MB-7/2008.
(MB-61/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. április 2-án, szerdán, 14 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Dr. Nagy János elnök tájékoztatója a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tevékenységéről, különös tekintettel az agrárgazdaságra *
Dr. Nagy János tájékoztatója *
Dr. Nagy János válaszai a vitában elhangzottakra *
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) országgyűlési határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/5212. szám) (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása előterjesztőként) *
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám) - általános vita *
A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/5010. szám) (Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), dr. Simicskó István, dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor, dr. Bőhm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
(A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása előterjesztőként)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Háttéranyag: H/4858/1. szám)
(Általános vita)
(Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), dr. Simicskó István, dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor, dr. Bőhm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
A termeléstől elválasztott támogatás jogosultjáról szóló törvényjavaslat (T/5237. szám)
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Demendi László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) Bodó Imrének (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Nagy János elnök (Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács)
Dr. Kis Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Magó Erzsébet (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Zarándy Tamás (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 18 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottság munkáját és köszöntöm azokat, akik már az egyes napirendi pontokhoz érkeztek.
Írásban előre a bizottsági tagok megkapták a mai bizottsági ülésünk napirendi tervezetét. Kérdezem, hogy ehhez a tervezethez van-e észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki támogatja a mai bizottsági ülésünk napirendi tervezetét? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, e szerint fogunk haladni.
Az 1. napirendi pontra térünk rá, amely dr. Nagy János elnök tájékoztatója a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tevékenységéről, különös tekintettel az agrárgazdaságra. Köszöntöm dr. Nagy János elnök urat és átadom neki a szót.
DR. NAGY JÁNOS, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Mezőgazdasági Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást, nagy megtiszteltetés volt. Készültem is már, hiszen a meghallgatáson abban maradtunk, hogy fogok kapni meghívást, és tudok is valamennyi eredményről beszámolni, még akkor is, ha nekünk úgy tűnik, nagyon sok idő telt el a meghallgatás óta, egyébként meg viszonylag kevés idő, de van már tapasztalat, van miről beszámolni.
Úgy készültem az idő hatékonysága miatt - mert nekem is négy órától programom van és hamarabb el kellene mennem, nem szoktam elkésni -, hogy amiről itt beszélni fogok, azt írásban is mindenkinek odakészítettük; nyilván csak a kivonatát és a lényegét, és fogom mondani azokat az eredményeket, tapasztalatokat, gondokat, amelyekkel a Nemzeti Vagyontanács foglalkozott és fog foglalkozni. Egy rövid témavázlatot azért adtam, hogy az idővel tudjunk gazdálkodni.
Nagyon megtisztelő volt a cím is, és szeretnék is néhány mondatot mondani a Vagyontanács munkájáról, tevékenységéről, de természetesen az agrárfeladatokról fogok inkább többet beszélni. Tehát szeretnék az NVT Zrt. vagyoni köréről csak nagyon-nagyon röviden szólni, ezt követően pedig mindjárt az agrárportfolióról, annak szervezeti felépítéséről, első tapasztalatairól. A vezérigazgató-helyetteshez tartozó feladatokról gondolom, azért kell beszélnünk, mert egy nagy integráció történt a három nagy jogelőd összevonásával, az agrárportfolióba tartozó területek fő feladatairól azért, mert ezek hosszú távon is meghatározóak lesznek. Nagyon kedvező, hogy körülbelül egy héttel ezelőtt miniszter úrtól kaptunk tájékoztatást a földbirtok-politikai irányelvekről, hogy hogyan gondolja a tárca, hiszen ez egy törvényben előírt együttműködési kötelezettség. Néhány mondatot szeretnék a földért életjáradék programról szólni.
Elég nagy erőfeszítése volt a szervezetnek - mindenki emlékszik rá és talán a sajtó is hozta decemberben -, hogy a három szervezet egy helyre költözött, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Földalap is a Pozsonyi utcába költözött, amit hihetetlen nagy erőfeszítéssel és fegyelemmel hajtottunk végre. Ez egy 20 százalékos létszámcsökkentéssel is járt, ugyanakkor egy ekkora szervezetet integrálni és a megtakarítás, a kiszolgálás, az informatikai rendszer, az adatbázisok kezelése, egy nagy állami vállalat különböző egyéb tevékenységei, beleértve mindent, ezeknek a megszervezése hihetetlen nagy feladat. A mai nap is azt kell mondanom, hogy sok tízezer ügyet kell kezelni és perspektívába helyezni, ez rendkívül fontos.
Ha jól számítok az érdeklődésre, akkor mondanék néhány mondatot a kutatóintézetek jelenéről vagy talán inkább jövőjéről, hiszen ez nagyon nagy kihívás és feladat, végül egy mondatot az agrár-felsőoktatási intézményekről, hiszen ők képzik ma azokat a fiatalokat, akik a szakmát a jövőben meg fogják határozni.
Bele is vágnék mondandóm első részébe. Összesen egy sheetet készítettem az egész portfolió vagyoni körről. Itt elsősorban a társaságokat kell említeni mint egy nagy csoportot. Jelenleg 397 cég van és 1400 milliárd forint könyv szerinti saját tőkével rendelkezünk, és a tanács elszánt abban, hogy ezeket a vállalatokat még sikeresebbé tegye. Ismert, hogy néhány vállalat nagyon jól dolgozik és nagyon sok vállalattal nagyon sok teendő van, hogy úgy működjön, mintha a sajátunk lenne ténylegesen is.
A legtöbb mindennapi feladat, ami majdnem elvégezhetetlen, de álljuk a sarat és vállaljuk a kihívást, az ingatlanok ügye; itt van 11 ezer ingatlan megjelölve. Aki a törvényre most vissza tud gondolni, nagyon szigorú határidők vannak vagyonkataszter készítésére, vagyonkezelői szerződések áttekintésére, bizonyos visszterhes dolgokra, tehát hihetetlen nagy a feladat.
Végül számunkra és számomra is, mint egyetemi professzornak a legkedvesebb a magyar állam tulajdonában lévő termőföld és erdő, ami 2,5 millió hektár, és szerettem is volna egy pár mondatot mondani ennek az összetételéről. Most megmondom őszintén, hogy persze a mezőgazdasági terület összességében is, európai viszonylatban is Magyarország hihetetlenül szerencsés és nagy értékkel rendelkezik a mezőgazdasági területeket illetően arányaiban és minőségében is, sokszínűségében és szakmai kihívásaiban is. Ez az állam tulajdonában lévő 1,2 millió hektárt jelöli.
Amiről igazán szeretnék beszélni most, ez alkalommal, az az erdő. A Vagyontanács feladatának tekinti, foglalkozik az erdőgazdaságokkal, a magyar állami erdőkkel. Szeretnék arról nyilatkozni, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az állami erdőket nem szándékozik eladni, nem fog semmilyen privatizáció történni az állami erdőket illetően. Tudjuk, hogy az erdőgazdaságok magukban és a kapcsolódó társadalmi, gazdasági kapcsolataik jelentős kiterjesztést jelentenek, nevezetesen a közjóléti, illetve különösen ez a közmunkaprogram is, de különösen azok a speciális védelmi, környezetgazdálkodási feladatok. Nagy kihívás, hogy hogyan tudunk a jelenleginél hatékonyabb erdőgazdálkodást megvalósítani az állami erdőkkel úgy, hogy feltétlenül állami tulajdonban maradjanak. Azt gondolom, hogy ezt a munkát úgy kell elvégezni, hogy a hatékonyságot növelni kell, de szeretném azt leszögezni, hogy semmiféle összevisszaság vagy valami nincs. Most érzem, hogy bizonyos tekintetben van egy nagy várakozás, hogy vajon, az erdőgazdaságok körében milyen óriási nagy változások lesznek, azt gondolom, hogy mindent el kell követnie a Tanácsnak a szervezetével együtt, hogy az erdőgazdaságok hatékonyak legyenek, azonban ésszerűtlen döntésekre abszolút nem kell számítani, legalábbis legjobb szándékom, tudásom és tisztességem szerint. Tehát igyekszünk ezt a hatékonyságot növelni.
Megmondom őszintén, hogy 36 éve konkrétan is kutatok, természetesen az Erdészeti Kutatóintézet, a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnöki karát és az erdész szakmai szakszervezeteket igénybe kell venni, azokkal meg kell beszélni. Hogy hogyan haladunk a munkával, nem tudom előre megmondani, mert nincs semmiféle kapkodás - nem lehetőség, mert az mindig lenne, de nem lesz -, de azt gondolom, hogy azért ütemesen kellene ebben haladni, és talán az is megnyugtató lenne, ha már a következő évben ez a hatékonyság növelhető lenne.
Azzal tudnám ezt zárni, hiszen lehetne erről hosszan beszélni, hogy természetesen az erdőgazdaságok hatékonyan, szakmailag magas színvonalon dolgoznak, azonban az adott körülmények, adott elvárások között ilyen teljesítményük van, ezt meg lehet nézni, nyilvánosak az adatok. Azt gondoljuk, hogy az erdőgazdaságok ettől tudnak hatékonyabban működni, de úgy, hogy közben tisztázni kell - az első portfólióról nem beszéltünk, az még nehezebb, az állami vállalatok sora -, hogy ha vannak közjóléti, speciális védelmi és egyéb feladatok, akkor azt el kell számolni, el kell ismerni, ha a vállalatok ilyet végeznek, és nem időnként ilyen egyéb segítséget kell adni, hanem tiszta, világos gazdálkodást és érdekviszonyokat kell teremteni.
Azt gondolom, hogy olyan 1500-2000 milliárd forint értékű ez az érték, ami ehhez a portfólióhoz tartozik, ez az 1500-2000 milliárd forint érték a mostani gondolkodásunk és értékeink szerint, de mindenki tudja, hogy ez sokkal nagyobb értéket képvisel és fog különösen a jövőben képviselni.
Szeretnék a következő táblázatról mondani annyit, hogy egyértelmű a törvény, és én magam is jó szívvel vállaltam a feladatot a tekintetben, hogy a törvény úgy került elfogadásra, hogy önálló szervezeti egységet kell létrehozni az állami tulajdonú termőföldekből álló Nemzeti Földalap, az állami tulajdonú erdő, a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok tulajdonosi jogának gyakorlásával összefüggő feladatokra. Megjelent a Magyar Közlöny 171. számában, december 8-án az szmsz, legjobb tudásunk szerint elkészítettük ezt a működési rendet. A Tanács úgy határozott, hogy hat hónapon belül összegzi a tapasztalatokat.
Nyilván kell még egy-két hónap ahhoz, hogy a tanács olyan helyzetbe kerüljön, hogy levonja a tapasztalatokat. Költözés, ügyintézés, informatikai rendszer, adatbázis, vagyonkataszter, különböző szerződések, folyamatban lévő ügyek, most már vannak jócskán új ügyek is - gondolom, sok jogos reklamáció van, hogy nem intéződnek azonnal vagy másnapra az ügyek. Feltett erős szándékunk, hogy ezt abszolút rendbe tegyük, és úgy fogjuk alakítani, hogy hatékony legyen.
A következőkben a tisztelt országgyűlési képviselőket szeretném megtisztelni azzal az ábrával, amiről beszéltem. Itt látszik jól, hogy a Vagyontanács munkáltatja a vezérigazgatót, kivéve a kinevezést-felmentést, ide tartozik a portfolióért felelős vezérigazgató-helyettes, és van három ügyvezetése: Nemzeti Földalap, agrárgazdasági és erdőgazdasági ügyvezetés. Az NFA ellenőrző bizottságnál szerintem nem jól van a szaggatott vonal behúzva, mert ez valójában a vezérigazgatóhoz tartozik most jogilag, illetve a vezérigazgató-helyetteshez, de ez is a jövőben egy eldöntendő dolog, hogy a Nemzeti Fölalapért felelős ügyvezető igazgató majd hogyan, milyen mindennapi feladatot végez, és milyet az agrárportfolióért felelős vezérigazgató-helyettes e területen stratégiai és fontos kérdésekben, természetesen átadott hatáskörben.
Azt hiszem, volt szó a meghallgatáson arról, hogy a törvény maximum 500 millióig hatalmazhatja föl a vezérigazgatót döntésre. Az szmsz-t akinek sikerült megnéznie, az láthatta, hogy a tanács úgy gondolta, hogy az első időszakban csak 250 millióig hatalmazza fel a vezérigazgatót, efölött minden ügy a tanács elé kerül. Ezt azért említettem, mert nyilván a tapasztalatok alapján majd át kell tekinteni ezeket a hatásköröket, és én szeretném, ha a hatáskörök mindinkább ott lennének, ahol az ügyek, a feladatok és a munka van, tehát ebben a szervezeti rendben ki lehet majd alakítani egy jobb munkamegosztást.
Van egy nagyon jó döntés: a Vagyontanács kezdeményezésére a szervezet felhatalmazta a területi képviselőket - minden megyében van ilyen képviselő -, hogy gyorsítsuk az ügyeket, tehát most az a kihívás, hogy jól együtt kell működnünk a megyei irodavezetőkkel. Csak felsorolásszerűen: életjáradéki szerződések aláírása, az ezekhez kapcsolódó haszonbérleti szerződések módosításának aláírása, a termőföldárverések hatályos jogszabályok szerinti levezetése, a nyertes árverezővel az adásvételi szerződés, valamint a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges nyilatkozatok aláíratása, részarány kiadása osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a kezdeményezés, az egyezség elfogadása, sorsoláson való részvétel, kimérési dokumentációk elkészítése, a vadászati joggal kapcsolatosan a szakhatóság előtt és a terület tulajdonosainak gyűlésén ellátni a képviseletet, ideiglenes földhasználati engedélyek kiadása, módosítása, óriási szolgalmi jog igény van nyilvánvalóan, ennek a megállapodásnak a megkötésére a megyei iroda vezetője fel van hatalmazva, és minden olyan tulajdonosi hozzájárulás kiadása, ami az ügyek intézéséhez szükséges. Ez nem túl régi még, ha jól gondolom, talán egy hónapja működik így, még ezzel is van teendő, de most a leginkább az a dolgunk, hogy segítsük a megyei irodákat, hogy ezeket a feladatokat maradéktalanul, gyorsan, hatékonyan lássák el.
A vezérigazgató-helyetteshez tartozó területekből emeltem ki néhányat, ezek közül is elsősorban a mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó társaságok felügyelete, a termőföld hasznosítására vonatkozó éves terv elkészítése, amit a törvény is előír. Végül kiemelném, hogy az NFA-földvagyon vonatkozásában vagyonkezelés, hasznosítás és értékelési szabályzatok kezelése, elvek kidolgozása. Az NFA korábbi tevékenységéhez képest új az, hogy az erdőgazdaságok és az agrárvállalatok is ebbe a portfolióba kerültek, ennek a támogatása és a stratégiával kapcsolatos munka elvégzése.
Az jól működik, hogy az NFA ellenőrző bizottságával a vezérigazgató-helyettes úr tartja a követlen kapcsolatot, mert bár a vezérigazgató úr is úgy nyilatkozott, hogy alapvetően a jog őt illeti, mindennapi kapcsolatban lehet ezt igazán értelmezni.
Végül pedig a portfolióba tartozó vagyon kezelésével, értékesítésével kapcsolatos feladatok. Szeretnék annyit információként mondani, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak is voltak megyei irodái, ezt a két irodát egybevontuk és az irodák egy helyen működnek, egy vezetővel. Meg kell mondanom - nem tudom, hogy ez részrehajlás-e -, hogy talán egy kicsit több agráros vagy az NFA-irodából kikerülő vezető van, de akkor a másik meg helyettese. Az ezzel kapcsolatos irányítás a vezérigazgató-helyettesnek szerintem növekvő és fontos feladata kell, hogy legyen.
Csak egy-egy lap erejéig menjünk végig a három ügyvezető igazgatóságon, hiszen ez mutatja be a legjobban a mai munka menetét. Először az agrárgazdasági: az agrárgazdaságok kezelése, hasznosítása, elidegenítése - nyilván ez a törvényi felhatalmazás -, a mezőgazdasági tevékenységet folytató társaságoknál vagyonkezelés és a működtetés áttekintése először, utána pedig a jövőbeni tervek meghatározása. Ide tartozik még a többségi vagyonelemeket tartalmazó tulajdonosi pozíció erősítése, közreműködés a társaságok rövid távú, középtávú és stratégiai terveinek kidolgozásában, ami nyilván közös a többi ügyvezető igazgatóval.
A Nemzeti Földalapért felelős ügyvezető igazgatóság nyilván a földterülettel való gazdálkodást jelenti, a földbirtok-politikai irányelvek figyelembe vételével a gazdálkodás során, ami törvényi kötelezettsége, az életjáradékot ők kezelik, a vadászati joggal, a termőfölddel, területi igénnyel kapcsolatos ügyek itt indulnak és itt készítik elő. Végül pedig a kezelői és haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyek, valamint a földhasználati engedély ügyek ide tartoznak - csak a legfontosabbakat emeltem ki. Új az, hogy az erdőgazdaságok is ide tartoznak, az erdőgazdasági tevékenységet folytató társaságok vagyonkezelése, a nyilvántartás - nagy kihívás, hogy a belső informatikai rendszer készüljön el -, az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok, közjóléti, speciális védelmi feladatok kezelése. Végül itt van, amit már a bevezetőben említettem, hogy egy hatékony erdőgazdálkodás érdekében egy ésszerű, szakmailag indokolt integráció, de semmiképpen nem olyan fajta összevonások, amik nemhogy nem javítanák a hatékonyságot, hanem esetleg hátráltatnák a munkát.
Említettem a bevezetőben, hogy a miniszter úr nyilatkozott az irányelveket illetően, és kiemeltem belőle a legfontosabbakat, amiket 2008-ban szándékunk szerint fogunk érvényesíteni: a földpiac élénkítése, állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítése, földbérlettel kapcsolatos feladatok, művelésiág-változás támogatása. A különleges rendeltetésű gazdaságok működtetéséhez kedvezmény adása elég sokrétű a feladatot jelent, hiszen ez az összes olyan tevékenység, amihez Magyarországon ma termőföld kell, itt van a lehetőség, hogy ezeket segítsük. Csak egyet mondok. Biztos vannak olyanok, akik '70 előtt végeztek, én akörül, amikor még volt féléves gyakorlat. Az új oktatási rendszer előír az újabb alapképzés, a három év után egy féléves összefüggő gyakorlatot, ami egy teljesen új dolog 30-40 év után. Annak biztosítása a mezőgazdaság, az ágazat jövője érdekében a legfontosabb, hogy olyan szakismeretet adjunk, olyan gyakorlatot tudjunk tartani, ami sok-sok évtizeddel ezelőtt lehetséges volt szervezetten, ehhez nyilván terep kellene.
A földért életjáradék program 5. ütemének a meghirdetése: természetesen a törvényi előírások valamennyije fontos, de miniszter úr úgy gondolta, hogy ezek a legfontosabb ez évi teendők.
A termőföld-hasznosítással kapcsolatosan végül is az inkább csak egy leírás, a földbirtok-politikai irányelvekről szóló határozat, és végső soron az Európai Unióhoz való csatlakozási okmányra kell nekünk tekintettel lennünk, azt gondolom, hogy ez viszont nem jelentett semmi újat.
A földért életjáradék programról inkább csak néhány adatot, egy beszámolót szeretnék adni. A 1-es, 2-es, 3-as ütemben 24688 pályázatot nyújtottak be, 19372 életjáradéki szerződés került megkötésre, ez mintegy 54 ezer hektár termőföldet érintett. A 4-es program keretében 6590 darab érvényes pályázat érkezett, amelyből 5629-ben van megkötve a szerződés.
A földterületek értékeléséről utolsó előttiként: 2006 februárja és 2006 decembere között összesen 26 értékesítési kör zajlott. 50300 hektár, mintegy 896 060 aranykorona értékű föld került értékesítésre. Nagyon érdekes az arány, hogy ebből 46060 hektár 822 ezer aranykorona nagyságrendileg, míg 4240 értékesebb, nagyon értékes területből pedig 736 ezer aranykorona értékű terület került árverés útján eladásra.
Az NFA termőföld-értékesítése a két év alatt, ahogy számításokat végeztem, nyilván ebben egy kicsit visszatekintettünk, mintegy 21,5 milliárd forint bevételt jelentett, összesen - kértem erről számítást - 3500 adásvételi szerződés került megkötésre. Meghirdetésre került az újabb kör 2006 decemberében, a pályázatok elbírálása folyamatban van.
Akkor ígértem még két beszámolót, az egyik a kutatóintézetekkel kapcsolatos. 2008. január 24-én döntött, illetve a kormányhatározat értelmében a Tanács. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határozata értelmében - a szőlészeti és borászatiakról van most szó először - a badacsonyi intézet a Pannon Egyetemhez, az egri intézet a Károly Róbert Főiskolához, a pécsi intézet a Pécsi Tudományegyetemhez, a kecskeméti intézet a Corvinus Egyetemhez kerül ezzel a döntéssel.
A Tanács március 12-én hozott határozata értelmében végül is az állam tulajdonába tartozó érintett ingatlanvagyonról a feladatot átvevő agrár-felsőoktatási intézményekkel vagyonkezelési szerződést kell kötni, remélem, ez technikai dolog, bár mostanában a szerződéskötéseink nem egyszerűek, de a határozatot végre fogjuk hajtani.
Van egy olyan feladat, ami kihívás a Tanácsnak, személy szerint nekem is. A zöldség- és gyümölcskutató intézetek tekintetében - ahogy mindenki ismeri - többször jelent meg még decemberben is egy privatizációs rendelet. Mi szeretnénk ebben a hónapban egy olyan alternatív javaslatot előkészíteni, amelyben megpróbálnánk a zöldség- és gyümölcskutató intézetekben lévő génállomány értékét úgy kezelni, hogy lehetőleg ezekben az új agrárinnovációs kutatóközpontokban, amelyek a szaktanácsadást az egyetemekkel, főiskolákkal együtt ellátják, megpróbálnánk ideintegrálni. Ha nem leszünk elég okosak, erélyesek és eredményesek, akkor érvényben van persze a privatizációs rendelet, de a Tanács mindent el fog azért követni, hogy megtalálja azt a megoldást, hogy ezek az értékek megmaradjanak. Biztos vagyok a magam részéről abban, hogy nem fog ugyan bekövetkezni, de ha bekövetkezne az eladás, nagyon kicsi remény van, szinte reménytelen, hogy ezek az értékek megmaradjanak. Nem szeretnénk úgy járni, mint egy-két gyümölcsfajtával, amelyek a tengerentúlon nagy sikert futnak be, és komoly életfunkciókat javító anyagokat gyártanak belőlük.
Végül néhányan vagyunk, akik érintettek is vagyunk az agrár-felsőoktatási intézményekben. Az agrár-felsőoktatási intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, szeretnénk ezt a gazdálkodást, ezt a hatékonyságot erősíteni, a kapcsolatot is erősíteni, nyilván a tárcával együtt. Tudjuk, hogy nagyon régen elkerültek a felsőoktatási intézmények a földművelésügyi tárcától, de azért úgy gondolom, hogy a világon mindenütt úgy van rendjén, hogy az adott szaktárcák az adott felsőoktatásban, szakképzésben jelentős szerepet és befolyást gyakorolnak.
A törvény azt írja elő, hogy június 30-ig újra kell kötni valamennyi vagyonkezelési szerződést. Remélem, hogy ezeknek a vagyonkezelési szerződéseknek az előkészítése, megkötése segíteni fogja az agrár-felsőoktatási intézményeket mind az oktatásban, a kutatásban, a szaktanácsadásban, és ezek a bizonyos értékek megőrzésében el tudják látni a feladataikat. Nem mondom, hogy kis feladat, elég jelentős, az idő is szoros. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak van most lehetőségük észrevételre, kérdések feltevésére. Medgyasszay László képviselő úr jelentkezett. Megadom a szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönöm ezt a szép beszámolót a magam részéről, és talán három észrevételem, illetve kérdésem lenne, olyan sorrendben fogom ezeket elmondani, ahogy ön elmondta ezeket nekünk.
Az erdővel kapcsolatban a fülemnek muzsika volt, amikor arról beszélt, hogy a közjóléti feladatok ellátásának kompenzálására ki kell találni valamit az erdőgazdaságok részére, hiszen mindig attól tartottam a részvénytársasági formát tekintve, hogy egy nyereségérdekelt forma a részvénytársaság, és attól tartottam sokszor, hogy csak az ott dolgozó erdészek becsületén múlik, hogy nem mennek bele egy nyereséghajhászásba, és adott esetben nem történik rablógazdálkodás akár az erdő, akár a vadállomány vonatkozásában.
Egyetértek ezzel, ha közjóléti feladatokat lát el az erdészet - tehát nem az erdő, hanem az erdészet -, akkor ezt valahogy kompenzálni kell, és akkor ezt segíteni kell, pecuniálisan a költségvetésből.
Amit szeretnék kérdezni, leveleztünk is egyébként az szmsz-szel kapcsolatban. Az itt kapott anyagból diszkréten hiányzik az a mondat, amit én firtatok most már interpellációban, miniszteri levelezésben önökkel, hogy miért került bele az szmsz-be az, hogy a mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok privatizációjának előkészítése, benne van, most nem hoztam el, tudja, hogy miről van szó.
Azt a választ kaptam, hogy ez nem probléma, holott a vagyontörvényben az van, hogy nem eladható az erdőgazdaság. Most nem az erdőről beszélek, hanem az erdőgazdaságról. És ahogy beszélt ön itt az eladásokról, mindig csak az erdőről beszélt, hogy azt nem adjuk el, hatékonyabbá kell tenni az erdőgazdaságokat. Az én fülemnek ez a "hatékony" szó az utóbbi hat évben mindig azt jelentette, hogy vagy elvonunk tőle pénzt, vagy odaadjuk a magántőkének. Tehát szeretném tudni, hogy mi ez a hatékonyság, nehogy oda jussunk, hogy az erdőgazdaságok kerülnek eladásra, és nem is értem azt, hogy ha tényleg nincs ilyen szándék, akkor miért nem lehet az szmsz-ből ezt a mondatot kivenni? Ezt egyszerűen nem értem.
Erre kaptam ma válaszokat, ami nem elfogadható, megmondom őszintén, mert így ez az szmsz törvénysértő is, mivel más törvény pedig tiltja az erdőgazdaságok privatizációját.
Tehát azt szeretném kérni, ebben egyértelmű választ kérek, hogy ha az erdőgazdaságok nem kerülnek eladásra, még 10 százalék mértékben sem, hanem 100 százalékos állami tulajdonban maradnak, és akkor az szmsz-t méltóztassanak esetleg megváltoztatni. Megmondom őszintén, tájékoztatom, hogy mivel nem kaptam jó választ sehonnan, elfogadhatót szerintem - jogilag elfogadhatót sem -, ezért ma beadtam egy parlamenti határozati javaslatot, hogy akkor a parlament kérje fel a kormányt ennek a kiküszöbölésére.
Látszólag ez egy kukacoskodás, de azért nagyon fontos, hogy pontosan fogalmazzunk meg egy feladatot. Ne legyen az a feladata Benedek Fülöp államtitkár úrnak, hogy készítse elő az erdőgazdaságok privatizációját, ez a lehetősége se legyen meg. Kérem ezzel kapcsolatban a véleményét és egyértelmű állásfoglalását, és ha lehetséges, az szmsz kiigazítását.
A következő: egyetértek azzal, hogy bizonyos állattenyésztő telepek működéséhez, például a tehenészethez kell a terület. Kérdezem én ezen passzusnál, hogy itt azt írták le, hogy az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzése. Hogyan fog ez megtörténni Kiss István 150-es tehenészetének esetében, ahol nincs állami földterület?
Nagyon szép szó az "elősegítése" volnának ötleteim, és ha egyszer az ellenzéket is meghallgatnák és egyetértenének, akkor talán lenne is ebből karika, de kérdezem, hogy ebben az esetben hogyan kívánják ezt megvalósítani: kisajátítással, vételi joggal, milyen módon?
Ugyanez vonatkozik a különleges rendeltetésű gazdaságok működésére is. Nagyon egyetértek, hogy szükség lenne különféle gyakornoki teendők ellátására - az állatorvosi gyakornokoknak is, ami sajnos megszűnt.
A harmadik észrevételem és kérdésem a következő. Úgy tűnik itt a tájékoztatóban a földterületek értékesítésénél, hogy 50 darab 300 hektáros terület került értékesítésre. Kérdezem én: ebből az 50 darab 300 hektáros területből hány volt olyan, ami egybefüggő vagy legalább egy közigazgatási területen fekszik, tehát egy falu határában, és hány volt olyan, ami az ország különböző részein került eladásra, de egy egységben és így alakult ki a 300 hektár? Ebből azt látjuk, hogy ha így történik, az nagyszerű, 300 hektáros gazdaságok, középbirtok kerül kialakításra. Hát akkor mit akarunk mi itt kérdéseket feltenni? Csak nem tiszta előttem, hogy ez hogyan történt. Illetve nem vagyok farizeus, vannak ismereteim, és erről volt szó a parlamentben is és máshol is, csak ez a kimutatás nem a mi ismereteinket fedezi, hanem egy nagyon szép képet mutat.
Volna még sok egyéb dolog, de meghagyom másnak is a lehetőséget arra, hogy olyan kérdéseket tegyen föl, ami számára nagyon fontos területet jelent. Köszönöm a lehetőséget, hogy ezeket elmondhattam.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úr élni is szeretne ezzel a lehetőséggel; szót adok neki.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én kérdést is szeretnék föltenni, meg véleményt is nyilvánítanék. Először is szeretném megköszönni a Vagyontanács elnökének és munkatársainak azt a hatalmas munkát, amit elvégeztek és amivel egy szervezetbe tömörítették a magyar állami vagyon kezelésével foglalkozó szervezeteket.
Nagyon jól esett hallani, hogy fél év elmúltával felülvizsgálják a szervezet működését. Ennek a felülvizsgálatnak mindenképpen egy egyszerűsítést kell maga után vonni. Ha ránézünk erre a táblára, amit megkaptunk, akkor bele lehet szédülni, de ha még dolgozni is kell ebben a szervezetben, akkor még bonyolultabbá válik a dolog. Egyszerűsítésre pedig szükség van. Hogy arról is beszéljek, hogy hogyan, azt gondolom, a formális önállóságon túl valós önállósággal kell az egyes vezérigazgató-helyettesi szervezeti egységeket ellátni, mert akkor lehet csak igazán felelősséggel - természetesen a szervezeti-működési szabályzat keretein belül megengedett önállósággal - végezni a munkát. Azt külön üdvözlöm, hogy az 500 millió forintos vezérigazgatói jogosítványt most egy kicsit visszább vették. Ez egy nagyon bölcs döntés volt, ilyen bölcsességre más területeken is szükség lenne.
Amit kérni szeretnék, az az, hogy a lehető legláthatóbban, érezhetően növekedjék a Nemzeti Földalap önállósága ezen a szervezeten belül. Biztos mindenki tudja, hogy ez volt a mezőgazdasági munkacsoport tagjainak a feltétele a vagyontörvény elfogadásánál. Mi látjuk az önállósodást, de még nem vagyunk teljesen elégedettek. Persze ez abból is adódhat, hogy most áll össze ez a szervezet.
Mindenképpen kérni szeretnénk - és ezt azért én mondom el, mert az én számból talán hitelesebben hangzik, vagy esetleg nem hangzik olyan bántóan - a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottsága munkafeltételeinek a megteremtését.
Nagyon nagy örömmel vettem tudomásul, hogy a földbirtok-politikai irányelvekből kiemelésre kerültek azok a legfontosabb irányelvek, amelyek azt hiszem, mindannyiunk számára, aki agrárpolitikával foglalkozik, elfogadható, hisz' nem harmincvalahány elv, hanem sokkal jobban megfigyelhető, kevesebb elv van most a Nemzeti Vagyontanács figyelmébe ajánlva, mint az eddigiek során. Annak is örülök, hogy érvényesülhet - és remélem, érvényesül is - az földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértési joga a földbirtok-hasznosítási terv elkészítésekor és ennek gyakorlati megvalósítása során is.
Én nagyon sokat foglalkozok az erdők ügyével, egyrészt azért, mert erdőjáró ember vagyok, másrészt azért, mert az erdészeti és vadászati albizottság elnöke vagyok a bizottságon belül. Az az elvem, hogy minden témában, ami a Mezőgazdasági bizottság asztalára kerül, egyeztessek az érdekképviseletekkel. Így kerültem kapcsolatba az erdők ügyével is, és mint ahogy Medgyasszay képviselőtársam mondta, a hatékonyság, az integráció számomra nagyon kedves fogalom, de úgy látom, ezt az integrációt, amiről most elnök úr érintőlegesen szólt, nem sokan akarják a szakmában. Ezért a lehető leghamarabb le kell ülni az érdekképviseletekkel, a tudományos szakmai szervezetekkel és meg kell nézni, hogy mi ennek az integrációnak az alapja, van-e ennek hozadéka a magyar nemzeti erdővagyon szempontjából, aztán még mindig jól meggondolva kell a döntést meghozni. Kár lenne mondjuk felkavarni egy nyugodt tavat - szándékosan nem állóvizet mondok -, sokkal jobb lenne talán a tervegyeztetésen keresztül arra ösztökélni a jelenleg működő erdészeti részvénytársaságokat, zrt.-ket, hogy növeljék a vállalaton belüli hatékonyságukat.
Végül, de nem utolsó sorban zene volt a fülemnek, hogy eljutott a Vagyontanácsig az agráriusoknak az az igénye, hogy a zöldség- és gyümölcskutató intézetek ne kerüljenek privatizációra, elsősorban annak a génállománynak a megőrzése érdekében, ami pótolhatatlan értéket jelenthet a magyar zöldség-gyümölcstermesztés jövője szempontjából. Azt ígérhetem itt a kormánypárti oldal nevében, hogy mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük a Vagyontanácsot, hogy azt a tervet, amit elgondolt, meg tudja valósítani.
Befejezésül még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, aki az átszervezésben részt vett és arra biztatni a most már működő szervezetben dolgozókat, elsősorban azokat, akik a végpontokon dolgoznak, hogy tudják és érvényesítsék azt, hogy ez egy szolgálat és úgy tárgyaljanak az ügyfelekkel, akik bizonyos szempontból elveszítették a türelmüket itt az életjáradék-program lezárása kapcsán, hogy nyugalom és megértés legyen addig, amíg a kifizetések megkezdődnek.
Köszönöm szépen és jó munkát kívánok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József jelentkezett.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt én is szeretném megköszönni a tájékoztatást és ezt az anyagot, amelyet elnök úr összeállított a tájékoztatásunkra.
Négy kérdéskört szeretnék nagyon röviden érinteni. Az egyik, amire Herbály alelnök úr is utalt, mert valószínűleg nem egyszerű feladat három teljesen eltérő funkciójú nemzeti vagyonelemet egy közös szervezetben, remélem, nem azonos elvek szerint működtetni. Abból nagyon nagy baj lenne, ezt szeretném erősíteni, ha a kincstári vagyon ugyanabba a megítélésbe kerülne adott esetben, mint az állam vállalkozói vagyona, vagy mint a termőföld. Ez három teljesen különböző funkciójú vagyonelem. Inkább kérni szeretném elnök urat, hogy ennek megfelelően ennek teljesen más legyen a megítélése, véletlenül se csússzon át a kincstári vagyon az állam vállalkozói vagyonának megítélése kategóriájába. Időnként van az embernek olyan érzése, hogy azok az ingatlanok és ma még a kincstári vagyon részét képező, akár egyetemekhez, akár máshoz tartozó vagyonelemek időnként mintha a vállalkozói vagyon kategóriába kerülnének át. Ez nem azonos azzal. Tehát ez inkább csak egy kérés lenne elnök úrhoz, hogy nagyon kínosan ügyeljünk arra, hogy a kincstár vagyona, ami az állam működéséhez szükséges elemeket tartalmazza, az ne keveredjen az állam vállalkozói vagyonával. Talán a terminológia is rossz, én is átvettem a törvény terminológiáját, mert nem állami vagyonról van szó. Nemzeti vagyonról van szó, a tanács neve jó, az állam csak kezelője ennek a nemzeti vagyonnak, és nagyon nagy baj lenne, ha a nemzet különböző funkciójú vagyonelemeit ugyanazon szabályrendszer szerint vagy egy adott érdekkör szerint kezdenénk kezelni. Tehát ezt szeretném kérni elnök úrtól.
Három területet szeretnék még ezen kívül szóba hozni: a föld, ami az alapja a gazdálkodásnak, elnök úrral egy területről jövünk, tehát pontosan tudja, hogy miről beszélek, és Medgyasszay képviselő úr is utalt már erre, azokra a problémákra, amit látunk. Én ezek közül egyet szeretnék kiemelni. Ha valóban a földalap eredeti funkcióját vesszük, vagyis hogy egy ésszerű birtokstruktúrát tudjunk kialakítani, és ennek biztosítani a földalapját, ez a Nemzeti Földalap, akkor eléggé értelmezhetetlen az úgynevezett értékesítési egység fogalma. Ugyanis ez nem ezt szolgálja. Ha sok-sok helyrajzi számot különböző településeken összevontan hirdetünk meg egy rövid időre, azzal a helyben lakó gazdák nem tudnak mit kezdeni. A legutóbbi klasszikus példa, és kérem a véleményét, hogy ez így elképzelhető-e vagy jó-e, ha az eredeti funkcióját nézzük a földalapnak, lehet-e 5 ezer hektárt egyben, 1,2 milliárd forint kikiáltási áron egy rövid időre kitenni? Ez mennyire reális elnök úr megítélése szerint, hogy amit én hallottam, nekem mondták, hogy szerveződjenek a gazdák és tegyenek együtt ajánlatot? Nem életszerű szerintem, hogy négy településen az egymást se ismerő gazdák két hét alatt - akik egyébként sem hitelképesek, mert hiszen mindenféle nehézség sújtja a gazdaságokat - majd összeállnak, amikor kiderül, és két héten belül ők erre ajánlatot fognak tenni, nincs a gazdák zsebében még így összefogva sem 1,2 milliárd forint, hogy ilyen ajánlatot tudjanak tenni.
Erről nyilván az embernek az az olvasata, hogy itt egy spekulációs tőke akar egy nagyobb földterületet megszerezni, hallani is ilyen híreket, hogy nagy halak vívnak itt bizonyos nagyobb területi egységekért. Nagyon kérem elnök urat, mondja el a véleményét erről, és cáfolja azt, hogy ilyen előfordulhat.
Nagyon szeretném kérni a magam nevében, és azt hiszem, hogy az ellenzéki oldalt mondhatom legalább, de talán a kormánypárti oldalt is, hogy helyrajzi számonként kellene ezeket közzétenni, úgy esélye van a gazdának, hogy a szomszédjában lévő 5 hektáros, 10 hektáros földet, amivel valóban kiegészítheti a birtokát, és egy egységesebb birtoktestet tud kialakítani, ezt meg tudja szerezni. Különben semmi esélye nincs a kisebb gazdálkodóknak arra, hogy a birtokaikat növeljék, a versenyképességüket javítsák, ami pedig a földalapnak lenne a célja.
A harmadik kérdés a kutatóintézetek. Sajnos, ez egy kedvenc témává vált, 2006 nyara óta, amikor az az ominózus kormányhatározat kimondta, hogy a korábban 21-néhány kutatóintézet nagy részét privatizálni kell. Akkor se értettük, visszalépett hál' istennek a kormány ettől a tervétől, és nem kis mértékben a kormánypárti képviselőkkel közösen lobbizva sikerült elérni, hogy ez ne így legyen.
De, amit említett elnök úr, a szőlészeti és borászati kutatóintézetek látszólag megoldódnak azáltal, hogy az egyetemekhez kerülnek. Azt azért zárójelben megkérdezi az ember, mert tőlem is kérdezik, hogy az egri borászati kutatóintézet hogy-hogy nem az egri főiskolához került? Ez egy kérdés, de valószínűleg ez a levegőben marad. Logikus lett volna, hogy a helyben lévő intézet a borvidék közepén odakerüljön, ahol felsőoktatási intézmény van.
De most nem erről akarok beszélni, hanem azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan gondolják azt, hogy ha átadják egy költségvetési intézménynek ezeket az intézményeket, kötelező állami feladatokkal, milyen módon fogják tudni ezek az intézmények az eddigi pénzbe kerülő állami feladatokat a saját szűkös költségvetésükből megoldani? Tudniillik az történik, hogy a földművelési tárca úgy adja át ezeket az intézményeket az egyetemeknek, hogy ehhez nincs költségvetési forrás. Küzdelmet folytatunk most, miniszter úrral is beszélve, államtitkár úrral is, hogy legalább a feladatfinanszírozás maradjon meg, mert nem tudják működtetni az egyetemek ezeket az intézményeket, és itt nagyon könnyen előfordulhat az, hogy valóban ingatlanokat fognak ott értékesíteni, vagy valami kereskedelmi hasznosításon törik a fejüket, ahol pedig állami feladatokat kellene ellátni. Törzsültetvények vannak, egyebek vannak, tehát ezek rettenetesen nagy nemzeti értékek, nagyon örültem, hogy elnök úr ezt ugyanígy elmondta.
Hogyan lesz, mi lesz ezekkel a kutatóintézetekkel? A zöldség-gyümölcs kutatóintézetek kérdését Herbály képviselő úr is szóba hozta, ugyanígy génbankok, törzsültetvények, egyebek, nagyon nagy értékek vannak. Nagyon-nagyon vigyázni kell rá, fel se merüljön annak a gondolata - bocsánat, hogy ilyen határozottan mondom -, hogy ez privatizálható. Ilyenkor a gyakorlat az, hogy a konkurencia megvásárolja ezeket az ebek harmincadjára került intézeteket, a biológiai alapjaikkal együtt, majd vagy kivágja és maga hasznosítja, és utána az állam kezében, nekünk itt, a kezünkben nem marad semmi a nemzeti értékeinkből.
Tehát ezt tényleg vegyék le a napirendről, mert itt az anyagban is szerepel még, hogy privatizálni kellene. Isten őrizzen, hogy privatizációra kerüljenek a zöldség génbankjaink, a gyümölcs génbankjaink, és a teljes háttere, biológiai alapjai a mezőgazdaságnak, végünk van, ha ez bekövetkezik. Tápiószele ideiglenesen úgy tűnik, hogy megmenekült, remélem, hogy ez hosszú távú megmenekülése lesz, ahol pedig a génkészleteink további 80 százaléka van. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem az állam vállalkozói vagyoni kategóriájába tartozó, tehát nem volt ÁPV Rt.-s kérdés, hanem ez bizony, kincstárivagyon-kérdés, tehát ne csússzon át egy más kategóriába és kerüljön valamilyen módon értékesítésre.
Szeretném végül az egyetemeket is szóba hozni, mert elnök úr is utalt erre, és én is nagyon fontosnak tartom. Egyáltalán szellemi infrastruktúra nélkül nem lehet mezőgazdaság- és vidékpolitikát csinálni, ez egy elvetélt liberális elképzelés, hogy az állam vonuljon ki mindenhonnan és dobja be a gyeplőt, aztán a piac intézze el ezt a dolgot. Az államnak feladata van, ehhez infrastruktúrára van szüksége, ehhez bizony, bázisokra van szüksége.
Egyetértek azzal, amit elnök úr mondott, hogy komoly értékek vannak az egyetemeken, nekünk meg kell őrizni, és örülök annak is, hogy ennek jegyében június 30-ig vagyonkezelési szerződést kíván kötni az egyetemekkel. Nem tudom, ismeri-e ugyanakkor azt a tervet, ami például Szegeden most zajlik, kétségbeesetten jönnek kollégák, hogy egy olyan agrárbázis van felszámolás alatt, amiről tényleg nem gondolta volna az ember, hogy ez felszámolható egyáltalán. Ez pedig Hódmezővásárhely. A hódmezővásárhelyi főiskola megszüntetése zajlik, nem tudom, mennyire tudják a kedves kollégák. Az összevonás koordinátorát is kijelölte már az egyetem, a mérnöki karba fogják olvasztani, és kitelepítik Hódmezővásárhelyről, amiről tudjuk már a történelemből, hogy ezt nevezték paraszt Párizsnak. Ha valami központja a mezőgazdaságnak és a vidéknek, az Hódmezővásárhely.
Nem tudom, hogy ez a június 30-ai vagyonkezelési szerződés nem függ-e össze, itt kezdtem el gyanakodni, amikor elnök úr mondta ezt a június 30-át, a sietség nem ezzel függ-e össze, hogy azokat a vagyonelemeket, amelyek most Hódmezővásárhelyen vannak, a főiskola funkcióját áttelepítve Szegedre, a mérnöki karba beolvasztva az agráriumnak ezt a képzési profilját, esetleg valakik, valamilyen más célra szeretnék használni. Segítsen elnök úr a saját eszközeivel abban, hogy ez ne történjen meg, mi is meg fogjuk a magunkét tenni a parlamenti eszközökkel. Azt hiszem, hogy ezeket a bázisokat minden erővel őriznünk kell, és ezt az egyetemi bázist is meg kell őriznünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Paizs Józsefnek adok szót.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök úr! Professzor Úr! Tisztelt Bizottság! Két dolgot szeretnék említeni, az idő nagyon halad előre, és említette, hogy fontos tárgyalása van 4 órakor. Az egyik dolog a földért életjáradék. Remélem, hogy a szervezet az előző négy ütemből tanult, és az ötödik ütem esetében sokkal pontosabb, sokkal gyorsabb munkát végeznek, mind ez idáig, mert ha valami érdekes vidéken, akkor ez nagyon, vagyis érdeklődésre tartott számot, ugyanakkor nagyon sok keserűséget is okozott, főleg azzal, hogy a döntések nagyon lassúak voltak, és nem volt menet közben tájékoztatás. Kérem, hogy a döntéseket követően az érintetteket feltétlen tájékoztassák, mert hihetetlenül rossz visszhangja volt, hogy a döntést követően nem kaptak tájékoztatást az érintettek, nemhogy a kifizetésről, hanem arról sem, hogy a döntés, az elbírálás pozitív volt-e vagy nem, mert egyik esetben sem esett egybe a fölajánlott földterület a döntések meghozatalával. Nyilván ennek különféle okai voltak, például nem voltak megfelelő nagyságú földterületek a fölajánlás kapcsán. Remélem, a jövőben e tekintetben sokkal hatékonyabban fog működni a szervezet.
Örülök annak, hogy a Pozsonyi út 56-ba költöztek. Annak nem, hogy egy csomó információt nem tudtak magukkal vinni. A mai délután színesítése miatt most a vagyoni körnek egy olyan elemét említeném meg - és nem akarom untatni az itt ülő kollegáimat, mert nem agráros téma -, ami egy speciális eset, egy különleges ingatlankör. Érdeklődésre tart számot és Szigetvár polgármestereként feltétlen képviselnem kell a vár ügyét. Ebben a speciális az, hogy elkezdődött a rekonstrukció és félbe maradt, nyilván a forráshiány okán. Nagyon kérem elnök urat, hogy legyen egy hasonló előadás az ingatlanok köréről, benne ezekkel a speciális ingatlanokkal, hiszen 11 ezer ingatlan nem kevés. Tudom, hogy nagyon sok dolga van, nem fog odaérni, de ha nem fog tudni tárgyalni Szigetvár polgármesterével, én megelégszem a kollegáival is, ha fölkészültek. Nagyon örülnék, ha kapnék információt arról, hogy mikor lesz tájékoztatás az ingatlanok köréről és erről a speciális ingatlankörről.
Én azt sem gondolom, hogy istentől elrugaszkodott dolog lenne, ha Szigetvár abban gondolkodna, bár ez elég kényes téma, hogy ha a magyar államnak nincs megfelelő forrása ezeknek a speciális ingatlanoknak a további rekonstrukciójára - ez fölveti még azt a problémát is, hogy megkezdett beruházás vagy nem; ha megkezdett, nem tudunk pályázni, mert félbemaradt a beruházás - akkor azt mondaná a magyar állam képviseletében a Vagyonkezelő, hogy valóban fontos lehet a török kapcsolat. Éppen a Népszava mai száma is foglalkozik ezzel a speciális helyzetével Szigetvárnak, hogy ha nem tud a magyar állam megfelelő forrást biztosítani a várrekonstrukcióra, akkor akár a török tőkét beengedheti a város, vagy nem. (Derültség.) Igen, ez egy érdekes szituáció. Ha már van 1997-től Magyar-Török Barátság Park Szigetvár határában, akkor talán ez sem meglepő, hogyha a tulajdonos nem tud megfelelő forrást biztosítani a várrekonstrukckó befejezésére, akkor szabad kezet kapjon az üzemeltető - mert önök kötötték meg a szerződést 2001-ben, még a jogelődjük, a KVI -, hogy ezeket a tárgyalásokat lefolytathassa a török állam képviselőivel. De még egyszer mondom, nem akarom untatni az itt ülő kollegákat, érdeklődőket, csak azért mertem megemlíteni, mert az előadás témái között szerepelt ez a speciális vagyoni kör is. Tehát én inkább arra lennék kíváncsi, hogy hol lehetne ezzel a speciális vagyonkörrel kapcsolatosan szakavatott szakembertől valamilyen tájékoztatást, információt hallani, kapni, mikor lesz költségvetés, mennyire számolnak ezekkel a speciális ingatlanokkal, milyen forrásokat milyen ütemben lehetne biztosítani a teljes rekonstrukció befejezésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borenszki Ervinnek adok szót.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Hosszas bevezető helyett inkább röviden kettőt kérdezek. Az egyik: az anyag a végén az agrár-felsőoktatási intézmények körében szól a vagyonkezelési szerződések megkötéséről, ami törvényi kötelezettség is. Én nem a határidőt boncolgatnám, hanem azt kérdezném meg, hogy ennek a vagyonkezelési szerződésnek milyen elvei vannak, milyen háttere van, illetve a középfokú agrároktatási intézményekkel legalábbis a föld tekintetében ugyanilyen vagyonkezelési szerződéseket kötnek-e, terveznek-e kötni.
A másik nem is kérdés, hanem inkább örömömet fejezném ki, hogy a területi irodáknál az ügyek gyorsításával a döntések decentralizálása - én így fordítom le magamnak - megtörtént vagy folyamatban van. Arra biztatnám elnök urat, hogy egy vonalhúzás, tehát egy értékelés után ebben legyen bátrabb a tanács, adjon több lehetőséget döntésre helyben. Ezzel nem utolsó sorban egyrészt a használók, igénybevevők, önkormányzatok, gazdálkodók, állampolgárok ügyeit lehetne gyorsítani, másrészt pedig a központi adminisztrációról is egyfajta nyomást, terhet vennének le ezek a döntések. Én azt tapasztalom, hogy ebben az átmeneti időszakban még inkább lelassultak a folyamatok egy bizonyos pontig, az utóbbi egy hónapban már pozitív elmozdulásról is be tudunk számolni, de tovább kellene ezt az érzetet erősíteni és hangsúlyozom még egyszer, a döntések meghozatalát pörgetni. Mivel elég sok ügy van, azt hiszem, ez mindannyiunknak jó lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jakab Istvánnak adom át az ülés vezetését, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsolj, elnök úr!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Néhány konkrét kérdés és utána egy vélemény, amihez egy további kérdés kapcsolódik majd.
Ángyán József képviselőtársam is kérdezte, hogy mi az ön álláspontja az értékesítési egység gyakorlatáról. Ön, amikor a kinevezését elnyerte, akkor kiírás alatt állt többek között Veszprém megyében - csak hogy szélsőséges példákat mondjak - 47 földrészletből álló 651 hektár 199 millió forintért. A csúcsok csúcsa, amit eddig elkövettek, a Bábolnához tartozó szendrői egység, ami akkor éppen kiírás alatt volt: 396 darab helyrajzi szám, 23 településhez tartozott ez a 396 helyrajzi számú ingatlan, 6180 hektár terület együttes értékesítése, 1 milliárd 116 millió forintért. Tudom, hogy azóta felfüggesztették, illetve újra kiírták, mert közben életbe lépett az a szervezet, amelynek képviseletében ön itt most megjelent. Egyáltalán csak a képtelenségre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az biztos, hogy az értékesítési egység törvénytelen fogalmával - mert törvény nem rendezi sehol sem az értékesítési egység fogalmát; hogy házon belül önök elrendezték, vagy az ön felettesei, az lehet, de törvény ilyet nem enged meg - örök időkre kizárták a helyben lakó gazdálkodót abból, hogy állami földterületet vásároljon, merthogy az értékesítési egységre csak együtt lehet pályázni, azaz itt például 6180 hektárt 1 milliárd 116 millió forintos összeggel. Ugye, tudjuk, hogy ilyen magyar gazda nincsen egyelőre? Befektető bankárok vannak, akik a strómanok mögött állnak. Kérdezem, hogy ezt a rendszert az ön vezetésével tovább szeretnék-e támogatni.
Ön megnyugtató választ adott, hogy az erdőgazdálkodó részvénytársaságainkat nem szeretnék privatizálni, habár itt az ellentmondás fennmaradt, ahogy erre Medgyasszay László felhívta a figyelmet. Kérdezem én: az erdőgazdaságok területén található létesítmények, épületek, kiszolgáló épületek, bekötőutak is beletartoznak-e az ön által említett tiltó kategóriába? Mert az utóbbi időben elszaporodtak azok a jelenségek, amikor gőzerővel újítják föl ezeket a kastélyokat, fogadóépületeket, bekötőutakat, egyesek szerint azért, mert ezeket különveszik az állami erdőktől és külön helyrajzi számon, önálló ingatlanként mégis csak értékesíteni fogják, és ezzel egy nagy állami erdészet közepén egy magántulajdon fog létrejönni. Innentől kezdve a jog nagyon izgalmas. Bizottsági tagjaink között egy jogászt is köszönthetünk; ő biztos el tudja mondani, hogy ilyenkor már milyen elővásárlási, szolgalmi jogon keresztüli bármilyen jogosultsága keletkezik abban a pillanatban annak a volt vadászkastély vagy bármilyen fogadóépület tulajdonosának. Tehát az állami erdőgazdaságok területén lévő nem erdőgazdasági célú ingatlanok hasznosítása is tiltás alá esik-e az ön fogalmai szerint?
Az ön által számunkra eljuttatott kiadvány, amelyben a szervezeti egységet és a különféle működési szinteket mutatja be nekünk, ezt nagyon szépen köszönjük. Az egyik cím arról szól, hogy a termőföld hasznosítása, és hogy a Tanácsnak milyen alapvető hátteret kell figyelembe vennie, amivel a munkáját tudja majd végezni. Az egyik ilyen megjegyzés, hogy önöknek nagy súllyal figyelembe kell venni az Európai Unióhoz való csatlakozási okmány mellékleteit, mely szerint 2011 után nem tartható fenn a külföldi magán-, illetve jogi személyek korlátozása a magyarországi földvásárlásban.
Ön ebben miért ilyen biztos, hogy 2011 után ez nem tartható fenn? Pontosabban: ha az a szándék, hogy ne legyen fenntartható, akkor értek mindent a kormányzati szándéknál, de azt hiszem, hogy ez egyelőre Magyarországnak nem érdeke, és úgy emlékszem, hogy 2011 csak a felülvizsgálat éve arra, hogy a moratóriumot a külföldiek vásárlására, illetve jogi személyiségű társaságok vásárlására a termőföld esetén fenntartsuk. Nem szeretném, ha már 2008-ban azzal a lelkülettel készülne a legnagyobb magyar vagyont kezelő szervezet, a földről beszélek, a földet kezelő szervezet vezetője, hogy 2011 után egyébként nem tarthatjuk fenn ezt a moratóriumot, tehát már most mindent ennek a szellemében kell tenni. Szerintem a legsúlyosabb kérdésről van szó, amikor a termőföld tulajdonlási kérdését feszegetjük, és ebben önöknek nagyon nagy a felelősségük, hiszen pontosan bemutatják, hogy mekkora az az állami vagyon, ami földben testesül meg, ami fölött önök gazdálkodnak.
Tehát kérdezem, hogy mire alapozza ezt a vélekedését, hogy 2011 után nem tartható fenn?
Ami az önök működését szabályozó törvény vitájához kapcsolódik, és ehhez kapcsolódóan majd egy kérdést szeretnék feltenni, ez a következő. Tudjuk, hogy a Mezőgazdasági bizottság, mint első helyen kijelölt bizottság, bocsánat, nem voltunk első helyen kijelölve, mert a pénzügyi bizottsághoz tartozott ez a törvénytervezet, de mint a legnagyobb érintettséggel rendelkező bizottság - ha szabad így kifejeznem -, elutasította első körben. Ezt ön lehet, hogy nem tudja, de mi tudjuk, hogy elutasította a bizottság első körben az NV Rt. létrejöttét és a Tanács létrejöttét, mert azt mondtuk, hogy a Nemzeti Földalapnak önálló szervezetként kellene maradni. Ez akkor a szocialisták egységes állásfoglalása is volt.
A módosító indítványok benyújtásakor azonban úgy érezte a szocialista frakció, hogy találnak olyan megoldást, amiben az önállóságukat - mármint az NFA önállóságát - és az FVM joggyakorlását, vétójogát változatlanul fenn tudják tartani. Ezért végül akkor ők házon belül egy kompromisszumos megalkuvással azt mondták, hogy jó, akkor legyen mégis ez az NV Rt., aztán majd itt az NFA fölött egy önálló joggyakorlatot tehetünk, vétójoga van a miniszter úrnak. Ezt Herbály Imre alelnök úr - most szó szerint idézve - így fejezte ki: "Tisztelt Bizottság! Ami minket leginkább érdekel, az azt hiszem, a termőföld. Mivel a termőföld értékesítésével kapcsolatban évente el kell készíteni egy tervet, illetve a termőföld-értékesítési szabályzatot, és itt a miniszternek egyetértési joga van, azt gondolom, nem fordulhat elő, hogy ilyen vezérigazgatói intézkedésekkel 500 millió forintonként percek alatt eladják a termőföldet, ami a Nemzeti Vagyonkezelő, illetve az NFA tulajdonában van."
Ezzel a megnyugtatással fogadta el a szocialista frakció, és végül a parlamenti kormánypárti többség ezt a törvénytervezetet. Mi mindvégig ennek ellenében szavaztunk, ezt csak meg szeretném jegyezni.
A megnyugtatás valószínűleg nem sikerülhetett annyira a szocialista frakciónak, mint amennyire ígérték. Tíz nappal ezelőtt jelent meg a hír, miszerint a Bábolnához tartozó több üzemegységet, így például a kerteskői gazdaságot is - akkor a hírekben ugyan ez nem szerepelt, de később kiderült - harmadik kísérletre végül is eladták. Azt mondhatnánk, hogy tettek már ilyet, tiltakozásunk ellenére, egy nagyon nagy értékű egységről van szó. Csakhogy ezt az egységet kétszer már meghirdették minimum 200 millió forint fölötti minimumvételárért. És akkor most lepődünk meg: a múlt héten történt eladás 22 millió forintról szól, egy magánszemély köré szerveződött konzorciumról, ugyanakkor a cikk szerint erre a kerteskői egységre volt több mint 200 millió forintos érvényes ajánlat is két vállalkozó társaság részéről.
Itt meg szeretném kérdezni, mint ahogy a székely viccben, hogy ez most vicc volt vagy komoly? Tehát tényleg ez elképzelhető-e Magyarországon, hogy az állami vagyon egyik nagyon jelentős, legalábbis számunkra jelentős részét, amit többszöri kísérlet után nem sikerül eladni 200 millió forint fölötti áron, különböző okok miatt, eladják 22 millió forintért? És amikor a cikk újságírója érdeklődik, hogy a tulajdonos ezt hogyan is gondolta, a válasz a következő.
"Ezzel kapcsolatban a vagyonkezelőt is kerestük, ám érdemi választ nem kaptunk. Levelükben az áll, hogy jelen pillanatban még folyik a nyertes ajánlattevővel a szerződés feltételeinek egyeztetése."
Ez azt jelenti, hogy lezárulhat a tranzakció, azonban a helyzet érzékenységére való tekintettel, amíg a végleges állapot nem alakul ki, nem adnak tájékoztatást. Akkor most öntől kérdezem, és kérem, hogy ezzel kapcsolatosan legyen szíves bennünket részletesen tájékoztatni, olyannyira, hogy kérem, hogy a Mezőgazdasági bizottsághoz juttassa el az ezzel kapcsolatos összes anyagot. Azt kérném szépen, hogy az eddigi hirdetményeket, amelyek sikertelenek voltak, a kiírás feltételeit, majd a sikertelenség okát, hogy akkor miért nem sikerült ezt eladni, majd hogyan jutottak arra a következtetésre, hogy egy ilyen nagy értékű vagyonegységet - ha a hír igaz - 22 millió forintért mégiscsak eladtak, és abban reméljük, hogy megtaláljuk azt az indokot, hogy ez így miért logikus. Azt hiszem, 22 millió forintért ma Budapesten egy valamirevaló lakást sem lehet venni, csak hogy érzékeltessem. De ezt itt mindannyian tudjuk, akik valamelyest járatosak vagyunk a mai kialakult érték világában. Tehát azt kérném, hogy az ehhez kapcsolódó összes anyagot küldjék meg. Természetesen személyiségi jogot sértő anyagot nem kérünk, itt a helyzetet, a folyamatot szeretnénk látni, hogy mi volt a döntés oka, hogy ezt az egységet - ha igaz a hír - önök végül is eladták. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel válaszadásra időt kell hagynunk, ezért tudomásul véve a szorító időkorlátot, csupán néhány kérdést szeretnék feltenni.
Az első kérdés az, hogy mikor ismerhetjük meg azt a listát, amelyik az állami földet bérlő gazdák, gazdálkodó egységek listáját tartalmazza? Mikor ismerhetjük meg azt a listát, amelyik eddig, amióta a Nemzeti Földalap, illetve jogutódja működik, a működés során értékesített állami földekről szól? Ezt nagyon nagy tisztelettel kérnénk. Természetesen termőföld- és erdőrészletre is vonatkozik a kérdés.
A másik kérdésem, hogy az NFA ellenőrző bizottság ülésezett-e már, mert nincs naprakész információm. Tehát néhány napos információm van, lehet, hogy tévedek, de meg tudta-e már tartani érdemben az NFA ellenőrző bizottsága az ülését az összevonás óta, amióta megkezdte munkáját a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., tudott-e ülésezni?
A harmadik kérdés tulajdonképpen a vagyoncsoportokra vonatkozott volna, de többen feltették előttem, csak alá szeretném húzni, és talán még annyit, hogy ebben az anyagban, amit megkaptunk, az szerepel, hogy állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítése, mit takarna ez egészen konkrétan? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést, elnök úr, az előző kérdéscsoportomhoz még egy kérdést, hogy a törvény értelmében az FVM vezetője is áldását adta-e az esetleges kerteskői tranzakcióra? Kérem, hogy ezt esetleg még fejtse ki.
A továbbiakban kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel elnök úrhoz? (Nincs jelzés.) Akkor megadom a szót elnök úrnak a válaszadásra.
Dr. Nagy János válaszai a vitában elhangzottakra
DR. NAGY JÁNOS, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Én mégis azt választanám most, hogy végigmennék, olyan sokrétű volt, tényleg nagyon hasznosnak érzem, ítélem, és a Tanács és a saját magam munkájában is előrevivőnek, hogy bár az idő nagyon sürget, és talán egyszerűbb lenne összefoglalni a témákat, de annyira konkrét, fontos kérdések vetődtek fel, hogy inkább nagyon röviden próbálok válaszolni, de megpróbálok mindenkinek minden kérdésére válaszolni, remélem, sikerül.
Először is Medgyasszay László képviselő úrnak. Meg tudom erősíteni azt - úgy értettem az erdőt, hogy az erdőgazdaságokat is beleértve -, hogy az erdőgazdaságokat sem privatizáljuk, ez egyértelmű.
Az eredményesség és hatékonyság többször forgott már a szakmában, én is úgy érzem, hogy el van most már csépelve. Azt hiszem, a lényeget mondta képviselő úr, hogy a tanácsnak abban van feladata, hogy világosan, egyértelműen, határozottan tudja-e a feladatokat, terveket úgy elfogadni és a beszámolókat úgy értékelni, hogy mi az, ami valójában közfeladatellátás - ha csak ilyen lenne, akkor nem kéne állami vállalatként működni - és mi az, amiben viszont állami vállalatként kellene nekünk elérni. Legalábbis célkitűzésében és ösztönzésében úgy gondolom, az eredményesség fontos lenne, de természetesen ha az állam nem fizeti meg a közfeladatokat, akkor nyilván az eredményesség kevésbé megítélhető, bár azt azért nem mondom, hogy nem lehet megítélni.
Többször is felvetődött az állattartó telepek ügye, ezért nem térnék vissza arra, hogy ezt hogyan is gondolom. Itt az vetődött fel képviselő úr részéről, hogy vannak olyan állattartó telepek, amelyek közvetlen közelében nincs lehetőség arra, hogy földterületet biztosítsunk. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit komplexebben, átfogóbban kell a földkérdéssel, a hasznosítással foglalkozni. Valószínű, hogy itt a regionális irodák, szakemberek bevonásával nemcsak kiírásokat tudunk produkálni, hanem közvetlenül meg tudjuk vizsgálni az egyes régiók, kistérségek és az egyes vállalatok helyzetét, tehát ez nagyon fontos lenne.
Felvetődtek kétszer is ezek a bizonyos kiírások, kimutatások. Én talán még nem túl régen vagyok közvetlen közelben ezekkel az ügyekkel, de azt tapasztalom, hogy nyilvánosak, ezekhez hozzá lehet jutni. Ha ebben az a feladat, hogy legyen még transzparensebb, még könnyebben hozzáférhető vagy egyáltalán legyen erről információszolgáltatás, akkor ezt én értem és egyet is értek, hogy ezért tennünk kell. Úgy érzem, titkos vagy hozzá nem férhető dolgok nincsenek, de ha ilyen van, akkor azt konkrétan kell kezelni.
Herbály Imre alelnök úrnak nagyon megköszönöm az elismerő szavait. Ritkán kapunk elismerést és jól esik. Nem akarok semmiféle álszentségbe esni; nagyon köszönöm, tényleg megdolgoztunk érte, de kellő önkritikával fogadom ezt az elismerést. Nemcsak azért, mert kevés idő állt rendelkezésre és az eredmények csak részben mutathatók be, hanem azért is, mert úgy gondolom, a tanács bármennyire is nagyon sokat dolgozott - tényleg többszörösét dolgoztam én magam is annak, mint amire szegődtem vagy elvállaltam -, az egész szervezetnek kell úgy működnie, hogy ezt az elismerést megérdemelhessük.
Igen, egyértelmű, hogy fél év tapasztalata alapján felül kell vizsgálni a működést. Igyekszem majd fél mondattal utalni arra, mert ez többször is felvetődött, hogy igenis nem tabu semmi, az szmsz sem, az ügyrend sem, hanem tényleg a felülvizsgálat során módosítani kell. Tudom, hogy ez egy macerás dolog, módosítási javaslattal fogunk élni és jóváhagyásra és közzétételre fogjuk kérni akár az szmsz-t, akár az ügyrendet.
Szinte minden hozzászólótól, aki érintette a témát, abszolút erősítést kaptunk, és én magam is nyilván ezért is vállaltam ezt el egyfelől, hogy az NFA-val kapcsolatos valamennyi ügy önállóságát, szentségét, becsületét mindenképpen növelni kell, az ellenőrző bizottság munkáját pedig feltétlenül biztosítani kell. Hogy ne kelljen erre visszatérni, Jakab István alelnök úrnak válaszolva úgy tudom, hogy április 21-én délután 2 órára van kitűzve a legközelebbi ülésük. Remélem, addigra már minden feltétel meglesz. Decemberben üléseztek legutóbb, de az még nem ebben a rendszerben volt.
Herbály Imre alelnök úr említette, hogy az erdő érdekképviseleteivel, a tudomány képviselőivel le kell ülni. Én ezt képviselem és megkövetelem. Nem szeretnék semmi olyat az erdőgazdálkodás területén - nem akarok csúnya szavakat vagy erős szavakat használni -, ami károkat vagy nehézségeket okozna, csak eredményességnövelést kellene elérnünk.
A kertészeti kutatóintézeteket is többen érintették, talán alelnök úr említette először. Megmondom őszintén, szükség van erre a segítségre, hiszen érvényben lévő privatizációs kormányrendelet van, mindenki ismeri, mindent el fogunk követni a kutatóintézetek érdekében. Szerintem a szőlészeti-borászati kutatóintézet ügye azzal, hogy elintéztük a hovatartozást, a függelmi viszonyokat, még nem oldódott meg. A zöldség-gyümölcs kutatóintézeteknél már azt is nagy eredménynek érezném, ha el tudnánk érni, hogy ez rendben legyen, de mindent meg fogunk tenni ennek érdekében.
Nem egyszerű a helyzet, mert Újfehértón nagyon komoly génállomány van, és mégis csak prorektor is vagyok az egyetemen. A Debreceni Egyetem gazdaságilag a legerősebb, hiszen 71 milliárdos éves költségvetéssel dolgozik, de nekünk is nagyon meg kell gondolni, hogy milyen feltételekkel lehet becsületesen szakmailag egy életre szólóan az ott lévő génállományt hasznosítani. Tehát mindenképpen el rendeznie az államnak ezt az ügyet, és tiszta módon, vagyis nem úgy, hogy a nyakába varrja és utána pedig kezdjen vele valamit, mert nem oldja meg a problémát, ha ezt egyik helyről a másikra tesszük.
Többször is fogom említeni, mert nagyon fontos, és nagyon örülök, hogy felvetették, ami a kincstári ügyekre nézve is nagyon-nagyon sok feladatot ad - itt Ángyán József képviselő úr említette -, a kincstári vállalati működést. Én napi feladatnak érzem a munkámban azt, hogy ezt nagyon világosan és egyértelműen kell a munka során érvényesíteni, nagyon pontosan. Úgy érzem, hogy a különböző jogszabályokban, még talán a szakmai kifejezések használatában is van probléma, tehát rendbe kellene tenni, hogy mi micsoda, főleg a kincstári állami vagyon tekintetében. Azt gondolom, hogy ezt fogjuk tudni kezelni, bár nem könnyű dolog. Tehát azt szeretném, hogy világos legyen, hogy a kincstári vagyon milyen terjedelmű, mire terjed ki, melyek azok az elemek, amelyek beletartoznak, és melyek azok, amelyek nem tartoznak bele a mi fogalmaink szerinti kincstári körbe.
Szintén többször felvetődött a föld- és birtokstruktúra, az értékesítési egység, a helyrajzi szám. Azt hiszem, nem vezethető vissza erre a rövid időre ennek az eredete, működése, tehát megmondom őszintén, nekem ahhoz idő kell, hogy ezzel részletesen foglalkozzak és megnézzük, hogy hogy van ez. Nem akarom erősíteni a szakmai szándékot, tehát azt elképzelhetetlennek tartom, hogy össze nem tartozó dolgokat együtt kezeljünk.
Még egyszer megerősítette képviselő úr és azt gondolom, talán sehol nincs ilyen: a felsőoktatás az oktatási tárcához tartozik, de hogy a szakmai finanszírozás ne a szaktárcához tartozzon, én ilyet nem tudok a világon, vagy akkor az egy különleges valami, ha nálunk így működik. Leghamarabb a 2009-es költségvetésben ezt rendbe kellene tenni. Ez egy nagyon fontos dolog és tényleg szeretném megköszönni.
A zöldség- és gyümölcskutatókat nem szabad privatizálni, erősen felírtam, egyetértek, és ezt így kell csinálni.
Igen, hát Hódmezővásárhely. 1970-ben ott voltam katona, tehát jól ismerem Hódmezővásárhelyet. Nincs semmi összefüggése a hódmezővásárhelyi agrárkarnak a június 30-ai határidővel. A világon semmi köze nincs hozzá, legalábbis remélem, és így is tudom. Tudniillik június 30-ával arról van szó, hogy valamennyi vagyonkezelési szerződést át kell vizsgálni és újra kell kötni, egyébként mint minden vagyonkezelői szerződést. Valójában a Vagyontanácsnak és a kezelő szervezetnek a szegedi tudományegyetemmel kell majd - aki egy jogi személy - szerződést kötnie. Azt, hogy a szegedi egyetem hogyan rendezi el a belső dolgait, ez egy nagy kihívás lesz akkor nekünk, ha ezzel szembesülünk, mert állami vagyon, tehát a jogai azért korlátozottak. Tehát köszönöm szépen, hallani hallottam róla, nem gondoltam, hogy ez már napirenden van, tehát felírtam, és azért meg fogom nézni. De egyértelmű, hogy a június 30-ai határidő sem kedvező, sem rossz irányba nem fogja befolyásolni a kérdést.
Paizs József képviselő úr kérdésére. Igen, ez volt nekem is az első nehézségem vagy rossz érzésem, hogy ebben kellett elérni azt, hogy az irodák kapjanak az eddiginél lényegesen nagyobb felhatalmazást, feladatot. Az összevonás után igyekeztünk, mert azért szerintünk több ügy most a földdel kapcsolatban van, kétségtelen viszont, hogy az ingatlanügyek is jönnek, és akkor rá is térek arra, hogy nem tartozik ide, de mégis szeretném megköszönni, hogy az ingatlanügyeket szóba hozta a képviselő úr, megmondom, hogy miért. Azért, mert teljesen igaz az, amit Ángyán József képviselő úr mondott, ha nem tudjuk megteremteni - márpedig meg kell teremteni - a föld, az agrárvállalatok, az állami vállalatok és a kincstári vagyon, az ingatlanok közötti megfelelő szétválasztást és működtetést, és megmondom őszintén, hogy részben nekem ez kihívás, nem tudom, fog-e sikerülni, hiszen egy orvosi, a Kossuth Lajos Tudományegyetemet és egy agráregyetemet integráltam úgy, hogy egy adószámon van, de mégis minden szakmai kérdésben ott döntenek, ahol kell, és a részbeni önállóság a részbeni felelősségre változik.
Mi itt az ingatlanügyben a hihetetlen kihívás szerintem ma Magyarországon? Hogy beintegráltuk ugyan ezt a bizonyos ingatlanvagyont, ingatlanokat, azonban a szemléletet nem sikerült megváltoztatni. Szerintem inkább a hatóság gondolkodásmódja jellemezhette eddig - és nyilván ez nem múlik el gyorsan -, miközben azt szeretnénk, hogy valami gondos gazda módjára próbálna eljárni.
Na most ezt el tudom-e érni? Én mindent el fogok követni, és ugyan vannak az egyetemi ingatlanügyekből tapasztalataim, akkor is körülbelül ilyesmi érzéseim voltak, most a napi valóságban látom, hogy igenis, az ingatlanokkal foglalkozó portfóliónak gazdaként kell, segítő módon kell intézkedni. És akkor azt máshol írtam fel, mert azért sok minden összefüggött itt a kérdésekben, hogy jó, jó, ha valaki magának követeli mondjuk az NV Zrt.-ben vagy itt a mi szervezetünkben, akkor felújítja-e, stb. Tehát van most egy ilyen feszültség, hogy kié is az, akár a cég, de főleg az ingatlan, de akkor vajon, a kötelességet ki vállalja ezzel?
Borenszki Ervin képviselő úr az agrár-felsőoktatásra kérdezett rá, ha jól értettem. A vagyonkezelői szerződéseket meg kell kötni. Nagyon szoros a határidő, nagyon nagy munka, a visszterhes szerződéseket tisztázni kell, amit itt feszegettünk, és ezért jó, hogy felvetődött, hogy tisztázni kell azt, hogy akkor ki kezeli, milyen jogosítványai vannak, milyen feladatai, milyen kötelességei vannak az állami vagyon fejlesztésében, megőrzésében. Tehát ha nem tudjuk elérni, hogy gazdának érezze a kezelő magát, akkor azt gondolom, nagy baj van.
A föld biztosítása: nyilvánvaló, hogy a szakképzéshez és ebbe a felsőoktatási szakképzést is beleértem, amiről szintén több képviselő úr szólt, hogy ahhoz biztosítanunk kell a megfelelő területet. Nyilván aki más szemlélettel van megáldva, az azt mondja, hogy ez lehetőleg a legolcsóbb legyen, és akkor a vagyonhasznosításban keletkezzen többletérték és eredmény.
A területi irodák jogainak további bővítése, ezt most nyilván a tapasztalatok leszűrése után lehetne megtenni, hiszen ez így is egy nagy előrelépés volt. Egyelőre jó visszajelzés van, de ez csak egy hónapos dolog.
Font Sándor úr kérését megvizsgálom, azt ígérem, hogy részletesen számot adunk erről. Azzal kezdeném, amivel befejezte, tényleg igaza van, és elég részletesen idézte az újságcikket is és a történetet, azt tudom mondani, hogy a hír nem igaz, egyértelműen nem igaz. Nem részletezném, most ettől talán tekintsünk most el, úgy, ahogy megjelent, és úgy, ahogy idézte is elnök úr, hogy érvényes volt az a bizonyos ajánlat. Sajnos, nem volt érvényes. Akkor csak kimondom, hogy egy nagy igyekezet volt arra, hogy itt nagyon nagy közterhek vannak rajta, itt az ingóságokról van szó, nem magáról a földről. Az APEH gyorsabb volt egyébként, de ez csak egy ilyen zárójeles megjegyzés volt. Tehát a hír egyébként sem volt igaz, de különben közben pedig történtek ezek a bizonyos folyamatok, közben megkaptam azt a jegyzőkönyvet, amit az APEH felvett ebben az ügyben. De erről fogunk adni tájékoztatást, úgy, ahogy elnök úr ezt kérte.
Elnézést kérek, valószínűleg ez egy félreértés volt részünkről, amikor előkészültünk a 2011-re. Ezt pont fordított gondolattal, és jó, hogy elnök úr ezt szóba hozta, hogy ezt magunk között is tisztázzuk, pont úgy gondoltuk, hogy ezzel feladat van. Akkor elnök úr pontosította, hogy miről van szó, tehát nem arról, ami itt esetleg ebből értelmezhető. Teljesen igaza van. Én a magam részéről nem vagyok biztos abban, hogy 2011-ben ez a helyzet előáll, sőt mindent meg kell tenni - nyilván nekem is, mindenkinek -, hogy ez ne úgy legyen akkor, ahogy most itt érthető, vagy ahogy le van írva, és így érthető. De én ezt olyan feladatként láttam a magam részéről fontosnak - akkor pontosítjuk a megfogalmazást -, hogy azért ezzel a kérdéssel kellene foglalkozni, de semmiképpen nem riogatni kell, hanem olyan helyzetet teremteni, hogy akkor egyrészt 2011 után is, de addig is javunkra fordítsuk a föld értékeit.
Az NFA-törvény jogai: azt gondolom, hogy amit feszeget, az teljesen jogos, és abszolút fontosnak tartom, hogy az FVM-mel a kapcsolat tökéletes legyen. Itt a legfontosabb jogosítvány a törvény szerint, mert emlékeztemrá, és közben itt kikerestük, nyilván itt a 32. §, a földalappal való gazdálkodás 3. pontja, visszautal az (1) bekezdésre, azt mondja, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével. Azt gondolom, hogy ez vétójog, a törvényalkotók így írták, egyértelműen mindent meg fogok tenni, ha már én személyeskedhetek, de a Tanács is, hogy a tárca és annak vezetője mindenkor élhessen ezzel a jogával.
Megmondom őszintén, volt néhány apró kérdés, nem ismerem ezeket, nem is hoznám itt fel, hogy most mire, hogyan vonatkozik, ennyire részletesen ezt nem tudom, ezekről a bekötőutakról én is hallottam már valami ilyen hírt, de nem tudom. Meg fogom ezeket nézni, hogy történnek-e ilyenek. Ha eladás konkrétan valamilyen formában szóba jöhetett volna, valamilyen eljárás kezdeményezése, arról tudnom kellene, tehát ilyen valószínűleg nincs, de meg fogom nézni, hogy ezek a bizonyos részletek megállnak-e a lábukon vagy nem, ezt meg fogom nézni, most nem tudom megmondani.
Jakab István úr említette az állami földet bérlők listáját, az értékesítési listát. Ez természetesen rendelkezésre áll.
Az NFA ellenőrző bizottságának igenis a feltételeket biztosítani kell, és kérjük is, hogy az ellenőrző bizottság velünk együttműködve segítse a munkánkat, ellenőrizzen.
Az állattenyésztő telepekre már utaltam, most a részletekbe nem mennék bele. Én ugyan tanítok földhasználatot, földművelést, de lehet, hogy állattenyésztőkkel a földkérdés megoldásában valami határozott együttműködés kellene.
Azzal zárnám, hogy nagyon köszönöm a véleményeket, a kritikákat és a kérdéseket, amelyek eligazítanak a munkában, és azt is talán, ami most a záró kérdés kapcsán jutott igazán kifejezésre bennem, hogy az külön nagyon nagy segítség, hogy azt érzem a bizottság minden képviselőjének megszólalásából és gondolom, az egész bizottság munkájából, hogy fontosnak és közös ügynek érzik - mint ahogy én elvállaltam hat évre, ameddig tart ez a megbízatásom -, hogy ezeket a legfontosabb, legnagyobb magyar értékeket nemcsak megőrizzük, hanem úgy végezzük a munkánkat, hogy ezek ne csak hatékonyan, hanem eredményesen is szolgálják a magyar társadalom boldogulását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól érzékeltem, több olyan kérdés is volt, amire elnök úr itt nem tudott konkrét választ adni, és jelezte is ennek okát.
Megadom a szót Medgyasszay Lászlónak.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést kérek, hogy visszatérek a kérdéskörre, de nem tudom, hogy sommásan nem igaz-e az egész hír, vagy az eladás nem igaz. Vagy a 22 nem igaz, vagy abszolút nem igaz semmi? Meg kell mondanom, ez azért fontos, mert bent van egy interpellációm, úgyhogy oda fog kerülni önökhöz. Ha abszolút nem igaz ebből semmi, akkor nem teszem magam nevetségessé a parlamentben, de ha valami homály van - tetszett mondani, hogy utánanéz, elnök úr -, és a minisztérium meg fogja válaszolni esetleg hétfőn, az rendkívül fontos lenne a nyilvánosság szempontjából. Ezért segítsen nekem, hogy elmondjam-e az interpellációmat.
ELNÖK: Hétfőn valószínűleg meg tudjuk hallgatni az FVM verzióját is ezzel az üggyel kapcsolatosan. Elnök úrnak adok szót.
DR. NAGY JÁNOS, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke: Azt hiszem, nálunk van a feladat, de nyilván miniszter úr ül a parlamentben. A földdel kapcsolatos pályázatoknál én még nem tapasztaltam semmi eltérést. A földterülethez kapcsolódó ingósságokat, eszközöket illetően pedig egyrészt az a hír, ami le van írva, egyáltalán nem igaz; a pályázatban ilyen ajánlatok voltak, ezek jelentős része nem volt érvényes - tehát volt érvénytelen is, volt érvényes is -, de közben megkaptam azt a jegyzőkönyvet az APEH-tól, hogy elindította az eljárást, és gyakorlatilag semmiféle ilyen értékesítés nem lesz. Tehát én így tudom most, ebben a pillanatban.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ennél valószínűleg egy kicsivel bonyolultabb az ügy, mert a cikk írója - ez a magát Magyarország legnagyobb példányszámú napilapjának mondó Népszabadság cikke - egészen konkrétan közli a 22 millió forintot, a magánszemély nevét is közli, aki a nyertes lett, meg azokét a pályázókét is, akik e mellett még pályáztak, de nem nyertek, bár ők 200 millió forint fölötti ajánlatot tettek.
Ami a konkrétumot illeti - és kérném szépen, ezt is legyen szíves majd ehhez az egész történethez csatolni -, a cikk írója megkereste a tulajdonost, és a Vagyonkezelő válaszolt is a cikk írójának. Levelükben az áll, hogy jelen pillanatban még folyik a nyertes ajánlattevővel a szerződés feltételeinek egyeztetése. Már elnézést kérek, de ez ellentmond az ön itteni állításának, vagy a munkatársai nem értették a feladatot. Ezt majd legyenek szívesek tisztázni házon belül, mert tartok tőle, hogy lesz mire válaszolnia az FVM-et képviselő miniszternek vagy államtitkárnak is hétfőn, ha esetleg ez az interpelláció elhangzik, vagy a Pénzügyminisztérium képviselőjének, ha oda címezte, nem tudom a történetet. Tehát lesz még mire válaszolniuk; ezzel a cikkel lehet, hogy ez ellentétes, de ezek szerint mégis csak létezik egy levél, amire az önök intézménye válaszolt.
Összegezve, ha jól értem, választ kapunk egyrészt Hódmezővásárhely helyzetére. Szerintünk ez ilyen fázisban van. Úgy tudom, erről is egy interpelláció fog születni hétfőn, hogy Hódmezővásárhely milyen helyzetben van önök szerint. Másrészt az értékesítési egység gyakorlatáról kérnénk szépen tájékoztatást, hogy önnek mi a véleménye erről. Nekünk jól esne, ha a jogforrást is megneveznék, hogy mire alapozzák ezt az értékesítési egység gyakorlatot, tehát a jogforrás megjelölésével kérnénk szépen ezt. Harmadrészt az erdészeti részvénytársaságok területén található nem erdő besorolású ingatlanokkal, tehát létesítményekkel, épületekkel, bekötőutakkal és a többivel kapcsolatos állásfoglalása egyáltalán mi önöknek? Ezeket lehet-e külön értékesíteni, függetlenül az erdőbe való integráltságától? A bérlők listáját, ha jól emlékszem, alelnök úr kérte, tehát az állami földek és a bérlők listáját. Végül Kerteskővel kapcsolatosan pedig visszatérek az elejétől a végéig, ameddig ön szerint eljutottunk, ezek szerint a nemleges pályázat lezárásáig, de mint említettem, ehhez kapcsolódó iratokat is szívesen látnánk.
Nem tudom, jól foglaltam-e össze. Van-e valakinek olyan megjegyzése, amire még kérnénk a választ és itt nem hangzott el? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Ezzel lezárom az 1. napirendi pontot, megköszönve elnök úrnak és segítő kollegáinak a részvételt.
Három perc technikai szünetet rendelek el.
(Rövid szünet.)
ELNÖK: A második napirendi ponttal folytatjuk a bizottsági ülésünket. A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI.29.) országgyűlési határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az ehhez benyújtott módosító indítványok megtárgyalásáról nyitom meg a vitát.
Az ajánlástervezetben egy módosító indítvány található. Elnézést kérünk, a hosszas vita azért volt, a helyzetet annyiban ismertetném, hogy a Mezőgazdasági bizottság az előterjesztő, tehát kvázi a mi indítványunkhoz érkezett egy módosító indítvány. Módosító indítványt a bizottság az általa benyújtott indítványhoz nem tehet, mi tehát csak mások által benyújtott indítványt véleményezhetünk. Egy ilyen érkezett, a környezetvédelmi bizottságtól.
A vitát az váltotta ki, és azért nem kezdtük el az ülést, mert két pontban, a 2. pont d), illetve a 2. pont g) pontja körül alakult ki komoly vita. Ezeknek a lényegét leszűrve, végül is a d) pont maradt egy olyan pont, amit egyelőre, mint előterjesztők, nem tudunk befogadni, azaz ezt az indítványt így egészében, ahogy itt konzultáltunk, nem tudjuk elfogadni. A javaslatunk az - de természetesen ezt a vitát majd megnyitom, de az előzményekről szeretném csak a bizottságot tájékoztatni -, hogy mivel a részletes vita a jövő héten folytatódik, egy képviselői módosító indítvánnyal egy kapcsolódó indítvány születik, amely korrigálja a d) pontban számunkra elfogadhatatlan verziót. Az összes többi módosítással egyébként egyetértünk, az befogadható lenne, de a d) pont nem.
Eddig jutottunk itt alelnök úrral és Ángyán József képviselő úrral, aki képviseli a bizottságot ebben a vitában, mint előterjesztő.
Ennyit előzetesen, és elnézést, most a formaságok tekintetében, és akkor szeretettel köszöntöm a kormány képviselőit is. Kérdezem a kormány képviselőjét az 1-es módosító indítványról, hogy fejtse ki álláspontját.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyelőre kormányálláspontról nem tudunk beszámolni, mivel eléggé friss ez a módosító javaslat. Ugyanakkor azt el tudom mondani, hogy a szaktárcák, tehát a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja ezt a módosító indítványt, mert pontosabbnak érezzük, mint az eredetileg benyújtott szöveget. A d) és a g) ponttal kapcsolatban, illetve akkor csak a d) pontra reagálnék, mert ha jól értettem, akkor a g) pont végül is már nem vitás a továbbiakban. A d) pont esetében azért tartanánk célszerűbbnek a módosító indítványban foglalt megfogalmazást, mert ez a d) pont úgy szól, hogy pénzügyi forrást kellene haladéktalanul teremtenie a kormánynak bizonyos vizsgálatokra.
Ezzel kapcsolatosan az a probléma, hogy van egy elfogadott költségvetési törvény, ami eléggé behatárolja a kormány mozgásterét, illetve a fejezeti keretszámok 2009-2011 között is már adottak. Így tehát a költségvetési törvény adta kereteken jelenleg mi nem tudunk változtatni, azt azonban mindenképpen meg tudjuk ígérni, hogy a szaktárcák a saját kereteik között mindent megtesznek ezen vizsgálatok költségvetési forrásainak valamilyen módon történő átcsoportosítására. Ez a tegnapi napon egyébként államtitkár úr expozéjában is, ha jól emlékszem, elhangzott. Illetve itt még annyira szeretném felhívni a figyelmet, hogy a d) pont eredeti szövege, illetve az a) pont szövege átfedésben van érzésem szerint egymással, tehát úgy gondolom, hogy mivel az a) pontban továbbra is benne van, hogy növelni kell a költségvetési forrásokat, ezért az én véleményem szerint ez a d) pont a módosított formában is talán el tudja érni a kívánt célját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel ennek a módosító indítványnak az előállításában én is részt vettem, úgy gondoltam, hogy az, hogy a független kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok feltételeit meg kell teremteni, abban benne van a pénzügyi eszközök előteremtése is. De ha ezt egy kicsit nyomatékosítani tudjuk azáltal - és itt hangosan gondolkodom -, hogy a tájékoztatás rendszerét meg kell teremteni, a szükséges pénzügyi forrásokkal együtt, egy kicsit magyartalan a mondat, de már nem arra vonatkozik, hogy haladéktalanul meg kell teremteni, hanem a jövőben meg kell keresni az erre lehetőségként fellelhető forrásokat.
Azt gondolom, hogy ezzel együtt is elfogadható lenne ez a d) pont, és a "haladéktalanul meg kell teremteni" tényleg kihat a tárgyévi költségvetésre is, aminek tényleg nincs igazán lehetősége a mai helyzetben. Ezért azt kérném, hogy mérlegelje esetleg a tárca, hogy ezt így el tudja-e fogadni, illetve azzal a módosítással, amit majd kapcsolódó indítvány formájában megpróbálunk megfogalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Maradjunk annyiban, hogy elkészül egy kapcsolódó módosító indítvány, és akkor tudunk tényleg még dönteni is, még messze vagyunk a döntéstől. Azért annyit hadd jegyezzek meg ehhez a d) ponthoz, hogy a kormánynak van eszköze év közben is forrásátcsoportosításra, van minden minisztériumnak tartaléka, és van kormányzati tartalék is. Ezek egészen nagy összegek. A kutatásokra fordítandó pénzek töredékei annak, amikor a pénz átcsoportosítási lehetősége minden kormánynak rendelkezésére áll.
Éppen amit elnök úr említett, ha a "haladéktalan" szót elhagyjuk, akkor viszont egyértelművé tesszük, hogy az idei évben megtesz mindent a minisztérium és a kormány, amit csak lehet, a kutatások megkezdésére, de igazából az az izgalmas, hogy arra viszont felszólítja ez a határozati javaslat, hogy a jövő évi költségvetésben már tessék róla gondoskodni, és akkor nem szólunk bele, nem kényszerítjük az idei költségvetési évben való pénzátcsoportosításra. Ezért lenne helyesebb egy kapcsolódó módosító indítvánnyal megerősíteni ezt a szemléletet.
Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Talán még annyit hadd tegyek hozzá, hogy én úgy gondolom, hogy ez a tárca pozícióját erősíti a költségvetési tárgyaláson, tehát mi szeretnénk segíteni abban, hogy valóban egy költségvetési alkudozás során erre a tételre forrás kerüljön. Ez nem arról szól, bár Gőgös államtitkár úr a tegnapi vitában azért arra utalt, hogy vannak belső tartalékai is a tárcának, tehát még az is elképzelhető lenne, hogy a legsürgősebb vizsgálatokat akár az idén el lehetne kezdeni. Amennyire tudom, a környezetvédelmi tárca a szűkös forrásaiból folytat ilyen vizsgálatot, tehát ő elkülönített ilyen forrásokat. Itt alapvetően tényleg arról van szó, amit Font Sándor elnök úr is mondott, hogy egy ilyen passzus, egy országgyűlési határozatnak ez a pontja tulajdonképpen erősíti a tárcát abban, hogy erre forrásokat tudjon szerezni a költségvetési tárgyalások során, és azt hiszem, ehhez a bizottság meg is fogja adni a szükséges segítséget majd a költségvetés tárgyalásakor.
Amit Herbály képviselő úr mondott, én azzal egyetértek; lehet, hogy esetleg félreérthető a "haladéktalanul" szó. Ha egy olyan kapcsolódó módosító indítványt nyújtanátok be, hogy "a pénzügyi feltételekkel együtt", ahogy mondta Herbály alelnök úr, az úgy elfogadható lenne, mert esetleg a "haladéktalanul" szót félreérti valaki és azt gondolja, hogy holnaptól kellene megteremteni a feltételeket. Az előterjesztő szándéka nem ez volt, hanem segíteni szeretne a földművelésügyi tárcának és a környezetvédelmi tárcának mint első helyen felelősöknek, illetve, hogy a költségvetési alkuban a szükséges forrásokat közösen, együtt tudja megteremteni a Környezetvédelmi bizottság és a Mezőgazdasági bizottság, a kormány részéről pedig a földművelésügyi tárca és a környezetvédelmi tárca. Ez erről szólna. Én a magam részéről, akit megbíztatok, hogy előterjesszem ezt a határozati javaslatot, támogatnám azt a megoldást, amit Herbály alelnök úr javasol kapcsolódó módosító indítványként, hogy a "haladéktalanul" szót vegyük ki belőle, és akkor elfogadható lesz. Azt hiszem, akkor a mi problémáink is megoldódnak és az a kétely is, hogy esetleg félreértik a "haladéktalanul" szót egy adott költségvetési helyzetben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tehát az előterjesztő nem támogatja ezt az indítványt. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja az 1. számú indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatásáról nem tudok beszámolni, de mind az FVM, mind a KVVM támogatja ezt a módosító indítványt, ami az ajánlásban szerepel jelenleg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavaztunk a kérdésről. Ehhez a napirendi ponthoz nincs további indítvány, illetve kérdezem, tudunk-e olyan indítványról, amit még tárgyalni kellene. (Nincs jelzés.) Nem tudunk ilyenről. Ezzel lezárom a 2. napirendi pontot.
A 3. napirendi pont a 2007-2020 közötti időszakról szóló energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatása. Az asztalon található anyagaink közül kérem, hogy a kiegészítő ajánlást keressük elő.
Köszöntöm a kormány képviselőjét. A kiegészítő ajánlás 1. sorszámú indítványáról, Podolák György és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többséget kapott.
A 2. pontban lévő módosító indítványt Orosz Sándor és képviselőtársai nyújtották be. Ha jól látom, ez ugyanaz.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanaz, tehát természetesen ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A formalitás miatt erről is szavaznunk kell. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Ez is többséget kapott.
A 3. pontban lévő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 4. pontban lévő indítványt Orosz Sándor és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Ez nem ugyanaz, mint az előzőek?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem egészen.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban Orosz Sándor és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs támogatottsága, egyharmadot sem kapott.
A 6. sorszámú indítványt Fónagy János és képviselőtársa nyújtották be. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 7. sorszámú indítványt Podolák György és társai nyújtották be. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többség, tehát a bizottság támogatja.
A 8. pontban Fónagy János és képviselőtársa módosító indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 9. pontban Podolák György és társai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Itt olyan bonyolult indítványok vannak, hogy gyakorlatilag újraírták az egész határozati javaslatot, ahogy elnézem - már elnézést. Tehát a 9. pontban lévő indítványt a tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ezt támogatja a bizottság többsége.
A 10-es indítvány.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Ez Orosz Sándor és társai indítványa, amit a kormány nem támogat. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott.
A 11-es Lakos Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, és egyharmadot sem kapott.
A 12-es indítvány Ángyán József képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot viszont kapott.
A 13-as indítvány Lakos Imre indítványa. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Szavazásra kerül a sor. Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nincs támogatottsága, nem kapott egyharmadot sem.
A 14-es indítvány Lakos Imre képviselőtársunké. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Ángyán Józsefé a 15-ös indítvány. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott, de ez kisebbség.
A 16-os indítvány Lakos Imre képviselőtársunké. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 16-os indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nem kapott támogatottságot, egyharmadot sem kapott az indítvány.
A 17-es indítvány Ángyán József képviselőtársunké. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Ángyán Józsefé a szó!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy kérdésem lenne. A legutóbbi alkalommal éppen azt volt szíves mondani, hogy azért nem támogatja, mert a 9. pontot szétszedtem három részre, és tulajdonképpen egyben ez a probléma, amit itt kezelne, ez támogatható lenne. Hadd kérdezzem meg, hogy mi változott azóta?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tulajdonképpen semmi sem változott, tehát a leírtakkal a tárca egyetért, de ez beépült a 4858/25-ös módosító javaslatba. Egyébként itt pont az előbb szavaztunk róla a 16-os ajánlási pontnál.
ELNÖK: Amit leszavaztunk.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, amit leszavazott a bizottság. Tehát tulajdonképpen más szavakkal, de egy hasonló szöveg volt megfogalmazva, és természetesen a tárca sem tudja mind a két álláspontot támogatni, hiszen akkor egy ellentmondás keletkezik. (Dr. Ángyán József: De most leszavaztuk az előzőt!) Nekem kötött mandátumom van.
ELNÖK: A kormány még bizakodik. (Derültség.) Tehát a 17-es indítványról van szó. Ha nincs további kérdés, észrevétel, akkor erről szavazunk. Ki az, aki támogatja a 17-est, Ángyán József indítványát? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 18-as indítvány Lakos Imre képviselőtársunké.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nem kapott többséget, és egyharmadot sem.
Lakos Imrének a 19. sorszámon egy újabb indítványát tárgyaljuk. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: Támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Szintén nem kapott többséget, és egyharmadot sem kapott.
Tudunk-e olyan indítványról, amit a bizottságunknak tárgyalni kell, és itt még nem hangzott el? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen indítvány. Akkor lezárhatjuk ezt a harmadik napirendi pontot is. Köszönöm szépen a tárca képviselőjének a megjelenést.
A negyedik napirendi pontra térünk rá, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXIV. törvény módosításáról van szó, az általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Köszöntöm a kormány képviseletében a megjelenteket. Elnézést, nekem így jelölték, hogy dr. Schattmann Ferenc, dr. Tompai Géza, Magó Erzsébet és Gyarmati Edit képviselhetik a tárcát. A nevüket legyenek szívesek akkor jelezni, amikor hozzászólnak, a jegyzőkönyv pontossága miatt. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
MAGÓ ERZSÉBET osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területrendezési és településügyi főosztály területrendezési osztályvezetője vagyok, Magó Erzsébet. A jogi főosztály képviseletében dr. Schattmann Ferenc jogász, aki a törvény kodifikációját végezte, és az FVM képviseletében Lakos Tamás főosztályvezető-helyettes úr vesz részt a tárgyaláson.
Szeretnénk adni egy rövid tájékoztatást az OTRT-törvény módosításáról. Az OTRT-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat beterjesztését a hatályos törvény 29. §-a írta elő, hogy ötévenként felül kell vizsgálni a törvényt. A törvény felülvizsgálata során a célrendszerét és a szerkezetét nem kívántuk megváltoztatni. A hangsúlyt a tartalmi részek bővítésére és a szabályozás pontosítására helyeztük. Meg kívántuk változtatni a törvény területi hatályát, miután a hatályos törvény nem terjed ki a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére. A törvényjavaslatban az OTRT területi hatálya az egész ország területére ki fog terjedni, így a törvényjavaslat az ország területére határozza meg a térségi terület-felhasználás feltételeit és a műszaki infrastruktúrahálózat összehangolt térbeli rendszerét.
A törvénymódosítás indokai az alábbiak voltak. Jelentős koncepcionális változások történtek az egyes ágazatoknál. Elkészült az országos gyorsforgalmi közúthálózat nagytávú fejlesztési koncepciója, mely csökkenti a tervezett gyorsforgalmi úthálózat hosszát. Meghatározásra kerültek az 50 megawatt és az annál nagyobb teljesítményű erőművek, a villamosenergia-átviteli hálózat elemei, és a nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek nyomvonala. A nemzeti erdőtelepítési programmal összhangban egységes elvek alapján lehatárolásra kerültek az erdőtelepítésre alkalmas területek. Az agrárágazatot illetően további előrelépés, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett lehatárolásra kerülnek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. Az országos ökológiai hálózat felosztása újragondolásra került, az eredmény összhangban van a páneurópai ökológiai hálózat rendszerével, így beintegrálásra kerültek az országos ökológiai hálózatba a Natura 2000-es területek, és összességében 12 százalékkal megnövekszik az országos ökológiai hálózat területi kiterjedése.
Megtörtént az országos tájképvédelmi területek lehatárolása. Ennek az indoka, hogy Magyarország aláírta az európai tájvédelmi egyezményt, amelyben ajánlások vannak, tehát nincsenek kötelezettségek, de ajánlásokat fogalmaz meg ez az egyezmény.
Ugyancsak ágazati szinten lehatárolásra kerültek a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő örökségi területek is.
Meghatározásra kerülnek a kiemelt fontosságú honvédelmi területek, ami biztosítja Magyarországnak a NATO-tagságból eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges objektumok elhelyezését.
Magyarország európai uniós tagságával összefüggésben számos hazai jogszabály módosul, aminek kihatása van az OTRT tartalmára is. Időközben elkészült a budapesti agglomeráció, valamint a megyék többségének területrendezési terve és a tervezési tapasztalatok visszavezetésre kerültek az ország szerkezeti tervébe. Tehát ha megnézik, a térségi területfelhasználások lehatárolása az új szerkezeti tervben sokkal mozaikosabb, mint a hatályosban.
Röviden összefoglalnám azokat a sarkalatos részeket, amelyekben jelentős változás történik a törvényjavaslatban. A hatályos törvény 2. §-a tartalmazza az OTRT fogalomrendszerét. A hatályos törvény 16 fogalmat tartalmaz, ez 42 fogalomra fog növekedni. Ennek elsődleges oka az, hogy többen kérték, hogy azokat a fogalmakat, amelyeket használunk a törvényjavaslatban, egyértelműen definiáljuk.
A másik oka az - ami nyilván önöket is érinti -, hogy sok esetben el akarunk térni az ágazati törvényben használt fogalmaktól, hiszen ennek a törvénynek az elsődleges célja a területhasználat szabályozása.
Az ország területfelhasználási kategóriarendszerében nem lesz változás, viszont a szabályok részben pontosodnak. Így például eddig a hatályos OTRT-törvény csak az I. és II. szőlőkataszteri területek vonatkozásában tartalmazza a beépítésre szánt területkijelölési tilalmat. A törvényjavaslat ezt a beépítésre szánt területkijelölési tilalmat kiterjeszti az I. és II. számú gyümölcsösökre is.
A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák vonatkozásában az FVM kérésére a törvényjavaslat megszünteti a külterjes és belterjes mezőgazdasági térség fogalmát, helyette a mezőgazdasági térség területfelhasználási kategória fogalmat használja.
Bevezetésre kerül a megyei tervek vonatkozásában a vegyes területfelhasználási térség fogalma. Ezt elsősorban a megyei tervek tapasztalatai indokolják, hiszen ezzel lehet leginkább leírni a tanyás térségek rendszerét, ugyanis a hatályos OTRT-törvény csak az 1000 hektárnál nagyobb homogén területfelhasználást jelzi, a megyei tervek pedig az 50 hektárnál nagyobb homogén területhasználatot jelzik és a tanyás térséget nem lehet 50 hektáros területekkel jellemezni.
Az OTRT-ben 11 országos övezetre teszünk javaslatot. Megszüntetésre javasoljuk a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetét. Ezt az FVM és a KVVM egyetértésével tesszük. Ennek az az indoka, hogy a hatályos jogszabály a támogatási rendszeren keresztül próbálja ösztönözni a természetközeli gazdálkodást és nem tud egységes területhasználati szabályt rendelni ehhez az övezethez.
Új országos övezetként kerül bevezetésre a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. Itt el szeretném mondani, hogy mi a mezőgazdasági területet és az erdőgazdálkodási területet természeti erőforrásnak tekintjük, és a törvény elsődleges célja az, hogy a települési önkormányzatokat szeretnénk korlátozni az indokolatlan növekedésükben. Tehát ezeken a területeken főszabályként a beépítésre szánt területkijelölési tilalmat tartalmazza voltaképpen az előírás, indokolt kivételes esetekben pedig egy területrendezési engedélyezési eljáráshoz kötnénk a beépítésre szánt terület kijelölését.
Új országos övezetként javasolja a törvényjavaslat az országos jelentőségű tájképvédelmi területet, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét és a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét.
A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknél megváltozik az országos ökológiai hálózat rendszerének megnevezése. Az országos ökológiai hálózatot a megyei és a kiemelt térségek tervében magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetekbe kell majd besorolni, és ezeknek az övezeteknek is szigorodna az előírása, hiszen itt is általános szabály lenne az, hogy 62 település van Magyarországon, ahol teljes mértékben körbeveszi az ökológiai folyosó a magterület a településeket, és itt is csak a területrendezési engedélyezési eljárás keretében lehetne beépítésre szánt területet kijelölni.
Új övezet az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület. Ami a bizottságot érinti, az az, hogy gyakorlatilag ugyanúgy, ahogy a térségi hulladéklerakó helyek kijelölésénél, voltaképpen itt is egy indirekt szabályozást alkalmaz a törvény; fölsorolja azokat az értékes területhasználatokat vagy védelmi övezeteket, ahol nem kívánatos térségi hulladéklerakó hely vagy szélerőmű elhelyezése, és a kizáró tényezők közé bekerültek a szántóterületek, a gyümölcsösök és az erdőterületek is.
Új megyei övezet a világörökség, a világörökség-várományos terület, valamint a történeti települések területe.
Megszüntetésre javasolta a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség a megyei tervekben a katasztrófavédelmi terület övezetét. Úgy ítélte meg, hogy ezt kellőképpen lehet majd szabályozni településrendezési terv szinten.
Összességében elmondható, hogy a hatályos normaszöveg paragrafusainak száma 29-ről 31-re fog változni, 25 melléklet fog csatlakozni ehhez a törvényhez. Az adja a specialitását, hogy 13 szöveges mellékletben kerül leírásra az infrastruktúra-hálózat és az egyedi építmények rendszere, és ehhez csatlakozik 12 térképmelléklet, az ország szerkezeti terve és a 11 országos övezet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom az általános vitát. Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen az előterjesztést. Bizony sok magyarázat kell ahhoz, hogy megértsük ezeket az új kategóriákat, de a magam részéről azt szeretném elmondani, hogy az jó, ha a kategóriákat növeljük, mert nem lehet egységesen kezelni olyan területeket, amelyek nem kezelhetők egységesen, tehát jobb, ha differenciált kezelést vagy használati módokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen besorolása van. Tehát ezzel az alaptörekvéssel én a magam részéről egyet tudok érteni.
Talán azzal is egyet lehet érteni - és ezt jó dolognak gondolom -, hogy a nagy erdészeti potenciájú vagy agrárpotenciájú területeinket védjük - amennyire lehet - a művelésből való kivonástól, tehát a beépítéstől és más célú használattól. Ezt a törekvést jónak gondolom, egy dolgot szeretnék megkérdezni, nem világos nekem, hogy ez a beépítési tilalom mit jelent. A rendeltetésszerű használathoz szükséges, a mezőgazdasági műveléshez szükséges építmények, épületek, egyebekkel való beépítést ez milyen módon érinti? Mondjuk egy tanyás térségben vagy egy hegyközségi területen a pinceépítés és a szükséges infrastruktúra milyen módon fér bele ebbe a szabályozásba? Remélem, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges beépítést ez nem korlátozza. Ezt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent itt a beépítési tilalom pontosan?
Az némiképp meglepett, hogy az érzékeny természeti területek kategóriája kikerült a kategóriarendszerből. Nem tudom, mennyire ismerik a kollégák. Ez azt jelenti, hogy ezek nem védett területek, ezek mezőgazdasági területek, de ott valami olyan természeti érték van, ami miatt speciális gazdálkodási rendszereket javaslunk, és azok a gazdák, akik ezeket a rendszereket elvállalják, rendszeres normatív kifizetést kapnak öt éven keresztül állami szerződés alapján.
Addig értem, hogy különböző kezelések érvényesek ezeken a területeken, mert a gyepekre más csomagok vannak, a szántókra, a gyümölcsösökre, stb., amelyek ilyen ÉTT-n vannak. De azért ez egy területi kategória. Tehát nemcsak szabályozási rendszer vagy támogatási rendszer az ÉTT, hanem ez egy országos területi kategórialehatárolás valamilyen módon, sőt elindult területek vannak, amelyeknek pontosan tudjuk a határvonalait is, ahol ez a gazdálkodás meghirdetésre kerül. Tehát mondjuk Dévaványa környékén, hogy egy példát mondjak, egy túzokos területen túzoktípusú gazdálkodási rendszerekre lehet jelentkezni, és ezért rendszeres kifizetést kap, aki ott gazdálkodik. Ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani, hogy területi kategóriaként megszűnik, miközben támogatási szempontból egy külön területi kategóriáról van szó, akik itt gazdálkodnak, csak azok pályázhatnak erre az adott gazdálkodási támogatási rendszerre. Ehhez pontosan le kell területileg is határolni, hogy mik ezek a területek. Szeretném megérteni, hogy mi a logikája, még akkor is, ha különböző kezelésekről van szó, hogy mint területi kategória megszűnt.
Még egy dolog megütötte a fülemet, ez egy fontos dolog lehet: ez a világörökségi területek, mint új kategória. Mennyiben érinti ez akár visszamenőlegesen ezeknek a területeknek a tényleges használatát? Ismerjük a világörökség, a Szerencs környéki, Tokaj világörökségi problémáit, érinti-e ez - remélem, hogy érinti -, és milyen módon szabályozza a világörökségi területek területhasználatát? Ha erről mondana néhány gondolatot, ezt nagyon megköszönném. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sajnos, a bizottság tagjainak nem túl sok ideje volt arra, hogy megismerkedjék a tervezettel, én magam az Országos Területfejlesztési Tanács ülésén megismerkedtem vele, és az ott elhangzottak és az azóta hallottak alapján mindenképpen általános vitára javaslom ezt a tervezetet. Azzal, hogy választ is szeretnék adni Ángyán képviselőtársamnak, hogy módosító indítványokkal, ami olyan jellegű, ami érinti az agrárgazdaságot, a vidéket, megpróbáljuk javítani a tervezetet, és nyilván ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha általános vitára alkalmassá nyilvánítjuk, megtárgyaljuk, és módosító indítványokat adunk be hozzá, hogy aztán ott majd megindokoljuk ezt kellőképpen, és utána elfogadjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is hozzá szeretnék szólni, Jakab Istvánnak adnám át az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átvettem az ülés vezetését. Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Valóban egy egészen érdekes felfogásban kerül sor az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény átszabására, és döntő mértékben jó irányba. Mi a magunk részéről ezt látjuk. Nemcsak a 16-ról 42-re nőtt különböző adottságú térségek megjelenítésével, hanem egyéb irányvonalaknál is azt mondjuk, hogy valahogy tényleg erre lehetne elindulni.
Azonban van néhány kérdés, ami viszont aggaszt bennünket. Az egyik az ön által is említett, például a NATO-tagsággal összefüggő, szükséges területek biztosítása az eszközök elhelyezésére. Itt fel szeretném tenni azt a kérdést, hogy ez azért szükséges, vagy úgy teszem fel, hogy csak nem azért szükséges, hogy az úgynevezett Zengő-Tubes típusú vitákat törvényi szinten rendeljük el és elkerüljük, azaz a civil szervezeteket innentől kezdve kiiktassuk az ilyen típusú vitákból. Csak nem az a szándék került itt előtérbe, amikor ez a törvénytervezeti szakasz is bekerült a területrendezésbe?
A másik kérdésem, hogy a borvidékekre vonatkozó szabályozásnál a szőlő művelési ág változásánál nem kötik most már a hegyközség vagy a területileg illetékes jegyző egyetértéséhez a művelésiág-változást. Ennek mi a szakmai indoka? Kérdezhetem úgy is, hogy eddig miért tartották helyesnek, ahogy ezt a bortörvény egyébként elő is írja, hogy ez az egyetértési jog meglegyen a hegyközség részéről vagy a jegyző részéről? És ha ez most nem lesz meg, akkor a bortörvényt is módosítani kellene? Erre tetszettek gondolni, vagy hogyan áll itt a szinkronitás?
És ami talán számunkra a legsúlyosabb, ez a melléklet egyik része a sok közül, amit ön említett, mégpedig amelyek a vasúti infrastruktúrát felsorolják. Ön bizonyára ismeri azt a nagyon mély vitát, ami a kormányoldal és az ellenzék között folyik mind a mai napig, hogy mit gondolunk mi a vidékfejlesztés, a vidéki infrastruktúrák szükségességéről a vidéken élő emberek érdekében. Tavaly, amikor megindult a vasúti szárnyvonalak felszámolása, azt hiszem, 1990 óta az egyik legnagyobb civil tüntetéssorozat indult el, ősszel viszont már a szakmai érintettek is bekapcsolódtak, és akkor egy visszakozás is megtörtént a kormány részéről, felemás megoldások születtek, de nem rendeződött a kérdés. Most azt látom - és ha rosszul látom, akkor tessenek nekem erre korrekciós választ adni -, hogy a kormány által eddig csak szóban, pénzügyi okok miatt ideiglenesen szüneteltetett vasúti szárnyvonalakat most önök törvényi szinten akarják megszüntetni. Miért gondolom ezt? Azért, mert nincsenek benne az infrastrukturális felsorolásokban. Tehát nem látom azokat a szárnyvonalakat, és én konkrétumot sokat tudnék mondani, de az én választókörzetemben, mondjuk Fülöpszállás-Kecskemét vagy Kiskőrös-Kalocsa. Talán ehhez kapcsolódik, és azt pedig végképp nem tudom, hogy hol kellene felsorolni a keskeny nyomtávú vasutakat. Erről, ennek az üzemeltetéséről megint nagyon nagy vita folyik, hogy ez bekapcsolható-e egyáltalán az infrastrukturális gondolkodáskörbe, vagy pedig a turizmussal kapcsolatos fejlesztéseknek kellene ott teret biztosítani.
Nem látom sehol Kecskemét-Kiskőrös, Kecskemét-Bugac, Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomtávú vasútját, amelyek eddig tudomásom szerint a MÁV, tehát az állam tulajdonában kerültek felsorolásra.
Ha az eddig a Közlekedési Minisztérium által ideiglenesen felfüggesztett vasúti szárnyvonalakat önök most véglegesen, törvényi szinten is nem tartják már állami vagyonnak, azaz nincs többé, és ezt a jogszabály most mondaná ki, akkor biztos, hogy ezt az előterjesztést nem tudjuk ebben a formájában támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Herbály alelnök úrnak adok szót, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak pontosítani szeretném Font Sándor elnök úr hozzászólását. Ő azt mondta, hogy a vasutak ügyében a kormány és az ellenzék között folyik vita. A kormány és a szárnyvonalak megszüntetését ellenzők között folyik a vita.
ELNÖK: De ebben benne vagyunk mi is.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Persze, csak bővíteni akartam a kört, mert ez így pontosabb. Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László: Te is benne vagy, Imre?) Igen, benne vagyok.
ELNÖK: Értem. Azt hittem, csak Karsai József az, aki hangot adott ennek a kérdésnek, de köszönöm, ha ebben többen így gondolkodunk. Parancsolj, Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én egyetértek azokkal az elvekkel és azzal a szándékkal, ami a fogalomrendszer megváltozását illeti, számomra teljes mértékben elfogadható, hogy egy árnyaltabb, sokkal pontosabb fogalomrendszer kerül bevezetésre.
A konkrét kérdésem az lenne - és elnézést kérek, hogy új képviselőként megkérdezem; lehet, hogy információhiány az, ami ezt kérdezteti velem -, hogy ez az országos terv kezelni tudja-e azokat a terveket, elképzeléseket, szándékokat, amelyek akár kistérségi, akár nagyobb térségi vagy régiós szinten megfogalmazódnak. Mire gondolok? Az uniós csatlakozás következtében a határmenti kapcsolatok várhatóan igen-igen felpezsdülnek.
Nemrégiben interpelláltunk a parlamentben az egyik képviselőtársammal a vasút ügyében - és ennyiben csatlakozom is elnök úrhoz -, az országos jelentőségű vagy az országos vasúthálózathoz kötődő és egyéb országos vasútvonalak ügyében. Például, ami már több mint egy évtizede a helyi közösség szándéka, hogy a hatvanas évek elején egy 6 kilométeres felbontott szakasz újraépítésének lehetősége az Ipolyság irányába meglegyen. Vagy pedig amit itt a mellékletben láttam, az új Ipoly-híd tervezése az egyik ponton benne van ebben a mellékletben, Nógrádszakálnál, ugyanez Szécsénynél nincs benne, ami pedig ugyanebben a nemzetközi megállapodásban szerepel és már kész tervek vannak, vélhetően rövidesen elindul az építése is. Tehát ezt módosítani elégséges-e akkor, amikor ez megtörténik ténylegesen, vagy pedig már most is ebben a tervben szerepeltethető és módosító javaslatokkal kezelhető? Ez a konkrét kérdésem. Remélem, érthető volt.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megadom az előterjesztőnek a szót.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket és a véleményeket. Ángyán József képviselő úr azt kérdezte, hogy jól érti-e, hogy a törvényjavaslat beépítési tilalmat rendel el a kiváló termőhelyi adottságú erdő- és mezőgazdasági területekre. Itt azt hiszem, félreértés történt, hiszen én ki nem ejtettem a számon a beépítési tilalmat, én a beépítésre szánt területkijelölési tilalmat említettem. Ez egy OT kategória, a településrendezési terv alapján két nagy gyűjtő kategóriát jelölnek a településszerkezeti tervben: a beépítésre szántat és a beépítésre nem szántat. A beépítésre nem szánt területfelhasználási kategória része a mezőgazdasági terület, az erdőterület, a zöldterület és a közlekedési terület. Ezeken a területeken a műveléshez szükséges épületeket az OT szabályai szerint meg lehet építeni, tehát ez nem vonatkozik rá.
Meglepte a képviselő urat, hogy kivettük az érzékeny természeti területeket a törvényjavaslatból. Az a megítélésünk, hogy kellőképpen szabályozza és lehatárolja a miniszteri rendelet ezeket a területeket és biztosítja ezek művelésének a támogatási rendszeren keresztül történő ösztönzését. A mi problémánk az, hogy nem akarunk egy ellentétes szabályozást bevezetni, hiszen mi a területhasználatot akarjuk a törvényben, a települések növekedését. Nem tudjuk országos viszonylatban azt mondani, hogy ezeken a területeken nem lehet beépítésre szánt területet kijelölni, mert nem biztos, hogy mindenütt indokolt lenne, így meg nem lehet benn tartani egy övezetet, hogy szabályt nem tudunk hozzá rendelni, tehát vonatkozik rá az OTRT. Ilyen volt a kiváló termőhelyi adottságú szántó eddig, hogy le volt határolva, és azt mondta a tárca, hogy alkalmazzátok rá a földtörvényt. Ha képviselő úr úgy gondolja, akkor ez az a pont, hogy módosítóval mindent lehet.
A világörökség-területekre vonatkozó szabályokat nem lehet visszamenőleg érvényesíteni. Ebben a Szerencs és Tokaj történelmi borvidék vitában végignéztük a lefolytatott engedélyezési eljárást. Jogerős építési engedély került kiadásra, az eljárás jogszerű volt, tehát itt utólag semmit nem tud tenni a tárcánk az ügy érdekében.
Elnök úr felvetésére: a honvédelmi terület országos övezete bevezetésének igazi oka az, hogy meg szeretnénk szüntetni azt a helyzetet, hogy települési önkormányzatok meg tudjanak akadályozni egy országos szándékot. Az volt a tapasztalat a gyorsforgalmi úthálózat megvalósításánál is, hogy sorozatosan blokkolták települési önkormányzatok az M0 körgyűrű megépítését. Gyakorlatilag konszenzusra kell jutni a településekkel. Ez arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a település közigazgatási területén befogadjanak olyan objektumot, ami ma állami tulajdonban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében van.
Azért került kivételre a szőlő I. és II. kataszteri területnél a jegyző egyetértési joga, mert most jöttünk rá, hogy párhuzamos szabályozást hoztunk létre a bortörvény és az OTRT között, és a jogászunknak az volt a véleménye, hogy indokolatlan ezt a megkötést két törvényben szabályozni. Ebből nem következik az, hogy a bortörvényből ezt ki kéne venni.
Egyáltalán a vasútvonal rendszerével kapcsolatban el szeretném mondani, hogy a hatályos OTRT-törvény megléte alatt változtatta meg a GKM a vasúti törvényét és létrehozott egy ellentétest, tehát a két törvény között ma nincs összhang, más fogalmakat vezetett be a vasúti törvény, és sok esetben ami az OTRT-ben fővonal volt, azt letette mellékvonalba. Ezt a rendszert próbáljuk most megszüntetni az OTRT-törvény módosításával.
A transzeurópai hálózat vonatkozásában Magyarország számára a csatlakozási szerződésről szóló törvény a kötöttség, tehát a vasúti törvény is egy az egyben a transzeurópai vasúthálózatnál leírta azt, ami belekerült a csatlakozási szerződésről szóló törvény mellékletébe.
Az egyéb országos törzshálózat vonatkozásában az OTRT semmi mást nem tett, mint egy az egyben átemelte a vasúti törvénynek ezt a kategóriáját. Amiben eltérünk, hogy a hatályos vasúti törvény csak a meglévő vasúthálózatot tartalmazza, és fejlesztésekre nem tesz javaslatot, és amikor a vasúti törvényt tárgyaltuk a két tárca között, mi első körben véleményeltérést fogalmaztunk meg, és kikötöttük azt, hogy az OTRT-törvényben változatlanul bent kívánjuk tartani a vasúthálózat fejlesztésére kijelölt vonalakat is.
Amivel több az OTRT-törvény, hogy mi nagyon fontosnak tartjuk Magyarországnak az európai térszerkezetbe való illesztését, tehát gyakorlatilag a hatályos vasúti törvény nem tesz említést a nagy sebességű vasúthálózatról, és gyakorlatilag ezeknek a területeknek a tíz vagy húsz év múlva történő megépítéséhez is fenn kell tartani a területeket. Tehát nagy vétek lenne, ha ezek a területek beépülnének.
Amiket elnök úr említett, ez a mellékvonal problémája, nem tettem említést arról, hogy a területfejlesztési törvénnyel mi bevezettünk egy területrendezési, -tervezési rendszert, amelynek a legmagasabb szintjén van az országos terv. Ezt követi a két kiemelt térség terve, a Balaton és az agglomeráció, és ez alatt helyezkednek el a megyei tervek. Tehát a miniszteri rendelet szabályozza, a 18/1998-as KTM-rendelet a területrendezési tervek tartalmi követelményét. Ebben a tartalmi követelményben szerepel, hogy a vasúti mellékvonalakat a megyei terveknek kell tartalmazni. Tehát a megyei önkormányzati rendelettel elfogadott 15 megyei terv tartalmazza a vasúti mellékvonalakat és a keskeny nyomtávú vasútvonalakat is.
Gyakorlatilag mi azt nem tudjuk megakadályozni, hiszen nem területrendezési tervi kérdés, hogy mely vonalak működését szünetelteti a kormányzat, hiszen ezeket a mellékvonalakat senki nem vette ki a vasúti törvényből. Tehát ezek ma is legitim vasúti mellékvonalak. Azt az álláspontot kaptuk a GKM-től, hogy az áruszállítást nem szünetelteti, a személyszállítást átmenetileg szünetelteti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értem. Ez egy elég érdekes álláspont. Én nem tudom, milyen mélységű jogforrás a 19 megyei önkormányzat döntése, én nem emlékszem arra, hogy ez jogforrás lenne, tehát hogy ott rendezett vagy ott nyilvántartásba vett dokumentumok alapján állami vagyonnak tudjuk be a mellékvonalakat. Megmondom őszintén, hogy a logikáját ilyen módon nem tudom elfogadni. De ha jól érzékeltem, önök is jó néhány kérdésben - hogy is mondjam - kérdéseket tettek fel, finoman fogalmazok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, magyarul: nem értik, hogy mi történt ott, és ahogy jelezte, ellentétes tartalmú törvények kerültek elfogadásra. Ez a törvényalkotás minőségét is egyben jelzi, hogy itt azért nem történt meg minden szinkronitás.
A magunk részéről az álláspontunkat fenntartjuk, ennek itt kellene szerepelnie, ebben egészen biztos vagyok, de facto jogilag nem szeretnénk deklarálni azt, hogy ezek az ideiglenesen szüneteltetett szárnyvonalak most már jogilag is megszűnjenek. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor szavazunk az előterjesztésről.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Én nem kaptam választ.
ELNÖK: Elnézést kérek, Borenszki Ervin nem kapott választ a kérdésére.
MAGÓ ERZSÉBET osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen. Tehát gyakorlatilag itt új vasúti vonalak szerepeltetésénél meg van kötve a kezünk, hiszen nem terjeszthetünk elő egy vasúti törvénnyel ellentétes törvényt. (Borenszki Ervin: Értem, köszönöm.) Tehát gyakorlatilag mindent, amit a képviselő urak a vasúthálózat vonatkozásában változtatni akarnak, azt a vasúti törvény keretében kellene megtenni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk a törvénytervezetről. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a T/5311-es indítványt? (Szavazás.) Ez többség.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek, lezárom ezt a napirendi pontot. Előtte viszont előadót szeretnénk állítani. A többségi vélemény képviseletében Herbály Imre alelnök úr, és a nem szavazatok, a kisebbség részéről van vállalkozó vagy elvállaljam? (Nincs jelzés.) Jó, magam kaptam jelölést a kisebbségi vélemény elmondására. Kérdezem, hogy alelnök úr és a magam személyét, mint többségi és kisebbségi véleményt elmondók személyét elfogadja-e a bizottság. Ha igen, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen az előterjesztőknek a megjelenést.
Az ötödik napirendi pontra térünk rá: a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok tárgyalására. Az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak adom át.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az 5. napirendi pontunknál tartunk: a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványait vitatjuk meg. Tisztelettel köszöntöm a kormány képviseletében megjelent kollégákat. Képviselőtársaimnak, vendégeinknek pedig a türelmet és a kitartást köszönöm meg.
Tisztelt Bizottság! Az 1. számú módosító következik, Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselőtársaink nyújtották be a kapcsolódó módosítót. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz) előterjesztő: Köszönöm szépen. A két képviselőtársunk, Hock Zoltán és Katona Kálmán több helyesírásra utaló módosító indítványt nyújtott be. Ennek a döntő többsége elfogadható, van kettő, amiben vitatkozunk, hogy szerintünk nem úgy kell írni, ahogy ők javasolják, de a döntő többségét elfogadjuk. Egyetlenegy probléma van, hogy abban a szövegkörnyezetben, amibe belehelyezték a helyesírási indítványukat, az viszont a szakmai észrevétel miatt nem támogatható, mert közben már az a szövegkörnyezet, amibe ők belehelyezték a helyesírási indítványt, már változott a módosító indítványok következtében.
Ezért egy elég furcsa helyzetbe kerültünk. Az eddigi gyakorlatban a kormányoldallal azt folytattuk, hogy én támogattam, a kormány nem, és egyharmados többséget kapott a két képviselőtársunk indítványa, és ezt majd vagy koherencia vagy a végső kapcsolódó módosító indítványokkal ki kell majd szűrnünk, amelyek kizárólag helyesírásra utaló módosító indítványok lesznek. Ebben tudtunk egyelőre megállapodni. Tehát most is jelzem, hogy ennél az 1-es indítványnál ezt támogattam, mint előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca nevében tudok nyilatkozni, mert egységes kormányálláspont kialakítására még nem volt mód, de valóban, ahogy Font Sándor elnök úr kifejtette, értelemszerűen a konkrét helyesírási hibák kijavítását természetesen majd támogatjuk egy egységes szerkezetűnél, azonban ezeket a módosító javaslatokat tartalmuk miatt egyébként mi nem tudtuk támogatni. Tehát a tartalom miatt az 1. ajánlási pontot nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bedő Tamás képviselőtársamnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Nem az 1. ajánlási ponthoz lett volna megjegyzésem. Hogy egyszerűsítsem a dolgot, a 6., 10., 12., 13., 14. pontban szerepelek mint kapcsolódó módosító javaslat benyújtó, és ezeket mind visszavontam, mert két másik képviselőtársunk hasonló szöveggel nyújtott be módosítót, ráadásul előterjesztő vagyok. Ezt a későbbiekre nézve a levezető elnök úrnak szeretném jelezni.
ELNÖK: Kérdezem, hogy már megtörtént-e esetleg írásban a visszavonás?
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A jegyzőkönyv számára mondom, hogy az adott pontokban a képviselő úr visszavonta a módosító indítványait.
Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjait kérdezem, hogy észrevétel van-e az 1. ponthoz. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazás következik a kapcsolódó módosító indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 2. pontban Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen - ez ugyanez, helyesírásra irányuló indítvány.
ELNÖK: A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tartalma miatt a tárca nem tudja támogatni.
ELNÖK: Képviselőtársaim részéről van-e hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 3. pontban Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata következik. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ezt viszont nem tudom támogatni helyesírásilag sem, mert szerintem az ágyaspálinkát egybe kell írni, ők pedig külön szeretnék íratni ezt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 4. pontban lévő kapcsolódó módosító javaslatot Hörcsik Richárd képviselőtársunk nyújtotta be. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Szívem szerint támogatnám, de a mai egyeztetésen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium többszöri kifogást jelentett be, hogy ne okozzunk nagyon nemzetközi problémát azzal, hogy megjelöljük a magyarországi gyümölcsöt a gyümölcságyhoz, amit én elfogadtam, ezért ezt nem támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Támogatást nem kapott.
Az 5. számú kapcsolódó módosító indítványt Páva Zoltán képviselőtársunk nyújtotta be. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem támogatjuk, szakmailag hibás.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A kormány képviselője?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca sem támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmados támogatást sem kapott.
A 6. pont következik, amelyben Bedő Tamás, Hörcsik Richárd és Herbály Imre képviselők kapcsolódó módosító javaslata szerepel. (Font Sándor: Amit Bedő Tamás visszavont.) Bedő Tamás visszavonta, de Hörcsik Richárd és Herbály Imre részéről marad. Tehát a 6. pontban Hörcsik Richárd és Herbály Imre képviselőtársunk kapcsolódó módosító indítványa következik. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány képviselője?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 7. pont következik, melyben Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ez is helyesírási indítvány, támogatjuk előterjesztőként.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca a tartalma miatt nem támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 8. pontban Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ez egy helyesírási utalás, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tárca képviselője?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca a tartalma miatt nem tudja támogatni.
ELNÖK: A tárca a tartalom miatt nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 9. pont következik, melyben Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Helyesírási indítvány, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tárca?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca a 9. pontot nem tudja támogatni.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 10. pontban Hörcsik Richárd és Herbály Imre képviselőtársaink kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ebben a formában már volt, amikor támogatást kapott más bizottságoknál, de a mai egyeztetés következtében elkészült egy pontosabb verzió, amelyet viszont bizottsági módosító indítványként szeretnénk majd a most letárgyalt indítványok után benyújtani. Tehát a 10. sorszámú indítványt nem támogatnánk, de helyette lesz egy pontosabb.
ELNÖK: Az indoklás figyelembe vétele mellett a tárca támogatja-e?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyetértünk elnök úrral, tehát ami majd benyújtásra kerül, azt fogjuk tudni támogatni, mert az valóban jobb, pontosabb, mint ami itt van.
ELNÖK: Az előterjesztő álláspontjával a tárca képviselője egyetért, tehát nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Következik a 11. pont, melyben Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Helyesírási utalás, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tárca képviselője?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 11-est tartalma miatt nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: A tárca a tartalma miatt nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 12. pont, melyben Hörcsik Richárd és Herbály Imre kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ez szintén egy jó indítvány, de ennél még jobbat sikerült kreálnunk, és várhatóan bizottsági módosítóként szeretnénk beadni. Nem támogatom a 12. pontot éppen ez miatt.
ELNÖK: Tehát a módosító helyett bizottsági módosító javaslat kerülne beadásra. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca is azt tudja mondani, hogy a beadandó bizottsági módosító jobb és pontosabb, úgyhogy azt fogjuk tudni majd támogatni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Ki támogatja a kapcsolódó módosító javaslatot? (Szavazás.) Támogatást nem kapott.
Következik a 13. pont, melyben Hörcsik Richárd és Herbály Imre képviselőtársaink kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 14. pontban Hörcsik Richárd és Herbály Imre képviselőtársaink kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tárca képviselője?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca a 14. pontot támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta a 14. pontban lévő kapcsolódó módosító indítványt.
A 15. pont következik, melyben Hock Zoltán és Katona Kálmán kapcsolódó módosító javaslata szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Helyesírásra utaló, elfogadható indítvány, támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tárca?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca a tartalma miatt nem tudja elfogadni.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Most szeretnék kezdeményezni a bizottság nevében két módosító indítványt, amire utalást tettünk. Elvileg ezek kiosztásra kerültek.
Sorszám szerint az első az, amelyikben a 14. § kiiktatása és egy új 13. § beiktatása szerepel, ott pedig az aláhúzott, "az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrésszel kezdődik. Erről az indítványról kérem a bizottság véleményét.
Mint említettem, már egy elfogadott módosító indítványnak még pontosabb változatát sikerült a heti tárgyalások alapján előállítani, amit a kormánnyal egyeztetve, az érintett szakminisztériumokkal egyeztetve állítottunk elő.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, tehát amennyiben ez az új 13. § lenne, akkor ez annyiban változik, mint az előbb nyilatkoztunk, ahelyett, hogy "előállított és", tehát a b) pontban. Azt tudjuk támogatni.
ELNÖK: Lényegében a b) pont változott meg az eddigiekhez képest egy kiegészítéssel.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tehát úgy volt, hogy "a tárgyévben szabad forgalomba bocsátott", most pedig az lesz, hogy "előállított és szabad forgalomba bocsátott". Ezt a tárca tudja támogatni.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
FONT SÁNDOR (Fidesz) előterjesztő: Még egy előterjesztést szeretnék tenni, amely a bizottsági módosító tekintetében a 15. § számot új 15-ösként egészíti ki, és "felhatalmazást kap a kormány" kifejezéssel kezdődik. Pontosítottuk a felhatalmazás rendjét, egyeztetve a kormánnyal. Ezt kérnénk szépen bizottsági módosítóként befogadni.
ELNÖK: A tárca álláspontját kérdezem a bizottsági módosító indítvánnyal kapcsolatban.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca tudja támogatni, csak pontosítanék: itt nem a kormány, hanem az agrárpolitikáért felelős miniszter kap majd felhatalmazást. Ez a d) pont, ezt tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Aki támogatja a bizottsági módosítót, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
Tisztelt Bizottság! A napirendi pontot ezzel lezárjuk. Visszaadom az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak. Parancsolj, elnök úr!
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még az asztalon található két olyan lap, amiről a most 13 órától 14 óráig tartott szakmai és frakcióegyeztetésen úgy döntöttünk, hogy nem kell benyújtani. Tehát ezért ezekről nem is tettem előterjesztést. A hétfői ülésnapon várhatóan egy rövid ülést szeretnénk tartani, azért, mert ehhez a pálinkatörvényhez még bizottsági benyújtandó módosító indítványokra szükség van. Ez most derült ki a 13 órás tájékoztatónál. Ezt akkor rövid úton meg tudjuk tenni, a szakminisztériumok előkészítik.
Alelnök úr kérésére, kezdeményezésére csak jelzem, hogy a most sorra kerülő napirendi pontot, ami már az én törvénytervezetem lenne, levesszük a napirendről, és hétfőn fogjuk megtárgyalni.
Akkor ezt a napirendi pontot lezárnám, és köszönöm szépen a kormány részvételét. Most pedig az egyebekben alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Megköszönve elnök úr megértését, elküldöm minden bizottsági tagnak azt a tájékoztatást, amit Máhr András szakállamtitkár úrtól kaptam az őstermelői igazolványok ügyében, úgyhogy nem akarom ezzel most szaporítani a szót, el fogom juttatni minden bizottsági taghoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az egyebek tekintetében van-e még további kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 17 óra 34 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Ipacs Tiborné