MB-37/2007.
(MB-54/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. december 17-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4365. szám) (Dr. Turi-Kovács Béla, Kékkői Zoltán József, Vincze László, Balogh József, dr. Czira Szabolcs és dr. Simon Miklós (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Kékkői Zoltán József (Fidesz) előterjesztése *
Hozzászólások *
Szavazás *
Egyebek *
a) A pálinkáról és a pálinka nemzeti tanácsról szóló törvényjavaslat (T/4610. szám)
(Font Sándor és Császár Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
b) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4365. szám)
(Dr. Turi-Kovács Béla, Kékkői Zoltán József, Vincze László, Balogh József, dr. Czira Szabolcs és dr. Simon Miklós (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
c) A hungarikumok védelméről szóló határozati javaslat (H/4607. szám)
(Dr. Medgyasszay László és dr. Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványa)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Jakab István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Dr. Kiss Norbert főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Olga osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm az ülést figyelemmel kísérő vendégeket és mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előterjesztőként vagy véleményezőként érkeztek.
Három napirendi ponttal, valamint az egyebekkel hívtuk össze a bizottsági ülést, a napirendi javaslatot írásban képviselőtársaim megkapták. Azóta elég sűrű tárgyalások folytak az egyes, ma napirendi pontra kerülő törvénytervezetről, illetve határozati javaslatról. Az utolsó verzió a tárgyalások során úgy alakult, hogy két napirendi ponton szereplő előterjesztést, a pálinkáról szóló törvénytervezet és a hungarikumok védelméről szóló határozati javaslatot levételre fogom javasolni.
A pálinkáról és a pálinka nemzeti tanácsról szóló törvényjavaslatot azért javaslom levételre, mert a napirendre vétel után az FVM-ben megbeszélést tartott Magyarország négy országos lefedettségű, a pálinka érdekképviseletét ellátó szervezet Ficsor Ádám szakállamtitkár úr összehívására, az FVM két szakmai főosztályának részvételével, valamint a két előterjesztő, azaz Császár Antal és jómagam meghívásával. A megbeszélésen az körvonalazódott, hogy ezt a törvénytervezetet a kormány és az ott lévő szakmai szervezetek döntő többsége, mintegy 85-90 százaléka úgy látja, hogy a mostani elképzeléseket magába foglalja, azonban e hét péntekre egy újabb megbeszélést kezdeményezett szakállamtitkár úr, és azt kérte, hogy miután maga a pálinkáról és a pálinka nemzeti tanácsról szóló előterjesztés egy magasztos eszmét testesít meg, jó lenne, ha ötpárti támogatás lenne mögötte. Mi ezt előterjesztőként elfogadjuk, ezért a pénteki tárgyalás után kialakuló várható végleges változat után előterjesztőként megkeressük a többi parlamenti párt képviselőit, és ötpárti javaslatként fogjuk benyújtani, tehát a februári ülésnapokon kezdjük újra tárgyalni. Ezzel indokolnám a levételt.
A hungarikumok védelméről szóló javaslat levételének okát pedig kérném szépen Medgyasszay Lászlót, hogy indokolja meg.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): A kormány tulajdonképpen támogatja az ötletet és a szocialisták is - Herbály alelnök úrral történt megbeszélés alapján ezt tudom mondani, de szövegpontosításra van szükség és némi jogszerűbb megfogalmazásra. Én ugyan Simicskó úr nevében nem tudok nyilatkozni, de a magam nevében azt tudom mondani, hogy... (Jelzésre:) Itt van Simicskó úr - nem vettem észre. Akkor egy perc tárgyalási szünetet kérek.
(Rövid szünet.)
ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülést a tárgyalási szünet után. A hallott előterjesztések, javaslatok alapján tehát először arról kell döntenünk, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy a pálinkáról és a pálinka nemzeti tanácsról szóló T/4610. számú törvényjavaslatot, valamint a hungarikumok védelméről szóló H/4607. számú határozati javaslatot vegyük le a mai napirendről. Aki ezzel egyetért, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Most azt kérdezem, hogy a mai módosított napirendünket, amelyen a termőföldről szóló törvénytervezet és az egyebek szerepelnének, ki az, aki elfogadja. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ezt elfogadtuk többséggel, e szerint fogunk haladni.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, melynek keretében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/4365. számú törvényjavaslat, dr. Turi-Kovács Béla és képviselőtársai törvényjavaslatának általános vitája kerül sorra. Megadom a szót az előterjesztőnek Kékkői Zoltán személyében.
Kékkői Zoltán József (Fidesz) előterjesztése
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Valóban a termőföldről szóló törvény módosítását nyújtotta be a Kisgazda Polgári Egyesület, tehát hat képviselő a Fidesz nevében. A törvénymódosító javaslat lényegében a termőföldről szóló törvény három paragrafusát módosítaná. Az egyik az 5. § (2) bekezdése, a második és a harmadik a mindenki által ismert 10. § és 21. § módosítását javasolja. A 10. § az elővásárlási jogot szabályozza, míg a 21. § a haszonbérleti szerződés felmondásának megszűnésével foglalkozik.
Ami változás az előzőekhez képest, az a módosítás 1. §-ában az 5. § (2) bekezdésével kapcsolatos, ami lényegében azt szabályozza, hogy a belföldi magánszemély milyen formában nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. Az eredetiben ez úgy hangzott, hogy egynegyedét vagy 1000 hektárt, a módosításban egytizedét vagy 500 hektárt javasolunk.
A másik: a belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát annak fekvése szerinti településen legfeljebb 30 hektár mértékig szerezheti meg állami földterület értékesítéséből.
Mint ahogy említettem az elején, a másik két módosító javaslatra nem akarok kitérni, az mindenki előtt ismert. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Miért nem?
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagy általánosságban azt tudom mondani, hogy koncepcionálisan eltér a kormány álláspontjától az indítvány, illetőleg nemrég zárult le a termőföldtörvény módosításáról szóló parlamenti vita, október 29-én fogadta el a törvényt a tisztelt Ház, és november 14-én került kihirdetésre. Úgy látjuk, hogy akkor lett volna lehetőség a módosítások végigvitelére. Nem látjuk indokoltnak, hogy egy frissen elfogadott törvényt, ami egyébként, mint említettem, eltér koncepcionálisan a kormány elképzeléseitől, újból módosítsunk.
A részletes indokolás elmondására, ha igény van rá, átadnám a szót az FVM földügyi osztálya vezetőjének.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Igénylik-e a bizottsági tagok a részletes indokolást?
ELNÖK: Meghallgatjuk, igen.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Két nagy részre lehet osztani a módosító javaslatot: egyrészt a belföldi magánszemélyek földszerzési korlátozására. A képviselői önálló indítványból nem derül ki világosan, hogy ennek mi az oka; itt most a moratórium lejártáig konkrétan a belföldi magánszemélyek között is különbséget tesz a javaslat aszerint, hogy állami föld szerzéséről van-e szó, vagy egyéb földszerzésről. Ennek indokát egyelőre nem látjuk, az indítványból nem derül ki.
A másik rész az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogosultsági sorrend megváltoztatása. Ez a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozattal nincs teljesen összhangban. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a tényleges mezőgazdasági termelők vonatkozásában kell első helyen biztosítani ezeket a jogosítványokat. A családi gazdálkodót, amennyiben haszonbérleti jogviszonyban áll, ugyanúgy az első helyen illeti meg az elővásárlási, illetőleg elő-haszonbérleti jog, mint ahogy tulajdonképpen a javaslat is tartalmazza. Ennek eredményéről információhiányban vagyunk, de szeptemberben elkezdődött a Mezőgazdasági bizottság indítványára egy olyan egyeztetés, ami alapján egy új földtörvény születik majd meg a jövőben. Úgy gondoljuk, hogy annak keretében lehetne a földtulajdonszerzésre vonatkozó szabályokat felülvizsgálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Folytatnám azt a gondolatsort, amit az imént hallottunk. Megkezdte a Mezőgazdasági bizottság kezdeményezésére a földtörvény módosításáról szóló egyeztetést a kamara koordinálásával, az érdekképviseletek szakértőivel, illetve a pártok szakértőivel együtt egy szakembercsapat. Vannak eredmények, ezért kellemetlenül érzem magam, hogy mondavacsinált okokra hivatkozva az ellenzék vagy finomabban mondva a KDNP és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szakértői nem vesznek részt az egyeztetéseken. A két ok, ami miatt nem vesznek részt, a következő.
Az egyik az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolatos ügyek, nevezetesen az, hogy állítsa le a kormány, a Nemzeti Földalap az állami földek olyan módon való értékesítését, mint ahogy ezt tette az előző időszakban.
A másik pedig az, hogy a bizottság, illetve a parlament elfogadta az átalakult szövetkezetek, gazdasági társaságok földtulajdon-bejegyzésével kapcsolatos módosító indítványt, amit mi teljes meggyőződésünkkel alátámasztva tettünk. Egyébként akkor is elhangzott, hogy ha ezzel a képviselő urak nem értenek egyet, vagy ha vannak olyan érdekképviseletek, akik nem értenek egyet, forduljanak az Alkotmánybírósághoz, de semmiképpen sem tartjuk indokoltnak, hogy ezért kimaradjanak a földtörvény módosításának előkészítésével kapcsolatos megbeszélésekből. Úgyhogy, mivel mi látjuk, hogy van előrehaladás, és bízunk benne, hogy a KDNP és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is bekapcsolódik ebbe a munkába, nem lenne célszerű most egy ilyen kis lélegzetű módosítással belenyúlni abba a törvénybe, amit két hónapja fogadtunk el, ezért nem támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot. Egyébként meg bízunk benne, mondom még egyszer, hogy bekapcsolódnak képviselőtársaink szakértői abba a munkába, amit most a kamara koordinálásával az érdekképviseletek folytatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Hozzá szeretnék szólni, ezért átadom alelnök úrnak az ülésvezetést.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az a része, hogy a Fidesz és a KDNP hogyan viszonyul a meg sem kezdett egyeztetéshez, úgy érzem, nem tartozik a mai ülésünk napirendjéhez. Nagyon egyértelműen két ok miatt gondoltuk úgy, hogy nem lehet azt megtenni, hogy miközben az állami vagyonról, a termőföldről szeretnénk egy ötpárti egyeztetést folytatni, aközben kiírnak egy olyan értékesítést, ami 1 milliárd 100 millió forintos hirdetési árral kerül meghirdetésre több ezer hektár. Ezért mi úgy értékeltük, nincs értelme arról beszélni ötpárti egyeztetéssel, a szakmai szervezeteket bevonva, hogy milyen stratégiai elképzeléseink vannak a magyar földkérdés megoldására, mert egy idő után nincs miről beszélni, ha ez az értékesítési gyakorlat jelenleg is folyik.
Nem kérdéses, hogy ugyanebbe a kategóriába soroltuk a termőföldtörvénynek azt a típusú módosítását, ami az egyik súlyponti kérdés lett volna, lehetett volna a tárgyalások alatt. Azt a termőföldtörvényt, ami bekerült és a végszavazáshoz közeli állapotban van, egy technikai jellegű módosításnak láttuk, ezzel semmi különösebb aggályunk nem volt - ez látszott a módosító indítványokból is -, de az a kérdés, hogy ki tulajdonolhassa a termőföldet, viszont már nagyon komoly lett volna azon az ötpárti és szakmai szervezeti megbeszélésen, ami most ezek szerint folyik. Így nincs értelme egy ötpárti megbeszélésnek. Azt kértük, hogy moratóriumot hirdessen a kormány mind a törvényalkotás szempontjából, mind a földértékesítési gyakorlat szempontjából, mert akkor elhittük volna, hogy március-áprilisra jutunk egy olyan állapotba, amikor lehetne tovább folytatni a megbeszélést.
A mostani törvénytervezet üzenetében, a kormány és a kormányoldali többség véleménye tekintetében nagyon jól tükrözi az eltérő vélekedést a termőfölddel való gazdálkodásról. Hiszen nem kétséges, hogy ez az előterjesztés egyértelműen az európai uniós modellt veszi alapul, ahol - csak a német, francia, olasz gazdálkodótársainkat mondom - 30 hektár alatti az átlagos birtokméret, és nem engedték, hogy kialakuljanak olyan befektetői csoportok, ami Magyarországon most már kézzelfogható, ahol a kormány több ezer hektárt egyben fog eladni egy befektetőcsoportnak, mert hogy az nem gazdálkodó lesz, az száz százalék, ezt azért tudjuk. Ez a törvényjavaslat azt mondaná ki például, hogy ne csináljunk már zselléreket egy településből vagy egy falu lakosságából, ne szerezhessen bizonyos határ fölött egy tulajdonosi közösséghez tartozó leendő tulajdonos nagyobb területet, mint például amit itt nevesít - egytized rész vagy 500 hektár, satöbbi -, hanem valóban azoknak legyen esélyük földet szerezni, akik élethivatásszerűen a mezőgazdaságból szeretnének megélni.
Mit olvastunk tegnap, tegnapelőtt, valamelyik nap? Azt, hogy az OTP tulajdonos-vezérigazgatója újabb nagy mezőgazdasági részesedést szerzett Bólyban. Tudjuk, hogy hol vannak még ilyenek. Ezt a típusú gazdálkodói modellt nem tartjuk célravezetőnek Magyarországon, itt tudatos tőkebefektetésről van szó. Nyilvánvalóan ezeknek a bankároknak, ha lenne nagyobb hozamuk távol-keleti tőzsdén, magyar tőzsdén, amerikai tőzsdén kockáztatni a pénzüket, akkor ott tennék meg. De nem, mert pontosan látják, hogy milyen tőkebefektetési lehetőségek rejlenek a magyar földben, a közismert okok miatt; fele, ötöde áron forgalomképes ma még csak a magyar termőföld. 2011-től vagy 2013-tól kinyílik a termőföld-vásárlási lehetőség, amitől mi nagyon félünk; ez elszabadíthatja az árakat és óriási befektetés lesz azoknak, akik most kiszorítják a Nemzeti Földalap földjeihez való hozzájutásból azokat a gazdálkodókat, akik helyben, élethivatásszerűen gazdálkodni szeretnének. Mindenki előtt ismertek a peres eljárások. A gazdálkodó megnyeri a Nemzeti Földalaptól a pályázat útján kiírt földmennyiséget, kiértesítik arról, hogy igen, ön a nyertes, kedves gazdálkodó, majd csodák csodájára az FVM egyik államtitkára - mert azt még nem nevesítették mind a mai napig, hogy melyik államtitkár - hatálytalanítja az érvényes nyertes szerződést és egy Agrocity Zrt., de mindegy is a név, lesz hirtelen a nyertes, vagy legalábbis az ellenérdekelt fél. Ezeket a típusú eljárásokat tartjuk erkölcstelennek - ezt a jelzőt most itt tudatosan használom -, és ez nem segíti elő azt, hogy a helyben lakó, vidéken élő gazdálkodókhoz kerüljön a termőföld, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak, hogy ne tudják a lábuk alól már most kihúzni, amikor még nem is szabadult föl a termőföldvásárlás a külföldiek és a társas vállalkozások előtt.
Persze mondatokba lehet kapaszkodni, hogy előhaszonbérlet, hogy gondoljuk át, hogy ez gyakorlatilag visszatér a Fidesz által javasolt és több évig működött koncepcióhoz, de önmagában a törvény szellemiségével teljes egészében egyetértünk. Nyilván technikai értelemben sorokon és mondatokon lehet vitatkozni, ez a parlament feladata, hogy a benyújtott törvényhez módosító indítványokat tegyünk, tehát mindenféleképpen a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságát megszavazandónak látjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom a szót elnök úrnak és szót kérek.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): A hozzászólás egy részével egyetértek. Nyilván vannak olyan meggondolásaink nekünk is, hogy elsősorban a mezőgazdaságból élők szerezhessenek földtulajdont. Ahogy én ismerem az Agrárkamara szervezésében és koordinálásával folyó egyeztetéseket, ez valahogy így fog bekerülni az őáltaluk javasolt törvénytervezetbe.
Nyilván ahhoz a KDNP-nek és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek joga van, hogy ne vegyenek részt az egyeztetésen, de ha mi azt ígértük az érdekképviseleteknek és a kamaráknak, hogy mindaddig nem nyúlunk bele a törvénybe, amíg ez az egyeztetés le nem zárul, akkor nekünk ehhez tartani kell magunkat. Annál is inkább, mert a mi szakértőink ott vannak ezeken az egyeztetéseken. Természetesen ha ez az egyeztetés eredménytelenül zárulna és nem sikerülne kialakítani az ötpárti egyetértést, akkor egy másik helyzet áll elő, és akkor megfontolandó lenne, hogy ilyen vagy hasonló törvénymódosítással, törvénymódosító javaslatokkal javítani tudjuk azt a most érvényben lévő törvényt, amely az általunk is érzékelt anomáliákat vonja maga után. Nyilván nem gondolkodunk egyformán minden kérdésben, de sok hasonlóság van az ügyben. Mi most elsősorban nem tartalmi okok miatt nem javasoljuk általános vitára ezt a törvénymódosító javaslatot, hanem éppen amiatt, mert volt egy megegyezésünk abban, hogy megvárjuk az egyeztetést és annak az eredményét, hogy egyet tud-e érteni az öt párt az érdekképviseletek által javasolt termőföldtörvényben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy megjegyzés azért ide kívánkozik. Már elnézést, alelnök úr, de hát épp ezt az elvet rúgta föl a szocialista frakció, hogy amíg tart az egyezkedés, addig ne nyúljunk mélyen a termőföldtörvénybe. Hát ezt rúgta föl többek között a társas vállalkozások földhöz való juttatásával, amikor a termőföldtörvénybe az utolsó pillanatban beszavaztak egy általunk nagyon sérelmezett verziót. Pont ezt rúgták föl, és folytatják továbbra is az NFA-nál tulajdonolt földek eladását. Most arra hivatkozni, hogy azért ne menjen ez be, mert moratórium van? Hát ezt a moratóriumot önök rúgták föl, ez a probléma.
Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tényleg nem akarok ehhez a végeláthatatlan vitához hozzászólni, de egy gondolatot mondanék. Ha jó szándékról akarunk beszélni és a társas vállalkozásoknak megszavazták azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az átalakuláskor még a szövetkezeti vagyonban lévő földeket áttehetik gazdasági társaságba, akkor a jó szándék talán az árvízi tározók építésénél is megmutatkozhatna. Az árvízi tározókat körbevevő gátrendszer építésekor akinek a földjén a gát épül, az végérvényesen elveszíti azt, és nem tud gazdálkodni. Ezeknek a személyeknek sem adják meg a lehetőséget, hogy állami földekből vásárolhassanak. Nemhogy meg kellene adni, föl kellene kínálni a környező állami földekből azoknak a gazdáknak, akik elveszítik bizonyos nagyságrendben a földjüket. Ezt sem lehet. Sőt a tiszasülyi árvízi tározó nyomvonala ki van jelölve, meg van tervezve, de persze a gazdák még nem tudják, hogy a földjük melyik részén megy át. Kerekperec megmondták nekik, hogy eszükbe ne jusson az, hogy ők valahol állami földet vehetnek, ehelyett Jászkiséren lenne. Bár azt mondták, hogy azt meg azért nem lehet megvenni, mert azt olaszok bérlik, és ugye, nem gondolják a jászsági emberek, akik elveszítik a földjüket, mert megépítik a tározót, hogy majd ők vehetnek egy olyan állami földből, amit egyébként olaszok bérelnek? Ezt én egyenesen tragédiának tartom. Tehát ahol tudjuk, a kis egzisztenciákat ütjük-vágjuk, megnyomorítjuk, és minimális jó szándékról sem ad tanúbizonyságot a politika.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy aki a mezőgazdaságból él, az jusson termőföldhöz. A Nemzeti Földalap is annak idején - nem is olyan túl régen -, amikor az FVM-ben elkezdődött az egyeztetés ezekről a kérdésekről, amit most kifogásol az ellenzék, hogy mégis beszavaztuk, ez a '94 előttről ismert történet, ott is elhangzott, tehát nem volt rendkívül új. Sőt azt kell mondanom, hogy mivel itt egy rendezetlen tulajdoni kérdés volt - gyakorlatilag az a szervezet, amelyiknek a tulajdonában volt az a föld, már nem létezik, miközben a jogutód a jogelőd tulajdonához nem tudott hozzáférni -, és ez is egy alkotmányellenes helyzet, mi ezt tudomásul vesszük abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság így dönt, tehát forduljanak az Alkotmánybírósághoz. De én nem hiszem, hogy ez alapjaiban fölborította volna azt a kérdést, amiről elkezdődött az egyeztetés.
A másik: a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezetnél az én tudomásom szerint az állami földterületek értékesítése leállt, nincsenek újabb kiírások, tehát nincs olyan nagy felfordulás és forradalmi helyzet a termőföldek értékesítése körül, ami ezt az egyeztetési folyamatot nagyon zavarná. Igen, vannak olyan vitás kérdések, amelyek elhúzódnak, a korábbi időszakról áthúzódnak. Persze igaz az is, amit Járvás Pista elmondott, miért ne lenne igaz, nyilván. Szóval nagyon sokszínű ez a világ. Eközben azért nekünk azzal is számolni kell a jövőben a termőfölddel kapcsolatos úgynevezett európai szintű törvény megalkotásakor, hogy igazából akik az állami földterületből földet akarnak vásárolni és a jogszabály szerint megfelelnek, a törvény szerint sok feltételnek megfelelnek, sőt azt kell mondanom, hogy még az általunk politikailag kívánatosnak tartott kategóriának is, hogy aki a mezőgazdaságból él, az szerezzen földet, azok olyan sokan vannak, hogy közöttük van egy földszerzési verseny - nem tudok másképp fogalmazni -, amelynek az eljárása kapcsán a jövőben is fognak születni érdekellentétek, érdeksérelmek; nyilván aki pályázati rendszerben nem nyer, annak az érdeksérelmét még el is kell, hogy ismerjük valamilyen módon. Ami egy-egy települési közigazgatási határon belül állami föld található, annak a kiparcellázása továbbra sem segítheti elő a mezőgazdaság versenyképességét, ugyanis úgy alakult az ország bizonyos területein - nem mindenütt, de sok területén - a mezőgazdasági földhasználat 1990 után, hogy nem tud az a mezőgazdasági termőföld annyi gazdálkodó embert vagy gazdálkodó családot eltartani, mint amennyien egyébként a kényszer eredményeképpen is ebből meg akarnak élni. Ez a korábban az általam előbb említett versenyhelyzet és rivalizálás természetesen, akármilyen törvényt fogunk hozni, a jövőben is fenn fog állni.
Azoknak a tőkebefektető társaságoknak a vonatkozásában, akiket elnök úr is említett, megerősítem, hogy én személy szerint is egyetértek azzal, hogy ne ilyenek szerezzenek földet, mert az MSZP agrár-vidékfejlesztési munkacsoportjának is az a véleménye, hogy igenis azok szerezhessenek földet, akik a mezőgazdaságból élethivatásszerűen élnek. Talán abban lehet köztünk a különbség, hogy kik élnek mezőgazdaságból élethivatásszerűen, mert e tekintetben mi nem teszünk különbséget egy 30 hektáros őstermelő vagy egy gazdasági társaság között, aki egyébként családi gazdaság, mert a férj, a feleség meg a gyerek van benne, csak kft.-nek hívják, mert ezt a gazdálkodási formát választotta. Én azt mondom, hogy a mi álláspontunk, amit alelnök úr ismertetett, hogy ne nyúlkáljunk ebbe így bele, továbbra is fenntartható, úgy látjuk, hogy a jelenleg folyó egyeztetéseknek nyugodt körülményeket kell biztosítani. Ezért ennek a módosító javaslatnak, amit most beterjesztettek, az általános vitáját nem tartjuk időszerűnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, az előterjesztőnek adok szót, hogy válaszolhasson.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Először is a kormány képviselőjének szeretném felhívni a figyelmét, hogy én úgy tudom, hogy módosítást csak a megnyitott paragrafusokhoz lehet beadni. Ezek a paragrafusok pedig nem kerültek megnyitásra, amikor legutóbb tárgyaltuk a törvényt, ezért kellett külön beadnunk ezt a törvénymódosító javaslatot.
Alelnök úrnak és a többi képviselőtársamnak pedig elnök úr megválaszolt, tehát nem szeretném húzni ezzel az időt; úgy érzem, az a válasz konkrét adatokat tartalmazott és alátámasztotta ennek a törvénymódosításnak a szükségességét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazásra kerül a sor. Tárgysorozatba-vételről kell szavaznunk. Kérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy a termőföldről szóló, T/4365. számon benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételre kerüljön. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (10) Ki az, aki nemmel szavaz? (1) Ki az, aki tartózkodik? (11) Nem kapott többséget az indítvány, a tárgysorozatba-vételét a bizottság elutasította.
A napirendi pontok sorában a következő az egyebek, amin belül két tartalommal szeretnék foglalkozni, és kérném szépen a szocialista képviselők segítségét, akik ugyanebben az ügyben dolgoznak.
Nem tudom, képviselőtársaimat hányszor, milyen témakörben zavarták, érdeklődtek-e önöknél őstermelők az adójogszabályok megváltozása miatt, miszerint előírják, hogy adószámot kell kiváltani december 31-éig. Adószámot egyébként bármelyik időszakban ki lehet váltani, de most december 31-éig kell, mert az őstermelőknek nyilatkozni kell, hogy áfakörös, áfamentes vagy kompenzációs feláras körbe szeretnének bejelentkezni. Aki ezt az adószám-kiváltást nem tudja elvégezni, és nem jelzi vissza, hogy milyen áfa- vagy kompenzációs körbe szeretne tartozni, az elvileg elesik ennek a lehetőségétől. Tehát erre roppant kis idő van, és nagyon nagy utánajárást jelent - megkérdeztem, hogy hogy megy egyáltalán egy adószám kiváltása, hányszor, hova kell utazni a gazdaembernek -, az adminisztrációs része pedig, a feldolgozása ezeknek az adatoknak egyelőre nem tudjuk, hogy hogy van. Szocialista képviselőtársaim jelezték, hogy ők is utólag nehezményezték, hogy a Pénzügyminisztérium becsempészett egy ilyen paragrafust, ami aztán megszavazásra került az adótörvények tekintetében.
Én társultam még azzal Herbály úrhoz és Karsai képviselőtársamhoz, akik úgy tudom, foglalkoztak ezzel a kérdéssel - és kérnék szépen tájékoztatást, hogy hol tart most -, hogy az őstermelők egy részét, akiknek az éves árbevétele nagyobbrészt nem mezőgazdasági bevételből származik, eleve a törvény kizárja a kompenzációs felár igénylésének lehetőségéből. Én ezt a könyvelőnk által felmutatott tételt is eljuttattam képviselőtársaimhoz. Ők azt kérték, hogy egyelőre ne bombázzuk a kormányt interpellációkkal, kérdésekkel és egyebekkel - mert ez már nálunk elkészült, megmondom őszintén -, de azt kérném szépen, tájékoztassatok, hogy akkor mi legyen, mit mondjunk egyáltalán a gazdaembereknek. Köszönöm.
Alelnök úr kér szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ma délelőtt tartottunk egy egyeztetést a PM és az FVM képviselőivel. Ott különböző javaslatok születtek, amiket visszavittek mérlegelésre. Legkésőbb holnap kilenc órakor fogjuk bejelenteni a megoldásokat, aminek az a lényege, hogy a határidő nem december 31., és rendeződik a különböző tevékenységet folytató személyek kompenzációs felárral kapcsolatos kötelezettsége, illetve egy harmadik ügy, a piaci nyugtaadással kapcsolatos dolog is. (Czerván György: Biztos?) Hát azért mondom, hogy mi megegyeztünk, ezzel visszamentek, és ez még ma kiderül, de holnap sajtótájékoztatón fogjuk bejelenteni. (Czerván György: A sajtótájékoztató nem jogszabály-módosítás.) Nem...
ELNÖK: Egy pillanat. Ha lesznek kérdések a most elhangzottakhoz, akkor beszéljük ki, mert tényleg egy égető problémáról van szó, de hagyjuk egymást szóhoz jutni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az igazság az, hogy van, amihez nem kell törvényt módosítani, mert hogy nem értelmeztük egyformán az ügyet, van, aminél pedig nem szabad törvényt módosítanunk, mert ha törvényt módosítunk, akkor ott notifikációra meg egyebekre lenne szükség, úgyhogy inkább más megoldást keresve oldjuk meg a problémát. Többet most nem tudok mondani, mert az egyeztetések folynak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Abban mindannyian egyetértettünk eddig, hogy vannak olyan akut problémák, amiket meg kell oldani. Ilyen például az, hogy őstermelői igazolvánnyal a nagykereskedő banános is e társasági forma mögé bújik és dolgozik. Ez irritálja a valódi őstermelőket meg azokat a kereskedő vállalkozásokat, tészeket és mindenkit, akik adószámos adózóként, klasszikus formában végzik ugyanazt a tevékenységet, amit más nepper típus pedig egy őstermelői adószám mögé bújva folytat. Tehát abban egyetértünk, hogy ezt a problémát valahogy orvosolni kellene. De azzal a megoldással nem értünk egyet, hogy olyan mértékű szigorítást vezetnek be, kiszűrve ezt a nepper típusú őstermelőt, hogy közben tönkreteszik, ellehetetlenítik az őstermelők sokaságát, azt a több százezer érintettet. Tehát én azt kérem, hogy ha a kormánnyal ez irányba tudtok tárgyalni, akkor legalább ilyen szellemiségben próbáljuk meg, hogy azokat kiszűrni a rendszerből, őket pedig békén hagyni, és egy rendszerrel megismertetve, abban hagyni dolgozni őket.
Karsai József kér szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánat, csak annyi kiegészítést szeretnék mondani, hogy valóban aki a 200. § (1) bekezdés a) pontját elolvassa, ahol rosszul határozta meg a Pénzügyminisztérium - mezőgazdasági termelőként -, ebből a paragrafusból az derül ki, hogy azzal van baj, hogy van egy 20 hektáros gazda, eladja a terményét, ha olyan felvásárló venné meg, aki nem minősül mezőgazdasági termelőnek, akár a saját részvénytársasága, akkor a kompenzációs felárát nem igényelheti vissza. Ha az előtte lévő 199. §-t is megnézitek, képviselőtársaim, ott egy katasztrofális megfogalmazás van: csak azt veszi mezőgazdasági termelőnek, aki kompenzációs felárat igényel. Ezt módosítani kell. Ha a szolgáltató meg egyéb benne van, akkor nincs gond, mert akkor tőle nem veszi meg a kukoricát 6000 forint helyett 5000 forintért, mivel visszaigényelheti a kompenzációs felárat. Ha viszont nem, akkor például a multik is nyugodtan vásárolhatnak, mert a mezőgazdasági tevékenységük nem haladja meg az 50 százalékot, satöbbi. Mi erre kértünk egy nagyon pontos meghatározást, hogy ne legyen keveredés. Elvittük az APEH-állásfoglalásokat ma teljes döbbenetére az államtitkár asszonynak, aki azt mondta, hogy aki azt megérti, az már zseni, amit leír az, aki a Békés megyei APEH mezőgazdasági részlegét 16-17 éve vezeti. Tehát nem értették. Itt voltak a képviselőtársaim, hallották a munkacsoportülésen, ezt logikusra meg kell változtatni.
Azt nem lehet beletenni - most egy durva példát mondtam -, hogy ha mindenkit becsukunk, biztos közte van a bűnöző is. Rendkívül fontos, amit fölvetettünk, hogy akik kinn vannak a piacon például Battonyán 380-tól 440-ig, kivisznek pár szál virágot, hogy legyen kenyérre való, hogy aki kiviszi azt a két kiló krumpliját vagy húsz szál zöldségét, mert nem használja föl húsleveshez, meg öt tojást elad, az egyenként állva ne kezdjen el írni nyugtát, mert az államnak egyetlen fillér bevétele nincs belőle, mivel nem kell utána befizetni se 12 százalékot, se 20 százalékot. Erre holnap reggelre megadják a választ. Tettünk több javaslatot. Például aki a helyjegyet szedi, a jegyző adja ki neki azért a kis helypénzért, amit fizet - csak példát mondok, hogy lássátok, hogy léptünk, javaslatok voltak -, azon legyen rajta, hogy egyben a jegyző elismeri, hogy ő azt ott, azon a településen termelte meg, és ő nem egy nagy termelő, aki a három kiló szőlőjét eladja az ezer mázsa szőlő mellett. Csak egy példát mondtam, sarokszámot. Tehát, hogy ő nem az, aki nem abból árul, közben meg csinál 10 ezer litert bort a szőlőnél, vagy termel 10 hektár zöldséget, és amellett kimegy pár szállal a piacra. Azt hiszem, hogy ezt ki kell szűrnünk, meg kell néznünk. Elmondta alelnök úr, hogy mi nem találkoztunk a bizottsági ülésen ilyennel - nem tudjuk, miért, valahogy ez nem jött be -, de ha ilyet észre veszünk vagy idekerül, biztos szerintem egységesen ellenzék és kormánypártok azt mondták volna, hogy ezt így, ebben a formában nem engedjük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor annyit most láthatunk, hogy úgy néz ki, a december 31. az nem december 31. lesz, viszont a bejelentési...
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Ezt nem mondtam. Az a legfontosabb, hogy nincs december 31., erről már kiment az APEH-hoz az intézkedés. Ha valaki például februárban akar eladni, az az első értékesítéskor is ráér, ha augusztusban értékesít, vagy szeptemberben értékesíti a szőlőt, akkor is ráér, tehát az első értékesítésig ráér. Így nincsen az a dömping, amire az APEH azt mondta, hogy képtelen vagyok kiadni félmillió adószámot, mert nem feltétele, csupán az értékesítésnek, és soron kívül is lehet ezt kérni. Például ha meggondolja valaki magát, hogy nem adja le az idén a terményét, hanem eladja jövőre, de nincs meg még az adószáma, és azt mondja, hogy én terményt akarok értékesíteni, akkor sürgősséggel az APEH-nál kiadják neki ezt az adószámot. Ezzel akarják csupán megkülönböztetni a piaci kofát, ez nem jelent semmi többet. Eddig is volt adóazonosító, tehát bárkiről tudták, hogy mit csinál.
ELNÖK: Képviselő Úr! Akkor is bejelentkezhet még áfásnak, áfamentesnek és kompenzációs felárasnak, tehát bármikor évközben nevesítheti?
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Persze, hát a tevékenység megkezdéséhez köti az APEH.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Igen, lehet kérni adószámot, csak nem választhat adózási módot.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Nem így van, mondom pontosan. Aki nem jelenti be, hogy áfás akar lenni, vagy azt mondja, hogy kompenzációs feláras sem akar lenni - nem hinném, hogy van ilyen -, az automatikusan kompenzációs feláras őstermelő marad. Így van, ez az alaphelyzet. Ha módosít az eddigi állásán, akkor kell, tehát ha átmegy áfakörbe, vagy ha nem akar kompenzációs felárat sem.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Az egyéb adózási jogszabályok változatlanok. Itt a legnagyobb probléma az, hogy mi van, ha valaki suszter is mellette.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Így van. Nagyon érdekes dolog - még egyet akkor hadd mondjak el -, hogy például ezt most 5 millióra tették. Egyébként a suszter is csinálhatja anélkül, és nyugodtan megkaphatja a kompenzációs felárat. Eddig azt hittük, hogy ha egy suszternek véletlenül úgy alakul - mert alakulhat úgy -, hogy csak 1 millió árbevétele van a suszterségből, és nem éri el az 1 milliót az őstermelői bevétele, mert csak disznót adott el, akkor ő nem kaphatja meg a kompenzációs felárat. Ez sem igaz. 5 millió a határérték, tehát ha a keresete az 5 milliót meghaladja, akkor számít az, hogy 50 százaléknál több kell, hogy legyen a mezőgazdasági tevékenységből adódó bevétele.
Még egy nagyon fontos dolgot, amit elnök úr nem mondott, szintén tisztáztunk a mai napon. Vannak az úgynevezett jelenlegi 7-es adószámosok, tehát ha valaki kiadja bérbe a lakását vagy a földjét, de megtart 5 hektárt, mert disznót, jószágot akar tartani, és azt értékesíteni szeretné, az nyugodtan értékesítheti, mert a 7-es adószámnál is megkeressük a módját, hogy kompenzációs felárra jogosult legyen attól, hogy őneki van bevétele a lakás kiadásából vagy a földbérletből. Ezt már úgy néz ki, hogy rendeztük is a mai napon.
ELNÖK: Örvendi László - amennyire lehet, röviden, célra törően próbáljunk szólni.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én ezt nem értem. Most körülbelül már 70 százalékban tisztázódik ez az őstermelői ügy, itt van 17-e. December elején valósággal kiszivárog adótanácsadói tanfolyamok révén az, hogy az őstermelőknek kötelező lesz adószámot váltani, amikor elkezdünk kutakodni, hogy mi a helyzet, a Pénzügyminisztérium és az ÖTM elhárítja a kérdésre adandó választ, sőt az APEH hírzárlatot rendel el, majd 13-án kiadja ezt a honlapon lévő két-három oldalas tájékoztatót, amelynek nyomán tele vagyunk felvetődő kérdésekkel. Az őstermelőket meg megőrjítjük azzal, hogy most már állnak sorba, ott vannak az APEH ügyfélszolgálatain, ötvenesével-hatvansával, próbálják kiváltani ezt az őstermelői adószámot, mert az volt eddig, és azt lehetett olvasni a rendeletben, hogy aki december 31-ig nem lép, annak vége van, kompenzációs felárat nem igényelhet, az általános szabályok szerint kell, hogy adózzon. Ami a legfontosabb: miért nem lehetett ezt már novemberben itt, a Mezőgazdasági bizottság ülésén előhozni és tisztázni ezeket a dolgokat? Miért nem lehetett?
A másik: mi van azzal a 600 ezer forintos árbevételi adóhatárral, amit nem láttunk sehol? Aki addig volt őstermelő, annak nem kellett a bevallását őstermelői igazolvány alapján megtenni, csak egy egyszerűsített bevallással kellett megoldani. Mi a helyzet az őstermelői adózási formával? Teljesen bizonytalanok az emberek, kétségbe vannak esve, hogy mi lesz a jövőben. Olyan felforrt lett idén az őstermelői lakosság, hogy ilyen már régen volt. Én nem értem meg, hogy miért kell ezt az őstermelői réteget mindig valamivel bombázni, valamivel idegesíteni. Ahelyett, hogy a karácsonyra készülne, most is jár egyik adótanácsadótól a másikhoz, egyik gyűlésről a másikra, és kiderül, hogy még ma sem tudjuk, miről van szó. Elnézést kérek, de ezzel az 500 ezer emberrel, ezzel a jelentős mezőgazdasági termelést adó réteggel így packázni, azért már engedje meg a világ, nem lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy tapasztalás volt nekem az idei évi törvénykezés és ennek következményei. Jeleztem alelnök úrnak, hogy jövőre egy kicsit okosabbak leszünk, és előre kikérjük a Pénzügyminisztériumtól, hogy legyen szíves nekünk külön kigyűjteni az őstermelőkre vonatkozó összes szabályt; mert abban a néhány száz oldalban, ami benne volt szanaszét az áfatörvénybe eldugva, egyszerűen benne volt, mondhatnánk, csak szemünk előtt takarva, tükör által homályosan. Körülbelül így volt benne. Ezért mondom, hogy nagy tapasztalás volt. Ezután mindig ki fogom kérni ilyen rafinált, törvénycsomagos törvényeknél, hogy legyenek szívesek, a mezőgazdaságra, az őstermelőkre nézve külön gyűjtsék ki, ami nekünk kell, mert azt hiszem, akkor tisztább lesz a helyzet.
Azt kérném szépen alelnök úrtól, hogy amikor tisztázódik napokon belül egy váza az állásnak, ha erről a titkárságotokkal tudnátok egy összefoglalót elkészíteni, akkor azonnal e-mailen a titkárság segítségével küldjétek körbe legalább nekünk, hogy minél szélesebb körben tudjuk technikailag elmondani az érintetteknek, hogy hol tartunk. Köszönöm, és ezzel lezárnám ezt a kérdést.
Amennyiben nincs további egyebek, akkor meg szeretném köszönni a bizottságnak az egészéves munkát. Szerintem amit a parlament, a házvezetés tőlünk várt, azt elvégeztük, sőt ennél jóval aktívabbak is voltunk, hiszen egyéni törvényjavaslat jó nagy számban került a bizottság elé és merem mondani, hogy egy sikeres nyílt napot is megtartottunk a bor és egészség témájában. Ennek teljes elektronikus anyaga elkészült, február elejére várhatóan könyv formájában is megjelenik az ott elhangzott előadások anyaga. Ha mindezt így együttesen el tudjátok fogadni, akkor áldott ünnepek és boldog új év kívánásával pezsgős koccintással szeretném, hogy elbúcsúzzunk, aztán majd a sors hozza a legközelebbi találkozót, amikor a házelnök előírja a következő ülésünket.
Meg szeretném köszönni a munkánkat segítő titkárságnak és a gyorsíró hölgynek is a kitartását.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 01 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Herbály Imre
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa