MB-14/2007.
(MB-31/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. május 21-én, hétfőn, 16 óra 20 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/3095. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás a módosító indítványokról *
1. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3095. szám)
(Általános vita, valamint a módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Jakab István alelnök (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Font Sándor (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Herbály Imre (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bodnár József elnök (Északkelet-magyarországi Alma és Gyümölcs Szövetség - Szakmaközi Szervezet)
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kanyokné dr. Strohmayer Mária főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 20 perc)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. A bizottsági ülést megnyitom. Tisztelettel köszöntöm az FVM képviseletében megjelent dr. Szöllősi Endre főosztályvezető urat, dr. Mikó Zoltán főosztályvezető urat, valamint dr. Pásztor Tamás főosztályvezető urat és Kanyokné dr. Strohmayer Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt, aki a Gazdasági Minisztérium képviseletében van jelen.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Rendkívülinek tekinthető ez az ülés, mert annyira későn kaptuk meg az anyagokat, hogy csak kapkodva tudtunk felkészülni.
A mai ülésünkön a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló előterjesztést tárgyaljuk és az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Amikor az ülés első részén túl leszünk, meg kell tárgyalnunk a módosító javaslatokat is, amire tíz perc szünetet követően kerül sor. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az előterjesztett napirendi javaslattal.
Tisztelt Bizottság! Következik a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés megvitatása. Először Mikó Zoltán főosztályvezető úrnak adom meg a szót.
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is szeretném az előterjesztő és a minisztérium nevében megköszönni a bizottságnak azt a segítőkész hozzáállását, hogy ebben a kiélezett helyzetben megadják nekünk, s végső soron a gazdák számára azt a lehetőséget, hogy azt a rendkívüli helyzetet, amit a fagykár okozott az elmúlt időszakban, a jog eszközeivel minél gyorsabban orvosolni tudjuk, másrészt hogy megteremtődjenek azok a feltételek a kormány számára, hogy többlet pénzügyi forrást biztosítson az említett károk rendezésére.
A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezési a következők. A korábbi rendszerhez képest a módosított rendelkezés a kis- és középvállalkozásokra terjedne ki. Egyébként ezek fogalmi meghatározását a Bizottság 70/2001. számú EK-rendelete pontosan tartalmazza. Számításaink szerint a szerződött ügyfeleink döntő hányada beleesik ebbe a rendszerbe, de notifikációs okokból ezt a megoldást kellett választanunk.
A második lényeges változás, hogy az árvizet ki kellett szednünk a korábbi szabályozási rendszerből. Ez az 1857/2006. számú EK-rendeletből adódik, mivel ez a jogszabály a természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenségekről tesz említést, amibe a közösségi jogszabály nem érti bele az árvizet.
A harmadik fontos változás: miután a közösségi jogszabály csoportmentességi rendeletének megfelelően az egész rendszert átalakítottuk, alkalmazni kellett az ott feltüntetett korlátozásokat is. Eddig a kár száz százalékát meg lehetett téríteni, mert a korábbi nemzeti szabályozás ezt lehetővé tette, a közösségi jogszabály viszont ezt már csak 80, egyes kedvezőtlen adottságú területek esetében 90 százalékos mértékig teszi lehetővé.
Van egy további rendelkezés, amely a korábbi pénzügyi rendszerhez képest jelentős elmozdulást jelent. Korábban ugyanis az volt az eredeti pénzügyi vállalása az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormánynak, hogy amennyit befizetnek a gazdák, ugyanannyit tesz bele az elkülönített állami pénzalapként kezelt költségvetési előirányzatba a kormány. Most viszont meglesz a lehetősége annak, hogy többet adjon a kormányzat, illetve a központi költségvetésből több pénzt lehessen erre a célra fordítani, mint amennyit a termelők befizetnek.
Jelentős elmozdulás van a tekintetben is - ezért is sürgető ennek a törvényjavaslatnak a mielőbbi benyújtása, illetve elfogadása -, hogy a kárenyhítési rendszerbe való bejelentkezési határidőt július 15-ig meghosszabbítjuk, és minél korábban dönt erről az Országgyűlés, a gazdák számára annál több idő marad arra, hogy információhoz jussanak. A sietségnek tehát van praktikus alapja is.
Lényeges jogi kitétel, hogy ezek a többletgaranciák csak a törvényjavaslat hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, illetve a módosított szerződésekre vonatkoznak. Akik valamilyen okból nem kötnek vagy nem módosítanak szerződést, azok számára maradnak az eredeti szerződéses feltételek. Vélhetően mindenkinek meglesz az érdekeltsége abban, hogy a módosítást megcsinálja.
Nagyon fontos további új lehetőség, hogy bizonyos pénzügyi és szakmai feltételek együttes teljesítése esetén előleg fizetésére is lehetőség nyílik. Itt azért figyelemmel kell lennünk az államháztartási egyenlegre, a pénzügyi érdekeinkre is.
Szöllősi Endre kollégám néhány további szakmai információval kívánja kiegészíteni az általam elmondottakat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy-két dologgal szeretném kiegészíteni azt, amit Mikó Zoltán kollégám mondott. Amikor tudomást szereztünk erről az elemi kárról, előzetes egyeztetést folytattunk az Európai Bizottság szakértőivel, és úgy ítéltük meg, hogy a Bizottság pozitívan viszonyul ehhez a kezdeményezéshez. Tekintettel azonban arra, hogy a törvénytervezet az első változathoz képest módosult - utólag bejött az előlegfizetés lehetősége, valamint a kormány többlet-hozzájárulásának lehetősége -, a tervezetet ismét meg kellett küldenünk az Európai Bizottságnak. A törvénytervezet fent van a minisztérium honlapján, mivel ez feltétele annak, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon vele. Ha a Bizottság által megszabott tíznapos határidőn belül nem érkezik felszólamlás, akkor a törvényjavaslat hatályba léptethető.
Nem témája a törvénynek, de készülünk arra, hogy egy kedvező feltételekkel működő hitelkonstrukciót is kidolgozunk annak érdekében, hogy a súlyos kárt szenvedett termelők hamarabb hozzájuthassanak bizonyos pénzügyi forrásokhoz, amiket felhasználhatnának a kárt szenvedett szőlő- és gyümölcsterületek állagmegóvási munkálataira és egyéb folyó gazdálkodási kötelezettségeik finanszírozására, beleértve az esetleges hitelek törlesztését is. Tehát a terveink között szerepel egy ilyen hitelkonstrukció kidolgozása. A kormány ehhez megadta a hozzájárulását, a munka elkezdődött és viszonylag rövid időn belül elkészülhet ez a hitelkonstrukció. A hitelkonstrukcióhoz állami kamattámogatás nyújtását tervezzük, valamint azt, hogy ehhez a hitelhez kezességvállaló intézmények útján kezesség is igénybe vehető lenne, hogy minél több termelő hozzájuthasson. Mivel ez a hitelkonstrukció az uniós szabályok szerint ugyancsak mezőgazdasági támogatásnak minősül, ezt is be kell jelenteni, és ennek az időigényét is figyelembe véve pillanatnyilag úgy látjuk, hogy ez június végére elkészülhet, ami szerintünk még teljesen idejében van, hiszen egy kis idő kell ahhoz, hogy közelebbről is lássuk, valójában mekkora lesz a várható hozamkiesés. A hitelkonstrukció működéséhez is szükséges, hogy legalább előzetes informáltsággal bírjunk arról, nagy vonalakban mennyi lesz a hozamkiesés pénzben kifejezett összege.
Ezt a két dolgot kívántam elmondani a bizottság tagjainak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kormány részéről a tájékoztatást. Tisztelt Bizottság! Egy mulasztásomat kell pótolnom. A mai bizottsági ülésre - mivel egy nagyon fontos, az egész agrárágazatot érintő kérdésről van szó, ami egyes térségekben akár az életben maradást is jelentheti - meghívtam két szervezetet, a Fruitvebet és az ÉKASZ-t. A Fruitveb képviselői sajnos nem tudták elfogadni a meghívást, de az ÉKASZ elfogadta, és tisztelettel köszöntöm az ÉKASZ elnökét, Bodnár József urat. Ha a bizottság indokoltnak érzi, szót fogunk neki adni.
Most pedig a bizottság tagjait illeti a szó. Fülöp István képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lévén feltétlenül szólnom szükséges. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökeként egyben a védelmi bizottság elnöke is vagyok. A múlt héten hétfőn Lamperth Mónikának írtam egy levelet, amelyben kértem, hogy nyilvánítsa katasztrófa sújtott területté Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Ez annyiban vonatkozik az agrártárcára, hogy ha a tárca vezetője ezt képviselni tudná a kormányülésen, az mindenképpen előnyös lenne. A súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényre, valamint az ehhez kapcsolódó 179/1999.(XII.10.) számú kormányrendeletre hivatkozva kértem a katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítást.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtöbb területen 80 és 100 százalék közötti a kár mértéke, de gyakorlatilag a 80 százalékos kár is százszázalékos kiesést jelent. A katasztrófa elleni védekezéssel kapcsolatos 1996. évi XXXVII. törvény, tehát a polgári védelemről szóló törvény azt mondja, hogy ha valahol az anyagi javakban olyan károsodás történik, akkor az katasztrófa sújtotta területté nyilvánítható. Úgy gondolom, ez annak az alapnak a megnyitását tenné szükségessé.
Az a hitelkonstrukció, amit a kormány képviselője említett, nem hiszem, hogy a gazdáknak olyan segítséget jelentene, amivel élni tudnának, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy milyen kiadásaik vannak. Ha nincs fagykár, a mezőgazdasági termékek értékesítése akkor is nehézségekbe ütközik, nem beszélve arról, hogy ez milyen terheket róna a gazdákra. Külön fel van sorolva, hogy az egyéni vállalkozóknak milyen társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és más terheik vannak. Ha e terhek mellé odatesszük a permetszerek árát, a működtetési költségeket, a műtrágya árát stb., akkor látható, hogy ez a hitelkonstrukció - még akkor is, ha állami garancia van mögötte - nehezen kezelhető, mert a visszafizetés kérdéses. Azt nem említették, hogy milyen jellegű lenne ez a hitelkonstrukció. Állami garancia van rá és nem jegyeznek be jelzálogjogot, vagy ennek ellenére is szükséges a jelzálogjog bejegyzése? Kíváncsi vagyok arra, hogy ez a hitelkonstrukció mit jelent. Mindenképpen hatékonyabb segítséget várunk.
Azt is szeretném tudni, hogy a 105 milliárdos területalapú támogatással kapcsolatban - amiből 25 milliárdot visszatartottak - mi a tárca véleménye. Ennek a megnyitása reális-e, tervezi-e a kormány, illetve a tárca, hogy esetleg ezt is a gazdák megsegítésére fordítják? Mi ugyanis úgy ítéltük meg - én magam is, mint a katasztrófavédelmi bizottság elnöke -, hogy nem csupán az a katasztrófa, amikor a szemünk láttára összedől egy ház, hanem az is, amikor a vagyonban akkora kár keletkezik, hogy a mindennapi megélhetés kerül veszélybe, és ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében előbb-utóbb be fog következni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Medgyasszay László képviselő úr!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Két dologról kell beszélnünk, egyrészt a törvényjavaslatról, másrészt a jelenlegi helyzet orvoslásáról. Én ez utóbbiról nem kívánok beszélni, hanem a törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.
A 3. oldalon a 2/c. pontból kimaradt az "aszály". Ez szándékosan vagy véletlenül történt? Mert az elemi károk közé besoroltuk az aszály-, a belvíz- és a fagykárt, itt pedig az van a c) pontban, olvassátok el, hogy: "az aszály a termőföld... jelenteni kell a belvíz- és fagykárt a külön jogszabály...". Most az aszály szándékosan maradt ki, vagy csak véletlenül? Ez az egyik.
A másik pedig, hogy véleményként szeretném elmondani, hogy nagyon helyes az, hogy a kormányzat dönthet a termelői befizetéseket meghaladó összegnek a befizetéséről, csak ez a "dönthet" szó a gond. Én ismerem ezt a dolgot, és 17 év tapasztalatából állítom, hogy nem lesz olyan kormány, amely szívesen dönt, ha dönthet. Elő kell írni, hogy döntsön úgy! Én azt gondolom, és a kormány képviselőinek felhívom erre a figyelmét - van erre lehetőség, megfelelő módosítóval ezt be fogjuk adni -, hogy amennyiben nem fedezi ezt az összeget, akkor döntsön úgy, és kötelező jelleggel legyen ez előírva az illetékes kormány részére, hogy a költségvetésből pótolja.
Azonkívül van még egy észrevételem: nagyon helyes az előlegnek a lehetősége, csak azt kérdezem, hogy akinek februárban elfagy mindene, az hogy tud várni november 1-jéig az előlegre. Itt egy olyan megoldást javasolnánk, hogy a kárbejelentéstől számított 60 nap múlva kapja meg az előleget, mert ez konkrét, és akkor tudja, hogy számíthat rá. Vagy az előlegnek az ígérvényét kapja meg, amire aztán tud majd megfelelő módon - én nem értek hozzá, de azt mondják a kertészek, hogy így van - vásárolni az integrátortól meg ettől-attól. Tehát egy ilyenfajta megoldást szeretnék javasolni, kérdezem, hogy erre a kormány lát-e lehetőséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Dicséretes a szándék, amivel elénk került ez a törvénymódosítás, de az a mód, ahogy ezt most megy, az nem, mert ez kapkodás. Ennek az alapnak egy ilyen súlyú átírása annak a kis tapasztalatnak a birtokában, amely a hatálybalépése óta egyáltalán felmerül, illetve megjelenik, nem biztos, hogy minden kérdésre választ ad vagy hogy mindent orvosol. Én elegendőnek láttam volna a kormány szándékait bizonyítandó ezt a határidőt módosítani, ami a hozzáférhetőséget jelentette, valamint ha megteszi azt, hogy az előleg kifizetésére, a hitelfelvételre módot ad, de egyébként egy ilyen átíráshoz az, hogy most itt ezt a törvényt kivételes eljárásban tárgyaljuk, nem biztos, hogy jó, ez kapkodás.
Ezt támasztja alá az is, hogy emlékeztek, amikor ezt tárgyaltuk, többször felvetődött, hogy kultúránként eltérő módszer legyen, hogy eltérő legyen a befizetési összeg - erre voltak módosító indítványok. Felmerült az is, hogy ezek az összegek milyen állami kiegészítésben részesülnek épp a kockázat nagyságától függően, valamint az is, hogy a pénzeknél, amennyiben a pénz nem fedezi a kárt - márpedig úgy tűnik, hogy az soha nem fogja az ilyen nagyobb károkat fedezni -, akkor az befizetett kultúránként... Most itt az van, hogy nem fedezi, kérem szépen, akkor egységesen csökkentik mindenkinek lefelé a befizetéseket. Erre is voltak módosító indítványok annak idején, sokat beszéltünk róla. Ezeket mind meg kellene nézni.
Nem véletlen, hogy az embereknek, a termelőknek a 6 százaléka csatlakozott ehhez az alaphoz, amely 6 százalék mindössze mennyit is, 300 millió forintot vagy mennyit fizetett be? (Közbeszólások: Annyi!) Az nem egy tigrispénz, mert, Bandi, te emlékszel - mindig erre hivatkozom -, '95-ben, amikor ezt az alapot először megcsináltuk, akkor még kormányrendeleti szinten 200 millió forinttal a minisztériumban, azzal, hogy csatlakozhat mindenki, és kap hozzá ugyanannyit, mint amennyit befizet, akkor a 200 millió forinthoz egy fillér nem jött, és azt a PM el is vonta '95 végén vagy hogy, mert nem volt olyan nagy hajlandóság. Most sincs nagy hajlandóság.
És nagyon óvnék attól, barátaim, hogy itt az össznépi csüggedésben és az e feletti hatalmas kesergésben nehogy összetévesszük azokat az embereket, akik ehhez az alaphoz csatlakoztak, azokkal, akik meg nem csatlakoztak hozzá. Tehát hogyha most elkezdünk egyenlősdit játszani, és abba az irányba megyünk el, hogy - erre szokták azt mondani, hogy a kádárista vonal - innen is, onnan is, hogy majd az állam bácsi megsegít, akkor nem megy. Ha megvannak azok a rendszerek, amelyek módot adnak arra, hogy az önsegélyezés formájában valaki valahogy részt vegyen, és utána ezt a kárenyhítésnél nem veszed figyelembe, hanem mindenkinek ugyanannyi próbálsz adni - nem lesz elég egyébként, messze nem! -, akkor az egészet dobhatjuk a francba. Egyszer próbáljunk már meg konzekvensek lenni, és abba az irányba elmozdulni, hogy az állam bácsi csak akkor és csak úgy tud segíteni, ha ahhoz a másik oldalról is megvan a fogadókészség.
Amit Medgyasszay úr mond, hogy kötelezzük a kormányt, hogy döntsön a termelői befizetéseket meghaladó összeg, többletköltségvetés odaadásáról, arra annyit, hogy kötelezhetjük: egy forinttal többet fog berakni, és már teljesítette is a törvényben foglaltakat. (Közbeszólások.) Egy forinttal, már akkor teljesítette... (Dr. Medgyasszay László: A tárgyévben befizetet...! - Nem érteni.) Arra mondod, hogy "dönthet", itt van, azt mondja: "A kormány nyilvános határozatában dönthet a termelői befizetéseket meghaladó összegű többlet-költségvetési hozzájárulás biztosításáról", és erre te azt mondod, hogy döntsön. (Dr. Medgyasszay László: Ebben mondom! A másikban mondom!) Ja, a másikban mondod, bocsánat! Erre meg vigyázzunk, mert az ilyen kötelezettségvállalások meg - már találkoztunk ezzel - alkotmányellenesek, mert ezek predesztinálják az adott évi költségvetést, és volt már rá példa, hogy az Alkotmánybíróság emiatt helyezett hatályon kívül jogszabályt, és akkor megint jöhetünk majd vissza, mert az Alkotmánybíróság... De mindegy, én tudomásul veszem, hogy most ez van, hogy most itt kivételes eljárásban meg mit tudom én, hogy kapkodva összelapátolunk valamit, de az igazi megoldást nem fogjuk tudni produkálni, legfeljebb kifelé mutatunk valamit.
Még egyszer: én nem vagyon ellene, de azokat a gondokat, amelyekre ez eredetileg szánva lett, nem oldja meg, és nem is motiválja kellően a termelőket annak érdekében, hogy beszálljanak ebbe az alapba. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak azért néztem a baloldalra, mert nem szeretnék hibát elkövetni, úgyhogy Járvás István, majd, ha nem lesz baloldali... (Demendi László jelentkezik.) ...Demendi László és Czerván György következik. Köszönöm.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Először a kormány részéről szeretnék egy informális kérdésre választ kapni. Miért van az, európai uniós oka van annak, hogy a gyepterületeket ilyen következetesen kizárjuk az aszálykártérítésből? Gondolok itt elsősorban azokra, akiknek extenzív, legeltetéses húsmarhatartása van. Hát ha valamit egyébként érinteni szokott az aszálykár, az először is az ősgyepterület. Miért haragszunk erre? Egyébként a politika mindig elmondja, hogy nagyon szeretjük, meg nagyon akarjuk az állattenyésztést, de amikor odaérünk, akkor meg mindig kizárjuk mindenféle olyan lehetőségből, ami esetleg azt segítené. Már ma is aszálykárosak egyébként a legeltetéses húsmarhatartók.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi László úr, utána Czerván György következik.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvénymódosítást általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk, hogy a bizottság döntsön így.
A hitelkonstrukcióval kapcsolatban elhangzott dolgokra szeretnék egyfajta véleményt mondani. Azt gondolom, hogy ez a hitelkonstrukció, egy hitelkonstrukció azért lehetséges, hogy tud segíteni, tehát azért ne írjuk ezt nagyon le, mégpedig közvetett módon ugyanúgy tud segíteni a kisebb termelőkön is, azáltal, hogy ezeket a hiteleket, azokat az importanyag-szállítók és az integrátorok igénybe tudják venni, akik ma a bekövetkezett kár következtében azt mondják a termelőnek, hogy hozzál magaddal pénzt, hogyha anyagot akarsz. Ez tehát odaér, sőt azt szeretném elmondani, hogy az egyik, növényvédőszert forgalmazó cég a minap arról is tájékoztatta az érintett kört, hogy 2008 szeptemberéig kereskedelmi hitelt biztosít a korábbi vásárlóinak és termelőinek, úgyhogy 2008 szeptemberében kell majd csak visszafizetni, és addig kamatmentes; ha akkor nem fizeti vissza, akkor azt követően nyilván majd kamatot is felszámol. De van ennek a hitelkonstrukciónak még egy nagyon fontos szerepe a kialakult helyzetben, mégpedig az, hogy azok a gazdasági szervezetek, amelyek szintén sok kistermelőnek a gyümölcstermékét felszívják, és a piacon elhelyezik, azok benn tudjanak maradni a saját piacukon, meg tudják szerezni azokat az árumennyiségeket, amelyek elegendőek lesznek ehhez, mert most nyilván nincsen árujuk, tehát pénzük sem lesz. A lehető leghosszabb futamidőt kellene ebben a hitelkonstrukcióban megfogalmazni, ami egyáltalán megfogalmazható, a törlesztési kötelezettségre pedig mindenképpen moratórium volna szükséges.
ELNÖK: Czerván György képviselő úr!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Előre is elnézést kérek, de néhány perc múlva vissza kell mennem a plenáris ülésre, mert lesz egy szóbeli kérdésem, de majd sietek vissza, mert a téma engem is nagyon érdekel.
Nekem is az a véleményem, hogy a hamar munka sosem jó. Attól tartok, megint hibákat követünk el. Én feltételezem a jó szándékot meg az együttérzést minden oldalról, meg hogy segíteni szeretnének; ezzel talán lehet magyarázni, hogy valamit lépjünk már. Decemberben tárgyaltuk az agrárkárenyhítésről szóló törvényt és akkor jó néhány dologra felhívtuk a figyelmet, számos módosító indítványt is benyújtottunk, amelyek nagy része sajnos nem ment át. Pénz nélkül sok mindent lehet csinálni és a hitel is fontos. Én jónak tartom az ilyen jellegű hitelkonstrukciót, már ha hozzá lehet jutni, de ez nem része az előterjesztésnek. A tegnapi nyilatkozatokban hallottam egy 5 milliárd forintos összegről - amiről itt szó sincs -, arról, hogy egy ilyen forrás kerül be. Mi 25 milliárd forintot javasoltunk; most teljesen mindegy, hogy miért pont ennyit és mivel magyaráztuk ezt.
Számomra az a megfogalmazás, hogy a többlet költségvetési hozzájárulás azon szerződők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban meghatározott feltételeket, egy nagy kérdőjel. Mert mik ezek a feltételek, ki ismeri ezeket? És akárhogy ragozom, csak oda lyukadok ki, hogy vagy van pénz, vagy nincs, vagy lesz rá forrás, vagy nem lesz. Lehet, hogy ezekkel a toldozgatásokkal-foldozgatásokkal átmenetileg meg tudjuk nyugtatni az embereket, de az is lehet, hogy a végén majd jól felidegesítjük őket. S azon is el kellene gondolkozni, hogy miért nem ismerték meg az érintettek ezt a konstrukciót és miért ilyen kevesen léptek be ebbe a rendszerbe. Valószínű, hogy a kormányzat követett el hibákat ebben a tekintetben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos képviselő úr!
GODÓ LAJOS (MSZP): Én egy kérdést szeretnék feltenni. Ez a módosítás ad-e lehetőséget arra, hogy a támogatás, illetve a kárenyhítés differenciáltan kerüljön kifizetésre, mert egy-egy kultúránál teljesen más az alkalmazott termelési költség. Például az almásokban sokkal több vegyszerezést kell ebben az időszakban elvégezni, mint a csonthéjasoknál. Amikor a termelőkkel találkoztunk, ők is felvetették a differenciált kárenyhítési rendszert. Valóban kevés volt az időnk és a módosító javaslatok megtárgyalására is kevés időnk lesz, de az idő sürgetett bennünket, mert azt ígértük, hogy mielőbb kidolgozunk valamiféle javaslatot. A kormány a múlt héten ezt elfogadta és azt szeretnénk, ha a termelők minél előbb tudnának arról, hogy milyen lehetőségeik lesznek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): A gyorsaságot dicséretesnek tartom a termelők megsegítése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az ültetvényeket átmentsük az utókor számára, mert ha nem történik beavatkozás, olyan mérvű romlás következik be, amit - némi túlzással - az unokáink is meg fognak szenvedni. De amikor erről beszélünk, akkor nem elsősorban ültetvényekről meg növényekről beszélünk, hanem az emberekről, a családok sorsáról. Olyan családokéról, akiknek ez volt a kizárólagos bevételi forrásuk, tehát végeredményben a családok átmentéséről van szó. Ezt azért bocsátom előre, mert amikor a hitelkonstrukciókról fogunk hallani - remélhetőleg nem túl sokára -, akkor ezt is be kell kalkulálni, csakúgy, mint azt, hogy december 31-ével nem lesz vége a történetnek, mert ha sikerül az ültetvényeket megmenteni, árbevétel akkor is csak a 2008-as betakarítás után keletkezik, tehát az ültetvényeket addig kell finanszírozni és a családoknak is életteret biztosítani.
Egy kicsit szkeptikus vagyok, ugyanis ha ezt most megnyitjuk és az emberek tódulni fognak, hogy befizessék a kvótájukat ebbe az alapba, ez akkor is - mivel nem ismerjük pontosan a kár mennyiségét, mértékét, csak sejtjük - csak rendkívül mérsékelt kárpótlásra fog lehetőséget nyújtani. És ha addig várunk, amíg ezek többé-kevésbé tisztán látszanak és csak ezután kerül sor az előleg kifizetésére, akkor is nagy bajban lehetnek a termelők. Komplexen kell kezelni a kérdést. A hitelkonstrukció megismerése nélkül az ember csak nagyon felszínesen tud hozzászólni ehhez a kérdéshez. Az az érzésem, hogy az érintett termelők között banki szempontból van egy csomó hitelképtelen, és valószínűleg csak százszázalékos állami garanciavállalás mellett fog velük szóba állni a bank. A kormány beszámolójából nem értettem kristálytisztán, hogy milyen mértékű kezességvállalásban, állami garanciavállalásban gondolkodnak.
A megoldás az a bizonyos 25 milliárd forint lenne, amit a legutóbbi bizottsági ülésen is már jó néhányan javasoltunk. Ha ez bekerülne ebbe az alapba, akkor meg lehetne indulni és az előlegekhez is hozzá tudnának jutni a gazdák, a bizalomerősítő funkciójáról már nem is beszélve. Ha ezt hírül veszik az emberek, akkor tudják, hogy komoly állami szándékról van szó, és nem belőlük akarnak a saját maguk megfinanszírozására még pénzt kisajtolni, még ha hitelből is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László: Lesz elegendő időnk befejezni az ülést?) Még legalább egy óránk van erre. Csontos János képviselő úr!
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Nekem is kérdésem lenne az előterjesztőhöz. A 2. oldalon a 2. §-ban azt olvashatjuk, hogy e törvény alkalmazásában a kis- és középvállalkozók értendők. Ebbe a megfogalmazásba az őstermelő is beleértendő?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem vagyok könnyű helyzetben, mert nálunk még nem fordult elő, hogy a levezető elnök senkinek nem tudja átadni az ülés vezetését. Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy a kérdéskörrel kapcsolatban néhány gondolatot elmondhassak. Van-e ellenvetés? (Nincs.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Godó Lajos képviselőtársunk említette, hogy a megyékben, a megyében történt egyeztetés alapján mi a termelők álláspontja. Tisztelt bizottság, jómagam négy megyét jártam végig, és annak alapján próbálom röviden összegezni. Az én számomra a törvény módosítása azt jelenti, hogy most a fagy okozta természeti katasztrófa kapcsán hosszú távra létrejön a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer. Azt gondolom, ezt jól érzékelem, minekutána az első kísérlet kudarcba fulladt, 300 millió jött össze, ami gyakorlatilag nem elegendő. Ha azt akarjuk, hogy hosszú távon biztonságot teremtsünk, nyilván érthető, hogy ezt támogatni kell, és azt gondolom, hogy részünkről ez támogatásra is kerül.
A másik probléma az, ami miatt a rendszer kapcsán szót emelünk - csatlakoznék Fülöp István képviselőtársunkhoz, aki a megyei közgyűlés elnöke -, hogy az északkelet-magyarországi térséget ért természeti katasztrófa miatt kialakult helyzetet ez a megoldás itt, ebben a pillanatban nem kezeli. Nem látjuk az összeg nagyságát, nem ismerjük a hitel módozatait, és nem látjuk, nem tudjuk azt, mi lesz holnap. Mert hogy holnapután, mondjuk november 1-jétől ki lehet fizetni az előleget, az egyfajta megoldást jelenthet, de akinek a növényápolási munkákat most el kell végeznie, annak ez nem jelent megoldást. A magunk részéről tehát ezeket a szempontokat kérjük előtérbe helyezni.
Nem akarom elvenni a szót, mert még lenne egy kérésem a tisztelt bizottsághoz. Azt gondolom, sokkal autentikusabb, ha egy termelő és egy érdekképviseleti vagy szakmaközi szervezet vezetője mondja el, hogy a gyakorlatban az első lépések megtétele után mit tapasztaltak a bankoknál, az integrátoroknál, egyáltalán a piac szereplőinél. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy Bodnár József úrnak adjuk meg a szót, egy korlátozott időkeretben hallgassuk meg, hogy ők hogy élik ezt meg. Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot - nem teszem fel szavazásra -, hogy van-e ellenvetés (Senki nem jelentkezik.), csak mert lehetőleg eddig is konszenzus alapján, valamennyi párt képviselőjének az együttműködésével dolgoztunk, és, gondolom, most, ebben a nehéz helyzetben és ezután is ezt tesszük. Ha nincs ellenvetés (Senki nem jelentkezik.), akkor Bodnár József urat illeti a szó. Köszönöm.
BODNÁR JÓZSEF elnök (Északkelet-magyarországi Alma és Gyümölcs Szövetség - Szakmaközi Szervezet): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Az északelet-magyarországi régióban a kárfelmérések alapján pillanatnyilag olyan 30 milliárd forint körüli terméskiesést, kárt lehet regisztrálni. Ez önmagában csak az a kár, amely közvetlenül a termelőket érinti. Ebben a régióban az almának, a körtének, a cseresznyének, a meggynek, a szilvának, a kajszinak és az őszibaracknak, valamint a diónak gyakorlatilag a 100 százaléka elfagyott. A bogyósokból 10-30 százalékos termés betakarítására adódik lehetőség.
Mit jelent ez a termelők számára? A termelő számár azt jelenti, hogy egy ellehetetlenült helyzetbe került, ebben az évben gyakorlatilag semmilyen árbevétele nem lesz, ami különösen a tiszta profilú gyümölcstermesztő gazdaságokat sújtja, mert ott, ahol vegyes gazdaság van: szántó, állattenyésztés, ott a termelők valamilyen szintű árbevételt azért el fognak érni. A tiszta gyümölcsös profilú gazdaságoknak a legközelebbi árbevétele gyakorlatilag 2008 őszére prognosztizálható, abban az esetben, ha nem lesz akkor is egy ilyen természeti katasztrófa, amely ilyen súlyos helyzetbe sodorja ezt a régiót, illetve még az ország különböző részeit is.
A termelők türelmetlenek, gyakorlatilag egy hónap telt el az első fagytól, 20-21 nap telt el a mindent eltakarító második fagytól. Találgatnak, de pillanatnyilag még információéhesek, szeretnék tudni, mi az a segítség, amit a kormány részéről kaphatnak.
Itt is elhangzott a belépés az Agrárkár-enyhítési Alapba, és miért most, miért nem akkor? Az a hét vagy maximum 10 nap, amely a belépésre rendelkezésre állt, és az a kevés információ, ami ezzel kapcsolatban eljutott a termelőkhöz, kevés volt, mert egyetlenegy dolog jutott el a termelőkhöz: az, hogy amennyit te befizetsz, ugyanannyit fog mellétenni az állam. Egy almaültetvényben, egy intenzív almaültetvényben, ahol 3 millió forint, 3-4 millió forint közötti van az árbevétel-kiesés hektáronként, ami eddig elhangzott, hogy az a 6 ezer forint, amiből hármat én a saját ültetvényemhez beraktam, annyit kapok vissza, szóval az az információ kevés volt. És a rendszernek nem hibája, de sajnos az az állapot, hogy most indult el a rendszer, amikor olyan fagykár következett be, hogy az elmúlt 60 évben nem volt ilyen fagykár.
A mi integrációnkhoz tartozó termelők 7 millió 200 ezer forintot fizetnek jégbiztosításra, mert gyakorlatilag a jég volt az ismétlődő természeti csapás, természeti katasztrófa. A termelői körünk úgy nyilatkozott, hogy azért a 3 ezer forintét azt már ne vállaljuk fel. Sajnos eljutottunk oda, hogy vissza kellett mondani a jégbiztosítást, mert gyakorlatilag 3 ezer tonna alma helyett nem fogunk betakarítani 3 mázsa almát, és ez a katasztrófa.
Ami itt a hitellehetőségről elhangzott, azzal kapcsolatban annyit mondanék, hogy felvettem a kapcsolatot a bankunkkal, amelynek a következő az állásfoglalása: annak a hitelnek, amit a bank a saját tőkéjéből biztosított, a visszafizetését két évre prolongálni fogják. De azoknak a hiteleknek az ügyében, amelyek kamattámogatásos hitelek, például az agrárhitelek, azokban a bank nem tud kormányzati döntés nélkül dönteni, és ezeknek az agrárhitelekből a térségünkben - attól függ, ki mikor kötötte meg a támogatási szerződését -, már májusban kellett visszafizetni, és júniusban, júliusban igen nagy összegű visszafizetések lesznek. Nem fogja tudni a termelő visszafizetni, még ha valamennyi minimális tartaléka van is, úgy fog most gondolkodni, hogy két évet kell lefinanszíroznia a túlélésért, és erre ez képtelen. Az integrátorok a második fagy után az első telefonálók voltak, azt kérdezve: hogy állsz, milyen szintű fagykárt szenvedtél, mert ha 50-60 százalék fölötti a fagykár, csak készpénzre tudunk kiszolgálni növényvédőszerrel.
Ahhoz, hogy az ültetvények állapota ebben az évben őszig olyan szinten maradjon, hogy jövőre azokról az ültetvényekről teljes terméssel lehessen tervezni, a szakmaközi szervezet május 2-án többek között - sok dologból egyet emelek ki - ezt fogalmazta meg: intenzív alma- és körte-, illetve intenzív csonthéjasültetvények esetében hektáronként 800 ezer forint az a pénzösszeg, amellyel az ültetvény kultúrállapota takarékosan, de megtartható; a csonthéjas-ültetvények esetében 300 ezer forint, dió és bogyósgyümölcsűek esetében 150 ezer forint ez az összeg. Ezek az összegek nem tartalmazzák a betakarítási költséget, ezek az összegek egy visszafogott növényvédelmi költséget tartalmaznak, amelynek az elsődleges célja, mivel nincs gyümölcs, a lombnak a megvédése. A 2007-2008. évekre vonatkozó beruházási hitelek tőketörlesztésének a halasztásában való közbenjárást kértük. Kérték a tészek, bészek - amelyek gyakorlatilag ezzel a káreseménnyel a piacukat vesztették el, mert nem tudnak árualapot teremteni ahhoz, hogy továbbra is beszállítói legyenek a piacnak, a nagy áruházláncoknak - gyakorlatilag egy olyan hitellehetőség biztosítását, amely megalapozza azt, hogy árualapot tudjanak biztosítani akár az országon belülről, a nem fagysérült területekről, akár importból. Ezekre nagyon gyorsan választ kellene kapnunk.
A munkavállalók közterhei csökkentésének a lehetőségét is kértük. A vállalkozásoknak nincs más lehetőségük, mert nem tudnak két évig foglalkoztatni olyan munkaerőt, amely tíz-tizenkét hónapon keresztül nem folytat aktív termelést, ráadásul árbevételük sincs. Nyugat-Európában hasonló esetben megkapták azt a lehetőséget, hogy a közterheket 18 vagy 24 hónapig ne kelljen fizetni, vagy ha igen, akkor csak csökkentett mértékben.
Mit jelent a fagykár a feldolgozóipar számára? Azt, hogy árualap nélkül marad, és nem lesz munka a növényvédőszer-forgalmazók, az integrátorok, a bejelentett, illetve az alkalmi munkavállalók számára sem. Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20 milliárd forintra becsülhető az az összeg, ami az alma és más gyümölcsök betakarításánál az alkalmi munkavállalók zsebébe kerül. Ez most nem fog odakerülni.
Az elmúlt héten a megyében olyan hírek terjedtek el, hogy korlátlan hitellehetőség lesz a kisvállalkozások számára két év türelmi idővel és három év visszafizetéssel. Ha a felvevőnek a hitelt három év alatt kell visszafizetnie, akkor az lesz a harmadik fagykár, ami teljesen tönkreteszi az ágazatot. 12 százalékos kamattal és - amit megszellőztettek - 50 százalékos kamattámogatás mellett a pénzt a kamatjaival együtt három év alatt kell visszafizetni. Ha ebben az ágazatban 39 százalék nyereségtartam lenne, akkor az észak-alföldi régió három megyéjének a gyümölcstermesztői nem biztos, hogy "sírnának", mert megfelelő tartalékot tudtak volna képezni. Ez a hitelkonstrukció a termelők részére csak akkor fogadható el, ha legalább tízéves a visszafizetési futamidő; ebben az esetben is évente 15-16 százalék plusz terhük lesz a termelőknek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László képviselő úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Hajdú-Bihar megyében is egyeztettünk a szakma képviselőivel, amelyen részt vettek a TESZÖV, az Agrárkamara és a magángazdák képviselői és a következő vélemény alakult ki. A hitelkonstrukciót mint segítséget minden szakmai szervezet elutasította. Ez a hitelkonstrukció a szegény gazdaságot nem segíti. A hiányra hiányt felvenni nincs értelme. A TESZÖV-ös kolléga is egyértelműen elutasította a hitelkonstrukció lehetőségét. Ugyanakkor gyors intézkedést várnak, de ez a törvénymódosítás messze van a gyors intézkedéstől, itt ugyanis azonnali gyorssegélyre van szükség. Úgy fogalmazták meg, hogy a gyümölcsösök esetében legalább 100 ezer forint hektáronkénti gyorssegélyre van szükség, ugyanis Debrecentől északra nem maradt semmilyen gyümölcs, az almások és a nagy gyümölcsöskertek százszázalékos fagykárt szenvedtek.
Az agrárkár-enyhítési rendszer hibájául pedig azt rótták fel - és ezért nem volt megfelelő létszámú belépés ebbe a rendszerbe -, hogy nem látják az anyagi alapját. Ezt legalább 25 milliárd forintos állami alappal kellene indítani ahhoz, hogy a kicsi és a nagy gazdák megfontolják, érdemes-e ebbe belépni. Ezenkívül a fagy- és a jégkár mellett hangsúlyosan kiemelték az aszálykárt is, ami sajnos várható, és ez sokszorosa lesz a most tárgyalt fagykárnak.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, a kormány képviselőjének adom meg a szót válaszadásra. Arra kérem önöket, nyugtassanak meg, hogy ez nem gyors intézkedést és elhúzódó ügyintézést jelent, hanem gyors intézkedést és gyors ügyintézést.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon sok kérdést kaptunk, sok vélemény hangzott el, és ahogy az lenni szokott, voltak egymásnak ellentmondó felvetések is. Megpróbálok a felvetésekre komplex válaszokat adni.
Abból kell kiindulni, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és intézkedései során az uniós rendelkezéseket minden esetben figyelembe kell vennie. Ezek figyelembevételével készült el a kárenyhítésről szóló törvény, amelyet tavaly év vége felé fogadott el a parlament, és amely hosszabb távon kívánja a mezőgazdaságban a kárenyhítést rendezni. Ez a törvény arra épül, hogy az állam és a termelők egyaránt kockázatot és terhet vállalnak a bekövetkezett súlyos elemi csapások rendezése érdekében. Az állam azt vállalta, hogy a termelők befizetéseivel azonos összeget tesz bele ebbe a kasszába és ez az összeg használható fel a bekövetkezett súlyos elemi károk enyhítéseként. Mi nem úgy ítéljük meg, hogy ez a törvény kudarcot vallott, csupán arról van szó, hogy most indult és az természetes, hogy az első évben a termelőknek csak egy kisebb része csatlakozott hozzá. Az persze számunkra is némileg meglepő volt, hogy mindössze 3600 termelő csatlakozott hozzá 300 millió forint befizetést vállalva. Mindazonáltal egyetértünk azzal, amit Kis Zoltán képviselő úr mondott, hogy ne kapkodjunk, ne hozzunk megfontolatlan intézkedéseket és ne kavarjuk fel alapjaiban a kárenyhítési rendszer működését, amivel kapcsolatban gyakorlati tapasztalataink még tulajdonképpen nincsenek is.
Miből indul ki a kormány javaslata? Abból, hogy beavatkozási kényszer van azért, mert ez a rendszer most indult, kevés termelő lépett be, ezért a mostani fagykár idején még nincs elegendő felhalmozott forrás, hiszen ez a törvény arra épül, hogy vannak kármentes évek és vannak súlyos vagy kevésbé súlyos elemi káros évek, és fokozatosan gyűlik össze a forrás ahhoz, hogy a súlyos elemi károkat kezelni lehessen. De mivel most szinte azonnal bekövetkezett egy súlyos kár, a kormány rendkívüli törvénymódosítást kezdeményezett, hogy cselekvési lehetőségünk legyen a súlyos károk enyhítésére, amit a hozzászólásokban meggyőzően ecseteltek a képviselő urak. A kormánynak ez a szándéka mindenképpen helyes és támogatandó.
Mindazonáltal figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy a dolog sürgős. Ha azt akarjuk, hogy a parlament döntsön a törvénymódosításról és azt akarjuk, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor meg kell maradnunk a minimálisan szükséges módosításoknál, és nem kell felborítanunk, több ponton alapvetően megváltoztatnunk a még csak most hatályba lépő kárenyhítési rendszert. Ezért aztán nem törekedtünk arra, hogy új kategóriákat vezessünk be, hogy a művelési ágak ügyében új javaslatokat tegyünk, ezt nem is tartanánk helyesnek. Hiszen majd később, amikor lesznek a törvény működésével kapcsolatos tapasztalataink, jövőre vagy azt követően, ezekre vissza lehet térni. Most tehát a módosítások arra irányulnak, hogy a mostani adott helyzet, a súlyos fagykár enyhíthető legyen, és ehhez a törvény megfelelő módosításával kvázi rendkívüli intézkedéshez felhatalmazást kérjünk.
A jelentkezés megnyitása egyszeri intézkedés, és az hangsúlyozandó, hiszen ez ellenérzést is kiválthat azon termelők körében, akik korábban beléptek, hogy akkor miért tesszük lehetővé az utólagos belépést, amikor a törvény szellemével ez nem teljesen konform. Ez egy egyszeri, mostani intézkedés.
A másik dolog, hogy meg kell maradnunk az európai uniós szabályozás nyomvonalán, tehát nem vezethetünk be "katasztrófa" minősítést ebbe a törvénybe, hiszen ez a törvény nem a természeti katasztrófák kezeléséről szól, arra más jogszabály és más rendszer hivatott. Ebben a törvényben tehát nem javasolhatunk katasztrófahelyzetté minősítést és a katasztrófahelyzet kezelését.
A képviselő urak részéről elhangzott hozzászólásokban némi félreértések tapasztalhatók a hitel tekintetében. Miért szükséges a hitel? A hitel alapvetően azért szükséges, mert a kárenyhítési juttatás csak később, a tárgyév végét követően fizethető ki effektíve a termelőknek. A kárenyhítési előleg, amelyet a kárenyhítési igény közelebbi ismeretében lehet majd kifizetni, szintén az év vége felé fog rendelkezésre állni. A hitel azt a célt szolgálja, hogy a károsult termelők már hamarabb, a nyár folyamán hozzájuthassanak egy olyan hitelhez, amely az őket majdan megillető kárenyhítési összeget kvázi megelőlegezi, a hitelnek tehát az a szándéka, hogy a termelőknek a likviditási problémáit, gondjait kezelni. A hitel ezt a célt szolgálja.
Elhangzott kérdésként az, hogy milyen konstrukciója lesz ennek a hitelnek. Ez nyilván kidolgozás alatt van. Ami a szándékunkat illeti, ez hosszú lejáratú hitel lesz, tehát mi azzal indítunk, hogy 2 éves türelmi idő és 8 éves hiteltörlesztés - úgy véljük, hogy ez egy megfelelően elhúzott törlesztési időt jelentene. Másrészt kezességvállaló intézmény által nyújtott kezesség lenne igénybe vehető, amihez állami viszongarancia van a költségvetési törvény alapján. Kifejezetten állami kezesség nyújtására nincsen lehetőség, a jelenlegi jogi helyzetben ez csak külön törvény által lenne elrendelhető, és ennek az államadósság és egyéb szempontok miatt elég komoly akadálya van. De azért vannak a kezességvállaló intézmények - egyrészt a Hitelgarancia Részvénytársaság, másrészt az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány -, hogy ezen hitelek mögé is oda tudjanak állni, és maximum 80 százalékos készfizető kezességet vállalva a károsult termelők hitelfelvevő képességét lesznek hivatottak javítani. Hozzáteszem azt, hogy a hitelkonstrukció kidolgozásához nem kell törvény, tehát ezzel nem kell a parlament munkáját terhelni; ez kormányzati hatáskörben megvalósítható. Én csak azért tettem említést a bevezetőben a hitelről, hogy érzékeltessem, hogy minden lehetséges módot vagy lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a károsult termelők mihamarabb pénzhez jussanak, amiből kötelezettségeiket vagy a folyó gazdálkodás feltételeit, illetve pénzigényét finanszírozni tudják.
Elhangzottak konkrét kérdések is, amelyekre szintén megpróbálok reflektálni. Medgyasszay úr felvetette, hogy az aszály bejelentése miért maradt ki, hogy az véletlen vagy szándékos. Ez olyan értelemben szándékos, hogy az aszály más jellegű kár, mint a fagy: a fagynál határnaphoz köthető a kár bekövetkezése, tehát tudjuk, hogy április 23-án vagy 24-ére virradóra történt a fagykár. Az aszály nem köthető ilyen konkrét időponthoz, az aszály lassanként kialakul; kialakul azért, mert nincsen eső, meg kialakul azért, mert nagy a meleg. Az aszálynak tehát nincsen ilyen konkrétan megfogható határnapja. A törvény azon alapszik, hogy aszályhelyzet akkor áll be, hogyha a miniszter a jogával élve bejelenti mint vis maior helyzetet, hogy márpedig Magyarországon vagy Magyarország egyes térségeiben aszály van, a bejelentőnek tehát nem kell bejelentenie, hogy őt aszálykár érte.
Medgyasszay úr felvetette, hogy dönthet vagy döntsön a kormány. Ezzel kapcsolatban a törvény szellemét szeretném elmondani kiindulási alapként. A törvény azon alapul, hogy a kárenyhítés a termelők és az állam azonos mértékű kötelezettségvállalását feltételezi. Ez tehát az alap, és a kormány ezt mindenképpen biztosítja. A törvény arra hatalmazza fel a kormányt, hogy adott esetben ennél nagyobb hozzájárulást biztosítson, de ezt nem lehet minden évben érvényes rendszerként felfogni, hanem ez adott esetben a kormány mérlegelésére van bízva, hogy a kialakult helyzet ezt lehetővé teszi-e, másrészt szükségessé teszi-e. Azt is szeretném elmondani, hogy benne van a törvényben, hogy a többletjuttatás külön feltételhez köthető, tehát a kormány kötheti, ha úgy dönt. Ez a külön feltétel pont azt a célt szolgálja, amit az egyik képviselő úr el is mondott: hogy kifejezetten azt kellene elősegíteni, hogy ez a kárenyhítő juttatás, legalábbis a többlet az ültetvények állagmegóvását, az ültetvény korszerűsítését szolgálja, pontosan azért, hogy majd jövőre meg az azt követő években legyen az ültetvényen termés. Elképzelhető tehát, sőt logikus is, hogy a kormány a pluszjuttatást valamilyen olyan feltételekhez fogja kötni, hogy a termelő vállaljon kötelezettséget az ültetvény állagmegóvásának a biztosítására vagy korszerűsítésére, vagy netán szerkezetváltásra, például az idősebb ültetvények kivágására és helyettes más telepítésére.
Kis Zoltán képviselő úr felvetette - és egyetértek vele -, hogy ne kapkodjunk, ne bolygassuk meg a még csak most hatályba lépett kárenyhítési rendszert; ami most feltétlenül szükséges a fagykár enyhítéséhez, azt tegyük meg, de magának a rendszernek az újraírását vagy az újragondolását most, a rendszer indulásánál egyelőre ne kezdeményezzük.
Ebbe a kategóriába tartozik az is, amit Járvás képviselő úr felvetett: a gyepnek a kizárása vagy nem kizárása. Egyébként nem túl sok kárenyhítő juttatást lehetne adni mondjuk a gyep hozama alapján - ismerjük ennek a problematikáját -, de én ezt nem zárom ki. Még egyszer hangsúlyozom azonban: most nem javasolja a kormány, hogy a kárenyhítési rendszernek a fagyon kívüli alapfeltételeit még a hatálybalépés vagy a gyakorlati alkalmazás előtt elkezdjük módosítgatni; most maradjunk meg a fagykár kezelésénél! És úgy vélem, a gyep azért ebben az ügyben nem egy kifejezett fagykárt szenvedő művelési ág.
Demendi úr említette a hitelügyet. Én azt remélem, hogy amit a hitelről elmondtam, az talán válasz volt a felvetésére.
Czerván képviselő úr is mondta, hogy ne kapkodjunk, fontoljuk meg.
Valóban elhangzott egy 5 milliárd forintos ígéret a kormányfő részéről a Szabolcs-Szatmár megyei látogatása kapcsán - azért azt úgy kell kezelnünk, hogy egyelőre az nem egy írásba foglalt döntés, nyilván erről még majd lesz külön egyeztetés is.
Bagi Béla képviselő úr és Bodnár József úr is azt mondta, hogy pénzt - 20-25 milliárd forintot - kellene tenni az alapba. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kárenyhítési rendszerünk törvénybe van foglalva, az Európai Unióval egyeztetve van, az Unió által jóváhagyott rendszer működik és ez nem tesz lehetővé egyszeri, ad hoc jellegű kárenyhítést - ennek tehát törvényi akadálya van -, és arra épül, hogy az állam annyit tesz bele, mint a termelők, de ha ez a törvényjavaslat átmegy, az felhatalmazza a kormányt arra, hogy a termelői befizetést meghaladó összeget helyezzen bele ebbe a kasszába. De az alapüzenet és az alapfelállás az, hogy a termelők és az állam egyaránt kötelezettséget vállalnak a károk enyhítésére.
Csontos János képviselő úr azt kérdezte, hogy az őstermelőkre kiterjed-e a hatály. Igen, hiszen az említett törvényhely alapján ők is mint mikrovállalkozások beférnek ebbe a rendszerbe.
Szeretném elmondani, természetesen megnéztük, hogy uniós források igénybevétele is lehetséges lenne-e a fagykárok enyhítésére, és hogy az Unióban eddig milyen intézkedések voltak e tekintetben. Általában az volt a helyzet, hogy amikor az Unióhoz fordultak az illető tagországok, akkor az Unió felhatalmazást adott arra, hogy a nemzeti költségvetés terhére kárenyhítést végezzen a tagállam, természetesen az uniós szabályokra figyelemmel. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy az Unió - mivel nagyobb tagállamok is érintetek a fagykárokban - ebben az esetben foglalkozik az uniós támogatással. Ebben az irányban is egyeztetéseket folytatunk és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezzel a lehetőséggel is élni tudjunk.
Konzultációkat folytatunk a társtárcákkal és a kormány határozata is felhívja a foglalkoztatási és munkaügyi miniszter figyelmét arra, hogy az alkalmi munkavállalók helyzetével, a feldolgozóipari vállalatokban a foglalkoztatáshoz történő segítségnyújtással is foglalkozzon. Ez nem függ össze a törvénnyel, de hozzátartozik a témakör komplex kezeléséhez.
Több képviselő részéről igen kritikus észrevételek hangzottak el a hitellel kapcsolatosan, én személy szerint azonban úgy ítélem meg, hogy a hitel azért sokaknak jó lehet, mert hamarabb történő pénzhez jutást tesz lehetővé, célszerű tehát ezzel is foglalkozni.
Végezetül szeretném a bizottság figyelmébe ajánlani, ha azt akarjuk, hogy ez a törvénymódosítás megszülessen, az Unió ezt elfogadja és ezek az intézkedések megtörténhessenek, akkor a parlamentnek meg kell szavaznia, mert ha ez nem történik meg és a kérdés elhúzódik, akkor ennek súlyos következményei lehetnek és a fagykárenyhítés lehetőségétől a mezőgazdaság elesik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikó Zoltán úr!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kis Zoltán képviselő úr vetette fel, hogy túl sok mindent érint a javaslat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy két nagyon fontos konstrukciós váltás következett be, ami elsősorban a gazdák érdekeit szolgálja: az előlegfizetés és a kormány többletforrás-biztosítási lehetősége. Ha ezt a konstrukciót megváltoztatjuk, akkor értelemszerűen meg kell alkotni azokat a kisegítő szabályokat is, amelyek például a jogosulatlan igénybevételt szankcionálják, illetve felhatalmazást adnak a szakmai jogszabállyal összefüggő feltételek meghatározására. A szabályozás bővülése ilyen értelemben a kisebbfajta konstrukciós változás miatt következett be.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a válaszait. Képviselőtársaim részéről kíván-e még valaki hozzászólni a szavazás előtt. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): A kormány képviselői elmondták, hogy ez a törvény egy hosszú távú problémamegoldásra készült. Mindannyian tudjuk, ez akkor lett volna működőképes, ha nyolc évig nem történik semmiféle káresemény, mert ennyi idő alatt feltöltődik, önszabályozóvá és önjáróvá válik. Ilyen értelemben senkinek - se a gazdáknak, se a kormánynak - nem volt szerencséje ehhez a konstrukcióhoz. A helyzet viszont sürgős és eddig egyetértünk a kormány értékelésével. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy ezt a törvényt alkalmassá tenni a jelenlegi katasztrofális helyzet kezelésére. Ennek érdekében elkészítettünk néhány módosító javaslatot, mert azzal a kezelési móddal, amit a kormány részéről írásban megkaptunk, nem érthetünk egyet, mert nem kezeli a problémát. Szöllősi úr elmondta, hogy azt a bizonyos plusz forrást is kezeljük csak az ígéret szintjén. Úgy ítéljük meg, hogy ez az előterjesztő által előkészített formában nem sokkal több az eddigieknél, csupán egy-két technikai jellegű dologban van előrelépés. Ez a módosítás részünkről nem fogadható el, de a gazdák érdekében ezt így nem mondhatjuk ki. A szavazásnál tartózkodni fogok és abban bízom, hogy a módosító indítványainkat elfogadják a tisztelt bizottság tagjai és a kormány is megérti a helyzet súlyosságát és a szándékainkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bedő Tamás képviselő úr!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Az elmúlt néhány percben elég alaposan végigrágtuk, miért van szükség arra, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas legyen és a módosító javaslatokat a részletes vitában végig fogjuk tárgyalni, ezért az az ügyrendi javaslatom, hogy az általános vitával kapcsolatos vitát zárjuk le és szavazzunk.
ELNÖK: Az ügyrendi javaslatról vita nélkül kell szavazni. Ki ért egyet azzal, hogy zárjuk le a vitát? (12) A többség egyetért az ügyrendi javaslattal, ezért a vitát lezárom.
Három héten keresztül konszenzussal tudtunk dolgozni, ezért is különösen sajnálom, hogy így kellett megvonni a szót egy képviselőtársunktól.
Szavazás következik.
Tisztelt Bizottság! Az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Aki támogatja az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát, az, kérem, kézfelnyújtással jelezze ezt. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Kérem megszámolni. (Szavazatszámlálás. - Horváth Zoltánné: Tizennégy igen.) Tizennégy. Aki nem? (Szavazás.) Nincs ilyen. Akik tartózkodtak? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Most előadót kell állítanunk. Kérdezem, hogy ki lesz a többségi előadó. (Bedő Tamás: Demendi László!) Demendi László úr. A kisebbségi előadó - az előzetes egyeztetés alapján - én leszek, én vállalom. (Dr. Medgyasszay László: Kérdésem volna! Mikor lesz a részletes vita?)
Tisztelt Bizottság! Ma a parlament dönteni kíván. A módosító indítványokat benyújtottuk, és amikor az ülést megkezdtük, azt jeleztem, hogy néhány perc szünet után, miután az FVM-nek is lehetősége lesz a módosító indítványokat áttanulmányozni, azt követően 10 perccel folytatjuk az ülést, és folytatjuk a részletes vitát. A szavazásig kész kell hogy legyünk. Azt gondolom, kötelességünk a módosító indítványokról dönteni. Én tehát azt kérem, hogy 10 percet követően találkozzunk itt a teremben, és nagyon gyorsan hozzuk meg a döntéseinket. Köszönöm szépen.
Az ülést 10 percre felfüggesztem, illetve az ülést bezárom, és a következő ülést 10 perc múlva folytatjuk. Köszönöm. (Dr. Karsai József: Nem elég 5 perc?)
Tisztelt Bizottság! Karsai képviselő úr módosító javaslatát elfogadva indítványozom, hogy 5 perc technikai szünetet tartsunk, és utána folytassuk. Köszönöm.
(Szünet: 17.42 - 17.49 óráig,
Elnök: Jakab István)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy megérkezett-e mindenki a jelenléti ív szerint, ugyanis szavazás következik. Van-e még, aki hiányzik? (Közbeszólások: Helyettesítések vannak!) Helyettesítések vannak... (Közbeszólások: Kint vannak még!) Járvás István urat kérjük bejönni, illetve kérem őt helyettesíteni, megkezdjük a munkát. (Megérkezik Járvás István és dr. Medgyasszay László.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. A módosító indítványokról való szavazás következik.
A 3-as módosító indítványról kérem az előterjesztő véleményét.
Szavazás a módosító indítványokról
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A 3-asban összesen két darab módosító indítvány van. Arra hivatkoztak, hogy véletlen elírás történt - szeretném jelezni, hogy nem. És hogyha a képviselő úrék esetleg fenntartanák ezt a javaslatukat, akkor kénytelenek lennénk elmondani, hogy ha ezzel az indoklással tartanák fenn, akkor a kormánynak kisebb lenne a befizetési kötelezettsége, mint az eredeti törvényjavaslat szerint, ugyanis a szerződött összeg meg a befizetett összeg nem ugyanaz, és az önök által tett javaslat a befizetett összeghez viszonyítaná a kormány fizetési kötelezettségét, nem pedig a 6. §-ban meghatározottak szerinti szerződött összeghez. Ezért nem.
ELNÖK: Köszönöm. A módosító indítványt a kormány indoklása alapján, az előterjesztő indoklása alapján visszavontuk. (Dr. Mikó Zoltán: Köszönöm szépen.)
A 4. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító javaslatot Turi-Kovács Béla képviselő úr terjesztette elő és összesen öt javaslatot tartalmaz. Szöllősi Endre úr már több alkalommal jelezte, hogy új konstrukciót nem tudunk támogatni, ezenkívül a leírt javaslatok ellentétesek a vonatkozó 1857. számú EK-rendelettel. Ezekre tekintettel a módosító javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az 5. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat a gyep művelési ágú területre vonatkozóan javasol kiegészítést. Ezzel kapcsolatban már szintén megfogalmaztuk az álláspontunkat. Nem támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 6. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány részben a gyepre, részben a külterületre vonatkozóan tartalmaz javaslatot. A gyeppel kapcsolatban már megfogalmaztuk az álláspontunkat. Azt pedig egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a támogatási rendszer nem a házi kiskertekre, hanem döntően a külterületi termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységre kíván fókuszálni.
Elnézést kérek, téves volt az indokolás. Kérem, hogy a gyepre vonatkozó részt tekintsék tárgytalannak, de a külterületre vonatkozó részt fenntartom.
ELNÖK: A 6. számú módosító javaslatot nem támogatja az előterjesztő. Jól érzékeltem?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 7. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt van a gyeppel kapcsolatos dolog. Nem kívánom megismételni magunkat. Nem támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 8. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Hadd hívjam fel a figyelmet az esetleges visszavonás lehetőségére. Az Eurexen a konszolidált szövegben angol nyelven megtalálható a vonatkozó rendelkezés.
ELNÖK: Mi a magyar parlamentben vagyunk, és a magyar parlament képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy a jogszabályokat magyar nyelven olvashassák. A magyar nyelven kinyomtatott jogszabályban ez nem szerepel, ezért a módosító javaslatot nem áll módunkban visszavonni.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Egyetértek ezzel a megközelítéssel, de kénytelen voltam jogi választ adni. A közösségi jogban hatályban lévő rendeletről van szó, amely Magyarországra is kiterjed. Mi magunk is a konszolidált szövegben kizárólag csak az egységes szerkezetben megjelent szöveget tekintjük hatályosnak, és ha jól tudom, azt a vonatkozó rendelkezést legalább huszonötször vagy harmincszor módosították már, így eléggé nehezen lehetett volna megállapítani a vonatkozó jogszabály hatályos szövegét. Kérem fogadják el, hogy ebben a kérdésben kizárólag csak ezt a választ tudtam adni.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): A magyar nyelvű törvény 143. cikke egészen másról beszél, abban a nagymagú hüvelyes növények támogatásáról van szó.
ELNÖK: Az előterjesztők nem vonják vissza a módosító javaslatot. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 9. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez arra fogalmaz meg javaslatot, hogy a befizetést egy későbbi kárelőlegből vagy kárjuttatásból vonják le. Nem tudjuk támogatni, mert két különböző dologról van szó. Egyrészt arról, hogy be kell fizetni egy bizonyos összeget, és ezt a törvény szerint 2008-tól már májusig meg kell tenni, fizetésre viszont csak később kerül sor. Tudni kell, hogy ugyanannál a termelőnél egy adott évben előfordulhatnak olyan esetek is, amikor nemcsak egy, hanem több káresemény is van, és a több káresemény esetében lesz egységesen megállapítva, hogy az illetőnek mennyi kárenyhítési juttatás jár. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy lesz kárenyhítési juttatás az adott termelőnél. Nem tudunk összekapcsolni két olyan dolgot, amelyek nem összetartozók.
ELNÖK: Csak az értelmezés miatt mondom, hogy gyors előlegre nem számíthatnak a termelők. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 10. számú módosító javaslatról kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat 25 milliárd forint végleges forrástámogatásra tesz javaslatot, de nem jelöli meg, hogy honnan. Ilyen jellegű módosító javaslatot a kormány nevében nem tudunk támogatni.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az európai uniós rendelet ezt egyértelműen kizárja. Ezt hiába is támogatnánk, ez a javaslat nem élne meg.
ELNÖK: Ángyán József képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szöllősi úr maga mondta, hogy az Európai Unióval egyeztetett szövegről van szó, és ebben a szövegben az van, hogy a kormány adott esetben akár többet is betehet az alapba. Tessék szíves már megmondani, hogy mi az igazság, lehet többet betenni vagy nem lehet.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nem az baj, hanem a determináció.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Többet betenni lehet, ha a feltételek úgy alakulnak, és a kormány úgy dönt, akkor lehet. De olyan, hogy ilyen egyszeri juttatás, ami befolyásolja azt, hogy a kárenyhítés maximuma mennyi lehet, olyan nem fordulhat elő, mert ezt nem engedi az európai uniós jog.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Gyakorlatilag hogy fog ez megvalósulni? Ha a kormány dönt, hogy többet tesz be, akkor ő megmondhatja, hogy mennyivel tesz be többet?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor miért nem tud arra a törvényhozás is hatással lenni, hogy mennyit tegyen be a kormány?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért, mert ilyenre nem kötelezhető a kormány...
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Miért? A törvényhozásban vagyunk. Miért nem kötelezhető a kormány, hogy teremtsen forrásokat?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyrészt azért, mert az, hogy a kormány mennyit tesz be, sok dologtól függ: függ a költségvetés helyzetétől, nem akarom ezt az ügyet ragozni. Mi tehát egyértelműen...
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen, de ne tessenek az Európai Unióra...
ELNÖK: Megkérem képviselőtársamat, hallgassuk meg a kormány képviselőjét, azt követően szót adok a reagálásra.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyértelműen azt javasoljuk, ennek a törvénynek az a célja, hogy megteremtse a lehetőségét, hogy a termelők befizetését meghaladó hozzájárulást fizessen be a kormány erre az alapra. De hogy mennyi legyen ez a hozzájárulás, hogy az 20 milliárd legyen-e vagy 5 vagy 1, azt nem szabad törvényben előírni, mert az az adott helyzettől függ, sok mindentől függ.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen. Ha a kormánynak lehet az EU-val szemben, akkor valószínűleg a parlament is megtehetné. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy ne tessenek szívesek az Európai Unióra hivatkozni, hogy nem lehet meghatározni, hogy ilyen vis maior esetben mennyivel szálljon be egy kormány a kárenyhítésbe, ebben ne tessenek hivatkozni az Európai Közösségi jogára, mert ilyen nincs!
ELNÖK: Köszönöm Ángyán képviselő úrnak. A kormány képviselőjét illeti a szó.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem kívánunk ezen túlmenően több indokot felhozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki támogatja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 11-es módosító javaslat következik. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat végeredményben döntően az arányosítás lehetőségét venné ki a rendszerből, illetve a kormány számára kötelezettségként írná elő, hogy a szükséges forrásokat előzetesen biztosítsa. Az előző vitánál, azt hiszem, már jeleztük, hogy ennek nagyon sok összetevője van egy költségvetési forrás biztosításánál, és csak egy gondolatra hadd hívjam fel a figyelmet: a költségvetési tartalékról az államháztartási törvény szerint a kormány jogosult rendelkezni, az egyes fejezetek közötti átcsoportosítás részben a fejezetgazda, részben a kormány hatásköre, és természetesen meg lenne rá a lehetőség, hogyha egyidejűleg a költségvetési törvényben meg lenne jelölve az a költségvetési előirányzat, amelynek a terhére adott esetben a többletforrás biztosítva lenne. Ilyen körülmények között most nem is tudunk ilyen jellegű többletforrásra vonatkozó javaslatokat kezelni. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben az előterjesztő, illetve a kormány nem próbál megkeresni minden lehetséges variációt, illetve a többletforrás biztosításának a lehetőségét, csak ezt kötelező erővel jelen pillanatban nem tudja felvállalni. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselő úrnak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a választ. Az utolsó mondat már kielégítő volt, hogy nem tudja felvállalni a kormány, de tulajdonképpen elvi, jogi és EU-s akadálya nincs annak, hogy egy ilyen törvényhelyet javasoljunk. Hozzáteszem, hogy én olyat szoktam javasolni, amit akkor is teljesíteni kell, hogyha egy másik kormány lesz - ezért gondoltam, gondoltunk arra, hogy ez átmehetne. Mert ez kétségkívül egy kötelezettséget jelentene, de azt ne mondja nekem senki, hogy ezt nem lehet megoldani, hogyha a törvény így rendelkezik, mert különféle forrás... Tudjuk, ez hogy megy. Köszönöm szépen, csak ezt akartam észrevételezni. Tehát nem arról szól a történet.
Hozzáteszem, hogy természetesen két köztisztviselő ül itt most, akiknek meg van szabva a lehetőség, hogy meddig mehetnek el. Csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy ez egy korrekt köztisztviselői válasz volt, de a politikának ezt másképpen kell kezelnie. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Még két mondatot szeretnék mondani. Az egyik, hogy ez a módosító indítvány nem kívánja felülírni a kárenyhítési törvénynek azt az alapvető alapállását, hogy itt a termelők és az állam alapvetően azonos kötelezettséget kíván vállalni, ez a törvénynek az alapszabálya. A módosítás annak a lehetőségét kívánja megteremteni, hogy a kormány adott esetben többet helyezzen be ebbe az alapba. Itt azért Ángyán képviselő úr felvetésére szeretném utólag hozzátenni, hogy ha most feltételezzük, hogy minden termelő beszáll ebbe a rendszerbe, hogy 100 százalékban belépnek, akkor körülbelül 6 milliárd forint lenne a termelői befizetés. (Közbeszólások: Öt!) Kérdezem én: a 6 milliárd meg a 25 milliárd milyen arányban áll egymással, és a 25 milliárd forint mivel arányos? Szóval azért az egy alapkérdés, hogy ennek a módosításnak nem célja az, hogy teljesen újragombolja ennek a termelők és az állam kölcsönös kockázatvállalásán alapuló rendszerét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Medgyasszay László: Bocsánat, muszáj szólnom!) Medgyasszay képviselő úr!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést, de az utókor és a jegyzőkönyv számára muszáj elmondanom: a törvény 4. oldalán benne van, hogy dönthet a kormány, tehát a kormány 25 milliárdot is betehet, betehet 50 milliárdot, betehet 10-et, én tehát nem hiszem, hogy ez ellentmondana ennek a törvényhelynek, amely törvényhely a lehetőséget biztosítja a kormánynak a pluszbefizetésre. Ennek nem mond ellent az, hogy amennyiben ez a vis maior helyzet előáll, ha előáll egy olyan helyzet, amikor totál van minden: aszály, fagy, minden van, akkor vajon nem kellene-e ezt a kormánynak vállalnia. Azt szeretném csak mondani, hogy köszönöm a választ, de ez tulajdonképpen csak akarat kérdése, hogy a törvény egy ilyen mondatot tartalmazzon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány kíván reagálni? (Dr. Szöllősi Endre: Nem.) Nem.
Egyetlen mondat engedtessék meg nekem! Az Északkelet-Magyarország területén élő gazdák sorsáról van szó, uraim! Ez katasztrófa, és most döntjük el az ő sorsukat. Köszönöm.
A 11-es előterjesztésről szavazunk. A kormány képviselőjét kérdezem előterjesztőként.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Itt az előleg kifizetésére vonatkozóan fogalmaznak meg módosító javaslatot. Szeretném...
ELNÖK: A 11-esről van szó.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bocsánat!
ELNÖK: A 11-esről még nem szavazott a bizottság.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést!
ELNÖK: Azért kérdeztem, hogy van-e még további. (Senki nem jelentkezik.) Nincs, köszönöm.
Szavazás következik. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Köszönöm szépen, az egyharmadot megkapta.
Most jön a 12-es módosító indítvány. Kérem az előterjesztő álláspontját.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A korábbi vita során többé-kevésbé meg is válaszoltuk, hogy a rendszer működése úgy épül fel, hogy alapvetően évente egyszerre fizetik ki a végleges kárenyhítést, és részben a költségvetési helyzet ismeretében próbál meg a javaslat előleg fizetésében gondolkodni. Ez a 60 napos határidő ebben a rendszerben értelmezhetetlen. (Dr. Medgyasszay László közbeszól.)
ELNÖK: Szöllősi Endre urat illeti a szó.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arról van szó, hogy az előleget akkor javasolja a törvénytervezet megállapítani és kifizetni, amikor már világossá válik a kárenyhítési igény nagyságrendje. Ez pedig azt az időpontot indokolja, amely ebben a törvényjavaslatban van, ugyanis most még nem lehet tudni, hogy a fagyon kívül milyen elemi károk lesznek, lesz-e aszálykár, lesz-e esetleg belvízkár - nem tudom még, hogy az időjárási helyzet hogy indokolja. Tehát nem csak fagy van a világon, azt szeretném hangsúlyozni, és az előleget az összes körülményre tekintettel kell majd megállapítani és kifizetni. Egyébként már korábban volt róla szó, hogy a hitelkonstrukció kívánja lehetővé tenni, hogy a fagykárosult termelők - és ez kifejezetten csak a fagykárosultakra vonatkozik - hamarabb forráshoz jussanak. Köszönöm szépen. (Dr. Ángyán József jelentkezik.)
ELNÖK: Ángyán József képviselő úr kért szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Már bocsánatot kérek, de azért ez egy elég furcsa érvelés volt, mert eszerint mindenféle káreseménynek be kellene következnie, és az év végéig kellene várni, hogy történt-e még valami káresemény azon kívül a katasztrófán kívül, ami most történt. Itt van egy katasztrofális helyzet, sokan hitelképtelenek, nem fognak tudni odamenni hitelért - kell valami segítség. Az nem magyarázat erre, hogy várjuk be az összes lehetséges kárt, és a végén majd megállapítjuk, hogy mennyi volt az adott ültetvénynek az összkára, aztán majd utána kifizetjük. Addig mi lesz velük, tessék megmondani! Jogilag sem értem egyébként ezt az érvelést, nem értem, hogy mi ennek a jogi alapja. (Dr. Kis Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő úrnak hadd adjak még szót, azt követően Szöllősi Endre úr következik.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Értékelem a professzor úr felvetését, de mint jogász azt mondom, hogy megoldható, csak nem ezzel a törvénnyel. A költségvetési törvény módosítását ide kell hozni, kérem, volt egy marha nagy fagykár, ezért ilyen fejezetből ennyi, abból a fejezetből annyi, a nyugdíjasoktól ennyi, az autóbusz-közlekedéstől amannyi - 45 milliárdot átcsoportosítunk, meg még a költségvetés..., és ezeknek a kifizetési feltételeiről a kormány rendeletben gondoskodik, pont. Csak ez nem az.
ELNÖK: Ángyán képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor mit szolgál ez a törvénymódosítás, ha nem tudja megoldani azt a problémát, amiről beszélünk? Te is mondod, hogy pénz nélkül nem lehet megoldani, de ez nem hoz pénzt, ezért mondod, hogy a költségvetési törvényt kéne módosítani. Ez láthatólag nem fog pénzt hozni, mert a kormány minden olyat elvet, ami bármilyen módon érinti a költségvetést. De akkor nem ezt kell ide hozni, hanem a költségvetési törvény módosítását és azt kell megnézni, a költségvetési törvényben hogy lehet 40 milliárd forintot összeszedni, hogy ezeket az embereket a teljes tönkremenetelből kiszabadítsuk. Akkor nem ezt a törvényt kell módosítani, hanem a költségvetési törvényt.
ELNÖK: Medgyasszay képviselő úr!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én értem az érvelést. Arányosításra nincs lehetőség, amit az előző javaslatunk megszüntetett volna és a szükséges mértékig kiegészíti a költségvetést. Az előző javaslatunkkal koherens ez a javaslatunk és a kettő együtt biztosítaná azt, hogy mit csináljunk a többi kárral, ha előleget adunk. Az pedig politikai döntés kérdése, hogy mikor milyen törvényjavaslatot, milyen forrásokat hozunk ide. Ez nem függ össze ezzel a módosító indítvánnyal és nem függ össze ezzel a törvényjavaslattal. Ez egy másik téma.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szöllősi Endre főosztályvezető úr!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném emlékeztetni a képviselő urakat, hogy ez a kárenyhítési rendszer kockázatközösségen alapszik, amit a termelők és az állam kölcsönösen vállalnak. Nem arról van szó, hogy valami jár akkor is, ha a kockázatközösség alapján létrehozott forrás azt nem teszi lehetővé, hanem arról, hogy azzal kell gazdálkodnia ennek a kasszának, ami a termelők és az állam kötelezettségvállalásából befolyik. Az állam kötelezettségvállalása az azonos forráskiegészítésre vonatkozik és felhatalmazza a kormányt, hogy adott esetben a körülmények mérlegelésével többet tegyen a kasszába. E törvény szellemével teljes mértékben összhangban van az a javaslat, amit most tárgyalunk.
ELNÖK: Kérem a kormány képviselőit, hogy tanulmányozzák a Szolidaritási Alapot, abban tökéletesen eligazítást kapnak arra vonatkozóan, hogy ha egy országrész katasztrófát szenved el, mi a további lépés.
Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Van-e további vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, mindenkinek megköszönöm a munkát és további jó vitát kívánok a plenáris ülésen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 18 óra 15 perc)
|
Jakab István |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc és Molnár Emese