MB-31/2007.
(MB-48/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. október 18-án, csütörtökön, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés (J/4015. szám) - általános vita *
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat - döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról *
Dr. Máhr András szakállamtitkár (FVM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése *
Szavazás az országgyűlési határozati javaslat tervezetének elfogadásáról *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) - általános vita *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám) *
Bajánházy László (PM) szóbeli kiegészítése *
Tolnai Lászlóné (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok, reflexiók *
További kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium) *
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék) *
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
b) Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Herbály Imre (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Demendi Lászlónak (MSZP)
Dr. Máhr András szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Göncző Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
Nagy József (Állami Számvevőszék)
Dr. Siskáné Braniczky Éva (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 41 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő köztisztviselőket, gyorsírókat, köszöntöm a bizottság ülését figyelemmel kísérőket és az 1. napirendi ponthoz érkezett előadókat.
Az egyik napirendi ponthoz előadóként érkező szakállamtitkár úr jelezte, hogy kéri a napirendi pontok cseréjét. Ez azt jelenti, hogy a 2. napirendi pont után az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentést és az ahhoz tartozó határozati javaslat elfogadását előrébb vennénk. További kérés nincs a napirendi pontokhoz kapcsolódóan. Kérdezem, hogy a bizottság tagjainak van-e kérdése, észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor először azt kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy az eredetileg 5. sorszám alatt jelzett napirendi pont kerüljön a 2. napirendi pont mögé. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ezt megszavaztuk.
Kérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy az így módosított napirend szerint ülésezzen a bizottság a mai napon. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Jól látható többség.) Köszönöm szépen. Rátérünk a napirendi pontok megtárgyalására.
A 2. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A titkárság gyűjtése alapján nem látunk ilyen kapcsolódó módosító indítványt. Kérdezem, hogy a bizottság tárgykörébe nem tartozó módosító indítványok közül bármelyiket akarja-e valamelyik bizottsági tagunk napirendre venni és azt megtárgyalni. (Nincs jelzés.) Ha ilyen nincs, akkor a 2. napirendi pontot lezárom.
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés (J/4015. szám) - általános vita
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat - döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról
Rátérünk a következő napirendi pontra, ami az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés és az ehhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadása. Megadom a szót szakállamtitkár úrnak és kollegáinak.
Dr. Máhr András szakállamtitkár (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a megértésüket először is, hogy a napirendipont-változtatáshoz hozzájárultak.
Nagyon röviden szeretném csak összefoglalni a 2006. évi legfontosabb megállapításokat. Elöljáróban szeretném jelezni, hogy az Agrárgazdasági Tanács jelentésének, illetve az agrárgazdasági beszámolónak már kilencéves hagyománya van. Ennek rendszerén nem változtattunk, továbbra is megpróbáltuk magukat a tényeket rögzíteni, lehetőleg minősítés nélkül. Én nagyon bízom benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is sikerült ezt elérnünk.
Még egyet szeretnék mondani: a jelentés a június végéig lezárt adatokat tartalmazza, tehát néhány statisztikai adat időközben még pontosodhat. Ez az összképen semmit nem változtat, de ezt a kompromisszumot, mint ahogy minden évben, ebben az évben is meg kellett kötnünk.
Összességében azt kell megállapítanunk, hogy a 2006. évben az ágazat alapvetően egy sikeres évet zárt. A magyar mezőgazdaság kibocsátása 1600 milliárd forint volt, ami 6 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen nőtt az agrárgazdálkodók jövedelmezősége. A társas vállalkozóknál az APEH gyorsjelentése szerint ez - ami egy picit szokott a végleges jelentésben módosulni, de tényleg elenyésző számú korrekció szokott benne lenni - 71,2 milliárd forintot mutat, ami a 2005. évi 47,2 milliárdhoz képest 50 százalékos javulást takar. Ha pedig a csatlakozás előtti időszakot nézzük, amikor jellemzően negatív volt a mérlegeredmény, ahhoz képest ez érzékelhető eredménynek számít.
Hasonló nagyságrendű eredményt mutat a tesztüzemi rendszer alapján a mérleg készítésére kötelezett agrártermelők jövedelmezősége, ami 70 milliárd forint nagyságrendű. Itt nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy ez úgy került kiszámításra, hogy egy vélelmezett minimálbért és annak költségeit levonva számoltuk meg a megmaradó jövedelmet. Tehát ez úgy került kialakításra, hogy azt mondtuk, hogy mintha minimálbért igénybe vett volna, és ezt a jövedelmen kívül kezeljük, így határoztuk meg a jövedelmet. Nyilvánvalóan ezek vélelmek, amik számítási alapok.
Az agrárgazdaságnak a nemzetgazdasági GDP-ből való részesedése az előző évhez képest nem változott, 3,7 százalék, mint ahogy továbbra sem változott az agrobiznisz részesedése sem a nemzetgazdasági GDP-termelésből, ami 12-13 százalékra becsülhető.
Az agrár-külkereskedelem sikeres évet zárt. Az a trend, ami 2004-2005-ben látszott, amikor is az exportdinamikát meghaladó importdinamika volt megfigyelhető, megfordult, 3,6 milliárd euró exportot és 2,7 milliárd euró importot bonyolítottunk le a 2006. évben, azaz az agrárszaldó újra növekedett, 995 millió euró a pontos végszám.
A 2006. évben egyértelműen zárult az agrárolló, a zárulás mértéke 4,6 százalék. Ez a több mint 10 százalékos fölvásárlásiár-növekedés és az 5 százaléknál valamivel magasabb importár-emelkedés szaldójaként következett be. Itt szeretném azonban rögtön megjegyezni azt, hogy az árnövekedés döntő része a növénytermesztési szektorban következett be. Az állat- és állati termék-árnövekedés ugyan bekövetkezett, de érdemben kisebb mértékben; a jelentésben olvasható, hogy 4 százaléknál egy kicsit nagyobb mértékű állat-, állati termék-árnövekedés valósult meg.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
A megállapításunk szerint - de ezt megerősítette az Agrárgazdasági Tanács jelentése is - az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 2007. évi törvényben előírt támogatás-reálértéktartás bekövetkezett, sőt egy kicsivel magasabb lett az agrártermelőkhöz juttatott összes támogatási mérték az előzetes tervekhez képest; a költségvetési törvény 406 milliárd forinttal számolt, ezzel szemben a tényszám 429 milliárd forint.
Fontos hangsúlyozni, hogy az újonnan csatlakozott országok közül egyedül nekünk sikerült a direct paymenteket - tehát a direkt kifizetéseket - 100 százalékban lehívnunk. Ebben egyedüliek vagyunk a tíz országból. Romániát és Bulgáriát itt még nem tudom mondani, mert ebben a periódusban még nem voltak szereplői ennek a rendszernek.
Pozitívumként értékelhető, hogy a korábbi évek stagnálását, illetve csökkenését követően a 2006. évben a kemikália- és növényvédőszer-felhasználás érzékelhetően növekedett. Tudom, persze a környezetvédők azt mondják, hogy micsoda disznóság, de pontosan tudjuk, hogy az agrárgazdaság hatékonyságához és biztonságos termeléséhez ezek a szerek elengedhetetlenek. Ezen kívül kell keresni a környezetvédelmi ügyeket.
A foglalkoztatás vonatkozásában azt kell mondanom, hogy a bruttó átlagkeresetek 8,9 százalékkal nőttek. Ez minimális mértékben meghaladja a nemzetgazdasági átlagos növekedést, ami 8,1 százalék, de itt és most el kell ismernünk azt, hogy a keresetek vonatkozásában a jövedelemolló tulajdonképpen minimálisan zárult, azonban továbbra is van egy érzékelhető különbség az agrárbérekben és keresetekben a nemzetgazdasági bérekhez és keresetekhez viszonyítottan.
Megállt az élelmiszer-, ital- és dohányágazat bruttó termelési értékének a csökkenése. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján ugyan kismértékben, de a bruttó termelési érték növekedésnek indult, ennek az értéke 86 milliárd forint.
A mezőgazdaságban ugyanakkor a beruházás kisebb mértékben csökkent az előző évekhez képest. Itt én azt gondolom, hogy ez az egyik oldalról tény, és nem pozitív tény, a másik oldalról világosan kell látni azt, hogy ennek alapvetően egyetlenegy valódi oka volt, az, hogy az MVT AVOP gyakorlatilag kifutott, az ENVA pedig most indul, és nyilvánvaló, hogy az agrárvállalkozások kivárták és kivárják - teljes joggal, logikusan - a támogatási lehetőséget. Ezt azért merem ma már ilyen bátran mondani, mert látszik, hogy abban a pillanatban, hogy az ENVÁ-ban meg tudjuk nyitni a támogatási jogcímeket, nagyon jelentős támogatási igény érkezik be, mondjuk géptámogatás esetén már tudom a végszámot: 43 milliárd forint támogatási igény jelentkezett, ami, hogyha visszaszorozzuk durván néggyel, akkor csak gépberuházásban 100 milliárd forint fölötti összeget jelent.
Az élelmiszeripar vonatkozásában az adózás előtti eredmény 46 milliárd forint, ami az előző évinél kismértékben, 6,6 milliárd forinttal magasabb.
Összességében ezeket szerettem volna elmondani. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése mindenki előtt ott van. Azt szeretném egyértelműen közölni, hogy az itt felsorolt 11 pontos ajánlással az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért.
Elnök úr, köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a bizottsági tagokat illeti a szó. (Jelentkezések.) Godó Lajos képviselő úrnak adok szót.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A J/4015. számú jelentés a kormány, illetve az FVM idejében elkészítette, október 15-éig benyújtotta a parlamentnek a '97. évi CXIV. törvény, illetve az azt módosító 2005. évi XXVIII. törvény alapján elkészített, az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentést.
Mint ahogy az államtitkár úr is megfogalmazta, ez a 2006-os egy sikeres év, hiszen olyan eredmények születtek az előző évhez viszonyítva, amelyek miatt azt kell hogy mondjuk, hogy egy sikeres évet zárt az agrárium. Ez volt az az év, amikor először, első évként tudta összehasonlítani 2005-tel, az uniós csatlakozásunk óta az első teljes évvel. Az agrárgazdasági jelentés, a kilencedik alkalommal benyújtott jelentés is az előző évhez viszonyítja az eredményeket.
A támogatások kifizetése, illetve a piacszabályozási beavatkozások rendben zajlottak le. A magyar agrárgazdaság fontos nemzetgazdasági és társadalmi szerepet tölt be. Az államtitkár úr is említette, hogy a GDP-n belül az alapanyag-termelés 3,7 százalékot ért el, az élelmiszeripar 3-4 százalék közöttire becsülhető, az agrobiznisz 6-7 százalék, tehát 12-13 százalékot jelent ez a nemzetgazdaságon belül.
A társadalmi szerepe a gazdasági jelentőségénél jóval nagyobb. Fontos az ország egészséges élelmiszerrel történő ellátása.
Ebben az évben új kihívások jelentek meg - ez a beszámolóból is jól kihámozható - az energetikai ipar, a biodízel, a bioetanol, a biomassza kérdéskörére történő felkészülés kapcsán, ami a mezőgazdaságnak a stabilitását hozhatja a jövőben.
A mezőgazdasági termékek 2006. évi folyó áron számított bruttó kibocsátása 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az agrárolló mutatója 104,6 százalék volt 2006-ban. A foglalkoztatási mutató szerint a mezőgazdaság 190 ezer főt foglalkoztatott, ami az összes foglalkoztatottnak a 4,9 százalékát tette ki. A keresetek az agráriumban javultak, de mégis inkább elmaradtak a társadalom egészéhez képest.
Csökkent a hasznosítatlanul hagyott földek aránya, viszont emelkedett a termelésből való végleges földkivonás területnagysága. Gondolom, hogy az új földtörvény és a földhasznosításról szóló törvény változásai miatt ez a tendencia meg fog állni.
2006 végéig 429,6 milliárd forint támogatás került kifizetésre, 20 milliárddal több mint 2005-ben.
A beruházások 14 százalékkal estek vissza, az államtitkár úr részletesen elmondta ennek okait. Az élelmiszeripar termelése 1 százalékkal haladta meg az előző évit.
Figyelmeztető jel ugyanakkor az, hogy több nagy élelmiszeripari cég hagyott fel a mezőgazdaságitermék-előállítással. 2006-ban a kivitelünk 9,8 százalékkal, a behozatal 10,3 százalékkal nőtt, az egyenleg 996 millió euró.
Az Agrárgazdasági Tanács által megfogalmazott intézkedésekre tett javaslatok, úgy gondolom, valamennyiünk számára, nem csak az FVM számára elfogadhatóak. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban a lehetőségeket maximálisan ki kell használni, ami a fejlesztésekre irányul, jobban kell támogatni a különböző típusú termelői szerveződések létrejöttét, összehangolt lobbitevékenységet kell folytatni Brüsszelben. A tanács üdvözli ugyanakkor az állat- és élelmiszerbiztonság területén 2006-ban tett intézkedéseket. Erősíteni kell a társadalmunkban azt a törekvést, hogy a hazai előállítású élelmiszerek fogyasztására koncentráljanak.
Úgy gondolom, hogy mindezek alapján ezt a jelentést általános vitára alkalmasnak lehet minősíteni, annak is tartjuk, és tisztelettel kérem a bizottságot, hogy a jelentést szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czerván György képviselő úrnak adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelettel üdvözlök mindenkit! Az agrártörvényt, illetve egy módosítását néhány héttel ezelőtt tárgyaltuk. Én akkor is elmondtam, és most is szeretném megerősíteni, hogy mi alapvetően jó törvénynek tartjuk ezt a '97. évi, az agrárfejlesztésről szóló törvényt, amelynek az elfogadását - akik akkor képviselők voltak, azok tudják - egy többpárti konszenzus előzte meg. Azon kívül, hogy tartalmilag egyetértünk az ott megfogalmazottakkal - az egy más dolog, hogy a különböző kormányok ebből mit tartottak be, illetve mit tudtak betartani; többek között erről szól majd a törvény vitája -, ez arra is alkalmat ad, hogy gyakorlatilag egy agrárvitanapot tudunk a parlamentben rendezni, amikor időkeret nélkül, ne adj isten, tévéidőben ki tudjuk fejteni a különböző álláspontokat, jelenleg a 2006-os folyamatok kapcsán, de tudja mindenki, aki már részt vett ilyen vitában, hogy ebben aztán minden benne van. Ami egyébként nagyon helyes, tehát én nagyon fontos dolognak tartom, hogy ez alkalmat ad arra, hogy ezeket a dolgokat meg tudjuk beszélni.
Elöljáróban annyit szeretnék még mondani, hogy a 2006. év egy viszonylag, vagy lehet úgy fogalmazni, kimondottan jó év volt gazdálkodási szempontból. Tehát ami pozitívumok vannak ebben a jelentésben, ezek mellett ne felejtsük el, hogy nagyon kedvező természeti, időjárási körülmények voltak. Illetve már most mondom, hogy egy év múlva, amikor tárgyaljuk majd a 2007-est, ott viszont ami negatív tendencia lesz, az bizony nagyon szorosan összefügg azzal, hogy a 2007. év meg egy kimondottan rossz természeti viszonyok között letelt év. Tehát ezt azért hozzá kell tenni, hogy ami pozitívumok itt vannak, az nem mind a kormányzat tudatos tevékenységének volt köszönhető, hanem az időjárás is nagyon belejátszott.
Néhány megállapítást szeretnék kiemelni. A jelentés azt mondja, hogy a pénzügyi és jövedelmi folyamatok problémákkal voltak terheltek. Ez valóban így van. Elég, ha a sokat emlegetett top-upra gondolunk, hogy ez a bizonyos 25 milliárd forint nem került kifizetésre, és ez gondot okozott.
Kiemeli a jelentés az ágazat társadalmi szerepét is. Ezt hajlamosak vagyunk nagyon sokszor elfelejteni, és mindig csak a versenyképességről beszélünk, ami egyébként nagyon fontos, de azért a társadalom szerepét se felejtsük el, amikor a környezet védelméről vagy a kultúrállapotban való tartásról beszélünk.
A következő, amit szeretnék kiemelni, amit a miniszter úr nagyon gyakran szokott hangsúlyozni, és ebben nem igazán történt pozitív változás a kedvező év ellenére, ez pedig az állattenyésztés és a növénytermesztés megromlott arányának a javítása. Sajnos ebben nemigen történt lényeges előrelépés. Ami nagyon szomorú, hogy az agrárjövedelem továbbra is csak töredéke az egyéb ágazatok jövedelmének. Itt a jelentés azt mondja, hogy 2006-ban csak a 65 százalékát érte el. Ez folyamatosan romlik; 2004-ben még csak egyharmados volt a lemaradás. Az agrártörvény kifejezetten külön címszó alatt előírja, hogy arányos tőke- és munkajövedelmet kell biztosítani. Ennek ellenére sajnos én a 2008-as költségvetésben sem látom - hogy egy kicsit előre szaladjak -, hogy itt lényeges és pozitív változások következnének be.
Amit szintén ki szeretnék még emelni, és az államtitkár úr is említette, az, hogy az adózás előtti eredmény 2006-ban 71 milliárd forint volt. Ha jól értettem, akkor ez a társas vállalkozásokra, a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozik. De megállapítja a jelentés, hogy hasonló jövedelemviszonyok voltak a nem kettős könyvvitelt vezető gazdálkodóknál is. Ez rendben van, ez nagyon szép szám, és jó lenne, ha javulna, de azért hozzátenném, hogy van ott az adózás előtti eredmény fölött néhány sorral egy olyan is, hogy a vissza nem térítendő támogatás mértéke pedig 129 milliárd forint volt. Tehát a támogatás mértéke 129 milliárd volt, az adózás előtti eredmény 71 milliárd volt. Ez azért elgondolkodtató és mutatja azt, hogy az ágazat mennyire kiszolgáltatott helyzetben van a támogatások tekintetében. Ezért is különösen fájdalmas a top-up 25 milliárdos elmaradása.
A beruházásokkal kapcsolatosan amit államtitkár úr mondott, azzal maximálisan egyetértek, hogy itt a különböző évek közötti ingadozás mivel magyarázható. Annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy ez a negyven-egynéhány milliárdos támogatási igény most már jó lenne - a határozatok most jönnek ki, ahogy beszéltünk róla -, ha mihamarabb, mindenképpen még ebben az évben eljutna a termelőkhöz, hiszen ebben az ő pénzük benne áll tulajdonképpen, mivel ők finanszírozták meg ezeket a támogatásokat.
Még egy dolgot szeretnék kiemelni. Az ajánlás 5. pontjában az áll, hogy kiszámítható agrárpolitikára, gyors és megalapozott irányítási döntésekre van szükség. Ezzel természetesen egyetértünk. Éppen legutóbb tárgyaltuk az SPS-rendszerre történő átállás helyzetét, hogy hogy is áll a dolog, és ebben igen nagy a tájékozatlanság még miközöttünk is. Akkor mi lehet kint az érintetteknél? Tehát szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy itt bizony elég sok még a tennivaló.
Végezetül a 11. pontot szeretném kiemelni, amit nagyon fontosnak tartok, és ebben úgy gondolom, pártállástól függetlenül mindannyian egyetérthetünk, hogy társadalmi érdek a magyar lakosság, a magyar fogyasztók tájékoztatása az agrárgazdaság szerepéről és sokszínűségéről. Úgy gondolom, ez a vitanap majd alkalmat ad arra, hogy kihangsúlyozzuk, hogy bizonyos szempontból valamennyien egy csónakban ülünk, hiszen valamennyien élelmiszerfogyasztók vagyunk, és amikor agrártámogatásokról beszélünk, akkor tulajdonképpen minden élelmiszerfogyasztó érdekeit is képviseljük.
Összességében a beszámolót korrektnek tartjuk, de az itt megjelent és megfogalmazott negatív tendenciák miatt nem tudjuk támogatni az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, további hozzászólás van-e. Kékkői Zoltán úrnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF: Köszönöm, elnök úr. Én a szavazásnál nemmel fogok szavazni, és mindjárt ki is fejtem, hogy miért. Annak idején amikor a 2005-ös törvényt tárgyaltuk, amelyik módosította ezt az agrárjelentésről szóló törvényt, akkor is elmondtam, hogy a 2006. év, tehát a megelőző év tárgyalását a zárszámadási törvény tárgyalásával kellene összevonni, és nem a következő évi költségvetéssel. Épp ma, a napirend 1. pontjában szavaztunk volna azokról a módosító javaslatokról, amelyek a zárszámadást és a 2006. évet érintik. Ha előtte megkaptuk volna ezeket az anyagokat, akkor lehet, hogy tudtunk volna a zárszámadási törvényhez beadni olyan módosító javaslatot, ami a mezőgazdaságot segítette volna. Tudom, hogy ez nem a minisztérium hibája, ezt mi országgyűlési képviselők fogadtuk el annak idején, önök ehhez tartják magukat, és annak megfelelően időben jelent meg valóban az agrárjelentés.
Egy-két gondolatot még el szeretnék mondani, elnök úr. Olvasható ebben a jelentésben a kárpótlás, a részarány földtulajdon-kiadás és az osztatlan földtulajdonok kiméréséről szóló rész. Ez a részarány-tulajdonú földeknél még mindig mintegy 120 ezer hektár kiadatlan földterületről beszél. Itt olvasható ugyanakkor az is, hogy ezeknek mintegy 50 százaléka már úgy néz ki, hogy a közeljövőben kiadható lesz, de úgy érzem, hogy ez nincs rendezve. Azt szeretném megkérdezni, hogy a Herbály Imre képviselőtársunk által benyújtott törvénymódosítás biztosítani fogja-e a megmaradt részarány-tulajdonú földek kiadását rövid időn belül.
Azt is olvashatjuk az anyagban az osztatlan közös tulajdonú földekkel kapcsolatban, hogy 2006-ban mintegy 345 ezer hektár osztatlan közös tulajdonú földet sikerült megszüntetni. A közel másfél millió hektárhoz képest úgy érzem, hogy ez még mindig kevés. Nem látok az anyagban javaslatot vagy elképzelést arra nézve, hogy a későbbiekben hogyan történik az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése. A költségvetésben erre - és ezt a következő napirendi pontban tárgyaljuk - már csak 200 millió forintot terveznek be. Amikor a 345 ezer hektár megszüntetéséhez felhasználtak 1,3 milliárd forintot, akkor a 200 millió forint mire lesz elég? Tehát nem tudom elfogadni ezt a részét sem.
Még egy dolog van, amit itt is el tudok mondani, mint ahogy a zárszámadási törvény tárgyalásánál is elmondtam. A 69. oldalon - ami nem lett kijavítva most sem - kiegészítő terület alapú támogatás, top-up címén 89 milliárd forint van beírva. Az ÁSZ-jelentésben úgy emlékszem, hogy csak 72 vagy 78 milliárd forint volt. Akkor egy olyan választ kaptam, hogy itt bele kell érteni az egyéb nemzeti támogatásokat is. Viszont aki ezt elolvassa, az úgy értelmezi, mintha kiegészítő terület alapú támogatásról lenne szó, és arra 89 milliárd forint lett kifizetve. Tehát ezt kérném kijavítani a későbbiekben, mert ez így nem igaz.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányoldalra nézek - nincs jelentkező. Járvás István úrnak adok szót. Parancsoljon!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ígérem, nagyon rövid leszek. Az agrárgazdaságnak legalábbis az alapanyag-termelő kapacitása a nemzetgazdaságon belül 3,7 százalék, ami többé-kevésbé megfelel a világtendenciának és más európai országok számainak is, csak talán az azért nem mindegy, hogy egy nemzetgazdaságnak mekkora a teljesítőképessége. Ezzel azt szeretném mondani, hogy az agrárgazdaságunk teljesítőképessége sincs olyan mértékben kihasználva, mint lehetne.
A másik oldalról nagyon fontosnak tartom azt a dolgot, hogy milyen eredmény képződik legalábbis ágazati szinten egy-egy évben az agráriumban, és hogy ez az eredmény miből tevődik össze. A jelentésben is van róla szó és az előterjesztésben is említettük a vélelmezett adózás előtti eredményt, amelyet lehet jónak is meg kevésbé jónak is értékelni. A lényeg az, hogy a támogatások összege, amelyeket az agrárgazdaság kap, elég jelentős, én elfogadom azt, amit a szakállamtitkár úr mond, hogy mintegy 426 milliárd forint körüli összeg - ezzel szemben az eredmény nem túlságosan nagy. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a teljes támogatást elveszítjük a piaci versenyben. Ami valamilyen kis eredmény képződik, az gyakorlatilag abból van, hogy a foglalkoztatottak kereseti viszonyai - hogy úgy mondjam - elmaradnak a nemzetgazdaság más ágazataiban dolgozókétól. Gyakorlatilag tehát ami eredményt ki tudunk mutatni, az abból adódik vagy abból tevődik össze, amit az agrártermelők - legyenek azok társas- vagy egyéni vállalkozások - a foglalkoztatáson meg tudnak spórolni. És sok esetben még amit így megspórolunk, annak egy része is elveszik a piaci versenyben, mert esetenként ez a megspórolás, amit a munkaerőn megspórol a gazdaság - rossz szóhasználattal szólva -, az azért több mint 100 milliárd forint, és ebből tudunk valamennyit eredményként kimutatni.
Én azt hiszem, hogy ez egy olyan fontos és olyan beszédes számadat, amelyet talán többször és jobban is el kellene elmondanunk, hiszen azok a támogatások vagy jövedelemkiegészítések, amelyek a gazdaságot érintik, gyakorlatilag egy az egyben a fogyasztókhoz kerülnek, hiszen a piaci versenyben abból a gazdálkodónak nem realizálódik semmi. Lehet egyébként azt mondani, hogy ha nem volna, mi volna a helyzet, de tudjuk azt, hogy a támogatás mégiscsak más országokkal vagy más gazdaságpolitikákkal szemben való egyfajta - hogy mondjam? - önvédekezés. Úgyhogy ha ezt így értékelem, nem véletlen az, hogy zsugorodik az agrártermelés, az agrárproduktum, hiszen nem egy kifejezetten gazdaságos tevékenység, ez nem hoz jelentős, nagy eredményt, illetve nem ösztönzi a termelőket arra, hogy nagy beruházások, nagy befektetések legyenek, bár időnként, amikor támogatás van, megtesszük vagy megteszik ezt az agrárium szereplői - hál" istennek! -, és biztatni is kell őket erre, de azért nem tudjuk azokat az eredményeket hozni, amelyeket jó volna, hogyha eszközarányosan vagy netán munkaarányosan hozni tudnánk.
Ez nem befolyásolja azt, hogy az agrárgazdaságról szóló jelentés szerkezete szerintem kiváló, beszédes és példamutató, amit én ezúton is szeretnék megköszönni. A magam részéről az elfogadás kapcsán, nem a jelentés tartalmával van nekem bajom, mert az reális, hanem azzal, amit ez jelent az agrárium szereplői számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. MÁHR ANDRÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, azért szeretnék szót kérni, mert szeretnék elmenni, úgyhogy reagálnék, és utána átadnám a szót a kollégáimnak, ha még van további. Tudom, hogy neveletlenség, elnök úr, ez egy szívességkérés részemről.
ELNÖK: Államtitkár úr, nem neveletlenség. Én csak egy gondolatot szerettem volna hozzáfűzni képviselőként, bizottsági tagként, ha ez még belefér, és azt követően megadom a szót válaszadásra.
Tisztelt Bizottság! Egy jelentés tulajdonképpen igazán akkor éri el a célját, ha azt az ágazatot, az ágazat helyzetét átfogóan, hitelesen értékeli és mutatja be. Amikor a jelentést elolvastam - megmondom őszintén, nem egyszer fordult velem elő -, az volt az érzésem, hogy a félig üres és félig tele pohár esetével találkoztam: az a kérdés, hogy mit akarunk kiemelni, honnan közelítjük meg a dolgot. Valóban így van, az anyag elkészítői profi módon dolgoztak, hitelesen, tárgyszerűen, tényszerűen mutatták be a folyamatokat. A következtetések levonásával van baj, és a hiányosságokról a jelentés érdemben sajnos nem beszél. Nem összességében kezeli az ágazatot, úgy, hogy növénytermesztés, állattenyésztés, termelői szerveződések, egyebek vonatkozásában mi a hiányosság, mi a pozitívum. Kiváló dolog az, hogy 70 milliárdos eredményt lehet prezentálni, de azt kell hogy mondjam, hogy ha megnézzük a gabonaágazatot, egy jó időben érkezett csapadék rendezi ezt az ügyet mondjuk a kukoricatermésnél, és bizony ebben az évben meg is tapasztaljuk, hogy mit jelent, ha ez nincs időben meg. Tehát olyan nagy, érdemi változás összágazati szinten nem volt, mint amit ez a 70 milliárd forint takar. Ez volt az egyik, amit szerettem volna elmondani.
A másik az állattenyésztéssel kapcsolatos. 2006-ban is világos és érzékelhető volt, hogy az állattenyésztés a válság irányába halad. Ezt igazán nem tapasztaltuk a jelentésből, erre vonatkozóan következtetések levonása nem történt meg. Nagyon kedvesen, nagyon aranyosan mutatták be a készítők, hogy az állattenyésztés veszteségei csökkentek az előző évihez képest, de nem állt meg, nem fordult meg a tendencia, és nem találkoztunk értékeléssel arra vonatkozóan, hogy ebből a helyzetből mi a kivezető út. Gondolom, hogy ezt mindenképpen szóba kellett hozni.
A tészek ügyében nem tapasztaljuk azt a hihetetlenül nagy veszélyt - csak ennyiben hadd érintsem 2007-et, hisz az államtitkár úr is megemlítette -, ami aztán 2007-ben valóban érzékelhető is lesz, hogy a tészek egy jelentős része tönkremegy; a bészekről nem is beszélve, ahol a támogatásmegvonás megtörtént. Szeretném aláhúzni, hogy a támogatásoknál ez a 25 milliárd forint igazán nem került kiemelésre.
Köszönöm szépen, ennyi lett volna. És most megadom a szót válaszadásra az államtitkár úrnak.
DR. MÁHR ANDRÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok nagyon rövid lenni, néhány dologra viszont mindenképpen muszáj reagálni.
Az egyik: mi is tudjuk, hogy az ágazatnak vannak jó irányba meg kevésbé jó irányba menő részei - nem tudom, minek hívjam ezeket, nehogy félreérthető legyen a mondatom. Az első és legfontosabb dolog viszont, amit nyomatékkal szeretnék hangsúlyozni és kérni mindenkitől, az az, hogy van egy konszenzus az agrárjelentés kapcsán, amelynek az a lényege, hogy az agrárjelentés nem minősít. Az agrárjelentés tényeket rögzíteni. Erre próbáltunk törekedni, és hogyha nem ezt tettük volna bárhol is, akkor elnézést kérek. Például amit az elnök úr mondott, hogy az állattenyésztés kapcsán vannak veszélyek, azt én nem vitatom, tudjuk, de nyilvánvaló, hogy mi mint a jelentés készítői - éppen azért, mert az volt a politikai és társadalmi konszenzus, hogy nem minősítünk, csak tényeket rögzítünk -, azt gondoljuk, hogy az állattenyésztés helyzetének a tényrögzítése korrekt. Ha nem így lenne, akkor elnézést kérek, akkor az a mi hibánk, de én úgy gondolom - az Agrárgazdasági Tanács is így minősítette, meg az itt elhangzottakból is ezt szűröm le -, hogy a tények rögzítése korrekt. A döntéshozóknak, a politikának, de az agrárkormányzatnak is feladata természetesen, hogy ebből következtetéseket vonjon le a jövőre nézve, de az volt a konszenzus, méghozzá, azt hiszem, nem azt hiszem, tudom, hogy ötpárti konszenzus volt, hogy a jelentés ne minősítsen, ilyen megjegyzéseket ne tegyen.
Ami a továbbiakat illeti: top-up 25 milliárd forint. Én ezt a vitát nem nyitnám meg újra, nagyon szándékoltan nem. Ezzel kapcsolatban elmondta a véleményét a kormányzat is, elmondták önök is, én azt gondolom, kölcsönösen tiszteletben tarthatjuk egymás véleményét, megint nem az agrárjelentés ügye, hogy ezt megvitassuk. Azt gondolom, hogy politikailag természetesen lehet ezen vitázni, isten látja lelkemet, én ezt nem akarom korlátozni, de az ezzel kapcsolatos álláspontok, én azt gondolom, mindkét oldalról ismertek, nem szeretném megismételni újra azokat, amiket e vonatkozásban elmondtunk.
Az már viszont izgalmasabb, hogy a top-upban 89 milliárd forint jelenik meg. Semmi tévedés nincsen benne. (Kékkői Zoltán József: Nem terület alapú?) Nem, top-upként - most megnéztem, belelapoztam gyorsan -; semmi tévedés nincs benne, semmilyen félrevezetési szándék nincs mögötte. Ez abból származik, hogy ez a tárgyévi kifizetés nem a tárgyévi jogosultság, hanem pontosan tudjuk, hogy 2004-2005-ben a kifizetések csúszásban voltak, itt érte utol önmagát. (Kékkői Zoltán József: Az ÁSZ-jelentéssel ellentmondásban van.)
ELNÖK: Elnézést kérek. Államtitkár urat illeti a szó. Utána szót adok Kékkői Zoltán képviselőtársamnak is. Parancsoljon!
DR. MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tehát nincs benne tévedés - mondom, most gyorsan újra megnéztem -, ez a tényleges kifizetés ezen a jogcímen. Ez a 2006. évben pénzügyileg teljesített kifizetést jelenti. Ez a 2005-ös top-up volt tudniillik, a 2005-ös top-upot fizetjük 2006-ban, mert januárban fizetjük. Úgyhogy ez ténykérdés és egészen biztos, hogy az anyag korrekt számot tartalmaz, ezért én a felelősséget tudom vállalni. Ez nem változtat a 25 milliárd forint vagy nem 25 milliárd forint vitáján.
Ami az agrárjövedelmeket illeti, ezek nem változtak. Az egyharmad meg a 65 százalék a két megközelítés különbsége, csak hogy a félreértést elkerüljük. Tehát azt mondtuk, hogy egyharmaddal vagyunk elmaradva a nemzetgazdasági átlagtól, és azt mondjuk, hogy 65 százaléka a nemzetgazdasági átlagnak. Azt gondolom, ez pontosan ugyanaz. Csak a félreértések elkerülése végett szerettem volna ezt mondani.
A harmadik, amit mindenképpen szeretnék hangsúlyozni: igen, igaz az, hogy a mérlegkészítő körben, a nem mérlegkészítő körben az eredmény a támogatásból származik, sőt a támogatás meghaladja az eredményt.
Hölgyem és Uraim! Ez európai jelenség, és ha végre belenövünk az uniós támogatásba, akkor ez az arány még "rosszabb" lesz. Tehát mindaddig, amíg az uniós agrárpolitika ezt hozza, tulajdonképpen ez egy teljesen természetes dolog, ebben semmilyen, sem pozitív, sem negatív ügy nincs. Az a nagy kérdés, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió újraírja a támogatási játékszabályait, ha a direkt kifizetéseket drasztikusan csökkenti. Én azt gondolom, hogy akkor egy dolog fog történni: jelentősen meg fognak növekedni az élelmiszerek árai, és ennek a konzekvenciáit kell szakmailag, társadalmilag, politikailag végiggondolni, de ez a dolog nem az agrárbeszámoló vitájának a tárgya.
Zárszámadás vagy a költségvetési törvény zárása? Egyrészt a törvény egyértelműen rögzíti, hogy mikor kell benyújtanunk. Ráadásul úgy gondolom, hogy tényleg ötpártilag lett megszavazva a törvény. (Jelzésre:) Nem? Ha rosszul emlékszem, akkor elnézést kérek érte. Másrészt pedig azt is látni kell, hogy a jelentés elkészítéséhez idő kell. Így is lezáratlan adatokkal vagyunk adott esetben kénytelenek operálni, és - nem azért, mert bárkit is félre akarnánk vezetni - mire az adatok rendelkezésre állnak, az így is egy rendkívül feszített munkatempót diktál számunkra.
Az állattenyésztés ügye: igen, miniszter úr is milliószor elmondta, hogy szeretnénk a megbomlott egyensúlyt helyreállítani. Most kilépek egy másodpercre a szerepemből. Nekünk az agrárjelentésben rögzíteni kell a helyzetet. Azt hiszem, a rögzítés korrekt. Azt látni kell, hogy az európai uniós játékszabályok a növénytermesztést ösztönzik, az abrakfogyasztó állattenyésztő ágazatokat meg abszolút piaciként kezelik. Biztos, hogy ez nincs így jól, de nem rajtunk múlik, hogy megváltozhasson, hanem 28 tagország együttes esetleges döntésén múlhat.
Ami a géptámogatások kifizetését illeti, bízom benne, hogy az idén ki is fizetjük. Előre megkérdeztük, vállalva a kockázatot, mert ha az EMVA-t nem hagyják jóvá, akkor problémák keletkeztek volna. Megérkezett az EMVA-jóváhagyás, az MVH napokon belül elkezdi a támogatási okiratok kézbesítését, és innentől elkezdődhetnek az elszámolások.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő és részarány-tulajdonú földek megint azt gondolom, hogy nem az agrártörvény vitája. Mi beszámolunk arról, hogy mennyi és milyen kimérés történt. Azt most szeretném jelezni, hogy semmi olyan földtörvény-módosításról nem tudok, ami, ha igénylik az osztatlan tulajdon kimérését, azt akadályozná, de ezt elrendelni a másik véglet lenne, és nem kellene. Az meg, hogy mennyi pénz áll erre rendelkezésre, a mindenkori költségvetés függvénye. Azt gondolom, a költségvetés nagyon sok mindenre kell, hogy pénzt biztosítson.
Ami pedig a jövő kérdése - tészek, állattenyésztés, milyen lesz ez az év, satöbbi -, nyilvánvalóan a 2007-ről szóló agrárjelentés-korrekció fogja tartalmazni a 2007-es folyamatokat, ezt tudom garantálni.
Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kékkői Zoltán úr kért szót. Parancsoljon!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígérem, rövid leszek. Tehát igazolt engem az a feltevés, amit kértem, akkor együtt kellett volna ezt tárgyalni a zárszámadási törvénnyel. Ha megengedi, államtitkár úr, fölolvasnék egy részt az ÁSZ-jelentés 523. oldaláról: 2006-ban top-up címén kifizettek 73 milliárd 643,7 millió forintot terület alapú támogatásra. Akkor vitatkozhatunk. Tehát ennyit fizettek ki, vagyis nem 93-at, ez nem terület alapú.
A másik, amit kérdeztem - ott volt a félreértés, és elnézést kérek, hogy beleszóltam - a következő volt. Nem az osztatlan közösre kérdeztem rá, hanem lényegében a földkiadással kapcsolatban a részarány-tulajdonú földekre, mert oda adott be egy javaslatot, a szövetkezetekről szóló törvényhez Herbály Imre alelnök úr. A részarány-tulajdonú földeknek, a maradék 120 ezer hektárnak a kiosztása valóban a törvénynek megfelelően meg fog-e történni a közeljövőben? Én ezt kérdeztem volna. Nem az osztatlan közösre gondoltam, mert ott valóban nem történt módosítás.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. MÁHR ANDRÁS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az utóbbi kérdésre azért nem kívánnék válaszolni, mert ez a jogalkotás ügye és előttünk van.
Az ÁSZ-jelentés teljesen korrekt és stimmel. A top-up két részből áll: van egy terület alapú része és van egy állati jogcímek része. Így jön össze ez a 89 egész akárhány milliárd forint, és itt semmilyen elvonás vagy visszavonás nincsen. Tehát a Földalapban 25 százalék GOFR-növény fizethető, illetve még van néhány kisebb jogcím ezen kívül, például a dohány. Ezért mondom, hogy a 89 milliárd forint top-up tényszerűen igaz. (Kékkői Zoltán József: Nem terület alapú. Ez a lényege. Nem szólok többet bele. A múltkor elismerték, most nem.)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjait kérdezem, van-e további kérdés, hozzászólás. Godó Lajos, parancsoljon!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Csak képviselő úr egyik kérdésére szeretnék válaszolni. Amit beadott Herbály név alatt a Mezőgazdasági bizottság, azt elfogadta a parlament, így gyakorlatilag a földkiadó bizottságok működését meghosszabbítja az MGSZH a megyei szerveinél, és folytatódhat a részaránykiadás ugyanúgy, mint ahogy korábban volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen Godó Lajos képviselőtársunknak.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e további kérdés vagy észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. A kormány részéről további vélemény nincs.
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról
Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. A napirendi pont kapcsán két szavazás következik. Az első, hogy aki támogatja az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló J/4015. számon benyújtott előterjesztést a tárgyban, hogy általános vitára alkalmasnak tartja, az ezt kézfelnyújtással jelezze. Ki támogatja tehát? (Szavazás.) Tizenkettő. Köszönöm. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodás. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő nem támogatja. Köszönöm szépen.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése
A bizottság részéről előadót kell állítanunk. (Jelzésre:) A többségi előadó Godó Lajos képviselő úr. A kisebbségi előadó Czerván György úr.
Szavazás az országgyűlési határozati javaslat tervezetének elfogadásáról
A következőkben azt szeretném, ha a bizottság első helyen kijelölt bizottságként elfogadná az országgyűlési határozati javaslat tervezetét, amely a következőképpen szól:
"Országgyűlési határozat az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról.
Az Országgyűlés, tekintettel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírásaira, és figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács megállapításait, elfogadja az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentést.".
Aki a határozatijavaslat-tervezettel egyetért, az, kérem, kézfelnyújtással jelezze ezt. (Szavazás.) Tizenkettő, köszönöm, megkapta a többséget.
Tisztelt Bizottság! A következő napirendi pontunk tárgyalására térünk át.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely T/4009. számon került benyújtásra. A kormány képviseletében köszöntöm Bajánházy László urat és Göncző Anna asszonyt. Megadom a szót a kormány képviselőjének. Bajánházy László úr, parancsoljon!
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A költségvetési törvényjavaslat megalapozását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló - konyhanyelven - salátatörvény, pénzügyi vagy költségvetési salátatörvény egy sajátos törvényjavaslat, annyiban, hogy a korábbi években, mint arra a képviselő urak többsége bizonyára emlékszik, a költségvetési törvény részeként tárgyalta ezeket a parlament. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása és határozata alapján azonban ilyen típusú költségvetési törvényt pár éve nem lehet előterjeszteni, épp ezért a költségvetési törvényjavaslattal tulajdonképpen egy időben készül el a kormány részéről egy olyan törvényjavaslat, amely a várhatóan elfogadandó költségvetési törvény végrehajtását segíti elő, illetve egyes szabályok módosításával azt megalapozza. Természetesen nem ez az egyetlen törvénycsomag, amely kézen fogva jár a költségvetési törvényjavaslattal, hiszen a parlament már tárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a költségvetés bevételi oldalának a módosításával, illetve a bevételi előirányzatok megalapozásával foglalkozik, ezek az adótörvények.
A tárgyban beterjesztett törvényjavaslat 25 darab törvénymódosítást tartalmaz. Elnézést kérek, megpróbáltam önként válogatni, hogy ezek közül mely törvényjavaslatok tartozhatnak a bizottság hatáskörébe, és ezeket szeretném ismertetni. Az egyik az élelmiszerekről szóló törvény módosítása. Ez egy apró, technikai módosítás, tekintettel arra, hogy az élelmiszertörvényben egy olyan rendelkezés szerepel, miszerint a bírságokat a kiszabó hatóság bevételeként kell elszámolni. Miután az élelmiszerellenőrzés során több hatóság jár el, ezek közül a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél a bírságok nem az ő bevételét képezi, hanem a központi költségvetés úgynevezett központosított bevételét, ezért itt, az élelmiszertörvény megfelelő passzusánál egy pontosító szabályt kellett alkalmazni.
A másik ilyen szabály, amely esetleg érintheti az agrárium hatókörét, az, amikor a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény kerül módosításra, mégpedig a javaslat szerint olyanféleképpen, hogy egyes projektekre létrehozott társulásokból - nagyon leegyszerűsítve - megnehezül a kilépés. Tehát a projekt végrehajtását követően vagy a projekt végrehajtása alatt az, aki részt vesz ebben társulásban, nem hagyhat ott csapot-papot, hogy kilép, és akkor az egész projekt végrehajtását megnehezíti, hanem a kilépésnek meghatározott határidejű szabályait lépteti be ez a törvényjavaslat. Ezt azért hoztam ide, mert agrártársulások vagy esetleg mások is részt vehetnek ilyen önkormányzati társulásban.
Végül a harmadik javaslat, amely érinti vagy érintheti a bizottság hatókörét, az nagyon furcsán per pillanat nincs benne a törvényjavaslatban, ez pedig a vízkészlet-használati díj növekedésére vonatkozó javaslat. Az benne van, hogy a vízkészlet-használati díj növekszik, de a kormány javaslata változatlanul hagyja azt a jelenleg érvényes rendelkezést, hogy az öntözés, a halastó és a rizsföldön történő gazdálkodás mentes a díjfizetési kötelezettség alól. Erre csak azért szeretném felhívni a figyelmet, mert lehet, hogy két szobával arrébb, egy másik bizottság ülésén esetleg más irányú törekvések jelennek meg, ami esetleg módosító indítvány formájában akár itt is landolhat.
Köszönöm szépen, ennyiben szerettem volna a bevezetőt megtartani.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A bizottság tagjait illeti a szó. (Demendi László jelentkezik.) Parancsolj, Demendi László képviselő úr!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az úgynevezett pénzügyi salátatörvénnyel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy azt az államháztartásról szóló '92. évi XXXVIII. törvény szerint nyújtotta be a kormány. A javasolt törvénymódosítások - elhangzott, hogy összesen 25 törvény módosítása szerepel a benyújtott törvényjavaslatban - mind a már a parlament előtt lévő, a 2008. évi költségvetést támasztják alá, azzal vannak összefüggésben. Ez a törvényjavaslat többféle módon igyekszik a költségvetési törvénytervezet rendelkezéseit kiegészíteni, összhangba hozni, gyakorlatilag szabályoz és kiegészít azokon a területeken, ahol ez szükséges a költségvetési törvénnyel összhangban. A költségvetési bevételekről rendelkezik, bizonyos bevételeknek a törvény módosítása által történő átcsoportosításáról van szó, egyfajta jogharmonizációnak vagyunk a tanúi és tapasztalhatjuk, a meghozott intézményi szervezeti átalakításokat követő feladatmódosulásokat lekövetik a törvénymódosítási javaslatok. Ugyanakkor tanúi lehetünk a beterjesztett javaslatban feladatok telepítésének is, amelyek persze kapcsolódó feladatok, és részben pontosabb és fegyelmezettebb költségvetési végrehajtást hivatottak szolgálni a majdan elfogadandó költségvetési törvény eredményeképpen is.
Talán nem véletlen, hogy pont az államháztartási törvényben van a legtöbb módosítás, ez nevezhető a legnagyobb terjedelműnek. Ez a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék korábbi javaslatait beépíti a mostani módosításba, finanszírozási célú műveleteket pontosít, szabályozza az önkormányzatok teendőit és javaslatokat tesz az ellenőrzés és a pontos elszámolást segítő, szabályozó rendszerekre.
A kormány képviseletében megjegyzett három törvénymódosításon kívül azzal egyetértek, hogy ez érinti a mezőgazdaságot és a vidéket. Nagyon szeretném hangsúlyozni a "vidék" szót, különösen az önkormányzati társulásokat illetően, és még más ilyen törvényjavaslatba is bele lehet persze fogalmazni, nyilván ahányan hozzászólunk, annyi önkéntes kiemelést jelent ez. Egy dolgot szeretnék megerősíteni és ajánlani a tisztelt bizottság figyelmébe: a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását továbbra is szükségesnek tartjuk, fenntartjuk és sok mindent képesek vagyunk azért tenni, hogy a vízkészletdíj-fizetési mentessége az ágazatnak a továbbiakban is fennmaradjon.
Mindezekkel együtt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy a benyújtott módosítást fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? Czerván György képviselő úr!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, csak nagyon röviden. A salátatörvény egy érdekes jogszabály, vagy nem is tudom, minek nevezzem, ez történelmileg így alakult.
A vízgazdálkodással kapcsolatosan nyilván nem támogatunk ilyen járulékemelést, hiszen idén igen aszályos év van. Az indoklás nem is tudom, hogy megmosolyogtató-e vagy inkább szomorú. Az szerepel az indoklásban, hogy 2005 óta nem volt inflációkövető díjemelés. Ezt nem minősítem; nem tudjuk támogatni, inkább segíteni kéne. A Vásárhelyi-terv kapcsán megbeszéltük, hogy a vízkészlet-gazdálkodás terén nagyon sok a tennivaló. Úgy gondolom, hogy főleg egy ilyen aszályos évben inkább segíteni kéne a gazdálkodókat a vízhez jutásban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos képviselő úr, parancsoljon!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak a jegyzőkönyv számára szeretném megjegyezni, hogy a 4/2006. számú alkotmánybírósági határozat kötelezi a kormányt, hogy tiszta költségvetést nyújtson be. Emiatt azokat a törvényi változtatásokat egy külön törvényben nyújtotta be, amelyekről most a napirend keretében beszélünk és vitatkozunk. Úgy gondolom, az is egy érdeme a következő napirendnek, hogy egy tiszta, teljes költségvetés tárgyal majd a bizottság és az Országgyűlés. Ezek a napirenden lévő törvénymódosítások - jelen esetben ez a 25 - pontosan egy csokorban salátaként nevezett, de nagyon fontos törvénymódosítások, amelyeket javaslunk elfogadni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Én egyetlen dolgot szeretnék fölvetni, ami csak érintőlegesen kapcsolódik az ágazathoz: a privatizációból származó bevétel az EU előírásai szerint nem javíthatja a költségvetés egyenlegét, hanem csak a finanszírozásban vehet részt. Nyilván ennek hatása az elkövetkező évek privatizációs folyamataira érdekes módon alakul majd. Ha esetleg erre választ kaphatnék, azt megköszönném.
A kormány képviselőjének adok szót.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdésére a válasz a következő. Ha nem javítja az egyenleget, ez azt jelenti, hogy működési finanszírozásra a privatizációs bevételt nem lehet felhasználni. Az volt a korábbi évek vitáinak is a középpontjában, hogy a privatizációs bevétel ne használódhasson fel működési költségek finanszírozására. Az a mondat, amit volt szíves idézni, pontosan ezt jelenti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára ajánlja és alkalmasnak tartja a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számon benyújtott előterjesztést, az kérem, kézfelnyújtással jelezze. (12) Aki nem támogatja? (8) Köszönöm szépen.
Bizottsági előadókat kell választanunk. (Jelzésre:) A többségi bizottsági előadó Demendi László. (Jelzésre:) Kisebbségi előadónak pedig Font Sándor elnök urat jelöljük. Köszönöm szépen.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) - általános vita
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
Tisztelt Bizottság! A következő napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, mely T/3860. számon került benyújtásra. Ennek az általános vitája következik, és együtt tárgyaljuk az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatával, amelyet 3860/1. számon nyújtottak be.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium már korábban üdvözölt képviselőit. Ezenkívül az Állami Számvevőszék részéről megjelent képviselőket: Tolnai Lászlóné osztályvezető asszonyt, Nagy József tanácsos urat, Siskáné Draviczky Éva asszonyt és Kelemen F. Balázs urat.
A kormány képviselőit kérem elsősorban, hogy tegyék meg a szóbeli kiegészítésüket, és azt követően kérem majd az Állami Számvevőszék képviselőit. A kormány képviselőjének adok szót.
Bajánházy László (PM) szóbeli kiegészítése
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 2008. évi költségvetési törvényjavaslatról, megszületésének körülményeiről néhány gondolatot.
Az egyik - és itt csatlakoznék Godó képviselő úrhoz -: csak tényként állapítom meg vagy szögezem le, hogy ez tiszta költségvetés, amely költségvetési törvényjavaslatot a kormány határidőben, sőt a határnap előtt két nappal eljuttatta az Országgyűléshez. A költségvetési törvényjavaslat egyik fő jellemzője - amire a korábbi évben már történt erre kísérlet -, hogy ebben a költségvetési törvényjavaslatban, pontosabban elsősorban annak a mellékleteiben, illetve az általános indoklásában megjelenik a 2011-ig történő kitekintés, tehát a hároméves kitekintés, amely nemcsak a költségvetési fejezetek főbb számait, mint a későbbi évek tervezésének keretszámait tartalmazza, hanem ugyanilyen kitekintés van, legalábbis megpróbált az előterjesztő ugyanilyen kitekintetést tenni a tekintetben, hogy melyek a hosszú távú elkötelezettségek, illetve az adósság-visszafizetési kötelezettségnek milyen a lefutása.
Fel szeretném hívni a tisztelt bizottság figyelmét néhány, a korábbi évek költségvetési törvényjavaslataihoz képest jelentős szerkezeti változásra. Az egyik ilyen - és erről már a zárszámadási törvényjavaslat bizottsági vitáján is folyt tulajdonképpen, ha tetszik, párbeszéd, és itt jelentősen támaszkodott a kormány az Állami Számvevőszék korábbi ajánlására -, hogy az agrárterület kivételével az uniós elszámolások egy külön fejezetbe kerültek. És mindjárt hozzá szeretném fűzni azt is, amit itt Ángyán képviselő úr a múltkor firtatott, hogy az agrárügyek teljesen külön, továbbra is az agrárfejezetben szerepelnek, mindazon uniós társfinanszírozású programok, amelyek megjelennek a költségvetésben - erre természetesen később majd részletesebben kitérnék -, mindazok, amelyek közvetlen kifizetések, azok természetesen nem jelennek meg a költségvetésben, de az agrárium támogatásához mindenképpen hozzátartoznak.
A másik jelentős szerkezeti változás a most vagy a közelmúltban elfogadott vagyontörvénnyel kapcsolatos, nevezetesen megjelenik az állami költségvetésben egy új fejezet, amely az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és bevételek címet viseli és a negyven-valahányadik fejezetként került nevesítésre, amely vagyon fejezetben az összes szervezettel mint intézménnyel és vagyonnal kapcsolatos kiadások és bevételek is megjelennek, azzal a kivétellel, amit az előző napirendi pont kapcsán az elnök úrral már közösen, azt hiszem, megfejtettünk.
A következő jelentős változás, és itt nemcsak a következő három évre való kitekintésről van szó, hanem egy olyan szabálynak a beépítéséről, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása után, a költségvetési év legelején a kormány meghatározza ezeket a hároméves keretszámokat, amelyek a következő évek tervezésének alapjául szolgálnak, illetve irányt mutatnak a tekintetben, hogy az éven túli fejezeti szinten vagy fejezeti hatáskörben vállalható kötelezettségvállalások meddig terjedhetnek.
A következő jelentősebb, nem annyira szerkezeti, mint inkább szabálybeli változás, hogy megszűnik a fejezeteknél a korábbi években alkalmazott - ki által szidott, ki által áldott, nem tudom - maradványtartási kötelezettség, ezáltal bizonyos fokig egy rugalmasabb gazdálkodás lehetősége is megteremtődik.
A költségvetési törvényjavaslat sarokpontja igazából az a hiányszám, amely megjelenik egyrészt a központi költségvetésnél, másrészt az államháztartás egészét illetően. A 2008-as költségvetési törvényjavaslatban új elem, hogy az államháztartás két alrendszere, a nyugdíjalap és a társadalombiztosítási alap tulajdonképpen nulla egyenlegű, illetve névlegesen pozitív egyenlegű költségvetést állapít meg, azaz az államháztartás hiánymutatója a központi költségvetés hiánymutatójától gyakorlatilag csak az alapok, illetve az önkormányzatok szaldójával tér el minimális mértékben. Az államháztartási hiány 1243,8 ezer milliárd forint, ebből 1139,6 a központi költségvetés hiánya. Ez a hiányszám jelentős mértékben csökken mind a 2006-oshoz, mind a 2007-es várhatóhoz vagy most még azt mondjuk, hogy tervezetthez képest. Ez teljes mértékig megfelel és beleillik abba a trendbe, amelyet az elfogadott konvergenciaprogram is vázol. Ennek a hátterét egyszer a tavaly évközi bevétel növelése irányába megtett változások okozzák, tehát egy bevételnövekmény, és egy sokkal feszesebb gazdálkodást jelentő kiadáscsökkentés vagy egyes területeken kiadásmérséklés, más területeken szinten tartás, megint más területeken növelés jelenti. A különböző alrendszerekre most hadd ne térjek ki!
Néhány gondolatot az agrárium költségvetéséről szeretnék még mondani. Egyszer már jeleztem, hogy az agrárium támogatottsága nem csupán az FVM fejezetben szereplő kiadási, illetve költségvetési támogatásokat függvénye - azért mondom ilyen bizonytalanul, mert ami a költségvetési terminológiában támogatás, az csak az érintettekhez eljutó pénz egy része, a másik része a költségvetésben először bevételként, majd a kettő együtt kiadásként jelenik meg, és ez a kiadás felel meg annak, amit az érintettek támogatásként igényelhetnek, illetve megkaphatnak.
Tulajdonképpen három helyre szeretném ráirányítani a figyelmüket, ahol még agrártámogatásról van szó. Az egyik az, ami nincs benne a költségvetésben és amit az MVH-n keresztül közvetlenül kapnak meg az érintettek. Erről egy részletes, tételes elszámolás van az általános indoklás mellékleteiben, illetve egy összefoglaló táblázattal kezd a fejezeti kötet is, ami az agrárium támogatásait illeti.
A másik, amire fel szeretném hívni a figyelmet, az, amit az előbb mondtam, hogy van egy uniós fejezet, ahol az elszámolások az agráriumon kívül ott vannak. Miután az N+2-es szabály szerint a kifutó programok elszámolására még ebben az évben sor kerülhet, az agrár- és vidékfejlesztési operatív program így ebbe az uniós fejezetbe kerül. Épp ezért amikor az agrárium támogatásairól szót váltunk, akkor ezt is figyelembe kell venni.
Még két ügyre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a már említett vagyonfejezet is tartalmaz vállalati támogatásokat. Ezek azok a vállalati támogatások, amelyeket az állami tulajdonú cégek kapnak, jelesül az erdőgazdaságok és a két ménesbirtok; korábban az egyik az ÁPV Rt.-nél volt, a másik a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál. Ez együtt 3,5 milliárd forint, tehát ezt hozzá kell adni mindenképpen a támogatáshoz.
A másik, amire fel szeretném hívni a figyelmet, az, amit említettünk, hogy itt van a költségvetés végrehajtását elősegítő törvények módosítása, és akkor jeleztem, hogy vannak bizony más törvények is, nem csak ez a salátatörvény, nevezetesen az adótörvények. Az adótörvényeknél találkozunk olyan törvénymódosításokkal, amelyek az agrárgazdálkodók terheit csökkentik, nevezetesen az erdőfenntartási járulék megszüntetésével, az állattenyésztési hozzájárulás-kifizetési kötelezettség megszüntetésével és ugyanezzel a halászatnál és a vadászatnál. Ez együtt megint egy jelentős tétel, ami az uniós metodika szerint legalábbis az agrárium támogatásának minősül.
Most eltekintenék attól, hogy tételesen és részletesen a fejezet különböző előirányzat-csoportjainál ismertessem, hogy a jövő évben mi várható az agráriumban, milyen előirányzatok szerepelnek benne. Amennyiben kérdés van, akkor akár én, akár a szaktárca képviselői nagyon szívesen válaszolnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt az ÁSZ képviselőjének szót adok, egy hibámat hadd korrigáljam. Köszöntöm Szöllősi Endre főosztályvezető urat és Merkel Gábor főosztályvezető-helyettes urat az FVM részéről. Elnézést, de úgy tekintettem, hogy már az előző napirendnél jelen voltak.
Megadom a szót az ÁSZ képviselőjének. Parancsoljon!
Tolnai Lászlóné (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az Állami Számvevőszéknek a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatról elkészített véleményéhez. A számvevőszéki vélemény az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan tartalmazza az ellenőrzés összegző megállapításait, javaslatokat tesz és részletes ellenőrzési megállapításokat fogalmaz meg. A függelék, amely technikailag egy kötetben jelenik meg az eddig felsoroltakkal, költségvetési fejezetenként tartalmazza az ellenőrzés összefoglaló megállapításait.
Néhány gondolatban el kell mondani azt, hogy mi az ellenőrzés célja azon túl, hogy az alkotmány, a számvevőszéki törvény és az államháztartási törvény előírja a Számvevőszék számára kötelező jelleggel a mindenkori költségvetési törvényjavaslat véleményezését. Három gondolatot kell kiemelni. Az egyik az, hogy a parlamentnek benyújtott költségvetési törvényjavaslat mennyiben felel meg a mindenkori szabályozási környezetnek, az irányelveknek és a kiadott tervezési köriratnak. Feltétlenül vizsgálni kell azt, hogy harmonizál-e az EU által elfogadott konvergenciaprogrammal. Továbbá és nem utolsó sorban azt, hogy mennyiben tartalmazza az EU-s források lehívásához szükséges társfinanszírozási követelményeket, összegeket.
Meg kell jegyezni azt, hogy az ÁSZ helyszíni ellenőrzése szeptember 18-áig kísérte figyelemmel a fejezetek tervező munkáját, majd áttekintettük a szeptember 28-án rendelkezésünkre bocsátott törvényjavaslatot is, az úgynevezett fő kötetet. A fejezeti indoklásokat azonban a helyszíni ellenőrzésnél nem tudtuk hasznosítani, hiszen azokat a későbbiekben kaptuk meg, míg a főkötetet természetesen az ÁSZ megkapta a parlamenthez való benyújtással egyidejűleg.
Tartalmi észrevételek... Újra meg kellett állapítani azt, hogy nagyon fontos lenne a költségvetés tervezésének, prezentációjának törvényi szintű szabályozása. Az újdonság ebben az évben az, hogy az előzetes egyeztetések alapján egyezség született abban, hogy az előterjesztők ezt fontosnak tartják, de erre még nem került sor, tehát ismételten le kellett írni - az Országgyűlésnek címzett három javaslat közül az első foglalkozik ezzel -, hogy meg kellene teremteni törvényi szinten azt, hogy a mindenkori költségvetési törvényjavaslat milyen kérdéseket és hogyan rendezzen.
Főosztályvezető úr a PM részéről említette azt, hogy az ÁSZ által a véleményben kifogásolt témák - például hosszú távú kötelezettségvállalás, közvetett támogatások, a kétéves kitekintő előirányzatok, illetve a 2008-at követő három év előirányzatai - megtalálhatók a fejezeti indokolás kötetekben, de a fő kötetekben továbbra sem, tehát az Állami Számvevőszék ezt a véleményében fontosnak tartotta rögzíteni.
Összegző véleményként megállapításra került, hogy a költségvetési javaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett végrehajthatónak látszik. Zárójeles megjegyzésként azonban az is megfogalmazásra került, hogy a 2007. évi reálfolyamatok alapján számolni kell a 2008. évi prognózis és a 2007. évi várható adatok tekintetében kockázatokkal is. A helyszíni ellenőrzés során a vám- és adóbevételi előirányzatok 55 százalékát értékelte alacsony kockázatúnak az ellenőrzés.
A 2008. évre tervezett kiadások közül a közvetlen kiadások a kiadási főösszeg közel 30 százalékát jelenti, melynek tekintetében az előirányzatokat a Számvevőszék megalapozottnak, reálisnak, betarthatónak minősítette.
Az ellenőrzés egyik céljaként megfogalmazott hazai társfinanszírozási kötelezettség biztosítása, a költségjavaslatban való megjelenése tekintetében úgy fogalmazott az Állami Számvevőszék, hogy a támogatások igénybevételének a fedezete a költségvetési törvényjavaslatban biztosított.
Kritikaként fogalmazódott meg az elmúlt években végrehajtott létszámcsökkentések végrehajtása az államháztartásban, mégpedig abban a tekintetben, hogy miközben nagyarányú létszámcsökkentések történtek, és tulajdonképpen 2008-ban is további létszámcsökkentések várhatók, aközben az apparátusnak, a szakmai feladatok ellátását célzó apparátusnak a megerősödése romlott, helyzete romlott.
Néhány kockázati tényezőről szól még az Állami Számvevőszék véleménye, mégpedig arról, hogy a 2008-2010-es évek mozgásterét bizonyos determinációk befolyásolják, így például az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások növekvő tendenciája vagy bizonyos garancia- és hozzájárulási kötelezettségek a társadalombiztosítási ellátásokhoz, illetve a hozzájárulás az EU költségvetéséhez.
Végezetül azt szeretném megfogalmazni és kiemelni a véleményből, miszerint az ÁSZ leszögezte, hogy a jövőre nézve fontosnak tartja a további évek költségvetési biztonságát garantáló közpénzügyi fegyelem szabályrendszerének teljes körű megalkotását.
Mielőtt mondanék néhány gondolatot a tárca ellenőrzése kapcsán tapasztaltakról, szeretném az elnök úr és a bizottság figyelmét felhívni arra a külön kötetre, amelyet az Állami Számvevőszék fejlesztési és módszertani intézete készített és amely egy saját makrogazdasági elemzést tartalmaz a 2008-as, illetve a 2008-ast követő évekről. Amennyiben önöknek ehhez észrevétele, javaslata van, úgy az elnök úr kéri azt az Állami Számvevőszékhez eljuttatni.
Néhány gondolatot mondanék röviden a tárcáról.
Az FVM fejezetnél pozitív tapasztalatként megállapíthattuk azt - és ezt tartalmazza a függelék is -, hogy azok a finanszírozásban lévő feszültségek, amelyek a korábbi évek gazdálkodását az intézményrendszernél, a tárcához tartozó intézményrendszernél jellemezték, 2008-ra vonatkozóan oldódni látszanak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a tárca a 2007. évhez képest mintegy 3,4 milliárd forinttal több költségvetési támogatásban fog részesülni, miközben megtörtént az intézményrendszer átalakítása is, tehát bizonyos intézmények a kormányzati struktúraváltással, azt követően pedig a szervezeti felülvizsgálattal elkerültek a fejezettől. Az FVM fejezet esetén is le kell szögezni, hogy az EU-támogatások igénybevételéhez szükséges társfinanszírozási kötelezettséget megalapozottan megtervezték - esett erről már szó, de fontosnak tartom ezt kiemelni és megerősíteni.
A kormányhatározatokban előírt szervezeti felülvizsgálatok a fejezetnél részben megtörténnek, részben folyamatban vannak, illetve csúsznak. Ezeknek a részletes áttekintését tartalmazza a fejezet függeléke.
Végül, de nem utolsósorban a mai nap során többször elhangzott, más vonatkozásban többször történt utalás a top-upra. Azt kell elmondanom, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat sem tartalmazza a top-up kiadásait külön soron, annak ellenére, hogy a tervezési köriratban ez megfogalmazásra került, annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék ezt a harmadik-negyedik éve mondja, és azt gondolom, hogy az eddig elhangzottak is alátámasztják, hogy ezzel kapcsolatban lehet, hogy előre kellene lépni.
Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az FVM részéről az elhangzottakhoz a kormány képviseletében kívánnak-e szólni. (Dr. Szöllősi Endre: Nem, köszönöm szépen.) Köszönöm szépen, az FVM részéről tehát nincs kiegészítés.
Tisztelt Bizottság! A tájékoztatókat követően megnyitom a vitát. (Kékkői Zoltán József jelentkezik.) Kékkői Zoltán képviselő úr kért szót. Parancsolj!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Épp azzal szeretném kezdeni, amivel az előbbi előadó az Állami Számvevőszék részéről befejezte. Való igaz, amit mondott, és engedje meg, hogy felolvassam az anyagnak ezt a részét, hátha a Pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium részéről jelen lévő illetők megfontolják. Így szól: "A nemzeti támogatás legnagyobb része a kiegészítő nemzeti támogatás, top-up, amely a folyó kiadások és jövedelemtámogatások között szerepel több támogatási jogcímmel összevontan. Ez nem felel meg a PM tervezési köriratában foglaltaknak, amely 2004 óta minden évben előírja, hogy a top-up előirányzatát külön törvényi soron kell tervezni.". Az előző napirendi pontnál épp ebből alakult ki a vita, és rögtön mondanám most is, hogy ha megnézzük a minisztérium anyagát, abban a következő olvasható: "Egységes terület alapú támogatás nemzeti kiegészítésének, top-up, 78 milliárd forintos összegét tervezték be.". Az előbb, emlékeznek rá, 98 milliárdról vitatkoztunk. Egy kis zavar van itt. Most 98 milliárd vagy 78 milliárd (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: 89-et mondtál!) vagy 89? Jó, ennyi tévedést elfogadok. Már nálam is zavar van, úgy látszik. Ha az ÁSZ-nak ezt a kérését teljesítenék, akkor valóban nem alakulna ki az a zavar, ami jelenleg ezen a fronton van.
Mire ad ez lehetőséget? Minden évben úgy szól az országgyűlési határozat, hogy a mezőgazdasági miniszter rendeletben szabályozza ennek a kifizetési összegnek a mértékét, nagyságát. Mi történt? Ami rendeletet a miniszter 2005-ben 2006-ra vonatkozóan hozott, abban a rendeletben hektáronként 19 ezer 745 forintot határozott meg. A választások után, 2006 nyarán 12 ezer 746 forintot határozott meg a 19 ezerrel szemben. Az idei évben 12 ezer forintot határozott meg - már megint csökkent az összeg az előző évihez képest. Ez a keret, ez a 78 milliárd forint már előrevetíti, hogy úgy néz ki, hogy hektáronként 12 ezer forint összeg sem fog rendelkezésre állni a minisztériumnak a top-up kifizetésére. Tehát az a 25 milliárd, amiről mindig is beszélt az elnök úr a médiákon keresztül, hogy ennyit megvontak a mezőgazdaságtól, az most már nem 25, hanem 28 vagy 30 milliárd forint lesz, úgy néz ki az idei költségvetésből.
Még egy dolgot szeretnék mondani az Igyál tejet! programmal kapcsolatban. Itt voltak a finnek, hallottuk, hogy náluk ezt komolyan veszik, és valóban ki is használják ezt az Unió adta lehetőséget. Minálunk a tavalyi évre - mert a költségvetésből az derül ki, hogy mennyi valósult meg, hogy 2007-ben mennyi állt aztán végül rendelkezésre- a tervezéskor 2007-re 1,4 milliárd forint volt, most már csak 900 millió forint. Tudjuk jól, hogy az Európai Unió miniszterei szeptemberben tárgyaltak az iskolatejprogramról, és azt szeretnék, hogy a többi országban is ez bővüljön, ne csökkenjen. Most úgy néz ki, hogy csökkenteni szeretnék az "Igyál tejet!" program keretében az iskolások tejfogyasztását.
A másik ilyen, amit elmondtam már ma is többször, az osztatlan közös tulajdon. 200 millió forint mire lesz elég? Vagy be akarjuk fejezni, vagy nem. Megnéztük az ötéves elképzelést is: az elején 200 millió forint, a legvégére meg 100 millió forint. Pénz nélkül be lehet majd fejezni? Vagy lehet, hogy ezt a költségvetést úgy képzeli el a kormány, hogy a földtulajdonosokra fogja majd hárítani? Tehát ez a távlati terv?
Egyelőre köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi László képviselő úr, parancsoljon!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 2008. évi költségvetést általános vitára való alkalmasságának vitatásánál én kimondottan csak a minisztérium fejezeti költségvetésével szeretnék foglalkozni és kifejezetten csak általános szinten. Ezeket a konkrét kérdéseket és felvetéseket, amelyek itt fölmerülnek, nyilván meg fogjuk még többször vitatni, amíg a végére érünk.
Én azt látom a költségvetésből, hogy a magyar agrárpolitika céljai visszaköszönnek a költségvetés prioritásaiból, számaiból, a lehetőségek adta körülmények között és a keretek között igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy az ország agrárgazdasága ebbe a nagy belső piacba, az Európai Unióba be tudjon illeszkedni. E tekintetben az én olvasatomban legalább négy olyan prioritást tudok megfogalmazni, amivel azt gondolom, az agrárgazdaság sok szereplője egyetért: a technológiai fejlesztés ösztönzése, az élelmiszer-biztonsági követelmények betartásának feltételrendszere, állatjóléti, higiéniai feltételek, illetve a környezetgazdálkodási előírások betartásával kapcsolatos feladat. Célként fogalmazza meg, hogy a gazdaság szereplőit felkészítse és képessé tegye a kihívásoknak való megfelelésre.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet részére 2008-ban 352 milliárd forintos kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amely 210 milliárd forintos támogatás 142 milliárd forintos bevétellel alátámasztott. Jelentős támogatási forrás a 2007. évben indított Új Magyarország vidékfejlesztési program is; ennek révén a magyar gazdálkodók 2008-ban 131 milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Az Európai Unióból közvetlenül finanszírozott egységes terület alapú támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása az MVH közreműködésével közvetlenül jut el a termelőkhöz. A 2008. évben felhasználható összes forrás 438 milliárd forint. Gyakorlatilag ez az az összeg, amelyhez különböző jogcímeken részben előirányzatokból, részben közvetlenül az agrárium szereplői hozzájuthatnak.
Az intézményi előirányzatok áttekintése kapcsán megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás korszerűsítése az agrártárca részére eddig is komoly kihívást jelentett, és ennek megvannak a jelei. Egyrészt új intézményeket is létre kellett hozni, másrészt 2008-ban stabilizálni és dinamizálni kellene a már szervezetileg integrált szakigazgatási intézmények működését.
Az FVM-intézmények költségvetési előirányzata 2007-ben 22 százalékkal csökkent az előző évekhez képest. 2008-ban hála istennek ez a tendencia nem folytatódik - azt gondoljuk, éppen ideje, hogy vége is legyen ennek -, összegszerűen 584 millió forinttal több költségvetési támogatás látszik most itt. Ezenkívül további változások persze még várhatóak a tervek szerint is, például az AMC költségvetési szervvé történő átalakítása vagy az élelmiszer-biztonság intézményrendszerével kapcsolatos, fejezethez történő kerülés, de az is változást eredményez, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kikerül az FVM-fejezetből, hogy csak néhányat említsek.
Az FVM-intézmények 2008. évi tervezett létszám-előirányzata 13 ezer 114 fő, ami a többéves csökkenés után stabilizálódni látszik, bár itt a be nem fejezett szervezeti változások, változtatások miatt 2008 talán még hozhat változást. A fejezet intézményeinél fedezet nélküli létszámot nem terveztek. A dologi kiadások sajnos egészen szerények, 2,3 százalékkal magasabbak, ami azt vetíti elő, hogy az intézményeknél a feladatok ellátásának körülményei és technikai feltételei nyilván nem jelentős mértékben fognak emelkedni.
A 2008. évre 37 fejezeti kezelésű előirányzatot tartalmaz a költségvetési javaslat. Ez kevesebb a 2007. évi számnál. A csökkenéssel egyidejűleg persze növekedések is tapasztalhatók.
A 2008. évi tervezett kiadás 256 milliárd 167 millió forint, amelyet 92 milliárd forint bevétel és 164 milliárd forint támogatás finanszíroz. A tervezett kiadás 1,4 százalékkal alacsonyabb a 2007. évi összegnél.
A 2008. évi támogatás meghatározó része az Új Magyarország vidékfejlesztési program előirányzata. Itt az uniós forrás aránya alacsonyabb, ezért látszik ez a 4,8 százalékos nemzeti és uniós forrásmegosztás közötti különbség az előző időszakhoz képest.
A nemzeti támogatások legnagyobb része a kiegészítő nemzeti támogatás, amely a folyó kiadások és jövedelemtámogatások között szerepel. Ez elhangzott és az Állami Számvevőszék is többször, a korábbi években is megismételte. Jó lenne eldönteni, és nagy tisztelettel várom, hogy mindenki, aki ebben kompetens, egyszer eldöntse, hogy akkor most külön sorra kell írni vagy nem kell külön sorra írni, ha nem kell, akkor miért nem. Egy kicsit álságosnak is tartom, megmondom őszintén, ezt a tárgyévi költségvetés kapcsán örökösen fölmerülő vitát. Nyilván mind a kettőnek megvan a maga oka és indoka. Egy dolog viszont biztos: a költségvetési törvényből világosan kiolvasható és alá van bontva, hogy ez 78 milliárd forint, tehát nincs eldugva. Az igénylések még nyilván befolyásolják, és az igénylések miatt feltételezem, hogy szükséges is ebben valamilyen kisebb jellegű mozgásszabadság.
A 2008. évben a nemzeti vidékfejlesztési terv 1. alábbi négy intézkedésre 9,3 milliárd forint kifizetést tervez: az EU környezetvédelmi, állatjóléti, higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, félig önellátó gazdaságok támogatása, agrár-környezetgazdálkodás és mezőgazdasági területek támogatása.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési program előirányzatai keretében megvalósítható intézkedések támogatására a 2008. évben összesen 121 milliárd forint fordítható, amelynek megoszlása 74 százalék uniós és 26 százalék nemzeti forrás.
Összességében javasoljuk a benyújtott 2008. évi költségvetési javaslat általános vitára alkalmasnak történő minősítését, ugyanakkor szeretnénk fölhívni a figyelmet arra, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézményi szervezetében 2008-ban az eredményes munka érdekében véleményünk szerint nyugalomra és a tartalmi munka színvonalának javítására volna szükség. Ezért a 2007. évben a be nem fejezett szervezeti átalakításokban gyors, megalapozott döntést kérnénk, miközben újabb átszervezéseket és mozgatásokat nem támogatnánk a magunk részéről. Úgy ítéljük meg, ez segíthetné elő azt, hogy a 2008. évi költségvetésben meghatározott és az ágazat szereplőinek boldogulását segítő kifizetések időben meg is érkezzenek a magyar gazda számára.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Czerván György jelentkezik.) Czerván György képviselő úrnak adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is csak az agrárfejezettel kívánok foglalkozni. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy egy költségvetés, illetve egy ÁSZ-jelentés általában nem egy könnyű olvasmány. Megmondom őszintén, amióta internetes formában kapjuk meg, én nagyon sokat kínlódok vele. Amikor papír alapon kaptuk meg, akkor még az elejétől a végéig elolvastam, most már úgy is nehezen boldogulok, hogy csak az agrárfejezetet, illetve azt az egy-két területet nézem meg, amely még azon kívül érdekel, illetve amely a választókerületemet érinti. Így is benne van a tévedés lehetősége - majd ki tetszenek javítani, hogyha emiatt valamit esetleg félreértelmeztem.
Miért foglalkozunk mindig ennyit a top-uppal? Az ÁSZ-jelentés, amely az ágazattal foglalkozik, ha jól látom, gyakorlatilag négyoldalas, tehát nincs túlságosan bő lére eresztve, hogy finoman fogalmazzak, és abban is inkább megállapításokat tartalmaz, kritika vagy komolyabb észrevétel - ha szabad így fogalmazom- ezzel a bizonyos top-uppal kapcsolatban van. Amikor az uniós csatlakozási tárgyalások voltak, akkor sikerként volt elkönyvelve az, hogy a 25 százalékos terület alapú támogatáshoz hozzájött, hozzá lehet tenni azt a bizonyos 30 százalékos nemzeti kiegészítést - erre még talán pezsgőt is bontott az akkori miniszterelnök meg a földművelésügyi miniszter -, és tényleg, az ágazati szereplők tényleg örültek annak, hogy ha már így alakult, ha már versenyhátrány van, ez legalább majd kiegyenlíti vagy némileg kompenzálja a versenyhátrányunkat. Az egy dolog - egyetértek Demendi kollégámmal -, hogy külön soron hozzuk-e, amit tényleg jó lenne eldönteni, ugyanazon jogszabályok alapján dolgozik az ÁSZ is meg a PM is, és ha nincsen hátsó szándék, akkor nem értem, hogy ez miért jelenthet problémát. Az már egy komolyabb probléma szerintem a külön sor, nem külön soron túl, hogy az miért 78 milliárd, hogy ez miért nem 30 százalék. Akkor mondjuk ki, a miniszterelnök úr napirend előtt álljon fel, és mondja ki, hogy nem adunk 30 százalékot, mert - mit tudom én - az ország helyzete olyan, hogy csak 26 vagy nem tudom mennyi százalékot tudunk adni, vagy nem adunk, mert nem szeretjük az ágazatot, tehát valamivel tényleg meg lehetne indokolni, és ezt javaslom a kormány felé. Ha meg oda akarja adni, akkor meg legyen benne az a teljes összeg, mert ez nem 30 százalék. Tisztában vagyok azzal, hogy a jogszabályban úgy van, hogy legfeljebb 30 százalék, de ezt mindenki úgy könyvelte el, hogy ez akkor benne lesz a mindenkori költségvetésben, és majd ennek alapján előbb érjük el az uniós gazdatársak támogatottsági szintjét. De ez egészen eddig csak ködösítés. Akkor vagy adjuk oda, hogy külön soron, nem külön soron, teljesen mindegy az érintetteknek; ha meg nem tudjuk odaadni, akkor meg ki kellene állni, és azt kellene mondani, hogy nem tudjuk, és azért nem tudjuk, mert..., aztán viszontlátásra.
Az agrárjelentést tárgyaltuk az előbb. A költségvetés kapcsán gyakorlatilag az merült fel, hogy ami a '97. évi agrártörvényben elő van írva, azt ez a költségvetés visszahozza-e, tehát teljesültek-e vagy teljesülnek-e majd azok a célkitűzések, amelyek az agrártörvényben le vannak írva a reálértéktartástól kezdve, hogy a jövedelmek növekedjenek, stabilizálódjanak, aztán a munkabérhátrány, és így tovább. Én a 2. számú összefoglaló táblázatot vettem elő, illetve azt néztem meg, és abban az van, hogy van egy 2007. évi, illetve van egy 2008-as tervezett. Ebben az van, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 2008-ban 438 milliárd, 2007-ben meg 456 milliárd - ez majdnem 20 milliárd forinttal kevesebb. Az az első megállapítás tehát, hogy csökken az agrártámogatások összege, annak ellenére, hogy a SAPS-nál, tehát a terület alapú támogatásnál, ha jól tudom, 40 százalékpontról 45 százalékra emelkedik - ez tükröződik is azon a bizonyos soron. Annak ellenére csökken az agrártámogatások összege, hogy bejön az Új Magyarország vidékfejlesztési program 80, majdnem 90 milliárd forinttal, igaz, vannak kifutó tételek is 2007-ben, de összességében csak oda lyukadunk ki, hogy csökken az agrártámogatások összege - most mindegy, hogy ha a top-up teljes összege, ha az a 20 milliárd körüli összeg meglenne, akkor ez esetleg pont helyrerázódna. Biztos, hogy ez ügyben mi módosító indítványokat fogunk majd benyújtani.
A gond ott van, hogy ezáltal a versenyhátrányunk véleményem szerint nem csökken, hanem tovább fog növekedni, és pont az agrárjelentésben megállapított dolgok, mondjuk az állattenyésztés-növénytermesztés megbomlott arányával kapcsolatosan egyszerűen semmit sem fog javulni a helyzet. Ezért mi nem fogjuk tudni támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Senki nem jelentkezik.) Bizottsági tagként szeretnék néhány megjegyzést fűzni a költségvetéshez. Nem áll módomban átadni az ülés vezetését, úgyhogy ha hozzájárulnak tisztelt képviselőtársaimat, akkor röviden elmondanám a véleményem. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Persze!)
Egyetértek azzal, ami az ellenzéki oldal részéről elhangzott. Mi úgy ítéljük meg, hogy jelentős csökkenéssel kell számolnunk a támogatásokat illetően a 2008. évben. A másik: ha azt nézzük, hogy a költségvetés szempontjából mi lenne nagyon fontos számunkra, akkor az az, amit a kommunikációban állandóan hallunk, hogy állattenyésztés, állattenyésztés, állattenyésztés. Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormányképviselők, ebben a költségvetésben az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvés nem jelenik meg. Nem jelenik meg. Az egy dolog, hogy most majd a hígtrágyára lesz uniós forrás, és annak lesz nemzeti kiegészítése, de szeretném rögzíteni, hogy ez az állattenyésztő gazdaságok számára további költséget jelent majd. De pontosan a további hatékonyságot célzó, a további jövedelemtermelő képességet erősítő intézkedések ebben a költségvetésben nem találhatók meg.
210 millió forint az AMC költségvetése, ennyi lesz. Emlékezzenek vissza, volt ez valamennyivel több is! Hogyan akarjuk mi a magyar agrártermékek piacra jutását segíteni, ha költségvetési szervként gyakorlatilag nem szüntetjük még meg - 210 millió forintból dolgozik majd 25 ember -, de érdemi munkát, hatékony munkát nem tud végezni az ágazat érdekében. Megítélésünk szerint ez igen súlyos következményekkel jár.
A top-upra vonatkozóan, hogy külön soron vagy nem külön soron. Miről is van szó? Arról, hogy ha szépen berakjuk egy csomagba, akkor ha majd tovább el akarjuk vonni a top-up forrásait, akkor azon a kereten belül szépen át lehet csoportosítani a pénzeket. Ha a top-up külön soron jön, akkor csak a költségvetési törvény módosításával lehet átcsoportosítani a mi megítélésünk szerint. A másik dolog pedig az, hogy be kellene vallani, kedves kormányoldal, hogy a magyar parlament határozatával ellentétben, amit az ígéretei ellenére anno nem foglalt törvénybe, most lecsökkentették 25 milliárddal. És azt is hozzá kellene tenni, hogy ez majd az SPS-nél nagyon komoly hátrányt jelent a magyar gazdák számára, és azt gondoljuk, hogy nem csak az ellenzéki oldal, hanem a kormányoldal részéről is komoly veszteség ez, legalább mi agráriusok egymás között mondjuk ki ezt!
Kollégáim nagyon sok dolgot elmondtak, amit én is szerettem volna aláhúzni.
Összességében azzal kapcsolatban, hogy csökkenő, tehát hogy a 456 milliárddal szemben 438 milliárd támogatási összegről van szó, azt gondoljuk, hogy ez önmagáért beszél. A magunk részéről ezt támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Vannak-e még további kérdések? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsenek, kérdezem, hogy a kormány részéről van-e reagálás. (Dr. Szöllősi Endre jelzésére:) Van. Szöllősi Endre főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A magam részéről sajnálattal kell konstatáljam, hogy a top-up kérdése ismételten felmerül, és úgy tűnik, mint hogyha az agrárköltségvetésnek ez lenne az egyik legnagyobb problémája. Ezek a felvetések, amik ezzel kapcsolatban ismételten megjelennek, sajnos jelentős részben abból adódnak, hogy nem mindenki ismeri mélyebben azokat a számítási módszereket meg azokat a kalkulációs módszereket, amelyek a top-up támogatások évenkénti tervezésénél fölmerülnek. Néhány dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban leszögezni, abban a reményben, hogy talán elősegíti a tisztánlátást.
Először is abból kell kiindulni, hogy a top-up támogatás, az uniós támogatás nemzeti kiegészítése költségvetési szempontból nemzeti támogatásnak minősül. A nemzeti támogatásra rendelkezésre álló forrásból kell a top-up támogatást finanszírozni. Vannak a költségvetésnek olyan szabályai is - és itt emlékeztetni szeretnék erre az úgynevezett árfolyam-kockázati előirányzatra -, amelyek arra irányulnak, hogy az Unió által nem térített összegeket, amelyek ugyan kifizetésre kerülnek a mezőgazdasági ágazat részére, de az Uniótól árfolyam és egyéb okok miatt nem kapjuk meg, a nemzeti támogatásokból kell kipótolnunk. Ezt a célt szolgálja ez az Árfolyam-kockázati Alap.
Szeretném itt megemlíteni, hogy az árfolyam többféle irányban alakulhat, változhat. A közelmúltban volt egy olyan év, amikor az árfolyam úgy alakult, hogy 273 forint/euróval fizettük ki a támogatásokat a termelőknek, ugyanakkor az Uniótól 253 forintos árfolyamon kaptuk meg. Ez az egy tétel jelentett több mint 10 milliárd forintot, amit a minisztérium költségvetéséből, ezen belül a nemzeti támogatási költségvetésből kellett finanszírozni.
A következő olyan tétel, ami nagyságrendileg jelentős, az, hogy a gabona-intervenciónál amikor az intervenció költségeiről beszélünk, azt az Unió normatív alapon téríti, ugyanakkor a hazai szabályozási rendben ettől eltérő mértékű költségeket lehetett és kellett kifizetni, amikor nagy volumenű gabona-intervenciós intézkedések történtek. Ebből a tényezőből pusztán mintegy 16-18 milliárd forint előre nem tervezhető többletköltség merült fel. Tehát mindezek a tényezők hatnak a nemzeti támogatások determináltságára, felhasználására. Természetesen ebből az is adódik, hogy bizonyos rátartással kell megtervezni az előirányzatokat.
Ami legalább ennyire fontos, hogy azt világosan lássuk, hogy ez a 30 százalékos kiegészítési lehetőség nem úgy jelentkezik csupán, hogy amennyit ad az Unió, azt 30 százalékkal megnövelhetjük, hanem ágazatonként jelentkezik és ágazatonként van ez a kiegészítési lehetőség. Az eddigi időszakban azt a támogatási elvet követte a tárca - és lehet ezt vitatni vagy kritizálni, de mi úgy gondoljuk, hogy helyes volt -, hogy az állattenyésztési ágazatoknál, beleértve a tejet, a szarvasmarhát, a juhot, mindig a maximális lehetőség alapján álltunk. Ez a helyzet 2008-ra is, tehát amit az uniós szabály megenged, az állattenyésztési ágazatoknál top-up címén kifizetjük. Nem tudnánk többet kifizetni akkor sem, ha ne adj isten a magyar költségvetésben ennél több forrás állna rendelkezésre, mert az uniós szabály korlátot jelent. Ugyanezt az elvet érvényesítettük az úgynevezett speciális növényi kultúráknál, a dohánynál, a rizsnél, és még van néhány apróbb ilyen tétel. Ezeknél az ágazatoknál is amit lehetővé tett az uniós szabályozás, a fölső határig elmentünk.
Ténykérdés az - és a fölvetések elsősorban ebből táplálkoznak minden valószínűség szerint -, hogy a gabonafélékre nem fizetjük ki azt a lehetőséget, amit maximálisan megengedne az uniós szabályozás. De, tisztelt bizottsági tagok és tisztelt elnök úr, amikor minden egyes alkalommal megállapítjuk, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között aránytalan fejlődési tendencia észlelhető, és mindenki tudja azt, hogy milyen jövedelmezőség alakul ki a növénytermesztési ágazatban, ezen belül a gabonatermesztésben és az állattartásban, akkor láthatjuk, hogy a gabonatermelés további támogatással való kiegészítése ezt az aránytalanságot csak fokozná. Ugyanakkor a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát az utóbbi javára kívánjuk visszaállítani, és ezzel úgy gondolom, ebben a teremben mindenki egyetért.
Tisztelt Bizottság! Ezeket az összefüggéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor a top-up támogatásról beszélünk, és itt megfelelő felelősséggel kell eljárni az ágazat szempontjából, amikor ezeket a dolgokat megtervezzük, valamint figyelemmel kell lenni az agrárpolitikai célokra, a két ágazat arányos fejlesztésének követelményére is. Úgy gondolom ennek alapján, hogy ez a külön tervezés vagy nem külön tervezés elfedi a lényeget és nem érdemi megközelítése a problémának. Itt a valóságos helyzetből kell kiindulni, legalábbis nekünk mint ágazati tárcának. Látnunk kell azt, hogy a költségvetésben nemzeti támogatás céljára mennyi az az előirányzat, ami biztosítható. Látnunk kell azt, hogy a korábbi intézkedéseinknek mennyi determinációs vonzata van, amit mindenképpen ki kell fizetni, milyen nemzeti támogatási rendszereket akarunk működtetni, meg kell számolnunk annak a forrásigényét és össze kell vetni a lehetőségekkel. Tehát mi minden egyes évben így járunk el e tekintetben, és így jártunk el a 2008-as költségvetésnél is.
Elnök úr fölvetette, hogy nem látja ebből a költségvetésből az állattenyésztés ösztönzését. Valóban ebből nehéz kihámozni, mivel nem történik minden egyes előirányzatnak a további részletekre való bontása, hisz' akkor a költségvetés még vastagabb füzet lenne, de azt el tudom mondani, hogy egyrészt a folyó támogatásoknál, másrészt az ÚMVP-ben is szép számmal vannak állattenyésztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló támogatási konstrukciók, amik itt nincsenek kirészletezve, mert az majd a következő munkafázisok kérdése. El tudom azt mondani, hogy az agrártárca vezetése rendkívül fontos ügynek kezeli az állattenyésztést, nemcsak tavaly, hanem az idén is, és nagyon sok erőfeszítést tettünk és teszünk - személyesen a miniszter úr is - annak érdekében, hogy az uniós szabályozás lehetőségein belül a magyar állattartás ösztönzésére minél nagyobb és minél hatékonyabb támogatási konstrukciókat tudjunk működtetni. Jelen pillanatban is vannak az Európai Bizottsághoz benyújtott támogatási javaslataink nemzeti támogatások tekintetében, és ezeknek a forrásait is biztosítanunk kell, végső soron ebből a 100 milliárd forintos nemzeti támogatási összegből. Tehát mindezekre figyelemmel kellett nekünk a dolgokat megtervezni.
Elnök úrnak volt még egy olyan megjegyzése, amire reflektálnom kell, mert úgy gondolom, hogy ez egy fontos dolog. Először is szeretném azt egyértelműen leszögezni, hogy a top-up ügye semmiféle módon nem befolyásolja az SPS-beli esélyeinket. Hiszen az SPS támogatási rendszernél uniós szabályok határozzák meg azt, hogy az egyes tagországok SPS-támogatásának, amit az Európai Unió fizet, finanszíroz - ugyanis az SPS-támogatást az Unió fizeti -, a nagyságrendje nem függ attól, hogy az egyes tagállamok most mennyi top-up támogatást fizettek. Ezt az ügyet azért egyértelműen és világosan kell látni.
Amikor az SPS támogatási rendszerre át fogunk állni, akkor lesz még egy-két év - attól függően, hogy mikor állunk át -, amíg kiegyenlítődik a támogatási szint, és a magyar gazdák részére fizethető uniós támogatás eléri a 100 százalékot. Addig az időpontig, amíg ez bekövetkezik, továbbra is lesz tehát top-up lehetőség, és a top-up lehetőség változatlanul fenn fog állni addig a határig, amit az uniós támogatások megengednek. Akkor is az lesz tehát a helyzet, hogy azt, hogy mennyit tudunk fizetni, nyilván befolyásolja az, hogy mennyi nemzeti támogatási forrásunk lesz, az, hogy mennyi lesz a forrásokból determinált összeg, és hogy hogy ítéli meg majd az akkori kormányzat, hogy ilyen módon adjuk-e a támogatást vagy amolyan módon.
Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A bizottság tagjait kérdezem, van-e további kérdésük, hozzászólások. (Czerván György, Bedő Tamás és Kékkői Zoltán József jelentkezik.) Először Czerván György úr jelentkezett, utána Bedő Tamás úr, majd pedig Kékkői Zoltán következik.
További kérdések, hozzászólások
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Elnézést kérek, csak itt most melegében szeretnék reagálni, és tényleg nagyon rövid leszek. Amit Szöllősi úr mondott... Amikor az SPS bevezetését tárgyaltuk - azt hiszem, Nyujtó Ferenc volt az előadó az FVM részéről -, akkor, én úgy emlékszem, talán konkrét kérdés is volt, hogy akkor a 78 milliárdos bázis, top-up bázis kerül be majd a történelmi támogatás mértékének a meghatározásába. Érdemes lesz majd megnézni a jegyzőkönyvet, én úgy emlékszem, hogy ez egyértelműen elhangzott.
A másik dolog: azt szeretném megkérdezni, hogy a top-upból ez az állattenyésztési támogatás mekkora összeg körülbelül, ami úgymond csökkenti a növénytermesztésre eső összeget és ami kialakítja a 78 milliárd forintot. Azzal egyébként egyetértek... Tehát a kiinduló évet kellene megnézni, amikor megkaptuk a 25 százalékot. Ott volt egy bizonyos terület, amelyre szétosztottuk, meg voltak árfolyamok, tehát az árfolyammal és a területváltozással lehetne korrigálni, mert az mindig torzít. De azon kívül énszerintem akkor is kevesebb, hogyha ezeket a korrekciókat elvégezzük, hogyha 30 százalékot akarunk adni, mint ami egyébként járna. Nem tudom, hogy van-e ilyen számítás, amely végigvezeti ezeket, amely úgymond kiiktatja ezeket a torzító tényezőket, hogy a földterület mindig változik, meg valóban változhat az árfolyam is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bedő Tamás úrnak adok szót. Parancsolj!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előadók! Röviden vissza szeretnék térni ezekre az agrár-vidékfejlesztési támogatásokra, mert a bruttó összeget nézve valóban csökkenés van, csak jó lenne, hogyha a szerkezetét is megnéznénk ennek a táblának, és nem mennénk el mellette szó nélkül. Mert hogyha alapvetően az állami költségvetéssel van problémája a tisztelt ellenzéknek, hogy az kevesebbet ad a központi költségvetésből támogatási jogcímen, akkor nézzük meg az utolsó sort, mert az a 2007-es és a 2008-as évek között, ha jól látom, majdnem plusz 6 milliárd forintot tartalmaz. A csökkenés döntően az EU alapjaiból lehívott összegekre vonatkozik. És hogyha ezt még velősebben megnézzük, azt is látjuk, hogy a 2007. évben, ha megnézzük a nemzeti vidékfejlesztési terv 1-es, kifutó időszakát és a SAPARD-támogatásból származó összeget, azok még jelentősen növelték ezt a támogatási összeget, mivel ezek kifutnak, az újak pedig ekkora mértékben még nem indultak be, ebből lehet... (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból.) De!
Azért azt tegyük hozzá, hogy ez mind tervszám. Tehát még nem tudjuk, szerintem önök sem és a minisztérium sem tudja, hogy mennyi lesz majd az az összeg, amely ténylegesen lehívásra kerül. Tehát ha a támogatáscsökkenéssel alapvetően ez a probléma, akkor elfogadom. Ha amiatt kritizálják a költségvetés mezőgazdasági vagy földművelésügyi fejezetét, mert a központi költségvetésből érkező támogatás csökken, azt nem, mert azt, úgy gondolom, a számok cáfolják Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői Zoltán úrnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A minisztérium képviselőjének a figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a 28/2005. számú FVM rendeletben a következő olvasható, hogy terület alapú támogatás címén hektáronként - top-upban - 19 ezer 420 forint fizethető ki, a következő évben pedig, ahogy azt már említettem, 12 ezer745 forint lesz kifizethető. Ez abból nem adódhat, ahogy azt képviselőtársam is mondta, hogy az euró és a forint árfolyama ingadozik, mert ennyire azért még nem ingadozott. Azt kaptuk akkor tájékoztatásként, hogy kötöttségek vannak. 2005-ben nem volt ilyen kötöttség, tehát akkor lehetett 19 ezret fizetni, most meg nem lehet? Valóban nem stimmelnek a számok.
Egy kérdést is szeretnék feltenni az Élelmiszer-biztonsági Hivatallal kapcsolatban: külön soron lett betervezve 152 millió forinttal. A kérdésem csak annyi, hogy elegendő lesz-e ez az összeg.
Képviselőtársam kifogásolta, hogy én mindig csak ilyen költségvetési tételekről és úgy beszélek, mint hogyha részletes vita lenne, úgyhogy most egy olyan dolgot szeretnék felvetni, hogy sokszor hivatkozunk arra, hogy az európai uniós irányelvek mit fektetnek le, és az európai uniós irányelveknél azokat a részeket, amelyek szigorítások, mindig figyelembe vesszük, amelyek pedig pozitív dolgok, azokat meg, úgy néz ki, elhagyjuk. Az idei költségvetésben sok olyan dolgot át lehetett volna venni, amit az európai uniós irányelv lefektet. Hadd mondjak egy esetet! Annak idején, amikor a polgári kormány kormányzott, volt egy olyan, hogy a biztosítási díjat vissza lehetett fizetni, ez az a 30 százalék, emlékszik rá, képviselőtársam. Arra hivatkozva, hogy az Európai Unió ezt nem engedélyezi, ez meg lett szüntetve. Az idei évben pedig milyen jó lett volna, hogyha ez működött volna, nem okozott volna ilyen problémát.
Hadd olvassak fel az Európai Unió hivatalos lapjából egy részt! "A biztosítási díjak kifizetésére irányuló támogatás számos esetben a biztosítás, a helyes kockázat- és válságkezelés leghasznosabb eszköze, emiatt, továbbá a mezőgazdasági termelők gyakran korlátozott finanszírozási lehetőségeire figyelemmel a Bizottság továbbra is pozitívan áll az elsődleges termelés, mezőgazdasági termelők számára a biztosítás vonatkozásában nyújtott állami támogatáshoz.". Nem találkozunk ilyennel a költségvetésben.
A másik: tavaly büszkék voltunk arra, hogy 500 millió forint be lett tervezve kárenyhítésre. Hogyan ír a kárenyhítésről az Európai Unió lapja? "Mezőgazdasági termelők részére az ilyen és hasonló események tekintetében nyújtott kompenzáció hozzájárul a mezőgazdasági ágazat fejlődéséhez, és azt a szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján engedélyezni kell.". Tehát 500 milliónál jóval nagyobb összeg is lehet ez, nincs korlát. Nem igaz tehát, hogy csak 500 millió forint áll rendelkezésre erre.
Többet is lehetne mondani, de a többit nem akarom felolvasni, ami ebben az irányelvben van, de sajnáljuk, hogy az irányelvből nagyon sok minden nem lett átvéve az idei költségvetésbe, inkább csak a szigorítások lettek átvéve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Czerván György: Egy mondat!) Egymondatos kiegészítésre kér lehetőséget Czerván György, amely, gondolom, összefügg a két hozzászólással, és azt követően természetesen Demendi képviselő úré a szó. (Kis Péter László: Utána lezárjuk! - Czerván Györgynek:) Parancsolj!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tudjátok, hogy nem szoktam nagyon exponálni magamat, most is csak egy mondatot szeretnék mondani Bedő képviselőtársamnak. Én minden évben kritizálni szoktam azt a tendenciát, hogy ahogy az uniós támogatások nőnek, a nemzeti támogatás a részarányát tekintve folyamatosan csökkent - ez itt van egyébként 2004 óta kigyűjtve. Ezt a kritikát most szándékosan nem fogalmaztam meg, mert most nem csökken abszolút összegben, még növekszik is, ez rendjén való. De én is voltam kormánypárti képviselő, úgyhogy meg tudom magyarázni az ellenkezőjét is, hogyha szükséges, de a számok akkor is azt mutatják, hogy közel 20 milliárd forinttal csökken a jövő évben az előirányzott támogatás. Köszönöm. (Bedő Tamás: Ezért jó a költségvetés, mert mindent lehet benne találni, jót is, rosszat is!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi László képviselő úr következik.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni Szöllősi Endrének a top-up kérdésében a szakmailag teljesen alapos és mindenki számára világos válaszát. Szakmailag, azt gondolom, lehet ezt vitatni, lehet másképp gondolni, és nem is az összeg nagyságrendjére gondolok. De maga a költségvetés előterjesztése kapcsán - hiszen általános vitáról beszélünk - viszont nagy tisztelettel ajánlom az ÁSZ figyelmébe is, hogy az FVM milyen szakmai választ adott erre, nyilván van valami köze hozzá a PM-nek is, úgyhogy beszéljék már meg, hogy akkor a jövőben ez hogy legyen, és akkor tényleg ne vigye el egy ilyen formális ügy a tartalmi kérdésekről a vitát.
Annyiban szeretnék még Kékkői Zoltánnak reagálni, hogy tisztelettel megköszönöm az ismeretterjesztést, ismerem ezeket. A lehetőségek mindig korlátozottak, soha nincsenek korlátlan lehetőségek, ezt nyilván ön is tudja.
Ami kimondottan a kárenyhítéssel kapcsolatos, az én tudomásom szerint sem a 2007. évi, sem a 2008. évi költségvetésben ez az 500 millió nem arról szólt, hogy csak ennyit lehet, anno a kormány részéről sem. Azt mondta, hogy ennyit tesz hozzá. De ha már egyszer képviselő úr utalt arra, hogy a finnektől mit hallottunk 10 óra és 11 óra között, akkor most meg én utalnék arra, hogy e tárgyban a finnektől mit hallottunk: ha a lehetőségek nem korlátlanok, akkor nyilván lehet ezt bővíteni. A korlátolt lehetőségeket nemcsak a mindenkori kormány részéről gondolom, hanem nyilván a gazdáknak is vannak lehetőségeik, de azok korlátozottak. Egyébként az a szabály, amire hivatkozott, pontosan ezért nem felel meg abban a formában. Sajnos ez még csak most lett, az elmúlt évben valamilyen módon nagy nehezen elindult ez a Kárenyhítési Alap, de a jövőben nincs mese, kárenyhítési alapot kell képezni a magyar mezőgazdaságnak ahhoz, hogy a nagy elemi károk, a nem biztosítható elemi károk idején be tudjon avatkozni, tehát ebben maximálisan egyetértünk. Mondom, a mértékeket lehet vitatni, de szerintem ez az 500 millió sincs korlátozva, nem volt 2007-ben korlátozva, és nem lesz korlátozva 2008-ban sem. (Közbeszólás: Az 5 milliárd sem.) Meg az 5 milliárd sem, igen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy másodperc türelmet kérek a költségvetés általános vitájánál, kedves képviselőtársaim, engedjétek meg, hogy mindenki elmondja nyugodtan a véleményét. Most bizottsági tagként kívánok hozzászólni.
Megköszönöm Szöllősi Endre főosztályvezető úrnak az igen hatalmas kommunikációs teljesítményét és élményt nyújtó tájékoztatóját. Megmondom őszintén, hogy ritkán hall az ember ennyire kifinomultan, ennyire részletekbe menően a költségvetéssel összefüggően ilyen élményszámba menő tájékoztatót. Néhány részletére szeretnék reagálni, amivel azért nem tudok teljes mértékben egyetérteni, és engedje meg, hogy reagáljak is az elmondottakra.
A top-uppal kezdeném. Szöllősi Endre főosztályvezető úr úgy vezette fel, hogy a top-up uniós támogatás. Ez igaz, az uniós terület alapú támogatás kiegészítése, ha jól emlékszem, tehát nemzeti támogatás, de az uniós terület alapú támogatás kiegészítéseként került meghatározásra 103,2 milliárd forint értékben. Ezen túlmenően voltak a korábbi időszakban notifikált nemzeti támogatások, a határidő lejárt. Azt vártuk, hogy a nemzeti támogatások érdekében a továbbiakban, ami az egyes ágazatok helyzetét stabilizálná, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Mi mindig várjuk azokat az intézkedéseket, amelyek az állattenyésztési ágazatok helyzetét rendeznék, de egyelőre még Brüsszel érdemben nem válaszolt. Csak az a probléma van, hogy egy picit korábban be lehetett volna nyújtani Brüsszelhez, és akkor már lenne lehetőség arra, hogy ezeket a támogatási összegeket valóban a hihetetlenül mély válságot átélő ágazatok szereplői számára biztosítani tudnánk.
A másik az árfolyam kérdése. Ez így igaz, és ide kapcsolódik az intervenció is, na de hát már jelen pillanatban, jól tudjuk, nincs intervenció és ebből eredő veszteségek sem. Az intervenciót még talán reményeink szerint az ÁSZ vizsgálja, és akkor biztos, hogy érdekes információkat kapunk, hogy a tárolás, a belső szállítások, az áttárolások és egyebek indokoltak voltak-e vagy nem, és miből keletkezett közel 10 milliárdos veszteség. Arról nem beszélve, hogy a vagyonvédelem kérdéséről keveset hallunk.
Az SPS-sel nem terhelném sem a bizottságot, sem az időkeretet; arra gondoltam, hogy főosztályvezető urat meghívom majd egy másik fórumra, ahol e területen elmélyült tudással rendelkező szakértőkkel egy érdemi vitát rendezünk. Van olyan súlyú ez a kérdés, hogy felvessük. Még egyszer szeretném megerősíteni, mint ahogy Czerván képviselőtársam említette, hogy bizony a történelmi bázis képzésénél nem mindegy, hogy mennyi volt a támogatás összege. De nem terheljük ezzel a bizottságot, látjuk majd egy szakmai fórumon, amikor ezt részletekbe menően áttárgyaljuk, a régi, az uniós tagállamokban már működő rendszereket is értékelve és figyelembe véve azt a helyzetet, amelyben ők gazdálkodnak.
Visszatérve egy gondolat erejéig az állattenyésztésre, nem véletlen hoztam szóba az állattenyésztést; a piacvédelemmel összefüggésben, a fejlesztésekkel összefüggésben, a nemzeti marketingre biztosítandó támogatásokkal összefüggésben a helyzetet mi tragikusan látjuk. Tragikusan látjuk, mert beszélünk róla, elmondjuk, hogy milyen jó a 210 millió forint, elmondjuk, hogy milyen csodák történnek, de csodák nincsenek, nem történik semmi, lassan a magyar állattenyésztés, ha így haladunk, megszűnik. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Bajánházy László úr kért szót először, tehát neki adom meg a szót, ezt követően az Állami Számvevőszék képviselőjének.
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium)
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Három dologra válaszolnék egészen röviden. Az iskolatejnél a főszabály az, hogy az Unió támogatása kvázi bejelentkezés alapján alanyi jogon jár, a magyar költségvetés kiegészíti mindazoknál az iskolafenntartóknál - döntően természetesen önkormányzatoknál -, akik ennek a szervezését vállalják és igénylik, az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek függvényében a különbség 100 százalékáig, 50 százalékáig, 25 százalékáig, illetve 10 százalékáig. Bármennyit tervezünk a költségvetésben, ha nem jelentkeznek az önkormányzatok, mert ott éppen nincs iskolatej-akció, mármint úgy, hogy a magyar kiegészítését vállalnánk, akkor ez nem fog menni.
A másik: az Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az AMC esetében is egy kicsit, ha változik a költségvetés szerkezete, akkor külön kerül az, hogy egy hivatalnak mint hivatalnak mi a költségvetése - az AMC kapcsán itt ez a hivatalé, az összes többi meg más elszámolásba megy -, semmint akkor, amikor államháztartáson kívüli címzettje és közvetítője volt a támogatásoknak. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal így egy picit talán messziről nézvést félrevezető; az élelmiszer-biztonsággal a szaktárca területén természetesen nem elsősorban az Élelmiszer-biztonsági Hivatal 18 fős apparátusa foglalkozik. A kormány második féléves jogalkotási programja keretében az élelmiszerlánc-biztonságról szóló törvény várhatóan pár nap, pár hét múlva idekerül, ahol ezt sokkal részletesebben ki tudják vitatni, és akkor világosabb lesz, hogy melyik szervezetnek ezen a területen mi a feladata.
Igyekeztem nagyon röviden azokra az elvarratlan kérdésekre válaszolni, amelyek felmerültek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ÁSZ képviselőjének adok szót.
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlenegy mondat erejéig szeretnék visszatérni a top-upra. Az ezzel kapcsolatos észrevételét azért tett meg az ÁSZ, mert mint említettem, az ellenőrzés céljai között szerepel, hogy a mindenkori benyújtott költségvetési törvényjavaslat mennyiben felel meg a jogszabályoknak, a költségvetési irányelveknek és a tervezési köriratnak. A tervezési körirat ezt előírja. Nem az a kérdés tehát, hogy szakmailag külön soron, nem külön soron kell-e jelezni; az ÁSZ-nak ezt a véleményét azért kellett megfogalmaznia, mert a tervezési körirat e tekintetben egyértelműen szabályoz, és azt írja elő, hogy külön soron kell tervezni. Ennyit szerettem volna kiegészítésként hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Szöllősi Endre főosztályvezető úrnak adok szót.
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Volt itt egy-két kérdés, amelyet meg felvetettek a képviselő urak, és azokra szeretnék reagálni. Az egyik kérdés, Czerván képviselő úr kérdezte, hogy a top-upon belül mennyi az állattartást szolgáló összeg, és mennyi a növénytermesztést szolgáló összeg. Tulajdonképpen úgy néz ki az arány, hogy a 78 milliárd forintból gyakorlatilag 22 szolgálja az állattenyésztést közvetlenül, beleértve a tejet is, 51 a növénytermesztést, ebben a növénytermesztésben döntően a gabona, ezen kívül még olajos növény és egy-két speciális kultúra van benne. Így néz ki tehát a belső arány. és még egyszer mondom: az állattartásnál és a speciális növényi kultúráknál a maximumon állunk. Ez a válasz az egyik kérdésre.
A másik: Kékkői képviselő úr felvetette, és számokat idézett a gabona top-upról, amelyek igazak is, csak közben azt nem mondta el, hogy az Unió által folyósított SAPS-támogatás meg közben felfelé ment, és a mi véleményünk szerint együttesen kell nézni a gabonaterületre folyósított támogatást.
Megemlítette a biztosítási díjhoz kapcsolható támogatást is, amit kétségtelenül megengednek az uniós szabályok, és ez valóban benne van az irányelvekben. Azt is látni kell azonban, hogy Magyarországon volt már ilyen néhány évig, de nem oldotta meg a gondokat, mert az aszálykárra, amely messze a legnagyobb súlyú kár a mezőgazdaságban, nem lehet biztosítást kötni. Hiába adnánk tehát támogatást a biztosítási díjhoz, a magyar biztosítóintézetek, de nemcsak a magyarok, hanem az európaiak sem kötnek az aszálykárra biztosítást. Másrészt nem nagyon kötöttek biztosítást tavaszi fagyra sem, és az idén bevágott a tavaszi fagy. Ha lenne díjtámogatást, azzal nem érnénk el a célt, és ezért választottuk ezt a másik utat.
Az elnök úr felvetette, illetve visszatért az állattenyésztési kérdésekre, annyiban, hogy megint mondta, hogy nem látja, vannak-e történések ebben a dologban. Való igaz, hogy május 1-jével lejárt a határideje a korábban érvényben volt nemzeti támogatásoknak, és újakat kellett bevezetni. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy itt van nálam a jogszabályok listája, és márciustól napjainkig 11 darab rendeletet adtunk már ki, ennyi tehát effektíve megjelent a Közlönyben, ami a nemzeti támogatásokra, az új nemzeti támogatási lehetőségekre vonatkozik. Ezen belül 7 darab közvetlenül vagy közvetve az állattenyésztést szolgáló jogszabály van. Három rendkívül jelentős horderejű jogszabály, amely kifejezetten az állattartók érdekeit szolgálja, Brüsszelben van: az idei takarmánykrízisben igénybe vehető hosszabb távú hitelkonstrukció, a sertés-baromfi, az állatjóléti támogatás, ezek többmilliárdos horderejű ügyek, amelyek Brüsszelben vannak elbírálás alatt. Ezen kívül, megjegyzem, csak a fagykár rendezése kapcsán 9 darab rendeletet kell a tárcának kiadnia, amelyek jó része - most nem tudom pontosan, hogy a kilencből hány darab - már megjelent, a többi pedig kihirdetés előtt áll.
Ezt csak azért említettem meg konkrét formában, mert úgy gondolom, hogy azért dolgozunk a nemzeti támogatások új lehetőségein, és ebben az ügyben konkrét fejlemények történtek meg fognak is történni, természetesen azon kereteken belül, amelyeket a 2008-as költségvetés számunkra majd meghatároz.
Köszönöm szépen az ismételt lehetőséget. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Szavazzunk!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e további hozzászólás. (Senki nem jelentkezik.) Nincs több hozzászólás. Meghívott vendégeink részéről van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Az utolsó napirendi pontunkról következik szavazás. Aki általános vitára ajánlja a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú előterjesztést és ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék értékelését a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról, amelyet T/3860/1. számon kaptunk kézhez, kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Tizenkettő igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem. Tartózkodás nem volt.
Tisztelt Bizottság! Mivel napirendi pontjaink között az egyebek nem szerepelt, mindenkinek megköszönöm a munkát, a részvételt, és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 17 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Molnár Emese