MB-16/2007.
(MB-33/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 14 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) - általános vita *
Markó Andrea szóbeli kiegészítése *
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3162. szám) - általános vita *
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám) - általános vita *
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám) - általános vita *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3168. szám) (Herbály Imre (MSZP) képviselő önálló indítványa) *
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3168. szám)
(Herbály Imre (MSZP) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Demendi Lászlónak (MSZP)
Markó Andrea szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Buzás Istvánné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Nagy Olga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket, a munkánkat figyelemmel kísérőket. A napirendi javaslat írásban kiküldésre került. Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele a sorrendiséghez vagy a napirendi pontokhoz, esetleg ezen felül további javaslat. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor az írásban jelzett sorrendben teszem fel szavazásra a napirendi pontokat. Kérdezem, ki az, aki egyetért a napirendi pontok tartalmával. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú; a bizottság a kiküldött napirendi javaslat szerint fogja tárgyalni napirendi pontjait.
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) - általános vita
Az 1. napirendi pont az állami vagyonról szóló T/3087. számú törvényjavaslat. Kérném szépen a kormány képviseletében a jelenlévőket - Markó Andrea úrhölgyet és Irinyi Ferenc urat -, hogy tájékoztassanak a törvényjavaslatról. Átadom a szót a kormány képviselőinek.
Markó Andrea szóbeli kiegészítése
MARKÓ ANDREA szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Nagyon rövid leszek; nyilván a törvényjavaslatból és az indoklásából minden lényeges momentum kiderül. Annyit szeretnék elmondani csupán, hogy a törvény megalkotásának elsődleges célja az volt, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon és megszűnjön a jelenlegi széttagolt jogszabályi és szervezeti struktúra. Szeretnénk biztosítani, hogy olyan vagyonelemek maradjanak az állam tulajdonában, amit gazdaságpolitikai vagy egyéb társadalmi célok indokolnak és váljon meg az állam azoktól a vagyonelemektől, amelyekre igazából nincsen szüksége.
Nagyon fontos célja a törvénynek, hogy az állami vagyon hasznosításából származó bevételek az állami vagyon megőrzésére fordítódjanak és a jövőben minimális módon vagy egyáltalán ne finanszírozzák a költségvetés folyó kiadásait.
Fontos alapelve a törvénynek az, hogy piaci értéken tartsuk nyilván az állam tulajdonában lévő vagyonelemeket és szüntessük meg az ingyenes vagyonhasználatot még a költségvetési szervek számára is. Természetesen itt fontos kiemelni, hogy a költségvetési fedezetet ehhez meg fogják kapni a költségvetési szervek is, csak a transzparenssé tétel szempontjából nagyon fontos látni, hogy mibe is kerül egy-egy vagyonelemnek a használati joga.
A törvénytervezettel létrehoznánk egy vagyongazdálkodási tanácsot, aki az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat fogja gyakorolni, illetve a nemzeti vagyonkezelő zrt.-t, amely szerv egyedüli szervként fog 2008. január 1-jétől működni ezen a területen, és ő fog gazdálkodni az állam tulajdonában lévő vagyonelemekkel. 2008. január 1-jei hatállyal szűnne meg az NFA mint szervezet, az ÁPV Rt. és a KVI, és egy szervezet alakul, a nemzeti vagyonkezelő zrt. A részvényesi jogok gyakorlója a zrt. felett a pénzügyminiszter lesz. Ez némiképp hasonlít a mai állapothoz.
Fontos kiemelni, hogy az állami vagyont a zrt. elkülönítetten fogja nyilvántartani, tehát nyilván nem saját vagyonaként, hanem csak mint tulajdonosi joggyakorló, és elkülönített mérleget, beszámolót fog készíteni erről.
A tanács, illetve a zrt. működését egy 11 tagú ellenőrzőbizottság fogja ellátni. Itt hangsúlyozni szeretném, hogy megmarad az NFA ellenőrzőbizottsága is ugyanúgy, ahogy ez ma is létezik, és el fog különülni természetesen a zrt. ellenőrzőbizottságától.
Az NFA-törvényből gyakorlatilag csak azok a paragrafusok vesztik hatályukat, illetve alakulnak át, amelyek a szervezetről mint olyanról szólnak, hiszen a szervezet ezentúl ez a nemzeti vagyonkezelő szervezet lesz, más tekintetben a földdel kapcsolatos jogszabályok megmaradnak jelenlegi formájukban.
Tulajdonképpen ennyi az, amit el szerettem volna mondani, és várom a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak adom meg a szót kérdések, észrevételek tekintetében.
Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyilvánvalóan én személy szerint és mi ezen az oldalon egyetértünk a vagyonról szóló törvénytervezet általános vitára való alkalmasságával és ezt elfogadjuk, azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet nem látjuk azon helyen, ahol lennie kellene, ugyanis az a véleményünk, hogy a földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése az FVM hatáskörébe tartozik, és nehezen látjuk megoldhatónak, hogy egy zárt részvénytársaságon keresztül a minisztérium ezt meg tudja oldani. Érdeklődöm, hogy ezt hogyan gondolja kivitelezhetőnek a Pénzügyminisztérium mint előterjesztő.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az állami vagyonról szóló törvény kapcsán nekem azért kicsit több az aggodalmam, mint Herbály alelnök képviselőtársamnak. Nevezetesen az, hogy az egyéb vagyontárgyakat és a termőföldet is egyébként egy úgynevezett vagyongazdálkodási tanács hatáskörébe adja és majd egy zártkörű részvénytársaság dönt ezek fölött a vagyontárgyak fölött. Az is ide van írva, hogy 500 millió forintot meg nem haladó értékben esetleg átruházhatja ezt a döntési jogkört a vezérigazgatónak. Ebben az esetben attól függően, hogy egy darab földet mekkorára lehet felosztani, ha 500 millió forint alatti parcellákra osztjuk, akkor csak egy ember kell hozzá. Azt már nem írták ide, hogy ennek az egy személynek egyébként mikor kellett belépni a pártba, '19 előtt vagy '19 után - még ezt a kritériumot is megengedem magamnak, talán még ezt is beleírhatták volna, és akkor teljes lenne a kör. Valójában megfosztja ez a törvényjavaslat a mindenkori Országgyűlést és a képviselőket attól a jogtól, hogy privatizációs dolgok kapcsán véleményt mondhassanak. Számomra még az is aggályos, hogy én nem tudom - bár lehet, hogy kellene tudnom -, hogy mely vagyonkör ez egyébként és milyen nagyságrendű, amelynek privatizációs felügyeletéről teljes egészében e törvény életbe lépésével lemondana az Országgyűlés. Tehát én nem támogatom a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az állami vagyonról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban néhány gondolatot szeretnék megfogalmazni.
Az egyik az, ami az NFA-val kapcsolatban már részben elhangzott alelnök úrtól és Járvás István képviselőtársam részéről is. A helyzet az, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nem csupán az a feladata, hogy a ma még az állam tulajdonában lévő termőföldvagyont úgymond kezelje, hasznosítsa, ettől lényegesen több feladata van. Nevezetesen az, hogy ha eddig érdemben nem működött, akkor az elkövetkező időben a magyar birtokpolitikát, annak alakulását úgymond befolyásolja, segítse a birtokrendezést, ahhoz alapot adjon. Mi nagyon nagy tisztelettel vagyunk a pénzügyminiszter úr iránt, de nem gondoljuk, hogy az agrárminiszter hatáskörének csorbításával most lehetőséget kell arra adni, hogy egy zrt. döntéseire alapozva a magyar termőföldvagyont az előtt dobják piacra, hogy a birtokrendezés legalábbis jelentős részben megtörténne. Úgy ítéljük meg - támogatva alelnöktársamat is -, hogy a termőföld egy speciális tulajdon, különleges kezelést igényel, és nem lehet sem üzletpolitikai, sem pénzügy-politikai érdekeknek alárendelni semmilyen viszonyok között. Tehát szeretném már most rögzíteni, hogy mi ennek a szervezetnek a működését mindenképpen az agrártárca irányítása alatt tudjuk elképzelni.
A másik: nem beszélnek olyan vagyonelemekről, mint például a Concordia Rt. Ez úgyszintén egy olyan speciális vagyon, ami - különösen ha a magyar agrárgazdaság szereplőinek kiszolgáltatott helyzetét figyelembe vesszük, elsősorban a piaci folyamatokat - hosszú távon meg kellene, hogy maradjon, vagy pedig ha változtatás történik a tulajdonviszonyokban, akkor az lehetőleg valamennyi agrártermelő érdekében történjen. Nem tartozik a napirendhez annak kifejtése, hogy milyen szinten, milyen módon lehetne ezt hasznosítani valamennyi magyar agrártermelő számára, van erre uniós gyakorlat, mi csak azt mondjuk ebben a körben, hogy nem tudjuk elképzelni, hogy csak azért, hogy nehogy veszteséget termeljen vagy nyűg legyen az állam nyakán, ezt piacra kell dobni. Ha értékesíteni kell, akkor ezt úgyszintén mint speciális állami tulajdont kell kezelni, mert a magyar gazdák és gazdálkodók versenyképességét alapjaiban meghatározza. A Concordia tulajdonában, ha nem tévedek, 650 ezer tonna gabonatároló kapacitás van, ami a magyar gabonapiacot alapjaiban befolyásolja, ha nem tévedek, ez egy olyan működő vállalkozás, amely a kereskedelmi tevékenységet is alapjaiban befolyásolja. Tehát azt gondoljuk, hogy ennek a törvénytervezetnek több pontja újragondolást igényel, komoly viták tárgya lesz. Számunkra egyetlen dolog elfogadható: ha valamennyi magyar gazda és gazdálkodó érdekében történnek ezek a változások, lehetőleg az ő álláspontjuk kifejtésével.
Egy kérdést szeretnék feltenni. Érdekképviseleti szervezetekkel megtörtént-e a törvénytervezet egyeztetése? Röviden ennyit, mert gondolom, még lesz lehetőség szólásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán József, parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az indok folyamatosan az, hogy a stratégiai állami vagyonelemeket meg kell őrizni és hatékonyan működtetni. Eddig egyet is értünk, csak a gyakorlat nem ezt mutatja. Európában a régi EU-tagállamokhoz viszonyítva is Magyarország a leginkább privatizált állam, tehát az állami vagyon részesedése itt a legalacsonyabb. Nem tudom, milyen típusú további privatizációs lépésekre készülnek. Egészen konkrétan a következőt szeretném kérdezni. Ha jól értem, ezentúl azt, hogy mi minősül stratégiai állami vagyonelemnek, egy még szűkebb testület fogja meghatározni, ez a bizonyos nemzeti vagyongazdálkodási tanács, ami a tulajdonosi jogokat gyakorolja az állami vagyon fölött, amiben, ahogy itt említésre került, ráadásul az aktuális kormány két kulcsminisztere többséget szerez - tehát a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter többségéről van szó -, úgyhogy valószínűleg csak másodhegedűs lehet a mezőgazdasági miniszter, aki delegálhat majd ugyan egy főt a tanácsba, de tudjuk, hogyan működnek az a tanácsok, ahol a hét tagból egyet delegál egy adott terület képviselője. Tehát ha jól értem, kérem, erősítsék meg, ezentúl azt, hogy mi minősül stratégiai állami vagyonelemnek és mit kell értékesíteni, gyakorlatilag ez az elképesztően szűk testület - amit egy adott kormány állít fel, ráadásul hat évre - fogja meghatározni, tehát azt, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába.
Továbbá valóban az is aggályos, hogy erre az egész folyamatra, ha jól értem, semmiféle ráhatása nincs az Országgyűlésnek - merthogy az Országgyűlés nem gyakorol felügyeletet e fölött a testület fölött -, sőt ha igaz, akkor az Állami Számvevőszéknek sincs jogosítványa e tekintetben. Kérem, ezt erősítsék meg vagy cáfolják. Ráadásul - és ez súlyosbítja a helyzetet - adott esetben tovább delegálja még ez a szűk testület is a jogosítványokat egy személyig; egy adott értékhatár alatt a zrt. vezérigazgatója eldöntheti azt, hogy privatizálja vagy nem privatizálja az adott vagyonelemet. Szóval ki dönt ezentúl a stratégiai vagyonelemekről, és hogy is néz ki ez az egész folyamat? Jó volna, ha erről egy picit többet hallanánk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdező? Járvás István újra.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid véleményem van. Ha 500 millió forintig egy személy dönthet és ha Magyarországon 300 ezer forint egy hektár föld, akkor 1500 hektárt eladhat az az egy személy, tehát ez egy kegyúri jog egyébként. Az sincs szabályozva, hogy hányszor ismételheti meg egy személy javára.
ELNÖK: Naponta.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tehát egy állami gazdaságot, mondjuk 6000 hektárt gyakorlatilag négy alkalommal eladhat, és akkor még semmilyen szabályt nem sért. Ilyen joga legutoljára Mátyás királynak volt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak neki jó volt az adórendszere. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Átadnám az ülés vezetését Jakab Istvánnak, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Néhány gondolatot csak. Az ellenzéki oldal nagyjából észrevételezte, hogy milyen koncentrált jogosultságot kap néhány személy a magyar állami vagyonnal kapcsolatosan, ami eddig legalább a parlamenti többségre volt bízva 50 százalékos körben, és tudjuk, mennyi vitánk volt az állami vagyon értékesítésével kapcsolatban. Hogy a legutóbbi időszakokra, közhírekre utaljak vissza, például a Nemzeti Színház is a privatizációs listára került mint közvagyon, a Szerencsejáték Rt.-vel egyetemben. A Szerencsejáték Rt.-ről igazán nem mondható, hogy veszteséges volt, én úgy tudom legalábbis a 40-50 milliárdos forgalmával és több tízmilliárdos befizetésével, tehát valakik másképp gondolták, hogy ezt miért kell a privatizációs listára tenni. Úgy néz ki, hogy ezt a folyamatot ez a törvénytervezet csak erősíti azzal, hogy most már Magyarország utolsó legnagyobb vagyonelemét, a termőföldet is teljes egészében néhány személy döntési jogkörére bízza.
Jakab István alelnök úr érzékeltette, hogy a termőföld sokkal több, mint egy közgazdaságtani jószág; ezen belül korlátos jószág, ebből adódik az egyedisége. Nem véletlen volt, hogy a polgári kormány a Nemzeti Földalapban gondolkodott a termőföld gazdálkodásával kapcsolatosan. Ezt a gondolatmenetet szakítja meg ez a törvényi előterjesztés. Úgy néz ki, abban a gondolati körben egyformán gondolkodunk a szocialista oldallal, hogy a termőföld azért nem egyszerűen csak egy gyár vagy egy Ferihegy vagy egy Budapest Airport, amelyek a legutóbbi nagy privatizációs visszhangokat váltották ki. Ahogy tetszett említeni, a bevétel az állami vagyont kell, hogy gyarapítsa. Én úgy tudom, mindenféle ígéretek történtek a hitelállomány csökkentésére, aztán igazából nem tudott a kormány számot adni arról a 460 milliárd forintos bevételről, legalábbis erről mind a mai napig nyilvános tájékoztatást érdemben nem kapott a közvélemény. Azzal a nagy nemzeti kinccsel, ami ma az erdőkben, termőföldértékben megtestesül - és pontosan tudjuk, milyen komoly értéknövelésen mentek keresztül már az elmúlt egy-két évben ezek a korlátos jószágok, és csak látjuk, hogy még milyen értéknövekedés előtt állnak; ha az uniós termőföld- és erdőhektárértéket vesszük alapul, meg sem közelítjük, még mindig ötöde-nyolcada körülbelül az uniós átlagnak -, micsoda hatalmas vagyongazdálkodást bíznánk most itt valakire vagy valakikre?
Értettem az előterjesztésnél, hogy az NFA kérdése egy külön rendben és megmaradt felügyelőbizottsági ellenőrzés mellett lehetséges. Tegyük hozzá, hogy ez a felügyelet nagyon formális jelenleg is, hiszen az elmúlt hetekben több alkalommal foglalkoztunk azzal a földértékesítési gyakorlattal, amit jelenleg az NFA folytat, súlyosan kritizálva ezt az értékesítési gyakorlatot és egyet nem értve vele. Ez is mutatja, hogy önmagában a termőföldkérdés nemcsak üzletpolitikai kérdés, hanem - lehet, hogy ez túlzás, de itt a mezőgazdasági bizottságban megengedünk magunknak ilyen kijelentést - nemzetstratégiai kérdés is, eldöntve ezzel a vidék egész fejlődésének a sorsát, hogy hogyan gondolkodunk egy földkérdésről.
Ahogy az előterjesztésben hallhattuk, és ehhez kapcsolódik a kérdésem is, a felvezető mondatokban található kulcsszavakat, az "átlátható", a "hatékony" és a "transzparens" szavakat - bár az átlátható és a transzparens nyilvánvalóan ekvivalens - én naponta Molnár Lajostól és Horváth Ágnestől hallom. Úgy néz ki, hogy ez egy általános, most már a kommunikációban bevett gyakorlat; teljesen mindegy, mi a kormány előterjesztése, ezt a három szót el kell mondani, az biztos. Megkérdezném most már ehhez a három szóhoz kapcsolódóan: tessék mondani, akkor önök szerint most az NFA működése, a magyar állami tulajdonú termőföld gazdájának, gazdálkodójának a működése ezek szerint jelen pillanatban nem átlátható és nem hatékony? Ha nem az, akkor miben fog változást eredményezni ez az új rendszer? Mitől várják, hogy átláthatóbb lesz, és ez mit jelent a gyakorlatban? Más lesz a földértékesítési gyakorlata? Nem ad többet el termőföldet? Nem ilyen módon adja el? Sőt netán az állami szerepvállalást nagyobb mértékben gondolja, ezért vásárolni fog termőföldet? Mint ahogy Finnországban nagyon komoly állami erdőgazdálkodási társulások vannak, azt a modellt fogjuk majd irányultságképpen venni? Ettől látja ezt a kormány átláthatónak? Azt mondja, hogy: én gazdálkodom vele, az én kezemben van, ezért azt mondom, hogy most már átlátható?
A hatékonyság mit jelent egy tulajdonlás kapcsán? Én értem azt a mondatát, hogy az ingyenes vagyonhasználatot meg szeretnék szüntetni. Na de ehhez fel kell borítani az egész földbirtok-politikánkat, az eddigi gazdálkodási rendszert? Hát akkor talán meg kellene szüntetni azokat a szerződéseket, amelyek alapján ma is esetleg valahol valakik valamiért ingyenes vagyonhasználatra kaptak jogosultságot. De én annak az indokát ebben nem látom, hogy ezt a teljes rendszert, az állami vagyont ilyen mértékben koncentrálni kellene, a parlament felügyelete alól kivonni és néhány, éppen aktuális kormány és az akörül bábáskodó üzleti befektetők szándékai szerint esetleg egy nemzetstratégiát fölépíteni mondjuk a termőföld hogyan tovább kérdésében.
Abban a kérdéskörben, amelyben magánszemélyként a bizottság kormányoldali és ellenzéki tagjai jó néhány beszélgetést folytattak őszintén, hogy hogyan tovább, melyek azok a kérdések, amikben közösen tudnánk gondolkodni. Mindig fölvetül a kérdés - alelnök úrral is váltottunk erről néhány szót, de a bizottság minden tagja ismeri -, hogy jó lenne leülni és, hogy miniszterelnök urat idézzem, a politikától függetlenül, kedvenc szava járásával élve, hideg fejjel meghozni ezeket a jó döntéseket Magyarország érdekében. Tartok tőle, hogy ez a törvénytervezet egyelőre nem a kinyilatkozások logikus következménye, legalábbis ami a mi szakterületünket illeti, a birtokpolitikai kérdéseket, amiket bizony-bizony egy állam, ha van stratégiai elképzelései és szándéka, szabályozhat. Ha esetleg erre törekszik a kormány ezzel az új előterjesztéssel, és ezt tekinti majd átláthatónak és hatékonynak, akkor erről is kérném szépen, legyen szíves bennünket tájékoztatni, hogy mit tekintenek önök most birtokpolitikai koncepciónak, ezen belül mi a stratégia a magyar agráriumban, a birtokpolitikában, a birtoknagyságban, a tulajdonosi szerkezetben, kik legyenek a tulajdonosai ezen birtoktesteknek, azaz hogyan tovább Magyarország a mezőgazdaságban.
Én ezekre kérnék szépen választ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. Igen, Örvendi László.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak egy kérdésem van. Mi lesz a Nemzeti Földalap sorsa? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még egy dologgal hadd egészítsem ki, mert ez nem világos, és jogilag is aggályosnak gondolom. A nemzeti vagyongazdálkodási tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki, tehát a miniszterelnöknek tartoznak beszámolással. A miniszterelnök mandátuma négy évre szól, ha jól gondolom. Hogy veszi a bátorságot bármely miniszterelnök, hogy hat évre nevezzen ki kormányzati szervet, még akkor is, ha föltételezi, hogy huszonnyolc évig fog uralkodni? Tehát ezt jogilag aggályosnak gondolom. Ha a kinevező mandátuma négy évre szól, hogy lehet neki beszámoltatott, általa kinevezett tagokból fölállítani egy hat évre szóló testületet? Ezt jogilag legyenek kedvesek megvilágítani nekem.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Csak egy nagyon gyors kérdésem van, Font Sándor gondolatmenetének végéhez kapcsolódva. Az a bizonyos agrárstratégia, amit önök bizonyára majd vázolni fognak, illetve birtokpolitika és termőföld-értékesítési, -gazdálkodási koncepció, ez az egész hogy illeszkedik be egy európai színvonalú vidékpolitikába, hogyan támasztja alá a vidék népességmegtartó képességét?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlenegy gondolat. Próbáltunk a termőföld kapcsán több változatban, több megközelítésben egyfajta konszenzusközeli állapotot kialakítani. Tessék mondani: ha ez nem sikerült az érintett szervezeteknek, akkor most a magyar birtokpolitikát egy részvénytársaság fogja kialakítani? Mert számomra ennek ez az üzenete. Én nem hiszem, hogy egy részvénytársaság, ismerve a részvénytársaságok működését, céljait, képes és alkalmas lenne arra, hogy a magyar birtokpolitikát hosszú távra kialakítsa, ugyanis a birtokpolitikában nincsenek ilyen gyors változások. Itt szerves fejlődésről van szó, nem egy-két évről, meg nem is négy-öt évről van szó, ha most ehhez rosszul nyúlnak hozzá, akkor ötven évre elrendezik, vagy végleg, mert amit ötven évre elrendeznek, azt végleg rendezik el. Nem véletlen ez a reagálás, de mivel ez most még a kérdések köre, erre szeretnék egyértelmű választ kapni, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy részvénytársasági formában lehessen birtokpolitikai stratégiát készíteni.
Talán még egy, amit már képviselőtársaim jeleztek: két képviselőt delegál a tanácsba a pénzügyminiszter, két képviselőt a gazdasági miniszter, egy képviselőt az agrárminiszter. Mi meg, mivel a magyar vidék és a magyar mezőgazdaság alapjait érintő kérdésekről van szó, el sem tudjuk képzelni, hogy egy ilyen nyomás alatt lévő képviselő bármilyen érdeket is érdemben tudjon megjeleníteni egy ilyen közösségben. Tehát én itt csatlakoznék a kollegáimhoz: egyrészt rt. keretében ezeket a kérdéseket letárgyalni lehetetlen, elfogadhatatlan, másrészt pedig a kisebbségi létet az agrárium szereplői részéről, ha egy ilyen bizottság létrejönne, a leghatározottabban visszautasítjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mivel úgy látom, a kérdések és a vélemények összecsúsztak, ezért most én is egy kicsit bővebben kifejtem a véleményemet - nem kell megijedni, nem leszek túl hosszú.
Többen hangsúlyozták, hogy a termőföld a nemzeti vagyon része, a legfontosabb termelőeszköz. Nekünk szívügyünk is, és úgy gondoljuk, hogy a földbirtok-politika és az agrárpolitika egymástól elválaszthatatlanok. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az agrár-vidékfejlesztési forrásokat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium saját szervezetén keresztül juttassa el az érdekeltekhez. Ismerve a törvényjavaslatot, azt látjuk, hogy az NFA-val kapcsolatban a törvény különleges jogokat és szerepet szán a Földalapkezelő Szervezetnek ebbe a konglomerátumban, hiszen azért nem teljesen úgy van, ahogy képviselőtársaim mondták, hogy csak úgy el lehet adni termőföldet, hiszen a földértékesítési szabályzatot a felügyelő bizottsággal, a Földalapkezelő Szervezet külön felügyelőbizottságával kell jóváhagyatni, ami tényleg érdekes, hogy egy zrt.-n belül még van egy felügyelőbizottság is, de ettől most tekintsünk el. Én úgy gondolom, hogy akkor, ha az unió megengedte azt, hogy az FVM felügyelje az uniós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési források elosztását, bonyolítását, akkor a kormány is eltekinthet ettől a szándékától, hogy beintegrálja a Földalapkezelő Szervezetet ebbe a nemzeti vagyonkezelő Zrt.-be. És én fordítanék egyet, mondjuk a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak lehetne olyan jogot adni, hogy a nemzeti vagyonpolitikai irányelvek érvényesülését - egy mondattal el lehetne intézni ebben a törvényben - vizsgálhassa a Nemzeti Földalapnál, amelyik egyébként az FVM hatáskörébe tartozik. Bár ez is furcsa lenne, hogy egy kormányzati szerv tevékenységét egy, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint működő zrt. felügyelje, de számunkra e furcsaság jobban elfogadható lenne, mint a másik változat, hogy egy olyan felügyelőbizottságot hozzanak létre, aminek pontosan nem látjuk ebben a helyét. Hogy egy ilyen felügyelőbizottság felügyelje a Nemzeti Vagyonkezelő Szervezet földértékesítési szabályzatát, mert nagyjából ez olvasható ki, ha egy kicsit zavaros a gondolkodásom, azt tudják be annak, hogy nehezen tudjuk mi magunk is megértetni ezt a lépést és azt hiszem, hogy az agrárium szereplőivel elfogadtatni, mert jobban bíznak annál most az agrárium szereplői az FVM-ben és az FVM keretében működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezetben, mint esetleg egy gazdasági társaságban, amelyik egészen más elvek szerint tekint a termőföldre, hisz' ez természetes is. Nem elsősorban az agrárium érdekeit, sokkal inkább a vagyonkezelés elveit tekintené, tekinti és az természetes, feladatának. Úgyhogy én azt mondhatom és ezzel én - azt hiszem, hogy - a vitában való részvételemet a továbbiakban le is zárhatom. Mi csak módosító indítványokkal tudjuk ezt a törvényt majd elfogadni és javasoljuk, hogy gondolja át a minisztérium a pénzügyi kormányzat és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet beintegrálását ebbe a törvénybe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót kormány képviselőinek.
MARKÓ ANDREA szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nincs könnyű dolgom, de megpróbálok válaszolni. Előrebocsátom, hogy elképzelhetőnek tartom a kérdésekből, hogy nem lehetett pontosan megérteni a törvényből és az indoklásból azt, hogy nincsen semmi olyan szándék, hogy a pénzügyi kormányzat vagy a pénzügyminiszter vagy akár ez az rt. szeretné venni a bátorságot ahhoz, hogy ő földbirtok-politikai kérdésekben bármilyen álláspontot kialakítson. Nincs erről szó. Továbbra is az Országgyűlés fogja meghatározni nyilván a kormány koncepciója alapján azt, hogy milyenek a földbirtok-politikai kérdések. Tehát a szabályozás és a tulajdonlás szétválasztása az egyik elsődleges célja ennek a törvénynek. Tehát nincsen róla szó, hogy bármilyen földbirtok-politikai kérdésbe bele kívánna szólni az rt. Ezt nagyon hangsúlyozom és a pénzügyminiszter sem. Nem is ért hozzá, teljesen rendben van az, hogy ez a földművelésügyi miniszternél van és ez így is fog maradni.
Meghatározott szabályrendszeren belül és valóban csak vagyonpolitikai, vagyonkezelési feladatai lesznek az rt.-nek, de meg lesz határozva számára az Országgyűlés által meghatározott törvényben a keret. Nem fog tudni másként viselkedni, mint ahogy az Országgyűlés ezt lehetővé teszi neki a meghatározott törvényeken keresztül. Tehát én ezt nagyon hangsúlyozom, hogy itt szétválik a szabályozás, ez valóban földművelésügyi téma és feladat és a vagyonnak a kezelése mint tulajdonosi joggyakorlás. Ezt nagyon fontos tudni.
A többi kérdés. Egy személy vagy tanács vagy ki fog döntést hozni? Azt gondolom, hogy ma is az a helyzet, hogy meghatározott törvényi keretek között az NFA elnöke, illetve az ő apparátusa a meghatározott SZMSZ-ben leosztott feladatok szerint dönt arról, hogy milyen földet kinek és hogyan adnak el. Nyilván nem országgyűlési hatáskör ma sem az, hogy egy-egy hektár föld eladása mikor hogyan és kinek történik meg és ez nyilván a későbbiekben sem lesz így és nem is indokolt még a tanács szintjére sem felhozni nyilván bizonyos összeghatár alatti területeket, sem földet, sem részvénytársaságot, sem pedig más vagyonelemet. De nyilván ott lesznek a szabályok és ezt nagyon hangsúlyozom, hogy a szabályokat nem ez a részvénytársaság fogja megalkotni, hanem az Országgyűlés.
Concordia Rt. A mostani melléklet, amit a törvény mellé csatolva önök látnak, ez a kormány álláspontja. Én azt gondolom, hogy ez alakul nyilván majd az országgyűlési vita során, köszönünk minden új ötletet. Szintén az Országgyűlés feladata az, hogy a végső állapotát ennek a mellékletnek kialakítsa.
Az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal napirenden volt a törvényjavaslat, de elmaradt az az ülése a tanácsnak, amelyiken ezt tárgyalni kívánta, úgyhogy így nem került rá sor.
A privatizációkkal kapcsolatban, ma is így van és a jövőben is így lesz, hogy ugyan van egy lista arról, hogy tartósan mit kíván az állam a saját tulajdonában tartani, erről nyilván az Országgyűlés dönt és nem más, de az, hogy ha valami nincs rajta ezen a listán, az nem jelenti azt, hogy feltétlenül holnap ez a tanács el fogja tudni adni. Nyilván a kormány fogja, mint ahogy ma is, meghozni azokat a döntéseket, hogy egy-egy részvénytársaság eladásra kerül-e vagy sem, és mekkora hányadban. Nincs szó arról, hogy a Nemzeti Színházat vagy az F Rt.-t holnap után el szeretné adni a kormány, egyszerűen arról van szó, hogy a Nemzeti Színháznál például megfontolásra érdemes, hogy az rt. mint működési forma egyáltalán indokolt-e és nem lenne-e jobb egy költségvetési szervként működtetni a Nemzeti Színházat. Fel sem merül az eladása, hangsúlyozom. Az F Rt. pedig szakmai álláspontunk szerint nem is alkalmas jelenleg arra, hogy privatizálásra kerüljön. Nyilván viszont végig kell gondolni, hogy hogyan tehető azzá és kell-e privatizálni, de attól, hogy lekerülne a listáról, nem jelenti azt, hogy holnap nekilátunk és értékesítjük.
A hatékonyság és az átláthatóság. Igen, valóban a kedvenc szavunk mostanában mindkettő. A hatékonyság főleg annak tudható be, hogy ma három szervezet foglalkozik állami vagyonnal. Ezek a szervezetek sokszor nem tudnak egymásról, tehát nem tudja az egyik kéz, mit csinál a másik, keresztbenyúlnak egymás fölött. A hatékonyság nyilván abból mindenképpen eredeztethető lesz, hogy három szervezet helyett egy fog működni, aki mint tulajdonos és nem mint politikagyártó fog szerepelni a jövőben. Tehát nyilván sokkal kisebb létszámmal és sokkal egyszerűbben fog tudni működni, mint ma a három szervezet. Tehát hatékonyságjavulást elsősorban ettől várunk.
Természetesen ma is reménykedünk abban, hogy átláthatóan működnek ezek a szervezetek. Nyilván szeretnénk ezt javítani. Pontosan azzal szeretnénk javítani, hogy az Országgyűlés minél jobban rálásson arra, hogy mi történik az állam vagyonával. Az Állami Számvevőszék természetesen ezt a részvénytársaságot is - ugyanúgy, ahogy ma az ÁPV Rt.-t, a KVI-t és az NFA-t - vizsgálni fogja, és ugyanúgy el fogja mondani az Országgyűlésnek a véleményét arról, hogy mi történik ebben a részvénytársaságban. Egyébként maga a tanács is köteles beszámolni az Országgyűlésnek arról, hogy mit követett el a mögötte hagyott esztendőben. Illetve mindenkori költségvetési törvény és a zárszámadási törvény is tartalmazni fogja az állami vagyonnal kapcsolatos mozgásokat. Úgy gondoljuk, ebből származtatható az a transzparencia, ami talán egy kicsit nagyobb mértékű lesz, mint jelenleg.
Azt hiszem, mindenre válaszoltam. Irinyi Ferenc esetleg néhány kérdésben kiegészíti a válaszaimat.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Próbálom végigfutni én is a kérdéseket; lehet, hogy részben ismételni fogom azt, amit szakállamtitkár asszony elmondott, vagy kicsit árnyalni, ezért elnézést kérek, ha ugyanazt az információt még egyszer elmondanám.
A földbirtok-politikai irányelvek érvényesülésével kapcsolatban nagyon fontos szerintem hangsúlyozni, hogy az NFA-törvényt érintő minden módosítás a tervezetben lényegében technikainak tekinthető. Tehát az NFA-törvény tartalmi, érdemi szabályai nem változnak, megmaradnak a földbirtok-politikai irányelvek, ugyanúgy országgyűlési határozat rendelkezik ezekről, szó sincs arról, hogy ezt egy zrt. vonná a fennhatósága alá, illetve kimaradna a szaktárca ezeknek a kialakításából.
Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy igazából a Földalapot érintő minden változás lényegében a szervezeti egységesülésből következik és nem érinti a Földalap önállóságát vagy különállását. Ez a különállás most is egy ambivalens dolog, mivel a Földalap és a Földalapba tartozó termőföldek most is részei a kincstári vagyonnak, tehát nem egy eleve elrendelt dolog az - bár mindenki elismeri, hogy speciális jószágról van szó -, hogy ezt feltétlenül egy külön szervnek kell kezelnie, hiszen a 2002. év elején vált ki a kincstári vagyon egészéből a Földalap mint olyan, egészen addig a kincstári vagyonon belül az általános szabályok szerint történt a kezelése. Ugyanígy nem eleve elrendelt dolog az sem, hogy ez ne történhetne társasági formában. Hiszen - gondolom, mindenki emlékszik rá - annak idején a Földalapkezelő Szervezet még kht.-ként alakult meg és úgy is működött egy jó ideig, csak később került átalakításra és lett belőle költségvetési szerv. Tehát volt már arra példa, hogy egyfajta társasági formában működjön a termőföldek kezelése. Úgyhogy szeretnék minden olyan aggályt eloszlatni, hogy kikerülne az agrárminiszter fennhatósága alól a birtokpolitika meghatározásával összefüggő bármilyen kérdés, illetve hogy bármilyen szempontból aggályos lenne, ha ezt a vagyonkezelési feladatot egy zrt. végzi.
Az Országgyűlés feladatkörei, tehát mitől fosztja meg vagy nem fosztja meg az Országgyűlést ez a szervezet: jelenleg is, a mostani privatizációs törvény alapján is az ÁPV igazgatósága, ha egyes kiemelt jelentőségű, valamilyen okból stratégiainak vagy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő cégeknél a koncepcióról dönt a kormány, azt adott esetben az Országgyűlés elé terjesztheti a törvény alapján, de erre nem nagyon van példa. Tehát itt az Országgyűlés szerepe jelenleg is meglehetősen formális, kimerül abban, hogy a privatizációs törvény mellékletében felsorolt, tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok körét meghatározza, ami egyébként nem változna e szerint a tervezet szerint sem.
Fölmerült itt, hogy a Földalapkezelő Szervezetnek bővebb a feladata, mint az, hogy a termőföldvagyont kezelje, hasznosítsa. Erre is azt tudom mondani, hogy ezek a feladatok, igaz, hogy a zrt.-n belül, de a törvény is garantálja, hogy elkülönülten, egy önálló szervezeti egységként maradhassanak meg.
A Concordia Rt.-ről beszélt szakállamtitkár asszony. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem vállalkozik arra a törvénytervezet, és nem is gondolom, hogy feladata lenne, hogy az egyes vagyontárgyakkal, állami tulajdonú társaságokkal vagy bármilyen más vagyonelemmel kapcsolatban egy gazdaságpolitikai döntést igénylő kérdésben állást foglaljon, magyarán, hogy mit kell vagy mit nem kell eladni. Ezt egy nagyon szűk körben teszi meg: ott, ahol meghatározza a mellékletben azt, hogy milyen állami tulajdonú társaságokat kell hosszú távon állami tulajdonban tartani. Az összes többi szabálya a törvénytervezetnek az állami vagyonnal való gazdálkodás kereteit határozza meg, tehát megmondja, hogyan lehet állami vagyont eladni, hogyan kell pályáztatni, de a mindenkori döntéshozóra bízza azt, hogy az adott gazdaságpolitika keretei között döntsön arról, hogy mit ad el, mit tart állami tulajdonban, mit tekint olyannak, amire a közfeladatok ellátásához az államnak szüksége van. Bármilyen cég, ami most esetleg szerepel a tartósan állami tulajdonban tartandó cégek között és jelenleg nem tartalmazza a tervezet melléklete, ez nem azt jelenti, hogy ezek feltétlenül értékesítésre kerülnek. Elhangzott itt olyan, hogy lenne privatizációs lista. Nincs ilyen lista, tehát ami esetleg lekerül most a tervezet szerint a mellékletről, ez nem azt jelenti, hogy az eladásra fog kerülni rövid távon.
A döntéshozatali mechanizmussal kapcsolatban szintén fölmerült, hogy néhány ember döntésére bízza a törvény azt, hogy mondjuk a termőföldet hogyan lehet értékesíteni. Érintette a szakállamtitkár asszony is azt, hogy az NFA ma költségvetési szervként egyszemélyi vezetéssel működik és az agrárminiszter látja el a felügyeletét. Ez egy olyan működési mód - ugyanilyen a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is -, ami véleményem szerint jóval nagyobb mérlegelési jogkört vagy jóval nagyobb önállóságot biztosít egyetlen embernek, mint egy ilyen típusú testületi vezetés, amit fölállítana a törvény. Tehát összehasonlítva a KVI vagy az NFA működési módját a mostani ÁPV Rt. működési mechanizmusával, amit a törvény nagyjából mintának tekint, azt látjuk, hogy az ÁPV Rt.-ben igazgatóság működik, testületi vezetés van jóval nagyobb felelősséggel, egy olyan felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdálkodását, amelyben ott ülhetnek az ellenzéki pártok és az OÉT delegáltjai. Ez mind olyan garanciális elem, ami szerintünk a döntéshozatal átláthatóságát és az ellenőrizhető gazdálkodást javítja és ezért igenis alkalmazható vagy alkalmazandó a termőföldek estében is. Ezt nem visszalépésnek tekintjük a mostani helyzethez képest, hanem egy előremutató dolognak.
Átláthatóság, hatékonyság. Nem szűkíteném le ezt a kérdést arra, hogy az NFA működése mennyire volt átlátható vagy hatékony önmagában. A törvénytervezetből is talán kiderül: az össz állami vagyongazdálkodás szintjén célszerű megvizsgálni a hatékonyságot és az átláthatóságot, és ha ezt megvizsgáljuk, akkor sajnos azt kell megállapítani, hogy ezen a területen van mit javítani. Tehát itt igazándiból a jelenlegi széttagolt struktúrából, illetve a szabályozásnak is az ad hoc jellegéből, az évről évre történő Áht.-módosításokból következően rengeteg olyan anomália van, ami rontja jelenleg az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát. Ami megjelenhet a költségvetés pozícióinak romlásában elmaradó bevételek formájába például. Anélkül, hogy belemennék konkrét példákba, elég annyit jelezni talán, hogy a termőföldek kezelését jórészt az NFA végzi most is, de egy része, a védett és a védelemre tervezett termőföldek a KVI-nél maradtak továbbra is. Például ebből vagy az NFA törvénynek más rendelkezéseiből rengeteg olyan jogértelmezési gond fakad, ami a két vagyonkör elhatárolását nehezíti, állandó hatásköri villongásokat okoz a KVI és az NFA között, az állam egységes tulajdonosi érdekei helyett egyfajta szervezeti különérdeket helyez előtérbe, ami véleményünk szerint megengedhetetlen és ami egy egységes irányítással remélhetőleg kiküszöbölhető.
Még arról szeretnék szólni, hogy milyen birtokpolitikai koncepciót képzel el a kormány. Visszautalnék arra, amit már mondtam: nem ennek a törvénynek a dolga, hogy ilyet adjon, mint ahogy az állami vagyon más elemeivel kapcsolatban sem ad koncepciót. Tehát megadja a kereteket és rábízza a mindenkori döntéshozóra.
Hat évre történő kinevezés. Igazából lehetne itt négy év is, akkor sem tudnánk azt kiküszöbölni, hogy ciklusokon átnyúló mandátumok keletkezzenek, hiszen a tagsági joga az adott személynek bármilyen okból megszűnhet, új személy kerül kinevezésre, most például ciklus közben vagyunk, tehát, hogy ha most a törvény hatályba lép és ősszel négy évre kineveznek valakit a tanács tagjává, az is át fog nyúlni a következő ciklusba. Értelemszerű, hogy ez valamilyen szinten a kormányzat gazdaságpolitikájához kötődik, hogy azt hajtja végre egy ilyen vagyongazdálkodási tanács, de szerintem hogy ha nem hat év szerepelne itt, akkor sem lehetne elkerülni azt, hogy itt a mandátumok áthúzódjanak.
A Földalap különállása. Tehát, hogy érdemes-e megtartani különálló szervezetként és esetleg az ellenőrzés kapcsán becsatornázni valahogy ebbe az egységes rendszerbe? Az az álláspontunk, hogy azt a fajta egységesítést, hatékonyságjavítást, amit a törvény megcéloz, nem lehet elérni akkor, hogy ha itt különkezeljük mondjuk a Földalapkezelő Szervezetet és meghagyjuk a különállását a szervezetnek. A Földalap mint olyan, meg kell, hogy maradjon, viszont a tulajdonosi jog gyakorlása akkor lehet a leghatékonyabb, hogy ha egy helyen összpontosul. Úgyhogy ez egy alapvető kiindulópontja, úgy érzem, a tervezetnek. Az a kormányzat álláspontja, hogy ez a legcélszerűbb módja az állami vagyonkezelés megreformálásának. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőit és a bizottsági ülésen résztvevőket. Egyetértek a kormány képviselőjével abban, hogy akkor lesz a leghatékonyabb a Nemzeti Földalap működése, hogy ha egy kézben lesz. De mi úgy gondoljuk, hogy ez a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. A válaszaiban elhangzott, hogy nem arról van szó, hogy birtokpolitikai elveket kíván ez a szervezet majd érvényesíteni vagy gyakorolni, ha jól emlékszem, ez hangzott el, de akkor meg azt kérdezem, hogy akkor meg mi értelme a mezőgazdasági termőföld vonatkozásában. Azért, mert magának az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági termőföldnek a vásárlása, az értékesítése, és nem beszéltünk a társadalompolitikai, vidékpolitikai vonatkozásáról, amit a földdel életjáradékot program jelent, az maga a birtokpolitika. Szó szerint. Ez maga a birtokpolitika és ezzel a tevékenységével befolyásolja a mezőgazdasági termőföldpiacot, annak a hasznosítását, tehát ezt kell végezni. Ha ezt nem akarja végezni, akkor igazából ezt nem értem. Azt gondolom, hogy ez elsősorban szakmai és szakmapolitikai kérdés, hogy az állami tulajdonú mezőgazdasági földekkel mi történik. Adásvétel, más hasznosítás, egyéb. Elsősorban szakmapolitikai kérdés és másod sorban csak vagyongazdálkodási kérdés. Én a mezőgazdászok nevében azt szeretném mondani, hogy a mezőgazdászokra bízott vagyonnal - higgyék el, hogy - a mezőgazdászok is tudnak gazdálkodni. Nem mondom, hogy tökéletesek vagyunk, de azt sem gondolom, hogy a szimpla közgazdászok pontosan meg tudják határozni azt, hogy a mezőgazdaságban hogyan kell ezt a hatékonyságot érvényesíteni, amiről ön beszélt. Elfogadom, igen, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetről sokszor beszéltünk, elfogadom, hogy van mit javítani a jelenlegi szervezet működésén, átláthatóságán, egyebeken, de úgy gondolom, hogy azok a sajátosságok, amelyeket a képviselőtársaim már elmondtak itt korábban, azok azt támasztják alá, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek ebbe a zrt.-be nem szabad bemenni. Ugyanakkor természetesen a magam részéről elfogadom és támogatom is, hogy az ÁPV Rt., meg a KVI a más természetű állami vagyonok hasznosítása, kezelése ezt hozza létre. Sőt még azt is hozzátenném, hogy olyan állami tulajdonú mezőgazdasági gazdasági szervezetek, amelyek jelenleg az ÁPV Rt. felügyelete alatt vannak, azoknak is itt volna még a helye, csak mondjuk az erdőgazdaságokat hadd említsem, mert ez se kimondottan csak vagyonkérdés, ez nagyon komoly vidékpolitikai kérdés és nagyon komoly szakmai kérdés.
Nem az az én aspektusom, hogy a parlament most valamitől megfosztja saját magát, döntési mechanizmusokat, én attól félek, hogy ha a szakmától választjuk el. És minden rosszindulat nélkül, senki ne vegye magára, akinek meg inge, az vegye magára, történtek már kísérletek arra, amikor azt gondolták egyesek, hogy mezőgazdasági tevékenységet lehet termőföld nélkül is végezni. Ezek általában kudarcba fulladtak.
Még egy dolgot, amit önök érintettek a kormány részéről, a felelősség kérdése. Megmondom őszintén, ezt pont fordítva látom. Én azt gondolom, hogy egy minisztert konkrétan megnevezhetem, felelősséggel tartozik és felelősségre vonható. Az egyéni felelősség az én megközelítésemben sokkal egzaktabb, kézzelfoghatóbb, mint a testületi felelősség. A testületi felelősség arra alkalmas, hogy felelősségi viszonyokat el lehessen mosni. Az a rendszer, amelyben a miniszter mint felügyeletet gyakorló szervezet vezetője felelős az NFA működéséért és amelyben az NFA elnöke felelős nyilván a szervezet működéséért, egy konkrétan megfogható dolog. Még egyszer mondom, soha nem állítottam és nem is fogom állítani, hogy nincs ebben tennivalónk, de ez a szervezeti átalakítás önmagában azokat a gondokat, amelyek a szervezet működésében vannak, biztos nem fogja megoldani, sőt lelassítja azokat a folyamatokat, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt egy évben kértük, hogy erősítsék és gyorsítsák. Éppen ezért, még egyszer mondom, hogy a törvényjavaslatnak ezt az NFA-s részét nem támogatjuk; a többi részével természetesen egyetértünk, ezért a szavazás is ilyen köztes lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az előterjesztő is elismerte, hogy a termőföld egy speciális jószág - így mondja a jog, azt hiszem. Olyannyira speciális jószág, hogy vannak országok, ahol az alkotmány maga külön rendelkezik a termőföldről, például az olasz alkotmány külön említi a termőföldet. Ennyire speciális jószág. Nem véletlen az tehát, hogy ami a földhöz kötődik és ami az agráriumhoz kötődik, az az Európai Közösségben is egy elkülönített kérdésként kezelendő. Nem véletlen az, hogy bár a miniszterelnök úr kísérletet arra, hogy az agrárpénzeket is besöpörje a Miniszterelnöki Hivatal, a Bajnai Gordon-féle testület alá, ez nem sikerült. Nem azért, bár szurkoltunk mi is a miniszter úrnak, hogy erős legyen a kormányban, hanem azért nem tudta ezt megtenni a miniszterelnök úr, mert az Európai Közösség ehhez nem járult hozzá. Elkülönített intézményrendszere kell, hogy legyen az agrárügyeknek, elkülönített kifizető rendszert kell hozzá működtetni, és éppen ezért, ezen a logikán a termőföld, ami az agrárium alapját jelenti és az ebben megtestesülő állami vagyon egy különleges elbánást igénylő dolog. Nem azonos egy építménnyel, egy épülettel, egy ceruzával, amit - bocsánat, hogy így mondom - kidobhatok az ablakon, ha nem tetszik nekem; a termőföld valami más, ezt a világ minden részén másképp kezelik. Tehát egyszerű, világos az a logika, ami alapján azt hiszem, kormánypárt és ellenzék egyértelműen amellett érvel, hogy ezt elkülönítetten kell kezelni minden egyéb más vagyonelemtől.
Sőt egyetértek azzal is, amit Demendi kolléga vetett föl, hogy minden, az agráriumhoz kötődő vagyonelem, ami még állami kézben van, tulajdonképpen jobb helyen lenne az NFA-nál vagy valami hasonló szervezetnél, ami ezt az egész speciális állami vagyonkört a többfunkciós jellegének megfelelően, ennek a környezeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseit is átlátva gazdálkodik ezzel a vagyonnal. Itt át akarunk alakítani egy agrárszerkezetet, értsék meg, ezt nem tudja megtenni egy olyan tanács, amiben abszolút többsége van a pénzügyminiszternek meg a gazdasági miniszternek, még a legjobb szándékkal sem. Ha egyszer majd fiskális szemlélet kezd érvényesülni ebben a tanácsban és úgy látja a költségvetés helyzetét, hogy szüksége van bevételre, hozzányúl ehhez a vagyonelemhez. A termőföld értéke egyébiránt a nemzeti vagyon 25 százalékát teszi ki, és ez az 1-1,5 millió hektár, ami még állami földvagyon, egy elképesztő nagy érték, különösen akkor, ha ezt föl tudjuk használni egy normális agrárszerkezet kialakításához. Ez sokkal inkább szakmapolitikai kérdés, mintsem bármilyen más összefüggése érdekes lenne ennek a dolognak.
Azt meg szeretném szelíden és halkan kérdezni, mert erre vonatkozóan adatot nem kaptunk - és talán akkor a tanács összetételét is meg tudjuk indokolni, hogy tudniillik miért így néz ki ez a héttagú testület -, hogy az állami kézben lévő vagyonban milyen arányt képvisel a termőföld. Én tartok tőle, hogy ez önmagában az egyik legnagyobb vagyonelem ma Magyarországon, ami még hozzáférhető. Ha nagyon durván akarnám fölvetni a kérdést, akkor azt kérdezhetném a kormánytól, hogy tessék mondani, a többi vagyonelemet miért nem az NFA-nak adják oda, ha egyszer döntő módon a termőföld értékéről van itt most már csak szó, mert ez van még értékesíthető állapotban. Bocsánat, hogy ezt így vetem föl, de ez a logika akár még elfogadható is lenne, tehát jó lenne tudni, hogy ténylegesen az állami kézben lévő vagyonelemek közt mekkora arányt képvisel, és mi indokolja ezt az aránytalan részvételt ebben a tanácsban, hogy az agrárminiszter egy embert delegál egy héttagú testületbe. Bizonyára egy zrt. e logika szerint akár működtethető is, de azt hiszem, hogy egy állami feladat esetében - ahogy ezt Herbály Imre is jelezte - problémák lehetnek, ha zrt.-logikára próbáljuk ráhúzni az olyan döntéseinket, amelyeknek más szempontból kellene megszületniük. Tehát nem egyszerű állami vagyonelemről van szó a termőföldnél, ezt szeretném nagyon határozottan hangsúlyozni.
A jogi szakértő úrnak mondom, hogy bocsásson meg, de viszonylag vérszegény volt az az érvelés, hogy a kinevező mandátuma rövidebb időre szól, mint akiket kinevez. Nem kéne ezt határozott időben megszabni, ez úgy szokás - most egy más testületet mondok -, hogy mondjuk a rektor megbíz rektorhelyetteseket, de amikor lejár a rektor mandátuma, utána nem maradnak a rektorhelyettesek. Ez egy kifejezetten állami feladatokat ellátó állami szerv, vagyongazdálkodó szerv, tehát nem arról van szó, hogy főtisztviselőket megbízok, hogy a folytonosságot biztosítsák a közszférában, hanem létrehoz a kormány egy állami vagyongazdálkodási szervet a saját vagyonpolitikai irányelveinek megvalósítására. Tehát ezért aggályos vagy, mondjuk úgy finoman, nem túl elegáns, ha a megbízó és a beszámoltató mandátuma akár sokkal rövidebb is lehet, mint akiket megbízott és akinek elszámolni tartoznának egyébként, de már nincs is ott, akinek el kéne számoljanak azzal a dologgal, amivel megbízták őt. Bocsánatot kérek, de az én jogérzékemnek kevés volt ez az érvelés, ami próbálta azt alátámasztani, hogy miért kell hat évre megbízni egy ilyen testületet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tudom, hogy válaszadás után már nem illik kérdezni, és ezért elnézést is kérek. Pontosan a jogász úr válasza kapcsán fogalmazódott meg bennem, hogy a nemzeti parkok területivel mi van, hová is tartoznak, mert úgy értettem, hogy jobb lenne, ha a nemzeti parkok, szántók, legelők erdőterületei is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez tartoznának. Ha egységes vagyonkezelésről, egységes vagyongazdálkodásról beszélünk, akkor azoknak a területeknek is véleményem szerint ide kellene tartozni, hasonlóképpen az erdőterületekhez. Arról is szólt az előterjesztő képviselője, hogy értékben kellene nyilvántartani ezeket az elemeket. Tizenhat éve indult el az a folyamat, hogy az erdőgazdaságokat fel kellene értékelni, fel kellene mérni az országos faállományt, és úgy tudom, a mai napig nem jutottunk el arra a szintre, hogy tudjuk, egy-egy erdészeti rt.-nek a működési területén lévő erdőállománynak mennyi az értéke. A különböző vagyonkezelő szervezetek közötti szerződések nem teljesítése kapcsán nyilván voltak problémák. Ebből a szempontból egyetértek azzal, hogy ha egységes kezelés van, az hatékonyabb, de az nem lehet, hogy az egyik szántó a Nemzeti Földalapnál van, a másik szántó, a Hortobágy melletti pedig a Hortobágyi Génmegőrző Kht.-nál vagy éppen a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete alatt; a szántót, a legelőt, az erdőt is a Nemzeti Földalaphoz kellene sorolni, és akkor lehet egységes vagyonkezelésről beszélni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ: Elnézést, hogy szót kértem, mert nem illő, hogy ilyen késés után bekapcsolódjak a vitába, bár épp egy olyan megbeszélésen voltam, ahol ilyen témákról beszéltünk, és ott nagy pesszimizmussal láttam a jövőt, már ezt a törvényjavaslatot ismervén.
Két dolgot szeretnék megemlíteni. Ami a hat évre szóló kinevezést illeti, az ott illő, ahol kétharmados törvény van, például az alkotmánybírák esetében, tehát ahol az ellenzék egyetértésével történik a kinevezés. Amikor egy ilyen, tehát a nemzeti vagyon szempontjából rendkívül fontos szervezetről van szó - mindegy, hogy egyetértünk vagy nem értünk egyet azzal, hogy egy szervezet legyen - a vezető kinevezését politikai szempontból megoldani, megszoktuk ugyan a kormánytól, de nem illő. Persze meg lehet oldani egy kormányváltásnál, ez nem gond a feles törvénnyel, csak majd ki kell fizetni azt a nagy összeget egy ilyen váltás esetén, amellyel a kormány most megbízza őket meghatározott időre, ha nem válnak be az urak.
A másik, amit meg kell osztanom önökkel, kedves képviselőtársaim, az a keserű déja vu érzés. Kétezerben, amikor a törvényt előterjesztettem, nem véletlenül úgy lett, sui generis intézményrendszert szerettünk volna létrehozni. Egy olyan intézmény, ami hasonló a Nemzeti Bankhoz például, amely a parlamentnek alárendelt független szervezet. Óriási vagyonnal, értékkel gazdálkodó, a magyar termőföld gazdálkodásával foglalkozó szervezet, amely független minden politikai befolyástól, legalább olyan mértékben, mint a Nemzeti Bank. Ott is azért befolyásolhatók a kinevezések stb. Én soha, sem 2000-ben, sem 2002-ben nem értettem egyet a megoldással, azóta sem, és bizony elgondolkodtató, hogy ha egyetértés van közöttünk, kedves szocialista képviselőtársaim, nem kellene-e az egészet átgondolni, a Nemzeti Földalapnak a súlyát, jogait, jogosultságát, céljait, az egész termőföld-gazdálkodást, hiszen annyi feladat áll még előtte az agráriumnak. Lehet, hogy nekem már nem, de az agráriumnak még igen. A birtokegyesítés, a birtokpolitika, a birtokösszevonások, ezeregy ügy van, ahol egy nagy tekintéllyel rendelkező Nemzeti Földalapnak kell nagyobb szerepet adni. Köszönöm, hogy meghallgattak, ezt el kellett hogy mondjam, mert bizony, hogy ha akkor 2000-ben egy kétharmados törvénnyel egy sui generises megoldás lett volna, megoldódtak volna a gondok. De hát sajnos nem úgy történt, de a Kereszténydemokrata Néppárt nevében elutasítjuk ezt a törvényt. Elképesztő! Egyszerűen elképesztő, amit önök akarnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Örvendi László.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az én rövid kérdésemre igen hathatós választ kaptam, mert kiderül, hogy ez a törvénymódosítás eltörli a Nemzeti Földalapot. Ahogy volt, az úgy el fog tűnni a nevében is, mert lesz valami más, és ami a legnagyobb gond, hogy a szakminisztérium felügyelete alól kivonja. Hiszen Ángyán professzor úr is említette már, hogy a föld egy különleges vagyontárgy, amire külön szabályok vonatoznak. És a szakmai felügyelet alól kivonni szerintem nagyon - nem akarok csúnya szót használni, de nagyon - helytelen. Ezért azt javaslom, hogy a termőföldnek, mint nemzeti, állami vagyonnak ezt az egy nagy kalapba vonását a bizottság utasítsa el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak, akit nagyon tisztelek, mégis nehogy tévedésben maradjon a bizottság: alkotmánybírókat kilenc évre választanak. (Dr. Medgyasszay László: Én a kétharmados többségre gondoltam.) De itt szóba került, hogy hat évre választanak, egy ilyen megjegyzés is volt. A Nemzeti Földalap jogintézmény 2007. december 31-i hatállyal megszűnik. "A Nemzeti Földalap Szervezet 2007. december 31-i hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt.-re szállnak." A kérdésem az lett volna, hogy mi lesz az őt szabályozó törvénnyel. Mert akkor lehet, hogy okafogyott ez a kérdés. Alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kicsit fáradtak vagyunk már, ne haragudjon kedves Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes úr, egy régi szakállas viccet szeretnék ideidézni. Mikor önt hallgattam, az jutott az eszembe. Amikor házasságkötés van, akkor közlik a feleséggel, hogy hát tulajdonképpen minden nagy dologban a férj dönt, a kisebb dolgokban a feleség. És azóta nincsenek nagy dolgok. Miről van szó? Itt arról van szó, hogy beszélünk valamiről, hogy majd milyen lesz a hatáskör, hogyan működik a rendszer és aztán öntől hallom a válaszadásban, hogy hát igen, az egységesítés, hatékonyságjavítás mit jelent, persze már az új szervezeti keretek között az új irányítás alatt, természetesen ott már az agrártárcának semmilyen befolyása az egész folyamatra nem lesz.
Font Sándor képviselő úr említette azt, hogy megszűnik a Nemzeti Földalap. Nyilván majd erre választ kapunk. Én szeretném még egyszer elmondani, hogy ha mi példákat említünk, az nem azért van, mert mondjuk mi úgy gondoljuk, hogy törvénybe iktatják, hogy melyik vállalatot kik és mikor értékesítik. Nem erről van szó. Én szeretném, ha megértene. Arról van szó, hogy akár a Nemzeti Földalap működése, a föld értékesítés vagy egyes, olyan jelentős vagyonnal bíró és speciális helyzetben lévő nagyvállalatok értékesítése mint a Concordia vagy éppen a termőföld-értékesítés vagy TIG-nek bizonyos részei, ez azt jelentené, hogy alapjaiban befolyásolják a birtokstruktúrát hosszú távon, alapjaiban befolyásolják az egész agrárium működését. Itt közvetett hatásokról van szó, tehát mi úgy gondoljuk, hogy az érintettek, tehát a mezőgazdasági érdekképviseletekkel történő egyeztetés nélkül és nem a nagy ÉT-re gondolok, hanem a mezőgazdasági érdekképviseletre, azokkal való egyeztetés nélkül egy ilyen súlyú törvényt behozni, enyhén szólva, engem meglepett. Ez az egyik dolog.
A másik, ha már nem történt egyeztetés, akkor azt javaslom, fontolják meg, hogy ezeket a kérdéseket újból áttekintsék. Mert ez így számunkra elfogadhatatlan. Ami engem nagyon meglepett, hogy az Állami Számvevőszéknek tulajdonképpen az ellenőrzési lehetősége nem biztosított a törvénytervezetben. Jól értelmeztem? Nem illik kérdezni ilyenkor, de megkérdezem még egyszer. Nekem úgy tűnt.
ELNÖK: Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Üdvözlök mindenkit. Nagyjából itt most már szakmai szempontból egy húron pendülünk, csak a szakmai szempontok átviteléhez valami politikai konszenzus is kellene. Tehát én alelnök úrnak mondom, hogy nem nagyon látom, hogy ezt módosító javaslattal majd esetleg helyre lehet hozni. Azt javasolnám megfontolásra, mint legutóbb, amikor földkérdésekkel foglalkoztunk, akkor ott felmerülnek a birtokpolitikai koncepciók, felmerül egyből az agárstratégia kérdése. És a mai napon még termőföld, termőföldvédelem, részarány-földekkel kapcsolatos dolgok jönnek, ugyanoda fogunk kilyukadni. Tehát amíg nem találjuk meg a közös többszöröst, a minimális konszenzus a birtokpolitikában, stratégiában nem alakul ki az öt párt között, addig itt csak körbe-körbe kerülgetjük a témát és ugyanoda lyukadunk ki, hogy nem lesz vége. Tehát szerintem ezt az előterjesztést vissza kéne vonni, én az összes földdel kapcsolatos dolgot visszavonnám, nagy része nem is megy át a tavaszi ülésszak alatt, ezt a többi napirendnél akartam elmondani, és le kéne ülni és tényleg megpróbálni megtalálni azt a közös nevezőt, hogy hogyan lehet Magyarországon birtokpolitikát és agrárstratégiát csinálni. Javaslom, hogy most már lassan szavazzunk. (Közbeszólások: Ez ügyrendi volt?) A bizottsági tagok, úgy látom, befejezték a kérdéseket. Én kérdezem, hogy a kormány képviselője érzi-e úgy, hogy a felmerült gondolatokra válaszolni szeretne. Igen, megadom a szót.
MARKÓ ANDREA szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Csak nagyon szeretném, ha pontosan értenék a törvénytervezet szándékát. Tényleg nem szándéka a törvénytervezetnek az, hogy bármilyen birtokpolitikai, agrárpolitikai kérdésbe beleszóljon. Nagyon markánsan az a célja, hogy szétválassza a szabályozás és a tulajdonlás szerepét, tehát, ahogy a kollegám is meg én is elmondtuk, nincsen benne szó arról, hogy csorbítani kívánná az agrárpolitikai kérdésekben sem az Országgyűlés, sem pedig az agrárminiszter hatáskörét.
A másik két kérdésre fontos válaszolni. Az ÁSZ-nak ugyanúgy megvan az ellenőrző szerepe - nem tudom, a kollegám közben megtalálta-e azt a paragrafust, ami erre vonatkozik -, nem változik, tehát ugyanúgy, ahogy ma ellenőrizheti a Nemzeti Földalapot, a KVI-t és az ÁPV Rt.-t, ez a jövőben is így lesz, és ezt a szervezetet is ellenőrizni is fogja és kell is neki.
A Földalap pedig nem szűnik meg, csak az őt kezelő szervezet gyakorlatilag nem az lesz, aki ma, hanem ez az új vagyonkezelő szervezet, és kristálytisztán tulajdonosi szempontokat kíván csak érvényesíteni, tehát maga a birtokpolitika, az agrárpolitika, hangsúlyozom, nem lesz feladata ennek a szervezetnek, a meghatározott törvényi keretek között kell neki eljárni és semmi olyat nem tehet, ami egyébként az Országgyűlés által megszületett szabályokban, határozatokban nem szerepel. Tehát itt a kormányzat biztosítottnak látja azt, hogy megvalósuljon az az agrárpolitika, amit az Országgyűlés szeretne.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom, szavazásra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki egyetért az állami vagyonról szóló T/3087. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Godó Lajos, egyik kezét felemelve: Ez Karsai! - Derültség.) Karsai képviselő úr ma rejtőzködik, de látjuk, hogy jelen van. Tehát ki támogatja? (3) Ki az, aki tartózkodik? (9) Ki az, aki nem ért egyet az általános vitára való alkalmasságával? (10) A bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a közreműködést.
Itt az a helyzet állt elő, hogy a többség elutasította, de két bizottsági előadót fogunk állítani, a többségi vélemény az elutasító vélemény lesz. Elnézést, konzultálok alelnök úrral. (Egyeztetés.) Én a többségi vélemény tekintetben Járvás Istvánt javasolnám előadónak. (Nincs ellenvetés.) A kisebbségi vélemény a támogatást fogja jelenteni ez esetben. Kérdezem a szocialista oldalt, hogy nevesíti-e a kisebbségi vélemény előadóját. (Közbeszólás: Karsai! - Derültség.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem kívánjuk.
ELNÖK: Tehát a jegyzőkönyv kedvéért szeretném csak rögzíteni, hogy nem kívánnak a kisebbségi véleményt képviselők előadót állítani a bizottság részéről. Ezzel lezárom az 1. napirendi pontot.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, amely az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/3162. számú törvényjavaslat általános vitája mint első helyen kijelölt bizottság.
Szeretném tájékoztatni szocialista képviselőtársainkat, hogy várhatóan a Fidesz-frakció kezdeményezi a házbizottságnál, hogy a most sorra kerülő, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, a következő napirendben tárgyalandó, a termőföldről szóló, majd a rákövetkező napirendben tárgyalandó, a termőföld védelméről szóló törvényjavaslatokat a tavaszi ülésszakon ne kezdjük el tárgyalni. Akik nézték esetlegesen a tárgyalási ütemtervet, abból kitűnik, hogy június utolsó előtti és utolsó parlamenti hetében kerülnének ezek sorra általános vitára, rögtön egy lezárással. Mi nem tartjuk célravezetőnek, hogy ezt a három törvényt szétszakítsuk a nyári szünettel. Azt fogjuk javasolni a házbizottsági ülésen, hogy az őszi ülésszak első hetében kezdjünk hozzá az általános vitájához ezeknek a törvényjavaslatoknak. Nem gondolnám, hogy veszítünk ezzel valamit, viszont annyit nyerhetünk, hogy az itt felmerült kérdéseket olyan értelemben tárgyaljuk meg, hogy - miniszterelnök úr szavaival élve - hideg fejjel ülünk le, és néhány gondolatot, alapvetést, amiben egyet tudunk érteni, majd kifejezünk a három benyújtott törvényjavaslatnál is. Természetesen tudomásul vesszük az Országgyűlés főtitkárának tájékoztatását és a házbizottság tájékoztatását az ütemtervről, ennek értelmében a bizottságnál nem kezdeményezzük a napirendről való levételt - ez a napirendi pontok megszavazásánál már eldőlt -, de mint említettem, a Fidesz-frakció ezt kezdeményezni fogja a házbizottságnál, hogy egy őszi tárgyalást tűzzünk ki és egy hagyományos egybefüggő tárgyalással vitassuk meg a három törvényjavaslatot.
Tehát most az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat megvitatásánál tartunk. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány T/3162. szám alatt nyújtotta be az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvényt. A következőt szeretném elmondani, amit elnök úr fölvetett azzal kapcsolatosan - és egy kicsit fölborítva az eredetileg általam elképzelt mondatokat -, hogy ezt mikor érdemes megtárgyalni. Azért szeretném emlékezetébe ajánlani a bizottság tagjainak, hogy egy kicsit talán üdítő kivételként ez nem olyan fajsúlyú kérdésekkel foglalkozik, mint az első témakör meg az összes többi, ez kizárólag egy technikai kérdéskört szabályozó, az adatvédelmi törvénnyel való összhang megteremtését szolgáló kérdés. Ha bármelyik paragrafusát, sorát megnézem, nem nagyon találok olyan részét ennek a törvénynek, amiben bármiféle politikai értékítéletet kellene megfogalmazni akár pro, akár kontra. Bár hivatalosan nem kértük a sürgősségi tárgyalását ennek a törvényjavaslatnak, viszont megítélésünk szerint ez egy annyira technikai jellegű szabályozás, hogy kérem elnök urat, fontolják meg ezt az álláspontjukat, amit az előzőekben említett ezzel kapcsolatosan.
Magáról a törvényjavaslat módosításáról annyit szeretnék elmondani, hogy két területen próbálja a technikai, adatvédelmi kérdésekkel való összhang megteremtését szabályozni. Az egyik a szakértői, szaktanácsadói tevékenység bevezetésével kapcsolatos témakör, a másik pedig a termékbecsléssel kapcsolatos témakör. Kizárólag azon kérdéseket kívánjuk ezen törvényjavaslat keretén belül szabályozni, amelyek az adatvédelmi jogszabályok szerint bizonyos körben személyes adatoknak minősülnek. Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés jó másfél hónappal ezelőtt már elfogadta a 2007. évi XVII. törvényt, abban a bizonyos eljárási törvényben pedig elég részletesen leszabályoztuk a különböző adatbázisok közötti kapcsolatot, az adatok tartalmát, tulajdonképpen semmi más nem történik ebben az ügyben, minthogy az azzal a törvénnyel való összhang megteremtésére teszünk kísérletet. Ezen túlmenően, ha ezt a jogszabályt az Országgyűlés ebben az időszakban elfogadja, meg tudjuk jelentetni azokat a támogatási rendeleteket, amelyek a szaktanácsadási rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatban szükségesek.
Mindezek figyelembe vételével kérem a bizottságot, támogassa mind az általános vitáját, mind azt, hogy lehetőség szerint, ha ennek egyéb más akadálya nincsen, akkor még a tavaszi ülésszak során ez a törvényjavaslat elfogadásra kerüljön.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak adok szót. Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Így lesz az elsőből utolsó, illetve az utolsóból első, hogy most először kértem szót ennél a napirendi pontnál. Én azt még el is tudom fogadni, hogy ez egy szimpla jogtechnikai jellegű dolog, meg hogy jó lenne, ha a parlament a tavaszi ülésszakban befejezné, de nincsen benne a nyári törvényalkotási menetrendben, csak az, hogy az általános vita lezárásáig, nincs részletes vita és zárószavazás a forgatókönyvben, pedig időben beleférne 25-én a zárószavazás. Tehát nem is értjük ezt az egészet, hogy miért kell megkezdeni az általános vitát, ahogy elnök úr ezt megfogalmazta, és utána nyári szünet és majd részletes vitával kezdünk valamikor ősszel.
Ahhoz, hogy ez csak szimplán jogtechnikai módosítás: először is szerintem ez egy jó törvény. '97-ben én még nem voltam képviselő, de tudom, hogy ebben komoly konszenzus volt akkor. A probléma ott van, hogy a törvényben rögzített dolgok nem nagyon kerültek betartásra. Nem akarom felsorolni, de igazából, amikor ezt tárgyaljuk egy évben egyszer, akkor van egy agrárvitanap, ami valóban hasznos, mert igaz, hogy éjfél körül, de néhányan jót beszélgetünk a mezőgazdaság helyzetéről és egyébként még sajtóvisszhangja sincs a dolognak. (Derültség.) De ami itt a konkrétumot illeti, azért tényleg látszólag nagyon egyszerű dolog, mert nincsen benne semmi politika, ez a szakértő, szaktanácsadó dolog, meg a termékbecslés valóban fontos dolog. Hogyan érinti ez mondjuk a falugazdászokat, akik most foglalkoznak tulajdonképpen szaktanácsadással? Lásd az uniós pályázatok kitöltése, segítése, illetve azt is megértem, hogy az adatvédelmi szabályokkal összhangba kell hozni a dolgokat. De tulajdonképpen maga a termékbecslés mekkora többletterheket ró a gazdálkodókra, ezt már most szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha ebből majd végrehajtás születik, nagyon időben fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét, hogy ez mivel jár, milyen plusz adminisztrációs munkával. Mert ezt általában nem szeretik a gazdálkodók, de hogyha időben tudnak róla és az értelmét beláttatják velük, akkor nyilván nem mindegy, hogy hogyan állnak majd hozzá. Tehát látszólag valóban jogtechnikai dolog, de igazából ez is a mezőgazdaságot érinti, tehát mindent érint, úgyhogy én megfontolásra ajánlanám, hogy a többi földet érintő kérdéssel együtt ezt most vegyük le a napirendről, úgysem fogjuk befejezni a forgatókönyv szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés?
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! A kormánypárti oldal a tervezett módosításokkal egyetért, célját szükségesnek tartja, céljával egyetért, a tervezett módosításokat szükségesnek tartjuk és mind a szaktanácsadási rendszerben tervezett pontosítások, ezen túlmenően a termésbecsléssel kapcsolatos feladatok meglátásunk szerint szervesen kapcsolódnak a közös agrárpolitikában teljesítendő feladatainkhoz, éppen ezért ezt a törvénymódosítási javaslatot támogatjuk. Az pedig, hogy ez most hogyan fog beférni a törvényalkotási menetrendbe, azt majd a ház el fogja dönteni. Szakmailag, ami ebben a módosításban van, ezt mi jónak tartjuk és szükségesnek és indokoltnak is. Akár annak a szükségességét is, hogy még ebben az ülésszakban ez elfogadásra is kerüljön, és mivel nem egy bonyolult és nagy kiterjedésű törvényjavaslatról van szó, azt gondolom, hogy ennek nem lesz akadálya, hogy ezt meg is szavazzuk vagy legalábbis a törvényjavaslat a parlament elé kerüljön és pontot tudjunk tenni a végére még június hónapban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én sem látom olyan szimpla jogtechnikai kérdésnek ezt a törvénymódosítást. Ugyanis ez a törvénymódosítás arról szól, hogy valamilyen új szakértői és szaktanácsadói tevékenység gyakorlásának a feltételeit és a rendszer működtetését akarja megvalósítani. Holott jelen pillanatban működik a szaktanácsadói rendszer is, és működik a szakértői rendszer is. A szaktanácsadói rendszerben névjegyzékben rögzített szaktanácsadók vannak. Ugyanígy a szakértői gárda is ugyanígy engedély alapján működik és erre rendelet van, a mai napig is szabályozva van. Nem tudom, miért szabályozzuk akkor újra. Vagy talán azért, ami az 1. § (3) bekezdéséből úgy kezd kicsengeni és különösen a részletes indoklásnál van az, hogy egyértelmű rendelkezés szükséges arra, hogy a szakmai kamarák által történő szakértői engedélyek kiadására, valamint a szakértői névjegyzékek vezetésére e szabályozás nem terjed ki, mert azok feltételeit a kamarai törvényekben kell rendezni. Én ebből azt látom, hogy ez az egész szaktanácsadói, szakértői rendszer szépen át lesz téve majd az agárkamarának. Ebből azt olvasom ki. Mást nem tudok. És van egy olyan sanda gyanúm is, hogy ez a törvénymódosítás a falugazdászok leépítésének az első köveit jelzi, hiszen a szaktanácsadási tevékenységben jelentős szerepet kaptak és kapnak a mai napig is a falugazdászok. Úgyhogy nekem az az érzésem, hogy az, ami ígéret kaptunk, hogy az év végéig vagy az őszig a falugazdászi hálózat működni fog, csak nem ez a törvénymódosítás vezet majd ahhoz, hogy a falugazdászokat az új szaktanácsadói rendszerbe akarják átléptetni.
A másik dolog, amit ebben a rendeletben érzékelek, az, hogy miniszter úr a meghallgatásán is kijelentette, hogy a támogatásokat és egyáltalán a gazdák bürokratikus adminisztrációs tevékenységét csökkenteni fogja. És ez a csökkentés most egy újabb bürokratikus tehernek a felvállalásában, törvény szerinti kötelező felvállalásában fog jelentkezni, nem elég a Statisztikai Hivatalnak küldeni a jelentéseket, ami a nagyobb gazdáknak - a kis őstermelőkről nem beszélek - kötelessége, most a falugazdászok dolgát átveszik a gazdálkodók és ők jelentik majd a termésbecslést. Amin majd napokig fognak ott dolgozni, hogy el tudják küldeni büntetés terhe mellett a termésbecslési adatokat. Úgyhogy én javaslom, hogy gondoljuk át ennek a törvénymódosításnak a szükségességét és inkább a falugazdászi rendszer megerősítésén dolgozzunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném biztosítani Örvendi képviselőtársamat, hogy jól érezte, a gyanú sanda. A gyanú sanda, ugyanis a falugazdász-hálózat érintetlenül fennmarad létszámát tekintve mindenképpen és nyilván csak a nyugdíjba menő falugazdászok kerülnek pótlásra. Tehát azért mondom, hogy nem teljes mértékben, mert aki nyugdíjba megy, nyilván azt pótolni kell. Egyébként meg képviselő úr, én azt gondolom, hogy a gazdálkodó felelőssége az, hogy jelentsen, felelősséget vállaljon. Az, hogy bizonyos esetekben a falugazdász segítségére siet a gazdálkodónak, az egy dolog. De egyébként meg a falugazdászi és a szaktanácsadási rendszert szét kell választani. Így aztán én azt gondolom, hogy nem olyan súlyos kérdés ez, hogy ne lehessen technikai kérdésnek tekinteni, mert az, hogy egy új agrárpolitikához, egy új rendszerhez mondjuk a szakértői hálózatot felül kell vizsgálni, ha úgy tetszik, új nyilvántartást kell vezetni, ebben semmi különleges nincs, de ha van is, egyről biztosíthatjuk, hogy a falugazdász-hálózat leépítéséhez vezető út nincs, így aztán ez a törvénytervezet ilyet nem jelenthet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, visszaadom a szót a kormány képviselőjének, Mikó Zoltán úrnak.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem csekély nosztalgiával gondolok vissza a tíz évvel ezelőtti időre, mert volt alkalmam ennek a törvénynek az előkészítésében annak idején közreműködni, és nagy örömömre szolgált annak idején, hogy nagy konszenzus alakult ki ebben a törvényben. Abban, hogy a későbbiek folyamán ezt hogyan hajtották végre, valóban itt már voltak különböző megközelítések. Az az érzésem, hogy mind a mindenkori Országgyűlésnek, a mindenkori kormánynak és a mindenkori földművelésügyi miniszternek megvan a maga feladata a törvény végrehajtásával kapcsolatban. Azt hiszem, tárgyszerűen ennyit le lehet rögzíteni ezzel összefüggésben.
A másik, többszörösen visszatérő kérdés volt a falugazdász-hálózat. A leghatározottabban szeretném leszögezni, hogy ennek a törvénynek semmi köze nincs a falugazdász-hálózatot. Ne keverjük össze a falugazdász-hálózatot - ami egy állami szervezetrendszer - azzal, hogy a közösségi jogszabályok szerint föl kell állítani egy mezőgazdasági tanácsadó rendszert. A mezőgazdasági tanácsadó rendszer nem egyenlő a falugazdász-hálózattal. A falugazdász-hálózat általában segít a gazdáknak, a mezőgazdasági tanácsadó rendszer pedig többek között a cross compliance, azaz a keresztmegfeleléssel kapcsolatos ügyekben fog a gazdáknak segítséget, különböző tanácsokat adni, és ez a mezőgazdasági tanácsadó rendszer fog speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket alkalmazni.
Fölvetődött az a kérdés, hogy miért pont most kerül ez ide. Ennek egyszerű a magyarázata. Eddig kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozta ezt a kérdést. Amikor mi annak érdekében, hogy működtetni tudjuk ezt az egész tanácsadási rendszert, kidolgoztuk azt a miniszteri rendeletet, aminek alapján már beindulhatott volna ez a teljes tanácsadási rendszer, akkor derült ki, hogy végeredményben az a struktúra, amelyik kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szinten szabályozta ezeket a kérdéseket, nem konform az adatvédelmi törvénnyel. Most a kormány semmi mást nem próbál megtenni, minthogy azokat az alapadatokat, amelyeket alacsonyabb szintű jogszabályokban egyébként előírtak, törvényi szinten szabályozza. Erről szól az egész dolog, semmi többről.
A termésbecsléssel kapcsolatosan eddig is volt ilyen és a közösségi jogszabályok is előírják számunkra a termésbecsléssel kapcsolatos bizonyos adatok szolgáltatását. Az pedig szintén alapvető alkotmányos jogokat, a gazdák alapvető alkotmányos jogait érinti, hogy egyáltalán a gazdáktól ki, mikor és milyen tartalmú adatot kérhet. A mai jogrendben az adatvédelmi szabályok szerint ez nem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatásköre, hanem az Országgyűlés hatásköre. Erről szól az egész történet, semmi másról. Tehát ilyen értelemben ez - még egyszer szeretném megerősíteni a korábbi álláspontomat - kizárólag technikai kérdéseket szabályoz.
Ami pedig a tavaszi ülésszakon való elfogadását illeti, természetesen ezt az Országgyűlés belátására bízzuk, de úgy érezzük, nincs olyan jellegű probléma, ami akadályát jelentené annak, hogy ez viszonylag sürgősen elfogadásra kerüljön.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést, kérdést szeretnék feltenni, csak most gondoltam végig. A kormány képviselője tud-e valamit mondani arról, hogy a 6. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a kormány milyen szervet vagy szerveket fog kinevezni a b), c) pontokban megjelölt feladatokra? Az Agrárkamarát, netán egyetemet, vagy mit? Mert ez egy biankó felhatalmazás a kormány részéről. Kit fog kinevezni? (Közbeszólás: A Kamarát!) Nem biztos, hogy a kamarát, mert van egy olyan elképzelés, hogy a szaktanácsadói hálózatot az egyetemek közti saját rendszerben működtetik. Ezért kérdezem főosztályvezető úrtól, vagy nem is tudom, helyettes úrtól - elárultam a tájékozatlanságomat, vagy pedig egy tudatalatti szólalt meg. (Derültség.) De komolyra fordítva a szót ez egy biankó felhatalmazás, hogy a kormány mit, kit és hol fog megnevezni. A törvényből ez legalábbis nem derül ki, mert a 2. § (3) bekezdése kivételeket szabályoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az elmúlt év őszén fogadott el egy olyan törvényjavaslatot és egy alapkoncepciót az Országgyűlés, amely valamennyi, a kormányzati szervezetalakítással kapcsolatos kérdést a kormány hatáskörébe utal. Ez nem jelenti egyébként az Agrárkamarának a kijelölését. Miután nincs kiérlelt kormányzati elképzelés ebben az ügyben, ebből következően én most, elnézést, képviselő úr, de nem lenne tisztességes, ha bármilyen munkaanyagról itt tájékoztatást adnék. Annyit szeretnék elmondani, hogy ez a felhatalmazás pontosan szinkronban van azokkal a felhatalmazásokkal, amelyek az összes törvényben a kormánynak adnak szervezeti felhatalmazást.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): El is mondtuk akkor, hogy miért nem helyeseljük ezt.
ELNÖK: Igen, mi akkor sem értettünk ezzel egyet természetesen, tehát nem szavaztuk meg.
További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra kerül a sor. (Godó Lajos belép a terembe. - Közbeszólás: Karsai! - Derültség.) Melyik arcát mutatja Godó Lajos?
Tehát szavazásra kerül sor. Ki az, aki egyetért az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló T/3162. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságával? (12) Ki az, aki nem ért egyet? (9) Ki tartózkodik? (1) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Ezzel a napirendi pontot lezárom.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a bizottság segítségét.
ELNÖK: Köszönjük a kormány részéről. Kérdezem, a többségi álláspontot ki fogja elmondani a parlamenti ülésen. (Jelzésre:) Demendi László. Én meg Czerván Györgyöt javaslom a kisebbségi vélemény elmondására. A bizottság egyetért-e a két előadóval? Ha igen, erősítsük meg. (Szavazás.) Egyetértettünk.
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám) - általános vita
A 3. napirendi pontra térünk rá: a termőföldről szóló 1994. évi LV. számú törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságáról döntünk első helyen kijelölt bizottságként.
Köszöntöm a kormány képviseletében Pásztor Tamást, Nagy Olgát és Buzás Istvánnét. Azért vagyok ilyenkor elbizonytalanodva, mert most is egy megerősített csapatot jelentett be az FVM hét előadóval.
Főosztályvezető úrnak adom meg a szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Azért van egyébként ennyi fő lejelentve, mert több bizottsági ülés van folyamatosan, és nem tudjuk, hogy mikor ki fog jönni.
A földtörvény módosításával kapcsolatban röviden szeretném előadni, hogy egyáltalán miért van erre szükség. Czerván képviselő úrnak elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy ez a kormány törvényalkotási programjában szerepelt, tehát ez nem egy váratlan törvény. Mi az FVM, illetve a kormány részéről azt tudjuk mondani, hogy a programnak megfelelően teljesítettük a feladatot, a kormány megtárgyalta, benyújtotta és ennek alapján tárgyaljuk a törvény módosítását.
A földtörvény módosítását az indokolja, hogy az 1994. évben elfogadott termőföldtörvény több olyan szabályozást is tartalmaz, ami, mondjuk így, utólag látszik, hogy sok szempontból szerencsétlen volt, hogy egy törvényben lett kezelve. Az 1994. évi LV. törvény egyik legfontosabb feladata a birtokpolitikai, tulajdonszerzési és ezzel kapcsolatos kérdések szabályozása. Ezenkívül tartalmazta a talajvédelmi, illetve földvédelmi kérdéseket. Az elmúlt több mint 12-13 év tapasztalatai során azt kellett látni szakmai szempontból, hogy nem igazán volt szerencsés, hogy ez a három, lényegében teljesen különböző témakör egy törvényben került szabályozásra. Mivel nagyon-nagyon sokszor szakmai okok, amelyek azt generálták, hogy módosítani kellene a földtörvényt, sajnos elhaltak a tulajdonszerzéssel kapcsolatos politikai harcmezőn. Ez egy olyan helyzetet eredményezett, hogy országunk egyik legnagyobb kincse a termőföld, úgyis mint fizikálisan és úgy is mint talajvédelmi szempontból, és nem tudtuk az évek során képviselni azokat a szempontokat, hangsúlyozom, szakmai oldalról, amely azt eredményezné, hogy csökkenjen a termőterületek kivonása és egyéb célra történő hasznosítása. Ugye nem kell bemutatnom ezt a helyzetet, elég kimenni Budapest környékére vagy bármilyen más városra és településre elmenni és lehet látni, hogy ahol akár egy-két-három vagy négy-öt évvel ezelőtt még termőföld volt, gazdálkodást, művelést folytattak, ott manapság már betont láthatunk és egy könnyűszerkezeti csarnokot, amit egy óra alatt le lehet bontani kis túlzással. A kormány is felismerte, hogy ez így tovább nem mehet, ugyanis a szakmai szabályozással nem tudtuk utolérni magunkat, tehát nagyon-nagyon sokszor elakadtunk azon, hogy ez a földtörvény. Ennek eredményeként olyan döntés született, hogy a földvédelmi, illetve a talajvédelmi kérdéseket kiemeljük és önálló törvényben kívánjuk szabályozni, s ezért lett szükséges az, hogy magát a földtörvényt is módosítsuk, hiszen ebben van szabályozva. Alapvetően az volt az elsődleges célunk, hogy ezeket a rendelkezéseket kiemeljük, azaz itt hatályon kívül helyezzük és egy önálló törvénybe betegyük. Illetőleg alkalmat kaptunk arra, hogy áttekintsük a földhasználati nyilvántartást érintő szabályozásokat is. Hangsúlyozom, de ez önök számára is ismert, hogy a tulajdonszerzésre és haszonszerzésre vonatkozó szabályokat abszolút mértékben kerültük, tehát nem érintettük. Nem is volt célja ennek a módosításnak, hanem csak azoknak a szakmai előírásoknak a megerősítése és kiemelése, amit láttak is a módosítással, illetve az új törvényekkel kapcsolatban.
A földhasználati nyilvántartás módosításával kapcsolatban csak pár mondatot szeretnék kiemelni. A célunk az volt, hogy egy, közhitelessé tegyük ezt a nyilvántartást, bevezessünk olyan szabályokat, amelyek egyszerűbbé teszik a gazdálkodók, illetve a földhasználók életét, ugyanis az évek alatt, mióta működik ez a rendszer, olyan szabályok is bekerültek, amik nehezítették ezt a munkát, többletbürokrációt kellett végezni, a célunk az volt, hogy ezek a szabályok egyszerűsítenek is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos következik.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr. A jelen lévő MSZP-s képviselők nevében tudok nyilatkozni, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot. Valójában úgy van, ahogy az előterjesztő elmondta, a meglévő 1994. évi LV. törvényből két törvény született lényegi változás nélkül. A elmúlt 13 évben lényegében elkülönült a tulajdon a használattól és a használat egy külön törvénybe a földvédelemmel, talajvédelemmel együtt került meghatározásra, ezért mind a két javaslathoz mondok most véleményt. Mindkettőt támogatjuk természetesen. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy elkülönüljön a földhasználati nyilvántartás, ami hiteles kell hogy legyen, hiszen nagyon sok esetben az uniós támogatásoknak a lehívásához, a különböző engedélyek kiadásához, beruházásokhoz nagyon fontos egy hiteles nyilvántartás a hivataloknál. Az, hogy a földhivatalok ezért a földhasználati lapokért egy hatezer forintos díjat fognak felszámolni, az is köztudott előttünk, hogy a földhivatalok önállóan fogják eltartani magukat, ez a cél, és úgy gondolom, hogy ha a parlament elfogadja ezt a két törvényt, akkor 2008-tól meglesz a lehetősége, hogy a földhivatalok önállóan tudjanak ebből a bevételből gazdálkodni.
Nem akarom megismételni az előterjesztőnek a részletekbe menő véleményét, összegezve csak annyit kívánok mondani, hogy támogatjuk, különös tekintettel a földvédelemre és a földhasználatra és a talajvédelemre vonatkozó javaslatokat.
Talán még egyet szeretnék megjegyezni: az előző évben volt egy kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek iparipark-területinek igénybevételére kedvezményesen, illetve térítésmentesen kapjanak termőföldet. Akkoriban három tárca is támogatta ezt az elképzelést, úgy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. Amikorra elérkezett az az idő, hogy a többször átdolgozott törvényjavaslat ide került, akkor már azt a választ kaptuk az illetékes minisztertől, hogy nem értenek ezek a minisztériumok egyet. Illetve ezt a javaslatot elfogadta a gazdasági tárca is és a módosító javaslattal nem értenek egyet.
Én a lehetőséget fenntartva, úgy fogalmazok, hogy egy módosító javaslatot szeretnék elkészíteni arra vonatkozóan, hogy ez bekerülhessen. Ugyanis ma tárgyalta az Országgyűlés a hátrányos helyzetű térségek besorolására, kistérségek és régiók besorolására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Néhány napon belül vagy már a jövő héten is tudni fogjuk azt, hogy melyek azok a kistérségek, amelyek a hátrányos kistérségi címet megkapják, hogy a kistérségi központok ipari park létesítéséhez igénybe vehető szántóterületek bekerüljenek ebbe a körbe, hogy térítésmentesen történhessen meg a kisajátítás, vagy valami kedvezményt kapjanak. Hiszen egy-egy ipari park létrehozásához 10-15 hektár területre van szükség. Konkrét példa, Szécsényben 15 hektáros terület van tárgyalás alatt és mivel az önkormányzat nem tudja megfinanszírozni a kisajátítás összegét, a vállalkozó nem vállalja át, így arrébb áll és keres egy olyan helyet vagy térséget, ahol kedvezményesen megkaphatja.
Tehát mi támogatjuk a két törvényjavaslatot és kérem, hogy a jelenlévők is támogassák.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót még? Ángyán képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy az NBH műholdas térképi adatbázisa és a földhivatali nyilvántartás hogy viszonyul egymáshoz. A Mepa-rendszert kellett felépíteni az EU-csatlakozással és az európai akkreditáció ez alapján történt. Tehát azt nevezi hiteles földnyilvántartásnak, amit a műholdas rendszer produkál és a blokktérképet megkapja mindenki, azon kell a területeket is azonosítani. Ugyanakkor ez a módosítás azt deklarálja, hogy a földhivatali nyilvántartást kell hiteles nyilvántartásnak tekinteni. Vonatkozik-e ez erre az EU-relációra is vagy ez egy újabb akkreditációt jelent az EU felé, hogy ezen túl a földhivatali nyilvántartást kell szerepeltetni vagy megvan az a Mepa-rendszer?
A másik része a dolognak tulajdonképpen következménye a költségvetési törvénynek, amire Godó Lajos is utalt. Nem meglepő, hogy valahonnan most bevételeket kell produkálni, és díjak jelennek meg a földhivataloknál. Ezen vitatkoztunk annak idején is, hogy az államnak ebbe be kell szállni, vagy sem. Mi azért változatlanul azt gondoljuk, hogy nem lehet teljesen önjáróvá tenni egy ilyen rendszert, de hát itt eltér a véleményünk. Úgyhogy tulajdonképpen csak ezt igazolja vissza ez a rendszer, amikor megteremti ennek a költségvetésen kívüli forrásait, vagyis szentesíti hosszú távra, hogy a költségvetés nem kíván ebben a dologban közreműködni és segítséget nyújtani. Ez csak egy megjegyzés volt.
Az első kérdésemre viszont szeretnék valamiféle választ kapni, tehát hogy a kétféle nyilvántartás hogyan viszonyul egymáshoz.
ELNÖK: Magam nem tudom, hogy a földhivatali vagy a Mepa-rendszer az aktuális. Azt tudom mint gazdálkodó, hogy miután fölülírták az idén a blokktérképemen a földhivatal által eddig nyilvántartott méreteket, csökkentett támogatást kaptam az idei kiutalásban. De, milyen meglepő, volt egy olyan területem, ami nagyobb lett, mint a földhivatalban nyilvántartott, ott viszont nem növelték meg a támogatást. Mint kiderült, ez így szabályos, és majd nekem kell kezdeményezni, hogy a nagyobb terület után legyenek szívesek többet adni. Az biztos, hogy a támogatásnál a Mepa-rendszer az irányadó, és nem érdekli őket, hogy a földhivatali nyilvántartásban mi van benne. Ezt sajnos tapasztalatból tudom.
Herbály alelnök urat láttam jelentkezni. Megadom neki a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kettéválasztása a termőföldről szóló törvénynek remélem, megszünteti azt az izgalmi állapotot, ami mindig előjött, ha a termőföldről szóló törvény módosítása szóba került. Mivel a következő időszak egyik legnagyobb problémája lesz és talán többször vissza kell térnünk a termőföld védelmére, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a módosítást most legalább általános vitára tartsuk alkalmasnak, és ha ez az izgalmi állapot megszűnik, akkor próbáljunk elindulni egy olyan úton, ahol a termőföld használatával, a földvásárlás szabályaival, az örökösödés szabályaival kapcsolatos ügyekben konszenzusközeli állapotba juthatunk. Természetesen nem kikerülve az érdekképviseleteket, mert nélkülük nem lenne jó dolog politikai döntéseket hozni, még akkor sem, ha úgy érezzük, hogy erre predesztinálva vagyunk. Tehát, mivel nagyon fontos kérdés, hogy az általam elmondottakról valamikor szülessen egy olyan törvény, ami a magyar nemzeti érdekeket és az agrárgazdálkodók érdekeit védi, ezért most fogadjuk el ezt a két törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak, utána pedig a nyári szünetet felhasználva tényleg kezdjünk meg egy olyan egyeztetési folyamatot, amiben a termelők és a politikusok megpróbálnak közös nevezőre jutni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A termőföldről szóló törvény módosításához szeretnék egy pár észrevételt tenni. A 4. § (2) bekezdését egy nagyon fontos és jó mondatnak tartom, csak fogadja el az MVH, nekem is ez a kérésem, mert nem fogadja el, csak a saját felméréseit, és ebből rengeteg bonyodalom származik. Tehát ez a (2) bekezdés legyen egy fontos és az MVH részéről is elfogadott bekezdés.
Ami a földhasználati bejelentést illeti, ez eddig is működött, ugyanúgy, ahogy az összes paragrafusban le van írva. Nem tudom, hogy akkor most miért kell rendelkezni róla. Teljesen így működik, a mai napig is a változást 30 napon belül be kell jelenteni, a földhasználati bejelentési kötelezettség érvényes, nem tudom, miért kell rá alkotni új törvényt. A bejelentés is díjköteles és a földhasználati lap kérése is díjköteles volt eddig, csak nem ilyen mértékű, mint amilyen most. Nem tudom, hogy a bejelentési díj mértéke mekkora lesz.
Még egyszer azt mondom, hogy most már ez a két nagy hivatal egyeztessen; a földhivatali mértékegység legyen a meghatározó és azt fogadja el az MVH.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bedő Tamásnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Csak egy rövid kérdésem lenne, mert látom, összemosódik a két törvénytervezet véleményezése, kérdései és vitája. A termőföld védelméről szóló törvény 21. §-a a földvédelmi járulék alóli mentességet taglalja. Én többször is igyekeztem elmondani, illetve kérdésemet kifejezni, hogy a szennyvízelveztéssel összefüggő műtárgyakra és azok védőterületeire nem kell, a hulladéklerakókra, amelyek ugyanúgy környezetvédelmi beruházások, pedig kell földvédelmi járulékot fizetni, még akkor is, ha ezek már új típusú hulladéklerakók, tehát szelektívek, válogatóval és mindennel. Tehát ebben lehetne egy kis együttgondolkodás, hogy ha már a szennyvíztelepekre nem kell, akkor a hulladéklerakókra legyen legalább valami kedvezmény, mert úgy gondolom, hasznosításukat tekintve gyakorlatilag ugyanolyan környezetvédelmi hulladékártalmatlanító beruházásokról van szó.
Csak ennyi észrevételem van, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni és tisztázni, hogy most akkor mind a két törvényről beszélünk, vagy csak az egyikről.
ELNÖK: Napirenden a termőföldről szóló törvény van, szocialista képviselőtársaim nyitották meg gondolataikkal a termőföld védelméről szóló törvényt konkretizálva. (Godó Lajos: Én voltam. - Közbeszólás: Karsai!) Karsai volt, én tudom. (Derültség.) Ügyrendileg külön kell kezelni a kettőt, de ha ennyire egybetartozónak látjuk, akkor én nem zárkózom el az együttes tárgyalástól. Nem tudom, hogy külön képviseletet gondoltak-e a minisztérium részéről. (Dr. Pásztor Tamás: Nem.) Nem. Akkor kérem szépen, együttesen tekintsük a két törvénytervezetet, habár a termőföld védelméről szólóról a kormány előterjesztését nem hallgattuk még meg, csak úgy megjegyzem.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az már történelmi tény, hogy ez egy kicsit zavaros, mert más a földtulajdon és más a földvédelem, ha a témakörről gondolkozunk vagy beszélünk, és teljesen más a földhasználathoz kapcsolódó jogi szabályozás. Ezek néha metszik egymást, és mindig ott szabályozunk valamit, ahol valamelyik törvény meg van nyitva.
A földtörvény az én elképzelésem szerint azért mégis leginkább a földtulajdonhoz kapcsolódó dolgokat kellene, hogy magában hordozza, és ne tartalmazzon más, a föld- és talajvédelemmel kapcsolatos ügyeket. A földhasználattal kapcsolatos ügyeket másnak ítélem meg. Az a törvény, amelyik a földhasználat földhivatali nyilvántartását előírta, valamikor '98-2002 között született meg, és amikor a földtulajdonosok, földhasználók bejelentgették, hogy ezt meg ezt a földterületet használják, nem volt szükséges, csak két tizedes pontosságig bejelenteni, és az aranykoronát is kerekíteni kellett. Ebből adódik ma, hogy nagyon kevés az a földparcella, ami egybeesik földhasználat tekintetében, mert itt van kerekítés, a tulajdoni lapon meg nincs kerekítés, ott megvan, hogy hány korona hány négyzetméter pontosan. Tehát a földhasználatnál kerekítés van. A földhivatalok már elkezdték egyébként a korrigálást; ha valaki változás vagy meghosszabbítás miatt bemegy, korrigáltatják vele ezeket az adatokat, sokszor 1-2 század aranykorona vagy esetleg 2-3 vagy 5 négyzetméter miatt változtatni kell. Hál istennek ma még nem kérnek érte díjat. Ha viszont ebből eredően ezután minden ilyen változásért fizetni kell úgy, hogy ő nem tehet arról, hogy ezeket végig kell vezetnie, akkor nem korrekt, ha kérünk érte 6000 forintot. Mert ő nem tehet arról. Abban az időben 1998 és 2002-ben és azután is csak úgy körülbelül és még azt is hozzá merem tenni, hogy volt olyan becsületes földhasználó, akinek mondjuk háromsarkú földje volt és tudta, hogy a sarkokat úgy sem tudja beművelni, meg az unió azt fogja kérni, amit ő fizikailag valójában használ, kicsivel kevesebbet jelentett, lényeges az eltérés. És amit a kollégák is említettek, hogy a Mepa-rendszer, amit az MVH kér, az meg egy másik négyzetméter. Az a másik négyzetméter pedig abból adódik, hogy amit ténylegesen használ, amit fölszánt a szántó esetében, arra fizet az MVH. Tehát, hogy ha az útmenti fák nincsenek legallyazva és az oldalhajtásaik akkorák egy tölgyeserdő mellett, hogy gyakorlatilag már 6 méterrel bent szánt, hiába az ő tulajdona, hiába van az ő használatában, de a valóságban nem szánt eddig, ezért az MVH kétezer hektárral kevesebbet fog neki számolni. Tehát ez három különböző adat és ebből van kavarodás. Van, amikor elhagyja az ember a terület egy részét, mert elhagyja és emiatt változnak dolgok.
Lehet pénzt kérni egyébként a földhasználati nyilvántartásért, meg lehet, hogy ez később alapja lehet a terület alapú támogatásnak vagy farm alapú támogatásnak, csak azt kérem a kormány képviselőitől, hogy többet sokkal ne kelljen elvonni, mint amennyi támogatást ők kapnak, mert úgy látszik, hogy az a támogatás, ami az agráriumba megy, a piaci versenyben egy az egyben elbukjuk, sőt még ez sem elég, be kell pótolni az alacsony munkabérből, hogy működjön a gazdaság.
A földvédelmi járulékkal kapcsolatban egyetlen egy kifogásom van, valójában azt a területet 400 négyzetméterben maximálja a törvényalkotó, ami után nem kell földvédelmi járulékot fizetni, hogy ha jól emlékszem és az eddigi emlékeim szerint, hogy ha valaki a földterületén akár lakóingatlant vagy gazdálkodáshoz szükséges épületberuházást kívánt megvalósítani, akkor egy holdig vagy pedig a beépíthető terület 3 százalékig nem kellett földvédelmi járulékot fizetni, ha kivonta művelésből. Magyarországnak olyan mezőgazdasága van, ahol egyébként a földhasználók nagy része nem kint él, csak ma kezdődik egy folyamat látszódni, amikor kiköltöznek vagy megpróbálnak kiköltözni, mert ugyanis a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza, hogy nem tarthat bent 50 tyúknál többet. Kutyát tarthat 200-at is, a tyúkot azt szabályozza az önkormányzat, a társállatot, a haszonállatokat nem. Ha 50 kutya ugat a portán, abból nincs semmi baj, de ha két sertés van, akkor probléma van. Ma ilyen országban élünk. Ha valaki haszonállat-tartással kíván foglalkozni, ki kell mennie a külterületre. A külterületen meg megakadályozzuk. Én értem azt, hogy arra is vigyázni kell, hogy a termőföldet más célra ne használják, vagy ne csináljanak belőle golfpályát, bár nem biztos, hogy az egyébként árt a termőföldnek, de hát azért mégis meg kellene oldani, hogy aki gazdálkodás céljából vagy a gazdálkodását segítendően kíván építkezni, annak ne keljen hatalmas földvédelmi járulékot fizetnie azért, hogy ezt megvalósítsa. Ha csak arra gondolunk, amit az OTÉK szabályoz, hogy 3 százaléka építhető be a külterületnek, egyébként a külterületi építkezést talán 12 sor szabályozza Magyarországon, példa nélkülinek lehet ezt tekinteni, ha 3 százalék lenne beépíthető, akkor száz hektáronként három hektárt lehetne kivonni ilyen célból. Ha ez a három százalék be lenne építve, nem lenne ilyen kiszolgáltatott mezőgazdaságunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? A kormány képviselőjének megadom a szót.
PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm elnök úr. Godó képviselő úr felvetésére. Konkrétan nem ismerem ezt a problémát, tehát az ipari parkok részére az ingyenes termőföld-átadást, viszont azt kell mondjam, hogy maga a földtörvény nem erre való. Az csak a formákat szabályozza. Hogyan lehet termőföldet vásárolni, használni, milyen feltételekkel mennyit. Ha én logikusan végiggondolom, hogy ez még hova lenne való, akkor most a vörösposztót megálmodva azt mondanám, hogy az NFA-törvényben, hiszen ott van lehetőség arra, hogy ingyenesen átadásra kerüljön jelenleg állami tulajdonban lévő terület. Ha képviselő úr benyújtja ezt, mi megvizsgáljuk ennek a lehetőségét, de fogalmilag egy teljesen más kérdést emelünk a földtörvényben. Én csak úgy tudnám elképzelni, hogy lenne egy új bekezdés, ami kimondja, hogy ipari parkok céljára ingyenesen át lehet adni termőföldet. Ki, miből? Hiszen a földtörvény nem erről rendelkezik. Csak a formákat szabályozza, jogcímeket, hogy hogyan lehet. De megvizsgáljuk, hogy ha van egy ilyen módosítás, a kollégákkal végigbeszéljük, szívesen adunk erre javaslatot, hogy hogyan lehetne a legjobban megoldani, aztán az Országgyűlés eldönti, hogy mehet vagy nem. Elsőre, amit hallottam, szerintem picit problémás magában a földtörvényben rendezni. Természetesen ennek van megoldási lehetősége.
Ángyál képviselő úr felvetetette a Mepar és a földhasználati nyilvántartás kérdését. Ez a kettő nem ugyanaz. Több képviselő úr is már ezt előttem elmondta. Miről van szó? Az Európai Unió terület alapú támogatás jogcímén csak és kizárólag olyan területeket támogat, amely tényleges használatban van. Mindannyiunk által ismert, hogy az ingatlan-nyilvántartás, illetve a tényleges használat eltér egymástól. Mondjak egy konkrét példát, amivel pont a múlt héten futottam össze. Legyen a dohány, ahol egy nagyon homokos terület volt, kötelező fasorokat telepíteni, hogy a homokot ne vigye el a szél. Ezt például az Európai Unió már nem engedi támogatni, viszont ha ingatlan-nyilvántartás szempontjából nézzük, ez a része. Tehát a különbség általában itt adódik, hogy miért van eltérés az ingatlan-nyilvántartásnál meghatározott nagyság és a ténylegesen igénybe vehető támogatásnál. Az Európai Unió nagyon keményen és szigorúan szabályozza ezt a kérdést, az ő előírása volt ez a digitális és légifelvétel-rendszer és nagyon szigorúan veszi és ellenőrzi, hogy valóban csak olyan területek kapjanak támogatást, ahol ténylegesen használó van. Ez egy dolog.
A következő a Mepa-rendszer. Önök tőlem sokkal több kérelmi lapot töltöttek már ki szerintem, bár én is láttam már jó néhányat, amikor benyújtják a kérelmet, akkor alapvetően a kérdés nem arra irányul, hogy milyen jogcímen használódik a föld. Egy a cél, hogy valóban használva van-e és olyan növényi kultúrában, ami támogatható. Tehát az Európai Uniót ez nem érdekli, hogy ki a jogos tulajdonos vagy földhasználó. A földhasználati nyilvántartástól ezért is válik el. Ha a képviselő úr megnézi a javaslatot, ez már benne volt egyébként a korábbi földtörvényben, mert 2004-ben úgy építettük be az Európai Unió kérésének megfelelően a 11/A §-ba, ami egyértelműen rögzíti, hogy az Európai Unió által finanszírozott támogatások esetén a földhasználati nyilvántartást nem kell alapul venni. Csak minden egyéb esetben. Tehát például ha van nemzeti támogatás, például birtok célú összevonás, akkor ott már lehet szerepe. Viszont tény és való, hogy nem lehet teljesen elválasztani ezeket egymástól. Ugyanis mi történik abban az esetben, ha vita van a területalapú támogatás igénylésekor? Mondjuk ott van a 10 hektáros fizikai blokk, elvileg ketten használják, és hogy, hogy nem, beesik egy harmadik kérelmező. Ebben az esetben már beléphet, ha addig nem tudják ezt a felek eldönteni, a földhasználati nyilvántartás, aminek épp az a szerepe, hogy azt igazolja, hogy jogosan ki használja a területet. Természetesen alapesetben a tulajdonos, de ha kiadta bérbe, akkor a bérlő. Lehet pénz, ellenérték, haszonbérlet vagy szívességi használat fejében, tehát bármi lehet. A lényeg az, hogy most már, ha elfogadásra kerül a törvény, akkor közhitelesen tartalmazza azokat az adatokat, hogy ki a tényleges, jogszerű használója az adott földterületnek. Idáig még sokszor ezen is vita volt.
Zárójelben hozzáteszem, ennek van előnye és van hátránya, ha egy magánember agyával gondolkozok. Az előnye az, hogy bemegyek a földhivatalhoz és megtudhatom, hogy azt az adott területet ki használja. Ugyanúgy, mint az ingatlan-nyilvántartásnál, hogy ha tudom a pontos helyrajzi számot, netalán-tán a címet és meg akarom az adott ingatlant venni, akkor utol tudom érni, hogy ki a tulajdonos. Idáig nem volt erre lehetőség, hiszen csak a tulajdonos vagy aki érintett, vagy a földhasználó, vagy netalán-tán a szomszéd kérhette, hogy ki az adott terület jogos földhasználója. A hiteles nyilvántartással megvan a lehetőség arra, hogy bárki megtudhassa, hogy azt a területet milyen jogcímen és ki használja.
Tehát visszatérve Ángyán képviselő úr kérdésére ez a két rendszer, a Mepar és a földhasználati jog nem analóg, nem is az a szerepe, de bizonyos esetekben rásegít a Mepar szerinti, mondjuk így, nyilvántartásra - bár ilyen szempontból ez nem teljesen pontos kifejezés - és segíti a döntéshozókat annak eldöntésében, hogy az adott területnek ténylegesen ki a használója.
Örvendi képviselő úr a 4. § (2) bekezdésével kapcsolatban tett fel kérdést. Azt hiszem, az előbb lényegében választ adtam a kérdésére. Felvetette, hogy az 5. § miben más a mostanihoz képest. Ez egy jogtechnika, hogy még egyszer le van írva, mert amit érintünk módosítással, azokat végig kell venni, vannak pontosítások.
Például ami a tulajdonosoknak kedvező, idáig úgy volt, hogy ha valaki tulajdonos volt, annak az 1 hektár alatti területét is be kellett jelenteni, most pedig azt mondjuk ki, hogy ha valaki tulajdonos, csak 1 hektár fölött kell bejelentenie, tehát sokkal kisebb területeken nem kell ezt a nyilvántartásba bejelenteni.
Nyomtatvány most kell, de csak abban az esetben, ha olyan szerződést kötnek, ami írásbeli formához kötött. A haszonbérleti szerződés írásos formához kötött, abban az esetben elég természetesen csak azt a szerződést benyújtani, de ha ön megegyezik mondjuk az unokatestvérével és szívességből odaad egy adott területet, akkor annak mindenképpen nyomának kell lenni. Az egyszerűsíti mindenki életét, ha tudja, hogy milyen formában és hogyan kell kitölteni; csak egy nyomtatványt kell aláírni a tulajdonosnak és a tényleges földhasználónak.
A másik, ami nagyon fontos és szerintem segíti a földhasználó tulajdonosok életét, az, hogy idáig úgy szólt a szabályozás, hogy a 30 nap onnantól ketyeg, hogy a szerződést megkötötték. Ez változik, mostantól a 30 nap onnantól ketyeg, hogy használatba lép, tehát értelemszerűen ezek elválnak egymástól. Ha mondjuk van egy ötéves szerződés és a negyedik év elején megegyeznek, hogy öt év után nem lesz meghosszabbítva, majd jön egy új bérlő, aki csak a következő év júliusától lesz használó, onnan kell számítani a 30 napot. Ez jóval nagyobb kedvezmény, és nem okoz zavart a rendszerben, ha többen úgymond bejelentkeznek az adott területre.
A földvédelmi járulék kérdése... Röviden kitérnék arra, hogy mi volt a kormány célja a termőföld védelméről szóló törvénnyel. Ahogy elmondtam, ezt mindenképpen le kell választani. Az elmúlt 13 évben nagyon sok olyan tapasztalat gyűlt fel, amelyet mindenképpen érvényesíteni kellett. Például kiskapukat kellett bezárni, vagy legalábbis szűkíteni a lehetőségét annak, hogy kijátsszák a földvédelmi, illetve a talajvédelmi előírásokat. Tehát alapvetően ilyen pontosítások vannak.
Az egyik legneuralgikusabb pont, ami az egyeztetések során is felmerült, pont a földvédelmi járulék alóli mentesség kérdésköre. Nagyon-nagyon sok vitánk volt többek között az önkormányzati tárcával, a pénzügyi tárcával, a KVVM-mel; mindenki értelemszerűen abba az irányba akart menni, hogy minél inkább terjesszük ki ezt a kört. Most nem mint a kormány képviselője beszélek, hanem mint az ágazat, az FVM képviselője. Azt látni kell - ahogy az elején is elmondtam -, hogy a mi célunk éppen az, hogy azt a lényegében visszaállíthatatlan folyamatot szigorítsuk, hogy kivonnak termőföldet művelésből és mondjuk lebetonozzák, mert azt csak nagyon-nagyon nagy költségekkel, vagy lehet, hogy soha többé nem tudjuk újra művelésre használni. Nem akarok nagyon patetikus lenni és dagályosan fogalmazni, de nagyon fontos az ágazatnak, hogy minél kevesebb termőföldet vonjunk ki a termelésből és védjük azt a talajt, amiből csak egy van, ha lehet így mondani. Például ha a humuszt letermelik, nyugodtan eladhatják, és ez megtörtént elég sokszor, hogy kivontuk, játszottak mindenféle dologgal. Lényegében az volt a cél, hogy odament a buldózer, leszedte a termőréteg felső két-három-négy méterét és utána milliókért vagy százezrekért eladta. Még csak nem is Magyarországon, hanem külföldön, ahol már lassan beépítették a fél országot, mondjuk Németországban. Tehát a mi ágazati célunk nem az, hogy megakadályozzuk - mert nem is tehetjük, akkor alkotmányos jogokat sértenénk -, hanem az, hogy ezek a lehetőségek legalább szigorodjanak. Ez volt a fő motiváló tényezője annak, hogy miért és hogyan állítottuk be, hogy hol van járulékmentesség. Ugyanis hogy gondolkozik az ember? Mindig az egyszerűbb irányába megy. Ha ott van mondjuk a falu mellett egy 15-20 hektáros terület, akkor nem fogok én vacakolni egy belterületen, ahol ki kellene sajátítani egy másik lakóházat, mert akkor lehetne csak egybe egy olyan nagy területet csinálni. A kisebb ellenállás irányába megy: naná, akkor építsünk ott fel valamit, vagy azt vonjuk ki művelés alól és parcellázzuk fel, mert ez a lehető legegyszerűbb. Most sem akadályozzuk meg, természetesen mindennek ára van, ezzel csak korlátokat próbáltunk felállítani, hogy minél inkább meggondolják a beruházók, hogy hogyan s mint vonjanak ki termőföldet művelés alól.
Ezzel lényegében választ adtam a hulladék kezelésével kapcsolatos kérdésre is. Tényleg nagyon sok vita volt erről. Álláspontunk ebben az ügyben elég sarkos volt. Azt mondjuk, hogy ha valaki hulladéktárolót kíván létrehozni, akkor lehetőség szerint ezt ne termőföldön tegye meg. Bocsánat, hogy ilyet mondok, mégis a mezőgazdasági bizottságban vagyunk, de azért a termőföldet ne szemét lerakására használjuk. Bocsánat, hogy így fogalmazok, de a tárca álláspontja ebben az ügyben elég sarkos. Ez nem azt jelenti, hogy ki akarjuk zárni, de akkor gondolja végig a beruházó, hogy hogyan tudná ezt mondjuk egy belterületen megoldani, vagy egy régi ipari területen, gyárterületen vagy bárhol másutt.
A 400 négyzetméteres kérdés... Felmerült a korábbi egyeztetéseken, hogy emeljük fel 1000 négyzetméterre és voltak mindenféle ötletek. Az első, hogy ezt a szabályozást ne keverjük össze az építésügyi előírásokkal, valóban ott egy 3 százalékos beépítési korlát van. Az első dolog az, hogy ha valaki mezőgazdasági célra akarja alkalmazni, vagy abból a célból akar művelés alól kivonni területet, ott alapból a felét kell fizetni, tehát nem vonatkozik rá ugyanaz a mentesség, viszont kedvezménye van ahhoz képest. A napi gyakorlat viszont a következőt mutatta. A legritkább esetben akartak valóban mezőgazdasági tevékenységet végezni, ez egy eszköz volt arra, hogy kijátsszák a földvédelmi járulék alóli mentességet. Magyarul ott bizony lakóházat, sőt tudunk olyanról is, hogy lakóparkot akartak felhúzni, mert egy elég nagy terület volt mellette, ahol meg tudták volna ezt oldani. Tehát végig kell gondolni: 1 hektárnak, vagyis 10 ezer négyzetméternek a 3 százaléka 3 hektár, és 3 hektár tisztán beépített terület már tényleg egy tisztességes nagyság. De ne vegyünk 3 hektárt, elég csak 1 hektárban gondolkodni, már ott is elég nagy épületet lehet felhúzni. Még egyszer, ez egy kiskapu volt, aminek irányába próbálkoztak a különböző befektetők, a tanyákat bővítették és nem mezőgazdasági céllal. Találkoztunk olyannal, hogy ott volt a medence a ház mellett, például Nyíregyháza és környékén a bokrokban, de mindenkinek persze megvan a lehetősége. Még egyszer hangsúlyozom, nem az a célunk, hogy ne csinálják, de azt végig kell gondolni, hogy hogyan vannak (Közbeszólás: Rossz példa!) rossz példa, elnézést, én ott lakom, és ott lehet ilyennel találkozni. Tehát a célunk az, hogy ne elzárjuk, mindenkinek megvan a lehetősége, de akkor gondolja végig, hogy akarja-e és van-e rá pénzügyi lehetőség vagy más megoldást találjon ki. Röviden még egyszer egy záró mondat: mind a talajvédelmi, mind a földvédelmi kérdéskörben nincsenek generálisan új szabályok. Megpróbáltuk felülvizsgálni a mostani szabályozást, korszerűsíteni, frissíteni figyelemmel az európai uniós szabályokra is, mert azok menet közben változtak, illetve az életben felmerült dolgokra reagálni. Tehát alapvetően a mostani rendszer megegyezik a földtörvényben lévő hatályos rendszerrel, de vannak benne pontosítások. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Én értem azt a gondolatmenetet, amelyet a főosztályvezető úr felvetett itt a földvédelmi járulékmentesség szűkítése kapcsán, de azt nem látom megoldottnak, hogy az nincs rendezve, hogy ha valaki gazdálkodó majort akar kialakítani, akkor ahhoz ugye épít magának egy száz négyzetméteres valamit, meg kell neki egy istálló, de ha ő húsmarhával vagy növendékmarhával akar foglalkozni, neki kell egy olyan egy hektáros karám, ami nem szántó lesz onnantól fogva, hanem majorság. Ami nem beépített ugyan, de ezt nem kezeli a jogszabály. Én értem azt, hogy a mezőgazdasági beépítések százalékos fogalma is mindig más. Ha elmegyünk Bábolnára és megnézzük, annak idején építettek baromfiólat hármat egymás mellé, utána öt kilométer izolációs távolság, 90 százalékban beépítették azt a területet, teljesen jogosan, mert csak be kellett vinni a kaját, meg ki kellett hozni a tojást, meg a döglött csirkét a másik sarkokban. Ahhoz 80 százalékban be kellett építeni a területet. De ha azt mondjuk, hogy bioélelmiszerrel, meg sok egyébbel szeretnénk foglalkozni, akkor kérem szépen legeltetős állattenyésztésnél karámot kell tartani és a többi, kifutós baromfit kell tartani és ehhez udvar kell. Az nem lesz onnantól fogva szántó. És az is igaz, hogy a belterületről meg űzik ki a gazdálkodókat, mert büdös van, mert légy van, stb. Ez is van. És akkor már csak egy életpályát kell felvázolni, mert ugye ezt valamikor valaki csinálta, esetleg a szülei vagy a nagyszülei, annak el kellett jönnie a tanyáról, akkor az volt a divat. Azóta rekultiválták, beművelték, bejött, itt megint megépítette a maga épületeit, óljait, most onnan ki kell jönnie, mert nincs meg a védőtávolság a szomszédtól, stb. Teljesen logikus, hiszen egy tanyán lévő gazdálkodónak esetenként 500 méterre volt a leveseskanál a trágyadombtól. Ez benn a belterületen öt méter lett. Most ezt az öt métert kifogásolják a lakóövezetekben élők és az önkormányzatokon keresztül verik, hogy most ki kell menniük. Igen ám, de kint meg az építési hatóság nem tudja kezelni, hogy én most beépítek egy területet vagy az állattartáshoz használom, és innentől fogva földvédelmi járulékot kell fizetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bedő Tamásnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Kicsit visszatérve a kedvenc, hulladéklerakó témámhoz. Ez "a hulladéklerakót próbáljuk meg belterületen elhelyezni" c. történet átélve egy hulladéklerakó helyének megtalálásának összes körülményeit, úgy gondolom, hogy ezt felejtsük el. Még egy hulladéklerakó állomást sem lehetett a lakossággal elfogadtatni lakott területtől 200 méterre sem. Még hulladékgyűjtő udvarokkal is gondjaink vannak, tehát nem is lehet máshol elhelyezni, mint külterületen. Ennek számos egyéb oka van. De azt tudni kell, hogy nem a meglévő szeméttelepekért lobbizok, hanem az újonnan kialakított, korszerű művelési technológiával épülő új lerakóknál, ahol lefedik a humuszréteget, megcsinálják a szigetelőréteget agyagból, és amikor telik meg ez a lerakó, akkor piramisszerűen helyezik fel a hulladékot és töltik rögtön humusszal és füvesítik, erdősítik. Mert ennek ez a művelési módja. Ez szerintem még mindig termőföld-barátabb, vagy környezetbarátabb, mint a régi, most is eléggé elterjed szennyvíztisztító művek, ahol ilyen szép nagy betonkádakat alakítanak ki, ilyenből 4-6-ot, amelybe belevezetik a szennyvizet, kevergetős rendszerrel, rotációs módszerrel ülepítik ki a szennyvizet és utána viszik további tisztítóba. Amik aztán tényleg tartósan foglalják el a területet. Én úgy gondolom, hogy nem vetném el ennek az ötletét, nem a mi rendszerünk mellett lobbizok, mert ahogy nézem a jogszabályt, így is, úgy is fizetünk. De az ellentét, hogy egy nagy, akár két-három hektár területű szennyvíztelepet gond nélkül lehet, meg a hozzá vezető létesítmények földvédelmi járulék nélküliek, de egy korszerű válogató művel, hulladékhasznosítóval rendelkező lerakót pedig nem lehet - nem is mondom, hogy - mentesíteni, de legalább kedvezményben részesíteni. Ebben kellene még egy kis együttgondolkodás, szerintem ez mindenki előnyére válna.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nem szeretném a részletes vitát megelőlegezni, de miközben ma tárgyaltam egy másik ügyről az egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezetünk vezetőjével, képviselőtársam azt kérte, hogy az ipari parkok legyenek kijelölhetők, stb. ő meg azt kérte, hogy a termőföld védelme mellett álljunk ki keményen, pont ennek a törvénytervezetnek a kapcsán.
Főosztályvezető úr azt mondta, hogy ezt a 400 négyzetmétert nem nagyon szeretnék változtatni, mert visszaélésekre ad okot, én meg azt mondom, hogy ebben valamiféle konszenzusra kellene jutnunk, mert arra hivatkozni, hogy esetleg úszómedencét, meg lakóparkot építenek, én annak örülnék, ha most éppen az úszómedencét építenék a tanya mellett a parasztemberek, de egyébként meg, hogy ha lakóparkot építenek, akkor meg kell büntetni. És aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, az igenis kapjon lehetőséget arra, hogy elviselhető területen, befizetési kötelezettség nélkül a saját földjén egy normális tanyát építsen magának, ahol a XXI. század igényének megfelelően tud gazdálkodni, a családjával együtt élni és akár a falusi vendéglátás igényeinek megfelelő szintű telephelyet létesíteni.
Az új hulladéklerakó felvetése azért jó, mert bizonyítja, hogy a változás örök és én az imént azt mondtam, amikor arra bíztattam a képviselőtársamat, hogy tartsuk ezt általános vitára alkalmasnak és vegyük tudomásul, hogy a termőföldről szóló törvényhez majd csak akkor nyúlunk hozzá, hogy ha ebben konszenzus lesz, a másik ügyben, a termőföld védelmével kapcsolatos törvényhez meg akkor, amikor szükség és lehetőség lesz rá. 120
141 fzs (Herbály Imre)
Fogadjuk el, hogy az ágazati minisztérium a termőföld védelme mellett ilyen szinten kiáll, aztán majd a társadalom, a társminisztériumok kikövetelik, hogy a változást ezen a törvényen vezessük át. Vegyük ide magunk elé, és akkor nem háborgunk majd, hogy már megint el akarják adni ezek a csúnya kormánypártiak a termőföldet, hanem tudjuk azt, hogy most egy olyan szabályt kell ide áthozni, ami segíti a fejlődésünket és ami még elviselhető a magyar agrárgazdaság számára a termőföld védelme szempontjából. Egyébként tényleg annyi lehetőség van a termőföld védelmére, hogy igaza van Bedő képviselőtársamnak, nem biztos, hogy feltétlenül a jó minőségű termőföldet kell bevonni mondjuk hulladéklerakó céljára, mert lehet, hogy egy másik településen - nem biztos, hogy pontosan az ő településén - találnak egy arra alkalmas használaton kívüli üzemet, amit esetleg már nem kell kivonni, hanem ott ki lehet ezt alakítani. Tehát, nem megelőlegezve azt a vitát, ami előttünk van, fogadjuk el azt a nagyon helyes álláspontot, hogy az ágazati minisztérium foggal-körömmel védi a termőföldet; ez a normális szerintem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásokra kerül sor.
Először a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról fogunk szavazni. Ki az, aki egyetért az általános vitára való alkalmasságával? (12) Ki tartózkodik? (1) Ki az, aki nem ért egyet? (9) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Beszéljük meg a többségi és a kisebbségi bizottsági előadókat. Kérdezem a kormányoldalt.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Godó Lajos.
ELNÖK: Godó Lajost javasolja a kormányoldal. Én Bagi Bélát kérem föl a kisebbségi vélemény előadására. Egyetért-e a bizottság a két felkért személyben? (Szavazás.) Rendben van, elfogadjuk. Köszönöm szépen.
A termőföld védelméről szóló törvény T/3094. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazunk. Ki az, aki egyetért az általános vitára való alkalmasságával? (12) Ki tartózkodik? (0) Ki az, aki nem ért egyet? (10)
A többségi vélemény előadására Herbály Imrét javasolja a kormányoldal. Örvendi Lászlót kérném fel a kisebbségi vélemény előadására. Őket is elfogadjuk-e? (Szavazás.) Tehát a bizottság felkérte a két előadót.
Ezzel így együttesen zárnám le a 3. és a 4. napirendi pontot. Megköszönöm a kormány képviseletének az előadását.
Rátérünk az 5. napirendi pontra: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita; a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására T/3168. számon Herbály Imre képviselő úr nyújtott be önálló indítványt.
Megadom a szót az indítványtevőnek.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önálló képviselői indítványom arról szól, hogy a 2006. évi X. törvény 112. §-a 2007. július 1-jével teljes egészében hatályon kívül helyezi a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt. Mivel a termőföld-privatizáció folyamata még nem zárult le, ez az Ámt. hatályon kívül helyezésével súlyos helyzetet hozhat az ágazatra. Éppen ezért azt javaslom az önálló képviselői indítványomban, hogy az átmeneti törvény megjelölt szakaszai a részarány-földkiadás és a maradványterületek rendezésének teljes lezárásáig maradjanak érvényben.
Azzal indokolnám ezt, hogy a 2007. márciusi állapot szerint a szövetkezeti földhasználati jog alatt még 118 ezer hektár és 1 millió 10 ezer aranykorona értékű ingatlan állt, peres ügyek elhúzódása és egyéb okok miatt. Így aztán, ha a természetvédelmi területeket levesszük ebből, 83 ezer hektár nagyságú terület és 736 ezer aranykorona értékű ingatlan vár tulajdoni rendezésre. Ahhoz, hogy a részaránytulajdon-kiadást a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok el tudják végezni, szükségesnek látszik ennek a pár paragrafusnak az életben tartása.
Kérem, fogadja el általános vitára alkalmasnak ezt az önálló képviselői indítványt a mezőgazdasági bizottság, ezzel is segítsük a gazdák földtulajdonhoz jutási lehetőségét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviseletében kérdezem a törvényjavaslatról az előadókat.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Áttekintettük a módosítást, mi is megvizsgáltuk a kérdést, a kormány támogatja a javaslatot. Azt tapasztaltuk, hogy még sajnos bírósági perek, illetve felszámolási eljárások vannak folyamatban, ami miatt július 1-jéig szinte kizárt, hogy befejeződjenek ezek a részarány-földkiadások és a maradványterületek rendezése, és ha július 1-jével valóban hatályon kívül helyeződik ez a rendelkezés, akkor egy olyan helyzet áll elő, hogy már nincsen szabályozás, tehát a bírósági perek és a felszámolási eljárások lezárását követően nincs jogi rendezésre lehetőség.
Köszönöm szépen, a kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A magunk részéről is támogatjuk ezt az előterjesztést. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy jogtechnikailag helyes-e úgy a paragrafusok és bekezdésének számának megjelölése, hogy "tól-ig" kimarad vagy életbe lép. Nekem egy picit furcsa volt, hogy nem voltak felsorolva a számok, de lehet, hogy így helyes.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jogtechnikailag nem kizárt, tehát ha több paragrafust módosítunk vagy helyezünk hatályon kívül, akkor elég, hogy egyértelműen beazonosítható legyen, hogy mettől meddig tart az adott módosítás.
ELNÖK: A kormányoldalt megkérdezem, hogy támogatják-e képviselőtársuk indítványát. Mármint még nem szavazunk, hanem szóban szeretném megkérdezni - most még a hozzászólások és kérdések köre van. Én jeleztem, hogy az ellenzék részéről támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. (Senki sem jelentkezik.) Nincs kérdés, észrevétel. Itt egy szakmapolitikai kérdésről van szó, amit a bizottság többsége támogatni szeretne.
Szavazásra kerül sor, először a tárgysorozatba-vételről. Kérdezem, ki az, aki támogatja e törvénytervezet tárgysorozatba-vételét. (Szavazás.) Egyhangú.
Ki az, aki általános vitára is alkalmasnak találja ezt a törvénytervezetet? (Szavazás.) Szintén egyhangú.
Kérdezem, hogy akar-e a bizottság többségi előadót állítani a kormányoldal részéről. Azt javaslom, tegyük meg, erősítsük meg képviselőtársunknak ezt az indítványát.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Úgy volna szép, ha az ellenzék adná most az előadót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Adjatok. (Egyeztetés.)
ELNÖK: Örvendi László elvállalja. Elfogadja a bizottság? (Szavazás.) Igen, elfogadta. Ezzel ezt a napirendi pontot is lezárom.
Az egyebekben nekem nincs előterjesztenivalóm. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, előadnivalója az egyebek tekintetében? Herbály alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Holnap Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, a megye fővárosába kihelyezett bizottsági ülés lesz a nemzeti erdőprogram végrehajtásának helyzetéről és a magán-erdőgazdálkodásról. Ez egy eléggé fontos probléma most, és kötelességemnek érzem, hogy nagy tisztelettel kérjem mint Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik országgyűlési képviselője a mezőgazdasági bizottság tisztelt tagjait, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a kihelyezett ülésen a témára való tekintettel meg Jász-Nagykun-Szolnok megyére való tekintettel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, bejelentenivaló? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor lezárom ezt a napirendi pontot.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 17 óra 02 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Lajtai Szilvia