MB-34/2007.
(MB-51/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. november 6-án, kedden, 14 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3894. szám) (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Karsai József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Nyitray Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Harcz Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth Csaba főtitkár (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Barabás Ákos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 05 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Megkezdenénk a bizottsági ülést. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket, a napirendi pontokhoz érkezett kormányképviselőket, előadókat és azokat, akik figyelemmel kísérik bizottsági ülésünket.
Sajnos azt kell mondanom, hogy az már nem is hír, hogy egy bizottság dolgozik, egyre kisebb a külső szemlélők által az érdeklődés a bizottság munkája iránt. Nem ismétlem meg azt, hogy milyen "érdekes" események vonják el a média figyelmét a munkánktól; ma is egy rendkívül fontos kérdés kötötte le a teljes média figyelmét, egy másik bizottságnál súlyos problémáról, az egyneműek házasságáról szóló előterjesztésről vitatkoznak. (Derültség.) Mi azért maradjunk meg a hagyományoknál, úgy értem, az előterjesztés alapján dolgozzunk.
Kérdezem, hogy a kiküldésre került napirendi tervezettel kapcsolatban a bizottsági tagok közül ki az, akinek kérdése, véleménye van. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki egyetért a napirendi pontokkal és azok sorrendiségével. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, e szerint fogunk haladni.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatására. Köszöntöm a kormány képviselőit, akik ehhez a napirendi ponthoz érkeztek. A kigyűjtés mellett kérem a bizottsági tagokat, hogy akik az ajánlástervezetben tudnak olyan módosító indítványról, amelyről szavazni szeretnének, illetve javasolják szavazásra, akkor kérem, azt a megfelelő helyen jelezzék.
Az ajánlásban található sorszám szerint fogunk haladni a módosító indítványok tárgyalásában. Ebből kaptunk egy kis kigyűjtést, ami nálam a 351. módosító indítvánnyal kezdődik, Simon Miklós képviselőtársunk módosító indítványával. Ehhez a módosító indítványhoz továbbiak is kapcsolódnak a 358., 359., 370., 378., 381., 393. és 403. pontok alatt. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előterjesztő a módosító indítványt nem támogatja.
ELNÖK: A bizottsági tagokat kérdezem, kérdés, észrevétel van-e az indítványhoz. (Nincs.) Én magam is csak az ellenlábát szeretném látni, hogy mire vonná el ezeket a pénzeket a képviselő úr. Ha ebben segítenének, akkor nem kellene itt mind a nyolc indítványt végiglapoznom.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egy előirányzatot egészítene ki: a magánszemélyek kártérítésének 10 millió forintos előirányzatára 6 milliárd forintot szeretne átcsoportosítani azon a címen, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kárt szenvedettek kártérítésben részesülhessenek.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Nincs. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A következő indítvány a 352., Latorcai János és Domokos László képviselőtársainké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja a módosítót.
ELNÖK: Ez az indítvány kapcsolódik a 628. indítványhoz; gondolom, az az ellenlába lesz az indítványnak.
Annyiban maradhatnánk, hogy gyorsítsuk a munkánkat, hogy minden egyes indítványnál kérnénk, hogy tartalmilag mit jelent az indítvány. Így talán nem kellene ennyiszer lapozgatnunk a könyvet. Nem indoklást, csak a tartalmi ismertetést kérnénk. Legalább annyit tudjunk, hogy miről szól az indítvány.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A módosító indítvány százmillió forintot szeretne átcsoportosítani Szarvas, Gyomaendrőd útépítéshez.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazásra teszem fel, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 353. Gulyás Dénes képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Az FVM igazgatási költségeiből szeretne kétszázmillió forintot a Körmendet elkerülő útra.
ELNÖK: Kapcsolódik az 566. indítványhoz, oda szeretné átcsoportosítani az összeget. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság, egyharmadot sem kapott.
A 354. indítványról kérdezem a kormányt.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Az FVM igazgatási pénzeiből szeretne átcsoportosítani a közlekedési zajvédelemre.
ELNÖK: Ez lesz az 573-as kapcsolódó része az indítványnak. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Halász János és Pósán László indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosítást. Az FVM igazgatási pénzeiből...
ELNÖK: A 4-es főút debreceni átvezető szakaszának felújítására csoportosítanának át. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja az indítványt, egyharmadot sem kapott.
A 356. indítvány, Mikola István és képviselőtársai. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Az FVM igazgatási költségeiből a Vöröskereszt támogatására kívánna átcsoportosítani. (Közbeszólás: Az egészségügyből vegye el!)
ELNÖK: A 874. indítvány kapcsolódik a 356-oshoz. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Jakab István képviselő úr indítványa következik, a 357. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Itt fejezeten belüli átcsoportosításról van szó, az MGSZH-ból az AMC-re szeretne átcsoportosítani. Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az AMC-nek mint szervezetnek a támogatása jelenik meg külön soron, a közösségi agrármarketing támogatása nem az AMC támogatásaként, hanem a folyó kiadások és jövedelemtámogatások soron kerül folyósításra. Önmagában ez az átcsoportosítás a programok finanszírozását nem is érintené. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott az indítvány.
A 360. sorszámon Domokos László képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja? Ez az indítvány a 779-eshez kapcsolódik.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Domokos László a gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán általános iskola támogatására kívánna átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 361. Varga Mihály és Fazekas Sándor képviselőtársunk indítványa, kapcsolódva a 607. indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a módosítót nem támogatja. Karcagon, Püspökladányi úton lévő laktanyánál körforgalom kialakítására szeretne az MGSZH költségvetéséből átadni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen.
A 362. indítvány Medgyasszay László képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Ez kapcsolódik a 387-eshez. Kérdezem a képviselőket. (Dr. Medgyasszay László közbeszólása.) Képviselő úr, kérdezel?
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Ha már egy kicsit beleszóltam, tulajdonképpen itt arról van szó, hogy az állati hulladék megsemmisítése nagyon nagy gond lesz a jövőben. Egy ilyen szoros költségvetésben nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik ujját harapja meg az ember, mert mindenhol pénzszűkében van az ágazat. Ez a fejezet sokkal kevesebbet kap, mint amennyit kellene. Én tudom, és mint volt állatorvos mondom, hogy ezzel sajnos nagyon sok gond van és gond lesz, és megoldatlan a probléma. Ezért gondoltuk, hogy az állati hulladék megsemmisítéshez kellene valami pénzt valahonnan varázsolni. Ha nem innen, hanem valahonnan máshonnan, akkor nagyon örülnénk neki, ha lenne valami pótjavaslat erre a célra. Nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik ujját harapja meg az ember; én úgy gondoltam, hogy most a kisujjamat harapom meg a nagyujjam érdekében.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Szeretnék két mondattal reagálni.
ELNÖK: Megadom a szót.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Két dologról van szó: az egyik, hogy a korábbi előirányzat, amelyre a képviselő úr hivatkozott, egy olyan előirányzat volt, amely a BSE-megsemmisítés kapcsán az elégetés fedezetéül szolgált volna, nem került felhasználásra, tekintettel arra, hogy nem pénzért, hanem - prózai nyelven vagy konyhanyelven mondva - "ingyért", egy forintért égeti el a cementmű, illetve a mészmű a feldolgozott húslisztet. Ahhoz, hogy az ártalmatlanítási díj, amit az állattenyésztők fizetnek, valamiféle támogatásban részesüljön, uniós jóváhagyás szükséges. Ezt az uniós jóváhagyást legjobb tudomásom szerint bekérte a szaktárca. Amennyiben ez az uniós jóváhagyás megérkezik, akkor a rendeletet meg lehet hirdetni és a támogatást a folyó támogatások terhére folyósítani lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Nem hiszem, hogy most arról kellene vitatkoznunk hosszan, hogy milyen nemzeti támogatások lehetségesek, csak mindig föláll a hátamon a szőr - elnézést kérek, hogy ezt mondom -, amikor mindig az Unióra hivatkozunk és nem azt keressük, hogy milyen kiskapun tudunk nemzeti támogatást adni jó célokra. A vitát nem akarom tovább provokálni, és nagyon örülök annak, ha erre lesz lehetőség ilyen formában, csak - ezzel nem árulok el titkot - nagyon komoly műhelymunka folyik egy helyen, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk oldani nemzeti támogatással, uniós jóváhagyás nélkül. Ne felejtsük el, a zöld kosárba sok minden belefér egyébként, csak mindig el szoktuk felejteni, hogy mi fér bele. Azt kell keresni, hogy mi fér bele, csak ahhoz egy boldogabb költségvetés kell majd, hogy ezeket nemzeti támogatásokkal jól meg tudjuk oldani.
Ez csak egy megjegyzés volt ehhez az egész ügyhöz. Kérem, hogy támogassuk ezt a javaslatot. Ha nem megy át, akkor nem megy át. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja Medgyasszay képviselőtársunk indítványát? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 363. indítvány Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja az átcsoportosításra irányuló módosító javaslatot, ami több tárcától az ÁNTSZ-hez szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Ehhez az indítványhoz kapcsolódik még a 195., 805., 837. és 938. indítvány is, tehát így fogunk róluk együttesen szavazni. Kérdezem, hogy kérdése, észrevétele van-e a bizottsági tagoknak. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 364. indítvány Domokos László képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Itt szintén a karcagi laktanyáknál a körforgalom kialakítására szeretne átcsoportosítani az MGSZH pénzéből. (Közbekérdezés: Domokos karcagi? - Közbeszólás: Arra jár haza.)
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs.) Ez egy nagyon fontos körforgalom lehet, ha mindenki ezt akarja már Békésből is. Szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja a 364. és az ehhez kapcsolódó 609. indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 365. indítvány László Tamás és képviselőtársai együttes indítványa, amely indítvány kapcsolódik a 197., 396., 460., 549., 682., 795., 893. és 983. sorszámú indítványokhoz. A kormány álláspontját kérdezem, és egységében is kérném szépen elmondani, hogy mit javasol az összefüggő indítványsor.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot. Itt több tárcától a lakossági energiakompenzációhoz kíván tárcánként meglehetősen nagy összegeket átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazni fogunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 366. Pokorni Zoltán és képviselőtársai indítványa, amely nagyon sok más indítvánnyal függ össze, a 28., 59., 109., 145., 200., 208., 266., 371., 383., 397., 404., 421., 465., 538., 553., 644., 683., 797., 838., 899., 909., 915. és 943. indítványokkal. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja az átcsoportosításra irányuló javaslatot. Itt az önkormányzatok közoktatási feladataira mintegy 50 milliárd forint átcsoportosításra történik javaslat, az ajánlási pontok számából láthatóan szintén jó néhány tárca különböző előirányzataiból.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottsági tagoknak kérdésük, észrevételük van-e az indítványhoz. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazni fogunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 367. indítvány következik, amely összefügg a 29., 60., 110., 147., 201., 209., 267., 372., 384., 398., 405., 422., 466., 539., 554., 645., 684., 798., 839., 900., 910., 916., 944., 1041., 1046., 1049., 1052., 1055., 1058., 1061., 1064., 1067., 1076., 1079., 1086., 1090., 1094., 1096., 1105. számú indítványokkal. A kormány álláspontját kérem az indítvány tartalmi részének ismertetésével.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Amint az ajánlási pontok számából látszik, szintén jó néhány előirányzatot szeretne az oktatás számára átcsoportosítani.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagoktól kérdés, észrevétel van-e az indítványsorhoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért a 367. indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 368. indítvány Puskás Tivadar és Németh Zsolt indítványa, amely összefügg a 827. ponttal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A pinkamindszenti kultúrházhoz szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 369. Hock Zoltán és Herényi Károly indítványa, amely kapcsolódik a 245.-höz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A Miniszterelnökség lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásokból szeretne az Élelmiszer-biztonsági Hivatal költségvetésébe átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 373. indítvány Ángyán képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány a módosító indítványt.
ELNÖK: Azt még értettem, hogy nem értenek egyet azzal, ha mi mezőgazdasághoz kötődő képviselők és a bizottságban helyet foglalók az FVM-től elvinnénk pénzt valamire, de amikor hoznának, azzal már végképp nem értem, hogy mi a gond.
Ez az indítvány kapcsolódik a 194. indítványhoz. Kérdés, észrevétel van-e?
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Mondja el, legyen szíves, még egyszer, hogy honnan csoportosítana át.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, ennek a tervezetnek a "leánykori neve" a BM Adatfeldolgozó Hivatal, ahol a személyi igazolvány, az útlevél, a lakcímnyilvántartások és társai vannak. Így egyszerűbb.
ELNÖK: Olyan közbeszerzést kell csinálni, hogy olcsóbban csinálják, mint akik most csinálják. Ez a javaslatom erre az egymilliárdra.
Ángyán József képviselő úrnak adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Hadd fűzzek két mondatot ehhez a módosító indítványhoz. A tavaly nyári kormányhatározzattal indult el az az intézményátalakítás, amely erősen érintené a mezőgazdasági szakoktatást, szaktanácsadást, az egész intézményrendszert. Ugyan a kormánypárti képviselőknek köszönhetően sikerült valamelyest lefékezni ezt a menetet, mert hat középiskola szűnt volna meg, és ezt sikerült kettőre redukálni, tehát a 20-ból 18 marad, és ez a 18 összevonásra kerül - amennyire ezt lehet tudni - négy regionális központba, de változatlanul az a véleményünk, hogy a szellemi infrastruktúra leépítése nem célszerű abban az esetben, ha tényleg minőségi szerkezetváltást, fejlődést akarunk az agráriumban és a vidéken. Még akkor is, ha időlegesen talán kisebb a kereslet, fenn kell tartani ezt az infrastruktúrát. Próbáljunk meg együtt forrást szerezni ahhoz, hogy ez az infrastruktúra, az agrárium szellemi infrastruktúrája ne épüljön le tovább! Ez az indoka, és azt gondoljuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban van annyi tartalék, hogy az fedezhetne egy ilyen fontos nemzetstratégiai célt, a vidék szellemi infrastruktúrájának megerősítését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 373. indítványt? Aki igen, az kézfeltartással ezt jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 374. indítvány, amely összefügg a 794. indítvánnyal, Spiák Ibolya képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A dombegyházi általános iskola fejlesztéséhez szeretne az FVM közművelődési pénzeiből elvenni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs jelentkező.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen.
A 375. indítvány Ángyán Józsefé, amely kapcsolódik a 420. indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A HM hivatalaiból az agrárkutatásra szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ha megengeditek, megint mondanék néhány kommentáló mondatot. Bár azt hiszem, a helyzetet mindenki ismeri, de mégis az költségvetés során muszáj, hogy fölvessük újra.
A szőlő- és gyümölcskutató intézetek - többek között a tápiószelei Agrobotanikai Intézet - a terv szerint költségvetés nélkül kerülnének valahova. Ez még nem világos, épp most zajlik a csata, hogy ki veszi át költségvetés nélkül. Tápiószelénél arról van szó, hogy az Akadémia bejelentkezett, hogy átvenné, ami - őszintén szólva - egy elég szerencsétlen megoldás lenne, ráadásul állami feladatról van szó, a génmegőrzésről, a génbankhálózat fenntartásáról. Ezt nem lehet pénz nélkül delegálni sehova, egy köztestülethez pedig végképp nem, mert nem tudja fenntartani.
A gyümölcskutatóknál és a szőlészeti, borászati kutatóknál pedig törzsültetvényestül ajánlgatja a kormány az egyetemeknek, ha jól tudom - legutóbb legalábbis ez volt az álláspont -, de szintén költségvetés nélkül. Keszthelyen láttuk, hogy elég nehéz úgy átvennie egy egyetemnek, ha nincs hozzá költségvetés. Ezek ugyancsak állami feladatokat látnak el, amennyiben a törzsültetvények fönntartása az. Költségvetés nélkül nem lehet ezeket a feladatokat delegálni, még akkor sem, ha elfogadjuk azt, hogy nem feltétlenül magának a minisztériumnak kell ezeket működtetni, de bizony a közfeladatok ellátásához a forrásokat a minisztériumnak kell biztosítania.
Arra teszek kísérletet ezzel a módosító javaslattal... Például Tápiószele megőrzéséhez 250 millió forintra lenne szükség. Egy 400 milliárdos tételnél, amennyi az FVM tárca, nem lehetne ezt a feladatot... Különösen azért, mert törvények rögzítik, hogy kötelező állami feladat például a génmegőrzés, a génbankok fenntartása, és nincs meg a fedezete, mert erre nem tervez a költségvetés forrást, azt gondolja, hogy majd ezek a közintézmények, egyetemek ellátják valahogy ezt a feladatot. Azt gondolom, hogy meg kellene próbálnunk megteremteni a forrásait ezeknek a feladatoknak, és erre vonatkozik ez a kétmilliárdos átcsoportosítási javaslatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr, tisztelt Bizottság! Az igazság kedvéért szeretném megjegyezni, hogy nem a kormány ajánlgatja a zöldség-, gyümölcstermesztési kutató intézeteket az egyetemeknek, hanem az egyetemeken kialakulóban lévő regionális agrárinnovációs tudásközpontok akarják magukhoz hívni ezeket az intézményeket. Ezzel mi egyetértünk, hisz tényleg úgy van, ahogy Ángyán képviselő úr mondja, hogy a génmegőrzés egy olyan fontos feladat, hogy ezeket privatizálni nem, de a tudomány, az oktatás területére bevonni lehet.
Egyébként úgy gondolom, hogy az egyik intézménytől elvonni, odatenni egy másik intézményhez, és az egyik intézményt nehéz helyzetbe hozni nem egy úri dolog. Persze nekünk, a mezőgazdasági ágazatot képviselőknek egy kicsit az a kötelességünk - vagy nagyon, teljesen mindegy -, hogy segítsük a saját intézményeinket, de ha a másiktól elveszünk, akkor majd a honvédelmi bizottságos képviselők próbálják elvenni tőlünk. Azt, hogy az egyik zsebből úgy áttenni a másikba, hogy az egyiket kiürítjük, én nem tartom logikusnak. (Dr. Medgyasszay László közbeszólása.) Gondolom, kinőtt már abból a dologból a képviselő úr, hogy belebeszéljen a másik hozzászólásába.
Azt gondolom, hogy a szándék méltányolandó, de nem teljesen helyénvaló az indoklás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy mondatot engedjetek meg. Azt hiszem, azt azért érdemes a kormánynak mérlegelnie, hogy itt egy kötelező állami feladatról van szó. A nemzetközi biodiverzitás egyezmény, amelyet Magyarország ratifikált, többek között rögzíti, hogy a génbankok fönntartása kötelező állami feladat, és magyar törvények, kormányhatározatok is rögzítik. Egyszerűen meg kellene felelnünk a törvényeknek, de ha nincs hozzá pénz, akkor nem tud megfelelni senki a törvényeknek. Kérem, hogy ezt mérlegeljék, és legalább tegyünk kísérletet a mezőgazdasági bizottság részéről, hogy ehhez a törvényi kötelezettséghez, kormánykötelezettséghez próbáljunk forrást szerezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja a 375. indítványt? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 377. Vincze László indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Az egészségügyi háttérintézmények támogatásából szeretne az agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatására elvenni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak adom át.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Következik a 379. módosító indítvány, Vincze László képviselőtársunk indítványa. A módosító javaslat összefügg az ajánlás 844. számú pontjában foglaltakkal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Arról van szó, hogy a vízügyi feladatok támogatásához 24 millió forintot az egészségügyi háttérintézmények támogatásából szeretne átcsoportosítani a javaslat.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. (Nincs jelentkező.) Szavazás következik. Aki támogatja az indítványt! (Nincs jelentkező.) Nincs, egyharmadot sem kapott.
A 380. indítvány következik, Pelczné Gáll Ildikó indítványa. Ez összefügg a 319., 716. és 725. indítványokkal. A kormányt kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Itt a különböző uniós pályázatok vidéki hálózatainak teljes átszervezésére tesz javaslatot a képviselő asszony. Az FVM-ből 2 milliárd forintot erre elvenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 382. számú indítvány, Zsigó Róbert, Pálinkás József, Pósán László, Révész Máriusz, Hoffmann Rózsa, Pánczél Károly, Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők indítványa. Ez összefügg a 66., 868., 1168., 1169. indítványokban foglaltakkal. A kormányt kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatokból szeretnének a képviselők átcsoportosítani - most egyszerűen mondom - az érettségi biztosok vizsgadíjára.
ELNÖK: Köszönöm. Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Kérdezni szeretnék. Megoldatlan a vizsgabiztosok díja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem, csak keveslik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Visszaadom az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: A 385. indítvány Spiák Ibolya képviselőtársunké, ami kapcsolódik a 614.-hez. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A javaslat a dombiratosi külterületi utak felújítására szeretne átcsoportosítani pénzt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 386. indítvány Puskás Tivadar és Németh Zsolt képviselőtársunké, ami összefügg a 958. indítvánnyal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A képviselők a pinkamindszenti szociális otthon létrehozására szeretnének átcsoportosítani pénzt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 388. indítvány Font Sándor indítványa, amely összefügg a 176.-al. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltató Központi Hivataltól - amiről már volt szó - szeretne 165 millió forintot átcsoportosítani a javaslat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javára.
ELNÖK: Én azért meg szeretném kérdezni a következőt. Amikor a hegyközségekről szóló törvényt tárgyaltuk, az illetékesek már akkor jelezték, hogy valóban tarthatatlan ez a 135 millió forintos éves költségvetés, ami folyamatosan az elmúlt években 2000-től kezdve mintegy 300 millió forinton stabilizálódott - egyszer volt 600 millió, de akkor egy nagyon komoly gépbeszerzésre, számítógép-infrastrukturális beszerzésre került sor, felkészülve a 2004-es uniós csatlakozásra -, majd pedig 2006-2007-ben és most 2008-ban is 135 millió forinton gondolja a kormány ezt a feladatot elvégeztetni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, aki persze erre képtelen lesz és ebből komoly gondok adódnak. Az indítványomban mindösszesen arra teszek javaslatot, hogy ami már öt év óta egy kialakult támogatási rend, ami az átvett feladatok végrehajtását segítené elő, ezt a szintet - az inflációt már nem is veszem figyelembe - állítsák vissza, amire itt többek között kormányzati tisztviselőtől kaptunk utalást, hogy ők is erre javaslatot fognak tenni. Akkor nem értem egyelőre ennek az indítványnak az elutasítását.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem tudom, hogy ki volt ez a kormányzati tisztviselő és milyen fórumon nyilatkozott.
ELNÖK: Nem áruljuk el direkt, nehogy retorzióra kerüljön sor. (Derültség.)
Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Akkor én elárulom: az államtitkár megbízásából egy főosztályvezető-helyettes volt, és nyilván tartja is a tárca az ígéretét, fejezeten belüli átcsoportosításból, de nem 165 millióval, hanem a szükséges mennyiségű támogatással. (Közbekérdezés: Mennyi az a szükséges?) Meg fog egyezni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a minisztérium ebben.
ELNÖK: Csak nehogy elvonás legyen a vége, tehát ha a "szükséges" címszót valaki majd kielemzi, hogy még ez is sok a hegyközségeknek. Azt gondolom, egy olyan szakmai kérdésről van szó, amelyben szeretném, ha konszenzus alakulna ki; mi is szívesen támogatnánk akár kormánypárti előterjesztést is ebben a kérdésben.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 389. indítvány, amely kapcsolódik a 175. indítványhoz, Turi-Kovács Béla és képviselőtársa indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Az "Igyál tejet!" programba szeretne 200 millió forintot átcsoportosítani az indítvány a Kormányzati Közigazgatási és Elektronikus Központi Hivataltól.
ELNÖK: Úgy látszik, lassan befejeződik az "Igyál tejet!" program Magyarországon, amit az Unió is mellesleg preferál, most már csak mi nem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, ehhez szeretnék egy mondatot hozzáfűzni. Az általános vita kapcsán is felmerült, hogy az "Igyál tejet!" program nagyobb támogatásban részesüljön, mint az előirányzott 900 millió forint. Tájékoztatásul el szeretném mondani, hogy a jelentkezés a különböző kategóriákban 30 százalékos, tehát félek attól, hogy a 900 millió forintot sem fogjuk tudni kitölteni.
ELNÖK: Igen, de hát ennek van egy oka, amit tudunk úgy mellesleg; nem a jelentkezéstől függ, hanem hogy milyen feltételekkel lehet a programban részt venni, mely önkormányzatok hogyan tudnak benne részt venni, és itt van már egy buktatója véleményem szerint.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Akkor mondom pontosan. A 100 százalékos támogatásban részesülőknél 30 százalék, az 50 százalékos támogatásban részesülőknél 29 százalék, a 25 százalékos támogatásban részesülőknél 25 százalék és a 10 százalékos támogatásban részesülőknél 13 százalék a jelentkezés, gyereklétszámra vetítve, nem önkormányzatszámra.
ELNÖK: És akkor a kormány nem gondolná, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnál abból a néhány milliárdból, ami propagandisztikus eszközökre alkalmas, talán az "Igyál tejet!" programra egy kicsit fel lehetne hívni a figyelmét a szülőknek és a gyermekeknek, hogy van ilyen program és hogy ez miért lenne fontos az ő egészségük érdekében?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Továbbítani fogom.
ELNÖK: Tehát ne a kórházreformot próbálják elmagyarázni, mert azt nem tudják, bármekkora összeget fognak rá költeni, hanem van értelmes dolog is, amire fel kellene hívni a figyelmet, meg a gazdáknak mondani, hogy van önkéntes biztosítási rendszer, ami tavaly például elmaradt, és utána csodálkoztak, hogy nem léptek be ebbe a rendszerbe.
Zatykó János, parancsoljon!
ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Elnök úr hozzászólása engem is arra késztet, hogy hozzászóljak. Valószínű, meg fogom szavazni a javaslatot. Én viszont úgy látom mint polgármester, hogy lehet itt mindent mondani, hogy még több tejet meg még több támogatást, a városi iskolásoktól mást nem hallok, csak azt, hogy János bácsi, majd ha kólát tetszenek rendelni önkormányzati úton, akkor majd be fogunk szállni. Tehát ez a válaszom arra, amit elnök úr felhozott. Mindettől függetlenül én megszavazom mint polgármester ezt az előterjesztést.
Köszönöm.
ELNÖK: Remélem, arra a gondolatomra reflektált a képviselőtársam, hogy talán propagálni kellene a tej fogyasztásának élettani hatását.
ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Hiába propagálom, nem veszik a diákok, tessenek már elhinni! A lelkünket kitehetjük, kólát kérnek, tonikot kérnek, mit tudom én, mit kérnek.
ELNÖK: De mi az oka? (Közbeszólások.)
ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Válaszolok én erre: az otthoni nevelés az oka ennek, a szülők arra szoktatják rá a kisgyermekeiket, hogy teljesen más irányba menjenek el.
ELNÖK: Egy picit nekem eltérő a véleményem. A marketinghatások, a multinacionális cégek marketinghatásai sokkal jelentősebbek, mint a kormányé. Egyelőre a kormány nem tett semmit ez ügyben, tehát nyilvánvaló, hogy a fogyasztás a marketinghatásoknak köszönhető. A kormánynak fel kell venni a kesztyűt ebben a kérdésben.
Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): A kérdésem már félig-meddig kezd megválaszolódni. Ha a kormánynak ilyen precíz adatai vannak, bizonyára az okoknak is utánamentek. Az okok közül már hallottunk egyet, a nevelés kérdését, de azt gondolom, hogy felelősséggel bíró, felnőtt társadalom ezt így nem veheti tudomásul. Azt gondolom, a saját gyerekünk sem szokott az asztalnál válogatni, és nem ebédel csokoládét savanyú cukorral, hiába szeretné. De ha ezt költségvetési oldalról vizsgálom meg, egy egészségtelenül táplálkozó gyerek később a társadalomnak nagyon sok pénzébe fog kerülni. Azt hiszem, ez vitán felüli. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
A 390. indítvány Örvendi László képviselőtársunké, amely kapcsolódik a 177. indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A halgazdálkodás támogatására szeretne átcsoportosítani a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazni fogunk a kérdésről. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többséget kapott.
A 391. indítvány Font Sándor indítványa, amely kapcsolódik a 406-os indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A HM hivatalaiból a nemzeti agrárkárenyhítésre szeretne 4,5 milliárd forintot átcsoportosítani.
ELNÖK: Ez az az indítvány, amelyre már részben utalást tettem. Létezik egy agrárbiztosításunk, amelyről talán csak az érintettek nem tudtak, és volt még egy nagy baja a nemzeti agrárkárenyhítési rendszernek, hogy nem nem volt benne pénzalap. Ez a kettő hibája volt, amelyek miatt sajnálatos módon egyelőre kudarcot vallott minden elképzelés. Újra megnyitottuk a törvényt, mindent elkövettünk, de nem működik. Pénzalap nélkül, és a kellő információ átadása nélkül nem fog működni. Én itt a pénzalap megteremtésére teszek javaslatot.
További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 392. indítvány, amely kapcsolódik a 924-eshez, Lázár János indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A kormányzati negyed előkészítésével kapcsolatos kiadásokból Hódmezővásárhely körüli véderdő kialakítására szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Tehát betontömb helyett erdő. Szerintem nagyon jó program. Így hangzik, ha lefordítjuk. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 394. indítvány Domokos László és képviselőtársai indítványa, amely összefügg a 674-es indítvánnyal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Kondoros szennyvízelvezetésének megvalósítására az árfolyamkockázatból szeretne elvinni pénzt.
ELNÖK: Nekem lenne egy kérdésem. Minden évben betervezünk árfolyamkockázatot. Mi van, amikor nem következik be árfolyamkockázat? Mi van azzal a pénzzel? Idáig 250 forint környékén volt, egyszer ugrott fel 270-re az euró árfolyama, és azóta elég stabilan itt mocorog, 250 környékén. Ha így kihúzzuk az évet, akkor milyen árfolyamkockázatok jöhetnek még ötmilliárd forintért?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előirányzat elnevezése tovább is folytatódik. A rövid neve árfolyamkockázat, az igazi neve árfolyamkockázat és az Unió által nem térített kiadások térítése. Szeretnénk jelezni, hogy idén már tízmilliárd forintnál járunk.
ELNÖK: Melyik részét tekintve?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az Unió által nem térített kifizetéseknek, raktárbérlet, és hadd ne soroljam, az összes intervencióval kapcsolatos kiadások, az a szállítás, amit sem a gazda nem fizet meg, sem az Unió.
ELNÖK: Erre elvertek egyszer 25 milliárd forintot, 103 helyett 78-at fizettek ki a földalapú támogatásra, és ezen a jogcímen vették el, hogy az intervenciós költségeket kell támogatni. Ez a második év - ismétlem -, amikor úgy terjesztettek be egy költségvetést, hogy 25 milliárd forinttal kevesebbet kap a magyar gazda azért, mert intervenciós kiadások címén költségei merültek fel a Magyar Államnak, állítja az előterjesztő, ezért 25 milliárd forinttal kevesebb földalapú támogatást kapunk a TOPAP-okban. Kérdezem, hogy akkor onnan is eltűnt 25 milliárd, és itt még további 10 milliárd, ha raktárbérletekről és egyebekről van szó az intervenciós keretek között?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Itt volt megtervezve.
ELNÖK: Micsoda volt így megtervezve?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az árfolyamkockázat és az Unió által nem térített pénzek térítése.
ELNÖK: Akkor, ha jól értem, - mert ez egyre izgalmasabb így - a 25 milliárdból csak 5 milliárd forint ment el árfolyamkockázatra és EU által nem térített kiadásokra, 20 milliárdról pedig nem is tudjuk, hogy hova ment.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez egyre rejtélyesebb számomra. Valószínűleg meg kell majd kérdeznünk, hogy hova tűnt a további 20 milliárd forint, ha ide csak 5 milliárd van beállítva. A kormány kétéves védekezése most megdőlt ezen a bizottsági ülésen, hogy ezen ok címén kellett elvonni a magyar gazdáktól az Európai Unióban nem tapasztalt módon 25 milliárd forintot a nemzeti kiegészítésből. Ez felháborító szerintem.
Kérdezem, hogy a 394-es indítványhoz van-e további kérdés, észrevétel. Demendi László.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Mivel ez a javaslat nem az intervencióról szól, szerintem ne így közelítsük meg, hanem úgy, hogy... Természetesen elfogadom, hogy annak a szennyvízrendszernek is meg kell épülni előbb-utóbb, az egy fontos dolog, de ha csak a tárca fejezetétől venne el pénzt - mert maga a javaslat erről szól -, én azt javaslom, hogy ezt a módosító javaslatot a kormánnyal egyezően ne támogassa a bizottság. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Én magam ezt támogatom. (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 395. indítvány, Szatmáry Kristóf és képviselőtársa, amely összefügg a 414., 621. indítványokkal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Két helyről szeretne átcsoportosítani, az egyik érinti az FVM-et, Budapest külső kerületeinek, földútjainak szilárd burkolattal való leöntésére.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kérem, jelezze! (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen.
A 399. indítvány Gógl Árpád képviselőtársunké, amely összefügg a 613-as indítvánnyal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A 62-es út Seregélyest elkerülő szakaszának megépítésére kívánnak átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 400. indítvány Vincze László indítványa, amely összefügg a 675. indítvánnyal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A Szeged kistérségi települések szennyvízprojektjének első ütemére szeretnének elvonni pénzt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
Vincze László képviselőtársunk indítványa következik, amely összefügg a 677.-el. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Kistelek és kistérségének szennyvízberuházására szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 401. indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 402. indítvány következik, amely gyakorlatilag a Fidesz-képviselőcsoport és a KDNP-képviselőcsoport tagjainak az együttes indítványa. Ez összefügg a 30., 211., 300., 429., 515., 516., 894. és 1112. indítvánnyal. A kormány álláspontját kérném szépen ismertetni a javaslat tartalmával együtt.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapba szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 407. indítvány Járvás István képviselőtársunké. Ez nem tartozik hozzánk, fejezeten kívüli, tehát a szöveges részhez kapcsolódóan térünk rá.
A 12. sorszámú indítvány Godó Lajos képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány ebben a formájában nem támogatja ezt a módosító indítványt. Tartalmilag a szándékkal egyetértünk, tekintettel arra, hogy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Hitelgarancia Zrt. számára azonos szabályokat kíván a képviselői módosító indítvány megállapítani, viszont ebben a formában egy újabb belső ellentmondást generált a paragrafuson belül, amit nem tudunk támogatni; nyilván egy más formát igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 13. indítvány Godó Lajos képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a módosító javaslatot nem támogatja. A szándék itt is érthető a kormány számára, hogy a három garanciaszervezetre azonos szabályok kerüljenek megállapításra. A három szervezettel jelenleg folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy egzakt szabályok kerüljenek be ennek a paragrafusnak a helyére.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez szintén egyhangú a bizottságunk részéről.
A 316. indítvány összefügg a 840.-el, Gógl Árpád képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Ez vélhetően azért került ide, mert Tisztifőorvosi Hivatal intézményei közül az Egészséges Táplálkozás Kutatóintézet támogatását szeretné növelni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta, de kisebbség.
A 448. indítvány Gógl Árpád és Mátrai Márta indítványa, amely a 773.-al függ össze. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Itt az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyetemek, főiskolák működési költségvetésének növelésére tesz javaslatot a két képviselő azzal az indoklással, hogy ez biztos a Kaposvári Egyetemnek fog jutni. Én nem vagyok benne biztos; nem nevesítik, csak az indoklásban az egyetemet.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Az 518. indítvány Ángyán József és képviselőtársai indítványa, amely kapcsolódik az 532.-hez. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Itt egy módosítóindítvány-csokor első eleméről van szó, az anyák helyzetének javítását célozza a következő öt indítvány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József, majd pedig Jakab István, ha továbbra is kér szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Talán egyben is lehet valamelyest indokolni ezeket, valóban összefüggő csomagról van szó. Azt gondolom, hogy az ország egyre inkább szétszakad, és a leginkább hátrányos helyzetben valóban a tanyás térségek vannak. Ezért azok a javaslatok, amelyekkel viszonylag szerény összegeket megpróbáltunk ide behozni mint egy tanyatámogatási programot, azt hiszem, jelzés értékűek - talán másra nem is nagyon jók - lennének az ezekben a térségben élő emberek, közösségek számára.
1. Az elektromos hálózat bővítése, a régiek felújítása.
2. A dűlőutak javítása. Egyszerűen megközelíthetetlenek sok helyen a tanyák, tehát ehhez források kellenének. Valószínűleg nem az a célszerű ebben az esetben, amit Mihályi Péter képvisel, hogy menjenek el onnan, ez nem lehet egy vidékstratégiának az alapja, tehát inkább meg kéne próbálnunk a közösség számára életlehetőségeket teremteni. Tehát az egyik része a dűlőutak javítása.
3. A falugondnoki hálózat egy szellemi infrastrukturális segítség megint csak. Ez egy nagyon fontos hálózat, és ennek a működtetését szeretnénk megerősíteni.
4. A tanyafelújítási program támogatása.
5. Végül a külterületi kutak ivóvízellátásával kapcsolatos támogatások.
Ezek az alap-létfeltételekhez kapcsolódó területek a tanyás térségekben. Valóban nagyon rossz körülmények vannak bizonyos térségekben, úgyhogy érdemes lenne ezeket megfontolni. Tudom, azt szokták erre mondani, hogy majd az Új Magyarország fejlesztési program, meg a regionális operatív programok, meg mindenki ezt fogja támogatni. Én nagyon örülnék, ha a minisztérium, miután úgy hívják, hogy Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a saját költségvetésében gondolna azokra a térségekre, amelyek valóban nehéz helyzetben vannak, és az alap-infrastrukturális dolgokhoz segítséget adna a költségvetés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr, Herbály Imre.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr, tisztelt Bizottság! Ángyán képviselő úr gondolatolvasó: tényleg azt szeretném mondani és kérni is a mezőgazdasági bizottság tagjaitól, hogy segítsük információkkal azokat a tanyás térségeket, ahol ennek a feladatnak eleget kell tennünk, mert azzal egyetértek, hogy pályázzanak fogjanak össze, és érjék azt el a kistérségben, a nagy régióban, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldására jusson pénz. Sokkal jobbnak tartom ezt, mint - még egyszer mondom - más minisztériumok feszített költségvetéséből elvenni csak azért, hogy mi látszólag megoldjunk egy feladatot. A végeredményt úgyis tudjuk, hogy nem érünk el ezzel eredményt. Azt mondom, hogy fogjunk össze, együtt próbáljuk meggyőzni azokat a kistérségben élőket, hogy pályázzanak, és akkor hamarabb érünk el eredményt, mintha a minisztériumi fejezetekből próbálunk elvenni pénzt.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Mélyen egyetértve az alelnök úr felvetésével, hogy információval segíteni kell a tanyán élőket, igen, ezt megtettük, jómagam, tisztelt képviselőtársaim, két hete vettem részt egy olyan egyesület alakuló ülésén, ahol a tanyán élőket fogják össze, segítik, és próbálnak a helyzetükön könnyíteni. Csakhogy ott elhangzottak olyan számok, hogy abban a térségben - Mórahalom és térsége - háromezer gyerek jár naponta iskolába, még középiskolába is, uraim, gumicsizmában, sárban, hóban, ötkor kelnek esetenként... Talán az ezeken a tanyákon élőknek is joguk lenne, ahol nincs villany, egy több mint három éve európai uniós tagállamban ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ha elköltözni nem tudnak, akkor segíteni kell.
Van egy szerény megjegyzésem. Még egyszer mondom, egyetértve a törekvésekkel - gondolom, mindenki egyetért azzal a törekvéssel, hogy segíteni kell, és köszönjük -, hogy a költségvetés első változatát és a tervet a kormány készítette és terjesztette a parlament elé, és a parlamenti képviselőnek a kész költségvetésből van lehetősége esetlegesen javaslatot tenni az átcsoportosításra. Mi ezzel próbálkozunk, azon túl, hogy a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mindent megtenni a tanyán élők érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az indítvánnyal. Aki igen, ezt kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség, ezt így jelentem be.
Az 519. sorszámú indítvány Ángyán József és további képviselőtársai indítványa, amely kapcsolódik az 531-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A többség, ugyancsak.
Az 520. indítvány Ángyán József képviselőtársunk és további képviselőtársak indítványa, amely összefügg az 533. indítvánnyal. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez szintén többség.
Az 521. indítvány, amely kapcsolódik az 534-eshez, Ángyán József és további képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Szintén többség.
Az 522. indítvány Ángyán József és további képviselőtársai indítványa, kapcsolódva az 535. indítványhoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kézfeltartással jelezzük! (Szavazás.) Ugyancsak többség.
A 715. indítvány Nógrádi Zoltán és Braun képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 717., 719., 720., 722., 724. számú indítványokhoz. A kormány álláspontja? Kérnénk szépen az indítvány tartalmát ismertetni!
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Az indítvány arra vonatkozik, hogy az uniós fejlesztések fejezetben az egyes számú Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program javára szeretné átcsoportosítani az összes többi operatív program technikai segítségnyújtási pénzét.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 718. indítvány Spiák Ibolya képviselőtársunké, amely kapcsolódik a 743-ashoz. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Itt arról van szó, hogy az uniós fejlesztések fejezetből a gazdasági versenyképesség operatív program technikai segítségnyújtásából a kunágotai teleházra szeretne átcsoportosítani.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen.
Kérdezem, hogy az elhangzott indítványokon kívül a bizottság bármely tagja kezdeményezi-e további, a költségvetéshez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. (Nincs jelentkező.) Nem kezdeményezi. A kormány részéről van-e olyan, amelyet esetleg kijelöl számunkra? (Bajánházy László nemet int.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen, lezárom az első napirendi pontot.
A 2. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvényekhez benyújtott azon módosító indítványok tárgyalása, amelyek a bizottság feladatkörébe tartoznak. A gyűjtésünk alapján nincs ilyen indítvány. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy kezdeményezik-e gyűjtésen kívüli indítvány megtárgyalását. (Nincs jelentkező.) Nem kezdeményezik, tehát ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönjük szépen.
Rátérünk a 3. napirendi pontra, a hegyközségekről szóló 1994. évi, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi törvény módosításához benyújtott kapcsolódó módosító indítványok, és egy úgynevezett restancia indítványunk megvitatására. Ehhez a napirendi ponthoz kérném szépen Katalint, hogy minden képviselőtársunknak ezt a kis segédletet legyen szíves odaadni, amelyhez mindjárt magyarázatot fűzök. (A segédlet kiosztása megtörténik.) Két darab restanciakérdésünk maradt, a szavazási arányok esetleges megjelenítése a Hegyközségi Nemzeti Tanácsnál.
A múltkor Herbály Imre alelnök úr kezdeményezte, hogy várjuk meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának ülését e témakörben. Ha jól emlékszem - jegyzőkönyvet is készítettem elő ebben a kérdésben, nem akarom most szó szerint idézni -, jeleztük, hogy maguktól az érintettektől túl nagy elvárásunk ne legyen, hiszen magáról a rendszerről egyszer a parlament döntött '94-ben, és nyilvánvalóan törvényi szabályozásról van szó, tehát a szabályozás témakörébe tartozik, nem annak a szervezetnek a hatáskörébe, akiről szól a törvény. Ez minden országban így van természetesen, tehát ez nem egyedi Magyarországon, de alelnök úr javaslatát akkor elfogadtuk, hogy azért iránymutatás vagy egyáltalán véleményformálás lehessen, hiszen további módosító indítványokat is megtárgyalt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, erről tájékoztatott is bennünket, és majd lesznek is olyan indítványok, amelyek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülése kezdeményezésének hatására kerülnek be hozzánk.
Visszatérve azonban az arányos képviselet kérdésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elutasította ezt a fölvetést. Mint ahogy említettem néhány héttel ezelőtt, én magam gyakorlatilag erre számítottam nyilvánvalóan, hogy önmaga ez a szervezet és az abban helyet foglaló szavazati joggal rendelkezők nem fognak önmaguk szavazati arányának módosítása ellenében szavazni. Ez valahol érthető.
Két változatra is tettünk javaslatot. Az egyik az 500 hektáronkénti megalakuló hegyközségek darabszámára, a másik pedig a szavazati arány 2000 hektáronkénti módosulására utalt. Ezt akkor a néhány héttel ezelőtti ülésen érzékeltettem, hogy például az úgynevezett nagyobb borvidékek, akik egyedül a 70-80 százalékát adják a teljes magyar termelésnek, ugyanúgy egy-egy szavazattal rendelkeznek, mint ahogy most itt a 22 borvidék között - ahogy mindenki láthatja - több 600 hektáros borvidék is van. Megjegyzem, három olyan települést is tudok mondani Magyarországon, amelynek egyedül 2900-3000 hektár szőleje van, itt pedig borvidékek vannak 600 hektárral önálló szavazati joggal.
Amire javaslatot tettem, az általános vitában mind az MSZP részéről, mind az SZDSZ részéről egyértelmű kinyilatkozást hallhattunk, hogy valamilyen szintű arányos képviselet megszavazását elképzelhetőnek tartják. Ezért egy segédanyagot készítettem, ami arról szól, hogy a 22 borvidéknél mekkorák jelenleg a hozzá kapcsolódó területek - ezt láthatjuk az első függőleges oszlopban -, majd háromféle változatban, ha netán minden megkezdett 2000 hektáronként alakulna egy szavazati jog, vagy minden 3000 megkezdett hektár után, vagy minden 5000 hektár után, ez milyen szavazatijog-erősséget adna az egyes borvidékeknek. Magyarul egyetlenegy borvidék nincs kizárva a szavazásból, az 1-es erősségű szavazást minden helyzetben minden borvidék értelemszerűen megkapná, csak innentől kezdve netán 2000, netán 3000, netán 5000 hektáronként adódna egy újabb szavazati jog a borvidéknek.
Megjegyzem, ezek a variációk 2005-ben, ha jól emlékszem az időre, a kormány részéről is előterjesztésben már körirat formájában leküldésre kerültek a különféle hegyközségekhez, akkor az a törvény viszont nem került be a parlamentbe, és azóta a hegyközségi törvénnyel és a bortörvénnyel nem foglalkoztunk. Jól látható ebben, hogy a legarányosabb képviselet az 500 hektáronkénti lenne, amit itt most nem látunk, az egy módosító indítványban van, de ennyiben javasolja a mostani törvénykezés a hegyközség önálló jogosultságát megteremteni. Ez egy nagyon feszes arányosság, én magam is azt mondom, hogy ez azért durva első lépésnek, de a több ezer hektáros osztási limitet én itt a bizottságra bíznám - talán ezzel kellett volna kezdenem -, a bizottságnak első helyen kijelölt bizottságként kapcsolódó módosító indítvány benyújtására a szavazás megkezdéséig van jogosultsága, tehát ezt akár most is és innentől kezdve még bármelyik napon megtehetjük. Egy 2000-es, egy 3000-es és egy 5000-es szavazati osztással mutattam be, hogy milyen szavazati arányok alakulnának ki. Nyilvánvaló, hogy az 5000-es osztás az, ami legkevésbé tér el a jelenleg fennálló rendszertől a szavazati arány tekintetében, és minél apróbb az osztás, tehát 3000-es, 2000-es, annál inkább erősödik az egyes borvidékek szavazati aránya a kisebb területű borvidékekhez képest.
Miután nem szeretném és azt hiszem, fölösleges is itt a formalitásnak azt a szabályát betartani, hogy az egyes módosító indítványokról szavazzunk vagy ne szavazzunk, a lényegét ismerjük, nekem lenne egy olyan általános kérdésem - az SZDSZ ehhez a nevét adta, tehát eddig rendben van -, hogy egyáltalán a szocialista frakció valamilyen szintű arányosításhoz hozzájárul-e. Én ezt a kérdést szeretném először, ha megvitatnánk, mert ha igen, akkor utána tegyünk javaslatot az arányosítás mértékére, és az kerüljön majd kapcsolódó módosító indítványként benyújtásra. Én ezt a folyamatot javasolnám, mert nyilván ha a szocialista frakció ehhez az arányosításhoz jelen formájában nem járul hozzá, akkor itt nem tudunk benyújtani semmilyen kapcsolódó módosító indítványt. Megjegyzem, akkor megmarad a két benyújtott indítvány, az 500 hektáros és a 2000 hektáros, amelyről a parlament fog majd dönteni, hogy elfogadja-e, avagy sem. Ha ettől eltérő arányosítás valamilyen mértékéhez hozzájárul a szocialista frakció, akkor tegyük meg azt a javaslatot. Ezért, mint ahogy javasoltam, először azt a kérdést teszem föl szavazásra, hogy valamilyen mértékű arányosítást a bizottság elfogad-e. Tehát amennyiben valamilyen szintű arányosítást egyáltalán hajlandóak vagyunk befogadni, akkor ezt kézfeltartással jelezzük. (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett az összes jelenlévő képviselő igennel szavazott.
Akkor megkérdezem, hogy a szocialista frakciónak milyen javaslata van az arányosítás mértékére. Hogy technikailag is meg tudjuk ezt oldani, azért kérdezem így.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bár ismerem a minisztérium véleményét, de a magam részéről én az arányosítás híveként azt tudom mondani, hogy minél közelebb legyen a jelenlegi satus quóhoz, tehát én az 5000 hektáronkénti szavazatarányosítást támogatnám azzal, hogy elindulunk egy úton, és amennyiben ez nem okoz nagy problémát, akkor tovább lehet menni és azt hiszem, végig lehet vinni az egész hegyközségi szervezeten, a hegyközségeken is. Hiszen egy 100 hektáros szőlősgazdának azért nagyobb beleszólása kell, hogy legyen - valamilyen arányosítás mellett természetesen -, mint az 1-2 hektáros szőlősgazdának. Azért túloztam el ilyen mértékig a dolgot, hogy ha nem értenek egyet velem mondjuk a fideszes képviselőtársaim, akik általában a nagyobb birtoktest ellen vannak - időközönként, nem mindig; úgy látom, most nem annyira -, akkor értsék, hogy én nem szeretném eltúlozni az arányosítást. Mindenképpen azt szeretném, ha nem okoznánk túl nagy zavart, de mégis figyelembe vennénk az egyes borvidékek méretét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával történő tárgyaláskor és a véleménynyilvánításkor egyaránt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ne is kezdjük el akkor a 2000 meg a 3000 hektáros polémiát, mert nem tudjuk keresztülvinni a szocialista frakció álláspontja nélkül, amint egyértelművé tette. Mi magunk is azt mondtuk, hogy valamilyen szintű arányosítás legalább jelzés értékkel legyen ebben benne. Tudomásul veszem én magam is az 5000 hektáros nagyon nagy léptéket; talán ez a legnagyobb, amit el lehet képzelni. Azt kérném szépen a titkárságtól, hogy egy olyan bizottsági módosító indítványt legyenek szívesek megszerkeszteni, miközben mi tárgyaljuk a benyújtott indítványokat, hogy például Czerván György vagy jómagam indítványai 5000 hektárról szóljanak, ne 2000 hektárról, és ezt bizottsági módosító indítványként történő szerkesztésben legyenek szívesek összefoglalni. Köszönöm szépen.
Most rátérnénk a kiegészítő ajánlásra és majd a további bizottsági módosító indítványokra, és közben majd felfüggesztjük ezeknek a tárgyalását, ha esetleg addig nem készül el a most elfogadott indítvány.
A sorrendiség tekintetében a kiegészítő ajánlásban Farkas Imre képviselőtársunk indítványa az első. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ez az az indítvány, amit én már a múltkor is feszegettem erősen, hogy itt olyan mértékű büntetéssel ijesztgetjük a termelőket, ami bírósági ítéletek esetében sem alkalmazott nagyságrendű pénzbírságot jelent sok esetben. Így ezt a sokszor adminisztratív tévedést ilyen fenyegetettséggel sújtani nagyon merésznek látjuk. Múlt alkalommal az általános vitánál mondtam ezt, és úgy látom, hogy Farkas Imre képviselőtársam is hasonló logikát követett, mert néztem, az ő indítványai is ugyanezt javasolják, a kisebb mértékű fenyegetettséget.
Kérdés, észrevétel? Demendi László, parancsolj, képviselőtársam!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Csak egy gondolat. A javaslattevő gondolkodásmódja azért elgondolkodtató, mert mulasztási bírságról beszél. Nem arról szól a dolog, hogy valaki törvénytelenséget követ el, és ezért kell megbüntetni, tehát nem szándékos. Ugyanis a határidő be nem tartása, ahogy a gazdálkodói struktúrát ismerjük, bizony előfordul. Én magam persze hajlanék afelé, hogy ezt fogadja el a bizottság, mert az 500 ezer forintos mulasztási bírság ebben a kategóriában valóban magas. Még a 200 ezer forint sem túl kevés. Csak meg akartam osztani a gondolkodásomat.
ELNÖK: Látható, hogy ez az indítvány összefügg a 3., 4. sorszámú további indítványokkal, amelyek ugyanezt a logikát viszik végig. Kérdés, észrevétel? Én magam már kifejtettem az álláspontomat, ugyanazt a véleményt osztottam, amelyet az indítványtevő Farkas Imre, és most Demendi László képviselőtársam.
Ha további kérdés, észrevétel nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
A 2. indítvány Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja. Egy apró megjegyzésünk van hozzá: a legutóbbi ülésen a bizottság támogatott egy olyan módosító indítványt, amely az első mondatban szereplő január 31-i dátumot május 31-re változtatta, tehát ha mind a kettőt, ezt is támogatjuk, akkor nem lesz teljesen koherens a két módosító javaslat egymással. Amúgy érdemileg támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem, a két indítvány külön-külön önmagában támogatott, ezért amikor az egységes javaslat kerül szerkesztésre, akkor az előző módosító indítványban szereplő május 31. fog belekerülni - mert az a logikus -, az egységes javaslatban pedig a most elfogadott változat, amelyben kihagyok, illetve aláhúzással jelzem, hogy hogyan kell hegyközségi járulékot fizetni. Tehát az egységes szerkezetbe foglaláskor az a helyére fog kerülni. Egyébként, ha véletlenül nem kerülne helyre, akkor koherenciaindítvánnyal kiküszöbölhető, de helyre fog kerülni, mert két önálló indítvány külön nyit meg ugyanarra a szakaszra módosítást, és ez az egységes javaslatban már helyre fog kerülni. Ebben majdnem biztos vagyok az eddigi tapasztalataim alapján, de még mindig ott van a lehetőség - amint említettem -, hogy ha netán nem így történne, akkor koherenciaindítvánnyal módosítsuk.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kézfeltartással kérem jelezni. (Szavazás.) Egyhangú.
A bevezető gondolataimban már említett hegyközségi ülésen a hegyközségi nemzeti tanács fogalmazott meg kérdéseket. Jelen van Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Nem tudom, hogy ő, vagy a kormány képviselői indokolják meg azt a két módosító indítványt, amelyeket bizottság módosító indítványként kérnek előterjeszteni. (Közbeszólás: A 3-as, 4-es?) Azt összefüggésként jelölte ki a jogi főosztály, és arról együtt szavaztunk.
Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Azt javaslom, hogy erről külön szavazzunk, pontosan azért, amit az előbb mondtam el, hogy a 3. pont egy tudatos törvénysértés szankcióját tartalmazza, míg a 4. ismételten mulasztási bírságról szól, tehát a kettő nem ugyanaz a kategória, még akkor sem, ha látszólagos az összefüggés.
ELNÖK: Megmondom őszintén, ilyen helyzettel még nem találkoztam. Most a Házszabályt kellene nagyon tudnunk, de én nem szeretnék nagyon jogászkodni, a kérdést így akceptálom, aztán majd kiderül, hogy helyesen jártunk-e el. A jogi főosztály ezt egybefüggő kérdéseknek szerkesztette ki, eddig mindig egyben szavaztunk róla, ezt csak meg szeretném jegyezni. (Dr. Medgyasszay László: Nem úgy tetted fel a kérdést, hogy elfogadjuk-e az 1-est, 3-ast, 4-est.) Jeleztem, benne van a jegyzőkönyvben. (Közbeszólások.) Mondtam, hogy felteszem a kérdést szavazásra, és egyébként jeleztem, hogy az első kérdés összefüggésben van az 3-as, 4-es indítvánnyal. Ezt így szoktam csinálni az ülés vezetésekor, és most is így csináltam, ebben biztos vagyok. Meg lehet nézni a jegyzőkönyvet.
Demendi képviselőtársam kéri, hogy a 3-as indítványról külön szavazzunk, ezért visszatérünk a kiegészítő ajánlástervezet 3. sorszámú indítványához, amely Farkas Imre képviselőtársam indítványa. A kormány álláspontját kérdezem róla. Most már önállóan tárgyaljuk ezt.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Parancsoljon!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Költői a kérdés, de az fogalmazódik meg bennem, hogy ha engedély nélkül végez telepítést vagy vág ki ültetvényt, akkor lehet-e ez mulasztás, mert ez nem egy helyreállítható cselekmény, tehát nem olyan, mint egy határidő be nem tartása. (Herbály Imre: Elmulasztotta az engedély kiváltását.)
ELNÖK: Helyreállítható, tehát ha ültetvényi kataszterben van az a terület, ahová ő betelepíti a szőlőt, és valóban nem kérte meg rá előtte az engedélyt, de a hegybíró és a szakmai hatóság azt mondja, hogy egyébként tényleg oda szőlő telepíthető, a fajtát a nemzeti fajtajegyzékből választotta ki, és mindent úgy csinált, ahogy kell, akkor természetesen utólagos pótlással megadják neki a telepítési engedélyt, és helyreáll a rend. Valóban csak egy mulasztási bírságot fog ekkor kapni. Az más kérdés, hogy ha netán olyan helyre telepített szőlőt engedély nélkül, ahova egyébként nem engedélyezett a szőlő telepítése, akkor izgalmasabb, mert akkor nemcsak mulasztás, hanem tudatos törvénysértés van. Sajnos előfordulhat olyan helyzet, hogy a gazda egy kicsit jobban siet, mint ahogy megérkezne neki a telepítési engedély, de ez erre a szituációra is szankcionálni fog. Nehéz szétválasztani a két esetet, a szándékos törvénykerülést és az adminisztrációs hibázást.
Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Én a magam részéről azt az indítványomat, hogy szavazzunk külön, visszavonom.
ELNÖK: Ezzel elég nehéz helyzetbe hoztál, kedves képviselőtársam, mert azt most már nem tudjuk meg nem történtté tenni, miután megnyitottam újra a kiegészítő ajánlásról a szavazást. Ezért most már egyenként végig szeretném szavaztatni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én pedig fenntartom.
ELNÖK: Nagyszerű. Akkor most szavazunk Farkas Imre 3. számú indítványáról, összefüggések nélkül. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt ebben a formában? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 4. indítvány. A kormányt megkérdezem, bár gondolom, ugyanaz az álláspontja, hogy nem támogatja.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? Itt a mulasztási bírságos helyzetről van szó ismételten. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt ebben a formában? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többséget kapott.
Másodszorra is arrébb tesszük a kiegészítő ajánlást, és visszatérünk a hegyközségi nemzeti tanács ülésén felvetett kérdések esetleges bizottsági módosító indítvány formájában való megfogalmazásához. Kérdezem a kormány és a hegyközségi nemzeti tanács képviselőit, hogy ki szeretné indokolni a két előterjesztést. (Dr. Nyitray Zoltán jelentkezik.) Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az a gondom, hogy nincs most előttem a javaslat. Segítenének, hogy melyik az első tartalmilag?
ELNÖK: Szerintem több indítvány van kiosztva. Az egyik megint egy teljesen új szakasz, a telepítési jogok újrakodifikálását kezdeményezi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz való bejelentéssel május 31-éig.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslatnak az az indoka, hogy idén márciusban hatályba lépett a 2007. évi XVII. törvény, amely az újratelepítési jogot mezőgazdasági vagyoni értékű joggá nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy az újratelepítési jogok átruházásáról szóló szerződéshez szükséges az MVH, vagyis a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóváhagyása. Ezért szükséges az, hogy egy teljes körű és közhiteles nyilvántartása alakuljon ki az újratelepítési jogoknak, és ezt próbálja segíteni ez a javaslat.
ELNÖK: Ha lefordítom, ez azt jelenti, hogy törvényi kötelezettség lesz minden telepítési joggal rendelkező személynek, hogy legyen szíves ezt a jogosultságát, ennek mértékét bejelenteni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, hogy egy egységes rendben lássuk.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezek szerint, ha jól értem, jelen pillanatban ez nem ilyen egységes, mert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyan a hegyközségi tagokról még tudhat, hogy nekik van ilyen telepítési jogosultságuk, de mivel vagyoni jog, ezért eladható, tehát kerülhet olyan személyhez is telepítési támogatás, akit egyébként a Nemzeti Tanács nem tart nyilván.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, ez a probléma lényege, hogy maguk a hegybírók is vezetik a nyilvántartást és 2004. május 1. után pedig az MVH is vezeti a nyilvántartást, emiatt az MVH nyilvántartása nem teljes körű.
ELNÖK: Az indítványhoz nekem képviselőként egy apró megjegyzésem van. Roppant nem szeretem azokat az indítványokat, amelyek megnyitnak egy olyan szakaszt, amiről nem volt lehetősége a parlamentnek a véleményét kifejteni. Most itt ezt tesszük a 39/A. § önálló megnyitásával. Maga az indítvány valahol logikus, bár hozzáteszem, hogy a telepítési joggal rendelkezőknek viszont egy kötelezettséget ír elő, tehát ez egy terhelés lesz a gazdálkodó, illetve a telepítési joggal rendelkezőre, ez egyértelmű. Azt nem látom, hogy mi van akkor, ha valaki nem tud róla. Mert a hegyközség esetleg kiértesíti azt a tagját, akiről neki van nyilvántartása, hogy tessék, bátyám, odafigyelni, mert most be kell jelenteni az MVH-hoz is az ön telepítési jogosultságát, ezt még talán megtesszük. De mi van azokkal, akik nem szereznek tudomást erről a kötelezettségükről? Ekkor ez a jogosultság él vagy elveszett? Márpedig ez egy vagyoni jog, tehát vette, jogszerűen szerezte. Akkor mit is csinálunk majd?
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A (2) bekezdés erre vonatkozik, ami azt mondja, hogy érvényes jognyilatkozatot, amennyiben elmulasztotta ezt a kötelezettségét, nem tehet a jogra vonatkozóan.
ELNÖK: Magyarul lezárják a forgalomképességét ennek a jogosultságának, azaz nem adható-vehető?
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Magyarul igen.
ELNÖK: Ebből elég komoly perek lehetnek, tartok tőle. Ez egy alkotmányt érintő, tehát tulajdoni joghoz való jogosultság. Tartok tőle, hogy ezt egy jogszabállyal nem lehet csak elintézni, hogy akkor teneked elveszett az a jogosultság. Tehát értem a szándékot, hogy rendezzük ezt az elvet, de gondoljunk arra is, hogy ha véletlen valaki kicsúszott ebből a rendszerből. Én azt nem tartanám szerencsésnek, hogy: "akkor önnek odaveszett ez a jogosultsága". És miért pont június 1-jét követően gondolják ezt?
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy tervezzük, hogy körülbelül ez lesz az a határidő, amikor felállnak az új rendszer szerint működő hegyközségek, akik eleget tudnak tenni annak a feltételnek, hogy kiértesítik a tagjaikat erről a kötelezettségről. Körülbelül ennyi.
ELNÖK: Igen, de hát a problémát épp az okozza, hogy azokkal van gond, akik nincsenek benn a rendszerben, és nem látjuk, hogy van-e telepítési joguk. Tehát akik nincsenek a hegyközségi rendszerben, azokat nem fogja tudni kiértesíteni, és pont őket akarjuk behozni ide, ha jól értem a logikát.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A cél az, hogy egységes rendszer legyen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Horváth Csaba nagyon nyújtózkodik, valamit mondani akar.
ELNÖK: Adok szót a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa titkárának. Tényleg beszéljük ezt meg, tehát kellemetlen helyzetbe ne hozzunk egy vagyoni jog tulajdonosát, én csak így akarnám megfogalmazni.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Bizottság! A kérelemre azért került sor, mert jelen pillanatban az újratelepítési jogok rendszerének nyilvántartásában zavar van. Ez az elmúlt időszakban derült ki, amikor már nemcsak saját jogon képződött újratelepítési jogokat használnak föl, hanem vásárolt jogokat is. A hegyközségeket bízták meg annak idején az újratelepítési jogok nyilvántartásával. Ezek területi nyilvántartások, vagyis minden hegybíró a saját hegyközsége vonatkozásában meg tudja állapítani, hogy ahhoz a helyrajzi számú ültetvényrészhez újratelepítési jog tartozik-e, de nem tudja nyilvántartani a gazdáját, mert ez az újratelepítési jog adható, vehető, nem hegyközségi tag is megveheti, és a hegybírónak nagyon sok esetben nincs tudomása ezeknek az átruházásoknak a lebonyolításáról. Ezért tettünk javaslatot arra, hogy az MVH, aki minden egyes ilyen átruházást ellenőriz, jóváhagy és helyben hagy, ő legyen innentől kezdve ennek a letéteményese. Ezért gondoltuk azt, hogy ez a nyilvántartás országos szintű, közhiteles és jobb helye lenne az MVH-nál, mint egy területi, elszigetelt egységekből álló nyilvántartási rendszerben, amiből nem tudok országos rendszert összehozni, már csak adatvédelmi okokból sem. Ennek megfelelően úgy érzem, hogy a javaslat révén javul a helyzete az újratelepítési jog tulajdonosának, mert áttekinthetővé válik a rendszer. Az, hogy ez jogvesztő legyen vagy sem, technikai kérdés, akár itt is lehet az - nem tudom, jogtechnikailag belefér-e -, hogy mulasztási eljárási díj fejében juthasson hozzá, aki a határidőt elmulasztja.
A júniust meg azért terveztük, mert nagyjából ez az az időszak, május vége, június eleje, amikor tisztázódnak a hegyközségek átalakulásai, és ezen a rendszeren keresztül valamelyest ezt a hírt szét lehet vinni az érintettek részére. Az MVH-nak is időt kell adni arra, hogy felépítse a saját szisztémáját. Ez a magyarázat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szándékkal talán mindannyian egyetértünk. Én azt a részét kifogásoltam meg, ami a jogvesztésre irányul. Azt súlyos szankciónak tartom, hogy aki esetleg tudatosan tervezte, hogy 2-3-4 hektár szőlőt szeretne ültetni, ezért telepítési jogosultságot vásárolt, de jelenleg nem hegyközségi tag, és ha ő nem szerez tudomást arról a törvényről, amit most netán itt megfogalmaznánk, hogy június 1-jéig neki be kell jelentkezni, akkor e törvényjavaslat értelmében elvesztené a telepítési jogosultságát. Én ezzel önmagában nem értek egyet.
Afelé inkább hajlok, amit főtitkár úr mondott, hogy jogvesztést ne tegyünk bele, hanem szankciót, hogy aki június 1-jéig ezt nem tette meg, azt követően csak bírsággal - 5000 forintos illetékkel, vagy nem tudom, de meg tudjuk fogalmazni - teheti ezt meg, tehát beléphet még mindig a rendszerbe. Persze megpróbálunk majd minél nagyobb hírt adni mi magunk is, a hegyközségek is és mindenki, hogy húzzunk be mindenkit ebbe a bejelentkezésbe, de a jogosultságtól ne fosszuk meg azért, mert elvétett egy határidőt. Mondom, ebből bírósági ügyek lehetnek, tehát nem érdemes.
Ezt a szándékot, amit most itt elmondtunk, ha ebben egyetértés lenne mindkét oldalnál, akkor kérném szépen úgy megfogalmazni. Én elfogadom a június 1-jét is, bár ez még nem is fél év, csak öt hónap, a július 1-je lenne fél év. Tehát én hat hónapot, fél évet azért adnék az érintetteknek, és júliust, tehát a hetedik hónapot követően egy bizonyos illeték befizetésével vagy valamilyen szankcióval jelentkezhetne az MVH-nál.
Ha ezt meg tetszenének fogalmazni, mert csak úgy tudjuk ezt megszavazni bizottsági módosító indítványként.
Amíg erre sor kerül, rátérnénk a második bizottsági módosítóindítvány-javaslatra. Ez ugyancsak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának üléséről érkezett, amely arra tesz javaslatot, hogy ebben az átalakulásban, amely most az 500 hektáros és a köztes, a 300-500 hektár közötti hegyközségeknek az újraszervezését illeti, minél inkább érdekeltek legyenek, ha szabad így kifejtenem az indítványtevő szándékát. Ezért olyan indítványt javasol, hogy nem adhat ki származási bizonyítványt az, aki a most megfogalmazott törvényi feltételeknek nem felel meg, és nem a szerint működik.
A kormánynak adok szót, hogy egészítse ki vagy értelmezze a javaslatot.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A javaslatnak az a célja, hogy serkentse azt az átalakítási folyamatot, hogy minél hamarabb megalakuljanak az új feltételek alapján működő hegyközségek. Az egyetlen szankció, amely ténylegesen hat a hegyközségekre, illetőleg a tagokra, az a származási bizonyítvány kiadása vagy ki nem adása. Ezzel próbáljuk serkenteni ezt az átalakulási folyamatot. Azokat szankcionálná, amelyek nem tesznek eleget az 500 hektáros feltételeknek, vagy pedig amelyek nem alakulnak át, nem egyesülnek az új feltételek alapján, vagy pedig nem kérik a hegyközségi tanácstól az 500 hektárnál kisebb területen való működés engedélyezését, mert erre is van lehetőség. Tulajdonképpen a passzív hegyközségeket szankcionálná ezzel.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazunk erről. Ki az, aki támogatja a bizottsági módosító indítvány benyújtását? (Szavazás.) Egyhangú.
Kérdezem a titkárságot, hogy elkészült-e az arányos szavazásra vonatkozó módosító indítványunk. Igen. Ha megengedik a képviselőtársaim, felolvasom: "A törvényjavaslat egy új 22/A §-sal egészüljön ki" - ez még a kormány eredeti előterjesztése, amit most mondok. "A Htv. törvény 35. § (1) bekezdése az alábbiak szerint változzon:" Majd jelzem, hogy mi az, ami konkrétan változik. Amit most olvasok, még változatlan, a benyújtott törvénytervezetből olvasom. "35. § (1) bekezdés: A hegyközségek országos szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Nemzeti Tanács), amely a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselőjéből áll, és a főtitkárral egészül ki".
Innentől kezdve jön a módosító indítvány, amely megegyezik az eddigiekben alkalmazott módosító indítvánnyal, csak a szám változott, konkrétan így hangzik: "A hegyközségi tanácsok képviselői az általuk képviselt borvidék szőlőterületének figyelembe vételével 5000 hektáronként egy-egy plusz szavazattal rendelkeznek."
Az indoklást is elolvastam magamban, az is korrekt, egy másik indoklásból került átvételre. Ha bizottsági módosító indítványt adunk be, akkor az feleljen meg minden bizottsági tag szája ízének.
Most hivatalos formában meg kell kérdeznem a kormány képviselőit erről a módosító indítványtervezetről.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az a gondom ezzel, hogy most nincs kialakult kormányálláspont. Mint a téma jogi szakértője tudok mondani véleményt erről.
ELNÖK: Tudom, nem kell ilyenkor még mondani, csak lehetőséget biztosítottam.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kodifikációs szempontból szerintem az "egy-egy plusz" okozhat értelmezési problémát. Szerintem az "egy újabb szavazattal rendelkezik", vagy az "egy plusz szavazattal rendelkezik" valószínűleg egyértelműbbé tenné a mondatot.
ELNÖK: Tehát 5000 hektáronként egy újabb szavazattal rendelkezne.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szerintem az "egy-egy" pontosabb.
ELNÖK: Elfogadom, hogy legyen egyértelmű, az nagyon lényeges lenne. Ezt a változatot teszem fel szavazásra, és ha bármilyen kodifikációs és jogi probléma van, akkor az egységes javaslathoz koherenciazavart kiküszöbölő indítványt tudunk tenni, abban mindenféleképpen tudjuk a kötőjeleket vagy bármit módosítani.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bocsánat, lenne még egy rövid észrevételem. Herbály Imre képviselő úr már próbált erre az előbb utalni, hogy most csak a hegyközségi szervezetrendszer legfelsőbb szintjén lévő nemzeti tanács szavazati rendjébe szólunk bele. Emlékszem, hogy a múltkori ülésen az volt ennek az indoka, hogy a mostani szavazati rend torz. Kérem a képviselő urakat, gondolják át azt, hogy ha megváltoztatjuk egy szervezetrendszer legfelsőbb szintjének a szavazati rendjét, a középső és a legalsó szinten lévő fórumokon pedig marad minden a régiben, tehát az egy tag, egy szavazat elve, akkor nem lesz-e még torzabb a rendszer, mint ahogy most van. Azt kellene átgondolni, hogy csak a nemzeti tanácsnak változtassuk-e meg a szavazati rendjét, vagy pedig minden szinten, vagyis a borvidéki szinten működő hegyközségi tanácsok szavazati rendjét is, illetve maguknak a hegyközségeknek a szavazati rendjét is. Ha pedig megváltoztatnánk az egészet, akkor az az egész hegyközségi törvény újragondolását jelentené, amely szerintem módosító indítványokkal nem biztos, hogy megoldható. Köszönöm.
ELNÖK: Perszer erre is láttunk példát a tegnapi adótörvényeknél, amikor öt oldal módosító indítvánnyal megváltoztatták a regisztrációs adót egy kapcsolódó módosító indítvánnyal a legutolsó pénzügyi bizottsági ülésen. Nem szeretnénk ilyet tenni. Azt gondolom, hogy egyelőre a hegyközségi nemzeti tanáccsal foglalkoztunk érdemben, amely a 22 borvidékből áll, ez a szakasz került megnyitásra, és ezzel foglalkozott a bizottság is.
Horváth Csaba jelentkezik.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Mezőgazdasági Bizottság! Elnézést, hogy szót kértem a döntés előtt, de úgy érzem, hogy a HNT állásfoglalását mindenképpen meg kell indokolnom, illetve szeretném, ha tudnának néhány apró dologról, mielőtt döntenek.
Az egyik az, hogy a HNT nem azért szavazott úgy, mert korábban is így szavazott, hanem elővette a problémát és végigtárgyalta, sőt végigtárgyalta azt a kompromisszumos részt is, hogy mi lenne, ha valamilyen arányosítás alakulna ki az ügyben, és ezek figyelembe vételével hozta meg a döntését. Jelen pillanatban azt látjuk - és ezt az átadott írásos anyag, a jegyzőkönyv is rögzítette -, hogy a változtatás érdemi helyzetkülönbséget a kunsági borvidék vonatkozásában nem fog hozni, ugyanúgy kisebbségben fog maradni, és vélhető, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa innentől kezdve majd egy konzekvensebb magatartás oldaláról esetleg azt fogja kezdeményezni, hogy mondjuk ezentúl a támogatásokból való igénybevételt is a borvidékek súlya alapján kelljen meghatározni. Ez a kunsági borvidék esetében jelenleg egymilliárd forint kiesést okozna, mert jelenleg 80 százalékát kapja például a szerkezetátalakítási támogatásoknak az elnyomott kunsági borvidék.
Azt gondolom, hogy a többség helyzetét alapvetően nem fogja borítani az új rendszer, működni fog, viszont van másik hatása is. Az egyik az, hogy gyakorlatilag innentől kezdve precedensértékű lesz az, hogy az összes többi szervezeti egységnél is követelni fogják az arányos képviselet kialakításának rendjét, és joggal fogja képviselni a nagy felvásárló üzem, egy területi nagy felvásárló, hogy ő, aki "sokkal többet tesz" a hegyközségért, nagyobb szót szeretne a helyi hegyközség életében. Innentől kezdve kidobtuk a rendszernek azt az egyetlen demokratikus elemét, hogy Józsi bácsi és a hatalmas üzem egyenrangú partner volt. Innentől kezdve megszüntettük ezt az egyébként hatalmas vívmányát a hegyközségi szervezetnek, mert a hegyközségi szervezet arra alakult alapvetően, hogy tisztességesnek kell lenni, és a tisztesség dolga nem üzemméret kérdése. A hegyközségi szervezet nem kft., hanem köztestület, ahol nem a tulajdoni arányok, illetve vélt és valós elvek alapján kellene megosztani.
Egyetlen egy dolgot hadd mondjak még: nagyon köszönöm azt a lehetőséget, hogy a HNT döntését, illetve a HNT állásfoglalását megvárta a bizottság. A parlament jogkörét senki nem akarja csorbítani, hiszen a döntést a honatyáknak kell hozni, azonban én felhívnám a figyelmet arra, hogy volt már olyan eset a bortörvény történetében, amikor egy éven belül háromszor kellett módosítani a bortörvény azon paragrafusát, amely egy nagyon jó szándékú egyéni képviselői módosító indítvánnyal majdnem működésképtelenné tette a borágazatot. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de félek, hogy ennek is lehet ilyen hatása. Természetesen azt kell mondanom, hogy az önök bölcsességére van bízva a dolog, a HNT úgy döntött, ahogy döntött.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megjegyzem, hogy a támogatások elosztásában nem hinném, hogy ilyen jogosultsága lenne a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, hiszen ez uniós kiírások alapján történő szerkezeti rekonstrukciós támogatás, magyarul aki pályázik, azt majd a döntnöki bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a feltételeknek megfelelően bírálja el, és nem annak megfelelően, hogy melyik borvidékhez tartozik. Az más dolog, hogy egyes területeken intenzíven igénybe veszik ezeket a rekonstrukciós támogatásokat.
Ugyanakkor még egyszer megjegyzem, amit alelnök úrral itt közösen is megtárgyaltunk, hogy a jelenlegi módosító indítvány kizárólag a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa testületeire vonatkozik, és természetesen önmagukban a testületekben mint alkotórészekben, a 22 borvidékvidéken belül ez nem okoz változást, tehát Józsi bácsi továbbra is a legnagyobb felvásárlóval egyenrangú képviselője lesz a helyi, lokális hegyközségnek, ebbe nem nyúlunk bele ugyanis a módosító indítvánnyal. Tehát ez egy kis előrevetítése volt esetleges veszélyeknek, csak ez a veszély nem áll most fenn ezen indítvány elfogadásával.
Kivitattuk ezt az indítványt sok oldalról, és valahol elfogadva és nagyon sokszor kérve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleményét a munkánkhoz, de elképzelhető olyan szituáció, amikor nem egyezik egy köztestület véleménye a parlament döntéshozóival. Egyelőre egy bizottsági javaslatnál tartunk, tehát ezt még azért hozzáteszem, és arra teszek most indítványt, hogy erről szavazzunk. Kérdezem, hogy ki az, aki az imént ismertetett módozatban bizottsági módosító indítvány benyújtásával egyetért az előbbi témában. Aki egyetért, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többség.
Kérdezem, hogy az előbb félbeszakadt második vagy most már harmadik bizottsági módosító indítvány tervezetünk szövegezése a (2) bekezdés tekintetében elkészült-e, vagy tudnak-e rá javaslatot tenni a kormány képviselői. A kormány képviselőjének adok szót, amennyiben a bizottsági módosító indítványhoz a jogvesztő határidőnek a felülírása esetlegesen a javaslatukban megfogalmazódott.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem tudtunk még javaslatot megfogalmazni.
ELNÖK: Rendben, nekünk még szavazni kell kettő indítványról, ami restanciában maradt. (Horváth Zoltánné jelzésére:) Bocsánat, még van egy módosító indítványunk. Azt szerettem volna csak jelezni, hogy időt adnék, hogy ezt az indítványunkat az itt elhangzott igénynek megfelelően, hogy a határidő leteltével esetleges késedelmi bírság befizetésével, de a rendszerbe be lehessen lépni, szövegkörnyezetben legyenek szívesek megfogalmazni. Azonban még további indítványaink vannak ennél a napirendi pontnál - tehát kérném szépen a kormány képviselőinek a figyelmét is -, vissza kell térnünk az úgynevezett restanciaindítványokra, Czerván György és Font Sándor indítványaira.
Én a magam részéről a 6. számú indítványt nagyon szívesen visszavonnám, és ezt meg is teszem.
Czerván György viszont ezt most nem tudja megtenni, mert csak személyesen tudná visszavonni, tehát az 5. számú indítványról szavaznunk kell. Hozzáteszem egyébként, hogy ezt az indítványt úgyis kioltja a bizottsági módosító indítvány, tehát szavazásra nem is kerülhet a szerkesztés miatt, viszont kötelességünk erről is véleményt mondani. Kérdezem, hogy Czerván György 5. számú indítványával, amelyik azt javasolja, hogy 2000 hektáronként legyen ez az egy-egy plusz szavazat, ki ért egyet. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nem értettünk ezzel egyet. A 6. számú indítványt pedig bejelentettem, hogy visszavontam.
Vannak még egy további jogtechnikai jellegű, helyesírásra irányuló indítványok. Nem tudom, a kormány képviselőjének megvan-e ez az indítványsor?
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát a termelő, illetve felvásároló tevékenységet javasolja termelő- illetve felvásárló tevékenységet folytatóra változtatni, és ugyanezt még végigvezeti hasonló nyelvhelyességi kérdésekben: vessző, az "egyéves" egybe írva, külön írva kérdése, "aranykorona-érték" kötőjeles változatban. Indítványozom, hogy a bizottsági módosító javaslatot így, egyben nyújtsuk be. Helyesírás-javításról van szó gyakorlatilag. A kormány képviselői gondolom, támogatják.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, a kormány támogatja ezt az indítványt. Kérem a képviselőket, hogy aki ezt támogatja, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, tehát ezt is benyújtjuk bizottsági módosító indítványként.
Itt felfüggesztem a 3. napirendi pont tárgyalását, egyben időt adva a kormány képviselőinek a módosító indítvány jogtechnikailag helyes megfogalmazására.
Rátérnénk a 4. napirendi pontra, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növeléséről, illetve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
A kiegészítő ajánlástervezetet kérem szépen elővenni. Az ajánlási pontok sorrendjében tárgyaljuk az indítványokat.
Ángyán József és Font Sándor indítványa szerepel az 1. pontban. A kormány álláspontját kérdezem.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kapcsolódó módosító javaslat indoklásában az előterjesztő a VT eredeti koncepciójának megtartásával indokolja javaslatát. A tárgyi törvénymódosítás szövege az eredeti VT-koncepcióban megfogalmazott szöveget tartalmazza. A javaslat a pontok sorrendjének felcserélése mellett új elemeket nem tartalmaz, csak magyarázó kiegészítéseket tesz, amelyek azonban a szakmailag pontatlan megfogalmazás miatt nem támogathatók.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Néhány módosító javaslathoz közösen szeretnék megint megjegyzéseket fűzni. Az első módosító indítványunk a célokat fogalmazza meg, amelyet Font Sándor képviselő úrral közösen nyújtottunk be. Az eredeti koncepció arra épül, hogy az alapja az árvízi biztonság megteremtésének és az egész Tisza-völgy fejlesztésének az árapasztás. Ezzel kezdődik, ez az elsődleges feladat, és nem a gátak emelése. Itt az előterjesztés szerint az első helyen az a) pontban szerepel a gátak további építése. Az egy régi vízügyi koncepció, hogy gátemeléssel, a mértékadó vízszintek emelkedése arányában növekvő gátépítéssel lehet az árvízi problémát kezelni. Értem én, hogy miért ez kerül ide előre; nyilván azért, mert a források lecsökkentek - államtitkár úr elmondta az általános vitában is, hogy költségvetési nehézségek miatt és a határidők csúszása miatt kell módosítani a törvényt -, a vízügy meg nyilván megpróbálja megtartani azt az egyetlen elemet, amit ő ismer, és korábban is ezt csinálta mindig: gátat épített. De a Vásárhelyi-terv nem a gátépítésről szól alapvetően, hanem árapasztásról, ahol kétféle koncepciót lehet érvényesíteni: részben a víztározást, részben a folyóval együttműködő gazdálkodási struktúraváltást.
Ráadásul ehhez kapcsolódik utána egy vidékfejlesztési program, egy ökológiai program és a többi, és a többi. Tehát egy komplex program volt a Vásárhelyi-terv, amelyben a célok a következő sorrendben fogalmazódnak meg: az első az árapasztás, a második a gátak és a fő vízi meder rendbetétele és a vízelvezetés ügye, a harmadik a gazdálkodási struktúraváltás. Ez a logika itt megváltozik, vélhetően azért, amit mondtam, merthogy az a pénz, amely rendelkezésre áll, nem elég semmi másra, mint a hagyományos gátépítésre, és a tározók építése 25 éves távlatba tolódik át. Ezért gondoltuk - és ennek üzenetértéke van - a sorrendet felcserélni, mert ha a gátépítés az első, akkor, ahogy a földrajzosok ezt nekünk világosan elmondták, ha emelem a gátat, föliszapolódik a folyó, és a végén a templomtoronynál lesz a Tisza. Ez nem nem működik, nem működött évtizedeken keresztül, azért vannak problémáink. Meg kell oldani a víz kivezetését, ehhez árapasztás kell. A logikája ez ennek a dolognak, ezért kell a) pontként az árapasztást megjelölni, b) pontként a gátépítést, és c) pontként az ehhez kapcsolódó egyéb megfontolásokat és vidékfejlesztési szempontokat. Ez az ehhez a javaslathoz tartozó indoklás, de ez egy kardinális kérdés, mert a továbbiak ebből fakadnak, hogy elfogadjuk-e ezt az évek alatt kiérlelt, és a térségben élőkkel egyetértésben megfogalmazott alapkoncepció-váltást, amely a vízügy korábbi koncepciójához igazodó megoldásokkal nem azonos. Itt pedig azt tapasztalja az ember, hogy visszatérünk az eredeti koncepcióhoz, gátakat építünk, és ha lesz majd lehetőség, akkor másodsorban, harmadsorban valamikor megoldjuk a Vásárhelyi-terv fő célkitűzéseit is.
Annyit szeretnék általánosságban elmondani a módosító indítványainkhoz, hogy részben a célokat érintik, a célok rangsorát, hogy ha pénzünk van, akkor elsősorban, másodsorban, harmadsorban hogyan csináljuk ezt a dolgot. A következő módosító indítványunk, hogy milyen feladatokat kell megoldani, milyen sorrendben, a harmadik a finanszírozással kapcsolatos valamiféle kiegészítés, hogy nemzeti finanszírozás legyen jelen azon túl, hogy mindig csak az európai források kiegészítésére apellálunk, tehát a kötelező nemzeti kiegészítésen kívül gyakorlatilag semmit nem szán a kormány a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére nemzeti forrásokból. A negyedik csomag, amely a módosításokat illeti - kilenc módosító indítványt nyújtottunk be - a partnerség, az együttműködés különböző formáira vonatkozó módosító indítványaink.
Azt szeretném még elmondani általánosságban, hogy ezeket a módosító indítványokat részben Font képviselő úrral közösen, illetve magam nem pusztán a magunk véleményére alapozva fogalmaztuk meg, hanem az alapján is, hogy a miniszterelnök úrhoz, azután az Országgyűlés elnökéhez, Szili Katalin asszonyhoz, és több kormánytaghoz eljuttatta a véleményét a Szövetség az Élő Tiszáért és a VTT Önkormányzati Tanács. Ez az érintett települések önkormányzatainak testülete. Másfél millió embert érint ez a program közvetlenül, és ezeknek az önkormányzatoknak egy önkormányzati testülete -, amely kifejezetten a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban szerveződött meg a nagykörűi polgármester vezetésével - fogalmazta meg a gondjait, problémáit, ahogy a hegyközségek tanácsa is elmondta, hogy mi a gondja, baja. Azt gondolom, hogy a parlamentben az a dolgunk, hogy ezeket idehozzuk. Ők valóban úgy látják, hogy nem igazán történt e tekintetében egyeztetés az ott élő emberekkel, és ők megfogalmazták azokat a módosító javaslatokat - ha szabad így mondani -, amelyeket várnának, ha egyáltalán módosítani kell. Ők egyébként azt kérték, hogy vonja vissza a tárca ezt a törvénymódosítási javaslatát. Tulajdonképpen nem is Fodor miniszter úrnak kellett volna ott ülni a törvénymódosítás vitájánál, ezt ott is kifejtettem, hanem a pénzügyminiszter úrnak, mert gyakorlatilag a fő indok az volt, hogy a költségvetési forrásai nincsenek meg, de legalább az elveket ne veszítsük el, az elvek és a súlypontok maradnának ott, ahol eredetileg. A Vásárhelyi-terv az egész térség fejlesztését célozta, nem egyszerűen egy árvízvédelmi beavatkozás volt. Ennyit általánosságban.
Az első, ami szóba került, az ezek alapján megfogalmazott módosító indítványunk, amely rendet tenne, sorba szedné a célokat. Ilyen értelemben az eredeti koncepcióhoz visszatérve, hogy árapasztás, gátépítés és a gazdálkodási rendszer változtatása, ez egy összefüggő csomag, ebben a sorrendben lenne. Ez a logikája az indítványnak. Bocsánat, hogy egy kicsit hosszabban indokoltam, a többinél nem fogok ilyen hosszú indokolást mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm. A Vtt. alapkoncepciója természetesen az árapasztás, a mentett területen való tározás és a komplexitás, ez meg is maradt. A koncepció kidolgozásánál az volt a kiinduló alap, hogy a meglévő hazai 4000 kilométer árvédelmi töltés mértékadó szintre ki van építve, de ez sajnos nem igaz, mert csak 65-66 százalékban van az előírásoknak megfelelően kiépítve. A korábbi költségvetések külön sora biztosított fedezetet arra, hogy ezek az árvédelmi töltésépítések erre az előírt szintre megtörténhessenek. Az elmúlt évek költségvetési megszorításai e sor törlésével jártak. Tehát ahhoz, hogy a már kiépült töltési rendszert feltételező Vtt. koncepciója megvalósulhasson, ezt a ki nem épített részt valahogy be kell tenni, és azért elsőként, mert ez az alapja annak, hogy maga a koncepció úgy legyen, ahogy eredetileg is terveztük, tehát elérje azt a célt.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még egy rövid megjegyzés. Köszönöm, hogy ilyen világosan elmondta, hogy tulajdonképpen mi történt. Egy alapfeladata volt a vízügynek, hogy az árvízi biztonságot a gátak építésével fönntartsa, megerősítse; erre volt külön költségvetése. Ez a költségvetés megszűnt - erre utaltam én is egyébként -, és mintha az történne, hogy miután ez a költségvetési sor megszűnt, a Vásárhelyi-terv koncepciójának elejére bekerül ez az egyébként alapfeladat, amely nem a Vásárhelyi-terv alapkoncepciója volt. Épp ezt kifogásoljuk, hogy valóban meg kellene teremteni az alapműködéshez szükséges forrásokat. Ez külön soron volt egyébként a tárcánál. A Vásárhelyi-terv koncepciója nem úgy kezdődik, hogy ezt az alapfeladatot kell legelőször is ellátni a Vásárhelyi-terv költségvetése terhére. Köszönöm, hogy ezt így kifejtette, épp ez a fő problémánk, hogy ez az egész logikáját felborítja valamelyest a Vásárhelyi-terv alapkoncepciójának. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 2. indítvány Herbály Imre és Godó Lajos képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Godó Lajos.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A módosítót visszavonjuk, mert most kaptunk a környezetvédelmi bizottság elnökétől egy módosító javaslatot, akik csatlakoznak a mi módosítónkhoz, így ezek alapján mi visszavonjuk, és a környezetvédelmi bizottság módosítójával értünk egyet. (Rövid szünet.)
ELNÖK: Szavazunk az indítványról, a visszavonás is visszavonásra került. Herbály Imre és Godó Lajos képviselőtársaim indítványáról szavazunk, mert egyelőre bizonytalan a most benyújtott környezetvédelmi bizottsági indítvány. Majd utána eldöntitek, tisztelt képviselőtársaim, hogy visszavonjátok vagy nem.
Szavazásra teszem fel. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
A 3. indítvány Font Sándor és Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Gondolom, ugyanarra a logikára épül az indoklás a kormány részéről. A mi részünkről ugyancsak az Ángyán József által kifejtett hármas szempont alapján épül fel az indítvány. Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azért szeretném megkérdezni, hogy például az új a) pontot, amely az együttműködési kötelezettséget írja elő a térségben élőkkel a tervezés és a megvalósítás során, milyen logika alapján utasítja el a tárca. Itt arról szól a történet, hogy a komplex program megvalósítása során a térségben élőkkel közösen kell eljárni. A partnerség elve egy európai alapelv. Ezt próbálja ide beemelni mint első pontot, mert a problémák abból fakadnak, hogy nincs kontaktus a térségben élőkkel. Azt szeretném megkérdezni, hogy konkrétan ez a pont miért zavarja a tárcát vagy a kormányt.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tulajdonképpen a különböző térségek együttműködése és a konszenzusépítés egy társadalmi szinten elvárt elem, ugyanakkor semmi normatív erővel nem bír, és véleményünk szerint így nem szükséges a törvényi szintű rögzítése.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor szeretnék valami javaslatot hallani arra, hogy hogyan valósul meg ez a partnerség, ha ez ugyan elvárt elem a társadalomban. Semmiféle szabály nem vonatkozik rá, de a gyakorlatban nem valósul meg. Mi történik ilyen esetben? Ezt viszonylag gyenge érvnek gondolom én, de lehet, hogy nem jól látom.
ELNÖK: A kormány álláspontjára vagyunk kíváncsiak.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Véleményem szerint ez a partnerség és konszenzus a területen élőkkel való folyamatos együttműködés során valósul meg, ahogy ez azért eddig is megtörtént, tehát az érintett térségek polgármesterei falugyűléseken a koncepció kidolgozása során is folyamatos tájékoztatást kaptak magáról a koncepcióról.
ELNÖK: Vécsi Istvánnak adok szót.
VÉCSI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm. Nem akarok most vitatkozni, mert előfordulhat, hogy nem tudom, és van ilyen része a Vásárhelyi-tervnek, hisz' az nemcsak egy bizonyos területen, hanem a Tisza-völgyében működik. Én a kormány képviselőjét szeretném abban megerősíteni, hogy a cigánd-tiszakarádi árapasztó víztározó építése során ezek az egyeztetések megtörténtek falugyűléseken. Én magam is több falugyűlésen vettem részt az elmúlt időszakban, de épp a jövő hétre is összehívták az érintett gazdákat az árapasztó víztározó területén, és kikérik a véleményüket. Úgyhogy szeretném megnyugtatni professzor urat, hogy a mi területünkön, a cigánd-tiszakarádi árapasztó víztározó területén ezek az egyeztetések a lakossággal működnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most Ángyán Józsefnek kell megadnom a szót, majd Herbály Imre alelnök úr is szót kér.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A kivétel erősíti a szabályt - gondolom, ez így működik. Ahol konkrétan épül a tározó, ott nem lehet elkerülni, hogy az emberekkel találkozzunk; ők ott dolgoznak, ott élnek, ott nem lehet kikerülni egyszerűen ezt az egyeztetést. A tervezés során, amikor egy ilyen komplex programot valósítunk meg, akkor kéne az egész Tisza-völggyel ugyanilyen módon eljárni. Tehát amikor ez az önkormányzati szövetség, aki leírta a véleményét és elküldte - azt hiszem, ez a képviselő uraknál is ott van -, ebből nem az derül ki, mintha az egész Tisza-völgyben ugyanaz lett volna, mint a cigándi tározó esetében, amit elmondtál. Abban teljesen egyetértek, hogy nyilván bizonyos helyzetekben már kikerülhetetlen ez az egyeztetés.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Biztosíthatom Ángyán képviselőtársamat, hogy a tervezési időszakban minden térségben minden érdekképviselettel megtörtént az egyeztetés. Azt el tudom képzelni, hogy most a törvény módosítása során bizonyos hiányosságok becsúsztak a rendszerbe. Nem gondolom persze, hogy most ezt a hiányosságot úgy tudja helyre tenni a tárca, ha törvényi kötelezettséget írunk elő számára, de azt mindenképpen el tudom képzelni, hogy a tárca képviselői, a tervezésben résztvevők, mindazok, akik a vidékfejlesztési, agrár-környezetgazdálkodási tevékenységben felvilágosítást, segítséget tudnak adni a gazdáknak, igénybe veszik a civil szervezetek segítségét és mindent megtesznek annak érdekében, hogy zökkenőmentesen történjen ennek a feladatnak a véghez vitele, mert önmagában véleményem szerint semmit sem érnek a megemelt gátak, a víztározók, ha a térségben élő emberek elutasítják ezt a dolgot. Én ezt az általános vitára való felkészülés során is elmondtam, és azt gondolom, hogy akár a részletes vita során is ezeket a mulasztók fejére lehet olvasni, ha volt ilyen mulasztás.
Nem akarom kétségbe vonni ennek az önkormányzati társulásnak vagy egyesületnek - nem is tudom, mik a Nándiék - az igazmondását, de én többször kerültem abba a helyzetbe az előző ciklusban megyei közgyűlési alelnökként, hogy állítólag kaptam meghívót, de nem kaptam meghívót arra az egyeztetésre, amit ők hívtak össze. De tételezzük fel, hogy az egyeztetések folynak, és tételezzük fel, hogy egy olyan igényt támaszt most az önkormányzati társulás, ami nem megalapozott, vagy fordítva, tételezzük fel, hogy jogos a felvetés és nem volt egyeztetés, viszont én azt gondolom, ez nem egy törvénynek a tartalmi kérdése, hogy kötelezően előírjuk. Hibát követ el az a kormányzati szerv, tervező, aki nem egyeztet a térségben lévő szervezetekkel, önkormányzatokkal, termelőkkel.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Parancsolj, Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Én sem vonom kétségbe annak a szervezetnek a levelét, amit itt professzor úr előadott, de én az előző ciklusban a környezetvédelmi bizottság tagjaként egyszer a bizottság szervezésében jártam ott, tehát biztos volt nemcsak a Közép-Tisza-vidékre, hanem nagyobb térségre kiterjedően egyeztetés és alapos tájékoztatás, és azon kívül még egyen én személyesen részt vettem. Tehát én azt mondom, hogy ebben folynak az egyeztetések, és úgy érzem, eddig is megtettek az illetékesek ebben mindent.
ELNÖK: Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még egy utolsót, hogy félreértés ne essék, hogy miben volt egyeztetés, miben nem volt egyeztetés, mert valószínűleg e körül folyik csak a vita. Akkor szó szerint szeretném felolvasni, hogy ők hogy értékelik ezt, tehát a VT Önkormányzati Tanács, valamint a Szövetség az Élő Tiszáért, mondom még egyszer; lehet, hogy ezen kívül más tömörülések is vannak, akik ezt egészen másképp látják. Ők azt mondják, hogy a VT jelentős módosítása nem történhet meg az érintettek széles körének bevonása nélkül előkészített törvényjavaslat alapján, tehát az egyeztetési hiányt a törvény módosításával kapcsolatban jelzik, ahogy Herbály képviselő úr, alelnök úr mondja. Valószínűleg ebben igazuk lehet - hát mi is az utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy mi történik a Vásárhelyi-tervvel. Tehát feltételezem, hogy ez a része a dolognak azért csak igaz lehet, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban nem sok egyeztetés történhetett a Tisza-völgyben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 4. indítvány Velkey Gábor indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Az 5. indítvány Velkey Gábor indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 6. indítvány Font Sándor és Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak röviden utalni szeretnék az alapproblémára. Itt derül ki, hogy tulajdonképpen költségvetési problémái vannak a Vásárhelyi-tervnek. Mire alapozva mondja a finanszírozását megvalósítani ennek a tervnek? Európai uniós támogatásokból, hazai társfinanszírozásból, illetve ahol már megkezdődött, ott be kell fejezni. Ez a költségvetés szerepe ebben a Vásárhelyi-terv programban. Mi azt szerettük volna elérni ezzel a javaslattal, hogy a költségvetés legalább jelképesen, mint a Vásárhelyi-terv önálló finanszírozója vegyen részt ennek a programnak a lebonyolításában, és a bonyolításhoz kapcsolódó néhány dologhoz legalább rendeljen valami forrást, például ahhoz, hogy az adatgazdálkodási, tervezési, egyeztetési, kommunikációs és birtokrendezési folyamatok elősegítéséhez legalább rendeljen költségvetési forrásokat, tehát ezt nem igazán várhatjuk az Európai Közösségtől vagy máshonnan.
Másrészt teljesen bizonytalanná teszi a tervet, ha pályázati forrásokra alapozódik egy nagy nemzeti programunk - vagy elnyeri, vagy nem. Szeretném azt mondani - mert itt már többször szóba került a vidékfejlesztési terv, és általában arra apellál, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és vidékfejlesztési terv forrásait fogja majd felhasználni -, hogy a vidékfejlesztési tervben például az agrár-környezetgazdálkodásra elkülönített pénz tökéletesen lekötött évekre előre. Ott nem tudnak bekerülni ezek az emberek, hacsak nem voltak bent, tehát ebből nem lesz szerkezetváltás vagy gazdálkodási struktúraváltás, mert nem férnek hozzá. Egy rakás jogcím pályázik ezekre a forrásokra, de teljesen esetleges, hogy a Vásárhelyi-terv által érintett terület bekerül, vagy nem kerül be. Úgy gondoltuk, hogy valamilyen módon magának a költségvetésnek is legalább jelképesen jeleznie kellene költségvetési forrásokkal, a működéshez szükséges források elkülönítésével, hogy mint egy kiemelt fejlesztési programot, még tartja egyáltalán a Vásárhelyi-tervet. Erre vonatkozik ez a módosító indítvány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Godó Lajos.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Ángyán képviselő úr felvetésére szeretném megjegyezni, hogy a költségvetési törvény, amelyet a parlament tárgyal, XVI. számú melléklete tartalmazza azokat a célokat régiónként - azt hiszem, az észak-magyarországi régiónak 700 millió, az észak-alföldi régiónak pedig 300 millió -, amely pontosan nevesítve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése címén felhasználható forrás 2008-ban a tervezésre, az ingatlanügyek kezelésére és egyebekre. Tehát erre gondolt a kormányzat, és a 2008. évi költségvetési javaslatban ez szerepel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tudom, ismerem ezt, és köszönöm szépen ezt a kiegészítést. Nem véletlenül szerepel itt egy bizonyos keretösszegnek a megnevezése. Ismert az az egymilliárd körüli összeg, amely erre szerepel. Valószínűleg ez ezekre a feladatokra nagyon szegényes lesz, ezért mondja a javaslat, hogy rögzítsük a 2006. évi árvízi védekezés költségeinek tíz százalékában ezt az összeget. Ha mindent figyelembe veszünk, a kártérítéseket is, és minden egyebet, a 2006. év ilyen típusú kiadása ötvenmilliárd forint körüli összeg volt, tehát ez azt jelenti, hogy ötmilliárd forintnyi összegre gondoltunk, amikor ezt a javaslatot írtuk ebbe a módosító indítványba. Körülbelül ez lenne az, amely reálisan fedezné azokat a költségeket, amelyeket felsoroltunk, hogy milyen típusú feladatokhoz kellene költségvetési forrás. Ha a törvény módosulna, akkor ennek a költségvetési törvényben is lenne valamiféle nyoma. Ha nem módosul, akkor esetleges, hogy a költségvetési törvényben szerepel vagy nem szerepel egy ilyen sor, és megmarad-e egyáltalán az alkudozásokban ez a sor.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott, kisebbség.
A 7. indítvány Ángyán József képviselőtársamé. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez arról szól, hogy az eredeti Vtt.-koncepció szerint kockázati térképeknek kellett volna készülniük, és a kockázati térképek alapján ki kellett volna terjeszteni az intézkedéseket azokra a területekre, amelyek potenciálisan érintettek. Nem tesz mást, mint erre utalva próbálja ezt visszahozni, és azt a bizonyos zonalitást felépíteni, amely az alapkoncepcióban volt. Ez az indoka ennek a módosító indítványnak, illetve tulajdonképpen kiegészítésnek, mert ez nem változtatja meg alapvetően a paragrafust, hanem kiegészíti ezekkel a megjegyzésekkel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki egyetért Ángyán József indítványával? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többségi szavazás volt, tehát a bizottság egyetért vele.
A 8. indítvány Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez is az eredeti koncepcióhoz való visszatérés, olyan értelemben, hogy megegyezésre kell jutni az ottani földtulajdonosokkal. Lehet, hogy a javaslatban szereplő 70 százalékos egyetértési arány magas, ezt készséggel elfogadom, de azt hiszem, az elkerülhetetlen, hogy valamilyen módon rögzíteni kell, hogy egyezségre kell jutni az ott élőkkel. Itt megint az alapproblémához térünk vissza. Ott földtulajdonosok vannak, és ez a rendszer akkor fog csak működni, ha egyetértés van ennek a rendszernek a működésében. Ez arra vonatkozik, hogy azokon a területeken, amelyek érintettek, az ott gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal egyetértésre kell jutni valamilyen módon. Lehet, hogy a 70 százalék valóban sok, de inkább ezen kellene vitatkozni, az alapelven nem biztos, hogy érdemes, mert valószínűleg muszáj, hogy egyezség alakuljon ki a térségben. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki egyetért a 8. indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 9. indítvány Nagy Andor és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Annyi megjegyzést szeretnék tenni, hogy erről már a múltkor is beszéltünk, hogy milyen ellentételezést javasol a kormány, mi azonban azt állítjuk mint indítványtevők, hogy alkalmanként is kell ellentételezést adni, nem pedig egyszeri kifizetéssel letudni ezt az egész ügyet, hogy átvettük a termőterületet. Ezzel a koncepcióval miért nem ért egyet a kormány?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kapcsolódó módosító olyan területet érint, amelyet jelenleg is szabályoz a Vásárhelyi-terv módosítással nem érintett része. A törvény 8. § (2)-(6) bekezdése rendelkezik az árvízi tározó árvízszabályozási célból történő igénybevétele esetén okozott kárral kapcsolatos kártérítésről. Tehát van egyszer a területnek az árvízi tározó jelleg miatti értékcsökkenése, ez egy egyszeri térítés, és természetesen minden egyes árvízcsúcs-csökkentő célú igénybevétel esetén az okozott kárt - zöldkárra gondolok - megtéríti a kormány.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, az egyharmadot megkapta.
A 10. indítvány Ángyán József képviselőtársam indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A szerkezetváltást segítené egy ilyen típusú intézkedés. Mondjuk, ha földhasználati szerkezetváltásra, birtokrendezésre van szükség ezeken a területeken, akkor el lehet érni ezt a szerkezetváltást hatósági úton is, de ez a dolog nem nagyon fog így működni, ha ezt más módon nem segítjük elő. Arról szól ez a történet, hogy ha például agrár-környezeti programban kijelölnék egy zonális területté, zonális agrár-környezeti program célterületévé, akkor normatív módon lehetne támogatni ezt a bizonyos földhasználati szerkezetváltást vagy birtokrendezést. Az Új Magyarország fejlesztési program ilyen típusú kijelölést nem tartalmaz. Ez arra vonatkozik, hogy jó lenne kijelölni a területeket ilyen területeknek, és ebből lehetne ezt a földhasználati szerkezetváltást a folyóvölgyben és az érintett területeken támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? A kormány akar rá válaszolni?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak rövid reflexió. Tudomásom szerint az Unió elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, úgy, hogy abban nem szerepelt.
ELNÖK: Ez a baj, épp ezt hiányoljuk.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy mondatot hadd szóljak. Nyilván az Unió azokat tárgyalja, amiket előterjesztett Magyarország. Magyarország sajnálatos módon nem terjesztette elő, hogy egy zonális program célterülete legyen a Tisza-völgy és a Vásárhelyi-terv területe. Épp ez a probléma. Köszönöm.
ELNÖK: Ezt próbálja orvosolni az indítvány. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, az egyharmadot megkapta.
A 11. indítvány Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két mondat. Itt megint az együttműködést próbálja valamilyen módon garantálni a törvény. A tulajdonosok, a tartós fölhasználók és az érintett önkormányzatok beleegyező nyilatkozatát csatolni kell azokhoz a dokumentumokhoz... (Közbeszólás.) Akkor viszont olyan programot kell csinálni. Ez persze egy nyűgös ügy, ezt készséggel elfogadom, csak ez a program nem fog működni úgy, ha az önkormányzatok és az ott élők beleegyezését valamilyen módon nem szerzi meg a program. Ez a fő bajom nekem ezzel. Nem lehet kívülről ráerőltetni az ott élő másfél millió emberre a programot, ha egyáltalán nincs egyetértés ebben a dologban.
ELNÖK: Érthető. Kérdés, észrevétel? Jakab István.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolatot hadd fűzzek hozzá: a nemzetközi gyakorlat az érintett földterület 51 százaléka, Svájctól végig a régi uniós tagállamokig. Nem a tulajdonosok száma, az érintett földterület 51 százaléka a nemzetközi gyakorlat. Ezt ajánlanám szíves figyelmükbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kézfeltartással kérem jelezni. (Szavazás.) Kisebbség, az egyharmadot megkapta.
A 12. indítvány Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, az egyharmadot megkapta.
A 13. indítvány Velkey Gábor indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kézfeltartással jelezzük! (Szavazás.) Egyhangú.
A 14. indítvány Ángyán József indítványa. A kormány álláspontja?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A törvénynek tekintettel kell lennie a jelen helyzetre is, tehát nemcsak a jövőre vonatkozóan kéne valamilyen módon megakadályozni, hogy mondjuk a hullámtérben építkezések történjenek, hanem valamiféle jogosítványokat kéne ahhoz is szerezni, hogy ezt a helyzetet fölszámoljuk. Tehát rendezni kell a hullámtérben történő folyamatokat, mert kialakult helyzet van a hullámtérben, erre kell valamilyen módon jogosítványokat szerezni. Ehhez próbál segítséget adni ez az indítvány.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Még egy további indítványról kell döntenünk, a környezetvédelmi bizottság indítványáról. Nem tudom, hogy a kormány képviselője megkapta-e a bizottsági módosító indítványt.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőjét, tud-e kifejteni álláspontot - nem szükséges.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A magánvéleményemet ha mondhatom, minden bizonnyal itt helyén van a "kiemelten" szó, tehát a kiemelt fontosságú közérdek deklarálása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú támogatás.
További, a bizottság tárgykörébe tartozó indítványról tudunk-e? (Nincs jelzés.) Nem tudunk. Akkor a napirendi pontot lezárom, köszönjük szépen a képviseletet.
Visszatérünk a 3. napirendi pontra, arra az indítványra, amelynek megfogalmazásában a kormány képviselőinek a segítségét kértük. Kérdezem, hogy mi a javaslat ezzel kapcsolatosan.
DR. NYITRAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ennek a paragrafusnak az (1) bekezdése változatlan marad, a (2) bekezdés pedig a következőképpen szólna: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 5000-50.000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja azt a jogosultat, aki 2008. június 30-ig nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének.
A szempontok azok voltak, hogy a dátum teljesüljön és mulasztás ne legyen.
ELNÖK: Így van: ne legyen jogvesztő hatályú, viszont szankcionáljuk. Ezt teljesíti ez az indítvány. Kérném szépen a titkárságot ezt átgépelni, hogy alá tudjuk majd írni. Kérdés, észrevétel az indítványhoz van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja, hogy bizottsági módosító indítványként ezt beadjuk? (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Ezzel lezárom a 3. napirendi pontot. Köszönöm a kormány segítségét a megfogalmazásban.
Az egyebek napirendi pont keretében van-e bárkinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Várható jövő héten, ha csak a kormány nem szólít fel erre, nem tartunk bizottsági ülést, viszont szerdán - csak jelzem - az agrárjelentés vitája kerül napirendre a plenáris ülésen. (Herbály Imre: Tévéidőben.) Igen.
Ha az egyebekben nincs kérdés, hozzászólás, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 16 óra 44 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Takács Aliz