MB19-/2007.
(MB-36/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. június 11-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tömör László (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megkezdjük mai ülésünket. Kettő napirendi pontot tűztünk ki a mai napra: az állami vagyonról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokat, valamint az egyebeket. Kérdezem, hogy kinek van a napirendhez kapcsolódóan kérdése, észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki elfogadja az így javasolt napirendi pontokat. (Szavazás.) Egyhangú. Ezek alapján fogunk tárgyalni ma a bizottsági ülésen.
Az 1. napirendi pont az állami vagyonról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok közül azok megvitatása, amelyek a bizottságunkat érintik. Természetesen ilyenkor a bizottság bármelyik tagjának lehetősége van azt a módosító indítványt is megkérni, ami nincs egyelőre kijelölve, de módosító indítványként az ajánlástervezetben megtalálható. Én ezt nem fogom még egyszer megkérdezni, hanem aki úgy látja, hogy a sorrendiség tekintetében olyan ponthoz érkeztünk, amelyről szeretné, hogy a bizottság döntsön, akkor külön jelezze. Jelzés nélkül viszont a programtervezet alapján számunkra kigyűjtött, bizottságunkat érintő módosító indítványokkal fogunk foglalkozni.
Szeretettel köszöntöm a kormány képviselőjét, Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes urat, a Pénzügyminisztérium munkatársát.
Nekikezdenénk az ajánlástervezet pontjainak. Az első kijelölt módosító indítvány a 3., amelyhez kapcsolódik a 70., 75., 98. és 113. indítvány. A kormány álláspontját kérdezem erről.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Miután nem volt időnk és lehetőségünk arra, hogy a módosító indítványokat összefüggéseikben is tárgyaljuk, ezért azt kérném, hogy amikor egy ilyen összefüggő sorról, tehát látszólag elég körültekintően megtervezett módosító indítványról van szó, akkor kérnék szépen egy tájékoztatást az indítvány lényegéről.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): A 142. számon benyújtott módosító indítványról beszélünk, ennek összesen hat pontja van. Az előterjesztő a 2. pont kivételével az összes többi pontot támogatja.
Az 1. pont a törvény hatályát módosítaná. Felmerültek aggályok még az általános vitára bocsátás előtt, illetve az általános vitában a Földalap különállásával kapcsolatban. A módosító indítvány 1. pontja kibővíti a törvény hatályára vonatkozó rendelkezést, és külön pontban jelenik meg a Nemzeti Földalap mint az állami vagyon része.
A módosító javaslat 2. pontja azt a rendelkezést módosítja, amely szerint a létrejövő egységes új vagyonkezelő részvénytársaságon belül különböző elkülönült homogén vagyoncsoportok vagy szakosodott feladatok végzésére létrehozható önálló szervezeti egység. A törvény kimondja, hogy a Földalappal kapcsolatos feladatokra ilyet kötelező létrehozni. Az indítvány szerint egy külön vezérigazgató-helyettes irányítása alatt állna ez a Földalapot irányító önálló szervezeti egység, illetve nemcsak a földalap tartozna ehhez az önálló egységhez, hanem az állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok is ide tartoznának. Tehát lényegében ez bővítené ennek az önálló szervezeti egységnek a feladatkörét és a Földalappal összefüggő gazdasági társaságokat is ide rendelné.
A 4. pont szintén a Földalap kvázi különállását vagy egyfajta egységként való kezelését próbálja erősíteni. Ez arról szól, hogy a Földalapba tartozó termőföldek hasznosításából, értékesítéséből származó bevételeket ugyanezen feladatokra kell visszaforgatni, illetve termőföldvásárlásra vagy a termőföld életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékok fedezetére. Magyarul a bevételek, amelyek a Földalapban lévő ingatlanokból származnak, kötött felhasználásúak lennének.
Az 5. pont egy éves terv készítéséről rendelkezik, amit a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a Nemzeti Földalappal kapcsolatban el kellene készítenie, és azon szempontokat adja meg, amelyeket a terv elkészítésénél figyelembe kell venni, illetve kiköti ennek a tervnek az elfogadásához az agrárminiszter egyetértését.
A 6. pont egy apró módosítás: a Földalapból értékesítésre, vagyonkezelésre, haszonbérbe adásra szánt ingatlanok jegyzékét az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is meg kellene jelentetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 3. és a hozzá kapcsolódó, nálunk 70., 75., 98. és 113. indítványok általános magyarázatát kértem összefüggéseiben, mivel, mint jeleztem, kettő ilyen nagyobb módosító csomagot látok a szocialista frakció részéről, ami várhatóan elfogadásra fog kerülni, legalábbis összefüggő tartalmi részében. Ezekről kérünk tájékoztatást, visszautalva arra, hogy az általános vitára való alkalmasságát a szocialista frakció nem támogatta a törvényjavaslatnak, külön jelezve a Nemzeti Földalap intézményével kapcsolatos aggályukat. Ha jól érzékelem, most a szocialista frakció egy olyan módosítási rendszert próbál bevinni, amelyben külön jogosultságot, garanciát vagy biztosítékot próbálnak a Nemzeti Földalap köré az agrárminiszter vezetésével szervezni. Tehát ha jól értem, akkor az integrációt mégis csak támogatni fogják, bizonyos feltételekkel. Csak összegzem az eddigiekben ismert álláspontokat.
Kérdezem, hogy kinek van kérdése, véleménye a most tárgyalt módosító indítványokhoz. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazásra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványsort. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő a 4. módosító indítvány, Ángyán József indítványa, amely összefügg a 21., 85. és 107. számú indítványokkal. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Számomra meglehetősen érthetetlen, hogy azt a módosítást nem támogatják, ami arról szól, hogy a Nemzeti Földalapról és az állami tulajdonú termőföld vagyonkezelési szabályairól külön törvény rendelkezik. Milyen értelmes magyarázatot lehet ehhez fűzni, ami miatt ez nem támogatható, ha a jogosítványokat próbáljuk éppen megtartani?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem is annyira tartalmi oka volt, hanem az, hogy megjelenik külön rendelkezésként a törvényben későbbi fejezetben majdnem szóról szóra ez, hogy külön törvény szabályai szerint kell az NVK Zrt.-nek a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldeket hasznosítania. Meg is tudom keresni talán gyorsan a törvényjavaslatban. (Kis szünet.) Két helyen is megjelenik: a 36. § (2) bekezdésben és a 26. §-ban, amelyben majdnem ugyanez benne van, tehát emiatt nem támogatjuk. Úgy szól a 26. §, hogy: "Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az NVK Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.".
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Itt sorolja fel mindjárt az elején a törvény, hogy melyek azok a területek, amelyekről külön törvény rendelkezik. Tehát itt föl kéne sorolni érzésem szerint, hogy szerepeljen abban a listában, amelyik arról rendelkezik, hogy melyek azok a területek, amelyeket külön törvény szabályoz. Ezeket sorolja föl a), b), c) pontban, és ide tartozónak érzem én d) pontként a Nemzeti Földalapról szóló törvényt is.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Sajátos a helyzete ebből a szempontból a Földalap-törvénynek. A többi törvény egy teljesen különálló területet szabályoz. Itt az a helyzet, hogy a Földalapra vonatkozóan ez a törvény is tartalmaz bizonyos szabályokat, illetve megtartja a külön törvénynek azokat a szabályait, amelyek ezzel a törvénnyel összhangban alkalmazhatók. Tehát egy kicsit kilógna ebből a felsorolásból érzésünk szerint ez a beillesztés, viszont a 26. § tartalmilag ugyanezt eléri.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Az 5. módosító indítvány Ángyán Józsefé. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A módosító javaslathoz egy mondat magyarázatot szeretnék fűzni. Ha jelen formájában marad így a megfogalmazása, tehát az 1. § (4) bekezdése, akkor a későbbiekben kötött nemzetközi szerződések is fölülírhatják ezt a törvényt. Tehát ez pontosítja és azt mondja - mint ahogy a joggyakorlat ez -, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet a nemzetközi szerződésekben ezeket a szempontokat érvényesíteni, de természetesen a továbbiakban nem írhatják felül a nemzetközi szerződések ezt a magyar törvényt. Ha ez így marad és nem szerepel, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre vonatkozik ez a megjegyzés, akkor ha jön egy kedvező nemzetközi ajánlat, adott esetben a törvényi felhatalmazás alapján bárki köthet ettől eltérő megállapodást is. Én kifejezetten kedvezőtlennek gondolnám, ha ez így értelmezhető lesz. Ezt a kiskaput szeretném bezárni azzal, hogy világos legyen, hogy a továbbiakban nem köthető ezzel a törvénnyel ellentétes nemzetközi megállapodás. Ezt a törvény jelen formájában lehetővé teszi. Erre vonatkozik a módosító javaslat, pontosítja a szöveget.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs.) A kormány álláspontját kérdezem erről.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: De erre a fölvetésre, ami az indokoló részben hangzott el, nem reagált.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Az államközi szerződésekben - ez egy sajátos műfaj - nagyon gyakran szerepelnek különböző kölcsönös, általában ingatlanok rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodások nagykövetség, konzulátus, nagyon sok különböző célra. A gyakorlati munka során rengetegszer ütközünk ilyen típusú megállapodásokba, amelyek valójában nem igazán illeszthetők bele az állami vagyonnal való gazdálkodásnak egy ilyen szigorú és tulajdonképpen a belső jogszabályokhoz igazodó rendjébe. Emiatt gondolnánk azt, hogy szükséges kivenni. Nem biztos, hogy a jövőre vonatkozóan ez feltétlenül kell, mert éppen napirenden van például a Táncsics börtön visszaadása, hogy amerikai használatból visszakerüljön a magyar félhez, tehát nem biztos, hogy nem lehet olyan helyzet, amikor államközi szerződéssel valamilyen ingatlanügyet kell rendezni, és az nem tud e törvény szabályai szerint történni.
ELNÖK: Tartok tőle, hogy az indítványtevő nem azért aggódik, amikor valami csoda folytán visszakerül hozzánk ingatlan, hanem azért, hogy az ott rendelkező törvény szabályai hagynak egy kiskaput az államnak bármilyen helyzet önkényes lekezelésére, hogy azt mondja, hogy ez nemzetközi szerződéshez kapcsolódik és azt csinálok vele, amit akarok. Én tudom, hogy ez egy szituációra felvetett gondolat, amit most elmondtam, csak hát már láttunk karón varjút mind a két oldalon, és kénytelenek vagyunk ilyenekre is gondolni. Ezért eléggé helyénvalónak látom ezt a módosítást ez esetben. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen, szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, az egyharmadot viszont megkapta.
A 12. módosító indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Itt szintén a Nemzeti Földalap különállásáról vagy integrációjáról van szó. Továbbra is az a határozott álláspontunk, hogy integrálni kell ebbe az új szervezeti struktúrába, a tulajdonosi jogok gyakorlását ehhez az új, fölálló szervezethez kell rendelni, és megfelelő garanciákat lehet arra találni, hogy az eddigi működéshez hasonlóan ezt az egysége jellegét és a földbirtok-politikához való illeszkedését megtartsa. Mivel kivenné ez a módosító javaslat az egységes tulajdonosijog-gyakorlás alól a Földalapot, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Meg szeretném tudni, hogy hogyan képzelik el a földingatlan-nyilvántartást abban az esetben, amikor a Nemzeti Földalap után a tulajdonosi jogokat egy másik szerv, ez a létrejövő részvénytársaság gyakorolja. Csak azért kérdezem, mert az általános vitában is elhangzott, de nem emlékszem, hogy érdemi választ kaptunk volna rá, hogy mi fog történni. A földhivataloknál kezdeményezik az új tulajdonosra való átjegyzést, vagy mi lesz ennek a módja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Talán van is erre rendelkezés a törvényben. Valóban ahol a földhivatali ingatlan-nyilvántartás akár a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, akár az ÁPV Rt.-t, akár az NFA-t tünteti föl, itt egy határidőhöz kötötten kérelmeznie kell majd az új vagyonkezelő szervezetnek azt, hogy megtörténjen az átjegyzése és az új tulajdonosi joggyakorlónak a bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
ELNÖK: Akkor ez azt jelenti, hogy a jelenleg folyamatban lévő ügyeknél a tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosok - tételezzük fel, az NFA - által gyakorolt jogügyletek akkor meg fognak állni, tehát akár birtokhasznosítás és -értékesítés, akár a bérlés? Hiszen ő elvesztette innentől kezdve a tulajdonosi jogosultságot, a törvény hatálya folytán az új szervezet lesz a tulajdonos, de átjegyzés, ha jól értem, még messze nem fog bekövetkezni. Tehát hogyan fognak egy hivatalos okiratot - mondjuk egy bérleti szerződést vagy adásvételi szerződést - kiállítani egy ilyen tulajdoni lap esetén?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Reményeink szerint nem fog megállni az élet egy percre sem a törvény hatálybalépésével. Maga a törvény is éppen ezért ad egy féléves átmeneti periódust, amikor még az NFA nem szűnik meg, és nem szűnik meg a KVI és az ÁPV Rt. sem, továbbviszik a megkezdett ügyeiket és a korábban hatályos szabályok szerint be is fejezik azokat. Ezzel összehangoltan van megállapítva az a határidő, amikor a három szervezet megszűnik és helyükbe az új tulajdonosi joggyakorló belép. Ebben a pillanatban a megszűnő három szervezet jogai, kötelezettségei jogutódlással az új részvénytársaságra átszállnak, minden meglévő jogviszonyban a helyébe lép. Történt már hasonló összevonás, amikor a Földalap létrejött 2001-ben, akkor is a KVI-től kerültek át a termőföldek és az onnan átkerült földek esetében a meglévő szerződésekben a Földalap a KVI helyébe lépett; ugyanez fog most megtörténni.
Elismerem, hogy nagyon sok technikai probléma merülhet föl és nagyon sok gyakorlati megoldandó kérdés lesz ennek a három szervnek az összevonásával, de mint ahogy láttunk már ilyet és volt már hasonló összevonás, Földalap-kiválás, valószínűleg ezt is le lehet azok mintájára bonyolítani.
ELNÖK: Körülbelül hány ingatlan átvezetésére kerül sor? Mekkora ennek a nagyságrendje most?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem tudok számot mondani, nyilván ez nemcsak a Földalapnál levő ingatlanokat érinti, tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál is nagyon sok ingatlant jelent, úgyhogy nincs erre vonatkozóan információm.
ELNÖK: Nagyon sajnálom, hogy ön erre nem tud válaszolni. A meghívottak között természetesen az FVM részéről is itt kellene, hogy legyenek egy ilyen súlyú törvénynél, akiknek erre azonnal választ kellett volna adni. Ez szégyen egyébként, amikor a szakbizottság egy ilyen kérdéskört tárgyal. Tisztelve azt, hogy ön a Pénzügyminisztériumot képviseli és bizonyára más információs bázissal rendelkezik, de mi nem tekinthetünk el attól, hogy a bennünket érintő szakmai kérdéseket is - mivelhogy ez a dolgunk - megkérdezzük és így próbáljuk meg kialakítani a szavazás során az álláspontunkat. Tehát kellemetlen, hogy erre most egyelőre nem kaptunk választ. Kérném szépen a titkárságot, hogy ezt jelezze az FVM-nek, és a kérdésre legyenek szívesek választ adni a bizottságnak.
További kérdés, észrevétel? Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Lehet, hogy nem jól értettem. Elképzelhető-e az, hogy fél év alatt befejeznek most hirtelen olyan ügyeket, amiket az ÁPV Rt. '98 óta még nem fejezett be az NFA irányába? Ez egy abszolút idealista elképzelés. Ha addig megmarad az NFA meg a többi, akkor nagyon hosszú távon meglesz, 2015-ig, mert befejezetlen ügyek vannak. Tehát vagy félre van ön tájékoztatva, vagy ez nem jó, mert fél év alatt nem tud megszűnni, akkor szűnik meg, ha befejezi a folyamatban lévő ügyeket. Ez abszolút kizárt. Én úgy tudom, minket úgy tájékoztatott az államtitkár úr, hogy nem lesznek átvezetések. Annak idején mint kormánymegbízott tettem a dolgom és megpróbáltuk éjjel-nappali munkával ezt elvégezni, de két év alatt sem sikerült átvinni az ÁPV Rt.-től nagyon sokat az NFA-hoz, még mindig vannak olyan tulajdoni lapok, amelyeken az ÁPV Rt. szerepel mint vagyonkezelő. Viszont arról volt szó, hogy ezeket nem kell átvezetni, mert nem kell újra megcsinálni, ha egy új kezelőt vezetünk be. Akkor ön nem jól van tájékoztatva, mert bennünket az államtitkár úr úgy tájékoztatott, hogy nem kell átvezetést végrehajtani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Na persze ez is egy új formula, mert én nem tudom, hogy a civil életben megengedheti-e magának valaki, hogy ha a társasága átalakul, az átalakulást követően nem vezeti át az ingatlanokra a tulajdonváltást, a névváltoztatást. Ezt keményen megbüntetné ma a közigazgatás. Akkor itt most, ha jól értem, az állam ezt önmagára nézve nem tartja kötelezőnek és azt mondja, hogy: ja, de ha én alakítok új társaságot, akkor nekem nem kell átvezetni.
További kérdés, észrevétel van-e még? (Nincs.) A kormány képviselőjének adok szót ismét.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Megkerestem a vonatkozó rendelkezést a törvényjavaslatban, hogy pontosan tudjak válaszolni a kérdésekre.
Először is az ügyek befejezése vagy nem befejezése: ha egy pontos időpontot határoz meg a három jelenlegi szervezet megszűnésére a törvényjavaslat, az addigi működésükre irányadó az, hogy amely ügyekben még ők járnak el, ott még a rájuk vonatkozó korábbi szabályokat alkalmazzák, amit nem fejeznek be év végéig, azokban az ügyekben adott időpillanatban jogutódlás folytán be fog lépni az új szervezet. Így kell a befejezést érteni, tehát nincs olyan elvárás, hogy valamennyi most folyó, megkezdett ügyet le kell zárni. Azért kellett az átmeneti szabály, hogy amennyiben eljár még az NFA, a KVI és az ÁPV Rt., akkor ők még a korábbi szabályokat alkalmazzák.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre a törvényjavaslat 62. § vonatkozik. Az (1) bekezdése úgy szól, hogy ahol az ingatlan-nyilvántartás a KVI-t vagy az NFA-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az NVK Zrt.-t kell érteni. Tehát kezelné azt a törvény, hogy amíg nem történik meg az átvezetés, addig is az NFA és a KVI helyébe az NVK Zrt. lép.
A (2) bekezdés - amely az Igazságügyi Minisztériumnak az FVM-mel egyeztetett javasolt szövegét tartalmazza - rendelkezik arról, hogy 2009. december 31-ig kéne minden olyan ingatlannál kérelmezni az átvezetést, ahol valamilyen más korábbi kérelem miatt ez nem történik meg. Tehát így állna össze az átmeneti része ennek.
ELNÖK: Úgy látom, a kormány most annak a görög mondásnak a gyakorlati megvalósítására készül, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek, és ezt most törvénybe is foglalja. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk erről a módosító indítványról. Tudom, hogy eltértünk a módosító indítvány eredeti tartalmától, de mégis csak ez lakozott az indítvány mögött, e kérdéskör megtárgyalása, kifejtése. Tehát kérdezem, ki az, aki támogatja a 12. számú indítványt. (Szavazás.) Nem kapott többséget, egyharmadot viszont kapott.
A 16. indítvány Jakab Istváné. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Jakab Istváné a szó.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Részletesebb indoklást szeretnék kérni, habár ez elnök úr tiszte.
ELNÖK: Nem, bárki kérheti.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Azért szeretném megismerni az önök álláspontját, hogy mivel indokolják, mert ha jól tudom, valamennyiünk számára és a szocialista frakció agrárosai számára is fontos az, hogy a föld egy azonos rendszer keretében működjön, még akkor is, ha jelen pillanatban a honvédelem, a környezetvédelem és egyéb különböző szervezetek felügyelete alatt áll. Ha már önök azt mondják, hogy az NFA egy igazgatóságként működik, tessék mondani, miért nem lehet akkor az összes földet egy igazgatóság alá vonni? Miért kell még mindig, hogy ez a néhány "játszótér" megmaradjon?
Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Álláspontunk szerint a törvényjavaslat lényegében ugyanazt mondja, mint ami ebben a módosító javaslatban szerepel; a törvényjavaslat szerint minden állami tulajdonú termőföld az NFA körébe tartozna. A benyújtott szöveg az NFA-törvény most hatályos szövegének részbeni átvételével felsorolja azt, hogy a védelemre tervezett, korábban a kincstári vagyon részét képező, satöbbi termőföldek mind ide tartoznak. Az NFA-törvénynek ez a megkülönböztetése jelenleg azért volt indokolt, mert a védett és védelemre tervezett termőföldek nem az NFA-hoz, hanem a KVI-hez tartoztak. Mostantól, hogy nincs indoka a további megkülönböztetésnek, elegendő annyi véleményünk szerint, hogy minden termőföld a Földalapba tartozik, és ezt a Földalap-törvény módosítása körében ki is mondja a törvényjavaslat. Tehát tartalmilag nincsen vitánk a módosító indítvánnyal, csak egyszerűbbnek tartjuk azt a megfogalmazást, ami szerepel a javaslatunkban, hogy minden állami tulajdonú termőföld a Földalap része.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Akkor csak egy megjegyzésem van, és ezt kérdésként fogalmazom meg: mi a helyzet a nemzeti parkokkal?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Az új szabályozás értelmében a védett termőföldek is a Földalap körébe tartoznának, tehát ezzel bővülne lényegében a mostani köre a Földalapnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Így jegyzőkönyvben rögzítettük, ez volt a célunk.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 16. számú indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nem kapott többséget, egyharmadot viszont igen.
A 22. és a hozzá kapcsolódó 87., 104., 112., 124., 125., 131., 133., 139. és 143. számú indítványokhoz. A kormány álláspontját kérdezem erről, és kérnék szépen itt is egy kifejtést, hogy ez a sokirányú indítványsor lényegében milyen elemeket módosít és hogyan módosítja azokat.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Összefoglalóan azt lehet elmondani a módosító javaslatról, hogy a Földalap különállása vagy ennek a mostani státusznak a megtartása érdekében elhagyni javasolja a törvényjavaslatnak azon részeit, amelyek a Földalapot integrálnák ebbe az új rendszerbe. Tehát megtartaná a Földalapkezelő Szervezet különállását, az agrárminiszter és a Vagyongazdálkodási Tanács közös felügyelete alá helyezné, javasolja a Tanács tagjaira történő jelölési rend megváltoztatását: egy tag helyett két tagot jelölne az agrárminiszter, elhagyná az NFA-törvényre vonatkozó valamennyi törvénymódosítást, vagyis ahol az NFA-törvényben a Földalapkezelő Szervezet helyett az új szervezet jelenik meg, ezek elmaradnának a módosító indítvány értelmében, és az átmeneti rendelkezések közül is elhagyna minden olyan rendelkezést, ami arra vonatkozik, hogy az NFA integrációja érdekében milyen lépések és milyen átmeneti intézkedések szükségesek. Tehát lényegében megtartaná a mostani helyzetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem kérdésem van, hanem észrevételem. Ennek a módosítójavaslat-csomagnak az lenne a lényege, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács alá rendeli a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-t és a Nemzeti Földalapot külön szervezeti egységként, és ezért került bele az agrárpolitikáért felelős miniszter, satöbbi, satöbbi. Ez egy erősebb változat, a másik módosító indítványunk meg egy kompromisszumos változat, amihez a 3. ajánlási ponthoz rendelt általunk javasolt szabályok tartoznának. Ennyit szerettem volna még elmondani.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk erről. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 29. pontban Ángyán József indítványa szerepel. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Először is szeretném megtudni, hogy miért kell duplájára emelni azt az egyéni hatáskörben nyújtott jogosítványt, ami a majdani zrt.-vezérigazgatónak szól. Se inflációt, se egyebet én nem látok, ami miatt föl kellene a duplájára emelni.
Ami szintén kérdésként merül föl: itt arról van szó, hogy a zrt. vezérigazgatója 500 millió forintig bárki megkérdezése nélkül megköthet ilyen ügyleteket. Föltehető a kérdés - mert ez nem derül ki ebből a törvényi helyből -, hogy hányszor teheti ezt meg, percenként is aláírhat-e és egy adott érdekeltség felé hányszor teheti meg. Tehát könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy a vezérigazgató egy óra alatt 10 milliárd forintot saját hatáskörben lépésenként 500 milliós falatokban egy adott érdekeltségnek átad. Milyen jogi garanciák vannak arra, hogy ez ne történhessen meg?
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e még ehhez? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Úgy gondolom, hogy jogi vagy törvényi garanciákat nagyon nehéz mindenre kiterjedően adni. Tehát a vagyonnal való gazdálkodásnak, így az állami vagyonnal való gazdálkodásnak is a jogszerűsége csak részben múlik a törvény szabályain és nagyon nagy részben azon, hogy azt kik és hogyan gyakorolják; merthogy minden szabállyal lehet élni és visszaélni is, mint tudjuk. Jogi garanciák azért vannak a törvényben, mert az ellenőrzésnek, a beszámoltathatóságnak a garanciái, az ellenőrzőbizottság tevékenysége, az Állami Számvevőszék jogosultságai bizonyos garanciákat teremtenek arra, hogy vizsgálható és elszámoltatható legyen ennek a társaságnak a menedzsmentje.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy ezeknek a vizsgálatoknak is kell, hogy törvényi alapja legyen. Tehát mire fog hivatkozni az ÁSZ? Semmire nem tud hivatkozni, ha percenként köt a zrt. vezérigazgatója ilyen típusú, 500 milliós megállapodásokat. Ráadásul a helyzet az sajnálatos módon, hogy a zrt.-vezérigazgató kinevezése, megbízása a kormányfő hatáskörébe tartozik, a kormányfőnek tartozik elszámolni és a parlamenthez sincs semmiféle köze, legfeljebb közvetetten. Tehát nincs jogi alapja a számonkérésnek arra a problémára vonatkozóan, amiről beszéltem, ráadásul ilyen nagy lépésekben, nagy falatokban megteheti ezt gyorsított ütemben. Szóval a törvénykezésnek valószínűleg arra kell törekednie, hogy az ilyen lehetőségeket törvényi alapon kizárja, hogy aztán a számonkérés is a törvényre hivatkozva történhessen meg. Kovács Árpád nem tud mire hivatkozni ebben az adott esetben, amit éppen elmondtam, mert jogszerű lesz, a törvény alapján jogosan járt el, legfeljebb etikátlan. Ezt sokszor megállapítottuk már. Tehát a törvényhozásnak arra kell törekednie, hogy a jog eszközeivel próbálja a helyes magatartásra ösztönözni a szereplőit ennek az egész menetnek. Ezért aggályosnak gondolom és nem nyugtat meg az az érvelés, amit ön itt elmondott, bár ezt a logikát is megértem. Azt kérem, hogy ezt valamilyen módon orvosoljuk a törvényen belül, és jó lenne a jogi garanciáit megteremteni ennek az eljárásnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre kért szót. Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ami minket leginkább érdekel, az azt hiszem, a termőföld. Mivel a termőföld értékesítésével kapcsolatban évente el kell készíteni egy tervet, illetve a termőföld-értékesítési szabályzatot és itt a miniszternek egyetértési joga van, azt gondolom, nem fordulhat elő, hogy ilyen vezérigazgatói intézkedésekkel 500 millió forintonként percek alatt eladják a termőföldet, ami a Nemzeti Vagyonkezelő, illetve az NFA tulajdonában van.
ELNÖK: Igen. Már csak az a kérdés, hogy miért nem fordulhat elő, amikor itt egy törvényi felhatalmazást akar most éppen a kormányzati többség adni neki. Tehát ez az egyetlenegy kérdés.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Van egy másik szabály.
ELNÖK: Nem látunk egyelőre másik szabályt, ami ezt megtiltaná. Tehát itt vagyongazdálkodásról van szó, és ez egyértelműen leírja. Mi most nem látjuk azt, hogy a termőföldre ez tiltó hatású lenne.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja Ángyán József 29. számú indítványát? (Szavazás.) Nem kapott többséget, egyharmadot viszont igen.
A 37. indítvány Ángyán Józsefé. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Halmozódnak a problémáim. Az előbb is belekaptam egy kicsit ebbe, hogy ki nevezi ki a szereplőket. Most az jön, hogy milyen határidővel. Én készséggel elfogadom, hogy meg lehet tenni egy ilyen felhatalmazást, de nem túl elegáns, hogy a megbízó vagy a megbízást kiadó a saját megbízatásán túlterjeszkedik és hat évre bízza meg, tudniillik a miniszterelnök az, aki a szereplőket ezzel megbízza. A miniszterelnök mandátuma legfeljebb négy évre szól minden kormány esetén, és itt egy kormányzati szervről van szó. Nem egy közigazgatási pozíció létrehozásáról van szó, ami áthúzódhat kormányzati ciklusokon, hanem egy saját szervezetet, egy tanácsot hoz létre a kormány, ami az állami vagyont kezeli, és a tanács tagjait a megbízó a saját megbízatásán messze túlnyúlva megbízhatja. Függetlenül attól, hogy melyik kormánynak milyen kilátásai vannak elvileg kifogásolható, hogy a megbízó, akinek beszámolni tartozik a megbízott, adott esetben már nincs is ott. Tehát alapjáraton a jogrendnek az felel meg, hogy ki-ki olyan hosszú megbízást tud csak adni, amilyen hosszú időszakra az ő megbízási jogosítványa szól. Erről szól ez a javaslat, ami azt mondja, hogy saját megbízatása lejártáig terjedő időtartamra és ne hat évre bízza meg ennek a testületnek a tagjait. Ezzel kapcsolatban szeretném a jogi álláspontját is megismerni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előző pontban tárgyaltak aggályát ez aláhúzza, tehát még veszélyesebbé teszi ezt az 500 milliós egységet, amiről az előbb beszéltünk, mert még erkölcsi természetű vagy etikai vonzata sincs ebben az esetben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Több olyan jogszabályt ismerünk, ahol különböző pozíciókra akár hatéves mandátumot is biztosít a törvény. Igazság szerint ez egy stabilitást szolgáló rendelkezés. Megjegyzésként fűzöm csak hozzá, hogy egy másik kormány esetén - mivel miniszterelnöki hatáskör a kinevezés és a felmentés - elképzelhető, hogy megadható lesz a felmentése egy új összetételű kormány esetén a tanács tagjainak vagy elnökének.
ELNÖK: Igen, kisebb összeg ellenében. Merthogy itt határozott idejű szerződésről van szó; aközben fölmenteni valakit néhány 20-30 milliónkba szokott úgy általában kerülni, ahogy már megtapasztaltuk. Csak úgy megjegyzem.
Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Én változatlanul azt állítom, hogy ez jogilag aggályos, hogy a kinevező mandátuma rövidebb időre szól, mint akit kinevezett.
Másrészt nem feltételezve semmiféle hátsó szándékot, de ez a hat év alkalmas arra, hogy három ciklusra rögzíthető legyen a dolog: ha a ciklus vége felé valaki kinevez egy ilyen tanácsot, annak a mandátuma elvileg a harmadik ciklusban jár le ezt követően, tehát a teljes négyéves ciklus és a következő ciklus. Itt felmerül az a kérdés, amit elnök úr is felvetett. Valóban, ha új kormány van, megteheti, hogy megváltoztatja a játékszabályokat, de valóban fölmerül - talán nem is annyira jogalap nélkül - az a feltételezés, hogy ebben az esetben egy komoly, súlyos terhet jelent az adott szervezetnek, hogy a hátralévő időszakra ezeket a végkielégítéseket kifizesse; nem jelentéktelen összegek ezek ebben az esetben. Tehát jogilag nem igazán érzem ennek szükségességét, szakmailag is érthetetlen. Ha az anyagi feltételeket nézem, akkor talán magyarázatot találok rá, egyébiránt más magyarázatot én erre a hatéves megbízatásra nem tudok sajnos találni. Mondják meg, hogy mi az, ami ezt indokolja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Egy észrevételem van. Lehet azon vitatkozni, hogy négy év vagy hat év, de van ennek egy másik aspektusa is, ami ennek kapcsán nem jött elő. Nem gondolja-e a bizottság - gondolhatná ezt is -, hogy magának a kinevezőnek a kezét is megkötheti, mert aki kinevezte, lehet, hogy az kerül majd abba a helyzetbe, hogy a hat év lejárta előtt kell a szükséges személyi módosítást eszközölni? Tehát ez azért eléggé kétélű, mert nyilván a kinevezést követően nem megfelelő munkateljesítmény vagy bármi más egyéb ügy miatt sor kerülhet a felmentésre. Ilyen alapon megint csak nem lehet, hogy ilyen feladat ellátására egyéves vagy nem tudom, hány éves kinevezések történjenek, mert talán egy évenként mindig fogjuk értékelni, hogy a tanács tagjai hogyan végzik a tevékenységüket. Tehát nyilván sokféle anomália fölmerülhet, többek között szerintem ez is, amit én mondtam. Abban biztos vagyok, hogy - mint számos más területen - ha a kinevező személye megváltozik és annak az akarata is más lesz, akkor a törvény nem szab gátat annak, hogy ő a gazdaságpolitikájának az érvényesítése érdekében lépni tudjon.
ELNÖK: A kormány képviselője szeretne-e reflektálni ezekre a felvetésekre?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nincs egyéb hozzáfűznivalóm.
ELNÖK: Nincs további észrevétele. Szavazásra kerül sor a 37. indítványáról, amely Ángyán József indítványa. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 38. indítvány Herbály Imre és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány, a következő megjegyzéssel. Ez két részből áll: az egyik a tanács tagjaira történő jelölés rendjének megváltoztatása, a másik az elnöknek jelölt személy mezőgazdasági bizottság általi meghallgatását iktatná be. Utóbbival egyetértünk, erre ismereteim szerint másik módosító fog készülni.
ELNÖK: Ez már csak azért is érdekes, mert tényleg egy három lábból álló széket próbálnak itt összefaragni most a kormányoldali képviselők, aminek az egyik lába mintha mindig háttérbe kerülne. Mi a mezőgazdaságért aggódunk, és nem látjuk, hogy miért nem lehetne arányos - legalább két-két jelölt, de ez is még aránytalan a vagyon nagyságát nézve - tanácsi képviseletet biztosítani a mezőgazdaság részére. Számunkra ez egyelőre elfogadhatatlan.
További hozzászóló van-e? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ezt a gondolatsort szeretném folytatni. Ez a költségvetésért vagy a fiskális politikáért felelős pénzügyminiszternek abszolút többséget biztosít ebben a tanácsban, még csak a gazdasági miniszterrel sem kell egyetértenie; adott esetben négy-háromra az őáltala kinevezett emberek eldönthetnek bizonyos kérdéseket. Előállhat - mert volt már ilyen helyzet Magyarországon -, hogy olyan pénzügyi helyzetbe kerül az ország, hogy ezt a fiskális szempontok fogják eldönteni, és adott esetben a legnagyobb vagyonelem, ami most ehhez a szervezethez kerül, ha kerül, az épp a termőföld értéke. Egyedileg biztos, hogy ez a legnagyobb tétel. Nem tudom, erről tudna-e mondani valamit, hogy mekkora az a vagyontömeg, ami most átkerült ebbe a szervezetbe, de én úgy gondolom, a termőföld értéke a legnagyobb tétel ebben az erdőkkel és mindennel együtt. Tehát a törvény nem kódolhatja azt az esetet, hogy egy egészen más szempont érvényesüljön a tanácsban, egy fiskális, egy költségvetési, egy deficitfinanszírozó szemlélet a szakmai szempontokkal szemben. Hiszen azt mondtuk, hogy a föld egy különleges jószág, és ott szakmai szempontok szerint másképp kell eljárni, mint más vagyontárgyaknál. Azt minimum meg kéne adni, hogy legalább a földművelési és a gazdasági miniszter, ha egymással egyetértenek, hogy gazdasági és földművelésügyi szakmai szempontból, vidékfejlesztési szempontból nem szabad a földhöz így hozzányúlni, akkor ellensúlyt tudjanak tenni a pénzügyminiszterrel szemben - bocsánat, ön onnan van, de mégis csak ezt kell mondanom -, hogy ne ez a fiskális szemlélet érvényesüljön az állami vagyon elkótyavetyélésével.
Tehát ez a logikája annak a javaslatnak, amit Herbály képviselő úr tett, és nem véletlen, nem a számokkal való játék ez, hanem nagyon komoly konzekvenciái lehetnek a későbbiekben, amikor ez a tanács minden felhatalmazással rendelkezik, hogy döntsön ilyen ügyekről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tartalmi részét a másik módosító indítványunk úgy gondolom, kellőképpen rendezi. Mégpedig az, hogy a földművelésügyi miniszternek egyetértési jogot, kvázi vétójogot biztosít az értékesítés során a törvény. Ez a módosító indítványunk inkább azt az arányosságot akarta kifejezni, amit az állami vagyonon belül a termőföld mint vagyontömeg képvisel. Ez egy kicsit túlbiztosításnak tűnik, mi elvi jelentőségűnek szántuk ezt a módosító indítványunkat.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Parancsolj, Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Az általunk tett javaslat mellett érvelve azt szeretném hangsúlyozni, hogy a vagyonelem nagysága indokolja ezt a fajta megosztást, miközben természetesen látjuk mi is, hogy a javaslatokat megteszik és a miniszterelnök érvényesíti a kinevezést. Én nem hiszem, hogy nagy gond lenne ebből magának a tanácsnak a felállásakor sem, és miközben politikai szempontokat nem borít fel ez a javaslat ebben a formációban, ahogy ezt mi tettük, a szakmai szempontok erősítésére viszont ma is szükség van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs.) A kormány képviselője akar-e reflektálni az elhangzottakra?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): A szakmai érveket én megértem, elfogadom, szakértői szinten nem is tudok ehhez többet hozzátenni. Gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy ez egy alku kérdése is; tudomásom szerint az érdekeltek között ez még egyeztetés alatt van. Egyelőre az előterjesztő álláspontja: nem.
ELNÖK: Szavazásra kerül sor a 38. indítványról, Herbály Imre és képviselőtársai indítványáról. Aki támogatja, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 69. indítvány Herényi Károly indítványa, amely összefügg 86., 130., 132. és 138. indítvánnyal. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 111. pontban Herényi Károly, valamint Font Sándor hasonló indítványt nyújtott be. (Közbekérdezés: Nem együtt?) Nem tudok róla. Az előző indítvány is egyébként az NFA önállóságára tett indítványa Herényi Károlynak. A 111-esről van tehát szó. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt a vitát azt hiszem, lefolytattuk már néhányszor, hiszen ez is az NFA önállóságáról szól. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 127. indítványra térünk rá, Katona Kálmán indítványára. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen ehhez.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Szükségtelennek érezzük ezt a rendelkezést. Folyamatban van egyébként a vízi közművekre vonatkozó törvényi szabályozás újrakodifikálása. Nincs szándék arra, hogy a törvény elfogadásáig ebben a rendszerben valamilyen változás történjen, mert anélkül is, hogy ez bekerülne a törvénybe, az lesz a menete, hogy amint megszületik az új jogszabály, ami a vízi közművagyonra vonatkozik, azt követően lehet ennek a tulajdonjogi kihatásait megoldani.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 127. számú indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 137. indítványra térünk rá, Suchman Tamás és Csiha Judit indítványára. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ez érthető. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség.
A 144. indítványra térünk rá, Varga Mihály indítványára. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Itt a napi közhírekről szóló polémia nyilvánvalóan ismert; a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek teljesen más az elképzelése, most már láthatóan mély különbség van az állami vagyongazdálkodás tekintetében. Mi változatlanul azt mondjuk, hogy nagyon komoly állami vagyon van, ami kizárólagosan állami kézben töltheti be azt a fontos funkcióját, amit valaha adtunk. A módosító indítvány is ezt a kérdéskört taglalja, a privatizációs listát módosítja. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazunk a 144. indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott többséget, egyharmadot viszont igen.
A 153. indítvány Katona Kálmán és Godó Lajos indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Itt megtört a kormány szíve, vagy Godó Lajosnak voltak jó érvei ezek szerint, hogy a Tisza-víz Kft. miért maradjon.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy a levezetéshez tartoznak-e a megjegyzések, vagy hozzászólásnak kell minősíteni.
ELNÖK: Az ülés vezetője vezeti az ülést. Remélem, kielégítő volt a válasz.
HERBÁLY IMRE (MSZP): A válasz kielégítő volt, de nem ezt kérdeztem. Azt kérdeztem, hogy a megjegyzések az ülésvezetéshez tartoznak-e, vagy hozzászólások, mert én annak minősítem. Úgyhogy kérem az elnök urat, hogy tartózkodjon a hozzászólástól és az ülés vezetésére koncentráljon.
ELNÖK: Minden erőmmel ezen vagyok. Kérdés, észrevétel a 153. számú indítványhoz van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú igen.
Ángyán József és Varga Mihály képviselőtársaink indítványa következik 154. számon. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen ehhez.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Általánosságban tudom elmondani azt, ami a mellékletben található céglistához kapcsolódóan akár már a sajtóban is olvasható volt: nem az a funkciója annak a listának, hogy ami erre nem került föl, az feltétlenül rövid távon, belátható időn belül értékesítésre kerüljön. Különbözik abban ez a törvény a mostani privatizációs törvénytől, hogy a jelenleg hatályos törvény azt mondja, hogy ami benne van a mellékletben, azt tartósan állami tulajdonban kell tartani, viszont a többire, ami nincs benne ebben a listában, azt mondja a most hatályos törvény, hogy el kell adni. Ilyet ez a törvény nem mond, tehát ami nem kerül föl a tartósan állami tulajdonban tartandó cégeket tartalmazó listára, az nem jelenti azt, hogy ezek kivétel nélkül és rövid távon eladásra kerülnek. Igazság szerint a szűkített listának és a minél szűkebb listának annyi az indoka, hogy tényleg csak annál, amiről most is látható, hogy nagy valószínűség szerint hosszú távon állami tulajdonban fog maradni, ha netalán-tán valamilyen céggel kapcsolatban koncepcióváltás történik, akkor ne kelljen mindig hozzányúlni és mindig az Országgyűléshez menni a melléklet módosításával.
ELNÖK: Értem. Csak akkor azt nem értem, hogy a kiírt listára miért kerültek rá olyanok, akiknél megint megjegyzik a 100 százalékot. Tehát azt miért tették oda, ha az a logika működik, hogy aki nincs rajta, az nem biztos, hogy eladásra fog kerülni?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Mert az biztos, hogy nem fog eladásra kerülni.
ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szóval ez azt jelenti, hogy ami a táblázatban van, az biztos, hogy nem fog eladásra kerülni, ami pedig nincs ott, az meg nem biztos.
ELNÖK: Tartok tőle, hogy az indítványtevők is ezt érzékelték, azért akarták megerősíteni. Kérdés, észrevétel van-e a továbbiakban? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Azt hiszem, ennél érzékenyebb kérdés nem sok van az állami vagyon területén. Szavazásra kerül sor a 154. indítványról, Ángyán József és Varga Mihály indítványáról. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Egyhangú igen.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Találtam egy olyat, amiről szavaznunk kéne: 149-esről visszamenőleg. Ezt már többen is javasoltuk a bizottságból, ez a Szerencsejáték Zrt.-vel kapcsolatos, és erről nem volt még eddig szó.
ELNÖK: Igen, megtehetjük.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szavazzunk róla, mert jó, ha a bizottság álláspontját is rögzítjük. Köszönöm.
ELNÖK: A 149. indítvány ugyanebben a témakörben a Szerencsejáték Zrt.-ről szeretné továbbra is kimondani, hogy 100 százalékos állami tulajdonban marad. Ez az indítvány lényege. Több képviselőtársam neve is szerepel a benyújtók névsorában. A kormány álláspontját kérdezem erről.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A 149. módosító indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag mi is támogatjuk. Ez már lassan nagykoalíció.
A 155. indítványra térünk most rá, Ángyán József indítványára, amely a Concordia Közraktár Zrt.-ről szól. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a 155. indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Rátérünk a 156-osra - de már nagyjából tudjuk a választ -, amely ugyancsak a Concordiáról szól, csak tévesen lett a részvénytársaság megjelölve.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Visszavonjuk.
ELNÖK: Visszavonták az indítványtevők mindahányan. Ez esetben nem kell a bizottságunknak dönteni róla.
A 157. Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja ezt a pici részt sem. Kérdés, észrevétel?
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Indoklást kérnék.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Annyit tudok csak elmondani, amit a Tokaj Kereskedőház kapcsán is: kimondottan a Balatoni Halászati Zrt.-vel kapcsolatban nem, csak általánosságban tudom megismételni azt, hogy nem cél a lista bővítése ugyanolyan szintre, ami például most a privatizációs törvényben van. Tehát nem kizárt, hogy még fölkerüljön rá, elképzelhető, hogy a kormány támogatni fog ilyen módosító indítványokat, de csak egyenként megvizsgálva a cégeket, és ebbe a körbe most a Balatoni Halászati Zrt. nem fér bele.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja a 157. indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. Hát próbálunk mi segíteni a szocialista képviselőkön, de nem mindig sikerül. (Derültség.)
A 158. Herbály Imre és képviselőtársai indítványa. Ez az ATEV, ugyanaz a kérdéskör. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő álláspontja egyelőre nem. Azt a megjegyzést kell hozzáfűznöm, hogy ebben az egy pontban nem kaptam határozott mandátumot, ismereteim szerint ez egyeztetés alatt van. Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Itt is az rt., nyrt., zrt. problémát majd azért küszöböljék ki az indítványtevők. Tehát jelenlegi formájában nem támogatja a kormány képviselője az indítványt. Kérdés, észrevétel a továbbiakban? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú igen. Majd ki kell küszöbölni az elírási hibát.
A 165. módosító indítvány Csontos János és Magyar Bálint indítványa. A kormány álláspontja?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott.
Kérdezem az előterjesztő képviselőket, hogy van-e olyan módosító indítvány, amiről nem döntöttünk, de kellene, a témakörünkbe tartozik vagy most még szeretnének róla tárgyalni. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor nem zárva le a napirendi pontot, Tömör László úrnak fogom megadni a szót. Megköszönve, hogy közben megérkezett, egy olyan kérdés merült föl az egyik módosító indítvány kapcsán, hogy körülbelül mekkora ingatlan-darabszámról szól az összevonás, amikor a földhivataloknak átjegyzéseket kell majd tenni. Van, ahol az NFA vagy még a KVI - mert még át sem jegyezték -, most pedig majd az új részvénytársaság lesz a jogtulajdonos. Tehát mekkora ez a nagyság?
TÖMÖR LÁSZLÓ (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kérdés az egész vagyoni körre vonatkozik, de én nyilvánvalóan csak az NFA-val kapcsolatban tudok válaszolni, legfeljebb a pénzügyminisztériumi kollegával együtt valamiféle becslést tudnánk adni. Az NFA-nál ez több százezer darab ingatlant érint, aminek a bejegyzését, a vásárlást és értékesítést meg kellett tenni, mert különben az NFA nem járhatott volna el a magyar állam képviseletében. Ez azt jelenti, hogy az NFA vagyoni körét a Nemzeti Földalapról szóló törvény szélesebb körben határozta meg, mint ahogy annak idején az alakuló szervezet a jogelődöktől, az ÁPV Rt.-től és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvette, illetve nem tudta átvenni a szervezetektől, amíg ennek nem tudtak eleget tenni. Ezért tehát minden egyes földrészletre vonatkozóan az NFA-nak be kellett jegyeztetnie magát külön-külön és egyedi kérelemmel, tehát ez mind-mind egyedi eljárást jelentett a földhivatalok esetében. Annak idején az előkészítések során erről volt szó, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása talán segíthetné, gyorsíthatná ezt a folyamatot, mert a jelenlegi szabályok szerint most is ugyanígy egyedi kérelmekre indul el. Ezeket persze lehet tömegesen kezelni, de akkor meg kell tenni ennek a leválogatását. Tehát erre lehet technikákat kidolgozni, de maga az eljárás a jelenleg hatályos jog keretei között így folyhat le. Az NFA esetében több százezres, sőt talán nem túlzás, ahogy a kollegára ránézek, hogy milliós darabszámról beszélhetünk a jogelődöktől átvett földek esetében; HM-es területek, satöbbi.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Herbály Imre alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szeretném kérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől és Tömör úrtól is, hogy látnak-e arra még lehetőséget, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvénynek azt a passzusát, amelynek alapján a tömeges bejegyzést meg lehetne oldani, a záró rendelkezések közé bevehessük. Ugyanis a törvény rendelkezik arról, hogy az ÁPV Rt., a Földalap és a Kincstár tulajdonában lévő vagyontárgyak tekintetében a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-t kell érteni tulajdonosként. Tehát arról szeretnék tájékozódni, hogy meg lehet-e még oldani azt, hogy ez az elhúzódó bejegyzés egy gyorsított bejegyzéssé változzék.
TÖMÖR LÁSZLÓ (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet): A kérdés elsősorban a szaktárcára, tehát az FVM-re tartozna, mert annak idején, amikor az NFA nekifutott ennek a kérdésnek, volt egy ilyen módosító indítvány, és azt a tárca nem támogatta. Talán Herbály alelnök úr emlékszik rá, hogy próbálkoztunk ezzel. Itt az a probléma, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyik alappillére az, hogy kérelemre indul az eljárás a földhivataloknál, és ha meg is történik a törvény módosítása, akkor jön a következő kérdés, hogy a sorrendiség mi legyen. Amilyen sorrendben kerülnek a széljegyek a tulajdoni lapokra, ez azt is előzné? Tehát itt sok olyan szakmai kérdés vetődik föl, amit talán a tárca bevonásával, ha vannak még lezáratlan kérdések, a módosítóknál célszerű lenne kezelni, több mindenen is végig kell menni.
Még egy mondat. Ha az NFA gyakorlatát vesszük most, hogy tömeges értékesítés van, az adásvételi szerződés aláírása előtt el kell jutni odáig, hogy az új szervezet, tehát a jogutód szervezet szerepeljen a tulajdoni lapon ahhoz, hogy mint eladó jogosan képviselje a magyar államot, illetve a földhivatal bejegyezze a tulajdoni lapon a tulajdonosváltást.
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt a megerősítést. Így mondom, mert Tömör úr akkor nem vette észre az egyik módosító indítvány polémiájánál, hogy ugyanezt a helyzetet feszegettem, hogy vajon az ügyleteket megállítja-e az, ha az újonnan megalakult szervezet új tulajdonosként nincs bejegyezve, és közben itt folyó ügyletek vannak: akár szerződés, akár földeladás és minden egyéb, amiről tudunk és még mennyi minden, amiről nem tudunk. Tehát ugyanezt az aggályt vetettem föl, hogy akkor hogyan jár el az állam nevében az új tulajdonos. Én nagyon örülök, hogy Tömör úrnak volt ideje közben megérkezni és ezt elmondani, mert a kormányt képviselő pénzügyminisztériumi kollegától ezekre a szakkérdésekre nem tudtunk választ kapni. Ha jól értem, a közös aggályunk - most már merem így megfogalmazni - azért megmaradt ez után a szakmai felvetés után, hogy ebben nem ártana valamit tenni, különös tekintettel a kormányoldali lehetőségekre, akár az ingatlanbejegyzésekkel kapcsolatosan, hogy még utána tudjunk nyúlni egy bizottsági vagy egy főbizottsági kapcsolódással és ezt esetleg tudjuk rendezni. Tartok tőle, hogy nagyon megnehezítjük a saját életünket, azt értve ez alatt, hogy az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosításával és jogi konstrukciójával kapcsolatosan az új rt. hogyan fog majd eljárni ezekben az ügyekben.
További kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Egyetlen kérdésem lenne csupán, ami az előbbi témával összefügg. A tulajdoni bejegyzések szerint körülbelül hány vagyonkezelője van még az állami vagyonnak? Tudjuk ezt egyáltalán? Van-e erről valami információ?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): A kincstári vagyont illetően, tehát ami a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik jelenleg, tipikusnak az mondható, hogy a központi költségvetési szervek végzik, tehát mindegyik a saját használatában lévő feladataihoz szükséges vagyontárgyak vagyonkezelését. Ezek száma 800 körül van. Ezenkívül a KVI adhat úgynevezett egyéb vagyonkezelőknek is, mint ahogy ad is; ezek lehetnek akár állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, kht.-k, akár egyéb magánszemélyek, magáncégek. Ezekre vonatkozóan pontos számot mondani nem tudok, ezek minden esetben szerződés alapján zajló vagyonkezelési tevékenységet jelentenek. Ezekben a szerződésekben automatikusan fog a KVI helyére lépni az NVK Zrt., tehát ezeket nem fogja tartalmában érinteni a törvény.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Lezárom az 1. napirendi pontot, köszönöm szépen a tájékoztatást a kormány képviselőinek.
A 2. napirendi pont az egyebek. Kérdezem, hogy van-e közérdekű bejelentése bárkinek. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A szerdai napon ülésezik újra a bizottság.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 26 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa