MB-27/2007.
(MB-44/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. október 2-án, kedden, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) - általános vita *
Szatmári László (PM) szóbeli kiegészítése *
Görözdy Zsuzsanna (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
További kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szavazás *
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) - általános vita *
Varga Zoltán (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
Szavazás *
Egyebek *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
(Általános vita)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Vécsi István (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Görözdy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szöllőssy Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Tóth Ágnes fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Varga Zoltán (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megkezdenénk a bizottsági ülést. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy új képviselőtársunk foglalta el Kis Zoltán képviselő úr helyét, Velkey Gábor személyében.
A tervezett napirendi pontokat írásban előre eljuttattuk a bizottság tagjaihoz. Kérdezem, a napirendi pontokhoz kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy ezekről a napirendi pontokról tárgyaljon a bizottság ilyen sorrendben. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Az 1. napirendi pont a kisajátításról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása. A kiegészítő ajánlás összességéből az előzetes szűrés alapján csak kettő módosító indítványt javaslunk tárgyalni. Aki ezektől eltérő indítványt is szeretne tárgyalni, az kérem, jelezze. (Nincs jelzés.)
Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent előadót, Tóth Ágnest. A kiegészítő ajánlás 9. pontjában szereplő indítvány Buzás Péter képviselőtársunké. A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a indítványt. (3) A bizottság nem támogatja ezt az indítványt, nem kapott egyharmadot sem.
A 15. pontban lévő módosító indítvány Kékkői Zoltán képviselőtársunké. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottsági tagokat kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Indoklást kérek.
ELNÖK: Indoklást kér a benyújtó képviselőtársunk.
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az indokunk hasonló, mint a múltkor: a lábon álló és a függő termés értékéből értelemszerűen az elmaradt mezőgazdasági munkák költségének levonása azt jelenti, hogy amennyi elmaradt, annyit kell levonni, tehát nem az arányos részét. Nem tudjuk igazából, hogy milyen arányos részre gondol képviselő úr; ami elmaradt, azt mind le kell vonni a lábon álló és a függő termés értékéből, nem tudunk arányosítani.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Látható többség.) Ki tartózkodik? (2) Ki az, aki nemmel szavaz? (4) Az indítványt többséget kapott, tehát a bizottság támogatja.
Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy van-e olyan, a kiegészítő ajánlásban található indítvány, amiről szeretne valaki külön kezdeményezésre tárgyalni. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Van-e olyan kapcsolódó módosító indítvány, ami esetleg más bizottságok által benyújtott és a bizottságunk hatáskörébe tartozik, tudunk-e ilyenről? (Nincs jelzés.) Nem. Akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen.
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) - általános vita
A 2. napirendi pont az egyes adótörvények módosításáról szól. A kormány képviseletében Görözdy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes asszonyt és Szatmári Lászlót köszönthetjük. Megadom a szót a kormány képviselőjének a napirend előterjesztéséhez.
Szatmári László (PM) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azokat a módosításokat gyűjtöttük egy csokorba, amelyek közvetlenül érintik a bizottság ügykörét. Olyan munkamegosztásban haladunk a kolleganőmmel, hogy én alapvetően a jövedelemadó-törvényben előforduló, a tisztelt bizottság ügykörébe tartozó módosításokat ismertetném elsősorban, Görözdy Zsuzsanna pedig a jövedéki adóztatás területén a bizottság ügykörébe tartozó változásokról beszélne elsősorban.
A jövedelemadók esetében kiemelendő az a változás, hogy 2008-tól a mezőgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások is beruházásokhoz kapcsolódóan adókedvezményt érvényesíthetnek, mégpedig az 1851/2006. számú bizottsági rendelet szabályainak megfelelően. Ez egy újdonság, hiszen mint ismeretes, a mezőgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások esetében ilyen típusú kedvezmények igénybevételére az eddigiekben nem volt lehetőség. Úgy gondoljuk, hogy ez hatásait tekintve egy igen jelentős, az ágazatot pozitívan érintő változás.
Mindkét jövedelemadó-törvényben, tehát az szja-törvényben és a társasági adóról szóló törvényben is jelentkezik egy viszonylag jelentéktelennek tűnő pontosító rendelkezés, ami az elvárt jövedelem alapján történő adófizetési kötelezettségvállaláshoz, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazásához kapcsolódik. Mint ismeretes, 2007 második felétől alkalmazandó az a szabály, hogy az adózó választhat a tekintetben, hogy adóját vagy egy elvárt jövedelemminimumnak megfelelő jövedelem után fizeti be, ha egyébként az adóalapja ezt a szintet nem érné el, vagy pedig, ha ezt nem választja, akkor egy bevallás-kiegészítő nyilatkozatot tesz, amelyben beszámol arról, hogy minek köszönhető az, hogy a tényleges jövedelme elmarad a jövedelemminimumnak megfelelő jövedelemtől.
Azonban ennek a rendelkezésnek van objektív mentesítő körülménye, többek között akkor, ha az adózót az adott adóévben vagy megelőző adóévben elemi kár érte. Itt a pontosító rendelkezés arra vonatkozik, hogy az elemi károk értékét össze lehet adni, ugyanis ha az elemi kár következtében bekövetkezett bevételkiesés eléri az előző évi bevétel 15 százalékát, akkor már ez a szabály a jövedelemminimum alapján történő adózás, illetve ennek alternatívájaként a bevallás-kiegészítés már nem vonatkozik az adózóra. Itt a pontosítás abban áll, hogy a különböző elemi károk okozta bevételkieséseket össze lehet adni, tehát a 15 százalékot nem szálanként kell nézni, hanem együttesen kell figyelembe venni.
Az szja-törvényben az őstermelői adózást érintő változás pedig elsősorban az Európai Unió illetékes szolgálatával kapcsolatos véleményt hivatott lekövetni. Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság 2004-ben, amikor az Unió tagjává vált, akkor bejelentette azokat a kedvezményeket, amelyeket tovább kíván működtetni. Többek között bejelentette a mezőgazdasági őstermelőknek ezt a bizonyos 100 ezer forintos adókedvezményét is. Ennek a bejelentésnek a hatálya 2007. április 30-án lejárt, a Magyar Köztársaság kormánya megtette a kellő intézkedéseket, hogy ezt a bejelentést ismételten megtegyük. Ez a bejelentés meg is történt 2007 februárjában a megfelelő csatornákon az Unió illetékes szolgálata felé. Azonban ez a szolgálat úgy ítélte meg, hogy ez a támogatás összeegyeztethetetlen az Európai Unió támogatási rendszerével, mégpedig egy úgynevezett tiltott működési támogatásnak minősítette, amely csak akkor folyósítható, ha az megfelel az agrár de minimis rendeletre vonatkozó szabályoknak. Tehát ez az Unió álláspontja, és ennek megfelelően tesz javaslatot arra a kormány, hogy már 2007-re vonatkozóan ez a támogatás minősüljön agrár de minimis támogatásnak, aminek az a következménye, hogy ezt a támogatást egy összességében korlátozott értékbeli kereten belül lehet igénybe venni. Mint ismeretes, ez 3000 eurót jelent.
Ennek a másik folyománya az, hogy ezt a támogatást olyan termelők vehetik igénybe, akik egyébként a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási nyilvántartási rendszerben regisztráltak, tehát regisztrációs számmal rendelkeznek. Azonban megítélésünk szerint ennek a támogatásnak a 2007-re történő agrár de minimis támogatássá minősítése nem jelent visszamenőleges hatályú jogalkalmazást, ugyanis az adókedvezmény formájában igénybe vett támogatások esetében a bevett jogalkalmazási gyakorlat azt mutatja, hogy akkor kell a támogatást igénybe vettnek tekinteni, amikor azt az adózó a bevallásában érvényesíti, tehát 2007-ről ezt majd 2008-ban fogja megtenni. Következésképpen még arra is van lehetősége a termelőnek, hogyha valamilyen oknál fogva nem lett volna regisztrált termelő, hogy a bevallás benyújtása előtt a regisztrációját megtegye. Másrészt pedig ennek a támogatásnak az agrár de minimis mivoltából még kalkulálni lehet, hiszen a bevallást majd 2008-ban fogja benyújtani a termelő.
Előzetes ismereteink szerint egyébként az agrár de minimis rendelet változni fog, a jelenlegi 3000 eurós keret 2008-ra jelentősen, a duplájára fog emelkedni. Tehát úgy véljük, hogy ilyen értelemben a termelőket ezzel az átminősítéssel hátrány nem éri. Kétségkívül a helyzet más, mintha erre nem kényszerült volna rá az előterjesztő, hiszen ha csak egész egyszerűen összeadjuk, hogy 3000 euró körülbelül 750 ezer forintnak felel meg. Ha nem változna a határ, akkor ezen belül kellene a 100 ezer forintos mezőgazdasági őstermelői kedvezménynek kifutnia, és ha ez a 750 ezer forint nem futja ki, akkor az bizony ahhoz képest, mintha nem kellett volna átminősíteni, egy szigorúbb helyzet.
Ugyanez elmondható a jövő évre is, tehát ha másfél millió forintról van szó, nyilván ha nem kellett volna minősíteni, akkor ez nem másfél millió, hanem még 100 ezer forinttal több. De jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy egy ilyen átalakítás nélkül könnyen előfordulhat, hogy ez a támogatás egyáltalán nem érvényesíthető, hiszen ha az eljárást megindítja a Bizottság a Magyar Köztársaság ellen, és úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem összeegyeztethető, akkor ezt vissza kell fizettetni. Úgy tűnik, hogy vagy így, vagy talán sehogy. Ezzel a támogatásátalakítással kapcsolatban ezt mindenféleképpen el kellett mondani. Tehát a kiinduló helyzet az volt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya változatlan formában kívánta fenntartani ezt a támogatást, és ami miatt az agrár de minimis támogatássá minősítés mellett döntött, az tulajdonképpen a Bizottság illetékes szolgálatának az értékelése, emiatt került be ez a változás.
Bizottsági ügyekkel fogja folytatni majd a kolleganőm is. Köszönöm szépen.
Görözdy Zsuzsanna (PM) szóbeli kiegészítése
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A jövedéki adót illetően a bizottság érdekkörébe tartozó módosítások közül szeretnék néhányat kiemelni.
Az egyik ilyen az alkoholtermékekkel és a cigarettával kapcsolatos visszaélések ellenében ható néhány, gondolom nagyon pozitív változás, intézkedés lenne. Az egyik a napi nyilvántartás bevezetése a vendéglátó helyeken, ami egy visszatérő téma. Azoknak a vendéglátó helyeknek lenne kétéves időtartamra előírva a napi nyilvántartás-vezetés, amelyek jogsértést követtek el. Ez kétéves időszakra szólna, és a sörre, a borra és a köztes alkoholtermékekre vonatkozóan kellene a nyilvántartás-vezetést teljesíteniük.
A szankciórendszeren belül egy másik szigorítást említenék meg a továbbiakban. A boltoknak, kereskedelmi helyeknek az üzletbezárásra vonatkozó szankciója is változna. Kereskedelmi mennyiség alatt jelenleg nem kell bezárni az üzlethelyiséget. Ez annyiban szigorodna, hogy amennyiben ezt ismételten követnék el kereskedelmi mennyiségre egy adott üzletben, akkor az üzletbezárást foganatosítani lehetne, tehát ez is egy ilyen, jogkövető magatartást segítő, arra ösztönző változtatás lenne.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette ez év elején a postai csomagok felbontására vonatkozó rendelkezését a jövedékiadó-törvénynek, különböző alkotmányossági aggályok merültek fel. A postai csomagok felbontási lehetőségének jelentősége a cigarettával kapcsolatban nagyon fontos, a cigaretták esetében alkalmazzák előszeretettel, hogy postán küldik az illegális cigarettákat. A javaslat az alkotmánybírósági aggályokat kiküszöbölve egy új szabályozást tartalmaz, amelynek lényege az, hogy megalapozott gyanú esetén nyílt eljárás keretében az ilyen, gyanús cigarettát tartalmazó postai küldemények felbonthatók lesznek, tehát a vámhatóságnak lesz eszköze arra, hogy az ilyen típusú visszaélésekkel szemben is fel tudjon lépni.
Megemlíteném még az alkoholok esetében a vonalkódos zárjegy bevezetését, illetve ahhoz kapcsolódóan a zárjegyfelhasználóknak egy napi adatszolgáltatási kötelezettsége lenne előírva, amiből előállítható lenne egy olyan adatbázis, ami alapján a vámhatóság az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudná ellenőrizni az alkohollal kapcsolatos ügyeket. A vonalkódos zárjegy minden lényeges információt tartalmaz, így például a tényleges alkoholfokot is. Ennek alapján egyrészt a gyártóknál az alkoholfokkal elkövetett visszaélések, manipulációk felderítése hatékonyabbá válhat, illetve a kereskedelmi forgalomban is az ellenőrzések sokkal hatékonyabban lennének végezhetők. Tehát ez lenne egy olyan kör, ami a visszaélésekkel szemben jelentene jobb lehetőségeket a hatóságnak, és jobb eredményeket lehetne ezeknek az intézkedéseknek a révén elérni.
A továbbiakban megemlíteném mint a bizottságot érdeklő változtatást a cigaretták esetében az adóemelést, amire az uniós minimum adószinthez való közelítés érdekében kerül sor 2008-ban. Ez az adóemelés két lépésben történik, olyan szerényebb mértékű adóemelés révén, ami vélhetően nem fogja a forgalmat jelentősebb mértékben érinteni. Az adóminimumok is változnak a dohánytermékekre ehhez kapcsolódóan: egyrészt a cigarettánál minimálisan alkalmazandó adóösszeg emelkedik, másrészt a fogyasztási dohányoknál az adóminimumok emelése révén valósul meg egy olyan közelítése a fogyasztási dohányok adószintjének a cigarettáéhoz, ami arányosabb adóztatást tesz lehetővé.
Bevételi érdekeket juttat érvényre az a változtatás, ami az adóemelés előtti adójegyekből a bespájzolást korlátozná, tehát adóemelés előtt nem lehet bármilyen mennyiségben adójegyet elvinni, hanem a javaslat szerinti szabályozás alapján korlátozásra kerülne, hogy régi adójegyeket milyen mennyiségben lehet beszerezni.
Szatmári úrhoz kapcsolódóan és az őstermelői támogatással kapcsolatban elmondott indokok alapján változik a mezőgazdasági gázolaj utáni adó-visszatérítés rendje, tehát a közösségi szabályoknak való megfelelés érdekében kell ezen szintén változtatnunk. Nem lehet különbséget tenni az egyes mezőgazdasági alágazatok között, amit az eltérő felső plafon jelenít meg a mostani szabályozásban. A javaslat szerint a visszaigénylés felső korlátja egységesedik, földterület alapján lesz meghatározva, 1 hektárra 97 liter nagyságrendben lenne megállapítva, ami a jelenlegi keretek között tartja a visszaigényelhető adó nagyságát. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szarvasmarha ágazatra vonatkozó visszaigénylési lehetőség megszűnik.
Végezetül megemlíteném a bioüzemanyagokkal kapcsolatos néhány változtatást. A jövedékiadó-törvény a továbbiakban nem lesz akadálya annak, hogy bármiféle bioüzemanyag előállítható legyen akár kísérleti céllal, akár egyéb, normál felhasználás, illetve értékesítés céljára. Két új adóraktártípust iktat be a javaslat a törvénybe. Az egyik a kísérleti projektek keretében végzett előállítást teszi lehetővé, ez egy könnyített feltételek mellett engedélyezhető adóraktártípust jelent. A másik pedig a normál körülmények között működő adóraktár lenne, hasonló feltételekkel, mint a biodízel-adóraktár, ahol egy könnyítést tennénk, hogy nem lenne tárolótartály-kapacitás követelmény meghatározva, csak egy jövedéki biztosíték nagyságrend lenne, ami korlátként jelenne meg. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a bioüzemanyagok elterjedését segítjük, tehát a jövedéki szabályozás oldaláról nem lesz gátja annak, hogy a bioüzemanyagok területén előrehaladás történjen. Ezek voltak a legfontosabb olyan témák, amelyek a bizottság ügykörébe, érdekkörébe tartoznak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tagoknak adok szót kérdésre, véleményre, hozzászólásra. Kékkői Zoltánt látom jelentkezni.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én két témához szeretnék hozzászólni. Az egyiket említette a kormány előterjesztője is. A 102. §-sal, a gázolaj-visszatérítéssel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. Itt úgy van megfogalmazva, hogy legfeljebb 97 liter. Ez a "legfeljebb" szó számunkra elfogadhatatlan. Tudjuk, hogy az úgynevezett nemzeti kiegészítő támogatásban a terület alapú támogatás mindig legfeljebb 30 százalék lett, így sokszor a 19 ezer forinttal szemben csak 12 ezer forint támogatást kapnak a termelők. Tehát ha a "legfeljebb" szót kivennénk és valóban 97 litert kapnának - de én a 100 litert is elfogadhatónak tartanám -, az támogatható lenne. Természetesen vitatkozhatunk arról, hogy mennyi legyen ez.
A másik pedig: hivatkozik az általános indoklásban és az előterjesztőjétől is hallottuk, hogy a 206/C/319/01. számú, agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állattenyésztési támogatásokról szóló 2007-2013. évekre vonatkozó közösségi iránymutatásoknak szeretne megfelelni ezzel. Én elővettem azt az iránymutatást, és ebben kimondottan a gázolajjal kapcsolatban nem találtam semmit. Lehet, hogy a juttatás formáját szeretnék összhangba hozni. Tehát ha nincs korlát a 97 literre az Unión belül, akkor valóban vitatkozhatunk arról, hogy akár 100-120 liter is lehet ez az összeg.
A harmadik pedig egy egyszerűbb kérdés, ami a 396. §-ra vonatkozik. Ez a 3. számú melléklet I. fejezetének 12. pontját változtatja meg, a "legfeljebb évente 60.000 forint" szövegrész helyébe "az elektronikus bevallás adására kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetén 50 %" szövegrész kerül. Ez valóban támogatásemelést jelent, mert eddig volt egy korlát, a 60 ezer forint, most az 50 százalékkal valóban akár 60 ezer forint fölé is mehet a visszaigénylés. Viszont őstermelőknél az elektronikus adatszolgáltatás szerintem nagyon nehézkes, sőt van, ahol meg sem tudják valósítani, mert egyszerűen nincs is még internetelérési lehetőség. Ez az 50 százalék számomra kevés ebben az esetben. Ha majd az őstermelők is elektronikus úton tudnak adóbevallást benyújtani, akkor lehetne egy ilyen kisebb kedvezményben megállapodni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egyes adótörvények módosításával kapcsolatosan benyújtott előterjesztés több mint 30, ha jól számoltam, 34 törvényt módosít. Nem kis feladat áttekinteni és sorba szedni.
Általánosságban a 2008-tól tervezett átalakítás, illetve változtatások több területet érintenek. A jelenlegi adórendszert tetten érhetően több részben is egyszerűsítik, remélhetőleg a különböző változtatások valóban az adóbevallási rendszert is fogják egyszerűsíteni és hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez. Valamint a befizetési rend átalakításával, valamint a kis adók számának csökkentésével segíti a gazdaság szereplőit. Ezen túlmenően persze azok ellenőrzések, szankciórendszerbeli változások, amelyeket tartalmaz, a gazdaság kifehérítését segíti, illetve azoknak a gazdasági szereplőknek, akik legális körülmények között dolgoznak, a versenyképességét mindenképpen javítja.
Konkrétan ami a mezőgazdaságot érinti, két dologhoz szintén hozzászólnék. Részben már Kékkői képviselőtársam is említette a gázolaj jövedékiadó-visszatérítést. Mivel a szarvasmarhára vonatkoztatott konkrét visszaigénylési lehetőség megszűnik, azt gondolom, hogy ezzel a 97 literes nagyságrenddel körülbelül ugyanott van, mint amikor legelő alapon, illetve földhasználat alapján visszaigényelheti, tehát igazából nem a szarvasmarhatartók lesznek ennek a vesztesei, hanem a kertészeti ágazat. Mert ha megnézzük a korábbi lehetőségeket, akkor a kertészeti ágazatnál ez gyakorlatilag több mint 50 százalékos adóvisszaigénylés-csökkenést jelenthet. Persze fölvetődhet a kérdés, hogy vajon milyen anyagi vonzata lehet annak, ha a korábban legmagasabb szinten alkalmazható jövedékiadó-visszaigénylés nem valósulna meg. Ennek még utána kellene számolni, megmondom őszintén, én sem számoltam utána.
Vagy van még egy megoldás, ha erre látunk valamilyen javaslatot a kormány részéről. Ezzel párhuzamosan mindenképpen szükséges valami olyan pontosított tervezett intézkedés, ami a kertészeti ágazat számára ugyanazon helyzet megteremtését tartalmazza. Ilyenről még jelen pillanatban nem tudunk. Végül is így is elfogadható talán a 97 liter, de akkor a kertészeti ágazatnak valamilyen kompenzáció szükséges, mert ott ez azért komolyabb gondokat fog okozni.
Arról szeretnék még szólni, hogy a korábban ismert anyagban az őstermelők társadalombiztosítási fizetési kötelezettségére vonatkozóan benne volt a havonta történő, minimálbér utáni fizetési kötelezettség. Részemről örömmel üdvözlöm azt, hogy már a benyújtott törvényjavaslatban ez nem szerepelt. Tehát teljesen világos ezek alapján, hogy a 2 millió forint árbevételt el nem érőknél milyen fizetési kötelezettség keletkezik, és köszönjük, hogy a kormány ezt méltányolta és a benyújtott javaslatban már így szerepel.
Mindezekkel együtt az a javaslatom, hogy a törvényjavaslatot a bizottság általános vitára alkalmasnak fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A jövedéki témával kapcsolatban szeretnék hozzászólni, a 97 literes szántóföldi növénytermesztési fogyasztáshoz, ami jövedékiadó-visszatérítési lehetőség adódik a jelenlegi javaslatban. Ha megnézzük, egy száraz művelésű szántóföldi növénytermesztésnél talán belefér ez a gázolajfogyasztás hektáronként, azonban az elmúlt évek bebizonyították, különösen az idei esztendő, hogy az öntözés nagyon szükséges a szántóföldi növénytermesztésnél is, a biztonságát a termelésnek ez adja meg. Az öntözés az egyik legjelentősebb üzemanyagköltséggel jár, és ehhez már a termelők nem kapnak gázolaj jövedékiadó-visszatérítési lehetőséget, nem fér bele az öntözés. A növénytermesztő és gyümölcstermelő gazdák állandóan jelzik, hogy az öntözés támogatásáról beszélünk, de végeredményben konkrétan nem kapják meg. Szeretném, ha a jövedékiadó-visszatérítésben lehetőséget kapnának az öntöző gazdák is bizonyos gázolajfogyasztás jövedéki adójának a visszatérítésére, úgyhogy kérem a bizottságot, fontolja meg, hogy az öntöző gazdáknak legalább hektáronkénti plusz 20 liter - és ez egy nagyon alacsony, nagyon méltányos megjelenése az öntözéstámogatásnak - gázolaj jövedéki adó visszatérítését, amibe konkrétan az öntözéses munkaműveleteket tennénk bele, jelenítsünk meg ebben az adótörvényben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Úgy látom, hogy nálunk ez a gázolaj jövedéki adó egy fontos téma. Én beszélgettem régiós vámosokkal, akik hármasával jönnek ki leellenőrizni nagyon-nagyon sok tételt. Nyugodtan mondom, milliárdos tétel ez a vámosokon keresztül történő visszaigénylés. Van egy terület alapú támogatási lapunk. Azt vártam, hogy most ezzel már előjön valaki - Draskovics vagy valaki, akinek az a dolga -, hogy írja már oda be, mert annál pontosabb nincs, ott aztán levonják meg büntetik. Aki megigényelte térkép szerint a terület alapú támogatást, ha van 100 hektár földje, annak jár 97 liter gázolaj, annak jár a 65 forint belőle, tessék azon kiutalni. Ez van Franciaországban, mindenütt. Uniós harmonizációról beszélünk az egyik oldalon, a másik oldalon meg emberek tömegét foglalkoztatjuk azzal, hogy hogyan menjen ki megnézni a számlákat. Másutt jegyet kapnak a kúton - ilyet is hallottam -, kimegy, beletankolja, amikor elfogy, elfogy. Ha az autójába tankolja bele, na és aztán. A traktorodba tankold, drágám, de teljesen mindegy. Tehát ennek a módjáról kellene beszélni. Mindenki beszél az államigazgatás korszerűsítéséről, beszélünk az adózás egyszerűsítéséről, és egyre bonyolultabbá tesszük. Én tudom, hogy ez 90 liter volt szántóföldön, most 97-re felemelték - köszönjük szépen -, mert egyetértettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium javaslatával, oké. Volt 200 liter is a kertészeti ágazatnál - mert én megnéztem a különbségeket -, ami 750 millió vagy 1 milliárd, most nem emlékszem pontosan a számra. Volt egy javaslata egyébként a minisztériumnak, hogy valamilyen de minimis formában meg kellene oldani ezt a különbséget.
Örvendi úrnak mondom, hogy nem megoldható, hogy ezt gázolajként adjuk, mert az Unió a következőt mondta - nem mondták el a minisztérium képviselői -: őt nem érdekli, hogy 120 liter vagy 130 liter vagy 50 liter, de csak az az egy lehet. Nincs olyan, hogy az egyik ágazatba ennyit adok, mondjuk szarvasmarhára. Egy van, a szarvasmarhára ad 100 litert, ha meggyőzzük. Tehát egyszerűen ennyit lehet adni. A különbségeket - állítólag volt egy ilyen javaslat - pedig de minimis vagy valamilyen formában meg kell oldjuk egy más jogcímen. Én mondtam egy példát, nyugodtan mondom bizottsági ülésen is jegyzőkönyvbe: plusz védekezések kellenek bizonyos időszakban a gyümölcsösöknél. Mint ahogy a nyugatiak is a sajátjukat kijátsszák azzal, amikor adják a legkülönbözőbb állatgyógyszerekre a támogatást meg állatjóléti támogatást meg mindenféle támogatást, igen, találjunk ki olyat rá, hogy tudják megtalálni. Szerintem ebben élen jár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Én már megadtam azokat a javaslatokat, ami valóban igaz is, mert nem véletlen, hogy adnak 200 litert, azt nem azért adják a zöldség-gyümölcsre, ezt valóban oda kell tenni a paradicsomra, amikor fitotórás járvány van megy egyéb. Tehát ezt meg kell oldanunk. Ebből a szempontból jó volt ez a 97 liter, mert a szarvasmarhánál is nagy része megkapja a silókukorica-termesztésből, és ott azért egy kicsit kevesebb a gázolaj, meg megkapja a gyepre, legelőre, lucernára, aminek egy kicsit kevesebb a gázolaja. Én egyébként megnéztem, a legegyszerűbb - van benne mélylazítás, de csak 40 literrel vettem be a 60 centis mélylazítást - 135 literrel jött le a gázolaj egy battonyai földterületen, amit ténylegesen elhasználunk. Oké, fizessenek 97 liter után, nem használjuk a közutakat, fizetünk útadót benne, mindent, természetesnek és logikusnak tartjuk, hogy ennyit megadjanak. A 97 liter abban a formában elfogadható véleményem szerint, ha a gyümölcs és a kertészeti ágazatnál valamilyen de minimis megoldást tudunk találni.
Arra kérem a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselőit - és ezt jeleztem már nagyon sok helyen -, hogy próbáljunk már egyszerűsíteni azzal, hogy be lehessen adni ezt is, amikor májusban beadjuk, hogy kinek mennyi a földje. Annál nem lesz pontosabb, mert úgyis megnézik utána, amikor kijönnek ellenőrizni, hogy mit adott le terület alapú támogatásban, és megnézik hozzá a számlát. Ha jár arra a területre, hát csak megműveli azt a földet. Ha nem műveli meg, akkor ott van a műholdon, és nem kapja meg a terület alapút sem rá. Tehát ne tételezzük fel, hogy mindenki csaló. A móri gyilkos már régen benn volna a börtönben, ha egész Magyarországot bezárnák. (Közbeszólások: - Á! - Nem hiszem! - Ha Magyarországon van!) Itt van az még. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Örvendi László jelentkezett még egyszer.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnézést, hogy még egyszer szólok; lehet, hogy nem mondtam elég érthetően, amit gondoltam. Mindenekelőtt egyetértek azzal az egyszerűsítéssel, amit Karsai úr javasol, én azt nagyon tudnám támogatni, hogy egy ilyen egyszerű jövedékiadó-visszahívási vagy -lehívási lehetőség legyen. Mindenesetre az előbb azt akartam mondani, hogy a 97 litert emeljük meg 20 literrel. Mivel a kormányrendeletben úgyis benne lesz, hogy a szántásra 44 liter, meg munkaműveletenként meg van adva, hogy mi mennyi, ebben lenne pontosítva, hogy öntözésre plusz 20 liter hektáronként. Nekem ez volna a javaslatom, tehát 117 litert javaslok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás? Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Az állattenyésztésről már szó esett. Szeretném megerősíteni azokat, akik úgy gondolják, hogy az állattenyésztés nehéz helyzetből való kilábalását nem segíti az, ha most ráadásul még az üzemanyag-kedvezményt is megvonjuk tőlük.
Ugyanehhez kapcsolódva kérem, hogy az erdőfenntartási járulék, az állattenyésztési, a halászatfejlesztési és vadvédelmi hozzájárulás megszüntetésével kapcsolatos álláspontjukat szíveskedjenek felülvizsgálni. Miért? Úgy gondolom, az agrártárca pontosan a vita kapcsán kifejtette - legalábbis remélem -, hogy mit jelent például az állattenyésztési hozzájárulás, amelyből képezik az állattenyésztési alapot, ami tulajdonképpen az állattenyésztés genetikai alapjának a fenntartását jelenti. Ez a versenyképesség szempontjából alapvető. Ha ez most megszűnik, gyakorlatilag a tenyésztő szervezetek, törzstenyészetek nem jutnak forráshoz, és nem látjuk a másik oldalról ennek a pótlását a jogszabály-tervezetekben. De azt gondolom, hogy ha itt lennének az erdészek a teremben, vagy ha itt vannak, akkor ők ugyanezt elmondják az erdőfenntartási járulékról, vagy a halászok, vagy éppen a vadászok. Én különösen az állattenyésztést húznám alá. Anélkül, hogy nincs a másik oldalon pótlás, ezt mi a magunk részéről elfogadhatatlannak tartjuk. Erre kérnék szépen választ vagy megoldást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését átadom Jakab Istvánnak, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az adótörvények kapcsán mindig a tavalyi változathoz vagy mondhatnám, az idén még érvényes változathoz képest próbálja az elemző értékelni, hogy a jövőre tervezett mit jelent. Tartok tőle, hogy ez most téves kiindulás lenne, mert akik - többen vagyunk itt ilyenek - 2005 október-novemberében az úgynevezett ötéves adócsökkentési törvényt végigvitattuk, persze teljesen más elképzeléssel, mint ahogy azt az akkori, első Gyurcsány-kormány benyújtotta, tudjuk, hogy most a második évének kellene lenni annak az adócsökkentési törvényjavaslatnak, amit akkor öt évre az akkori szocialista-szabad demokrata baloldali többség elfogadott. Hát nem így történt, mert jött egy választás, jött egy Őszöd, jött egy 2006 júliusi kormányalakítás, és az első egyhónapos-másfél hónapos ülésen szemrebbenés nélkül visszavonták azt az ötéves adócsökkentési programcsomagot, amit néhány hónappal előtte erőltetett át a parlamenten, de tény, hogy szándékában és iránymutatásában öt évre prognosztizálta, hogy milyen adócsökkentéseken keresztül, hogyan szeretné a magyar gazdaságot versenyképes állapotba hozni. Azzal a gondolattal az ellenzék egyetértett, hogy hogyan kell a magyar gazdaságot lendületbe hozni. Akkor már látszottak azok az eredmények, amelyek most a tízéves mélypontot mutatják, az 1,2 százalékos GDP-t. Hát ide sikerült süllyeszteni az országot a Medgyessy-, az első Gyurcsány- és most a második Gyurcsány-kormány egy évének.
Ezek után megpróbál vergődni, de nem tud, mert amit tavaly meghozott intézkedést, abból a kötésből nem tud kilépni láthatólag. Olyan terhelést adott a magyar vállalkozásoknak és természetesen ezen belül a magyar mezőgazdaságnak, ha csak az őstermelőket nézem, mint a különféle járulékkörökbe való bevonás, és régi fájdalmunk a kompenzációs felár 12 százalékon való hagyása, miközben 15 százalékról 20 százalékra emelte a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek teljes áfáját. Persze nem látjuk itt visszaköszönni Gráf József miniszter úr nagynyilvánosság előtt többször hangoztatott ígéretét, hogy az élelmiszerek áfáján belül a húsalapkészítmények árát, a nyershúsok árát az 5 százalékos áfakörbe kellene sorolni. Sorozatos bukása ez Gráf Józsefnek a kormányával szemben, hiszen letarolták, mint most már tudjuk, az SZDSZ és a pénzügyi kör ezt az elképzelését. Nyilvánvaló, hogy ezzel elszabadították az élelmiszerárakat, pontosabban semmi ellenintézkedést nem tettek, és most sem látunk a benyújtott adótörvényekben arra vonatkozó javaslatot, hogy hogyan próbálná megfékezni az élelmiszerárak növekedését.
Amikor mi július-augusztusban ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, akkor riogatásnak minősítette a kormány a prognózisunkat, de az nem a mi prognózisunk, az OECD prognózisa volt, és azóta még konkrétabbak ezek a prognózisok. Most már nem arról beszélnek, hogy nem lesz élelmiszerár-emelkedés, hanem a kormány arról beszél, hogy miért következett be az élelmiszerár-emelkedés. Tetszenek érteni a stílusváltást? Először tagadják, hogy ez nem igaz, ez ellenzéki felhajtás, riogatás, aztán amikor bekövetkezik mindaz, amiről beszéltünk, és ennek a kompenzálására teszünk javaslatot, hogy hogyan lehetne tompítani a várható élelmiszerár-emelkedést, azt is mindegyiket elutasítják - nemcsak a mi szakmai javaslatainkat, hanem a szakmai érdekképviseleti szervezetek szakmai javaslatait is -, magyarul eddig még semmit nem tettek. Most lett volna itt a lehetőség, hogy az adótörvényeken keresztül mutassák már be, amiben egyáltalán mozgástere van a magyar kormánynak, láthatólag egyre szűkebb. Ha csak az őstermelőket nézem, egy bizonyos feltételrendszerrel beléptünk az Unióba, és ripsz-ropsz megváltoztatják azt a feltételrendszert, pedig egyszer valaha abban reménykedtünk, hogy majd mi is elérjük az úgynevezett 100 százalékos támogatást a nyugati gazdálkodókhoz képest.
Tegnap Gőgös Zoltán államtitkár úr miről nyilatkozott? Arról, hogy nemhogy nem érjük el, hanem úgy látja most, hogy 2011-13-ra megszűnik minden támogatás, most őnekik ez a jelzésük az Európai Uniótól. Ezt államtitkár úr nyilatkozta, biztos megmondták neki, hogy mire alapozhatja ezt a nyilatkozatát. Tehát jelenleg még van mozgásterünk, láthatólag egyre szűkülő mozgástere a magyar kormányzatnak a mezőgazdaság területén. Tudjuk, hogy központosított irányelvek, adórendszer és támogatási rendszer alapján működik a mezőgazdaság. Na de azok a területek, ahol például az áfaszabályozással lehetne befolyásolni a mezőgazdaság helyzetét, ahol a gázolaj-visszatérítési rendszerrel lehetne befolyásolni, ahol a biodízelüzemek alapításával lehetne befolyásolni?
Tetszenek tudni, hogy a lengyelek mit csináltak a biodízelüzem-engedélyezésben 2007 januárja óta? Minden gazdálkodó önmaga építhet mini biodízelüzemet saját felhasználásra, teljesen adómentesen használhatja a maga által megtermelt alapanyagból készített biodízelt. Tudják, hány forintos önköltséggel? 80 forintos önköltséggel állítanak elő egy liter biodízelt. Ezzel kell majd versenyeznie a magyar gazdálkodónak a 260 forintos költségével és a most lecsökkentett gázolaj-visszatérítési járulékkal, mert a jövedéki adónak csak a 80 százalékát tudjuk visszatéríteni. Tegyük hozzá, hogy ami a szőlő-gyümölcs ágazatban eddig 120 liter/hektár volt, a kertészeti ágazatban 200 liter/hektár, ezt most általánosítják 97 liter/hektárra. Ezzel komoly veszteséget fogunk szenvedni néhány, nagyon kézimunka-igényes területen.
Miért akarok erre kitérni? Azért, mert Gráf József miniszter úr többször hangoztatta, hogy Magyarország kitörési pontja lehet a kézimunka-igényes, magasabb hozzáadott értéket jelentő termelés a mezőgazdaságban, tehát nem a nagyüzemi, nagybirtoki rendszerű, hanem bizony-bizony amit régóta mondunk, a szőlő, gyümölcs, kertészeti kultúrák előtérbe helyezése. Na persze ehhez mi kellene? Egyrészt az, amiről itt Demendi László említést tett, hogy amíg hagyjuk így átfolyni a két nagy folyónkat és mellékfolyóikat teljes haszonszerzés nélkül az országon, és nem használjuk öntözésre, addig persze az ágazatokat roppant nehéz lesz fejleszteni. Csak a Duna-Tisza-közi, nagyon komoly sivatagosodási veszélynek kitett területre gondolok például, de Szabolcsban is van ilyen több helyen, sorolhatnánk, hogy hol lehetne nagyon komoly kézimunka-igényes és nagy hozzáadott értékű termelési kultúrákat beállítani. Ezek vissza sem köszönnek itt az adótörvény alapján.
Másrészt a különféle, vízkiemeléssel kapcsolatos járulékok esetleges megszüntetése, nullára csökkentése. Izraelben fizikailag nincs víz, mégis az óriási költséggel bányászott víz esetében - mert bányásszák a vizet - ingyenes minden vízkivétel; mert ők pontosan tudják, hogy mit jelent a víz értéke, az azzal való gazdálkodás és hogy hogyan kell ösztönözni az ottani gazdálkodókat, hogy használják a vizet.
Sajnálatos módon azt látjuk, hogy ez az adótörvény egyelőre az egész gazdaságra tekintettel egy stagnáló állapotot konzervál, azt, ahogy a tavaly indított Gyurcsány 2-es csomag minden vállalkozást megbénított. Ezt mutatja tökéletesen az 1,2 százalékos GDP-növekedés az elmúlt negyedévi adatok alapján. Ebből a körből láthatólag ezzel az adótörvénnyel még esélye sincs, hogy megmozdítsa a magyar gazdaságot. Ezen belül a mezőgazdaságnál ugyanezt a vonulatot lehet végigvinni, hiszen azok a komoly elvonások, amelyek a mezőgazdaságot érintették, az őstermelői kompenzációs felárnál épp itt a pénzügyminisztériumi kolleganő számolta ki, hogy 60 milliárd forint az a különbözet, amit így ráterhelnek az őstermelőkre, miután nem emelik fel a kompenzációs felárat az általános forgalmi adó szintjére, hanem 12 százalékon hagyják.
Gráf Józseffel egyetértek, hogy igenis a kertészetben és a kézimunka-igényes szőlő-gyümölcs kultúrában van nagyon komoly lehetősége a magyar mezőgazdaságnak, de mint említettem, ez mind kézimunka-igényes, tehát alkalmi munkavállalásban végzik. Bizonyára tudják, ez nekem egy régi területem, de vagyunk itt néhányan, akik régóta foglalkozunk ezzel a kérdéssel. A tavasszal tartott egyik bizottsági ülésen azt kértük itt a minisztérium képviselőitől - talán államtitkár úr volt jelen -, amikor a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás megváltozott szabályaival foglalkoztunk, hogy vigyék már bele, legyenek szívesek, abba a körbe, amelyik megengedné, hogy korlátozás nélkül lehessen a mezőgazdasági alkalmi munkavállalókat fogadni Magyarországnak.
Aki nem jár a terepen, az nem tudja, hogy a magyar mezőgazdaság egyik nagyon komoly gondja a kézi munkaerő hiánya. Ebben bármilyen okos ötlettel előállhat a munkaügyi miniszter - például mindig azzal áll elő, hogy ne engedjük meg korlátozás nélkül külföldről bejönni a mezőgazdasági alkalmi munkavállalót, hanem próbáljuk meg Magyarország nagyobb munkanélküli területeiről átcsoportosítani az alkalmi munkavállalókat -, ez persze halott ötlet, ezt mindig elmondtuk. Tíz éve mindenki kísérletezett ezzel, de fizikailag sajnos nem működik. Ezért aztán nincs mese, rá kellene lépnünk a német, olasz, francia modellre, amely korlátozás nélkül engedi a mezőgazdasági alkalmi munkavállalók érkezését. A német modell számomra azért is nagyon kedves, mert ott törvénybe iktatták például, hogy egyes kultúrákhoz egy hektár tekintetében mennyi az élőmunkaigény, és ezt az élőmunkát korlátozás nélkül leigényelheti külföldi munkavállaló tekintetében. Mivel törvénybe iktatták azt is, hogy a mezőgazdaság támogatott terület, ezért a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás után nem kell közterhet fizetni a gazdálkodónak. Most itt értünk el az adótörvényhez: ebben nyoma sincs annak, hogy az a szándék, hogy kézimunka-igényes mezőgazdasági kultúrákat fejlesszünk, ehhez hogyan tudok én mezőgazdasági alkalmi munkavállalót, ehhez hogyan tudok könnyített módon alkalmi munkavállalót fogadni. Ennek nyoma sincs ebben a rendszerben.
Megjegyzem, az idén március óta olyan rendszert vezettek be az alkalmi munkavállalás feltételeibe, hogy többek között itt is természetesen ügyfélkapun keresztül kell a munkaadónak, azaz például az őstermelőnek nyilatkoznia az APEH felé minden hónap 12-éig, hogy hány alkalmi munkavállalót foglalkoztatott az előző időszakban, ki kell nekik váltani most már a tb-kártyát, és adószám is kell. Nem csak a zöld könyv van ám, amivel itt megküzdöttünk, hogy végre legyen zöld könyv a külföldi alkalmi munkavállalóknak - régebbi képviselőtársaim nagyon ismerik ezt a küzdelemsorozatot, amikor 2005-ben valamit összehoztunk, hogy legyen legalizált ez a terület -, és akkor azt hittük, hogy a zöld könyvvel el van rendezve minden. Nincs elrendezve, most már tb-szám és adószám kell, havi, 12-éig való lejelentés, de nem ám azzal az adószámmal, ami van egy őstermelőnek, hanem ki kell váltania egy vállalkozói adószámot, mert kiderült, hogy ezzel az adószámmal nem is foglalkoztathat például munkavállalót.
Szóval jó lenne, hogy ha egyszer valaki rendbe tenné most már ezt a kérdést, mert kaotikus az állapot. Most jönnek majd ki a sorozatos büntetések, akik nem jelentették le 12-éig. Szegény őstermelők és foglalkoztatók azt sem tudják, hogy ezt nekik meg kellett csinálni, mert márciusban megváltoztak a szabályok, csak ezt elfelejtették ismertetni. Én róluk beszélek, hogy az adórendszerrel milyen nagy segítséget lehetne nekik nyújtani, ha komolyan gondolnánk és nem csak szlogenek lennének azok a mondatok, amelyeket Gráf József mond. Gráf Józseffel sokszor egyetértek, amikor hallom ezt a mondatát, egyes mondatait, és amikor megnézem, hogy milyen törvényekhez adta a nevét, akkor azt mondom, hogy megint teljesen ellentétes irányú törvénykezést fogadott el vagy engedett átmenni a kormányülésen, mint amit sokszor a médiának közvetít. A kívülállónak tetszetősek ezek a gondolatok, aztán amikor megnézzük szakmailag, akkor sajnos katasztrofális jó néhány gondolatához kapcsolódó kísérő törvénytervezet.
Mindezek alapján a Fidesz-frakció ezt az adótörvény-tervezetet nem tudja támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom az ülés vezetését Font elnök úrnak. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az természetes szerintem, hogy az ellenzék ahol tudja, bírálja az éppen aktuális törvényjavaslatokat, de azért attól szeretnék óvni mindenkit, hogy világból összeszedett pozitív példákkal próbáljuk a magyar költségvetés alapjait megteremteni. Nem akarok sztorizni, de a feleségem szokta mondani, hogy milyen sokat keres az a Jóska, milyen szép ember, a családjával mindig otthon ül, és így tovább - csak hát én vettem el őt feleségül. Szóval azt gondolom, nekünk abból kell kiindulni, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar gazdaságnak, a magyar költségvetésnek, és persze keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel azt az ágazatot, amit mi képviselünk, a lehető legjobb helyzetbe hozzuk. Úgyhogy én teljesen egyetértek abban a vonatkozásban elnök úrral, hogy a nagy kézimunka-igényű ágazatoknál az alkalmi munkavállalás lehetőségét, feltételrendszerét próbáljuk meg valamilyen módon könnyíteni, mert ez jó a foglalkoztatás szempontjából, jó a foglalkoztatottak szempontjából, és végül is nekilendülhet ez az ágazat. Javaslom is, hogy ezt az ellenőrző albizottság egyszer a közeli jövőben, ha lehetséges, tűzze napirendre.
De elnök úr azt mondja, hogy a zöldségtermesztés nagy kézimunka-igényű, és hát a gázolaj-támogatás. Nem akarom mondani, de a kettő együtt nem megy, mert vagy nagy gázolajigényű, vagy nagy kézierő-igényű, úgyhogy itt egy kicsit azért...
ELNÖK: Ez nem igaz.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Persze, hogy nem igaz. Semmi nem igaz abszolút értelemben, csak azért gondolkodjunk azon, hogy mit javasolunk.
A másik, amit szeretnék mondani... Jakab alelnök úr azt mondja, hogy nagyon komolyan sújtja a gazdálkodókat a vadgazdálkodási hozzájárulással és az erdőfenntartási járulékkal kapcsolatos változtatás, mert ezeket hozzájárulásokat azok fizetik, akik egyébként is nehéz helyzetben vannak. Szerintem viszont pontosan segíti őket. Az más, hogy aztán az újraelosztásnál azok járnak jól, akik kevesebbet fizetnek, de máshol vannak lehetőségek ezeknek a bevételeknek a pótlására a gazdálkodók részéről, mert hisz' vannak olyan támogatások az Új Magyarország vidékfejlesztési tervben, ahonnan hozzájuthatnak a kieső támogatáshoz. A vadgazdálkodási hozzájárulást egyfajta újraelosztás formájában visszakapják a gazdálkodók, mint ahogy az erdőfenntartási járulékot is, tehát egyik oldalon csökkentünk a terheken... (Jakab István közbeszólására:) Pontosan erről van szó, azt mondom, hogy ez egy jó dolog. Úgy értettem, hogy alelnök úr meg azt mondta, hogy ezzel nehéz helyzetbe kerülnek. (Jakab István: Majd reagálok.) Jó, köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem hiszem, hogy az általam elmondottak nagyon pontosításra szorulnak, de nehogy valaki félreértse. Én elsősorban az állattenyésztők ügyében szóltam - azt gondolom, alelnök úr ezt nem kifogásolta -, és csak mellékesen jegyeztem meg, hogy talán ha itt lennének az erdészek vagy a vadászok, nekik is lenne néhány mondatuk. Változatlanul szeretném megerősíteni és kérdésként fogalmaztam meg, hogy az állattenyésztési alapokat eltűnni látjuk e tervezet szerint, a genetikai alap fenntartása nem látszik biztosítottnak, és az állattenyésztési ágazatnak ebben az iszonyatosan válságos helyzetében ez még tovább növeli a tragédiát.
Alelnök Úr! Szívesen állok bármilyen részletes vita elé; azt gondolom, majd az FVM erre megadja a válaszát. Jelenleg ott tartunk, hogy nincs most már forrás a törzstenyészetek működéséhez sem, tehát az állattenyésztési alapot ebből a forrásból képeztük, ez pedig a genetikai alap megújításának az egyetlen forrása volt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos kért szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak egy gondolattal szeretnék az erdőfenntartási járulék vagy más járulék megszüntetéséhez kapcsolódni. Úgy gondolom, azért kell, hogy megszűnjenek ezek a járulékok, mert megváltozik az erdőtelepítés konstrukciója, uniós pénzekből történik a telepítés, leszabályozza a kiírt pályázat, hogy milyen formában, hány évig kell erdőtelepítési támogatást fenntartani, felújítani, satöbbi. A korábban megítélt hazai pályázatból nyert erdőtelepítési támogatások felújítása kifut ezzel az évvel, és ezért én egyetértek azzal, hogy megszűnik ez a járulék.
Hasonlóképpen a vadgazdálkodási járulék esetében, mert a vidékfejlesztési operatív programban a vadgazdálkodásra nézve különböző programok, pályázati lehetőségek fognak működni, amit szerintem már jövőre meghirdet a tárca, és oda nem szükséges a jelenlegi vadgazdálkodóktól begyűjteni ezeket a járulékokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ígérem, rövid leszek. Karsai képviselőtársamnak szeretném felhívni a figyelmét, hogy az Európai Unió hivatalos lapjában a következő olvasható: "A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy állami támogatást ajánlhassanak önmagában az állat- vagy növénybetegségekre is." Hogy a jelenlegi kormány ezzel miért nem él, azt nem tudom. Kérdezzük meg a kormányt. Képviselőtársam gondolom, ebben tud nagyobb szerepet vállalni, hogy ilyen támogatásban is részesüljenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Először is válaszolok. Bizonyára itt van Szöllőssy úr, aki sokat dolgozott ezen. Éppen arról beszéltem, amit Kékkői képviselőtársam mondott, hogy igen, a de minimis keretein belül igenis meg kell szüntetni ezeket a különbségeket és terheket. Én csak arra hívtam föl a figyelmet, hogy nem lehet, csak egyféle gázolaj-támogatás. Ez van benne, ha megnézed, Zoltán, hogy nem lehet. Lehet az 150 liter is, ha elbírja a magyar költségvetés, csak nem bírja el. Úgy tudom, 100 körül javasolta a minisztérium és 97-et kompromisszumban elfogadott a Pénzügyminisztérium. Természetesen ez is kevés, mert itt számoltam ki, hogy többet használunk, de ennyit kapunk.
Elnök Úr! Hadd pontosítsak annyit a 80 forintos napraforgónál, hogy mivel fele olaj sem jön ki, 44 százalék az olajtartalom, ez nem annyi. Ez biztos, mert lengyelek viszik innen most már 10 ezerért a napraforgót, kipréselik otthon házilag, én láttam ilyen préseldéket. Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy tényleg figyeljünk oda erre. Jó nagyon ez a bioenergia, csak most szerencsére magasabbak az árak. Ebből még a fele olaj sem jön ki, tehát eleve 160 forint, nem lehet 80 forint a lengyel gazdáé, ez biztos, még önköltségi áron sem. Ráadásul nagyon tudnunk kell, amikor erről nyilatkozunk, hogy ez a napraforgóolaj meggyulladna a tepsiben, mert egy kis benzint tesz hozzá, aki dolgozik ezzel, a lobbanékonysága olyan; nagyon kopog a motor, nem gyullad meg, csak 300 fokon, mert másképp megégne a serpenyőben is. Vagy észterezni kell egy ipari eljárással, amivel gyúlékonyabbá tesszük a napraforgó- vagy a repceolajat. Tehát mindenképpen a mi magyar helyzetünkben egyelőre szerencsére - mert 3000 forintos repcénél természetesen igaz, és természetesen igaz akkor, amikor arról beszélek, hogy csak 5000 forint a napraforgó, mint régen, de még most sajnos, így mondom - a gázolaj sokkal olcsóbb a gazdáknak, még ha nem kérnek vissza térítést, akkor is, mint a biológiai energia.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, hát persze van repce is alapanyagként. (Dr. Karsai József: Abban meg csak 37 százalék az olajtartalom.) 85 forintra jön ki. Egy nemzetközi konferencián a lengyel államtitkár volt kint a Megújuló Energiák Konferencián Nürnbergben, és 85 forintot jelentett be, annyi az önköltsége. Ez idén tavasszal volt, azóta lehet, hogy változtak az alapanyagköltségek.
További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az elhangzottak alapján úgy látom, hogy a magyar adótörvények egyelőre olyanok, hogy amit az Unió kötelezően előír, azt mind betartjuk, de amiket megenged, hogy megtehetnénk, azokból viszont egyiket sem alkalmazzuk. Ez a legnagyobb betegsége egyelőre az egész ösztönzési rendszerünknek.
Megadom a szót a kormány képviselőinek, mert képviselői kérdés, észrevétel most nincs.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Én kezdeném a mezőgazdasági gázolajjal kapcsolatos kérdések egy részére a válaszadást, a kérdések másik részére és az összefüggéseikre pedig a kormány nevében az FVM főosztályvezetője, Szöllőssy Endre reagálna.
Karsai úr és Kékkői úr javaslata az egyszerűsítésre, illetve arra vonatkozott, hogy 97 liter legyen, és ne mondjunk mást. A visszaigénylés 97 literben és nem legfeljebb 97 literben való meghatározása nem ugyanazt jelentené, mint amiről itt szó van. Az ugyanis nem lenne adó-visszatérítés, hanem az egy egyszerű támogatás - van ennyi földed, erre számolva 97 liter és viheted a támogatást -, de itt adó-visszatérítésről van szó. Azt az adót lehet visszaadni, amit a gázolaj vásárlásával megfizetett a mezőgazdasági termelő. A 97 liter meghatározása a költségvetési korlát miatt szükséges, mert így biztosítható az, hogy a költségvetésben erre a célra rendelkezésre álló 21-22 milliárdos keret betartható legyen. Ha nem mondanánk 97 litert, akkor ez a keret nem lenne tartható. Egyébként a főszabály pedig az, hogy a felhasználtra adható vissza az adó, a 97 liter egy felső korlát, ami azt biztosítja, hogy a 20-21 milliárd forintos keretösszeg ne kerüljön túllépésre. Tehát ez adó-visszaigénylés, nem pedig egy terület alapon járó támogatás, ezért ebben a kérdésben nem látom, hogy el lehetne mozdulni.
Az egyéb felvetésekben elhangzott itt az irányelv interpretálása az indokolásban. Erre és egyéb összefüggésekre Szöllőssy úr reagál.
DR. SZÖLLŐSSY ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány megjegyzést szeretnék tenni az elhangzott észrevételekre.
A gázolaj jövedéki adó ügyet Görözdy Zsuzsa megválaszolta lényegében, tehát hogy itt adó-visszatérítésről van szó. Terület alapú támogatás nem is lehet, ezt az európai uniós irányelvek egyértelműen tiltják - megvannak ezek a támogatási konstrukciók, megvan a SAPS-támogatás, megvan a top-up-támogatás -, tehát ezt adó-visszatérítés formájában kell működtetni.
A tárca van fölhatalmazva a kormány által kiadott rendelet alapján a különböző támogatási konstrukciók Európai Bizottsággal történő egyeztetésére, ami a mezőgazdaságot illeti. A jövedékiadó-visszatérítés is az uniós irányelvek szerint támogatásnak minősül. Ebben mi végeztük az egyeztetést. Az alapfilozófia tehát az, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának meghatározott hányada igényelhető vissza. A fölső határ meghúzása volt az alapvetően vitatott kérdés az Európai Bizottság szakértőivel. Az Európai Bizottság szakértői ragaszkodtak ahhoz, hogy a hivatkozott támogatási irányelv 162. és 173. cikkelyeiben rögzített előírások teljesüljenek, tehát ezek közül kiemelten az, hogy visszatérítés szempontjából nem tehető különbség a mezőgazdaság egyes alágazatai között, mert ez az uniós irányelvek szerint kizárt. Tehát el kellett fogadnunk azt az elvet, mert nem tehettünk mást az irányelvek egyértelmű rendelkezése alapján, hogy a 97 litert egységesen kell alkalmaznunk a mezőgazdaság alágazatain belül a földhasználat tekintetében. Hangsúlyozom, hogy mint fölső határt kell egységesen alkalmaznunk, a ténylegesen visszaigényelhető gázolaj jövedéki adó attól függ, hogy a tényleges gázolaj-felhasználás hogyan alakul, de maximum a fölső határig terjedhet a visszaigénylés. Természetszerűen ez a változás együtt jár azzal, hogy a mezőgazdaság egyes ágazatait az eddigi pozícióhoz mérten eltérően érinti, tehát egyes ágazatokban ezáltal növekszik a visszaigénylési lehetőség, más ágazatok szempontjából csökken.
Kétségkívül a fölső határ egységes meghúzása gondot okozhat a kertészeti ágazatoknál, én azonban azt gondolom és ez a határozott meggyőződésem is, hogy ez a különbségtétel a jövedékiadó-visszaigénylési törvényben nem kezelhető. A kezelésnek van más lehetősége, de nem e törvényen belül. Gondolok itt arra, hogy több képviselő úr is emlegette a de minimis támogatás lehetőségét. Ennek a lehetősége fennáll e tekintetben is, ezt majd az fogja meghatározni, hogy a tárca nemzeti támogatásokra milyen forrásokkal fog rendelkezni a 2008-as költségvetésben, azt milyen kötelezettségek terhelik és milyen lehetőség nyílik ilyen jellegű támogatásra. De jelzem, hogy alapvetően a megoldás lehetősége megvan.
Demendi úr vetette föl, hogy itt még sok kérdést rendezni kell. Pontosan ezért fogalmaz úgy a törvény, hogy: a törvény felhatalmazást ad a kormány részére, hogy a jövedékiadó-visszatérítéssel kapcsolatos részletszabályokat és eljárási ügyeket a kormány jogszabályban szabályozza. Ezt a kormány majd nyilván meg is fogja tenni, tehát itt ezek a részletszabályok majd kidolgozhatók lesznek. Nekem tehát ennek alapján az a kérésem, hogy a bizottság támogassa meg a jövedékiadó-törvényre vonatkozó javasolt rendelkezéseket.
Jakab István képviselő úr több kérdést vetett föl, amelyek kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz is, meg azon túl is mutatnak. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány félreértést eloszlatni, mert úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a bizottság tagjai tisztán lássák. Indulok onnan, hogy már több év óta elválasztotta a költségvetési törvény ezeket a befizetéseket és a befizetések adta forrásból nyújtható támogatásokat. Ez már több éve így van, és több éve olyan, hogy állattenyésztési alap, nem létezik. Ennek ellenére azonban amit a termelők eddig befizettek állattenyésztési hozzájárulás útján, ennél nagyobb összeg került elosztásra az állattenyésztési támogatások különböző csatornáin keresztül, és ez így van jelen pillanatban is. Tehát az a körülmény, hogy megszűnik az állattenyésztési hozzájárulás, egyáltalán nem befolyásolja az állattenyésztés támogatásának pozícióját, mert ezek a források a költségvetésben minden évben benne vannak és benne lesznek a 2008-as költségvetésben is, és a parlamenthez benyújtott költségvetési törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket tartalmazza.
Most az állattenyésztési hozzájáruláshoz hasonló a helyzet az erdőfenntartási járuléknál is. Godó Lajos képviselő úr utalt is erre, és ez teljes mértékben megfelel a valóságnak. Nevezetesen arról van szó, hogy az erdőtelepítések támogatása és finanszírozása az Új Magyarország vidékfejlesztési programban teljesen másként történik, mint eddig, erre egy nagyon kedvező támogatási konstrukció fog működni. Az erdőfenntartási járulék tulajdonképpen az erdőfelújítást szolgálta, annak a forrásait volt hivatott megteremteni egy újraelosztási konstrukció útján. Most az erdőre vonatkozó törvényalkotás folyamatában egy olyan megoldásra fog a tárca javaslatot tenni, hogy az erdőfenntartási járulék maradjon ott a termelőnél, tehát ne kelljen befizetnie a kitermelt fa után, viszont a termelő köteles gondoskodni a kitermelt erdő újratelepítéséről, vagyis nem történik centralizáció és nem történik újraelosztás. E tekintetben úgy gondoljuk, hogy zárul a kör. A magánerdő-gazdálkodók esetében a két rendszer közötti átmenet is kezelhető támogatás formájában.
Hasonló a helyzet a vadgazdálkodási hozzájárulásnál is, tehát ott is ez a befizetési kötelezettség megszűnik, de az ágazat számára az ebből befolyó összeg mint támogatási forrás a költségvetési előirányzatok tervezése során rendelkezésre fog állni. Egy ilyen hasonló járulék fizetését tartottuk aggályosnak, és itt a Pénzügyminisztérium el is fogadta az álláspontunkat. Nevezetesen: a földvédelmi járulék megmarad, hiszen a földvédelmi járuléknak a termőföld védelme szempontjából nagy jelentősége van. Ha megnézik ezeket a törvényjavaslatokat, akkor azt láthatják, hogy a földvédelmi járulék megszüntetését nem javasolják.
Fölmerült Kékkői Zoltán képviselő úr részéről a kérdés, hogy miért nem támogatja a kormányzat az állattenyésztést, miután az európai uniós szabályok ezt lehetővé teszik. Szeretném elmondani, hogy ennek majdhogynem a fordítottja igaz, hiszen az utóbbi fél évben az erőfeszítéseink jó része pontosan arra irányult, hogy a megváltozott uniós rendelkezések keretei között találjuk meg a módját az állattenyésztési ágazat támogatásának, több jogszabályt már eddig is életbe léptettünk e tekintetben. Már megjelent és hatályos a különböző állat-egészségügyi vizsgálatok támogatásáról szóló jogszabály. Tervezi a tárca, sőt már be is nyújtottuk az Európai Bizottsághoz, hogy az állatihulladék-megsemmisítés érvényes támogatását a többszörösére emeljük, mert erre az uniós irányelvek valóban lehetőséget adnak, az Európai Bizottsággal történő egyeztetés folyamatban van.
Megjelent és már hatályos az állattenyésztési, tenyésztésszervezési intézkedésekről szóló jogszabály - ezt Jakab István képviselő úr által elmondottakkal kapcsolatban említem meg -, és teljes mértékben rendelkezésre áll az a forrás, ami eddig is volt, ami közel 800 millió forint ezen állattenyésztési szervezési intézkedések, törzskönyvezés, utódellenőrzés és a többi ügyek vizsgálatára. Úgy gondolom, ennyi is elegendő talán ahhoz, hogy érzékeltessem, hogy megpróbáljuk a lehető legteljesebb mértékben igénybe venni azokat a lehetőségeket, amiket az uniós irányelvek diktálnak, elsősorban az állategészségügy, az állati hulladék megsemmisítése és a különböző tenyésztésszervezési intézkedések támogatása révén.
Szeretném még egy mondatban megemlíteni azt, hogy beterjesztettük az Európai Bizottsághoz a sertés-, baromfi-, haszonállat-tartási támogatás új javaslatát, tehát egy új koncepciót dolgoztunk ki, ami tulajdonképpen állatjóléti feltételek vállalása címén biztosítaná az eddig két ágazatra összesen 8-9 milliárd forintos összegű támogatás kifizetését. Több menetben egyeztetések zajlottak az Európai Bizottsággal, és úgy tűnik az utóbbi napok fejleményei alapján, hogy az Európai Bizottság valószínűleg elfogadja ezt az új elveken nyugvó támogatást mint állatjóléti feltételek teljesítéséhez kötendő támogatási programot. Ezekből a felsorolásokból látható, hogy igenis itt sok minden történt az utóbbi hónapokban a magyar állattenyésztés érdekében az európai szabályozás adta keretek között.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani az elhangzott észrevételek kapcsán.
ELNÖK: A kormány részéről akkor most egyelőre ennyi hangzott el viszontválaszként. További kérdésekre, véleményekre adok lehetőséget.
Járvás István!
További kérdések, válaszok, hozzászólások
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Csak egyetlen rövid kérdés. Nagyon sok szó esett most a jövedékiadó-visszatérítésről a gázolaj-támogatás kapcsán. Én azt szeretném megtudni, ha meg lehet tudni, hogy más európai uniós országok a mi 97 literünkhöz képest körülbelül hol mozognak, ha van erre valamilyen kitekintés.
Köszönöm szépen.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Teljes körű tájékoztatást nem tudok adni, példákat tudok mondani. Például Szlovákiában a felhasznált gázolaj jövedéki adójának az 50 százalékát adják vissza, Ausztriában a teljes adót adják vissza, tehát teljesen eltérő az egyes tagállamok gyakorlata. Ez egy olyan lehetőség, amellyel a tagállamok úgy élnek, ahogy a költségvetési keretük lehetővé teszi.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szöllőssy Endre hozta szóba, ezért szeretném itt megkérdezni, illetve fölvetni azt a problémát az állattenyésztés támogatásával kapcsolatban - nagyon sokan hozzászóltak ebben a témában, és valóban meglehetősen súlyos a helyzet -, hogy az ötöde az állatsűrűség ma Magyarországon annak, mint ami a két világháború között volt a tradicionális parasztgazdálkodásban. Ez körülbelül elmondja, hogy milyen állapotok vannak. Abban kéne segítséget adni, hogy ez megváltozzon, és ha már állattartás-fejlesztés, akkor egy minőségi szerkezetváltást is végrehajtani. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program, illetve az európai vidékfejlesztési rendelet lehetőséget adna arra, hogy az ökológiai állattartást és az őshonos állatfajok, fajták termelési célú tartását támogassuk. Ez a két tétel kikerült az Új Magyarország vidékfejlesztési programból, számomra érthetetlenül, mert hiszen a minőségi szerkezetváltás irányába kéne menni. Ha már szóba hozta Szöllőssy Endre, hogy milyen új állattenyésztési típusú támogatások lesznek, talán ezt sem szabad elhallgatni.
Nem igazán értem és a kérdésem erre vonatkozik, hogy mi indokolja azt, hogy az ökológiai állattartás - nem a legeltetéstámogatás, mert az egy dolog, nem csak legeltetéses állattartásról szól az ökológiai állattartás - nincs benne. Ezt válaszolta a kérdésemre az államtitkár úr, és mondott valamit erre, hogy miért nem lehet támogatni az ökológiai állattartást.
Az őshonosoknál pedig két lépcsőt támogat, a génmegőrzést és a fajtafenntartást, de a gazdasági célú tartás nem azonos a génmegőrzéssel. Ezt jó lenne, ha a tárca is fölfogná. Akkor tudnak ezek a fajták elterjedni, ha a gazdasági célú tartását, a harmadik fázist is támogatjuk. Ezt masszívan elutasítja a tárca. Szeretném tudni, hogy mi az indoka annak, hogy ezt a két irányt nem kívánja támogatni.
ELNÖK: Kékkői Zoltán jelentkezett.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak azt szeretném alátámasztani a 166. cikkel kapcsolatban, amit elnök úr mondott, hogy nem használunk ki minden lehetőséget. A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállamok mezőgazdasági és kertészeti célokra, erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulláig is csökkenthető adómértéket alkalmazhatnak. Hát miért nem alkalmaznak, ha lehetőség van rá?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid reagálás a tárca felvetésére. Megkövetem főosztályvezető urat, hogy nálam még egy régebbi kifejezés került alkalmazásra. Igen, megszűntek az állattenyésztési alapok, de a hozzájárulást ugyanúgy fizetjük, csak más módon kerül elosztásra. Nem vitatom, de a célját elérte eddig az összeg. Most viszont a hozzájárulást ugyanúgy be kell fizetni, csak az egy más adónemként jelenik majd meg, ugyanakkor nem látjuk biztosítottnak, hogy a költségvetésben az ágazat számára a megfelelő források rendelkezésre állnak.
Amivel pedig indoklom: lehet, hogy már egy héttel ezelőtt a tenyésztő szervezeteknek kifizették azokat az elmúlt évi elmaradt összegeket, ami már működésképtelenné tette őket, de ezen a területen változatlanul nagyon rossz a gyakorlatunk. Tehát mi pontosan azt akartuk elérni, hogy lehetőleg célba érjen, méghozzá időben az összeg, és garantáltan legyen meg, mert nem látjuk a feltételeit annak, hogy ezek a szervezetek stabilan működni tudjanak. Az pedig nagyon komoly értékmentést jelent, ha ezt ők időben megkapják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok további hozzászólót, ezért kérdezem a kormány képviselőit, hogy a második körben elhangzott gondolatokra szeretnének-e reagálni, van-e olyan terület, amire konkrét kérdésként válaszolni kell.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Kékkői úr kérdezte, hogy miért nem használjuk ki maximálisan az irányelvek nyújtotta lehetőségeket. Erre a válasz az, hogy a költségvetési korlát miatt, tehát amire van pénz, amire a költségvetésben forrást lehet találni, azokat a lehetőségeket érvényesítjük.
ELNÖK: Hát mi 4-es metrót építünk, tehát érthető, 550 milliárdért.
DR. SZÖLLŐSSY ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ángyán József képviselő úr kérdésének egyik részére nem tudok sajnos válaszolni, nem foglalkozom közelebbről az Új Magyarország vidékfejlesztési programmal, hogy abban miért nincs benne az őshonos állatok tartásának támogatása.
Ami a nemzeti támogatási irányelveket illeti, ott valóban az a helyzet, hogy az állattenyésztés vonatkozásában elsősorban a tenyészanyag minőségmegőrzését és fejlesztését, különböző állat-egészségügyi beavatkozások költségeit, az állatjóléti feltételek teljesítésének elősegítését teszi lehetővé, tehát ezekkel a lehetőségekkel próbálunk élni a nemzeti támogatási rendszer keretében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vita ezen szakaszát lezárom, a szavazásra térünk rá. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (12) Ki az, aki nem támogatja? (10) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.
Kormányoldalról kérnénk szépen többségi bizottsági véleményt megfogalmazót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Demendi László.
ELNÖK: A kisebbségi véleményt Kékkői Zoltán fogja majd elmondani. Ha ebben egyetértünk, kérem, kézfeltartással erősítsük meg a két előadót a bizottság részéről. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú. Ezzel a 2. napirendi pontot lezárom.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) - általános vita
A 3. napirendi pont az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm a kormány e napirendi ponthoz érkezett képviselőjét. Kérem szépen, tessék bemutatkozni, és megadom a szót a napirendi pont előterjesztéséhez.
Varga Zoltán (PM) szóbeli kiegészítése
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Varga Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium forgalmi adó-, vám- és jövedéki főosztályának munkatársa, és a T/3893. számú törvényjavaslatot szeretném itt felvezetni. Alapvetően az újrakodifikált áfatörvény indokait fejteném ki, majd pedig nagyon röviden az egyes változásokat, és amennyiben kérdés lenne, akkor mennék bele a részletekbe.
Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adó egy harmonizált adónem, ezért 2004. május 1-jével, amikor Magyarország az Unióhoz csatlakozott, át kellett venni és át is vette a közösségi jogi szabályokat. Akkor indokolttá vált volna egy új áfatörvény megalkotása, de egyéb okok miatt ez nem történt meg. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy mára a jelenlegi jogszabályi környezet több jogalkalmazási problémára ad lehetőséget, sok esetben nehezen értelmezhető, ami a korábbi vonatkozó közösségi irányelv, a 6-os áfa irányelv nehézkes megfogalmazásából is adódott, most indokolttá válik az új áfatörvény megalkotása. Ezt másik oldalról indokolja az is, hogy 2007. január 1-jétől egy új áfa irányelv lépett hatályba, a 2006/112/EK irányelv, ami már átláthatóbban, egységesebben tartalmazza azokat a közösségi szabályokat a hozzáadott értékadózás területén, amelyeket Magyarországnak is alkalmaznia kell.
Az újrakodifikáció során fontos kiemelni azt az alapelvet, hogy az áfakulcs, tehát a forgalmi kulcsok nem változnának 2008. január 1-jétől, tehát ugyanúgy az általános kulcs 20 százalékos mértékű lenne, a kedvezményes kulcs pedig 5 százalékban kerülne meghatározásra. Ezen túl nem változna az egyes tevékenységek besorolása sem, azaz ami jelenleg a 20 százalékos adómérték alá tartozik, az a jövőben is oda tartozna, ami az 5 százalékos kulcs alá tartozik, az a jövőben is a kedvezményes adómérték alá tartozna, átjárást így a tevékenységek között a javaslat nem irányoz elő.
Az áfatörvény újrakodifikációja kapcsán azt is érdemes kiemelni, hogy most az említett irányelvhez igazodóan annak szerkezetét venné át ez az újrakodifikált törvényjavaslat, alapvetően a szabályozásban változások nem történnének. Azért két vonulatot kiemelnék. Egyrészt vannak olyan jogharmonizációs lépések, olyan intézkedések jelennek meg az újrakodifikáció során, amelyek kapcsán kötelezettséget Magyarország még nem teljesített, vagy nem teljes körűen, vagy valami joghézag állt fenn. Másrészt tartalmaz olyan intézkedéseket is a javaslat, amelyek az adócsalás, illetve a feketegazdaság visszaszorítása érdekében szükségesek.
Röviden rátérnék a lényeges változásokra. Szeretném jelezni, hogy több olyan módosítás van az újrakodifikált törvény javaslata kapcsán, ami az adózók számára előnyös, és versenyképességüket és adott esetben likviditási helyzetüket is javítja. Itt elsőként kiemelném az áfa-visszaigénylés rendszerének változását, ami egységesebbé, egyszerűbbé válna, a visszaigénylés lehetősége az adózók számára könnyebb lesz 2008. január 1-jétől. Jelenleg elég szigorú és bonyolult korlátok vannak az áfa-visszaigénylés területén, meghatározott árbevétel szükséges a visszaigényléshez, illetve adott esetben aki tárgyieszköz-beszerzésre alapít visszaigénylési jogot, ott egy meghatározott küszöbértéket kell elérni. Ahhoz, hogy a visszaigénylés realizálódjon, 2008. január 1-jétől a javaslat a negatív elszámolandó adó nagyságához kötné a visszaigénylést, bevallásgyakoriságonként differenciáltan adná meg, hogy havi, negyedéves, illetve éves bevalló adóalanyoknak milyen negatív áfaösszeget kell realizálniuk az adott adómegállapítási időszak végén, ami megteremti a visszaigénylés lehetőségét. Ez mindenképpen egy könnyebb és egyszerűbb szabály, könnyebben kezelhető és az adózók számára is átláthatóbb. Ezen túl azért jelezném, hogy a megfizetettségi feltételek viszont továbbra is fennmaradnak, azaz a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa a továbbiakban sem igényelhető vissza.
Kedvező változás ugyanakkor az olyan adóalanyi kör számára, akik zömében külföldön teljesített szolgáltatásokat nyújtanak; gondolok itt tanácsadási, mérnöki, pénzügyi, satöbbi szolgáltatásokra. Jelenleg ezen adóalanyoknak korlátozottak a visszaigénylési lehetőségei, mert az árbevételüket nem vehetik figyelembe a visszaigénylési összeghatárnál. Tekintettel arra, hogy ez az összeghatár megszűnik, így ezek az adóalanyok is könnyebben tudnak visszaigényelni áfát, ami a likviditási helyzetüket és a versenyképességüket is javítja.
A visszaigénylés kapcsán egyetlen dolgot jeleznék még. Az összességében kedvezőbb visszaigénylési szabályok tekintetében, amelyek 2008. január 1-jétől lépnének életbe, egy átmeneti rendelkezéssel biztosítottá válik az a lehetőség, hogy akik 2007 utolsó adómegállapítási időszakára vonatkozóan visszaigénylési kérelemmel élnek és ezt 2008-ban benyújtják, azok esetében az új szabályoknak megfelelően kell a kérelmeket elbírálni, tehát a kedvező szabályok szerint igényelhetik vissza már a 2007 utolsó időszakára vonatkozó negatív áfájukat is.
A következő témakör az alanyi adómentesség lenne. Mint mondtam, az újrakodifikált áfatörvény-javaslat alapjában véve az áfaszabályozást nem változtatja meg, csak pontosítja, így az alanyi adómentesség kapcsán sincsenek alapvető változások. Ami viszont mindenképpen kedvező, hogy a jelenlegi 4 millió forintos alanyi adómentes összeghatár 5 millió forintra nő, így azok az adóalanyok, akik ennél kevesebb árbevételt realizálnak, már 5 millió forintig választhatják ezt a jogintézményt, aminek a lényege az, hogy adófizetésre nem kötelezettek, igaz, adólevonási joggal sem élhetnek.
Az ingatlanszektor kapcsán érdemes megjegyezni azt, hogy az uniós irányelvvel összhangban egységesedik az ingatlanügyletekre vonatkozó áfaszabályozás. Jelenleg ugyanis elég bonyolultak olyan tekintetben az egyes rendelkezések, hogy a lakóingatlanokra, függően attól, hogy újak vagy régiek, más szabályok vonatkoznak, mint az egyéb ingatlanokra. Ez jövőre megszűnik olyan értelemben, hogy egységes szabályok vonatkoznak majd az ingatlanügyletekre abban a tekintetben is, hogy általános rendező elv az, hogy mind az ingatlanértékesítések, mind a bérbeadások főszabály szerint adómentes ügyleteknek minősülnek, olyan adómentes ügyleteknek, ahol az értékesítés, bérbeadás után áfát nem kell fizetni, de a kapcsolódó beszerzések input áfája sem vonható le. Ugyanakkor a javaslat engedélyezi azt a választási lehetőséget az adózóknak, hogy amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, akkor adófizetési kötelezettséget válasszanak az ingatlanügyleteikre; ez esetben adófizetésre lesznek kötelezettek, de megteremti a javaslat annak lehetőségét is, hogy viszont a kapcsolódó input áfákat, a beszerzéseket terhelő áfákat pedig levonásba helyezhetik.
Itt érdemes megjegyezni azt, hogy a főszabály az adómentesség, ugyanakkor az irányelv előírásainak megfelelően vannak olyan ügyletek mind az értékesítés, mind a bérbeadás kapcsán, ahol kötelezően az adókötelezettség érvényesül. Az értékesítések tekintetében ez az építési teleknél és az új ingatlanoknál jelenik meg a javaslat szerint. Az új ingatlant definiálja is a törvény: rendeltetésszerű használatba-vételi engedéllyel nem rendelkező vagy rendeltetésszerű használatba-vételi engedéllyel rendelkező olyan ingatlanok, ahol a használatba-vételi engedély és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezen új ingatlanok értékesítése mindenképpen adófizetési kötelezettséget keletkeztet, természetesen levonási joggal együtt jár.
A bérbeadás tekintetében pedig vannak speciális, az irányelv alapján előírt bérbeadások, parkolásra szolgáló ingatlanok bérbeadása, széfügyletek, ahol az adókötelezettség érvényesül.
A választás kapcsán még azt elmondanám, hogy az adózóknak megvan a választási lehetőségük, hogy az adókötelezettséget válasszák az ingatlanügyletek tekintetében. Ez a választási lehetőség úgy érvényesül, hogy választhatják akár csak az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget, akár csak a bérbeadásra, de választhatják mindkettőre is, amennyiben viszont a választással élnek, akkor az adott ügylettípuson belül már ezen adózási módtól nem térhetnek el, tehát minden értékesítésre az adókötelezettség vonatkozik.
A mezőgazdasági szektort érintően a javaslat továbbra is fenntartja az uniós előírásoknak megfelelően a kompenzációs felár rendszerét. Továbbra is érvényesül az az alapelv, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adózók e minőségükben áfát nem fizetnek, ugyanakkor levonási joggal sem élhetnek, de a le nem vont input áfájuk ellentételezéseként kompenzációs felárra jogosultak a belföldi adóalany felvásárlójuktól. A javaslat azt is tartalmazza, hogy ilyen esetekben, tehát amikor belföldi felvásárló felé értékesítenek, akkor számla- és bizonylatadási kötelezettség a mezőgazdasági tevékenységet folytatókat nem terheli. A felvásárlásról a vevő, a felvásárló az, aki felvásárlási okiratot köteles kibocsátani, ami tartalmazza a kompenzációs felár alapját, mértékét és természetesen a kifizetendő kompenzációs felár összegét is.
Azt ugyanakkor pontosítja a javaslat a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy az olyan esetekben viszont, amikor az értékesítés nem felvásárló részére történik, tehát nem olyan adóalany részére, akitől a mezőgazdasági termelő kompenzációs felár megtérítésére tarthat igényt, akkor az elvileg egy normál adóköteles ügyletnek tekintendő, például ha a termelő egy magánszemély felé értékesít. Ugyanakkor fontos - és ezt külön kiemeli a javaslat -, hogy bár ez egy normál ügylet lenne az áfában, de náluk is megvan a lehetőség, hogy az alanyi adómentesség jogintézményét válasszák, ami éves szinten 5 milliós árbevétel alatt, mivel ez jövőre emelkedik 1 millió forinttal, ne fizessenek adót. Tehát ez úgy működne továbbra is, hogy a felvásárló felé bármilyen értékesítés adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, emellett amit magánszemélyek felé értékesítenek, ott meg 5 millió forintig, az alanyi adómentesség összeghatáráig szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Az új javaslat kapcsán az adómentességek kérdéskörére is röviden kitérnék. A közösségi irányelv, amitől a magyar szabályozás nem térhet el, felsorolja azokat az eseteket, tevékenységeket, amikor adómentesség alkalmazható az áfaszabályozásban, ettől eltérni nem lehet. Jelenleg Magyarországon az áfatörvényen kívül több törvény is előír az áfa kapcsán mentességeket. Ezek a jövőben nem tarthatóak fönn, tekintettel arra, hogy ütköznek a közösségi joggal. Így a törvényjavaslat javaslatot tesz arra, hogy ezen törvényi rendelkezések 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerüljenek, illetve azok az adómentességek, amelyeket a közösségi irányelv enged, pedig egy törvényben, az újrakodifikált áfatörvényben jelenjenek meg.
A mentességek kapcsán még a tárgyi adómentes tevékenységi körre ki kell térni amiatt, mert ennek a teljes körű harmonizációja eddig még nem történt meg, most ez a javaslat tartalmazza. Ennek lényege az, hogy alapvetően tárgyi mentes tevékenység kétfajta tevékenységi kör lehet: az egyik a közcélú jellegű tevékenységek, ide értve a humán-egészségügyi ellátást, oktatást, fogorvosi ellátást, bölcsődét és a többit, a másik a speciális jellegű tevékenységek, az ingatlanügyletek és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások, amelyek az irányelv szerint adómentesek lehetnek. Ezeket most a közösségi jogi fogalmaknak megfelelően sorolja föl az újrakodifikált áfatörvény javaslata, amelyben új elem az, hogy a szolgáltatási jegyzékszámokra nem történik már hivatkozás, tekintettel arra, hogy ezt a közösségi rendelkezések nem engedélyezik, ugyanis ezek a fogalmak, amik az irányelvben megjelennek, közösségi jogi fogalmak és nem függenek a szolgáltatásazonosító rendszer fogalmaitól, tehát attól eltérően kell ezeket kezelni.
A közérdekű jellegű tevékenységek kapcsán egyetlenegy megjegyzésem lenne: az irányelv nemcsak a tevékenységeket jelöli meg e körben, hogy adómentesek lehetnek, hanem bizonyos személyi, szervezeti feltételeket is köt. Jellemzően akkor minősülnek az ilyen közcélú jellegű tevékenységek adómentesnek, ha azt állami szervek, személyek nyújtják, illetve adott esetben ha termékértékesítésről van szó, akkor terméket értékesítenek, vagy pedig nem nyereségszerzésre törekvő nonprofit szervezetek. Ez a törvényjavaslatban is megjelenik, tehát ilyen személyi feltételeket az áfatörvény újrakodifikált javaslata is tartalmaz.
A változás tekintetében még kiemelném azt, hogy a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó szabályokban történik egy változás. A jelenlegi szabályok szerint olyan esetekben, amikor az adózók a tárgyi eszköz beszerzésekor nem tudnak levonható input áfát realizálni, mert vagy olyan tevékenységhez használják föl az eszközt, ami adólevonásra nem jogosít, vagy ha mondjuk személygépkocsiról van szó, akkor pedig külön levonási tilalom van a beszerzésre és emiatt nem vonható le az input áfa, ugyanakkor egy meghatározott időn belül ezt mégis értékesítik, akkor a jelenlegi törvény alapján az értékesítés adóköteles, és a korábban le nem vonható áfát kell korrigálni úgy, hogy egy része időarányosan utólag levonhatóvá válik. Most a közösségi előírásoknak megfelelően annyiban egyszerűsödik a helyzet, hogy abban a körben, amelyben levonható input áfa nem realizálható, az ilyen termék értékesítése közvetlenül adómentes lesz, áfát az értékesítéskor nem kell megfizetni.
Amiket itt elmondtam, ezek lennének azok a változások vagy módosítások, amelyeket jogharmonizációs kötelezettségünk indokol. Emellett vannak olyan intézkedések is, amik az adócsalás visszaszorítása érdekében kerülnének bevezetésre. Ilyen a fordított adózás kiterjesztése, amelynek lényege, hogy belföldi ügyletekben nem a szolgáltatás nyújtójára vagy a termék értékesítőjére telepítené az adófizetési kötelezettséget a törvény, hanem a vevőre. Ez az Unióban is alkalmazott technika az adócsalás visszaszorítása érdekében. Magyarország is alkalmazza ezt, de csak szűk körben, 2006. január 1-jétől a hulladékkereskedelem területén, ahol kedvező tapasztalatok vannak. Most az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően ezt a jogintézményt kiterjeszti az adóköteles ingatlanügyletekre, az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve az olyan esetekre, amikor az adózó vagy felszámolás alatt áll, vagy a fizetésképtelenséget megállapító eljárás hatálya alatt áll, és egyébként nem lehetne tőle az adót behajtani, hiszen épp fizetésképtelen. Ilyen esetekben, az ő értékesítéseik esetében is a vevőjük vagy adott esetben a hitelezőjük lesz áfafizetésre kötelezett.
Ugyancsak az adócsalás visszaszorítását célzó intézkedés az, hogy a láncértékesítések kapcsán, ahol jelenleg visszaélések vannak az áfa tekintetében amiatt, mert a lánc során egymás utáni több értékesítés kapcsán fiktív adóalanyokat is bekapcsolnak a láncokba és az adóhivatalnak nem történik adófizetés, és nem tudja az adót behajtani, fiktív adóalanyról lévén szó, ott most egy olyan egyetemes kötelezettség kerül előírásra az áfafizetésre vonatkozóan, hogy amennyiben láncértékesítés esetén az adóhivatal az adófizetésre kötelezettől nem tudja behajtani az adót, mert az nem tett eleget e kötelezettségének, akkor a lánc bármely más tagján követelheti ezen adó megfizetését.
Egyetlenegy dologra térnék még ki, ami szintén kedvező az adózók szempontjából: a számlázásra vonatkozó előírások két tekintetben is könnyebbé válnak. Az egyik az, hogy amennyiben egy adómegállapítási időszakban egy adózó egy másik adózónak több ügyletet is teljesít, akkor nem kell minden ügyletről külön-külön számlát kibocsátani, hanem egy adómegállapítási időszakban egy gyűjtőszámla kiállítására is lehetőség nyílik 2008. január 1-jétől a javaslat szerint. A másik pedig az, hogy a helyesbítő számlára vonatkozó előírások is egyszerűsödnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottsági tagoknak adok szót. Godó Lajos jelentkezett.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előrehaladott idő miatt nagyon röviden szeretném a T/3893. számú törvényjavaslatot általános vitára ajánlani. Ugyanis az elhangzott indokok mellett még el lehet azt is mondani, hogy a 15 éve elfogadott áfatörvényt nagyon sokszor módosította az Országgyűlés, és bizony voltak benne joghézagok. Nemcsak a közösségi szabályozás miatt, hanem emiatt is szükségesnek tartom az egységes, új áfatörvény megalkotását. Az előterjesztő képviselője, Varga úr egyébként részletesen elmondta, hogy mi indokolja a törvény újbóli kodifikálását.
Ami a mezőgazdasági ágazatra, a különleges jogállású mezőgazdasági termelőkre vonatkozik, a törvény pontosan meghatározza, hogy mit kell tenni akkor az őstermelőnek, amikor jogi alany felé értékesít, és mit kell tennie akkor, amikor magánszemélynek történik az értékesítés. Azt is említette az előterjesztő képviselője, hogy az adómentesség határa 1 millióról 5 millióra növekszik.
A magunk részéről általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot, és kérem, hogy akinek van módosító javaslata vagy megfogalmazódik a későbbiek folyamán, akkor javító szándékkal nyújtsa be hozzá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az ellenzéki oldalról nincs kérdező. Alelnök úr jelentkezik.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérdést szeretnék föltenni az áfa egyetemleges megfizetésével kapcsolatban. Számomra az egyetemlegesség és a bármely adóalanyon való behajthatóság valahogy nem stimmel. Nem tudom pontosan, hogy hogyan lehet kiválasztani a bármelyiket, az egyetemlegesség meg azt jelenti az én szememben, hogy a fellelhetők közösen vállalják a felelősséget, hogy beengednek valakit a láncba. Ha nem jól értem, akkor elnézést kérek, egy kis magyarázatot szeretnék kérni ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tulajdonképpen ezt szerettem volna mondani, hogy akkor ezek szerint az APEH választja ki azt az illetőt, akit bakinak talál, mert azt mondja, hogy bármelyik. Ez a bármelyik melyik, ha öten vannak ebben a láncban? Természetesen én sem értek egyet azzal, hogy láncba vigyék, és aztán a csőlakó lesz az egyik, aki nem tud áfát fizetné és behajthatatlan rajta. Hát igen, nem egyszerű.
A mezőgazdaságban azért fölhívnám a figyelmét a tisztelt bizottságnak arra az esetre, ami velem fordult elő, és a vámosoknál meg az ügyvédnél kellett utánajárnom. Aszfaltozták nálam az utat áfás számlával, és ki kellett nyomoznom, hogy tulajdonképpen létezik-e az a cég, mert ha nem, akkor nem tudom visszaigényelni az áfát. Amikor megkapok egy áfás számlát, ha nincs ott számítógép a közelben, vagy aki nem tud hozzáférni, tulajdonképpen gyönyörű bélyegzőt lehet gyártani bármiről. Amikor elkezdtem a címét nyomozni Budapesten, nem volt azon a címen. A végén a vámosok találták meg, hogy végül is csak létezik, tehát adjam be az áfa-visszaigénylést. Igaz, hogy nem azon a címen, igaz, hogy nem egészen azon a néven, de létezik. Szóval elég meredek ez ebből a szempontból, hogy tulajdonképpen nem jogosult ilyenkor az ember áfa-visszaigénylésre, ha elvégeztet egy munkát, holott igazolja papírokkal, hogy az egy létező cég, bélyegzővel, számlát ad, satöbbi, satöbbi.
Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átvéve az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az adótörvények vitájánál már javarészt érintettük azokat az áfatörvényhez kapcsolódó indokainkat, amelyek miatt nem fogjuk tudni támogatni a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Itt szóba került újra a kompenzációs felár. Azt mi értjük pontosan, hogy milyen eljárással, hogyan kell a kompenzációs felárat megigényelni, mert ez eddig is így volt, ebben semmi újdonság nincs. Azt is, hogy ha adóalanynak értékesít, akkor felvásárlási jegyet állít ki az adóalany, és hogy hogyan történik az értékesítés: nem adóalanynak, tehát az őstermelő mondjuk piacon értékesít. Ebben semmi újdonság nincs, hanem a beltartalommal van egy kis problémánk, most már több éve. Amióta a 12 százalékos kompenzációs felár megmaradt 12 százalékosnak, a Medgyessy-kormány fölemelte az élelmiszerek áfáját 12 százalékról 15 százalékra, ott következett be már egy komoly vesztesége ennek a körnek, majd pedig amikor a Gyurcsány-kormány felemelte 15 százalékról 20 százalékra, kialakult ez a 60 milliárd forintos, őstermelőket sújtó terhelés. Ugyanakkor az áfatörvény, amiről itt beszéltünk már, szintén nem él azzal a lehetőséggel, amit az Európai Unió 2006 márciusa óta lehetővé tesz, hogy az élőmunka-igényes szolgáltatásokat 5 százalékos áfakulcs alá lehetne sorolni. Egyetlenegy ilyet nem tettünk meg.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Fidesz például a lakásépítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat és azoknak a termékeknek az árát szeretné majd egyszer, ha lesz rá lehetősége, 5 százalékos áfakörbe sorolni. Nagyon komoly szociálpolitikai és lakásépítési kedvezményeket lehetne most a problémaként jelentkező lélekszámcsökkenés, a gyermekvállalási kedv csökkenésének az ellensúlyozására hozni, nagyon tágra ható problémákat lehetne kezelni például az áfatörvénnyel.
Ami a szakmai területünkön vitatémát adott, hogy Gráf József miniszter úr most már sajnos többször megfutamodott a saját javaslatától, hogy esetlegesen újraértékelné a sertéstartók szakmai szervezetének azt a javaslatát, miszerint a tőkehúsok áfáját az 5 százalékos körbe kellene sorolni. Hát ettől elmenekült. Lehetett volna jó néhány alkalmat találni arra most itt, a törvénykezés keretén belül, hogy tényleg megmutassa, hogy hogyan szeretne az élelmiszerár-emelkedések ellen ható intézkedést is hozni.
Nem támogatja az ellenzéki oldal általános vitára ezt a törvénytervezetet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Karsai képviselő úrnak adok szót, és visszaadom az ülés vezetését Font elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Nem csak a jegyzőkönyv kedvéért, de tényleg, képviselőtársaim én emlékszem, amikor megmozdítottuk az élelmiszer áfáját - itt kell elmondanom, és nem név szerint, nehogy megint bíróságra járjak -, azt az áruházláncok percek alatt nyelték le. Nem hazudok, egy hét alatt lenyelték. Emlékezzünk a következőkre. Amikor volt valamikor régen egy 20 százalékos géptámogatás, akkor egyik napról a másikra - papír van a kezemben - fölemelték 15-20 százalékkal a gépek árát. Amikor a 40 százalékos pályázati lehetőség volt, akkor megint ráemeltek 20 százalékot a gépekre, már 40 milliónál tart egy traktor ára. Végig lehet vezetni az egész történetet, mi bármilyen lépést tettünk, arra mindig megvolt a nálunk nagyobbak válaszlépése, mert mi az ostor végén vagyunk. Az egyik áruházlánc kereskedelmi igazgatójától hallottam, hogy ha az élelmiszeráfát leviszitek 5 százalékra, akkor egy fillérrel nem lesz olcsóbb az élelmiszer. Ez az élelmiszerlobbi. Én nem bánom, ki mondta, személyesen el is mondtam az illetőnek, hogy sajnálom, de az áruházláncok mellett beszélt, nem a sertéstartók mellett, amikor ezt javasolta, én nem értek vele egyet.
Azt az egy javaslatomat most is fenntartom - és sajnos igazolt az élet -, amit a két hónappal ezelőtti bizottsági ülésen tettem, hogy 40 milliárdért nyerhettünk volna 300 milliárdot, ha a takarmányokat fix áron 2 milliárdért felvásároljuk magyar intervenciós készletnek. Akkor azt mondhattuk volna, hogy istenem, ilyen lett, romlott, ez volt a helyzet, az állami cég bukott rajta 40 milliárdot, de nyert a költségvetés 400 milliárdot.
Tehát rendkívül fontos, hogy megfontoltak legyünk, tudjuk, hogy mi a helyzet az áfában. Szerintem talán visszakozni nem akart a miniszter úr - nem azért mondom, hogy megvédjem -, hogy utána 20 százalékos áremelés mellett mondta. Hát az idén 15 százalék áremelés várható, de ez a takarmányban is megmutatkozik, és egy halom mellékhatást idéz elő, mert az a legkevesebb, amit itt veszünk, de komoly problémát okoz a tenyészállatok területén. Az áfával kapcsolatban csak ennyit akartam pontosítani, hogy ha az ember szakmailag nézi, sajnos egy ilyen háttere van. Ezzel mi még soha nem jártunk jól parasztok, gazdálkodók, ha ezt akárhova mozgatták: ha lefelé vitték, akkor is mi fizettünk rá, ha fölfelé, akkor is, ebből nekünk nincs nyereségünk.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Amit Karsai József elmondott, ahhoz kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy sajnos ugyanez fog történni az Új Magyarország vidékfejlesztési program pénzeivel is. Teljesen egyetértek azzal, hogy ha te egy gépet támogatsz vagy beruházástámogatásra adsz a parasztnak pénzt, akkor megemelik azt, amit neki meg kell vennie. Ezért szomorú... (Herbály Imre: Gyerekek, ez a kapitalizmus alaptörvénye!) De nem ilyen módon kell akkor odaadni ezt a pénzt. Tehát ebben én egyetértek Karsai Józseffel, csak a szomorú az, hogy pontosan az 1400 milliárdból a legnagyobb tétel ide került, erre a sorra, amikor van 45 jogcím, ami mentén sokkal jobban a paraszthoz, a vidékhez juttatható lenne a pénz. A probléma teljesen ugyanaz, analóg lesz azzal, amit te elmondtál. Ezért tiltakozik olyan vehemensen az ember, hogy ne tőkés csoportok vagy a beszerző eszközök piacra vivői vigyék el az agráriumnak szánt pénzt. Akkor nem oda kell tenni. Tehát ha ez így van, amit te mondtál, akkor nem oda kéne ezeket az európai pénzeket tenni, amit a végén majd ez a bizonyos beszállítói kör fog lefölözni; mert ez történik gyakorlatilag azzal, amit mondtál.
ELNÖK: Nagyon szépen kérném, hogy tényleg a napirendi ponthoz kapcsolódjunk. Találhatunk rá felületet, hogy ezt megvitassuk, de ez nem a mai napirendi pont témája, és a kormány előterjesztőjét sem tudjuk abba a helyzetbe hozni, hogy ezekre reagáljon, mert nem arra kapott felhatalmazást a kormány részéről, hogy nyilatkozzon.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy van-e olyan konkrét kérdés, amire szeretne reagálni a napirendi ponthoz kapcsolódóan. (Folyamatos zaj.) Kérném szépen most itt befejezni a napirendi ponthoz nem kapcsolódó vitát. Az ülés rövid berekesztése után szerintem ezt már magánszemélyként le tudjuk folytatni, de ha kell, akkor az egyik albizottság ülését kezdeményezem majd összehívni, hogy ezt kifejtsük. Most viszont a napirendi ponthoz kapcsolódóan a kormány előterjesztőjének adnék szót.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Csak egy rövid mondatot mondanék az egyetemleges felelősség kapcsán. Ez tudomásom szerint egy olyan jogi kategória, ami azt jelenti, hogy akik egyetemleges felelősséggel tartoznak, azok a teljes kötelezettségért tartoznak felelősséggel, nem pedig úgy, hogy megosztva, tehát ilyen értelemben bármelyik tagon, ha az egyetemleges felelősség elő van írva, az adófizetési kötelezettség teljesítése követelhető. (Herbály Imre: Ez a Ptk.?) Igen, a Ptk.
ELNÖK: Az eladóval kezdik.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Azt elfelejtettem mondani a felvezetőben, hogy ez az egyetemleges felelősség a láncértékesítések kapcsán csak a kapcsolt vállalkozások esetében áll fenn. Ez azért egy fontos szűkítés.
Az adókulcsokra meg csak annyiban reagálnék, hogy a törvényjavaslat is azt tartalmazza, hogy ez az újrakodifikáció olyan formában történik meg, hogy az adókulcsok rendszerét nem módosítja. Én most erre nem tudok érdemben többet reagálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslatot. Kérdezem, ki az, aki egyetért az általános vitára való alkalmasságával? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (12) Ki az, aki nem ért ezzel egyet? (10) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
(Jelzésre:) A bizottsági többségi véleményt Godó Lajos szeretné elmondani. A kisebbségi vélemény elmondására pedig Kékkői Zoltán képviselőtársamat javasoljuk. Kérem, fogadjuk el a két bizottsági előadót, a többségi és a kisebbségi véleményt mondókat. (Szavazás.) Elfogadtuk, köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom.
Az egyebek napirendi pontban nekem lenne egy bejelentésem. A Fiatal Gazdálkodók Európai Szövetségének szervezésében két héttel ezelőtt Magyarországon nyílt meg a szövetség közép-kelet-európai, tehát e régiót lefedő irodája. Ennek az irodának a további működéséről, jelentőségéről és esetleges, a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról majd szeretném, ha egy napirendi pont keretében tájékoztatást adna a Fiatal Gazdák Magyarországi Szervezete. Én erre tettem egy kezdeményezést az irodát létrehozók részéről - ebben benne van egyébként az FVM is mint támogató -, hiszen tájékoztatást kaptam az európai szövetség elnökétől, az olasz vezetőtől, és azt kértem, hogy a magyarországi további lehetőségekről az iroda megnyitása kapcsán kapjunk tájékoztatást. Egyeztetés alatt van, hogy a jövő heti vagy a rá következő heti bizottsági ülésnapon egy rövid tájékoztatást kapjunk erről.
További kérdés, észrevétel az egyebekben van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Szeretném jelezni, hogy a bizottság tagjai tudjanak róla, hogy október 4-én, csütörtökön 11 órakor Keszthelyre megyünk, az ottani Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának meghívására. Talán tudjuk képviselni a bizottságot tisztességes létszámmal, habár ez még mindig csak nagyjából a fele a bizottság teljes létszámának, vagy annyi sem. Nagyon kérem, hogy a bizonytalankodók is inkább az igen felé billenjenek, mert a napirendi pontokból láthatólag nagyon komolyan készülnek a vendégfogadók, vendéglátók és maga a minisztérium is, hiszen a napirend témája a mezőgazdaság és vidékfejlesztés szellemi bázisának kérdése, és mind az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, mind pedig az FVM államtitkára, Benedek Fülöp képviselteti magát, valamint az egyetem kari vezetése, illetve a polgármester úr, majd pedig a Helikon Kastélymúzeum vezetője vagy annak helyettese fogja a napirendhez kapcsolódóan a bizottságot vendégül látni. Ennek megfelelően kérem szépen, hogy minél nagyobb létszámban vegyünk részt a kihelyezett ülésen. Köszönöm szépen.
A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 17 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa