MB-22/2007.
(MB-39/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. szeptember 5-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) - általános vita *
Dr. Turcsán Katalin szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám) - általános vita *
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Válaszadás *
Szavazás *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Az intervenciós gabonakészletek zárolásáról szóló határozati javaslat (H/3518. szám) (Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa) *
Font Sándor előterjesztése *
Dr. Pásztor Tamás véleménye *
Kérdések, vélemények *
Szavazás *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám) (módosító javaslatok megvitatása) *
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám) (módosító javaslatok megvitatása) *
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3162. szám) (módosító javaslatok megvitatása) *
Napirendi javaslat:(Általános vita)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Az intervenciós gabonakészletek zárolásáról szóló határozati javaslat (H/3518. szám)
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Zatykó János (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Csontos János (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Nagy Olga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Buzás Istvánné Hartyányi Marietta (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Garács János (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Szeretettel köszöntöm a mezőgazdasági bizottság őszi első ülésén résztvevő bizottsági tagjainkat. Köszöntöm a munkánkat segítő köztisztviselőket, köszöntöm a munkánkat figyelemmel kísérőket és köszöntöm mindazokat, akik a kormány részéről az egyes napirendi pontokhoz már megérkeztek.
A napirend írásban kiküldött tervezetét képviselőtársaim megkapták. Kérdezem, hogy a tervezethez vagy esetlegesen a sorrendiséggel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. Akkor kérdezem a bizottságot, ki az, aki egyetért azzal, hogy a napirendi javaslat szerint folytassuk a mai ülésünket. (Szavazás.) Egyhangú. A szavazás alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) - általános vita
Rátérünk az 1. napirendi pontra, a kisajátításról szóló T/3328. számú törvénytervezetre. A napirendi ponthoz a kormány részéről Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes és Tóth Ágnes fogalmazó érkeztek. Köszöntöm őket és átadom nekik a szót a napirendi pont előterjesztésére. Tessék parancsolni!
Dr. Turcsán Katalin szóbeli kiegészítése
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelen törvényjavaslat benyújtásának egyik oka az, hogy a kisajátítási eljárást és a kisajátítási célokat, feltételeket egy meglehetősen régi jogszabály, egy 1976. évi törvényerejű rendelet tartalmazza.
Azonban van egy másik konkrét előzménye is: két alkotmánybírósági határozat kötelezte arra a jogalkotót, hogy a kisajátítási eljárást, különösen a kisajátítási feltételeket és esetköröket részletesen szabályozza. Ennek az az oka, hogy az alkotmány 13. §-a a tulajdonvédelem elvéből kiindulva azt a követelményt állítja a jogalkotás elé, hogy a kisajátítás mint a tulajdonnak közhatalmi eszközökkel való elvonása csak kivételes eset legyen, közérdekből történjen, amikor a közérdek másképp nem érvényesíthető, de a leglényegesebb az, hogy a tulajdonelvonás teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett valósulhasson meg.
A kisajátítási törvényerejű rendelet jóllehet többször módosult, és az ágazati törvények is - például az autópálya-törvény, vízgazdálkodási törvény, műemlékvédelmi törvény és egyéb törvények - tartalmaznak kisajátítási feltételeket és esetköröket, azonban mégis egy egységes, új kisajátítási törvény hivatott arra, hogy az alkotmánybírósági követelményeknek megfelelően részletesen szabályozza azokat a célokat és a célokon belül is azokat a körülményeket, amelyek esetén kisajátítás alkalmazható.
A törvényjavaslat konstrukciója változatlan a hatályos szabályozáshoz képest abban, hogy ha fenn is áll ez a kisajátítási cél és azok a külön körülmények, amik a kisajátítást indokolhatják, először adásvétel útján kell az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megkísérelni, és ha az adásvétel meghiúsultnak tekintendő - melynek esetét a törvény részletesen leírja -, akkor kerülhet sor kisajátításra.
Változatlan a hatályos szabályozáshoz képest abban a törvényjavaslat, hogy egy közigazgatási eljárás rendeli el a kisajátítást és dönt a kártalanításban is, csak a kormányzati szervezeti igazgatásrend változását követve mindössze annyi változás történik, hogy a regionális közigazgatási hivatal az, aki eljár.
A másik alkotmánybírósági határozat nem kifejezetten a kisajátítási törvényerejű rendelettel kapcsolatos, hanem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben tartotta az Alkotmánybíróság jogellenesnek az útlejegyzésekkel kapcsolatos eljárást, nevezetesen azért, mert pontosan nem mondta meg azokat a körülményeket, amikor út lejegyzése céljából kisajátítási eljárás indítható.
A törvényjavaslat sajátossága, hogy a bírósági joggyakorlatban és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának leglényegesebb állásfoglalásait is beépíti a törvénybe, továbbá beépíti az eddig alacsonyabb szinten a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat is.
Említettem már, hogy más törvények is szóltak kisajátításról, említették és részletezték a kisajátítási jogcímeket és eseteket. Ez a törvény azonban felvállalja azt, hogy a külön törvényekből ezeket hatályon kívül helyezi és ebbe a törvénybe gyűjti össze ezeket a szabályokat. Egyébként az új polgári törvénykönyv is röviden szólni fog a kisajátításról és azt is rögzíteni fogja, hogy csak kivételesen, közérdekből, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett valósul meg.
Említést érdemel, hogy kártalanításra nemcsak az ingatlan tulajdonosa jogosult, hanem azon dologi, vagyoni értékű jogok jogosultja is, aki az ingatlanra vonatkozóan jogosult és ellenérték fejében szerezte ezeket a jogokat.
A törvényjavaslat változatlanul lehetővé teszi, hogy ingatlan egy részére is lehessen kisajátítást kérni. Ez különösen abban az esetben jelentős, hogyha az ingatlan megmaradó része az eredeti célra használhatatlan lenne vagy az értéke számottevően csökkenne.
10
PÉ 11
Lényegében a hatályos szabályozáshoz hasonlít, de egy kicsit részletesebb az úgynevezett előmunkálatok szabályozása. Azonban meglehetősen szűken határozza meg azokat az előmunkálatok, amelyeket a kisajátítást kérő végezhet azon az ingatlanon, amit kisajátítani kíván, például régészeti feltárás, mérések, vizsgálatok.
Amit az Alkotmánybíróság még szóvá tett, az az, hogy közérdekű beruházásokat, tehát útépítéseket, vízvezeték-létesítéseket olyan szervezetek is végezhetnek, amelyek kifizetik a kisajátítási kártalanítást, ám de a hatályos törvényerejű rendelet csak állam és önkormányzat tulajdonjogának megszerzését teszi lehetővé. A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy mely esetekben szerezhet államon vagy önkormányzaton kívül is a beruházó kisajátítással tulajdont, természetesen ennek feltétele, hogy megfizesse a kártalanítást. Bizonyos esetekben, különösen ha kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon lenne az ingatlan, akkor természetesen nincs arra mód, hogy a kisajátítást kérő ilyen módon tulajdont szerezzen.
Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani, és a kérdésekre szívesen válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kinek van kérdése, véleménye az elhangzottakhoz. Átadom a szót. Kékkői Zoltán jelentkezik.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy mi lehet annak az oka, hogy most kezdtük meg ennek a törvénynek a bizottsági tárgyalását, és amikor az interneten megnéztem és készültem erre a mai napra, azt tapasztaltam, hogy már 15 módosító javaslatot benyújtottak a törvénnyel kapcsolatban - az egyik egy MSZP-s képviselő - már a bizottsági tárgyalás megkezdése előtt. Holott ennek a törvénynek az elkészítésére bőven volt idő. Úgy tudom, hogy a határidő 2007. június végén telt volna le, a benyújtás pontos, mert ha jól látom, június 14-én benyújtásra került, tehát az előírásnak megfelelő. Tehát az időt ki is használták, mégis ennyi módosító javaslat érkezett be már most. Tehát valami probléma lehet a törvénnyel. Ezek szerint a kormány képviselőivel nem egyeztettek? Tehát a kormány egyik országgyűlési képviselője... mondanám a nevet, hogy ki nyújtotta be, Kékesi Tibor...
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Akkor válaszolnék...
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Jó, mondom tovább, mert akkor egy kérdést is szeretnék feltenni. Olvasom az általános indoklásban, hogy az elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog jogosultja, továbbá az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, végrehajtási jog, életjáradéki jog jogosultja nem lesz jogosult kártalanításra. Itt az életjáradéki jogra lennék kíváncsi, hogy miért nem lesz jogosult kártalanításra. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: További hozzászóló, kérdező? Nekem is annyiban lenne... alelnök úr, megengedsz egy kérdést vagy átveszed az ülés vezetését? (Herbály Imre: Megengedem.) Köszönöm szépen. Én azért mégiscsak úgy értelmezem, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlést hívta fel arra, hogy június 30-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, nem a kormányt, hogy nyújtsa be az Alkotmánybíróság döntésének megfelelő módosítást, hanem az Országgyűlést kérte fel, hogy június 30-ig tegyen eleget kötelezettségének. Tehát ez láthatólag nem teljesült. Ezen nem csodálkozunk, nem az első olyan törvénytervezet, amelyet az Alkotmánybíróság döntése alapján a parlamentnek újra kell tárgyalni. A Fidesz-frakció bizottsági ülésen jelen lévő tagjai nem fogják általános vitára alkalmasnak találni, tartózkodását fejezi ki, nem is utasítja el, értjük, hogy alkotmánybírósági döntésről van szó, de jó néhány olyan kérdés merült fel bennünk is, ami egyelőre megkérdőjelezi, hogy teljes egészében az Alkotmánybíróság, illetve a közérdeknek megfelelően került-e benyújtásra a törvénytervezet.
Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Egyelőre nincsen. Megadom a szót az előterjesztőnek. Engem ez azért lep meg, mert még nem láttam, hogy a kormányoldal nyilatkozott volna, hogy mit tesz a törvénytervezettel. Az előterjesztőnek adom meg a szót.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első kérdésre válaszolva azt tudom mondani, hogy képviselőkkel vagy frakciókkal mi nem kezdeményeztünk módosító javaslat benyújtását, nyilvánvalóan nem is tudjuk őket ebben befolyásolni, mindenesetre ezeket a módosító javaslatokat folyamatosan megismerjük, és ha támogathatónak tartjuk, akkor természetesen a kormány számára is támogatásra fogjuk javasolni.
Tehát most nem olyan módosító javaslatok kerültek benyújtásra, amelyeket a kormány kezdeményezett volna képviselőkön keresztül.
Ami pedig bizonyos jogok jogosultjainak a kártalanítását illeti, itt a törvényjavaslat különbséget tesz aközött, hogy valakinek van-e olyan vagyoni értékű joga, ami kifejezetten az ingatlanhoz fűződik: bérleti jog, használati jog, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, amiért ellenértéket fizetett. Nyilvánvalóan ezeket a jogosultakat megilleti az, hogy kártalanítást kapjanak, két jogcímen: az egyik az, hogy fizettek ezért a használati jogért, mert esetleg szerződésen alapul, vagy pedig azért, mert őket egy értékveszteség, egy vagyoni hátrány érte. A másik pedig az a jogcím, amilyen jogcímen kártalanítást kaphatnak, hogy az ingatlanon akár állagmegőrző, akár értéknövelő beruházást végeztek. Nyilvánvaló, hogy ezen jogok jogosultjainak - legyen ez egy vagyonkezelő, vagy legyen ez egy haszonélvező - természetesen a kártalanítást meg kell fizetni. Az más kérdés, hogy ez a kártalanítás aztán a tulajdonosnak fizetett kártalanításból levonásra kerül, hogy dupla jogcímen ne legyen kártalanítás.
Vannak azonban olyan jogok, amelyeket csereingatlanra át lehet vinni. A törvényjavaslat újdonsága egyébként, hogy a bérleti jog jogosultját is megilleti ez, például egy csereingatlan. Nyilvánvalóan az ügyfeleknek kell nyilatkozni, hogy ezt kívánják-e. Aztán vannak olyan jogok, amelyek kifejezetten az adott ingatlanhoz kötődnek, például vezetékjog, közérdekű használati jog. Ez tehát kifejezetten az adott ingatlanra vonatkozik, nyilvánvalóan ezt nem lehet csereingatlanra átvinni. Aztán vannak olyan jogok, illetve vannak olyan tények, amelyeket be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, de ezen jogok bejegyzéséért - kifejezetten ennek a bejegyzéséért és megszerzéséért - nem kapott, nem fizetett ellenértéket a jog jogosultja.
20
21 fzs
Éppen ezért számára nem jár kártalanítás. Vegyük például egy jelzálogjogosult, egy bank esetét. Nyilvánvalóan ő mint ügyfél tudomást fog szerezni a kisajátításról, ezért az ő meg az ügyfél külön szerződésének a dolga az, hogy más biztosítékot kérjen a kisajátított ingatlan helyett. Ugyanígy a tartási és életjáradéki jog jogosultja: ők ketten egymással egy ettől független magánjogi jogviszonyban vannak, tehát ők maguk között rendezik azt az új helyzetet, hogy az ingatlan tulajdonjogát az állam közhatalmi jogokkal elvitte. Az más kérdés, hogy átszállhat a csereingatlan, tehát ha csereingatlanban történik a kártalanítás, akkor természetesen a felek megegyeznek majd úgy, hogy a másik ingatlanra ez átvitelre kerül. Tehát a törvényjavaslat minden jogviszonyra külön mondja meg, hogy mely esetben van helye a csereingatlanra való átvitelnek, mely esetben jár kártalanítás és mely esetben nem jár kártalanítás. A jogalkotó szándéka ezzel összefüggésben ez volt.
Ami pedig a törvényjavaslat benyújtását illeti, valóban igaz az, amit elnök úr mondott, hogy a törvénynek meg kellett volna születni június végéig, azonban maga a kisajátítási eljárás a most hatályos tvr. szerinti eljárásokban még folyhat tovább, tehát olyan ex lex helyzet nem keletkezett, legalábbis az általános kisajátítási tvr. szerint, hogy most nem lehetne folyamatban levő kisajátítási eljárásokat lefolytatni. Egyébként a jogalkotói munka azért vált bonyolulttá, mert számos egyéb törvény is érintette a kisajátítást - értem ez alatt az ágazati törvényeket, autópálya-törvényt, vízgazdálkodási törvényt -, amelyeknek a módosítását külön át kellett tekinteni az érintett tárcákkal, tehát bonyolultabb munka volt a többi törvénnyel való összhang biztosítása, mint amit a kormány eredetileg gondolt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár megjegyzem, hogy elég gyenge érvelés a határidő be nem tartása. A parlamentről van ugyan szó, de hát a kormánynak kellett volna erre fölkészülni. Az életből hozok egy helyzetet. Amikor az APEH különféle időpontokat köt meg a társaságoknak és a magánszemélyeknek adóbevallás gyanánt és adófeltöltés címén, és ott még egyetlenegy adójogszabályt nem hágtam át és netán még fizetési kötelezettségem nem keletkezett, de ha azt az időpontot nem tartom be, abban a pillanatban rendbírsággal kezd az APEH, és nem érdekli, hogy utána én pótoltam-e esetlegesen a befizetéseket vagy sem. Tehát itt az Alkotmánybíróság előírt egy határidőt. Én értem azt, hogy ebből még probléma úgymond ön szerint nem keletkezett, hogy az Országgyűlés június 30-ig nem hozta meg a törvényt, de ön mint a jogban jártas személy, azt hiszem, érzi, hogy ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a határidőt alkotmánybírósági döntés alapján nem tartotta be az Országgyűlés, illetve a szakminisztérium nem készítette el az előterjesztést.
További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Néhány gondolatot szeretnék a tervezethez hozzáfűzni. Az, hogy időszerű, hogy ezzel a szabályozással újból foglalkozzunk, azt gondolom, nem képezi vita tárgyát, azonban itt elsősorban az önkormányzatok részéről mi sokkal komolyabb előkészítő munkát tudunk elképzelni. Szó van ugyan a vonalas infrastruktúrákról a törvénytervezetben, szó van arról, hogy az önkormányzatok jogai erősödjenek és hogy valóban a feladataiknak maradéktalanul meg tudjanak felelni, ugyanakkor ezzel összhangban kellene a településeken lévő területeknek a rendezését is előkészíteni. Ezt a célt nem látjuk a tervezetből.
Van egy másik szempont, amit szeretnék szíves figyelmükbe ajánlani, főleg a bányászati célú és az elektronikus hírközlési célú kisajátítással kapcsolatban. Azt gondolom, hogy aki mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, az tudja, mit jelent az, amikor folyamatosan keletkezik komoly kár a termőterületen, mert minden további nélkül teszik tönkre a termést anélkül, hogy utána a megfelelő kártérítés bekövetkezzen. Bányászati jog esetében pedig hiába van az, hogy egy bizonyos területet kisajátítanak, egy-egy kavicsbánya egy egész térséget tud tönkre tenni vízgazdálkodási szempontból. Gondolom, hogy ez már a részletes vitához tartozik, de jó lett volna, ha legalább nyomokban találtunk volna itt erre utalást. Ezért a tartózkodást fogjuk javasolni.
Köszönöm.
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mi kormánypárti képviselők általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot, nagyon időszerű volt a benyújtása. Abban igaza van elnök úrnak, hogy június 30-a elmúlt, de én fel tudok hozni néhány példát az Országgyűlés alkotmányossági jogsértéséről, például a nemzetiségek tizenegynéhány éves parlamenti képviseletével kapcsolatban.
ELNÖK: De ez nem mentesíti a mostani előterjesztőt.
GODÓ LAJOS (MSZP): Nem mentesíti, de azért meg kívántam ezt jegyezni.
Nagyon időszerű a törvényjavaslat, hiszen vannak olyan beruházások, főleg a második nemzeti fejlesztési terv kapcsán, amelyek nagyon is megkövetelik azt, hogy gyors és alkotmányos döntések szülessenek közfeladatokra. Példaként tudnám felhozni a Tisza-menti árapasztó rendszer kiépítését: a tiszasülyi árapasztó tervdokumentációját 21 földtulajdonos miatt nem tudja benyújtani az illetékes, mert vitatják a kisajátítás összegét és ezért a tervezése, építési engedélye már másfél éve csúszik.
Ez a kisajátításról szóló előterjesztés, amelyet a kormány elkészített, szerintem mindenképpen nagyon helyes, általános vitára alkalmas, és ha kell, akkor néhány helyen módosító javaslatokkal még tudjuk javítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsolj, Karsai József képviselőtársam!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Az az igazság, hogy én is örömmel vettem ezt az előterjesztést. Természetesen előtte azért jó lett volna megbeszélni, mert itt vannak ezek a bányászati meg egyéb jogok, amelyek fölmerültek. Mondok most egy 4 hektáros területet, amit ebben az évben - igazolom, ha kell, papíron - nyolcadszor dúlnak föl az olajosok. Azt hittem, hogy új olajkutam van, bugyogott fel az olaj. Tehát nagyon komoly károkat okoznak: egyszer mérik föl egy évben, talajcserék, satöbbi. Természetesen ez az én hanyagságom is, de ha már tárgyaljuk, akkor hamarabb meg lehetett volna beszélni ezeket a minisztériummal. Találkozom olyan gazdával, akinek a három hektár földjén három sor villanykaró megy keresztül, ezért a területének mintegy 10 százaléka termőképtelen, és tulajdonképpen még neki kell karbantartani, mert nem fér hozzá a gépeivel ahhoz a hatalmas gaztömeghez, amelyben parlagfű van. A parlagfű miatt őt fogják megbüntetni, mert nem tud a vas villanykarók vagy a sima karók közé odamenni, így ruderális helyek alakulnak ki és onnan szóródik a gyom az összes területre. Abszolút tisztázatlan, hogy milyen alapon használja akár a Démász, ha minden másért megbüntet, akár a DGÁZ, akár más a vezetékeknél azokat a területeket, amelyek bele vannak mérve a gazdálkodó földjébe. Tehát ezt valahogy még ki kéne egészítenünk - ez most csak előremutató javaslat a jegyzőkönyv számára -, mert az nem állapot, hogy ha bármi gond van, akkor rögtön az áramszolgáltatónak van igaza, amikor a gazdálkodó megkérdezné, hogy mi van itt az én földemen, hogy nem tudok tőle repülni, nem tudok tőle öntözni, mert olyan alacsonyan van a vezeték, hogy az öntözőberendezés beleér és agyoncsap a villany fölötte. Tehát azt hiszem, hogy egyúttal ebben is rendet kéne már tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Megadom a szót az előterjesztőnek.
30
PÉ 31
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tisztelt bizottság figyelmét felhívnám - mivel mezőgazdasági bizottság - a törvény 6. és 7. §-ában foglaltakra. Itt külön szabályozza a termőföld és az erdő kisajátítása esetén az erdőgazdálkodó és az ingatlantulajdonos jogait, kötelezettségeit, és megadja az erdészeti hatóságnak az elvi hozzájárulási kötelezettségét az erdőterületek esetében, a termőföld kisajátításánál pedig az a jelentős, hogy csak akkor lehetséges, hogy ha a mezőgazdasági termelésből való kivonás is engedélyezésre került.
Ami az ingatlan használójának a károkozó tevékenységét illeti, itt azért két dolgot látnunk kell. A vezetékjogot, az ingatlan használati jogát a Ptk. és az ágazati törvények alapján külön törvények szabályozzák, amelyek szintén kimondják a kártalanítási kötelezettséget. Tehát ennek önmagában nincs a jelen kisajátítási törvénnyel kapcsolata, hacsak annyiban nem, hogy ha az ingatlan használata annyira korlátozott vagy annyira csökkent az ingatlan értéke, akkor lehet kérni az ingatlan kisajátítását.
Tehát az, hogy ha a vezetékjog jogosultja kárt tesz a termőföldben, akkor nem a kisajátítási törvény alkalmas arra, hogy kártalanítást állapítson meg, hiszen arra ott van a hírközlési törvény vagy a vezetékjog alapítását elrendelő külön törvény és a kártalanítási jogcím. Tehát azt mondom, hogy ennek a problémának a megoldása nem e törvényjavaslat keretein belül kezelendő.
Jakab István alelnök úr kérdésére pedig azt a választ tudom adni, hogy a törvényjavaslatban külön és részletesebben szabályozva van az úgynevezett előmunkálatok engedélyeztetése. Tehát ha az előmunkálatok során olyan költségeket vagy kárt okoznak az ingatlan tulajdonosának, ezen költséget is meg kell téríttetni a kisajátítási eljárásban. Amúgy az előmunkálatok végeztetését külön engedélyeztetni kell, és a törvény egy külön paragrafusban mondja, hogy mely munkálatokat lehet engedélyeztetni, milyen körülmények alapján.
Ami pedig a kártalanítást illeti magában a kisajátítási eljárásban, a törvényjavaslat előremutató annyiban, hogy nemcsak a tényleges kárt kell megtéríteni, hanem mindenfajta olyan költséget és veszteséget is, ami a kisajátítás folytán éri mind a tulajdonost, mind a vagyoni értékű jogok jogosultját. Tehát az eljárás hivatott arra, hogy ezt a kártalanítást a Közigazgatási Hivatalnál elérjék és bemutassák, hogy nekik milyen veszteségük van.
Egyébként a törvényjavaslatnak van még egy újdonsága, hogy ha nem valósul meg az a közérdekű beruházás, amire a kisajátítást kérték bizonyos időn belül, akkor a törvény kimondja, hogy az eredeti tulajdonosnak van egy visszavásárlási joga. Ez a hatályos szabályozásban nem volt, ez egy újdonság.
Remélem, mindegyik kérdésre válaszoltam, de jelezzék, ha nem. (Dr. Karsai József: Nekem nem, bocsánat!)
GODÓ LAJOS (MSZP): Nem figyeltél oda, nem ide tartozik, amit felvetettél.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. Van úgy, hogy második körben is kérdezünk, ez nem meglepő ebben a bizottságban. Karsai József úr!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Második körben csak kérdezek, mert nekem ez hat éves liblingem, már megbocsássanak, és a mezőgazdasági bizottsági ülésen akkor ezután kell elővegyük, akkor legyen ez megjegyzés, nem oda tartozó.
Megnéztem azt, hogy 2 meg 4 négyzetméterért büntetnek bennünket, hogy bejelentettük, hogy termőföld, és nem kaptuk meg a területalapú támogatást emiatt, nem egy gazda, holott 6-8-10 négyzetmétereket egy vas villanyoszlopnál nem vontak ki a termelésből, nincsen termelésbe vonva, mert nem lehet a vas-villanykaró alatt, a betonoszlopok miatt művelni a földet. Kinek lesz ez a büntetése, ha ezt észreveszik, és majd az Unió megbünteti és nem kap három évig támogatást, mert rajta vezettek át, abszolút kisajátítási módon! Kisajátítja, tessék parancsolni! Sem alatta nem lehet, csak esetleg kézzel kapálgatva valahogy megművelni, a betont pedig sehogy. Tehát valamit erre is lépni kell, akkor legyen ez megjegyzés, de ez nem állapot, hogy nincs a mai napig állásfoglalás arra, hogy valakinek átmegy a földjén egy magasfeszültségű vezeték, de legyen egy sima vezeték is, hogy az a termőföldből kiesik, 3-2-1 százalék, attól függ, milyen a vezeték, és ennek semmilyen jogi oldala nincs tisztázva. Nem megy a parlagfüvet kiirtani belőle az, akié a vezeték, a gazdáé maradt-e a föld, az övé lett a föld, nem fizet a használatáért, nem fizet a kitakarításért, nem lehet hová termelni.
Tehát valamit erre is lépni kellene, bocsánat, akkor ez csak egy megjegyzés.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e még a bizottsági tagok részéről? Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Egy rövid reflexiót engedjen meg, és egy kicsit szeretném jobban megvilágítani a kérdést. Ha egy gazdának a gazdasága egy adott térségben van, és valakinek eszébe jut, hogy létesít egy sóderbányát, akkor a bányakapitányság minden további nélkül megadja az engedélyt. Ezzel esetlegesen... (Borenszki Ervin: Nem.) Tudom a példák sorát hozni, hozom szívesen. Ezzel esetlegesen az ő gazdaságát, ott, ahol ő telephelyet létesített, gazdaságot alakított ki, gyakorlatilag ellehetetleníti.
Tehát egy mondat: gyakorlatilag a tulajdonos védelmét ebben a törvényben nem érjük tetten. Azt gondoljuk, hogy igen, van ok- és jogszerű kisajátítás, van közérdek, de van, és kell hogy legyen a tulajdonosnak is védelme, megfelelő szabályrendszerek között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Azt gondolom, hogy itt a napirendi pontok egy kicsit átfolynak ezen a ponton, mert a termőföld védelméről szóló törvény tárgyalásánál van egy fejezet, ahol ezt a hiányosságot esetleg be lehet pótolni. Tehát ez nem akadályozná meg, hogy a kisajátításról szóló törvény is foglalkozzon ezzel, például egy módosító javaslatom is ebbe az irányba hat, hogy kártalanítani kell, majd ha odaértünk. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megadom újra a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr észrevétele a bányászati célú kisajátítást érinti. A törvényjavaslatban a bányászati célú kisajátítás részletes feltételeit a 4. §-ban a g) pont szabályozza. Tehát a törvényjavaslat nemcsak egy általános bányászati célt határoz meg, hanem azon belül kezeli azt, hogy a bányatörvény szerint először bányatelken bányaszolgalmat kell létesíteni. Viszont kisajátítás lehetséges akkor is, hogy ha a szolgalom alapítását vagy nem engedélyezte az illetékes hatóság, vagy a bányavállalkozónak erre két évet meghaladóan szüksége van. Ebben az esetben a kisajátításnak és a teljes kártalanításnak, tehát a tulajdonos teljes kártalanításának van ebben az esetben helye.
Az, hogy szolgalmi jogot és egyáltalán bányatelket hogyan lehet létesíteni, az szintén nem e törvényjavaslat tárgya, az a bányászatról szóló törvény tárgya. Ez a törvényjavaslat csak azt követi le, hogy ha tartósan akadályozza a tulajdonost a bányatelek alapítása vagy a szolgalom az ingatlan rendeltetésszerű használatában, akkor vegye meg a bányavállalkozó és fizessen teljes kártalanítást.
Tehát ezt tudtam erre a kérdésre válaszolni. Természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy bármilyen pontosító és a kártalanítás eseteit, a teljes kártalanítás értékét befolyásoló költségeket, és bármi hasonló javaslatot módosító javaslatként támogassunk.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés, úgy szavazásra teszem fel a T/3328. számú, kisajátításról szóló törvényjavaslatot. Ki az, aki egyetért az általános vitára való alkalmasságával? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Ellene szavazó pedig nincsen.
A bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Az előadókra szeretnék javaslatot kérni, a mezőgazdasági bizottság többségi véleményét képviseli-e valaki. (Herbály Imre: Nem.) A kisebbségi véleményt szóvá szeretnénk tenni, Kékkői Zoltánt javaslom a kisebbségi vélemény előadójának. (Herbály Imre: Kis képviselő úr nem mondja el a többségi álláspontot?)
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nem, mert én jogászként mondanék olyanokat, amiből félreértés lenne...
ELNÖK: Ami átalakulna ellenzéki véleménnyé. (Derültség. - Dr. Kis Zoltán: Mind a ketten mondhatnánk olyanokat, aminek ehhez semmi köze.) Még jó, hogy Kis Zoltán nem kapcsolódott be a vitába ezek szerint. (Derültség.)
40
41 fzs
Visszatérve az ülés formális részéhez, többségi előadó egyelőre nincs a bizottság részéről. A kisebbségi vélemény előadójának javaslom Kékkői Zoltánt. Aki ezzel egyetért - ezt kölcsönösen meg szoktuk szavazni -, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság többsége elfogadta a kisebbségi vélemény előadójának Kékkői Zoltánt. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviseletének részvételét.
Következik a 2. napirendi pont: az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló T/3470. számú törvénytervezet vitája.
Megadom a szót a kormány képviselőjének, Pásztor Tamásnak.
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat és köszöntöm a tisztelt bizottságot. Röviden összefoglalnám, hogy miért vált szükségessé ezeknek a törvényeknek a módosítása, illetve ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása.
Mint önök által is ismert, a kormány a tavalyi év decemberében egy olyan döntést hozott, mely alapján az élelmiszer-biztonság egy kézbe került, mégpedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe. Az ehhez szükséges jogszabályi módosítások megtörténtek a tavasz folyamán, illetve a nyár elején, amelyek alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz átkerültek az egészségügyi tárcához tartozó egyes területek, így egységes élelmiszer-biztonsági szabályozásra van lehetőség. Ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósulhasson jogi szempontból az átadás-átvétel, szükséges néhány törvénynek a módosítása. Mégpedig az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény, az egészségügyről szóló törvény, az állategészségügyről szóló törvény, a növényvédelemről szóló törvény, a szabálysértésről szóló törvény, illetve a takarmányok előállításáról szóló törvényről lenne szó. A módosítások lényegében technikaiak, a szabálysértési törvényt kivéve. Ez tartalmilag egyszerűen összefoglalva azt jelenti, hogy az eddigi, az egészségügyi tárcához kapcsolódó jogszabályalkotásra vonatkozó felhatalmazások átkerülnek a földművelésügyi tárcához, azaz az élelmiszer-biztonságért felelős miniszterhez. Kivétel az előbb említett szabálysértési törvény; ahhoz, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mint az élelmiszer-biztonságért felelős hatóság bírságolni tudjon, módosítani kellene a szabálysértési törvényt és tényállásába be kell emelni egy bírságolási lehetőséget, ahol konkrétan meg van nevezve az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet.
Hogy miért ilyen módon van megoldva? Tavaly év végén az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett hatásköri törvényt, amelynek alapján nincsenek most már konkrétan törvényi szinten nevesítve az eljáró hatóságok, illetve a miniszterek, hanem csak hatáskör szempontjából vannak nevesítve, tehát itt azért nem szerepel a földművelési és vidékfejlesztési miniszter, mert úgy kell megjelölni, mint az élelmiszer-biztonságért felelős minisztert. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen a felhatalmazások kérdése, szükséges ez a módosítás, de semmi nóvumot nem tartalmaz olyan értelemben, hogy új szabályozást tennénk be, egyszerűen a jogszabályi felhatalmazások, tehát a jogszabályok megírásához szükséges e törvény elfogadása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tagoknak adom meg a szót. Kérdés, vélemény? Medgyasszay László képviselőtársam!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Szeretnék néhány kérdést feltenni.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában mennyivel kompetensebb a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, mint az egészségügyi miniszter?
A (3) bekezdés c) pontjában az élelmiszer-előállítás feltételeiről van szó. Mit szabályoz a fogyasztóvédelemért felelős miniszter az élelmiszer-előállítás feltételei vonatkozásában? Mert itt az van, hogy vele egyetértésben.
A (4) bekezdésben mit szabályoz a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter? Miben kell egyetérteni az élelmiszer-higiéniai feltételek vonatkozásában? Tehát kimondottan az élelmiszer-higiéniai feltételekről szól a kérdés.
A (9) bekezdésben mit szabályoz a két társminiszter a vendéglátás higiéniai feltételei vonatkozásában?
A (12) bekezdésben a vendéglátó termékek előállításának feltételeiben mit szabályoz a kereskedelemért felelős miniszter? A forgalomba hozatalt értem. Lehet, hogy finomítani kell a kérdést, mert forgalomba hozatalról is van szó, ott ez érthető, de az előállítás feltételeinél nem. Talán itt összevonták a kettőt, ezért kérdezem.
A 2. § a) pontja alapján felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályait rendeletben állapítsa meg. A kereskedelemért felelős miniszter mit tud hozzátenni? Tehát közegészségügyi szabályokról van szó.
A 3. § (2) bekezdése: "Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "19. a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;" Állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályokban mit tud hozzátenni a kereskedelemért felelős miniszter?
Ahogy végignéztem ezeket a hatásköröket, az egészségügyi miniszter egy-két helyen kimaradt, aki kompetensebb lenne véleményem szerint. Ezek a minisztériumok mit szabályoznak ezekben? Amiket felolvastam - mint például az előállítási feltételek -, úgy érzem, hogy kimondottan élelmiszer-higiéniai kérdésekről szólnak ezek a paragrafusok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most magam kérnék hozzászólási lehetőséget, és átadom az ülés vezetését alelnök úrnak. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átvettem, és Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselőtársam már részben érintette azokat a súlyponti kérdéseket, amelyek miatt biztos, hogy általános vitára ezt a tervezetet ilyen formában nem javasolja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség. De azt hiszem, olyan kérdésről van szó, ami mellett nem mehetünk el úgy, hogy néhány évre ne tekintsünk vissza. Ezt a néhány év visszatekintést 2005-re teszem, amikor az akkori kormány és az akkori miniszter valamiért beleegyezett abba, hogy négy minisztérium és öt szakhatóság felügyelje az élelmiszer-biztonságot. Megjegyzem, Gráf Józsefnek hívták azt a minisztert, aki ehhez nevét adta abban az időben. Ez még az előző kormányzati ciklusban volt. Mindvégig mondtuk, hogy óriási hibát követ el a vezetés, mivel nem egységesíti, hanem szanaszét darabolja az élelmiszer-biztonsági szervezeteket. Egyébként önmagában mindegyik szervezet nagyon jól tudja a feladatát, de ha nem fogják összehangolni és négy minisztérium öt hatósága önálló életet élve próbálja meg az élelmiszer-biztonsági kérdést tisztázni, leginkább megelőzni a bajt, akkor nem fog menni, mert nincs meg az egységesített rendszere az élelmiszer-biztonságunknak.
Már akkor figyelmeztettük a kormányoldalt, hogy a nyugat-európai országokban - akkor már szűk egy éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz - az élelmiszer-biztonsági hatóságokat használják fel sokszor arra, hogy kiszorítsák más országok élelmiszereit, áruit az adott piacról. Magyarország mit tett ekkor? Gyakorlatilag szétverte és irányítás nélkül hagyta az élelmiszer-biztonsági hatóságainkat. Mi lett a következménye ennek? Sajnálatosan, mint mindannyian tudjuk, az élelmiszernek látszó szemét elárasztja az országot, nincs egységesített védekezési rendszerünk ez ellen, mi lettünk Európa élelmiszer-szemétlerakó helye, ahogy ezt több miniszter is megfogalmazta. Egyetértünk velük, csak a jelenségre a figyelmet elsőként mi hívtuk fel.
50
PÉ 51
Mindvégig javasoltuk az egységes rendszerbe való foglalást. 2006 őszén bekövetkezik a legnagyobb élelmiszerbotrány, karácsonyhoz közeledünk, óriási árudömping, óriási piac, és óriási visszaélések. Ekkor láthatólag a kormány is kezd ideges lenni, és próbálkozik valami újjal. De az ellenzék, hogy megtegye a maga előremutató javaslatát, a nevem alatt benyújtjuk azt a határozati javaslatot, amely az európai modellt követi. Ez a határozati javaslat nem tesz mást, mint azt mondja ki, hogy először is az a négy törvény és rendelet, ami egymástól majdnem függetlenül próbálja rendezni ezt a kérdést, ezek között legyenek szívesek az ellentmondásokat kiküszöbölni és a párhuzamosságokat feloldani. Ez az állategészségügyről szóló törvény, az élelmiszerbiztonságról szóló törvény, a hatósági élelmiszerellenőrzés rendjéről szóló rendelet, és az az időközben megjelent, kormányzati szerveket, hivatali rendet átalakító, több ezer törvényt módosító törvénytervezet, amely szétveri többek között az FVM alatt működő szakigazgatási rendszert, és ma egységes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak nevezve, maga alá gyömöszöl mindenkit, és ezzel többek között megszünteti néhány, az élelmiszerbiztonság szempontjából nagyon fontos intézmény jogosultságát.
A határozati javaslat természetesen az európai modellhez igazodva azt javasolja, hogy ha komolyan gondoljuk az élelmiszerbiztonsági kérdést, és komolyan gondoljuk azt, hogy itt Magyarország egy nyitott és fedetlen piac lett 2004 után, akkor egységes, egy irányítás alá tartozó, önálló nevű, önálló jogcímű, a költségvetési törvényben önálló költségvetést biztosító intézménynek kellene lennie. A lényege a határozati javaslatomnak erről szól.
A kormány érzi, hogy baj van, ezért 2006 decemberében önmagának adva egy rendelkezést, 2007. június 30-ig ad lehetőséget arra, hogy létrehozza a nevében egyébként valóban egységes élelmiszerbiztonsági hivatalrendszert. Ezt pontosan nem látjuk, hogy mi, mert mindez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal égisze alatt futna az elképzelések alapján.
A parlament mezőgazdasági bizottsága először elutasítja a határozati javaslatot, aztán egyszer csak a parlament napirendre veszi a határozati javaslatomat. Egy nagyon komoly szakmai vitán az Országgyűlés megvitatja, majd a részletes vitára való bocsátását letiltják ugyanekkor magasabb körök, ezért a parlament nem találja részletes vitára alkalmasnak. Így nyilvánvaló, hogy abba a kényelmetlen helyzetbe került a kormány, hogy láthatólag a határozati javaslat érvrendszere olyan erős, amivel ők nem tudtak vitatkozni, és azt a primitív megoldást alkalmazzák, hogy akkor általános vitára nem találták alkalmasnak. Rendben van, így is el lehet rendezni egy ellenzéki indítványt. Az önmagunknak adott határidő június 30-án lejárt, és most a parlament elé kerül az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet átalakításával összefüggő törvények módosításáról szóló tervezet.
Megjegyzem, hogy ebben a törvénytervezetben egyetlenegy jó dolog van, ez a törvénytervezet neve. Mindannak, ami benne van, semmi köze a címében foglaltakhoz, semmi köze. Medgyasszay László képviselőtársam már részben említést tett arról, hogy mire készül a kormány, hogyan próbálja tovább gyengíteni az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, de nemcsak ezt, hanem hogyan teszi lehetővé, hogy sajnálatos módon további, élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó botrányok sorozata Magyarországon újra előforduljon. Ha ugyanis ez a törvénytervezet így fog megvalósulni, akkor garantált, hogy továbbra is nagyon komoly veszélynek lesznek kitéve a fogyasztók, mert rend ebben a tekintetben nem fog születni.
A törvénytervezet lényegi része, hogy semmit nem változtat, a humán-egészségügyi részt egyszerűen kiiktatja, és a fogyasztóvédelmi részt egyszerűen berakja. Nem tudom, hogy ettől mitől egyszerűsödött, és mitől került összevonás és egységes irányítás alá, ezt azért majd jó lenne, ha valaki elmagyarázná, de tény az, hogy az a fogyasztóvédelem, amelynek a szerepe egyre nagyobb, tehát tisztázzuk: a fogyasztóvédelem nemcsak élelmiszerről szól, hanem hogy a karácsonyfaégő majd meg fog rázni vagy nem fog megrázni, ezek nagyon nagy kérdések, hogy a csomagküldő szolgálat által küldött termék megfelel-e mindenben a magyarországi minősítéseknek, hogy a biztosító intézetek nem élnek-e vissza erőfölénnyel, amikor bizonyos kényszerhelyzetű szerződéseket kötnek a magánszemélyekkel kötelező biztosítás gyanánt, hogy az energiaellátó, -szolgáltató szervezetek nem élnek-e vissza erőfölénnyel a fogyasztóval szemben. Tudjuk, hogy nemzetközi multinacionális cégekről van szó, és számtalan kérdés az, ami fogyasztóvédelem. Ennek csak egy része az élelmiszerkérdés. Nagyon fontos része, éppen ezért érthetetlen, hogy az élelmiszer, amely a humánum területére hat, hogyan lehetett egyszerűen kihagyni a legizgalmasabb, legfontosabb helyekről a humán-egészségügyet, és egyszerűen behelyettesíteni a fogyasztásvédelemért felelős miniszterrel. Most a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, ha jól tudom, mert itt azért elég sok mozgás történt ezen a téren is, tehát talán most a Lamperth Mónika által vezetett minisztériumról van szó, hogy konkretizáljuk a nyári kormányváltoztatást, minisztercseréket is nyomon követve.
Ezért egyszerűen tényleg, hogy csak címszavakat említsek, hogy a törvényjavaslat egyik pontjában például a fogyasztóvédelemért felelős miniszter azért is felhatalmazást kap, hogy az élelmiszer-előállítás feltételeit, az ivóvíz és ásványvíz-palackozás forgalomba-hozatali szabályait is ő fogja megmondani, de itt természetesen nem szerepel a humánegészségügyet képviselő egészségügyi miniszter vagy e területért felelős miniszter. Ez a logika végighatja ezt a törvénytervezetet, hogy még a magyar élelmiszerkönyvben - aki egy kicsit is járt már közel ehhez a területhez, mi itt a mezőgazdasági bizottságon keresztül igen, találkoztunk azzal, hogy ez micsoda fontos, és különösen az Európai Unió rendjéből levezetve milyen nagyon fontos az élelmiszerkönyv rendje, hogy ezt is a fogyasztóvédelemhez tartozónak ítéli a törvénytervezet, ez egyszerűen felfoghatatlan.
Tessék mondani, a fogyasztóvédelemnek van erre szakmai apparátusa, ami a humán-egészségügy alatti rutinmunkának, szervezeti szinten, tudományos szinten kutatásnak, kutatási eredményeknek és ennek a felhozatalának a végeredménye, és ezt kell megjeleníteni időnként az élelmiszerkönyvben? Ezt a fogyasztóvédelem fogja ezek után majd kimondani, hogy ez itt jó, ez itt nem jó az élelmiszerkönyvben?
És ugyanígy a fogyasztásvédelemért felelős miniszter, mondom, még olyan helyeken is szerepet kap, mint az élelmiszerek tápanyag-összetétele. Itt tényleg mondhatnánk azt, hogy az ész megáll, mert sok minden fontos a fogyasztóvédelem területén, de tisztázzuk: véleményünk szerint a fogyasztóvédelem az a szerv, aki bizonyos esetekben jelzéssel élhet a döntési jog és a szakmai színvonalat képviselő humán és állategészségügy területére, mert az alapot ők mondják meg, hogy minek kellene benne lenni. És ha ettől az alaptól eltér valaki, akkor jöhet a fogyasztóvédelem, és azt mondja, hogy a humán- és az állategészségügyi szint előírja ezt és ezt a feladatot az élelmiszerek tekintetében, és én, fogyasztóvédő azt vélelmezem, hogy önök nem tartják be, kedves forgalmazók, gyártók és mindenki más. Tehát én most felszólalok, mert én vagyok a fogyasztóvédő - ez rendben lenne -, hogy súlycsökkentést állapítson meg, amikor becsapják a fogyasztót, hogy a hamisítások, a származási helyek azonosítását megtegye a fogyasztóvédelem, ez rendben van, de hogy ő határozza meg most már a tápanyag-összetételt, hát hol van itt a szakmai háttere ennek a minisztériumnak, amikor erre külön tudományos bázisok vannak, hogy ezeket a szinteket megállapítsák és közreadják a döntéshozóknak, hogy kérem, ezt tessék majd beleírni az élelmiszerkönyvbe, különféle forgalmazási feltételül ilyeneket tessenek majd szabni. Ez a szellem sajnálatos módon végigkíséri a törvénytervezetet, úgy, ahogy Medgyasszay László képviselőtársam mondta, hogy jó néhány pontban. Én körülbelül 20-30 pontban tudnám most felsorolni, hogy hol vannak azok az érthetetlen szerepkörcserék, ahonnan a humán egészségügyet kivették, és a mögötte álló tudományos bázist és kutatórészlegeket kivették, és a fogyasztóvédelmet behelyettesítették.
Nem arról van szó, hogy a fogyasztóvédelem ne lenne fontos, de mondom: a szerep, hogy kinek mi a szerepe, az nagyon különbözik ebben az esetben, és lennénk szívesek ezt egy egységes, akár élelmiszerbiztonsági hatóságnak és nem mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnak nevezni, és majd ha lenne az az elv, amit a határozati javaslatomban vázoltam, ez az élelmiszerbiztonsági hatóság megmondaná, hogy itt mi a szerepe a fogyasztóvédelemnek egyes esetekben, mi a szerepe a humán egészségügynek, az állategészségügynek, a vegyiparnak, és mindenkinek, akinek valamilyen köze lehet az élelmiszerbiztonsághoz, a kereskedelmi szabályokhoz. Itt látom, hogy a vendéglátó helyek különféle engedélyezésében is a fogyasztóvédelemnek most már komoly szerepe lesz.
60
61 fzs
Biztos tudnak bacilust számolni ők is, megvan ehhez az intézményük, én nem tudom, csak ezek szerint valami olyan átalakulás előtt állhat a fogyasztóvédelem, amire szerintem jelenleg nem alkalmas, sőt másik országokban sem tették őket erre alkalmassá. Megjegyzem, Németországban és több európai országban a mezőgazdasági minisztérium nemcsak mezőgazdaság és vidékfejlesztési minisztérium, hanem az élelmiszer-biztonságért is felelős minisztérium. Igen, az élelmiszer-biztonságért felelős minisztérium, tehát van egy nagyon erős nyomás civil szervezetek részéről Európában, és ott most már komoly szerepe van az élelmiszer-biztonságnak, önálló nevet kapott a minisztérium a megjelölésével.
Ne keverjük össze a karácsonyfaégőt, a biztosítási erőfölénnyel való visszaélést a humánegészségüggyel, akik az élelmiszer-biztonságban elég jelentős szerepet vívtak ki maguknak és szerintem fontos szerepet játszanának az állategészségügy vezető irányítása mellett ma is Magyarországon, mert pontosan tudjuk, hogy erre alapul a ma még létező élelmiszer-biztonságunk, ha még egy picit meg is tépázódott az elmúlt időszakban sajnálatos módon. Ne arra legyenek büszkék ezek a hatóságok, hogy naponta hány esetet derítenek föl, hanem ha jól működne a szervezet, akkor arra lennének büszkék, hogy nem kellett esetet földeríteni, mert olyan rendszert hoztak létre, hogy hamis, lejárt szavatosságú, illegálisan Magyarországra érkező, satöbbi élelmiszer nem is kerülhetett volna fogyasztói közegbe. Akkor működik jól egy élelmiszer-biztonsági szervezet, egy fogyasztóvédelmi szervezet, aminek itt nagy szerepe lenne, ha az eseteket már meg sem engedi, hogy létrejöjjenek. A mostani törvénytervezet az esetek számának gyarapodásához fog vezetni, nem pedig az esetek csökkenéséhez és megelőzéséhez. Szerintünk hajmeresztő ez a javaslat ebben a formájában, nem támogatjuk és általános vitára sem találjuk alkalmasnak ezt az elképzelést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kis Péter képviselőtársamnak adok szót és visszaadom az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért hezitáltam, mert azt hittem, ez a kérdések köre, de elnök úr már belekeveredett a véleménybe is. Persze nem lepődhetünk meg, hogy a kronológiát Font elnök úr elmondta itt az egész élelmiszer-biztonsági törvénykezéssel és rendeletekkel kapcsolatosan. Én azt gondolom, hogy igenis ezen a területen nem elsősorban szétverés, hanem előrelépés történt; ha földerítjük az eseteket, ami korábban nem történt meg, azt én mindenképpen előrelépésnek tartom. Nem tudom elképzelni, hogy olyan helyzet alakuljon ki, hogy olyan megelőző munkát végez bármilyen hatóság is, hogy soha ne történjen ilyen.
Ha már Európát említette Font elnök úr, és úgy gondolja, hogy jól működnek ezek a hatóságok, ott is bizony előfordulnak ezek az élelmiszerbotrányok, még nagyobbak is, mint Magyarországon. Ha már a szétverést említette, akkor azt nézzük meg, ami az élelmiszer-biztonság területén az elmúlt másfél évben történt. Történetesen 2005-ben még ott tartottunk, hogy ötpárti egyezség alapján egy szinte egyhangú országgyűlési határozat született, hogy milyen irányba kell ezt az egész kérdést elindítani, és azóta sajnos azt tapasztaljuk, hogy bármilyen törvénytervezet vagy rendelet kerül a bizottság elé, illetve szakmai vitákon is ezt látjuk, az ellenzék nem elősegíti ezeket a kérdéseket, hanem inkább - elnézést a kifejezésért - az élő fába is beleköt.
Egyébként nem értem azt sem, hogy itt most az Egészségügyi Minisztérium csonkuló hatáskörét fölveti elnök úr és úgy érzi, hogy a fogyasztóvédelem térnyeréséről van szó. Én úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi eseti bizottságot is egyhangúan szavaztuk meg ezekben a kérdésekben, és azt hiszem, az félreértés, amit itt elnök úr megfogalmaz, ez nem így működik, és azt gondolom, hogy ezeknek a hatóságoknak, illetve a minisztériumnak a jogköre nem fog csökkenni, hanem egyfajta együttműködést hoz létre éppen a törvénytervezet kapcsán és rendezi ezt el. ennyit kívántam arra reagálni, amit elnök úr itt elmondott.
Egyébként a szocialista munkacsoport részéről természetesen alkalmasnak tartjuk általános vitára ezt a törvényjavaslatot, hisz' a korábbi parlamenti és kormánydöntésekre épülve kívánja a célokat megfogalmazni, és azt csak üdvözölni lehet, hogy élelmiszer-biztonsági hatóságként működhet tovább a szervezet, hisz' megkapja az ehhez szükséges jogosítványokat. Még egy dolgot említenék itt. Korábban ezekkel a jogosítványokkal nem rendelkezett és abban is ötpárti egyetértés volt, hogy egy kézbe kell, hogy kerüljön. Most, hogy a törvénykezés azt segíti elő, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerüljenek a szabálysértési jogosítványok, tényleg nem értem, hogy ezzel igazán mi a probléma.
Azzal zárnám le a mondandómat, hogy a szocialista frakció munkacsoportja részéről alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nyilván jogos az a fölvetés, hogy miért vitatkozunk azon, hogy a földművelésügyi tárcához kerüljön ez a jogosítvány, vagy azzal vitatkozunk-e egyáltalán. Azt hiszem, nem azzal vitatkozunk, hogy a földművelésügyi tárca jó hely-e ennek a kérdésnek a szabályozására, hanem azzal, hogy itt olyan jogosítványai tűntek el az egyéb fontos területeknek, ami, mondjuk meg őszintén, katasztrofális következményekkel járhat az élelmiszer-biztonság helyzetére. Egészen konkrétan az élelmiszer-előállítás folyamatának szabályozásánál vagy az élelmiszer-biztonság szabályozásánál nemcsak gazdasági, környezeti, hanem humán-egészségügyi kérdéseket is figyelembe kell venni. Most azt látjuk, hogy ehhez képest az egészségügyi tárca kompetenciája gyakorlatilag megszűnt olyan területeken, amelyek alapvetően meghatározzák az élelmiszer-biztonsági kérdéseket egészségügyi oldalról. Mondok erre néhány példát, egy picit folytatva azt, amit Font Sándor képviselő úr fölvetett és kapcsolódva ahhoz, amit Kis Péter mondott. Tehát nem azzal van bajunk, hogy hol gondoljuk szabályozni az élelmiszer-biztonságot, hanem azzal, ahogyan ezt ez a tervezet teszi.
Elképesztőnek tűnik számomra, hogy nincs beleszólása az egészségügynek semmilyen módon a javaslat szerint a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére. Tudjuk, hogy az egyik forrása az egészségügyi problémáknak éppen a szermaradványok kérdése - ezt lehet egyébként fölhasználni piacvédelmi szempontokból is -, nincs beleszólása a termésnövelő anyagok engedélyezésébe, nincs beleszólása a megengedett toxikus vegyianyag-tartalom értékekre, mert nem az egészségügyi tárca fogja ezeket a kérdéseket szabályozni, kikerül a kompetenciájából az egészségügynek. Tehát nem azt vitatjuk, még egyszer mondom, hogy átkerül az élelmiszer-előállításért felelős tárcához a kompetencia, hanem azt vitatjuk, hogy bizonyos olyan fontos kompetenciák megszűnnek és átkerülnek valahova máshova a döntések, nem ennek a tárcának a kompetenciájába tartoznak, amelyek alapvetően meghatározzák az élelmiszer-biztonságot humán-egészségügyi oldalról. Ennyit szerettem volna még hozzáfűzni.
ELNÖK: Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánatot kérek, nem vitát akarok gerjeszteni, de negyven éve növényvédős vagyok és tíz évig kutató voltam (Dr. Ángyán József felé fordulva:), bizonyára te is tudod, professzor úr. Meg kell mondanom őszintén, hogy én végigjátszottam az összes növényvédőszer-maradvány, a kvarcinogén anyagok konkrét vizsgálatát a kétéves etetési kísérletektől kezdve a patkányetetési kísérletekig, konkrét résztvevője voltam ennek.
70
PÉ 71
Azt hiszem, hogy amikor arról beszélünk, hogy ki mondja meg azt egy származási bizonylatnál, hogy ez a sárgarépa vagy az a Brazíliából hozott kukorica, amit majd ide importálunk, Aldrinnal vagy Dieldrinnel van vagy HTA-val, mert a malária ellen nem tudnak védekezni a Heptachlor ciclohexar nélkül, azt az állategészségügy a büdös életben nem fogja megállapítani. Azt a növényvédő szakapparátus, a miénk tudja megállapítani, és az ott lévő gázkromatográfoktól kezdve az MMR-ig sorban - hadd ne soroljam a műszereket - a szermaradványértékben a mai FVM-nek a megfelelő apparátjánál jobb felszerelés nincs sehol. (Ángyán József: Ezen nem vitatkozunk.)
Tehát egy dolog van, hogy amiről itt professzor úr beszélt, kétfelé szeretném választani, és azt hiszem, itt van a nagy tévedés. Amikor mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a legfontosabb egy élelmiszernek a származása, annak igazolása, mert a tejnek a minősége, hogy hogyan lesz biotej Gyulán - bocsánat, hogy ilyen példákat emlegetek -, az rendkívül fontos, hogy biotakarmány szerezzek. Ha már ott teliraktam növényvédőszerrel a takarmányt és a lucernát gyomirtóztam Arezinnel és lőttem rá a különböző anyagokat, megetettem a tehénnel, lehet, hogy a tehén már másképp hasznosítja, de az nem biotej.
Tehát amikor van egy állategészségügyi vizsgálat, ha megindul egy terméknek az alapja: milyen talajfertőtlenítőt használt, hol vannak nem betiltva, professzor úr? Nem is hallottak olyanról, hogy betiltsák az Aldrint, Dieldrint, amelyik mindenféle rákkeltésre alkalmas, a dioxinnál veszélyesebb. A HCA hadd ne mondjam, hová épül be a malária miatt. Ha ezt eleve a behozatalnál nem az a szervezet vizsgálja meg, amelyik az FVM-hez tartozik, utána mehetünk mi már az utóhatást vizsgálni, ha nem az okot szüntetjük meg, hanem az okozatot. Akkor jöhet 25 állatorvos a boltba. Le kell választani azt, ahová majd a fogyasztóvédelem és az állatorvos tartozik, és szerintem rosszul lett ez itt előadva, mert amikor én a szervezetben benne voltam, azt mondtam, hogy odáig menjen el tulajdonképpen az élelmiszerbiztonság, és ez már 90 százalékos alapot biztosít, amikor megmondja, hogy ez a zöldség, ez a répa, ez a kukorica génkezelt vagy nem génkezelt, mert most idáig megyek. Ugyanis be fog jönni ez a répa, ez a kukorica, most nem akarom itt előre jelezni, mert a miénket, a jót kiviszik - már bocsánat, ez nem ide tartozik -, és behozzák majd helyette a rosszat, mert a miénket gyorsan elviszi a román és a többi, már bocsánat, hogy itt nemzeteket emlegetek, és bejön helyette a másik, mert az állatnak valamit ennie kell.
Tehát amikor ezt megvizsgáltam, vagy amikor megnéztem azt, hogy ebben milyen gyógyszer és annak intermedierje van, ahhoz az állategészségügynek vannak meg a műszerei, nem az ÁNTSZ-nek van meg a műszere. Az ÁNTSZ-nek abba a szakaszba kell belelépni, mikor bent van az áru és szúrópróbával megnézi, mielőtt a konyhába és egyéb helyre kerül. Igenis, kulcsszerepe van az ÁNTSZ-nek, de nem ott, amihez nem ért, mert ha valaminek rossz az alapanyaga, ha egy számítógépbe rossz adatot viszek be, akkor kijön, hogy én vagyok a marslakó. Tehát ez az egyik, amit itt szeretnék rövidre zárni.
A másik. Természetes, hogy a származás alapján, tessék már elmondani itt nekem, nézzen már magába mindenki, aki itt ül, ha felnyitjuk a schengeni határt Ausztriánál, ki az ma, aki - legyen ilyen vagy olyan párti - elhiszi azt, hogy mindig kelet felé indul el az a szállítmány, amelyiket Franciaország felé sosem küldene el, pedig ott már nincs határ, mert egyben van Schengen. Jön 20-30 teherautó, lehet, hogy rá sincs írva, hogy abban hús vagy egyáltalán élelmiszer van-e, legfeljebb a vasárnapi kamionforgalomról veszik észre, hogy ez romlandó élelmiszer, azért közlekedhet szombaton az autópályán, amikor tilalom van a kamionra. Minden kocsi után egy állatorvost kellene küldeni, amelyik elmegy, megnézi, hogy mi van benne. Hadd ne mondjam azt, hogy hogyan állnak, és aki jár hajnal 3-kor, mint én néha a tévébe, nézzük már meg, mikor pakolnak le a multik - nem mondok nevet, mert megint beperelnek -, a multikhoz mikor állnak oda azok a kocsik pakolni? 2-3 órakor pakolnak. Nem biztos, hogy olyankor kellene lepakolni ezt az árut, és hadd ne mondjam, 200 ezer forintos fizetésnél nagyon jól jön 1 millió forint, tisztelve, becsülve, mert nem akarok itt senkit bántani, hogy "súrolja a határt, de hadd menjen, mert nem halnak meg tőle, nem is árt, nem is használ, hadd menjen az áru".
Tehát képtelenség ezeket megfogni, mindig csak a kirívóakat tudjuk megfogni, mert amelyek súrolják a határt, azon nem tudunk túllenni.
Egy dolgot ne felejtsetek el, aki parasztember volt, parasztgyerek volt: belemarkolt az én édesapám a búzába a ládában, így megfogta a búzát, sok volt benne. Na, fiam, szorítsd, szorítsd, szorítsd össze a markod. Mire összeszorítottam. Na, most nézzük, mennyi maradt a tenyeredben. Mindig előttünk járnak három lépéssel az élelmiszerhamisítók, mint a kormánynak bármilyen embere. Ezek kifinomult módszerekkel tudják, hogy mikor megy, merre jár az ellenőr, ezt kijátsszák, és minél jobban csinálják, ezt kijátsszák. Ez így van a gépkocsiknál is. Minél modernebb riasztót tesznek a gépkocsiba, ellopják, a műholdast, vasrudast, minden benne van már a legmodernebb Audiban, mégis ellopják három perc alatt, Bebizonyították, bemutatták a tévében. Most nem akarom ilyenhez hasonlítani, de azt hiszem, ilyen helyzetben vagyunk.
Tulajdonképpen a hatástanulmány, amikor megvan az FVM-nek, igen, azt a részét egy kézbe kell venni, de nem szabad és nem is volt szándékunkban, úgy tudom, alelnök úr, csorbítani az ÁNTSZ-nek azt a munkáját, hogy a boltokban ott van a millió szalmonellás áru és egyéb, ott kellene megnézni, és a fogyasztóvédelemnek, hogy vegyék le a polcról.
Készülve erre az ülésre, hogy miről lesz szó, vasárnap reggel a boltban a fele terméknél lejárt szavatosságú tejföltől kezdve, tejet, stb.-t találtam. Tehát amíg ott nem megy ez az ellenőrzés, addig ugyanebbe a hibába fogunk esni.
Azt hiszem, hogy egy úton el kell indulnunk, én támogatom ezt a javaslatot, természetes, hogy lesz még 10-20 módosítás hozzá, hogy hogyan lehetne még jobbá tenni. De ebben igazságot tenni nagyon nagy művészet, és olyan művész itt még köztünk nincsen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizonyára az elemzők megítélik, hogy mennyiben járult hozzá a hozzászólás magához a benyújtott törvénymódosításhoz.
Jakab István alelnök úr kért szót, és utána Herbály Imre alelnök úr.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nagyon sok szakmai érv elhangzott. Nekem az a meggyőződésem, hogy ez egy szakmai - ha úgy tetszik - vita. Az első szerény megjegyzést engedjétek meg.
Nagyon nagy tiszteletet tanúsítok dr. Pásztor Tamás főosztályvezető úr iránt, azonban szeretném megkérdezni, hogy mi annak az oka, hogy az agrártárca részéről az illetékes szakfőosztály vezetője, az illetékes szakember nem tudta megtisztelni a bizottságot? Talán nem lett volna számunkra sértő, ha mondjuk Süth úrtól kapunk első kézből érdemi válaszokat. Ez Pásztor Tamásnak lesz nehéz, nem pedig Süth Miklós úrnak, és ez nem Pásztor úr irányába kritika. Ez az első.
A másik felvetésem pedig az: itt egyetértve azzal, amit Font Sándor úr és Medgyasszay képviselő úr elmondott, és egyetértve azzal az összegzéssel is, amit Karsai képviselő úr adott. Itt nem arról van szó, hogy ki állapítja meg a különböző szermaradványokat, nem arról van szó, hogy ki állapítja meg, hogy mi a probléma, hanem az, hogy valahol a humánegészségügy gyógyít. 80 - 81 fzs Tehát itt nyilván jó együttműködésre van szükség, ami eddig meg is volt, csak most úgy látjuk ebben a tervezetben, hogy az ő szerepük csökken.
A másik, amit korábban már a viták során mondtunk, az élelmiszer-biztonság kérdése. Én idetenném és kétszer aláhúznám azt, hogy élelmiszer-ellenőrzés és élelmiszer-biztonság. Ugyanis beszélhetünk mi a biztonságról, ha az ellenőrzés szigorú, módszeres feltételrendszerét nem alakítjuk ki, akkor hiába beszélünk bármiről, biztonságot nem tudunk teremteni. Többen meghivatkozták, hogy konszenzusra próbálunk törekedni. Igen, ez a bizottság agrárosokból áll, tehát nekünk kötelességünk a termelői kört védeni, kötelességünk a feldolgozóipart védeni és kötelességünk valamennyi állampolgár egészségét is védeni. Ezért dolgozunk. Ezt a tervezetet, amelyik öt tárcát nevesít, amelyik megosztja a döntési kompetenciákat, amelyik egyszerűen nem ad lehetőséget arra, hogy az agrártárca irányítása alá kerüljön egy egységes élelmiszer-ellenőrzési és biztonsági hivatal, hát nyilván ezért nem tudjuk támogatni.
Uraim! Mindegy, hogy ki vetette fel, itt igenis a konszenzus irányába kellene elmenni. Mi az érdekünk? Mi a termelő, a feldolgozó, a fogyasztó érdeke? Az, hogy tiszta, egészséges élelmiszer kerüljön forgalomba és ezeknek a termékeknek a piacait meg tudjuk védeni, mert az élelmiszer-ellenőrzés, élelmiszer-biztonság egyben piacvédelmet is jelent. Bekerül bárhonnan külföldről bármilyen áru, ha megnyílnak majd a határok. Igenis lehet regisztrálni, egy jó élelmiszer-ellenőrzési rendszer ha úgy tetszik, a beérkező árukat a helyszínen nyomon tudja követni. Sőt mi több, az állatorvosok, élelmiszer-higiénikusok erre egyértelmű választ adnak: ahova az áru érkezik, ott köteles az állat-egészségügyi szolgálat az ellenőrzést elvégezni, hogy az a szabványoknak megfelel-e, vagy nem. Tehát mi ezért mondjuk, hogy az ellenőrzési rendszert nem lehet gyengíteni és az élelmiszer-biztonsági rendszert erősíteni kell, ha pedig azt akarjuk, hogy ez sikeres legyen, akkor egy tárca, az FVM irányítása alá kell, hogy tartozzon úgy, hogy legyen egyeztetési kötelezettség.
Köszönöm.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én megértem a bal oldalamon ülő képviselőtársaimat, hisz' ellenzéki mivoltukból következik, hogy ők onnan közelítenek, hogy mi a rossz ebben a törvényben. Szerintem nem így kellene. Úgy kellene közelíteni, hogy léptünk-e előre abban az ügyben, amit közösen határoztunk el, hogy az FVM-hez kerüljön az élelmiszer-biztonság ügye. Ebben szerintem előreléptünk, és most ez a törvény arról szól, hogy kivel egyeztessen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy a kereskedelemért felelős miniszter is ott lehessen annál a rendeletalkotásnál, ami az ő kompetenciáját is valamilyen mértékben, módon érinti. Egyébként meg a kereskedelemről szóló törvény, az egészségügyről szóló törvény, minden érvényben marad, uraim, itt csak arról van szó, hogy legyen kötelessége elfogadni a kereskedelemért felelős miniszternek, hogy neki részt kell venni a rendeletalkotásban, ne mondhassa utólag, hogy uraim, engem meg se kérdeztek, és fordítva, ne mondhassa a földművelésért és vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy én nem akartam megkérdezni, mert úgy gondolom, hogy nekem jogom van ehhez.
Lehet, hogy ezt a tervezet pontosítani kell, de nem lehet csak azt nézni, hogy legjobb lenne, ha egy hivatal lenne. Akkor mi lenne, uraim? Hát ugyanaz lenne: egyeztetni kellene az egészségügyért felelős miniszterrel, egyeztetni kellene a kereskedelemért felelős miniszterrel. Semmi nem változna, csak visszahoznánk egy olyan helyzetet, hogy megint lenne - nem akarom megbántani az erdészeket, mert szeretem őket - külön erdészeti hivatal, ilyen hivatal, olyan hivatal, aztán meg azt követelnétek, hogy legyünk már kedvesek csökkenteni az állami költségvetés hiányát meg egyebek. Pontosabb fogalmazást lehet kérni, ebben mi is hajlandók vagyunk együttműködni, illetve a minisztérium is fogadókész erre.
Lenne ezek után egy kérdésem főosztályvezető úrhoz. Mondta, hogy egy kicsit kiesik ennek a törvénytervezetnek a logikájából a szabálysértés ügye. Régen mondjuk már, hogy nem tartjuk elegendőnek azt, hogy szabálysértésnek minősüljön bizonyos méretű élelmiszer-hamisítás, élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése, hanem ezekre büntető törvénykönyvi előírásokat látnánk szívesen. Csak egy példával illusztrálnám. Ha valaki 0,4 vagy 0,5 ezrelékes alkoholszinttel veszélyezteti a közlekedés biztonságát, azért elveszik a jogosítványát és adott esetben súlyosan megfizet érte, ha mondjuk rámegy valakinek a lábára és az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, azért le is ültetik. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonság esetében hamisításért, lejárt termék forgalmazásáért, amit tudatosan követ el a forgalmazó vagy az előállító, kap egy viszonylag magas pénzbírságot és tovább folytathatja a tevékenységét, miközben tízezreket, százezreket veszélyeztet nagyon súlyosan. Úgyhogy érdeklődöm, hogy gondolkodik-e a kormányzat vagy akár csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter abban, hogy ezen a téren kezdeményező lépéseket tegyen az Igazságügyi Minisztérium felé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetlenegy mondatot szeretnék idézni. "A fogyasztóknak az egészségre ártalmas élelmiszerekkel, hamisítással és a megtévesztéssel szembeni védelme, továbbá a hamisítóval és a megtévesztővel szembeni közigazgatási és büntetőjogi jogkövetkezmények megállapíthatósága érdekében szükséges az egészségre ártalmas élelmiszer, a hamisítás és a megtévesztés kifejezés pontos definiálása, a szankciórendszernek az elkövetés mértékéhez történő igazításával." Ezt is tartalmazta az a határozati javaslatom, amit önök folyamatosan elutasítanak, most pedig megkérdezi alelnök úr, hogy vajon ezen a területen hogyan lépett a kormány. Ezek azok a problémák, amelyek miatt én lehet, hogy vehemensebben és talán az időt is jócskán kihasználva érveltem, hogy miért súlyos felelőtlenség ezen törvénytervezet benyújtása ezen a módon. Hogy kerüljön az FVM-hez, ebben egyetértünk, csak a szerkezet esett szét éppen alatta.
Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hogy egy mondat erejéig az általános gyanúmat, amit az elmúlt egy évben már néhányszor ki is fejtettem, most ismételten elmondjam, ez a vita is, ami most kialakult közöttünk, tulajdonképpen egy tőről fakad: az EU e témát szabályozó rendelkezései gyakorlatilag nem működnek, nem alkalmasak arra, hogy egy ország élelmiszer-biztonságát azon keresztül - hogy ilyen kifejezést használjak - le lehessen rendezni. Emlékezzünk vissza az ilyen-olyan dioxin ügyekre, mert volt csirkében is dioxin, nem csak a guarban, illetve a bennünket nagyon súlyosan érintő aflatoxinra, ami a paprikában volt. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek itt nincs vége, majd lesz következő. Miután ezek az európai léptékű botrányok kipattantak, hozzám legalábbis nem jutott el valamiféle mea culpázás vagy az EU részéről egy újabb szabályzatnak a tervezete. 90 - PÉ 91 Ennyit muszáj volt kimondanom. Tehát tulajdonképpen ezt a hiányosságot próbáljuk most mi a tagországok számára biztosított mozgástéren belül kitölteni. Ami egyébként helyes, hogy most egységes szerkezetbe akarunk valamit ebben az ügyben, mert ami eddig volt, az nyilvánvalóan nem volt jó.
A vita köztünk talán abban van - és ez most még eddig nem jött ki -, megítélésünk szerint, ha ez az FVM által vezényelt, egységes szerkezetű élelmiszerbiztonsági hatóság nem kap önálló költségvetési fejezetet, nem garantáljuk törvénnyel a pénzüket, akkor ez ilyen maradékelven fog működni, úgy, mint az összes többi. Nem biztosított a pénz, nem biztos, hogy az a létszám megmarad. Ez egy belső döntés kérdése, hogy ezt hányadik helyre fogja besorolni az, aki a pénzek felosztását fogja végezni. Én ezt nagyon fontosnak tartanám, egyszersmind ez egy garanciális elem.
Úgy gondolom, a vita odáig értelmetlen és talán egy kicsit félreértése vagy belemagyarázása, az FVM vezető szerepét közösen határoztuk el, és ebben köztünk nincs is vita. Hanem az FVM szakhatóságai mellé - vagy az egyszerűség kedvéért csak a minisztériumokat nevezem meg - rendelt minisztériumok szerepe és kompetenciája okoz itt zavarokat a sorainkban. Megítélésünk szerint itt kompetenciazavarokról is keményen szó van, amit át kellene nézni. Medgyasszay László felsorolt néhányat, de még lehetne ezt folytatni. Tehát ezért gondoljuk mi ezt, ezen két tétel miatt, tehát itt a garancia, hogy létrehozzuk, kiizzadjuk magunkból ezt a szervezetet, és ennek a pénzügyi garanciáit is szeretnénk látni, hogy ez működni fog, illetve ezeket a kompetenciazavarokat pedig ki kellene szűrni. Úgy gondolom, hogy ez hasonló, amiről beszéltünk ugyan a földtörvénynél, hogy majd konszenzussal kialakítjuk, talán egészséges lenne, ha ezt visszavennénk, és nyugalmasabban, több időt erre fordítva, átbeszélnénk ezt az egész kérdéskört. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltánnak adok szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Meghallgatva a nagy ívű hozzászólásokat és időnként az eljárásjogi szabályoknak azt a kezelését, hogy ki, mikor mond véleményt, most itt elnök úrnak célzom, hogy ha véleményt akar mondani, akkor adja át az ülésvezetést az alelnöknek, mert nem lehet tudni, hogy mikor mondja a saját véleményét, mikor elnököl, és mikor a saját társainak üzen valamit.
De jó lenne, ha ebben a kérdésben most egy kicsit próbálnánk szakmai alapon is, nemcsak indulatból beszélgetni és példálózni. Jóllehet, valamennyiünket idegesítenek azok a problémák, amelyek nincsenek megoldva, most már tízegynéhány éve az élelmiszerbiztonság és a fogyasztóvédelem terén. Itt van egy elmozdulás, aminek az indulása az előző ciklusban volt, az az ötpárti akármicsoda, amit létrehoztunk, vagy négypárti volt az egyeztetés kapcsán? Még Zoli barátom is benne volt ezerrel. (Zaj, közbeszólások: Négypárti volt!) Négypárti volt, plusz Ékes József.
Ez elindított egy folyamatot, és most ebben a ciklusban eljutottunk odáig, hogy volt az elnök úrnak egy országgyűlési határozattervezete, amit megértek, hogy most sajnálja, hogy nem ment végig, és én nem értem meg a kormánykoalíciót, hogy miért nem küldte végig ezt a határozattervezetet, mert én megszavaztam még a részletes vitára bocsátást is. Semmiféle problémát nem látok abban, ha van egy országgyűlési határozatom és egy törvénytervezet, mehet mind a kettő, egyáltalán nem zárják ki egymást.
Ennél a törvénynél pedig azt látjuk, amit én itt az előbb megpróbáltam informálisan üzenni Medgyasszay úrnak, hiszen ő is volt valamikor államtitkár, hogy amikor a bürokrácia elkezd dolgozni, akkor hiába van egy politikai döntés. Ez a politikai döntés megjegyzem: két éve született meg, amikor Gyurcsány miniszterelnök lett, rá egy fél évre, akkor ő kiadta az ukázt, hogy meg kell csinálni. Itt egy évig semmi nem történt. Hiába adta ki, ott, előttem adta ki, ott ült a fél kormány, akkor még Németh volt a miniszter, mondta: meg kell csinálni, gyerekek, két hónapon belül, és csak azon volt a vita, hogy törvényszintű szabályozás legyen-e vagy kormányrendelet. Én ragaszkodtam volna a törvényszintűhöz, de megmagyarázták a főokosok - mert ilyenek mindig vannak -, hogy ezt kormányszinten el lehet rendezni, és akkor minden minisztérium szépen megkapja a maga feladatát, és egységes kézben lesz az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerrel kapcsolatos fogyasztóvédelem.
Aztán nem történt semmi, de ezek után a botrányok meg csak jöttek, csak jöttek. Eljutottunk oda, hogy most van egy előterjesztés. Szegény főosztályvezető azért ül itt, mert neki kellett végigbeszélni ezeket a dolgokat a különböző lobbicsoportokkal és a bürokrácia érdekérvényesítőivel. Hiába ülne itt Miklós, de idehozhatjuk az ÁNTSZ főnökét is, leül és elmondja a saját véleményét, de kedves testvérek, mi vagyunk abban a pozícióban, hogy az Országgyűlésben most ezt a törvénytervezetet úgy tegyük rendbe, amiben érvényesülnek azok a szempontok, amiről beszélt az elnök úr. Nevezetesen: annál nyilvánvalóan, hogy milyen szempontrendszer legyen az irányadó, milyen keretjogszabályok vezessék a hatóság kezét, amikor ellenőriz, ott nincs mese, ott az egyeztetési kötelezettségre szükség van mind a humán egészségügy, mind az agrártárca, mind a fogyasztóvédelem oldaláról is. Amikor már a technológiája működik ennek, hogy ki az, aki ezt ellenőrzi, kézben tartja, ott majd szépen meg lehet csinálni, hogy ki a laborhálózat, ki az ellenőrzési hatóság, és úgy, ahogy Font úr mondta, a fogyasztóvédelembe az is beletartozik, hogy a pincér hogyan hozza ki nekem azt a rohadt ételt, hidegen vagy melegen, és hogy 3800 forintot számol fel egy üveg ásványvízért vagy 380 forintot. Nyilván ez is hozzátartozik.
Itt nekünk most legyen már annyi belátási képességünk, hogy ez az előterjesztés nagyjából rendezi - bár egyetértek az ellenzéki képviselőkkel, hogy nem úgy, ahogy szerettük volna - a földművelésügyi miniszter kompetenciáját. Itt most szépen össze kell ülnie a bizottságnak, és olyan bizottsági módosító indítványokat bevinni a parlament elé, meggyőzve azokat a képviselő hölgyeket és urakat, akik ehhez nem értenek vagy más elképzelésük van, amely ezeket a rendszereket, amelyekre Medgyasszay is rákérdezett - de gondolom, majd a véleményt is elmondja -, egységes rendszerbe pakolja úgy, hogy az eligazítást ad majd a végrehajtó szerveknek, hogy azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyekre itt nyilván szükség van, milyen szempontrendszer alapján rakják ki, aztán majd lehet beszélgetni Btk.-módosításról, stb. Nyilván belefér, de főleg akkor, amikor egyes élelmiszerhamisítók itt keresgetik a politikai kapcsolatokat is különböző helyeken, hogy vannak-e állategészségügyi ismerőseik, akikkel a félreértést lehetne tisztázni. Ilyen pofátlan helyzetnél tartunk, mert félreértés van, hogy ha 400 ezer tonna, kutyaeledelnek se való akármit megtalálnak a hűtőkben. Ezt félreértés, barátaim, félreértés, vagy bosszúja a hatóságnak, mert ő nem volt hajlandó paraszolvenciát szolgáltatni a húsból - most mondok egy hülyeséget, nyilván nem erről van szó. Tehát már idáig mennek. Tehát itt kemény fellépésre van szükség, be kell őket csukni, úgy, ahogyan illik, kemény börtönbüntetéseket kell kiszabni, mert ez közvetlen életveszély, és testi egészséghez való jogot sértő, szándékos bűncselekménnyel állunk szemben.
Azt javasolnám most nektek, testvéreim, hogy ezt a törvényt küldjük szépen általános vitára, és utána a mezőgazdasági bizottság majd ücsörögjön le itt a szakma képviselőivel, és azokat a kompetenciavitákat, amelyeket nyilván egy tárcaközi egyeztetésen nagyon nehéz átvinni, főleg hogy nem mindenkinek tetszik ám az, hogy az FVM lesz a főnök. Azért ezt is tudni kell, már jajgatások ezrei indultak meg. (Zaj, közbeszólások.) Benne voltunk, láttuk, hogyan működik belülről az egyeztetési mechanizmus, és az borzasztóan nehéz, és nyilvánvalóan Gráfnak sincs egyedül akkora ereje, hogy ezt végig tudja verni a kormányon, bármennyire is népszerű, és szerintem jó miniszter. 100 - 101 fzs Tehát nekünk most azt kell csinálni, hogy itt egy kicsit megübereljük az apparátust és azt mondjuk, hogy emberek, ebben ennyi meg annyi, kijelöltük az utakat, letettük a cövekeket és lehet hozzá végrehajtási rendeleteket csinálni. Azt gondolom, akik jó szándékkal állnak ehhez az ügyhöz, meg segítőkészek, azoknak nem is lesz ellenére az ilyen jellegű együttműködés.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak egy nagyon rövid kiegészítő megjegyzés részben Karsai József képviselőtársam megjegyzéséhez, részben a Herbály Imre által fölvetettekhez és Kis Zoltánhoz is kapcsolódva. Félreértés ne essék, még egyszer szeretném hangsúlyozni, jónak tartjuk azt a koncepciót, hogy az élelmiszer-előállításért felelős tárca vegye kezébe az élelmiszer-biztonság ügyét. Az előállítás során dől el ugyanis, hogy mi kerül az asztalunkra, ezt kell ellenőrizni megfelelően. De nem az ellenőrzésről beszélünk mi itt, hanem azt kifogásoljuk, hogy olyan kompetenciákat telepít a földművelésügyi tárcához, mint például az, hogy felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékekben megengedhető növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyianyag-tartalom értékét. Hát ezt úgy lehet csak szabályozni, hogy ha megvizsgálom, hogy az ember szempontjából, a fogyaszthatóság szempontjából, az élelmiszer mint fogalom szempontjából lehet-e az az anyag benne és mennyi lehet benne. Ezt nem az agrárminiszter tudja megmondani, hanem az, aki az ember egészségéért felel, aki meg tudja vizsgálni, hogy azokból az anyagokból, amiket Karsai József fölsorolt, hogy mi minden van ezekben, lehet-e egyáltalán az élelmiszerben és mennyi lehet benne. Ezt nem az agrárminiszter kompetenciájába kell utalni. Ez csak egy példa.
(Dr. Kis Zoltán felé fordulva:) Azt látni, Zoli, hogy elképesztő kompetenciazavarokat mutat ez a törvénytervezet. Ezt szeretnénk elkerülni, hogy a későbbi vitákat megelőzzük e tekintetben és tévedéseket megelőzzünk. Úgy tűnik időnként, hogy ötletszerűen jelennek meg itt az egyeztetési kötelezettségek hol ezzel a miniszterrel, hol azzal a miniszterrel, egy átgondolatlan kompetencia-viszonyrendszerről van szó, és mi főleg ezt a pontot vitatjuk, nem magát az alapkoncepciót, amiről beszéltünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szeretném megjegyezni, hogy ma 13 órakor előre meghirdetett együttes ülést fog tartani a mezőgazdasági bizottság és a fogyasztóvédelmi eseti bizottság. Ezt csak azért mondtam, mert még hátra van négy napirendi pontunk, és a kormány képviselői még nem válaszoltak az eddig nagy mennyiségben elhangzott kérdésekre, észrevételekre. (Dr. Karsai József: Bocsánat, egy nagyon fontosat hadd mondjak.) Mindezeket együttesen figyelembe véve Karsai József szót kért, megadom a szót. (Herbály Imre: Csak az a baj, hogy ő délután el akar menni.)
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Nem az elmenetelről van szó. Hadd mondjam el neked, professzor uram, ebben dolgoztam negyven évig, hogy minden áldott növényvédő szernél, miután tíz évig vizsgálják, megállapítják, hogy mi lehet a kijuttatott permetezési dózisa. Minden növénynél meg van vizsgálva, hogy melyiknek mennyi a lebomlási ideje, mennyi az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, mennyi a szermaradványértéke. Az egyelőre most is az FVM-hez tartozik, száz éve oda tartozik - a növényvédelmi főosztály adja meg -, hogy a paradicsomot csak olyan szerrel szabad permetezni, ha valaki négy nap múlva szedi, aminek a szermaradványértéke lenullázódik az egészségügyi határérték egyharmadára. Ezt csak ő tudja meghatározni, se állatorvos, se más nem tudja meghatározni. (Dr. Ángyán József: De a határértéket nem a miniszter határozhatja meg.) De azt írja. (Dr. Ángyán József: Csak a tartalmat határozhatja meg.) Leírja a határértéket, amit előírt minden növényvédő szer vizsgálatára, ami többszörös biztonsággal van megállapítva. (Dr. Ángyán József: Én nem ezt mondtam.)
ELNÖK: Abban egyetértünk, hogy az FVM hatáskörébe tartozó laboratóriumok megállapítják, hogy mennyi nap alatt melyik szer bomlik le, de képviselőtársam, hogy melyik veszélyes az emberre és miért kell, hogy lebomoljon négy nap alatt, azt írja elő a humánegészségügy. Utána jöhet a növényegészségügy, és megmondja majd a növényvédő szerekről.
A kormány képviselőjének megadnám a szót válaszadásra.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bevallom őszintén, nem gondoltam, hogy ilyen nagy ívű vitát fogok generálni ezzel a módosítással. Először nagyon meg is ijedtem, mert azt hittem, hogy az előző fél éves munkánk és annak a bizottságban való kommunikációja semmibe veszett, de megnyugodtam, mert szerencsére alapvetően nem erről van szó. Bocsánat, hogy szarkasztikus vagyok, elnök úr, de jogászként eszembe nem jutott volna, hogy így meg lehet fordítani egy szerintünk elég egyértelmű dolgot, úgyhogy a magam részéről tiszteletbeli jogásznak választanám, mert jobban csinálta, mint bármely más kollega csinálná. Miért mondom? (Dr. Medgyasszay László: Azért ez túlzás egy kicsit!) Tudom, úgyhogy ezért elnézést is kérek, ebben igaza van, meg is lehet róni engem emiatt.
Szóval a gond a következő. Egy kis szegmensét látjuk ezzel a módosítással az egész problémakörnek. Az előző fél évben - és itt Jakab alelnök úr kérdésére válaszolnék áttételesen - a szakmai vezetők, többek között az állat-egészségügyi részleg vezetője, a főállatorvos úr is, többször beszámoltak arról, hogy mi a kormánynak, illetve a tárcának a koncepciója. Ő most azért nincs itt, mert ez egy jogi kérdés. Ez nem állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági szakmai kérdés, hanem jogi kérdés. Miért jogi kérdés? Eldőlt, a kormány eldöntötte 2006 decemberében - 2005-ben, de 2006-ban volt egy ráerősítése, és annak alapján indult el a munka -, hogy milyen szinteken történik meg az elválasztás.
Ahogy Kis Zoltán képviselő úr is mondta, nagyon-nagyon kemény csaták voltak, amiben a bizottság nagyon-nagyon sokat segített az agrártárcának, hogy átverjük azokat a szándékokat, amiket mi szeretnénk. Hiszen nem titok, hogy az egészségügyi bizottság például - elég jól lehetett látni, hogy mi történt - nagyon ügyesen képviselte az egészségügyi tárca érdekeit. Értelemszerűen a kormányban is nagyon-nagyon komoly viták voltak - hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem - azon, hogy meddig tartsanak a határok, melyik legyen az, ami az FVM-hez, ezen belül az MGSZH-hoz tartozik, melyik legyen az, ami az egészségügyi tárcához tartozik és melyik legyen az, ami a fogyasztóvédelemhez tartozik. Ez eldőlt, ezek a jogszabályok már megszülettek, tehát mielőtt még bármi félreértés lenne, hogy ezzel mi bele fogunk tudni szólni úgy igazából direktben, hogy hol vannak ezek a határok, ez megtörtént, hiszen - valószínűleg én kommunikáltam az előbb rosszul - 2006 év végétől kormányrendeleti szinten vannak meghatározva a hatáskörök. Amiről most beszélünk, az csak annyiról szól, hogy magukat az egyes végrehajtási jogszabályokat ki hozhatja meg. Itt egyértelmű szerintem, a jogszabályból kiderül, hogy az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter, azaz a földművelési és vidékfejlesztési miniszter a felelős ezért.
Természetesen egy kormányban munkamegosztás van, amivel nem tudunk mit kezdeni. Voltak itt ezzel kapcsolatos felvetések. Egy picit végigpörgettem magamban azt a gondolatfonalat, amit a képviselő urak felvetettek, például a kereskedelemmel, tehát a kereskedelemért felelős miniszterrel kapcsolatosan. Ha úgy gondolkodunk, tehát analóg módon, hogy miért szól bele ebbe az élelmiszer-biztonsági ügybe a kereskedelemért felelős miniszter, akkor az FVM-hez kellene csoportosítani minden feladatot, ami az áruházak megnyitásával, fenntartásával, működési engedélyeztetésével kapcsolatos. Mi annak csak egy szegmensét érintjük. Tehát például ha olyan szabálysértést vagy olyan hibát vét az adott bolt, kiskereskedelmi hálózat, hogy romlott húst árul, akkor arra megvan a lehetősége már most is a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak, hogy bezárja, de az, hogy hogyan kell megnyitni, hogyan nézzen ki egy bolt, ami viszont érinti áttételesen ezt a területet, nem hozzánk tartozik. Ezért kell bevonni mindig a többi tárcát is, akik az adott ügyben érintettek. A három nagy élelmiszer-biztonsággal foglalkozó területből vagy csoportból most már a legnagyobb a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez tartozik. A másik most már sokkal szűkebb körben az egészségügyi tárca, és - nem szabad elfelejteni, hiszen elnök úr is többször elmondta - a fogyasztóvédelem, őket sem szabad kihagyni a körből.
110
PÉ 111
Az a döntés született a kormány részéről, hogy a határt ott húzza meg, ahol előállítják az élelmiszert. A humán egészségügy pedig ott jön be, amikor az élelmiszerből valakinek baja származik, megbetegszik, mérgezést kap, stb. Ez egy nagyon-nagyon szűk mezsgye. Tehát amikor volt a kormányrendeletek elkészítése, nagyon-nagyon éles volt a vita, hogy hol legyen ez a határ.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a teljes élelmiszer-előállítást mi látjuk el. Ennek csak egy részét, tehát ennek az ellenőrzését, bocsánat, a közegészségügynél, illetőleg a vendéglátásnál a konyhában történő folyamat, amikor az alapanyagokból, húsból, lisztből, vízből, bármiből összeállítják az élelmiszert, ami közvetlenül már kihatással lehet a fogyasztóra, azaz élelmiszer, az lett az egészségügyi tárcáé, az ÁNTSZ-é, és az egyéb területek, amelyek érintik a fogyasztót, amikor odamegy és megnézi, hogy hogyan van felcímkézve, mikor kell lejárnia, az pedig értelemszerűen a fogyasztóvédelemnél, az SZMM-nél van, azt jól mondta elnök úr, valóban a szociális tárcánál van jelen pillanatban.
Emiatt nem lehet kihagyni ezeket a tárcákat. Lehet példákat mondani, és elő lehet venni: például említette Medgyasszay képviselő úr az 1. § (3) bekezdését, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter mit keres ott. (Dr. Medgyasszay László: A c) pontban például.) Lehetnek olyan területei az élelmiszer-előállításnak - ezt most az a baj, hogy mindig a konkrét ügy dönti el -, ami bizony, érintheti a fogyasztóvédelmet. Nem kizárólag a jelölést jelenti, tehát a fogyasztóvédelmet nem szabad annyira leszűkíteni, hogy mi van a címkén és hogyan néz ki a címke, és lejárt-e már, ettől azért sokkal tágabb feladata van. Azt, hogy erre ő alkalmas vagy nem alkalmas - szerintünk alkalmas és meg fogja tenni -, természetesen meg lehet vizsgálni, és ha úgy dönt az Országgyűlés, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter ide fölösleges, akkor meg lehet szavazni, hogy menjen ki. A kormányzat úgy ítélte meg, hogy bizony ám, az élelmiszer-előállításban vannak olyanok. Az egészségügyi azért, mert az előbb mondtam, hogy a határ ott lett meghúzva, ahol elkezdünk főzni, most egyszerűsítem. (Dr. Medgyasszay László: Ez nagy szakmai hiba.) Ezzel természetesen jogászként nem tudok vitatkozni, úgy tűnik, hogy ez a vita jelenleg eldőlt.
Ugyanez a helyzet a növényvédő szerek, maradványok, stb. esetében. Tehát maga az élelmiszer-előállítás, ami nem konyhában történik, hanem élelmiszer-feldolgozó szerveknél vagy cégeknél, az most már az agrártárcához került. Tehát kikerült az egészségügyi tárca kompetenciájából, hiszen ő a jelenlegi hatáskörök alapján már csak a közegészségügyben és a vendéglátó-ipari helyeknél történő élelmiszer-előállítással foglalkozik, minden egyéb már az agrártárcáé.
Ezért tartozik ide a növényvédő szerek kérdése. Azért kellett kivenni az egészségügyi tárcát, mert ez már nem hozzá tartozik. De volt persze egy ár az ÁNTSZ részéről, hiszen átkerült egy apparátus. Arról nem beszélve egyébként - most megint hazabeszélek, mint az FVM képviselője -, hogy bizony ám, a mi álláspontunk szerint sokkal jobban felszerelt laborjaik vannak, amelyek ezt meg tudják állapítani és nyomon tudják követni. De ez csak egy eleme.
A másik része viszont, a legfontosabb az, hogy az ÁNTSZ-nek bizony ám, jó néhány dolgozója elég nagy létszámban átkerül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. Tehát azért nem úgy működik, ahogy leírtuk, hogy ez nálunk van és mindenhez értünk, hanem az ehhez szükséges apparátus átcsoportosítása is megtörtént, illetve megtörténik. Azzal szintén vitatkoznék és nem így éli meg a kormányzat és az FVM, hogy ez a jogszabály gyengítené azokat az elképzeléseket, amelyeket az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban szeretnénk elérni. Ez nem így van. Azon több vita volt, és nem ennek az előterjesztésnek a tárgya, hogy az MGSZH felállítása jó vagy nem jó. A feladata megvan. Abban egy nagyon erős állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési vonal van. Ehhez kapcsolódik ez a név is, ami szintén átkerült az FVM-hez.
Az idő megmutatja, hogy ezen a szervezeten belül működik-e, vagy szükséges az, hogy kialakuljon egy új szervezet. Ezt meg lehet vizsgálni, ez megint nem egy mostani feladat. Az biztos - és ez nem titok -, hogy a törvényalkotási programban van egy olyan tervezet, ami az egységes élelmiszerbiztonsági törvénnyel kapcsolatos. Tehát hogy azt a kormányzatnak át kell tekintenie, hogy több törvényt össze lehet-e vonni. Ennek van egy része, ami az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, alapvetően egyébként egy deregulációs és egyszerűsítési folyamat része, de valószínűleg ilyen feladatok mindig vannak. Tehát nincs egy statikus állapot, mindig figyelni kell, hogy hogyan lehet a legjobban reagálni a dolgokra, hogyan lehet a legjobban a fogyasztók érdekeit védeni.
Tehát nem gondolnám azt, hogy ez a tervezet abba az irányba hatna, hogy szétverjük az egységes élelmiszerbiztonsági szervezetet. Sőt, nagyon megerősítjük. Azon természetesen - még egyszer mondom - el lehet gondolkodni, hogy kell-e a fogyasztóvédelem vagy nem. Ennek megvannak a szakmai indokai, amitől ők úgy ítélték meg, hogy szükséges és a kormány jóváhagyta, hogy rálássanak ezekre a területekre. De a lényeg az, amit alelnök úr mondott: ebben az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter a fő felelős. Tehát ő szabja meg azokat a határokat és játékszabályokat, és ehhez képest már csak mellékes játékos a többi tárca, aki az adott területen érintett. De mi hasonlóan vagyunk: ami itt nincs felsorolva, az például a kereskedelemért felelős miniszternél van, a földművelésügyi tárca szól bele, hogy hogyan a szöszben lehet megnyitni egy pultot. Csak ez itt most nem szerepel, mert nem ennek az előterjesztésnek, illetve javaslatnak a tárgya.
Tehát igen, az élelmiszerbiztonságért felelős tárca, a többi tárcánál ugyanígy felel, tehát ez egy oda-vissza játék. Ha viszont egységes lesz, minden itt van, akkor viszont olyan hatásköri problémákat okozunk, ami lényegében kezelhetetlen lenne.
Herbály képviselő úr kérdésére, hogy a büntető törvénykönyv. Most logikájában abszolút nem illik ide, hiszen az egy döntési kérdés, hogy akarjuk-e tovább szigorítani az ezzel kapcsolatos büntetési tételeket vagy nem. A szabálysértés azért merült fel, mert ha nem nyúlunk hozzá a szabálysértési törvényhez, akkor a jelenlegi hatályos törvény alapján a tényállások között nincs olyan, ami alapján az élelmiszerbiztonsági hivatal bírságolhatna, mint élelmiszerbiztonsági hivatal. Vannak részterület, hogy állategészségügy, stb., de mint élelmiszerbiztonság nem, és mivel átkerültek területek az egészségügyi tárcától, az ÁNTSZ feladatainak egy jó része, ezzel kapcsolatban neki szüksége van arra, hogy tudjon majd bírságolni, ami ott van.
A büntető törvénykönyv módosítása ettől függetlenül ez egy döntés, akarjuk-e, hogy sokkal szigorúbb legyen, vagy nem akarjuk. Ez a módosítás, a szabálysértési módosítás csak arról szól, hogy ez az egész rendszer működni tudjon. Tudjon bírságolni, és tudja ellátni azt a feladatát, amit a bizottság már többször meghatározott és korábban egyet is értett vele, és amit a kormányzat is akar. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Kénytelen vagyok szót kérni, mert én betartottam, hogy az első körben csak kérdeztem és vártam a válaszokat. Egy pontban kaptam választ egyébként, de nem véletlen, hogy az egészségügy háttérbe szorulása miatt felkaptuk a fejünket. Mint állatorvos, tudom, hogy milyen fontos a velük való együttműködés. Az egy kicsit enyhíti a dolgot, hogy az ÁNTSZ-től átkerült egy csapat, tehát itt akkor ismernünk kell, akkor meg kell nézni a részleteket is, hogy ez a csapat mit tud végezni. De azért a válaszok nem nyugtattak meg.
Úgy gondolom, hogy ez egy lobbitörvény, amit nem a lobbi szabályoz, hanem egy lobbi elindult. Valóban igaza van Kis Zoltán képviselőtársamnak, ez a kormánytól független, hogy érdekcsoportok mit tudnak elérni. Itt most a fogyasztóvédelem érdekcsoport teret nyert, ez feketén-fehéren benne van. Lehet, hogy fontos egyeztetni és minden, de ez egy térnyerés, ami kétségkívül csökkenti a földművelésügyi miniszter mozgásterét, mert azért kedves főosztályvezető úr, ha egy kormányrendelet vagy törvény megjelenik, amelyben a kompetenciát megkapja egy minisztérium, akkor a többinek sorba kell állni vagy végre kell hajtani helyesebben. Tehát az egyeztetési eljárásnál beleszólhat, tehát egyet kell neki érteni, ha viszont egy törvény megszületik, akkor az ő embereinek azt végre kell hajtani, azért ez különbség.
Azt gondolom, meg kell indokolnom Kis Zoltán barátomnak, hogy miért nem tudom támogatni az általános vitára bocsátást. Én általában híve vagyok az általános vitára való alkalmasság megadásának, mert nem hiszek abban, hogy akár az itt lévő képviselőtársak hatására is, mivel hallottuk, hogy milyen nehéz egyeztetések voltak, a kormány nem fog meghátrálni, ez így fog maradni, azt gondolom, hogy ezért ezzel a pesszimista feltételezéssel nem tudom az általános vitára alkalmasságát megszavazni.
Amit azért még hozzá szeretnék fűzni: Herbály képviselő úr, készítsd el légy szíves ezt a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot, én szívesen leszek társaláíró. De még jogászt is keresek, ha kell, ha felvállalod, hogy terjesszünk be egy ilyen javaslatot. Ne csak beszéljünk róla, hanem akkor tegyünk is, mert ezt szoktuk, hogy beszélünk, beszélünk, elmondjuk az okos dolgot, de akkor konkrétan terjesszük be. Én ebben nagyon szívesen partner leszek. (Herbály Imre: Csak kérdeztem, képviselő úr!)
Azzal kapcsolatban, amit Bagi Béla mondott: itt van a kutya eltemetve, kedves barátaim. Az uniós csatlakozás előtt, illetve még jóval előtte, amikor elkezdtünk egy jogharmonizációt, előtte a magyar élelmiszerellenőrzés sokkal hatékonyabb és jobb volt, mint az Unióé. 120 - 121 fzs Elszörnyülködve tapasztaltam, amikor itt ültem a bizottságban, hogy a jogharmonizáció miatt hogy kell enyhíteni azokat az ellenőrzési dolgokat, amelyeket a magyar állategészségügy, az élelmiszer-higiéniai szolgálat, az ÁNTSZ száz éve ragyogóan csinál. Az Uniónak kellett volna rólunk példát venni; igaza van Bagi Bélának, az uniós szabályok alkalmazása bizony csökkenti a hatékonyságot.
Hozhatunk mi konszenzussal törvényt, rendeletet. De mennyi a pénz? Hány ember van? A végrehajtásnál az a kérdés, hogy ki hajtja végre. Én nem akarom most a kormány nehéz helyzetét ecsetelni, ez a kormányoldal dolga. De amikor azt hallom a Számvevőszék elnökétől - bár ez nem tartozik ide -, hogy a nyugdíj összegéből nyolc hónapot biztosít a nyugdíjintézet, a többit pedig a költségvetésnek kell biztosítani, hát akkor hogy állunk? Hol lesz itt ezer ember pluszban, aki hatékonyan ellenőriz? Azt mondta Karsai képviselő úr, hogy minden kamion után kell menni egy állatorvosnak. Nem. Majd amikor megérkezik, akkor ott meg kell nézni. Mert ha már egyszer nem lehet a gyártásnál - az uniós szabály engedi ugyan, de nem tudunk elég hatékonyan ott belépni -, akkor a forgalmazásnál kell ellenőrizni. Számtalan ponton kellene ellenőrizni ahhoz, hogy végrehajtódjon az a törvény, amit akár konszenzussal hozunk. Tehát én egyrészt azért, mert nem látom ennek a törvénynek a szakszerű módosítására a lehetőséget, másrészt pedig azért, mert egyébként is pénzügyi probléma van a háttérben, nem tartom általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Azt még azért leszögezem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt és én mint állatorvos is nagyon örülök annak és megdicsértem a miniszter urat, hogy ez oda került, csak az egy kézbe fogás most gyengíti az odakerülést, barátaim.
A másik pedig: itt kértem egyszer már a miniszter úrtól, hogy ha ezt elérte, akkor érje el azt is, hogy egy önálló szervezetben legyen, ne ebben a nagy valamiben legyen benne az élelmiszer-ellenőrzés. Én is egyetértek azzal, hogy ennek külön szervezetnek kell lenni, de ez is pénzkérdés. Nem tudtuk elérni semmikor, hogy ez az egész rendszer egy önálló költségvetési fejezetben legyen, és sajnos úgy látszik, hogy most sem fog menni. Én nem tudom javasolni ezt általános vitára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha további kérdés nincs, akkor az általános vitára való alkalmasságról dönthetünk. A rutin szerint kérdezem, hogy a kormány képviselője kíván-e reagálni Medgyasszay László képviselőtársam fölvetésére.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyesével végigvehetjük, hogy mi miért van, csak akkor megy az idő.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Majd utána. Egyébként ez tényleg egy érdekes kérdés.
ELNÖK: Megköszönném, ha az idő szűkére is figyelemmel lennének az érintettek.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Ez tényleg érdekes, és fogom majd kérdezni külön.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor a bizottsági ülés után elmondom.
ELNÖK: Akkor a törvénytervezet általános vitájáról való döntés elé érkeztünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a T/3470. számon benyújtott törvénytervezet általános vitára való alkalmasságát. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Kérdezem, hogy a többségi véleményt ki fogja képviselni. Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, csak jelzem.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Kis Péter.
ELNÖK: Engedelmetekkel a kisebbségi véleményt jómagam képviselném majd a napirendi pont parlamenti tárgyalásakor. Amennyiben elfogadjuk a két jelzett vélemény-előadót, kérem, kézfeltartással jelezzük. (Szavazás.) Egyhangú; eszerint adja elő a bizottság a kisebbségi és a többségi véleményt. Ezzel a 2. napirendi pontot lezárom.
A 3. napirendi pont az intervenciós gabonakészletek zárolásáról szóló határozati javaslat, Font Sándor indítványa. Átadom az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átvéve Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Mint előterjesztő nagyon röviden szeretném ezt a javaslatomat megindokolni. Sok-sok javaslat volt, ami már előrevetítette, hogy nemcsak magyar, nemcsak európai, hanem világjelenség, hogy az élelmiszer-alapanyagot biztosító gabonafélék, mind a kalászosok, mind a kukorica esetében jelentős csökkenés lesz, ennek következtében mind a malomipari termékek, mind a húskészítmények várhatóan élelmiszerár-emelkedést fognak okozni. Az élelmiszerár-emelkedés tompítására adtam be ezt a határozati javaslatomat több indítvány társaságában, amelyek más bizottságokhoz kerültek kijelölésre.
Sajnálatos módon meg kell állapítanom, hogy a június 30-án beadott indítványom indokló része bekövetkezett, az élelmiszerek áremelkedését azt hiszem, most már realizálhatjuk statisztikai adatként. Azt is meg kell állapítani, hogy a kormány egyetlenegy intézkedést nem tett az élelmiszerárak tompítása érdekében. Ez az indítvány kizárólag arról szólt, hogy az élelmiszerárak tompítása érdekében a magyar intervenciós gabonakészletet mentsük meg minden áron. Ez nem sikerült. Januárban még több mint 3 millió tonna gabona volt bent Magyarországon intervenciós raktárkészletben, a határozati javaslat benyújtásának időszakában 1,5 millió tonna, jelenleg pedig az 1,2 millió tonnából néhány százezer tonna van bent Magyarországon. Mint említettem, a kérdés a benyújtás időszakában nagyon aktuális volt, azonban az elmúlt időszakban a kormány semmit nem tett az élelmiszerár-emelkedés megakadályozása érdekében, hagyta, hogy olyan feltételekkel vásárolják meg az intervenciós raktárkészletet, 181 euróért például, hogy ahhoz állattartó nem juthatott hozzá, mert több százezer tonnás mennyiséget kellett a vásárlónak megvenni. Mi lett ennek a következménye? A Magyarországon külföldi tulajdonlással bejegyzett cégek vásárolták meg a gabonakészlet legnagyobb részét, akik ezt a 181 euróért való vásárlást azonnal továbbadták most már a magyar és külföldi állattartóknak 220 euróért. Ez lett az eredménye a kormány tehetetlenségének. A határozati javaslatom ezt a helyzetet szerette volna kivédeni. Majdnem múlt időben kell beszélni róla, hiszen az ügymenet szerint most került a bizottság elé ez a határozati javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ugyanúgy érzi és ismeri a problémát. Az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban a következő álláspontot kell, hogy mondjuk. A kormány nem támogatja a határozati javaslatot, amelynek oka nagyon egyszerű. Jelen pillanatban, illetve az EU-s szabályok alapján ez a készlet - azt hiszem, mindannyiunk számára ismert - nem a magyar állam tulajdonában van, ez az Európai Unió Bizottságának intervenciós készlete, így a magyar államnak nincs arra lehetősége, hogy saját hatáskörben azt mondja, hogy zárolja. Nem is igazán derül ki, hogy mit jelent ebben az, hogy "zárolja". Tehát nem lehet megakadályoznunk, hogy kihirdetésre kerüljenek ezek abban az esetben, ha az Európai Unió Gabonairányító Bizottsága az erről szóló határozatot meghozza, nincs lehetősége a magyar kormánynak arra, hogy ne hirdesse meg a tételeket. Ez az egyik.
A másik dolog az árak. Az árakat sem a magyar kormány határozza meg, amikor ezek értékesítésre kerülnek, hanem az eljárás alapján titkosan történik az ajánlatok megtétele záros határidőn belül a meghirdetett tételekre, amelyek nem több százezer tonnásak, hanem attól függően, hogy hogy vannak raktárban, néhány száztól néhány ezer tonnáig, maximum tízezer tonnáig voltak. Nem az a gyakori - azt nem mondom, hogy nincs ilyen -, hogy több százezer tonna van egyben meghirdetve úgy, hogy ne lehessen külön egyes tételekre pályázni. Tehát az a probléma, hogy amikor beérkeznek az ajánlatok, akkor nem a magyar állam összesíti, hanem a Bizottságon belül történik meg ezeknek az értékelése, és ők határozzák meg a minimumárat. Ha jól emlékszem, a múlt héten 202 euró volt a minimumár, a legmagasabb ár pedig 228 euró volt. Lehet látni azért egy tendenciát.
A második pontra térve: a magyar kormány, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium többször kezdeményezett tárgyalásokat a Bizottság irányába arról, hogy ezek a tételek csak meghatározott körben kerüljenek meghirdetésre, tehát - hasonlóan a két évvel ezelőtti portugál és spanyol példához -, hogy csak állattartók pályázhassanak az adott tételekre. Pontosabban nem is csak magyar, hanem az érintett, tehát bolgár, román és magyar állattartók is szóba jöhetnek, hiszen ennyire nem lehet diszkriminálni.
130
PÉ 131
Viszont egyértelmű volt a bizottság álláspontja, hogy nem támogatja, hanem meghirdette a teljes maradék - akkor még 1 millió 200 ezer tonnás mennyiséget. Ennek egy része elment a múlt héten, ez körülbelül 300 ezer tonna. Most a raktárakban, amely még nincs megvásárolva, körülbelül 940 ezer tonna kukorica van még bent. Úgy szól a bizottsági határozat, hogy ezeket folyamatosan kell meghirdetnünk, és ahogy jönnek az ajánlatok és azok elérik azt a minimumárat, amit hangsúlyozom még egyszer: a bizottság állapít meg, akkor bizony, azt értékesíteni kell.
Tehát jelenleg csak úgy lehetne ezt az országgyűlési határozatot, amennyiben elfogadásra kerül, a kormány által végrehajtani, ha nagyon komoly jogsértő magatartást követ a magyar kormány. Természetesen bármire van lehetőség, az más kérdés, hogy ezzel elérjük-e a célunkat, és más kérdés, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unión belül milyen pozíciókat fog ezzel magának "kivívni". Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak adok szót. Karsai József úr kért először szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Természetesen, amit főosztályvezető úr elmondott, cáfolhatatlan. Azt hiszem, hogy a jegyzőkönyv, de azt hiszem, a sajtó számára is jobb, ha ismert az a dolog, hogy valahogy, valamikor, valakik belementek abba, hogy az nagyon szükséges volt, nagyon fontos volt az, hogy legyen, a többlettermés esetére, mint ahogy 5 ezer évvel ezelőtt a fáraó is, ha többlettermés volt, letárolta az intervenciós raktárában József javaslatára. Ez természetes dolog. Most ezt az Unió lépte meg, csak akkor a fáraó vásárolta meg a kukoricát vagy a búzát - bocsánat, akkor még nem volt kukorica -, most pedig a termelőket a magyar állam fizette ki egy az egyben, vállalva a 25 milliárdos kamatkiesést, kincstárjegyekből és egyéb más módon. Tehát még egyszer hangsúlyozom, a félreértések miatt, mert láttam, hogy furcsán néznek rám, engem így tájékoztattak, szóljon a főosztályvezető úr, ha nem így van: a magyar költségvetés kifizette, és úgy tudom, hogy a fele intervenciós, ami nem volt kis ár, a raktározási költséget is kifizette és kamattámogatással raktárakat épített, ahová ezeket elhelyezte.
Tehát tudnunk kellett a történetét itt, a bizottsági ülés jegyzőkönyvében. Ennek ellenére, szerintem a mai napig érthetetlen, és nem tudom, itt van a jogi főosztályvezető, a Tamás, hogyan lehet az, hogy ha én bemegyek egy autósboltba, kifizetem az 5 milliót az autóért, és az autó tulajdona a kereskedőé marad.
Tehát mi ezt tettük meg, és ez a tényállás, és nem akarok ebben ellentmondani, és várja majd meg a végét az, aki furcsán néz rám. Ennek ellenére ottmaradt. Természetesen ennek kockázata van, mert ez az uniós készlet, ami az Unió tulajdonába került magyar pénzből, aminek az volt a határideje, hogy vagy három év alatt... (Zaj.)... figyeljetek már, lehet, hogy tudjátok, de azért figyeljetek ide. Két lehetőség volt: vagy három év után visszafizeti ezt a pontosan 101 vagy 104 eurót, ez volt az egyik, de ha hamarabb elkel, akkor is a 101 vagy 104 eurót mi visszakapjuk, raktározási költség nélkül és kamat nélkül, de visszakapjuk. Tehát megelőlegezte a magyar költségvetés más tulajdonát.
Bekövetkezett, hogy nem kellett kivárni a három évet, tehát olyan helyzet alakult ki a piacon, hogy érdemes volt hamarabb piacra dobni ezt a gabonát, ami a magyar intervenciós raktáron volt, ami 8 millió tonna gabonát jelent búzából, kukoricából, ami sajnálatos módon, bár annyi lenne a mezőgazdaság termelése, hogy ez a nemzeti jövedelmünk fele legyen, mint ahogy mondta nekem a riporter, mert akkor könnyedén megtermelnénk a teljes nemzeti jövedelmet. Ez tegnap hangzott el. Én örülnék neki, ha ilyen erősek volnánk a mezőgazdaságban, de nem vagyunk ilyen erősek. Ezt olyan 300 milliárd forintra - ahogy hallottam - becsültük.
Mikor ez értékesítésre kerül, akkor a magyar állam visszakapja a befektetett pénzét, a 101 vagy 104 eurót. Ami efölött van, a 220 euró, ahogy itt elmondta Tamás, azt lefölözi az Unió. Nem felezi, nem harmadolja, nem fizeti ki a raktárköltséget, de mi visszakapjuk, amit beletettünk.
De egy biztos, hogy az én javaslatomban, amit a kormány felé írtam, tudván azt, hogy ez lehetetlen és ha figyel, a főosztályvezető úr, pajszerrel betörni a piacra nem lehet, csak árral. Ehhez a magyar államnak a minisztérium megfelelő szervével, a Concordiával csak úgy lehet megszerezni ezt a készletet - mert másképp kizárnak bennünket az Unióból -, hogy többet ajánl, mint az, akik odajönnek, a multik. A magyar állam lehet, hogy nincs annak birtokában, hogy mennyi a párizsi tőzsdén, a chicagói tőzsdén, stb., és hogy mit akarnak még manipulálni azok a hatalmas cégek, amelyek a világ termelésének a 30 százalékát tartják kézben, azt tudta, és tudta a temesvári sertéstartó, hogy itt 215 eurót kell betenni a törökszentmiklósi 40 ezer tonnáért, mert neki szüksége van ott a sertésre. Természetesen 30... (Herbály Imre: Rövidebben!)... akkor nem érthető az egész. Itt egy fontos előterjesztés van, azt hiszem, hogy végre meg kellene ezt érteni itt a bizottsági tagoknak is és az országnak is, hogy miről van szó.
Tehát egy olyan eset állt elő, hogy felüllicitáltak bennünket. A legutóbbi árverésen, amikor már a 215-ről visszalép 202 euróra - ha jól mondom a számot -, 201 euróval bepályázott a Concordia, tehát már ment előre Gráf József miniszter és mindent megtett, hogy próbáljon, de neki is megvan a kockázata, mert ha a nyakán marad a behozott brazil kukorica miatt, akkor az az ő állásába kerül vagy az ő felelőssége, hogy miért adott 210 eurót a kukoricáért, amikor majd a bejövő brazil kukorica 190 euró lesz. Ez kockázatos.
Az én javaslatom azért volt, hogy a kint lévő, talpon lévő magyar kukoricát próbáljuk, hogy azt vegye meg a Concordia, amivel a magyar gazdával, a magyar termelővel le lehetne szerződni, és azt odaadná, az itteni készletet nyugodtan odaadta volna ezelőtt két-három héttel 50 ezer plusz áfáért. És ezekkel a készletekkel már tudott volna gazdálkodni, és nem lett volna akkora verseny a külföldiekkel, mint most, ezen a liciten, ahol nem tudjuk meg, mert 1 óra előtt 2 másodperccel érkezik be faxon vagy interneten az, hogy ki mennyit adott érte, és majd aztán rangsorolja az Unió, hogy ki nyerte meg ezt a készletet.
Tehát ez a készlet, sajnos, én is azt mondom, elnök úr, hogy ezt nem tudjuk kivitelezni, ez olyan feszültséget teremt véleményem szerint - nagyon helytelen, de akkor is ez az uniós szabályzat -, ami miatt Magyarország nagyon kellemetlen helyzetbe kerül, történetesen egy területalapú pénz megvonásával, hogy ez így nem kivitelezhető, erre más módszert kell találni. A miniszter úr folyamatosan tárgyal, sikerült azért a magyar állattenyésztésnek ebből a készletből, de most is azt mondom, hogy a következő akció az kell hogy legyen, indul a kukorica-betakarítás, minél többet meg kell szerezzen a magyar állam, és ezt nem tiltja az Unió, hogy a magyar állam kezében lévő cégek szerezzék meg a magyar termelők lábon vagy learatás előtt álló kukoricáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Karsai képviselő úr. A bizottság tagjait kérdezem. Ángyán képviselő úr!
ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nagyon jó volt, hogy ezt elmondta Karsai képviselőtársam, mert világos ez a folyamat, és szerintem logikus a következtetése is, a magam részéről abszolút egyetértek ezzel a következtetésével, és messzebb vezet ennél az országgyűlési határozatnál is az, ami itt elhangzott.
Az a kérdésem, hogy mi a realitása ennek, amit elmondott Karsai József, mert ez lenne érzésem szerint a megoldás, hogy ha az Európai Közösség az intervenciót ilyen módon használja, hogy ha a saját készleteinkhez utána később, ha mi megszorulunk, nem jutunk hozzá, akkor Magyarországnak kell egy saját úgynevezett intervenciós alapot létesítenie, amiből gyakorlatilag az ilyen eseteket fedezheti, tehát ahol forrásokat teremtünk ehhez.
140
141 fzs
A kérdés mindig az és most is, hogy van-e erre forrás. Meg kéne teremteni. Én abszolút egyetértek azzal a fölvetéssel is, hogy máshova nem kéne annyi pénzt elkölteni, hanem itt kéne elkölteni a költségvetési forrásokat. Nem akarok demagóg lenni, nyilván rám fogjátok mondani, de nem kormánynegyedeket kell építeni - azt hiszem, sokakkal egyetértünk ebben -, hanem ezt a nehéz helyzetet meg lehetne oldani például egy ilyen intervenciós rendszer és egy közös alap létesítésével. Ez biztosan előre vinne minket ennek a problémának a megoldásában, és nem is nagyon látok más megoldást ebben a helyzetben, mint ebbe az irányba továbbmenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök urat illeti a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy tudom, a tegnapi nap folyamán Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági Főbizottság tagja arra kérte az EU-s képviselőinket, hogy frakcióhoz tartozásra való tekintet nélkül próbáljanak megtenni mindent annak érdekében, hogy az Unió változtasson azon a magatartásán, amellyel most azt az utat követi, amiről Karsai képviselőtársam szólt, és térjen vissza ahhoz a megoldáshoz, amiről főosztályvezető úr és Ángyán képviselő úr is beszélt, hogy ott és akkor használhassák fel az intervenciós készletet, ahol és amikor arra szükség van.
Én, miközben azt mondom, hogy így ez az önálló képviselő indítvány, illetve országgyűlési határozatijavaslat-tervezet most nem állja meg a helyét, azt javaslom, hogy ehelyett a mezőgazdasági bizottság nevében írjunk egy levelet az európai parlamenti magyar képviselőknek, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a probléma megoldást nyerjen azoknak a készleteknek a magyarországi vásárlására vonatkozóan, amelyek itt vannak. Látom, hogy sokan mosolyognak. Mosolyogni persze lehet, de ha ezt a lépést nem tesszük meg, akkor gyakorlatilag csak egymást kínozzuk, hogy mit kellene tenni, miközben tudjuk, hogy nincs más megoldás pillanatnyilag, csak az, hogy vagy sehogy, vagy nagyon drágán tudjuk megszerezni a nálunk lévő készleteket. Lehet egyébként egymást bírálni, hogy nem így kellett volna megkötni azt a megállapodást, de a megállapodás így lett megkötve, akkor nagyon örültünk, hogy felvásárolták a készleteinket, most meg nagyon lóg az orrunk, hogy sajnos ehhez nekünk semmi közünk. Tehát azt gondolom, hogy ha egységesen lépünk fel mint magyar parlamenti képviselők és magyar parlamenti bizottság, akkor adunk egy segítséget az Unióban lévő képviselőknek ahhoz, hogy ők is képviseljék ezt a vonalat. Ennél sokkal többet nem tudunk tenni véleményem szerint, legfeljebb a tanulságokat levonjuk és elgondolkodunk azon, hogyan kell továbbmenni annak érdekében, hogy a következő időszak intervenciós szabályait meghatározzuk, mert amikor kiürülnek a raktárak, akkor esélyt kapunk arra, hogy egy új elvben állapodjunk meg az esetleges intervenciós lehetőségekről. Persze ez is fantazmagória lehet adott esetben, de ha nem tudunk úgy gondolkodni, hogy mi az érdekünk, akkor eleve elvesztünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Ángyán képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak nagyon röviden szeretném arra emlékeztetni a bizottságot, hogy valószínűleg nem hatástalan az európai tárgyalásokon, hogyha egy egységes országgyűlési határozat születik, vagyis ha egységesen lépünk fel, a törvényhozással megtámogatjuk a kormányt. Talán a levél, amit Herbály képviselő úr jelzett, erre nem igazán alkalmas, mert az a saját képviselőinknek szól, és ennek igazán hatása nincs az európai politikai színtéren. Azért mondom, hogy Font képviselő úrnak ez a határozati javaslata időben jött és fontos lenne, hogy valamilyen módon támogassuk, még úgy is, hogy esetleg módosítjuk a szövegét és ne pontosan úgy szóljon, ahogy ezt Font képviselő úr előterjesztette. De abban például szerepel az, hogy meg kellene erősítenünk a kormányt, hogy tárgyaljon az Európai Közösséggel erről a problémáról, hogy ne csak a miniszter járkáljon ez ügyben, hanem a törvényhozás a maga erejével, a magyar törvényalkotás megtámogatja a kormányt és jelzi valóban egy határozat szintjén, hogy ez egy nagyon súlyos probléma, amit az Európai Közösségnek is akceptálnia kell.
Emlékeztetnélek benneteket, bár azt hiszem, nem kell, hogy a GMO-kkal kapcsolatos tárgyalásokon milyen erős pozíciót adott, mennyire megerősítette a kormány tárgyalási pozícióját az, hogy volt egy erős országgyűlési határozatunk, egységes ötpárti egyetértés volt a tekintetben, hogy ezt a kérdést az Európai Közösségnek a mi érdekeink szerint kell rendeznie. Ennek lett az eredménye, hogy februárban bizony mi nyertünk a Bizottsággal szemben. Ebből a szempontból még egyszer megfontolásra ajánlanám, és ezért gondoltam, hogy ehhez még hozzászólok, hogy valamilyen módon Font Sándor indítványát akár tovább módosítva - nyilván ő mint előterjesztő is hozzájárul ahhoz, hogy további kiegészítések kerüljenek bele vagy módosítsuk - erősítsük meg a kormány pozícióját ezeken a tárgyalásokon, hogy azt a 900 ezer tonnát, ami még itt van, próbáljuk valahogy megmenteni közösen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borenszki Ervin képviselőtársam!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Erősen gondolkodtam, hogy szóljak-e még, tekintettel arra, hogy az idő szorít bennünket, ha komolyan gondoljuk, hogy együttes ülésre megyünk, de a vita arra késztet, hogy szóljak, mindenekelőtt elvszerűen. A javaslatban ez a "zárolás" szó nekem egy más világ más levegőjét hozza. Ezért szeretném megkérdezni az előterjesztőt mint jogalkotót is és mint a bizottság elnökét, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e ezt a javaslatát a magyar és az európai jogrenddel, Magyarország csatlakozási szerződésében foglaltakkal, és jó-e az, hogy most egy ilyen javaslatról vitatkozunk ahelyett, hogy valami piackonform és kezelhető javaslatról beszélnénk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy pillanatra szeretném átadni Herbály alelnöktársamnak az ülés vezetését és szót kérek.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy szólásra jelentkezett Jakab István alelnök úr.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Hatalmas éleslátásról tesz ez tanúbizonyságot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő nagyon elment és még van három napirendi pontunk, mégis... A helyzet, ami a takarmányfronton kialakult, tragikus. Tehát azon lehet vitatkozni, hogy milyen szavakat használunk, azon lehet vitatkozni, hogy most szép, kellemes-e az, ahogy megközelítjük a problémát, vagy nem, de katasztrófahelyzet előtt állunk. Innentől kezdve azon kell gondolkodni, hogy hogyan lehet megerősíteni a kormányt, aki ezért a helyzetért velünk együtt felelős. Tehát itt van az előterjesztés. Azt gondolom, a magyar állattenyésztők azt várják el, hogy az ő talpon maradásukat segítsük. Menjünk ebbe az irányba.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Visszaadom az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérdezem, van-e még további hozzászóló. (Nincs jelentkező.) Font Sándor elnök úrnak adok szót, azt követően pedig a kormány képviselőjének.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az indítványomat természetesen fenntartom, a parlamentnek jogában áll egy benyújtott határozati javaslatot napirendre véve azt módosítani. Éppen ezzel függ össze a Borenszki Ervinnek adandó válaszom, aki azt kérdezi, hogy összeegyeztethetőnek tartom-e a javaslatomat a jogrenddel. Természetesen, hiszen a magyar érdekeket előrébb valónak tartom minden körülmények között, ilyen nehéz helyzetben különösen. Véleményem szerint a kormány szereptévesztésben van: Magyarországon képviseli az Európai Uniót, és nem Magyarországot képviseli Brüsszelben. Ez a kis probléma.
150
PÉ 151
Magyarországot kellene Brüsszelben képviselni, és itt Magyarországon is a magyar érdekeket jó lenne, ha képviselnék. Számtalan eszköz állt a kormány kezében arra való lehetőségként, hogy hogyan kellett azt a közel 3 millió tonna intervenciós gabonakészletet megtartani a magyar gazdálkodók érdekében. Óriási diplomáciai bukás, amit Gráf József vezetésével most végigvitt az agrártárca, hiszen nem volt olyan érdemi fórum, ahol ne utasították volna el a felvetéseiket.
Természetesen, a mostani felvetés a bizottság részéről, hogy ennek írjunk, annak írjunk, eső után köpönyeg. Tonnaszámra, száz tonnás számra veszik és viszik ki Magyarországról a gabonát, ezt pontosan tudja mindenki. Augusztusban még másfélmillió tonna volt benn, július végén, augusztus elején 1,2 milliót hirdetett meg újólag az Európai Unió. Most még egy kicsit beszélgethetünk róla, mire itt végigfutunk ezzel a rendszerrel, addigra úgy néz ki, hogy nulla lesz bent.
Ennek a folyamatnak egyedüli felelőse a kormány. Az itt elhangzott javaslatok döntő mértékben egyébként mindegyik arról szólt, hogy hogyan tudunk segíteni a magyar gazdálkodókon. Rendben van, én ennél továbbmegyek: hogyan tudnánk megfékezni a várható élelmiszerár-emelkedést, és igazából ez a központi kérdése az egésznek, és természetesen, mint mezőgazdasági bizottság, mi elsősorban a magyar gazdákért aggódunk. Ebben a tekintetében komoly a felelőssége a kormánynak, de most már azt kell mondanom, hogy a felelőtlensége.
Az indítványomat természetesen fenntartom, úgy, ahogy a francia és a lengyel gazdálkodói szervek és a minisztérium mindig tudta, hogy annak az országnak az érdekében hogyan kell megvédenie a saját gazdálkodóit, ha kellett, az Európai Unióval szemben. És nekik valamiért ez mindig sikerült.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Herbály Imre alelnök úr kért szót. Parancsoljon!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miközben persze mindannyian abban gondolkodunk, hogy hogyan segíthetnénk a magyar állattenyésztőkön, a magyar gazdákon, azt gondolom, hogy felelőtlenség lenne ezt az országgyűlési határozati javaslatot ezzel a szöveggel átengedni, hiszen ez olyan, mintha arra biztatnánk valakit, hogy ha nem tudod megvásárolni azt az árut, akkor lopd el. Erre nincs lehetőség, és azt merem mondani, hogy ha mondjuk elnök úr nem akarja ezt mindenáron fenntartani, hanem azt mondja, hogy egy másikat benyújt, és akkor felkéri a kormányt, mi pedig közösen felkérjük a velünk azonos súlyú mezőgazdasági bizottságot és a kinti frakciónkat, hogy segítsen abban, hogy megoldódjon ez a kérdés, ezt hajlandók vagyunk támogatni, tehát hajlandók vagyunk tárgyalni, de ilyen jellegű szöveget nem engedhet meg magának egy magyar országgyűlési bizottság, és még a Magyar Országgyűlés bizottságának az elnöke sem.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Borenszki Ervin képviselő urat illeti a szó.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Csak annyit szeretnék az elnök úrnak mondani, hogy elvi kérdéseket tisztázzunk. Én azt kértem, és abban kértem a nyilatkozatát, hogy jogszerűnek tartja-e ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Szerintem jogsértő ez a javaslat, törvénysértésre buzdít, és az Európai Unióval szemben pedig nem tudom, hogy kit kell megvédeni, mert az Európai Unió úgy tudom, mi is vagyunk, akik benne vagyunk ebben a közösségben. Saját szándékunk szerint léptünk be, nem kényszerített senki oda bennünket. Azt gondolom, hogy itt elvi kérdéseket kell tisztázni, és a magyar kormánynak más szerepet kell felvenni, mint amit elnök úr gondol. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi Lászlónak adok szót, utána Karsai Józsefnek.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Csak röviden szeretnék reagálni. Úgy tűnik, hogy a kormányoldal Font elnök úr határozati javaslatát elutasítja, akkor az volna a kérésem, és akkor hogyan fogja segíteni az állam az idei termésű kukoricához való hozzájutását az állattartóknak, hiszen már ezt is 100 tonnaszámra vásárolják fel a külföldiek, és már a kombájntól viszik kifelé a kukoricát. Van-e elképzelése, van-e valamilyen programja a kormányzatnak arra, hogy az idei kukoricát, amiről 6-8 ezer forint körüli áron beszélgetnek, hogyan fogják megszerezni az állattartók? Ugyanis vannak próbálkozások, Karsai képviselő úr próbálkozása és a társaié, de ez csak csepp a tengerben, ezt konkrétan kormányszinten kellene meghatározni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai képviselő urat illeti a szó.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsássatok meg, hogy elhúzom itt, higgyétek el, lehet, hogy most mosolyogtok, de én az Agrárgazdaságtani Kutatóintézet vezetőjével és egyébbel beszéltem, hogy ha itt nem lesz egy komoly döntés a héten, a jövő héten - de már három hét késésben vagyunk -, amikor a javaslatomat tettem a kormány és a miniszterelnök felé, én jó gazda, szociáldemokrata módjára jártam el, hogy megtakarítsak az ország költségvetésének 400 milliárd forintot a legszerényebb számítások szerint. Ezt most is kijelentem itt, a jegyzőkönyvben a bizottság előtt.
Tudtam azt, hogy Font Sándor úr javaslata nem megy, mert aláírtunk egy papírt, ott licit van, ott az isten tudja, mi játszik közre, az, hogy lopjuk el, igen, durva szó volt, amit mondott az alelnök úr, de hadd jelentsem be nektek, hogy a sokadiknál az első lopást Karsai képviselő vette észre, amit nyilvánosságra hozott három éjszakai fenyegetés után, amikor az 5700 tonna kukoricát észrevettem és jeleztem az MVH felé. Kérem, mi történt? Kivetettek neki egy számlát, kifizette 3 ezer forinttal, a kukorica ér 6 ezer forintot. Hadd mondjam el nektek, mit becsülök én ebből? Körülbelül 50 milliárd forint értékű kukoricát már rég elloptak ebből a raktárból, nehogy elhiggye már itt bárki a bizottsági tagok közül, hogy még ott van mindig 800 ezer tonna. Lehet, hogy 400 ezer tonna van ott, mert belső gumik vannak alatta és raklapok. A kupac megvan a köbözésnél, csak nincs közte kukorica. (Derültség.) A saját szememmel láttam az autógumikat és a raklapokat. (Dr. Kis Zoltán: És a feljelentéseket megtetted?) Igen, megtettem, és biztosan szót kapsz majd, Zolikám. (Dr. Kis Zoltán: Csak kérdezem, mert ha ilyeneket mondasz, azt bizonyítani kell!) Megtettem. Sőt, felhívtam a figyelmét annak, akinek kötelessége megtenni, Zolikám, a feljelentést. (Dr. Kis Zoltán: Neked is kötelességed, mint országgyűlési képviselőnek!)
Tehát sajnos, ilyen esetek vannak, és azt mondom, hogy ha az Uniónak nem bírunk, mert kérhetünk, de akik döntenek, azok saját maguk elől veszik el a kukoricát, miért szavazná meg a román mezőgazdasági bizottsági tag az Unióban azt, amikor ő akarja elvinni a kukoricát, hogy a miénk legyen, mert ezt csak akkor lehet, ha megszavazzák. De van egy készletünk, amit hadd emlékeztesselek akkor, Zolikám, benne voltál az életben, mint szövetkezeti jogász, emlékszel arra, amikor volt TIK-tartalék, volt Concordia, stb. Mit csináltak? Pontosan a magyar állam vigyázott arra, hogy bajba ne kerüljön a nép, legyen kenyere, mint amikor a fejadag volt, ha még emlékszel rá, hogy vittük haza, parasztok? Minden embernek a hatcsaládosban meg kellett legyen a fejadag búzája. Aztán lesöpörték később Rákosiék, de a következő évben azért megmaradt, mert akkor már nem söpörgettek. (Herbály Imre: De aztán jött Nagy Imre!) Aztán jött Nagy Imre és megmaradt.
Tehát azt hiszem, hogy kell gondoskodnunk, kell tartalékot képeznünk, és csak Amerika példáját vegyem. Amerika a stratégiai tartalékot soha nem fogja nekünk ideadni, még 600 dollárért sem kilóját. Amikor tudja, hogy az ő ellátása veszélyben van, Chicagóból nem hoztok el kukoricát se, meg búzát se. Nekünk is kell hogy legyen olyan tartalék, ami biztosítja, mert egy nagy baj van, és én ezzel befejezném, itt ülök inkább 5 óráig, Imre, de egyet ne felejtsetek el: egy dolgot egyszerűen nem lehet megengedni, mégpedig azt, hogy olyan mértékű takarmányár-emelkedés és tenyészállomány-levágás induljon be az országban, amit soha többet nem pótolunk, mert a jövő évben a növénytermesztők nem lesz, akinek eladják a terményeiket. 160 - 161 fzs Ez nem idei téma, áthúzódik évekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adok szót. (Folyamatos zaj.) Kedves Képviselőtársaim! Tudom, hogy hosszú a nap, de mindenkit megkérek, hogy próbáljunk haladni, mert még négy napirendi pontunk van hátra.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Két dolgot röviden. Az egyik: nagyon átugrottam, hogy a kormány milyen lépéseket tett annak érdekében a Bizottság irányába, hogy bármi történjen. Miniszterelnök úr írt levelet a Bizottság elnökének, miniszter úr írt a DG Agri elnökének, sőt az érintett tagállamok együttesen fordultak a Bizottsághoz, hogy elérjék azt, amit korábban vázoltam, tehát hogy csak állattartók vehessék meg ezeket a tételeket, illetve ne kerüljenek meghirdetésre. Mindez még az előtt történt, hogy a Gabona Irányító Bizottság meghirdette volna az 1 millió 200 ezer tonnát. A válasz egyértelmű volt: nem, és meghirdetésre került.
A másik dolog, Örvendi képviselő úr kérdésére: a tegnapi nap folyamán megjelent egy jogszabály, a 94/2007-es FVM-rendelet, amelynek éppen az a célja, hogy a takarmányszükségletüket az állattartók meg tudják venni és ehhez támogatást vehessenek igénybe. Úgyhogy van már intézkedés, tehát azt nem lehet mondani, hogy semmi nincs, csak az átfutási idő miatt - gondolom, a Közlöny nem jutott el még önökhöz - nem találkozhattak vele.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt szavazunk, Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Arról hallhattunk itt beszámolót, hogy a kormány intézkedései közül egyik sem vezetett eredményre. Karsai József szavait idézném csak: ha hitelfelvételre buzdítjuk még a gazdálkodókat ebben a helyzetben, akkor ezzel a kormány járul hozzá, hogy elősegítse az ő tönkremenetelüket; ilyen takarmányárak mellett sertés és baromfi tartása szinte lehetetlen. Nyilvánvalóan a kormány elmulasztotta akár a Concordián keresztül, akár az Unióban kora tavasz óta a stratégiai tárgyalásokat arról, hogy hogyan lehet Magyarországon tartani az intervenciós gabonakészletet.
További konkrét, hozzám intézett kérdés nem volt. Úgy próbálom összefoglalni a vitát, hogy az indítványomat, mint említettem, fenntartom, természetesen azzal a lehetőséggel, amit a parlament mindig is saját hatáskörében tart, hogy módosíthatja a benyújtott javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én tettem egy javaslatot, amit szeretném, ha a napirendi pont előterjesztője véleményezne.
ELNÖK: Font elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Az előterjesztő országgyűlési képviselői mivoltában terjesztette elő a határozati javaslatát. Az, hogy egyben bizottsági elnök is vagyok, ettől teljesen független.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ismételten megkérdezem, hogy mint előterjesztő támogatja-e a javaslatomat. Ez egy kvázi módosító javaslat volt. Ha nem ért egyet vele, akkor kész, szavazunk róla.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy Font Sándor elnök úr, országgyűlési képviselő úr egyértelműen nyilatkozott.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, tud beszélni szerintem az előterjesztő.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Még egyszer akkor elmondanám mint előterjesztő...
ELNÖK: Bocsánatot kérek! Minekután az ülést vezetem, azt gondolom, az előző reflexióban Font elnök úr egyértelmű választ adott. Ha ez nem kielégítő, megkérdezem, kíván-e szólni. Igen, parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Akkor tisztázni kell a parlament ügymenetét. Képviselőként határozati javaslatot terjesztettem elő, erről a mezőgazdasági bizottság első helyen kijelölt bizottságként dönt. A döntés után, ha ez továbbengedésre kerül, a parlament napirendre veszi, módosító indítványt innentől kezdve bárki benyújthat. Az előterjesztő a benyújtott módosító indítványokat véleményezi, hogy azokat támogatja vagy nem támogatja. Ebben a szakaszában a vitának, amikor általános vitára való alkalmasságról beszélünk, nincs mód egyelőre módosító indítványok benyújtására és megvitatására, ugyanis nem ez a napirendi pont. Én ezt szerettem volna érzékeltetni. Természetesen ha alelnök úr előáll akár parlamentáris keretek között indítvánnyal, akár majdani módosító indítvánnyal, ha ez az indítványom továbbmegy, akkor azt nagyon szívesen megvitatom alelnök úrral a végső cél eldöntése érdekében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Aki az előterjesztő álláspontjának figyelembe vétele mellett támogatja az indítványt, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Nem kapta meg a többséget. Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt rátérnénk a következő napirendi pontunkra, jelzem, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk: három olyan napirendi pontunk van, amit mindenképpen meg kellene ma tárgyalnunk, viszont az időnk hihetetlenül rövid, a következő ülés 13 órakor kezdődne. Abban egyeztünk meg elnök úrral, hogy átmennek és a kezdési időpontot kitolják mindaddig, amíg mi itt be nem fejezzük a munkát.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Javasolni fogom 14 órára. (Font Sándor elhagyja a termet.)
ELNÖK: Tehát 14 órára fogja elnök úr javasolni. Ugyanis, tisztelt bizottság, egy lehetőségünk lenne: egy újabb ülésnapot kitűzni. Azt gondolom, most sokkal célszerűbb, ha összeszedjük magunkat és intenzíven dolgozunk. Köszönöm.
(Folyamatos zaj.) Tisztelt Bizottság! Megkérem képviselőtársaimat, akik bent vannak, hogy szíveskedjenek a munkára koncentrálni, utána majd megvitatják részletesen a korábbi napirendi ponttal összefüggő kérdéseket. Tehát arra kérek mindenkit, minekután szavazással lezártuk az előző napirendi pontot, hogy szíveskedjen a témára figyelni.
A 4. napirendi pont következik: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pontban lévő módosító javaslatot Járvás István nyújtotta be. Ez az indítvány tartalmilag összefügg az ajánlás 2. és 4. pontjában ismertetett javaslattal. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Járvás István képviselő úrnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid indoklást kérek együtt a három benyújtott javaslathoz, tehát az 1., 2. és 4. pontban lévőkhöz.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor röviden: amennyiben a módosítások a földhasználati nyilvántartás törlését jelentik, a kormány mindenképpen szükségesnek tartja, hogy legyen egy olyan nyilvántartás, ami azt tartalmazza, hogy az adott területet tulajdontól függetlenül kik használhatják. Ennek például a területalapú támogatások mellett nagyon fontos szerepe a második körben van, amikor vita van azon, hogy ki a jogos földhasználó, tehát mindenképpen szükségesnek tartjuk a fenntartását.
170
PÉ 171
Például a 2. pont, ami a 4. §-t törölné el, most a Tft. 25/a §-át, az ennek a nyilvántartásnak a közhitelességét törölné, szükségesnek tartja a közhitelességet, hasonlóan, mint az ingatlan-nyilvántartásnál. Magyarul: meg lehessen ismerni ne csak az érintetteknek, hanem bárkinek, aki valamilyen szinten érintett vagy akár csak a használatra kíváncsi, tudja, hogy ki az adott terület jogos használója, vagy a tulajdonos, vagy a bérlő vagy mondjuk a haszonélvezeti jogosult.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Hozzászólás? Járvás István képviselő úr!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak nagyon röviden, tényleg néhány mondatban. Gyakorlatilag ez a módosítás, bármilyen jó szándékú is, mármint az előterjesztők részéről ezek a törvénymódosítások, a nyilvántartással kapcsolatban azt jelentik egyébként, hogy a földbérleti jogok vagyonértékű joggá fognak válni, és esetenként egyébként többet fognak érni, mint maga a tulajdonjog. Tehát megerősíti egyébként rendkívüli mértékben a földhasználati jogot, és ami még nekem problémám: nagyon nagy tömegben van olyan földhasználati jog, amely idős emberekkel köttetett, a), b), c) variációk, aztán valamelyiket aláíratják velük, és most hosszú távra törvény fogja védeni ezeket a szerződéseket, amelyek nem korrekt viszonyok között alakultak ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak egy gyors reagálás. Tehát maga a nyilvántartás nem érint egy korábban megkötött haszonbérleti vagy haszonélvezeti szerződést, hiszen attól, mert nincs nyilvántartás, attól még létezik ez a szerződés, mindegy, hogy hogyan kötötték meg, átverték vagy nem verték át. Ez egy dolgot jelent: sokkal egyszerűbb a tulajdonos, a földhasználó és a támogatást folyósító intézet, illetve szervezet részéről, hogy tudja, hogy ki az. Nem kell feltétlenül egy területnek földbérlőjének lennie, elég a tulajdonos. Benne is van a módosításban, hogy ha nincs senki, akkor van egy vélelem, hogy akkor a tulajdonost kell annak tekinteni. Itt épp az a lényeg, hogy bárki megismerhesse, hogy ha kell, és mindenki tisztában legyen azzal, hogy az adott területet ki használja. Ennek ez a lényege.
Csak nagyon röviden, és tényleg nem akarok belemenni, a kollégám itt tőlem is jobban tudja, hogy ha vagyonértékű joggá válik a bérlet, való igaz, viszont azt is tudni kell, hogy ott is megvan az államnak később a lehetősége, hogy csak attól, hogy nekem van vagyonértékű jogom és nincs földem, mert korábban béreltem és visszaadtam a tulajdonosnak, az nem feltétlenül jelenti azt a jelenlegi állás szerint, hogy ő jogosult is lesz támogatásra. Tehát annak megvan a lehetősége, hogy aktiválja, azaz egy földterületet mögé kapcsoljon.
Tehát nem kell attól megijedni, hogy van földhasználati jogosultsága, mondjuk le tudja követni a nyilvántartáson, és a nagy semmire kapja a pénzt; most egyszerűsítem a dolgot. Ennek meglesznek a szigorú szabályai, ami most van kidolgozás alatt, csak érintettem, tehát ez ne legyen félelem, hogy ezzel aztán kisemmizzük a földtulajdonosokat. De zárójel: ha nem lenne a nyilvántartás, attól ezek a szabályok még belépnek, hiszen az EU minket erre kötelez, ugyanott lennénk. Itt legalább tudjuk, mindenki tudja, hogy mi van, mi az adott helyzet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről további hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Tehát az 1., 2. és a 4. számú módosító indítványokról szavazunk, mivel ezek az ajánlási pontok összefüggenek. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Következik a 3. számú indítvány, Farkas Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Egy rövid indoklást kérünk.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez az eljárást egyszerűsíti. Ha valaki kifogásolja azt, hogy nem az az adott személy a bérlő, hanem ő, akkor ezt kinek kell bizonyítani? A hivatal nem bizonyíthatja, hiszen ő csak azon adatok alapján tud dolgozni, amely adat előtte van. Tehát annak kell bizonyítani, aki azt mondja, hogy "én vagyok a jogos használó", és benyújtja az erről szóló szerződést, hoz 5 hamis tanút, és akkor bizonyítják, hogy igen, én vagyok a használó. Tehát csak erről szól. Mindenképpen szükséges a közhitelesség, tehát másképp a hivatal nem tudja megállapítani, ő nem egy nyomozó szerv, hogy kiderítse.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indoklást. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs észrevétel. Szavazás következik. Aki az indítványt támogatja, jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Az 5. számú módosító indítvány következik, Örvendi László nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és akkor röviden indoklom is. Van önálló nyilvántartás az erdőművelési ágban lévő földterületekre, ezért nem tartjuk szükségesnek, hogy ezt kivegyük, mert akkor egy párhuzamos nyilvántartás lesz, az erdőgazdálkodás szempontjából, hangsúlyozom.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai részéről észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 6-os indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja. Eddig is, a mostani hatályosban is ezerszeres volt, ezzel a csökkentéssel lényegében csak annyit érünk el, hogy kevesebb lesz a bevétel, sokkal rosszabbul fog működni a Földhivatal. Mindenképpen ragaszkodunk ehhez. Tehát ez nem emelés a korábbihoz képest, hanem a mostani szint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Észrevétel nincs. Tehát szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot sem kapta meg.
A 7-es indítvány következik, Kékkői Zoltán képviselőtársunk terjesztette be. A kormány képviselőit kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ingatlan-nyilvántartásban jelen pillanatban is az érték van meghatározva. Tehát ott azért úgy ítéljük meg, hogy bizonyos esetekben sokkal nagyobb visszatartó ereje van, ha hektáronként átlagosan azt mondjuk, hogy 25 ezer forint. Tehát mindenképpen ragaszkodnánk ahhoz, hogy a föld minősége legyen az alapja a bírság mértékének.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről van-e hozzászólás? Kékkői Zoltán úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Úgy érzem, hogy ez az aranykorona-nyilvántartás már bizonyos fokig elavult. Tehát aki ismeri ezt a nyilvántartást, az tudja, hogy azok becsült eljárások alapján lettek meghatározva. Nagyon sok szántó esetében, ugyanazon szántóterület egyik fele 7 aranykorona érték, míg a szántónak a másik fele 24 aranykorona értékű. Nagyon sok példát tudnék erre hozni.
Tehát a szántó egyik felében egy minimális büntetést kell fizetni, ugyanannak a szántónak a másik felében pedig többszöröst. Ugyanakkor a támogatások pedig már hektáralapúak, tehát az Európai Unióban is hektáralapú támogatások vannak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről van-e további hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. A kormány kíván reagálni?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A probléma az, hogy egyetértek azzal, hogy 100 vagy 150 az aranykorona... nem is tudom, mikor volt, nem vagyok naprakész, sajnos... (Zaj, közbeszólások. - Dr. Karsai József: Nincs az távol! Elég jó az!) Nagyon régen volt. Jelen pillanatban nincs más. Voltak kísérletek, nem jöttek be.
Tehát amit képviselő úr mondott, abban tökéletesen igaza van, csak akkor az egész minősítési rendszert meg kellene változtatni, törölni kellene az aranykoronát, mint olyat, és be kellene vezetni egy újat. De sokan vettek itt már termőföldet, mi van általában meghatározva a termőföld értékénél? Aranykorona. Tehát ott az adásvételnél is ez a probléma fennáll, mert lehet, hogy egy mellette lévő terület papíron 20 aranykoronás, a másik mellette 30 aranykoronás, és értékben óriási eltérés lesz, hiszen az aranykoronához kötik általában. Ez az alapvető meghatározó érték, függetlenül attól, hogy valóban így van, hogy nem pontos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, további észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
A 8-as módosító indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Mint korábban jeleztem, ez az az ominózus vélelem, amikor nincs megjelölve, tehát nincs külön bejelentve, tehát ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a nyilvántartás szempontjából egyértelmű legyen, hogy ki a földhasználó. Tehát magyarul: ha nincs bejelentve külön földhasználó, bérlő, haszonbérlő, akkor a tulajdonos az. Ha ez nincs, az csak problémát jelent, tehát ez mindenképpen szükséges.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel képviselőtársaim részéről? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazás következik. Aki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot sem kapta meg.
A 9. számú módosító indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Tehát mindenképpen szükséges, ha az adott bírság nincs megfizetve, akkor a földhasználók, illetve ha több tulajdonos van - ami elég gyakori -, akkor egyetemlegesen kötelezhetők legyenek a bírság megfizetésére, egyébként nem működne a rendszer. Tehát annyira nehézzé és nehézkessé tenné, hogy nem lehetne bírságot behajtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot sem kapta meg.
180
181 fzs
A 10. számú módosító indítvány következik, amelyet Járvás István képviselőtársunk nyújtott be. Ez összefügg a 11. pontban ismertetett javaslattal, tehát mindkettőről szavazunk. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, tehát a csökkentést semmiképpen sem tudjuk támogatni, mert magát a földhivatali eljárás működését veszélyeztetné.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs észrevétel, szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 12. számú módosító javaslat következik, amelyet Járvás István nyújtott be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Indoklást kérek.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ingatlanügyi hatóság a földhivataloké. Vannak elhelyezkedésüknél fogva - nevezzük így, bár nem teljesen jó kifejezés - jól kereső földhivatalok, például a fővárosi, de vannak olyanok is, akik sajnos nem tudják a bevételeket produkálni, például Zala megyében valamelyik, mondjuk a zalaszentgróti földhivatal. Ez arra ad lehetőséget a kormányzatnak, hogy ne a földhivataloktól vegye el ezt az összeget, hanem átcsoportosításra legyen módja, hogy a működést tudja biztosítani.
ELNÖK: Köszönöm. Járvás István képviselő úrnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Értem ezt a magyarázatot és el is lehet fogadni, csak ez nem derül ki a törvényből. 25 százalékot bárhonnan bármikor elvonhat, ez burkolt adózást is jelenthet.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nem, ez átcsoportosítás.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a díjbevételre vonatkozik. Meg van határozva a 7. §-ban, hogy mire használhatja, tehát a földhasználati eljárási díjjal kapcsolatos ez a rendelkezés, és egyértelműen rögzíti, hogy csak ezeknek a díjaknak az átcsoportosítására ad lehetőséget.
ELNÖK: Kérdezem, a kormány képviselőjének van-e észrevétele, akarja-e indokolni az álláspontját. Szándékosan kérdeztem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 12-est?
ELNÖK: Igen, a 12-est, mert még nem adtam szót. Parancsoljon!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak válaszoltam. Egyébként nem támogatjuk, ezt jeleztem korábban. Tehát itt kizárólag a földhasználati eljárási díjról van szó, csak azt lehet átcsoportosítani, ami a működéshez szükséges, hogy a kevésbé működőképesek menjenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? Járvás István úrnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Visszavonom ezt a módosítót.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr visszavonta a módosító indítványát.
13. szám alatt Kispál Ferenc és Járvás István képviselő urak indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az önkéntes földcserével kapcsolatos eljárásnál - egy pontosításról van szó egyébként jelen esetben - szükségesnek tartjuk azt, hogy ki jelezheti a részvételét az eljárásban, tehát aki érintett, az mindenképpen részt vehet benne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről kíván-e valaki hozzászólni? Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Véleményem szerint ha a földhasználók is szerepelni fognak az önkéntes földcserében, akkor gyakorlatilag nem lesz földcsere. Ma sem nagyon van egyébként, de ez szinte lehetetlenné tenné.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Aki támogatja a módosító javaslatot, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjai tudnak-e esetleg egyéb módosító indítványról, amiről döntenünk kellene? (Nincs jelzés.) Nem. Más bizottságoktól nem érkezett módosító javaslat. A 4. számú napirendi pontot ezennel lezárom.
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám) (módosító javaslatok megvitatása)
Következik az 5. napirendi pont, a termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként.
Az 1. pontban lévő módosító javaslatot Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. Ez a módosító javaslat tartalmilag összefügg az 5., 6., 7., 9., 12., 15., 16., 18., 19., 25., 27. és 28. számú pontokban foglalt módosító javaslatokkal. A kormány képviselőjét kérdezem. (Jelzésre:) Megkövetem a tisztelt bizottságot, az 1. módosító javaslatnak nincs összefüggése, a felsoroltak a 2. számú módosító javaslatra vonatkoznak majd. Tehát a kormány képviselőjét kérdezem az 1. pontról.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Rövid indoklást kérünk.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem tartjuk szükségesnek azt, hogy a föld ingatlanra legyen átnevezve. Ez abból ered - bizonyos értelemben összefügg a 2. ponthoz kapcsolódó módosításokkal -, és ez a hatásköri törvénnyel összefüggésben is került be, tehát absztrahálni kellett, hogy megítélésünk szerint egy sokkal tágabb kört kell jelezni. Például a (7) bekezdés, ami ingatlanra szűkíti a földet, az egy jóval tágabb kört jelenthet. Nem igazán értjük, hogy miért kellene ezért módosítani ezeket a rendelkezéseket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úrnak adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Próbálok rövid lenni. Már a törvény általános vitájában is kifejtettem, hogy az nem elegendő, hogy most ezt a hatályos törvényt kettévágjuk és önkényesen ide átcsoportosítunk, de ha már egyszer így történt - még egyszer hangsúlyozom, én így, ahogy van, a nagyszámú módosító ellenére nem tartom használható elképzelésnek ezt az egészet, tehát tovább kellene szeletelni a törvényt, és ezekkel a módosítókkal éppen erre szerettem volna rámutatni -, akkor definiáljunk pontosan. Ne felejtsük el, hogy ez a termőföld védelméről szóló törvény, és nem ingatlanügyi törvény, ami a társasházakra meg egyebekre is vonatkozik. Tehát e törvény értelmezése szempontjából mit értünk az egyes kifejezések alatt?
Ha már megszólaltam, akkor éppen ennek okán mondom, hogy a "föld" kifejezést nem definiálja az alaptörvény sem, itt pedig használjuk ezeket a fogalmakat. Ugyanebben a csomagban van az is, hogy: más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni. Melyek ezek? Nem magunknak csináljuk ezt a törvényt, hanem tíz és fél millió embernek, tehát ne kelljen barkochbázni, hogy miről van szó.
190
PÉ 191
Ha már megszólaltam, itt a zártkertek ügye. A zártkertek az én fogalmaim szerint inkább ingatlanok, mint földek, mert azok valamilyen felépítménnyel bírnak. Igaz, hogy vissza kell kanyarodnom az első felvetésemhez, hogy az ingatlan egy gyűjtőfogalom, abba valóban minden belefér. De még egyszer hangsúlyozom: most a termőföld védelméről szóló törvényről beszélünk, és itt is tetten érhető mindjárt az elején, hogy ide be akarunk söpörni mindent, és semmivel se jutunk előrébb a szabályozásban, mintha maradunk a régi törvénynél.
Ezért gondolom ezt indokoltnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.) A kormány képviselője kíván-e reagálni?
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagy Olga vagyok az FVM földügyi főosztályáról. Tulajdonképpen nem értünk egyet a képviselő úr módosító javaslatával. Kezdeném azzal, hogy a föld minősül környezeti elemnek a környezetvédelmi törvény alapján, és nem önmagában a telek, ami a földnek csak egy részét képezi.
A (7) bekezdés kapcsán zártkerti ingatlanok, önmagában már újonnan zártkerti ingatlanok nem alakulnak ki, de az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza még a volt zártkerti ingatlanokat. Itt azért szükséges a földre utalni és nem akármilyen ingatlanra, mert az építésügyi törvény alapján már külterületen is lehet épületeket létesíteni, magyarul: külterületen nem kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű földek vannak, hanem művelés alól kivett földterületek is, és ez a bekezdés éppen arra utal, hogy a zártkertekre a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni ott, ahol a zártkertekre szabályt állapít meg a termőföldtörvény. Tehát nem akármilyen ingatlanra, vagyis itt az ingatlan tágabb kategória mindenképpen, mint a föld. Ennyit szerettem volna reagálni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm az indoklást. Pásztor Tamás úr kiegészítést tesz hozzá.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért legyünk konstruktívabbak. Tehát elutasítjuk ezt, legalábbis mi azt javasoljuk, hogy utasítsa el az Országgyűlés ezt a javaslatot, viszont azt meg szeretném jegyezni, hogy konzultáltam a kolléganővel és a (6) bekezdés szerinti módosítást, ha önállóan lenne, azt még tudnánk támogatni, a kormány azt szakmailag el tudná fogadni, de tekintettel arra, hogy a másik kettővel nem értünk egyet, így nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e további észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Nyilván a képviselő úr majd kapcsolódó módosító indítvánnyal ezt a problémát kezeli.
Szavazás következik. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
A 2. számú módosító indítvány következik, Bagi Béla nyújtotta be, és most sorolom fel, a módosító javaslat tartalmilag összefügg az ajánlás 5., 6., 7., 9., 12., 15., 16., 18., 19., 25., 27. és 28. számú pontjában foglaltakkal. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az indoklás pedig hasonló, mint az előbb. Tehát álláspontunk szerint sokkal pontosabb meghatározás a jelenlegi ingatlanügyi hatósági elnevezés, mint a földügyi hatóság. Az fejezi ki azt a feladatot egyébként, amit ellát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
A 3. számú módosító indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk terjesztette be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és az indokom hasonló, mint az előbb a termőföld-törvénynél. Tehát mindenképpen úgy ítéljük meg, hogy az egyetemleges kötelezettség szükséges ahhoz, hogy végrehajtható legyen ez a rendelkezés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot.
A 4. számú előterjesztés, Farkas Imre képviselőtársunk indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ez is egy picit összefügg az előző napirendi pontnál tárgyalt kérdéssel, tehát a földhasználati nyilvántartással, illetőleg az előző ponttal is, az egyetemleges felelősséggel. Tehát mindenképpen szükséges azt a vélelmet felállítani, hogy ha nincs bejegyzett földhasználó, akkor a tulajdonos az, illetőleg azt is rögzíteni kell, hogy mi van, ha véletlenül több van, és ha vita van ebben az esetben, akkor pedig egyetemlegesen kell kötelezni a földhasználókat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 8. számú módosító indítvány, Bagi Béla képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Végül is ketté kell bontani. Nem támogatjuk a módosító javaslatot. Ennek az (1) bekezdés szerint egyértelmű az oka, az előbb már elmondtuk, a másiknál pedig megkérem a kolléganőmet, hogy részletezze.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A termőföld védelméről szóló törvénynek természetesen a jó minőségű földek védelme a célja, viszont tudomásul kell vennünk, hogy a földvédelem bizonyos esetekben konkurál más ágazati érdekekkel is, adott esetben településfejlesztési célokkal. Olyan kategorikusan, hogy a jó minőségű földre kizárt más célú hasznosításra vonatkozó engedélyt adni, nagyon-nagyon szűk keresztmetszetet ad bizonyos fejlesztéseknek, éppen ezért van olyan módon megfogalmazva a törvényjavaslat, hogy abban az esetben kell megtagadni a kérelmet, amennyiben más azonos településfejlesztés vagy bármilyen más célból gyengébb minőségű földre is fennáll a lehetősége bármiféle beruházásnak.
Tehát tulajdonképpen csak azért nem támogatjuk a módosító javaslatot, mert túlságosan szigorú, jóllehet valóban a termőföldtörvény célja a földvédelem, de az életviszonyokban állnak elő olyan helyzetek, amikor ezeket nem lehet megtagadni, ezeket a további beruházásokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. (Nincs jelzés.) Mivel nincs észrevétel, szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Következik a 10. számú módosító javaslat, Ángyán József és Bagi Béla nyújtotta be. A kormány képviselőit kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és megkérem a kolléganőmet, hogy részletezze.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Buzásné Hartyányi Marietta vagyok a talajvédelmi osztályról az FVM-ből. A javaslatot azért nem támogatja a kormány, mert a termőföld végleges célú használatának engedélyezésébe általában a talajvédelmi hatóság nem kerül bevonásra, a Földhivatal ebben önállóan dönt. Ugyanis nem arról dönt a Földhivatal, hogy milyen beruházás készül ott, hanem arról, hogy a termőföldet a művelésből kiengedi vagy nem. Gondoljunk a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvényre, ahol ez a hulladéklerakóknak és egyéb környezetvédelmi beruházásoknak a szigorú szabályai megvannak alacsonyabb rendű jogszabályokban is, például a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendeletben. Ezekben az esetekben már a környezetvédelmi hatásvizsgálatban, amikor a konkrét beruházás engedélyezési eljárása elindul, ebben már a talajvédelmi hatóság már a hatásvizsgálatban benne van. 200 - 201 fzs Utána, amikor a környezetvédelmi engedélyt megkapja a beruházás, még mindig terv állapotban, elindul az építésügyi hatósági eljárás a konkrét kivitelezésre, az építésügyi hatósági eljárásban szintén benn van a talajvédelmi hatóság, aki a termőréteg mentésével és az egyéb talajvédelmi célokkal kapcsolatos előírásokat megteszi.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Egy mondat erejéig: a véleményemet továbbra is fenntartom, mert ezzel a módosító javaslattal egyértelművé tesszük a helyzetet, és nem utalásokra hagyatkozik, aki ezt a törvényt olvassa.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel képviselőtársaim részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, így szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 11. számú módosító indítvány következik, Kispál Ferenc és Bagi Béla képviselő urak nyújtották be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönjük. A bizottság részéről van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, tehát szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pontban lévő módosító indítvány következik, Jakab István és Bagi Béla képviselők nyújtották be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és átadnám a szót a kolleganőmnek az indoklás elmondására.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A termőföldtörvény szerinti időleges más célú hasznosítás többféle termőföld-igénybevételt jelenthet, a jelenleg hatályos termőföldtörvény nem tartalmazza olyan részletesen, mint az általunk benyújtott törvényjavaslat. Ez a rendelkezés, ami kiegészítené az időleges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó eljárást, távol áll a hatósági eljárástól; a földhivatali engedélyezés nem függhet attól, hogy az igénybevevő és esetleg a tulajdonos vagy a földhasználó közötti, káresemény miatt bekövetkezett jogvita esetén a kártalanításról megállapodás született-e vagy sem. Az engedélyezési eljárás kizárólag arra vonatkozik, hogy adott célból az adott minőségű termőföld... (Dr. Kis Zoltán: Ez a 12-es!) A 13-asról volt szó, nem? (Herbály Imre: Arról beszél, persze. - Közbeszólás: Összefügg a kettő. - Dr. Kis Zoltán: A négy év meg a kettő év nem függ össze.) Jó, de most a 13-asról van szó.
ELNÖK: Ez a 13-as.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Reagálok szívesen a 12-esnek erre a részére is, csak előbb ezt befejezném. Tehát az igénybevétel engedélyezése: a kártalanítási megállapodás mint polgári jogi aktus nem lehet feltétele a földhivatal hatósági engedélyezési eljárásának. Nem beszélve arról, hogy bár a módosító javaslat utal az esetlegességre, de ilyen időleges más célú hasznosításnál konkrétan káreseményekről ritkán beszélünk. Mindenesetre a mi véleményünk az, hogy egy hatósági eljárás vagy döntés részét ilyen feltétel nem képezheti.
A kettő év és négy év kapcsán a 12. pontban lévő módosító javaslattal azért nem értünk egyet, mert a termőföld más célú hasznosítása vonatkozásában a földvédelmi eljárásra épülő minden egyéb más engedélyezési eljárás, nevezetesen...
ELNÖK: Közbe kell szólnom. A 12. módosítót tárgyaltuk, összefüggésben erről szavaztunk, tehát ezért van előttünk a 13. módosító jelen pillanatban.
BAGI BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Amiről a hölgy beszél, az nem függhet össze a 2-essel.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szabad megkérdezni, hogy ki dönti el az előkészítés során azt, hogy mi mivel függ össze? Mert az a benyomásom, hogy a 2-esnél leírtunk jó néhány olyan témát, ami gyakorlatilag nem függ össze a 2-essel, és úgy teszünk bizonyos kérdéseknél, mintha megtárgyaltuk volna, pedig ezek fontos ügyek. Itt a 2-esnél, ha megnézitek, 5-28.-ig vagy tíz ponton átugrottunk módosító indítványokon, amelyek lényeges kérdéseket tárgyalnak és tartalmilag nem függnek össze a 2-essel.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ez egy ajánlás, a szabályzat szerint úgy is dönthet a bizottság, hogy minden módosítót külön-külön kíván tárgyalni. Amennyiben ez felvetődik, akkor minden további nélkül szavazásra bocsátom, ha erre igény van, és innentől kezdve külön-külön megy a módosító javaslatok vitája. Mivel ez a kérdés felvetődött, kérdezem, van-e olyan igény a bizottság részéről, hogy a továbbiakban a módosítókat külön-külön tárgyaljuk. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Ügyrendben Herbály Imre alelnök úr kért szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Máskor jobban kell szerintem figyelni, ugyanis szavaztunk egyszer már azokról a pontokról, amelyeket most újra vissza akarunk hozni szavazásra. Jobban kellett volna figyelni, úgyhogy én nem javaslom, hogy szedjük újra elő ezeket. Ezután amikor majd azt mondja újra az ajánlás, hogy összefügg egy pont valamivel, akkor nézzük meg, és úgy kezdjünk szavazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Előzetesen, amikor a kapcsolódókat fölolvastam, jelzés nem történt, így én annak a döntésnek megfelelően vagyok kénytelen a bizottság ülését vezetni. Lesz mód egyébként kapcsolódó módosító indítványokkal kezelni a problémát. Amennyiben a bizottság kívánja, szavazásra bocsátom, hogy innentől kezdve egyenként menjünk-e. Van-e erre igény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor megkérdezem a kormány képviselőjét, befejezte-e az indoklást a 13. módosító indítványhoz kapcsolódóan. (Dr. Nagy Olga bólint.) Igen.
A képviselők részéről Bagi Béla úrnak adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Az előző napirendi pontnál hoztam szóba ezt a problémát, amit Karsai József képviselő úr vetett föl. Tehát ez egy tipikus eset arra, hogy ott marad a villanykaró alatt a terület, őt büntetik érte, hasznosítani nem tudja, ameddig az a karó ott van, és majd polgári eljárás keretében a kártalanítás valamikor az évek során lezajlik. Azt szándékoztam tehát jelezni, hogy lehetséges, hogy ez a jogalkotás szempontjából, jogelméleti oldalról így igaz, csak az élet nem erről szól, hanem az így hasznosított területeknek az összes negatívuma, ódiuma büntetésekkel, parlagfűvel együtt mind ott marad annak a személynek, aki használja, vagy aki a tulajdonosa annak a földnek. Ezt a folyamatot szándékoztam fölgyorsítani ezzel a javaslattal.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő úrnak adok szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak hogy kekeckedjek, ha a 13-ast elfogadjuk, akkor a (4) bekezdéssel bajban leszünk, mert a (4) bekezdés meg pont az, amit már egyszer elutasítottunk, hogy nem fogjuk tárgyalni, mert összefügg a 2., 5., 6., 7. és a többi pontokkal, mivel itt is a földügyi hatóság akkor visszajön az ingatlanügyi hatóság helyett. Tehát meg kéne bontani ezt a módosítót, ha szavazni akarunk róla; az egyik része az lenne, hogy kell-e ilyen kártalanítási megállapodás, amivel foglalkozik a (3) és az (5) bekezdés, és ki kell venni a (4) bekezdést, mert arról meg már szavaztunk egyszer, hogy nem támogatjuk a földügyi hatóságokat.
Ezért mondom, hogy a 12. pont is ugyanilyen összetett volt, és Ángyán József joggal tette szóvá, hogy a 13. § (1) bekezdés egy érdemi módosítás, négy év vagy kettő év, amiről nem döntöttünk, mondván, hogy korábban ezt megszavaztuk. Csupán a bekezdés második része, illetve a (4) bekezdés foglalkozik azzal, hogy ingatlanügyi hatóság helyett földügyi hatóságot szeretne, amit már nem lehet, mert korábban szavaztunk róla.
210
PÉ 211
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Közben a bizottság szakértőjével egyeztettem arról, hogy milyen módon lehetne ezt a problémát kezelni. A bizottság szakértőjének javaslata a következő, hogy most itt ebben a pillanatban megbontani nem tudjuk. Arról dönthetünk, hogy kapcsolódó módosító indítványokkal mindkét módosító esetében támogatjuk a következő szavazásnál. Bagi Béla úr kért szót, utána Herbály Imre alelnök úr.
BAGI BÉLA (Fidesz): Közben itt lapozgattam a papíromat, a 13-asról nem szavaztunk, tehát a 13-as (4) bekezdéséről...
ELNÖK: Még nem szavaztunk, még előtte vagyunk. (Dr. Kis Zoltán: Most vagyunk ott!)
Tisztelt Bizottság! Herbály Imre képviselő úr visszalépett, módosító indítványokkal a probléma kezelhető. Van-e még további hozzászólás a 13-as módosítóhoz? (Nincs jelzés.) Nincs. Aki támogatja az indítványt, kérem, kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Módosító indítványokra lesz lehetőség, és remélem, hogy a bizottság többi tagja is támogatja.
Következik a 14-es, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és átadom a szót a kolléganőmnek.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a (3) bekezdés rendkívüli fontossággal bír a belterületbe vonásokkal kapcsolatosan, pontosan az a célja, amit egyébként a hatályos termőföldtörvény is tartalmaz, hogy a már belterületbe vont földek először kerüljenek beépítésre vagy arra a célra felhasználásra, amilyen célból a más célú hasznosítás, magyarul: a belterületbe vonás megtörtént, és csak utána kerüljön bővítésre a többi külterületi föld belterületbe vonása. Tehát először mindig a már belterületbe vont, vagy az önkormányzat által tervezett földek kerüljenek felhasználásra, és csak fokozatosan, miután azok beépülnek, utána történjen a többi termőföld belterületbe vonása is, amennyiben természetesen ez indokolt. Ez nagyon fontos rendelkezése az indokolatlan belterületbe vonás iránti kérelmek elutasításának.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó. (Nincs jelzés.) Észrevétel nincs. Szavazás következik. Aki támogatja a módosító indítványt, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Még egyszer jelzem, hogy a 15-ösről és a 16-osról már szavaztunk, tehát következik a 17-es, Farkas Imre képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és korábban már jeleztük, hogy miért.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Indoklás?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Korábban már jeleztük.
ELNÖK: Rendben. Szavazás következik. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Következik a 20-as, Bedő Tamás képviselő úr nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem, az indoklással együtt.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. A célunk egyértelműen az, hogy a kommunális hulladéklerakó telepek ne termőföldön... pontosabban lehet természetesen, de az ne legyen mentesség, hiszen akkor abba az irányba mennének el az önkormányzatok, hogy ilyen területeken helyezzék el. A célunk az, hogy ezek a beruházások lehetőség szerint barnamezős beruházásként menjenek, illetve a másik, hogy a kommunális hulladéklerakó telep, ez így nagyon-nagyon nagy kör. Tehát szűkítve még talán-talán lehetne ezen gondolkodni, de így nagyon általános.
ELNÖK: Köszönöm. Kis Zoltán képviselő úr kért szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Egyebekben más jogszabályokkal is ellentétes, mind a környezetvédelmi törvénnyel, mind pedig a nemzeti környezetvédelmi fejlesztési tervvel, amit elfogadott az Országgyűlés, hogy ezeknek az úgynevezett lerakóknak Magyarországon nemhogy növelni, hanem csökkenteni kívánja a számát. Összesen mintegy 40 ilyen lerakóval számol hosszú távon az ország. Tehát nem ez az irány, hanem a hulladékkibocsátás csökkentése, az újrahasznosítás, bizonyos energianyerés, illetve -felhasználás, és csak legeslegutolsósorban van a lerakás, és csak olyan anyagokra, amelyek egyébként más módon nem hasznosíthatóak. Tehát ezt még így preferálni egy járulékmentességgel, az érdekes lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bedő Tamás képviselő úr!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Csak röviden, mert úgy gondolom, hogy reagálok Kis Zoltán felvetésére, mivel nem ütközik semmilyen jogszabállyal. Én alapvetően egyetértek az előterjesztő által elmondottakkal, hogy szűkíteni kell, én a regionális hulladéklerakókra gondoltam, amiből jelenleg is azt hiszem, négy készül Magyarországon, és további három összesen, az elkövetkező 7 évben. Tehát nem hiszem, hogy olyan nagyon terhelné a környezetet, és ezek a legkorszerűbb technológia alapján készülnének.
A barnamezőst azért nem tudom elfogadni indoklásként, mert az mondjuk elhagyott katonai telep vagy majorság épülete, a laktanyák elég sok esetben közel vannak a településekhez. Tehát oda lerakótelepet építeni, nem vitatva azt, hogy szilárd hulladékgyűjtő szigetet vagy bármi mást nem lehet telepíteni, de lerakót nem lehet odarakni.
Itt egy kicsit visszacsatolnék egy korábbi indoklásra, amit Nagy Olga asszony mondott, hogy más társhatóságokkal is meg kell egyezni, amikor egy-egy ilyen lerakótelepet kijelölnek, korszerű regionális hulladéklerakókról beszélek, nem illegálisokról, és ott a mi környékünkön is, ahol százezer ember hulladékát kell majd elhelyezni. Ebbe beleszaladtunk, és irtózatos harcok árán találtunk 15 hektár olyan területet, ami nem túl jó minőségű szántó, mert ezt hozzá kell tenni, és a környezetvédelemtől kezdve minden más szakhatósággal ezeket a harcokat meg kell vívni, és végül is a régészet lett a vesztes.
Tehát azt szeretném mondani, hogy ne korlátozzuk le a korszerű regionális hulladéklerakókat. Ha ez az előterjesztő szándéka, hogy ezt ne terjesszük ki, azt is el tudom fogadni, de a regionális hulladéklerakóknál nem kellene ilyen korlátot tenni. Tekintve, hogy a szennyvíztelepeknél pedig ezek szerint ösztökéli a korszerűtlen, nagy terület-igénybevételű, régi flotálós rendszerű tisztítótelepeket, szemben a legkorszerűbb technológiákkal, ami kisebb terület-felhasználással járna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről van-e még észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak annyit, hogy azért vagyok egy kicsit gondban, mert most hirtelen úgy tűnik, mintha ez a pont döntené el azt, hogy most nagyobb szennyvíztelep vagy nem. Nekem az a véleményem, hogy szennyvíztelepek esetén, az sokkal adottabb, mint egy hulladéklerakó telep, hiszen függhet attól a környezettől, hogyan tudják bevezetékelni, stb., a kommunális hulladék ebből a szempontból sokkal flexibilisebb, de továbbra is azt tudom mondani, hogy a kormány nem támogatja jelen formájában ezt a módosítót. Természetesen, ha jön más, akkor megvizsgáljuk, például egy regionális vagy egyéb, ezt megvizsgáljuk kapcsolódó módosítóként.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja a módosító indítványt, jelezze! (Szavazás.) Megkapta a többséget.
Következik a 21. számú módosító indítvány, Herbály Imre és Bedő Tamás képviselőtársaink nyújtották be. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja. Azt azért még megjegyezném, hogy sokkal szerencsésebb lenne egy pontos meghatározás, hogy mi tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, de a lényeg az, hogy elfogadjuk, ezt a 400 négyzetmétert emeljük magasabbra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről kíván-e valaki szólni? Kis Zoltán képviselő úr!
220
221 fzs
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ezt úgy lehetne definiálni, hogy ami a mezőgazdasági tevékenység folytatásával összefüggő terület, és akkor nem 1000 négyzetméterről, hanem 1 hektárról kellene beszélni, mert ha egy tanyát akarsz csinálni, a 400 négyzetméter hülyeség, 400 négyzetméteren egy házat nem tudsz elhelyezni, 1000 négyzetméter is még kicsi hozzá. Itt az a lényeg, hogy ott lakom, ott van egy tanya, ahol van egy kukoricagóré, kukorékol a kakas, meg idegenforgalmilag fontos, mert oda jár a külföldi internetezni, mert falusi turizmust is csináltam. 6000-10.000 négyzetméter az, ami járulékmentesen kivonható, ha valaki ezt csinálja, de itt ez a "mezőgazdasági tevékenységet folytató" nem jó. Tehát definiálni kéne, hogy a magánszemély mezőgazdasági tevékenységet akar folytatni vagy falusi turizmust, és ahhoz lehet egy értelmes négyzetméter-területet rendelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A következő javaslatban már pontosítva van az, hogy "mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tanya létesítése". Én egészen szerény voltam, mert az 1000 négyzetméter 20-szor 50-es terület, amit én javasoltam, és az 1500 négyzetméter is csak egy 25-ször 60-as, nem sokkal nagyobb, csak valamivel. Hajlok Kis Zoltán úr javaslata felé, hogy tényleg akkor már legyen egy normális terület. Ebben kell majd konszenzusra jutni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kispál Ferenc úr!
KISPÁL FERENC (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Javaslom, hogy ez 1 hektár legyen, mert 1500 négyzetméteren nem lehet tanyát építeni, gazdálkodni, gépparkot tartani. Állattenyésztés és takarmánytárolás esetében minimum 1 hektár az, ahol lehet valamit kezdeni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy szavazzuk meg, és utána majd kapcsolódóval megpróbáljuk ezt a területet növelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): A 21-eshez lényegében négy módosító született, ezért nem tudom, van-e erre lehetőség, mert egy kicsit mindegyik eltér a többitől, tehát nehogy lesöpörjük valamelyiket. Én például a halastóhoz kifejezetten ragaszkodnék, hogy benne legyen. A 24. pontban lévő javaslatom szerint a haltenyésztésre alkalmas víztározó létesítését is járulékmentessé kellene tenni. (Bedő Tamás: A halastó termőföldnek minősül. - Dr. Kis Zoltán: Így van!)
ELNÖK: Képviselőtársaim! Az adott módosítóról tárgyaljunk és szavazzunk, mert nagyon nehéz helyzetben vagyunk, át kell érnünk a Parlamentbe még 14 órára. Az adott módosítóhoz, a 21-eshez van-e még észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság 1 tartózkodás mellett elfogadta.
A 22. pontban lévő módosító következik, Örvendi László képviselő úr nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, azon oknál fogva, hogy az előzőt támogattuk. Tény, hogy ott eltér a négyzetméternagyság. Bevallom őszintén, mi a kormányzat részéről ragaszkodnánk a kevesebbhez, de érzékeljük azt a kérést, hogy ezt mindenképpen emelni kell. Most a 21-est támogattuk, de ha lesz módosító, akkor össze lehet vele egyeztetni.
ELNÖK: A bizottság részéről van-e hozzászólás? Örvendi úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Én a kompromisszum érdekében ezt inkább visszavonnám.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem kell visszavonni. (Közbeszólás: Majd csinálunk egy bizottságit.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. Aki támogatja, az kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag megszavazta.
Következik a 23. pontban lévő módosító javaslat, amelyet Herbály Imre és Godó Lajos képviselők nyújtottak be. Kormányálláspont?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja. Nagyon általános ez, hogy kik a kistérségek, nagyon megnyitná a kaput. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a kormányzat célja nem az, hogy parttalanul nyissuk meg a járulékmentesség körét, mert akkor pont ellenkező célt érünk el, mint amit a mezőgazdasági bizottság szeretne, tehát, hogy mezőgazdasági termelés folyjon ilyen területeken. Tehát azt szeretnénk, ha pontosítva lenne, hogy milyen kistérségekről van szó - mondjuk a nagyon-nagyon hátrányos helyzetűek -, mert akkor át tudjuk tekinteni a dolgot, és megvizsgáljuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagok részéről van-e észrevétel? Kis Zoltán képviselő úr jelentkezett.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nagyon ragaszkodtok az ipari park mániához? Az totál csőd. Tudjátok, mi az ipari park? Kitalálja a megválasztott polgármester; ha a következő négy évben is az akar maradni, csinál egy ipari parkot. Kiteszik azt a rohadt táblát (Sic.!), hogy ipari park, de semmiben nem felel meg az ipari parknak. Az állam meg azt mondja: kiteheted, úgysem tudok hozzá támogatást adni. Ipari park az szerintem, ami kormányzati támogatás alapján, annak elismerten kap fejlesztési támogatást, nem az, amire én kiraktam azt a rohadt táblát. (Sic.!) Ha ez itt van, hogy ipari park a 10 hektárt meg nem haladó nagyságú terület, akkor 10 hektárt kivonhatok mindenféle földvédelmi járulék fizetése alól anélkül, hogy ott belátható időn belül valami is lesz, mert csak én csináltam egy ipari parkot. Tehát definiálni kell, hogy mely ipari parkok. Főosztályvezető úr már említette, hogy benne van a nemzeti fejlesztési terv 2-ben, hogy melyek a kiemelten hátrányos helyzetű térségek. Tehát visszautalva ezekre a térségekre és azokra az ipari parkokra, amikre speciel a Gazdasági Minisztérium azt mondja, hogy ipari park - elismerést ad neki, egy papiruszt és certifikálja, hogy az ipari park -, lehet ezekről beszélni, de így nem.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e még a bizottság tagjai részéről hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többséget megkapta. Köszönöm.
A 24. számú módosító következik, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. Ez összefügg a 26. számú módosítóval. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja egyik javaslatot sem. Ahogy az előbb is kifejtettem, mindenképpen szeretnénk többé-kevésbé abban a körben tartani a járulékmentességet, amelyben idáig volt; úgy érezzük, méltányos az, hogy 50 százalékos járulékot kell fizetni erre a két körre, úgyhogy nem támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, hogy a módosítóval kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
Következik a 29. számú módosító javaslat, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. Ez összefügg a 30. számú módosító javaslattal. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert nem elírásról van szó - az indoklás, ha jól emlékszem, így szólt -, ez a szakmai elnevezése ennek a fogalomnak: sorozás.
BAGI BÉLA (Fidesz): Osztályba sorozás?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A lényeg az, hogy a mostani szöveg a jó, tehát nem elírás volt, mindenképpen ragaszkodnánk az eredeti szöveghez; a sorozás a megfelelő szakmai kifejezés erre.
230
PÉ 231
BAGI BÉLA (Fidesz): Magyarországon a szakmában senki se így gondolja.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A kormány képviselője nyilatkozott arról, hogy ez a hatályos terminus technicus, úgyhogy szavazás következik. Aki támogatja... bocsánat, Bagi Béla képviselő úr kért szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Ha a kormány kategorikusan kijelenti, hogy ez a hatályos terminus technicus, akkor visszavonom, mert erről nincs mit szavazni, ha egyszer így van, akkor így van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr a módosító indítványt visszavonta. Következik a 31-es módosító indítvány, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem. Ez összefügg az 50. és az 51. számú módosító indítvánnyal.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. A tavaly év végi hatásköri törvény alapján nem nevesítjük így expressis verbis a minisztert, hanem egy absztrahált elnevezés, jelen esetben a földügyért felelős miniszter.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Én is elolvastam az ide vonatkozó rendeletet, de azért mégiscsak már egyszer kimondtam, hogy tíz és félmillió embernek hozzuk a törvényeket. Miért kelljen nekik nyomozni ez ügyben? Ha egyszer ezt a minisztériumot így hívják, akkor így mindenki tudja. (Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Azonnal szót adok, képviselőtársaim!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ezzel együtt a javaslatomat fenntartom.
ELNÖK: Bagi Béla képviselő úr a javaslatát fenntartja. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e további észrevétel a módosító javaslathoz. (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazás következik. Aki támogatja a módosító indítványt, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Következik a 32-es, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. Ez nem függ össze több ponttal. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. A kolléganőm indokolja.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Azért nem támogatja a kormány ezt a módosító indítványt, mert egy előző bekezdésben ez a paragrafus azt mondja, hogy ez a monitoring rendszer a mintavételeivel és a megfigyeléseivel művelési ágtól függetlenül kiterjed az egész ország területére. Tehát vannak olyan földterületek, amelyek esetleg korábban termőföldek voltak, aztán kivonták a művelésből, attól függetlenül a szennyezés vagy egyéb talajromlás fennállhat. Tehát ez esetben helyesnek tartjuk az "ingatlan" kifejezés fenntartását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő urat illeti a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Visszavonom.
ELNÖK: A képviselő úr visszavonta a módosító indítványt. Következik a 33-as, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem olyan egyszerű ez a pont. A kormány nem támogatja, de ha önállóan benyújtásra kerülne a (2) bekezdés, akkor azt a részét tudnánk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ha itt az anyagi támogatás konkretizálását megindokolhatná a kormány képviselője részletesebben is, mert ez ilyen adok is, meg nem is. (Dr. Kis Zoltán: De ezt támogatja!) A (2) bekezdést.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A gond az, hogy egyben kell nyilatkoznunk róla. Ilyen értelemben a 33-ast nem támogatjuk, de amennyiben a (2) bekezdés önállóan benyújtásra kerülne, akkor az egy támogatható rész. (Dr. Kis Zoltán: Az a lényeg az egészben!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e még további észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta, tehát kapcsolódó módosítóra van lehetőség.
Következik a 34-es, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és megkérem a kolléganőmet, hogy indokolja.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azt, hogy nem támogatjuk, azzal szeretném indokolni, hogy a benyújtott javasolt szövegben tulajdonképpen implicite benne van, hogy a talaj termőképessége, a talaj tápanyag-szolgáltatása alapján és a növény tápanyagigénye alapján kell a tápanyag-gazdálkodást folytatni. Ezt talajvizsgálattal is meg lehet állapítani, de kötelezően nem kívánjuk elrendelni a talajvizsgálatot, tekintettel arra, hogy van, ahol szerves trágyát juttatnak ki, ahol nem muszáj talajvizsgálatot folytatni, annyi szerves trágyát használ fel a területén, amennyi az a kevés istállótrágya képződik, valamint az uniós támogatási rendszer nem teszi lehetővé, hogy azokat a külön kiadásokat támogassa a tagállam, amelyek kötelezően el vannak rendelve. Tehát ha ebben a törvényben kötelezően elrendelnénk a talajvizsgálat végzését, minden földhasználó számára, akkor az azt jelentené, hogy a vidékfejlesztési támogatásokban, például agrár-környezetvédelmi támogatásban, integrált gazdálkodás támogatásában nem lehetne a talajvizsgálatot támogatással kvázi megtéríteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. (Nincs jelzés.) Nincs észrevétel. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.)
BAGI BÉLA (Fidesz): Szeretném visszavonni.
ELNÖK: Köszönöm. A képviselő úr visszavonta a módosító indítványát. A 35-ös, Bagi Béla képviselő úr indítványa következik. A kormány rövid indoklását kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Álláspontunk szerint egyébként a (2) bekezdésben szereplő deponálás, újrahasznosítás benne van a "megmentése" fogalomkörben, tehát az egy sokkal tágabb és lefedi ezt a kört.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. (Nincs jelzés.) Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
A 36-os, Bagi Béla képviselő úr módosító indítványa következik. A kormány álláspontját kérdezem rövid indoklással.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és a kolléganőmet kérem meg az indoklásra.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért nem támogatjuk ezt az indítványt, mert a talajvédelmi hatóság hozzájárulását adja ehhez a hasznosítási tervhez, sőt pontosításokat írhat elő. Ennek a paragrafusnak egy korábbi bekezdésében benne van, hogy a beruházási tervben részletezni kell a termőréteg megmentésével kapcsolatos tevékenységet. Ha a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásában bármit előír, azt a Ket. szerint ellenőrzi is és ellenőrizheti. Tehát ezt nem szükséges külön a törvényben megjeleníteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Bagi Béla úr!
240
241 fzs
BAGI BÉLA (Fidesz): A javaslatomat fenntartom, mert ez a humuszos termőréteg még komoly üzleti érdekek tárgya lehet, tehát szükségesnek tartom, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy ezt ellenőrizni is fogják. Tudjuk, hogy minden terv és intézkedés annyit ér, amennyit abból vissza is ellenőriznek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további észrevétel a bizottság részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
A 37. számú módosító következik, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. A kormány álláspontját kérem rövid indoklással.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Úgy ítéljük meg, hogy ezt sokkal szerencsésebb lenne végrehajtási jogszabályokban rögzíteni.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, kinek van észrevétele. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ebben az esetben szerencsés lett volna ezt ebbe beleírni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mármint mit?
BAGI BÉLA (Fidesz): A dokumentumok jegyzékét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A felhatalmazásokból levezethető a jogszabály, ami ezt érinti, és abban benne van. Tehát a felhatalmazások alapján a végrehajtási jogszabályokat lehet elkészíteni, ezek pedig tartalmazzák, erről külön a normaszövegben rendelkezni a felhatalmazáson kívül nem kell. Ráadásul úgy szól a szöveg, hogy a törvény melléklete tartalmazza, ahhoz pedig akkor kellene a mellékletet is látni, hogy miről van szó, de az nagyon berögzíti, tehát sokkal szerencsésebb, ha végrehajtási rendeletben van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm, az egyharmadot megkapta.
A 38. pontban Bagi Béla képviselő úr indítványa következik. Kormányálláspontot kérünk.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A 39. pontban Bagi Béla képviselő úr indítványa következik. Kormányálláspont?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és megkérem a kolleganőmet, hogy az indoklást mondja el.
ELNÖK: Rövid indoklást kérnénk.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A d) pontot azért nem támogatjuk, mert az eredeti szövegben szerintünk ez is benne van, tehát erre a részletezésre nincs szükség.
A g) pont elhagyását pedig azért nem támogatjuk, mert itt olyan, mezőgazdasági termelésből származó, nem veszélyes hulladékokról van szó, mint például a cukorrépa, a leveles répafej, a répaszelet, különböző termesztéshez használt letermett termesztő közegek és a többi. A földerített esetek arról árulkodnak, hogy volt olyan, hogy fél méter vastagon helyeztek el termőföldön répaszeletet. Tehát azokról az anyagokról van szó, amelyek bár mezőgazdasági termelés során keletkeznek, de elkerülnek a tábláról, valamilyen feldolgozás, manipulálás történik velük és visszakerülnek. Ahol nincs elég nagy terület, vagy idő hiányában nem tudják vagy nem akarják másképp megoldani, ott abszolút szakszerűtlenül történik a lerakás, ezért egy egyszerű vizsgálattal és számítással a talajvédelmi hatóság mintegy trágyaként meghatározza, hogy milyen mennyiséget lehet 1 hektárra lerakni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indoklást. Képviselőtársaimat kérdezem, ki kíván szólni. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ezt az indoklást nem tudom elfogadni, mert nem életszerű.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr az álláspontját kifejtette. Van-e még további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Aki támogatja a módosító javaslatot, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
Következik a 40. számú módosító indítvány, Bagi Béla képviselő úr nyújtotta be. A kormány álláspontját kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és megkérem a kolleganőmet az indoklás elmondására.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Rövid indoklást kérek.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezt a talajvédelmi tervet, amely a hatósági döntések vizsgálatokra alapozott szakmai hátterét készíti el, szakértők készítik, tehát a földhasználónak nincs lehetősége ilyet csinálni. Ezért ez a paragrafus arról rendelkezik, hogy ezt a kérelmezőnek kell beszerezni. Ez olyan, mint például az, hogy egy építési engedélyhez be kell szerezni az építéshez szükséges terveket, és meg kell bízni egy mérnököt, aki megtervezi.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ha történetesen a föld használója vagy tulajdonosa maga is szakértő, ebben az esetben mi van?
ELNÖK: A kormány részéről rövid reflexiót kérünk, a kérdés konkrét volt.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Külön jogszabály szól arról, hogy ki készíthet ilyen talajvédelmi tervet. Amennyiben a földhasználó maga rendelkezik ehhez szükséges szakértői engedéllyel, természetesen ezt elkészítheti, tehát szakértői engedély megfelelő végzettség alapján megszerezhető, és akkor ő maga készíti el és benyújtja a talajvédelmi hatóságnak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr kért szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Akkor viszont a "beszerezni" szóval van bajom alapvetően, mert ha a termőhelyre adaptálva ki kell dolgoznia, az nem mond ellent annak, amit tetszett mondani. (Dr. Kis Zoltán: A "benyújtani" egyszerűbb lenne.) Vagy benyújtani. Lényegesnek tartanám a "termőhelyre adaptálás" kifejezést. Nehogy ez egy ilyen Jolly Joker vagy fénymásolóval sokszorosított valami legyen, tehát pontosítsuk, hogy miről is van szó és minek az érdekében.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Pásztor Tamás!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Röviden csak annyit, hogy ezt ebben a formában semmiképpen sem támogatjuk. Valószínűleg elég kevés olyan földhasználó van az országban, aki rendelkezik ilyen engedéllyel. Ha egy pontosított szövegű módosító lenne, azt mindenképpen megvizsgáljuk, ebben a formájában most semmiképpen sem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai képviselő úrnak adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Gondolom, hogy itt követünk egy halom uniós előírást. Az én jó apám ezeket a terveket nem csinálta és ásott kútból ittunk vizet, meg minden. Az már a katasztrófák katasztrófája, hogy a paraszt nem tud a házából kilépni, hogy az Unió ne mondja meg, hogy melyik töke ereszkedett le. Hát ez képtelenség, ha elkezdjük követni ezeket a szabályozásokat! Voltam Romániában, ott nem is érdekli őket, hogy mi az uniós szabályozás, nemhogy betartsák. Hát mi túllicitáljuk még az uniós szabályozást is? Brüsszelben keresztülmegyek a konyhán, úgy jutok be az étterembe, és a WC a konyhából nyílik. Ez már abszurdum! Hát meddig tudjuk ezt fokozni, hogy behülyítjük az összes magyar parasztot?! Hát ez már fölháborító, hogy itt órákon keresztül hozunk olyan rendelkezést, ami ellentétes minden ősi magyar paraszt szokással! Moszkva nem csinált velünk ilyeneket! Állítom, hogy Moszkva - megkérdeztem a nagykövettől - nem hozott ilyen törvényeket, hogy be kell tartsuk, hogy mit kell csinálni, mikor ki megy a Téli Palotába! (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen Karsai képviselőtársunknak. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e további hozzászólás. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megkérdezem, van-e a kormány részéről észrevétel. (Nincs.) Köszönöm szépen, szavazás következik. Ki támogatja a 40. számú módosító indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta, köszönöm szépen.
A 41. számú módosító indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk nyújtotta be, és összefügg a 43. és 45. ajánlási pontban foglalt módosítókkal. 250 - PÉ 251 A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az indoklás arra irányul, hogy egy új hatóságot hozzunk létre. Ez már létező, tehát ha most megszüntetjük, kinyírjuk a jogszabályból, akkor egyszerűen nem lesz erre ebben eljáró hatóság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 42-es, Bagi Béla képviselő úr módosító indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. A Ket. szabályait kell alkalmazni, és annak alapján kell eljárni, és ezt elégségesnek tartjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. Van-e észrevétel? Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Visszavontam.
ELNÖK: A képviselő úr visszavonta. Következik a 44-es, Bagi Béla képviselő úr módosító indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, és a kolléganőmet kérném meg az indoklásra.
DR. BUZÁS ISTVÁNNÉ HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat a c) pontban olyan engedélyekről szól, amit más hatóság ad ki, és ebben a talajvédelmi hatóság szakhatóság. Ebben előírja a talajvédelmi követelményeket, tehát ezt bármikor ellenőrizheti a talajvédelmi hatóság.
A d) pont elhagyását azért nem támogatjuk, mert az Európai Unió nitrát-irányelvének végrehajtásáról szóló joganyag környezetvédelmi követelményeket támaszt, és ezek egy részét a talajvédelmi hatóság ellenőrzi, tehát ennek a törvényben meg kell jelenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Visszavontam.
ELNÖK: A képviselő úr visszavonta a módosító indítványt. Következik a 46-os, Kékkői Zoltán képviselő úr módosító indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ha hatályon kívül lenne helyezve, akkor a gyümölcsültetvények telepítéséről jelen pillanatban nem lenne szabályozás.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Úgy tudom, hogy jelen pillanatban szabályozva van, tehát ez tévedés. Tehát a termőföldre én úgy kértem a visszavonását, hogy a jelenlegi törvényben maradjon benne. Tehát szabályozva van.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az előző törvénnyel összefüggésben kell nézni. Tehát onnan hatályon kívül helyezzük, tehát a földtörvényből. Tehát ha ez nincs benne, az elfogadásra kerül, akkor viszont nem lesz szabályozás.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): A kettőt együtt kell értelmezni, természetesen úgy kell, hogy elfogadásra kerül.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Tehát az nem kerülne hatályon kívül. Technikailag tehát nem iderakná, hanem hagyná ott, ahol van.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, azonnal megadom a szót, képviselő úr. Tehát a kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor ez igaz lenne, ha a másik törvényben pedig benne lett volna egy olyan módosító javaslat, ami hatályban tartja. Itt viszont nincsen rá módosító javaslat. Az a baj, hogy ha ezt kivesszük, akkor ott nincsen. (Dr. Kis Zoltán: Jó helyen van ez itt!)
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez már a negyedik helyen van! Ha elolvasod a termőföld védelméről szóló törvényt, abban is benne van a gyümölcstermesztés. Ez egyszerűen katasztrófa! (Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Kékkői Zoltán képviselő úr kapott szót. Ha mindenki egyszerre beszél, nem lehet a jegyzőkönyvet vezetni.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én továbbra is fenntartom és fontosnak tartom, hogy az eredeti törvényben legyen szabályozva, mert oda inkább való, mint ehhez a törvényhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről további észrevétel? Karsai képviselő úr!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánat, nekem egy észrevételem van. Nem annak van igaza, akinek igaza van, hanem aki a pert megnyeri.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm. Az egyharmadot megkapta.
Következik a 47-es, Bagi Béla képviselő úr módosító indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. (Nincs jelzés.) Szavazás következik. Ki támogatja? (Bagi Béla: Szeretném tudni, hogy miért nem.) Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Indoklást kérnék a kormány részéről.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kollégám indokolná. Átadnám neki a szót.
GARÁCS JÁNOS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Garács János vagyok az FVM szakigazgatási főosztályáról. Az volna az indokolás a nem támogatás ügyében, hogy a telepítés bejelentése önmagában nem jelenti a telepítés megvalósulását sajnos, sem a kivágás megvalósulását. Ezért a megfelelő hivatalnak ellenőrizni kell ahhoz, hogy a magyar, illetve az EU-statisztikákat tudjuk követni, hogy valóban megvalósult-e az ültetvény. Ennyi az egész. Köszönöm szépen.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez már a következő volt.
ELNÖK: A kormány képviselője felé szeretném jelezni, hogy a 47. számon, Bagi Béla képviselő úr által benyújtott módosító indítványról beszélünk.
GARÁCS JÁNOS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek, valóban, én már előbbre léptem. Itt a hivatal megnevezéséről van szó, tehát itt megint a hatásköri törvény alapján nem lehet megnevezni konkrétan a hivatalt, hanem a hivatal tevékenységi köre szerint kellett megnevezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr kap szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Én a (2) bekezdésben például az illetékes terméktanács kifejezést szeretném, ha pontosítanánk, hogy miféle terméktanács, hanem a témában illetékes terméktanács, illetve ha már megszólaltam, a (3)-asnál pedig a területileg illetékes. Ragaszkodik a kormány a központi nyilvántartáshoz? Ugyanis mindenféle vonatkozásban területileg, illetve a megyei hivatalok szokták ezt nyilvántartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úrnak adok szót.
ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még egy értelmetlen sor is van itt. Nem ismerem a telepítési hatóságot. Ki az a telepítési hatóság? Kitelepítési vagy milyen hatóságról gondolkodunk? Ez egyszerűen értelmetlen, hogy telepítési hatóság, ilyen nincs, vagy nem tudom, hogy a törvényalkotásban már bent van-e, hogy lesznek telepítési hatóságok. Tehát itt pontosan megmondta, hogy telepítést engedélyező hatósághoz fordul. Nem értem, hogy miért nem lehet ezeket elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mielőtt kötekedésnek tűnne. Az egyik: kormányrendeleti szinten meg van határozva, hogy ki a telepítési hatóság. Ezt nem törvényben kell kimondani, megint visszatérünk a hatásköri törvényhez, ami tavaly el lett fogadva.
A másik: a területileg illetékesség. A "területileg illetékes" fogalmat, mint fogalmat a Ket. alapján megint nem kell használni, mert a Ket. szabályaiból következik, hogy ki a területileg illetékes az adott területen. Tehát ezt teljesen felesleges megismételni, és igazából az igazságügyi és jogszabály-szerkesztési szabályok szerint ez nem is megy. Az illetékes terméktanács ebből a szempontból érdekesebb, de tekintettel arra - és ezen el is lehet gondolkodni -, hogy a többi részét nem tudjuk elfogadni, ezért értelemszerűen megvizsgáljuk, ha egy kapcsolódó módosítás bejön ennek révén, kizárólag erre vonatkozóan, akkor azt meg fogjuk vizsgálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök urat illeti a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy meg kellene fontolni a (2) bekezdést, mert tényleg telepítési hatóság ebben az országban nincs, legfeljebb telepítést engedélyező hatóság. (Dr. Pásztor Tamás: De van! - Zaj, közbeszólások.) Akkor azt kellene odaírni.
260
261 fzs
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. Aki támogatja a módosító javaslatot, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 48. számú módosító indítvány következik, Farkas Imre képviselőtársunk nyújtotta be. Kormányálláspont?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kollegám már elmondta, de akkor még egyszer röviden: nem támogatjuk, mert mindenképpen szükségesnek tartjuk a termőre fordulás igazolásának vezetését, figyelemmel az EU-s és a hazai statisztikai előírásokra.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 49. számú módosító indítvány, amelyet Bagi Béla képviselő úr nyújtott be. A kormányálláspontot kérem rövid indoklással.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az előbb jeleztem a Ket.-re való hivatkozással, hogy a "területileg illetékes" fogalmát szükségtelen bejegyezni, tehát külön törvényben megjelölni, hiszen ezt már a Ket. szabályai tartalmazzák.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, van-e észrevétel. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Én azért újfent egy terminus technicusra rákérdezek, hátha tanulok megint. A támaszrendszert én egész idáig támrendszernek ismertem, de hátha vissza kell vonnom ezt az indítványomat is.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság részéről további észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt a probléma megint az, mint az előbb, tehát van egy olyan rész, amit nem tudunk támogatni. Kapcsolódó módosító indítvánnyal a támaszrendszert lehet javítani, akkor már lehet külön szavazni róla.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! A kormány képviselői remélem, majd megtárgyalják. Támrendszer volt, eddig a szakma így ismerte, és reméljük, hogy ezután is ez marad. Szavazás következik. Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, az egyharmadot megkapta.
Következik az 52. számú módosító indítvány, amelyet Farkas Imre képviselőtársunk nyújtott be, és összefügg az 53. számú módosító indítvánnyal. A kettőt együtt tárgyaljuk. A kormányálláspontot kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik - nincs befűzve az anyagba - a környezetvédelmi bizottság módosító javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Megkaphatnánk? Mert mi még nem láttuk ezt a módosítót.
ELNÖK: Nagyon sajnáljuk. Katona Kálmán elnök úr nyújtotta be. Kérem, szíveskedjen valamelyik képviselőtársunk átadni a kormány képviselőjének. (Megtörténik.)
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ezt ebben a formájában tudja támogatni.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ezt elfogadta a kormány, és már át is ment a bizottságon.
ELNÖK: De most benyújtották a mezőgazdasági bizottsághoz, tehát nekünk mint bizottságnak erről dönteni kell. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett a bizottság támogatja. Ezzel az 5. napirendi pontunkat lezárom.
Tisztelt Bizottság! Következik a 6. napirendi pont, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/3162. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Az 1. pont alatt Czerván György és Örvendi László képviselőtársaim nyújtottak be módosító javaslatot. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, ugyanis ezt a kérdést a 274/2006-os kormányrendelet rendezi.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, van-e észrevétel. Örvendi László úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Azért javasoljuk ezt a módosítást, hogy a falugazdász-hálózatot megerősítsük, ugyanis a jelenlegi szakértői FVM-rendelet már csak szinte fizetéses szaktanácsadási rendszerben gondolkodik. Erre a falugazdász-hálózatra továbbra is szükség van, és ezzel is erősíteni kívánjuk a megmaradását.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Czerván György képviselő úrnak adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Csatlakozom az előttem szólóhoz, és arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Szerintem ezzel semmi kárt nem okozunk, sőt erősítjük ezt a rendszert.
Ezenkívül szeretném itt megjegyezni, hogy valamennyi módosító indítványt támogatni fog a képviselőcsoportunk, tehát a Herbály alelnök úr által benyújtott valamennyi módosító indítványt is támogatni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Herbály Imre felé fordulva:) Alelnök úr, a magam részéről egy mondatot fűznék hozzá, és nem adom át az ülés vezetését. A falugazdász-hálózatra egyelőre még szükség van, úgy ítéljük meg, és ez a törvényi szabályozásban is meg kell, hogy jelenjen. Köszönjük szépen.
A kormány képviselőjét kérdezem ismét. Parancsoljon!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Magam is tisztában vagyok azzal, hogy ez egy érzékeny téma. Az, hogy nem támogatjuk a javaslatot, nem jelenti azt, hogy a kormánynak olyan álláspontja van, hogy a falugazdász-hálózat bármi nemű gyengítésére tenne kísérletet. Csak arra szerettem volna utalni, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretén belül működik a falugazdász-hálózat, az pedig a kormány hatáskörébe tartozik, hogy az MGSZH belső szervezeti struktúráját hogyan alakítja ki. Tehát még egyszer szerettem volna egyértelművé tenni az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspontot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással a bizottság támogatta a módosító javaslatot.
A 2. pontban Herbály Imre képviselő úr módosító javaslata következik. Kormányálláspont?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk; ez egy technikai javaslat, szövegpontosítás.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 3. pontban Herbály Imre alelnök úr módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igazolványt fog kapni a szaktanácsadó, ezt tartalmazza a leírt szöveg.
ELNÖK: Tehát a kormány támogatja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm.
A 4. pontban lévő módosító javaslatot Kékkői Zoltán képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Önmagában az a tény, hogy igazolványt kap a szakértő, szaktanácsadó és bejegyzik a nyilvántartásba, már kifelé egyfajta garancia arra, hogy a megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Általában az iskolai végzettséget elegendő elismerni. Annak, hogy melyik iskoláról van szó, nincs különösebb jelentősége álláspontom szerint. Más nyilvántartások sem foglalkoznak úgy ezzel, hogy közérdekű adat és nyilvános adat legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői Zoltán képviselő úrnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Én fontosnak tartom, hogy ez nyilvántartásba kerüljön, és ilyen formában. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úrnak adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két mondat. A szaktanácsadás egy bizalmi viszonyt jelent, tehát fontos tudni, hol is szerezte az illető azt a diplomát, ami alapján szaktanácsot ad. Én, mint aki egyetemen dolgozom, pontosan tudom a rangsorát az iskoláknak, de tudja más is. Tehát illik megadni azt, hogy hol szerezte a szaktanácsadó azt a diplomát, mert nem azonos rangúak a diplomák. Ezt muszáj leszögeznem.
Köszönöm szépen.
270
PÉ 271
HERBÁLY IMRE (MSZP): A szakképesítés, képzés helye, ideje.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
2 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az 5-ös: Herbály Imre képviselőtársunk nyújtott be módosító indítványt. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a szaktanácsadói igazolvány bevezetésével összefüggő technikai kiegészítés. Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangúlag elfogadtuk.
A 6-os: Herbály Imre alelnök úr nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk. Az indokolás az előző ponttal megegyezik.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta. Köszönöm.
Czerván György, Medgyasszay László képviselő urak módosító indítványa következik, 7. szám alatt nyújtották be. A kormány álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Szeretnék utalni arra, amikor az általános vitánál is ez a kérdés felvetődött, az Európai Unió felé nekünk kötelező adatszolgáltatásunk van, és szeretném felhívni a javaslattevők figyelmét arra, hogy a jelenleg hatályos agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 8. §-a kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatás igénybevétele jogszabályban meghatározott adatszolgáltatástól tehető függővé.
Ez egy nagyon fontos gazdaságpolitikai és jogpolitikai alapelv volt már 1997-ben, hogy igenis, a támogatásnak és az adatszolgáltatásnak együtt kell lenni, mert végül is valamiféle átláthatóságot is érvényesíteni kell a szabályozásban.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai részéről van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Következik a 8. számú módosító indítvány, Herbály Imre alelnök úr nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk. A miniszteri rendeletalkotási felhatalmazást egészítjük ki.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság.
A 9-es, Herbály Imre alelnök úr nyújtott be módosítót. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk. Ez szövegpontosítás, inkább szépítés.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta. Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! A 6. napirendi pontot befejeztük. Következik a 7. napirendi pont, az egyebek. Az egyebekben Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szeretném bejelenteni, és szeretném, ha a bizottság egyetértene vele, hogy az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz többségi előadónak Kis Péter László képviselő urat javasoljuk.
ELNÖK: A kisebbségi előadót már megszavaztuk. Kérdezem a bizottságot, hogy aki egyetért azzal, hogy Kis Péter László képviselőtársunk legyen a többségi előadó, kézfelnyújtással erősítse meg. (Szavazás.) Köszönöm. Ez nem került megszavazásra, most a bizottság ezt pótolta.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy az egyebekben van-e még bárkinek felvetése. (Nincs jelzés.) Nincsen olyan téma, amit egyebekben tárgyalnunk kell.
Tisztelt Bizottság! Köszönöm a munkát, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 14 óra 34 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Pavlánszky Éva