MB-5/2008.
(MB-59/2006-2010.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. március 11-én, kedden, 14 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat:*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről:*
Megjelent:*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről:*
Hozzászólók:*
Általános bevezető*
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) országgyűlési határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés (J/4723. szám) - általános vita*
A géntechnológiai tevékenységről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)*
Dr. Bézi-Farkas Barbara (FVM) szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Reagálás*
Szavazás*
Elnököl:Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Font Sándor (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Csontos János (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Demendi László (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) dr. Ángyán Józsefnek (Fidesz)
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vértes Csabáné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bíró Krisztina (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rodics Katalin (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Homoki Hajnalka (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Lippai Kitti (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 09 perc)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkáját segítő kedves munkatársakat. Külön tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, Bézi-Farkas Barbarát és Vértes Csabánét az FVM részéről, Bíró Krisztinát az Egészségügyi Minisztérium részéről és Rodics Katalint, Homoki Hajnalkát és Lippai Kittit a Környezetvédelmi Minisztérium részéről. Külön köszöntöm a társadalmi szervezetek, partnerszervezetek képviselőit.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt megkezdenénk munkánkat, bejelentem, hogy a bizottság tagjainak sorában változás következett be. A Magyar Szocialista Párt mezőgazdasági kabinetjének tagja, Vécsi István kollégánk - akinek ez úton köszönjük meg a munkáját - egy másik bizottságban végzi tovább a munkát, a foglalkoztatási bizottságban. Engedjétek meg, hogy külön tisztelettel és szeretettel köszöntsük bizottságunk új tagját, Frankné dr. Kovács Szilvia képviselőtársunkat. Isten hozta a bizottságban, érezze jól magát. Egy kiváló témát tárgyalunk ma, amikor első alkalommal vesz részt bizottságunk ülésén. Legyen jó vitapartnerünk, és remélem, hogy jól együtt tudunk majd dolgozni. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Igyekezni fogok.)
Tisztelt Bizottság! Mielőtt a napirendről szavaznánk, a Gazdasági Minisztérium kérésére azt indítványozom - ugyanis a kormányálláspont és a megfelelő szakmai háttéranyagok nem álltak rendelkezésre -, hogy az 1. napirendi pontot ne tárgyalja a bizottság. A következő a bizottsági ülésen tárgyalnánk ezt a napirendi pontot.
Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes, a szükséges helyettesítések megvannak.
Most az 1. napirendi pont elhagyásával, a 2. és 3. napirendi pont megtartásával javaslom a napirend elfogadását. Aki a napirendet elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Tisztelt Bizottság! A 2. napirendi pont tárgyalása következik. Az 53/2006. (XI. 29.) országgyűlési határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a határozatban foglalt stratégiáról és az annak megvalósítását szolgáló feladatok végrehajtásáról legalább évente egyszer számoljon be a törvényhozásnak. A kormány ennek a kötelezettségének eleget tett és benyújtotta a napirendi ponthoz J/4723. számon a jelentését. A jelentést képviselőtársaim megkapták.
Köszöntöm a kormány képviseletében a kolléganőket, és kérem, hogy a napirendi ponttal összefüggésben szíveskedjenek a kormány szóbeli kiegészítését megtenni. Köszönöm.
Dr. Bézi-Farkas Barbara (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Bézi-Farkas Barbara vagyok, az FVM jogi főosztályának osztályvezetője.
Az országgyűlési jelentéssel kapcsolatban előzetesen csak annyit szeretnék elmondani, hogy a jelentés szerkezete az országgyűlési határozat tematikáját követi a jobb áttekinthetőség kedvéért. Amennyiben a tisztelt bizottság igényli, akkor az egyes pontokhoz, ha történt a tavaly decemberi állapothoz képest előrelépés, arról nagyon szívesen beszámolunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A napirendi pont keretében első helyen kijelölt bizottságként feladatunk a géntechnológiai tevékenységről szóló jelentés elfogadásáról határozni, és a bizottság önálló indítványt nyújt be a parlamentnek. Ez a határozatijavaslat-tervezet úgyszintén elkészült és több változatban megkapták a bizottság tagjai. Mielőtt a határozatijavaslat-tervezetről beszélnénk, megnyitom a vitát. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a jelentéssel kapcsolatban észrevétel, vélemény, álláspont van-e.
Ángyán József képviselőtársamnak adom meg a szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy megfelelő, jó volt az irány, amit jó másfél évvel ezelőtt az ország és az ország parlamentje kijelölt, ezt számos tény bizonyítja. Jó, ha ezt a jegyzőkönyvben is rögzítjük. Én ezek közül néhányat szeretnék itt kiemelni, például a franciaországi fejleményeket; nem egy akármekkora mezőgazdasági potenciállal rendelkező ország határozta el ugyanezt az irányt, amit Magyarország képvisel.
Azután az európai parlamenti fejlemények - itt szeretném kiemelni Hegyi Gyula raportőr, képviselő úr, MSZP-s európai parlamenti képviselő nagyszerű tevékenységét, amit az Európai Parlamentben e tekintetben végzett -, amelyek következtében, ahogy ezt mi az országgyűlési határozatban is kértük, növekszik az Európai Parlament szerepe az ellenőrzésben ahhoz képest, mint ahogy korábban főleg a Bizottság hatáskörébe tartoztak ezek a dolgok. Ez fontos, jó fejlemény és segíti a mi országgyűlési határozatunk végrehajtását is, ezek az európai folyamatok segítik ennek a fejlődési iránynak a fenntartását.
Számos megkeresés érkezett az országhoz azóta is több európai uniós tagországból a magyar tapasztalatokat tudakolva és a megoldásokat keresve, hogy milyen módon tudnának hasonló irányba fejlődést kijelölni maguknak. Egyet szeretnék ebből a legutóbbi időszakból kiemelni, amivel én magam találkoztam. Sólyom László köztársasági elnök úr amikor lengyel partnerével tárgyalt és a környezetvédelmi miniszterrel is szót váltottak, a lengyel környezetvédelmi miniszter külön kérte a magyar tapasztalatokat e tekintetben. Lengyelország sem akármekkora agrárország Európában. Tehát két nagyon jelentős agrárország igen komolyan abba az irányba mozdul, amely irányt Magyarország 2006 novemberében magának kijelölt.
Ami már a beszámolóhoz kapcsolódik, jó lépések is történtek. Ellenzéki oldalról is azt kell mondanom, hogy nyilvánvalóan nem várhatjuk el az összes lépés egy éven belüli teljesítését. Időarányosan történtek fontos lépések, amiket értékelnünk kell. Önmagában az, hogy sikerült a moratóriumot fenntartani, egy nagyon nagy dolog, és ebben segítségére volt a kormánynak a tárgyalások során az az országgyűlési határozat is, amelyik világos képet festett Magyarország stratégiájáról. A 2007. februári több mint kétharmados támogatottságunk egy nagyon nagy eredmény európai szinten, aminek komoly európai visszhangja is volt, annak ellenére, hogy első körben nem sikerült a kétharmadot még 2006 szeptemberében elérnünk. Tehát nyilvánvalóan ez az elhatározás, ez a szándék, a parlament és a kormány közös akarata hatással volt erre az eredményre, úgyhogy ezt én feltétlen jó lépésnek és jó eredménynek gondolom, amit érdemes megemlíteni.
Elindult a független tájékoztatás, nagy örömömre, mert ez nagyon egyoldalú volt korábban: azok a fajtatulajdonos tőkeérdekeltségek tájékoztatták egyedül az országot, akik nyilván egyoldalúan érdekeltek. Elindult elsősorban a KVVM támogatásával egy olyan tájékoztatás, országos tájékoztató kampány, melynek során kiegyensúlyozottabb tájékoztatást kapnak a gazdák. A gazdáknak szóló, "Mielőtt belevágna" címmel folyó sorozatról van szó, nekem nagyon tetszik a dolog; valóban erősíteni kell azt, hogy egy tisztességes, kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjanak a döntéshez a gazdák az előnyökről és a hátrányokról. Tehát ezt is szeretném mint jó lépést idehozni.
Nagyon örültem Gráf miniszter úr március 6-i, mondjuk így, az ellenrendezvényen elmondott beszédének, illetve az azt követő nyilatkozatának, ugyanis az Akadémián a fajtatulajdonosok finanszírozásában ismét zajlott egy olyan konferencia, mint annak idején az országgyűlési határozatunk meghozatalakor. Ott Gráf miniszter úr nagyon világosan azt az álláspontot képviselte, ami az országgyűlési határozatban van, sőt volt szíves azt is elmondani, hogy a GM-mentességünk már ma például a vetőmagpiacon 20-25 százalékos árelőnyt jelent számunkra, nem szabad kockáztatnunk azzal, hogy föladjuk a GM-mentességünket. Én nagyon örültem annak, hogy miniszter úr egyértelműen és világosan elmondta ezt, tudván, hogy hamarosan Amerikában is tárgyalni fog; nagyon jó, ha ezt itthon megteszi és határozottan kinyilvánítja, hogy mi a véleményünk, hogy ott ne kelljen kellemetlen szituációkba kerülni az adott tárgyalási fordulók esetén. Úgyhogy ezt nagyon jónak gondolom.
Nagyon jónak tartom azt is, hogy hosszas viták után végül eldőlni látszik a vetőmag-határértékeknél a 0,1 százalék, minden ellenkező erőfeszítés ellenére Magyarország is azokhoz csatlakozik, akik a minimális határértékekhez ragaszkodnak a vetőmagoknál. Ott ugyanis fokozottan problematikus a szennyeződés és a fajtán magán nem látszik a dolog, tehát egyszerűen nem lehet eltávolítani a szennyeződést, ha szennyezett, és komolyan veszélyezteti ez is a vetőmagpiacainkat, úgyhogy nagyon fontosnak gondolom ezt a 0,1-es határértéket. Talán még azt mondanám, jobb volna, ha a kimutathatósági határt határoznánk meg, de a 0,1 százalék is itt a viták láttán elfogadható magyar álláspontnak tűnik. Úgy tudom egyébként, hogy az Európai Unió tagországainak többsége és maga az Európai Közösség is inkább most már a 0,1 százalék felé hajlik, mint a 0,9 felé. Majd az előterjesztők vagy cáfolnak, vagy megerősítenek ebben az elképzelésben.
Szeretném néhány dologra fölhívni a figyelmet, amelyekben ugyanakkor talán haladhatnánk gyorsabban és fontosak lennének, tehát a jó irány és a jó lépések után néhány dolgot szóba szeretnék hozni a jegyzőkönyv számára is. A géntechnológiai törvény módosítását nagyon fontosnak gondolnám. Úgy tudom, hogy zajlanak a háttérmunkálatok. Kérném is, hogy erről tájékoztassanak, hogy állnak azok a módosító indítványok, amiket azért nem fogadtunk be annak idején közös akarattal a törvénybe, merthogy a notifikációjuk nem történt meg az Európai Bizottságban és ezért nem voltak befogadhatók. Nagyon fontos lenne, ha fölgyorsítanánk a törvény további pontosítását. Néhány dolgot szeretnék kiemelni, amelyek problematikusak változatlanul, és a törvényhez kell valószínűleg hozzányúlni, hogy ezek rendeződjenek.
Az egyik a fajtatulajdonosok együttműködésének a kikényszerítése, hogy kötelesek legyenek mintát adni a független vizsgálatokhoz, hogy valóban állami intézményrendszerben, független vizsgálatok során megvizsgálhassuk ezeket a termékeket mindenféle szempontból, humán-egészségügyi szempontoktól a környezeti szempontokig.
Maguk a független állami hatásvizsgálatok is nagyon fontosak lennének. Nyilvánvaló, hogy ha a vizsgálatokat alapvetően a fajtatulajdonosok végzik, egy más érdekeltségi körről van szó, tehát ahhoz, hogy valóban megalapozott és a köz szempontjából megnyugtató eredményekre juthassunk, közpénzekből a köz számára hasznos vizsgálatokat nekünk magunknak kell finanszírozni.
Az egy más kérdés - ezen is érdemes aztán gondolkodni -, hogy hogyan lehet ennek a pénzügyi alapját megteremteni, akár a kockázati közösség révén a fajtatulajdonosok és a fajtahasználók befizetéseiből megteremteni a független vizsgálatok feltételét. Mindenesetre ne a fajtatulajdonossal álljon kapcsolatban a vizsgálatokat végző - közvetlen szerződéses kapcsolatban -, hanem a magyar állammal mint megbízóval, aki a köz szempontjából rendeli meg ezeket a vizsgálatokat.
A felelősségi szabályokat tovább kellene pontosítani a törvényben. Gondoskodni kellene - az utóbbi év fejleményei különösen felhívják erre a figyelmet - a génbankhálózatunk védelméről ezen a vonalon. A közös pénzügyi alapokat még egyszer szeretném a bizottság és az előterjesztő figyelmébe ajánlani; érdemes azon is a törvényi szabályozásban gondolkodni, hogy hogyan lehet ezt a közös pénzügyi alapot megteremteni, hogy ne a mindenkitől beszedett adó legyen a fedezete ezeknek a vizsgálatoknak, hanem akik e fajták termesztésében érdekeltek, azok finanszírozzák meg az állam számára vagy a közösség számára fontos vizsgálatokat. Ezek a géntechnológiai törvény módosításával kapcsolatos megjegyzéseim azok, amelyek különösen sürgetők lennének.
A kutatási források a második nagy kör, amit szeretnék szóba hozni. A magam részéről tarthatatlannak tartom, hogy például a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 50 milliárd forintjának elköltése esetén semmiféle prioritása nincs a géntechnológiai úton módosított fajták hatásvizsgálatainak. Sőt ellenkezőleg, ahogy nézzük az elköltött pénzeket, azok inkább fajta-előállításra vonatkoznak, tehát olyan kutatásokat finanszíroznak, ahol egy magyar kutatóintézet egy multinacionális céggel közös terméket állít elő. Ez nonszensz, ezt nem közpénzből kell finanszírozni; finanszírozza az a fajtatulajdonos, aki ilyen fajtát elő akar állítani. Az NKTH, az OTKA, az Új Magyarország fejlesztési terv ilyen típusú kutatásait inkább a köz számára hasznos kutatásokra, tehát a hatásvizsgálatokra kell koncentrálni, és abban a pillanatban lesznek kutatóintézetek, akik ezt örömmel elvégzik, és nem lesznek kiszolgáltatva egy egyoldalú finanszírozónak, aki maga teljesen másban érdekelt, mint amiben mondjuk Magyarország az országgyűlési határozat alapján is.
Szeretném szóba hozni, amit ugyanakkor szintén fontosnak gondolnék és kellene erősíteni. A hazai ellenőrzési rendszer erősítésére gondolok. Anyagi, személyi és tárgyi kapacitásokat jelent ez. Ebben nem látom az előrelépést és jó volna ezt megerősíteni. Egy ilyen technológiát, egy ilyen irányt akkor tudunk ellenőrizni, ha ehhez megfelelő kapacitásokat - személyi, forrásbeli és tárgyi kapacitást is - rendelkezésre bocsátunk.
Talán még egy dolgot szóba hoznék. Az egészségügyi géntechnológiai hatóság és szakhatóság kijelölése elodázhatatlan. Ezt minden évben, minden alkalommal megállapítjuk, de nem történt meg. Azon túl, hogy ezt ki kéne jelölnie végre a kormánynak és el kéne indítani ezt a munkát, a konkrét humán- és állat-egészségügyi vizsgálatoknak is eljött már az ideje, vizsgálnunk kell, hogy ezeknek a termékeknek milyenek a humán- és állat-egészségügyi kockázatai, előnyei, hátrányai - induljunk a semleges pozícióból -, és ehhez is forrásokat és feltételeket kéne biztosítani. Tehát nagyon fontosnak gondolnám a humán- és állat-egészségügyi vizsgálatok beindítását Magyarországon is.
Összességében azt szeretném ugyanakkor mindezek ellenére elmondani, hogy jó az az irány, amit az országgyűlési határozat kijelölt és amit a kormány követ, jó az az európai irány is, amiben ügyködünk, jó lépések történtek ebbe az irányba Magyarországon, és abban reménykedem, hogy azokban a kérdésekben is, amiket itt fölsoroltam, a 2008. évben jelentős előrelépés történik. Mindezek alapján én egyrészt megköszönöm az előterjesztőnek a beszámolót, egy tényleg részletes és áttekinthető beszámoló volt, másrészt pedig azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy fogadjuk el ezekkel a megjegyzésekkel ezt a jelentést. Javaslom továbbá, hogy egy határozati javaslatot valóban terjesszen a bizottság a parlament elé, amiben ezeket a kérdéseket vagy ezek közül a közösen fontosaknak ítélteket rögzítjük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én magam is büszkén és pozitív példaként szoktam emlegetni azt az együttműködést, azt az együtt döntést, ami a géntechnológiával kapcsolatos törvény elfogadásakor jelent meg az ellenzék és a kormánypártok között. Annak is örülök, hogy a döntésünk meghallgatásra talált az Unióban, és bízom benne, hogy ezt a tisztaságunkat még sokáig fenn tudjuk tartani. Azonban hallgattassék meg a másik fél alapon most hivatkoznom kell a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület által valószínűleg minden parlamenti képviselőhöz eljuttatott levélre. Ezt tennem kell azért, mert úgy gondolom, hogy ha mi fenn akarjuk tartani a békét e területen, akkor nemcsak azokkal kell egyetértenünk, akik a géntechnológiával módosított növények termesztése ellen lépnek fel, hanem azokkal is meg kell találni a közös hangot vagy legalábbis párbeszédre kell törekednünk, akik ennek, az ilyenképpen való nemesítésnek, termesztésnek a zászlóvivői. Azért is meg kell hallgatni őket, mert akkor elkerülhetjük azokat a támadási felületeket, amiben esetleg arra hivatkoznak, hogy tudománytalan politikai döntéseket hozunk.
Nem megyek végig a levélen, csak felhívom a figyelmet ezzel kapcsolatban arra, hogy ha komolyan gondoljuk, hogy pontos döntéseket hozunk, akkor a hazai kutatásokra meg kell adni a lehetőséget, és nemcsak úgy, hogy na hát akkor kutassatok, hanem ennek a pénzügyi forrásait is meg kell teremteni, hogy a kutatóintézeteink ne kerüljenek függelmi viszonyba esetlegesen azokkal, akiknek nem a "tisztaság" fenntartása a céljuk. Az a 3 millió forint 2007-ben vagy az az 5 millió forint 2008-ban, amit betervez e kutatások folytatására a KVVM, úgy gondolom, hogy nem túl sok, de azt is mondhatnám, hogy nem elég. Most már nincs más választásunk, mert gondolom, hogy ezért költségvetést nem módosítunk, de véleményem szerint keresni kell a lehetőséget vagy rámutatni a lehetőségre, hogy a kutatóintézetek, egyetemek tudják, hogy miből finanszírozzák a kutatásaikat.
A másik dolog, amire ki szeretnék térni és kérdezni fogok: a jelentés is többször hangsúlyozza, hogy független kutatások biztosítása érdekében, független tudományos intézetek, kutatók bevonásával. Úgy gondolom, ez a "független" szó - és ez látszik most már csak különbségként a három beterjesztett határozati javaslat között - nehezen értelmezhető. Itt tiszta vizet kellene önteni a pohárba, mert ugyan mi értjük, hogy miről beszélünk, de azok a tudósok, akik nem politizálnak, nem értik ezt a "független" szót. Mitől függetlenek ők? Vagy mitől független a másik fél, aki esetleg a GMO-mentesség oldalán áll? És meddig független? Ez is egy kérdés lehet, mert, nem akarom végigvinni a gondolatot, de kellő finanszírozás reményében vagy ajánlatával a függetlenségét akár fel is adja valaki. Tehát én itt egy pontosabb fogalmazást alkalmaznék, vagy semmit, tehát kihagynám a "független" szót, és tételezzük fel, hogy az az intézmény, az a hatóság, amit majd létrehozunk, meg maga az Országgyűlés mint ellenőrző szervezet gondoskodik arról, hogy függetlenek legyenek a vizsgálatok.
Én a világért nem szeretném megbántani se a KVVM-et, se az Ökotárs Alapítványt - azt sem tudom, hogy kik ők -, de a nem független tudósok erősen támadják azt, hogy egy olyan alapítványt bíz meg a minisztérium, aki élből ellenzi a genetikailag módosított növények termesztését, nem biztos, hogy ő az autentikus személy erre. Valószínű, hogy a tájékoztatásnak tényleg függetlennek kellene lenni; Magyarországon még nyilván van több olyan környezetvédő szervezet, aki nem élből utasít el dolgokat, hanem átgondoltan teszi azt, kellően mérlegelve. Mondom, nem tudom. Én elismerem Bedő Zoltán és Dudits Dénes akadémikusok eddig végzett munkáját - ők írják ezt le nekünk.
Aztán van még egy kifogásuk, amit szerintem nagyon komolyan át kell gondolni azoknak, akik a GMO-kerekasztalban részt vesznek, tevékenykednek, vagy akik ezt összeírják, mert pont ezeknek a tudósoknak, akik a GMO-technológiával való nemesítést, termesztést tűzték a zászlajukra, az a véleményük, hogy ez a kerekasztal GMO-ellenes kerekasztal. Énszerintem egy kerekasztal attól kerekasztal, hogy ha ennek munkájában mindazok részt vesznek, akik e témával foglalkoznak. Lehet, hogy én nem jól látom, de a politika nyelvére visszafordítom: a kerekasztalban, amit a rendszerváltáskor működtetett akkor még a Magyar Népköztársaság, a politika összes szereplője képviseltette magát, és abból alakulhatott ki egy olyan - ma már tudjuk, hogy nem hibátlan - Magyar Köztársaság, ahol a demokrácia szabályai érvényesülnek.
Én persze mindezekkel együtt azt mondom, hogy mind a jelentést, mind pedig a határozati javaslatot fogadjuk el. Ha választ kapok arra, hogy mit jelent a "független" a határozati javaslatokban, amiket Ángyán József meg Bagi Béla képviselőtársam előterjesztettek, akkor én a Bagi-féle javaslatot javaslom elfogadásra, mert az egy gondolattal többet tartalmaz, mivel ez a pollen dolog számomra olyan, mint egy fontos témának a megjelölése.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Bagi Béla képviselő úrnak adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Hogy azért valami vita formája legyen, az előterjesztéssel én nem foglalkoznék, mert ezt már előttem megtették. Alelnök úr kérésére én hajlandó vagyok esetleg arra is, hogy a "független" szót "objektív" szóra cseréljük ki (Herbály Imre: Tetszik.), ha ez jobban tetszik. De tartalmilag mégis miről van szó? Mert inkább a tartalma a lényeges. Amilyen információk hozzám eljutottak GMO-ügyekben vizsgálatokat illetően, kiderült, hogy azoknak a kutatási eredményeknek, amelyek napvilágot láttak, a 80 százaléka a GMO-termék kibocsátásában érdekeltek finanszírozásában készült el, tehát ezeket semmiféleképpen nem tekinthetem objektív hírforrásnak. Ha úgy tűnik, hogy görcsösen ragaszkodunk a függetlenséghez, ennek ez az oka. Nem hinném, hogy ezt tovább kellene ragozni, tehát egészen egyszerűen ettől nem lehet eltekinteni.
Nekem még az a megfogalmazás is tetszene, ha azt mondanánk, hogy "állami", tehát az objektív vagy független hatásvizsgálatokra, mert tulajdonképpen ez a megrendelés megegyezne a parlament ötpárti döntéséből eredő közakarattal. Tehát tudok alternatívákat kínálni a "független" szó helyett, csak tartalmilag ne akarjuk ennek az értelmét és jelentését megváltoztatni.
Még egy témát hozzá: a d) pontnál a tájékoztatás nagyon szorosan összefügg ezzel a független vizsgálattal. Értelemszerűen ha 80 százalékban a termék-előállító által megrendelt kutatások alapján akarunk tájékoztatni, ettől kezdve már a tájékoztatás sem független, ez már nem információ, hanem sokkal inkább a dezinformáció kategóriájába tartozik, annak az édes gyermeke, a független hatásvizsgálatnak, vagy majd ahogy elkeresztelik.
A javaslatunk egy g) ponttal egészül ki, mert megítélésünk szerint az előző pontokban megfogalmazott kívánalmak meg az eddigi tevékenységünk, a gyakorlatból tudjuk mindannyian, semmit sem ér, ha nem teszünk mögé egy szankciórendszert. Ezt ki kell dolgozni, mert különben a levegőben lóg, illetve ha kitör valami botrány, akkor majd évekig a bíróságokon el lehet szórakozni, hogy ez hova suszterolható be. Tegyük egyértelművé, a közvélemény, a fogyasztó és az ezzel kutatást végző számára is, hogy ennek komoly feltételei vannak. Egyébként szeretném leszögezni, hogy alapvetően én nem vagyok tudományellenes, nem vagyok GMO-ellenes, mert ennek megvan a mai világban a helye, de úgy nem lehet tudományt képviselni, hogy indokolhatatlan rizikót vállaltatni föl az emberiséggel, beleértve a saját egészségét, illetve a termesztett növényeink vagy a vadon élő növényeink genetikai állományát. Tehát kutatni kell, nagy valószínűséggel egyszer majd mi is eljutunk odáig, hogy tudjunk, de egy teljesen izolált környezetben, ahol nem veszélyeztetünk vele senkit és semmit.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné Kovács Szilvia képviselő asszonynak adok szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Nem akarnék jogászkodni, bár szakmám szerint megtehetem, de azért hadd értelmezzem egy kicsit ezt a d) pontot, amit Ángyán úr is elemzett. Itt a "független" szó értelmét alaposabban meg kellene vizsgálni. Én a magam részéről nem találkoztam még olyan értelmezéssel, hogy egy hatásvizsgálat független avagy valamitől függő a szó eredeti értelmében. Tehát azt hiszem, hogy egy hatásvizsgálat legfeljebb a szakmától lehet független, az meg elég bajos lenne, ha így lenne. Én ezt a szót semmiképpen nem tartom itt helyénvalónak az értelmezés szempontjából, különös tekintettel arra, hogy ezeknek a hatásvizsgálatoknak a feltételeire alapszik majd nyilvánvalóan az a tájékoztatás, amelyet a hatásvizsgálatok eredményeként közölni szándékozunk. Tehát innentől kezdve a hatásvizsgálatoknak egy feltétele kell, hogy legyen, és ez a szakmaiság; én nem gondolom, hogy bármilyen összefüggésben akár a politikai függetlenség, akár bármi más szóba kerülhetne. Ezért mindenképpen azt ajánlanám a tisztelt bizottságnak, hogy ennek a szónak az elhagyásával próbáljuk egyértelművé tenni, hogy mit is várunk ettől, és természetesen az erre épülő tájékoztatásról és majd a finanszírozástól.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem és megadom a szót Jakab István alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én a "független" szóhoz szeretnék hozzászólni. Hogy mindenkinek egyértelmű legyen, ezt a mondatot így, hogy "a vizsgálatokat független, erre a célra kijelölt, akkreditált laboratóriumok végzik", a szakmában aki régóta benne van, ismeri. Ez nem véletlen. Tehát anélkül, hogy bárkit bármilyen szinten meg akarnánk bántani, megsérteni, vagy bármit feltételeznénk, itt most a szakértőknek egy nagy családja ül, aki bizonyította, hogy egy hatalmas összefogással valóban tud példaadó lenni a magyar parlamentben, és most is azt keressük, hogy hogyan lehet ezt nagyon korrekt módon, nagyon tisztán továbbvinni. Mi arra gondoltunk itt a függetlennél, hogy el kellene kerülni annak még a látszatát is, hogy bármilyen befolyásolás legyen az egyik vagy másik laboratórium irányába. Ez egy nagyon fontos dolog. Hogy erre milyen szót, milyen kifejezést találunk, hogyan tudjuk ezt jelezni, jelzés értékűen megjeleníteni, azt gondolom, ma itt biztos megoldást találunk erre a problémára.
A másik a tudományos eredményekkel kapcsolatos. Megpróbálom szó szerint idézni - remélem, sikerül. Az aszályok történetével Láng István akadémikus úr nagyon behatóan foglalkozott. Nem véletlen, hogy most a klímaváltozással összefüggésben is az ő tanulmányát kaptuk kézhez nemrég. Láng akadémikus úr 1982-ben írta a könyvét az aszályról, amelyben részletesen taglalta ezt a témát. A tudományos elemzőkkel kapcsolatban van egy nagyon találó, rövid megjegyzése. Méghozzá az, hogy amikor már nem volt élelem, és a tölgyfa kérgét használták fel élelmezés céljára sokan - persze volt egy másik oldala is a dolognak, hogy a királynak emiatt le kellett állítani a hadjáratot -, akkor ezt úgy foglalták össze, hogy a korabeli tudósok bizonyították a tölgyfakéreg kedvező élettani, emésztés-élettani hatását. A szakértők ezt elhitték, de a király nem. Szóval maradjunk annyiban, hogy sajnos nagyon sokszor a tudományban is találkoztunk már olyan problémával, mint a jogban, hogy pro és kontra nagyon sok oldalról lehet megközelíteni a problémát. Mi, mivel ez egy nagyon éles dolog, egy oldalról szeretnénk: valamennyi polgár érdekében az abszolút szakmaiság és valamennyi polgár érdekében az igazság megtalálása mellett tettük le a voksot, és innen közelítjük meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Így számomra még zavarosabb a dolog, hogy valamennyi polgár érdekében a függetlenség, de ezt csak mint elnök jegyeztem meg.
Visszaadom az ülés vezetését elnök úrnak, és látom, hogy közben Borenszki Ernő jelentkezett.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Remélem, hogy nagy képzavart azért nem okoztam, de majd szívesen lemásolom és átadom az ominózus részletet.
Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én szívesen meghallgatnám az előterjesztő részéről a december utáni történéseket, mert ez az előterjesztésben még nem szerepelhetett. Ez az egyik.
A másik: én azon az állásponton vagyok - és ezt belőlem is, megvallom töredelmesen, ez a Barabás Zoltán Egyesület, illetve a Pannon Biotechnológiai Szövetség elnökének a levele váltotta ki -, egyetértve Ángyán képviselő úrral, hogy induljunk ki a semleges pozícióból. Akkor talán elkerüljük azt a hibát, amivel ezek a levélírók bennünket vádolnak, hogy talán túlságosan eredményes volt a döntés: a félretájékoztatás, a tudomány eredményeinek nem kellő figyelembe vétele, a világtendenciák nem kellő figyelembe vétele, satöbbi, nem részletezném. A mi határozati javaslatunk 2. pontjának a) részét, ami a tudományos kutatásra fordítandó több pénzre utal, fontosnak tartom, merthogy ebben az idézett levélben is vannak olyan kitételek, amikkel én nem tudok egyetérteni; úgy rendel meg adott esetben a minisztérium kutatásokat, hogy olyan dolgokat kér, ami teljességgel értelmetlen, ugyanakkor rendkívül sokba kerül, ezzel szemben meg odateszünk 3-5 millió forintokat. Ez teljesen feloldhatatlan ellentmondás, és felveti annak a gyanúját, hogy azért tesz így, mert egyoldalúan elkötelezett az ügyben. Ha tényleg abból indulunk ki, hogy a semleges pozíció a célravezető, akkor mindenféle tekintetben biztosítani kell, hogy a döntéshozó elé olyan elemzések jöjjenek, amit már több előterjesztés tárgyalása kapcsán is megfogalmazott itt a bizottság, hogy azért legyen ez megalapozottan előkészítve, a tudomány által is kellően megmérve és tartalmazza, hogy ennek ez az előnye, ez a hátránya, és innentől kezdve mi tudósok nem döntünk, hanem nektek politikusoknak kell dönteni az összes feltétel elemezése után. Tehát ha másra nem is volt jó, számomra erre nagyon jó volt ez a levél, hogy fontos ebbe az irányba nyitnunk, és az eredeti törvény utáni éves felülvizsgálatok, a gondozás során ennek a feltételeit mindenképpen biztosítani kell.
A határozati javaslat indoklásában szerepel egy mondat a (2) bekezdésben. Erre szeretnék rákérdezni. Ángyán képviselő úr már részben utalt rá, de szeretném magamat jobban meggyőzni. "GM-mentességünk fenntartása növekvő piaci versenyelőnyt jelent az ország számára, a gazdák számára." Szeretném, ha ezt egy kicsit jobban részletezné. Nem tudom, hatástanulmányok ebben készültek-e, de azért azt is érzékeli az ember, hogy ebben is lehet némi kis csont, tehát nem biztos, hogy teljes mértékben végigvihető, ez a megállapításom.
Végezetül azt szeretném mondani, akár ezzel a felütéssel zárni, hogy a merev álláspont soha nem jó. A nyitottság, a befogadó készség mindig jobb, és a politika számára mindenképpen célravezetőbb, ha nem ragaszkodunk valamihez, amit egyszer úgy gondoltunk, hanem azt folyamatosan változtatjuk. Ez egy kifejezetten olyan terület, amiben a tudomány szerepe meghatározó. A tudomány, mint tudjuk, örökké fejlődik, változik, és ha találunk olyan megoldásokat, ha talál a tudomány olyan megoldást, ami a magyar gazdák, a magyar gazdaság versenyképességének a fokozását segítheti, és az uram bocsá' nem GMO-mentes lesz, akkor meg kell lépni bátran, én ezen a véleményen vagyok, még akkor is, ha egy pici rizikója minden ilyen döntésnek biztosan van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán professzor úrnak adom meg a szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A történeti hűség kedvéért mondom el, hogy a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület levele úgy született, hogy ezt a GM-ellenes szervezetet, amit ők így minősítenek, a GMO Kerekasztal kérte fel a véleménynyilvánításra, és nem először meghívtuk őket a GMO Kerekasztalra megvitatni ezt a kérdést. Sajnálatos tény, hogy sem a nyílt napra nem jött el épp ez a két úr, sem a GMO Kerekasztalnak nem küldte el az egyesület ezt a levelet, hanem csak a képviselőknek. Nagyon jó, hogy elküldte, tehát teljesen rendben van ez a levél, de, hogy tudjuk, a kezdeményező a GM-ellenes GMO Kerekasztal volt.
Hadd mondjam el, hogy tényleg tudjuk, hogy ki ez a társaság, tehát a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület. Szép, színes a papír, és minden stimmel, ami ehhez kell. Ebben a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületben összesen 21 tag van Magyarországról - tehát ne tessék egy tömegmozgalmat elképzelni amögött, amikor azt mondjuk, hogy kiegyensúlyozottak legyünk -, ebből 13 olyan, zömében multinacionális tőkeérdekeltség, aki ilyen fajtákat állít elő, tehát náluk nyilvánvalóan föl sem merül a függetlenség vagy az elkötelezetlenség a GM-mel szemben. Valamint 8 olyan kutató van benne, akik részben ezzel a 13 céggel állnak, mondjuk így, kutatási-üzleti kapcsolatban. Ez a GM-fajtatulajdonosok érdekvédelmi szervezete, tehát nem mondhatjuk rá azt, hogy ez egy tömeges és a társadalom véleményét e tekintetben képviselő egyesület. Jelezni szeretném, hogy 3 tagja a 8 közül a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületnek tagja a GMO Kerekasztalnak, Dienes Barnabás, Orosz akadémikus és Heszky akadémikus a GMO Kerekasztalnak is tagjai, tehát szó nincs arról, hogy a GMO Kerekasztal egy GM-ellenes szervezet lenne, ez egy tendenciózus beállítás. Itt a fajtatulajdonos cégek érdekképviselete a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, amikor azt mondja, hogy egy GM-ellenes lobbiszervezet lenne a GMO Kerekasztal.
Megvitatta a GMO Kerekasztal az országgyűlési határozat végrehajtásáról szóló jelentést. Szeretném jelezni a függetlenségét a társaságnak, ami alapján ez a vélemény kialakult és tudományos műhelyeket szeretnék megnevezni, akik véleményt mondtak erről, tehát nem arról szól a történet, hogy összesen két tudományos vélemény lenne, a GMO Kerekasztal álláspontja alátámasztott tudományos érvekkel: Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, Gabonatermesztési Kutatóintézet, Szeged, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet ökotoxikológia laboratórium, Szent István Egyetem állattani és ökológiai tanszék véleménye, akik egyébként a megalapozó vizsgálatokat végezték, Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, MTA Állat-ökológiai Kutatócsoport, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, és még sorolhatnám. Ezt csak azért mondom el példaképpen, hogy ne tessék azt az időnként reklám ízű szövet elhinni, amit ezeknek a fajtatulajdonosoknak az érdekképviseleti szervezete, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület szokott mondani a GMO Kerekasztalról. A tavalyi nyílt nap is meglehetősen sokirányú volt, a társadalom különböző csoportjai elmondták a véleményüket, pro és kontra elhangzott. Pepó Mihály, a Monsanto képviselője ott volt, és őt is a GMO Kerekasztal hívta meg, hogy elmondja a véleményét. Tehát nem hiszem, hogy egyoldalú lenne az a megközelítés, amit ezzel kapcsolatban elmondtunk. Ezt szerettem volna elmondani az objektivitás kedvéért, tehát jó, ha tudjuk, hogy ki a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, jó, ha tudjuk, ki az a GMO Kerekasztal, és akkor valószínűleg semleges pozícióból tudjuk megítélni mindkét szervezetet, mert ez számunkra a kedvező.
Ami az országgyűlési határozati javaslatunkat, tehát a végrehajtással kapcsolatos saját javaslatunkat illeti, én elfogadom ezt az érvelést a független vizsgálatokkal kapcsolatban. Szeretnék valamilyen jelzőt javasolni - nem tudom, mi az, ami elfogadható -, hogy a probléma ne sikkadjon el. Tehát itt a lényeg azon van, hogy ne legyen anyagilag függő helyzetben a kutató attól, akinek a termékét kell minősítenie. Ezt ugye, elfogadhatónak gondoljátok? Erre gondoltunk mi a függetlennél, és ezt használja a szakterminológia, hogy "független vizsgálatok", ezt így szokták mondani az orvostudományban és máshol is. Tehát ha erre egy megfelelő helyettesítő szót vagy akár egy bővített mondatot találunk, akkor számomra az is elfogadható és abszolút egyetértek. (Jelzésre:) Úgy is lehet. Akkor írjuk, hogy "a fajtatulajdonosoktól független"; ha ezzel egyetért a társaság, akkor én ezt helyből elfogadom. Ez a lényeg; az mindegy, hogy magyar vagy külföldi, csak a fajtatulajdonostól ne legyen függő helyzetben a vizsgálatot végző, tehát ez elvárható. Akkor írjuk be azt, hogy "a fajtatulajdonosoktól független", ha ezzel egyetértenek.
A kiküldött verzióhoz képest két kis módosító javaslatot pedig én tettem bele ebbe a szövegbe. Van egy ilyen, hogy Bagi-Ángyán-változat. Nem tudom, ott van-e a kezetekben (Bólogatások.) - erről beszélünk most, tehát ez a 3. számú változat. Tehát az a) pontnak egy bővítménye van itt a mondatban. Az eredeti odáig tartott, hogy: "Csak így teremthetők meg a tudomány számára az e kérdések tisztázásához szükséges feltételek". Itt egy beszúrás van: "Ezért a tudományirányításban a GM-termék-előállítás helyett a GM-mellékhatás-vizsgálatok kapjanak prioritást a kutatási pályázati rendszerekben." Közpénzt ugyanis a köz számára hasznos vizsgálatokra szabad csak elkölteni, a termék-előállítás kutatási költsége legyen annak a dolga, aki ezt a terméket előállítja. Nagyon fontosnak gondolnám, hogy ezt rögzítsük és ebbe az irányba mozduljunk el. Az üzlet, az biznisz, ez meg a mi közös érdekünk védelme, az ilyen típusú kutatások, és ide kell a közpénzeket koncentrálni és innen lehetne finanszírozni. Ezt Herbály képviselő úr is jogosan kifogásolta, 3-5 millió forint nevetséges a problémához képest. Ha prioritást lehetne adni a kutatásokban az ilyen típusú hatásvizsgálatoknak, akkor ez sokat segíthetne annak a problémának a megoldásában, amikor is jogosan merül fel, hogy a kutatóintézeteknek kutatniuk kell. Mi nem a kutatás ellen vagyunk, hanem az üzleti célú termék-előállítást nem szeretnénk közpénzből finanszírozni; azt fizesse az, aki üzleti célokat akar elérni azzal a termékkel. Tehát ez az egyik, az a) pont végéhez hozzáfűzött megjegyzés vagy kiegészítés, ettől Bagi-Ángyán.
Még egy Ángyán van ebben a Bagi-Ángyánban az f) pont végén, amit már az előzőekben is elmondtam, de talán itt is érdemes lenne rögzíteni. Tehát: a már forgalomban lévő, illetve engedélyezés alatt álló géntechnológiával módosított fajták, fajtajelöltek humán-egészségügyi vizsgálatait el kéne kezdeni. Nincsenek ilyen vizsgálatok Magyarországon, és ennek meg kellene teremteni a feltételeit. Tehát ennyivel egészítettük volna ki, ha ebben sikerül egyetértésre jutni, a határozati javaslatunkat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Herbály Imre alelnök úrnak adok szót, és ezt követően Velkey Gábor úr következik.
HERBÁLY IMRE (MSZP): A Bagi-Ángyán határozatijavaslat-tervezet b) pontja elfogadható számomra, mert azt mondja, hogy a hazai jogi szabályozást úgy kell módosítani, hogy kikényszeríthetővé váljon a fajtatulajdonos biotechnológiai cégek együttműködése a hatásvizsgálatokban. Ez megmondja, hogy a jogi szabályozás majd úgy lesz alakítva, hogy függetlenek legyenek a hatásvizsgálatok. A kikényszeríthető egy kicsit furcsa, de hadd menjen.
Én ezt a határozatijavaslat-tervezetet azzal a kiegészítéssel együtt, amit Ángyán képviselőtársam tett, csak akkor tudom elfogadni, ha a d) pontból is kikerül ez a "független" szó. Én továbbra is azt mondom, hogy nem szükséges ezt hangsúlyozni. Azért van a jogi szabályozás, azért van a hatóság, hogy ne sértegessük feleslegesen azokat a tudósokat, akik egy másik technológia útján haladva próbálnak valamit elérni, mi meg azért vagyunk, hogy végjük a másságot, ameddig tudjuk meg akarjuk, mert egyszer csak jön másvalaki helyettünk és azt mondja, hogy a biotechnológia menjen előre. Tehát azt gondolom, hogy nekünk most nem kell nagyon erősködnünk, kiadjuk és mehet a Bagi-Ángyán vagy a Bagi-féle előterjesztés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Velkey Gábor úrnak adok szót.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Sok minden elhangzott abból, amit mondani szerettem volna, úgyhogy azt nem mondom el még egyszer. Maradni szeretnék a d) pontnál, mert azt gondolom, majdnem mindenben teljes egyetértés van, és itt most már az a végső kérdés, hogy milyen közös határozatot tudunk elfogadni. Ha kivesszük a d) pontból a "független" szót, akkor csak simán az a mondat, hogy "a hatásvizsgálatok feltételeit meg kell teremteni", túl sokat nem mond. Ha valaki alaposan végigolvassa a szöveget, akkor láthatja, ahogy alelnök úr is hivatkozott rá, hogy megjelenik a "független" szó az előterjesztésben, a jelentésben több ponton is, mindenhol a kutatások jelzőjeként; nem a hatásvizsgálatok, hanem a kutatások jelzőjeként. Tehát egyszerűen az lenne a megoldás, mert akkor a miniszter úr által aláírt előterjesztésre hivatkoznánk, ha ezt a szókapcsolatot emelnénk be a határozat d) pontjába, és úgy szólna, hogy: haladéktalanul meg kell teremteni a független kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok feltételeit. Akkor kvázi idézzük az előterjesztés 4-5. oldalán többször megjelenő "független kutatások" kifejezést. Azt gondolom, hogy e nélkül a szó nélkül nem nagyon van értelme csak a hatásvizsgálatokat beírni; valóban arról szól ez a javaslat, hogy közvetlen érdekeltségtől mentes legyen, ami persze nemcsak anyagi lehet, hanem anyagi és egyéb érdekeltségi áttételeken keresztül is megvalósítható, tehát nem csak úgy, hogy az adott ügyben érdekelt szereplő finanszírozza a kutatást. Ezért kell azt mondani, hogy "független kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok". Ez lehet kompromisszumos szöveg, különösen arra tekintettel, még egyszer mondom, hogy a miniszter úr által aláírt előterjesztés négy-öt helyen ugyanezzel a szókapcsolattal hivatkozik a kutatásokra: a 4. oldal utolsó bekezdésében és az 5. oldal (1) bekezdésében háromszor.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úrnak adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Mint a d) pont tulajdonosa egyetértek Velkey képviselő úr javaslatával és elfogadom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Péter képviselő úr következik.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A téma tárgyalása kapcsán én helyzeti előnyben vagyok, mert délelőtt ugyanezt a témát tárgyalta a Környezetvédelmi bizottság is. Az előterjesztők részéről az ott felvetett kérdésekre volt egy reflexió. Nagyjából emlékszem rá, hogy mi hangzott ott el, és azt szeretném, ha itt megismétlődne egy konkrét dolog. Nem azt kérem, hogy szó szerint ugyanazt mondják el, ami ott elhangzott, mert nyilván más megközelítések is voltak. Volt alkalmam beletekinteni a GMO Kerekasztalnak abba a február 14-ei anyagába, amelyre Ángyán képviselő úr is utalt, amelyben idézi különböző szervezetek képviselőit. Többek között a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részéről is kifogás alá esett a véleményezés kapcsán az, hogy ez az egészségügyi géntechnológiai hatóság kijelölése nem szabadna, hogy sokáig várasson magára. Ha jók az emlékeim, akkor délelőtt az hangzott el, hogy ott állunk az ajtajában, hogy ez a kijelölés megtörténjen, és azt szeretném, hogy az előterjesztők részéről ez itt is elhangozzon.
Tulajdonképpen egy megbízással érkeztem a délelőtti ülésről, ami az f) pontot érinti. Ebben az fogalmazódik meg, hogy haladéktalanul ki kell jelölni az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és az egészségügyi szakhatóságot. Az itt elhangzó nyilatkozat alapján én azt kezdeményezem, hogy dátumszerűen legyen megjelölve, hogy ez meddig történjen meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsolj, Godó Lajos képviselő úr!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Előrebocsátom, hogy egyetértek az országgyűlési határozati javaslattal, a bekövetkezett módosításokkal együtt. A következőt szeretném az előterjesztőktől megkérdezni. Köztudott tény, hogy takarmányozásra génmódosított szóját használunk immár nyolc éve, helytelenül. (Bagi Béla: És törvénytelenül.) A baromfi ágazat, a tojás ágazat, a tej ágazat nagy szójafogyasztók. Történt-e olyan vizsgálat az elmúlt nyolc évben, ami arra vonatkozott volna, hogy ennek milyen eredményei vannak? Ha nem, akkor tervezik-e? Ugyanis óriási ellentmondást jelent ez abban a tekintetben is, hogy Európában egyre inkább terjed a GM-növények termesztése, Szlovákiában, Romániában, Németországban főleg a kukoricafajták, és félő az - én nem értek a géntechnológiához -, hogy bezárul a lehetőség körülöttünk, amennyiben ilyen kutató vizsgálatok nem indulnak el idejében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről van-e további észrevétel a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Én nem érzem magam hivatottnak a válaszadásra, hisz' nem vagyok a téma avatott szakértője. Egy halk megjegyzést szeretnék hozzátenni csupán: bizonyosan behozzák a szóját, bizonyosan régóta alkalmazzák a takarmányozásban, de mondjuk a csemegekukorica-termesztésben azért nem zavar, ha a sertésekkel vagy a baromfival szóját etetnek, de ha elkezdenénk termeszteni, akkor már abban a pillanatban a csemegekukorica-piac lenullázódna, mert csak így tudunk a világ harmadik legnagyobb csemegekukorica-termesztőjévé válni Magyarországon, hogy rá tudjuk írni, hogy GM-mentes. Köszönöm szépen.
Ángyán József képviselő úrnak adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak két rövid megjegyzés. Valóban az egy komoly dilemma, amiről Godó képviselő úr beszélt, hogy a takarmányellátásunkat hogyan tudjuk megszervezni. Emlékeztetni szeretnélek benneteket, hogy volt egy Kralovánszky-féle fehérjeprogramja Magyarországnak - mi valamikor meg tudtuk a saját fehérjénket termelni anélkül, hogy bármit be kellett volna hozni -, az ökológiai adottságaink jók. Ez az egyik megjegyzésem. Tehát azon is érdemes lenne talán ebben a körben gondolkodnunk, hogy milyen programot indítsunk arra, hogy a saját fehérjetakarmány-ellátásunk biztosított legyen.
A kettes megjegyzésem az, hogy a svéd kereskedő a szerződésben kiköti, hogy ő csak GM-mentes terméket hajlandó vásárolni. Egy Dél-Amerikában zajlott konferencia nyomán tudom - a kollegák voltak kinn és elmondták -, hogy Argentínából, Dél-Amerikából lehetne behozni GM-mentes szóját is, ha ezt kikötnénk mi is, mint a svédek. Egy kereskedelempolitikai intézkedés is kéne, hogy a tisztaságunkat tovább növeljük azáltal is, hogy a takarmányokban sem használjuk föl azt, amit Dél-Amerikában GM-termékként állítanak elő, tehát lennének lehetőségek. A probléma valóban fennáll, egyetértek azzal, hogy valamilyen módon meg kell oldanunk, de egyéb megoldásokat, megmondom őszintén, jobbnak gondolnék, mint a GM-megoldást ebben a dologban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Folytatva Ángyán József gondolatmenetét és a választ, Magyarországon 40 ezer hektár terület holt biztosan alkalmas szója termesztésére a jelenlegi állapotában is. Az abrakfogyasztó állatfajaink száma az EU-csatlakozásunk óta fogy, tehát ez sajnálatos módon egy csökkenő problémát jelent - bár ne így lenne.
Szeretném felhívni a figyelmet egy amerikai információra. Az amerikai gabonatermesztők szövetségének egyik közelmúltbeli ülésén vetődött föl az az igény, hogy meg kellene oldani a szója mint fehérje kiváltását. Egyrészt a szójafehérje - van itt orvos is köztünk - nem annyira egyértelmű mint humán fehérjeforrás.
Másrészt éppen a genetikailag módosított szójára hivatkozás miatt válik nem komilfó növénnyé a szója ebben a gondolkodásban.
Harmadrészt elő lehetne venni, hogy Ángyán képviselőtársam gondolatát folytassam, a hazai fehérjehordozók kérdését. Még az Amerikai Egyesült Államokban is fölvetődött alternatív javaslatként a Magyarországon is előállítható pohánka és amaránt mint újabb fehérjehordozó növény. Tehát vannak alternatívák, nem kellene nekünk saját magunkat se egy ilyen szójabűvöletbe kergetni, mert nem biztos, hogy annyira telitalálat volt eddig is a szója, különösen, ha a humán oldalát is értékeljük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, a kormány képviselőjének adok szót, és ezt követően a javaslatokról tételesen szavazunk.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is köszönjük szépen az észrevételeket a jelentésre vonatkozóan.
Először az Ángyán professzor úr által elmondott további lépésekkel kapcsolatosan szeretnék néhány visszajelzést adni. Egyrészt azzal a géntörvény-módosítással kapcsolatban, amiről a 2006-os törvénymódosítás során szó volt, a notifikációköteles előírások kérdésköre, örömmel tudok mindenkit tájékoztatni, hogy múlt héten pénteken sikerült végre lezárnunk a három érintett tárca között az egyeztetéseket olyan módon, hogy most már konkrét szöveges javaslatunk van. Következő lépésként egy nem túl távoli időpontban szeretnék a képviselő urakkal egyeztetni, akik az indítványokat tették annak idején, úgyhogy ezzel kapcsolatosan majd fogom keresni a képviselő urakat, hogy találjunk egy megfelelő időpontot, amikor kifejtenénk részletesen, hogy mik azok a javaslatok és milyen szövegezéssel, amikről mindenképpen úgy látjuk, hogy az Európai Bizottság notifikációs eljárásán is átmennének és megállnák a helyüket közösségi jogi szempontból is, nem csak hazai jogi szempontból.
Felmerült a hazai ellenőrzési rendszer erősítése. Ezzel kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy az idei évre tervezzük az ellenőrzési, végrehajtási rendeletünk módosítását, tehát ennek az ellenőrzési rendszernek a felülvizsgálatára is még ez évben terveink szerint sor fog kerülni. Itt is az a probléma, hogy elég sok tárca érintett a kérdésben, de év végéig valószínűleg ebben is lesz egy jogszabály-módosítás.
Az egészségügyi hatóság, illetve szakhatóság kijelölésével kapcsolatosan majd átadnám a szót az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének. Előzetesen csak annyit mondanék el, hogy valóban az egészségügyi tárca úgy tájékoztatott minket a tegnapi napon, hogy még ebben a hónapban valószínűleg kihirdetésre fog kerülni ez a jogszabályuk; a közigazgatási egyeztetés már megtörtént, úgyhogy most az utolsó szövegezési, technikai jellegű dolgokat intézik, és úgy néz ki, hogy heteken belül meg fog jelenni ez az EÜM-rendelet.
Még egy dologra szeretnék reagálni. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület levelével kapcsolatosan csak annyit jeleznék, hogy mi a jogalkotási eljárás során minden esetben bevonjuk őket is az egyeztetésbe, amiben változó rendszerességgel vesznek részt. Mindig meg szoktuk nekik is küldeni az anyagokat véleményezésre, illetve meghívjuk őket az egyeztetéseinkre.
Akkor átadnám a kolleganőknek a szót. Köszönöm szépen.
DR. VÉRTES CSABÁNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Két kiegészítésünk lenne még az FVM részéről, és utána adnám át az EÜM-es kolleganőmnek a szót.
Délelőtt elhangzott a Környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium próbál forrásokat biztosítani hatásvizsgálatok tárgyában, merthogy többször kifogás merült föl, hogy csak a Környezetvédelmi Minisztérium részéről volt ehhez jelen pillanatban költségvetési forrás rendelve. Két adatot említettem a délelőtti ülésen: a K+F keret 380 millió 250 ezer forint volt 2007-ben és 2008-ban is, ebből a keretösszegből tervezünk forrásokat biztosítani, illetve az agrár- és vidékfejlesztés területén van egy olyan lehetőségünk, hogy körülbelül 50 millió forintos keretösszegben állna rendelkezésére az FVM-nek most egy pénzalap, amivel a hatásvizsgálatokban való közreműködést, illetve ezek elindítását meg tudnánk oldani.
A Környezetvédelmi bizottság a Pénzügyminisztérium és a költségvetési források felé segítségére lesz a szaktárcáknak. Tisztelettel kérem a Mezőgazdasági bizottságot is, hogy legyen segítségünkre, a Környezetvédelmi Minisztériumot és az FVM-et támogassa meg a prioritásként kijelölt vizsgálatok tekintetében, hogy azokat a tényleg szűkülő forrásokat minél jobban fel tudjuk használni és esetleg többletösszegeket erre a területre átcsoportosítani, hiszen ez szándékunkban áll. Egy ilyen bizottsági támogatást tisztelettel megköszönnénk, délelőtt a Környezetvédelmi bizottságtól ezt megkaptuk.
A másik pedig egy rövid tájékoztató lenne a szójával kapcsolatban. A Gabonaszövetség és Terméktanács részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 6-700 ezer tonna importszója 90 százaléka jelen pillanatban GM-forrásból származik. A kiváltással kapcsolatban én most nem tennék észrevételt. Annyit elmondanék tájékoztatásként, hogy az ellenőrzés során a takarmányfeldolgozók jelölik a termékeiken a géntechnológiával módosított szervezet jelenlétét, tehát a takarmánykeverékeken ez rajta van. Valószínű, hogy a felhasználás kiváltását erősítené, ha egyedi szerződésekben a felhasználást visszaszorítanák, illetve próbálnák arra ösztökélni az előállítókat, hogy csak GM-mentes takarmányt használjanak föl. Én csak a jelen pillanatra vonatkozóan szerettem volna jelezni ezt a 6-700 ezer tonnát.
Nagy a vita az Európai Unión belül is ennek a fehérjeforrásnak a kiváltásával kapcsolatban, nagyon sok ország törekszik ebben a kérdésben is tisztítani és a GM-mentességet takarmány fronton is erősíteni. Jelenleg ezen a területen nehezebb a helyzet; a termesztést sokkal könnyebben meg lehet oldani, viszont a szója mint fehérjeforrás kiváltását még nagyon jól körül kell járni.
Köszönöm szépen, és most adnám át a szót az Egészségügyi Minisztériumot képviselő kolleganőmnek.
DR. BÍRÓ KRISZTINA (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon röviden szeretném elnök urat és a bizottság tagjait tájékoztatni arról, hogy az egészségügyi géntechnológiai hatóság kijelöléséről szóló jogszabálytervezet hogy áll. A tervezet közigazgatási egyeztetése lezajlott, és miután a közigazgatási egyeztetés során alapvetően technikai jellegű észrevételeket kaptunk csak, ezeknek az átvezetése szintén megtörtént. A közigazgatási egyeztetés szabályainak megfelelően most még egy végső visszamutatásra kell megküldenünk az érintett tárcáknak ezt a jogszabálytervezetet, és ezt követően terjesztjük fel a miniszter asszonyhoz aláírásra a tervezetet. Tehát várakozásainknak megfelelően március hónapban, valószínűleg a hónap végén aláírásra kerül ez a jogszabály.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Péter képviselő úr kért szót. Parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az Egészségügyi Minisztérium nyilatkozata alapján kezdeményezem, hogy április 15-e kerüljön be a határozati javaslatba.
ELNÖK: Megköszönöm a kormány képviselőjének a válaszokat, észrevételeket, kiegészítéseket. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy további kérdés, észrevétel van-e. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy a szövegszerű pontosításokat végezzük el, és utána két szavazás következzen: az egyik a jelentés elfogadásáról, a másik pedig az országgyűlési határozati javaslatról. Tehát ahhoz, hogy a határozati javaslatról egyben szavazzunk, a szövegpontosítást el kell végeznünk.
A Bagi-Ángyán-féle változatban a d) pont így hangzana: "Haladéktalanul meg kell teremteni a fajtatulajdonosoktól független kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok feltételeit és az erre alapozott tájékoztatás rendszerét a szükséges pénzügyi forrásokkal együtt." Ez lenne az egyik észrevételünk.
A másik, amit Kis Péter képviselőtársunk javasolt: az f) pontban a "haladéktalanul ki kell jelölni" helyett "2008. április 15-ig ki kell jelölni".
Tisztelt Bizottság! A szövegpontosításokat elvégeztük. Aki az országgyűlési határozati javaslatot ezekkel együtt elfogadja és azt általános vitára ajánlja, az kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Most következik a jelentés. Aki a jelentést elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A bizottság egy előadót állít; közösen kell eldöntenünk, hogy ki legyen az. (Egyeztetés.) Ángyán József lenne az előadó. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. Elég ritkán fordul elő, tisztelt bizottság, a jegyzőkönyv számára meg kell örökítenünk, hogy Ángyán Józsefet egyhangúlag javasolja a bizottság előadónak. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pontunk az egyebek. Van-e valakinek valami bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) A holnapi napra érkezett egy meghívó "A burgonya az egészséges táplálkozás alapja" című előadásra. Kérjük, aki tud, szíveskedjen részt venni rajta.
Köszönöm a részvételt, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 15 óra 27 perc.)
|
Jakab István |
Herbály Imre |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa