MB-26/2007.
(MB-43/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. szeptember 24-én, hétfőn, 12 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megjelent *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) indokolása *
Hozzászólások *
Ügyrendi szavazás a napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről *
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként - a tárgyalás folytatása *
1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke,
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke, valamint
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Csontos János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Örvendi László (Fidesz) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket és a bizottsági ülést figyelemmel kísérő vendégeket.
A mai ülésre rendkívülisége miatt két napirendi pontot javasoltam az előre megküldött írásos tervezetben. Kérdezem, hogy a két napirendi ponthoz van-e kérdés, észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, ki az, aki egyetért azzal, hogy ezekről a napirendi pontokról tárgyaljunk, ilyen sorrendben. Aki egyetért, ezt kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú egyetértés.
Az 1. napirendi pont: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása. Első helyen kijelölt bizottságként lehetőségünk van bizottsági módosító indítvány benyújtására, ennek tervezetét megkaptuk. Az indítvány nem tőlünk származik.
Kívánja-e valaki indokolni az indítványt?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat. Ha indokolhatok, akkor megteszem, bár érdekes a szituáció.
ELNÖK: Tessék!
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) indokolása
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat és a tisztelt bizottságot. Elmondanám, hogy maga a módosító javaslat milyen célt szolgál. Van egy joghézag a termőföldről szóló törvényben, amely lényegében azt jelenti, mint mindannyian tudjuk, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően lehetőség volt arra, hogy jogi személyek földtulajdonhoz is jussanak. Ezt követően, amikor a tulajdonszerzés megtörtént, abban az esetben, ha ezek a jogi személyek vagy szövetkezetek - mert itt még csak nem is gazdasági társaságokról, hanem jogi személyekről beszélünk - átalakultak, akkor a jelenleg hatályos szöveg alapján nem lehet a tulajdont bejegyezni, hiába volt jogutódlás. Van egy legfelsőbb bírósági döntés, amely egyértelműen rögzíti, mivel ez új jogi személynek minősül, ezért a törvényi tilalom hatálya alá esik, nem lehet bejegyezni a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba. Ezért vannak olyan területek, ahol hiába alakultak át ezek a társaságok - itt alapvetően arról van szó, hogy szövetkezetek átalakultak részvénytársasággá -, ezeknek a területeknek az átjegyzése nem történhet meg.
A célunk az volt ennek a módosító javaslatnak a megfogalmazásával, hogy csak olyan területekre, fizikailag is olyan területekre terjedjen ki a jogutódlással történő átalakulást követően a tulajdonjog átjegyzése, ami ezeknek a jogi személyeknek, tehát jogelődöknek korábban is a tulajdonában volt. Tehát mindenképpen - természetesen amennyiben elfogadja a bizottság, illetve az Országgyűlés ezt a módosító javaslatot - csak olyan területeknél lehetne nagyon szűk körben megengedni azt, hogy jogi személyek, úgymond, bár ez nem jó kifejezés, tulajdonhoz jussanak, ahol jogelőd van, tehát jogelőd társaság van - vagy szövetkezet, amelyik társaságiforma-váltással átalakult, mondjuk, részvénytársasággá vagy kft.-vé; vagy szervezeti változással, ahol átalakult kft. rt.-vé -, egyesüléssel vagy szétválással jött létre. Tehát van egy jogelőd szervezet vagy társaság, amelynek van földtulajdona, és erre a területre a jogutód jogi személynek a tulajdona átvezetésre kerülhessen.
A probléma tehát, még egyszer hangsúlyozom, az, hogy nincs jelenleg jogi lehetőség arra, hogy az ilyen átalakulásokat az ingatlan-nyilvántartás követhesse és bejegyezhesse. S hogy miért került ez most szóba? Hangsúlyozom, azért, mert most született meg, egypár héttel vagy hónappal ezelőtt az a legfelsőbb bírósági döntés, amely egyértelműen kimondta, hogy erre nincs lehetőség.
Egy hibánkat szeretném jelezni. Beírtuk, hogy "a '94. május 27-én megelőzően szerzett", ennek az oka az volt, a törvény akkor lett kihirdetve, de úgy szól a törvény, hogy "a kihirdetést követő 30 nap" - az egy dolog, hogy elírtam a május 27-ét, mert az június 27-e -, ezért ha a kihirdetést követő 30 napot vesszük alapul, akkor a helyes szöveg az, hogy "a terület 1994. július 27-ét megelőzően", tehát addig volt jogszerűen lehetőség arra, hogy jogi személy tulajdont szerezhessen. Ezért a hibáért elnézést kérek, mert azt én írtam el.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem, van-e hozzászóló a bizottsági tagok részéről. Bagi Béla; utána pedig én kérek szót, úgyhogy az ülés vezetését majd átadom.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mielőtt véleményt mondanék, kérdést szeretnék föltenni a kormány képviselőjéhez.
Hány gazdasági társaságot vagy jogi személyt érint ez a javaslat? Ezeknek milyen a tulajdonosi szerkezete? Hogy konkrét legyek: időközben ebbe a tulajdonosi körbe hány külföldi jött be? Illetve mindösszesen hány hektárról beszélünk most?
Szeretném, ha a kormány képviselője megválaszolná ezeket a kérdéseket. Ennek függvényében lehet kialakítani véleményt, illetve a rizikókról beszélni.
Köszönöm.
ELNÖK: Tudunk erre most választ kapni? Meghallgatjuk a kormány képviselőjét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Megkérdeztem a kollégát... Mivel ez a jövőre vonatkozik, nem tudjuk, hányan fogják benyújtani, illetve hányan nyújthatnák be az elfogadást követően átalakulás következtében a tulajdonjog-bejegyzési kérelmüket. Nem tudjuk konkrétan, számszerűen megmondani, hogy hány ilyen társaság van, amelyik átalakult; még egyszer hangsúlyozom, ezt igazából nem is tudjuk.
A másik, hogy milyen a tulajdonosi összetétel, az a cégbíróságon van nyilvántartva, azt mi nem vizsgáljuk. Mi csak a jogi személyt tudjuk tekinteni, hogy belföldi jogi személyről van-e szó. Az pedig jelen esetben, hogy ott milyen a tulajdonosi szerkezet, egy ilyen kérelemből nem derül ki. Igen, elképzelhető, hogy van külföldi tulajdonosa, de a társasági jog alapján jelen pillanatban erre van lehetőség. (Bagi Béla: Ez a baj.) Ezt nem is tudjuk kizárni és nem is tudjuk figyelni. Úgyhogy azt hiszem, ennyit tudok válaszolni. (Bagi Béla: És hány hektár?)
Nincs ilyen monitoringunk, amelyik azt mondaná, hogy jogi személy kezében jelen pillanatban hány hektár tulajdon van.
ELNÖK: Átadom az ülés vezetését Jakab Istvánnak, és hozzászólásra jelentkezem.
(Az ülés vezetését Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak. Parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Régebbről kell visszaindulni ahhoz, hogy megpróbáljam érzékeltetni a bizottsággal, miért nem értünk egyet ezzel a módozattal sem. Nem konkrétan a szövegezésről van szó, hanem az elvről.
Amikor '94-ben egyértelművé vált, hogy természetes személyekhez rendeli az akkori kormány a tulajdonlás kérdését, és minden másnak, így a külföldieknek is és jogi személyeknek is megtiltja, természetesen az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen a társas vállalkozások úgy érezték, hogy megkülönböztetés történt a tulajdonlás tekintetében. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket a megkereséseket. Mi ehhez a döntéshez elvi szinten is ragaszkodunk, pontosabban egyetértünk az Alkotmánybíróság e tárgykörben nagyon széles körben kivitatott döntésével. A döntés lényege az volt, hogy a termőföld védelmét a magyar állam akkor úgy szerette volna megoldani, hogy a tulajdonlás jogát csak természetes személyhez rendeli. Azért tette ezt, nem megkülönböztetésül, hogy jogi személyek ne szerezhessenek tulajdont, hanem nem látta a biztosítékát annak, hogy társas vállalkozások, jogi személyek tulajdonlása esetén meg tudja akadályozni a külföldiek termőföldszerzési lehetőségét. Tehát az alapvető cél, hogy külföldiek ne szerezhessenek idő előtt termőföldet. Ehhez eszközként hozzányúlt a tulajdonlás kérdéséhez is, azaz megosztotta, hogy természetes személy tulajdonolhat termőföldet, jogi személyiség nem tulajdonolhat termőföldet. Tehát ebben az esetben a jogi személyiségek termőföld-tulajdonlásának a tiltása csak eszköz volt ahhoz az általános társadalmi érdekű célhoz, hogy a termőföld védelme szempontjából maradjon magyar tulajdonban a termőföld, és külföldiek, ameddig csak meg tudjuk ezt akadályozni, ne szerezhessenek termőföldtulajdont.
Ebből az általános elvből kiindulva - amelyet, mondom, több alkalommal kivitatott a társadalom jó néhány érintett része, és végül az Alkotmánybíróság egységes álláspontot képviselt ebben - változatlanul ezt az álláspontot tartjuk mérvadónak. S ebben az esetben, ha a konkrét helyzetre lefordítjuk, ez az jelenti - ha jól értettem, nagyjából Bagi Béla is ezt a kérdéskört feszegette -, hogy amíg természetes személyhez van rendelve ez a kérdéskör, addig biztosított, hogy külföldi nem vásárolhat. Miért? Mert abban a pillanatban, ahogy természetes személyről áttérünk jogi személyiségű társaságokra, abban a pillanatban a cégtörvény és egyéb törvények, különösen az Unióban nyitottabb törvények természetesen a tulajdonlás kérdését az üzletrészek és a részvények alapján már teljesen nyitottá teszik, azaz adható-vehető lesz a teljes cégvagyon, a részesedések, a részjegyek, illetve a részvények alapján. Magyarul, ha ehhez a helyzethez mi most a nevünket adjuk, akkor egyértelművé tesszük, hogy elsősorban mi járulunk ahhoz hozzá, hogy külföldiek vásárolhassanak termőföldet.
Nem volt érdektelen az a kérdés, amelyet Bagi Béla föltett, jó lenne tudni a nagyságrendről és a tulajdonosokról. Hiszen annak az izgalmas versenynek a következtében, amely most elindult, és ami néhány százezer forintról két-három év alatt két-háromszorosára növelte a termőföld értékét, nem kérdéses - én most az elméletről beszélek -, hogy egy olyan cég, egy szövetkezet..., azt most ne vitassuk, miért kellett neki átalakulni társas vállalkozásba, sőt hozzáteszem: ő pontosan tudta, hogy a társas vállalkozássá alakulásnak milyen jelenleg a jogi szabályozása Magyarországon - de most ezt tegyük félre. Ez a szövetkezet, amelyik átalakul társas vállalkozássá, innentől kezdve üzleti jelleggel bármely pillanatban a saját részesedését, kft.-részjegyeket, illetve a részvénytársaság részvényeit abban a pillanatban értékesítheti bárkinek, tehát uniós állampolgároknak, azaz külföldieknek is, ha úgy adódik. Ekkor mondtunk teljesen ellent az eddigi általános konszenzusnak abban, hogy külföldiek ne szerezhessenek termőföldet; most egy moratóriumunk 2011-ig ezt még mindig lehetővé teszi.
Ezt az általános elvet sértenénk, ha ezt a módosítást most befogadnánk. Ezért az Alkotmánybíróság egységesített döntését változatlanul irányadónak tartjuk ebben a kérdésben, és nem látjuk célravezetőnek ennek a módosításnak a behozatalát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindig tiszteltem elnök úrnak a logikáját, de szerintem most egy kicsit tévútra érkezett. Ugyanis én azt gondolom, hogy egy konkrét akadály van a külföldiek földvásárlása előtt, ez az egy konkrét akadály az, hogy itt van-e Magyarországon az állandó lakóhelye három éve. Aki itt van, az vehet földet. Egyébként meg csak elvi akadálya van; ez az elvi akadály az, hogy majd 2011-ben, vagy ha szerencsénk van, 2013-ban...?
ELNÖK: Igen, ha megkapjuk még a két évet.
HERBÁLY IMRE (MSZP): ...akkor lejár a moratórium. Egyébként pedig ha nem találunk ki még valamilyen okos szabályozást, akkor ez sem akadály, mert aki földet akar venni, az tudja, hogy ha ideköltözik, állandó lakcímet szerez, akkor meg tudja szerezni ennek a termőföldnek a tulajdonjogát.
Egyébként teljesen igaza van abban elnök úrnak, hogy 1994. június 26. után nem szerezhettek jogi személyek, társaságok földtulajdont. Aki megszerezte, az előtte szerezte meg, az akkor érvényes törvények szerint, és az Alkotmánybíróság állásfoglalása sem terjed ki arra az időszakra. Azt mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy 1994. június 26. után nem szerezhet jogi személy és egyéb szervezet - akik itt föl vannak sorolva - termőföldet.
Nos, tehát, ha mi ezt nem vennénk figyelembe, és csak azt vennénk figyelembe, hogy az Alkotmánybíróság egyszer valamikor valakik részére megtiltotta a földszerzési lehetőséget, akkor azokat a szervezeteket juttatnánk jogbizonytalan állapotba, akik egyébként a földet törvényesen szerezték meg, és a magyar törvények szerint átalakultak, és nyilván a vagyonbiztonságuk érdeke - meg a mienk is - azt kívánja, hogy még egyszer soha többet Magyarországon ne hozhassanak olyan döntéseket országgyűlési képviselők, törvényhozók, aminek olyan visszaható hatálya van, ami nem egyezik meg a magyar alkotmány szellemiségével.
Úgyhogy elnök úrnak a félelmével én bizonyos fokig egyetértek, hogy esetleg külföldiek tulajdonába kerülhet ez a cég, és akkor a földtulajdon egy része is - merthogy itt azért nem olyan hatalmas nagyságrendekről van szó! Most érdeklődtem Horváth Gábor főtitkár úrtól: azt mondja, hogy a volt szövetkezetek vonatkozásában körülbelül 3 ezer hektárról van szó. Olyan nagyon más szervezetek nem is kerültek ebbe a helyzetbe, arról gondoskodott az akkori törvényhozás. Úgyhogy én nem hiszem, hogy most, csak azért, mert mi politikailag vitatkozunk valamin, érdemes lenne ezt a pár tucat jogi személyiségű társaságot - engedjétek meg, hogy csak ezt az összefoglaló nevet használjam - bizonytalanságban tartanunk, és ezt a módosító indítványt ezért ne fogadjuk el.
Egyébként pedig azt gondolom, hogy ha úgy látják az ezzel egyet nem értők, hogy meg kívánják vizsgáltatni az Alkotmánybírósággal, nosza, rajta! Én úgy gondolom, ezt meg lehet csinálni. Nem hiszem, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányból kiindulva azt az eredményt vezetné le, hogy ez a tulajdonbejegyzés ellenkezik a magyar alkotmánnyal, és mi most egy olyan törvénymódosító javaslatot fogadunk el, amelyik nem felel meg az alkotmány minden szavának.
Úgyhogy én azt kérném, mielőtt itt még nagyléptékű politikai vitába kezdenénk, ezt zárjuk le, és utána szép nyugodtan végezzük el azt a munkát, amit kitűztünk magunk elé, és próbáljunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb feltételek biztosításával tudjanak csak Magyarországon nem magyar állampolgárok földtulajdont szerezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megjegyzem, hogy politikai felhangról - eddig legalábbis - nem hallottam ebben a kérdésben. Ami szakmai véleményt elmondtam, az alkotmányjogászok és földjoghoz értő jogászok véleménye volt, olyan személyeké, akiket az FVM jelenleg is szakértőként fel szokott kérni bizonyos esetek megtárgyalására. Ők vezették le nekem a '94-es alkotmánybírósági döntés alapján, hogy ez az akkori döntés értelmében ellentétes lenne az akkor kitűzött céllal, mégpedig azzal, hogy külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet. A hatályos jogszabályok alapján társaságot bárki bármilyen formában megvásárolhat, nem nézik azt, hogy van-e termőföldje vagy nincs. Megvásárolják a társaságot, ezzel szerezhetnek termőföldet.
Medgyasszay László következik, majd ha nincs kormányoldali hozzászóló, akkor Ángyán József és Kékkői Zoltán következik.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Tényleg nem akarok nagy ívű politikai hozzászólást tenni. Azt nem tudom, miért sürgős ez a törvény, ha évek óta fennáll ez a helyzet. Közben megkérdeztem, de tudom magam is, hogy ezek a dolgok évek óta húzódnak. S miért pont most kell ezt itt ilyen véleménykülönbség ellenére áterőltetni, amikor éppen elkezdtünk egy ötpárti egyeztetést? Miért olyan sürgős ez? Ha eddig ráért, akkor nem ér rá még fél évig? Nem tudom, nem értem, miért kell ezt most erőltetni. Ez az egyik dilemmám.
A másik pedig az, hogy 3 ezer hektárról van szó, állítólag; ez nem sok, de egy elv föladását jelentheti. Úgy tudom, itt hivatkozott most valaki arra, hogy 3 ezer hektárról van szó - ugye, Horváth úrra nézek, mint aki az ellenőrző bizottság elnöke -, hogy nem egy nagy terület ez. Tulajdonképpen tényleg nem sok, de egy elvnek a feladását jelentheti. Azt gondolom, nem olyan sürgős nekünk most ezt a "joghézagot" megszüntetni, mert kétségtelenül van egy joghézag, hogy átalakul a szövetkezet, és a föld akkor kinek a tulajdonába kerül: senkié sem lesz ebben a pillanatban. Erre tudnék kapásból öt megoldást mondani, hogyan és miképp lehetne ezt rendezni. De azt hiszem, a békesség meg a további konszenzuskereső tárgyalások érdekében, a termőföldek körül kialakult tárgyalás érdekében le kellene venni a napirendről ezt a módosító indítványt. Hiszen ha eddig nem volt annyira eget rengető kérdés, és nem rendítette meg az érintett gazdaságok stabilitását, akkor nem hiszem, hogy a következő fél évben ez bekövetkezne. Azt gondolom tehát, hogy a jövőbeni konszenzuskeresés érdekében ezt vissza kellene vonni, és majd, amikor a sok problémát egy csomagban tárgyaljuk, akkor erre is tudunk megoldást találni.
Azt javaslom tehát, hogy az előterjesztő vonja vissza ezt a módosító javaslatot. Ha eddig volt idő, akkor ez a fél év, amit kitűztünk az ötpárti egyeztetésre a magunk számára, nem hiszem, hogy olyan nagy problémát okozna a mezőgazdaságban, ha csak ilyen kis területről van szó, akkor meg pláne. S akkor mégis egy ilyen konszenzusos békével indulnánk neki a következő ötpárti egyeztetéseknek.
A javaslatom tehát egy érdemi javaslat: javaslom, hogy az előterjesztő vonja vissza ezt a javaslatot, mert mást nem tudok tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megjegyzem, hogy mivel bizottsági módosító indítványról van szó, a bizottság az előterjesztő.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, valóban; vidéki emberként, úgy látszik, kiestem már egy-két ilyen technikából. De azt gondolom, aki ezt a bizottsági módosító indítványt generálta, indítványozta, neki kellene ezt indítványozni. Akkor úgy fogalmazom, hogy javaslom az előterjesztőnek, hogy ezt a javaslatot tegye meg, és konszenzussal vegyük ezt le a napirendről. Ráérünk erről tárgyalni fél év múlva is. Nem hiszem, hogy az a 3 ezer hektár tönkreteszi a magyar gazdaságot vagy az érintett gazdaságokat az az esetenként 20-30-40 hektár, ami érinthet egy-egy gazdaságot. A gazdálkodás biztonságát ez biztosan nem befolyásolja.
Azt gondolom tehát, hogy a jövő konszenzuskeresése érdekében most konszenzussal el kellene felejtenünk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Kollégák! Először is hadd mondjam azt, hogy én azt azért elképesztőnek gondolom, hogy úgy módosítunk törvényt, hogy a hatásairól fogalmunk nincs. Senki nem tett le ide elénk arra vonatkozóan egy sort sem, hogy hány társaságot érint, mekkora területet érint, milyen a tulajdonosi összetétele. Az, hogy Horváth Gábor itt van, szerencse ebben az esetben, és nyilván nem veszi sértésnek, de bemondás alapján azért nem lehet törvényt alkotni. Ha komolyan vesszük a saját föladatunkat, akkor a törvénymódosítás hatásait be kell mutatni a bizottságnak, hogy el tudjuk dönteni, hogy ez tényleg milyen kört érint, és mennyire jelentenek veszélyt azok a folyamatok, amelyekről itt beszélünk. Lehet, hogy erről szó sincs, de hát nem tudunk semmit! Én ezt elképesztőnek gondolom, hogy a törvényhozás elé be lehet úgy hozni bármit, hogy annak semmiféle ilyen következményéről egyetlen adatot sem tudunk. Nyugodt lélekkel, azt hiszem, senki nem dönthet így ilyen kérdésben.
Másrészt nem igazán értem a problémát; lehet, hogy én vagyok ebben a kérdésben laikus, készséggel elfogadom. De hát azt gondolná az ember, hogy ezeknek a társaságoknak a tulajdonosai magánszemélyek. Létező emberek, akiknek a nevére be lehet jegyezni tulajdont. Mi akadályozza meg ezt a gazdasági társaságot, hogy a tulajdonosai a tulajdoni hányad arányában vagy másképp bejegyeztessék a nevükre ezt a bizonyos tulajdont, és azok adják bérbe a saját cégüknek? Tessék mondani, mi akadálya van ennek, hogy ezt valaki megtegye? (Herbály Imre: Az, hogy nem rendelkezik vele. - Többek: Nem az övé.) Legalább látnánk, hogy a társaságoknak milyen a tulajdonosi összetétele. Jó, lehet, hogy ez egy laikus kérdés, ebben az esetben elnézést kérek, de józan paraszti ésszel az elképzelhetetlen, hogy csak az az egy megoldás lenne erre - csatlakozva Medgyasszay Lászlóhoz -, hogy ezeknek a gazdasági társaságoknak feltétlenül tulajdonszerzési lehetőséget kellene biztosítani. Nem világos a dolog.
A harmadik dolog, amit Medgyasszay képviselő úr szintén jelzett: mi komolyan gondoltuk azt, hogy a földtörvény módosításával kapcsolatban egy megállapodási kényszerhelyzet van. Nem véletlen, hogy ezt a plenáris ülésen is, azután itt a bizottságban is elmondtuk, többen elmondtuk, aztán az első ötpárti egyeztető fordulón ugyanezt kifejtették a különböző oldalak. Ez a kérdés, a tulajdonszerzés kérdését bármilyen módon érintve, bizony nagyon keményen abba a csomagba tartozik, amiről éppen most kezdenénk tárgyalásokat. Finoman szólva barátságtalan ilyen körülmények között megnyitni egy olyan területét a törvénynek, amit eddig nem akartunk megnyitni. Megállapodtunk, hogy nem nyitjuk meg, és lezárjuk azokat a technikai jellegű kérdéseket, amelyeket előterjesztett a kormány, és ennyi módosítás történik a földtörvényben. Nem igazán világos és nem túl barátságos ez a gesztus, hogy ennek ellenére egy ilyen kérdést bárki ide terjeszt. Nyilván bizottsági indítvány a formája, de nyilvánvalóan kormánykezdeményezésről és kormánypárti oldalról jövő kezdeményezésről van szó, miután ezt egy érdekképviselet, nyilván a saját tagjai között végigjárván, megpróbálja keresztülvinni a törvényhozáson.
Jó lenne persze tudni azt, ha Horváth Gábor itt elmondta, hogy 3 ezer hektárról van szó, már magánemberként érdekelne, hogy kinek az érdekében kell 3 ezer hektár miatt ezt vállalni, akkor, amikor egy ötpárti egyeztetési folyamat kellős közepén vagy az elején vagyunk. Ha ez tényleg 3 ezer hektár, ki lehet az a fontos személy, akinek akadályt okoz ez a bizonyos törvényi passzus, és nem tudja bejegyeztetni a saját tulajdonát? Ez úgy magánszemélyként pedig érdekelne engem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úr kért szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Véleményem szerint a tulajdon biztonsága szempontjából érdekes ez a kérdés, és technikai jellegűnek tekinthető a módosítás. Ugyanis már egy megszerzett tulajdonnak az átvezetéséről van szó, egy Magyarországon, a magyar törvények szerint, jogosan földtulajdont szerzett társaság átalakulásából kialakult új társaságra való bejegyzésről van szó.
Egyébként tudjuk azt, hogy jogi személyek átalakultak. A magyar törvények szerint átalakulhattak? Igen. Tudjuk azt is, hogy ezek a jogi személyiségű társaságok nem lopták '94 előtt a földet, hanem akkor megvásárolták. Akkor meg miről beszélünk? Akkor esetleg itt most csak azért akarjuk megtorpedózni ezt a javaslatot, hogy az ötpárti tárgyalás ne menjen tovább? És közben nézzük, hogy külföldiek, jogszerűen vagy jogosulatlanul vásárolnak Magyarországon földet? Gondolkodjunk el szerintem! És ezt az egyszerű technikai módosítást engedjük el, azoknak a kevés számú társaságoknak az érdekében, akik jogosan voltak ennek a földnek a tulajdonosai.
Hogy egyébként aztán majd mit csinálnak vele, azt meg bízzuk rájuk, mert ők azt majd el fogják dönteni, hogy esetleg valamilyen arányban, az üzletrész arányában vagy más egyéb arányban, föl fogják osztani a tagjaik között. Ebbe mi egyelőre ne avatkozzunk bele.
Azt gondolom tehát, hogy egyszerűbb lenne, ha ezt elfogadnánk, és akik ezzel nem értenek egyet, utána elmennének az Alkotmánybíróságra, és ha az Alkotmánybíróság úgy gondolja, hogy ez ellenkezik az alaptörvénnyel, és megfelel egy olyan elvnek, mint amit ő '94-ben - vagy nem tudom, mikor - alkotmánybírósági határozatként hozott, akkor ezt tudomásul vesszük, és megyünk tovább.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Én megfordítanám: menjenek el azok Alkotmánybírósághoz, akik jogsértőnek találják a jelenlegi helyzetet. Mert ők pontosan tudták, hogy mi az átalakulás peremfeltétele, amikor szövetkezetből társas vállalkozássá alakultak át. Igen?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánatot kérek, a legfelsőbb bírósági határozat ellen nem lehet Alkotmánybírósághoz fordulni, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság arra hivatkozott, hogy a törvény nem tartalmazza azt, hogy jogi személyiségű társaság tulajdont szerezhet, mert abból indult ki, hogy tulajdonképpen nem lehet. Ő nem foglalkozott azzal, hogy '94 előtt lehetett szerezni.
ELNÖK: Akkor javaslom, hogy ne a Legfelsőbb Bíróság határozatát támadják meg, hanem azokat a törvényeket, amelyek ezt a helyzetet létrehozták. Azt viszont lehet.
Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Mint ahogy hallottuk is, a szövetkezeteknél vannak ilyen földek, illetve voltak ilyen úgynevezett tulajdoni földek. Menjünk kicsit vissza az időben! Hogyan kerültek ezek a földek a szövetkezetekhez?
Amikor még nem jelent meg ez a törvény, lehetősége volt a szövetkezeteknek az úgynevezett részarány-tulajdonosoktól megvásárolni földeket. És kihasználták azt a lehetőséget, hogy a törvény megjelenése előtt vásároltak így földet. (Közbeszólásra:) De. Herbály Imre képviselőtársam, akkor én még nem voltam a bizottságban, beadott egy módosító javaslatot, közel 60 ezer hektárról szól, az úgynevezett részarány-tulajdonú földek nem lettek kiadva, és hogy ez az idő ne járjon le július 1-jével, hosszabbítsuk meg. És hogyan szól a jelenlegi törvény? Hogy ezeket az úgynevezett tulajdoni földeket a részaránytulajdonnak megfelelően lehet szétosztani. Tehát éppen hogy meghosszabbította, úgyhogy van rá lehetőség most is, hogy ezeket a földeket szét lehessen osztani, ugyanúgy, mint ahogy a maradvány 60 ezer hektárt. Tehát fölösleges módosítani.
De a csattanója nem itt van. A csattanója ott van, igenis, a külföldi tulajdonosnál, mert önök arra hivatkoznak, hogy 1994. május, illetve június - javították - 26-áig lehetőségük volt gazdasági társaságoknak földet venni. Igen ám, és ha ezt mi föloldjuk, azt tudni kell, hogy eddig, június 26-áig külföldieknek is jogukban állt földet vásárolni! Hát akkor jönnek a külföldiek is, hogy akik azelőtt vásároltak földet, legyen lehetőségük külföldieknek újból eladni a földet! Hát nemcsak ezeknek volt! Az Alkotmánybíróság mit fog erre szólni? Azt fogja mondani, hogy igenis, akkor azt is jóvá kell hagyni, hogy külföldiek is adjanak el. (Közbeszólásra:) Dehogyisnem! Komoly földeket vásároltak külföldiek, konkrétumot is tudok mondani. És nem 3 ezer hektárról van szó. (Herbály Imre: Mikor vásárolták, bocsánat?) Június 26-áig. (Herbály Imre: És akkor kié az a föld?) Külföldiek tulajdonában van. És ha most a gazdasági társaságoknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy továbbra is az ő tulajdonukban legyen, akkor a külföldinek? Jelenleg a külföldi nem adhatja el külföldinek a földet. De akkor ő is arra hivatkozik, hogy most feloldottuk, hogy június 26-a előtt... (Herbály Imre: Ha elolvasod, akkor látod, hogy nem!) Na, majd az Alkotmánybíróság mit fog mondani, ha egy külföldi el akarja adni! Arra is azt mondja, hogy '94. június 26-a előtt vásárolta a földet! Jogszerűen fogja az Alkotmánybíróság jóváhagyni, hogy igenis, ő is külföldinek eladhatja.
Nem kell semmilyen törvény! Herbály Imre képviselőtársam beadott egy módosítást, arra a törvény rendelkezik, hogy annak megfelelően szét lehet osztani ezeket a földeket is. Kész! Ennyi! Pont ön adta be azt a módosító javaslatot. Amúgy meg be kellett volna fejezni július 1-jéig.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy klasszikusunkat idézve: a tények makacs dolgok. Szeretnék segíteni a bizottságnak. Az előbb szóba került, hogy mekkora területről beszélünk, miről vitázunk. Az agrárbeszámolóban megjelent adatok alapján 2006 októberében a "földhasználati jogcímek és szektorok szerinti megoszlás" táblázatban szerepel, hogy szövetkezetek saját tulajdonában 8122 hektár, gazdasági társaságok tulajdonában 206 908 hektár - erről beszélünk most -, és az egyéb, amit még alaposan meg kellene nézni, 77 ezer hektár.
Tisztelt Bizottság! Közel 300 ezer hektárról van szó. Ezek tények, bárki megnézheti az agrárbeszámolóban. Ez az egyik kérdés.
Legutóbb az ötpárti egyeztetésen szóba került - csatlakoznék Bagi Béla képviselőtársamhoz -, hogy ugyan már, hát mikor készült hatástanulmány a törvényalkotás kapcsán. Visszaérkeztünk és megnéztem a jogalkotásról szóló törvényt. Azt gondolom, érdemes elolvasni, hogyan készülhet egy jogszabály. Szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek.
Visszatérve: azt javasolnám, tisztelt bizottság, és nagyon határozottan, tisztán, jómagam ugyan nem adtam át, mert olyan irányú döntés született, amelyik az álláspontunkat is képviselte az ötpárti egyeztetésen, már kész anyaggal mentünk, és a problématérkép már fel volt vázolva; igaz, hogy csak öt oldalban, de ezt a munkát azóta is lendületesen folytatjuk. Én azt javaslom nagyon nagy tisztelettel, megértve azt, mert ha itt 3 ezer hektárról lenne szó, senki nem vitatná el - de uraim, ez 300 ezer hektárt érint pillanatnyilag! És ennek a 300 ezer hektár termőföldnek a kereskedelme minden további nélkül beindul! Fél évről van szó, mert fél év alatt meg tudjuk oldani, ha akarjuk. Szeretném a jegyzőkönyvben megismételni mindenki számára: elkötelezettek vagyunk abban, hogy valóban készüljön el a XXI. századi földtörvény. És ha akarjuk, akkor ez jövő tavaszra elkészülhet. Ha akarjuk. A magunk részéről elég egyértelmű állásfoglalás hangzott el ebben a kérdésben.
Én tehát csatlakozom Medgyasszay képviselőtársamhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ángyán József kért még szót. Szeretném jelezni, hogy van még egy másik napirendi pontunk is, és elvileg a plenáris ülés is kezdődik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két rövid megjegyzést szeretnék tenni ahhoz, amit Herbály képviselő úr mondott, mert valószínűleg nem lenne jó, ha így maradna ez a dolog a levegőben. Ez nem technikai jellegű módosítás, kedves Imre, ezt te is látod. Itt olyan passzushoz, olyan területéhez nyúlunk hozzá a törvénynek, ami egyáltalán nem a technikai kérdéseket érinti. Tehát nem azonos azokkal az előterjesztésekkel, amelyek most a végső szavazás fázisában vannak.
Másrészt azt gondolom, hogy inkább fordítva van a dolog. Valószínűleg az ötpárti egyezséget az hozza nehéz helyzetbe, aki azokon a területeken próbál a megegyezés előtt előterjesztésekkel élni, amelyekre vonatkozóan éppen megállapodtunk, hogy ezeket a kérdéseit a törvénynek addig nem nyitjuk meg, amíg ötpárti egyetértés nincs a földtörvény egészének szabályozásában. Szeretném tehát még egyszer leszögezni: tehát nem az torpedózza meg az ötpárti egyezséget, aki kifogásolja, hogy eltérünk a közös megegyezésünktől, hanem valószínűleg az torpedózza meg, aki eltér ettől a közös megegyezéstől. És ezt nem lehet másképp értékelni, kedves Imre, mint eltérést a közös, ötpárti megegyezésünktől, hogy azokat a tartalmi kérdéseket, amelyek valóban a lényegét érintik a földtörvénynek, azok után kezdjük szabályozni és hozzuk be, próbáljunk normaszöveget alkotni, ha elvi megállapodás született ezekről a kérdésekről. A földértékesítés, földszerzés, földvásárlás masszívan beltartalmi ügye a földtörvénynek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
Ügyrendi szavazás a napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ügyrendi javaslatom van. Azt kérem a bizottságtól, hogy a másik két módosító indítványról szavazzunk, és utána öt perc tárgyalási szünetet kérek.
ELNÖK: A javaslat tehát az, hogy az 1. napirendi pontot ne zárjam le, hanem függesszem fel, és térjünk át a 2. napirendi pontra. Erről az indítványról szavaznunk kell.
Aki elfogadja Herbály Imre alelnök úr indítványát, ezt kézfeltartással jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) A szavazás értelmében felfüggesztjük az 1. napirendi pont tárgyalását.
Rátérünk a 2. napirendi pontra: a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat tárgyában mint első helyen kijelölt bizottság kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalunk meg. Ez a bizottsági tagok rendelkezésére áll.
Azzal kezdeném, amelyik a T/3094/69. számú módosító indítvány módosítására tesz nyelvhelyességi javaslatot. Ennek egy l) pontja kerül be újólag a 21. § (3) bekezdésébe. Kinek van kérdése, véleménye ezzel kapcsolatban? A kormány szeretné indokolni, meghallgatjuk.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ezt a módosító indítványt támogatta a kormány. Volt egy formális kormányülés, tehát a kormány ügyrendileg megfelelően tárgyalta le a kérdést.
Itt annyi pontosítás van, hogy az eredeti javaslatban, amelyik benyújtásra került, az szerepel, hogy az "ipari parkok 10 ha", tehát rövidítve volt a hektár, ez van pontosítva úgy, hogy "hektár". Ilyen szempontból tehát ez egy abszolút technikai jellegű módosítás. Ebben nincs semmiféle változás ahhoz képest, amit korábban nyilatkoztunk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel ehhez az indítványhoz? (Nincs.) Ha nincs, akkor szavazunk. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) Ezt az indítványt benyújtja a bizottság.
A bizottság elé került második javaslat ugyancsak e paragrafus (3) bekezdését egy újabb l) ponttal bővítené az előterjesztés szerint, amelynek lényege, hogy a földhasználati díj megfizetése alól mentességet adna bizonyos célra. A kormány szeretné megindokolni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez már tartalmi változás. Volt egy képviselői kapcsolódó módosító indítvány, akkor a kormány nevében jeleztem, hogy ha a regisztrált mezőgazdasági termelő mezőgazdasági célra kívánja a területet használni, akkor az 1000 négyzetméteres határt a kormány el tudja fogadni. A kormányülésen elhangzott egy olyan dolog, ami egy további kedvezményt jelentene. Az eredeti javaslatunkban szerepelt egy olyan, hogy nem mezőgazdasági termelő esetében 400 négyzetméteres határ volt, amelyet kifogásoltak a bizottság tagjai. Az a döntés született a kormányülésen, hogy ha a bizottság benyújt egy olyan javaslatot, hogy megtartja a "sima" - bocsánat, hogy ilyen szlengesen mondom - magánszemély 400 négyzetméteres felmentési lehetőségét, és e mellé teszi a mezőgazdasági termelők esetében a mezőgazdasági célra hasznosított 1000 négyzetmétert, akkor mind a kettőt tudnánk támogatni.
Ez mit jelent? Azt, hogy bármilyen magyar magánszemély, aki termőföldtulajdonnal rendelkezik, és 400 négyzetméternél nem nagyobb területen kíván más célú hasznosítást megvalósítani, akkor az járulékmentes. Plusz ha valaki mezőgazdasággal foglalkozó személy - regisztráltnak kell lennie - mezőgazdasági célra akarja ezt kivenni, akkor 1000 négyzetméterig tudja ezt a kedvezményt érvényesíteni. Tehát az volt a kormány döntése, hogy ha egy ilyen módosító indítvány bejön, ne kizárólag a mezőgazdasági termelők, hanem az eredeti verziónak megfelelően a magánszemélyek számára is tartsuk meg azt az a kedvezményt. Ennyiben változna tehát, pontosabban egészülne ki a most még hatályban lévőhöz képest a szöveg.
Köszönöm. (Közbeszólások.) Bocsánat, az eredeti verzió szerint ennek a k) pontnak a helyébe lépett volna a kapcsolódó módosító. Azt mondja a kormány, hogy ez maradhat, és egy új ponttal egészülne ki, amely megfelelne annak a kapcsolódó módosító indítványnak, amelyik az 1000 négyzetméteres mezőgazdasági területtel lenne kapcsolatban.
ELNÖK: Egy kérdésem lenne, elnézést kérek. Továbbra is azt mondja, hogy ha mezőgazdasági tevékenység céljára szeretné ezt az 1000 négyzetmétert használni, ugye, ekkor mentesül? Mit értsünk ez alatt? Nem termőföld, de mezőgazdasági célra. Erdősíti? Tanyát épít rá, vagy mi?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Épp arról van szó, hogy a termőföld más célú hasznosítása. Például ha tanyát akar építeni vagy a tanyához kapcsolódóan, mondjuk, egy melléképületet akar, istállót s a többi, s a többi, tehát ami kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységéhez.
Az előző k) pontban, ami a mostani szövegben is benne lenne, ott nincs ilyen megkötés, tehát bármilyen célra, ami mezőgazdasági termőföldön történik, és ezért van ez a különbségtétel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e az indítványhoz? (Nincs ilyen jelzés.) Garanciát látunk arra, hogy más célra tényleg nem lehet használni, és úgy veszik ki, mondjuk, bányászatra vagy ehhez hasonlóra? (Közbeszólás: Nem, mert mezőgazdasági célra kell.) Tehát a mezőgazdasági cél ezt egyértelműen definiálja így.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy van. Kell a földhivatal engedélye, és megvizsgálja a földhivatal.
ELNÖK: Jó. Van-e még hozzászólás ehhez a kérdéshez? (Nincs ilyen jelzés.)
Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság ezt a módosító indítványt is benyújtja.
Most rendelem el az ötperces szünetet.
(Szünet: 12.52 - 12.54)
ELNÖK: Visszatérünk az 1. napirendi pontra, amelyet a tárgyalási szünet miatt megszakítottunk.
Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon sajnálnánk, ha ezen múlna az ötpárti egyeztetés a termőföld használatáról, szerzéséről, azonban úgy gondoljuk, hogy a vagyonbiztonság, az alkotmányosság miatt most erről a bizottsági módosító indítványról szükséges szavazni. Úgyhogy kérem, hogy szavazzunk. (Dr. Medgyasszay László: Ejnye-ejnye! Nem a konszenzus felé mutat ez a döntés!)
ELNÖK: Igen. Hozzászólóként szeretnék jelentkezni, Jakab Istvánnak adom át az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Font Sándor elnök úrnak adok szót; egyben kérem, hogy a magánkonzultációkat függesszük fel. Köszönöm.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Mint ahogy itt a hozzászólók jelezték, nem 3 ezer hektárról és nem egyedi esetről van szó. A probléma, ahogy itt hallható volt, először is egy vakugrás a sötétbe, de világosodik a kép. Nem véletlenül kért Ángyán József esetleg egy kis háttér-információt arról, hogy mi lesz ennek a következménye. A következménye egyrészt, hogy felbontjuk azt az elvi általános álláspontot, hogy a termőföldvédelem egyik legfontosabb célja, hogy külföldiek ne juthassanak termőföldhöz. Ezért delegálta akkor a törvénykezés a magánszemélyekhez a tulajdonlási jogot.
Valóban létezik, hogy jogilag megszerezhettek személyek, jogi személyek és külföldiek is termőföldet. Mennyit? Erről Jakab István adott éppen az agrárgazdasági jelentés alapján egy tényszámot: közel 300 ezer hektárról van szó. Akik jelenleg ebben a tulajdonformában tulajdonosok, azok pontosan tudják, hogy el nem adhatják a termőföldjüket, épp amiatt, ami miatt most ezeknek a megszűnt szövetkezeteknek a jogutódjaira nem írja rá a földhivatal a tulajdonlást: mert tiltja, korlátozza Magyarországon a földtulajdon szerzését a törvény. Ezt nem vétózta meg az Alkotmánybíróság, és ezt elfogadta az Európai Unió.
Ha mi most egy látszatesetre, a szövetkezetek kérdéskörére nyitjuk ki ezt a jogosultságot, hogy átjegyezhető legyen, innentől kezdve kinyitottuk arra a 300 ezer hektárnyi tulajdonosi körre is, amelyik ezt nem fogja értelemszerűen szó nélkül hagyni, mind magán-, mind jogi személyiségek, mert az egyenlő bánásmód elve alapján azonnal jelzik az igényeiket. És ezzel fölszabadítottuk azt az eddig korlátos, külföldiek által birtokolt termőföld-kereskedelmet, amit még egyelőre meg tudtunk akadályozni azzal, hogy természetes személyhez telepítettük a termőföldszerzés jogosultságát. Ők tehát pontosan tudják, hogy ma még nincs szabad termőföld-forgalmazás, ez csak korlátos a magyarországi szabályok miatt. Itt adjuk meg azt a kiskaput, mi, ezzel a javaslattal, hogy a teljes 300 ezer hektáros körre a külföldiek részére termőföldforgalmat biztosítsunk.
Nem tudtak garanciát adni - érthető módon - a kezdeményezők, a kormánypárti oldal arra az esetre, hogy ha a szövetkezet jogutódja megszerzi ezt a termőföldet, akkor ez ne kerüljön külföldiek kezébe. Másnap eladhatják a kft.-t és a részvénytársaságot.
Hát ez ellen harcoltunk eddig, uraim! '94 óta, sőt '90 óta, csak volt egy joghézag, amikor szerezhettek termőföldet. Ebben volt a közös konszenzusunk eddig, akármelyik oldalról, pici birtokostól a legnagyobbig, ha őstermelőtől a részvénytársaságig néztük, ebben volt közös az elképzelésünk, hogy mentsük meg a hazai termőföldet, a külföldieket tartsuk távol, amíg csak lehet. Ezzel az indítvánnyal önök adják meg a legnagyobb lehetőséget a külföldiek termőföldhöz jutásához.
Szerintem értelmetlen ennek a kérdésnek a megnyitása, és óriási felelőtlenség ennek az indítványnak a beterjesztése.
Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az én indítványom ügyrendi volt, ugye?
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nekem csak hozzászólásom volt.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Jó, mert az én indítványom ügyrendi volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését visszaadom Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Ügyrendi indítvány hangzott el tehát: a benyújtott módosító indítványról szavazni szeretnének.
Megjegyzem, hogy ebben a formában nem tudom előterjeszteni a módosító indítványt, nem formális.
Kérdezem, ki az, aki erről az indítványról szavazni szeretne? Az kézfeltartással jelezze! (Szavazás. - Látható többség.) Gondolom, ez többség, megszámolás nélkül is. Ki az, aki elutasítja ezt? (Szavazás.) Igen, a bizottság szavazni szeretne erről az indítványról.
Ilyen formában nem tudom előterjeszteni az indítványt.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök úr, akkor nincs más választásom, előterjesztem én. Mert úgy gondolom, a bizottság elnökének kötelessége előterjeszteni. A szükséges javítást a minisztérium képviselője jelezte, én magam is egyetértek vele. Úgyhogy javaslom, hogy a további viták elkerülése végett terjessze elő, elnök úr; ha nem, akkor én kénytelen vagyok előterjeszteni.
ELNÖK: Mint mondtam, ennek formai akadálya van. Kézzel javított verzió nem szerepel a Házszabályban, ott formálisan pontosan rögzítésre kerül, hogy hogyan kell egy indítványt előterjeszteni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Úgy látom, ez már szőrszálhasogatás, de gondoskodunk róla, hogy legépelésre kerüljön, és akkor nincs semmi probléma. Megkérjük a bizottság személyzetét, hogy gépelje le.
Köszönöm. (Közbeszólás: Addig kérj szünetet! - Más: Én még szeretnék szót kérni, nem tudom, lehet-e.) Nem. (Derültség.) Szavazás közben vagyunk. Ügyrendi szavazás van.
ELNÖK: Öt perc szünetet rendelek el.
(Szünet: 13.03 - 13.07)
ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülést; kérem, kicsit csendesedjünk el.
Ugyan én formális okokra hivatkozva nem terjesztettem elő az indítványt, de kiderült, hogy tartalmi dolgok sem stimmeltek. A május 27-éből először június 26-a lett, majd pedig a mostani előterjesztésen már július 27-e van.
A szándékot egyértelműen látjuk a kormányoldal részéről. Azt mondom, az ellenzéknek most már teljesen mindegy, hogy önök május 27-ével, június 26-ával vagy július 27-ével terjesztik elő az indítványt, ehhez az ellenzék nyilvánvalóan asszisztálni sem szeretne.
Az ülés vezetését átadom Herbály Imrének. A magunk részéről elhagyjuk az üléstermet. (Az ellenzéki képviselők elhagyják a tanácstermet.)
(Az ülés vezetését Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, az ülés vezetését átveszem. Képviselőtársaim elhagyják a termet.
Pásztor Tamás főosztályvezető úr kíván szólni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jegyzőkönyv kedvéért, és tényleg, ezért elnézést kérek: én írtam el a dátumot. A törvény június 26-án került kihirdetésre. A záró rendelkezésben az van a hatályba léptetésben, hogy a kihirdetését követő 30 nap, és így jön ki a július 27-e. Az én tévedésem volt, hogy a 06. hót májusnak írtam; elnéztem, ezért elnézést kérek. Tehát így jött ki a július 27-e. Tény, hogy ez nem érinti azt, amit az ellenzéki képviselő urak kifogásoltak, de a jegyzőkönyv kedvéért ezt tudni kell, hogy nem önhatalmúlag lett itt beírva.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon sajnálom, hogy az ellenzék elhagyta a termet, és azt is, hogy úgy állt hozzá ehhez a módosító javaslathoz, ahogy hozzáállt.
Azt gondolom, a szándék az volt, hogy az ötpárti egyeztetést megtorpedózzák. Ez most sikerült, vagy legalábbis úgy gondolják, hogy sikerült. Kivonultak a teremből, és ezzel határozatképtelenné váltunk, ugyanis a bizottság létszáma 22, és itt a teremben most 11-en vagyunk, illetve 11-en képviseltetjük magunkat. Így határozatképtelenek vagyunk.
Úgyhogy a bizottság ülését berekesztem, anélkül, hogy erről a bizottsági módosító indítványról tudtunk volna szavazni.
Köszönöm szépen a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 10 perc)
|
Font Sándor |
Herbály Imre |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea