MB-32/2007.
(MB-49/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. október 24-én, szerdán, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3894. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról (COM/2007/372); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján *
Sztanev Bertalan (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Hozzászólások, kérdések, válaszok *
Az elnök összegzése *
1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3894. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról (COM/2007/372.)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
6. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Bedő Tamás (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Demendi László (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Paizs József (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Varga Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bokor Csaba (Pénzügyminisztérium)
Szűcs Bence (Pénzügyminisztérium)
Görözdy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Sztanev Bertalan vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nyitrai Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth Csaba főtitkár (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 6 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait.
Írásban kiküldtük a napirendi tervezetet, hat napirendi ponttal. Kérdezem, a napirendi pontokhoz van-e kérdés, észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, akkor ezen napirendi pontok alapján tárgyaljuk a mai bizottsági ülésre előírt anyagokat. Aki egyetért a napirendi pontokkal és azok sorrendiségével, kérem, kézfeltartással ezt jelezze. (Szavazás.) Igen, egyhangúlag elfogadtuk; a bizottságunk határozatképes.
Az 1. napirendi pont: egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat, az ehhez a törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatokat fogjuk megvitatni.
Köszöntöm Görözdy Zsuzsát a kormány képviseletében.
Kérem a bizottsági tagokat, hogy amennyiben a kigyűjtéstől eltérő indítványt is szeretnének megtárgyalni, azt az adott sorrendben a helyén jelezzék.
A kigyűjtés alapján az ajánlás 12. pontjával kezdjük, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa, és összefügg a 172. indítvánnyal. A kormány álláspontját kérdezem erről.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs ilyen jelzés.) Én kérek egy kifejtést erről a kormány részéről.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az indítvány lényege, hogy a mezőgazdasági egyéni vállalkozók számára is lehetővé válna a kisvállalkozói adókedvezmény igénybevétele. Ez egy pozitív módosítás lenne.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem ezt kézfeltartással jelezni. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság.
A 36. sorszámú indítványra térünk rá.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérek szépen egy indoklást a jövedéki törvényhez benyújtott paragrafusok miatt.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A módosítás az indoklása szerint azt javasolná, hogy a bérfőzdék és a szeszfőzdék esetében ne legyen jövedéki biztosíték. Ezzel a szándékkal nem értünk egyet. Az alkoholtermékek esetében - mert hiszen arról van szó - a jövedéki kockázat akkor is fennáll, ha azt bérfőzdében vagy szeszfőzdében állítják elő. Egyébként pedig a törvény jelenleg is ezt a két kisüzemi formát méltányosabb jövedékibiztosíték-szabállyal támogatja.
Egyébként megjegyzem, hogy a módosító indítvány nem erről szól. Az úgy sikerült, hogy ha a módosító javaslat elfogadásra kerülne, akkor minimum 40 millió forint lenne a biztosíték a bérfőzdék és a szeszfőzdék esetében is. Én az indítvány indokolásához kapcsolódóan mondtam el a véleményemet, illetve összességében tehát ez az indítvány nem támogatható.
ELNÖK: De ha jól látom, a módosító indítványt benyújtó megpróbálta kikerülni az egyébként általános 40, illetve 200 milliós jövedéki biztosítékot a következő szakaszával, csak lehet, hogy nem jó helyre hivatkozott. Mert ott van egy mentesítés, hogy kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde, valamint szeszfőzde esetén a 35. § (1) bekezdés f)-g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni. Gondolom, arra utalt, hogy ezen pontokban írjuk elő a jövedéki biztosíték mértékét.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ettől függetlenül az indítványt nem támogatjuk. A mi olvasatunk szerint a minimum 40 milliós jövedéki biztosíték jönne be, ha ez a módosító indítvány elfogadásra kerülne. De ha jól lenne elkészítve a módosító indítvány, akkor sem tudnánk támogatni.
ELNÖK: Értem. Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 2 igen.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): De ha csak rosszul fogalmazott...
ELNÖK: Azért kapcsolódóval ezt majd megoldjuk...
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): De ha nem kapja meg az egyharmadot, nem lehet tovább beszélni róla.
ELNÖK: De kapcsolódó módosító javaslatot beadhatunk hozzá. (Közbeszólások.) Dehogynem! Megadom a szót, légy szíves, fejtsd ki az álláspontodat.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Elnézést, elnök úr. Én azért támogatom, és valóban úgy, ahogy a minisztérium képviselője előadta, hogy így rossz, de hogy tudjon beszélni és ki tudja fejteni az érveit, hogy mit akart ezzel elérni, ahhoz támogatni kell, mert máskülönben nem tud róla beszélni a parlamentben.
ELNÖK: Ez nem igaz.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): A parlamentben, ha nincs meg az egyharmados támogatás, akkor ez a módosító javaslat ki lesz véve a részletes vitánál.
ELNÖK: Nem.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): De, ez így van jogilag.
ELNÖK: Én ugyan nem vagyok jogász, de ez a néhány év azt mondatja velem, hogy természetesen bármely benyújtott indítványról, sőt még visszavont indítványról is kifejthetjük a véleményünket, különösen ha valaki azt fenntartja, mert létezik ez a házszabályi forma is. Amely indítvány nem kapott egyharmados szavazati többséget, az szavazásra nem kerül; amikor majd a módosító és a kapcsolódó módosító indítványokról szavazni fogunk, ott már szavazásra feltenni csak a legalább az egyharmadot megkapott indítványokat lehet. Természetesen a részletes vita alkalmával az indítvány benyújtója részletesen kifejtheti, hogy azt az indítványt miért ilyen formában terjesztette elő, és amennyiben itt elfogadja a kormány képviselőjének álláspontját, hogy ez technikailag helytelen, akkor kapcsolódó módosító indítványt nyújt be hozzá, és majd azt a kapcsolódó módosító indítványt kell figyelnünk, hogy netán egyharmados támogatást biztosítunk-e neki, mert akkor az bekerül a szavazás rendjébe. Ez valóban már a szavazás rendjébe nem fog bekerülni, hiszen több sebből vérzik a kormány álláspontja szerint. Valóban, én magam is látom, hogy ahol a kivételezést elrendeli, nem abban a szakaszban írjuk elő a 40 millió forintos jövedéki biztosítékot, tehát valóban nem jó helyre tette a kivételezést, ezért probléma. Kapcsolódó módosító indítvánnyal a benyújtó ezt szándéka szerint helyre billentheti technikailag. Hogy utána a kormány a technikailag helyre billentett indítványt egyáltalán támogatja-e, az már egy külön kérdés lesz.
A szavazásnál ott tartottunk, hogy 2 igen szavazat volt. Ki az, aki tartózkodik? (6) Ki az, aki nem támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) A többség nem támogatja ezt az indítványt, és egyharmadot sem kapott.
A 37. indítványra térünk rá, amelyet Szabó Lajos és Gegesy Ferenc nyújtottak be. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ehhez is kérnénk szépen indoklást vagy inkább magyarázatok, mert ezek nagyon rafinált indítványok, általában a jövedéki törvényt így elsőre nem nagyon látjuk át.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ez tulajdonképpen egy technikai módosításnak is tekinthető. A jövedéki kereskedelmi szabályok alá a bioüzemanyagok közül egy megelőző jogszabályhely azokat is a jövedéki kereskedelmi szabályok alá tartozó körbe vonja, amik alkoholt tartalmaznak. Ennek a leképezése ez a módosító indítvány annál a szabálynál, hogy amennyiben üzemanyagot nem üzemanyagtöltő állomáson keresztül forgalmaznak, akkor minden esetben jövedéki engedély szükséges. Az üzemanyag fogalmába itt is bele kell tenni az alkoholt tartalmazó bioüzemanyagokat is, hogy összhangban legyen a jogszabálynak valamennyi rendelkezése.
ELNÖK: Csak kérdezni szeretném, hogy a hazai szabályozók szerint a bioüzemanyagok, etanol- és dízelüzemanyagok jövedékiadó-mértékét hogyan szabályozzák, ha hozzákeverik másik ásványolaj-tartalmú üzemanyaghoz.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ha a benzinben, illetve a gázolajban van legalább 4,4 százalék bioetanol, illetve biodízel, akkor egy alacsonyabb adómérték vonatkozik ezekre a kevert üzemanyagokra.
ELNÖK: Ez annyival alacsonyabb mérték, ahány százalékban alkotója a bioüzemanyag? Magyarul a bioüzemanyagoknak tételes adótartalma van ma Magyarországon?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ha benzinbe van bekeverve, akkor annyival kisebb az adómérték, amennyi a biotartalomra jutó benzin-, illetve gázolajadó, tehát 4,4 százaléknak megfelelő benzinadóval, illetve gázolajadóval kisebb az adómérték. Ha tisztán forgalmazzák a biodízelt, vagy mondjuk, az alkoholt - tegyük föl, hogy az alkoholt is tisztán forgalmazzák -, akkor a felhasználási célnak megfelelő adómérték terheli, tehát a biodízel esetében az adó a gázolaj adója, ha pedig az alkoholt benzinüzemű gépkocsiban használják fel, akkor a tiszta alkoholnak üzemanyagkénti felhasználás esetén az adója megegyezik a benzin adójával.
ELNÖK: Tehát ha jól értem, akkor a kormány nem indult el azon, a lengyelek által alkalmazott úton, hogy amikor tisztán biodízel-üzemanyag kerül előállításra növényi eredetű forrásból, ebben az esetben teljesen adómentes a biodízel, ha a gazdálkodó saját felhasználásra használja fel.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudok ilyen felhasználásról. A tiszta bioetanol nálunk adóköteles.
ELNÖK: Akkor én kezdeményezni fogom, hogy a bizottságban gondolkozzunk el erről, mert jelen pillanatban Lengyelországban a gazdák, illetve bármely gazdaszövetség, szövetkezés által előállított biodízel ha azon szövetkezetek tagjainak vagy gazdának a tulajdonába kerül vissza és ezt mezőgazdasági célra használja föl, akkor teljesen adómentes. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 85-90 forint előállítási költségű biodízellel gazdálkodnak a lengyel gazdálkodók. Ezt csak azért szeretném érzékeltetni, mert borzasztó nagy versenyhátrányt fog nekünk rövidesen okozni, ha mi továbbra is ezzel a 270 forintos gázolajjal próbálunk termelni, szemben a lengyelek 85 forintos üzemanyagával, ami biodízel. Én erre teszek javaslatot, és alelnök úrral megbeszéljük, hogy tudjuk-e bizottsági javaslat szinten kezelni ezt a kérdést, vagy pedig kapcsolódó módosító indítvánnyal.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ha szabad ezzel kapcsolatban egy dologra felhívni a figyelmet, mindenféle adókedvezményt előzetesen az Unióval jóvá kell hagyatnunk, tehát nem lehet elfogadtatni egy olyan módosítást, ami még nem bírja az Unió jóváhagyását.
ELNÖK: Ha meg szabad jegyeznem, ezt a lengyelek nem tették meg, és egyelőre működik 2007 januárja óta. Majd eljár az Unió, aztán majd megbeszéljük vele.
Visszatérünk a 37. módosító javaslathoz. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többségi szavazatot kapott az indítvány.
A 38. indítvány Kékkői Zoltán képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kékkői Zoltán kér szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy miért nem.
ELNÖK: Indoklást kér Kékkői Zoltán.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A 97 literes felső korlátot 120 literre emelné fel, ezt nem tartjuk indokoltnak. Ez jelentős mértékben meghaladná a jelenlegi korlátokat; nem használ föl a szántó 95-97 liternél több gázolajat, indokolatlan a gyep és az egyéb művelési ágakban. Egyedül a kert-szőlő-gyümölcs esetében lenne indokolt magasabb korlát, de arra más megoldás fog születni, ahogy az általános vitában, azt hiszem, ezt elég részletesen kitárgyaltuk. Tehát nem indokolt a 120 liter, nincs ilyen nagyságrendű felhasználás az egyes művelési ágakban, a kert-szőlő-gyümölcs kivételével. Egyébként pedig költségvetési kihatása miatt sem támogatható.
ELNÖK: Ha tehát jól értjük, a kert-szőlő-gyümölcs az eddigi 120 liter helyett most vissza lett sorolva 97 literes felhasználásba. Tehát ne kerteljünk, valóban, az indítvány igazi tartalma sajnálatos módon ez. És természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a gyepgazdálkodásnál ilyen értelemben nem használnak fel még 97 litert sem, bár ha hozzáveszem az állattartó részét, akkor kicsit örülünk neki, hogy ezzel talán lehetne picit támogatni.
Elképzelhető, hogy akkor két kategóriát kell újra megalkotni, nem pedig összevonni az összes művelési ágat. Mert az összes művelési ágat egy felhasználási mennyiségbe bevonni, az tényleg nehézkes, mert nagyon eltérőek a felhasználási mennyiségek.
További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez támogatást kapott a bizottságtól.
A 39. indítvány Kékkői Zoltán indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az indítvány lényege, hogy magasabb jövedékiadó-százalékot kérne visszatéríttetni, nem 80, hanem 90 százalékot a jövedékiadó-tartalomból. Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak azt szeretném mondani, hogy az Európai Unió irányelvei szerint 0 százalékot is lehetne alkalmazni, tehát 100 százalékban vissza lehetne téríteni. Itt a 90 százalékkal mi jelezni szeretnénk, hogy még így is az európai irányelvek alatt vagyunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 40. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Magyarázatot kérünk szépen az indítvány lényegéről.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az indítvány lényege, hogy a jövedéki italokat forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedők esetében a 22 millió forintos jövedéki biztosítékot telephelyenként írná elő, maximális 100 millió forintos összegben. Tehát ha valakinek, mondjuk, öt telephelye van, akkor tegyen le 100 milliós jövedéki biztosítékot - ez az indítvány egyik része.
A másik része pedig, hogy a kizárólag szőlőbort forgalmazók esetében hozzuk vissza a jövedéki biztosítékot, legyen 2 millió forint jövedéki biztosíték a kizárólag szőlőbort forgalmazók esetében is.
Az indítványnak egyik részét sem tartjuk megalapozottnak.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, az indítvány nem kapott egyharmados támogatást sem.
A 43. indítványra térünk rá, Kovács Ferenc képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott többséget, de egyharmadot kapott az indítvány.
Az 57. pont Demendi László képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A 79. pont Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indokolást kérek szépen.
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A 79. ponthoz az indokolásunk a következő. Tekintettel arra, hogy ha a mezőgazdasági őstermelő kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat magánszemélyt, akkor ebben az esetben generálisan nem szükséges adószám, de ettől lényegében az, amit módosításként előterjesztettek, az jelenleg is így van.
ELNÖK: Ez persze nem igaz. Ezért szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy a 82. indítványt is vegyük figyelembe, és kérdezem a kormány álláspontját. A kettő összefügg, habár ez közvetlenül nem is látható: a mezőgazdasági őstermelők alkalmi munkavállalókat foglalkoztatásáról van szó, amikor ők a munkaadók. S egyáltalán, az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás adminisztrációs kötelezettségei kaotikus állapotának a rendezéséről szól az indítvány. Ezért szeretném megkérdezni a 82. indítványról is a kormány véleményét.
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Lényegében itt a havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség alól kívánják mentesíteni a mezőgazdasági őstermelőket. Az őstermelők nem havi bevallók, hanem negyedéves bevallók, és ezt a kötelezettséget nem az Art. 31. § (2) bekezdése írja elő nekik, hanem a Tbj. Jelenleg ehhez kapcsolódik az ajánlás 98. pontja, ahol a Tbj. ezután generális jelleggel elő fogja írni, hogy a minimálbér után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell minden esetben fizetni az őstermelőknek, és ezután generálisan él a negyedéves bevallási kötelezettség. Azonban itt a szabályozás helye nem az Art.-ben, hanem a Tbj.-ben található.
ELNÖK: Teljesen nem értek egyet az indoklással, mert nem helyes. Képviselőtársaimnak szeretném jelezni, hogy az idei év januárjától megváltozott szabályozás teljesen felrúgta az eddig konszenzussal kialakított, alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást. Eddig a foglalkoztatás kötelezettsége annyi volt, hogy a foglalkoztató és a foglalkoztatott kitöltötte az alkalmi munkavállalói könyvet, akár külföldi, akár belföldi természetes személy volt, és a meghatározott munkadíj után befizette a közterheket, azaz beragasztotta a közteherbélyeget. A májustól életbe lépett változások miatt, a tb-jogszabályok egyéb változtatásai miatt azonban kiderült július-augusztusra, ekkor vette észre a Pénzügyminisztérium is - mint egy kezünkbe került levélből ez kiderült -, hogy minden hónap 12-éig minden foglalkoztatónak be kell vallania egy külön lapon, hogy hány személyt milyen alkalmakkor, milyen munkarendben foglalkoztatott. Ráadásul ezt az ügyfélkapun, elektronikusan kell megtenni. Ekkor szabadult el a pokol, mert senki erre föl nem volt készülve.
Elkezdték a munkaadók bevallani a könyvelőkön keresztül. Ekkor kiderült, hogy nem vallhatnak be még ilyen foglalkoztatást sem, mert az adóazonosító jel, ami minden természetes személynek van, nem elégséges ehhez a bevalláshoz, hanem ki kell váltaniuk a kötőjeles adószámukat, a 12-13 karakteres adószámot. Ezért most elvileg az APEH arra az álláspontra helyezkedett, hogy megvárja, mi történik a mostani adójogszabály-változtatással.
Egy megyei konferenciát hívtunk össze Bács-Kiskun megyében, ahol részletesen elmondták az APEH, a munkaügyi felügyelet és a munkahivatal első számú vezetői, hogy ez az egyeztetés lezajlott, a PM ígéretet tett arra - és egy júliusi levélben ezt megerősítette -, hogy ezt a kérdést valóban kezelni kell, és visszamenőleges hatállyal, 2007. január 1-jétől elrendeli ennek a bevallásnak az eltörlését, mármint azt, hogy havonta, minden hónap 12-éig kell bevallani a jelenlegi szabályok szerint, mint említettem, elektronikus ügyfélkapun.
S mint említettem, adóazonosító jellel ezt nem teheti meg az őstermelő, tehát rögtön eljárási bírságok kiszabása is fenyegeti az összes érintettet, anélkül, hogy tudott volna erről az egész rendszerről, de az APEH most egyelőre várakozik az adótörvények módosulására. Az indítványomnak ezen részében most a 82. pontot idéztem.
Téved az előadó úr, mert az adójogszabályok ezt pontosan ezen szakaszában nyitották meg - ezt azért merem állítani, mert az APEH illetékes igazgatóságával egyeztettem ebben a kérdésben -, pontosan itt szabályozza azt, hogy mit kell tenni az őstermelőnek. Itt szabályozta azt is, hogy hogyan került be egyáltalán a havi bevallási rendbe, amikor minden hónap 12-éig kötelező bevallani. A kezünkben van az a levél, amelyben egy pénzügyminisztériumi állásfoglalás alapján döntöttek úgy, hogy nem elégséges az adóazonosító jel a foglalkoztatáshoz, hanem adószám is kell. Annak ellenére, hogy ezt törvény - ön ezt jól mondta - nem írja elő sehol, de egy pénzügyminiszteri belső utasítás kötelezi mégis az APEH-ot arra, hogy adószámot váltasson ki.
Megkérdeztük az APEH-ot, hogy ez mit eredményez. Elmondta, hogy ez adatduplikálást eredményez, mert természetesen a normális adóazonosító jellel minden további nélkül fel tudják dolgozni az ügyfél adatait. Azzal, hogy most ez az ügyfél kivált egy adószámot is, szépen duplán vezetik a számítógépeken minden adatát ennek az ügyfélnek. Ráadásul nem tudták átvezetni az adóazonosító jelet az adószámos rendszerbe, most parkoló pályán áll nekik az egész rendszer. Ezért mertem ezt az indítványt tenni. Mint ahogy a Pénzügyminisztérium júliusi körlevelében, amit az APEH-hoz eljuttatott, kiolvasható, a PM pontosan látta, hogy ezzel probléma van, ezért azt az ígéretet tette, hogy elégséges lenne az őstermelőnek abban az esetben, ha kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat valakit, tehát nincs más típusú foglalkoztatás, az éves jelentés leadása. Az indítványom gyakorlatilag erről szól.
Az indítványom egyben visszamenőleges hatállyal mentesíti a havi bevallás alól mindazokat, akik ezt a szerencsétlen helyzetet érthető módon nem tudták lekezelni az idei évben, és most a büntetés fenyegetése van a fejük fölött. Az indítványom 79. pontjában pedig azt kezdeményezem, hogy akkor mondja ki a törvény ezek után, hogy adóazonosító jellel is lehet foglalkoztatni, mint ahogy ezt az APEH-ban mindenki tudja, csak a belső körlevél miatt kénytelenek az őstermelőkkel adóigazgatási számot is kikéretni.
Lehet, hogy most ez az indítvány nem felel meg minden betűjében az általam elmondott szándéknak. Azzal én tisztában vagyok, hogy egy nagyon bonyolult jogszabályról van szó, de akkor kérjük meg a kormány képviselőit, a Pénzügyminisztérium és az APEH képviselőit, hogy legyenek szívesek a most elmondott szándéknak és a júliusban a Pénzügyminisztérium körlevelében jelzett szándéknak megfelelően ezt behozni az adótörvénybe.
Megjegyzem, az APEH vezetői úgy tudják, hogy az adótörvényben ezt a kérdést kezelni fogja a törvény benyújtója. Akkor vettük észre, amikor megkaptuk az adótörvényt, hogy nem kezelték ezt a kérdést. Mivel Alföldi Albert MSZP-s képviselőtársam is jelen volt azon a megyei rendezvényen, jeleztem neki, hogy az a szándék nem valósult meg. Ezért indítványoztuk együttesen, hogy ezt a kérdést nagyon egyszerűen meg lehetne oldani, fölösleges olyan mértékű adminisztrációs terhelést az őstermelőre kiróni. Havi bevallást, nyilvántartást, megjelenési ívet kell csatolni - nagyon érdekes dolgok vannak ám egy ilyen bevallásnál -, és utána az APEH-nál pedig duplikáljuk az adatokat, sőt havi bevallásos rendszerbe visszük át. Nem értek egyet ezért az ön által megfogalmazott negyedéves bevallással sem; az APEH által idézettek szerint mindenben tudják ellenőrizni és nyomon követni az éves bevallással.
Megjegyzem, az alkalmi munkavállalói könyvben - ezt valamikor 2005-ben közösen fogadtuk el - éves bejelentési kötelezettség volt, mégpedig úgy, hogy a munkakönyv tulajdonosa leadja az illetékes munkaügyi hivatalnak, ahol kiváltotta, és ez alapján legyűjtik az összes tb- és nyugdíjjárulék részét, amit kell, tehát a rendszer elvileg működik. Megjegyzem, működött is 2007. január 1-jéig, csak a tb-jogszabályok egyéb helyen történt változása besodorta az őstermelőket is ebbe a szigorú tb- és adóügyi jogszabályba. Ez alól szeretnénk őket mentesíteni.
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem tudom, hogy esetleg elnök úrnak rendelkezésére áll-e ebből a körlevélből egy másolat, és el tudná-e nekünk juttatni? Mert nyilvánvalóan megpróbáljuk ezt megtalálni, csak nem tudom, milyen formában történt, az APEH elnökének volt-e címezve, amire elnök úr hivatkozik. Nekünk generálisan az volt a véleményünk az év során is, hogy egyébként ha kizárólag AM-könyvest foglalkoztat a mezőgazdasági őstermelő, akkor nem szükséges adószámot kérnie; ez csak abban az esetben szükséges, ha egyébként normál munkaviszonyban foglalkoztat mást is.
ELNÖK: Így van. Ezt gondoltuk mi is.
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): A másik pedig a havi bevallási kötelezettség. Mi továbbra is azt az álláspontot képviseljük és képviseltük is, és én ettől eltérő álláspontról nem tudok, hogy negyedéves volt a bevallási kötelezettség, nem havi. Ez azért volt egyébként félreérthető, mert az adatstruktúrát maga az Art. 31. § (2) bekezdés határozza meg, tehát ezzel az adattartalommal kell a bevallást teljesíteni, de nem havonta kell beadni, hanem ahogy a Tbj. egyébként szabályozta, csak negyedévente. Adott esetben lehet, hogy félreértésekhez vezetett, hogy a két rendelkezést együtt kellett olvasni, de az őstermelők nem estek álláspontunk szerint a havi adó- és járulékbevallási kötelezettség teljesítése alá.
ELNÖK: Akkor adjunk egy kis időt mind a két félnek. Azt kérem, hogy önök legyenek szívesek egyeztetni azon megyék APEH igazgatóságaival, ahol nagy számú alkalmi munkavállalót foglalkoztatnak alkalmi munkavállalói könyvvel. Tartok tőle, hogy Szabolcs, Békés, Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj, Hajdú megyékben azonnal megmondja az illetékes APEH osztályvezető, hogy de bizony ezt minden hó 12-éig be kell vallani. Ezt azért tudom, mert összehívták az összes könyvelőt és tájékoztatták őket az áprilisban életbe lépett új jogszabályokról, csak arra júliusban jött rá az APEH maga is, hogy hogyan is kell értelmezni ezt a rendszert. Akkor kezdődött a kalamajka - csak az élethelyzetet jelezve -, hogy már rég nem volt Magyarországon néhány olyan foglalkoztatott, akinek az adatait be kellett volna, hogy vallja a foglalkoztató. Tehát a káosz nagyon nagy lett ebben az évben. Ezért javasolták egy egyeztetés útján, hogy mentesítene először is még most, visszamenőlegesen ez alól a bevallás alól, hogy fölöslegesen és illetéktelenül ne rójunk ki büntetést arra, aki nem tud megfelelni elve a most megváltozott jogszabályoknak. Tehát az APEH minden esetben 12-éig havi bevallást kér az előző hónapban foglalkoztatottakról. Én gyakorló gazdálkodó vagyok, ezért is merem ezt mondani, a megyei rendezvényünk után pedig különösen merem mondani, egybehangzó nyilatkozat volt a munkaügyesek és az APEH részéről.
Azt kérném szépen, hogy amennyiben ebben el tudnánk járni, az indítványnak megfelelően önök segítsenek ennek az indítványnak a megfogalmazásában, és akkor ezt a bizottsági módosító indítvánnyal nyújtanánk be. Ugyanakkor amit ön mondott, hogy valóban nincs törvényi szabályozás, hogy adószámmal ne lehetne foglalkoztatni, ennek ellenére kötelezően kikéretik az adóigazgatási számot, és nem elég az adóazonosító jellel való foglalkoztatás, ezt nem fogadja el az APEH. Megjegyzem, ott rögtön mondták, hogy ez egy számítógépes inkompatibilitásnak a következménye, de ők tulajdonképpen teljesen készen állnak arra, hogy adóazonosító jellel is engedélyezzék az őstermelőnek, hogy foglalkoztasson. Mint ahogy, amint említettem, 2007. január 1-jéig ez így is működött 2005 óta, amióta megfogalmaztuk közösen az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást.
Visszatérnék a 79. indítványra. Tehát ez az indítvány azt rögzíti, hogy adószám nélkül is foglalkoztathat valaki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező személyt abban az esetben, ha csak ilyen típusú foglalkoztatást végez, és nem más, normál munkarendű foglalkoztatást, vagyis kizárólag ezt a speciális és nagyon sűrűn előforduló esetet. Gondoljuk el - csak megjegyzem, de nagyon életszerű -, egy disznóvágásnál a meghívott böllér, aki barát, családtag, már alkalmi munkavállalói könyvvel kell, hogy megjelenjen most már az önök szabályozása szerint. Valóban így van, megjegyzem, csak közeli hozzátartozóknak nem kell kiváltani az alkalmi munkavállalói könyvet.
Közeli hozzátartozó a szülő, a gyermek, az unoka és a nagyszülők. Az összes többi oldalági hozzátartozónak viszont alkalmi munkavállalói könyvet kell kiváltani. Tehát disznóvágásra nagyon készüljenek az emberek: alkalmi munkavállalói könyvet kell kiváltani. No, de ekkor még a gazda nem foglalkoztathatja őket, hanem adószámot kell kiváltania a jelenlegi szabályok szerint, hogy levághassa a disznót.
Most idáig jutottunk ezzel a szabályozással! Ezért mondatom ki a 79. indítványban, hogy mondjuk már ki, hogy aki alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat valakit, annak ne kelljen már adószámot kiváltani, mondjuk, egy disznóvágásra. Mondhatnám még az öreg néne favágását - de ne fokozzuk.
No, tehát a 79. indítványt kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többséget kapott.
A 82. indítványra térünk át, Alföldi Albert és Font Sándor indítványa, ugyanazzal az indoklással, amelyet itt már megtárgyaltunk. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ha nincs, akkor szavazunk. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Igen, támogatjuk, köszönöm szépen.
A 120. indítvány következik, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ha jól értem, az agrárpolitikáért felelős miniszter ne kerüljön bele a sportpolitikai miniszterhez tartozó bingójáték szabályainak a megalkotói közé - ha jól értem, nagyjából erről van szó. Tehát kiveszi az agrárminiszter ebbéli felelősségét.
SZŰCS BENCE (Pénzügyminisztérium): Ez a módosító javaslat, ha jól olvasom, arra vonatkozik, hogy a bingójáték szabályainak megalkotására jelenleg a sportpolitikáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter, tehát az államháztartásért felelős miniszter az, aki jogosult azt megalkotni ezt a rendeletet.
ELNÖK: De a kormány úgy nyújtotta be az adótörvényeket, hogy ide belevette most az agrárpolitikáért felelős minisztert is. Az indítvány pedig épp ezt akarja kivenni, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter ne feleljen a bingójáték szabályainak a megalkotásáért.
SZŰCS BENCE (Pénzügyminisztérium): Ez korában sem volt így, és a kormány javaslata sem erre vonatkozott. A kormány eredeti javaslata arra vonatkozott, hogy a most hatályos szabályok szerint a lóversenyfogadás szabályainak megállapítására az agrárpolitikáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter, a bingójáték szabályainak megállapítására pedig a sportpolitikáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter kap együttes felhatalmazást. Az eredeti javaslat arra vonatkozott, hogy a ló- és agárverseny szabályait az agrárpolitikáért felelős miniszter állapíthassa meg, a bingóra vonatkozóan pedig maradjanak meg a korábbiak szerint a felhatalmazások.
Úgy véltük, nincs szükség arra, hogy a lóversenyfogadás szabályaira külön rendelkezés legyen, hiszen a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény ad a fogadások megállapítására felhatalmazást a pénzügyminiszternek.
ELNÖK: Tehát a bingójáték szabályaiba nem fog beleszólni a sportpolitikáért felelős miniszter, csak a pénzügyminiszter.
SZŰCS BENCE (Pénzügyminisztérium): Így van.
ELNÖK: Értem.
SZŰCS BENCE (Pénzügyminisztérium): És még annyit tennék hozzá, hogy itt a "miniszter" szó az államháztartásért felelős minisztert jelenti a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a alapján. Lehet, hogy ezért volt félreérthető.
ELNÖK: Jó. Ha nincs több kérdés, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Többséget kapott az indítvány.
A 129. indítvány következik, Kékkői Zoltán indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kér a előterjesztő.
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az őstermelő által költségként elszámolható internethasználati díjat kívánná 50 százalékról 80 százalékra felemelni. Ezt nem támogatnánk, mert nem lenne azonos az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabállyal ez a szabály. Az egyéni vállalkozók is 50 százalékot számolhatnak el, nem tartjuk indokoltnak, hogy az őstermelők esetében miért legyen 80 százalékos az elszámolás lehetősége.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott többséget, de egyharmadot igen.
A 168. indítvány következik, Pál Béla és Tóth József indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ha jól értem, a falusi turizmussal kapcsolatos vendéglátás esetében adókedvezményt szeretne elérni az indítványtevő?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Abban az esetben is, ha az összes bevétel meghaladná a 400, illetve a 800 ezer forintot. Az eredeti indítvány szerint csak addig jár az adókedvezmény, amíg a bevétel 400, illetve 800 ezer forint alatt marad.
ELNÖK: Értem. De hát a kormánynak volt egy ilyen kinyilatkoztatása, hogy a falusi turizmust és az agroturizmust hogyan kell elősegíteni. Akkor ez nem egy módja lenne az elősegítésnek?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatjuk, de ennek az adómentességnek a célja az, hogy csak a kisebb terjedelmű tevékenységek esetében éljen ez az adómentesség.
ELNÖK: Tehát még a 400 ezernél is kisebb - az már tényleg pici!
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Az már jó pici, azért valljuk be őszintén! Ebből agroturizmust fenntartani szerintem nem lehet.
Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs.) Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez egyhangúlag támogatott indítvány lett.
A 171. indítványra térünk rá, Szatmáry Kristóf indítványa. A kormány álláspontja?
GÖRÖZDY ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az indítványt ilyen formában nem támogatjuk, de szeretném jelezni, hogy ez a téma az OÉT-en való tárgyalásokon is felmerült, és az OÉT-en született megállapodásnak megfelelően kerülne sor egy módosító indítvány benyújtására, ennél némileg szűkebb tartalommal. De az adómentességet a szövetkezeti közösségi alapból adott juttatásra ez a benyújtásra kerülő módosító indítvány tartalmazni fogja, de egy szűkebb körben. Tehát csak a tagra terjedne ki, illetve a természetbeni juttatásokra nem.
Tehát ezt a módosító indítványt nem támogatjuk.
ELNÖK: Értem. Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott többséget, de egyharmados támogatást igen.
Van-e még olyan indítvány, amelyről a bizottsági tagok tárgyalni szeretnének? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs ilyen, akkor lezárom az 1. napirendi pont tárgyalását.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megtárgyalására.
Ennél a napirendi pontnál ugyancsak kérem a bizottsági tagokat, hogy amennyiben a jelzett indítványokon kívül további indítványokat szeretnének tárgyalni, azt az adott sorszámnál jelezzék.
Az első ilyen indítvány a 35. ajánlási pontban szerepel, Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kompenzációs felár az érintett mezőgazdasági termelőknél a beszerzések le nem vonható input áfájának a fedezetére szolgál, ugyanakkor a kompenzációs felár rendszere úgy néz ki, hogy a kompenzációs felár alapja az értékesítések ellenértéke. Az értékesítések azonban az érintett alanyi körben közgazdasági szinten meghaladják a beszerzések mértékét, így a kompenzációs felár soha nem lehet magasabb, sőt alacsonyabbnak kell lennie, mint a mindenkori áfamérték. Egy példa: ha 100 a beszerzés, annak 20 az áfatartalma, viszont 150 az értékesítés, és arra számolnék egy 20 százalékos kompenzációs felárat, akkor 30 jönne ki a kompenzációs felár összegeként, holott csak 20 le nem vont input áfát kellene kompenzálnia, ami burkolt támogatást jelentene. A KSH számításai szerint a jelenlegi kompenzációsfelár-mértékek úgy vannak megállapítva, hogy az az értékesítések és a beszerzések volumenét figyelembe véve nagyságrendileg pontosan a le nem vont input áfa összegére biztosítanak fedezetet.
Ezen túl pedig elmondanám, hogy amennyiben itt a mindenkori áfamértékről van szó, ami most a 20 százalékos normál áfakulcsot jelenti, akkor ezen módosító indítvány 23,8 milliárd forint kiadástöbblet jelentene, ezért sem támogatható.
ELNÖK: Kérdezem, hogy ön mióta foglalkozik a Pénzügyminisztériumban ezzel a területtel, tehát a kompenzációs felárak területével.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Hat és fél éve.
ELNÖK: Ez lehetett az a határ körülbelül, amire ön ezek szerint nem emlékezhet, amikor még egyforma volt a kompenzációs felár az áfa mértékével. Ez 12 százalékos volt. Tehát ön önmagának mond ellent, amikor azt mondja, hogy nem lehet olyan mértékű, sőt alacsonyabbnak kellene lennie, mert amíg 12 százalékos volt az élelmiszerek áfája és a növényi termékek áfája, addig 12 volt a kompenzációs felár. Aztán a Medgyessy-kormány 15 százalékra emelte föl az élelmiszerek áfáját, majd következett a Gyurcsány-kormány, aki 20 százalékra emelte az élelmiszerek áfáját. A kompenzációs felár itt maradt el, és nem azért, amivel ön indokolta, hanem tisztán azért, mert költségvetés-elvonást alkalmaztak a mezőgazdasági őstermelők esetében.
Azt azért nagyon kétlem - gyakorló gazdálkodók vagyunk, ezért merem ezt állítani, mi több, őstermelők itt jó néhányan -, hogy a Statisztikai Hivatal kihozta volna azt, hogy a kompenzációs felár esetleges áfa szintű mértéke olyan magas lenne, hogy nagyobb lenne a visszaigénylés, mint amennyit mi adók formájában befizetünk az államnak, például amikor növényvédő szert, kéziszerszámokat, gázolajat és minden egyebet vásárolunk; mert ön ezt állította az indoklásában. Sajnos ezt meg kell cáfolnom, mert az jóformán lehetetlen, hogy a miáltalunk befizetett áfa mértéke kisebb lenne, mint a kompenzációs felárral visszaigényelhető kompenzáció mértéke.
Zárójelbe teszem - mert ez arra szolgál -, áfa mértéke, ugyanis csak őstermelőkre és magángazdálkodókra, magántermelőkre vonatkozik a kompenzációs felár, társas vállalkozásokra, akik áfaalanyok, nem, sőt van őstermelői áfaalany is, és már ott sem működik ez. Tehát pontosan tudjuk az éves adóbevallásokból, hogy nyilvánvaló, hogy a kompenzációs felár - ezt tavaly az ön kollegája itt egész szépen kifejtette - 60 milliárd forintos nyereséget hozott a büdzsének azzal, hogy nem emelték föl 12 százalékról 20 százalékra.
Most már ön csak 23,8 milliárd forintot mond. Nem tudom, hova veszett el az a 37 milliárd forint; vagy a mostani, ön által mondott számítási adatok nem jók, vagy a tavalyi, kollegája által mondott számítási adatok nem voltak jók. Azért az mégis csak nagyon beszédes, hogy ezek szerint az őstermelőket a mostani adat szerint 23,8 milliárd forintos befizetésre kötelezik, vagy ennyi a rájuk eső vissza nem fizetett mérték. Mondom, ez tavaly 60 milliárdos volt.
Ezért gondoltuk mi azt már többször, több éven keresztül, hogy térjünk már vissza arra a 2002 előtti időszakhoz, amikor a kompenzációs mérték ugyanakkora volt, mint az élelmiszerek áfájának a mértéke. Ezért került így megfogalmazásra, hogy bárhova mozoghat az élelmiszer áfája, ez ugyanakkora maradjon. Mert most arról is hallunk, hogy lehet, hogy nem jó, hogy ez 20 százalékos körben van. Nem tudom, olvasgatták-e a kollegák, képviselőtársaim a finn mezőgazdasági bizottság által kiadott kis könyvecskét, amiből kiderül, hogy Dániában van még egyedül 25 százalékos élelmiszeráfa, Magyarország a második a 20 százalékos élelmiszeráfájával, és az átlag 5,6-6 százalékos az Európai Unióban, több országban nulla egyébként az áfája az élelmiszernek. Ez egy másik nagy kérdés és nem itt kell most megvitatnunk, hogy hogyan alakult ki ez a hatalmas áfamértéke az élelmiszereknek, de ha már egyszer kialakult, akkor a kompenzációs felár mértékét legyünk szívesek hozzáigazítani. Ha netán abban majd egyszer kompromisszumra tudunk jutni, hogy csökkentsük az élelmiszerek áfáját - legyen az netán 15 százalék, mint ahogy egyszer Gráf József ezt tervbe is vette, csak sajnos megfutamodott ebben a kérdésben a kormányülésen -, akkor azzal a mértékkel is módosulva érjük el a kompenzációs felár azonos szintre emelését. Az indítványom erről szól.
További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Szavazunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 36. indítványra térünk rá, Kékkői Zoltán indítványára. A kormány álláspontja?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez ugyanaz. Én 12 százalékról 15 százalékra javaslom ezt emelni. Az előző erősebb volt ennél, de ezek szerint a kisebbet sem támogatják.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 37 .pontban Kékkői Zoltán indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Egyharmadot kapott, többséget nem.
Az 54. sorszámú indítványra térünk rá, Kékkői Zoltán indítványára. A kormány álláspontja?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Kérek indoklást.
ELNÖK: Indoklást kér az előterjesztő.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Itt alapvetően arról van szó, hogy az élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség tartozzon az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsba. Ez olyan jelentős bevételkiesést okozna - közel 67 milliárd forintos bevételkiesést -, ami a konvergenciaprogramban foglalt hazai kötelezettségekkel nem egyeztethető össze, ezért nem támogatható.
ELNÖK: Önök nem olvasták véletlen a sertéstartók és a Vágóállat és Hús Terméktanács ebbéli kimutatását, miszerint lehetséges, hogy ez nominálisan először egy bevételkiesést jelent, de utána mennyi bevételnövekedést hoz? Ennek egyenlege lenne igazából izgalmas a kormány számára. A magyarországi húsforgalmazás jelenleg a szakmai szervezetek becslése alapján közel 40 százalékos.
És azért ennyi, mert nagyon magas a hús áfája, tehát megéri áfát csalni. Azonban ha csak 5 százalékos lenne a hús áfája, nem érné meg áfát csalni, tehát mindenki a számlázott rendszerbe kerülne bele, és ennek a hozadéka az adóbefizetésen keresztül jóval nagyobb, vagy legalábbis megközelíti, ami az áfa be nem fizetésével csökkenne, pontosabban az áfakülönbözettel, hogy 20 százalékról 5 százalékra csökkenne; ez a különbözet elenyésző lenne ahhoz képest, amennyit a számlázott rendszerbe való belépéssel az adózás folyamán fizetnének be a vállalkozók. Ezt nem én találtam ki, hanem mint említettem, két-három szakmai szervezet egyértelmű elemzése alapján a nyáron juttatták el hozzánk, és ha hozzánk eljuttatták, gondolom, önökhöz is.
Tehát miért csak azt számolják, hogy ha 20 százalékról 5 százalékra leesik, akkor - ön mondott, nem tudom, hány milliárdot - ennyi lesz a költségvetés kiesése? Azzal miért nem kalkulálnak, hogy ekkor kifehéredik a gazdaság? Amit szintén, úgy emlékszem, a kormány részéről mindennap úgy ötször elmondják a gazdaság kifehérítésére tett javaslataikat. Itt van egy indítvány, amely pont ezt segítené elő, és ezt a kormány pont most nem akarja támogatni. Ez vajon miért van?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Az áfakulcs kapcsán azt azért szeretném leszögezni, hogy az áfatörvény újrakodifikációja során az egy alapvetés volt, pontosan a kormány azon döntése alapján, hogy tavaly gyakorlatilag egykulcsossá vált az áfarendszer, hogy az adókulcsok rendszerében változás nem történik. Szakmailag nehezen is lenne indokolható az, ha egy termékkört, itt most konkrétan a húsok esetét véve, azt az 5 százalékos kulcs alá sorolnánk be, akkor nehezen indokolható, hogy miért ne lenne ugyanez egyéb termékek és szolgáltatások esetében, legyen az villany, víz, gáz, tej, kenyér s a többi. Ezt tudnám most erre mondani.
ELNÖK: Értem, de akkor a többi európai uniós országnak nem egységes a hozzáadottértékadó-rendszere? Merthogy ott vannak természetesen, mint ahogy elmondtam többek között a finn példa kapcsán, hogy 5-6 százalékos adókulcs alá soroltak élelmiszereket vagy egyes húskészítményeket. Ön azt mondta, hogy szakmailag nehezen lenne indokolható ennek a terméknek az 5 százalékos körbe sorolása. Miért? És más országoknak miért sikerült ezt megindokolni a saját fogyasztóik előtt, hogy igen, az élelmiszereket alacsonyabb áfakulcsba soroljuk? Szerintem ez a gazdaság kifehérítéséhez és a lakosság jólétéhez, jóléti szintjének emeléséhez bizonyára hozzájárulna.
További kérdés, észrevétel van-e? Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném a jogalkotók és a kormány képviselőinek a figyelmébe ajánlani, hogy tulajdonképpen egyes ágazatok már megszűnőfélben vannak. Nem érzékelik, hogy az önök fiskális szempontjai következtében milyen folyamatok indulnak el a termelésben? Önök olyan folyamatokat indukálnak, konkrétan mondom, hogy például a sertésállomány egyharmadára zsugorodott néhány év alatt, megszűnőfélben van, a baromfiágazat szintén. Nem veszik észre, hogy bennünket egy olyan pályán versenyeztetnek, ahol gazdaságilag nyitott rendszerben teljes egészében két vállra fektetnek minden termelőt? Pontosan az előbb említett, meglévő áfakülönbségekkel.
Nem akarok visszatérni, mert nem a napirend témája, de ugyanez vonatkozik az őstermelői vonalra, ahol gyakorlatilag már az otthon még önálló gazdálkodásra képes emberek felhagynak ezzel, mert ajándékul azért hadd ne termeljenek. Vegyék már észre, hogy ez annyira durva helyzetet idéz elő, hogy egy év múlva, ha itt ülünk, magyar állattenyésztésről már nem beszélhetünk!
Ne haragudjon, nagyon durván fogalmazok, nem kívántam hozzászólni, de most meg kell hogy tegyem, nagyon durván fogalmazok: ez a magyar állattenyésztésnek a szándékos, ha úgy tetszik, fiskális módszerekkel történő teljes megsemmisítése, és nem más. Kénytelen vagyok pontosan fogalmazni. Valamennyi magyar érdek-képviseleti szervezet azzal egyetért, hogy a helyzet tarthatatlan. És ezt a tarthatatlan helyzetet most önök jogszabályokkal még súlyosbítják. Egyszer gondolják már végig, hogy hova vezet ez! S azt kérem, fontolják meg azt, amit a bizottsági tagok indítványoznak vagy kezdeményeznek. És ez nem hangulat, amit elmondtam, hanem tények vannak mögötte, ezt számok támasztják alá. Vegyék elő a Statisztikai Hivatal adatait, vegyék elő a Kopint-Datorg számításait, előrejelzéseit, és nézzék meg, milyen folyamatok zajlanak a többi európai uniós tagállamban, és milyen folyamatok zajlanak Magyarországon!
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? Igen, Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Egy gondolat erejéig, érvelve az előterjesztés mellett, illetve a szóban forgó termékek teljes körű leadminisztrálása nagyon jelentősen javítaná az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztóvédelmi szempontokat is, a nyomonkövethetőséget. Itt egy nagyon érzékeny élelmiszercsoportról van szó, nem akarom tupírozni a dolgot, de mindenki tudja, hogy mire gondolok, főleg az élelmiszer-biztonság oldaláról. Nem látszik indokoltnak a kormánynak ez a fiskális szemlélete ez esetben. Más esetben sem nagyon, de ebben kifejezetten nem.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Elnézést a kormány képviselőjétől, ha netán kellemetlen helyzetbe hoztuk, de mi úgy nézünk rá, mintha a miniszter ülne itt, és őhozzá intéznénk a szavakat. Hiszen a Házszabály szerint a miniszternek vagy az államtitkárának kellene itt lenni, csak egy furcsa szabály szerint lehet kiadni a helyettesítési jogot, de a mi érvelésünk erre nem lehet tekintettel.
További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ha nincs, akkor szavazunk. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? (Szavazás.) Többséget nem kapott, de egyharmados támogatást kapott az indítvány.
Van-e olyan módosító indítvány, amelyről tárgyalnia kellene még a bizottságnak? A bizottsági tagok kezdeményeznek-e ilyet? (Nincs ilyen jelzés.) Nem kezdeményeznek.
A 2. napirendi pont tárgyalását lezárom, köszönjük szépen a képviseletet.
Rátérünk a 3. napirendi pontra: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program, azaz a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3895. számon kaptunk kézhez; a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása következik.
Köszöntöm a kormány képviselőjét, Korompay András urat.
Rátérünk az ajánlásra, mindegyik indítványt tárgyalni fogjuk; az ajánlás húsz indítványt tartalmaz, mindegyik a bizottság hatáskörébe tartozik.
Az 1. indítványt Katona Kálmán képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs ilyen jelzés.) Az indítvány, ha jól látom, ütemekre bontaná a kormány feladatát, és a konkrétan előírt 1 méteres szintre csökkentést is 60, illetve 40 centiméteres módon, két szakaszban javasolná. Úgy érzi a kormány, hogy egyből tudja ezt az 1 métert, és nem kell ez a két szakaszra bontott 60, illetve 40 centiméteres, biztonsági tartalékot is adó lehetőség?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem. Az indoklásunk lényege az, hogy a törvénynek nem az a célja, hogy ütemekre bontsa a megvalósítást, sőt a törvénynek az a célja, hogy ezt a jelenlegi, törvényben lévő ütemezést feloldja, hogy az általánostól eltérő államigazgatási és hatósági eljárások szabályozva legyenek, amelyek nincsenek másutt szabályozva. Tehát a cél az, hogy ez az egész program megvalósításra kerüljön. Látható, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyek az Európai Unió első hétéves programjába kerülnek bele, és melyek azok, amelyek későbbi programokba. Összességében egy hosszú idejű megvalósítást tartalmaz a törvényjavaslat módosítása, tekintettel arra, hogy kibővítésre kerültek a Vásárhelyi-terv korábbi koncepciójában lévő feladatok a teljes Tisza-völgy, tehát a Tisza mellékfolyóinak tájvédelmi fejlesztésével is.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 2. számú indítványra térünk rá, amely Farkas Imre képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, ez egy szövegpontosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 3. számú indítvány Orosz Sándor képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Miért nem támogatja a tárca ezt a módosító indítványt?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Azért, mert a 9. számú módosító javaslat miatt ez az érintett szövegrész kikerül a normaszövegből. Tehát ez egy technikai jellegű nem támogatás, mert ez már okafogyottá válik.
ELNÖK: Elnézést, a 9. szerintem nem kerül ki.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A 9. Farkas Imre módosító javaslata.
ELNÖK: Az a benyújtási szám lehet. Mi az ajánlásról beszélünk, amelynek sorszámozott indítványai vannak. Most a 3. sorszámú indítványnál tartunk, és nem a benyújtási indítványszámot szoktuk jelezni, hanem az ajánlásban található sorszámot, ami egy összefűzött indítványsor.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez Orosz Sándor képviselő úr módosító javaslata.
ELNÖK: Ami a "biztonságú" szót fölcseréli "biztonsági szintű" kifejezésre, hogy konkretizáljuk.
HERBÁLY IMRE (MSZP): "Nem kielégítő védelmi biztonsági szintű".
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Azért nem támogatjuk, mert máshol ezt a szövegrészt már töröltük, mivel egy pontosító javaslat volt ezzel kapcsolatban. Ha oda fogunk érni, akkor ott elmondom.
ELNÖK: Szívesen vennénk itt is, mert mi ezt nem látjuk. Lehet, hogy a szándék megvan, de ez még a gyakorlatban nem öltött testet. Tehát ilyen rendben nem tudjuk tárgyalni, hogy valahol már ezt kiiktatják, mi most erről az indítványról tudunk tárgyalni. Én megértem a kormány álláspontját, erről legyen szíves nyilatkozni. Ön azt mondja, hogy ezt nem támogatja.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Egy indoklást kért alelnök úr. Az ön válasza az volt, hogy ezt máshol törlik. Ez nekünk sajnos nem elfogadható válasz, mi csak azzal az indítvánnyal tudunk foglalkozni, ami előttünk van. A zárószavazás előtt megkapjuk egységes rendben a módosító indítványok összes változatát, akkor majd lehet, hogy ezt látjuk. Most előttünk ilyen indítvány nincsen, amelyik ezt törölné, tehát erről az indítványról vagyunk kénytelenek tárgyalni és szavazni is.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Az előtte lévőben van, úgy látom, a 2-esben.
ELNÖK: Ott már kivette az egészet. Tehát a 2. indítvány szedte ezt ki.
Most a 3. pontról szavazunk. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 4. indítványra térünk rá, Katona Kálmán indítványára. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A javaslat lényege az, hogy a költségvetésbe kerüljön vissza a Vásárhelyi-terv megvalósításának támogatása. A mi meggyőződésünk az, hogy az európai uniós nagyprojektek között ezeknek a megvalósítási feltételei jobban biztosítva vannak, mint a magyar költségvetésben, és erre nincsen szükség.
ELNÖK: Igen, de az indítványtevő arra tesz javaslatot, hogy amennyiben az uniós forrásokból ezt mégsem sikerülne támogatni, akkor viszont automatikusan térjen vissza a nemzeti költségvetéshez. Tehát azért van egy logikája ennek az indítványnak, mert amennyiben az nem teljesül, akkor semmi sem teljesül, mint ahogy eddig most már hat év óta semmi sem teljesült, vagy csak minimális szinten, hogy a Tisza-mentieket meg ne bántsam.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Úgy ítéljük meg, hogy kellő biztonságot nyújt ennek az Új Magyarország fejlesztési tervben való szerepeltetése.
ELNÖK: Tartok tőle, hogy az elmúlt időszak az indítványtevőt erről nem győzte meg, azért tette ezt az indítványt. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott, többséget nem.
Az 5. indítvány Orosz Sándor képviselőtársunké; egy vessző, ha jól látom.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kiszúrt egy vesszőt a legelső sorban. Grétsy László is megörülne ennek szerintem, ha látná ezt az indítványt. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A 6. indítvány Orosz Sándor képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, tekintettel arra, hogy ez több időt enged az önkormányzatoknak arra, hogy a rendezési tervüket elkészíthessék.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
Farkas Imre 7. sorszámú indítványára térünk rá. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Szükség van erre a visszahivatkozásra a törvény érthetősége kedvéért; a saját törvényre való visszahivatkozásról van szó.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, nem kapott egyharmadot sem.
A 8. számú indítvány Farkas Imréé. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Az indoklás az, hogy jogilag ez a kérdés így nem kezelhető, ahogy az indítványban szerepel. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint erre az eljárásra, amit itt mi a módosító javaslatban beterjesztettünk, szükség van.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmados támogatást sem kapott.
A 9. pontra térünk rá, Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 10. pont Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk. Ez is egy pontosító indítvány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 11. pont Járvás István indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A helyzet az, hogy a módosító javaslat pontosan fogalmaz: itt egyszeri kifizetésről van szó. Ez abban az esetben esedékes, ha az ingatlan a megvalósítandó tározó területén van, és minden olyan alkalommal, ha a tározó használatba kerül és elöntésre kerül a földterület, akkor külön-külön kármegállapítási eljárások zajlanak, és ennek alapján történik a kifizetés. A mai gyakorlat ugyanez, és ez ebben a módosító javaslatban is pontosan van fogalmazva. (Közbeszólások, egymás közötti egyeztetések.) Tehát először van az értékcsökkenés miatt egy egyszeri, és utána alkalmanként. (A jelenlévők egymás között egyeztetnek.)
ELNÖK: Szavazunk róla. Ki támogatja a 11. indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott, többséget nem.
A 12. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, ez is egy szövegpontosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 13. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, ez is szövegpontosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 14. pontról szavaztunk a 11-essel összefüggésben.
A 15. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, pontosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 16. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez is szövegpontosítás, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 17. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez is szövegpontosítás, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 18. pont Farkas Imre indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ennek az az indoka, hogy ez a most hatályos jogszabályi keret nem biztosít lehetőséget a vízügyi hatóságnak arra, hogy a nagyvízi mederben telekalakítási, építési tilalmat rendeljen el. A jelenlegi szabályozás szerint a hatáskörrel rendelkező jegyző rendelhet el építési tilalmat, és ez a módosító javaslat arra vonatkozik, hogy a környezetvédelmi és vízügyi hatóságnak is legyen módja tilalmat elrendelni.
ELNÖK: Hűha, ebből azért lesz majd egy kis kalamajka, tartok tőle...
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Bizonyára.
ELNÖK: ...ott a különféle építkezésekkel kapcsolatosan, hétvégi házakkal és minden egyébbel kapcsolatosan.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez nagyon érzékeny pont.
HERBÁLY IMRE (MSZP): A jegyző örülni fog neki egyébként.
ELNÖK: Itt súlyosabb problémáról van szó: a jegyző hatáskörének elvonásáról, már elnézést, ahogy ezt így most elnézem.
További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget nem, de egyharmadot kapott.
A 19. pont Katona Kálmán képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény tulajdonképpen ezt a felhatalmazást a kormánynak már megadta, és a 72/1996. kormányrendelet ilyen értelmű módosítása folyamatban van. Tehát itt nem szükséges ilyen felhatalmazást adni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget nem, de egyharmadot kapott.
A 20. pont Orosz Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, pontosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szavazunk róla. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Van-e még olyan kérdés, amelyről szavazunk kellene? (Nincs ilyen jelzés.) Köszönöm.
A 3. napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönjük szépen a kormány képviseletében a jelenlétet.
Rátérünk a 4. napirendi pontunkra: a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokra.
Köszöntöm a kormány képviseletében Sztanev Bertalan és Nyitrai Zoltán urakat.
Az 1. módosító indítvány kapcsán kérdezem a kormány álláspontját.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat arról szól, hogy a borvidéki régiót emeljük be a hegyközségi törvény hatálya alá. Ezzel az a problémánk, hogy a borvidéki régió maga nem része a hegyközségi szervezetnek, amely legalsóbb szinten a hegyközségekből, borvidéki szinten a hegyközségi tanácsból, országos szinten pedig a nemzeti tanácsból áll. Ennek nem része a borvidéki régió. Másrészt pedig az a célunk, hogy a bortörvény szabályozza ezt a területet.
ELNÖK: Az indítvány valójában arról szól, hogy a törvény természetesen megengedi és már létre is jöttek azok a borvidéki régiók, amelyekről tudunk, és amelyek lefedik az egész országot. Akkor ebben a rendben, ha vannak hegyközségek, hegyközségi tanácsok, ennek a még nagyobb szervezeti része a borvidéki régió, a felső szint pedig a hegyközségi nemzeti tanács, erről szól az indítványunk. A kormány nem támogatja.
Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2. módosító indítvány következik.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnénk szépen.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslat arról szól, hogy a forgalmazót is emeljük be a törvény szabályozási tárgya alá. Megítélésünk szerint ez a bortörvény területe, a bortörvény rengeteg szabályt ad a forgalmazásra, a bor forgalmazására. Magának a hegyközségi szervezetnek nem része a forgalmazás.
Ezen kívül problémánk vele, hogy hiányzik a forgalmazó definíciója, tehát nem derül ki, hogy ki minősül forgalmazónak, továbbá hogy mi a cél vele. Tehát hegyközségi tagságot követelünk-e meg tőle, illetőleg milyen egyéb területen terjedjen ki rá a szabályozás?
ELNÖK: Az indoklásban én ezt jeleztem. A borforgalmazó definícióját egyébként, ha ez eddig tudott is volt, de nem definiált, akkor ezt pontosíthatjuk a következő alkalommal, ezzel nincs gond. De sok helyen van olyan, hogy olyan felvásárló, forgalmazó került hegyközségi körzetbe, aki más tevékenységet nem végez, és így forgalmazóként nem kerülhetett be, mondjuk, járulékfizetési kötelezettség alá a hegyközséghez. Őket akartuk bevonni.
Nem konkrétan, mondjuk, a Tescóról és a nagyáruházakról - elnézést, most mondtam egy multicégnek a nevét, és sorolhatnám még az Auchant és a többit, de nem ezt akarom -, tehát nem a multicégekről van szó, hanem valószínű, hogy ha a forgalmazót definiáljuk, akkor arról a személyről, aki elsőként a bor származási bizonylata alapján felvásárolt vagy forgalomba hozott bort, tehát azokról a szervezetekről lenne szó, nem pedig a végeladóról.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Akit most az elnök úr megnevezett, ő a felvásárló, tehát beleesik a felvásárló definíciójába, és őt szabályozza jelenleg a törvény. Ő fizet is járulékot, ő a felvásárló.
ELNÖK: A probléma akkor van, amikor másik körzetből vásárol fel. Tehát van egy felvásárló, forgalmazó egy adott hegyközségben, de abból a hegyközségből nem vásárol egy terméket sem, egy másikból viszont igen, és erre az esetre nem terjed ki a hatálya annak a hegyközségnek, hogy ott bevonja a járulékfizetésbe.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): De a hegyközségi törvény jelenlegi szabályai szerint a felvásárló minden hegyközségnek tagja kell, hogy legyen, ahol felvásárlói tevékenységet folytat, tehát nincs olyan, hogy kimaradna az egyik tevékenységből, vagy ha van, akkor jogsértést követ el a felvásárló. Tehát jelenleg nincs joghézag ezen a területen.
ELNÖK: Jó, újragondoljuk ezt a kérdést az újólag kapott információk alapján. Nekem még valami sántít, bár megmondom őszintén, nincs itt az előterjesztői indoklásom. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (10) Akkor többséget kapott az indítvány.
A 3. számú módosító indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A 4. számú indítvány következik. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Itt az a kérésem, hogy ezt indokolja meg a kormány.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez szintén a borvidéki régiókkal foglalkozik. Mint az előbb elmondtam, jelenleg kettős törvényi szabályozás van a borvidéki régiókra. A mostani szabályozás nem is teljesen koherens, tehát mind a hegyközségi törvény, mind a bortörvény tartalmaz erre szabályokat. A célunk az, hogy kimondottan a bortörvényben legyenek benne a borvidéki régiók, mivel ezek elsősorban eredetvédelmi célokra jönnek létre, az eredetvédelmi kérdéseket pedig a bortörvény szabályozza. A jelenleg megalakult borvidéki régiókról szóló rendelet is a bortörvény felhatalmazása alapján került kiadásra, nem pedig a hegyközségi törvény alapján.
ELNÖK: Megjegyzem, hogy az eredeti szándék már messze fölülírásra került, ennél sokkal szélesebb körű célt jelöltek meg azok a régiók, akik létrehozták a borrégiót. Például marketing szempontokat; sokkal könnyebb, egyszerűbb marketing szempontokból egy régió, egy nagyobb rendszer termékét fogyasztókkal megismertetni, mint egyes hegyközségek termékeit vagy egyes tanácsokhoz tartozó hegyközségek termékeit. Tehát valóban eredendően a bortörvénybe így került be, hogy a védelem céljából alakuljanak meg a régiók, de ezt az igényt már messze fölülírta a gyakorlat, amikor például, mint említettem, a marketingstratégiákról kezdtek el gondolkodni; sokkal egyszerűbb a régió szintjén a stratégiát kialakítani, mint az egyes borvidékek esetében. Ezért nem tartjuk helyesnek, hogy leszűkítsük a borvidéki régiók megalakítását kizárólag egy eredetvédelmi cél megjelölésére, hanem ennél szélesebb kört szeretnénk adni a borvidéki régiók megalakulásának. Mindösszesen erről szólna az indítvány.
Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Lenne egy javaslatom: hallgassuk meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárát az adott témában.
ELNÖK: Igen, én elfogadom a kezdeményezést. (Nincs ellenvetés.)
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Mezőgazdasági Bizottság! A következőt tudom mondani. Valóban az lenne inkább a helyes, ha a borvidéki régiók ügyét a hegyközségi törvény helyett a bortörvény szabályozná. A hegyközségi struktúrába nem illeszkedik a régió szervezete, nem akarunk bebetonozni jobban még egy szervezeti egységet, mert az lenne inkább a cél, hogy ezek a borvidéki régiók alkalom adtán majd a hegyközségi tanácsok funkcióját vehessék át egy nagyobb, összefogott rendszerben. Ezért azt javasoljuk, hogy fogadjuk el a kormány álláspontját, mert ezt inkább a bortörvényben látnánk helyesnek. Ez egy testületileg kialakított vélemény, nem egyéni.
ELNÖK: De hát akkor miért nem oda kerültek ezek a kérdések? Akkor miért nem foglalkozott ezzel a kormány? A kormány előterjesztett egy törvényjavaslatot. Tehát ha úgy látja, hogy bizonyos kérdések nem ide valók, akkor miért nem tesszük abba a részbe, ahova kellene?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A bortörvény jelenleg szabályozza a borvidéki régiókat - ad rá fogalmat, meghatároz rengeteg dolgot ezekkel kapcsolatosan -, tehát épp az a célunk, hogy csak a bortörvényben legyenek erre vonatkozó szabályok, ne a hegyközségi törvényben. Mint mondtam, a most kiadott rendeletek is már a bortörvény felhatalmazása alapján, azzal koherens módon kerültek kiadásra.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban jelenleg is a hegyközségi törvény idézett 32. §-a foglalkozik a régiókkal, ha jól tudom.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Foglalkozik, de amint mondtam, nem a bortörvénnyel koherens módon, tehát ezért akarjuk kivenni a hegyközségi törvényből.
ELNÖK: Kivették önök most?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Hatályon kívül helyeztük a törvényjavaslat végén található hatályon kívül helyező részekben.
ELNÖK: Ha hatályon kívül lett helyezve - elnézést, akkor futtassuk végig -, akkor most nincs borvidéki régió szabályozás?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A bortörvényben van, tehát a bortörvény meghatározza a definícióját, meghatározza, hogy miniszteri rendeletben kell kiadni a szabályzatát, és egyéb szabályokat tartalmaz. A hegyközségi törvény annyit mondott erre vonatkozóan, hogy a borvidéki régió az érintett borvidékek társulási megállapodásával jön létre, egyéb részletszabályokat nem nagyon mondott. Magukat a részletszabályokat a bortörvény adja meg, illetőleg adta meg eddig is.
ELNÖK: És ha ezt az indítványt átvisszük szépen a borgazdálkodásról szóló törvénybe, akkor ott helyénvalónak találnánk?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nincs értelme, mert ami az indítványban benne van, ugyanezt tartalmazza a bortörvény is - azt hiszem, a 2. §-ban, a definíciók között -, tehát, hogy mi a borvidéki régió.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Az 5. számú indítvány következik, Czerván György képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Itt előírtak egy házszabályszerűséget túlterjeszkedés címszóval. Persze azt meg kell kérdeznem, hogy miért került ez előírásra, mert a szakasz meg volt nyitva. Tudna-e erre valaki választ adni?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nincs megnyitva a szakasz a törvényjavaslatban.
ELNÖK: De a Htv. 35. §-a igen. Nem? Sajnos nincs előttem a benyújtott törvénymódosítás. Tudunk kapni egy ilyet? Egy pillanat... (Megtörténik.)
A Házszabály szerint döntenünk kell a benyújtott indítvány házszabályszerűségéről. Ki az, aki egyetért azzal, hogy ez házszabályszerű? (Szavazás.) Ezzel befogadtuk ezt az indítványt.
Most a módosító indítvány tartalmi részére térek rá. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Csak jelzem a bizottság tagjai számára, hogy ugyanezt a témakört feszegeti a 6. indítvány, a hegyközségi tanácsokban szereplő képviselők képviseleti jogosultsága, azoknak a nagysága kapcsán, hogy mekkora szavazati joggal kerüljenek be.
Alelnök úrnak adok szót. Ez két változat egyébként, az 5., illetve a 6. indítvány.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy tudom, hogy e hónap végén, 30-án a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Tolcsván kihelyezett ülést tart, és mivel ez a probléma már többször fölvetődött, azt gondolom, érdemes lenne megadni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a lehetőséget arra, hogy erre a problémára vonatkozóan véleményt nyilvánítson, és ne mi oktrojáljunk rájuk egy ilyen szabályt. Úgy tudom, az FVM-et Miklós Zoltán főosztályvezető-helyettes úr képviseli. Ennek az ismeretében döntsünk majd Czerván, illetve Font képviselőtársaink javaslatáról.
Meg kell mondanom őszintén, én is valamilyen korlátozott arányosítást elfogadhatónak tartok, de azt gondolom, egy köztestület ügyeibe így, kívülről beavatkozni, hogy nem ismerjük pontosan a véleményüket, nem lenne célszerű. Tehát mindenképpen egyeztetést javaslok, mielőtt még döntünk ebben a kérdésben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nos, ez az a kérdés, amelyet már a törvényjavaslat általános vitájánál is feszegettem, és amelyben parlamenti felszólalásban is bizonyos mértékű támogatást jelzett mind az SZDSZ, mind az MSZP.
Én a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a véleményét ilyen esetben csak korlátozottan tudom elfogadni. Először is ezt a törvényt a parlament hozta meg '93-ban, és '94-95-ben kezdtük megalakítani a hegyközségeket. Tehát a szabályozás a parlament hatásköre. Innentől kezdve, miután aránytalan szavazási rendszer került létrehozásra, nem hiszem, hogy elvárhatjuk, hogy a 22 borvidék részéről, amelyben most 16-17-nek valószínűleg csökkennének a szavazati jogai, a többséget egyáltalán el lehet érni egy ilyen indítvány kapcsán, hogy a többség támogasson egy ilyen indítványt. Képtelenséget ne várjunk el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától! Nem fogja megszavazni. És ott van az a hat komoly borvidék, a villányi, a badacsonyi, az egri, a tokaji és legfőképpen egyébként a kunsági, amely ezt a kérdést régóta feszegeti. És most, hogy megváltoztattuk a hegyközség-alapítási szabályokat ezzel a rendszerrel, még az új rendben is igen komoly az az aránytalanság, amely sajnos fennáll az előbb említett hat-hét nagyobb borvidék felé.
Azért hoztam ide számszaki példát, hogy például a kunsági borvidék a magyar borforgalmazásnak a 46 százalékát egyedül teszi ki, és ugyanúgy egyetlenegy szavazata van, mint másik kilenc borvidéknek, egyenként a kilenc borvidéknek, amelyek 3-4 százalékot tesznek ki az egész magyarországi forgalmazásból. Ez tehát véleményem szerint fenntarthatatlan. Nincs ok és indok és észérv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy ez miért tartható fenn.
Az arányosságáról jó lenne, ha valamilyen szinten beszélni tudnánk. Tettünk javaslatot a 2000 hektáronkénti plusz egy-egy szavazatra. Tettünk javaslatot az 500 hektáronkénti szavazatra, mint ahogy most a törvény 500 hektárokban határozza meg az önálló hegyközségek számát. Akkor nézzük meg, melyik borvidéknek mennyi hegyközsége van, és az alapján legyen neki képviselete! Nagyon tiszta számot fog ez adni. De ha azt mondják, hogy ez legyen 1000 hektár vagy 4000 hektár - beszéljük meg, mi ez az arányossági mérték! De ez az aránytalanság, ami most van, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által nem fog megváltoztatásra kerülni, mert abban többségben vannak azok, akiket érint és negatívan érint az arányszám megváltoztatása. Mint említettem, a 22 borvidékből körülbelül 14-16 a nyilvánvalóan olyan pici borvidék, amelyek jóformán már hegyközségeknek sem felelnének meg a mostani, új szabályozás szerint, mégis ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint a 33 ezer vagy 28 ezer hektáros kunsági borvidék, a másik pedig még éppen néhány száz hektárral rendelkezik.
Én tehát erre tennék javaslatot, hogy ezt beszéljük meg. S megmondom őszintén, nincsenek illúzióim, hogy majd a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ebben valamilyen konszenzusra fog tudni jutni. Ha ott többségi szavazással döntik el ezt a kérdést, akkor ezt mindig le fogja szavazni a nemzeti tanács.
Most Bagi Bélának adok szót, utána pedig ismét alelnök úrnak.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy analógiára szeretném fölhívni a figyelmüket. Ahogy a földtörvény ügyében nem a Gabonatermesztők Szövetségét kérdezzük meg és apellálunk rájuk, ugyanígy azt gondolom, kicsit túlzás, hogy így túlexponáljuk a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát ebben az ügyben. Nem akarom megismételni, amit Font Sándor mondott, de nonszensz elvárni, hogy majd ők változtatnak, akik bent vannak ebben a torz szerkezetben, amely döntést a törvényalkotók meghoztak '94-ben, feltételezem, azért, mert nem lehetett modellezni, hogy mit fog eredményezni - de azóta egy csomó idő eltelt. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez így nem helyes, és akadálya bizonyos dolgoknak. De hogy akik ennek a '94-ben sebtében meghozott rendszernek - idézőjelben - az "előnyeit" élvezik, azoktól elvárni, hogy ők most saját maguk ellen szavazzanak, ez a kívánság nem elfogadható.
Illetve még egy mondat: ilyen címen, hogy a szakmát kérdezzük meg, a saját magunk felelőssége alól ne akarjunk kibújni! A törvényhozás a mi feladatunk, nem az érdekképviseleté és nem a köztestületé.
Köszönöm.
ELNÖK: Én egyébként elfogadom, amit alelnök úr említett, hogy tényleg várjuk meg, hogy maga a testület mit mond. De mint említettem, túl nagy reményeket nem fűzök hozzá, és szerintem tisztán a jóérzésünknek megfelelően vitassuk majd meg (Herbály Imre: Így van.), tudomásul véve, illetve figyelembe véve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa soron következő ülésének az esetlegesen ezzel a témakörrel foglalkozó állásfoglalását.
Megadom a szót alelnök úrnak.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Éppen ezt akartam mondani, hogy legalább a lehetőséget próbáljuk megadni. A két példa egyébként nem teljesen jó, mert a Gabonatermesztők Szövetsége és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között van némi különbség: az egyiket törvény hozta létre, a másikat meg a termelők építették föl. De én hasonló esetben őket is megkérdezném, és erre helyezem tulajdonképpen a hangsúlyt a napi munkavégzésem során, hogy lehetőleg kellő időben mindenkit megkérdezni.
Egyébként az a javaslatom, hogy hallgassuk majd meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát ebben az ügyben, és utána hozzuk meg azt a köztes és mindenki számára elfogadható módosítást, amelyet kapcsolódó módosító indítványként vagy bizottsági módosító indítványként be tudunk adni. Ennél jobbat én most nem tudok javasolni, mert azt látom, hogy biztos, hogy nagy vihart kavarnánk azzal, ha most teljesen csak egy borvidék által beadott módosító indítványt vinnénk tovább a törvény módosítása során.
Én is indokoltnak tartok egy korlátozott arányosítást, tehát azt nem tartom jónak, hogy a 300 hektáros borvidék meg a 30 ezer hektáros borvidék ugyanolyan szavazati aránnyal vesz részt a döntésekben, de legalább a lehetőséget meg kell adni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Formálisan viszont szavaznunk kell ezekről az indítványokról. Az 5. szám alatt Czerván György képviselőtársunk indítványa szerepel. (Horváth Zoltánné jelzésére:) A titkárság ajánlását elfogadom, hogy restanciába helyezzük az 5. és a 6. indítványt; a házszabályszerűségüket befogadva nem szavazunk róluk, ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a kapcsolódó módosító indítványoknál visszatérjünk ezek szavazására. Főleg azért, mert addigra már esetleg látjuk, hogy milyen bizottsági vagy egyéb módosító indítványt próbálunk benyújtani. Ezt elfogadja-e így a bizottság? Ezzel azért értsünk egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ezt megerősítettük egy egyhangú szavazással.
A 7. számú módosító indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Itt egy megjegyzést tennék. Látják képviselőtársaim, hogy a továbbiakban mindenhol az 500 ezer forintos felső büntetési határ mértékét 100 ezer forintosra enyhítem. Egyetlenegy indoklásom volt mindegyik ezen típushoz kapcsolódó indítványsorhoz: jó néhány súlyos, bíróság által kiszabott büntetés sem éri el az 500 ezer forintos mértéket, itt pedig ha a bor származási bizonyítványát, a hegybíró által kiadott márkaigazolást nem a jogszabályban meghatározott határidőig kérelmezi, akkor már akár 500 ezer forintos lehet a fenyegetettsége. Tehát egy nyilvánvaló adminisztratív hiba vagy egy figyelmetlenség miatt ezeket a jó szándékú gazdálkodókat egyből 500 ezer forintos fenyegetettséggel sújtani én ezt nagyon-nagyon nem találom helyesnek. Mondom, arányosítva a közélet más súlyos eseményeivel, amikor meg ilyen szabálysértési fenyegetettséget nem alkalmaznak. Ezért javasoltam mindenhol ezt 100 ezer forintra levenni.
Önök ezt nem látják, de például van olyan, hogy a felszólítás ellenére sem tesz eleget a kötelezettségének. Ott meghagytam az 500 ezer forintos fenyegetettséget, mert akit egyszer felszólítottak és még úgysem hajlandó eleget tenni a kötelezettségének, annál ezt teljesen jogosnak tartom. De azt, hogy egy adminisztratív hiba vagy egy figyelmetlenség miatt azonnal ez a fenyegetettség meglegyen, kellemetlennek tartanám. Biztos kell a pénz mindenhova, na de azért itt egyszerű gazdálkodókról van szó, ezt azért vegyük figyelembe. Nagyon bonyolult adminisztratív kötelezettségei vannak egy gazdálkodónak, örül, ha szinten tudja magát tartani - az adminisztrációs szintet értem ez alatt -, ez az igazság.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja a 7. számú módosító indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 8. számú indítvány következik.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú.
A 9. számú indítvány Horváth János képviselőtársamé.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ez a mazsolaprogram. Horváth képviselőtársunk minden alkalommal felhívja a figyelmet a mazsolatermesztés lehetőségére. (Horváth Zoltánné jelzésére:) Igen, egy házszabályszerűséggel kezdünk, ezt kéri a szerkesztő. Kérdezem, hogy ki tekinti házszabályszerűnek a benyújtott indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nem találta házszabályszerűnek a bizottság.
A 10. számú indítvány következik. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem indoklom, ez ugyanaz a kérdéskör, tehát a büntetési összeg nagyságra. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 11. számú indítvány következik.
DR. NYITRAI ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többséget nem kapott, az egyharmadot megkapta.
Van-e olyan indítvány, amiről még esetleg tárgyalni kellene? Tud-e ilyenről a bizottság bármely tagja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Lezárom a napirendi pontot.
Rátérünk az 5. napirendi pontra: a Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról. (Az előző napirendi pont tárgyalásán a kormány képviseletében jelen lévők felé fordulva:) Önök képviselik ezt a napirendi pontot is?
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én úgy tudom, hogy nem, de amennyiben kérdés van...
ELNÖK: Ahhoz képest elég biztosan ül ott a mikrofonnál.
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szívesen válaszolok bármilyen kérdésre, ezért maradtam itt.
ELNÖK: Jó, akkor leginkább egy összefoglalót szeretnénk hallani arról - miután szakállamtitkár úr, úgy hallottam, hogy néhány nappal ezelőtt, talán tegnap, tegnapelőtt, ezzel kapcsolatosan nemzetközi konferencián vett részt -, hogy hol is tartunk most a borpiaci reformmal. Azokra a kérdésekre külön szeretném, ha kitérnének, amelyek Magyarországot rettentően izgatják: a must cukrozásának kérdése, a kivágási támogatás rendszerének kérdése és a nemzeti boríték elosztásának kérdése.
Sztanev Bertalan (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Európai Unió Tanácsában elkezdődött a borpiaci reform tárgyalása 2007 júliusában; 2007 júliusában több alkalommal, illetve szeptemberben és októberben is több alkalommal tárgyalta a bor és alkohol tanácsi munkacsoport ezt a tervezetet. A bor és alkohol tanácsi munkacsoport feladata, hogy a tervezet technikai jellegű vizsgálatát tegye meg. Ez a cikkekre és a mellékletekre is teljes mértékben kiterjed.
Ezen az ülésen ugyan politikai jellegű megnyilvánulásra nem kerülhet sor a tagállamok részéről; ez kifejezett kérése volt a portugál elnökségnek, illetve azt kérte, hogy a tagállamok az ilyen jellegű megnyilvánulásaikat a Mezőgazdasági Különbizottságban, illetve az Agrárminiszterek Tanácsán tegyék meg. Tehát ebből a szempontból júliustól kezdve a tervezet vitája kétfelé vált: a technikai jellegű észrevételekre - ami számos volt a tagállamok részéről -, illetve a politikai jellegű megnyilvánulásokra.
Azt kellett tapasztalnunk, hogy a bor és alkohol munkacsoportban a Bizottság olyan jellegű észrevételeket vezetett csak át a tervezeten, amik a tervezet egészét nem érintik, amik valóban szövegpontosításokat tartalmaznak, vagy olyan apróbb módosításokat, ami nem változtatja meg a tervezet szövegét.
A Bizottság elmondta minden ülésen, hogy a borpiaci reformra tett javaslat meglehetősen zárt, tehát amennyiben bizonyos elemek megváltoztatásra kerülnek, az a tervezet egészét alapvetően befolyásolja és megváltoztatja az egész szerkezetét, vagyis alapvetően egy új struktúrát kellene kialakítani a borpiaci reform során. Ezért került sor a politikai vitára a Mezőgazdasági Különbizottságban, illetve az Agrárminiszterek Tanácsán.
A politikai vita gyakorlatilag az elnökség által megfogalmazott kérdések alapján történt. A fő hangsúly természetesen a must répacukorral történő javítására vonatkozott. Ezt a tagállamok egyértelműen nagy többséggel elutasították. Ez azt jelenti, hogy a répacukornak ebből a szempontból nincs kompromisszumos javaslata, a tagállamok nem fogalmaztak meg kompromisszumos javaslatot ezzel kapcsolatban, amit el tudnának fogadni, illetve a Bizottság sem tudott olyan kompromisszumos javaslatot megfogalmazni, ami a tagállamok többsége számára elfogadható lett volna.
Természetesen néhány mediterrán ország, akik ezt a javaslatot támogatják, továbbra is prioritásként kezeli ezt a kérdést, tehát egy nagyon-nagyon komoly, kifeszített vita várható ebben a kérdésben.
Információm szerint a legutóbbi agrárminiszteri tanácsi ülésen szó volt a kivágásról, a nemzeti boríték kérdéséről is. A kivágással kapcsolatban a tagállamok többsége nagyobb beleszólást kér tagállami szinten, ami teljesen természetes, hiszen alapvetően befolyásolhatja a tagállamokban egy-egy ágazat vagy egy-egy térség helyzetét a kivágási program. A jelenlegi tervezetben a tagállamok számára csak egy nagyon korlátozott lehetőség lenne a kivágási program korlátozására. Ebben tehát valószínűleg lesz elmozdulás, bár ez mindig attól függ, hogy a Bizottság a végső szavazást hogyan látja kivitelezhetőnek, tehát egy osztok-szorzok, adok-kapok viszonyban fog eldőlni, hogy az adott tervezet milyen támogatást fog kapni.
A tervek szerint a november végi agrárminiszteri tanácsi ülésen kétoldalú, bilaterális egyeztetésekre fog sor kerülni, időkorlát nélkül. Tehát a Bizottságnak erős szándéka van arra vonatkozóan, hogy a tervezet még idén politikai támogatást kapjon, és gyakorlatilag egy január-februári végszavazással a tervezet elfogadásra kerüljön, és bizonyos elemei április 30-ával - a nemzeti borítékra vonatkozó részek - hatályba lépjenek, a többi pedig bizonyos átmenettel, illetve az áthúzódó piaci intézkedésekkel 2008. augusztus 1-jétől hatályos legyen.
A politikai egyeztetések természetesen még nem zárultak le. Technikai egyeztetésre a bor és alkohol tanácsi munkacsoporton belül 2007. október 29-én még sor fog kerülni, és valószínűleg novemberben is lesz még ebből a szempontból bor és alkohol tanácsi munkacsoporti ülés.
A Bizottság meglehetősen rugalmatlan a javaslatok alapján, bár most kifejezetten a mezőgazdasági különbizottsági és az agrárminiszteri tanácsi ülésen a politikai irányadó vita során már mutatott némi nyitottságot a Bizottság a tervezet bizonyos elemeinek módosítására. Ez valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a répacukrot korlátozás nélkül tovább lehet alkalmazni, ez látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A nemzeti borítékon belül csak viszonylag kis játéklehetőség van, intézkedéseit tekintve is valószínűleg az itt szereplő intézkedések maradnak meg. És abban is talán elmozdulás látszik, hogy az első pillérből, tehát kifejezetten a bor közös piaci szervezetének juttatott közvetlen támogatásokból csak kisebb mértékű átcsoportosítás lesz a második pillérbe, a vidékfejlesztési támogatások oldalára. Tehát ezzel is növelhető lesz a nemzeti boríték; illetve a Bizottság is úgy látja, hogy a kivágási program bizonyos csökkentésével - ez jelent időbeli csökkentést is, illetve támogatásbeli korlátozást is - még további pénzek takaríthatók meg az EU kasszájában is, és ez áttehető a nemzeti boríték kasszájába, ezzel pedig növelhetők a tagállamok lehetőségei a felhasználás tekintetében.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Hozzászólások, kérdések, válaszok
ELNÖK: Kérdés, vélemény a bizottsági tagok részéről? (Senki sem jelentkezik.)
Tehát akkor továbbra is megállapíthatjuk, hogy a kormány döntő mértékben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által tett megfogalmazásokat és kritikákat magáévá téve, ezt képviseli nemzetközi szinten. Igen?
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kiegészíteném még annyiban, hogy a kormány az álláspontját a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottságon belül alakítja ki és fogalmazza meg, fogadja el. Ennek természetesen nagyon fontos szereplője a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, de más meghívott szakmai szervezetek véleménye is elhangzik. Azon kívül a társtárcák is részesei ennek a termékpálya bizottságnak. Tehát egy széles, szakmai szervezetekre alapozott álláspontot képviselünk Brüsszelben.
ELNÖK: Igen. Alelnök úré a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ahogy elhangzott ez a közbeszólás, csak érdeklődöm: nagymértékben eltér-e a szakmai szervezetek és a minisztériumok álláspontja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által képviselt állásponttól? Mert én ezt a felszólalást akkor tartanám vagy tartottam volna helyesnek, ha eltérnek nagyon. És ha eltérnek, akkor miben térnek el?
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Határozottan azt kell mondani, hogy nem tér el, tehát egységes az álláspontunk a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáéval. Ezt a beszúrást csak azért gondoltam mindenképpen megtenni, hogy sokkal szélesebb az a társadalmi bázis, civil szervezetek, szakmai szervezetek beleszólási lehetősége, mint csak egy szakmai szervezet álláspontja. Úgy gondolom, hogy ez jó is meg indokolt is, hogy minél inkább egy megalapozott magyar álláspontot tudjunk képviselni Brüsszelben.
ELNÖK: Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy a nemzeti borítékban területarányos alapon kerüljön visszaosztásra a megtakarított uniós pénz, szemben az előterjesztéssel, miszerint az eddig az Uniótól lehívott pénzmennyiségek arányában lehessen többek között a nemzeti borítékokat feltölteni. Ez az álláspontunk megmaradt-e még?
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Természetesen, ez egy kulcsfontosságú része a magyar álláspontnak. Nem tudjuk elfogadni a történelmi alapon történő pénzelosztást, tekintettel arra, hogy a Bizottság teljesen új megközelítést ad az ágazat számára, egy teljesen megreformált borpiaci közösségi szervezetre tesz javaslatot. Ehhez képest a támogatásokat egy már idejétmúlt, általa is idejétmúltnak tekintett borpiaci reform intézkedéscsomagjaira elosztott pénzek alapján próbálja elosztani.
Álláspontom szerint arra nem túl sok esély van, hogy ezt érvényesíteni tudjuk, de ettől függetlenül ezt folyamatosan képviseljük, határozottan képviseljük, és természetesen az új tagállamok, Ausztria, Németország támogatását ebben maximálisan élvezzük.
ELNÖK: Kérdezem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát képviselő főtitkár urat, hogy van-e ehhez a napirendi ponthoz kiegészítenivalója. Parancsoljon!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Csak nagyon röviden, köszönöm szépen. Ha a képviselő urak ideje megengedi, akkor nagyon röviden utalnék arra, hogy a kormány képviselője eléggé diplomatikusan és a tőle elvárt diplomáciai jártassággal nyilatkozott. Én néhány gondolat erejéig kicsit lefordítanám ezt a vitát.
Mi úgy érezzük a szakmai berkeken belül, hogy itt tulajdonképpen egy politikai vita zajlik a Bizottság és a Tanács között. A Bizottság gyakorlatilag szeretné a Tanács hatáskörét elvonni, és ezt a mi termékpályánk vonatkozásában is érvényesíti. Ráadásul egy szakmailag inkoherens, szakmailag elfogadhatatlan, saját magával ellentmondó javaslatot akar minden eszközzel keresztülverni, és miként elhangzott, csak a minimális és technikai jellegű módosításokra mutat hajlandóságot. Ilyen közegben nagyon nehéz és nagyon furcsa számunkra ez a vita, mert elvileg szakmainak csomagoljuk ezt a vitát, de gyakorlatilag egészen más van a háttérben.
Számunkra megnyugtatónak tűnik, hogy a többi tagországgal közös fellépés eredményeként a cukrozás ügyében talán nyugvópontra jut a dolog. Régen volt olyan, hogy a Bizottságot leszavazták saját felvetésében.
Innentől kezdve a második legfontosabb elem a nemzeti boríték kérdése, mert mi azt szeretnénk, ha az a szerkezetátalakítási folyamat mehetne tovább, amelynek keretében éves szinten 1300-1500 hektárnyi ültetvényterületet tudnánk átalakítani, és körülbelül 2,5 milliárd forintot tudnánk aktivizálni az EU-s forrásokból.
Ez valóban szerkezetátalakítás, ez valóban minőségi fejlesztés. Mi ezt szeretnénk, és nem zöldszüretet szeretnénk, nem kivágást szeretnénk. A kivágási program - ezt nyíltan megmondhatom - gyakorlatilag Kelet-Európának szól, Kelet-Európában szeretnének 200 ezer hektár ültetvényterületet megszüntetni, hiszen jelen pillanatban 1 hektár haszontermelő képessége mondjuk Franciaországban ötszörös, mint nálunk. Ennek következtében azért a pénzért a francia paraszt nem fogja kivágni a szőlőt, a mienk meg kvázi örömmel.
Azt gondoljuk, hogy ebben a tevékenységben jó a kapcsolat jelen pillanatban a tárca és a szakma között. Minden apró lehetőséget meg kell fogni, tehát iszonyatos lobbimunka van amögött, hogy egyáltalán a Bizottságot még ezekben az ügyekben valamilyen szintig is meghátrálásra tudjuk késztetni. Ebben a szakmai lobbi is ugyanúgy dolgozik, mint ahogy a kormányzati rész, és ehhez továbbra is tisztelettel kérjük az önök hathatós segítségét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összegzésképpen azt mondhatjuk - mert erről egy bizottsági véleményt kell majd készítenünk - hogy a bizottság egyetért, hogy a kormány továbbra is képviselje a szakmai szervezetek egységes álláspontját, különös tekintettel a nemzeti boríték, a kivágással összefüggő és a cukor használatával kapcsolatos kérdésekben. Valami hasonlót fogalmaztunk meg már fél évvel ezelőtt is, úgy emlékszem. Egy ilyen típusú megfogalmazást akkor elkészítenénk. Kérdezem, hogy van-e kiegészítés, vagy hangsúlyozzunk-e még mást ehhez. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor ezt majd a titkárságon elkészítjük.
Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), akkor lezárom ezt a napirendi pontot. Köszönjük szépen a részvételt a kormány képviselőinek.
Az egyebekre térünk rá. Van-e az egyebekben valamilyen előterjesztés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a bizottsági ülést berekesztem.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 13 perc)
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa és Prin Andrea