MB-36/2007.
(MB-53/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. december 5-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében megtartott
üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés résztvevői: *

A bizottság részéről: *

Megjelent: *

Helyettesítési megbízást adott: *

Meghívottak részéről: *

Hozzászólók: *

Általános bevezető *

A Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságba az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó tag megüresedett helyére új tag választása *

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *


Napirendi javaslat:

  1. A Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságba az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó tag megüresedett helyére új tag választása (2001. évi CXVI. törvény 4. § (1) bekezdés)
  2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
  3. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4365. szám)

    (Dr. Turi-Kovács Béla, Kékkői Zoltán József, Vincze László, Balogh József, dr. Czira Szabolcs és dr. Simon Miklós (Fidesz) képviselők önálló indítványa)

  4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
  5. (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

  6. A Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentje Mezőgazdasági bizottsága delegációjának fogadása
  7. Egyebek

 

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott:

Godó Lajos (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Bodó Imrének (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Bedő Tamásnak (MSZP)

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Benedek Fülöp szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Merkel Gábor főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Prof. Dr. Faragó Sándor tagjelölt (Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 20 perc)

Általános bevezető

FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, a munkánkat figyelemmel kísérő érdeklődőket és mindazokat, akik már az egyes napirendi pontokhoz érkeztek.

A napirend tervezete írásban kiküldésre került. Ehhez nekem lenne egy módosító javaslatom. Kérésre a 2. napirendi pontot javaslom levételre az előterjesztő kérésére. Egyelőre ez nincs időkorláthoz kötve, tehát most rögtön még nem kell megtárgyalnunk; napirendre tűztük, de az előterjesztők a jelenlét hiánya miatt kérték, hogy a mai napon ne tárgyaljuk. Tehát javaslom ennek a levételét. Kérdezem, hogy van-e a napirendi pontokkal kapcsolatos kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor először a módosításról kérném szépen, hogy döntsünk. Ki az, aki egyetért azzal, hogy a 2. napirendi pontot, a termőföldről szóló 1994. évi törvény módosításáról szóló T/4365. számú indítványt ma ne tárgyalja a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.

Ezek után kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja így a napirendet, amelyben az 1. napirendi pont szerint a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságába az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó tagot delegálnánk az ott megüresedett helyre, a 2. napirendi pont keretében a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerülne sor, majd a későbbiekben a Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentje Mezőgazdasági bizottságának küldötteit fogadjuk, végül az egyebekkel zárnánk. Aki ezt a napirendet ezzel a sorrenddel elfogadja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez is egyhangú, köszönöm szépen.

A Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságba az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó tag megüresedett helyére új tag választása

Rátérünk az 1. napirendi pontra, amely a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságába az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó tag megüresedett helyére új tag választása. Ha információim jók, akkor Benedek Fülöp szakállamtitkár úr az előterjesztője ennek a napirendi pontnak. Megadom a szót.

BENEDEK FÜLÖP szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Az előzményekről talán két gondolatot. 2003-ban a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása kapcsán hozta létre a törvény az ellenőrző bizottság intézményét, melyet a vagyontörvény átemelt és további, az ott meghatározott feladatait ellátandó 5 tagú ellenőrző bizottságot működtet. Az ellenőrző bizottság tagjai az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága által kerülnek megerősítésre, hogy pontosabb legyek, megválasztásra, és meg vannak határozva azok a területek, amelyekre az érdekképviseletekkel egyeztetett módon, delegálási joggal az érdekképviseletek részéről megválasztásra kerülhetnek az általuk jelöltek.

Nem szándékozom a többi négy terület már betöltött státuszát érinteni. Most az új tag választásának szomorú apropója van: Mészáros Károly úr elhalálozott. Az erdőgazdálkodók, a magán-erdőgazdálkodók és a vadászati érdekképviseletek jelöltjeként szeretném ajánlani a Mezőgazdasági bizottság részére Faragó Sándor professzor urat, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorát, aki a Vadgazdálkodási és Gerences-állattani Intézet igazgatója, egyetemi tanár. Életpályáját szeretném nagyon röviden indoklásul a tisztelt bizottság előtt ismertetni a megválasztásához.

1953. augusztus 13-án született. Nős, egy gyermek apja. Az általános és középiskolát Kapuváron, az egyetemet Sopronban végezte. Minden olyan lépcsőfokon végigment munkája során, amely az egyetem rektori székéhez vezetett; először erdészeti ágazatvezető, majd az egyetemen tanársegéd és 1999-től egyetemi tanár, illetve 2005-től az egyetem igazgatója, előtte ellátott rektorhelyettesi és megbízott rektori teendőket. Rektori teendőit 2003-tól látja el, és nem szándékozom ugyan megelőlegezni a következő időszakra is ebbéli tisztségében, de holnap egyedüli jelöltként vélhetően az illetékes testület további öt évre fogja ebben megerősíteni.

Nagyon sok olyan kutatási területet művelt az elmúlt időszakban, amely a magyar vadállomány, a magyar erdőgazdálkodás, az elméleti oktatás és annak gyakorlati alkalmazása tekintetében meghatározó. Német és angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Belföldi szakmai és társadalmi megbízásai igen széles körben kiterjedtek, több magyar tudományos akadémiai bizottság tagja, illetve kettőnek elnöke. A különböző egyéb testületekben, így az Országos Vadgazdálkodási Tanácsban, a Védegyletben, Győr-Sopron megye szakmai testületeiben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületben lát el tisztségeket további más tizenkét társadalmi tisztséggel együtt.

Külföldi megbízatásai közül szintén a vadgazdálkodás és erdészt területén lát el olyan kiváló képviseletet Magyarország részéről, mint például a CIC - Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács - Apróvad Bizottságának elnöke és a Magyar Nemzeti Delegáció állandó tagja.

Több tudományos munkát végzett az elmúlt időszakban. Ösztöndíjai közül a Széchenyi professzori ösztöndíjat szeretném kiemelni. Több olyan szakmai kitüntetés birtokosa, amelyeket az elmúlt időszakban az előbb felsorolt munkája elismeréseképp kapott meg, hasonlóan nemzetközi kitüntetések birtokosa is.

Mint említettem, az érdekképviseletek többszöri egyeztetés után személyét alkalmasnak ítélték arra, hogy az elmondottak alapján ajánljuk a Mezőgazdasági bizottságnak megválasztásra.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy esetleg a jelölt szeretne-e hozzászólni.

PROF. DR. FARAGÓ SÁNDOR jelölt: Igen, elnök úr, köszönöm szépen. Nagy felelősség lesz ez számomra kettő szempontból. Az egyik az, hogy Mészáros Károly barátom rektorhelyettesem volt és őtőle veszem át ezen szomorú esemény, az ő elhalálozása kapcsán ezt a munkát.

A másik pedig az, hogy mindezeken a szakterületeken a kollégákat, barátaimat, munkatársaimat és egykori tanítványaimat fogom képviselni. Szeretnék ennek a munkának abban az esetben megfelelni, ha a tisztelt bizottság is úgy látja, hogy alkalmas vagyok erre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről adódik-e? (Nincs jelentkező.) Nem. Annyi megjegyzést tennék, hogy bizonyára közhírekből ön is értesült arról, hogy a Nemzeti Földalapnál egy elég intenzív földértékesítési folyamat indult el. Ezt a földértékesítési gyakorlatot az ellenzék folyamatosan kritizálja, különös tekintettel az értékesítési egységek gyakorlatára, ami most már olyan szélsőséges változatokat is produkált, hogy a legutóbbi verzióban több mint 6000 hektárt egyetlenegy értékesítési egységbe vontak össze, azaz erre csak egyetlen vevő vagy vevőcsoport jelentkezhet - mellesleg Magyarországon tudjuk, hogy 300 hektáros az egy magánszemély tulajdonában birtokolható földmennyiség -, és erre a pályázati ár több mint 1 milliárd forint. Bizonyára ön is értesült arról, hogy van olyan érdekképviseleti szerv, amely egyelőre bírósági utat volt kénytelen választani ahhoz, hogy a Nemzeti Földalap földértékesítési gyakorlatát megkifogásolja. Amennyiben a bizottság önt megválasztja, én azt kívánom, hogy munkájában mindig a magyar gazdák érdekeit képviselje lelkiismerete szerint.

Alelnök úr kért szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Én bízom benne, hogy Faragó professzor szakmai tudásának, a barátai iránti tiszteletének megfelelően, legjobb tudása szerint fogja ellátni a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottsági tagsági munkájával járó feladatokat, és biztos vagyok benne, hogy mind a híreket ismeri, amik a Nemzeti Földalap körül keringenek, mind pedig azokat az eseményeket, amelyek ezeket a híreket követik. Azt gondolom, nekünk itt most az a feladatunk, hogy figyelembe véve professzor úr felkészültségét, tudását és az ajánlók ajánlását megválasszuk a professzor urat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazásra kerül sor. Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja prof. dr. Faragó Sándor erdőmérnök jelölését a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságába. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen. Munkájához sok sikert kívánok professzor úrnak. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Rátérünk a 2. napirendi pontra: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra; a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat vitatjuk meg. (Rövid technikai szünet.) Köszöntöm a kormány e napirendi ponthoz megjelent képviselőit.

A titkárság kigyűjtötte azokat a kapcsolódó módosító indítványokat, amelyek a bizottság tárgykörébe tartoznak. Kérem a bizottsági tagokat, hogy amennyiben a kigyűjtéstől eltérő módosító indítványt szeretne valaki a bizottsággal tárgyaltatni, az az adott sorszámnál jelezze.

Kérem a kormány képviselőit, hogy az egyes módosító indítványoknál röviden ismertessék a módosító indítvány lényegi tartalmát. Köszönöm szépen.

A kigyűjtés alapján haladva a 8/1. ajánlási pontban lévő indítványt tárgyaljuk először. A kormány álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A módosító indítvány két célt szolgál: egyrészt az (1) bekezdést pontosítja a rendelet pontos szövegével, másrészt kiegészíti egy másik tervezett intézkedéssel. A két dolog annyiban függ össze, hogy mindkét hitelkonstrukció esetében, amihez állami kezességvállalás párosulna, állami kezességet csak törvényben lehet vállalni. Valamint mindkét hitelkonstrukcióhoz a csoportmentességi rendelet keretében az Unió, illetve az Európai Bizottság jóváhagyását várjuk; ezért van a módosító szöveg felvezetőjében, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása esetén vállal a magyar állam ezen hitelkonstrukciók mellett készfizető kezességet, a paramétereket részletezik a passzusok.

A kormány támogatja a módosító javaslatot.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs jelentkező.) Nekem egy kérdésem lenne. Eddig ez miért nem volt probléma, miért most került erre sor?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Két hitelkonstrukcióról van szó. Az egyik benne volt a költségvetési törvényben, annak csak a pontosítása van most a módosító indítványban.

A másik: a fagykárnál pedig a kiküldés a költségvetési törvény benyújtása után történt.

ELNÖK: Az még valahogy érthető, de a családi gazdálkodóknak vállalt készfizető kezességet most miért akarják az Unióval engedélyeztetni, amikor ez a konstrukció 2004 óta már élő konstrukció?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormányrendelet, amelyik 2001-ben megjelent, csak öt évre vállalt kezességet. Ez az öt év ebben az évben jár le. Ahhoz, hogy a további időszakra a kezesség élhessen, miután ez támogatásnak minősül, uniós jóváhagyás szükséges.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Csak kérdezem, hogy ha az Unió ezt nem fogadja el, akkor mi fog történni.

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A hitelek tovább élnek, a kamattámogatás tovább él, kezesség nem fog hozzá párosulni.

ELNÖK: További kérdés? Alelnök úr!

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék érdeklődni, hogy a tárgyalások milyen stádiumban vannak az Unióval. Minden egyes ügyet külön-külön kell az Unióval engedélyeztetni, vagy ez egy egységbe foglalt hozzájárulása lesz az Uniónak, ha elfogadja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A két kérdésre külön-külön adnám meg a választ. Információink szerint az elsőnél - és ez ezért került már be azzal a szöveggel, amelyikkel bekerült a költségvetési törvényjavaslatba eredetileg -, ha úgy tetszik, bármelyik percben várhatjuk a jóváhagyást. Ugyan volt hivatalosan kérdésfeltétel, de informálisan az elsőt mindenképpen megerősítették, hogy vélhetően jóvá fogják hagyni.

A másodiknál legjobb tudomásom szerint addig a határidőig, amíg kérdés érkezhetett az Uniótól, nem érkezett. Itt is elég szép reményeink vannak arra, hogy jóváhagyják. Csak miután ez nem jön meg a jövő hétig, ezért kerülhet be csak ezzel a szöveggel értelemszerűen a költségvetési törvénybe.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többség.

A 8/3. ajánlási pontban lévő indítvány következik. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a módosító indítványt. Itt arról van szó, hogy a Vállalkozásfinanszírozási Zrt. végzi tulajdonképpen a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó bizonyos uniós hitelezéseknél a kezességvállalást, de ahhoz, hogy a két garanciaszervezet, amelyeknek kellő gyakorlata van már az intézményi kezességvállalásban, ebbe a tevékenységbe is bekapcsolódhasson az alaptevékenységén kívül, szükségessé vált ennek a kiegészítése.

Tájékoztatásul jelzem, hogy ez a kiegészítés mindkét garanciaszervezet bevonásával készült és mindkét garanciaszervezet ezt a kiegészítést elfogadja, támogatja. Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség.

A 36/25. ajánlási pontban Erdős Norbert indítványa szerepel. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr az állati hulladék kezelésére 20 millió forintot kíván átcsoportosítani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása terhére. A módosító indítvánnyal nem értünk egyet, az állati hulladék kezelése más módon oldódik meg.

Köszönöm.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 36/26. ajánlási pontban lévő indítvány Simon Miklós képviselőtársunké. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr több fejezeti kezelésű előirányzat átcsoportosításával a magán- és jogi személyek kártérítési előirányzatát kívánja kiegészíteni a fagykárt szenvedett gazdák kártérítése céljából 6 milliárd forint erejéig. A kormány nem támogatja a módosító indítványt. Egyrészt azért, mert nem támogathatja, miután fejezeti főösszeget érint, ugyanis 6,3 milliárd forintot von el és 6 milliárdot ad oda támogatásként, tehát számszaki hiba van a javaslatban.

Másrészt tartalmilag az a gond, hogy az előirányzat, amelyre át szeretne csoportosítani, nem ezt a célt szolgálja alapvetően, hanem a peres eljárásokban ha pervesztes a szaktárca, akkor erről az előirányzatról kell a kártérítést megtennie.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. Ehhez az indítványhoz egyébként - mint ahogy az előterjesztésből látható - kapcsolódnak a 39/5., 39/13., 40/1., 40/5., 42/11., 42/14. sorszámon található indítványok.

A 39/1. pontban lévő indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Medgyasszay képviselő úr a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetését 500 millió forinttal kívánja csökkenteni és új sort nyitni állati hulladék megsemmisítése címmel. A kormány nem támogatja a módosító indítványt, tekintettel arra, hogy a járványügyi intézkedések keretében történő megsemmisítés esetén a költségeket az e célra létrehozott, felülről nyitott előirányzatból lehet fedezni. A normál menetben történő megsemmisítés támogatására, ami praktikusan általánosan a hulladékgazdát érinti, ha úgy tetszik, ahogy ezt már a korábbi bizottsági ülésen jeleztem, notifikációra, illetve uniós jóváhagyásra kiküldtünk egy olyan támogatási konstrukcióra vonatkozó javaslatot, ami a jelenlegi vagy a korábbi 8 forint/kilogrammos támogatásnál lényegesen magasabb támogatási tételeket tartalmaz, amit a mezőgazdasági termelők vehetnének igénybe. Jóváhagyás esetén a rendelet azonnal megjelentethető, és a támogatás a folyó támogatások és jövedelemkiegészítések sorról kerülne finanszírozásra.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? Medgyasszay képviselő úr, kielégítő volt az indoklás? Én csak azért érdeklődöm, mert láthatólag több képviselőtársam foglalkozik az állati hullák megsemmisítésével, és ez idáig, ha jól vettem észre, mindegyik ilyen indítványt a kormány egyelőre elutasította. Közismert, hogy ez egy akut problémája a mezőgazdaságnak. Több országban az állam átvállalta a gazdáktól, gazdálkodó szervezetektől az állati hullák megsemmisítésének teljes költségét, mi több, még sok-sok minden más költséget. Magyarországon most volt az első alkalom, hogy miniszter úr tett egy enyhe ígéretet arra, hogy hogyan segítse az állattartókat. Mi ennek az ígéretnek megfelelően nyújtottuk be a módosító indítványainkat, és egyszerűen nem látjuk visszatükröződni miniszter úr ígéretét a költségvetésben. Tehát ezzel versenyhátrányt okozunk a magyar gazdálkodóknak; amikor látjuk, hogy más országokban ezektől az állattenyésztőktől nagyon sok orvosi, állatihulladék-megsemmisítési és minden egyéb költséget az állam átvállal, nálunk nemhogy átvállalta az állam, hanem folyamatosan emelte ezeket a költségeket. Amikor beütött a crach a mezőgazdaságban a termelői árak duplájára emelkedése miatt és óriási válsághelyzet van az állattenyésztésben, ezt szakmailag mindannyian tudjuk, ekkor miniszter úr tesz egy ígéretet, hogy elkerülje a tüntetést - ezt is azért tegyük hozzá, mert a tüntetés fenyegetettsége ott volt -, hogy jó, akkor az állattenyésztőknek valamilyen úton-módon vállalja a költségek megtérítését. Erre megindítjuk a módosító indítványokat az ígéretnek megfelelően, és ez idáig mindegyiket a kormány egyelőre elutasította. Egy kicsit aggódunk, hogy mi lesz ebből az ígéretből. Csak ezt akarnám jelezni.

Alelnök úr kér szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel Gráf miniszter úr nincs itt, szeretném őt megvédeni. Miniszter úr nem ígéretet tett, hanem megállapodást írt alá a sertéstenyésztők érdekképviseleteivel, és nyilvánvalóan annak tudatában volt, hogy mit ír alá; a minisztérium a saját költségvetéséből nyilván ezeket a problémákat meg fogja oldani. Úgyhogy nem ígéret volt, hanem megállapodás.

ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én igazából nem akartam hozzászólni, azért is, mert tudom, hogy hiába. Számtalanszor elmondtuk, hogy a mezőgazdaságban az állattenyésztés lent van, és számtalanszor magam is elmondtam, hogy az úgynevezett zöld kosár maximális kihasználtságával kellene minden lehetséges támogatást megadni. Majd lesz egyszer egy olyan kormány, aki ezt megteszi. Ez a kormány nem teszi meg. Én tisztelem miniszter úrnak a törekvéseit. Azt szokták mondani a parasztemberek, hogy majd meglátjuk. Hát majd meglátjuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 39/2. pontban lévő indítványra térünk rá. Ehhez kapcsolódik a 39/10., 42/2., 42/7., 42/13. indítvány. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A javaslattevő képviselők a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetén belül több előirányzat csökkentésével 7,8 milliárd forinttal új sort kívánnak nyitni nemzeti kiegészítés, top-up néven. A kormány nem támogatja a módosító indítványt, két dolog miatt. Az egyik, hogy ez jelentős összegeket vonna el a minisztérium olyan szervezeteitől, illetve olyan fejezeti kezelésű előirányzataitól, amelyektől az elvonás a működőképességet veszélyeztetné; például az EU-tagságból eredő feladatok előirányzatát lenullázná.

A másik messze vezet, és nem szeretném most itt kezdeményezni vagy újra kinyitni ezt a top-up nagyságáról szóló vitát, de egyet azért szeretnék kiemelni. A top-up rendszer úgy néz ki, hogy nemzeti borítékokat képzett a magyar állam állattenyésztésre, dohányra, satöbbire, hadd ne soroljam, aránylag közismert. A szántóföldi növénytermesztés maradványelven működik, tehát a gabonára, a rostos növényekre és a többire maradványelven jut pénz, vagyis minden forintnövelése a nemzeti kiegészítésnek csak erre a területre juthatna, tekintettel arra, hogy ez a többi boríték felől behatárolt. Ezzel azt hiszem, szakmailag a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát a másik oldalról borítanánk.

Köszönöm.

ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Mi úgy ítéljük meg, hogy a 25 milliárdos elvonás a top-upból hosszabb távra egy olyan elvonást jelent, ami már az SPS-re való áttérésünk kapcsán is egy hosszú távú versenyhátrányt okoz. Sokat vitatkoztunk, próbáltuk bemutatni, hogy honnan és miért lehet elvenni. Azt gondolom, ezt a kormány nem kívánta semmilyen módon át sem gondolni. Ezt a versenyhátrányt ha az SPS-re áttérünk, akkor gyakorlatilag valamennyi gazdálkodó hosszú távon szenvedi el. Nem tartjuk elfogadhatónak ezt a hozzáállást.

Köszönöm.

ELNÖK: Természetesen az alapkérdés az, hogy mi indokolja a 25 milliárd forint elvonást - ilyen egyszerű a kérdés -, szemben a 2003-as akkori parlamenti négypárti országgyűlési határozattal, amikor határozatban vállaltunk garanciát arra, hogy a top-upot kifizetjük, miután belépünk az Európai Unióba. Kérdezem, hogy mi indokolja a négypárti megállapodást és az országgyűlési határozati javaslat felrúgását. Most már a második évben tesznek erre kísérletet.

Megadom a szót.

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Én annyit tudok mondani, hogy a kormány álláspontja az, ami a költségvetési törvényjavaslatban van. Köszönöm.

ELNÖK: Úgy veszem észre, hogy lassan Laborcz Sándor válaszainak a szintjére érkezünk, ahogy a tegnapi ülésről az információt megkaphattuk. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 39/3. pontban lévő indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Font Sándor elnök úr és Jakab István alelnök úr módosító indítványáról van szó, amelyben az Élelmiszer-biztonsági Hivatal költségvetését emelné meg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetése terhére. Itt szeretném megjegyezni, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal 18 fővel koordinációs szerepet lát el az EU és a magyar intézmények között, érdemben az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozó állat- és növény-egészségügyi szakigazgatási szervek végzik el, ezért nem tartjuk indokoltnak a költségvetésének megemelését.

Köszönöm.

(A Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentje Mezőgazdasági bizottságának delegációja megérkezik az ülésterembe.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt folytatnánk, megvárjuk, hogy közben megérkezett vendégeink helyet foglaljanak. (Kis szünet.) Köszöntöm vendégeinket, a Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentje Mezőgazdasági bizottsági tagjait és a velük együtt érkező delegáció tagjait, akiktől szíves elnézést is kérünk. Az aktív időszakban érkeztek meg önök; a költségvetésről szóló törvényjavaslatnak még néhány kapcsolódó módosító indítványát meg kell tárgyalnunk, és az elvégzett munka után térhetünk rá a következő napirendi pontunkra, amelynek keretében a Tartományi Parlament Mezőgazdasági bizottsága tagjaival való konzultációt megkezdenénk. Így legalább élő tapasztalatot szereznek bizottságunk működéséről. Köszönöm türelmüket.

Tehát meghallgattuk a kormány álláspontját. Annyi megjegyzést tennék, hogy egyelőre az önök optimizmusa nem indokolta azt, hogy elégséges lenne az Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak ez a működési költség, legalábbis ami a 2006 őszétől permanenssé váló élelmiszerbotrányokat jelenti. Azt gondoltuk, hogy talán meg lehetne erősíteni a hivatalt, hogy ennek legalább gátat szabjunk, de nem csak ennek. Mint tudjuk - mi bizottsági tagok régóta beszélünk erről -, miután az Unió határai felnyíltak, az adott uniós országok úgy próbálták meg kivédeni az oda nem kívánt árut, mivel vámhatárral ezt nem tudták megtenni, hogy nagyon markáns, erős élelmiszer-biztonsági hivatalokat hoztak létre. Úgy néz ki, hogy ez egy kicsit gyenge lábakon áll Magyarországon, legalábbis az eltelt botrányok tükrében vagyok ezt kénytelen megjegyezni.

Alelnök úr kért szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, teljesen világos volt a magyarázata a kormány képviselőjének, hisz' világosan elmondta, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinációs feladatokat lát el, az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül dolgozó élelmiszer-biztonsági szolgálat végzi. Tehát ezzel a módosító indítvánnyal inkább nehéz helyzetbe hoznánk az ott az élelmiszer-biztonságért dolgozó kollegákat, ha átcsoportosítanánk. Úgyhogy úgy gondolom, ez az a módosító indítvány, amit szakmai szempontból éppen abból a célból, amit elnök úr, illetve a módosító indítványt benyújtók kívántak vele elérni, nem szabad támogatni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Valóban, ha elkezdünk vitázni egy ilyen kérdésről, akkor a kedves küldöttek majd délután tudnak csak találkozni velünk hivatalosan. Ez az a téma, amit már sokszor megbeszéltünk. Én értem a javaslattevőket, megpróbálnak egy kétségbeesett kísérletet tenni, hogy egy másik szervezetnek is növeljék az élelmiszer-ellenőrzési tevékenységét, és értem alelnök úr érvelését is. A probléma az, hogy alapvetően rossz úgy, ahogy van, az egész szolgálat szervezése. Tehát ha ezen javítani akarnánk, akkor alapvetően meg kellene változtatni az egészet. A mi véleményünk változatlanul az, hogy az élelmiszer-ellenőrzési hivatalt - mindegy, hogy most minek nevezzük, tudjuk, miről beszélek -, a rendszert kell kiemelni ebből a katyvaszból és visszaállítani azt a rendet, ami 150 éve Magyarországon ezen a területen megvolt. Ettől függetlenül értékelem a javaslatot, mert ez valóban egy kísérlet arra, hogy ebből a katyvaszból vegyünk el pénzt és ennek a hivatalnak adjunk, hogy keményebben tudja képviselni az élelmiszer-biztonságot, tehát ezt a szándékot értékelem. Egyébként valóban igaza alelnök úrnak, az ellenőrzés ott van a szolgálatnál, ahol szegény állatorvos kollegáim küzdenek, csinálják és helytállnak, de majd lesz idő, amikor az állam is támogatni fogja ezt a tevékenységet.

Köszönöm.

ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen mondat. Hogy mennyire nincs rend, azt legutóbb pontosan a Baranya megyei eset igazolta. Közleményben kiadtuk, világosan lehet látni, hogy senki nem tudja, hogy egy adott éles helyzetben milyen lépéseket kell megtenni. Ha valahol rendet kell tenni, akkor először az ország határain belül tegyük, és ha itt rendet tettünk, akkor leszünk képesek azon kívül is ezt elérni. Úgyhogy változatlanul azt kérjük, hogy ez az átcsoportosítás történjen meg.

Köszönöm.

ELNÖK: Demendi Lászlónak adok szót.

DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A jó szándékot és a célt el nem vitatva az ajánlattevőktől ha magyarra le akarom fordítani, akkor nagyon röviden a következő a helyzet: akinek adni akartak, pontosan attól vesznek el. Egész egyszerűen ez a helyzet. Ugyanis aki az ellenőrzést végzi, ahogy Medgyasszay László képviselőtársam mondta, annál a hivatalnál van a pénz. Akinek adni akartak, attól vesznek el. Tehát ezért sem lehet ezt támogatni.

Azért a katyvaszhoz volna egy megjegyzésem. Én alapvetően nem értek egyet azokkal a megnyilatkozásokkal, hogy ha valahol a szervezet egy szabálytalanságot felfed, akkor már azt mondjuk, hogy az élelmiszer-biztonság összeborult. Pontosan azért van ez, mert teszi a dolgát. Tehát nem mindenütt ugyanaz a helyzet, szerintem nincs katyvasz. Az intézményekben pedig pontosan ez a kormány volt az, amelyik végre egy kézbe tette az élelmiszer-biztonságot. (Dr. Medgyasszay László közbeszólására:) Bocsánatot kérek, én meghallgattam mindenkit, és meg fogok hallgatni ezután is. Azt nem vitatjuk el és soha nem vitattuk el, hogy ezen az úton tovább kell haladni és hogy van mindig tennivaló. Erre lehetne sokféle hasonlatot mondani, én is tudnék mondani, de most ezzel nem élek. Tehát alapvetően én azt a problémát látom ebben, hogy akinek adni akartak, attól vesznek el. Ezért nem támogatható ez a javaslat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. De az előző kormány, aki ugyanez volt, az tette négy minisztériumhoz, öt intézményhez ezt a rendszert, amivel szétverte gyakorlatilag, és 2004-től szabadon áramolhatott be ellenőrzés nélkül mindenféle élelmiszer Magyarországra. Tehát ezt is tegyük hozzá.

Jakab Istvánnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Egyetlen mondat csupán. Nem értünk egyet azzal, hogy ahonnan elvesz, oda kellene adni, tehát úgy vesz el, hogy közben a másik irányba adja át, vagyis önmagától vesz el. Szeretném aláhúzni: ahhoz, hogy az egész hivatalnak az ésszerű működtetése lehetővé váljon - még egyszer aláhúzom a baranyai esetet, amikor nem tudta az MGSZH illetékes megyei vezetője, hogy egy adott éles helyzetben mit kell tenni, és szívesen átadom a közleményünket, amit kiadtunk ezzel kapcsolatban -, igen, rendet kell tenni. Akkor biztos, hogy lesz elegendő forrás még arra is, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal jól működjön. Csupán erről van szó.

Köszönöm.

ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó lenne, ha visszatérnénk a napirend tárgyalásához, és nem mondanánk olyan butaságokat, hogy amikor külföld megtudta, hogy 2004-ben itt egy új kormány lett - mert később jutott el hozzá a hír -, akkor elkezdte szállítani az élelmiszerszemetet.

ELNÖK: 2004-ben...

HERBÁLY IMRE (MSZP): Én pontosan értem a magyar nyelvet. Azt mondta elnök úr, hogy 2004-ben megindult az élelmiszerszemét.

ELNÖK: Így van.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Kedves Barátaim! Az élelmiszerszemét, ha ennek nevezzük, megindult akkor, amikor már Magyarországon a rendszerváltás beindult. Én nem szeretném a multikra nyomni a felelősség súlyát, de amikor nyitottunk a kereskedelemben Nyugat felé, amikor bejött a szabadság, a demokrácia, akkor jött vele sok olyan olcsó élelmiszer és sok olyan ügyeskedő, akit természetesen meg kellett volna fogni. Szerintem vegyük tudomásul, hogy igazából az élelmiszer-biztonsági intézkedések akkor kezdődtek el, amikor Gráf József miniszter úr átvette az agrártárca irányítását. Tehát nem az volt a hiba, hogy megindult az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés, hanem hogy ekkor indult meg. (Dr. Medgyasszay László: Ne viccelj már!)

ELNÖK: Bocsánat, csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy Gráf József minisztersége alatt, a 2005. év végén fogadott el a parlament egy olyan törvényt, amelyben négy minisztériumhoz és öt igazgatási szervhez sorolta az élelmiszer-biztonsági ellenőrzést; ő volt már akkor a miniszter, képviselőtársam. Majd utána rájöttek az ellenzék folyamatos nyomására, hogy ezt képtelenség így fenntartani, mert mi az egy koordinációs élelmiszer-biztonsági hivatal mellett voltunk végig, és a 2007. év végére eljutunk odáig, hogy tényleg egyhez kellene tartoznia. A 2006. év végén már megígérik, de nem történik meg az átcsoportosítás, hogy tényszerű legyek.

(Zatykó János: Ügyrendim lenne.) Ügyrendi kérdésben Zatykó Jánosnak soron kívül szót kell, hogy adjak. (Dr. Medgyasszay László: Én is ügyrendit akartam, de mindegy.) Nem jelezted. Zatykó Jánosé a szó.

ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Kedves Elnök Úr! Az én naptáramban 2007. december 5-ét írnak, bizottságunk pedig a 2003., 2004., 2005. években tévedt el. Ezt a témát abba kellene hagyni, itt a költségvetési módosító javaslatokról van szó, és azt javaslom a Mezőgazdasági bizottságnak, hogy szavazzunk és döntsünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Az ügyrendi indítványhoz minden frakció egy képviselője hozzászólhat. A KDNP-nek adok szót.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Támogatom az ügyrendi javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy az állatorvosok nevében visszautasítok mindenféle olyan megjegyzést, hogy az élelmiszer-biztonság itt Gráf miniszter úr idejében kezdődött. Ügyrendileg megállapítom, hogy az élelmiszer-biztonsági, állatorvosi szolgálat 150 éve kezdődött Magyarországon. Köszönöm.

ELNÖK: Az MSZP képviseletében Csontos Jánosnak adok szót.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Támogatom az ügyrendi javaslatot, mivel tényleg 2007. december 5-ét írunk, és térjünk vissza a napirendhez.

ELNÖK: Az ügyrendi indítványról szavazunk. Ki az, aki elfogadja Zatykó János ügyrendi indítványát? Azaz szavazás fog következni a 39/3. pontról. Aki ezzel egyetért, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A vitát lezártuk ezzel az ügyrendi indítvánnyal.

Tehát a 39/3. pontról és a hozzá kapcsolódó 39/8. pontról szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 39/4. pontban lévő indítványra térünk rá, amelyet Bagi Béla és Örvendi László képviselőtársaink nyújtottak be. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az osztatlan földtulajdon kimérésének feladatát a földhivatalok végzik. A földhivatalok most már a 2007. évtől zömmel, illetve majdnem 100 százalékban bevételből működnek. A javaslat 400 millió forinttal tervezi a 200 millió forintos tervezett előirányzatot megemelni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetése terhére. Nem támogatjuk a javaslatot, mivel eddig is minden igényt, amit a törvény alapján a kérelmezők benyújtottak, a földhivatalok teljesítették, és a földhivatalok költségvetése biztosítékot nyújt arra, hogy a jövőben is a kiméréseket végrehajtsák.

Köszönöm.

ELNÖK: Majdnem mosolyt fakasztott többünk arcán ez az egy mondat. Örvendi Lászlónak adok szót.

ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Engem nagyon meglepett az előttem szóló. Ez egyrészt számszaki tévedés, mert mi 600 millió forint átcsoportosítását az osztatlan földtulajdon-kimérés költségeire javasoltunk, tehát ami előzetesen 200 millió forintos tétellel volt, ezt emeltük volna 600 millió forinttal.

Másrészt az meg különösen meglepett, hogy itt minden rendben van, minden igény ki van elégítve, az összes beadott igény ki van mérve. Én csak azt nem értem, hogy akkor Szoboszlón - csak hogy egy várost mondjak - már öt éve egyetlen osztatlan földtulajdonnak a kimérése miért nem történt meg. Miért történtek Hajdú-Bihar megyében, ha jól tudom, három községben az elmúlt évben bizonyos kimérések, miért nem történt meg a többi 77 településen, miért nem történt meg az egész Alföldön, miért nincs már kész az osztatlan földtulajdonok kimérése, ha annyira jó állapotban van és minden igényt kielégített a földhivatal? Elnézést kérek, ez már több, mint csúsztatás.

ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Amennyiben a kormány képviselője kéri, szívesen megadjuk azt a rövidnek nem mondható listát, ahol sorban állnak, és szívesen megjelöljük a költséget is, hogy mekkora az az összeg, amit igényelnek hozzá a gazdálkodók. Azt kérjük, hogy maradjunk valóban a tényeknél.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Bagi Béla!

BAGI BÉLA (Fidesz): Én azt gondolom, hogy a kormány tisztelt képviselője valamilyen más adatból dolgozott, valami más kérvényekről van szó, mert annyira nyilvánvaló, hogy ez egy hatalmas adóssága a rendszerváltásunknak, hogy erről nem is nagyon érdemes beszélni. Illetve remélem, kormánypárti képviselőtársaim is egyetértenek velünk abban, hogy 17 évvel a rendszerváltozás után hatalmas mennyiségű földek vannak még ebek harmincadjára - mert azt tudjuk már a régmúltból, hogy ami közös, az tulajdonképpen senkié -, és hosszasan tudnánk beszélni arról a hátrányról, amit ez okoz; az osztatlan közös használói például nem tudnak hitelhez jutni, forgalomképtelen a földjük, és így tovább. Tehát azt gondolom, hogy ez a javaslat nagyon is indokolt és jó lenne már a vidéki rendszerváltást e vonatkozásban befejezni.

Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs.) A kormány képviselője szeretne reagálni. Megadom a szót.

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Lehet, hogy én tévedek és rosszak az információim; a költségvetési főosztályon dolgozom, és nem érzékeltem még ezt a problémát, hogy ez jelentkezett volna a minisztérium szintjén. Elnézést kérek, ha tévedtem, de nem érzékeltem ezt a problémát költségvetés oldalról. Lehet, hogy ez a szakterületnél probléma, de én nem találkoztam vele, úgyhogy nem kívántam megtéveszteni a bizottságot.

Köszönöm.

ELNÖK: Az elnézéskérést szívélyesen fogadjuk. Tehát akkor az álláspontjuk is megváltozott, hogy támogatják az indítványt?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Nem vagyok arra felhatalmazva, hogy támogassam személy szerint.

ELNÖK: Értem - pedig már reménykedtünk. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 39/6. pontban lévő indítványra térünk rá, amely Gulyás József képviselőtársunké. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az erdei kisvasutak működtetésével kapcsolatosan Gulyás József képviselő úr adott be módosító indítványt. Tájékoztatni szeretném a tisztelt bizottságot arról, hogy az erdészeti feladatok törvényi sorban 200 millió forinttal a jövő évben szerepel az erdei kisvasutak támogatása az idei évhez hasonlóan. Ez valamikor külön törvényi soron szerepelt a jóléti parkerdőkkel együtt, de az uniós csatlakozás átmeneti három évét követően az erdészeti feladatok támogatási előirányzat céljai is módosultak az uniós szabályoknak megfelelően. Most nem beszélek arról a jólétiparkerdő-támogatásról, amit az adózók 1 százalékából tervez be a költségvetés, az egy külön törvényi soron szerepel, de ez gyakorlatilag számunkra nem probléma, tehát 200 millió forint a kisvasutak támogatására az erdészeti feladatok soron a jövő évben is rendelkezésre áll.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. Ehhez az indítványhoz kapcsolódott a 39/14. és a 42/3. indítvány is.

A következő a 39/7. pontban szereplő indítvány. A kormány álláspontja?

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A két képviselő úr külön sort szeretne nyitni pálinkamarketing címmel, az erre szánt 150 millió forintot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetéséből kívánja biztosítani átcsoportosítással. A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A múltkori ülésen volt már egy vita arról, hogy külön soron kell-e minden termékmarketinget szerepeltetni a közösségi agrármarketing-támogatáson kívül; a kormány álláspontja az, hogy nem.

Köszönöm.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Jakab Istvánnak adom át az ülés vezetését, hozzá szeretnék szólni az indítványomhoz.

(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak. Parancsolj!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Természetesen a múltkor is beszéltünk erről, amikor más forrásátcsoportosításra tettünk javaslatot. Egyszerűen miniszterelnök úr ígéretét szeretnénk látni a költségvetési törvényben, amit tett a lovaglása és pálinkázása következtében, országjárása során Békés megyében, Békés városban, hogy a pálinkamarketingre őszerinte 150 millió forintot lehetne fordítani. Mi egy picit bizalmatlanok vagyunk miniszterelnök úr felé, mert több kijelentést tett már egészen 2005 novemberétől 2006 márciusáig, amelyekről aztán kiderült saját önbevallása szerint, hogy mind hazugság volt. Ezért, nehogy ugyanez a helyzet még egyszer előálljon, hogy nagynyilvánosság előtt fülnek nagyon tetsző ígéretet tesz, és az ne jelenjen meg a költségvetésben utána, merthogy akkor esetleg nem is kell teljesíteni, segíteni szeretnénk miniszterelnök úrnak, hogy ez az ígérete esetleg megvalósulhasson, és könnyen mondhassa, hogy nemcsak ígértem, hanem lám-lám a költségvetési törvényben ott is van az a 150 millió forint a pálinkamarketingre. Elvileg egyébként mind kormányoldal, mind ellenzéki oldal ezzel a szándékkal egyetértünk, tehát támogatni szeretnénk ebben miniszterelnök urat. Ennek a képi megfogalmazása került át a mi indítványunkba.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Visszaadom az ülés vezetését.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? Igen, Csontos Jánosnak adok szót.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Azért nem tudom támogatni ezt a javaslatot, amit Font Sándor képviselő úr beadott, mert most az indoklásban nem a szakmai kérdéseket fejtette ki, hanem csak a miniszterelnököt gyalázza folyamatosan, amikor ez a kérdés szóba kerül. Úgyhogy el kell ezen gondolkodni, mert ha szakmai kérdésekről van szó, akkor tudunk néha megegyezésre is jutni. Azt gondolom, hogy így nem fogunk megegyezésre jutni.

ELNÖK: Bocsánat, a gyalázás a magyar nyelvben azt jelenti, hogy igaztalan vádakkal illeti. Melyik volt az igaztalan vád ebben a kifejtésemben? Én csak ezt szeretném megkérdezni, mert szerintem nincs ilyen a megszólalásomban.

Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.

A 39/9. pontban lévő indítvány következik.

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Az ön módosító javaslata a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa költségvetését 165 millió forinttal tervezi megemelni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal költségvetése terhére. A kormány álláspontja az, hogy 65 millió forinttal emelné meg a hegyközségek költségvetését a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat terhére.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Hozzá szeretnék szólni előterjesztőként.

(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Akkor átvettem az ülés vezetését. Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évek óta, a 2001-2002. év óta 300 millió forintos költségvetéssel működik. Volt egy év, amikor magasabb volt, aztán Gráf József minisztersége alatt elkezdett ez a költségvetés csökkenni és lesüllyedt erre a 135 millió forintra. Ezt három éven keresztül így húzta, miközben a múlt héten elfogadtuk a hegyközségekről szóló törvényt, ami azt jelenti, hogy újabb feladatokat hárítottunk át a Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Ezért, a törvény elfogadása után, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától kapott információk alapján javasoltuk azt, hogy vissza kellene állítani minimum a 2001-2002-es szintre, a 300 millió forintos támogatásra a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működését, mert az elmúlt öt év alatt hatalmas mennyiségű plusz feladatot kapott és ehhez képest több mint felével csökkent a költségvetése. A 65 millió forinttal, amit tudok - egy bizottsági módosító indítvány előterjesztése áll itt előttünk -, kétharmados szintre csökkentik a 2001-2002-es szinthez képest a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működésének támogatását, ami azóta hatalmas feladatot lát el, többek között az európai integrációs rendszerben is, ő az alapszolgáltató az Unió felé értelemszerűen. Ezzel nem látom biztosítva a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ilyen értelmű működését.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Herbály alelnök úrnak adok szót és visszaadom az ülésvezetést.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igen, volt egyszer egy év, amikor 300 millió forint volt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának költségvetése...

ELNÖK: Négy év volt.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem ez a lényeg. Egyrészt ebben az időben történt a számítástechnikai...

ELNÖK: Akkor 600 millió volt a számítógépek átállása miatt.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a segítséget.

ELNÖK: Elnézést kérek, számszaki pontosítást tettem. További kérdés, észrevétel? Jakab István!

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A kormány képviselője jelezte, hogy a folyó kiadások és jövedelemtámogatások terhére kívánja ezt a 65 millió forintot biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti támogatásokból kívánják ezt az összeget elvonni. Ugyanakkor ha megnézzük a közös agrárpolitika felülvizsgálata során a jelenlegi uniós elképzeléseket, akkor ott a healt check kapcsán az egyszerűsítés irányába mozdulnak, és közben az MGSZH-nál 3 milliárdos informatikai fejlesztést valósítanak meg. Miért kell a termelőktől elvonni a 65 millió forint támogatást, amikor most éppenséggel, ha úgy tetszik, stratégiai szempontból is erősen kifogásolható egy ilyen lépés megtétele? Ezt is át kellene gondolni.

Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? A kormány képviselője reagál.

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az intézmények ez évi költségvetését és működését az átszervezések, átalakulások miatt is rendkívüli intézkedésekkel tudtuk csak fenntartani. A jövőt illetően pedig erősíteni kell egyrészt az MGSZH-nál az informatikai rendszert mindenképpen az ellenőrzések biztosítása végett több szempontból, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésre is tekintettel. Más intézménynél, tehát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál is az új rendszerre való átállás lehet, hogy hosszabb távon majd feladategyszerűsítéseket, esetleg költségmegtakarítást jelent, de pillanatnyilag a két rendszer még együtt működik egy-két éven keresztül, mert mindenképpen szükséges és indokolt, hogy zavarmentesen tudjunk átállni az SPS-rendszerre a jelenlegi rendszerből.

Köszönöm.

ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A működést minden körülmények között az ellenzék is egyhangúlag támogatja, hisz' fontos, hogy a forrásokhoz hozzájussanak az érintettek. Azonban semmi nem indokolja az SPS-re történő 2009-es átállást és az ezzel összefüggő informatikai fejlesztéseket sem. Idézem Fischer Boel asszonyt: 2013-ig kell eldöntenie a most csatlakozott országoknak, hogy változtatnak-e. Az Európai Unió tagállamai most hajtják végre az egyszerűsítést és 2013-ra fejezik be. Ezzel kapcsolatban azt a vitát le kell folytatni, ami eddig elmaradt. Ez nem a napirend keretébe, nem éppen a módosításhoz tartozik, de stratégiai szempontból igen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ha további kérdés, észrevétel nincs (Senki sem jelentkezik.), akkor szavazzunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 39/11. pontban Jakab István képviselőtársam indítványa szerepel. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az előzőek szerint 65 millió forint plusz támogatásról van szó.

ELNÖK: Igen, ugyancsak a hegyközségek további támogatását indítványozza képviselőtársam. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot kapott, ez kisebbség.

A 39/12. pontban Örvendi képviselőtársunk indítványa szerepel. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A halgazdálkodás fejlesztésére benyújtott módosító indítványt azért nem tudja a kormány támogatni, mert eddig a halgazdálkodási tevékenységek támogatása kvázi alapként működött. Ezt meg kellett szüntetni és a de minimis szabályok szerint működhet tovább. Ezért a 20 milliós támogatásemelést nem támogatjuk, de meg kell jegyeznünk, hogy a halgazdálkodási operatív program uniós támogatásban 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a halgazdálkodás támogatására, fejlesztésére. Tehát gyakorlatilag az alapok 2009-2010-re megszűnnek, nemzeti támogatásból ez így nem működik, de minimis rendelet formájában működik tovább a halgazdálkodás támogatása, a támogatási előirányzat 200 millió forint.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 39/15. pontban lévő indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Ez is összefügg a hegyközségek támogatásával, 65 millió forint plusz támogatást tudunk javasolni.

ELNÖK: Értem, ez is a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa támogatásáról szól. Külön tetszik nekem, hogy Herbály Imre alelnök urat is a benyújtók között látom itt. Alelnök úr kért szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyilván amikor az ember benyújt egy módosító indítványt, akkor nem egyeztet a kormánnyal, de miután benyújtotta, azért megkérdezi, hogy milyen lesz ennek a fogadtatása. Egy ma reggeli hosszú tárgyalás eredményeként sikerült azt elérni, hogy végül is ez a 65 millió forintos támogatásról szóló módosító indítvány bekerült. Így ha tehetném, én ezt a módosító indítványt visszavonnám, de mivel többen adtuk be, ezt nem tudom megtenni. Úgyhogy köszönöm szépen, hogy felhívta a figyelmemet elnök úr, hogy én is itt vagyok az előterjesztők között, de csak ezt tudom mondani erre.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Mi nem hátrálunk ki alelnök úr alól sem. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 39/16. indítvány Ángyán József képviselőtársunké. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A képviselő úr a kutatóintézetek támogatását 2 milliárd forinttal javasolja emelni az árfolyamkockázat és az Unió által nem térített kiadások előirányzata terhére. A kormány ezt nem tudja támogatni. A kutatóintézetek struktúrájában is 2006 óta jelentősebb változás történt, a gyümölcskutatók átkerültek a vagyontörvény alapján az új Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, a szőlészeti-borászati kutatóintézetek jelenleg bizonytalan státuszban, de még működnek, tehát ezekről majd döntést kell hozni, hogy átkerülnek-e a felsőoktatási intézményekhez, azonban a költségvetési megszorítások miatt nem tudunk magasabb támogatást adni, mint a betervezett eredeti 1 milliárd 55,4 millió forint. Az árfolyamkockázat és egyéb, az EU által nem térített kiadások törvényi sor gyakorlatilag a gazdálkodókhoz kerül, mivel az árfolyamváltozásból ez a top-up és egyéb kifizetések során keletkező elszámolási többletkiadások fedezete ez az 5 milliárd forint árfolyamkockázat és az EU által nem térített kiadások.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Új információkkal gazdagított bennünket, mert eddig a top-up kifizetése még árfolyamkockázatként nem volt benne, már csak azért sem, mert a top-up véleményem szerint nemzeti költségvetésből kerül kifizetésre, az intervenciós kifizetések kerültek ide az árfolyamkockázatba. Egy kis probléma azonban van: az idei évtől, jövőre és néhány évig nem lesz intervenciós kifizetés. Tehát az FVM-nek ez egy olyan puffer tartaléka, amit folyamatosan bombázunk, mert látjuk, hogy 5 milliárd forintot eldugtak. Mi rámutatunk mindig arra, hogy innen mit kellene még finanszírozni, de ezt önök mindig ellenzik. Azonban itt nem az a kérdés, hogy honnan vennénk el a pénzt, mert egy nyílt, tiszta forrásra rámutatunk; a kérdés igazi súlya az agrár-kutatóintézetek. Aki a keszthelyi kihelyezett ülésen részt vett, az pontosan érti, hogy sajnálatos módon a kormány elengedte a kezét az agrárkutató intézményeknek, a kutatói bázisunknak, a génkészleteink most éppen hogy csak vannak vagy már nincsenek is - Tápiószele, Gödöllő, hadd ne soroljam, ön is említette a gyümölcsfa-kutatóintézeteket -, és sajnálatos módon a biológiai alapjainkat tettük kockára ezzel az FVM-magatartással, hogy kihúzzuk a talajt alóluk. Ezt akarnánk visszaállítani. A mezőgazdaságunk megújulásnak egyetlenegy forrása van: hogy a biológiai alapjainkra helyezzük a magyar mezőgazdaság megújítását. Ha ezt tönkretesszük, netán úgy, ahogy a gabonakészleteinket éppen egy konkurens, genetikailag módosított növények előállítására szakosodott multinacionális céghez szeretnénk adni, akinek az az érdeke, hogy tönkretegye a klasszikus biológiai alapokat, akkor a magyar mezőgazdaságnak nem a jövőjéről, hanem a múltjáról lehet majd értekezni a későbbiekben. Ez az igazi súlya ennek az indítványnak.

Jakab István kért szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Több évszázad alatt összegyűjtött nemzeti értékekről van szó, ami a jövő szempontjából meghatározó. Ennek védelmét kértük és kérjük. Nagyon szépen megkérek minden képviselőtársamat, fontolják meg. Készülvén a tegnapi részletes vitára október 31-ig megnéztük a forrásfelhasználást ebben az évben, 2007-ben. Az árfolyamkockázat és az EU által ki nem fizetett térítések összege október 31-ig eléri a 10 milliárd forintot. 2 milliárdot kértünk arra, hogy megmaradjanak ezek a nagy múltú nemzeti intézmények, a génbankok és hadd ne soroljam, hogy mi minden, amit értékként nemcsak mi, hanem Európa is őriz, értékel és becsül. Tehát ezt a 10 milliárd forintot meg kellene még egyszer nézni, 2 milliárdot kérünk hozzá, hogy meg tudjuk tartani. Meg kellene nézni, hogy mennyi a gabonatárolók bérleti díja és mennyi az, amit az EU térít. Igen sokat kifizettünk érte és ma már ez üzleti alapokon működik. Sorolhatnám tovább, de azt gondolom, elég, ha csak egy szerény példát említettem. Nemzeti intézményeink megmentéséről van szó, ezért bátorkodtunk kérni. A tartalékokat, ha kell, nézzük meg közösen. Nagyon kérek mindenkit, hogy ezt fontoljuk meg.

Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Bagi Béla!

BAGI BÉLA (Fidesz): Az indoklásban elhangzott, hogy az SZBKI-k helyzete bizonytalan. Ezt a bizonytalanságot egy kicsit bővebben szíveskedjen megvilágítani, hogy mitől bizonytalan.

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Van egy kormányhatározat, amely szerint ezeket az intézményeket át kell alakítani vagy át kell adni egy másik tárcához, ha átveszi. A költségvetésben ez évben a négy szőlészeti-borászati kutatóintézetnek nem volt költségvetése, mivel ezt már végre kellett volna hajtani a korábbi időszakban. Azért bizonytalan a sorsuk, mert a kormányhatározat nem került végrehajtásra, költségvetésük nincs és egyéb forrásokból, fejezeti pénzeszközökből kell jelenleg is finanszírozni a négy szőlészeti-borászati kutatóintézetet. A jövő évi költségvetésben sem szerepel ezen intézmények költségvetése.

(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselő úrnak adok szót.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Vannak dolgok, amiket újra lehet teremteni, és vannak, amiket nem lehet. A kutatóintézetek és ezek a bázisok ha megszűnnek és tönkremennek, rendkívül nehéz őket újraindítani. Elhangzott egy mondat, hogy van olyan elképzelés, hogy a kutatóintézetek az egyetemekhez kerülhetnek. Igen ám, csak az a kérdés, hogy hogy kerülnek az egyetemekhez. Az egy szakmai kérdés, hogy hová kerüljenek a kutatóintézetek, erről lehetne sokat vitatkozni, nem most kell ezt megbeszélni. Én el tudnám képzelni ezt a fajta átalakítást. De pénz nélkül? Az egyetemek is alig tudnak létezni. Most megkapják a kutatóintézeteket költségvetés nélkül? Szóval nagy felelősséggel kell erről gondolkozni és valóban fel kell tőkésíteni ezeket az intézeteket, megfelelő költségvetést kell nekik adni, hogy egy esetleges átszervezésnél is vigyék magukkal ezt a lehetőséget. Ezt csak úgy megemlítem az egyetemekkel kapcsolatban. Az egyetemek is anyagilag botladoznak. Ha megkapnak egy ilyen terhet, kutatóintézeteket költségvetési támogatás, megfelelő alapok nélkül, akkor ott is katasztrófa lesz. Nem akarom szaporítani a szót, mert sok érv elhangzott a kutatóintézetek támogatása mellett. Ángyán professzor úr nagyon szépen érvelt emellett itt a bizottságban annak idején, csak elő kell venni. Ő tényleg abszolút szakmai szempontból és felelősséggel érvelt, csak szeretnék emlékeztetni az érvelésére.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót, és visszaadom az ülésvezetést.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A ma reggeli tárgyalás eredményéről annyit szeretnék elmondani, hogy a kormány át fogja adni a borászati kutatóintézeteket az egyetemeknek, főiskoláknak és gondoskodni fog arról, hogy működni tudjanak.

Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 40/2. pontban lévő indítványra térünk rá, amely kapcsolódik a 40/3. és a 42/12. pontban lévő indítványokhoz. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Áder János képviselő úr a parlagfű elleni védekezés támogatása két törvényi előirányzatát kívánja kiegészíteni az árfolyamkockázat és az EU által nem térített kiadások sorról. A költségvetésben a törvényi előírásnak megfelelően annyi lett a parlagfű elleni védekezésre tervezve, mint amennyi az szja 1 százalékos felajánlása volt az elmúlt évi adóbevallásokban. Ettől magasabb összeget, miután a tárcaközi bizottság már két éve küszködik azzal, hogy hogyan költse el, nem tartunk indokoltnak beállítani.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szerintem a cél nemes, a forrás tökéletes, mint ahogy szintén az árfolyamkockázattól vennénk el, ami puffere a minisztériumnak. Nem látjuk indokát, hogy miért nem tudja támogatni a kormány. Szavazzunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 42/4. pontban lévő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Az állattenyésztés fejlesztése valóban kiemelt feladata a tárcánknak is, de a jelen módosító indítványt a következők miatt nem tudjuk támogatni. Az állattenyésztés, tenyésztésszervezési feladatok előirányzat 780 millió forintos tervezett előirányzatát 2 milliárd forinttal javasolja az előterjesztő megemelni. Ez is egy volt alap, az Állattenyésztési Alap. Az egyik probléma az, hogy azokkal a célokkal, amelyekkel ez eddig működött, tovább nem működtethető az uniós szabályok szerint.

A másik alapvető problémánk az, hogy az idei 780 millióból nem tud 100 milliót elkölteni a szakterület, tehát az állattenyésztők. Tudjuk, hogy egy kicsit későn jelent meg az a rendelet, amit notifikáltatni kellett az Unióval. A tenyésztő szervezetek támogatását szolgálja tulajdonképpen ez az előirányzat, de ezen felül tudomásom szerint ez évben 4 milliárd forint állatjóléti plusz támogatásra kerül sor. Ebből a tegnapi nap szerint 2,4 milliárdot fizetett ki az APEH, és reméljük, hogy a 4 milliárd forint ez évben még kifizetésre kerül. Ez a plusz támogatás október 19-étől él. Tudomásom szerint 3,5 milliárd forintról döntött vagy dönteni fog rövidesen a kormány, amiből az állat-egészségügyi intézkedések költségeit vállalja át a gazdálkodóktól, és még ez évben ez is a terméktanácsokhoz fog kerülni. Azért nem támogatjuk itt ennek a 2 milliárd forinttal történő megemelését, mert az Unió által notifikáltatott jogcímen ennyit nem is tudnánk kifizetni az állattenyésztés, tenyésztésszervezeti feladatok soron.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úr!

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolatot hadd fűzzek hozzá. Három negyedévet vártak a tenyésztő szervezetek és a megszűnés határára jutottak, nem volt forrás, amiből működjenek, most jutottak csak hozzá a forrásokhoz. Ezzel nem igazán kellene indokolnunk a nem támogatást. Sajnos el kell mondanom az előző ponttal összefüggésben, hogy ha a tenyésztést, a tenyésztő szervezeteket nemzeti forrásból nem támogatjuk, akkor azok után, hogy a kutatóintézetek, a génbázisok eltűnnek, ugyanúgy eltűnik a saját tenyésztés is, majd sokszorosáért vásároljuk meg egy-egy olyan országból, ahol erre odafigyelnek. Tehát ha fejleszteni akarjuk az állattenyésztést, akkor meg kell találni azt a formát, amelyben a szükséges forrásokat az uniós mód szerint biztosítani lehet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vendégeinknek szeretném jelezni, hogy már csak kettő indítványunk van hátra, szíves türelmüket kérjük még.

Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.

A 42/6. pontban lévő indítványra térünk rá. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A géptámogatások uniós forrásból történnek. Ahhoz, hogy kiválasszák és ellenőrizni tudják a hatóságok a felhasznált uniós támogatásokat, a gépkatalógust minden évben tudomásom szerint elkészíti a Gödöllőn működő intézményünk. Ennek önálló költségvetési sora sosem volt, de minden évben erre tudomásom szerint 50 millió forint nagyságrendben kapott a gép kíséreti állomás forrásokat annak érdekében, hogy a támogatás igénybe vételét elősegítő kiadvánnyal megjelenjünk a gazdálkodók és a szakigazgatási szervek felé.

Köszönöm.

ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem tudok kivetkőzni a gépész képzettségemből, úgyhogy én elvben támogatom ezt a módosító indítványt, és meg fogjuk találni a módját, hogy a gépek használati értékének vizsgálatára vonatkozó szükségleteit a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek ki tudjuk elégíteni. Nyilván nem ebből a forrásból, más forrásból, de reményeink szerint megoldódik ez a probléma.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nagyon örülök, hogy Herbály Imre alelnöktársam pozitívan áll hozzá ehhez a problémához. Tisztelt Képviselőtársaim! 130 éve folyamatosan kapják a gazdák, gazdálkodók a gépek használati értékére vonatkozó hiteles adatokat és számításokat. Most, amikor a nagy gépvásárlások időszaka van, nincs rá forrás, nem tudja a gazda hitelesen kontrollálni, hogy számára milyen ajánlatokat tesznek. Ez eddig működött, ezt követően is egy ilyen szintű fejlesztés esetében a szükséges forrásokat biztosítani kell. Egyébként ezt kéri a Gépkörök Szövetsége is hozzám eljuttatott levelében többek között.

Köszönöm.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. (Herbály Imre: Én keresem a pénzt, nem szavazok.) De mi megtaláltuk, képviselőtársam, itt van a pénz a költségvetésben, és jó helyről is javaslom az elvonását. Sajnálom, hogy mindenki ezt akarja, de mégse, nem értem ezt az összképet.

A 136/137. indítványról a kormány álláspontját kérdezem.

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök Úr! Ez nem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete, ez az új 43. vagyonfejezetre vonatkozó rendelkezéseket érinti. Arról van szó, hogy amennyiben többletbevétel van, akkor mely kiadási előirányzatok léphetők túl, illetve válnak felülről nyitottá. Ezek között szerepel a földért életjáradék program, és azért került ide a bizottság asztalára, mert ebben a szeletében érintett. Támogatjuk a javaslatot.

Köszönöm.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott az indítvány.

Elém került egy olyan indítvány, amit bizottsági módosító indítványként javasolnak beterjeszteni. Ez pedig arról szól, hogy a folyó kiadások és jövedelemtámogatások címről 65 millió forint elvonással a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa támogatását javasolja az előterjesztő. A kormány álláspontja?

MERKEL GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Az elvvel természetesen egyetértünk, hiszen jó néhány alkalommal jeleztük, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát nem ennyivel, ennek a háromszorosával kellene, hogy támogassák. Azonban amit Jakab István képviselőtársam elmondott, az az aggasztóbb része, hogy gyakorlatilag a folyó kiadások és jövedelemtámogatások címről veszik ezt el, azaz a gazdálkodóktól, miközben ott van az a kettő-három olyan puffer elem az FVM költségvetésében, ahonnan nem hajlandók elvenni a pénzt. Ezt erkölcstelen megoldásnak tartjuk ebben az esetben a magunk részéről.

Alelnök úr!

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném emlékeztetni elnök urat, hogy több olyan javaslat volt az ellenzék részéről, amelyik a folyó támogatások oldaláról kívánt átcsoportosítani.

ELNÖK: De nem szavaztuk meg ezeket.

HERBÁLY IMRE (MSZP): De hát több ilyen volt. Akkor most miért erkölcstelen ez? Valahogy nem értem. Egyik képviselőtársam már elmondta, hogy olyan szavakat használunk és olyan módon tárgyalunk, ami úgy gondolom, komoly szakemberekhez nem méltó. Bocsánatot kérek, nem megbántani akarlak. Legfeljebb rossz a választás, de nem erkölcstelen.

ELNÖK: Nem elegáns.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Ezt elfogadom. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja a indítványt? Az ellenzék tartózkodik ezen indítvány szavazásánál; a céllal egyetértünk, a forrással nem; hát azt már többször mondta a kormány, hogy ilyen helyzet van. Tehát ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott az indítvány, tehát a bizottság benyújtja ezt az indítványt.

Kérdezem képviselőtársaimat, van-e olyan indítvány, amelyet az elhangzottakon kívül tárgyalni szeretne a költségvetésben. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ezt a napirendi pontot lezárom.

Öt perc technikai szünetet rendelek el az ülésterem átrendezése miatt.

(A Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentje Mezőgazdasági bizottsága delegációjának fogadásáról nem készül jegyzőkönyv.

A napirendi pontok tárgyalásának vége: 11 óra 52 perc.)

Font Sándor

a bizottság elnöke

Jakab István

a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa