MB-11/2007.
(MB-28/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. április 25-én, szerdán, 13 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám) - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2870. szám) (dr. Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán József (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Javaslat a Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról (COM(2007)17; 2007/0012/CNS) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján) *
Egyebek *
(A Sport- és turisztikai bizottság önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Herényi Károly (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Dr. Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán József (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Herbály Imre (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Demendi László (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Paizs József (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Godó Lajosnak (MSZP)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Nagy Olga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, földügyi és térinformatikai főosztály)
Kékkői Zoltán József országgyűlési képviselő (Fidesz)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 18 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkáját segítő tisztviselőket, a gyorsírót és a bizottság munkáját figyelemmel kísérőket. Elnézést a késésért, de a Boros és a Bochkor Fúrópajzs és annak következményei kissé késleltették az ideérkezésemet. Bizonyára nem tudják, mi az a Boros és Bochkor Fúrópajzs - van, aki tudhatja -, én sem tudtam ma reggelig. A 4-es metró építéséhez használt két nagy teljesítményű, közel 100 méteres fúróberendezésre Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr névjavaslati pályázatot írt ki. Sokáig a "Fúró Rudi 1" és "Fúró Rudi 2" vezetett, azonban ekkor jött a Bumeráng két állandó műsorvezetője, és javasolták, hogy őróluk Borosnak és Bochkornak nevezzék el ezt a két fúrópajzsot; ez meg is történt, több százezer szavazati előnnyel ők nyerték, és ma reggel Hagyó Miklós úr hivatalosan is bejelentette és átadta nekik a diplomát, amelyben Bochkornak és Borosnak nevezik innentől kezdve a fúrópajzsot. Ennek viszont a következménye, hogy már a Fővám téren is nagyon nehéz átverekedni magunkat, ott egy kisebb dugó akasztott meg minket. (Dr. Medgyasszay László: Melyik a Boros, melyik a Bochkor?) Az is komoly kérdés, amit Medgyasszay képviselő úr föltett, hogy melyik a Bochkor és melyik a Boros. A Bochkor az, amelyik már fúr, a Boros az, amelyik még nem, de hamarosan leeresztik ezt is a mélybe és majd fúrni fog. Hogy teljesen képben legyünk és kiművelve a 4-es metró fúrópajzsai tekintetében, köszönöm szépen, hogy lehetőségem volt mindezt elmondani.
A bizottsági tagok írásban megkapták a napirendi tervezetet. Az előzetes értesítés alapján az MDF Herényi Károly képviselő úr önálló indítványát visszavonta, ezért ezt a napirendről automatikusan levesszük. Az 1. napirendi ponthoz, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, ezért ezt is javaslom a napirendről levenni. Aki fenn akarja tartani, mert netán bizottsági módosítót akarna benyújtatni - erre még lehetőségünk van -, az kérem, jelezze. Egyelőre azt kérdezem, hogy egyetért-e a bizottság a két napirendi pont levételével, tehát a kereskedelemről szóló törvénytervezet levételével, mert nem érkezett hozzá kapcsolódó módosító indítvány, és a 3. pont alatt Herényi Károly képviselőtársunk által benyújtott, a termőföldről szóló törvény levételével, amely visszavonásra került. Kérdés, vélemény van-e ezekhez kapcsolódóan? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki egyetért azzal, hogy vegyük le a két általam jelzett napirendi pontot? Aki ezzel egyetért, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag így döntöttünk.
Kérdezem most már, hogy ki az, aki egyetért az így fennmaradt napirendi pontokkal. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat a Pénzügyminisztérium részéről.
Az 1. ajánlási pontban Szatmáry Kristóf képviselőtársunk módosító javaslata szerepel. Kérdezem a kormány képviselőjének álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs jelentkező.) Én egy indoklást kérnék szépen ehhez.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Úgy ítéljük meg, hogy a közvetlen kapcsolat egy vállalkozás eredménye, illetve aközött, hogy például megfizeti-e az általános forgalmi adóját, nem lelhető fel, ilyen módon ez egy mentesítő körülményként szerepel, tehát nem indokolt.
ELNÖK: Értem. Ez az indítvány egyébként összefüggésben áll a 2. számú indítvánnyal is. Csak jelzem, hogy együttesen fogunk róla majd véleményt mondani és szavazni. További kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Elutasításra került ez az indítvány, egyharmadot kapott.
A 3. számú ajánlási pontban lévő indítványra térünk rá, amely Vas János képviselőtársunké. A kormány álláspontját kérdezem.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ez az indítvány szöveg szerint azonos egy már benyújtott indítvánnyal - jegyzi meg a szerkesztő. Kérdés, észrevétel ehhez az indítványhoz van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Nem kapott többségi szavazatot és egyharmadot sem kapott ez az indítvány a bizottságunktól.
Kérdezem a bizottság tagjait és a kormány képviselőjét, hogy tudunk-e olyan kapcsolódó módosító indítványról, amit tárgyalni kellene a bizottságunknak e témakörben.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelezni szeretném, hogy bár nem ért ide, de a költségvetési bizottság benyújtott egy bizottsági módosító indítványt, tehát létezik még egy módosító indítvány. Elnézést, ez csak egy jelzés.
ELNÖK: Köszönöm szépen, mihozzánk ez egyelőre nem érkezett meg. Amennyiben a jövő heti szünet utáni első parlamenti nap szavazási részéig a bizottsághoz elérkezik, akkor meglátjuk, hogy addig ülésezünk-e és döntünk-e róla.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Rátérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szól, Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán nyújtották be önálló indítványként. Az előterjesztő képviselője jelen van. Kérem, foglaljon helyet.
Ennek a törvénytervezetnek, ha jól gondolom, a tárgysorozatba-vételéről és amennyiben ez többséget kap, általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Az előterjesztő képviselőjének, Kékkői Zoltán képviselőtársunknak adom meg a szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Meglepetés ért engem, mivel a hétfői napon nyújtottuk ezt be, és ha sürgősségit kértünk volna, akkor sem lehetett volna ilyen gyorsan napirendre tűzni ezt a módosító javaslatot.
Érdekes, hogy volt még egy törvénymódosító javaslat - ahogy elnök úr is mondta -, a Herényi Károly által benyújtott javaslat, amelyik szintén a termőföldről szóló törvényt módosította volna, de a mai nap folyamán ezt visszavonta. Az okot nem tudom; próbáltam az interneten megnézni, hogy mi az oka, de ez nem található.
Annak idején, az Orbán-kormány idején a termőföldről szóló törvény módosításakor szabályozva lett az elővásárlási jog, ugyanakkor az elő-haszonbérleti jog is olyan formában, hogy szerettük volna vásárlásnál és bérlésnél is a helyben családi gazdálkodókat, a helyben lakó őstermelőket előnyben részesíteni. 2002 nyarán a Medgyessy-kormány idején ez az elővásárlási jogot és elő-haszonbérleti jogot szabályozó rész módosításra került olyan formában - ez mindenki előtt ismert -, hogy elsősorban a bérlőknek biztosít elővásárlási és elő-haszonbérleti jogot. Mi azt szeretnénk elérni, mint ahogy az előbb is elmondtam, hogy a családi gazdálkodók, a helyben lakó gazdálkodók, az őstermelők részesüljenek ezekben a jogokban. Hogy a törvénymódosító javaslatot benyújtottuk, annak egyik oka az, hogy többször hallottuk a médiában, hogy a kormány tervezi az úgynevezett állami tulajdonú földek értékesítését. Tudjuk jól, hogy közel másfél millió hektár állami tulajdonú föld van, ennek nagy része, közel egymillió hektár erdő, ugyanakkor szántóművelésre alkalmas földterület közel 400 ezer hektár. Nem mindegy, hogy kiknek a tulajdonába fog kerülni ez a föld.
Elnök úr, majd a kérdésekre válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy az FVM munkatársai is meghívást kaptak - itt vannak, bólogatnak - ha netán olyan kérdésre kerül sor, ami az FVM jelenlegi szakmai álláspontját vagy információt igényel, akkor hozzájuk is fordulhatunk.
Megnyitom a vitát. Kérdés, észrevétel, hozzászólás? Karsai képviselő úré a szó.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Igyekszem figyelemmel kísérni a helyzetet és Kékkői úrnak is figyelemmel kísértem az indítványát. Megmondom őszintén, hogy én évek óta a gazdakörben azt látom, hogy ugyanaz az ember, aki haszonbérbe veszi a földet, most épp gazdakörös és őstermelő, tehát összefolyik ma már ez. Ha valaki haszonbérlésre megvette a gépet, megpályázta, beírta, hogy van bérelt földje 80 hektár és kiüti maga mellől a szomszéd, hát mi a fenét csinál azokkal a gépekkel, amiket megvásárolt és mert beruházni? Mi van, ha egy kicsit lemeliorálta? Mert van, aki csatornát ásatott a föld mellé; tudja, hogy nem az övé, de félt a belvíztől. Mi van akkor, ha esetleg öntözésre tért rá azzal, hogy haszonbérli a földet? Véleményem szerint ha mindenki megtalálja a helyét a mezőgazdaságban úgy, hogy tényleg abból akar megélni, akkor ez nem sért érdekeket.
Ha jól emlékszem, képviselőtársam, ez folyamatosan már negyedik éve téma. Állítom, hogy ha az első indítvány ez lett volna az Orbán-kormány alatt, úgy is hagytuk volna. Szerintem ez nem sérti az érdekeket; hozzám senki nem jött még azzal panaszkodni, hogy azért nem tudta megvenni a földet, mert a haszonbérlő elvitte előle, hisz' kft. nem vásárolhat földet, a téesz nem veheti meg. Nyugodtan meg lehet vásárolni, hiába haszonbérli, nincs elővásárlási joga a téesznek, mert nem is lehet, tehát nem tudom, hogy ez milyen érdekeket sért. Én ezt nem értem, és egyelőre azért is tartózkodom ettől, mert az én térségemben a közvélemény-kutatáson azt mondták, hogy őket ez nem sérti. Vásárolják a földeket, őnekik semmi gondjuk; kifüggesztik, nézik. Sőt Meggyesegyházán 13 millióval pályázott az egyik, 20 millióval a másik, és mivel a szomszéd volt az, aki csak 13-at ajánlott, azt mondta, hogy megadja a 20-at, annak adták oda, így elvitte az egyik a másik elől ennek alapján.
Ahhoz, hogy a birtokaprózódás ne folytatódjon tovább - ez nagyon fontos, mert így is bajunk van a birtokaprózódással -, inkább a földcseréket kéne serkenteni, amire tényleg egy kis támogatás is van, ha időben beadják, hogy cserélhessék, hogy ne hat helyrajzi száma legyen egy földnek. Van olyan, hogy nyolc helyrajzi száma van hét hektár földnek, mindegyikre külön tulajdoni lap van és pénzt kell fizetni, hogy össze tudjuk vonni. Ezt az összevonást meg a birtokösszevonást kéne erőteljesebben támogatni, és akkor kialakulhatna, hogy ki akar megélni igazán a mezőgazdaságból. Nem biztos, hogy nekünk a hobbisok kellenek meg a spekulánsok, hisz' olyanok történtek - nem tudom, hallottátok-e, képviselőtársaim -, hogy egy pályázatra 20 ezer aranykorona mellett bejelentkezett 40 ezer aranykoronával egy illető az egyik megyében. Most hadd ne mondjam, hogy ki, mert megy a vizsgálat. Utána jelentkezett annál, aki haszonbérli a földet, és közölte vele, hogy ha ad neki 10 milliót, visszaadja a pályázatot. Megindult a spekuláció, ilyen események vannak. Ezeket kell megfogni. Ezek ellen vagyonvizsgálatot kell végezni, mint ahogy Gráf miniszter úr mondta. Nézzük már meg, honnan van 200 milliója, hogy 100 millió helyett megveszi irreálisan 200 millióért a földet, és közben kiderül, hogy semmilyen állása, semmilyen vagyona nincs. Hát akkor honnan kaparja elő a 200 milliót? Tehát ezeken kéne inkább egy kicsit rágódnunk és megfognunk erőteljesebben, mert tényleg van mit tennünk. Ilyen időjárási viszonyok mellett egyébként is nagyon nagy szükség van arra, hogy a gazdák mellé álljunk. Sajnos - amit két hete elmondtam az ülésen, az most is érvényes - nem is tudjuk, hogy mi lesz a vége, ha még két hétig nem lesz eső. Most sanyargatjuk a legjobban megint a gazdáinkat, amikor azt sem tudjuk, hogy lesz-e annyi bevételük, mint amennyi a költségük.
Köszönöm szépen, ennyit akartam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár nem egészen értettem, hogy a szocialista frakciónak volt-e ez a véleménye vagy csak Karsai úr magánvéleménye volt; az indítványról alkotott véleményének kifejtését nem hallottam még egyelőre.
Medgyasszay László képviselő úr!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én tartózkodni fogok a szavazásnál, mint ahogy tettem ezt akkor is, amikor az Orbán-kormány terjesztette elő ezt a törvényjavaslatot; nem szavaztam meg, mint kormánypárti képviselő. Az egyetlen voltam, azt hiszem, aki nem szavazta meg; kaptam is érte szemrehányást a gazdaköröktől.
Az alapvető kérdések nincsenek tisztázva. Nincs tisztázva, hogy a birtokrendszer milyen legyen - nagybirtok, középbirtok -, hogyan lehetne szabályozni, nincs olyan törvény, ami meggátolná a földek külföldi tulajdonba kerülését a zsebszerződések realizálásával, amikor megszűnik a moratórium. Az elővásárlási jog nem védi meg a gazdákat, mert az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha valaki beígér 1 hektárért 1 milliót, én meg 1 millió 200 ezret adok, akkor az enyém lesz a föld. A tőkéé lesz a föld, vegyük tudomásul; ha a moratórium megszűnik, a tőkéé lesz a föld.
Nem véletlen, hogy amikor az Agrárkerekasztalt még MDF-es koromban javasoltam és a Medgyessy-kormány létrehozta - a tárgyalásokból ugyan kiszálltunk, mert az a cél nem valósult meg, amiért mi ezt javasoltuk -, a bizottsági munkákban a termőföldről nem született végleges döntés. Ez egy állandó kérdés, hogy milyen legyen, hogyan legyen szabályozva. '99-2000-ben terjesztettem be ezzel kapcsolatban javaslatokat. Hosszan tudnék erről meditálni és beszélni, hogy mit kellene véleményem szerint csinálni; az alapkérdésekhez kellene nyúlni.
Kedves Képviselőtársaim! Ismeritek-e Tanka professzor úr munkásságát? Nagyon jól leírja, hogy mai uniós tagságunk mellett is milyen adminisztratív korlátozásokat tudunk bevezetni a magyar gazdák, a helyben lakók érdekében, akik tényleg - ahogy Karsai képviselő úr is mondta - ebből akarnak megélni. Valóban 2002-ben találkoztam a kampány során olyan szemrehányással, hogy ott bérli a földet valaki a harmadik faluból, és most kimegy alóla a 300 hektárra beinvesztált gépállománya. De nem akarom szaporítani a szót, hiszen ha a földről elkezdünk beszélni, akkor pro és kontra éjszakába nyúló vitákat folytathatnánk.
Én értem a javaslat lényegét, és értettem az Orbán-kormány javaslatát is, hiszen tulajdonképpen ez jelzés az iránt, hogy nem a nagybirtokot és társaságát, hanem a magángazdákat, tehát a termelőket - ez benne is van a törvényben - szeretné preferálni. Szeretné, de nem fogja tudni akkor, ha felszabadul a moratórium. Tehát le kellene egyszer tényleg ülni az érdekvédelmi szervezetekkel. Most már vannak gazdák - nem úgy, mint 15 évvel ezelőtt -, komoly gazdák és gazdakörök vannak, akiknek súlyuk van, vannak ifjú gazdák, tehát sokfajta érdek érvényesül az agráriumban. El kell dönteni, hogy akarjuk-e, engedjük-e tovább a nagybirtokrendszert, engedjük-e azt, hogy a külföldiek tulajdont és bérletet szerezzenek, vagy pedig nem engedjük. Ezek az alapkérdések. Ha eldöntöttük, hogy mit akarunk, akkor lehet hozzáigazítani a törvénykezést, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet. A Nemzeti Földalap például nagyon jó megoldás lehetne, akinek én vételi jogot adnék szívem szerint adott esetben; minimum elővásárlási jogot vagy vételi jogot. Egy olyan Nemzeti Földalap, mint a Nemzeti Bank, amit én javasoltam annak idején, tudná a földforgalmat, a földbirtok-egyesítéseket, az üzemek kialakítását szabályozni.
Egy kicsit talán sok mindent érintettem rövid hozzászólásomban, de ez mind probléma, és amíg ezekben nem lesz konszenzus ebben az országban, addig lesznek ilyen javaslatok, mint ez, ami teljesen jó szándékú javaslat. Én is találkoztam olyan haszonbérlővel 2002-ben, aki elküldött a fenébe és azt mondta: nem szavazunk rátok, mert a megszavazott törvény alapján ki fogják a helyben lakó gazdálkodó alól bérelni a földet. Ilyen félelmek voltak. Tehát értem a javaslatot, de legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, hogy előbb az alapokat kellene rendezni, éppen ezért - mint ahogy 2002-ben is tettem - tartózkodni fogok. Hozzá kell tennem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt az ezzel kapcsolatos álláspontját még nem alakította ki hivatalosan, beszélgetések folynak róla, tehát én most a magam nevében fogok szavazni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jakab István alelnök úrnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvénymódosításban szereplő szakmai indokokkal - mint korábban is ezt egyértelművé tettük - egyetértünk, ezzel nincs gond. Sajnos azonban, mint már előttem említették, a termőföld használatával, a tulajdon szerzésével kapcsolatban ettől sokkal több gondunk van, tehát mi a magunk részéről, és ezt a gazdák nevében is nyugodt szívvel mondom, egy átfogó birtokpolitikai stratégia kialakításában - ami jelen viszonyok között és a jövőre vonatkozóan is lehetőleg a társadalmi közmegegyezés irányába hat - kell, hogy egyetértsünk, dolgozzunk. Még egyszer aláhúzom: minden betűjével a szakmai indoklásnak egyetértünk, de ez ma már, a mai viszonyok között nem elégséges. Őszintén megmondom, hogy én a magam részéről azért fogok tartózkodni, mert úgy ítélem meg, hogy ezzel jelen pillanatban megnyitnánk egy olyan vitát, ami nem vezet majd eredményre. Tehát most már folynak bizonyos szakmai műhelyekben az egyeztetések, ezekben igenis érdemi módon, hitelesen minden érintettnek részt kell venni, és ha már anno a kárpótlási törvényeket - amelyeket nem tartok és azt gondolom, egyikünk sem tart jogi remekműnek - elszenvedtük, akkor most, ebben a kiélezett helyzetben kötelességünk érdemi módon a helyére rakni ezeket a kérdéseket és a jövőre is megoldást adni. Ez valamennyiünk számára most egyértelmű kell, hogy legyen. Arra kérném Kékkői Zoltán képviselőtársamat, hogy úgy értékelje az állásfoglalásunkat, hogy változatlanul vállvetve, közösen küzdjünk az ügy érdekében, de ma már csak ennyi módosítás megítélésünk szerint nem elég.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Azt szeretném kezdeményezni, hogy a kormány álláspontját hallgassuk meg, hogy az FVM jelenlévő képviselőjének mi a véleménye a benyújtott törvénymódosító javaslatról.
ELNÖK: Rendben, megtehetjük ezt is természetesen, de a kormány álláspontja minket nem kötelez semmire, hiszen a bizottság szuverén döntési joga, hogy egy-egy benyújtott törvénymódosítással kapcsolatosan hogyan alakítja ki az álláspontját. Ha igényként ez fölmerül, akkor lehetőséget adunk rá.
Azt javaslom, hogy a kérdések, hozzászólások során menjünk először végig, az előterjesztő ezekre reflektáljon és meghallgatjuk a kormány esetleges álláspontját is ezzel kapcsolatosan, hiszen erre kérés érkezett.
Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. "És mégis mozog a Föld!" - gyakran visszajön ez a téma, és valóban sokat lehet róla beszélni; én nem fogok sokat beszélni, hanem csatlakozom az előttem szólókhoz. Tehát, kedves Zoli, társadalmi vagy politikai konszenzus nélkül is hozzá lehetne nyúlni elvileg ehhez a dologhoz, de sok értelme nincsen, mert úgysem fog átmenni. Tudjuk, hogy a föld komoly dolog, nagyon komoly erőket tud mozgatni pro és kontra mindenféle szempontból, tehát nem igazán látom értelmét annak, hogy foglalkozzunk ezzel, amíg nincsen társadalmi konszenzus, amíg nem hallgattuk meg az érintettek véleményét, amíg alapkérdéseket nem tisztázunk - külföldi, nem külföldi, jogi személy, nem jogi személy, társas vállalkozás, nem társas vállalkozás, elővételi jog, időpontok és így tovább, lehetne sorolni azokat a témákat, amiken lehet vitatkozni -, az érdekképviseletek, a szakmapolitika, a Tudományos Akadémia bevonásával, a nemzetközi tapasztalatokra és az Unió elvárásaira tekintettel, tehát minden szempontból. Tudjuk, hogy a legutóbbi MOSZ-kongresszuson is élesen fölmerült ez a téma, meg más fórumokon is.
Tehát akkor látom értelmét annak, hogy ez a parlament elé kerüljön, ha egyáltalán létrehozható ez a társadalmi konszenzus - nevezzük ennek jobb híján -, mert most, még ha esetleg a jelenlevő agráros kormánypárti képviselők egyet is értenének a dologgal, akkor sem menne át, ez az igazság. Próbáljuk meg végigvinni, nem tudom, mennyi idő kell hozzá - lehet, hogy őszig meg lehet csinálni; ahogy Jakab Pista mondta, folynak már ezek a tárgyalások -, mert jó lenne, ha tényleg társadalmi szinten mennének ezek a tárgyalások és egyeztetések. Akkor talán lenne esély arra, hogy úgy nyúljunk ehhez a kérdéshez, hogy az mindenki számára kielégítő legyen, és azokra az alapkérdésekre tudjunk választ adni, amelyekről most még mindenki csak legfeljebb a magánvéleményét vagy a pártja véleményét tudja elmondani, de hogy ebből nem lesz egy olyan módosítás, ami át is megy a parlamenten, az teljesen biztos. Ezért fogok én is tartózkodni, egyébként tisztelve a te munkásságodat, illetve Turi-Kovács Béla eddigi munkásságát ennek a témának a kapcsán.
Köszönöm.
ELNÖK: Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Kedves Zoli! Úgy megnyitni ezt a törvényt, hogy a témát nem a maga komplexitásában nézzük, nem érdemes. Most egyelőre mi itt a mezőgazdasági bizottságban a termőföldről és az agrárium érdekeiről beszélünk, de gondoljunk a körbeszántott önkormányzatokra - mindenki tudja, mire gondolok -, ahol már egy temetőt sem tudnak megnyitni. Tehát végig kellene gondolnunk ezt az egészet nagyon alaposan. Én is szeretném hangsúlyozni a társadalmi konszenzust ebben a kérdésben, mert a földügy több, mint az agrárium ügye, ez egy össztársadalmi ügy.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Alelnök úr még egy szót szeretne szólni.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen gondolatot engedjetek meg csupán. Azt szeretném aláhúzni, amit itt már többen feszegettek: azzal, hogy egy-egy gazdának, még ha 300 hektár földje is van, de 20-30 parcellában, nem bírunk versenyképesek lenni, tehát birtokrendezés nélkül, belvízrendezés nélkül, az öntözőrendszerek kialakításának legalább terv szinten történő elkészítése nélkül, ehhez kapcsolódó vonalas infrastruktúrák tervezése nélkül nem lehet hosszú távra tervezni. A földhöz nem lehet minden pillanatban hozzányúlni. Nem véletlen mondtuk azt, hogy ha 16 évet sajnos elszenvedtünk, akkor most legyen rá annyi időnk, hogy higgadtan végiggondoljuk. Nagyon komoly szempontok alapján kell, hogy dolgozzunk, és ezeket higgadtan mérlegelni kell.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Karsai képviselő úr kért még szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Elnézést elnök úr, csak szót kértem még egyszer, mert szeretném veletek megosztani, bár véleményem szerint tudjátok, hogy mi készül itt három év után, a negyedik évben történő felülvizsgálat ügyében. Itt, ennél a földtörvénynél - és úgy látom, ebben mindannyian egyetértünk, ellenzék és kormánypártok - egy katasztrofális előkészítés folyik. Bocsánatot kérek, de mondhatom nyugodtan a jegyzőkönyvbe, két román miniszterrel is beszéltem, akik keményen készülődnek, hogy mihelyst meglesz az uniós képviselőjük, ők is ellene szavazzanak annak, hogy ez a moratórium fenntartható legyen Magyarországon hét évig. Magyarország szinte az egyetlen, aki ezt a moratóriumot megkapta. Ebben a bizottságban senkinek nem kell mondani, hogy itt mi annyit nem tehetünk, mint a KGST-ben, közel nincs annyi szavunk. Ha az uniós bizottság azt mondja, hogy a földmoratórium föloldva, azt megszavazza húsz ország. Többet nem tudunk magunk mellé állítani - lásd a foci EB ügyét -, de szerintem még annyit se, még négyet se. Szépen megszavazzák és akkor aztán kirántják alólunk a földet. Hogy ezt ki vállalja, ezen kéne elgondolkoznunk és ezért kéne leülünk; kezdeményezze a mezőgazdasági bizottság két nagy pártja a kicsikkel együtt, tárgyaljunk egy ötpárti kerekasztalon erről, beszéljük meg és együtt terjesszük föl, hogy hogyan lehetne most rendbe tenni. Higgyétek el, megnéztem, hogy ha tartom a három évet, ha lehúznánk a rolót és megnéznénk, hogy három évig mezőgazdasággal foglalkoztak-e, nem újonnan alakuló meg új belépő, és külföldi nem lehet benne három éven belül, akkor 5000 hektár sem kerülne külföldi kézbe, akkor ez rendeződne; mert azok is emberek, akik bérmunkásként dolgoznak, értük is harcoltunk mi közösen. Ezt meg kell fontolnunk őszig, mert az uniós bizottság január-februárban napirendre tűzi, márciusban elutálja és bejönnek a külföldiek.
Egy példa: 800 ezer forint is volt a föld Battonyán, most visszament 500 ezerre. Ez nagyon jó, de a szomszédban, ahol szabad a földvásárlás, a peredi és pécskai földeket - megnéztük, a pécskai polgármester volt ott - most is veszik strómanon keresztül. Ez így van sajnos, és ott másfél millió forint a föld. Én és a családom nem adnánk oda háromért sem, mert nem eladó, de akinek eladó, akkor már kapjon és induljon be egy földforgalom. Tehát erről nem ártana egy kicsit együtt beszélnünk, és akkor mindannyian az emberek előtt is tiszták volnánk, hogy ezt egyeztettük. Tényleg azt mondom, hogy másképp nincs értelme. Mindig toldozunk-foldozunk, folt hátán folt van a törvényben. Lehet, hogy van benne hiba, amit foltozni kell, mert nagyon-nagyon rossz, de ezt a foltozást nem támogatom.
ELNÖK: Csak szeretném jelezni, hogy a benyújtott törvénytervezethez legyünk szívesek az elképzelésünket megfogalmazni, mert Karsai képviselő úr engem inspirál arra és azzal én egyetértenék, hogy egy önálló napirendi pont keretében kérdezzük meg a kormányt, hogy hol tart most az előterjesztése ezzel kapcsolatban, egyáltalán mi a stratégiája, célja, miben tud a bizottságunk segíteni. Ha az Unió esetlegesen visszakérdez, mert a három év letelt, hogy hol tartunk, akkor ne nyissuk meg ezt az elmélkedést, hogy mit kellene nekünk most tenni a földvédelem területén.
E gondolatok jegyében adom meg a szót Jakab István úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen mondat. Tehát ne most akarjuk megvitatni a részleteket, mert akkor be kellene zárnunk magunkat ide körülbelül egy hónapra. Azt gondolom, valamennyien érezzük ennek súlyát, és ennek megfelelően dolgozzunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor, ahogy említettem, az előterjesztőnek adom meg a szót, és utána meghallgatjuk a kormány álláspontját.
Parancsolj, Zoltán!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A benyújtott törvénymódosító javaslathoz nagyon kevés észrevétel érkezett, de ha megengedi, elnök úr, egy-egy mondatban azért hadd válaszoljak azokra az észrevételekre, amelyek elhangzottak.
Karsai képviselőtársamnak azt szeretném mondani, hogy az őstermelő és a bérlő sokszor ugyanaz. Akkor ez nem zavarja ezt a módosító javaslatot sem. De nem erről van szó, hanem, mint ahogy elmondtam, állami földek értékesítéséről, és ott már nem ugyanaz; több mint 400 ezer hektár területről beszélünk.
Képviselőtársam a végén beszélt a moratóriumról. Idő kérdése ez az egész valóban, versenyt futunk az idővel. Bízunk benne, hogy ezt a moratóriumot sikerül fenntartanunk, de ha nem, akkor meg valóban ez a törvénymódosító javaslat időszerűvé válik.
Medgyasszay képviselőtársamnak: valóban sokat vitatkoztunk annak idején erről, és én is tudom igazolni, hogy ő volt az egyetlenegy képviselő, aki akkor tartózkodott a szavazásnál. Arra hivatkozott, hogy az a gondja, hogy nincsenek szabályozva a birtokméretek, a birtoknagyság, valamint az, hogy milyen formában és hogyan lehet vásárolni. Szeretném felhívni a figyelmét arra - hogy egyetértek-e vele vagy nem, az egy más kérdés -, hogy a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése nagyon is le van szabályozva: 300 hektár vagy 6000 aranykorona. (Dr. Medgyasszay László: Én nem erről beszélek.) Lehet, hogy nem jól válaszolok... (Dr. Medgyasszay László: Bocsánat. Az elő-haszonbérleti jog nem oldja meg a fő problémát, mert többet ígérnek. Itt erről van szó.) Igen, és nem akartam fölvetni, de elmondom, hogy ebben a módosító javaslatban van egy olyan pont is, ami itt nem került vitára, és úgy látom, Medgyasszay képviselőtársam sem olvasta el teljesen végig... (Dr. Medgyasszay László: De igen.) Akkor fölvetette volna, de mivel nem került szóba, így nem beszélek róla. Az 5. pontról van egyébként szó.
Azt szerettem volna még Medgyasszay képviselőtársamnak mondani, hogy a Medgyessy-kormány is tett be egy szigorítást a földvásárlással kapcsolatban, csak nem tudom, mennyire tudnak majd ennek érvényt szerezni. Annak idején, amikor államtitkár voltam, nem tudtam leellenőriztetni az előbb említett pontot sem, hogy 300 hektár vagy 6000 aranykorona. Tehát egy igazolással megy oda a földvásárláskor majd valaki, hogy őneki valóban nincsen 6000 aranykoronánál több területe, vagy ő csak 20 aranykoronáért vásárolhat már, vagy csak 2 hektárt? Nem tudom, hogy hogyan tudunk ennek érvényt szerezni, tehát ez több problémát vet föl.
Ugyanígy amit a Medgyessy-kormány idején tettek be, hogy belföldi magánszemély nem szerezhet meg termőföld tulajdonjogát, ha annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföldterületének egynegyedét vagy 1000 hektárt, ennek sem tudom, hogy hogyan lehet majd érvényt szerezni. Elnézést, elnök úr, valóban nem erről van szó, de hát ilyen kérdések hangzottak el.
Jakab István alelnök úrnak azt szeretném mondani, hogy többször hallottam őtőle is a rádióban, hogy probléma van, hamarosan értékesítésre kerülnek az állami földek. Épp ezért nyújtottuk be ezt a törvénymódosító javaslatot, tehát szeretnénk megelőzni azt, hogy olyanok kezébe jusson az állami tulajdonú termőföld, akik azt bérlik. Gondoljunk csak a bólyi kombinát tulajdonában lévő földekre, amelyek 100 hektáros táblák. Kik bérlik azokat a földeket? Gondolom, hogy nem az őstermelők vagy a családi gazdálkodók.
Azt hiszem, a többire nem érdemes válaszolni, mert azok más jellegűek voltak, és azt indokolták meg, hogy miért tartózkodnak majd a szavazáskor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László kért szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést a bizottságtól, hogy közben itt polemizáltunk a képviselő úrral. Valóban az 5. pont ebben az érdemleges, ami új. Azon el kell gondolkozni, hogy amit a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által most árverésre bocsátott földeknél láttam, amiről beszéltünk, az hogyan történik. Abban partner vagyok bármikor, hogy ennek a szabályozásához hozzányúljunk, de külön kellene róla beszélni, és csak akkor szabad és érdemes, ha meg tud győzni Karsai úr - aki most a fejét fogja és nem figyel ide, pedig jobb lenne, ha idefigyelne (Dr. Karsai József: Dehogynem! Figyelek!) -, aki mégis a szocialisták nevét potentálta ebbe az ügybe, talán mint afféle vagabund a Szocialista Pártban. Bocsáss meg, ezt pozitív értelemben mondom.
ELNÖK: Földön járó ember - mondjuk így.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Igen. Tehát ha a két nagy pártban tudunk partnereket találni, hogy a Nemzeti Földalapban lévő termőföld értékesítése ne úgy történjen már, mint ahogy kísérlet volt erre - Font Sándor jobban tudja, mert az ő előadásából vettem -, hogy nem tudom, hány helyen lévő részeket egy összegben kínálnak. Ebben partnerek vagyunk, ha külön kiemeljük a Nemzeti Földalap tulajdonában lévő földeket. Én el sem engedném adni egyébként ezeket, de erről kéne tárgyalni.
Igazad van, a többire külön nem tértem ki. Tehát azt szerettem volna elmondani, hogy ezt a problémát körül kellene sétálni és valamilyen szabályozást hozni, ami eddig nem történt meg a szervezet szabályozásával kapcsolatban. Köszönöm.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Én azzal kezdtem, kedves képviselőtársam, hogy a szakmai felvetés és indoklás minden betűjével egyetértek, valós problémákkal foglalkozik, még egyszer megerősítem, csak sajnos töredéke annak, ami a földbirtokrendezéssel összefüggésben most felvetésre került. Ezért mondtam azt, hogy ezt átfogóan, egységes szabályozás keretében lehet kezelni. Szakmailag és a helyzet megítélésében közöttünk nincs vita, és meggyőződésem, hogy nem is lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadnám a szót a kormány képviselőjének a napirendi ponttal kapcsolatban.
NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagy Olga vagyok, az FVM földügyi és térinformatikai főosztályáról.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Kormányálláspontot nem tudok közölni, tekintettel arra, hogy Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán képviselő urak önálló indítványa tegnap délután érkezett a minisztériumhoz, így csak szakmai véleményt tudok közölni. A szakmai véleményünk pedig az, hogy nem támogatjuk az indítványt. Tulajdonképpen ez az indítvány a korábbi évekhez hasonló tartalmú, vissza kívánja állítani az elővásárlási jog, illetőleg az elő-haszonbérleti jog sorrendjében a 2001. évi CXVII. törvényben foglalt sorrendet. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy a termőföldtörvény hatálybalépése óta első helyen van a haszonbérlő, illetőleg a felesbérlő és a részesművelő; ők azok, akik tartós jogviszonyban, hosszasan használják a termőföldet, beruházást hajtanak végre, hasznosítási kötelezettségeknek eleget téve bérleti díj ellenében használják a tulajdonos földrészletét. Az ő hasznosításukat kell megszilárdítani, nekik kell biztosítani továbbra is az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogot.
Mindenesetre szeretnék egy félreértést tisztázni, mert itt többször hallottam a képviselő uraktól, hogy az elővásárlási jog intézménye kvázi egy licitnek felel meg. Itt szó sincs erről, tehát ez nem egy árverési jellegű intézmény, itt nem az szerzi meg elővásárlási jog címén a földrészletet, aki többet kínál. Ez egy polgári jogi intézmény, és a polgári törvénykönyv ismeri az úgynevezett ajánlathoz kötöttség elvét, tehát ha egy tulajdonos egy potenciális vevőtől vételi ajánlatot kap és ez kifüggesztésre kerül a polgármesteri hivatalnál hirdetményi úton, ebben a vételi ajánlatban a helyrajzi számon és a haszonbérlet időtartamán kívül ott van a bérleti díj mértéke. Az elővásárlásra jogosultak ezt nem emelhetik fel, az ajánlati kötöttség rájuk is vonatkozik, tehát azonos feltételekkel élhetnek ezen jogosultságukkal. Éppen ezért úgy érezzük mindig, hogy egy kicsit túl van misztifikálva ez a jogintézmény; ez akkor érvényesül, amikor az eladó vagy a tulajdonos tényleg el kívánja adni a földjét. A szerződési szabadság elve itt is megvalósul, csak annyiban másabb, hogy akivel ő megegyezik és esetlegesen nem elővásárlásra jogosult személy, akkor más szerezheti meg, de ugyanazon feltételekkel, mint ahogy ő eredetileg egy potenciális vevővel megállapodott. Visszatérve az indítványhoz tehát mi azt semmiképpen sem támogatjuk, hogy a jelenlegi haszonbérlő lényegében az utolsó előtti helyre, a Nemzeti Földalapot megelőző helyre kerüljön az elővásárlási jogosultak rangsorában. Jelenleg is tulajdonképpen ha valaki családi gazdálkodó vagy őstermelő és egyben haszonbérlő is, akkor első helyen illeti meg az elővásárlási jog, illetőleg az elő-haszonbérleti jog.
Ami pedig az NFA-val kapcsolatos új módosítást illeti, az árveréses pályázat útján történő földszerzési korlátozást, ezt jogi szempontból nem igazán értjük. Jelenleg korlátozott a földszerzés, bármilyen jogcímen történő földszerzésnél - kivéve a részarány-földkiadást, a kárpótlást, továbbá a kisajátítást - 300 hektár és 6000 aranykorona a korlátozás, tehát nem igazán értjük, hogy most ez a 20 hektár nagyságú, illetőleg 400 aranykorona értékű termőföldvásárlás 300 hektár feletti termőföldvásárlást jelent, vagy csak ennyit, mert ez meg úgy gondolom, hogy diszkriminatív szabályozás lenne.
ELNÖK: Látom, hogy van jelentkező, tehát ha kérhetem, tessék itt maradni mikrofonközelben.
Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Csak szeretném megköszönni az elővásárlási jogintézményről szóló felvilágosítást, de az a probléma, hogy a gyakorlatban ez nem így működik. Ha így működne, akkor egyszerűbb lenne az életünk, csak általában a tőkeerő működik, és másképp szokott történni. Ezt azért hozzá szeretném tenni. Lehet, hogy az én megfogalmazásom laikus megfogalmazás volt, de nem mindig úgy történnek ezek a dolgok, mint ahogy a jogalkotó elképzelte. De köszönöm szépen, hogy tisztázta itt a bizottság előtt, hogy miről van szó.
ELNÖK: Csak hogy érzékeltessem a mai földárverési gyakorlatot, azt már külön témaként meg sem említem, hogy egy hirdetményi szám alá összevonnak 200-300 hektáros területeket, és így akarja a Nemzeti Földalap eladni. Hajmeresztő, nem találni rá magyarázatot, hogy miért így gondolja. Ezeken az árveréseken megjelennek olyan személyek, akik csak azért kérnek pénzt az egyes, valóban licitáló személyektől, hogy kivásárolják őket, hogy ne licitáljanak a földre. Magyarul megjelenik a valódi gazdálkodó, aki meg szeretne szerezni földet, és kénytelen pénzt adni olyan személyeknek, akik nagyon komoly összegekkel rendelkeznek, mert ha ők nem kapnak lelépési pénzt, hogy ne licitáljanak, akkor viszont megvásárolják valóban a gazdálkodó elől a földet. Ma így működik az árverés, hogy tájékoztassam önt a mai valóságról, ami egy kicsit más, mint a törvényi nyelvezetben megfogalmazott irányítói szándék. Mindazok ellenére, hogy én elismerem a törvényi irányítás jó szándékát ez esetben, a gyakorlat sajnos homlokegyenest másképp működik.
Kérdés, észrevétel van-e még a napirendi ponttal kapcsolatosan? Igen, alelnök úr úgy látom, egy rövid megjegyzést akar tenni.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Előhaszonbérlet, elővásárlás kapcsán a kormánynak nagyon komolyan kell tanulmányoznia a jelenleg hatályos földtörvényt ahhoz, hogy konszenzusközeli állapot alakulhasson ki.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Valóban így van. Ángyán József képviselőtársam!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy szó megütötte a fülemet. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogy érti azt, hogy diszkriminatív lenne, ha az állam csak bizonyos kiméretben lenne hajlandó eladni a földjét. Én azt gondolom, hogy ez egy korlátosan rendelkezésre álló erőforrás esetén, amikor a szereplők száma is adott, óhatatlanul elő kell, hogy forduljon, mert különben monopolhelyzetek alakulnak ki a földpiacon, tehát az nem helyes megközelítés, hogy ez diszkriminatív lenne egy korlátos erőforrás esetén. Mire gondol, mitől diszkriminatív ez egy ilyen erőforrás esetén?
ELNÖK: A kormány képviselőjének adom meg a szót.
NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem általában a termőföldre értettem a diszkriminációt, hanem arra, hogy ha a Nemzeti Földalap mint állami föld vagyonkezelőjétől történő tulajdonszerzésre vonatkozna ez a területszerzési korlátozás, az diszkriminatív, mert általában a termőföldtörvény nem különbözteti meg a már meglévő tulajdonban lévő földrészletek vonatkozásában, hogy ki a tulajdonos, és itt állítja fel a 300 hektár vagy 6000 aranykorona értéket generálisan mint területszerzési korlátozást. Ettől jelentősen különböző lenne, ha azt mondanánk ki a termőföldtörvényben, hogy állami föld esetében csak 20 hektár vagy 400 aranykorona értékű földtulajdon szerezhető. A jelenlegi szabályozás generális.
Egyébként amikor a termőföldtörvényt az Országgyűlés '94-ben elfogadta, normakontroll tárgyává tette az Alkotmánybíróság, és akkor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a területszerzési korlátozás a végtelenségig nem is tartható fenn. Ezt az akkori szabályozást a földprivatizációs eljárás beindulása okozta és az egyenlő esélyek megteremtése volt a cél, de ez - maga az Alkotmánybíróság mondta ki - hosszan nem tartható fenn, előbb-utóbb a korlátozás nélküli földtulajdon-szerzés lehetőségét kell megteremteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, a szavazáshoz érkeztünk. Az itt elhangzottak alapján először azt kérem, hogy aki tartózkodik a tárgysorozatba-vételről való szavazásnál, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez nagyarányú többség, ha jól látom, egyhangú, tehát a többi szavazási formát meg sem kérdezem. A bizottság nem javasolta tárgysorozatba venni a benyújtott T/2870. számú önálló indítványt. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a következő napirendi pontra: javaslat a Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról. Mint a bizottság tagjai tudják, az elmúlt bizottsági ülésen önálló napirendi pontként erről a zöldség-gyümölcs uniós reformtervezetről tárgyaltunk, és kértem a titkárságot, készítse elő azt az egységes véleményt, amit a bizottság esetleg elfogadhat. A vélemény szövegezése az ott elhangzottak és a bizottságban elhangzottak alapján készült, egyben a hangulatot is szerettük volna tükrözni.
Magam mint előterjesztő és mint bizottsági elnök próbáltam összeszedni az álláspontokat. Ha megengedik, azzal kezdeném, hogy négy szót módosítanék benne, ami nagyon minimális és talán az értelmezés lényegét nem változtatja meg, azonban pontosítja az előterjesztést.
A (2) bekezdésben, ahol azt mondjuk, hogy "a kormány álláspontját kiegészítő" és négy szakasz kezdődik, az első szakaszban a következő lenne a módosítás: "Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdaság nemcsak piaci szereplő, hanem - és itt lesz egy módosítás - élelmiszert termelő nemzetgazdasági ág is.". Tehát nem azt mondjuk, hogy árut termelő, hanem azt, hogy élelmiszert termelő - úgy érzem, ez már hangsúlyosabb.
A következő gondolatjel negyedik sorába, ahol a tészek arányszámát írjuk le, a "Magyarországon ez az arány 15 százalék." mondatba én a "körüli" szót beszúrását szeretném javasolni. Tehát: "Ez az arány 15 százalék körüli.", nehogy azon vitatkozzunk, hogy most hány százalék fedi le Magyarországon a teljes mezőgazdaságot a tészeken keresztül.
Ugyanezen szakasz hatodik sorában a következő módosítást javaslom: "Ezáltal sajnálatos módon megmarad a jelenlegi hátrányos helyzetünk...". Itt a "megmarad" szót javaslom használni a "bebetonozódik" helyett. Lehet, hogy ez utóbbi szót itt használtuk többen, de talán egy véleményben, egy bizottság által adott anyagban ne használjuk. Tehát a mondat a következőképpen hangozna: "Ezáltal megmarad a jelenlegi hátrányos helyzetünk, amennyiben nem tudunk továbblépni.". (Dr. Karsai József: Állandósul.) Én elfogadom ezt. (Bedő Tamás: Fennmarad.) Jó, döntsünk benne. (Egyeztetés.) Tehát: állandósul a jelenlegi hátrányos helyzetünk.
A (3) bekezdés első sorában lévő mondatot a következőképpen javasolnám változtatni: "Kérjük a kormányt, hogy az exporttámogatások vonatkozásában legyen nagyon határozott.".
Kérdezem, hogy a bizottsági tagoknak, elolvasva a bizottsági véleményt, van-e további észrevételük. Igen, parancsolj, Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Úgy látszik, hogy amit itt előzetesen megjegyeztem, azt elnök úr közben korrigálta, de én még "az ágazat halálát" is kivenném a szövegből. Inkább a "teljes leépülését" javasolnám helyette.
ELNÖK: A második szakasz hatodik sorában.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tehát: "...teljes leépülését jelentheti". Ez lenne a módosítás.
ELNÖK: Elfogadjuk ezt a pontosítást. Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A negyedik francia bekezdést én egy picit pontosítanám, mert a vidékfejlesztési rendelet nem minden intézkedése zárja ki a kertészetet. Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek közt az integrált, az ökológiai, kertészet, szőlő-gyümölcs termesztésre lehetőséget kínál. Azt javasolnám, hogy: "Az uniós vidékfejlesztési rendelet értelmében az agrár-környezetgazdálkodási intézkedési terület kivételével nem támogatható..." - és folytatódik tovább. Tehát ide beszúrnám, hogy ott viszont lehet, és föl is kell hívni a figyelmet arra, hogy lépjenek be az integrált ökorendszerekbe.
ELNÖK: Jó.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Mivel vannak technológiai fejlesztések is, úgy fogalmazzuk meg, hogy: "egyes technológiai és agrár-környezetgazdálkodási intézkedési területek kivételével".
ELNÖK: Összeolvasom: "Az uniós vidékfejlesztési rendelet értelmében - az egyes technológiai és agrár-környezetgazdálkodási intézkedési területek kivételével - alapvetően nem támogatható a zöldség-gyümölcs ágazat, ennek ellenére a vidékfejlesztési rendelet..." (Bólogatások.) Jó.
Akkor ezekkel a módosításokkal együttesen kérdezem, hogy elfogadható-e a javaslat. Aki elfogadja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen. Ezzel lezárom ezt a napirendi pontot.
Az egyebekben szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy Fodor Gábor leendő környezetvédelmi miniszter úrral egyeztetve azt javasoltam neki, hogy miniszterré való kinevezése előtt bizottságunk nagy tisztelettel látná. Akkor még bizonytalan volt a környezetvédelmi bizottsági meghallgatása és a felmentés-kinevezés procedúrája is - ez hétfőn volt -, és nem tudtunk megállapodni abban, hogy mikor hallgatnánk meg. Viszont ő azt mondta - és én elfogadtam -, hogy amint a kinevezése és az eskütétele megtörtént, az utána következő első adandó alkalommal, amikor napirendre tűzzük a miniszter úr meghallgatását, akkor nagyon szívesen eljönne. Van egy-két olyan kérdés - az agrár-környezetgazdálkodás, az ex lege területek, a korlátos művelés előírása, a gazdák helyzete, a vizes élőhelyek és a többi, tudjuk mi ezeket a területeket -, ami hozzánk tartozik.
Nekem még egy másik terület is eszembe jutott, ami a mai hírek alapján úgy érzem, fontos lehet: a megújuló energiák kérdése. A mezőgazdasági tárca és a bizottságunk számára alapvetően egyrészt az alapanyag-termelők, másrészt pedig az úgymond stratégiai tervezők szempontjából, hogy hány százalékot, hogyan szeretnénk majd 2010-re, 2020-ra és azt követően elérni, fontos kérdés lehet, hogy ő hogyan látja, mire készüljön a mezőgazdaság. Nevesítettem ezt a két témakört, de természetesen bármilyen további témával kapcsolatosan is rendelkezésünkre áll majd a miniszter úr. Ezt szerettem volna jelezni, a titkárságunk az egyeztetést majd megkezdi e témakörben.
Itt már szóban említettem, és Karsai képviselő úr hozzászólása nyomán úgy érzem, talán a bizottság többsége is elfogadná, hogy forduljunk a kormányhoz egy olyan kéréssel, hogy egy önálló napirendi pont keretében megtárgyalhassuk a kormány stratégiáját az Unióval való tárgyalás esetén esetlegesen lejáró földvásárlási moratórium kérdésében, illetve tájékoztassa a bizottságot arról, hogy hol tartunk most, a jogi helyzet ismertetésétől kezdve minden variációra való fölkészülésig, hogy mit akar. Lehet, hogy zárt ülés is elképzelhető ebben a témában, de azt kérjük, hogy legalább a bizottsági tagok kapjanak róla tájékoztatást. Ennyit szerettem volna tájékoztatásképpen ezzel kapcsolatban elmondani, mert akkor megindítjuk ezt a felkérést a kormány felé.
Czerván György, parancsolj!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Az egyebekben egy percre kérek szót. Mindenki ismeri a mostani időjárási helyzetet. Én a saját körzetemben azt látom - és ahogy kérdezgettem a többieket is az országban, nagyjából mindenhol ugyanez a helyzet -, hogy némi túlzással, de talán mégsem túlzás, ha két hétig nem esik az eső, akkor már teljesen mindegy, hogy esik-e vagy nem. Májusban, vagy amikor gondoljátok, szerintem önálló napirendi pontként ezt az aszálykár-fagykár, tehát elemi kár témát megtárgyalhatnánk. Működik elméletileg egy kárenyhítési rendszer. Nézzük már meg, hogy hogy állunk ezzel országosan, illetve a kormány mit lát, mire készül, mert hasonlít a mostani helyzet a 2003-as problémához, legalábbis nagyon úgy néz ki. Ez az egyik dolog, tehát azt javaslom, hogy vegyük ezt fel önálló napirendi pontként valamikor májusban.
A másik pedig - és ez kapcsolódik ahhoz, amit elnök úr mondott - a megújuló energiaforrások témája. Herbály alelnök úrtól akartam megkérdezni, de magunktól kérdezem a következőt. Emlékeztek arra, hogy tavaly valamikor tárgyaltuk ezt a témát, és van is egy országgyűlési határozat vagy javaslat a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan. Ez a munkatervben benne van legalul, de időpont nincsen már nem tudom, mióta. Ezt mikor tárgyalja a parlament, illetve miért nem tárgyalja? A bizottsági vitája már megvolt - a 2005. évi jelentés vagy valami hasonló -, de ennek kapcsán nyilván előre mentünk, és a jelenlegi helyzetet is meg lehet beszélni. Tehát tudja-e valaki, hogy mi az oka annak, hogy nem tárgyalja ezt a parlament?
ELNÖK: Csak részinformációnk van. A gazdasági bizottság is bekérte ennek a jelentéstervezetnek a tárgyalását. Mi mint első helyen kijelölt bizottság kialakítottuk a véleményünket. Ezt a gazdasági bizottság nem találta helyénvalónak, ezért a bizottság elnöke megkeresett, hogy egy közös, az ő véleményük alapján átformált bizottsági véleményt hajlandóak lennénk-e közreadni. Én ezt egyelőre elutasítottam mint elnök, mert nem tehetek mást, mint amit itt a bizottsági ülésen a bizottsági tagok kifejtettek. Ebben valóban volt kritikai észrevétel és előremutató észrevétel is. Én erről tájékoztattam a gazdasági bizottság elnökét. Úgy tudjuk, hogy ez azóta ott pihen valahol a gazdasági bizottság környezetében, és onnan nem lép följebb a napirendi pontok közé. Többet nem tudunk egyelőre, én legalábbis nem.
Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kapcsolódva Czerván György képviselőtársamhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcsültetvényeinek nagy része és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévők úgyszintén szinte teljes mértékben elfagytak. Hétfőre terveztem az Alma Terméktanáccsal együtt egy szakmai megbeszélést. Azt kérem, hogy ebben a hihetetlenül nehéz helyzetben a bizottság foglalkozzon a problémával. Egy térség teljes tönkremenetele történik jelen pillanatban; mínusz 6-8 fok volt. Csengerben péntek reggel hét órakor megnézzük a gyümölcsöst, utána pedig terméktanácsülés lesz, mert kilátástalan a helyzet. A szántóföld is részben kárt szenvedett, de a gyümölcsösben ez az egyetlen éjszaka szinte mindent elvitt, úgyhogy kilátástalan a helyzet.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy dolgot szeretnék szóba hozni. Ez pedig az Új Magyarország vidékfejlesztési program. Erről az agrártámogatási törvény vitája kapcsán - nem direkt erről, de ehhez kapcsolódóan - vitáztunk. Többek között Kis Zoltán képviselő úr is jelezte, hogy ő maga sem igazán ért egyet azokkal az arányokkal, amik ott kialakultak. Ezt követően Lakitelken voltunk, ahol ez szintén szóba került; Ficsor Ádám államtitkár úr és Herbály Imre alelnök úr jelenlétében újra megpróbáltunk erről a kérdésről szót váltani. Őszintén szólva valóban nem tartom jó dolognak, hogy nem kerül a törvényhozás elé egy hétéves terv a maga pénzügyi számaival. Még akkor sem, ha jóhiszeműen áll hozzá az ember a kérdéshez és azt mondja, hogy biztos a legjobb arányokat alakították ki, erről definitíve nem folyt vita a parlamentben, tehát nem terjesztette elő a kormány. Egy hétéves tervnek, 1400 milliárd forintnak az elosztása nem került a törvényhozás elé, csak így a vitában, aki éppen behozta ezt a kérdést, de nem volt előterjesztés és nem vitatkozott róla a parlament. Ezt én rossznak tartom változatlanul, és úgy vettem észre, hogy kormánypárti oldalról is többen vannak, akik szívesen vennék, ha ezt újra megnézhetnénk és legalább a legsúlyosabb aránytalanságokon módosíthatnánk. Augusztus végéig van időnk a tekintetben, hogy akkorra valószínűleg a Bizottsággal meg kell valamiben állapodnunk, nem lezárt még a dolog. Ficsor Ádám is azt mondta Lakitelken - együtt voltunk ott elnök úrral -, hogy van még mozgásterünk addig. Úgyhogy szeretném szóba hozni ezt a kérdést. Hogy látjátok? Van-e értelme ezzel foglalkoznunk? Legalább egyszer vitassuk meg ennek az 1400 milliárd forintnak a szétosztási elveit, hogy hova kerül ez a pénz, kik a célcsoportok. Egy előterjesztést jó lenne látni, ami ennek a pénzügyi terveit is tartalmazza, hogy ne csak az Európai Vidékfejlesztési Rendelet jogcímeiről beszélgessünk. De azt hiszem, ez többször előkerült a parlamentben is. Én változatlanul azt gondolom, hogy értelmes lenne, ha ezzel foglalkoznánk.
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A Czerván képviselő úr által megfogalmazott elemi károkra vonatkozó bejelentéssel, illetve felhívással tökéletesen egyet tudok én is érteni. Úgy tudom, a minisztérium készül is különböző intézkedésekre, már amit saját hatáskörben meg tud tenni. Nagy baj és sajnálatos tény, hogy kevés mezőgazdasági termelő vette igénybe a kárenyhítésről szóló törvény adta lehetőségeket; csak háromszáz-egynéhány gazdálkodó jelentkezett be annak ellenére, hogy szeptember 15-ig kell teljesíteni a befizetéseket. Mindenesetre ez is egy tanulság, a lehetőségeket jobban ki kellett volna használni.
Ami a vidékfejlesztéssel kapcsolatos fölvetéseket illeti, az Új Magyarország fejlesztési terv politikai vitanapon átment a parlamenten, és annak szerves része a vidékfejlesztés. Lehet újra kezdeményezni, de én úgy gondolom, hogy mivel kétéves ciklusokra van meghatározva a fő végrehajtási rendszere ennek a vidékfejlesztési operatív programnak is, és megjelentek már az első pályázati kiírások az állattenyésztő telepekre a gépek, gépi berendezések vonatkozásában, ezt értékelni lehet meg kell is, valamint felkészülni arra, hogy a két év letelte után milyen módosításokat léptessen életbe a kormány. Erről érdemes beszélni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tartok tőle, hogy nem egészen az történt, amiről Godó Lajos beszél. Nem gondolnám, hogy ez az a vitanap volt, amit az ellenzék kezdeményezett a vidékfejlesztésről és sok mindenről; ott nemcsak mezőgazdaság volt, hanem széles körben vasúti szárnyvonalakról, iskolákról és minden egyébről beszéltünk. Ennek valóban egy része volt a mezőgazdaság, de elnézést, nem a kormány prezentálta egyelőre azt, hogy milyen összegeket hova szeretne, milyen jogcímeken. (Godó Lajos: Én nem erre gondoltam, hanem az Új Magyarország fejlesztési tervre.) Na de hát, képviselőtársaim, azt letudni parlamenti megbeszélésnek, hogy az ellenzék kezdeményezett egy bizottsági vitanapot, netán azzal, hogy mi ellenzékiek kértük a minisztériumot, hogy számoljon már be itt a bizottság színe előtt - emlékezzünk rá, ez azon az ülésünkön volt, amelyiket akkor a román delegáció érkezése miatt az első emeleten tartottuk - az esetleges pályázati lehetőségekről, letudni hét év teljes agrártámogatási költségvetését, ezt azért nagyon nagy bátorságnak tartanám a bizottság részéről is.
Ángyán Józsefnek adok most szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nem alapvetően a jogcímeket vitatom, amiket kiírtak, azt hiszem, ez többször kiderült; ezek európai jogcímek, itt nincs semmiféle problémám, hogy ilyen jogcímeken adjunk kifizetéseket. A kérdés az, hogy 1400 milliárd forintot hogyan osztunk el a különféle jogcímek között. Erről nem folyt vita, és ezt hiányolom. Elkerülhetnénk a fölösleges feszültségeket, amik ebből származnak, ha megvitatnánk ezt és módosíthatnánk az összegeken. Ez nem érinti a pályázati kiírást, Lajos, tényleg komolyan gondolom, tehát attól ki lehet írni a pályázatokat, csak a pénzügyi terv annál sokkal komolyabb, semhogy egy ilyen politikai vitanap keretében elintézzük.
Azért az, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervet elfogadta a kormány, egy másik dolog, az a Bajnai-féle ügy. Az Új Magyarország vidékfejlesztési tervhez az EU ragaszkodik, azt elkülönítetten kell kezelni, külön intézményrendszerrel, külön költségvetéssel. Ez egy külön terv, külön életet él, még akkor is, ha tudom, hogy Ficsor Ádám társelnöke Bajnai Gordonnak egy ilyen egyeztetésen; az egy külön dolog, hogy hogyan történik az egyeztetés. Tény az, hogy ez egy külön terv, és ennek a programnak a költségvetési vitája - hét év költségvetésének vitája - nem történt meg, nem volt előterjesztés a kormány részéről; úgy vitte ki Brüsszelbe februárban, ezt tudjátok, hogy nem volt a költségvetési részéről vita. Nem arról, hogy milyen jogcímek vannak és mire fog kiírni pályázatokat, mert ezeket lehetővé teszi az európai rendelet, hanem arról, hogy valóban a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom, a magyar falvak állapotának ismeretében ez a forráselosztás a legjobb, amit a kormány különféle körökön egyeztetve kihozott, vagy pedig ennél jobbat is tudnánk.
A feszültségeket tudnánk mérsékelni, ha itt megvitathatnák ezeket a kérdéseket. Ehhez kéne egy kormány-előterjesztés, a kormánynak ide kéne hoznia a pénzügyi táblázatát ennek az egésznek és indokolnia kéne, hogy miért 533 milliárd forint van a fizikai tőkére és miért csak 7 milliárd a fiatal gazdák induló támogatására. Hát ide kéne hoznia, hogy mégis hogyan jött ki ez az arány és miért oda teszi. Ti is tudjátok, hogy nem volt ilyen típusú előterjesztés, és ezt én hiányolom. (Bedő Tamás: Vitatkoztunk róla.) Vitatkoztunk róla úgy, hogy az ember találkozik anyagokkal és idehozza. Nyilván hol vitassa meg? Itt a bizottságban. De ez nem egy normál parlamenti menetben való vitája egy hétéves tervnek, ez annál sokkal komolyabb, semhogy így el lehetne intézni. Ezért hozom mindig újra egy kicsit mániákusan szóba, mert szeretném elkerülni azokat a feszültségeket, amik pont abból fognak fakadni, hogy nem vitattuk meg ezeket a kérdéseket. Ficsor Ádám is tudja pontosan, hogy ők soha sehol, egyetlen egyeztetésen nem terjesztették elő a pénzügyi terveiket, ezt definitíve tudjuk. Ez nem jó, ezt muszáj valahol megvitatni, és ezért hoztam itt újra szóba.
ELNÖK: Ha szabad, az ülésünk vége felé az egyebekben elhangzottakat összegezném. Fodor Gábor miniszter úr meghallgatásával kapcsolatban, a kormány földkérdésekkel kapcsolatos stratégiai elképzeléseiről való tájékoztatással kapcsolatban és a károkkal - mind az aszály- mind a fagykárokkal - kapcsolatban egyhangúlag úgy gondoljuk, hogy ezeket a napirendi pontokat elő fogom készíteni.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési program pénzügyi tervének megtárgyalásával kapcsolatban úgy látom, hogy véleménykülönbség van. Az ellenzék meg fogja találni a módját, hogy kifejtse, hogyan kerülhet a bizottság és a parlament elé ez a kérdés, még akkor is, ha tudjuk, hogy netán ez egy benyújtott indítvány formájában esetleg leszavazásra kerül, de szó nélkül nem szeretnénk mellette elmenni. A vitát ne itt folytassuk le. A lényeg az, hogy a pénzügyi tervet soha a kormány elő nem terjesztette. Ez az alapvető probléma. Nyilvánvaló, hogy a jogcímeket igen, de azt nem, hogy azon belül mi a mozgástér. Ott lehet igazán preferálni, tehát ott eljuthatnánk a kormány jelenlegi filozófiájának lényegéhez, hogy kiket szeretne preferálni, kikkel szeretné azokat a célokat megvalósítani, amiket egyébként az indítványába belefoglal mindig. Ez rendben van, csak az nem derült ki, hogy kik a szereplők, pedig kiderülhetett volna a pénzügyi terv részletes előterjesztésével. Ezt már sok helyen elmondtuk, kérem, erről ne nyissunk most vitát. Értjük a kormányzó oldal álláspontját, őszerintük elégséges volt az eddigi látens prezentáció, a mi véleményünk szerint meg nem volt elégséges, mert pénzügyi terv nélkül ez nem elégséges. Majd mindenki járja a maga útját innentől kezdve. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ezzel lezárom az egyebek napirendi pontot.
A bizottsági ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 14 óra 29 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa