MB-33/2007.
(MB-50/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. október 30-án, kedden, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a Közép-Európai Fiatal Gazda Központ működéséről, a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról *
Egyebek *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Előadó: Mikula Lajos (Agrya Fiatal Gazdák Szövetsége)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Csontos János (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Velkey Gábor Dánielnek (SZDSZ)
Zatykó János (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Szatmáry László (Pénzügyminisztérium)
Horváth Edit (Pénzügyminisztérium)
Varga Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Mikula Lajos, az Agrya Fiatal Gazdák Szövetségének elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket és a munkánkat figyelemmel kísérőket, valamint a napirendi pontokhoz már megérkezett előadókat.
A napirendi tervezetet írásban kiküldtük a bizottsági tagoknak. Kérdezem, hogy a napirendi tervezethez van-e kérdés, kiegészítés, tartalmi vagy esetleg a sorrendiségre vonatkozó. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs ilyen, akkor megkérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy ezeket a napirendi pontokat tárgyaljuk a mai ülésen. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, az adótörvényekhez beérkezett kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására. A titkárság kigyűjtötte a bizottság tárgykörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokat; három ilyet vélelmezünk. Kérem a bizottsági tagokat, hogy aki a jelzett indítványoktól eltérően további más kapcsolódó módosító indítványokat is szeretne tárgyalni, ott jelezze a sorszámhoz odaérve.
Köszöntöm Szatmáry László urat a Pénzügyminisztériumból, a kormány képviseletében.
A kapcsolódó módosító indítványok közül a 3. pontban lévő indítvánnyal kezdem. A kormány álláspontját kérdezem.
SZATMÁRY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Az indítványt magam jegyzem. Gyakorlatilag az őstermelőknél a bevételi határ 4 millió forintról 5 millió forintra való emelését kezdeményezem, amellyel szemben 20 százalékos költségszámlával még adózási tételt el lehet számolni. Indoklást kérnék szépen hozzá.
SZATMÁRY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, mint elnök úr is említette, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 5 millió forint bevételi határig tulajdonképpen az adómentességhez - mert ez egy feltételes adómentességnek fogható fel - elegendő 20 százalék költségszámlával rendelkezni. Ez az indítvány ennek a bizonyos egyszerű bevallási nyilatkozati értékhatárnak a kiterjesztésével tulajdonképpen a feltételes adómentesség kiterjesztését jelentené, úgyhogy ezt a kormány nem támogatja.
Jelzem egyébként, hogy a szabály persze úgy folytatódik, hogy 4 millió forint és 7 millió forint között viszont arra van lehetősége a kistermelőnek, hogy a bevétel 40 százalékáig költséget igazolás nélkül számoljon el, tehát ebben a bevételi intervallumban, vagyis 4 millió forint és 7 millió forint között 60 százalékos költségszámla birtokában az adómentesség így is fennáll. A két megoldás között éppen az a különbség, hogy az előttünk lévő javaslat fenntartja, sőt kibővíti azt az állapotot, hogy még költségszámlával sem, vagy csak kismértékben kell rendelkezni, és ilyen szempontból nem tesz jót a gazdaság kifehérítésének.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értjük. További kérdés, észrevétel? Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Fölhívom a Pénzügyminisztérium szíves figyelmét az input anyagok áremelkedésére. Elvártam volna, hogy az indoklásban ez megjelenjen, de lehet, hogy ön nem tudja, ezért szólok. Ma már egy szerény termés is 300 ezer forint hektáronkénti bruttó árbevételt jelent. Itt árbevételről van szó.
A másik: a kifehérítést szintúgy hadd kérjem ki itt magamnak nagyon-nagyon sok őstermelő nevében. Ha mindenki olyan feketegazdaságot csinálna, tisztelt uram, akkor önök nagy fejek volnának, ha mindenki annyit tenne a feketegazdaságba. Annak a robotoló, szombat-vasárnap disznószart dobáló embernek, tudja, nem feketegazdaság a saját munkája. Annak nincs szombatja, nincs karácsonya, nincs húsvétja, tisztelt uram. Kikérem magamnak, hogy ezt feketegazdaságnak nevezze.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Meghallgatjuk a kérdezőket, és utána adnék szót a kormány képviselőjének. Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak egy gondolatot szeretnék mondani. Értem, hogy a gazdaságot ki akarjuk fehéríteni, de ha most Budapesten vagyunk, talán a józsefvárosi piacot is meg kellene nézni és azt a kereskedelmet, amit a kínaiak folytatnak. Tessék már megnézni, hogy az mekkora áfa- és vámcsalással megy, nulla adó mellett egyébként több mint egy évtizede. Közben azokat az embereket hajkurásszuk, akik a falun meg akarnak élni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úr kért szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy elsősorban a szóhasználattal volt baj. Tényleg nem a gazdaság kifehérítéséről kell itt nekünk beszélni, hanem arról, hogy tisztán kell látnia a mezőgazdaság minden szereplőjének a ráfordítás hozamát, a költség-árbevétel viszonyokat. Ha tisztán látja egy agrárkormányzat, egy pénzügyi kormányzat ezt a dolgot, akkor ehhez kell igazítani az adóelszámolási, támogatási rendszert. Azt gondolom, ezt meg is értik a mezőgazdasági termelők. Tehát azt szeretném kérni, hogy amikor ilyen szabályok bevezetéséről vagy elvetéséről szólunk, akkor ne ingereljük egymást olyan kifejezésekkel, amik nem biztos, hogy helyénvalóak. Igazat kell adnom Járvás képviselő úrnak abban, hogy van mit kifehéríteni ebben az országban, és nem biztos, hogy helyes az, hogy ezt az őstermelőkön kell kezdeni. Bár nekem is van egy véleményem az őstermelői intézményrendszerről mint egy továbbfejlesztendő rendszerről, és erről lehet is meg kell is majd beszélnünk, de sokkal nyugodtabb légkörben; valószínűsítem, hogy nem a költségvetés készítésének időszakában, hanem akkor, amikor az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést tárgyaljuk és amikor a következő évek agrárpolitikájával foglalkozunk.
Elnézést, nem teljesen ide tartozott a probléma, de a további hangnemdurvulást elkerülendő ezt el kellett mondanom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
SZATMÁRY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Természetesen nem minősítettem a szektort. Annyit említettem meg, hogy a két szabály között mi a különbség; tehát az, hogy ha 1 millió forinttal több bevételi határig működik az egyszerű bevallási nyilatkozat, azt jelenti, hogy tulajdonképpen 20 százalék költségszámla helyett 60 százalék költségszámla kell. Önmagában erről nem mondtam semmi többet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megjegyzem egyébként, hogy éppen ez a réteg - amellett, amit Karsai képviselő úr mondott a társadalomban betöltött szerepéről és hogy hogyan éli meg a hétköznapi életét, milyen körülmények között, és amellett, amit Járvás István képviselő úr mondott, hogy vannak még nagyobb falatok a kifehérítésre, egyet-kettőt tudunk mondani sajnos -, ez a kör nagyon komolyan kényszerül rá, hogy mindenhol számlát kérjen. Épp ők járulnak hozzá a kifehérítéshez, mert bemegy valaki közülük a gazdaboltba és azonnal számlát kér, mert el szeretné számolni. Hát én nem gondolom, hogy ennél jobb ösztönzőt, ennél markánsabb példát társadalmi rétegekre lebontva tudnánk mondani, mint az őstermelő, aki ha egy 1500 forintos szüretelőollót vásárol, arról is számlát kér. Máshol esetleg 1500 forint egy fodrász. Én nem tudom, hogy hányan szoktak a fodrásznál számlát kérni, vagy hol vált ez szokássá egyáltalán - nem megsértve természetesen ezt a nagyon elegáns szakmát, mármint a fodrászatot -, de épp az őstermelők azok, akik automatikusan minden területen azonnal kérik a számlát tényleg a trágyavásárlástól kezdve az összes eszközig, gépig, üzemanyagig, pontosan a jövedékiadó-visszatérítés miatt. Tehát épp ők motiválják a teljes rendszert, a számlázásos szokás meghonosodását, hiszen különben - ezt is tegyük hozzá - nem tudnak élni bizonyos adókedvezmények lehetőségével. Nagyon élen jár az őstermelői réteg abban, hogy a számlázásos rendszert meghonosítsa a saját üzleti partnereinél.
A Házszabály szerint ismertetnem kell, hogy a jogi főosztály és a benyújtó között véleménykülönbség alakult ki, azaz köztem és őközöttük; ők túlterjeszkedést látnak és a Házszabály 94. §-ára való hivatkozással ezt meg is jelölik. Ezért ilyenkor a Házszabály szerint először az indítvány esetében arról kell szavazni, hogy a bizottság lát-e túlterjeszkedést. (Horváth Zoltánné jelzésére:) Elnézést, akkor most én terjeszkedtem túl, mert nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság. Köszönöm a titkárság figyelmeztetését. Akkor ezzel nincs gondunk, és szavazhatunk a módosító indítványról. Ki az, aki egyetért a 3. számú indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta az indítvány.
Rátérünk a 6. számú indítványra, Örvendi László indítványára. A kormány álláspontját kérdezem.
HORVÁTH EDIT (Pénzügyminisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem az indítványtevőt kér-e indoklást.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Indoklást kér az indítványtevő.
HORVÁTH EDIT (Pénzügyminisztérium): A jelenlegi módosítás célja az EU-szabályoknak való megfelelés, miszerint a jövedékiadó-visszatérítésnél nem lehet különbséget tenni az egyes művelési ágak között, a benyújtott módosító javaslat pedig épp azt célozza meg, hogy különbség legyen.
Köszönöm.
ELNÖK: Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Végeredményben egyértelműen le van itt írva, hogy mit is szeretnék én elérni. A globális felmelegedés időszakában a biztonságos termelés alapja manapság már az öntözés kisüzemben, nagy gazdaságban mindenütt egyformán. Ezt mindnyájan tudjuk. Jelen pillanatban, a mai költségszámok mellett 50-80 ezer forint hektáronkénti öntözéses költséggel kell számolni, amiben az energiafelhasználás, magyarul gázolajfelhasználás igen jelentős. Ezt az energiát ott helyben, a víz partján a szivattyú használja föl, és semmiféle egyéb útfenntartási és közlekedési adórészt nem használ el. Ezért javaslom, hogy legalább 30 liter/hektár nagyságban a jövedéki adó 80 százalékát visszatéríttethesse a mezőgazdasági ágazat. Nem értem az elutasítás indoklását, mert mindig hivatkozunk az EU-s jogszabályokra feleslegesen, vagy ha valamit el akarunk takarni, akkor szépen azokra hivatkozunk. Nincs felső határa a jövedékiadó-visszatérítésnek tudomásom szerint a jelenlegi szabályozásban.
A művelési ágak közötti különbségtételt meg szintén nem értem. Amikor igényeljük a gázolaj jövedékiadó-visszatérítést, akkor nemcsak a művelési ág után, hanem az egyes művelési formák után igényeljük vissza - szántás után 44 liter, vetés után 8 liter, satöbbi -, és ezt mind gázolaj-fogyasztással, számlával kell alátámasztani. Nem értem az indoklás alapját, nem tudom elfogadni ezt az indoklást. Ez egy kibújás; ha azt mondja a Pénzügyminisztérium, hogy nincs a költségvetésben erre pénz és nem adunk rá, ez az egyszerűbb magyarázat.
Kérem a bizottságot, hogy az öntözéses gazdálkodás érdekében ezt a 30 liter/hektáros gázolaj jövedékiadó-visszatérítési javaslatot támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánat, hogy közbeszólok. Nem azért, hogy a Pénzügyminisztériumot védjem, hanem azért, mert én voltam ennek az egyik felelőse, amikor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban az államtitkársággal ezt megbeszéltük. Nagyon jól mondod, képviselőtársam, nincs felső határ, 200 litert is adhatnánk, de akkor mindenkinek egyformán kell adni, nem lehet leválogatni ágazatokra az öntözést. Ha emlékszel rá, beszéltük az előző ülésen, hogy valami olyasmit kéne tennünk, hogy az öntözésnek megtaláljuk egy más támogatási formáját, akár a de minimis keretében, akár egyéb más kereteken belül. Az biztos, hogy amikor megnéztük, akkor 5 liter vagy 7,5 literes emelést tudott végrehajtani, annyit fogadott el még a költségvetés, 97 litert. Lehetne ez 200 liter, nagyon jól mondod, csak nincs rá pénz. Valóban ez lesz a helyes válasz, hogy eddig el tudott menni, ezt még vissza tudja téríteni. Egyetértek azzal, hogy az öntözésre valamit találjunk ki, és jeleztem is Gráf miniszter úr felé, hogy próbáljunk valamit kitalálni, amit engedélyez is az Unió. Sajnos ilyen van, az Unió tagjai vagyunk, és nem lehet más nálunk sem, mert akkor minden ország sorban elkezdene mindenfélére támogatást találni és akkor összekeveri az árakat. Így is elegünk van abból, hogy sokkal többe kerül nekünk az élelmiszer-előállítás, a szigorúbb előírások miatt ugyanazt a minőséget sokkal drágábban tudjuk előállítani. Nálunk a HACCP-től kezdve sok-sok egyéb előírásig minden van, Barcelonában meg levágják a sonkát a kocsmában, beledobják a serpenyőbe, és ott együtt van a saláta a zöldséggel, a kolbásszal, mindennel a hűtőben; ott már nincs HACCP, mert ők ősi uniós tagok, nekünk meg be kell tartani mindent.
Bocsánat a kis intermezzóért, de ebben nem tudunk mit tenni, mert ezt csak együtt lehetne emelni, nem lehet lebontani sem növényekre, sem ágazatokra, semmire, ez a véleményem.
ELNÖK: Köszönöm. Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Van megoldás, mert továbbra is úgy szól a törvény, hogy kormányrendeletben kell szabályozni, hogy milyen munkaműveletenként kell biztosítani és ez mennyi liter/hektár/év. Tehát ha az én módosító javaslatomat elfogadnánk, a 120 litert, amit először a bizottság MSZP-s képviselői is megszavaztak, utána a kormányrendeletbe munkafolyamatként beírnánk az öntözést, akkor ez a 30 liter máris elszámolható lenne. Tehát lenne rá megoldás, csak ehhez valóban az kellene, hogy a szavazásnál az MSZP-s képviselők támogassák az én módosító javaslatomat. Akkor az öntözésre - mint ahogy képviselőtársam jelezte - nyugodtan be lehetne írni a kormányrendeletbe a 30 liter/hektár/év mennyiséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy megjegyzésem azért lenne. Lehet, hogy valakik azt nagyon okosan kitalálták, hogy nem lehet megkülönböztetett támogatást adni. De megmagyarázná-e valaki, hogy azt hogyan gondolják, hogy a gyep művelés ágnál ugyanannyi gázolaj-visszatérítés legyen, mint a zöldség-gyümölcsnél és a szőlőkultúránál? Tehát lehet, hogy az Unióban vagy valahol itt a minisztériumban okos emberek vannak, de nem hiszem, hogy tudnak olyan országot mutatni, ahol e két általam említett művelési ágnak egyforma lenne a gázolaj-felhasználási költsége. Látjuk mindannyian, akik gazdálkodók vagyunk, hogy ez ég és föld. Hát egy olyan hülyeség úgy ahogy van ez az egységesítés, hogy az nem igaz. Akkor miért erőltetjük át, amikor tudjuk, hogy eleve egy képtelenséget akarunk a rendszerbe behozni? Azt akarjuk elmagyarázni, hogy minden művelési ágnak, ami a mezőgazdaságban van, egyforma az üzemanyag-felhasználása. Hát ez képtelenség, ezt pontosan tudják a szakemberek. Régen erre külön ágazat volt egy nagyobb gazdaságnál, aki megmondta, hogy hektáronként művelési áganként mekkora az üzemanyag-felhasználás. Őneki azzal el kellett utána számolni a vezetőség felé, hogy ki mennyit használt föl. Pontosan tudjuk száz évre visszamenőleg, hogy mennyi az üzemanyag-felhasználás. Most pedig azt állítjuk a törvény erejével, hogy nem, mindenkinek egyforma az üzemanyag-felhasználás minden művelési ágban, tehát a képtelenséget fogjuk most itt megszavazni.
Ezért értem azokat az indítványokat, amiket a múltkor is tettünk már és amit most a kapcsolódó módosító indítványokban javaslunk, hogy ezt a differenciálást valahogy meg kellene oldani. Sajnos nem hallottunk a kormány részéről szándékot erre, hogy akár rendeleti úton ezt megoldaná. Akkor legyen hallgatólagos és elfogadjuk - mert a minisztérium is tudja, hogy ez nem valós, amit most itt törvénybe akarunk foglalni, ezt mindenki tudja -, hogy ezt utána kellene rendezni. Akkor talán nem erőltetnénk ilyen módosító indítványokat, de egyelőre nem találtunk arra szándékot vagy utalást, hogy hogyan kellene ezt a differenciát, ezt a nagyon nagy fogyasztásbeli különbséget kompenzálni, vagy legalábbis tudomásul venni, hogy tényleg a valóság teljesen más, mint amit mi most itt törvénybe akarunk foglalni.
Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Bocsánat, senki nem állította, hogy 97 liter minden ágazatban az üzemanyag-felhasználás. Azt állította az FVM, amikor erről tárgyaltunk, hogy az Uniónak az a kérése - de mondjuk nem kérés ez -, hogy egy szinten kell megállapítani minden ágazatban.
ELNÖK: Ezt melyik rendeletben írta elő?
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az egyeztetésen. (Közbeszólás: Igen, benne van.) A kertészeti ágazatra vonatkozóan az a döntés született, hogy a de minimis terhére megoldja a minisztérium. Lehetne ez nálunk 200 liter is, ebbe tényleg nem szól bele az Unió. Csak - visszakérdezek - miből, honnan, kinek a terhére?
ELNÖK: Most nem a mennyiséget vitattuk.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Lehet, hogy te nem ezt vitattad, de többen ezt említették, már a mennyiségnél tartottunk. Lehet emelni a tétet akármeddig, persze, csak akkor megint felmerül a kérdés, hogy az egyik ágazatnál kevesebb, a másik ágazatnál több. Ez nem megy, nem lehet. Tehát lehet erről tárgyalni, lehet feszegetni a kereteket, csak nem itt és nem most. Persze beszélni lehet róla és vita van, de be kell látni, hogy most ennyire van lehetőségünk, aztán ha elmegyünk az Unióba mondjuk közösen Font úrral, akkor ott elmondjuk, hogy miszerintünk ez nem jól van, mert van egy olyan üzemi tapasztalatunk, hogy nem egyforma minden ágazatban a felhasználás. Csak azért mondom, hogy ne varrjunk mindent a PM nyakába meg az éppen kormányzati felelősséggel bírók nyakába, mert látni kell a korlátokat és a lehetőségeket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Teszek egy jövendölést. Sajnálatos módon az fog történni, hogy minden gyepgazdálkodó meg szántóföldi termelő gázolajszámlát fog vásárolni a benzinkutakon. Ennek most is megvan az ára: 10-15 forint literje. Tehát most zavarjuk bele a feketegazdaságba igazán ezt a réteget. Tessék mondani, mi értelme van ennek? Fogadni merek, hogy minden gyeppel rendelkező látja, hogy vissza lehet igényelni a gázolaj esetében 97 liter után 80 százalék jövedéki adót. Akkor vásárolunk szépen számlát. Nem tud ennyit valójában felhasználni, de a benzinkutastól vásárolni nagyon jó üzlet mind a kettőjüknek, mert ő az államtól visszaigényli, a benzinkutas meg kapott 10-15 forint/liter feketepénzt. Tehát most hajszoljuk bele a magyar társadalom egy részét a feketegazdaságba. Ennek ez egyenes következménye lesz, ezt azért lássuk már és tisztázzuk már mi gazdálkodók, akik a gazdaságban élünk.
Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ha emlékeim nem csalnak, a jövő évet tervezzük, a jövő évi költségvetésről tárgyalunk. Ha az Európai Unió nem átallott a jelenleg kialakult gazdasági problémákhoz igazodva akár az ugaroltatás megszüntetéséig eljutni, esetlegesen a termelés biztonságát erősítve különböző intézkedéseket hozni, ugyan miért is ne foglalkozna a Mezőgazdasági bizottság azzal, hogy az ez évi katasztrófát ne ismételjük meg jövőre egy esetleges aszály esetén, hanem tegyünk lépéseket annak kivédése érdekében? Hát itt semmi másról nincs szó, mint termelésbiztonságról, a terméshozam-biztonság eléréséről. Honnan vesszük a pénzt? Úgy teremtjük meg a forrást, uraim, ha van termelési biztonság, és nem lesz 1 millió tonnával kevesebb kalászos gabona vagy 4 millió tonnával kevesebb kukorica. Ennek az értéke valahol csapódik. Ha nem teszünk rá kísérletet sem - én nem azt mondom, hogy az itt felmerült módon kell megoldani, de itt van az ideje, amikor a költségvetést tárgyaljuk. Mikor lehet róla tárgyalni, ha nem most? Hát ezt megelőzően is lehetett volna; éreztük, hogy aszály van, nem történt semmi. Akkor most, ha kell, az utolsó pillanatban is. Nem érzékeljük, hogy itt bármilyen komolyabb elmozdulás lenne a termelés biztonsága érdekében. Nagyon egyszerű számítással 4 millió kukorica mennyi is? 200 milliárd? És azon vitatkozunk, hogy van-e 5-10 vagy 20 milliárd. Karsai képviselőtársam egy más összefüggésben nagyon pontosan fogalmazott: ha mondjuk egy 200 milliárdos veszteséget meg lehet akadályozni 10 vagy 20 milliárddal, akkor azt a 10 vagy 20 milliárdot oda kell tenni. Én azt gondolom, hogy a költségvetés erről is szól.
Köszönöm.
ELNÖK: Kékkői Zoltán!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Először alelnök úrnak szeretnék válaszolni. A 120 litert én azért mondtam, mert itt, a legutóbbi bizottsági ülésen megszavazta az MSZP-s képviselők zöme is ezt a módosító javaslatomat. Én nem akartam tovább emelni, itt nem arról volt szó, hogy emeljük, csak mint lehetőséget mondtam el.
A másik pedig, amit elnök úr mondott, hogy mi írja ezt elő. Valóban az európai uniós irányelvek írják elő ezt az egységesítést, de ha tovább olvassuk, két dolog van az irányelvben. Az egyik az, hogy még bizonyos dolgokban meg kell egyezni az európai uniós országoknak és akkor kell bevezetni ezt az egységesítést, január 1-jén, tehát mi már előre megyünk egy kicsit ezzel. Másik magyarázatként pedig azt írja, hogy azért egységesíti az ilyen visszaigénylést, mert igaz, hogy ez torzulást okoz, de az Európai Unió tagállamainak zömében kicsi családi gazdaságok vannak - így van leírva az irányelvben -, és ott ez a torzulás nem okozhat akkora problémát, tehát ha valakinek 5-6 hektár legelője van, olyan túl sokat nem tud visszaigényelni. Nálunk viszont épp ellenkezőleg, ahogy elnök úr is mondta, egész más torzulást eredményez ez a visszaigénylési lehetőség nagy gazdaságok esetében.
De továbbmegyek: úgy szól a törvény, hogy kormányrendelet szabályozza utána a mennyiséget mégis. Tehát ott nem fogja tudni elérni, lehet, hogy a rét-legelőnél ez csak 12 liter lesz. Itt a törvényben ez egységesítve 97 liter, de ott nem tud ennyit kihozni, mert munkaműveletenként kerül szabályozásra. Milyen munkaműveletre tud a rét és a legelő esetében 97 litert írni? Az öntözéssel esetleg lehet segíteni, mert 30 litert be lehetne írni, ha bevennénk az öntözést a rét és a legelő esetében. Tehát meg lehetne kérdezni a Pénzügyminisztérium jelenlévő embereitől, hogy ezt kormányrendeletben utána hogyan fogják szabályozni; itt van az a kérdés, amit elnök úr is feltett, hogy a rét-legelővel mi fog történni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Járvás István kért még szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Egy kicsit szeretném azért pártfogásomba venni azokat a személyeket, akik gyeppel és állattartással is foglalkoznak, mert a húsmarhatartóknak elég sok bajuk van és a húst meg a borjút nem nagyon lehet hamisítani. Úgyhogy szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy ha valahol nehezek a gazdálkodás körülményei, akkor az állattartásban azok, és aki extenzíven tart állatot, annak nem könnyű. Úgy emlékszem, mintha az aszálykárenyhítésből is kizártuk volna azokat, akik egyébként gyepterületen gazdálkodnak. Ezért kérem, mérsékelje mindenki ebbéli véleményét, és gondoljon arra is, hogy van, akinek gyepen kell megélni, ami nem könnyű, mert van úgy, hogy két-három hét alatt kiszárad a gyep. Már máskor is mondtam, hogy lehet behozni szemes terményt Magyarországra, de még szalmát, szénát meg silókukoricát nem hoztak be. (Herbály Imre: Reméljük, nem is fognak.) Így van, nem is fogunk, de a költség ott marad az állattenyésztőknél, ami nem kicsi, hanem nagy.
Azt is megtapasztaltuk már, hogy volt már olyan időszak, hogy a haltermelők aszálykárosak lettek, a halastó mellett lévő legeltetés és állattenyésztés pedig nem lett aszálykáros. Ezt is meg kellett már élni Magyarországon. Ez is egy nagyon nehéz dolog. Én támogatom, hogy legyen gázolaj jövedékiadó-visszatérítés az öntözéses gazdálkodást folytatóknak, de azért azt sosem szabad elfelejteni, hogy ott lehet öntözéses gazdálkodást folytatni, ahol valamikor állami pénzből kiépítették a csatornát, mert azokon a területeken, ahol nem építették ki közös pénzből, nem tudunk akkor sem, ha megfeszülünk. Viszont az öntözéses gazdálkodás esetében a termésből adódó nagy árnyereséget valaki csak elteszi, és biztos, hogy nem az, aki aszálykárt szenvedett.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Változatlanul azt látom, hogy itt roppant veszélyek vannak. Nem tudom, mennyire tudják képviselőtársaim, de a Vám- és Pénzügyőrség nagyon komoly bírsággal sújtott jó néhány gazdálkodót, akik szerencsétlen módon olyan helyekről mutattak be gázolajszámlát, amik mögött végül nem volt cég, számlagyárak voltak. Tartok tőle, hogy néhányan most bele fognak ebbe a rendszerbe szaladni, ennek ösztönzésére, hogy 97 litert akarnak majd visszaigényelni hektáronként.
Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), akkor szavazunk az indítványról. Kérdezem, ki az, aki egyetért a 6. számú indítvánnyal, Örvendi László indítványával. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 7. sorszámú indítványra térünk rá, Kékkői Zoltán indítványára. A kormány álláspontja?
HORVÁTH EDIT (Pénzügyminisztérium): A kormány a javaslatot támogatja.
ELNÖK: Hát csak tudunk mi is támogatott módosító indítványt tenni; néhány kötőjelet ki kell szedni, és ezzel máris jók vagyunk a kormány előtt. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amiről a bizottság szeretne még tárgyalni. (Herbály Imre: Szeretnék kérdezni.) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nagyon örülök egyébként, hogy elfogadtuk Kékkői képviselő úr módosító indítványát, de szeretném utána megbeszélni, hogy mivel indokolják ezt, mert - ne haragudjanak - ez így értelmetlenné vált. Nem érdekes, csak beszéljük meg utána, hogy nyelvésszel vagy kivel beszélték ezt meg. Az én érzésem szerint ez úgy volt jó, ahogy volt, de beszéljük meg utána, hogy okosabb legyek. Köszönöm.
ELNÖK: Egy koherenciazavart még javaslok beindítani alelnök úr részéről. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az általános forgalmi adóról szóló törvénytervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására a kiegészítő ajánlás szerint. Szintén kérem képviselőtársaimat, hogy ha a kigyűjtött tárgyalandó indítvány mellett szeretne a bizottság bármely tagja további indítványt megtárgyalni, azt jelezze.
A kigyűjtés alapján egy indítványt tárgyal a bizottságunk; ez a 7. sorszámú indítvány, Turi-Kovács Béla és képviselőtársai együttes indítványa.
A kormány képviseletében köszöntöm Varga Zoltán urat. A kormány álláspontját kérdezem a 7. számú indítványról.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Kérek indoklást.
ELNÖK: Indoklást kér a beterjesztők egyike, Kékkői Zoltán képviselő úr.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A módosító indítvány a kenyér, cukrászsütemény és más pékáru - kakaótartalommal is - termékkört sorolná az 5 százalékos áfakulcs alá a jelenlegi 20 százalék helyett. Olyan mértékű költségvetési bevételkiesést jelentene ennek a módosító indítványnak az elfogadása, ami a konvergenciaprogrammal nem összeegyeztethető, körülbelül 44 milliárd forintos költségvetési kihatása lenne.
ELNÖK: Tehát ennek nagyobb a költségvetési kihatása, mint a múltkor a nyers húsokkal kapcsolatban tett hasonló típusú indítványnak volt?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem, a nyers húsok teljes körének 5 százalék alá sorolása 66,8 milliárd forintos költségvetési kihatással járna, ez pedig 44 milliárd forintos lenne.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Karsai József jelentkezett.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Nem csak a jegyzőkönyv kedvéért, de felhívnám a szíves figyelmeteket arra, hogy ha van nagyon jó ismerősötök, képviselőtársaim, a multi cégeknél, akkor nektek is el fogja mondani a kereskedelmi főnök azt, amit nekem, hogy ez kettő napig kerülne a költségvetéshez. Uraim, önök ebből semmit nem szednének be, a multik szedik be a 44 milliárdot, ezt úgy lenyelik, mint a géptámogatást. Csak egy példát mondok most: nézzétek meg az input anyagok árát. (Herbály Imre: Az nem hasonlít ehhez.) De, ugyanehhez hasonlít, alelnök úr, ne haragudj; pontosan úgy nyelik le az áfát is, hogy olyan szépen adják le az árakat, hogy el fogják nyelni, nem folyik be a költségvetésbe. Ettől nem olcsóbb a péksütemény ára, csak három vagy négy napig. Tehát megtehetjük ezt, de nem lesz olcsóbb, mint ahogy most a műtrágya ára megduplázódik, a vetőmag ára megduplázódik, mert véletlenül 50 ezer forint volt a kukorica tonnánkénti ára. És ha jövőre kevesebb lesz? A hús sem lesz olcsóbb. Amikor kaptunk géptámogatást, akkor fölemelték a gép árát 20 százalékkal. Emlékezzetek, képviselőtársaim. Mindet vissza lehet követni, ahogy kaptuk a támogatást; vannak itt, akik vásároltak akkor gépet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás? Kékkői Zoltán!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Hallottuk a kormány képviselőjétől a különböző számokat. Arra lennék kíváncsi, hogy azt is kiszámolták-e, hogy a kenyéráremelésből mekkora többletárbevétele van a kormánynak; szerintem ez több milliárd forint.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdező van-e? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselőjének adok szót.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Erre nem tudok most adatot mondani, hogy a kenyéráremelés milyen áfakihatással járt. Nyilván utána lehet ennek nézni, de most nem rendelkezem ilyen adattal.
ELNÖK: Hát igen, egyáltalán az élelmiszer-áremelkedésből hatalmas költségvetési plusz bevétel keletkezett az áfával. (Paizs József: Nem kell találgatni, itt van az újságban.) Hát akkor nem is kell találgatni, ezt már valakik kiszámolták; örülünk neki. Nagyon szívesen szót adok Paizs Józsefnek, hogy a tárgyszerű adatokat ismertesse.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): A Világgazdaság mai száma szerint - belföldi oldal, október 30., kedd - jövőre is növekszik a terhelés a társas vállalkozásoknál. A társasági adóval kezdve levezeti a jövedéki adóig az egészet. Az áfa 150 milliárd szerény számítások szerint. Ennyi. Kétségkívül növekedés van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt a frakcióülésen Veres János pénzügyminiszter úrnak is el kellene mondani, mert ő valahogy másképp mutatta be a jövő évi költségvetést, mint ahogy most itt képviselőtársam felolvasta, hogy hogyan növekszik a terhelése a vállalkozóknak, ha jól értettem. Ezt ott is tisztázni kellene.
További kérdés, észrevétel van-e? Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt szeretném javasolni, hogy szavazzunk a módosító javaslatról. Az általános vitát a bizottság már lefolytatta, ne húzzuk tovább az időt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én úgy érzékelem, hogy további kérdés, észrevétel nincs is. Csak kérdezem, hogy a kormány képviselőjének van-e kiegészítenivalója az elhangzottakhoz.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem lenne, köszönöm.
ELNÖK: Nincs. Akkor szavazunk az indítványról. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a Turi-Kovács Béla és további képviselők által benyújtott kapcsolódó módosító indítvánnyal. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Amennyiben nincs további indítvány (Nincs jelzés.), akkor lezárnám ezt a napirendi pontot.
Ugyanakkor meg kell kérdeznem - bár Szatmáry urat már nem látom itt -, hogy az őstermelőkkel kapcsolatos múltkori indítványunkról a kormány álláspontját hogyan tudjuk kitisztázni. Ez az volt, amikor az őstermelőknek az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén havi bevallást kell tenni. A bizottság a múltkor megszavazta mindkét általam jegyzett indítványt, amelyek technikailag is helyes indítványok, de abban maradtunk, hogy ha a kormánynak bármilyen pontosító indítványa van, azt kapcsolódó módosító indítvánnyal benyújtjuk. Mi erről érdeklődtünk ugyan a kormánynál, de ők nem jeleztek pontosítást, vagy talán valami olyasmit, hogy majd a pénzügyi bizottságnál még lesz ezzel kapcsolatos indítványuk. Nagyon szívesen vettük volna, ha mi is megtudjuk, hogy mi ez az indítvány. (Egyeztetés.) Jó, hát miután a bizottságunk megszavazta a múltkori indítványt, akkor egyelőre az az irányadó, ha ehhez korrekciót nem kaptunk a Pénzügyminisztérium részéről. Ezzel a 2. napirendi pontot is lezárom.
Rátérünk a 3. napirendi pontra. Megkérem a napirendi pont előadóját, Mikula Lajost, az Agrya Fiatal Gazdálkodók Magyarországi Szövetségének elnökét, hogy a napirendi pontban jelzett címhez a beszámolóját és a kiegészítését tegye meg.
MIKULA LAJOS (Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy a Közép-Európai Fiatal Gazda Központ elindulásáról itt egy rövid tájékoztatót adjunk a tisztelt Mezőgazdasági bizottságnak. Két oka volt annak, hogy ezt kértük elnök úrtól. Egyrészről olyan jelentőségűnek gondoljuk ezt a most elindult intézményt, hogy a bizottságot erről mindenképpen közvetlenül szerettük volna tájékoztatni. Másrészről pedig állami pénz, közpénz kapcsolódik ehhez a dologhoz, ami szintén indokolttá teszi azt, hogy a bizottságot erről mi közvetlenül tájékoztassuk, függetlenül a kormányzattól.
A közép-európai régióban a fiatal gazdák együttműködésének vannak előzményei, tehát ez nem egy új keletű dolog; 1998-tól kezdve szövetségünk tudatosan foglalkozik azzal, hogy hogyan működik együtt a környező országokban dolgozó hasonló szervezetekkel, tehát 1998-ban indult el ez a munka. Akkor még a lengyel és a szlovén partner volt kizárólag itt a régióban, akik működtek, akkor volt egy nagy konferencia, ahol ezt az egész dolgot elindítottuk. 1998 és 2005 között zajlott tovább ez a munka kisebb-nagyobb intenzitással. 2005 februárjában egy újabb budapesti rendezvény volt az, ami úgy gondoljuk, hogy a fordulópontját jelentette ennek az együttműködésnek; akkor egy olyan döntés született a régióban akkor már nagyobb számban működő szervezetek részéről, hogy az Agrya képviselője legyen az európai fiatal gazda szövetség egyik alelnökjelöltje. 2005 májusában a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának egyik alelnökévé választották Szász Péter kollégánkat, és 2007 áprilisában őt újra is választották. Tehát az együttműködésnek voltak olyan pontjai, amelyek már arra mutattak, hogy érdemes ezzel a dologgal foglalkoznunk.
Mégis miért fogtunk bele abba, hogy intézményesüljön ez az együttműködés? Egyrészről azt érzékeljük, hogy a 2004-ben, illetve 2007-ben az Európai Unió tagjává vált országokban nagyon eltérő fejlettségi szintű szervezetek tevékenykednek, mint a régi európai uniós tagországokban. Speciális szervezeti igényeket jelent ez a dolog a szervezeti fejlettség eltérő szintje miatt is, ezen túl nagyon gyenge a lobbiereje ezeknek a szervezeteknek, az érdekérvényesítő képességük szintén nagyon-nagyon gyenge, és a szakmai hátterünkben is vannak azért még olyan kihívások, amiket meg kellene oldanunk.
Másrészről pedig az érzékelhető, hogy a transznacionális együttműködésekben, illetve ezen belül is a területi alapú együttműködésekben komoly pénzügyi források, lehetőségek vannak, amelyek csak akkor használhatók ki, ha ezek az együttműködések valósan léteznek.
Ez a folyamat, amelynek az idén szeptemberben jutottunk a végére, gyakorlatilag a múlt év őszén indult, tehát 2006 őszén formálódott a mi szövetségünk elnökségében egy olyan gondolat, hogy mindenképpen intézményesíteni kellene ezt az együttműködést. Elkezdődött egy egyeztetés a régióban akkor már működő szervezetekkel, próbáltuk megszondázni, hogy mennyiben fogadnák el azt, ha itt Budapesten, Magyarországon létrejönne egy olyan humán infrastruktúra, ami segíti a régiós együttműködést.
Ezzel párhuzamosan elindult egy egyeztetés a nemzetközi szervezetünk irányába, tehát az európai fiatal gazda szövetség irányába. Tőlük azt próbáltuk megtudni, hogy mennyiben lennének nyitottak arra, hogy ha ez a régió egy kicsit önállósodna a szervezeten, a szövetségen belül, illetve ha létrejönne itt egy folyamatosan működő infrastruktúra.
Ezzel együtt próbáltuk a forrásokat is megtalálni ehhez a gondolathoz. Elsősorban a magyar nemzeti forrásokra gondoltunk. A végén ki fogok térni arra, hogy miért gondoljuk, hogy ezt érdemes volt a magyar kormányzat forrásaiból is támogatni.
2007 februárjában, illetve 2007 májusában döntött az európai szövetségünk arról két körben, hogy támogatja ezt a gondolatot; gyakorlatilag a végleges döntés idén májusban született meg. Ugyanígy idén májusban született meg a döntés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, hogy támogatja ezt a gondolatot. Idén júniusban született erről egy kormányhatározat, és most szeptember 18-án, tehát alig több, mint egy hónappal ezelőtt egy szerződés is aláírásra került az európai fiatal gazda szövetség és az Agrya között.
Tehát ez után a folyamat után nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapestre került egy olyan humán infrastruktúra, aminek egyetlenegy célja van: hogy a régióban lévő szervezetek működését segítse, támogassa, az ő számukra különböző projekteket, programokat dolgozzon ki, illetve ellássa a brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezetünk régiós képviseletét, vagyis gyakorlatilag egy alirodaként működjön itt. Ez egy nagyon jó lehetőség számunkra, hiszen direkt információkat tudunk adni, illetve küldeni a brüsszeli barátainknak.
Az együttműködés tartalmi kérdéseit alig több, mint egy héttel ezelőtt sikerült rögzítenünk a régióban működő szervezeti képviselőkkel; október 17-21. között Debrecenben volt egy nagy rendezvény, ahol a lengyel, cseh, szlovén, magyar, szlovák és román fiatal gazdák képviselői ültek össze, és elfogadtunk egy munkatervet, ami a jövő év végéig szól. Az első esztendő tartalmát igazán az a helyzetértékelés jelenti, ami nagyon-nagyon hiányzik, tehát igyekszünk valós képet kapni arról, hogy mégis hogyan működnek ezek a szervezetek, milyen problémákkal küszködnek, milyen kihívások állnak előttük, egyáltalán mire van szükségük ahhoz, hogy jóval intenzívebb legyen az együttműködés, nemzeti szinten is a tevékenységük megerősödjön. Ennek alapját egy felmérés, egy olyan kutatási program jelenti, amit nagyon gyorsan, a jövő év elejéig le fogunk zárni. Ennek a kutatásnak az eredményeként már látszani fog, hogy milyen konkrét projektötletek vannak a partnerek részéről, melyek azok a projektötletek, amelyek nemzetközi együttműködésben, tehát itt a régiós együttműködésben valósíthatók meg. Reményeink szerint a jövő év folyamán kiírandó nagy európai pályázatokba, amik nem a magyar nemzeti forrást jelentik, hanem a nagy európai alapok pályázatai, ezeket a dolgokat bele tudjuk tenni. Több olyan forrás van egyébként, ami potenciálisan használható erre a dologra: az Interreg, a Leonardo Program, a Citizenship, illetve a Youth Program. Ez négy olyan kiemelt pályázati forrás, amit mindenképpen intenzíven használni szeretne a mi együttműködésünk, nem feltétlenül csak az Agryáról beszélek ebben az esetben természetesen.
A munkaterv hangsúlyos eleme az, hogy nem szégyen egymástól tanulni, tehát, hogy így nevezzem őket, a nyugat-európai barátaink tapasztalatait is próbáljuk megismerni, illetve őket megismertetni azokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel viszont csak mi rendelkezünk. Tehát mindenképpen egy kelet-nyugati tapasztalatcserének is a terepe lesz ez a Közép-Európai Fiatal Gazda Központ.
Készül jövő év végéig egy olyan forrástérkép, ami tartalmazza az európai uniós forrásokon túl a nemzeti forrásokat is, amelyek fiatal gazda ügyben egyáltalán használhatók. Ez segít abban, hogy optimalizáljuk a forráskeresési munkát itt a régióban, segít adott esetben abban, hogy egymás által elérhető forrásokat nemzeti szinten is példaként mutatva próbáljanak ezek a szervezetek hatékonyabban forrásokhoz jutni. Különösen a nemzetközi szervezeti tagdíj éves kifizetése jelent néhány országnak problémát. Magyarország hála istennek nem tartozik közéjük, de a lengyel barátaink az évi 15 ezer eurós CEJA-tagdíjjal azért megküszködnek, mire kifizetik, tehát nincsenek olyan forrásaik sajnos, mint amilyenek például nekünk, illetve a szlovén barátaink rendelkezésére állnak.
Ezen túl nagyon fontos, hogy a jövő év végéig már koordináltan elinduljanak kétoldalú cserekapcsolatok, hogy a szervezeteken túl a régióban működő fiatal gazdák is egymással megismerkedjenek. Föl fogjuk építeni azt a belső kommunikációs metódust, ami most hellyel-közzel ugyan megvan. Ennek két eleme van. Az egyik a ceryc.eu weblap; a ".eu" végződéssel is mutatjuk az integrációs elkötelezettségünket.
A másik: készül egy nyomtatott kiadvány az európai fiatal gazdák életéről, ami nagyon hiányzik. Ennek European Young Farmer - Európai Fiatal Gazda - lesz a címe, és négyszer fog megjelenni egy esztendőben, tehát negyedévente lesz egy ilyen.
Illetve a jövő év végéig kitűzte célként az együttműködő szervezetek gyűlése, hogy Romániában, Szlovákiában és lehetőség szerint Bulgáriában is induljon el az a fiatal gazda szervezet, ami jelenleg még nincs. A román és bolgár kezdeményezésekről egy kicsit később fogok beszélni.
A Közép-európai Fiatal Gazda Központ mögött - most arról tudok beszélni, amit már biztosan látunk - magyar kormányzati forrás van, ami egy ötéves támogatási terminust jelent, évente csökkenő mennyiségű támogatással. Mi kértük úgy, hogy mindenképpen évente csökkenő mennyiségű támogatás legyen, hogy legyen ebben a dologban azért kihívás. Az idei évben, ami jövő év május 15-ig elszámolható költség, ez 18 millió forint, a 2011. esztendőben - ami az utolsó év lesz, amikor még támogatást kapunk - pedig 6 millió forint támogatás várható. Évente külön szerződések kötődnek. Amit biztosan látunk, az a 18 millió forint, hiszen azt már át is utalták nekünk. A jövő évi támogatásról majd egy külön szerződést kell kötnünk a minisztériummal, aki ebben a dologban el kell, hogy járjon. Ezen túl, ahogy említettem, a konkrét tevékenységhez, illetve a működéshez is európai uniós források rendelkezésünkre állhatnak, ezeknek a forráskutatása zajlik.
Joggal tehetik föl a kérdést, hogy miért jó az Magyarországnak, hogy ide jött ez a központ, miért jó az, hogy a magyar kormányzat egy olyan projektbe tesz bele pénzt, ami egyértelműen a régiós szervezetekhez kötődik, és nem kimondottan egy nemzeti fejlesztéshez. Több okot látunk erre, és úgy gondolom, ezek az okok voltak azok, amelyek nyomán ez a támogatási döntés megszületett.
Magyarországra jön egy olyan intézmény - ha ezt intézménynek nevezhetjük -, ami koordinatív funkciót lát el a régióban, tehát ez egy nagy lehetőség hazánk számára. Így lényegi ráhatással lehetünk arra, hogy a nemzetközi szervezetünkben, a CEJA-ban milyen munka, milyen szakmai tevékenység zajlik, milyen témák kerülnek egyáltalán az asztalra, tudjuk érdemben befolyásolni ott a döntéseket. Sajnos eddig ez a régió kimaradt ebből a fajta munkából. Határozottabban meg tudjuk jeleníteni a magyar érdekeket is ezen keresztül, hiszen aki az adminisztrációt birtokolja ebben a dologban, annak azért jóval tágabb lehetőségei vannak, tehát egyszerűbben és könnyebben tudjuk ezeket a folyamatokat abba az irányba terelni, ami a magyar érdekeknek is megfelel. Hangsúlyozom, hogy a magyar érdekeknek is, tehát nem kizárólagosan a magyar érdekekről szól ez a dolog.
Nem csekély eleme ennek az, hogy jobban megismerik a magyar mezőgazdaságot. Nyugodtan állíthatom, hogy a CEJA-ban, illetve a fiatal gazda közösségben a magyar mezőgazdaságról egy nagyon pozitív kép tudott kialakulni, pontosan amiatt, hogy a velünk folytatott kapcsolatban próbáltunk egy objektív képet kialakítani, a mezőgazdaság jó és rossz oldalát megmutatva, és a tevékenységünkön keresztül is egy jó kép tud kialakulni. Reméljük, hogy ez a Fiatal Gazda Központ ezt fogja tovább erősíteni.
Egyedülálló tapasztalathoz juthatunk ezzel mi magyar fiatal gazdák, hiszen egy ilyen munkát végigvinni, koordinálni, irányítani egyedülálló lehetőség, ezt megtanulni tankönyvekből nem lehet, tehát mint tapasztalat sem elhanyagolható ez a dolog.
Ezen túl közvetlen információkhoz tudunk jutni itt a régióban működő fiatal gazda szervezeteken keresztül a régió országaiban zajló agrárpolitikai változásokról, piaci trendekről. Nagyon érdekes volt beszélgetni a szlovákiai kollégákkal az ottani jogi személyi földtulajdonlás gyakorlati megvalósulásáról; itt meghallgathattuk, hogy hogyan szereztek dán befektetők 80 ezer hektárt öt falu környékén egyben, illetve meghallgathattuk lengyel barátainktól, hogy a fagykárenyhítés ott kint hogyan zajlott. Nagyon érdekes információk ezek, amelyek adott esetben nem jelennek meg az újságokban, tehát ez egy jó lehetőség arra, hogy információt kapjunk.
Valamint látszik, a nyugat-európai tapasztalatok már ezt mutatják, de a régióban működő szervezetek környékén is látható az, hogy ezeknek a szervezeteknek van egy nagyon komoly humánerőforrás-pótló hatása. Tehát a Nyugat-Európában lévő fiatal gazda szervezeti vezetők nagyon könnyen megtalálják a helyüket az országos agrárstruktúrában, agrárpolitikában. Azok, akikkel mi most együtt dolgozunk, 5-10-15 év múlva az adott ország agrárpolitikájának meghatározó személyiségei is lehetnek potenciálisan - nem feltétlenül lesz ez így, de nagy valószínűséggel így lesz -, tehát ez egy humánerőforrás-program is, a mi pozícióinkat tudja erősíteni, hogy olyanokkal tudunk majd, adott esetben a közülünk kikerülő agrárpolitikusokkal tárgyalni, akik már 15 éves múltra tekintenek vissza.
Aztán amiért nagyon-nagyon kedves számunkra ez a feladat, az a határon túli magyarokkal kapcsolatos. Itt egy picit azért elidőznék, ha nem is hosszan. Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában nem működik fiatal gazda szervezet jelenleg önállóan. A bolgár viszonyok egy külön világ, annyira nem érezzük magunkénak Bulgáriát, de mindenképpen fogunk vele foglalkozni. Ellentétben Szlovákiában és Romániával, ahol nagyon jó alapot jelent az ottani, kinti magyar kisebbség, hiszen a mezőgazdasági kultúra pontosan azokon a területeken erős, ahol magyarok laknak, tehát ez Erdélyre, illetve a felvidéki részekre különösen igaz. Ezért elindult egy olyan folyamat az európai központunk fölkérésére, hogy ebben a két országban próbáljuk meg segíteni azt, hogy legyen fiatal gazda szervezet. Magyar emberként nem tudtunk mást tenni, hiszen nem volt más tapadókorong, minthogy a nemzetiségi gazdákat tudtuk megtalálni.
Örömmel látjuk, hogy Szlovákiában ez a folyamat már odáig jutott, hogy ott a kétszintű nyilvántartásba vétel első szintjén ezek a szervezetek már túl vannak, decemberben fog megalakulni formálisan a szlovákiai fiatal gazda szövetség, magyar fiatalok irányítják ezt a folyamatot. Nagyon jól látni azt, hogy nem nemzetiségi szervezet alakul, hanem egy össz szlovákiai szervezet, amiben meghatározó szerepe van a magyar fiatal gazdáknak. Nagyon jól látni azt, hogy függetlenül attól, amit az ember az újságban olvas a kinti döntésekről, az agrárkormányzat ebben a dologban a szakmaiság oldalán áll. A szlovák miniszter úr külön jelezte, hogy ha lesz alakuló ülés, akkor ő maga vagy valamelyik közvetlen munkatársa mindenképpen szeretne azon részt venni. Tehát úgy gondolom, a fiatal gazdák egy nagyon jó szakmai együttműködést tudnak elérni, és nagyon bízom benne, hogy Szlovákiában ebben tartósan benne maradnak azok a fiatalok, akik most is benne vannak és nagyon jó szakmai munkát végezve irányítják ezt a folyamatot.
Az erdélyi ügyek egy kicsit nehezebbek, az egy nagyobb ország, bonyolultabb világ. Úgy látom, ott is megpezsdült ez az élet. Az októberi konferenciának - amelyen Font elnök úr is részt vett - a végén úgy látszott, hogy november 11-17. között lesz egy képzés az erdélyi magyar fiatal gazdáknak. Ennek a képzésnek az eredménye talán az lesz, hogy lesz húsz olyan fiatal, aki már tudja, hogy mit jelent egy szervezetet működtetni, tudja, hogy egyáltalán miért érdemes egy fiatal gazda szervezetet létrehozni Erdélyben, Romániában. Reméljük, hogy ez a folyamat odáig fog talán jutni, hogy ott megalakul önállóan egy fiatal gazda szervezet vagy nemzetiségi, vagy össz romániai orientációval; ezt most még nem nagyon lehet látni, hiszen az erdélyi magyarság helyzete egy kicsit azért eltér a szlovákiai magyarságétól, legalábbis a saját tapasztalataim alapján ezt mondhatom. Tehát mindenképpen a Közép-európai Fiatal Gazda Központnak a határon túli magyarokhoz kötődően van egy nagyon markáns feladata. Ezt a feladatot igyekszünk megoldani, és ennek a kihívásnak reméljük, hogy meg is tudunk majd felelni.
Van még két indok, ami miatt úgy gondoljuk, hogy jó Magyarországnak ez a Közép-európai Fiatal Gazda Központ. Egyrészről egy kommunikációs felületet nyit a magyar mezőgazdaságról az európai uniós tagállamok felé. A brüsszeli központú szervezetünk elnöke, Giacomo Ballari úr határozottan kérte, hogy a szlovén elnökség alatt - most Szlovénia az első új tagállam, aki elnököt ad az Unióban - egy nagyon intenzív kommunikációval a CEJA-val együtt próbáljuk meg bemutatni az uniós döntéshozóknak azt, hogy lett egy régiós központja a területi együttműködésnek, melynek van egy nagyon valós adminisztratív háttere. Természetesen minden alkalommal, amikor erről a központról van szó, elő fog kerülni az, hogy ez Magyarországon, Budapesten működik.
A legutolsó, ami talán nem a legfontosabb, hogy mindenképpen olyan források érkeznek reményeink szerint ezen a központon keresztül Magyarországra, amelyek nem nemzeti források, illetve olyan EU-s források, amelyek nem nemzeti hatáskörben vannak, hanem brüsszeli közvetlen források. Ezért gondoljuk, hogy megéri ez a közpénz azt, amit elvárunk tőle.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és ha van kérdés, nagyon szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen Mikula Lajos elnök úrnak a tájékoztatót. Valószínű, hogy minden agráriummal foglalkozó személy, aki szívén viseli az agrárium sorsát, örül annak, ha egy sikerről számolhatunk be az agrárium területéről. Ezen belül különösen annak, ha egy nemzetközi szervezet Magyarországon egy székhelyet hoz létre. Talán hasonlóan örültünk, amikor a FAO idetelepítette egyik központját. Úgy gondolom, hogy a fiatal gazda szervezet a Közép-európai Fiatal Gazda Központ Budapesten történő létrehozásával is hasonló örömet mondhat magáénak, és örülhetünk együttesen az ő sikerüknek.
Persze azt gondolom, hogy ez nem véletlen történt. Merem ezt mondani, ismerve a magyarországi szervezetet, az Agryát, aki mögötte áll ennek az egész rendszernek, azt az intenzitást, amivel próbálta felkarolni a térségbeli országok fiatal gazda szervezeteit, inspirálni őket, hogy hozzák létre ezeket az egyesületeket; most már tudjuk, hogy a román és szlovák területen is bejegyzési állapotba kerültek. Ez nyilvánvalóan jelzi, hogy az Agrya úttörő szerepet is vállalt ezen országok fiatal gazdálkodói között, és talán ennek is az elismerése az, hogy ide, Budapestre sikerült a közép-európai központot telepíteni mindazokkal a reménybeli előnyökkel és reméljük majd, hogy sikerekkel, amikről itt elnök úr beszámolt. A magam részéről gratulálok ehhez az intenzitáshoz, és tényleg remélem, hogy ez a felület is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságról tárgyszerű képet kapjanak az Európai Unió döntéshozói.
Én annak is örülök - hiszen mind a Magosz, mind jómagam részt vettünk a debreceni konferencián -, hogy a CEJA elnökével, Ballari úrral tudtunk olyan kontaktust már mi is kialakítani, akik nem vagyunk közvetlen tagjai az Agryának, hogy éreztessük, érzékeltessük a kelet-európai gazdálkodás fő problémáit. Ezt csak azért mondom, mert nem természetes, hogy egy, a régi uniós tagországokban felnövekedett agrárbürokrata, agrárgazdálkodó megértse a kelet-európai problémát; egyszerűen nem érti, nem értheti, csak akkor, ha végigtalpalja ezeket az országokat, mert nem értheti meg a 35-40 éves szövetkezeti, állami gazdasági rendszert, nem értheti meg az akkori agrárirányítást és az arról való áttérést, nem érthet meg egy privatizálást, újraprivatizálást, részbeni privatizálást, az ebből adódó nagyon komoly gondjainkat, a birtokszerkezetek kialakítását, a szétszabdalt földek problémáját, hadd ne soroljam, ez nekünk örökös téma. Ők éppen ezeknek az információknak a hiányában tudnak olyan szerencsétlen döntéseket hozni az Unióban, ami nekünk egészen komoly probléma technikailag azokat feldolgozni, kivitelezni.
Én abban bízok, hogy egy befolyásos szervezeten, a CEJA-n keresztül ez a gazdaközpont tud tényszerű információkat adni a lefedett kelet-európai gazdaszervezeteken keresztül, és reméljük, hogy tárgyilagosabbak, végrehajthatóbbak és talán elfogadhatóbb döntéseket hoznak. Hiszen tudjuk, hogy szinte most már évente valamilyen reformmal állunk itt szembe, és ettől persze mindig megborzadtunk, mert egyik sem sikerült még túl jól. Most épp a szőlő-gyümölccsel küzdünk, de itt van közben az SPS-rendszerre való áttérés, a healt check, a felülvizsgálata a teljes eddigi agrártámogatási rendszernek, és nagy kérdés, hogy mi lesz 2013 után, csak hogy előrevetítsem, hogy mivel kell még itt foglalkozni és miről kell információt adnunk a brüsszeli döntéshozóknak. Ehhez a munkához szeretnék sok sikert kívánni továbbra is.
Kérdezem, hogy a bizottság tagjainak van-e kérdése, kiegészítenivalója, véleménye az eddig elhangzottakhoz.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Gratulálunk, jó munkát kívánunk!
MIKULA LAJOS (Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége): Köszönjük szépen.
ELNÖK: A bizottság nevében újra meg szeretném köszönni az Agryának ezt a munkáját. Sikerekről nagyon szívesen hallunk a későbbiekben is akár a sajtón keresztül, akár itt személyesen, hogy azoknak az örömében újra osztozunk. Ezt a napirendi pontot ezzel lezárnám, köszönöm szépen, elnök úr.
Az egyebekben szeretném jelezni, hogy a jövő héten kedden várhatóan 14 órakor kerül sor a bizottsági ülésre. Azért nem szerdán, mert akkor a bor és egészség nyílt nap kerül megrendezésre, amelyre minden bizottsági tagot szeretettel várunk tíz órakor. Itt szeretném megköszönni a két alelnök úrnak, akik jelezték, hogy az ülés vezetésében segítségemre lesznek.
Szeretném jelezni, hogy az eddigi nyílt napoktól talán nem eltérően, de fokozva a nyílt napok lehetőségét meghívtunk olyan kívülálló közéleti személyiségeket, akik ennek a nyílt napnak az üzenetét talán nagyobb sikerrel tudják tovább hordozni. Közéleti személyiségekről és médiaszemélyiségekről is van szó, akik vezető hírportáloknál és nagyon nagy hallgatottságú vagy nézettségű műsoroknál vannak, amelyek akár élelmiszerhez, akár a társadalmi élethez kapcsolódó portálok. Őket is meghívtuk erre a rendezvényre, hogy a bor hatását az egészségre minél nagyobb közfelületen tudják majd visszaadni. Megnézzük, hogy ezen elképzelésünk, kísérletünk hogyan sikerül. Például a kereskedelmi rádiók reggeli hírműsorainak a vezető szerkesztői, az internetes hírportálok vezető szerkesztői, megyei napilapok vezető szerkesztői és a TV reggeli műsorainak vezető szerkesztői külön meghívást kaptak erre az alkalomra.
Jelzem, hogy nemcsak beszélni szeretnénk a bor élettani hatásáról, hanem egyben ki is szeretnénk azt próbálni. Kilenc-tíz jelentős borász fogadta el a meghívásunkat, akik promóciós anyaggal érkezve az egyórás szünetben kínálni fogják termékeinket. Az év borászai, jelentős személyiségei is itt lesznek Garamvári Venceltől és Takler Ferenctől kezdve Figula Mihályig, Bock Józsefig, Frittmann Jánosig és a Sümegi Borászatig, hogy csak a legismertebb neveket soroljam itt gyorsan föl. Bízom benne, hogy nemcsak magunknak tartunk egy rendezvényt, mármint borászatoknak és bort szerető személyeknek, hanem kifelé való üzenet hírhordozását is meg tudjuk ezzel majd teremteni.
Én ennyit szerettem volna az egyebekben elmondani. Kérdés, észrevétel? Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy a bizottsági ülésünk nem ütközik-e az agrárvitanappal.
ELNÖK: Szerdán parlamenti nap is van. Akkor ezt még nem tudtuk, amikor már jó két hónappal ezelőtt ki kellett jelölnünk ezt a napot. Házelnök asszony adta a szerdai napot, hogy a felsőházi ülésterem akkor szabad. Azóta besűrűsödtek a dolgaink, és szerdán parlamenti nap lesz, amelyen többek között az agrárjelentés tárgyalása van most tervben. A Fidesz a maga részéről kérte, hogy ezt keddre helyezzük át.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én úgy tájékozódtam tegnap, hogy a jövő hét után következő héten fogjuk tárgyalni az agrárjelentést.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Benne van a munkatervben.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Jó, hát csütörtökön még dönthet róla a házbizottság.
ELNÖK: Mi örülnénk neki, ha nem szerdán kerülne sor az agrárjelentés tárgyalására, merthogy a nyílt napunkkal ez ütközne. Ezért a Fidesz egyelőre azt kezdeményezi, hogy kedden kerüljön rá sor, tehát 6-án, lévén, hogy egy kis tévéfelületet is szeretnénk adni esetlegesen ennek a vitanapnak.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Mi is.
ELNÖK: De nem tudunk erről bizonyosat, mert a házbizottság szerdán fog csak ülésezni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én ezt próbálom intézni a frakciónál. Abban egyetértünk, hogy tévéidőben legyen.
ELNÖK: Minden terhelést ezennel Herbály Imre alelnök úrnak adunk meg, hogy járjon el a jövő hét után következő hétre, 12-13-ára való áttétel ügyében. Úgy látom, ebben összhangban vagyunk, és várjuk a visszajelzést. Ez a házbizottságban dől el, de kérem, hogy az MSZP-frakció ebben járjon közbe.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ti meg fogadjátok el.
ELNÖK: Már most mondjuk, hogy elfogadjuk a magunk részéről, de én akkor ezt jelezni fogom.
További kérdés, észrevétel? Bagi Béla, parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Az őstermelői igazolványok cseréje napirenden van, január 1-től új igazolvány lesz küllemében is, meg talán beltartalmában is. A beltartalommal, illetve az igazolvány funkciójával kapcsolatban még nem sikerült a nyomára bukkannunk, hogy mit is tartalmaz. Miután már egyszer elfogadtunk az albizottságunk programjára vonatkozóan egy javaslatot, amikor is ha a piaci szabályozást szeretnénk napirendre tűzni, úgy gondolom, ez szoros összefüggésben van az őstermelői igazolvánnyal és annak funkciójával. Nagyon hasznosnak tartanám, ha az igazolvány készítőit meg tudnánk interjúholni, hogy hol tartanak ezzel a munkával, és mit is akarnak tulajdonképpen, tehát egy meghallgatást javasolok ebben a témakörben.
ELNÖK: Ha jól értem, ezt egy albizottságban kezdenénk?
BAGI BÉLA (Fidesz): Akár itt is, mert nem kizárólag az albizottság feladatkörébe tartozó ügyeket befolyásolja az őstermelői igazolvány.
ELNÖK: Csak szeretném jelezni, hogy a bizottság eddigi gyakorlatában ilyen jellegű technikai beszélgetéseket az albizottságban folytattunk mindig le, mert a bizottság plenáris ülése nem nagyon alkalmas arra, hogy milyen sor, milyen rubrika legyen, hiszen ilyeneket beszélnénk ott meg. Ezért javasolnám - én elfogadom ezt a kezdeményezést -, hogy az illetékes albizottságnál Bagi Béla kezdeményezze ennek megtárgyalását, és utána hozzuk be a bizottsághoz, ha további döntéshozatalt is igénylő kérdések vannak, vagy tájékoztató keretében, mert egy ilyen egyeztetés közvetlenebb egy albizottságban.
BAGI BÉLA (Fidesz): Jó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot is lezárom.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 21 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa