELNÖK: Tehát önmaga fogja ezt meghatározni? Nekem az a megfogalmazás, hogy "az általa meghatározott körben" egy kicsit furcsa.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, mert az eredeti törvényszöveg azt mondta volna ki, hogy minden eljárásrendet és minden szerződést jóvá kell hagyni, ez viszont egyszerűsíti, mert teljesen fölösleges egy többlet szakértői kapacitást kiépíteni. Például annak, hogy az ügyirat-kezelési szabályzata milyen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, túlságosan nagy jelentősége nincsen, de annak, hogy egyébként az adott jogcím eljárásrendje hogy van, viszont igen. Az eredeti szöveg egy szélesebb körű jóváhagyási kötelezettséget írt volna elő, ami teljesen fölösleges.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 8. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjének álláspontját kérem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 9. pontban Ángyán József, Herbály Imre, Karsai Péter, Kis Zoltán és Medgyasszay László egy ötpárti indítványt terjesztettek elő. A kormány véleményét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény a bizottság részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki ezt a javaslatot támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 10. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán indítványa szerepel. A kormány álláspontját kérem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 11. pontban Simon Gábor és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány képviseletét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e a bizottság részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja a 11. pontban lévő indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen - egyharmadot sem kapott.
A 12. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán indítványa szerepel. A kormány képviselőjének álláspontját kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy gyakorlatilag csak egy visszahivatkozásban módosul-e ez az egész és különben ugyanazt az adatot kérjük el.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre is ki akarjuk ezt terjeszteni; az eredeti szöveg hibás volt.
ELNÖK: Értem, mert ott nevesítetten magánszemély volt. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Egyhangú.
A 13. pontban Örvendi László, Ángyán József és Kispál Ferenc képviselő urak együttesen terjesztettek elő indítványt. A kormány képviselőjének álláspontját kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel?
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Indoklást kérnék.
ELNÖK: Indoklást kérünk először.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az Európai Unióban általánosan elfogadott támogatásbírálati elv az úgynevezett FIFO elv - first in first out -, ami azt jelenti, hogy a beérkezés sorrendjében. Ezt a rendszert nem bevezetni és nem működtetni szerintem ellentétes lenne a közösségi jogszabályokkal és gyakorlatilag is nagyon megnehezítené a végrehajtást.
Ami viszont az előterjesztő indoklásában szerepel, hogy akik közelebb vannak a tűzhöz, azok az információkhoz hamarabb hozzájutnak, azzal kapcsolatban szeretném jelezni, hogy az egyeztetés során éppen a Gazdakörök tettek egy olyan javaslatot, és ezt át is vettük a törvényjavaslatba, hogy igenis a törvény végrehajtásában résztvevő szervek felelőssége az, hogy mindenki számára az információkhoz való hozzájutás egyenlő esélyét megteremtsék. Úgy érzem, amennyire lehet, a törvény ezt a garanciát megteremti. Már csak azért is, mert minden egyes eljárás és kifizetés az Európai Unió által szigorúan ellenőrzött, kontrollált, tehát nem nagyon van lehetőségünk arra, egyetlen szervnek sincs meg a lehetősége arra, hogy ne a törvényeknek megfelelően járjon el.
ELNÖK: Hát a gyakorlat sajnos erősen rácáfol erre az álláspontra, ezt ön is tudja. Előfordult olyan, hogy a meghirdetést követő napon a postaládába beejtett pályázat elvitte az összes pályázati pénzalapot. Csak megjegyzem, hogy most a szőlőkivágási támogatásnál néhány megyében arra hívják föl bennfentes, államigazgatásban dolgozó személyek az esetleges pályázók figyelmét, hogy már elfogyott a meghatározásra még nem is került kvótamennyiség, az a közel 2000 hektár. Tartok tőle, hogy amikor meg lesz hirdetve, azon a napon úgymond még senki nem is ismerheti a feltételeket, de már akik valamiért ismerik, azok részéről beesik mondjuk 2000 hektár kivágási támogatási kérelem. Tehát ha ezt az elvet hagyjuk meg, akkor így lesz ezek után is: mire a gazda elolvashatná, addigra már rég elveszett a pályázati pénzalap.
Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez az előterjesztés nem vonja kétségbe azt, amit a főosztályvezető úr mondott, ugyanis az Európai Unió nyilván ellenőrzi azt, hogy szabályosan kötötte-e meg valaki a szerződést az állammal vagy az állam az adott pályázóval. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán ki tud pályázatot beadni. Nyilvánvalóan normálisabb és jobb az a módszer, amikor egy adott időszakot szabunk meg, hogy be lehessen adni a pályázatokat, mert ebben az esetben a pályázat minősége döntheti el - rangsorolhatók a pályázatok, mérlegelhetők az előnyei, hátrányai a pályázatoknak, sorba szedhetők és eldönthető, hogy tartalmilag melyik a jobb pályázat -, hogy melyik nyer. Ha a beérkezési idő dönti el, hogy ki nyer, akkor óhatatlanul fölmerül az, amit az indokoló részben is írtam, hogy bennfentes információ alapján lehet nyerni; gyakorlatilag ott kell állni a meghirdetés pillanatában kész pályázattal, és ha bent van ez a pályázat, akkor automatikusan nyert, mert előbb érkezik, mint egy mondjuk a két nap múlva érkező, sokkal értékesebb pályázat, ami a célokat sokkal inkább megvalósítja. Tehát nem igazán megfelelő módszer akár a beérkezési sorrend, akár a benyújtási sorrend alapján történő döntés, minőségi pályázatbírálásra nincs lehetőség ebben az esetben. Márpedig azt szeretnénk, hogy azok a pályázók kerüljenek be az adott körbe, akik a pályázatban meghatározott céloknak megfelelő pályázatot nyújtanak be, és ne azok, akiknek a reflexei gyorsabbak vagy az információi jobbak azokkal szemben, akik esetleg később jutottak ehhez az információhoz.
Nem ellentétes az európai gyakorlattal ez, amit én mondok, sőt nagyobb garanciát ad arra, hogy az európai és a hazai forrásokat valóban azokra a célokra és olyan pályázatokra költsük el, amelyek tartalmilag és minőségükben jobban megfelelnek ennek a célnak. El szeretnénk kerülni ezzel a módosítással azt, hogy más szempontok szerint lehessen a hazai és az európai közpénzeket fölosztani akár jóhiszeműen is. Elképzelhető az is, hogy véletlenül kerül be rosszabb pályázat gyorsabban és egy jobb pályázat később, és ennek nincs semmilyen bennfentes információtartalma. Automatikusan nyertessé teszi ez a rendszer a gyengébb, de gyorsabb pályázatot a jobb, de később beérkező pályázattal szemben, tehát még csak rosszhiszeműnek sem kell lenni ahhoz, hogy lássuk, hogy ez egy rossz módszer a pályázatok elbírálása esetén, ezért javasoljuk ezt kivenni ebből a törvénytervezetből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Czerván képviselő úr jelentkezett, majd Örvendi László képviselő úr.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném megerősíteni azt, amit Ángyán képviselőtársam mondott. Azzal egyetértek, hogy valamennyi szereplőnek, politikának, érdekképviseleteknek, szakmai szervezeteknek kötelessége az érintettek figyelmét felhívni időben arra, hogy ha egy pályázati lehetőség vagy bármilyen lehetőség megnyílik, és nyilván az érintetteknek elemi érdeke, hogy ezt minél előbb megtegyék, ha lépni akarnak, de az az érvelés ellentmond ennek, amit Ficsor államtitkár úr mondott, amikor arról volt szó az egyik bizottsági ülésen, hogy milyen pályázati lehetőségek lesznek. Úgy tudom, az első négy pályázat is úgy lesz kiírva, hogy április valahányadikától 30 nap áll majd rendelkezésre a pályázat benyújtására, tehát nem értem, hogy miért kell ezt a sorrendiségi feltételt betartani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Örvendi László képviselő úr következik.
ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nézzük, mi volt az eddigi gyakorlat a pályázatok elbírálásában. Kitűztek egy benyújtási határidőt, benyújtották a pályázók a pályázataikat, összeült a bizottság, elbírálta, és a legjobbak kapták meg a pályázók közül azt a pénzt, amelynek segítségével megvalósították a beruházásaikat. Most ennek alapján nem lesz mérlegelési lehetőség, hanem amilyen sorrendben jönnek, úgy bírálják el a pályázatokat; ma jön egy pályázó, tíz nap múlva jön egy másik, de az első esetleg egy sokkal gyengébb, kevésbé értékes beruházásra már megkapta azt a pénzösszeget, ami a másik pályázó esetében sokkal nagyobb gazdasági haszonnal járna az adott térség számára. Ezért gondoltuk úgy, hogy ne változtassunk, vegyük elő a régi, jól bevált módszert; nem szabad sutba dobni mindent azért, mert már az Unióban vagyunk, hanem végre kell ezt hajtani. Az, hogy az információ bizonyos körökben jobban terjed, mindnyájunk előtt ismert; az IKA már termelői csoportokat szervez azért, mert a termelői csoportok kapnak támogatást, nem a beszerző és értékesítő szövetkezetek, holott ebből van több. Szóval minden bizonyíték itt van, minden azt mutatja, hogy bennfenntességgel hamarabb lehet előnyt szerezni, ezért azt javaslom, állítsuk vissza azt a rendszert, hogy bejönnek a pályázatok, összeül a bizottság, és a bizottság dönt, hogy kik kapnak ebből a pénzösszegből, esetleg még arányosítással is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy szempont még eszembe jutott. A főosztályvezető úr arra hivatkozott, hogy épp a Magosszal folytattak tárgyalásokat, és mondjuk így, garanciákat adott a tárca arra, hogy egyenlő mértékben jutnak hozzá a különböző szervezetek az információkhoz. Önről nem tételezek fel semmi hátsó szándékot, de ennek garanciáit a törvény nem tartalmazza. Erre vonatkozóan nem tudom, hol tud rámutatni főosztályvezető úr arra a pontra, ami ezt tényleg jogi garanciákkal körbebástyázza úgy, hogy az a kéznyújtás, ami a Magosz és a tárca képviselői között megtörtént, jogilag garantáltan, alátámasztottan, működőképesen valóban biztonságot teremtsen az információk teljes azonos hozzájutási lehetőségeit tekintve. Mondom még egyszer, annyit szeretnék nagyon hangsúlyozottan megjegyezni, hogy a minőségi pályázatkiválogatásnak nem az az eszköze, hogy ki az, aki gyorsabban bedobja a postaládába a pályázatát; szent meggyőződésem, hogy ezt a pénzt értelmesen úgy lehet felhasználni, hogy ha valóban a tartalmi szempontok szerint egy adott időszakban benyújtott pályázatokat rangsorolunk, ha elfogyott a pénz, akkor a többit forráshiány miatt elutasítjuk, és nem azokat utasítjuk el, akik egyébként jó pályázatot adnának be, de a reflexeik lassúbbak.
ELNÖK: Borenszki Ervin, majd Bedő Tamás.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Érdeklődéssel hallgatom ezt a vitát. Az az érzésem támadt közben, hogy itt valakik bennfentesek, és csak őnekik szivárognak ki információk, míg másoknak ez nem adatik meg. Ez az érvelés egyik oldala. Valószínűleg - ahogy említették az előttem felszólalt bizottsági tagok - az eddigi rossz tapasztalat involválja ezeket az érzéseket. Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha tényleg hosszú távon gondolkodunk és ezt a törvényt nem egy kormányzati ciklusra alkotjuk, akkor eleve elrendelt lenne, hogy a bennfentesek mindig ugyanaz a kör. Meg vagyok róla győződve, hogy az egyik oldal is, a másik oldal is - a Magosz által képviseltek is - jut ilyen-olyan módon információhoz. Ez hozzátartozik ahhoz, hogy az embernek az információhoz való hozzáférési szabadsága megvan, nem lehet rátukmálni információt arra, aki nem is érdeklődik a dolog iránt. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik pedig az, hogy az információ valóban nagyon fontos dolog, de talán még fontosabb az, hogy olyan szabályokat alkossunk, amelyek összhangban vannak az Európai Unió szabályozásával. Azt gondolom, hogy az eredeti javaslat nem megy szembe az európai szabályozással, tehát nem kell farkast látni ott, ahol éppen nincsen.
ELNÖK: Bedő Tamás!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Megpróbálom technikai oldalról megközelíteni a kérdést. Értem én az aggodalmat, mert ha a SAPARD-pályázatokra gondolunk, amikor mindenki beadta a pályázatokat, és ahogy egyáltalán felbontották azokat, úgy mentek ki a források - mert bizonyos hivatalok felállításával késésben volt a magyar állam és el kellett költeni a forrásokat -, de ennek az aggálynak a megoldása pont az lehet, legalábbis ha visszanézzük a történetét, hogy azért itt most a források évente több alkalommal jönnek be, jobban el vannak osztva. Tehát ha valaki később kapcsol és később adja be a pályázatot, annak nem kell attól tartania, hogy nem lesz további meghirdetés, mert az éves allokált összegek is többfelé vannak szétosztva, vagyis ilyen szempontból a jó pályázat pár hónappal később nyerhet. Itt az a kérdés, hogy az egyes jogcímeknél intézkedéscsoportonként hány éves meghirdetés lesz. Az eddigi információk szerint már ebben az évben is lesz négy vagy öt, tehát elég sok meghirdetés lesz, és így mindenki tudja, hogy marad pénz a hét év teljes időszakára. Értem az aggodalmat, hiszen a SAPARD-nál gyakorlatilag ötször ennyi pályázat bement, és senki nem mondott semmit, itt viszont azért időben szét vannak tagolva a pénzek, és így mindenki tudhatja, hogy az ő pályázata, ami az előzőben esetleg annak az időszaknak a forráshiánya miatt nem kaphatott támogatást, de jó pályázat, a következőben nyerhet támogatást. Tehát ez a legnagyobb fék ebben, hogy ne legyen bennfentes információ.
A másik pedig: most került négy jogcím kiírásra, egy hónapja fenn vannak az interneten, tehát bőven fel lehet készülni. Ezek aztán tipikusan nem olyan kiírások, amelyek többhónapos engedélyeztetési eljárást vonnának maguk után. Abban az esetben lehetne ilyen aggodalom, ami mondjuk hat-hét hónapig tart, de pont ezek a pályázatok - amelyeknek egyébként már a normaszövege olvasható az interneten - csak 2008-ban lesznek meghirdetve, tehát ha valaki kertészeti vagy állattartótelep-korszerűsítést akar, akkor bőven megvan rá az ideje, hogy felkészüljön, mert ez nagy vonalakban nem változik. Ha már a FIFO-módszert kitalálta az Európai Unió, akkor próbáljunk megfelelni neki, de úgy, hogy a saját korlátainkat bele tudjuk építeni, hogy valóban minden jó pályázat nyerjen előbb vagy utóbb.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Megfordítom a kérdést. Azt szeretném megkérdezni főosztályvezető úrtól és Tamástól is, hogy miért jobb szerintük ez a módszer, mintha adunk mondjuk két hetet vagy egy hónapot, hogy benyújtsák a pályázatokat, rangsoroljuk és kiválogatjuk a jobbakat. Meg tudják-e ezt nekem mondani? Nem az a kérdés, hogy lehet-e ilyet és az EU enged-e ilyen módszert, és nem tételezek fel semmi rossz szándékot. Mondják meg nekem, miért jobb az, hogy az első órában aki be tudja adni a pályázatát, az előnyben van ahhoz képest, aki csak a második órában tudja beadni. Magyarázzák meg nekem, hogy miért jobb ez annál, mintha kapnak egy határidőt, egy időszakot, azt mondjuk, hogy két hét vagy egy hónap, mérlegeljük a bírálati szempontok szerint a pályázatokat, sorba rakjuk őket és ameddig a forrás tart, a sorrend szerint megítéljük a pályázatokat. Azt mondják meg nekem, hogy ez miért jobb, ne azt, hogy lehet-e ilyet csinálni; persze, hogy lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bedő Tamás!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Nem szeretnék vitatkozni professzor úrral. Akkor fordítsuk meg a kérdést, hogy miért nem rosszabb ez a módszer. Egy előnye biztos, hogy lesz: a feldolgozás gyorsasága, tehát nem kell hónapokat várni egy pályázatnál. Mondjuk egy nagy értékű beruházásnál ez azért fontos a későbbiekben.
A másik pedig: én továbbra is azt mondom, hogy pont a forrás felosztásának, időbeni elhatárolásának köszönhetően nem fordulhat az elő, mint amire most céloztatok, hogy esetleg valakik már akkor tudnak bizonyos dolgokat, mielőtt még a normaszöveg valahol a minisztérium egy sarki szobájában el tud készülni. Pontosan ez a forráselosztás az, ami ezt alapvetően meggátolja, viszont a pályázatok elbírálását gyorsítja, hiszen a beadást követően kezdődik a pályázat elbírálása, és nem kell várni adott esetben több hónapot annak is, aki már időben szeretne egy beruházást végrehajtani. Tehát én ebben látom ennek a rendszernek az előnyét. Azt meg lehet, hogy nem nekünk kellene megmagyarázni, hogy ez miért jobb, ha az Európai Unió ezt a módszert szereti, de én úgy gondolom, hogy ebben a normaszövegben és ebben a jogszabálytervezetben a megfelelő korlátok benne vannak, hogy az ne fordulhasson elő, amire ti gondoltatok.
ELNÖK: Kispál Ferenc!
KISPÁL FERENC (Fidesz): Nagy előnyben vannak azok, akik összegyűjtötték azokat a gépeket, amelyek úgymond inkább a nagyüzemekben vannak, és azt várják, hogy a pályázat megjelenjen és azonnal bedobják. Ez egyértelmű, ez látszik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab István alelnök úr kért szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak néhány gondolat. Történelmi tapasztalataink tárháza kimeríthetetlen, elegendő gyakorlat van. Említésre került a SAPARD, mondhatnám az AVOP-ot, mondhatnám a többit. Tessék megnézni, hogyan sikerült az európai uniós agrárhitelcsomag felhasználása; mondhatom az arányokat - százalékok, milliárdok -, hogy a 230 milliárd milyen formában és hogyan hasznosult. Sajnos nincs monitoring, nem működött, és nem vonták le a következtetést belőle, hogy hogyan kellene most az újat megcsinálni; mert ha van ilyen, örülnék, ha a kormány képviselője elmondaná. Tessék megnézni, hogyan épültek meg a tárolók, erről is hosszan lehetne vitatkozni. Ha megnézzük, hogy most nagyságrendileg mekkora összeg került kiírásra, ez 200 millió forint. Ha négyszer megnyitják az ablakot, akkor 3,2 milliárd a teljes beruházási összeg. Tehát számolatlanul, korlátlanul forrás nem áll rendelkezésre, ezért nem véletlen a gazdáknak az a félelme, hogy bizony a keret kimerülhet. Nagyon jól szervezetten egyes befektetői csoportok és különböző cégek, akik erre beálltak már rég profi módon, pillanatokon belül befogadják a pályázatokat, és az a kör, aki a saját lehetőségeit sem biztos, hogy olyan gyorsan fel tudja mérni, kiesik, holott róluk sem lehet lemondani. Az Európai Unióban viszont a moduláció elvét is ismerik, tehát valahol azért át kellene gondolni, hogy szabad-e most mindenkit ebben a versenyben együtt indítani úgy, hogy IKA vagy Axiál, illetve a hozzájuk kötődő integrátorok, valamint a másik 50 százalékot jelentő önálló gazdák. Ez egy hosszabb polémiát jelent. Ezért kértük és kérjük, hogy ezt fontolják meg, mert különben csak azért, mert gyorsan, felkészülten egy pályázati csomagot lebontanak, az akár csomagként bezúdul és a forrás már el is tűnik abban a kiírásban.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés (Senki sem jelentkezik.), akkor a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Részben a megszólíttatás, részben az elhangzott vita alapján - Ángyán képviselő úr kérte, hogy mutassam meg, a törvényben milyen garanciák vannak - először is azt szeretném elmondani, hogy ez a mostani törvényjavaslat kimondottan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy azokat a negatív tapasztalatokat amennyire lehet, a jogalkotás eszközeivel szűrjük ki, amelyek a SAPARD, AVOP, NVT és egyéb más nemzeti támogatások időnként eléggé zűrzavaros rendszeréből is adódtak. Tényleg nagyon sok példát lehet hozni. Önmagában az, hogy a törvényjavaslat alapelvi szinten számos kérdést megpróbál rendezni a törvényhozás szintjén, egy teljesen bevett dolog. Azon túlmenően, hogy a Ket. alapján nagyon szigorú eljárásrendek lépnek hatályba, amelyek alkalmazásához megvan a jogorvoslati rendszer, és azon túlmenően, hogy hónapokkal korábban a vonatkozó jogszabályokat föltesszük az internetes honlapra, és így mindenki számára kellő módon megvan a lehetőség, hogy hozzájusson az információkhoz, számos tájékoztatót is adunk.
Még egy külön jogi észrevételt szeretnék tenni. A 23. pontban lévő módosító indítványban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselő urak pontosan azt mondják ki, hogy érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani azt a pályázatot, amit a benyújtási időszakot megelőzően nyújtottak be, vagy ami elkésett, tehát ezek a jogi garanciák. Azt szerettem volna összességében mondani, hogy amit szakmai szinten jogi garanciaként össze lehet hozni, azt a magunk részéről megpróbáltuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Arra kérem a kormány tisztelt képviselőjét, hogy ami trivialitás, arra ne hivatkozzon, tehát ami a kiírási időszak előtt került benyújtásra és ami a lejárati határidő után került benyújtásra, azt a pályázatot nagyon remélem, hogy eddig is elutasították; ez nem magyarázata annak az indítványnak, amit itt három képviselőtársunk nyújtott be. Javaslom megfontolásra a szocialista frakciónak ennek az indítványnak a támogatását, mert különben kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy tudatosan alkalmazni fogják ezt.
Hiába mondja Bedő Tamás képviselőtársam, hogy a honlapra időben feltették, feltettek már most is átfogó, kitűzött szakmai célokat és esetlegesen annak megfelelő pályázati kiírásokat, ha jól emlékszem Ángyán képviselőtársammal, a korai nyugdíjaztatásra 0,46 százalékot, a fiatal gazdákra 0,38-0,4 százalékot tételeznek fel és írnak elő, hogy ennyi lesz a pályázati pénz. Akkor el tudják képzelni, hogy most, amikor végre megindul a korai nyugdíjaztatás, amit 2004-től elindíthattak volna, mennyi lesz rá a jelentkező, és a fiatal gazdák támogatására mennyi lesz a jelentkező? Hiába tudja a gazda, hogy igen, majd lesz ilyen, amikor a pénzalapnál már megbukik az egész rendszer. Utána jön az a gyanúsítotti felvetésünk, hogy igen, akik bennfentes információval rendelkeznek, a Közlöny nyomdából való kikerülésének napján fogják tudni, hogy most kell beadni a pályázatot, és abban az egy órában elfogy a pályázati pénzalap. Hiába mondja Bedő képviselőtársam, hogy hányan fognak hozzájutni ezekhez a támogatási fajtákhoz.
Sajnálatos módon nem tudok azzal sem egyetérteni, amit Borenszki képviselőtársam említett, hogy a gazdaszervezeteknek is vannak informális lehetőségeik az információ megszerzésére. Tisztázzuk: jelenleg szocialista-szabad demokrata kormányzati többség van, a bennfentes információkhoz nyilvánvalóan - ezt mindenki pontosan tudja - csak ez a kör tud elsősorban hozzájutni. Ezt ne is kezdjük el feszegetni, amióta világ a világ meg kormány a kormány, így működik. Erről rendezzünk vitanapot, ha kell, nem itt kellene megvitatni. Pontosan tudjuk, hogy hogyan működik a rendszer. Ezért tartjuk aggályosnak, hogy fölvállalja a szocialista frakció ennek az indítványnak az elutasítását.
Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lehet, hogy én nem figyeltem oda - Jakab alelnök úr panaszkodott, hogy fáradt nagyon; én is fáradt vagyok -, de itt azt látom, hogy is-is van, nem vagy-vagy. (Jakab István: Magánbeszélgetés volt.) Itt arról van szó, hogy is-is, tehát ha egyébként a beérkezés sorrendjét vesszük figyelembe, a rangsorállítás akkor is fennáll, meg az arányosítás is.
ELNÖK: Nem.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha határidőn belül van.
ELNÖK: Nem, rosszul értelmezi alelnök úr sajnos. A kormány innentől kezdve majd eldönti, hogy a négy felsorolt variáció közül melyiket alkalmazza, de ebbe már nem lesz beleszólásunk, mi csak törvényalkotóként most szólhatunk bele abba, amit így is kevésnek találunk, hogy mibe szólhatunk bele, mert innentől kezdve rendeleti úton kormányoznak. De ez legyen egy másik vitatémánk, csak ez majd bele fog tartozni, hogy eldöntik, melyiket alkalmazzák. Nem lepődnék meg, ha ez, amit mi javaslunk kivenni, számtalan esetben alkalmazásra kerülne a bírálatok során.
További kérdés, észrevétel? Bagi Béla jelentkezett. Képviselő úr, parancsoljon!
BAGI BÉLA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Még egy megközelítést ajánlanék a kormány és a kormánypártok figyelmébe, egy kicsit a hivatalnoki kar védelmében is. Ez a konstrukció lényegében - és elnézést, de tudjuk, hogy ami megtörténhet, az előbb-utóbb meg is szokott történni - az információkkal való kereskedés lehetőségét is fölkínálja a hivatalnoki kar részére. Tehát nem kell itt pártpolitikai vagy hatalmi pozíciókat keresni feltétlenül e mögött; akinek meglesz a kapcsolata akármilyen rangú hivatali alkalmazottal, az begyűjti ezeket az információkat, az pedig föl fogja kínálni, ez az időrendiség ezt magában hordozza. Talán a hivatali kar védelme érdekében is érdemes lenne ezt végiggondolni.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra teszem föl a 13. pontban lévő indítványt. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot kapott csak, a szocialista oldal nem támogatta ezt az indítványt.
A 14. pontban lévő indítványra térünk rá, amelyet Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők nyújtottak be.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy amit Herbály Imre és Kis Zoltán nevével látunk, az gyakorlatilag a minisztérium által is jóváhagyott indítványok kötegét taglalja-e.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, a kormány által jóváhagyott.
ELNÖK: A kormány is jóváhagyta, rendben. Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szeretném jelezni, hogy a hátralévő indítványoknál a tartózkodásunkkal fejezzük azt ki, hogy súlyos mulasztást vétett véleményünk szerint a 13. pontban lévő indítványnál a szocialista frakció.
Szavazunk a 14. pontban lévő indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 15. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 16. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 17. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslata szerepel.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 18. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 19. pontban Bagi Béla és Ángyán József módosító javaslata szerepel. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József, parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Abból az egyszerű alapelvből indul ki ez a konstrukció, hogy az állam és a gazda - legalábbis európai felfogás szerint - egyenrangú felek, akik szerződést kötnek bizonyos dolgokra. Az egyik oldala az, amit elvár az állam - ezt vállalja a gazda ebben a szerződésben -, a másik oldala az, hogy ezért az állam mit nyújt a gazda számára. Egyenrangú felek közt létrejövő jogviszonyról van ebben a fölfogásban szó, és ennek mások a jogkövetkezményei is természetesen, ha valaki nem teljesíti, hiszen egy szerződésnek mások a következményei. Az a konstrukció pedig, amit a kormány javasol, pedig az alattvalókra vonatkozó államigazgatási határozatot hozott, aminek természetesen megint mások a jogkövetkezményei. Ezért tisztelettel azt javasolom, hogy térjünk át egy olyan rendszerre, amelyben az egyenrangú felek, az állam és a támogatott gazda ötéves szerződést kötnek egymással, vagy a vidékfejlesztés esetén egy olyan futamidejű szerződést, amekkora időszakra vonatkozik a támogatás, tehát szerződésben rögzítsük a játékszabályokat és eszerint járjunk el, ne egyszerű államigazgatási határozatot hozzunk. Itt csak maga a cím módosul, a 21. pontban lévő indítvány fejti ki ennek a tartalmi részét. Tehát nem állunk meg ott, hogy elfogadja és kiértesíti, hogy támogatásra alkalmas, hanem egy hosszú távú szerződést köt az állam az ügyféllel az együttműködésről, ez a javaslat lényege. Azt szeretném kérdezni, hogy a kormány ezt a konstrukciót miért nem támogatja.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben egy teljesen pragmatikus és nem szakmapolitikai vagy más politikai megfontolás van. Kezdjünk el számolni: ha valaki már volt ügyvédnél és megpróbált a szerződéskötésre megszervezni egy időpontot, aláírni, papírokat leellenőrizni, igazolni a saját aláírási képességét, satöbbi, az tudja, hogy egy szerződésre minimum húsz percet vagy fél órát kell szánni. Egy Bács-Kiskun megye nagyságú területen, ahol van a környezetvédelemmel vagy környezetgazdálkodással összefüggő mondjuk 5000 darab pályázat, akkor ezt tessék beszorozni 5000-el - 5000 emberrel kell a helyszínen megszervezni, hogy oda beutazzon, aláírjon -, tehát ennek abszolút technikai okai vannak. Egy.
Kettő: hogy megfelelő garanciát kell adni, az való igaz, és jogelméletileg igaz, hogy ez alá-fölérendeltségi viszonyt feltételez az állam, illetve a közigazgatás bizonyos szervei és az ügyfél között, de amíg az állam jogszerűen jár el, addig senkit nem ér joghátrány. Ha pedig az állam valamilyen szinten megszegi a saját maga által alkotott szabályokat, akkor a bíróság előtt mellérendeltségi viszonyban vannak a felek egymással, tehát jogorvoslati lehetőség van. Abban a pillanatban, mihelyt a teljes rendszerünket átállítanánk szerződéskötéses rendszerre, olyan mértékben föl kéne duzzasztani az MVH létszámát és úgy megnövelni a költségvetését, hogy ezt technikailag nem tudnánk végrehajtani. Egyszerűen csak ennyi ennek a megközelítése, és ezért próbáljuk amennyire lehet, "lebutítani" az eljárásokat. Csak egy példa: aláírási címpéldány, meghatalmazás, satöbbi nincs ott, tehát nagyon sok olyan dolog kellene egy szerződéskötéses rendszerben, ami egyébként egy Ket.-es eljárás keretében abszolút pragmatikusan lehet rendezni. Még egyszer szeretném jelezni, hogy nem valamiféle szakmapolitikai, hanem kizárólag praktikus és eljárást gyorsító megközelítés vezérelte az előterjesztőt eme javaslat kidolgozásakor.
Még egy dolog csak a jegyzőkönyv számára. Köszönöm a megtiszteltetést, hogy a képviselő úr főosztályvezetőnek szólít, de főosztályvezető-helyettes vagyok.
ELNÖK: Mi látjuk a jövőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jogorvoslati jogról annyit szeretnék mondani, hogy a Ket. alapján megfelelő jogorvoslat van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, csak jelzem, hogy ez az indítvány összefügg a 21. pontban lévő indítvánnyal, amiről már Ángyán József képviselőtársam említést is tett, tehát a két indítványról együtt fogunk szavazni. Tehát szavazunk. Ki az, aki támogatja Bagi Béla és Ángyán József indítványát? (Szavazás.) Már majdnem megörültem, hogy a szocialista oldal részéről szimpátiát nyert ez a szerződéskötési elképzelés, de nem, ez kisebbség. Tehát elvetették ezt az indítványt, egyharmadot azonban kapott.
A 20. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán módosító javaslatáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 22. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslatáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 23. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslatáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez az az indítvány, amit én nem is értek, de számomra most már sok minden nem érthető, úgyhogy nem is kérdezem meg, hogy mi értelme van ezt ide beírni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha itt lenne Kis Zoltán, akkor most visszavonnánk ezt a javaslatot, de egyedül nem tudom visszavonni.
ELNÖK: Ezt még megtehetitek a további tárgyalási időszakban. Ilyen butaságról azért ne szavazzunk szerintem, de ezt rátok bízom.
Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Zaj.) A szocialista frakció rögtön tárgyalási szünetet fog kérni, úgy látom, lányos zavarában. (Kérdésre:) Kérdeztem az előbb, hogy kinek van kérdése, észrevétele. Nem láttam jelentkezőt, ezért elrendeltem a szavazást, tehát most a szavazásnál vagyunk. Még egyszer kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (11) Ki tartózkodik? (11) Tehát nem kapott többséget ez az indítvány, de az egyharmad megvan.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Ezt egyébként a jogszabályba bele kell írni, mert triviálisnak triviális, de lehet, hogy kötelező formai követelmény a kiírásnál.
ELNÖK: Ennek az eldöntése szerencsére nem az én hatáskörömbe tartozik.
A 24. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán indítványa szerepel.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazást rendelek el. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 25. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott.
A 26. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán módosító javaslatáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 27. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők indítványáról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 28. pontban Ángyán József indítványa szerepel. A kormány észrevétele?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az indítványt. Kérdés, észrevétel? Ángyán József, parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Kíváncsi vagyok arra, hogy mivel indokolja a kormány a nem támogatását. Ugyanabból a gondolatmenetből kiindulva, amit az előbb elmondtam, ha valaki késik, akkor nemcsak a gazdának kell fizetnie, hanem ha az állam késik, neki is helyt kell állnia és késedelmi pótlékot kell fizetnie. Ha valamikor - amit itt Ervin mondott, hogy hosszú távon gondolkodjunk - el akarunk oda jutni, hogy valóban egy ilyen szempontú jogbiztonság legyen, hogy ha bármelyik szerződő fél nem teljesít valamit, vagy késedelmesen teljesít, ennek legyenek következményei, vagy jogkövetkezményei legyenek, vagy pedig anyagi következményei, akkor természetesen elő kell azt írni, hogy ha az állam késik, az államnak is ugyanolyan késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége van, mint az ügyfélnek, ha az ügyfél késik adott esetben. Erre vonatkozik a módosító indítvány, úgyhogy érdeklődéssel várom, hogy milyen jogfilozófiai háttere van annak, hogy nem ezt az elvet követjük.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a kormány képviselőjének adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is, mint ahogy a korábbiakban kifejtettem, nem szerződéses konstrukcióban dolgozik a... (Dr. Ángyán József: Ez a következménye, ezért nincs szerződés.) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, hanem határozati konstrukcióval. (Dr. Ángyán József: Hát ez az!)
Másodszor: ez a szöveg ebben a formájában azért is nehezen értelmezhető, mert nemcsak önmagában, hanem az egész államháztartás működési rendjével összefüggésben is kell vizsgálni. Pontosan a költségvetési bizottság tegnapi vagy tegnapelőtti ülésén vetődött föl, hogy hamarosan az állam az államháztartás működési rendjéről egy teljes körű, átfogó, bizonyos ügyek tekintetében kétharmados törvényi konstrukciót szeretne kidolgozni az állam fizetési kötelezettségeire, illetve a költségvetési gazdálkodással összefüggő szabályozási rendre. Ez abban a kérdéskörben szabályozandó téma.
Végezetül még egy dolgot szeretnék elmondani - csak hogy lássák, mennyire nem egyszerű ez a kérdés -, hogy mit jelent az, hogy késedelem. Ugyanis nagyon sok esetben az Európai Unió által előírt közösségi szabályozások mondják meg, hogy meddig kell a tagállamnak legkésőbb kifizetnie. Csak szeretnék utalni arra a tényre, hogy a SAPS-támogatásokat a közösségi jogszabályok szerint ki kell fizetni a következő év júniusáig, tehát rendezni kell. Ennek ellenére most mi a késedelem? A határozat meghozatalát követő x nap, vagy a közösségi jogszabályok által meghatározott idő? Ezek mind-mind tisztázandó kérdések.
Még valamit szeretnék elmondani egy kicsit csendben, egy kicsit halkan. Abban az esetben, ha ezt a kérdést elővesszük, nagyon veszélyes vizekre is evezhetünk pénzügyi értelemben véve, mert ha elkezdjük a késedelmet így definiálni, akkor könnyen fölvetődhet adott esetben egy olyan jogértelmezés is, hogy ha az Európai Unió a kifizetés legutolsó időpontját mondja meg, akkor az azt megelőző x napon belül nem lehet fizetni, ha pedig fizetünk, az gyakorlatilag kamatmentes támogatásnak minősíthető. Szeretném jelezni, hogy ilyen jellegű értelmezéssel a pénzügyi egyeztetéseken már találkoztunk. Ezért szerettem volna összességében megjegyezni azt, hogy önmagában ez a kérdés nem rendezhető ebben a törvényben, ennek szélesebb összefüggéseit is meg kell vizsgálni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Jakab István alelnök úr kért szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Sajnálom, de néhány megállapítással vitatkoznom kell. Azt, hogy Európa a partnerségről szól, gondolom, senki nem vitatja. Erről szólt az, hogy szerződünk, erről szólt az, hogy egyenrangú félként vállalunk kötelezettséget és teljesítjük. Egy.
Kettő. Most a főosztályvezető-helyettes úr jelezte, hogy mi az utolsó kifizetési határidő, és ezt hogyan kell értelmezni. A szó ott van, hogy "legkésőbb" eddig, -tól-ig van, és ha -tól-ig van, akkor nem hiszem, hogy bárkit számon lehetne kérni.
De a legdurvábbra hadd irányítsam már rá a figyelmet. Mindkét oldalon gazdák képviselői ülnek. Miről szól a történet, uraim? Ha a gazda egy napot késik, 1 százalékpontot vonnak le. Igaz? Ha a kormány mulasztást követ el, akkor azt mondjuk, hogy rutintalanság volt. Nem érezzük a kettő között a különbséget? Jó lenne már, ha érzékelnénk, mert az európaiság jegyében, a partnerség jegyében bizony ezt át kellene gondolni, és nem hiszem, hogy ha a gazda napi 1 százalékpont büntetést fizet, akkor az MVH-nak joga van fél évig érdemi válasz nélkül hagyni, ha mondjuk valamelyik támogatásigénylésnél eltérés van, nem elsősorban a gazda hibájából, hanem a nyilvántartások pontatlansága miatt. Nem akarom erre elvinni a vitát, de sajnos ez a téma mindennapos, és nem lehet az, hogy a gazdát büntetem, a hivatal pedig mosolyog és azt mondja, hogy még nem építettem ki a rendszeremet; mindkét irányban működni kell a rendszernek.
Köszönöm.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tényleg nem akarom az időt húzni, de vissza szeretnék utalni arra, ami a korábbiakban az egyik módosító indítvány kapcsán hangzott el erről, hogy a szerződéskötés és az államigazgatási határozat jogkövetkezményeit tekintve azonos lenne. Itt az élő bizonyíték arra, hogy a kettő nem azonos, mert ha államigazgatási határozatot hoz az állam az ügyféllel kapcsolatban, akkor nem terheli ilyen fajta kötelezettség és felelősség az államot, ha viszont szerződést köt - itt nyugodtan vehetjük az európai határnapot, nem kell más határnapot mondani, mert azt hiszem, a gazdák egy része elégedett lenne, ha az európai határnapig mindig biztonságosan megkapná azt a kifizetést -, és az európai határnapot túllépi, abban az esetben, ha szerződéses jogviszony van a két fél között, ez automatikusan jár a szerződés alapján, hiszen akár azt is lehet rögzíteni a szerződésben, hogy milyen módon fizeti ezt a bizonyos késedelmi pótlékot az állam vagy az ügyfél, ha bizonyos ügyekben eltér ettől. Ha ilyen megállapodás az állam és az ügyfél között nincs, akkor persze igaz, amit a főosztályvezető úr mondott, hogy semmiféle ilyen kötelezettség nincs. (Dr. Mikó Zoltán: Helyettes.) Helyettes úr, bocsánatot kérek. Volt főosztályvezető is, nem? Bocsánat, hogy megkérdezem. (Dr. Mikó Zoltán: Voltam.) Jól emlékszem én, ez azért nem annyira félreértés. Tehát akkor igaza van, de pont ez az a következmény, amit el szerettünk volna kerülni a szerződéskötéssel és valamilyen értelemben hosszú távon sarkallni az államot, hogy egyenrangú felek közti jogviszonyként értelmezze ezeket a megállapodásokat, annak minden jogi és gazdasági következményét is vállalva, mint ahogy egyenrangú felek közt ez a normális egy rendes szerződéskötés esetén.
Tehát szeretném még egyszer nyomatékosan felhívni a figyelmet részben a szerződéskötés fontosságéra, részben pedig megfontolásra javaslom újra azt, hogy nem lehetne-e valamilyen módon mind a két félre nézve kötelezővé tenni ezt a bizonyos késedelmi pótlékot. Volt erre nagyon jó példa, pontosan tudja a főosztályvezető-helyettes úr is, hogy másfél éven keresztül húzódott akár az elbírálása is a pályázatoknak, nemhogy a kifizetés, aminek megint csak komoly társadalmi feszültségek a következményei. Jó lenne a törvényi szabályozással ezeket elkerülni, hogy ne olyan módon oldódjanak meg a problémák, mint amilyen módon mondjuk 2005-ben, amikor ott kellett abban a megállapodásban külön rögzíteni, hogy meddig mit fog teljesíteni a kormány. Szabályozzuk ezt itt, és vállaljon ezért garanciát a mindenkori kormány, tehát nem a mostani kormányra, hanem egyáltalán hosszú távú dolgokra szeretnék én is utalni, mint amire Borenszki Ervin kollégám utalt. Nem az egyes személyekre, nem Gráf Józsefre meg nem a Szocialista Pártra kell szabályokat hozni, hanem a mindenkori kormányokra és az ügyfeleikre, a polgárokra, az ő viszonyukra akarunk szabályokat hozni, és azoknak érvényesnek kell, hogy legyenek, akármilyen színezetű kormányról van szó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselője reflektálni szeretne.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Pontosan ez van benne a törvényben, ugyanis amit Ángyán képviselő úr fölvetett problémát, az mögött megint a múltból való sok negatív tapasztalat van. Szeretnék visszautalni arra, hogy amikor triviális dolgokat próbálunk szabályozni, azzal pontosan a múltból vett problémákat próbáljuk megoldani. Amit ön mond, a szerződés esetében a polgári jogviszonyban gyakorlatilag addig el lehet húzni a szerződéskötés időtartamát, ameddig akarják. A Ket. szabályainak alkalmazására szeretnénk felhívni a figyelmét minden egyes képviselőnek és rajtuk keresztül az érdekképviseleti szerveknek és nyilván a gazdáknak is; a Ket. szigorúan meghatározza, hogy az ügyfél ügyét milyen eljárási határidők mellett kell elintézni. Ha ezt nem teszi meg, akkor az ügyintéző fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik, az eljáró szerv vezetője is. Ez a Ket. alapján működik, nem pedig az Ángyán képviselő úr által is nagyon preferált szerződéses konstrukcióban. Ezért bátorkodtam rögtön a legelején leszögezni, hogy nem szakmapolitikai vagy más egyéb politikai megfontolásból, hanem kizárólag praktikus okok miatt alkalmazzuk a Ket.-et néhány szabályozásbeli eltéréssel, mert a látszólag úgymond pályázatos rendszer nem pályázatos rendszer, az a Ket. alapján szigorú eljárási határidőkhöz kötött eljárási rend.
Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk. Ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Az indítvány nem kapott többséget, de egyharmadot igen.
A 29. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 30. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Itt a párja annak az ominózus indítványunknak, azt hiszem, amelyben a bírálati szempontokat szerettük volna tisztázni.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a kiegészítés csak a nemzeti forrásokra mondja meg az eljárásrendet, tehát a nemzeti támogatásból folyósított források esetén, ez hiányzott az eredeti javaslatból.
ELNÖK: Értem. A másikban meg majd arról értesítik a pályázókat, hogy kimerült a keret. Ott is valamikor meg kell ezt mondani, mert a beérkezés sorrendje egyértelművé teszi.
Ki az, aki egyetért a 30. pontban lévő indítvánnyal? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 31. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán módosító javaslata szerepel. A kormány képviselője?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ehhez egy indoklást kérek szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor a törvényjavaslatot a kormány eredetileg tárgyalta, akkor az Európai Unió a cukorreform keretében a cukorilleték megszüntetéséről még nem határozott, tehát volt eredetileg létalapja annak, hogy ez a javaslat bekerült a törvényünkbe. Időközben pontosan az átmeneti időszakban az Európai Unió hatályon kívül helyezte a cukorilleték fizetésére vonatkozó rendelkezését, így a törvényjavaslatból ezt értelemszerűen ki kellett venni.
A másik: a birtok-összevonási célú földvásárlás támogatásával összefüggésben a garanciarendszert egy elidegenítési és terhelési tilalommal szeretné a kormány kiegészíteni, viszont a Ptk.-val összhangban ezt csak törvényi szinten lehet előírni, mert az ingatlan-nyilvántartásban csak olyan jog jegyezhető be, amit törvény rögzít. Ebből következően ezt a fajta cserét nyugodtan végre lehet hajtani, ami a szabályozást illeti, mert ez teljesen eltérő konstrukció ugyan, de végül is a paragrafushely megmentése érdekében támogatható.
ELNÖK: Önmagában azt nem értem, hogy ha adunk egy ilyen támogatást, hogy birtok-összevonási célú termőföldvásárlásra jegyzünk be ilyet, akkor azt, hogy hány évre, majd rendeletben szabályozzuk, vagy hogyan tervezi a kormány.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ennek a teljes feltételrendszere ki van dolgozva. Most éppen tárcaközi egyeztetés alatt van az a rendeletünk, amelyben pontosan le lesz szabályozva, hogy mikor, kinek, milyen feltételekkel és hány évre lehet. Ez eddig is így volt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott.
A 32. pontban Czerván György és Ángyán József indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez az indítvány három dolgot szeretne törvényi szinten rögzíteni, miután tartalmilag szinte nincs is olyan kérdés, amit törvényi szinten rögzítene a kormány, tehát ahol tényleges tartalmi döntésekről lenne szó, nem eljárásrendi vagy intézményi kérdésekről, ilyen nem nagyon van ebben a támogatási rendeletben. Vannak viszont olyan kulcskérdések, amiket jó lenne törvényi szinten és nem kormányhatározattal vagy miniszteri határozattal szabályozni. Ezek közül hármat szeretnénk beemelni a törvénybe, és aztán persze ennek a szabályait nyilván a kormányrendeletek tovább finomíthatják.
Az egyik ennek a bizonyos életképességi határnak a beemelése. Kedves képviselőtársaim, ezt a következők miatt tartjuk fontosnak. Én valóban elővettem a KSH-nak az üzemtipológiára vonatkozó 2005-ös adatait, és megnéztem konkrétan, hogy ha az, ami a kormányrendeletben és a támogatási rendeletben, valamint az Új Magyarország vidékfejlesztési programban szerepel, ha ez az 5 EUME valóban kizáró kritérium lesz a pályázat befogadásánál, akkor ha valaki nem éri el ezt a gazdasági teljesítményt, az be sem adhatja a pályázatát. Ha megnézzük a 2005. decemberi nyilvántartást, akkor a következőt kapjuk. Szeretnék ezzel kapcsolatban néhány dolgot elmondani nektek, hogy tényleg érzékelni lehessen a súlyát.
Szántóföldi növénytermesztésre összesen 39 ezer 400 gazdaság adhat csak be pályázatot, senki több. Van 208 ezer regisztrált gazdaságunk, szeretném jelezni, és 714 ezer nyilvántartott gazdasági egység. A fölső 39 ezer adhat csak be pályázatot. Mondok nektek ágazatokat, hogy egyes ágazatokban hány darab és milyen arányban adhat be egyáltalán, ha ezzel a kérdéssel itt nem foglalkozunk és rábízzuk a kormányrendeletre. A szántóföldi növénytermesztésnél kizárjuk a gazdaságok 82,7 százalékát, a kertészeti, zöldség-virág ágazatnál a gazdaságok 68,8 százaléka ez alatt van, a szőlő-gyümölcsnél, tehát az állókultúráknál 94,8 százaléka a gazdaságoknak nem adhat be pályázatot, ha ezzel mi itt nem foglalkozunk nagy vonalakban, a legeltetéses állattartásnál ez 88,5 százalék, az abrakfogyasztó állattartásnál, a sertés-baromfi ágazatnál 98,8 százaléka nem adhat be pályázatot a gazdaságoknak, a vegyes növénytermesztés mint tipológiai kategóriájú gazdaságok 95 százaléka nem adhat be, a vegyes állattartó tipológiába tartozó gazdaságok 99,4 százaléka nem adhat be pályázatot, a növénytermesztést és állattartást vegyesen alkalmazó gazdaságok mint tipológiai kategória 97,7 százaléka nem adhat be pályázatot. Az összes statisztikailag nyilvántartott gazdasági egység 94,5 százaléka nem nyújthat be pályázatot ezekre a forrásokra, 5,5 százalék az, aki benyújthat forrásokra pályázatot, ami kevesebb, mint 20 százaléka a regisztrált gazdaságoknak, tehát azoknak, akik élethivatásszerűen mezőgazdaságból élnek.
Az szerintem a törvényhozásra tartozik, hogy legalább alapelveiben tisztázza, hogy mit vár el, kiket fogad be, kiket tekint célcsoportnak, ezt nem lehet rábízni miniszteri rendeletekre vagy egy olyan monitoringbizottságra, ami úgy áll fel, ahogy erről beszélgettünk. Akkor már csak ezen a két szinten lehet dönteni erről a kérdésről, és utána nekünk már ráhatásunk sincs, hogy ténylegesen kik lesznek a célcsoportjai az 1400 milliárdos vidékfejlesztési forrásnak. Ezért az első négy pont erről szól. Ha kiszámítjuk a tényleges adatok alapján az átlagát ennek az EUME-értéknek vagy standard fedezeti hozzájárulási értéknek, amivel dolgoznak, akkor azt mondhatjuk, hogy ennek a 25 százalékát haladja meg. Ez körülbelül 2-3 EUME között lehet, most nem tudom pontosan megmondani, ezt ki kell majd számítani, ez nem a törvény kérdése, de az elvet rögzíthetnénk, hogy a többséget ne zárjuk ki ezekből a forrásokból, hanem próbáljuk befogadni, és csak a legkisebbek esetében, akik tényleg nem alkalmasak arra, hogy verseny kategóriában szerepeljenek, bizonyos pályázatoknál lehessen egy határt meghúzni. Ez a határ most olyan magas, hogy katasztrofális következményekkel jár a többségre nézve, ha ezt akarjuk érvényesíteni.
A másik, amit szerettünk volna elérni, a spekulációs célú holdingok létrehozásának megakadályozása, amelyek arra jönnek létre - tudjátok ti is -, hogy addig is a támogatásokat igénybe vegyék, amíg a földpiacra lehet vinni a földeket. Több tízezer hektáros birtokokról van szó. Az európai vidékfejlesztési pénz nem a spekulációs célú földhasználók extraprofitját kéne, hogy biztosítja, hanem helyzetbe kellene hozni a gazdálkodókat. A sávos degresszió - és ez többször fölmerült, vitákat folytattunk róla a kormánnyal - azt szolgálja, hogy a százezredik hektárra ne ugyanolyan támogatást adjunk, mint az ezredikre vagy az ötszázadikra, mert e támogatás arra szolgál, hogy kompenzálja a költségkiesést, ami a szerkezetváltásból származik. Tehát logikus, szakmailag is indokolható az, hogy miért ne adjunk a százezredik hektárra ugyanannyit. A forrás kevés, és többeket be tudnánk fogadni, ha lenne egy ilyen degresszió. A kedvezőtlen adottságú térségek támogatásánál ez létezik is, tehát benne van a nemzeti vidékfejlesztési tervben. A törvényben is érdemes megfontolni ezt a sávos degressziót. Ennek mértékét, mikéntjét majd lehet kormányrendeletben szabályozni, de azt a tényt magát, hogy érvényesítsünk egy ilyen sávos degressziót, talán törvényi szinten érdemes lenne egy mondatban rögzíteni.
A harmadik pedig a 6. pont - bocsánat, hogy így mondom, de ez egy csomagként került ide, ami néhány tartalmi kérdést próbál beemelni a törvénybe - pedig nem szól másról, mint arról, hogy az 1400 milliárd forint elköltésével kapcsolatos terveket legalább egyszer oda kelljen a törvényhozás elé terjeszteni vitára, hogy lehessen látni, hogy milyen elvek szerint, hova költjük el a pénzt. Kedves képviselőtársaim, nem került a parlament elé semmilyen fázisban ez az egész terv, az elköltés mikéntje és módja, nem tárgyalt erről senki. Tehát ezzel gondoljuk ezt korrigálni, hogy legyen egy ilyen kötelezettsége a mindenkori kormánynak, azaz ilyen típusú terveket be kelljen hozni a parlament elé, és a végrehajtásról számoljon be a törvényhozásnak. Hát mi, a törvényhozás felelünk azért, hogy hogyan költjük el ezt az 1400 milliárd forintot vagy azt a 3000 milliárd forintot, ami az agrár-vidékfejlesztésre összességében rendelkezésre áll.
Azt kérjük, hogy ezt a három elvet emeljük be a törvénybe, és a részletekkel nem foglalkoznánk a továbbiakban, azt rábíznánk a kormányrendeletre és a miniszteri rendeletre. Ezek kardinális kérdések, nem technikai jellegű kérdések, ezeket itt kell a törvényhozás szintjén eldönteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bedő Tamást láttam hozzászólásra jelentkezni.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Csak az EUME mértékegységhez szeretnék hozzászólni, mert olvastam a megyei lapban, hogy mi hangzott el a Magosz hétvégi kongresszusán. Ebben lehet, hogy még lesznek mozgások, de azért nézzük ezt az értéket. Számoljunk: 1200 EUME egyenlő 6000 euró. (Dr. Ángyán József: Diktált hozzájárulás.) Tehát mintegy másfél millió forintnak megfelelő gazdasági értékről beszélünk. Egy hektár búzánál 100 ezer forint árbevételünk van alsó hangon. (Dr. Ángyán József: De ez nem árbevétel, bocsánatot kérek. Standard fedezeti hozzájárulás, a költségek levonása után maradó rész.) Abból a táblázatból kell kiszámolni, ami ehhez meg van adva. Összességében ez egy tartható szám. Természetesen lehet, hogy kultúránként eltérően kellene nézni, mert egyébként is más számok jönnek ki, tehát ebben lehet mozogni. Úgy gondolom, hogy ez nem egy teljesíthetetlen érték, de lehet rajta vitatkozni. Én csak ehhez a részéhez szerettem volna hozzászólni.
Az OMVP-ről pedig szerintem rendezhetünk vitanapot, ahogy ez a Házszabályban meghatározott, mint ahogy volt is a vidékfejlesztési tervről vitanap, a bizottság pedig már foglalkozott magával a rendelettervezettel.
ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót, utána pedig Herbály alelnök úr jelentkezett.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A Magosz-kongresszus többször szóba került. Igen, néhány kérdést nagyító alá tettünk, mert azt gondoljuk, hogy az ország nyilvánossága előtt ezekről beszélni kell. A miniszter úrral a helyszínen is több soron napirendre vettük ezt a kérdést; ő hajlik arra, hogy a 3 EUME irányába mozduljunk el. Azt kérem, fontolja meg a szocialista képviselőcsoport is, hogy egyformán próbáljuk megközelíteni ezt a problémát, egyformán próbáljunk értékelni és elég kritikusan ugyan, de nézzük meg, hogy mindkét oldal szempontjából azokat a tömegeket el lehet-e hanyagolni, akiket ez ma még érint, akik fölemelhetők. Nem lehet a magyarországi viszonyok alapján egysíkúan az uniós direktívákat alkalmazni. Azt gondolom, ebben nincs közöttünk vita.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a monitoringbizottság összetételével kapcsolatban, a 32. §-sal kapcsolatban, ami a pályázatok beérkeztetésével foglalkozik és a 80. §-sal kapcsolatban kezdeményezzünk egy egyeztetést a miniszter úrral, és amennyiben tudjuk, ezt bizottsági módosítóként csináljuk meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akik még nem szóltak hozzá és jelentkeztek, most azok következnek: Czerván György, majd pedig Örvendi László, ha addig nincs szocialista párti jelentkező.
Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Egyetértek azzal, amit Herbály alelnök úr javasolt, azzal a kiegészítéssel, hogy az (5) és (6) bekezdésnek is célszerű lenne még egyszer, még egy körben nekifutni. Tehát nemcsak az életképességi határral és a monitoringbizottsággal kapcsolatos észrevételeket, amelyek itt elhangzottak, hanem az (5) és (6) bekezdésben lévőket is jó lenne még egyszer átgondolni.
ELNÖK: Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nagyon sok bésztag jelezte, hogy ők egyszerűen kimaradnak ebből a lehetőségből, és most át kellene alakulniuk termelői csoporttá. Ebben a külön jogszabályban javasolhatnánk, hogy a beszerző és értékesítő szövetkezetek is kaphassák meg a támogatást ugyanúgy, mint ahogy eddig. Eddig őket inspiráltuk, hogy hozzanak létre szövetkezeteket, működnek is, most meg a termelői csoportok kapnák a támogatást. Ez így nem megfelelő, a bésztagokat nagyon sérti.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az idő nagyon elszaladt, ezért Bedő Tamás kollegámnak csak azt szeretném elmondani, hogy ez körülbelül mit is jelent, mert nem árbevételről szól sajnos a történet. Ha az árbevétel lenne másfél millió forint, az nem lenne teljesíthetetlen, de sajnos ez egy standard diktált fedezeti hozzájárulás, ráadásul nem is a tényadatok alapján, hanem attól függően, hogy milyen ágazatban van a gazdaság, van egy táblázat erre az AVOP-nál. Érdemes ezt tényleg meggondolni. A lóféléknél ebből az jön ki, hogy ha egy lóra 26 ezer forint a standard fedezeti hozzájárulás, akkor ezt a határt 57 lóval lehet teljesíteni. Nem tudom, hány gazdának van 57-es lóállománya. Vagy mondok mást: szarvasmarhánál a korcsoporttól és a hasznosítás típusától függően a legkisebb érték 67 szarvasmarha, a legnagyobb 104, illetve van 150-es is, de ez az idősebb tehenekre vonatkozó állomány. Tehát 150 és 67 marha között írja elő ezt a határt, ha szarvasmarhában számolom. Nyilván a hektár is hozzájön és minden egyéb. De azért érdemes megnézni, higgyétek el. Gondoljátok meg: valóban a gazdaságtipológia 2005 szerint, ha megnézzük, hogy ez az 5 EUME hány egységnyi teljesülés - ezt szeretném csak rögzíteni -, akkor az derül ki, amit elmondtam, hogy körülbelül 5 százaléka a gazdasági egységeknek az, aki ezt teljesíteni tudja, és ezek diktált fedezeti hozzájárulási értékek.
Egyetértek azzal, amit Herbály Imre alelnök úr javasolt, én is azt javaslom, hogy egy szűkebb körben beszéljük meg ezeket a kérdéseket, és próbáljunk meg valami olyan módosító indítványt akár közösen idehozni, ami ezeket a kérdéseket törvényi szinten kezeli, nem hagyja más típusú alapokra ezeknek az alapkérdéseknek az eldöntését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A bészekkel kapcsolatban szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy a gazdák nem úgy működnek, hogy ma egy szövetkezetet hoztam létre, holnap majd termelői csoportot hozok létre, holnapután bármilyen más formációt. Ez nem működik, uraim, a gazdasági társulások, társaságok nem a programok mentén kezdenek átalakulni. Arról nem beszélve, hogy mire hivatalosan átalakul, ezt az egész jogi procedúrát végigviszi, akkorra már az első ablak bezárul, uraim. Maradjunk abban, hogy az elmúlt tíz esztendőben a beszerző-értékesítő szövetkezetek valamennyi kormány által támogatottak voltak. Miért akarják most kizárni őket? Ne zárjuk ki őket, adjunk nekik ugyanúgy lehetőséget, mint a termelői csoportoknak.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk a 32. pontban lévő módosító javaslatról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nem kapott többséget az indítvány, egyharmadot azonban kapott. Várjuk alelnök úrtól az időpont-megjelölést az erre és az előbb említett monitoringbizottságra teendő javaslatról való további egyeztetésre. Köszönjük.
A 33. pontban Herbály Imre és Kis Zoltán indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A bizottság szeretne beadni egy bizottsági módosító indítványt, amely kiosztásra került. A módosító indítvány gyakorlatilag szövegpontosításokat tartalmaz. Rátérünk erre a módosító indítványra. A kormány képviselőjét kérdezem róla.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Valamennyit támogatjuk, az Országgyűlés jegyzői irodájától kapott értesítésnek megfelelően ez a módosító javaslat kizárólag nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú.
Ehhez a napirendi ponthoz tartozik-e még olyan kérdés, amit meg kell tárgyalnunk? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, akkor lezárom az 1. napirendi pontot. Köszönöm a kormány képviselőjének a részvételt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a segítségüket.
ELNÖK: Köszönjük a segítséget.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására. Az ülés vezetésére megkérem Jakab István urat, mert ennek a napirendi pontnak én vagyok az előadója.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Mivel nagyon kevés időnk van, kérném szépen, hogy rögtön folytassuk a munkánkat. Az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló H/1722. számú határozati javaslathoz érkeztek módosító indítványok.
Megadom a szót az előterjesztőnek, Font Sándor úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Az 1. pontban lévő módosító indítványt előterjesztőként támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném köszönteni az időközben a kormány képviseletében megérkezett Süth Miklós főállatorvos urat és Búza László igazgató urat. Megadom a szót kormány képviselőinek.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon köszönöm. Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a beterjesztett módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontunkban ragaszkodnunk kell az előzetes állásponthoz, annak ellenére - és ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy többször, több helyen vitattuk meg ennek a kérdéseit, és azt látom, nagyon sok helyen vannak olyan előremutató lépések, amelyek egybeesnek akár a minisztérium főosztályának az elképzeléseivel is. Jelen pillanatban, mivel két kormányhatározat is arról szól, hogy miként változtassa meg az élelmiszer ellenőrzéséhez kapcsolódó szervezetet, ez még további kimunkálást igényel. Amiről előzetesen szeretnék említést tenni, az az, hogy a főosztályunk is kidolgozott két olyan tervezetet, ami bármelyik irányba jogtechnikai szempontból kivitelezhető. Azt is el tudjuk képzelni, természetesen hosszú távon, hogy ennek a területnek a szabályozását egy egységes szabályozási rendszerben jelenítsük meg, de ezt akár külön szinteken továbbra is meg lehet tartani. A lényegi elemekben akkor lehet érdemi előrelépést tenni, amikor látjuk a vitaanyagot, hogy mi az, amin változtatni kell. Az alapvető hozzáállás természetesen nem más, mint az, hogy van jelen pillanatban két olyan kormányhatározat, amelyeknek a végrehajtása folyamatban van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem hallottunk a kormány részéről állásfoglalást, hogy elfogadja-e a módosító javaslatot.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mivel az 1. pontban lévő módosító javaslat azt tartalmazza, hogy korlátok nélküli felhatalmazás van a szervezeti rendszer átalakítása, ebből a szempontból...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Igen vagy nem? Elnézést, főállatorvos úr, de idő van.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság részéről van-e hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Font Sándor elnök úrnak adom meg a szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Megjegyzem, hogy ezek jogtechnikai módosító indítványok; csupán annyit tettünk, hogy az annak idején szereplő 1202-es előterjesztés már azóta törvény, és beírtuk, hogy az a 109-es törvény. No de hát ha a kormány azzal nem ért egyet, hogy közben megjelent a 109-es törvény, akkor én ezzel persze nem tudok vitatkozni.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány részéről van-e kiegészítés? (Nincs.) Akkor szavazás következik. Ki támogatja az 1. pontban lévő módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pont következik. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 3. és a 4. pontokon túlvagyunk.
Következik az 5. pont. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány?
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 6. pont következik. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormányt kérdezem.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 7. pont következik. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatom, és fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez az a módosító indítvány, amit egyszer már a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag elfogadott szavazással; amikor Gráf József miniszter urat meghallgattuk, az erről szóló tájékoztatót egyhangúlag fogadtuk el és ugyanezt a pontot vettük ide bele. Támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány ebben a formában nem támogatja. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Visszaadom az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak kérdezem a kormány képviselőjét, hogy van-e olyan pont, amiről még ezzel kapcsolatban szavazni kellene. Tud-e ilyenről?
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, nem.
ELNÖK: Ha jól értettem, az előző pontot ebben a formában nem támogatja a kormány. Akkor ebben kérnénk technikai segítséget, hogy megértsük, hogy mi az a forma, amit kapcsolódó módosító indítvánnyal esetleg a kormány támogatna. Gondolom, erre utalt a kormány tisztelt képviselője, amikor ezt mondta.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra próbáltam utalni, hogy bizonyos szellemiséggel természetesen egyetértünk, de ennek a részleteiben való megoldást kell megtalálni.
ELNÖK: Értem. Ehhez a napirendi ponthoz kapcsolódóan van-e további kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, a 2. napirendi pontot lezárom.
A 3. napirendi pont az egyebek. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szeretném jelezni, hogy Gráf József miniszter úr a Magosz szombati kongresszusán egyetértőleg nyilatkozott arról, hogy ő is sajnálja, hogy a Magosz mint a legnagyobb érdekképviseleti szervezet nem kapott felügyelőbizottsági ajánlási lehetőséget a Nemzeti Földalap felügyelőbizottságába. A miniszter úr, ha jól értettem az ott tett kijelentését, felkéri a bizottság elnökét, hogy tegye meg a kezdeményezést ennek helyreállítására. Csak meg szeretném jegyezni, hogy ezzel kapcsolatosan viszont én két megelőlegező kérdést fogok a miniszter úrhoz intézni.
Az egyik kérdés az, hogy fennmarad-e egyáltalán az NFA, tehát kell-e felügyelőbizottság, mert erről nagyon sok változatot hallunk.
A másik kérdés ahhoz kapcsolódik, hogy a bizottságunknak csak kinevezési joga van, visszahívási joga nincs. Legyenek szívesek majd tisztázni, hogy akit önök oda kineveztek, az milyen módon kerül ki onnan, mert csak utána tehetünk javaslatot, a miniszter úr szándékának megfelelően. Köszönöm szépen.
Ha további kérdés, észrevétel nincs (Senki sem jelentkezik.), akkor a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 13 óra 08 perc.)
|
Font Sándor a bizottság elnöke |
Jakab István a bizottság alelnöke |
Herbály Imre a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa