MB-35/2007.
(MB-52/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. november 20-án, kedden, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről és a kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance) hazai alkalmazására vonatkozó kormányzati elképzelésekről, modellszámításokról *
Dr. Udovecz Gábor kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, vélemények *
Dr. Nyujtó Ferenc válaszai *
Tájékoztató az FVM Agrármarketing Centrum Kht. 2007. évi közösségi agrármarketing tevékenységéről, kitekintés a 2008. évi feladatokra *
Pál József tájékoztatója *
Egyebek *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Előadó: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója
Előadó: Pál József, az FVM Agrármarketing Centrum Kht. ügyvezető igazgatója
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Jakab István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Godó Lajos (MSZP) Vécsi Istvánnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Demendi Lászlónak (MSZP)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Göncző Anna (Pénzügyminisztérium)
Dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Udovecz Gábor főigazgató (Agrárgazdasági Kutatóintézet)
Pál József ügyvezető igazgató (Agrármarketing Centrum)
Szabó Edit általános igazgatóhelyettes (Agrármarketing Centrum)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Elkezdenénk a bizottsági ülést. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket, gyorsírókat és a munkánkat figyelemmel kísérőket és az 1. napirendi ponthoz már megérkezett előadókat a kormány és a kormányzati szervek részéről.
Mielőtt munkánkat elkezdenénk, külön szeretném köszönteni Bodó Imre képviselőtársunkat, aki tegnap óta országgyűlési képviselőként és egyben a parlament döntése értelmében a Mezőgazdasági bizottság tagjaként fogja munkáját végezni Kispál Ferenc megüresedett helyén. Munkájához a magunk részéről sok sikert kívánok.
Képviselőtársaimnak kiküldtük a napirendi tervezetünket a mai naphoz, négy napirendi ponttal. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy van-e kérdés, észrevétel a napirendhez. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor ezzel a sorrendiséggel és az itt szereplő napirendi pontokkal fogom feltenni szavazásra, hogy ki az, aki egyetért a napirendi előterjesztéssel. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, ennek megfelelően kezdjük meg a bizottsági ülésünket.
Elsőként a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk megvitatni. Mielőtt azonban elkezdenénk ezek tárgyalását, egyetlenegy kérdésem lenne a kormány képviselőjéhez. A törvényjavaslat XII. fejezet 2. cím 1. alcíme "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevétele" rovatban 14 milliárd környéki összeg került tervezésre. Az elmúlt hetekben hallhattuk, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatosan a kormány egyezséget kötött - a részleteket nem ismerjük -, hogy bizonyos szakigazgatási díjakat átvállal. Megtudtuk, hogy melyek ezek a szakigazgatási díjak - merthogy egy rendelettervezet áll előkészítés alatt, amelyben ezek szerepelnek -; különböző állatszállítási díjaktól a szarvasmarha-tuberkolózison át a sertések hólyagos betegségéig, hadd ne soroljam föl, 14-15 jogcímen jelzi a kormány, hogy ezekhez kapcsolódó állat-egészségügyi díjakat átvállalja. Szeretném megkérdezni, hogy hogyan módosul ez a tervezett bevételi oldal, a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevétele" rovatban, amelyben egyébként ezek az összegek eredetileg tervezésre kerültek. Nem tudom, az FVM-től van-e önöknek itt segítségük. Azt kérném szépen, hogy amikor a napirendi pont végére érünk, akkor erre legyenek szívesek választ adni, hogy egy bizottsági módosítóval fogják ezt a jogcímet csökkenteni, vagy hogyan próbálják egyensúlyban tartani azt az elméletileg hiányos költségvetést, ami benyújtásra került, illetve kinek lesz a feladata, hogy a most engedményként adott jelentős összegeket átvezessék a költségvetésbe.
A titkárság jelezte, hogy bizottságunk feladatkörében mely módosító indítványok megtárgyalását javasolja. Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben a jelzett indítványoktól eltérő indítványt is szeretnének tárgyalni, hogy a bizottság arról véleményt formáljon, akkor azt az adott sorszámnál jelezzék.
Az ajánlási pontok közül a 326. számú indítványt keressük meg, Császár Antal és Font Sándor indítványát. A kormány álláspontját kérdezem erről.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az indítvány a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól 150 millió forint átcsoportosítását javasolja egy új sor megnyitásával pálinkamarketing címen. A javaslatot a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék szépen hozzá.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Két indoklás van. Az egyik az, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetéséből ez a 150 millió hiányozna.
A másik az, hogy a marketing témakörben külön termékmarketingek nem kerülnek a költségvetésben nevesítésre a bormarketing kivételével, mert az nem a költségvetésből finanszírozódik, hanem elvileg a borászok befizetéseiből. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök Úr! Átveszed-e az ülés vezetését? Hozzá szeretnék szólni, ha megadod a szót.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem. Font Sándor elnök úr!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Mivel érintett vagyok az indítvány benyújtásában, beterjesztőként szeretnék hozzászólni. Nem tudom, lehet, hogy nem egy országban lakunk vagy nem egy hírszolgálatot szoktunk nézni, figyelni, de én úgy emlékszem, az elmúlt két évben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr végiggaloppozta az országot, és az egyik gyaloggalopp útján Békés megyébe érkezett, a békési pálinkafőzdéhez. Ott a magyarországi pálinkacégeknek, illetve szervezeteknek, érdekképviseleti és civil szervezeteknek a meghívásával egy közös pálinkázásra is sor került, ahol felfedezte a miniszterelnök úr a pálinkát. Ez nagyon jó dolog, mert néhányan - magam is egy ilyen szervezetnek az elnöke vagyok - küzdünk azért, hogy a pálinka nagyobb rangra kerüljön Magyarországon, és imázstermékként hogyan kellene Magyarország nevéhez kapcsolni. Ezt a felismerést végre a miniszterelnök úr is valamilyen szinten megtette, és rögtön ezen az ülésen bejelentették - ezt már csak sajtóközleményből tudjuk -, hogy 150 millió forintot próbálnak fordítani a pálinka marketingjére az elkövetkezendő évben. Ennek mi akárhogy kerestük, a költségvetésben a nyomát nem láttuk.
Arra gondoltunk, hogy segítünk a miniszterelnök úrnak, hogy ennek a kijelentésének legyen alapja is, és az alapot itt megpróbáltuk megteremteni ezzel a 150 millió forinttal. Ezért kérdezni szeretném, hogy a miniszterelnök úr kijelentésének hol az alapja ebben a költségvetésben, vagy hogyan próbálják ezt megteremteni. Vagy csak egy klasszikus reklámszlogent hallhattunk? Amit persze majd jövő évre azonosítunk az ígéretével, amint ezt mindannyiszor megtettünk már 2006 januárja óta, az elhíresült őszödi beszéd óta és utána sorozatosan. Nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni - az érintetteket mondom, tehát a pálinkatermelőket és a mögöttük álló gazdálkodó gyümölcstermelőket -, hogy van egy ígéret, ami úgy tűnik, hogy szép, csak soha meg nem valósul.
10
11. FE
Mondhatom azt, amelyik a lovassporttal, lósporttal kapcsolatos; itt ül annak az eseti bizottságnak az elnöke, aki kénytelen volt nyilatkozni reggel az Info Rádióban, illetve a Sláger Rádióban, hogy miért nem valósultak meg azok a szép ígéretek, amelyeket a Medgyessy-Gyurcsány-kormány a lovassport fejlesztésével kapcsolatosan előterjesztett. Nem szeretném, ha a pálinkamarketing és a pálinka imázsterméknek a felemelése is hasonló sorsú süllyedő hajóba kerülne, mint az említett lósportkérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszol Bajánházy úr.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium). Egyetlen mondatot. A két dolog nincs egymással ellentmondásban. Tehát mindazok a tételek, amelyeket a folyó támogatások és jövedelem-kiegészítések előirányzatból marketingre fordítunk, tartalmazni fogják ezt az említett 150 millió forintot. Köszönöm.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen, akkor már csak egyetlen egy kérdésem van alelnök úr engedélyével, hogy a kormány beterjesztette a költségvetést. Akkor még nem tudtunk róla, hogy van 150 millió forintos pálinkamarketing, aminek mondom, mi rendkívülien örülünk, de ön említette, hogy a beterjesztett marketingösszegekből kerül átcsoportosításra. Melyik másik területről lesz elvonva ez a pénz? Ezek szerint már egy fix költségvetés beterjesztésekor kiderül, hogy lesz mégis egy 150 millió forintos további kiadás, ez érthetően már csak másik, addig beterjesztett termékek marketingszponzorálásából kerülhet átcsoportosításra. Kik lesznek a vesztesek?
ELNÖK: Parancsoljon, Bajánházy úr!
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Úgy gondolom, hogy a mai ülésen lesz egy olyan napirendi pont, amikor a marketingtámogatás, közösségi marketingtámogatás helyzetéről és programjairól részletesebben szót lehet váltani. A közösségi marketing lényege többek között az, hogy nem csupán egyes termékek marketingjéről szól a tevékenység, hanem a magyar termékek propagálásáról, és mint ilyen, sok esetben az ügy nem is minden esetben osztható fel konkrétan termékekre, hiszen egy adott árucikkstandon még a belpiaci vásárokon és rendezvényeken is nem egyszer különböző termékcsaládok bemutatkozásával találkozhatunk. Egyébként minden szervezet költségvetése és minden előirányzat részletes költségvetésének kimunkálása a költségvetés elfogadása után kezdődik. Köszönöm.
ELNÖK: Megadom a szót elnök úrnak, reagálni akar az elhangzottakra.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen, köszönöm szépen. Bár a kérdésre nem kaptam választ, hogy mely termékek marketingköltségének a rovására kerül ezek szerint elvonásra 150 millió forint. Az Agrármarketing Centrumtól valóban ma van napirendi ponton, a 3. napirendi pontban hallgatunk meg egy előadást. De ön pontosan tudja, hogy ez az első év sok idő után, amikor az AMC-nek úgynevezett fixsoros költségvetése van, nem úgy, mint eddig, amikor az AMC a különböző támogatási keretekből év közben folytatólagosan kaphatott pénzt a működésére. Most ez megszűnik, ha ez a költségvetés így marad. Miután fixsoros lett az AMC beterjesztése, innentől kezdve azzal a pénzzel gazdálkodhat, amit itt majd a parlament elfogad. Esetleg menet közben lehet, hogy csoportosíthatnak át pénzt különféle felhatalmazások alapján, azt nem tudom, de mi csak azzal tudunk gondolkodni, mi, képviselők, amit itt a kormány beterjesztett az AMC éves költségvetésére. Nem tudom, hogy abban szerepel-e a 150 millió forint. Tartok tőle, hogy nem szerepelhet, mert a bejelentés kéthete történt meg miniszterelnök úr részéről.
ELNÖK: Úgy látom, hogy Bajánházy úr reagálni szeretne.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Abban az előirányzatban, ami a 2008-as költségvetésben szerepel, nem szerepel természetesen, hiszen az csak a szervezet működési költségvetése. A különböző programok támogatása, amely a szervezet közreműködésével történik, mint már említettem, egy más költségvetési soron kerül folyósításra.
ELNÖK: Köszönöm. Örülve annak, hogy megoldódik a pálinkamarketing, visszaadom az ülés vezetését elnök úrnak. Parancsoljon!
(Font Sándor, a bizottság elnöke visszaveszi az ülés vezetését.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én talán kicsit korainak látom ezt az örömöt alelnök úr részéről, bár legyen igaza. (Herbály Imre: Örülni örülhetek, nem?) Ha megoldódik, ha megoldódik. Ez igaz. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Szavazásra teszem fel a kérdést. Javaslom, ne hagyják cserben miniszterelnöküket. Ezért kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt, az kézfeltartással ezt jelezze. (Szavazás.) Kisebbség. Többször olvastam a híradásokban, hogy a frakció sok esetben nem támogatja a miniszterelnökét, a tegnapi szavazáskor is így történt, lehet, hogy most is ennek voltunk tanúi.
A 326. számú indítványra térünk át. (Borenszki Ervin: Legyen kedves, az ülés vezetésére koncentráljon!) Adok szót, ha a napirendi ponthoz bárki hozzá szeretne szólni. A 326/2. számú indítványra térünk át, Selmeczi Gabriella indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az indítvány a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetéséből 1 milliárd 200 milliót szeretne átcsoportosítani a Tárnokot elkerülő 6-os út építésére. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Nem kapott egyharmadot sem.
326/3. számú indítvány, Bernáth Ildikó indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő asszony a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetéséből 1 milliárd 200 millió forint átcsoportosítását javasolja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetbe a különböző társadalmi szervezetek - értelmi fogyatékosok, siketek, nagyothallók, mozgáskorlátozottak, vakok, fogyatékosszervezetek - szervezeti támogatására. A kormány nem támogatja az indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen.
343/1. számú indítvány, Selmeczi Gabriella indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő asszony a tárnoki Rákóczi Ferenc Iskola fejlesztésére szeretne átcsoportosítani a központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatokból, az FVM fejezeti költségvetéséből 200 millió forintot A kormány nem támogatja a módosítót.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen.
343/2. számú indítvány, Erdős Norbert indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetéséből 20 millió forintot szeretne átcsoportosítani az FVM költségvetésébe külön sort nyitva állati hulladék kezelése címen. A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Csak kérdezem, ez régóta téma. Hogyan gondolja megoldani ezt a kérdést a szaktárca? Ezt kérdezném.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Két dolgot szeretnék hozzáfűzni. Az egyik, hogy az állati hulladékok kezeléséhez nyújtott támogatásnak tulajdonképpen két csatornája és módja van. Az egyik egy elkülönített, felülről nyitott előirányzat, amely praktikusan állat- és növénykártalanítás címet viseli. Kicsit szélesebb egyébként a felhasználási köre, ez általában a járványügyi és karanténintézkedések kapcsán felmerült költségek fedezésére szolgál, nem pusztán az állattartók állati kárainak a megtérítésére. A másik, hogy szeptemberben a notifikációra a szaktárca elküldött egy olyan támogatási rendeletet, amely szerint az állati hulla- és hulladékfeldolgozás térítési díjaihoz jelentősebb összegű támogatást kíván nyújtani, ennek fedezete a folyó támogatások és jövedelemkiadások előirányzatban szerepel. Egyelőre a válaszra várunk.
20.
21 fzs
A harmadik megjegyzésem: a 20 millió forint bármiféle ilyen típusú tevékenység támogatására értelemszerűen kevés.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 345. pontban Jakab István és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Több előirányzatból a képviselők 25 milliárd forint összeget szeretnének az FVM-be átcsoportosítani top-up címén. A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni. Elég sokat beszéltünk már erről a 25 milliárd forintról. Itt 25 milliárd 10,9 millió forint van a forrásoldal miatt, tehát a másik oldalon így jött ki a szám, de ez a lényegen nem változtat. Én most nem akarom azt a sok vitát és polémiát fölidézni, amit most akár az agrártörvény kapcsán vagy akár korábbi költségvetések kapcsán elmondtunk. A lényeg az, hogy arra szeretnénk kérni a kormányzatot, hogy biztosítsa azt a forrást, amit Koppenhágában sikerült annak idején elérni. Tudom, hogy ennek van egy politikai döntési része is. Viszont van egy szakmai része is, az ÁSZ és a PM közötti vita, hogy külön soron szerepeltetendő-e a top-up, vagy sem. Azóta történt-e ebben egyeztetés a PM és az ÁSZ között, és van-e valami akadálya, hogy ténylegesen külön soron szerepeljen ez a bizonyos összeg?
Köszönöm.
ELNÖK: Beterjesztőként nekem is lenne észrevételem, mivel az indítványt magam is jegyzem.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót, elnök úr, és átveszem az ülés vezetését.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Megbeszéltük alelnök úrral az ülésvezetés átadását. Formális a dolog, de nagyon rugalmasan kezeli alelnök úr ezt a helyzetet. Köszönöm szépen.
Tehát ez a 25 milliárd... Tavaly merült föl először, hogy az európai uniós országok sorában egyedül Magyarország az, ahol - annak a nagyon kellemetlen megállapodásnak a részeként, amelyet Koppenhágában 2004-ben Medgyessy Péter, Németh Imre és Kovács László megkötött - a gazdák csak 25 százalék támogatást kapnak az uniós gazdákhoz képest, és a magyar államnak, illetve az adott 10 csatlakozó országnak és közte a magyar államnak van lehetősége nemzeti forrásból 30 százalékos kiegészítést adni, ezzel szinte csak a fele támogatást érték el a magyar gazdálkodók. Ebből adódott az az óriási versenyhátrány, amelynek következtében elhullottak szépen a gazdáink 2004 és 2007 között. Ezt az összeget, ami a top-up, más szóval nemzeti kiegészítés, az euró árfolyamától függően, de mintegy 100-103 milliárd forintban lehetett kalkulálni a 250 forintos középárfolyamon - sok év óta ezzel számolunk.
A tavalyi év volt az első, amikor a költségvetésben nem 103 milliárd forinttal, nem 30 százalékos kiegészítéssel számolt a kormány, hanem csak 78 milliárd forintos kiegészítéssel, 25 milliárdot egy az egyben elvett a gazdálkodóktól. Ekkor ezt azzal indokolták, hogy a gabona-intervenciót meg kell finanszírozni. Hittük is meg nem is, mert hát hihetetlen volt az indoklás, de az idei év, és úgy látjuk, a jövő év, meg most már nem tudjuk, hány év egyelőre azt mutatja, hogy gabona-intervencióra egyetlenegy fillért nem kell költeni, mert gabonahiány van. Ezért aztán a tavalyi hittük is meg nem is állapotunkból az idén most már végtelenül reménytelenek lettünk, hogy vajon milyen indokot talált ki a kormány, hogy miután intervenciót már nem kell finanszírozni, az idei költségvetésben is csak 78 milliárd forinttal terjesztette elő a top-upot a 103 milliárd forint összeg helyett, amennyit az Unió megengedett volna.
A dráma még csak a kezdeti szakaszában tart. A 2. napirendi pontunkban a SAPS-ról az SPS-re való, a közvetlen farm alapú támogatásra való kifizetésről fogunk beszélni. Ennek egyik előterjesztői anyaga deklarálja, hogy a 2007. évi top-up forrásfelosztás alkalmazása, az SPS-bázisszámok az alábbiakból indulnak ki: a teljes felosztható forrás továbbra is 78 milliárd forint. Na ez lesz az igazi dráma. Azzal, hogy önök most költségvetési hiányt próbáltak spórolni és pótolni a mezőgazdasági termelők rovására ezzel a 25 milliárd forinttal, ez nemcsak 2007-re és 2008-ra terjed ki, hanem innentől kezdve a teljes SPS-bázisunkat leszorították 78 milliárd forintra. Hogy merik ezt megtenni? Hogy van ehhez bátorságuk? A reklámszövegekben Gráf József miniszter úr mindig azt mondja, hogy hogyan kell felemelni a magyar gazdálkodókat az európai uniós szintre. Hát nem felemeli, hanem itt tevőlegesen beavatkozik azzal, hogy rontja a magyar gazdálkodók pozícióját az összes környező országokhoz, a versenytársaihoz képest. Már nemcsak a régi uniós tagországok gazdálkodóihoz képest, akik továbbra is a 100 százalékos támogatást kapják, hanem az újonnan belépő Bulgáriához és Romániához képest is rontja, a velünk együtt belépő 10 ország és a környező, erős mezőgazdasággal rendelkező országok - különösen a lengyelek és a szlovákok, akik letaroltak bennünket 2004 és 2007 között - előnyére és a mi rovásunkra történik meg ez a lépés. Mondom, most már nemcsak egy költségvetési évben, hanem ennek súlyos következménye van a jövőre nézve is, mert az SPS hét évre előírt bázisszámát rontja le 25 milliárd forinttal. Örökös versenyhátrányba tették a magyar gazdálkodókat.
Tessék mondani, kinek az indíttatására teszi ezt a kormány? Ki súg ennek a kormánynak, kinek az érdekében? Ne háborodjanak föl azon, amit most mondok, de egy államelnök mondta, hogy felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot - ez az izraeli államelnök volt. Ki akarja tönkretenni a magyar gazdálkodókat, kiéheztetni, semmivé tenni a gazdálkodásukat és bemutatni, hogy azonnal adjátok el a termőföldeteket, mert nem tudtok gazdálkodni, mivel nem vagytok versenyképesek? Ezt be lehet mutatni egy gazdálkodónak ilyen módszerekkel, hogy elveszünk tőle 25 milliárd forintot nem egy évre, nem két évre - mert ez a költségvetés most csak a második évben teszi meg -, hanem most már úgy néz ki, hogy hét évre egy új rendszermodellnek a bázisszámát teszik tönkre. Ez itt a súlyosabb kérdés, nem önmagában erről a 25 milliárd forintról, hanem ennek a többéves kihatásáról van szó; örökös versenyhátrányba hozták a magyar gazdálkodókat. Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy ez már a bűncselekmény kategóriáját veti föl az én szememben, legalábbis a gazdálkodók felé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az államelnök biztos nem volt magánál, amikor ilyet mondott.
FONT SÁNDOR (Fidesz): De hogy mondta, azt tudjuk.
ELNÖK: Nem tudom, akar-e reagálni Bajánházy úr.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egyetlen kérdésre: az ÁSZ-szal nem történt egyeztetés. Köszönöm.
ELNÖK: Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Csak kérdezem, hogy akkor a 25 milliárd forint elvételét mi indokolja továbbra is a kormányzati előterjesztésben, és mi indokolja azt, hogy nem hagyják, hogy visszaemeljük a 25 milliárd forintot a top-up Unió által engedélyezett szintjére. Mi ennek a logikus indoka? Miért okozunk tudatos versenyhátrányt a magyar gazdálkodóknak kormányzati erővel?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egyetlen mondat: ahonnan elveszik, onnan hiányzik.
ELNÖK: Azt hiszem, ennél cinikusabb választ már régen kaptunk. Merthogy ez nem volt szakmai válasz, azt önök pontosan tudják.
További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazni fogunk a módosító indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 345/2. pontban Czerván György és Örvendi László indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Két képviselő úr 2 milliárd forintot szeretne átcsoportosítani a kormányzati negyed előkészítésével kapcsolatos kiadásokból a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állattenyésztési feladatainak támogatására. A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Igen, hát a kormány a kormánynegyed építését támogatja - érthető. Kérdés, észrevétel? Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Talán nem meglepő, hogy azt szeretném kérdezni, hogy miért nem, amikor egyébként az FVM fő kommunikációs vonala éppen a miniszter úr által is gyakran használt vonal, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés szerkezete megbomlott.
30
31. FE
Az állatállomány létszámalakulását ismerjük, a sertéstartók éppen most készültek demonstrálni, de megegyezés született, amelynek egyébként én a forrásrészét nem látom, főleg ami a jövőbeni forrásrésze lesz majd a válságkezelésnek. A mi módosító javaslatunk, hasonlóan, mint a pálinkamarketing csak segíteni szeretne a minisztériumnak, hogy valamit enyhítsen az állattenyésztés súlyos gondjain, hiszen ennek beláthatatlan következményei lesznek hosszú távon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdést, észrevételt szerettem volna kérdezni, de úgy látom, nincs is. A kormány képviselőjének adok szót.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egyetlen mondattal. Ez a támogatás, az állattenyésztés támogatása előirányzat az állattenyésztő szervezetek támogatása és nem az állattenyésztés támogatása.
ELNÖK: Értem. De a kormány képviselője nem hallott még a dán modellről esetleg, ahol a szervezetek támogatásán keresztül történik meg a gazdálkodók támogatása? Tehát van modell, ami mutatja, hogy hogyan kellene a gazdálkodókat helyzetbe hozni. Azt hiszem, ezt a modellt mutatta meg a Czerván-féle indítvány is véleményem szerint.
További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kérem, kézfeltartással ezt jelezzék. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
358/1. számú indítványról kérdezem a kormány álláspontját. Tóth Ferenc és képviselőtársai indítványa.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): (Hangosítás hiányában a hozzászólás nem teljesen érthető.) Az árfolyamkockázat támogatásáról szóló 15 millió forintot szeretne átcsoportosítani több más ... támogatására a javaslat. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Egy kérdésem lenne mindösszesen. Az elmúlt időszakban mekkora mozgások voltak az árfolyamkockázattal? Egy fél év kivételével 273-275 forintos árfolyamot is megéltünk, azóta 250-255 forint környékén mozog az árfolyam. Gyakorlatilag nincs árfolyamkockázat. Itt 5 milliárd forint van beterjesztve. Gyakorlatilag itt spájzol az FVM, és innen mindig visszavesz, vagy mit csinál itt? Mi az az EU által nem térített kiadások? Finoman kérdezem, mit csinálnak ezzel a pénzzel?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az uniós intervenciós felvásárlás úgy történik, hogy azt a magyar költségvetés a KESZ-számláról megelőlegezi. Akkor történik a KESZ-számláról felvett kvázi hitelnek a visszafizetése, amikor az értékesítés megtörtént. Ekkor történik a kincstári egységes számlával szemben az elszámolás, és ekkor derül ki részben az árfolyamkülönbség, amit meg kell téríteni vagy megmarad ezen az árfolyamkockázaton, illetve az Unió által a felvásároláshoz nem térített tételek.
A felvásárlásnál az Unió a raktárbérletekhez egy úgymond átalánytérítést ad. Amennyiben ez a raktárbérlet drágább, akkor innen kell ezt a tételt kifizetni, továbbá innen kell kifizetni mindazokat a tételeket, amelyek szállítási többletköltség, nem térített áttárolás, átforgatás, és így tovább, és így tovább. Ez elég jelentős összeg lesz ebben az évben, tekintettel arra, hogy vélhetően az összes értékesítése az uniós gabonakészleteknek vagy a döntő részének megtörténik, és az elszámolást abban az évben végre kell hajtani. Bár úgy kezdődik ennek a hosszú nevű előirányzatnak a címe, hogy árfolyamkockázat, tartalmilag az árfolyamkockázat a jóval kisebb tétel ezen az előirányzaton belül, a nagyobb tétel az Unió által nem térített támogatások.
ELNÖK: Igen, és már csak egyetlen kérdésem lenne. Ön szerint mennyi volt az intervenciós felvásárlás 2007-ben, és mennyi lesz 2008-ban?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Itt nem a felvásárlás időpontja az érdekes igazából, hanem az értékesítés és az értékelés, vagy az értékesítéshez kapcsolódó elszámolás. Tehát fizetni akkor kell a KESZ-szel szemben erről az előirányzatról, amikor az értékesítés megtörténik, nem akkor, amikor a felvásárlás.
ELNÖK: Én azt kérdezem, hogy 2007-ben ön szerint történt-e intervenciós felvásárlás, és várható-e, 2008-ban történik-e ilyen. (Bajánházy László: Nem.) Igen. Ezt akartam hallani. Nem történt és nem fog történni, ezt minden gazdálkodáshoz értő szakember pontosan tudja. Tehát nem értjük az 5 milliárd forint beterjesztését.
Egyetlen egy apróság. Miután az állam 101 eurón, 102 eurón vásárolta föl az intervenciós készleteket, erre több mint dupláján értékesítette úgy mellesleg, mert fölment az ára. Tehát itt nem kockázatról van szó, mint a címben olvasható, hanem nyereségről van szó, nem kicsiről. Én azt tudom, hogy az Uniónak át kell adni a nyereség fölös részét, de nehogy azt gondoljuk, hogy itt valami tartalékképzést kell csinálni. Tehát egy olyan 5 milliárd forint van, amellyel az FVM szabadon játszik, most már ez nyilvánvaló, ebből próbál 15 millió forintot az előterjesztő a felnőttképzésre, a szakképzésre elvonni. Tehát azt akartam csak érzékeltetni, hogy mondjuk ki, ez egy puffer költségvetés is, puffer sor, 5 milliárd, az FVM felső vezetése úgy játszik vele, ahogy akar, mert egyetlen egy eurócentet nem kell kifizetni és egyetlen egy forintot kifizetni intervenciós fölvásárlásra se 2007-ben, se 2008-ban, mert nem lesz még elszámolás ennek következtében érthető módon. Tehát ez a költségvetés teljesen szabadon áll rendelkezésére az FVM-nek, majd ügyes-bajos dolgaikat rendezik. Azt hiszem tehát, hogy a 15 millió forint elvonása innen egy bagatell összeg, viszont a cél, ahova ez kerülne, nagyon nemes cél. Ezzel akartam támogatni az indítványt. (Herbály Imre jelentkezik.)
Alelnök úré a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szeretném jelezni elnök úrnak, hogy ha vitatkozni akar, hozzászólni akar, akkor adja át az ülés vezetését, mert ez így nagyon furán hangzik. Szóval a rugalmasságomat kezdem elveszíteni.
ELNÖK: Most a rugó megfeszült, értem. Elnézést kérek. (Járvás István jelentkezik.)
Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Ha jól értem a vitából, akkor ez a pénzösszeg, ami itt 5 milliárd forint nagyságrendű, a kettő plusz kétéves raktárszerződéseket finanszírozza meg gyakorlatilag. Arról már ne beszéljünk, hogy ezek hogyan köttettek és kik a kedvezményezettjei a kettő plusz kétévesnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Aki támogatja az indítványt, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, nem kapott többséget az indítvány, de egyharmadot viszont kapott.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e olyan indítvány, amelyet a felsoroltakon kívül tárgyalni szeretne. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szeretnék visszatérni a napirendi pont megkezdésekor feltett kérdésemre, hogy legyenek szívesek erre választ adni, hogy hogyan korrigálják a most megszületett rendelettervezetben az állattartóknak adott kedvezményeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevételi oldalán. Megadom a szót.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, nem tudom, hogy melyik rendeletről van szó.
ELNÖK: Én ezért javasoltam, és itt a költségvetést úgy szoktuk tárgyalni, hogy minden minisztérium érintettje itt van, és ők bizonyára tudják, hogy melyik az a rendelettervezet, amellyel a miniszter úr megkötötte az állattartókkal az egyezséget, és az állattartóknak a különféle hatósági eljárási díjak alóli mentességére tett ígéretet, és erről egy rendelettervezet már napvilágot látott. A rendelettervezet mintegy 20 pontban felsorolja, hogy melyek azok a kedvezményes tételek, amelyeket innentől kezdve az állam átvállal az érintett állattartóktól, magyarul nem kell nekik fizetni, azaz ez bevételi soron nem tud megjelenni innentől kezdve a 12. fejezet 2. cím 1. alcím, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevételi oldalán. Erre szerettünk volna választ kapni, hogy akkor hogyan egyenlítődik ki itt a bevételi oldal, miközben a kormány most ad mentességet a befizetések alól.
Öt perc tárgyalási szünetet rendelek el.
40.
41 fzs
(Szünet: 10.50-11.02)
ELNÖK: Folytatjuk az ülést. A szünet elrendelése előtt az a kérdés merült fel, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevételi oldalán jegyzett 14 milliárd forintnál tervezték-e azt, hogy jelenleg az állatszállításra kedvezményeket irányoz elő a kormány, hogy ezt átvállalja a gazdálkodóktól. A jelenlegi szabályozás a sertésre és a baromfira vonatkozik. de kiterjesztik minden további állatszállításra. Valamint egy rendeletmódosítás, ami az úgynevezett 53/2007-es rendeletre vonatkozik, további betegségek vizsgálati költségét vállalja át a gazdálkodóktól. Ez a kérdés arra irányult, hogy ezen bevételek kiesése hogy jelentkezik a különféle költségvetési sorokon.
Megkérem a kormány képviselőjét, aki illetékes, hogy válaszoljon erre.
SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két kérdés merült föl, ezekre próbálok rövid választ adni. A második kérdéssel kezdeném. Az egyes állat-egészségügyi szolgáltatások támogatásáról szóló jogszabály már hatályban van, tehát már az idén meghirdetésre kerül. Ezt a jogszabályt módosítani tervezzük egyrészt eljárási okok miatt, másrészt pedig azért, mert további három betegséggel terjesztjük a támogatott szolgáltatások körét. Nemzeti támogatásnak minősül az állat-egészségügyi szolgáltatási díjak támogatása, ezért ezt a megfelelő FVM támogatási sorból finanszírozzuk, mint a többi nemzeti támogatást, konkrétan a folyó kiadás és jövedelemtámogatás előirányzatából 2007-ben és 2008-ban egyaránt, tehát nem érinti ilyen módon az MGSZH költségvetését.
A másik téma az állat-egészségügyi szolgáltatásidíj-csökkentés, amire vonatkozólag jogszabály kiadása került már a sertés és a baromfi esetében. Itt arról van szó - és ez érinti az MGSZH költségvetését -, hogy az MGSZH bevétele a szolgáltatásidíj-csökkentés miatt kevesebb lett, és ezt a tárca ugyancsak ellensúlyozza intézményi költségvetési előirányzat terhére. Ez a kibővítés folyamatban van, a sertésre és a baromfira már érvényben van, és nem érinti az MGSZH 2008-as költségvetésében szereplő adatokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ha jól értettem, az MGSZH költségvetését csak átvezetéssel érinti, azaz az onnan kieső bevételt a minisztérium mindig pótolja. Itt jönnek azok az izgalmas puffer költségvetési sorok, amelyekre az előbb utaltunk, például az árfolyamkockázat, ami egy rejtett 5 milliárd forint. De az írásbeli kérdésem egy másik dologra is irányult. (Herbály Imre: Elnök úr megint hozzászól.) Hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Írásbeli kérdésem például a központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatok - nagyon rejtélyes alcím az FVM soraiban - 2 milliárd forintjára vonatkozott. Gyakorlatilag nem tudta megmondani a válaszában miniszter úr, hogy mire is fordítja ezeket a pénzeket. Ezért ilyen rejtélyes a pénzek folyósítása akár az MGSZH-nak is. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e ezzel a sorral kapcsolatosan? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a bizottságnak lenne egy indítványa. Egy kapcsolódó módosító indítványt szeretnénk beterjeszteni, ami kapcsolódna Godó Lajos azon indítványához, amit ő feszegetett már itt a költségvetés tárgyalása során, gyakorlatilag a Hitelgarancia Alapítvánnyal és a Hitelgarancia Zrt.-vel kapcsolatos pontosítások kerülnének sorra. Kérdezem a titkárságot, hogy a bizottsági módosító indítvány kiosztásra került-e, tehát nemcsak én láttam, hanem minden tagunk és a kormány képviselője is? (Horváth Zoltánné bólint.) Az indítványban azt javasoljuk, hogy a 40. § (4) bekezdésének egyik mondatából vegyünk ki három szót, és egy új (5) bekezdés megnyitásával pontosítsuk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és az Országos Mikrohitel Alappal kapcsolatos kölcsönnyújtás feltételeit.
Kérdezem a kormány álláspontját erről az indítványról.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az indítvánnyal ezzel a formában egyetértünk. Emlékeztetőül: az előző képviselői javaslattal nem tudtunk egyetérteni, mert nem volt teljes, de ha jól emlékszem, a múlt ülésen a bizottság megszavazta már azt is.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk.
További indítványról tudunk-e, amit tárgyalni kellene? (Nincs jelzés.) Nem tudunk. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Rátérünk a 2. napirendi pontra: tájékoztató a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről és a kölcsönös megfeleltetés hazai alkalmazására vonatkozó kormányzati elképzelésekről, modellszámításokról. Előadóként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőjét és Udovecz Gábort, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatóját köszönthetem. Megadom a szót.
DR. NYUTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint ahogy elnök úr már említette, Udovecz Gábor úr, a kutatóintézet főigazgatója ül itt mellettem, illetőleg Szentirmai Zoltán főosztályvezető-helyettes úr és Bögréné Bodrogi Gabriella szakmai főtanácsadó asszony.
Elnök úr, illetve a titkárság kérésének megfelelően küldtünk a bizottságnak, illetve rendelkezésre bocsátottunk olyan anyagokat, amelyek a modell kialakításával kapcsolatosak. 2005. áprilisban kezdődtek azok a modellszámítások - és erre nézve van egy régi AKI-tanulmány az önök birtokában -, amelyek alapján eljutottunk nagyjából két év múlva a mai állapothoz, amiről hat héttel ezelőtt ebben a bizottságban már egy napirend keretében szó esett.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet ugyancsak rendelkezésre bocsátott egy átfogó tanulmányt, amely a magyar agrárpolitika feszültségpontjairól, feltételeiről szól, továbbá átküldtünk egy összefoglaló, két táblázatból álló számítási modellt, ami az augusztus végi állapotot tükrözi. 50 - 51. FE Most pontosítunk bizonyos alapadatokat és számszerűsítjük át a modellt.
Még két fázisa van ennek a pontosításnak, nevezetesen a 2006. évi SAPS- és top-up-adatok véglegesítését, végleges számadatait a MVH december környékén, december közepe táján tudja rendelkezésre bocsátani, illetve van kint két közlemény, amely a 2006. május 15. és a 2006. december 31. közötti időszakban bekövetkezett változások nyomon követését szolgálja és ezekre nézve kér be adatokat. Tehát a mi elgondolásaink szerint az MVH valamikor 2008. március végéig jut abba a helyzetbe, hogy abszolút pontos és precíz 2006-os bázisadatokkal rendelkezik. Tehát egy következő fázisban december végén vagy január elején tudunk pontosabb modellt adni, és egy teljesen hiteles, statisztikai pontosságú modellszámítást pedig, ami a kiegészítő komponenst illeti, a jövő évben februárban, márciusban.
Tehát ezek a számok, amelyek önök előtt vannak bizonyos föltételezett volumenekkel, állatlétszámokkal, területekkel, részben az Agrárgazdasági Kutató Intézettől, részben a korábbi időszak intézkedései nyomán elérhető adatokból kalkulált és számított módon kerültek be a modellbe. Ez a modell tehát inkább nagyságrendet, színvonalat mutat be, egyfajta szerkezetet, egyfajta arányokat.
Szeretnék itt ezen két táblázattal kapcsolatban utalni egy olyan dologra, amely már a hat héttel ezelőtti meghallgatáson is elhangzott, és tulajdonképpen egy későbbi ülés emlékeztetőjébe bekerült, és most is szó volt erről. A 78 milliárdos összeg 2006-ban egy tényszám, amely a támogatáshoz kötött tizenöt nemzeti borítékban az egyes ágazatokban felhasználásra került. Ezek az ágazati összegek egyfajta vetítési alapul szolgálnak, és egyáltalán nem jelentik azt, noha itt a számítási anyagban ez a 78 milliárd áll benne, hogy egy kormányzati vagy egy parlamenti döntés esetén ez ne lehessen magasabb. Amennyiben például itt a fölső táblázatban a top-up az "M" sor, az egy 300 millió eurós összeg...
ELNÖK: Elnézést kérek, melyik kiadványról beszélünk?
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az FVM-től egy táblázat érkezett át, egy táblázatgyűjtemény, amely áll egyrészt a rendelkezésre álló EU-s források és nemzeti kiegészítés lebontásából, másrészt azokból a bázis fajlagosakból, amelyeket a számításaink szerint... (Herbály Imre: Hányadik oldalon van?) A végén van. (Herbály Imre: Mi egy másik táblázatot néztünk.) Bocsánat. Tehát a fölső táblázatban van egy olyan sor, az "M" sor, az 300 millió euróval van beállítva. Ez felel meg nagyjából a 78 milliárd forintnak. Ez egy számítási érték. Amennyiben a parlament vagy a kormány úgy dönt, hogy a 78 milliárd mondjuk 100 vagy 110 milliárd lesz, akkor ezt a sort kicserélve a modell automatikusan... Például az alatta lévő táblázatban a regionális komponens top-uppal ott 126 euró szerepel hektáronként. Az előtte lévő sorban a regionális komponens csak európai pénzből 92,68. Automatikusan ezt a különbséget megnöveli, a 78 helyett mondjuk 118 milliárd lesz, akkor a 92-88 uniós pénz, a különbség pedig megnövekszik, és mondjuk 136 vagy 140 euró lesz hektáronként.
Tehát ez a modell ilyen értelemben semmiféle elkötelezettséget nem jelent a tekintetben, hogy ezt az összeget ne lehessen emelni. Ez annyit jelent, hogy a vonatkozó jogszabályokban rögzített 30 százalékot - ennyi lehet a nemzeti kiegészítés - 2009-ben, 2010-ben adhatja a tagállam, 2011-ben 20 százalékot, 2012-ben 10 százalékot.
Ennyivel szerettem volna kiegészíteni. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt meg szeretném jegyezni, hogy valószínű, hogy igényt fogunk tartani még a minisztérium tájékoztatására az úgynevezett pontosabb adatok tekintetében, amit Nyujtó Ferenc úr mondott. Próbáltam jegyzetelni, hogy 2008. februárjára talán egy pontosabb tájékoztatást is tudnak adni az adatsorok tekintetében. Ezt különösen azért gondolom, mert én nem tartom helyénvalónak, hogy miután több mint egy héttel ezelőtt jeleztük a minisztériumnak, sőt két héttel ezelőtt jeleztük a minisztériumnak, hogy az SPS-ről szeretnénk egy újabb beszámolót meghallgatni, és az első beszámoló alkalmával egyetlen egy háttéranyagot nem bocsátottak a rendelkezésünkre, hogy legyenek szívesen háttéranyagot a rendelkezésünkre bocsátani. Ezt a minisztérium olyan eleganciával tette, hogy tegnap 15 óra 30 perckor juttatta át azt a több száz oldalt, mi most itt van előttünk. Nem véletlen, hogy itt meg kell kérdeznünk, hogy időnként az előterjesztő milyen oldalakat mond. Miután mellesleg parlament is volt tegnap, képtelenség volt az, hogy a bizottsági tagok ezeket a nagyon fontos alapinformációkat földolgozzák, és ebből esetlegesen az előadók mondanivalójára reflektáljanak vagy esetleg egyes pontokat vitassanak.
Úgyhogy most mi nagy tisztelettel meghallgatjuk önöket, de azt hiszem, sajnálatos módon ki kell jelentenünk, hogy még vitaképes állapotban nem nagyon vagyunk, miután este 9 órakor jutott például hozzám el fizikailag az az anyag, amit ma reggel 10-re teljes egészében elemezve, tanulmányozva fel kellett volna dolgozni. Nem értem, hogy a minisztérium miért játszik velünk. Én nagyon kellemetlennek találom, hogy a minisztérium ilyen kellemetlen helyzetbe hozza a bizottságot. Ezért mindenféleképpen szükségesnek látom majd, és meg is kérem a bizottsági tagokat, hogy legyenek szívesek mind az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentős oldalszámban rendelkező elemzését, mind pedig az FVM hozzánk küldött elemzéseit, változatait elolvasni, és ha ezt a bizottsági tagok és alelnök úr a kormányoldal részéről jelzi, újabb információk birtokában állunk elébe egy újabb meghallgatásnak, akkor ezt meg is tesszük. Én most már úgy érzékelem, hogy ez átcsúszik a 2008-as évre a Nyujtó Ferenc úr által elmondottak miatt is legfőképpen. Köszönöm szépen.
Megadnám a szót dr. Udovecz Gábor úrnak.
Dr. Udovecz Gábor kiegészítése
DR. UDOVECZ GÁBOR (Agrárgazdasági Kutató Intézet): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az FM felkérésére az SPS bevezetéséhez nagyon sok számítást végeztünk, ha mind elküldték volna ide, akkor több kiló lenne. Tehát ezek vegytiszta számítások. Hogy az SPS önmagában milyen hatásokkal járna, erről röviden akkor, ha megengedi az elnök úr, beszélek, de hozzáteszem, hogy az AKI végzett átfogó elemzést, hogy hova jutunk 2013-ig az SPS-sel, a megváltozott top-uppal, a megváltozott piaci helyzettel együtt. Erről készítettünk egy tanulmányt "Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság" címmel. Ezt a tisztelt képviselők ugyanakkor kapták meg, mint az FM emberei, tehát ez abszolút nyilvános, ennek majd még lesz vitája.
Nos az SPS-ről. Azzal szeretném kezdeni, hogy sokkal kevesebb változással jár, mint ahogy azt általában gondoljuk, hiszen a most működő SAPS- és top-up-rendszerünk részben már ezzel azonos. A SAPS területi átalány, a top-uppal meg 2007-ben átálltunk arra a rendszerre, ami az SPS-ben benne van, tehát olyan nagy felfordulással nem jár.
Amit a kutató, a tárgyilagos kutató mondjuk kockázatosnak tart, legalábbis rövid távon, az egyik mondjuk a marhahízlalás, amennyiben ezt elválasztjuk a termeléstől. Van erre esély, hogy sokan abba fogják hagyni, hiszen ha nem számoljuk oda a támogatást, akkor sok helyen veszteséges. Bocsánat, még hozzáteszem, hogy mintegy 1900 tesztüzemet megkérdeztünk, hogy ők mit terveznek, hogyan gondolják. 60. - 61 fzs Tehát ott jelzik jó néhányan, hogy abbahagyják.
A másik ilyen kockázat a dohánytermelés, hiszen olyan nagymértékű az egy hektárra jutó támogatás, hogy sokakban fölmerül majd, hogy a nem kell hozzá termelni, esetleg eltesszük a támogatást és nem termelünk. Ez a magyar fermentálóknak gondot okozhat.
Elvi probléma, hogy mi lesz a földtulajdonosok és a földbérlők sorsa. A kérdőívekből az derül ki, hogy még nagyon sokan nem jutottak döntésre, még nem tudják pontosan, mi lesz. Az SPS-rendszer egyik stabil eleme a regionális, hogy a mindenkori földhasználót fogja kedvezményezni, tehát ez egy rugalmas dolog.
A másik a történelmi elem, ami a 2006-os bázishoz kapcsolódik. Nyilván egy múltbéli állapotot kíván megőrizni, ennek stabilizáló szerepe van. Tehát azt gondolom, hogy a tulajdonosok és a földhasználók ha intelligensen viselkednek, akkor nem lesz nagy változás. Azt jelzik a földhasználók, hogy mintegy 20 százalékos bérletidíj-növekedésre számítanak. Ez egy probléma. Az SPS-ről önmagában csak ennyit szerettem volna mondani.
Ha figyelembe vesszük, hogy megváltozott már a top-up, hogy a piacokon duplán erősödik a kereslet élelem iránt, energia, nyersanyag, vegyipari termékek iránt, és kérdés, hogy hogy néz ki a magyar makrogazdaság, akkor néhány dolgot szeretnék kiemelni, hogy hova juthatunk 2013-ig, milyen problémák adódhatnak. Itt is hozzáteszem, hogy két változat van ebben a tanulmányban. Az egyik nagyon mechanikus: ahogy most megyünk, oda érünk.
Van egy másik, ami realista, de nincs a kezünkben. Azt mondom előbb, hogy most mit látunk. Azt látjuk, hogy főleg piaci hatásokra a magyar mezőgazdasági terület továbbra is 100 százalékban kihasználható, tehát lesz piaca a termékünknek. Feltehetően lesz egy kis súrlódás a környezetvédelem és a termelési funkció között, mert óriási érdek lesz a termelést intenzifikálni, magasabb hozamokat elérni elsősorban a gabona és az olajos növények termesztésében. Azt prognosztizáljuk sokoldalú modellekkel, hogy a termelési érték mintegy 17 százalékkal, a mennyiségek pedig 6 százalékkal nőnek. Képviselő urak, itt van az első probléma, hogy a többletek szinte teljes egészében a növénytermesztésből származnak, a növénytermesztés szárnyalni fog, az állattenyésztés volumene hibahatáron belül 0,5-1 százalékkal nő, a közgazdasági feltételek nem nagyon kedveznek az állattenyésztés fejlesztésének. A nominális jövedelmek 18-20 százalékkal növekednek - ez alatt most praktikusan az adózás előtti eredményt kell érteni -, de ez is 90 százalékban a növénytermesztésből származik és csak a többi az állattenyésztésből. A reáljövedelmek - tehát az inflációval ezt korrigáljuk - sajnos ebben az alapváltozatban szinten maradnak, egy picit növekednek. Az exportunk 4,5 milliárd euró fölé emelkedik, növekedni fog, az import is még növekedni fog, de azt gondoljuk, hogy az egyenleg a korábbi 1,5-1,6 milliárdos pozitív egyenleget el tudja érni.
Nagyon röviden az ágazatokról még egyszer. A gabonatermelés, az olajos növények, az ipari növények nyertesek lesznek, a területük nem nő, de a hozam igen, vagyis a mennyiség maximuma nőni fog. Az almásoknál 18-20 ezer hektár kivágása várható, szőlőnél 78-80 ezer hektár ha megmarad, az most piaci oldalról bizonyíthatóan stabil.
Az állattenyésztésben a tejkvótát ki fogjuk használni, több meg nem lehet egyelőre. A sertésnél azt látjuk, hogy 4 millió alatt maradunk, súroljuk a 4 milliót alulról, az még kérdés, hogy idén mennyit vágnak le. Csirkénél kicsi a mozgástér, 50-60 ezer tonna, de inkább pozitív irányba.
Külön vizsgálatot végeztünk arra nézve, hogy a nagy ágazatoknak meg a kisebbeknek milyen lesz a viszonya. A kisebb növényi cikkek alatt most a biotermékeket, hungarikumokat értjük. Most a területi arányuk 4 százalék. Azt gondoljuk, hogy növekedni fognak, de a húzóerőt nem veszik át, tehát 5 százalék körüli magasságba el tudnak menni.
Az állattenyésztés esetében pedig a kis állatok aránya fog nőni, tehát nem sertés, nem tej, nem csirke, nem birka, hanem a többi. Most 8 százalék az arányuk, ami 10 százalékra fog emelkedni 2013-ig.
A gazdaságcsoportok vonatkozásában a 2 EUME feletti gazdaságokat a tesztüzemi rendszerben meg tudtuk nézni. Külön számításokat végeztünk, hogy ki lesz nyereséges, ki veszteséges, meg ki juthat csődbe. Aki egyszer veszteséges, az még nem jut csődbe, hanem azt néztük, ahol a vagyonvesztés olyan mértékű lesz. Meglepő módon a társas gazdaságoknál a csőddel veszélyeztetettek aránya magasabb, 8-10 százalék, az egyéni családi gazdaságoknál 1-2 százalék; más a viselkedésük, tehát jobban kibírják, ha egy-egy év nem jó.
Igazi veszélyhelyzetben a következő pár évben az abrakfogyasztó ágazatokra szakosodott gazdaságok kerülnek, tehát a sertés- és brojlercsirke-előállítók. A mostaniak 60-65 százaléka nyeresége, 35-40 százaléka veszteséges. Ez azt jelenti, hogy a csődveszély 30 százalékos lehet. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel csökken az állatállomány, hiszen akik megmaradnak, azok meg bővítik a termelésüket, de azért a sertésállomány mintegy 20 százaléka, a pulykaállomány 18-20 százaléka, a csirkeállomány 10 százaléka olyan, hogy esetleg nem fogják pótolni. A tömegtakarmányra alapozó állattenyésztőknél a csődarány 3-4 százalék, a növénytermesztők, vegyes profilúak 85-90 százaléka nyereséges lesz, itt a csődarány 1-2 százalék, de ezt nyilván átveszik mások.
Ha még realista híreket akarnak hallani, ami tehát kockázat, ami veszélyben van, az mintegy 100 ezer hektár szántó, 7-8 ezer ültetvény, 400 ezer hízósertés, 2 millió darab brojler, 80 ezer juh és 9000 foglalkoztatott, akiknek másutt kell majd munkát keresni, nem a mezőgazdaságban, hanem esetleg a megelőző vagy az azt követő fázisban.
Tehát ezek azok a kegyetlen prognózisok, amik most benne vannak a számokban, a folyamatokban. Nyilván nemzetközi műhelyek dolgait is figyelembe vettük, tehát nem csak a magunkét. Azt mondtuk, hogy nyilván nem ezt akarjuk. Könnyen lehet, hogy ez lesz, viszont van egy reális, de kicsit optimistább változat. Az egy együttműködőbb, célirányosabb, innovatív változat. Körülbelül az jellemzi, hogy feltételezzük, hogy jól költjük el a vidékfejlesztési pénzeket, tényleg arra, amire ezek valók. Van egy kis forintgyengülés benne, benne van, hogy a magyar agrárgazdaság humánerőforrásait nem hagyjuk tovább erodálni. Tehát a kutatás, az oktatás, a szaktanácsadás nagyon fontos, de az is fontos, hogy ezek gyakorlatorientáltak legyenek, ne a fióknak kutassunk, hanem tényleg a gyakorlat számára. Sajnos nem elég a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló uniós pénz, még újabb tőkebevonás kell, mert hatalmas fejlesztési feladataink vannak technológiában szinte mindenütt. 70 - 71. FE És nemcsak a mezőgazdaságban, feldolgozásban, logisztikában, a vertikális együttműködésben. Ha nincs áttörés mezőgazdasági feldolgozás, kereskedelem között, akkor marad az előbbi változat. Mondom, mindezeket mi számszerűsítettük, hogy mit hol csinálunk jobban. Uraim, ez önökre is vonatkozik. Ha jobb az együttműködés, akkor itt lehet eredményt elérni.
Mik a különbségek az előző pálya meg egy pozitívabb pálya között? Most naturáliákat is mondok. 5 millió tonna gabona. 5 millió tonnával több lesz. 3 millióval több kukorica. 1,2-1,5 millió tonna olajos mag. 20-30 százalékkal nagyobb kertészeti produkció, ha tényleg mondjuk hasznosítjuk a geotermikus energiáinkat. 1,5 millió darab sertés. Nem tudjuk önöket azzal kecsegtetni, hogy újra 7 millió lesz, de az 5 milliót elérhetjük, fölé mehetünk egy kicsit 2013-ig. 50-60000 tonna csirke.
Az összefoglaló adatokban ez úgy mutatkozik meg, hogy a 6 százalékos volumen helyett 25 százalékos mennyiségi növekedés igenis elérhető 2013-ig. Tehát amikor a miniszter úr azt mondja, hogy ezt meg ezt szeretné, erre azt mondom én mint kutató és független kutató, hogy a célja helyes, de nincs a kezünkben még, nincs a kezünkben, ezért még sok mindent kell tenni. A nomináljövedelmek 70-80 százalékkal nőhetnek, ez az adózás előtti eredmény, a reáljövedelem is itt ezen a pályán mintegy 50 százalékkal növelhető. Én maguknak megesküszöm, hogy ez reális. A külkeregyenlegünk akár 2 milliárd euró is lehet.
Mi ezt szeretnénk, de mondom, ezzel fejezném be, hogy a számítások azt mutatják, hogy még ez nincs a kezünkben. Köszönöm szépen a figyelmüket.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőtársaimnak. (Herbály Imre jelentkezik.) Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tényleg csak annyit szeretnék hozzátenni az elnök úr által elmondottakhoz, hogy jó lett volna, ha jobban fel tudunk készülni a bizottsági ülésre, de ez már így történt, legközelebbre nyilván mindenki tanul ebből az esetből és felkészülünk.
Udovecz úr említette, hogy tőkebevonással meg jobb együttműködéssel, egyebekkel jobb eredményeket érhetünk el. Azt szeretném megkérdezni, hogy a tőkebevonásnál az együttműködésből vagy külső tőkebevonásra gondolt Udovecz úr, amikor említette. Tehát a kereskedelemből, feldolgozásból, termelésből valahonnan vagy kívülről gondolja, hogy tőkebevonásra van szükség? Az milyen irányból érkezhetne az agrárgazdaságba? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Kis Péter László jelentkezik.) Parancsolj, Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! A főigazgató úrtól szeretném kérdezni. Itt az első blokkban a negatív változatban elhangzott... (Dr. Udovecz Gábor: Nem teljesen negatív.) Jó, hát a másodikhoz képest negatív. (Dr. Udovecz Gábor: Realista.) Akkor a realista változatban elhangzott, hogy a tejkvótát ki fogjuk tudni használni. A jelenlegi ismereteim szerint ezt évek óta nemhogy nem használjuk ki, hanem igen-igen messze vagyunk. Tehát e mögött mi van? Ez akkor azt vetíti előre, hogy akár tehénlétszám-növekedésről is kell hogy beszéljünk. Abban a változatban azt mondom, hogy így az állattenyésztés pozíciója igazán nem sokat javul. Köszönöm szépen. (Járvás István jelentkezik.)
ELNÖK: Parancsolj, Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal szeretném kezdeni, hogy fontos a mi felkészítésünk is egyébként az új rendszerre való átállásnál, de szerintem fontosabb a gazdálkodók felkészítése. Tehát a gazdálkodók felkészítése már csak azért is, mert jelentős részük egyébként azt a tényt, hogy 2006 bázisév lesz, ők csak 2007-ben tudták meg, jelentős része. Nem tudom, hogy volt-e gazdálkodó, aki tudta egyébként, hogy a 2006. év ilyen jelentőséggel bír. Ebből azért következnek dolgok. Azt szeretném megkérdezni ennek kapcsán, hogy miért olyan sürgős egyébként nekünk 2009-ben átállni az új rendszerre, mert nem egészen értem. Lehetne ezt később is. Lehet, hogy ennek van tényszerű magyarázata, de azt nem tudom.
A felkészüléshez azt szeretném elmondani, és itt egy kicsit az állattenyésztés érdekében szeretnék szólni, hogy az a tény, hogy a 2006. évi területalapú támogatások bázisnak számítanak, nem biztos, hogy segítette azokat az állattenyésztőket, akik mondjuk 2006-ban lucernaterületet állítottak be, a régit kiszántották, mert duplán jelentkezett ez nekik, és a top-upba az nem számol bele. Talán ha ők ezt tudhatták volna előbb, ez még nem jelent különösebb dolgot, de azért egy kis előnyhöz juthattak volna vagy legalábbis nem szenvedtek volna hátrányt, mert ezek itt ebben hátrányt szenvedtek, mert nekik dupla területű lucernájuk volt, és ez nem számít bele a GOFR kategóriába.
Felfoghatatlan egyébként az a tény, és borzasztó számok keringenek, és rossz megítélése van a képviselőnek, az agrárirányításnak is a tekintetben, hogy voltak, akik elég nagy kvótát hasítottak ki ebből az úgynevezett hímivarú húsmarha kvótából. Voltak nagy vásárlások, nagy betartások, megvoltak ennek a szabályai. Nem tudták ezt a termelők. Voltak, akik tudták, azok inkább kereskedő vénával voltak megáldva. Ezek nem szerencsés dolgok, legalábbis az én információim szerint. Emiatt van az, hogy aztán úgy nyilatkozik a termelő, hogy jó, akkor én nem is fogom tovább tartani, tartson egyébként hímivarú húsmarhát vagy bikatartást az, aki megszerezte a kvótát, tartson az. Én is azt mondom, tartson az a kereskedő, aki megszerezte. Ezt el lehet játszani, hogy a történelmi bázis Magyarországon 2006, majd Romániában egy másik év lesz, Szlovákiában megint egy másik, Lengyelországban megint egy másik év, és akkor mindig meg lehet vásárolni ezeket az állatokat. Lehet bolyongani egész Kelet-Európában, és valaki meg zsebre teszi, mondjuk egy kereskedőház ezeket a kvótákat. Ezt nem tartom egy nagyon barátságos lépésnek, hogy finom legyek.
Azok az aggodalmak természetesen most is megvannak - és most a földtulajdonosok véleményét szeretném elmondani -, hogy mi lesz vajon azokkal a földterületekkel, amelyek rossz természeti adottságokkal bírnak. Természetesen területalapú támogatás most is jár rá és majd történelmi bázis alapján is fog járni a földbérlőnek, aki lehet egyébként egy gazdasági társaság is. Ez a földbérleti szerződése majd lejár 2010-ben, és azt mondja, hogy kellenek a fenének azok a rossz volt rizsföldek, megkaptam én rá már a bázist, aztán a tulajdonos meg hasznosítsa úgy, ahogy akarja, vagy tegyen vele, amit akar egyébként. Ma már ezek a vélemények megfogalmazódnak. Nagyon érdekes folyamatok fognak lezajlani a magyar mezőgazdaságban. Igaza van alelnök képviselőtársamnak, Herbály úrnak, hogy az a tőkebevonás hogyan is fog megtörténni. Nagyon érdekes dolog.
Ma már látszik, már ma is látszik egyébként, hogy egyesek, akik tőkeerősek, úgy veszik a részvénytársaságokat, mint más a malacot a vásárban. Nem részvényeket vesznek ma már, komplett részvénytársaságokat. Igaz, hogy a benne lévő emberekkel azt elhitetik, hogy ez egy zártkörű részvénytársaság. Hát persze, papíron, de egyébként a tőkeerősek számára nem. Földbérleti szerződések vannak a részvénytársaságok mögött, és a részvénytársaságokat tőkeerős magyarországi vagy nem magyarországi vállalkozások nagy számban fogják vásárolni. Annál is inkább be fog ez következni, hiszen aki a mai magyar mezőgazdaságban gazdálkodik kicsiben vagy nagyban, de ha nagyban is, 55-60 éves az a vezető menedzsment, aki most viszi ezeket a gazdaságokat. A következő generáció már nem az ő gyerekeiből lesz, aki ezt fogja vinni. Itt biztos, hogy jelentős eladási hullám fog megindulni Magyarországon, hiszen valamilyen úton-módon mindenki szeretné pénzzé tenni az élete munkáját e tekintetben is.
80.
81 fzs
Azt azért nem akarjuk talán elhinni, amit a '90-es években mondottunk, hogy azé legyen a mezőgazdasági lehetőség, aki benne dolgozik. Aki összevásárolt már egy részvénytársaságot, és a következő generáció azt nem fogja vinni tovább, nem fogja csak átadni egy fiatal gazdálkodónak, hogy vigyed és legyen akkor a tiéd. Ezt a mesét azért nem akarjuk talán egymásnak eladni, még ha a '90-es évek elején oly sokszor is elmondták egyes politikai pártok képviselői. Tehát én a tőkebevonás tekintetében arra lennék kíváncsi, hogy van-e valami elképzelésük arról, hogy mi fog itt lezajlani mondjuk tíz éven belül a tulajdonlás tekintetében.
Kicsiben is érdekes ez egyébként, a családi gazdálkodónál, mert nem tudunk olyan támogatási rendszert soha felállítani, ami annak a gazdálkodónak jó lenne, aki mögött nincs ott a következő generáció. Ilyen támogatási rendszer nincs. Ha a gyerek elment vasutasnak, a lány meg boltosnak, ott 60 éves kor után megáll mindenféle fejlesztés, az biztos. De ugyanez lesz a részvénytársaságok esetében is, az egy más dolog lesz.
Elnézést, hogy hosszú voltam, köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Örvendi Lászlónak adok először szót, majd Bagi Béla jelentkezett.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nekem is az volt az első észrevételem, hogy ez egy olyan komoly és a jövőt meghatározó anyag, hogy nem illett volna idetenni az asztalra megtárgyalás előtt öt perccel. Azt javaslom, hogy ezt most tekintsük első olvasatnak, és rövidesen térjünk vissza rá komolyan. Így nem lehet ezt komolyan tárgyalni, mert az előadók komolyan felkészültek, mi meg csak nézegetjük, hogy miről is van szó pontosan. Annál is inkább, mert - ismételten ezt mondom - olyan súlya van ennek az anyagnak, ami meghatározza a jövő mezőgazdaságát.
Azért belenéztem most, amíg az 1. napirendi pontot tárgyaltuk. Mindjárt itt van az összevont terület alapú támogatás preferenciaterülete, ami érdekes módon visszagyűrűzik 2006. december 31-re. A 2006. december 31-es történelmi bázis megint úgy lett kialakítva, ahogy már Járvás képviselő úr elmondta: hirtelen, nem tudott róla senki, vagy aki tudott, annak egész évben bikaborja született - tudok róla, nem akarok nevet mondani -, legalábbis papíron így történt. Bizony ez nagyon nagy hátrányokat okozott.
Nagyon nagy probléma a történelmi bázis adásvétele, öröklése és minden más, különösen annak a hatósági igénylése, olyan adatok kérése, ami az előző dokumentumokban egyáltalán nem volt kötelező; talán még törvényellenes adatkérések is szerepelnek ezekben az értékesítési, átadási dokumentumok követelésében, amit kér az FVM. Amikor majd az SPS-átadások lesznek, nem lenne szabad ilyen helyzetbe hozni a gazdákat, ezért komoly felkészülés kellene a mi részünkről is ahhoz, hogy meg tudjuk tárgyalni ezt a napirendi pontot. Úgyhogy sokkal nagyobb komolyságot kérek ebben az ügyben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Érdeklődéssel hallgattam a prognózist, és közben az jutott eszembe, hogy mind a kormány oldaláról, mind az ellenzék oldaláról mást sem hallunk a mai magyar mezőgazdaságról, mint azt, hogy torz szerkezete van, a növénytermesztés túlsúlyos, ezen belül a gabona túlsúlyos, a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát javítani kell, a miniszter úr szinte minden megszólalásában ezt mondja. Ezzel szemben viszont lényegében ez az állapot konzerválásra kerül, sőt még - idézőjelbe téve - "javulni" is fog a növénytermesztés, illetve az ipari növények és az olajosok javára.
Amikor az SPS-modell kidolgozásra került - mert ez a modell, amivel mi előjöttünk és amiben meghatároztuk, hogy a gabona és az ipari növények lesznek a nyertesek, nem egy istentől elrendelt valami, hanem ezt mi választottuk és ebbe az irányba mentünk el -, gondoltak-e a kidolgozók arra, hogy ez mit fog eredményezni a magyar vidéken? Itt a prognózisban egy szám már meg is jelent, hogy 9000 alkalmazott veszíti el a munkáját; de ez még csak az alkalmazotti létszám, amiben nincsenek benne a vállalkozók, bizonyos csődprognózisok szerint, tehát ennél nagyobb mennyiségű ember vidéki megélhetése van veszélyben. Hogy passzol, hogy hozható ez össze az EU-s és általunk is sokat hangoztatott multifunkcionalitással, a vidék népességmegtartó képességével, a mezőgazdasági tevékenység munkahelymegőrző funkciójával? Mert itt éppen az ellenkezőjéről hallunk, tehát úgy tűnik számomra, hogy egyfajta skizofrén állapot van; beszélünk valamiről, amit az Európai Unióban is divatos mondani, a multifunkcionális mezőgazdaságra való áttérésről, ezzel szemben pedig egészen más irányba haladunk, és a hatása is természetesen teljesen más.
A vertikális integráció kérdésében várom én is a választ arra, hogy ki fogja ezt finanszírozni. Ha a feldolgozóipar nem termelői tulajdonban van - mert ezt a bravúrt végrehajtottuk itt Európában, hogy teljesen elvált a termelés és a feldolgozás egymástól szinte minden területen -, egy ilyen konstrukcióban hogyan lehet egyáltalán vertikális integrációról beszélni? Azt mindenki tudja, hogy a profit a világon sehol nem az alapanyag-termelésben van, hanem a feldolgozásban és az ahhoz kapcsolódó kereskedelemben. Attól tartok, hogy vágyálmokat kergetünk, amikor erről beszélünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, és köszönjük a tájékoztatót. Én is azon a véleményen vagyok, hogy folytatnunk kell az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, különösen kifelé, az érintettek felé, mert majdhogynem 100 százalékos az információhiány, illetve a tájékozatlanság.
Bennem is olyan kérdések fogalmazódtak meg, mint az előttem szólókban. Éppen most tárgyaltuk a 2006. évi agrárjelentést, illetve most van napirenden a 2008-as költségvetés, tehát szívesen visszakérdeznék, hogy ahhoz, hogy ne a negatív vagy realista verzió jöjjön be, az Agrárgazdasági Tanács 2006. év kapcsán kialakított véleménye, álláspontja hogyan tükröződik a 2008-as költségvetésben, annak az agrár részében. Hát én nem nagyon látom. Most az állattenyésztésnél 2 milliárd forinttal "szórakoztunk" - elnézést a kifejezésért -, közben pedig ilyen tendencia várható, ami itt látható, ami szerintem is teljesen reális. Úgyhogy én ott látom a gondot, hogy ha ez így van - márpedig a szakma szerint biztosan így van, de lehet, hogy a politika szerint is -, akkor ezek a források nem elégségesek véleményem szerint arra, hogy az optimista verzió győzedelmeskedjen.
Szintén a vertikális integráció kapcsán ahogyan az Agrárgazdasági Tanács is fogalmazott, hogy a magasabb hozzáadottérték-előállításra kellene törekedni, ez rendben van, és mondom, ezt ők is leírják már 2003 óta állandóan. Na de hogyan? A feldolgozóipar 60 százaléka külföldi kézben van. Most akkor visszavásároljuk, vagy párhuzamos kapacitásokat építünk ki? Tehát nem látom, hogy ezt hogyan lehet megoldani, milyen források bevonásával.
A kedvenc témám, amiről még nem esett itt szó, a cukorrépa. Ez egyébként nagyon aktuális most: tegnap jelentették be a Szolnoki Cukorgyár megszüntetését, és tudomásom szerint a petőházi is hasonló sorsra vár. Hogyan számol ezzel a realista vagy az optimista verzió, hogy egyáltalán lesz-e Magyarországon cukorrépa-termesztés? Mert ahogy most állnak a dolgok, minden esély megvan arra, hogy ez a 200 éves, én azt mondom, nemzeti értékünk szépen el fog tűnni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Most kerültem nehéz helyzetbe, mert alelnök úr nincs bent, akinek átadhatnám az ülés vezetését akkor, amikor hozzá szeretnék szólni. Ezért a kisebbségben maradt kormányoldalt kérdezem, hogy hozzájárulnak-e.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Hozzájárulunk.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Megszavazzuk.
90
91. FE
ELNÖK: Köszönöm szépen. Néhány konkrét kérdésem lenne nekem is. Egyrészt, hogy van egy alapkérdés. Kaptam már néhol innen-onnan választ, de a helymegjelölést is szeretném tudni. Van-e arra lehetőség, hogy a mindenkori tulajdonos legyen a jogosultja a támogatásnak, ne pedig a használó? Esetlegesen egy olyan konstrukcióval, hogy igen, amikor a használó egy bérlő, akkor a tulajdonost kötelezzük egy nemzeti törvényi szabályozással arra, hogy a jogosultságát a bérleménnyel együtt bérbe kell adni, tehát oda kell adni. Magyarul teljesen elfogadjuk azt az álláspontot, hogy a bérlő, a földhasználó legyen a támogatás jogosultja, amikor ezt használja, de a tulajdonosé legyen ez az alapjogosultság, aki a bérlettel egyidejűleg kötelezően tovább kell hogy adja ezt. Ha önmaga műveli, akkor pedig természetesen tulajdonhoz kapcsolódik.
Azért merem ezt fölvetni, mert nagyon félek annak a veszélyétől, hogy a bérlő a jogosultságot megszerezve hamarosan a tulajdonostól a földtulajdont szeretné megszerezni azon az indokon, hogy kedves bátyám, önnek nincs már SPS-jogosultsága, az nekem van mint bérlőnek, és ön adhatja akárhova ezt a földjét, senki meg nem fogja venni, mert a jogosultság, a támogatási jogosultság az enyém, a bérlőé, ön pedig nem tudja szabadpiacon, szabad földforgalomban értékesíteni a földjét, mert nem tud mellétársítani támogatási jogosultságot. Magyarul a termőföld értéke ekkor lezuhan, a tulajdonost óriási értékvesztés fogja érni, és kényszerűen egyetlen egy személynek adhatja el csak a földet, annak, aki éppen bérli, mert annak van hozzátársított jogosultsága is. Tehát ennek a veszélyét önök hogyan látják? Vagy esetlegesen deklaráljuk, hogy mi a tulajdonosnak adjuk a jogosultságot, de ha ez a földterület bérleménybe megy, a törvényt úgy változtassuk meg, hogy a bérleményen azonnal a jogosultságot köteles átadni a bérlőnek.
(Herbály Imre, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
További. Az előterjesztésből látható, hogy a szőlőtermelők nem kaphatnak SPS-jogosultságot. Hogyan próbálják megoldani? Az előterjesztés egyik háttéranyagában azt láttam, hogy önök mintegy 50000 hektárral gondolkodnak. Nem tudom, egyelőre a HNT-nél változatlanul azt mondják, hogy 70-80 ezer hektár a művelt szőlőterület nagysága. Hogy miből adódik ez az eltérés, majdnem 30000 hektár, ezt nem tudom, az előterjesztés háttéranyagában 50000 hektárról beszélnek. Hogyan gondoskodnak, és hogyan váltják ki a jelenleg SAPS-alapú támogatásra jogosult szőlőtermelőket az SPS jogosulatlanságából adódó hátrányok közül?
A bázisév kérdésében valóban, ez egy súlyos kérdés, hogy miért pont 2006. Ha jól értem, itt egy komoly dilemma előtt vagyunk. Ugyanis ha a 2006-ot most az előterjesztő javasolja bázisévnek venni, és 2009-ben kerül csak bevezetésre ez a rendszer a mostani terveink alapján, én úgy érzem, hogy túl nagy az a három év, amikor különféle manipulálási lehetőségek lehetnek, pontosabban kellemetlen helyzetbe kerülhetnek bizonyos termelők, például az újgazdálkodók, például a föld eladása, föld forgalmazása következtében jogosultság nélküli állapotba került új földtulajdonosok. Nem tudom, hogy elégséges lesz-e az a kiegészítő kvóta, amiből ezeket a problémákat kompenzálni lehet. Nem tudom, hogy elégséges lesz-e. Tehát én úgy látom, minél távolabb visszük ezt az időszakot, annál nagyobb probléma lesz az újonnan belépő földhasználó földtulajdonosokkal és ifjú gazdálkodókkal. Minél közelebb viszem a belépés évéhez, annál nagyobb lehetőséget adok a manipulálásra, hogy hirtelen vásárolok akkor földet, állatállományt, részvénytársaságot, mert látom, hogy hoppá, azok lesznek a megnevezettek, akik kellemesebb helyzetbe kerülhetnek esetleg éppen az AKI jelentésére alapozva a prognózisokat. Ennek a dilemmáját, ha föloldanák.
Az egyik háttéranyagban, ami hozzám eljutott, 2007. áprilisában egy miniszteri értekezletre történt előterjesztés. Ebben a változatban nagyon tisztességesen az előterjesztő hangosan gondolkodik, hogy úgynevezett melyik változatot lenne célszerű a modellszámításoknál figyelembe venni. Ekkor még, ekkor és utoljára, a hozzánk eljutott anyagok közül leírják, hogy van egy "A" modell és egy "B" modell. Az "A" modell azt mondja ki, röviden így foglalja össze: "senki sem veszít" modell. Ennek a lényege, hogy először a regionális komponens kerüljön meghatározásra úgy, hogy az alaptámogatás megegyezzen az átállást megelőző évben kifizetett SAPS-szal. Erre jönne a kiegészítő komponens, vagyis az üzemsoros eltérítés. Tehát ennek a modellnek a lényege, hogy senki sem veszít. Ami most van, nagyjából ez megy tovább.
Aztán jön a "B", az intervenciós kompenzációs modell. Ez fenekestől fordítja fel a rendszert. Azt mondja, először az ágazati eltérítésre alkalmas kiegészítő komponenst állapítsuk meg úgy, hogy a 2009-ben kiosztásra kerülő kiegészítő top-up nélküli SPS-komponens kerüljön először elkülönítésre, majd a maradványelven képezzük a minden fölhasználó által igénybe vehető regionális alapkomponenst. Tehát pont fordított a rendszer. Ennek a modellnek, a "B" modellnek az elemzője viszont megállapítja, és ezt most megint idézem, hogy "itt a top-upban részesülő ágazatok, de elsősorban a GOFR-növények, a dohány, és az intenzív állattartók javára egy erőteljes forrásátcsoportosítást hajtunk végre a zöldség-gyümölcs ültetvények, borszőlő, energiaültetvény, cukorrépa, burgonya, erdősített terület és a gyep, legelő, extenzív állattartók rovására." Na már most, innentől kezdve megnézzük, hogy a társadalmi vitára vajon melyik tervezetet bocsátotta a kormány. Meg kell állapítanom, hogy a "B" modellt bocsátotta társadalmi vitára, meg sem említve azt, hogy kérem szépen, gondolkozzunk el, hogy milyen változatok vannak.
A kormány szerintem erkölcstelen módon a társadalom számára egy olyan változatot bocsát vitára, amelyben nem mutatja meg a mozgási lehetőséget, hogy miben mozoghatna a kormány, miben gondolkozhatnának az érintettek, hogy akkor tényleg beszéljük meg, hogy mi történik itt Magyarországon. Elnézést, miniszter úr mindennap elmondja, hogy a zöldség-gyümölcs termelőket hogyan kell erősíteni. Udovecz Gábor igazgató úr pontosan elmondja, hogy azzal, hogy a szántóföldi növénytermesztés úgy néz ki, hogy jobban jár ebben a modellben, úgy néz ki, hogy erőteljes forrásátcsoportosítás, írja le az előterjesztő. Jobban jár, de bocsánat, megmondta, hogy mi az ára, a 9-10000 elbocsátott.
Természetesen pontosan tudjuk mi gazdálkodók, hogy a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésnek az élőmunkaigénye olyan elenyésző, hogy ezzel nem lehet vidékfejlesztési koncepcióval, munkahelyteremtő, falu-megélhetési koncepcióval előállni. Mivel lehetne? Be is mondja Gráf József miniszter úr, mikor elmegy Szentes környékére, akkor mindig elmondja, hogy a zöldség-gyümölcs termelésre itt vannak potenciálisan kihasználatlan lehetőségek, és való igaz, nincs korlátozás, az Európai Unióban láthatólag keresik a tiszta agrárkörnyezetben termelt friss zöldség-gyümölcs élelmiszert. Magyarország adottságai kitűnően alkalmasak erre. És mi történik az SPS-modell áttérésénél? A "B" modellt veszik alapul úgy, hogy meg nem említik a társadalmi vitánál, hogy elnézést, ez a "B" modell, itt erőteljes forrásátcsoportosítás lesz ám valakik kárára és valakiknek a hasznára. Azoknak a hasznára, akik jelenleg irányítják és vezetik a minisztérium tollát időnként, azoknak a hasznára. Ezzel súlyos konfliktust okoznak azon a területen, amit Bagi Béla említett, hogy a mezőgazdaság multifunkcionális hatása, hogy nemcsak élelmiszert termel a mezőgazdaság, ezt már folyamatosan mondjuk, de nincs rá érzékeny fül a parlamentben, hanem a vidéken a munkahelyeken az eltartó képességéről gondoskodik a mezőgazdaság, a vidék eltartó képességéről, gondoskodik az agrárkörnyezet megőrzéséről. Mit mond Udovecz Gábor? Hogy az ösztönzés arra fogja serkenteni az egyes nagy agrártermelőket, GORF-növénytermelőket, hogy esetleg kifeszítsék az agrár környezetgazdálkodás határait vagy át is lépjék azt: Igen, erre fog menni. Tönkreteszik az ott élő lakóknak a helybeni agrárkörnyezetét. És mint említettem, ennek a mezőgazdaságnak van még egy szerintem kedves, társadalomtól átvett funkciója az agrárkörnyezet, a munkahelyteremtés mellett, ez pedig a kultúra és a nyelv ápolása. Ha jól értem, ez ellen irányul egy támogatás ezen típusú SPS-modell bevezetésekor.
Azt kérdezem, hogy hogyan gondoljuk ennek a társadalmi vitáját, ha egyetlen egy változatot teszünk le, és azt mondjuk, a teljes tudattalan, mert információt tudniillik nem adunk mögé, hát ezt csináljuk most a bizottságunkkal is, most lefordítom... Teljes tudattalan, internetező a gazdálkodó, mert ott kell majd olvasnia neki, az FVM honlapján fent van az SPS-modellnek a társadalmi vitára bocsátása, teljes tudattalan, elolvas egy valamit, és erre kell neki azt mondani, hogy ez jó vagy rossz. Miből fogja megmondani az a gazdálkodó, az az érintett, hogy jó vagy rossz, mikor nem bocsátottuk mellé az általam most még nem olvasott, de remélem, hogy erre is esetleg utalást adó AKI-jelentést, ami mondom, több mint száz oldal? Remélem, hogy tartalmaz erre való utalást, modellt, gondolkodást, szisztémát. És nem bocsátják természetesen mellé azokat az anyagokat, amelyeket a stratégiai főosztály, az FVM-ben lévő stratégiai főosztály az MVH-tól kapott hasznos háttéranyagot, írja a jelentés, hogy az FVM kapott ilyen háttéranyagot, hogy az ő gondolataikat is mellé tettük volna.
100.
101 fzs
Magyarul nem látom azt, hogy mi Magyarország mozgástere. Erre soha nem kaptunk még választ. Azt tudjuk természetesen az itt leírt előterjesztésből, hogy megfelelünk az Unió elvárásainak ennek a speciális magyar modellnek a bevezetésével, mert azt leírja szintén az FVM előterjesztője, hogy a speciális magyar modell egy érdekes modell, de megfelelünk mindenben egyébként az EU igényeinek. De mitől vált ez speciálissá? Értem én, hogy a top-up nálunk egy bonyolult rendszer, ezt több helyen elmondja, már megismertük, hogy milyen, beállt a rendszer az elmúlt három év alatt. De mi az a mozgástér, amiben az Unió azt mondja, hogy minden tagállam maga dönt abban, hogy innentől eddig hogyan mozog? Ebbe kellene bevonni azokat a vitapartnereket, akik ismerik a mozgásteret, amit az FVM nem ismertetett, és akkor mindenki a saját szempontjából már értené és érzékelné, hogy miért volt vita az A modellről, a senki sem veszít modellről és a B modellről, az erőteljes átcsoportosítási modellről az FVM-en belül. Azt sem tudjuk, hogy ki és miért döntött e mellett a modell mellett, mi volt annak a számszerű indoka, hogy ne a senki sem veszít modellt vigyük tovább, hanem az erőteljes átcsoportosítást a zöldség-gyümölcs termelők, a borszőlő, az energiaültetvények, a cukorrépa, a burgonya vonatkozásában. A cukorrépa meg is halt, sajnos már előbb, mint ahogy bevezették az SPS-modellt, ezt most már sajnos tudjuk, de itt van még az intenzív és extenzív állattartók kérdése. Szóval ezek nagyon súlyos kérdések, amire nem látom a választ, ezért ilyen értelemben nem tudunk vitatkozni az anyagról. Én ezeket a kérdéseket szerettem volna föltenni, és a társadalmi vitánál hiányolom azt a mozgásteret, amit az Unió megenged és Magyarországnak kellene benne dönteni. Ezt az FVM nem közli, hanem egy tényhelyzetet közöl; ezt választottuk, és ezen tessék rágódni.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet "Alkalmazkodás kényszerében a magyar mezőgazdaság" címmel az SPS-modell tanulmánytervéről egy vitára invitál 2007. december 4-én, kedden 10 órára. Remélem, hogy ezek a viták egyben ezekre a kérdésekre is választ adhatnak vagy feszegethetik. Ezért mondtam, hogy bizonyára szükséges lesz, hogy a bizottság is legalább még egyszer ülésezzen e témában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bedő Tamás kért szót. Visszaadom az ülés vezetését elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm. Csak röviden annyit szeretnék mondani, hogy úgy gondolom, a szóbeli kiegészítés, amit kaptunk mind az FVM, mind az AKI részéről, mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy ezt érdemben tudjuk tárgyalni, mert valóban ezt az anyagot talán egy kicsit későn kaptuk meg. Ugyanakkor azt mondanám, hogy a Mezőgazdasági bizottság tagjai, ha tegnap kezdtek volna el foglalkozni az SPS-rendszerrel és általában az ehhez kapcsolódó kérdésekkel - hiszen most tárgyaltuk nem is olyan rég magát a 2006-os agrárgazdasági jelentést is -, az elég szomorú lenne. Tehát azért valamilyen szinten alapinformációkkal kellett, hogy rendelkezzünk. Az biztos, hogy ilyen részletesen én sem tudtam még áttanulmányozni ezt az anyagot.
Csak vissza szeretnék csatolni, hiszen a kertészetet mint üldözött ágazatot említette elnök úr, hogy talán azért néhány dologra emlékezzünk már. Ezt az SPS-rendszerű finanszírozást, támogatást ne válasszuk már külön az egyéb címen kapható támogatásoktól. Elnök úr előtt is ismert, hiszen többször foglalkozott ezzel maga a bizottság is, amikor a tengelyeket vitattuk, hogy az EMVA 2-es tengelyen az agrár-környezetgazdálkodásnál jelentős átcsoportosítások lesznek. Méghozzá pont a szántóföldi alapprogram terhére - tehát onnan, amiről valóban azt lehet mondani, hogy erősebb - a kertészeti ágazatok munkaigényesebb részeire, például a szőlőre, gyümölcsre és az egyéb kertészeti ágazatokra jelentős átcsoportosítások várhatók. A szántóföldinél valószínűleg csak azok a rendszerek maradnak, amelyek tényleg környezetbarát és a környezetet kímélő technológiákat fognak a későbbiekben támogatni. Tehát a kettőt ha együtt nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy ilyen szempontból nincs vesztese. Az viszont tény, hogy ezt a kifizetési rendszert is meg majd annak idején 2009-ben ami együtt jön az SPS-sel, az új EMVA 2-es tengelyes pályázatokat meg kell ismertetni a termelőkkel, hiszen valóban aki ezt nem jól fogja alkalmazni, az jelentős hátrányba fog a későbbiekben kerülni.
A másik pedig: nem véletlenül mondja azt miniszter úr és a minisztérium vezetése, hogy a kertészeti ágazatot kiemeltként kezeli. Fenn vannak a vitaanyagok, most is voltak társadalmi egyeztetések, és nem politikai egyeztetések, hanem kimondottan szakmaközi egyeztetők. Például a "Kertészeti technológiák fejlesztése" című pályázat kapcsán, ahol én legalábbis, lehet, hogy rossz helyen ültem, de nem hallottam arról, hogy a szántóföldi növénytermesztés lenne a kiemelt, mint amit egyébként ebből is lehet támogatni, hanem kimondottan a különböző technológiai fejlesztések - és ezek döntően zárt rendszerű technológiai fejlesztéseket jelentenek - támogatását tartja kiemelten fontosnak maga a minisztérium is, és az a munkaerő-szükséglet és munkahelyteremtő hatás döntően ezekben az ágazatokban és technológiákban jelenik meg, nem a nagyüzemi paradicsomtermesztésben vagy krumplitermesztésben, ezt tegyük hozzá. Tehát én úgy gondolom, hogy ez kiindulási pontnak jó, ha együtt nézzük az összes támogatási lehetőséget, akkor pedig azt lehet mondani, hogy kiegyenlít az EMVA 2-es tengely a másik oldalon, más ágazatok tekintetében. Bízom benne, hogy a második variáció fog bejönni, mert ezeket az adatokat itt senki nem vitatta a jobboldalról sem, hogy ha szakmailag jól megalapozva és műhelymunka alapján valójában be is válnak, akkor azért ezek olyan imponáló adatok, amilyenekről az elmúlt időszakban nem nagyon tudtunk beszélni a mezőgazdaság területén.
Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Most egy kicsit "korelnökként" kívánok megszólalni. A jövőnkről van szó. Azt szeretném kérni a bizottság tagjaitól, hogy dehonesztáló jelzők nélkül próbáljunk beszélni erről az anyagról is meg a jövőnkről is. Akkor valószínű, hogy meg fogunk egyezni és valószínű, hogy a magyar agrártársadalommal nemcsak meg tudjuk értetni, hogy miről is van szó, hanem tudjuk segíteni őket abba az irányba, hogy az optimista változat jöjjön be. Persze nyilván ehhez - tudom, mondjátok - pénz is kell. Pénz is kell szerintem, meg egyetértés is, meg egy olyan akarat, ami szerint egymást segítjük. (Járvás István: Olyat én még nem láttam.) Nem láttál? Hát mert jászsági vagy. Bocsánat, már el is rontottam, úgyhogy vissza is vonom. Pista, elnézést kérek.
Egyébként meg abban, hogy a miniszter úr rendszeresen és kitartóan mondja, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés arányát javítani kell, nincsen semmi szokatlan, teljes mértékben igaza van. Ezt nem lehet így megoldani, ha nem mondja, akkor nem is akarja. Ha mondja, akkor számon lehet kérni, és ha számon kérjük, akkor nyilván ő is arra törekszik a lehetőségek határain belül, és a másik miniszter is, ha lesz következő miniszter - mert biztos, hogy lesz -, hogy ez az arány javuljon.
Egyébként meg abban a tekintetben, hogy ilyen felemás ez a rendszer, a múltunkból kell kiindulni. Így alakult a magyar agrárszerkezet, a magyar üzemi szerkezet. Nem volt ezzel baj mondjuk a szövetkezetesítés előtti időszakban, nem volt ezzel baj a rendszerváltás előtt. Most úgy alakult a helyzet, hogy lettek növénytermesztő gazdaságok, vannak vegyes gazdaságok - sajnos ezek vannak kevesebben, úgy gondolom, de főigazgató úr kijavít, ha nem így van - és vannak olyan gazdaságok, akik csak állattenyésztéssel foglalkoznak. Ez bizony nagyon el kell, hogy gondolkodtassa azokat, akik az SPS-rendszert elénk terjesztik. 110 - 111. FE Egy ilyen helyzetben nem szabad kiszolgáltatottá tenni azokat, akik a sorsuknál fogva jutottak abba a helyzetbe, amibe jutottak.
Még egy dolgot szeretnék elmondani. Én is nagy híve vagyok a kertészet és a biotermesztés volumene növelésének, csak azt kérdezem, hogy kivel és kinek. Az igényeket nem lehet mesterségesen felpumpálni biotermékek fogyasztására. Egy hosszú folyamat eredménye lehet esetleg, hogy az AKI főigazgatója által jelzett optimális arányt szerintem el tudjuk érni. Nemcsak az igényekkel van baj, hanem nem alakultak ki a magyar termelőkben azok a készségek, hogy ezt a termelést folytassák. Sokkal inkább érdekli őket sajnos nem a környezetkímélő termelési mód, hanem az intenzifikáció. Láttam, hogy amikor mondta a főigazgató úr, hogy intezifikálás következik be, akkor itt többen majdnem rosszul lettek a teremben, de sajnos ez van a magyar termelők fejében, nem szívesen kapálnak, nem szívesen végeznek olyan munkákat, amelyek a környezetet kímélik, hanem hadd jöjjön a magasabb termés, amivel nincs is baj, csak meg kell találni a kellő arányokat.
Még egyszer elnézést kérek Járvás képviselő úrtól, és azt kérem, hogy tényleg abban a szellemben folytassuk, ahogy a bevezető gondolatomban elmondtam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs további kérdés, akkor megadom a szót az előterjesztőknek.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sok kérdés hangzott el. A négy legsúlyosabbat választottam ki, és természetesen a továbbiakban is állok rendelkezésre, ha a bizottság ezt úgy gondolja és elnök úr szót ad erre.
Az egyik dolog az, hogy Magyarországnak milyen mozgástere van a rendszerben. Ez egy alapvető kérdés és jogos kérdés. Magyarországnak annyi mozgástere van, hogy vagy hagyja kifutni a rendszert a SAPS-ban tovább, és akkor minden a területarányosan kiosztható támogatás lesz, ez van '13-ig, vagy eltérít valamilyen bázis mentén, és csak a bázisban objektíve üzemenként is, ágazat összességében is és országosan meglévő objektív adatok alapján. Ez az objektív adat pedig Magyarország esetében az a top-up támogatás, amely termeléshez köthető volt 2006-ban. 2007-ben ez már nem köthető.
A bázis tekintetében hangzott el itt fölvetés. Tudom, és az hiszem, hogy itt ennél az asztalnál ülők mindannyian szabályozással foglalkoznak, mindig van egy szabályozási időpont, mindig van egy szabályozási alany és tárgy, és ezekkel kapcsolatban mindig lehet föltenni kérdéseket. Itt a luxemburgi reformban 2003-ban döntöttek arról, hogy egy visszamenőleges időszakot választottak ki, és a régi tagállamok azon időszakban alakíthatják ki a bázisukat is. 2007-ben születik olyan döntés - most még az előkészítő fázisban vagyunk -, amely döntés értelmében 2006 lehet a bázis. Ha a 2007. évet a döntés évében tűzzük ki bázisnak, akkor valószínűleg nem az történik meg, hogy egy tehén csak fiúborjút ellik abban az évben, hanem hogy minden tehén három fiúborjút ellik abban az évben. Tehát ha egy mozgó bázis van. Tehát a 2006-os bázis a dolgok természetéből adódik, de e tekintetben a döntéshozók, a kormány és a parlament dönthet később másképpen is. A mozgástér tehát a teljes top-upolás aránya, illetve annál kisebb arány az eltérítés.
Szeptember környékén támogatási fajlagosak kerültek ki az internetre meghirdetésre ilyen informális, kalkulációs céllal, illetve néhány cikk is jelent meg e tekintetben. Az elmúlt időszakban kollegáimmal - de valószínűleg önök is - több gazdálkodói körben jártunk, és több helyen részt vettünk beszélgetésen, tartottunk előadást. Eddig még nem találtam egyetlen olyan gazdálkodóra se - föltehetőleg azért van -, aki azt mondta volna, hogy ezekkel a számokkal kikalkulálva ő rosszabbul jár valamelyik elemében a gazdálkodásának, mert ilyen nincs. Mindenki legalább annyit kap vagy többet, mint amennyivel a top-upban vagy a területalapú támogatásban rendelkezett. De egyébként e tekintetben a Bizottság is szigorú bíró velünk szemben. Van egy jogszabályi hely, amely kimondja, hogy az ilyen új tagállam, mint amilyen mi vagyunk, az átalakulás során kárpótlást nyújthat azoknak a kedvezményezetteknek, akik az egyik rendszerből való átmenet alkalmával a másik rendszerbe valamekkora kárt szenvednek a támogatás összegét illetően. De nem nyújthat többet, nem lehet túlelosztás valamelyik érdekelt fél javára.
Tehát a jelenleg forgalomban lévő modell ezt tudja, és e tekintetben ez a Bizottság elnökének, illetve a Bizottságnak a döntése. Azt gondolom, hogy üljünk le akár hivatalosan, akár szakmai körben, ahol egy fél napot erről lehet eszmét cserélni. Nagyon sok diánk van, vetítés, és minden egyes tételnél, minden egyes számításnál e tekintetben meg lehet állni és ki lehet vitatni.
Teljesen jogosan merül föl ez a harmadik kérdés, az, hogy a jogosultsággal elszalad a használó és ott marad a tulajdonos föld nélkül. Igen, csak föld nélkül nem lehet használni a jogosultságot, nem kap érte egy fillért se. Tehát az fog történni Magyarországon, hogy 5 millió vagy 5 millió 200 ezer hektár területre jelentenek be majd igényt 2009-ben, és ennyi jogosultságot fog kiosztani az MVH. Ezeknek a jogosultságoknak minden egyes hektárra lesz egy azonosító száma, és ez a jogosultság forgalomba kerülhet, mert ezt az EU-s rendelet garantálja. De mi azt szeretnénk, és az agrárkormányzat azt szeretné, ha a föld és a jogosultság együtt forogjon. Ezért úgy gondoljuk, hogy az EU-s rendelet adta maximális elvonás, ami 50 százalék, legyen érvényben. Tehát hogy mezőgazdától mezőgazdához kerüljön a föld és a jogosultság vele együtt, ne kerüljön kívülre a mezőgazdaságból, az adótörvényeket illetően és az illetékeket illetően is. Ezért van a munkaprogramban egy olyan elgondolás, amely az önök döntését is igényli, amennyiben egyetértenek vele, törvényi szabályozás formájában a következő félévben, ahol ezekben az ügyekben olyan szabályokat kell alkotni, amelyek a magyar alkalmazást segíthetik elő.
Végezetül a kertészeti termékekről szeretnék csak röviden szólni. Tudom, hogy sokkal több kérdés van, mindegyikre természetesen állok rendelkezésre, ha elnök úrtól időt kapok rá. Azt látni kell, hogy ez a támogatás már nem az az általunk jól megismert termeléshez köthető prémiumok sora, hanem ez legalább az összeg 95 százalékában teljes mértékben a termeléstől elválasztott forma. Ha igaz az az állítás, hogy a magyar mezőgazdaság termelési értéke valahol 1800-1900 milliárd forint, akkor az ahhoz rendelt uniós támogatás nem éri el a 10 százalékot sem.
120.
121 fzs
Az összes támogatás 5 százaléka, azaz a 10 százalék 0,5 százaléka az, ami oly módon használható föl, hogy azért valamilyen kertészeti terméket vagy energiaültetvényt, fehérjenövényt, húsmarhát vagy anyatehenet állítsanak elő. Az összes többi egy általányban területi jogosultságra szétosztott támogatási forma, amiért vagy termel, vagy nem termel a kedvezményezett. Mi bízunk abban - ahogy főigazgató úr is mondta -, hogy e tekintetben azoknak ad több pénzt, akik eddig is olyan ágazatokkal foglalkoztak, amelyek termelést jelentettek, és vélhetően a jövőben is hajlandók terhelni. Ehhez a piaci viszonyok egyre javulóak, legalábbis nemzetközi értelemben.
Még egy dolgot szeretnék elmondani a nemzeti tartalék működtetését illetően. A nemzeti tartalék működtetése alkalmassá tehető arra - és az osztrák példát ha megvizsgáljuk, akkor ők alkalmassá tették -, hogy az átállás során kialakult eltéréseket vagy veszteségeket kompenzálni lehessen belőle, tehát földhasználati ügyeket, földvásárlást, vagy ha valaki megkezdett egy állattenyésztő telepen egy beruházást, mert közben befagyasztottuk a rendszert visszamenőleg, azt korrigálni lehessen, ha őneki az egy engedélyezett, jóváhagyott beruházása volt, akkor azt a korábban figyelembe vett bázist a nemzeti tartalékból korrigálni lehessen. Az új belépők, a fiatal gazdák ügyére is természetesen ez vonatkozik. Ezért felülvizsgálandónak látszik az a korábbi álláspont, amelyik fél százalékban jelölte volna meg ennek a nemzeti tartaléknak a súlyát. Mi javaslatot teszünk arra a döntéshozóknak, hogy ez legyen nagyobb, erőteljesebb.
Az utolsó gondolat: van a 80 százalékos szabály és az 50 százalékos szabály. A 80 százalékos szabály az, ha valaki jogosultságokkal rendelkezik és a jogosultság több mint 20 százalékánál nagyobb arányban nem hív le támogatást, akkor azt a szabályok szerint bizonyos korlátozások érik. Az 50 százalékos szabály az, ha valaki az átalakulás során elveszíti a használatában lévő földterület 50 százalékát, akkor az is kompenzációban részesülhet. Tehát a 795. számú végrehajtási rendelet, amely 2004-ben került kiadásra, több olyan elemet tartalmaz, ami például a jogosultsággal rendelkezők lehetőségeit korlátozza. Nem az a célja ennek a változásnak, hogy szétrobbantsa a fennálló agrárrendszert, hanem az, hogy lehetővé tegye az új, termeléstől elválasztott támogatási rendszer bevezetését, hogy ne a termelési támogatással, hanem a piaci kereslettel orientálja a gazdákat, hogy mit állítsanak elő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úrnak adok szót, amennyiben talált olyan területet, amire válaszolni szeretne.
DR. UDOVECZ GÁBOR (Agrárgazdasági Kutatóintézet): Köszönöm szépen. Erősen szelektálok. Először is szeretném a képviselő urakat tájékoztatni, hogy nagyjából kerek számokban a mezőgazdasági kibocsátás több mint 90 százalékát 100 ezer gazdaság adja, ebből 40 ezer szántóföldi növénytermesztésre szakosodott, 25 ezer vegyes gazdálkodó, 25 ezer zöldség-gyümölcs termelő, és a maradék 10 ezer az állattenyésztésre szakosodott.
A második dolog, amit mondanék: itt önök többen mondták, nagyon egyetértek azzal, hogy itt tényleg a magyar agrárium, vidék, mezőgazdaság jövőjéről van szó, ezt nem lehet elintézni egy alkalommal. Mi itt beszélünk most az SPS-ről, miközben mások és már mi is a minisztériumban meg kutatók dolgoznak a KAP 2013 utáni sorsáról, jövőjéről, tehát nagy ügyekről van szó.
A konkrétumokról... A tejkvóta: minden becslés azt mondja, hogy erősödik a tejtermékek iránti világpiaci kereslet olyan térségekben is, ahol nem lesz tejtermelés, az árak szilárdulni fognak. Ráadásul Nyugat-Európa egy-két országában épp a decoupling miatt nem emelkedik sem a tehénlétszám, sem a tejtermelés. Tehát azt gondolom, hogy ha a magyar tejipar észhez tér az együttműködésben és a termékfejlesztésben, akkor komoly jövője lesz a magyar tejtermelőknek. Ezért mondtuk, hogy ki fogjuk használni a tejkvótát.
A kedvezőtlen adottságú területek: részben a vidékfejlesztési programok ezzel foglalkoznak, részben óriási ingerencia lesz elhagyott, ócska minőségű legelők, gyepek bejelentésére, támogatásra, amiről Nyujtó úr beszélt. Ugyanakkor én meg attól félek, hogy termelésbe is vonnak meg tartanak olyan viszonylag gyenge minőségű területeket, ahol majd megéri energiát termelni, akár első, akár második generációról van szó. Ez reális, tehát piaci oldalról erre van ingerencia, nem csak támogatási oldalról.
A fő ágazati arányokra muszáj visszatérnem azért, mert az való igaz, hogy miniszter úr sokat beszél róla, joggal, viszont én úgy látom, hogy a minisztériumi kollegák a támogatási lehetőségeket igyekeznek kihasználni, de az nem lesz elég. Itt beruházás, fejlesztés kell. Szinte minden nagyüzemi telepünk - a kicsik meg abbahagyták nagyrészt - korszerűsítésre szorul, nemcsak a hatósági előírások miatt, környezetvédelem, állatjólét, hanem mert valóban a hatékonysághoz egy jobb szellőzőrendszer, jobb fűtési rendszer, etetési, itatási rendszer kell. Sok pénzt szán erre az ÚMVP, de nem elég. Ezért mondtam az innovációt.
A legfontosabb kérdés a tőkebevonás, hogy tőke kell. Azt nem modelleztük, hogy honnan lesz tőke. Ez most csak egy verbális válasz, ezt nem tudom modellezni. De hadd mondjam el önöknek, hogy én azért az általam sem nagyon szeretett multikkal, feldolgozóláncokkal többször találkozom, és azok mindig azt mondják nekem, hogy az az ars poeticájuk, hogy belföldi beszállítót keresnek, aki januártól decemberig megfelelő mennyiségben, megfelelő minőségben szállít élelmiszert, és nem találnak, főleg a zöldség-gyümölcs piacon nem találnak. Tehát azt gondolom, hogy ezek a multik egy ponton rosszabbak a magyarnál csak: az adottságaik miatt, hogy nagy régiókban gondolkodnak. Az üzletpolitikájuk fél Európát átfogja, tehát nekik reálisan esélyük van arra, hogy ha van egy elfekvő készletük Németországban vagy Lengyelországban, azt ideöntik, és ezzel tönkrevágják a magyar piacot. Ezt egy magyar is megtenné, nem azért nem teszi meg, mert becsületesebb, hanem azért, mert nem tudja megtenni. Szerintem ők csak ezért rosszabbak, tehát látok arra esélyt, hogy velük egy folyamatos párbeszéd legyen, vagy esetleg valami intézkedés. Az önkormányzatok hozzáállása nagyon izgalmas ám, hogy kinek adnak építési engedélyt, milyen feltételekkel.
Ráadásul talán most van arra először esély az elmúlt 20 évben arra - a francia elnök ezt már bevetette -, hogy felülvizsgáljuk az európai versenytörvényt, ezeknek a multiknak a működését. Momentán ezek többet megengednek maguknak nálunk, mint otthon. Tehát ha ezeket ki tudjuk szűrni, a hiányzó tőke jelentős részét ők fogják idehozni, a magyarosított multik. Nyilván magyar pénz is van - nem sok, de azért van - technológiafejlesztésre, genetikára. Nem igaz ám, amit mondunk magunk között, hogy a genetika Magyarországon teljesen rendben van, csak nem jól alkalmazzuk. Igenis megújításra szorul. Tehát technológiára, genetikára és feldolgozásra sokat kell költeni, és fiatal gazdákra - ahogy itt valaki mondta - nagyon sokat kell költeni. 130 - 131. FE Azért, mert már nincs utánpótlás. Most az a baj, hogy egy picit sokan akarnak megélni a mezőgazdaságból, tíz év múlva keressük lámpással, aki lekaszálja a gazt. Tehát erre vigyázni kell. (Herbály Imre: Azt már most is.) Most is.
Az utolsó mondatom nyilván darázsfészek. Azt gondolom, hogy a hiányzó tőkének a nagy része itthon előteremtethető, előteremthető, egy része azonban nem, és itt a külföldi tőkével kell számolni. Kell számolni. Ez egy nagyon kényes ügy, én tudom. Ők viszont azért sajnos sokszor általában földvásárláshoz kötik. Én most ebben nem szívesen nyilatkoznék. Azt látom, hogy a tőkeigény csak belföldi forrásból nem fedezhető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy rövid reagálást még szeretnék adni Nyujtó Ferencnek. Lassan le kell zárnunk.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Egyetlen egy mondatot szeretnék mondani, a minisztérium nevében elnézést kérni azért, hogy nyilvánvaló késés következett be. Természetesen korábban kellett volna küldenünk ezt az anyagot, még a múlt héten. Különböző körülmények játszottak közre, például az, hogy az osztrák minisztériummal két hónap óta igyekeztünk konzultációt megszervezni, most a múlt héten csütörtökön került erre sor. Csak úgy mondom, hogy az osztrák minisztérium 3 millió hektár mezőgazdasági terület, 127 ezer gazdasága vagy kedvezményezettje és 600 fője van, tehát ez nálunk 70-80 százalékkal több, de ez csak tájékoztatásul mondtam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értjük. A kormányzati reform kitalálóival kell majd még a minisztériumnak megbeszélni a létszámgazdálkodást.
Köszönöm szépen. Csak formálisan kérdezem meg, hogy van-e még kérdés, észrevétel, mert akkor lezárnám ezt a napirendi pontot. (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető úr tett egy javaslatot esetleges szakmai konzultációra. Jelöljünk meg egy napot, lehet, hogy ezt igénybe fogjuk venni, majd bizottsági tagokkal konzultálunk, mikor képben leszünk. A kötetlen, nem ilyen formális, hanem kötetlen oda-visszakérdezési lehetőségeket esetleg tételesen átnézzük, ezt igénybe vesszük, alelnök úr is erre biztat minket.
Köszönjük szépen a tájékoztatást a két előadónak. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
Rátérünk a 3. napirendi pontra, tájékoztató az FVM Agrármarketing Centrum Kht. 2007. évi közösségi agrármarketing tevékenységéről, kitekintés a 2008. évi feladatokra. Azon gondolkozom, hogy tudok-e behozni olyan témát, amelyről még szavazni lehetne, mert most az ellenzék többségbe került, ez már szemmel látható. A kormányoldali képviselők vagy nagyon ismerték már az SPS-rendszert, vagy nem érdekelte őket, ezt nem tudom, miért nem vesznek részt az ülésen. (Herbály Imre: Arra nem is gondolsz, csupán jóindulatból, hogy valami más elfoglaltságuk van.)
Mintegy 20-25 percet javaslok a témára, már csak azért, mert elfoglaltságunk, meghívásunk van a Foodapest egyik rendezvényére 13 óra 30-kor, amikor egy szakmai vitán kell részt vennünk.
E napirendi pont keretében köszöntöm Pál József urat, az FVM Agrármarketing Kht. igazgatóját, köszöntöm kedves kollegáját is. Kaptunk előzetes tájékoztató anyagot. Miután a költségvetés kapcsán már szintén megemlítésre került az Agrármarketing Centrum Kht. helyzete, ezért itt a szóbeli kiegészítésre kérném fel a benyújtott anyagokhoz igazgató urat. Kérdezem is, hiszen már konkretizáltuk szóban ezt az összeget, hogy először is idén megjelenik újra tételsorosan az Agrármarketing Centrum Kht. Önök mint vezetők, akik egy mezőgazdaság promóciójáért, PR-munkájáért mindenféle kereskedelmi előnyéért szeretnének küzdeni, ebben a formában ezt a tevékenységüket tudják-e így folytatni? Elégséges-e az önök meglátása szerint ez a 210 millió forint? Ahogy az előterjesztő anyagokat láttam, ez egyre csökkenő összeg egyelőre, azt véltük mi, persze nem látjuk ennek az okát, de belülről esetleg az érintettek hogyan látják. Esetlegesen ennek az új formának, hogy tételsorosan megjelent, van-e olyan veszélye, hogy a működés így nem lehet biztosított? Ez egy régi dilemma, tudom, több kormányzati ciklus alatt is előkerült, hogy az Agrármarketing Centrum tényleg önállóan tartozzon-e az FVM-hez vagy esetleg egy másik nagy promóciós szervezethez, az ITD Hungary-hez, az ITDH-hoz kerüljön (Dr. Herbály Imre: Semmiképp.), vagy a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá, beolvadjon oda. Ezek a kérdések mind fölmerülnek akkor, amikor a Mezőgazdasági bizottság szeretné meghallgatni az Agrármarketing Centrum Kht. vezetőit a helyzetükről, jövőbeni helyzetükről.
Kiegészítésre akkor megadom a szót igazgató úrnak.
PÁL JÓZSEF (FVM Agrármarketing Centrum Kht.): Köszönjük szépen a szót és egyáltalán ezt a lehetőséget, hogy itt minket végül is már meghallgatnak talán négy év után, öt év után, erre igazából szükségünk van, és úgy gondolom, hogy a bizottságnak is talán hasznos információkkal szolgálhatunk.
Nagyon röviden szeretném összefoglalni ezt az intézményi átalakítást. Lényegében mi ezzel soha nem értettünk egyet. Azt kell látnunk, hogy az agrármarketing tevékenység végzése egy borzasztóan komplex tevékenység, ez intézményi formában véleményem szerint nem hajtható végre, illetve ha végrehajtható, csorbul az a jelenlegi tevékenységünk, ami nem mondható teljesen tökéletesnek és széles körűnek, főleg azért, mert kevés a forrásunk rá.
Tájékoztatásul közölném, hogy ebben az évben összesen 1,5 milliárdból tevékenykedhetünk. Ennek 300 millió forint a működési költségvetése, és a fennmaradó rész pedig szakmai programok, termékpálya-támogatás, kiállításokon való részvétel, KMI védjegynek a promóciója, sorolhatnám.
Itt a kérdésre akkor rögtön válaszolnék, hogy az a 210 millió forint most a költségvetési törvény tervezetében sajnos egyenlő a nullával. Most ebben az évben 300 millió forint. Inflációval nem számolunk, ami azért van, és a költségek azért nőnek, és azt kell tekinteni, hogy az Agrármarketing Centrumnak igen lényeges tevékenysége külföldhöz kötődik. Tehát ez nem egy hivatal, amely beül a kis székébe és a telefonokat felveszi, adja az utasítást és rendeleteket csinál. Mi egy gyakorlatban működő szervezet vagyunk, és azok is szeretnénk maradni. Tehát itt számos tevékenységünk költségesebb, mint egy költségvetési főosztálynak mondjuk. Nekünk kiállításokra kell járnunk, ez repülőgépköltség, szállásköltség, a telefonköltségünk is sokkal magasabb a külföldi hívások, az állandó kapcsolattartás miatt, és sorolhatnám. Tehát mi egy működő marketingszervezet vagyunk, amelynek a költségvetését nem lehet levonni egy főosztály tevékenységéből, mert ez nem működik.
Lényegében azért sem működne ez a költségvetési szerepkör, mert rengeteg olyan tevékenységünk van, ami például olyan, hogy kötelezettségeket kell vállalnunk következő évre, és ez pénzügyminisztériumi engedéllyel jár. Ennek a komplikációját én nem igazán szeretném látni, mert hónapok. Illetve még azért az is egy szempont, hogy miért szüntetnénk meg egy jól működő szervezetet, mert itt arról lenne szó, hogy a kht.-t végelszámolni kellene, ennek jelentős költsége lenne, adófizetői pénzek, közel 200 millió forintról lenne itt szó. Egy kht.-t addig működtetni kell, ameddig a végelszámolása megy. Ez nagyjából fél év, illetve egy év, ennek is jelentős költsége lenne, és a munkavállalókkal is el kellene számolnunk, végkielégítés, járulékok, satöbbi, satöbbi, és nem beszéltünk még az intézmény felruházásáról gépekkel, autókkal, satöbbi. Tehát nem igazán értem, hogy hogyan lehet egyáltalán 30 nap alatt létrehozni egy intézményt, itt már óriási kérdéseim vannak, rengeteg, nem hiszem, hogy ebbe a 20 percbe beleférne.
Azt se értem, hogy egy jól működő szervezetet miért kellene megszüntetnünk, illetve értem, elhangzott, hogy az ITDH, illetve Gazdasági Minisztérium. 140. - 141 fzs Itt a helyzet az, hogy politikailag ebbe nem látok bele, de úgy gondolom, hogy ha ebben a FVM jól kiállna mellettünk, illetve a bizottság is, akkor nem hiszem, hogy ez fennállna.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy most az ÁPV Rt.-nél vagyunk, az új törvény alapján ő a tulajdonosunk. A finanszírozásunk az FVM-től jön, viszont minden olyan döntés, ami az alapítót érinti, az ÁPV Rt.-n át menne, de ez most sajnos nem nagyon működik, mert senki nem tudja, hogy ki kivel van, ismerkednénk egymással. Én még azt sem látom, hogy hogyan kerülünk át az FVM-hez, ha egyáltalán átkerülünk. Tehát óriási dilemmák vannak itt a közösségi marketing következő évi folytatásával, és ennek alapvető oka ez a szervezeti átalakítás.
Ha még lenne kérdésük, akkor arra nagyon röviden konkrétan válaszolnék. Illetve átadnám a szót a kolleganőmnek egy pillanatra.
SZABÓ EDIT (FVM Agrármarketing Centrum Kht.): Nagyon röviden szólnék. Csak azt súgtam itt az igazgató úr fülébe, hogy mondjuk el azért, hogy az Európai Unióban hogyan működnek a hasonló szervezetek, illetve ezt a tevékenységet mióta és milyen formában művelik elsősorban Nyugat-Európában. '69-70-ben alakultak meg az első közösségi marketingszervezetek Franciaországban és Németországban. Jelenleg majdnem minden európai uniós államban működik hasonló szervezet. Van egy külön szövetségünk, Committee the Liasolnak hívják, évente háromszor szoktunk találkozni. Senki sem lehet próféta ugyan a saját hazájában, de jó hír, hogy ebben a szervezetben Magyarország mint a kelet-európai blokk képviselője jelenik meg, és a kelet-európai közösségi marketing témákban elsősorban a magyar véleményt szokták kikérni. Ennek egyik indoka az, hogy elsőként alakultunk 1996-ban. A másik indoka az, hogy nagyon komoly tanácsadói tevékenységet végeztünk. A mi segítségünkkel jött létre a sajnos azóta már visszafejlesztett szlovák közösségi centrum, valamint a cseheké, a lengyeleké, a litvánoké, a letteké, a moldávoké most alakul, Bulgáriával, Romániával folyamatos tárgyalásban vagyunk, és a szlovén partnerrel is nagyon jó a viszonyunk, voltunk náluk tanulmányúton, illetve ők is nálunk.
Rossz példaként nem véletlenül említettem meg Szlovákiát, ahol egyedüliként az európai uniós országok közül visszakerült egy költségvetési intézménnyé, kvázi egy minisztérium főosztállyá az agrármarketing-szervezet. Azóta Szlovákia semmilyen nemzetközi rendezvényen nem tudja magát nemzeti szinten képviseltetni, és szinte el is tűnt az a támogatási lehetőség a szlovák termelők számára, ami Magyarországon van.
Ennyit szerettem volna hozzátenni, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne, alelnök úr.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem a bizottsági ülés vezetését és megadom a szót Font Sándor elnök úrnak, bízom benne, hogy nem túl hosszan.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen - nekem kell a leginkább sietni. Tehát ha jól értettem, most az intézményátalakításnál az ÁPV Rt.-hez tartozik intézményi szinten az AMC, de amit tudunk, a törvény alapján most olvad be az NV Rt.-be épp az ÁPV Rt. is. Tehát az NFA, az ÁPV Rt. és a KVI olvad bele a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zártkörű Részvénytársaságba. De akkor mégis hogy van az - és elnézést, ha esetleg tudatlanságomról teszek most bizonyságot -, hogy az FVM költségvetésén tételsorosan most megjelenik az Agrármarketing Centrum Kht.? Azt gondolom, a kormányoldal és az ellenzék abban egyetértene, hogy az Agrármarketing Centrum Kht.-t fenn szeretnénk tartani intézményi keretek között, intézményi finanszírozással. Ezzel még nem volt ellentétes véleményünk eddig.
ELNÖK: El fogom mondani.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Úgy kérdezném a költségvetés jelenlegi vitaszakaszában, hogy esetlegesen meg tudjuk-e erősíteni valamilyen, a költségvetéshez benyújtandó indítvánnyal azt, hogy ez a bizonyosság megmaradjon, tehát hogy az FVM keretén belül és azokkal a feladatokkal, amit a nemzetközi kitekintés alapján látunk, hogy más ország is így csinálja címmel, és milyen rossz példa címmel, hogy ha esetleg eltűnik az önállósága egy-egy intézménynek, annak mi a következménye. Tehát mit tudunk mi tenni a jelenlegi költségvetési tárgyalásnál?
Hozzáteszem azt is, hogy a költségvetési módosító indítványokkal - emlékszem rá, önök végig ülték ezek tárgyalását - mi pénzeket próbáltunk ide-oda csoportosítani, de egyelőre ezzel a kormány nem nagyon értett egyet. Tehát elég nagy egyetértésnek kell lenni kormányoldal és ellenzék között akkor, amikor konkrét pénzügyi előterjesztést szeretnénk esetleg egy-egy tételsorra vinni. Egyáltalán maradjon-e az önálló tételsor, vagy működjön olyan formában, mint ahogy eddig működött, az ad-e nagyobb garanciát a kht.-nek? Erre szerettem volna a kérdésemet irányítani.
Most visszaveszem az ülés vezetését. Alelnök úr szeretne hozzászólni.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök úr azt mondta, hogy fenn szeretnénk tartani az AMC-t. Én meg úgy fogalmazok, hogy fenn akarjuk tartani, mert egy ilyen országban, ahol ilyen lehetőségei vannak az agrártermelésnek, és azon múlik a működésünk nagyobbrészt, hogy értékesíteni tudjuk-e a világban a termékeinket, nagyon fontos dolog, hogy legyen egy olyan marketingszervezet, amelyik ennek a folyamatnak a végig vitelében segíti az ágazatot. Én a magam részéről azt mondom - tehát nem a frakció, meg nyilván nem a kormány képviseletében mondom, amit mondok -, hogy mindent igyekszünk megtenni azért, hogy ez így legyen. Mi a nonprofit zrt. megoldást támogatjuk, mert úgy gondoljuk, akkor tud olyan forrásokhoz jutni a szervezet, hogy nem a költségvetéstől, hanem a munkájától, az elismertségétől, a piaci szereplésétől függ. Semmiképpen nem gondoljuk azt, hogy az ITDH-val össze kellene vonni a szervezetet, ez a két tevékenység munkájának különbözősége miatt sem lenne indokolt. De nem is akarom szaporítani a szót, ez a három cövek az, amelyeknek a mentén tovább kell mennünk.
Nyilván abban igaza van elnök úrnak, hogy a most alakuló Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-n belül meg kell találni ennek a helyét. Ha a helyét megtaláljuk, akkor gondolom, hogy már a forrásfeltárás sem lesz annyira problematikus, mert azért ebben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-ben van annyi tartalék, potenciál vagy mozgásképesség, hogy kellőképpen feltöltse az Agrármarketing Centrum leendő nonprofit zrt.-t.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Nem is kérdeznék, hanem a véleményemet mondanám el. Elképzelhetetlennek tartom a jelenlegi állapotunkban, hogy ezt a szervezetet fölszámolják akár direkt, akár indirekt módon. Tudniillik én nemcsak a külföldi piacra jutás elősegítésében, hanem a belföldi munkában is - mint ahogy meg is tapasztaltuk a baromfi meg a sertés vonatkozásában - az élelmiszer-biztonsági tevékenység, a hatósági munka mellett egy nagyon jelentős és erősítendő piacvédelmi eszköznek tekintem az AMC munkáját, tehát egészen egyszerűen erre szükségünk van, és talán ebben a bizottságban erről hosszasan nem is kellene győzködni egymást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor most megadom a szót igazgató úrnak.
150
151. FE
PÁL JÓZSEF (FVM Agrármarketing Centrum Kht.): Köszönöm szépen. Elnézést itt a tolakodásomért, de tényleg kezdő vagyok, első alkalommal a bizottságnál, úgyhogy elnézést.
Tehát mindenképpen azt szeretném hangsúlyozni, hogy most jelenleg az AMC Kht. az ÁPV Rt.-hez tartozik. Az FVM elhatározta, hogy intézményt fog létrehozni 2008-tól. Anomáliák vannak, mivel először az ÁPV Rt.-nek kellene kezdeményezni a végelszámolását a kht.-nak. Persze lehetne ezt párhuzamosan is működtetni, csak semmi értelme nincs. Nagyon úgy látom, hogy ha mi az FVM-nél maradnánk, akkor az ő szakmai irányuk ellen hatnánk ezzel, hogy minket nem alakítanának át költségvetési szervvé. Talán ezért lenne optimálisabb ez, hogy a Vagyonkezelő Rt.-nél lennénk 2008-tól, hogy ezt végül is hallottuk Herbály úrnak a hozzászólásából. De az a helyzet, hogy szakmailag viszont az FVM-mel szembemenni semmiképpen nem kell, mert az a tárca, amely az egész tevékenységért felelős, és számos szálon kötődünk egymáshoz. Tehát itt valami középutat kellene találnunk. Mindenképpen azt kellene szem előtt tartanunk, hogy működjön ez az egész, ez a közösségi marketing, mert ennek működnie kell, ez mindenképpen kell a termelőknek a piachoz jutáshoz, főleg a kistermelőknek, a középtermelőknek, akiknek esetleg egy kiállításra nincs pénzük kijönni, viszont AMC-vel kijönnek, kiadványokra abszolút nincs pénzük, az AMC készít nekik ágazati kiadványt, satöbbi, satöbbi.
Tehát mindenképpen nehéz a helyzet, mert nem igazán tudom, hogy az FVM miért áll ki ennyire a költségvetési intézményi szervezet mellett, illetve tudom, azt hangsúlyozzák, hogy az ITDH-tól csak így lehet az AMC-t függetlenül tartani, amivel persze lehet, hogy én egyetértek, lehet, hogy nem. Hangsúlyozni kell, hogy akkor inkább legyen végül is ez benn, de egy működő szervezetet kell itt nekünk létrehozni és végül is fenntartanunk, mert ez most működik. Most mondjuk ott a mumus, mondjuk az ITDH, és akkor amiatt még kialakítunk egy ilyen intézményt, ami béna kacsa lenne, ennek szerintem semmi értelme nincs.
Még annyi hozzátétel lenne, hogy az ITDH is ebben a szervezeti formában működik, az is a nonprofit zrt. formát fogja felvenni a következő évtől. A Turizmus Rt. pedig már három-négy éve, ha jól tudom, ebben a formában működik kötöttségek nélkül. Úgyhogy ezért nekem egy óriási kérdésem, hogy hogyan lehet itt összhangot teremteni, amit az FVM is elfogad és az agrármarketing tevékenységnek a hosszú távú működését is fenntartja. Az első lehetőség lenne az, hogy akkor egy képviselői módosítással kivesszük ezt a 200 millió forintot, és áttesszük nem tudom hova, a másik pedig az, hogy kivesszük a 210 millió forintot, bocsánat, ez a pontos összeg, és áttesszük esetleg az ÁPV-hez, vagyis... (Herbály Imre: Sehova.) Sehova. Tehát azért mondom, hogy itt olyan kérdések vannak, és teljesen tanácstalan vagyok, hogy igazából ebben nem tudok állást foglalni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem csak a formaság miatt, hogy további kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Nincs. Azt hiszem, az álláspontunk egyértelmű volt. Mellesleg én úgy tudom, hogy a cégtörvény miatt a kht. formát a 2008-as évben mindenféleképpen meg kell változtatni, tehát az tovább nem üzemelhet. Ennek más oka is van, hogy társasági formát kell váltani. De talán azzal egyetérthetünk, hogy ez a társaságiforma-váltás úgy történjen meg, hogy ne veszélyeztessük a kht.-nak itt az elküldött előterjesztésében szereplő céljait, azt a hasznosulási százalékot, amivel eddig is és ezután is szeretne dolgozni a mezőgazdaság érdekében.
Azt kérném szépen, hogy ha esetleg erre utaló negatív jelek, negatív felhők tornyosodnának a kht. fölött, akkor ezt legyen szíves jelezni itt a bizottságnak, és nézzük meg, hogy tényleg abban a szituációban mit tud segíteni a bizottság azon célok elérése érdekében, amelyeket itt alelnök úr is és jómagunk is megfogalmaztunk.
Köszönjük szépen a tájékoztatást. (Pál József jelentkezik.) Megadom a szót.
PÁL JÓZSEF (FVM Agrármarketing Centrum Kht.): Végül is ha itt most így hagyjuk ezt az egészet, akkor jövőre intézmény leszünk, ezt tudni kell. (Herbály Imre: Értjük a feladatot.) Elnézést.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm az előterjesztőknek a megjelenést.
Egyebekben kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja 15 óra 55 perc.)
|
Font Sándor a bizottság elnöke |
Herbály Imre a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Földi Erika