MB-11/2008.
(MB-65/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. május 7-én, szerdán, 10 óra 4 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent/jelen lévő/részt vevő *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló J/5016. számú beszámoló (Általános vita) *
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Szavazás *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/5311. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a hungarikumok védelméről szóló H/5486. számú határozati javaslat *
Dr. Medgyasszay László (KDNP) szóbeli kiegészítése *
Dr. Bézi-Farkas Barbara (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása a kormány részéről *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
Tájékoztató a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendeletnek a fóliasátrakban és üvegházakban termelőkre vonatkozó szabályozásáról *
Dr. Bedő Katalin (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Egyebek *
1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/5016. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Zatykó János (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) megérkezéséig Font Sándornak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Bedő Katalin (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Magó Erzsébet (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Velez Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Megjelent/jelen lévő/részt vevő
Zobor Enikő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 4 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait! Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket! Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik az ülést. Köszöntöm az egyes napirendi pontok, témák már megérkezett képviselőit.
Az írásban előre kiküldött napirendi tervezetet mindenki megkapta. Kérdezem, hogy napirendtervezethez van-e kérdés, észrevétel, kiegészítenivaló. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor a tervezetet ilyen sorrendiséggel és ezekkel a napirendipont-javaslatokkal teszem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki egyetért a napirendtervezettel. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, tehát ezen napirendi pontokat fogjuk tárgyalni a mai ülésünkön.
Az első napirendi pont az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, az általános vitára való alkalmasságának a megvitatása. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalására érkezett dr. Szabó Máté országgyűlési biztos urat, akinek át is adom a szót, hogy tegye meg kiegészítését a beszámolóhoz.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen. Köszönöm, hogy ilyen szép számmal érdeklődnek ezen napirendi pont iránt is.
Az én tevékenységem, illetve beszámolóm egy kissé sajátos a normál, éves ombudsmani beszámolókhoz képest, hiszen 2007 szeptembere végén választott meg a parlament - ezt önök tudják a legjobban -, ami azt jelenti, hogy a múlt évi tevékenység tulajdonképpen öt embernek a munkája. Itt lehet találgatni, hogy ki mit csinált, mint az egyszeri viccben, amikor a villanykörtét kellett kicserélni, hogy létrára állt, forgatta, s a többi. Én voltam mindenesetre az, aki a legvégén jött bele - lehet hogy akkor engem forgattak a létrán, hogy meggyulladjon a villany. Mindenesetre a másik négy ember dolgozott a legtöbbet: Lenkovics Barnabás, Takács Albert, Kaltenbach Jenő már mint helyettes, aztán pedig Péterfalvi Attila már mint helyettes - eredetileg két biztos volt, egy általános és egy helyettese, aztán pedig önök voltak szívesek engem megválasztani mint első egységes általános biztost, helyettes nélkül. Azt lehet tehát mondani, hogy a munkálatoknak több mint a négyötödét az elődeim végezték, én tulajdonképpen jegyzem ezt a beszámolót, és természetesen állok rendelkezésre a megvitatására, de azt gondolom, hogy a legtöbb akció, a legtöbb munka, a legtöbb tevékenység az elődeimet dicséri, akiknek a munkáját én természetesen felvállalom és magaménak tekintem, bár kissé sajátos módon, ahogy azt az említett példa mutatja.
Két nagy tevékenységi kört lehet elkülöníteni a Mezőgazdasági bizottság hatáskörével kapcsolatosan az általános, illetve korábban általános helyettesi ombudsmani tevékenységben. Az egyiket reaktívnak nevezném, ez a múltba tekintő, a kárpótlással, a rendezéssel, a szövetkezeti üzletrésszel kapcsolatos tevékenység, amelynek a vonatkozásában tudjuk, hogy a rendszerváltás után, főleg abban az időszakban, amikor ombudsmanok sem voltak, rengeteg panasz és konfliktus merült fel, aztán azt követően, hogy ombudsmanok lettek, a legkülönbözőbb, a földdel, részben a földdel, részben a személyi kárpótlással kapcsolatosan rengeteg panasz, igény érkezett be a '90-es években az ombudsmani hivatalokhoz, és akkor ez egy igen - hogy úgy mondjam - izmos tevékenység volt, sok ügyintéző foglalkozott vele koncentráltan. És ahogy azt a jelentésünk mutatja, értelemszerűen magának a kárpótlási folyamatnak a lezajlásával vagy úgymond végeztével egyre kevesebb ügy érkezett az ombudsmani hivatalokhoz. Azonban - mint ahogy a beszámolónkban is írjuk - a 2006. évi törvény megalkotásával új határidők jöttek létre, azokat kormányrendelet konkretizálta. Azt lehet tehát mondani, hogy az a dinamika, hogy volt egy nagy felfutás, volt egy lefutás, és lehet, hogy most megint lesz egy újabb felfutása ezeknek a témáknak. Ennek a jeleit még nem látjuk, de előfordulhat, hogy lesz, tehát jelenleg még a lefutó periódusban vagyunk, ez a témakör azonban újra felhorgadhat, és ennek megfelelően erre akkor a jövőbeni tevékenységünkben is, ugyanúgy, mint korábban, nagyobb figyelmet kell fordítani. Ez volt tehát mondjuk a reaktív, a kárpótlások különböző formáival kapcsolatos tevékenység.
A másik, a proaktív tevékenység az új agrárpolitikával, illetve agrárrendszerrel, illetve az európai ügyekkel kapcsolatos. A földalapú támogatásoknak és a különböző típusú mezőgazdasági támogatásoknak az új típusai, új formái, feltehetőleg - egyelőre még nem bizonyítottan, de feltehetőleg - ugyancsak panaszoknak és konfliktusoknak a forrásai lehetnek, és természetesen ezzel kapcsolatosan feltehetőleg prognosztikusan és perspektivikusan ezek a kérdések azok, amelyek majd elsődlegesen a mezőgazdasággal kapcsolatosan panaszként jelenhetnek meg nálunk; de, mint említettem, a látszólag lefutó kárpótlási témákban az új határidők újabb csúcsokat is hozhatnak akár. Ezek azonban csak feltételezések és előrejelzések, és tulajdonképpen a jelentésünk elég világosan összefoglalja, hogy az előttem járó, kitűnő ombudsmanok elsődlegesen ezekkel a reaktív kárpótlási témákkal kellett hogy foglalkozzanak, ezekkel kapcsolatosan alakították ki állásfoglalásaikat és intézték a legkülönbözőbb típusú panaszokat.
Ennyit szerettem volna a bevezetőben elmondani. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Valóban, a biztos úr egy metszetét adta azoknak a problémáknak - a mezőgazdaság területére értem ezt -, amelyek szakmai kérdésként régóta megfogalmazódnak itt a Mezőgazdasági bizottságban is, olykor törvényalkotói szemmel is, hogy vajon mi az oka a kárpótlásokkal kapcsolatos, ma is tartó bejelentéseknek, a földkiadással, a szövetkezeti üzletrészekkel, az osztatlan közös tulajdonokkal kapcsolatos problémáknak. Ezek mind-mind visszatérő jelenségek, és sajnos az aktuális politika nem tudta még egyértelműen kezelni ezeket a kérdéseket, nem tudott pontot tenni ezeknek az ügyeknek a végére, ezért visszatérő, sérelmes jelenségként jelennek meg, és hol az egyik országgyűlési biztosnál, hol a másik országgyűlési biztosnál látunk jelentésekben kizárólag mezőgazdasági szakterületű problémákat. És tartok tőle, hogy jó jósnak fog bizonyul Szabó Máté úr, amennyiben az új típusú, földalapú támogatások megváltozásával, a farmalapú támogatásra való áttéréssel, az - angol mozaikszóval - SPS-sel kapcsolatban már most tudjuk, hogy több alkotmánybírósági beadványt nyújtottak be az érintettek, akik sérelmesnek látják ezt a típusú, különösen a rendeleti úton való szabályozását ennek a résznek. Nem csodálkoznék, ha ezek a problémák mint állampolgári jogot sértő elképzelések megjelennének az országgyűlési biztos úrnál is.
A jelentés fölött megnyitom a vitát. Kérdezem, ki szeretne hozzászólni. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én megértem országgyűlési biztos úr felvetéseit és sajnos mint egyéni országgyűlési képviselő is nap mint nap találkozok azokkal a problémákkal, amelyek a kárpótlás körül és a különböző támogatások problémakörében jelentkeznek. Azt gondolom azonban, hogy azt a politikai vitát idehozni, ahogy ezek kialakultak, nem igen van értelme. Ezt nem önnek mondtam. (Dr. Szabó Máté: Itt se vagyok a politikai vitában.) Elnök úrral nem vitatkozom, csak...
ELNÖK: Itt se vagyok. (Derültség.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Agrárpolitikai ügyekben nyilván más az álláspontunk, bár hangsúlyozzuk, hogy... (Dr. Szabó Máté: Nekem nincs.) Nem önnel vitatkozom. (Dr. Szabó Máté: Nem is lehet.) Mondtam, nem önnel vitatkozom, és ha megengedi, akkor folytatnám. Tehát agrárpolitikai ügyekben nyilván más és más az egyes kormányok álláspontja, még akkor is, ha hangsúlyozzuk, hogy egy nemzetnek egységes agrárpolitikára van szüksége; vagy nem beszéljük ki, vagy másként értelmezünk dolgokat. Nyilván sokáig kísérni fogják még az önök és a mi munkánkat is ezek a viták.
Az SPS-sel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az új törvény elfogadása lehetőleg konszenzusközeli módon fog megtörténni; az egyeztetések egyrészt lezajlottak, másrészt tovább folytatódnak, mert nem szeretnénk azt, ha a kárpótláshoz hasonló vita alakulna ki a különböző politikai erők között, ami aztán természetesen generálja azokat az emberi problémákat, egyéni problémákat, melyek aztán önöknek és nekünk is munkát adnak, amit közösen sem tudunk megoldani, mert nagyon nehéz egy elfogadott törvényt menet közben felülirkálni meg a hibákat kijavítani. Úgyhogy azt gondolom, továbbra is azt kérhetjük önöktől, hogy úgy, mint ahogy eddig is, kellő körültekintéssel, alapossággal hívják fel a figyelmünket azokra a gondokra, problémákra, amelyeket feltehetően nem rosszindulatból, hanem vagy figyelmetlenségből, vagy egyszerűen a részletesen szabályozott törvényekkel idéztünk elő, hiszen minél részletesebb egy törvény, annál több problémát okoz a jogalkalmazóknak.
Megköszönöm az ön beszámolóját és talán figyelmeztetését is arra, hogy a jövőben hogyan alkossuk az agrártörvényeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Biztos Úr! Én általános vitára alkalmasnak találom a jelentést, annál is inkább, mert eddig még a Mezőgazdasági bizottság a biztos jelentését tudomásom szerint soha nem tárgyalta. Annak meg kifejezetten örülök, hogy a szóbeli kiegészítésében biztos úr kitért arra, hogy egyre csökkenő tendenciát mutatnak számokban is kifejezve azok a kérelmek, bejelentések, sérelmek, amik a kárpótlás, illetve az egyéb földügyek tekintetében a Biztosi Hivatalhoz érkeznek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A beszámolót elfogadásra javasoljuk. Külön öröm számomra, hogy biztos úr érdemben foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek itt főleg a belvíz, az árvíz és a természeti katasztrófák kapcsán egyre inkább és sajnos egyre gyakrabban sújtanak majd bennünket. Nagyon jó, ha ráirányítja a figyelmet biztos úr is reményeim szerint velünk együtt a jelentős változásokra, amiket nyilván jogszabályokkal is le kell követnünk. A magam részéről még egyszer köszönöm a tárgyilagos jelentést és tájékoztatást.
Félmondatot nem biztos úr felé, hanem alelnöktársam felé címeznék: sajnos az a helyzet, hogy esetenként akár azzal, hogy nem születnek meg jogszabályok, amik a problémákat kezelnék vagy egy-egy helyzetben eligazítást adnának, vagy éppen olyanok születnek, ami aztán utána a biztosnak ad munkát, ezen a területen az agrárpolitikáért felelősek azok, akik érdemben tesznek lépéseket. Tehát én azt gondolom, magunkat nem vonhatjuk ki az alól, hogy a politika nem ad munkát; ad sajnos, mi adunk munkát. Reméljük, hogy egyre kevesebbet, és reméljük, hogy egy jó együttműködésben, ha probléma van, azt tudjuk kezelni.
Még egyszer köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Biztos úrnak adok lehetőséget válaszadásra.
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen. Örömmel, illetve meglepve hallottam, hogy először volt itt biztosi beszámoló. (Herbály Imre: Nem, nem, tévedés.) Itt valaki mondta. (Godó Lajos: Én mondtam.)
ELNÖK: Ő van itt először. (Derültség.)
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Örömmel tapasztalom, hogy az a jó hagyomány, hogy a korábbi biztosi beszámolókat ebben a bizottságban mindig elfogadták, megmarad, tehát nincs ellentmondás, mert ezek szerint ezt a beszámolót is elfogadják. Mindaz a köszönet, amit önök nagyon kedvesen és néhány más bizottsághoz viszonyítva nagyon civilizáltan kifejeztek a biztosoknak - és ez nem én vagyok, hanem az elődeim, szeretném hangsúlyozni -, nem nekem jár; most épp én vagyok itt, de előttem négyen dolgoztak. A sok kitűnő kolleganő és kollega tényleg elkötelezetten és lehetőleg professzionális módon igyekszik ezekkel a panaszokkal találkozni.
Valóban, a mezőgazdaság általában, azt lehet mondani, a panaszkodásnak egy állandó gyökere a modern társadalmakban, amióta az úgynevezett agrárolló meg hasonló dolgok léteznek - amelyekről én még a marxista politikai gazdaságtanban tanultam, de, azt hiszem, nem árt emlékezni rájuk -, és az új EU-agrárpolitika is hasonló dinamikákat mutat fel, azt gondolom, hogy a modernt és a posztmodern társadalmakban az agrárszektor társadalmi, politikai, jogi helyzete mindig is feszültségek és panaszok forrása lesz. Nézzük meg az Európai Uniónak a tiltakozási történetét, amely az egyik tudományos témám. Mivel kezdődnek az európai tiltakozások? Az agrártiltakozásokkal, beleértve a halászattal kapcsolatosak, s a többi, s a többi. Ilyen értelemben a tiltakozás és a panasz is ugyanabból a problémakörből származik. Tehát úgy gondolom, hogy ez az együttműködés ennyiben lehet konstruktív.
A mi szemszögünk nyilvánvalóan a sajtban lévő lyuknak a meglátása, ahogy önök arra felhívták a figyelmet. Természetesen az agrárpolitikának és bármely más ágazati politikájának a szubsztanciájával mi nem foglalkozunk, nem is foglalkozhatunk, véleményünk sincs róla, és nem is lehet, viszont a panaszok száma, jellege mutatja azt, hogy hol szorít a cipő, és ilyen értelemben, úgy gondolom, a bizottság számára is egy rendszeres visszajelzés lehet, hogy kik és melyek azok a panaszok, amelyek eljutnak a biztosi hivatalokhoz.
Ha lapozgatják majd a jelentést, egy érdekes felmérést találnak az utolsó oldalon, amelynek a teljes anyagát megismerhetik a honlapunkon, és szerintem érdemes is megismerni. Gönczöl Katalin, aki ezeknek az intézményeknek az alapító anyja volt, egy Szonda-Ipsos--felmérést készíttetett még a dolgok legelején, a '90-es években, hogy mennyire ismerik és fogadják el a biztosi intézményt Magyarországon. Én mint társadalomtudományi háttérrel rendelkező biztos úgy gondoltam, hogy tíz év múlva érdemes ugyanazt a kérdéssort lekérdezni ugyanazzal a céggel, tehát ennyiben ez elég világosan mutatja a tendenciákat. Az ismertség nagyban megnövekedett, a legitimáció, az elfogadottság nagyban nőtt, azonban az a gyanúm, hogy épp azért nőtt, mert más intézményeké radikálisan csökkent. Tehát az, hogy Magyarországon az ombudsmani intézmény a közjogi intézmények között a harmadik a legelfogadottabb intézmények sorában, az lehet dicséret az ombudsmanoknak - mármint az elődeinknek -, ugyanakkor azonban egy kritika más intézmények bizalomvesztése szempontjából.
És van még egy elgondolkodtató tény, amely szintén az önök bizottságával, illetve az önök által képviselt ágazattal kapcsolatos: a biztosi intézmények ismertsége, elfogadottsága és reális megítélése nagyon világosan szociálisan és kulturálisan szelektív. Magasabb végzettségűek, inkább vezető állásban lévők, nagyobb településeken élők - ők azok, akik a leginkább használják, és a leginkább látják a korlátait, tehát nincsenek úgymond túlzott elvárásaik a biztosi intézménnyel kapcsolatosan, és azt hiszem, nyilvánvaló, és nem igényel magyarázatot, hogy miért. Éppen ennek a sajátosságnak a következtében indítottam el azt a gyakorlatot nemrég Debrecennel és Péccsel, hogy havonta ellátogatok egy-egy nagyobb centrumba, és ott panaszfelvétel történik, éppen azért, hogy az a szociális és kulturális kör, amely nem használja az internetet, és nem tudja elérni az olcsó, könnyű, gyors elektronikus kommunikáció segítségével a hivatalunkat, ott helyben, szóban vagy írásban előadhassa a problémáit. Egyébként ezt a gyakorlatot Ausztriában és Írországban egyaránt folytatják - mind a két ország jóval kisebb lakosságszámú, mint Magyarország -, tehát ott folyamatos regionális jelenlétre törekszenek az ombudsmanok, és jómagam is ezt szeretném. Úgy gondolom, hogy ezzel a módszerrel az agrárproblémák egy részét, a panaszok egy részét is fel lehet venni.
(A távozni készülő Font Sándornak:) Az elnök megy, de hadd adjak át egy kis ajándékot neki, mielőtt elmegy, ahogy a prezídium többi tagjának is! Emberi méltóság korlátok nélkül - ez a projektjeink neve, a szimbóluma egy pad. Akkor átadnám azt a könyvet. (Dr. Szabó Máté átad Font Sándornak egy csomagot. - Herbály Imre: Először hadd szavazzunk! - Derültség. - Font Sándor, a bizottság elnöke távozik. - Dr. Szabó Máté kollégái átadnak a bizottság tagjainak egy-egy csomagot. - Közbeszólások: Köszönjük szépen! - Közbeszólások.) Az emberi méltóság korlátok nélkül gondolat, amely a hajléktalansággal, a gyermekjogokkal, illetve a gyülekezéssel kapcsolatban egy-egy fókuszt jelentenek a tevékenységünkben. Az agrártéma most nem fókusz, de lehet, hogy még egyszer az lesz.
Köszönöm szépen a figyelmüket és a támogatásukat kollégáim és elődeim nevében.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük a reagálást, a válaszokat. Reméljük, hogy ebben a szellemben egy jó együttműködés alakul ki az ombudsmani hivatal és a bizottság között!
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Most arról kell döntenünk, hogy a bizottság általános vitára ajánlja-e a beszámolót. Szavazásra teszem fel a kérdést. Kérem, aki támogatja, szíveskedjen jelezni. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Még egyszer nagyon szépen köszönjük a biztos úrnak és munkatársainak a megjelenést. (Közbeszólások: Nem állítunk előadót.) Nem állítunk előadót.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Az elfogadott napirend szerinti második napirendi pont következik: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása. Köszöntöm az ÖTM jogi főosztályának szakmai tanácsadóját... Nincs itt Schattmann Ferenc úr? (Magó Erzsébet: Nincs.) Nem érkezett meg. Tompai Géza úr sincs itt. (Magó Erzsébetnek:) Bocsásson meg, hirtelen megváltozott az előadó, legyen kedves bemondani a nevét!
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Magó Erzsébet osztályvezető vagyok, én irányítom az Országos Területrendezési Terv készítését.
ELNÖK: Tisztelettel köszöntjük! Hadd kérdezzem meg, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről van-e itt valaki. (Közbeszólások: Nem kell!) Nincs a részükről előadó a napirendi ponthoz.
Megkezdjük a munkánkat, tisztelt bizottság.
Az 1. számú ajánlási pontban Ángyán József és Font Sándor képviselő urak nyújtottak be módosító indítványt, amely összefügg a 6., a 13., a 15., a 122. és 133. ajánlási ponttal. Az előterjesztőt kérdezem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő minisztériumi álláspontot fog képviselni. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság részéről van-e vélemény? (Közbeszólás: Nincs, haladjunk!) Szavazás következik. Aki támogatja?(Szavazás. - Herbály Imre: Az egyik kezem felemelem, ez az SZDSZ-szavazat. - Közbeszólások, derültség.) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 2. számú ajánlási pont következik, amely Ángyán József és Font Sándor javaslata. Ez a pont összefügg a 7., a 14., a 17., a 23., a 28., a 123., és a 134. ajánlási ponttal. Az előterjesztőt kérdezem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Indoklást kérhetek-e?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet Magyarország NATO-kötelezettségének a teljesítését szolgálja. Ez az övezet voltaképpen a településrendezési terv készítéséhez szolgáltat szabályokat, nem jelenti bizonyos tevékenységek engedélyezését, mert ezeken a területeken ugyanúgy le kell folytatni a különböző ágazati engedélyezési eljárásokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a tárca nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 3. számú ajánlási pontban Szili Katalin módosító indítványa következik, amely összefügg a 21. számú ajánlási ponttal. A kormány képviselőjét kérdezem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És képviselőtársaim, önök támogatják-e? (Szavazás.) A bizottság 1 tartózkodás mellett támogatja.
A 4. számú ajánlási pontban Szili Katalin módosító javaslata következik, ami összefügg a 22. és a 86. pontban lévő módosító javaslatokkal.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazás következik. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. számú ajánlási pontban lévő módosító javaslatot Baráth Etele képviselőtársunk nyújtotta be, amely összefügg a 16. és 27. ajánlási pontokkal.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott. Köszönöm.
Következik a 18. ajánlási pontban lévő módosító javaslat, melyet Ángyán József képviselőtársunk nyújtott be és összefügg a 24. ajánlási pontban szereplő módosító javaslattal. Tárcaálláspontot kérek.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jelenleg folyik az FVM és a KVVM együttműködésében annak a tárcarendeletnek a felülvizsgálata, amelyik az érzékeny természeti területeket lehatárolja. Ezt a felülvizsgálatot maga a jogszabály írja elő. A felülvizsgálat során új fogalmat kíván bevezetni az FVM, a magas természeti értékű területek fogalmát, és a felülvizsgálat elsődleges célja, hogy az érzékeny természeti területek összehangolásra kerüljenek a Natura 2000-es területekkel. Ezért nem tartjuk időszerűnek egy régi rendelet törvényben való rögzítését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel képviselőtársaim részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, szavazás következik. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 19. ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Baráth Etele képviselőtársunk nyújtott be és összefügg a 20. és 25. ajánlási pontban lévő módosító javaslatokkal. A tárcaálláspontot kérdezem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És önök, képviselőtársaim? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többséget megkapta.
A 118. ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Ipkovich György képviselőtársunk nyújtott be. A tárcaálláspontot kérdezem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És önök, képviselőtársaim? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 119. számú ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Lezsák Sándor képviselőtársunk nyújtott be. A tárcaálláspontot kérem.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlása nem tartozik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése első üteméhez. A KVVM-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Duna-Tisza-közi homokhátság fejlesztésére 2007-ben készült egy tanulmány, ami foglalkozik a vízpótlással, vízvisszatartással.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim részéről van-e észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 120. ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Varga Mihály képviselőtársunk nyújtott be. Tárcaálláspont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az ágotai elágazástól észak-keletre tervezett ágotai tározó Nádudvar és Karcag településeket érinti. Kunmadaras és Nagyivány települések az ágotai tározótól észak-nyugatra megvalósult nagyiványi tározó területét érintik. Püspökladány települést az ágotai tározó lehetőség nem érinti.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Többséget nem kapott, de az egyharmadot megkapta.
A 121. ajánlási pont alatt benyújtott módosító javaslat következik, melyet Hadházy Sándor képviselőtársunk nyújtott be.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Képviselőtársaim részéről van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Aki támogatja, kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 125. ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Kiss Attila képviselőtársunk nyújtott be.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 131. ajánlási pontban lévő módosító javaslat következik, melyet Warvasovszky Tihamér képviselőtársunk nyújtott be. Tárcaálláspont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És önök, képviselőtársaim? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 132. ajánlási pontban lévő módosító javaslatot Szakács Imre és Firtl Mátyás képviselőtársaink nyújtották be. Tárcaálláspont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egy rövid indoklást kérnénk szépen.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez a repülőtér Natura 2000-es területre esik, és a KVVM ezért nem támogatja a repülőtérnek az ökológiai hálózatból való kivételét. Ez nem jelenti azt, hogy a repülőtér fejlesztése nem kap engedélyt. Nyilván feltűnhet önöknek, hogy a Börgöndi repülőtér kivételét támogatjuk. Ezt azért támogatjuk, mert pert nyert a környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásnál, és emiatt került kivételre.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indoklást. Képviselőtársaimat kérdezem, van-e észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, többséget nem kapott, de egyharmadot igen.
Tisztelt Bizottság! A 2. számú napirendi pontot lezárom.
A 3. számú napirendi pont következik: döntés önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről: a hungarikumok védelméről szóló határozati javaslat, amelyet dr. Medgyasszay László és dr. Simicskó István képviselő urak nyújtottak be H/5486. szám alatt. Köszöntöm a napirendi pont előadóit az FVM részéről: Bézi-Farkas Barbara asszonyt és... Bocsássanak meg, a másik hölgy nevét nem tudom.
ZOBOR ENIKŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Zobor Enikő vagyok az élelmiszeripari osztályról.
ELNÖK: Úgyszintén köszöntjük!
Megadom a szót Medgyasszay László képviselőtársamnak.
Dr. Medgyasszay László (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Körülnéztem, hogy nehogy abba a hibába essek, mint a múltkor, amikor elkezdtem mondani, hogy nincs itt az előterjesztőtársam - de most tényleg nincs itt a Simicskó úr, ezért az ő nevében is beszélek. Emlékeztek rá, hogy ez az előterjesztés egyszer már volt a bizottság előtt, de akkor megállapodtunk abban, hogy átdolgozásra visszakérjük, illetőleg hogy egy átdolgozott változatot fogunk beadni. Szeretném megköszönni a kormány képviselőinek azt a segítséget, amelyet az eredeti elképzelés átdolgozásához nyújtottak. Ha a kormány képviselője megnézi ezt a javaslatot, akkor viszontlátja benne a javaslatait, ugye? (Dr. Bézi-Farkas Barbara: Igen, köszönjük szépen!) Maximálisan alkalmazkodtunk tehát ahhoz a szakmai javaslathoz, amelyet a minisztériumtól kaptunk, ezért nem is kívánok különösebben érvelni a javaslat mellett. Az indoklásban - ha valaki elolvasta, látta - egyértelműen benne van, hogy miért kérjük ezt a támogatást, és azt hiszem, hogy ez tényleg egy olyan ügy, amelyet talán az egész bizottság támogat. Ehhez kérem tehát a támogatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm képviselőtársunk rövid értékelését. A tárca álláspontját kérdezem.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Kormányálláspontot tudok mondani: a kormány támogatja a képviselői indítványt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, kedves képviselőtársaim. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú. (Dr. Medgyasszay László: Hurrá!) A Mezőgazdasági bizottság tehát az önálló indítvány tárgysorozatba-vételét egyhangú szavazattal ajánlja.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, igen.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Szeretném az elismerésemet kifejezni a bizottság mindkét oldalának. (Demendi László: Majd visszatérünk rá!) Tudom, hogy ára lesz. (Közbeszólások. - Derültség.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szeretnék bizottsági előadó lenni.
A bizottsági előadó kijelölése
ELNÖK: Bizottsági előadót kell választanunk. (Dr. Karsai József: Van egy önként jelentkező!) Herbály Imre alelnök úr önként jelentkezett. (Demendi László: Megszavazzuk!) Azt gondolom, hogy a magam részéről támogatom, hogy ő legyen az előadó. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, támogatják-e. (Szavazás.) Igen, a bizottság előadója Herbály Imre alelnök úr lesz. (Borenszki Ervin: Ez már-már egy kis népi hurrá!)
Tisztelt Képviselőtársaim! A 4. számú napirendi pont következik. Köszöntöm az ÖTM főosztályvezető-helyettesét - most kivételesen eltalálom a nevét -, dr. Bedő Katalint, és ha jók az információim, akkor Tóth János Balázs osztályvezető úr van még itt az FVM-ből. (Dr. Simicskó István a terembe lép, és helyet foglal.)
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, Velez Tamás vagyok.
ELNÖK: Dr. Velez Tamás osztályvezető úr van jelen. Nekem két osztályvezető került megjelölésre, igazán nem akartam különbséget tenni. Tehát akkor köszöntöm önöket!
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha még néhány pert türelmet kérhetnék! (Dr. Simicskó István: Csak egy szóval hadd köszönjem meg! - Herbály Imre: Simicskó képviselő úr szót kér.)
Képviselőtársaim, kérem, adjunk lehetőséget arra, hogy Simicskó István képviselő úr kifejtse az álláspontját a döntésünkkel kapcsolatban. (Dr. Simicskó Istvánnak:) Parancsolj, képviselő úr!
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Valóban nagyon nagy tisztelettel és alázattal köszöni Simicskó István képviselő úr a lehetőséget, és elnézést kérek, hogy később értem ide. Itt voltam az irodaházban, de azt hittem, hogy még csak most kezdődik el a napirendi pont tárgyalása. Csak tényleg annyi időre kértem szót, hogy megköszönjem a Mezőgazdasági bizottság támogatását. Örülnék annak, hogyha sok ilyen ügy lenne az elkövetkezendő időszakban, amelyet pártállásra való tekintet nélkül tudnánk támogatni az ország érdekében. Még egyszer köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, képviselő úr, a kormány támogatását is megköszönheted. (Közbeszólások. - Derültség.)
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Az FVM támogatását is megköszönöm. (Közbeszólások. - Derültség.) Köszönöm szépen, és elnézést, hogy későn érkeztem.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselőtársunknak. Azt gondolom, hogy ezzel csak egyet lehet érteni. Reméljük, hogy sok ilyen döntés lesz sok ilyen, valamennyiünket érintő közügyben.
Most következik egy másik, valamennyiünket érintő közügy, mégpedig meghallgatjuk a két tárcának a 37/2007.(XII.13.) számú ÖTM-rendeletnek a fóliasátrakban és üvegházakban termelőkre vonatkozó szabályozásáról szóló tájékoztatóját. Először az ÖTM képviselőjének adok szót. Nem akarom felvezetni a témát, azt gondolom, az mindenki előtt ismert, és takarékoskodunk az idővel. Egy nagyon rövid odafigyelést kérek szépen. (Dr. Bedő Katalinnak:) Parancsoljon!
Dr. Bedő Katalin (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igyekszem én is röviden szólni. Üdvözlök mindenkit!
Elöljáróban hadd mondjak pár szót ennek a fóliasátras, az elmúlt hetekben viszonylag nagy visszhangot vetett ügynek az előzményeiről! 2008. január 1-jétől egy új jogszabály jelent meg, illetve váltotta fel a korábbit az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról. A korábban megszokott engedélyezési eljárás bizonyos tekintetben, bizonyos részeiben alapvetően megváltozott. Ez az új rendelet egy egészen új szemléletű és rendszerű rendelet, amelynek a főbb jellemzőiről azt mondhatom el, hogy nagyon sok részben, nagyon sok tekintetben megengedőbb, mint a korábbi, differenciál az építmények között a méretre és a rendeltetésre tekintettel, és ennek megfelelően különböző eljárásfajtákat vezetett be, a korábbiaktól eltérően bevezetett egy harmadik fajta kategóriát.
Korábban valami vagy építésiengedély-köteles volt, vagy nem kellett rá építési engedély, most ezek mellett egy harmadik kategóriát is bevezetett: ez egy úgynevezett bejelentési eljárás, amely elnevezés egyébként, azt gondolom, félrevezető, ugyanis ez egy egyszerűsített építési engedélyezési eljárás. Ennek az egyszerűsített eljárásnak a lényege az, hogy sokkal egyszerűbb dokumentációt kell benyújtani, és az engedélyezés ideje lényegesen rövidebb: a rendes építési engedély 60 napjához képest csupán 15 nap. Ez a változtatás érintette valamennyi építményt, tehát valamennyi építmény méretre és rendeltetésre vonatkozóan be lett sorolva egyfajta kategóriába, és ennek megfelelően kell rá vagy hagyományos építési engedélyt kérni, vagy egy egyszerűsített engedélyt, illetve nagyon sok került ki az engedélyköteles építmények köréből.
Azt is el kell mondanom, hogy a korábbi, a december 31-ig érvényes jogszabály általánosságban kimondta azt, hogy minden épület és építmény engedélyköteles, kivéve azok, amelyeket a régi rendelet felsorolt. A kivételek között nem sorolta fel a fóliasátrat, ebből következően hagyományos, rendes 60 napos építési engedélyezési eljárást kellett hozzá lefolytatni. A rendelet szövegében nem jelent meg ez a kifejezés, hogy fóliasátor és üvegház, ezért nem sorolta fel kivételként. A január 1-jétől hatályos jogszabály azonban egy más szerkezetben fogalmazza meg az előírásokat, a követelményeket, és a három kategóriánál felsorolja, hogy melyik kategóriába milyen engedélyezéssel, illetve engedély nélkül végezhető tevékenység tartozik, tehát az új rendeletben megjelenik a fóliasátor. Azt gondolom, hogy a félreértést, amit a sajtó felkapott, ez az új szövegezés okozhatta, hiszen korábban nem jelent meg a rendeletben a fóliasátor szövege, most pedig megjelenik. A tavaly érvényes rendelethez képest egyébként lényeges könnyítést és enyhítést vezetett be január 1-jétől ez a rendelet, mert már csak a fóliasátrak egy köre tartozott a hagyományos engedélyezés körébe, nagyon sok kikerült ebből, és egy egyszerűsített eljárással lehetett engedélyezni, sőt jelentős körük pedig már nem volt engedélyköteles.
Ennek ellenére a sajtóban megjelenő igény nyomán, amit aztán a mezőgazdasággal foglalkozók is megfogalmaztak, a miniszter megfontolta, hogy mi az a műszakilag indokolható paraméter, amelynek behatárolásával tovább lehet enyhíteni a fóliasátrak engedélyezésére vonatkozó eljárást. Ennek megfelelően 2008. április 29-én a Magyar Közlönyben megjelent az a két rendelet, amely módosította az erre vonatkozó szabályozást. Ez két rendeletet érintett.
Egyrészt egy kormányrendeletet, ami az építésügyi bírság szabályait állapítja meg. Ennek lényege a következő. Korábban valamennyi mezőgazdasági rendeltetésű épületre ugyanaz a bírságtétel volt meghatározva, 100 ezer forint/négyzetméter abban az esetben, ha engedély nélkül vagy engedélytől eltérően építették. Valóban belátható, hogy differenciálni kell az egyes építményfajták között, nem mérhető ugyanazzal a mércével egy ipari jellegű nagyüzemi sertéstelepnek a szabálytalansága, mint egy fóliasátoré. Ezért a kormányrendelet úgy változtatta meg ezt a bírságmértéket, hogy egy év múlva, tehát 2009. január 1-jétől az egyhuszadára csökken, és a szabálytalanul létesített fóliasátrak a korábbi 100 ezer forint/négyzetméter helyett 5000 forint/négyzetméter tétellel lesznek bírságolhatók.
További változtatás is történt ebben a kormányrendeletben, hiszen a kormány ösztönözni kívánja azt, hogy a jelenleg szabálytalanul meglévő sátrakat szabályossá tegyék, ha kell, akkor engedélyt kérjenek rá a gazdák. Azért, hogy ezt megtegyék, a 2008. április 29-től 2009. április 30-ig tartó időszakra egy egyéves moratóriumot rendelt el, erre az időszakra a bírságtétel nulla forint/darab, tehát egy év alatt valamennyi fóliasátrat építésügyi bírság fenyegetettsége nélkül szabályossá lehet tenni.
A másik rendelet, amelyet érint ez a módosítás, pontosan amiről az elején is beszéltem, az építésügyi engedélyezésről szóló 37/2007. ÖTM-rendelet, ahol tovább enyhíti az engedélyköteles fóliasátrakra vonatkozó szabályozást. Kollegáim készítettek egyébként ehhez egy áttekintő táblázatot. Nem tudom, érdekli-e önöket, mert akkor ki lehetne osztani.
ELNÖK: Nagyon megköszönnénk, ha a háttéranyagokat legalább mi megkapnánk.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Akkor még adunk ezekből is, amelyekben a két módosított rendelet van.
Tehát ami az engedélyezést illeti, ott pedig a következő lényeges változás történt. Az építési jogszabályok ismernek beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területet. Ez gyakorlatilag és köznyelvileg nagyjából megfelel a külterületnek és a belterületnek, még ha nem is pontosan. A továbbiakban olyan külterületen, ami a településrendezési előírások szerint mezőgazdasági területnek számít, tehát direkt a mezőgazdasági termelés céljára és igénybevételére szolgál, mérethatártól és időhatártól függetlenül engedély nélkül elhelyezhető fóliasátor, vagyis mezőgazdasági területen semmilyen fóliasátorra nem kell a továbbiakban engedély.
Olyan külterületen, amely nem mezőgazdasági terület - ilyen például az erdőterület, a vízgazdálkodási terület, a természetvédelmi terület, a közlekedési terület, a bányaterület, több ilyen van -, természetesen a területre vonatkozó előírások betartása mellett, csak az állandó jellegű fóliasátrakra kell engedélyt kérni. Tehát a nem mezőgazdasági területen, de külterületen elhelyezett fóliasátorra csak akkor kell engedély, ha az állandó jelleggel kerül elhelyezésre, vagyis ha hat hónapnál nem hosszabb időre kerül külterületen elhelyezésre és nem mezőgazdasági területen, csak akkor engedélyköteles, ha állandó, és nem idény jellegű, amit lebontanak. Hangsúlyozom egyébként, hogy itt a területre, tehát az erdőterületre vagy a védettséggel érintett területre vonatkozó előírásokat be kell tartani akkor is, ha ezt engedély nélkül lehet építeni.
Beépítésre szánt területen, azt azért beláthatjuk, hogy egy olyan területen, ahol lakóházak, üzletek vannak, ami konkrétan nagyjából a belterülete a településnek, egyéb szempontokat is figyelembe kell venni, és a hatóságnak nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a környezetében élők, a szomszédok jogaira is tekintettel kell lennie, tehát itt valamivel több hatósági kontrollt tartalmaz még most is az engedély, de lényegesen kevesebbet, mint korábban. Belterületre, tehát beépítésre szánt területre a szabály az, hogy hagyományos engedélyeztetési eljárást már nem kell lefolytatni, hanem egyszerűsített engedély van, ha 7 méternél magasabb és 500 négyzetméternél nagyobb az építmény. Ha belegondolnak, a 7 méter azt jelenti, hogy földszint, emelet plusz egy 1 méteres térfal, tehát egy jó nagy családi ház mérete. 7 méterig és 500 négyzetméterig nem kell még csak bejelentési eljárást sem lefolytatni ideiglenes fóliasátor esetében.
További változás, hogy ha 3 méternél alacsonyabb a fóliasátor beépítésre szánt területe, és ez ideiglenes jellegű, akkor semmilyen engedélyt nem kell hozzá lefolytatni, csak akkor, ha 3 méternél magasabb és állandó jellegű. Nem tudom, hogy a táblázatot ha áttekintik, akkor az érthető-e, vagy mondjam el, illetve van-e kérdés ezzel kapcsolatban.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
ELNÖK: Képviselőtársaim, kérjük-e a részletes táblázatismertetést? (Jelzésre:) Köszönjük szépen, itt szakemberek ülnek, és azt gondolom, valamennyien nyomon követtük; remélem legalábbis, hogy ez az eddig megkapott információkkal azonos. Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Mielőtt átadnám a szót képviselőtársaimnak, engedjen meg egy észrevételt, ami még nem szakmai, hanem általános. Az agráriusok ahhoz szoktak hozzá, hogy az őket érintő jogszabályok esetében van egyfajta egyeztetés, tehát a szakma véleményt nyilvánít.
Ha jól emlékszem, akkor érdekképviseleti kezdeményezésre az agrártárca összehívta az termékpálya-bizottságot, amit ezúton is köszönünk, és ott volt az ÖTM képviselője is. Ha jól emlékszem, ezen a termékpálya-bizottsági ülésen - a jegyzőkönyv még nem készült el - írásos tájékoztatást a termékpálya-bizottság tagjai nem kaptak. Ha jól emlékszem, olyan döntés született - de ezt majd visszaigazolja a jegyzőkönyv, illetve az emlékeztető -, hogy örömmel vették a gyors reagálást és a tájékoztatást, várják a kész jogszabálytervezetet, az írásos jogszabálytervezetet, ami alapján érdemben a szakmai kérdéseket át lehet tekinteni, még egyszer: hogy ne a politikusok, hanem a szakértők, a szakmabeliek mondják el az álláspontot. Tehát örülünk, hogy gyorsan intézkedtek, ugyanakkor a szakmával ez a jogszabály-módosítás, ha úgy tetszik, tájékoztatás szinten, kapcsolatfelvétel szinten ismertetve lett, de a szakmával érdemi egyeztetés nem történt, ha jól emlékszem, de, gondolom, a termékpálya-bizottságnak van emlékeztetője.
Ezt követően a szakmai észrevételeket nyilván elmondják majd a kollégáim, és magam is, és mivel se az elnök úr, se alelnöktársam nincs itt, majd szót kell kérjek. Képviselőtársaimat illeti tehát a szó, utána kérnénk reagálást. (Dr. Karsai József jelentkezik.)
Karsai József képviselőtársunk, parancsolj!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Mindenesetre köszönöm ezt a tájékoztatást, és hogy ez idekerült, a Mezőgazdasági bizottság elé, mert bizony nagyon igaza van Jakab úrnak abban, hogy azért ezt egy kicsit megelőzhette volna egy komolyabb tájékoztatást. Megmondom őszintén, hogy ha én ezt a táblázatot odaadom az én fóliásaimnak, azok akkor mennek el rajta, ha leteszik a földre, tehát továbbra is fennáll még mindig... (Derültség.) Sajnos így van, mert ők nem erre vannak szakosodva. Én is nézegetem, hogy mi az a 7 méter, mert ha egy dupla Pi lenne, a 3,14-nek a duplája lenne, az csak 6 méter36 centi. Hogy mitől jött a 7 méter, az a két és fél emeletes ház belül, és mi vonatkozik kívülre, mert itt elég kevés van arról írva, hogy arra mi vonatkozik. Egyet tudok: hogy badenwürtenbergi holland üvegházasok kerestek ez az inertgáz és a geotermikus energia miatt, és mondták, hogy nem jönnek Magyarországra addig, amíg érvényben van valami rendelkezés - állítólag érvényben volt, én ezt nem látom, ezért kérdezem -, mert nekik 8,5 méterre van szükségük, mert most már olyan termesztéstechnológia, a széndioxid-dúsítás, hogy külterületen a magasságnak 8,5 méternek kell lennie ahhoz, hogy ő ide egyáltalán üvegházat építsen. (Közbeszólások.) Nem tudom, hogy külterületen hogy van, üvegházról van szó... (Demendi László: Alsó sor!) Alsó sor, de... Jó, lehet, hogy odáig elmegy. Ez az egyik.
A másik nagyon fontos kérdésem mint polgármesternek az, hogy bizony komolyan felvetődött, amikor megnéztem a jegyzőmmel, hogy ha elkezdjük építményeknek minősíteni ezeket az állattenyésztésre is használt építményeket - mert nemcsak növényházról van szó, hanem bizony az állattartók is ideiglenes fóliákat raknak fel a kacsáknak, libáknak és egyéb más állathoz, sőt a libatöméshez is fóliákat állítanak fel -, tehát ha építménynek minősülnek, akkor ezekre körülbelül négyszeres adót kell kivetnünk mint önkormányzatnak. A házra is elég komoly kommunális adó van jelenleg, és ha valakinek van még 3000 négyzetméter fóliája, a háza meg 120 négyzetméter, akkor mennyit fog ezért fizetni? Tehát hogyan van ez alól mentesítve? Mert ha itt építménynek mondjuk ki, akkor ez van.
Aztán itt van a 6 hónapos határ. Ki találta ezt ki? Annak halvány..., a jegyzőkönyv miatt nem mondok durva szavakat. Hogy ki mikor teszi fel, hogy a hó miatt, meg hogy ne menjen, meg hogy melegedjen egy kicsit alatta a föld, mi ez a 6 hónap? Ez pontosan olyan, mint hogy azt mondják, hogy szociális segély akkor jár valakinek, ha 28 ezer 100 forintja van, és ha azt 1 forinttal meghaladja, elesik 40 ezer forinttól. Mi ez pontosan? Nem értem egészen pontosan, úgyhogy arra is választ szeretnék kérni, hogy mit jelent ez a 6 hónap. 6 hónap 1 napnál már komoly büntetés jár neki? Mert nem biztos, hogy 6 hónap, lehet, hogy 7 hónap. Lehet, hogy csak 5 hónap, ott nincs baj, de ha a 6 hónapot túlhaladta, akkor mi van? Ezekre szeretnék választ kapni. (Örvendi László József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Egy kérdésem lenne röviden. Hogyan lehet visszamenőlegesen alkalmazni a meglévő építményekre, a meglévő fóliákra a rendeletet? Megvan a fólia, rá van építve, használta, eddig nem kellett, most meg kell ilyen, és akkor még egy bírságot is kinyomunk? Még ha nulla forint is a bírság, akkor is bírság. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Akkor is bírság, ha nulla?!) Igen, akkor is bírság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, képviselőtársaim? (Godó Lajos jelentkezik.) Godó Lajos úr, parancsolj!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én szeretném megköszönni az ÖTM képviselőjének, Bedő Katalinnak, hogy ilyen gyorsan reagált a sajtó és egyebek felvetéseire, és eljött a Mezőgazdasági bizottság elé, és tájékoztatott bennünket arról, hogy hogyan alakult a rendelet módosítása. Azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy képviseljük közösen ezt a változtatást, hiszen nagyon fontos, hogy az emberek egyformán kapjanak információt erről a dologról. Végül is én úgy ítélem meg, hogy egy pozitív, kedvező eredménnyel született ez a rendeletmódosítás, és az a fóliás termesztők igényét messzemenőkig figyelembe vette. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor... (Bagi Béla jelentkezik.) Bagi Béla képviselőtársam, parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Engem továbbra is az a 6 hónap izgat szakmailag. Egy olyan blőd kérdést is feltehetnék, hogy miért nem öt és fél, miért nem hat és fél hónap. Higgyék el, hogy szakmaiatlan ez a 6 hónap! Aki fóliába vagy bármilyen tevékenységbe belefog, az ki akarja azt használni, az korában fel akarja tenni, és... Hogy mondjam? Fagyoktól a fagyokig. Tehát egyszerűen szakmaiatlan a megközelítés, ez a 6 hónapos kikötés. A szándékot, hogy miről lenne szó, érzékelem, de a 6 hónap kategorikus kijelentése a jó szándékot is aláássa. Köszönöm. (Dr. Karsai József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai József következik, parancsolj!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánat, egyet elfelejtettem, ami pedig a legfontosabb kérdés, amit már a miniszter úrnak is felvetettem. Mit értenek pontosan azon, hogy 6 hónap egy fólia? Leteszek egy tuskót - nem tudom, mennyire ismerik önök a fóliát, hogy az hogy van -, abba beletesznek vagy vas- vagy műanyag vázat. Mit jelent a 6 hónap? Amikor be van burkolva fóliával, vagy ki kell szedjem a tuskókat meg a vasakat is? Ez abszolút nem mindegy. Mit jelent az, hogy áll a fóliasátram? Csak azt, hogy rajta van a fólia, vagy el kell bontsam a vázat is? Mert ha el kell bontsam a vázat, akkor ez tragédia, akkor ez katasztrófa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most én szeretném elmondani a saját észrevételeimet, az előbb általános megjegyzéseim voltak, majd megadnám a szót.
Azzal kezdtem, hogy ezekben a kérdésekben azt kérjük tisztelettel - most, ha úgy tetszik, az ellenzék nevében fogalmazok, de azt gondolom, valamennyi szakember nevében fogalmazhatok -, hogy ha egy, az agráriumot, a mezőgazdasági termelőket érintő kérdésről van szó, akkor köszönjük a tájékoztatást, köszönjük az intézkedést is, félreértés ne essék, nem akarunk megbántani senkit, de azt várjuk el, gondolom, joggal, hogy a szakértőkkel, szervezetekkel legyen meg az egyeztetés, főleg pedig azzal a szaktárcával, amely ezért a területért felel.
440 ezer tonna zöldséget állítunk elő évente, korlátlan felvevőpiacaink vannak. Most van egy kertészeti fejlesztési program, és úgy mentünk bele, hogy a pályázatokban 7 méter vápamagasságra írták ki a fóliasátrakat és az üvegházakat, tartós fóliasátrat és üvegházat. Az alkalmazott technológia Nyugat-Európában nem véletlen, 9 méteres magasságot határoztak meg. Ne menjünk bele, hogy miért, ezt majd elmondják azok a szakmai szervezetek, a Kuitved és a többiek, akik a termékpálya-bizottság tagjai. Azt kérem első lépésként, hogy szíveskedjenek változatlanul ezt a kérdést ilyen szempontból is napirenden tartani.
A másik, amit nagyon fontosnak tartunk. Elhangzott az indoklásban az 5000 forint/négyzetméter büntetés. A kérdésem: mikortól építésiengedély-köteles a fólia, mikor jelent meg először a rendelet? Mert nyilvánvalóan a mi megítélésünk szerint a '98-as jogszabályt megelőzően is voltak fóliák. Most visszamenőleg ezeket is sújtjuk bírsággal abban az esetben, ha mondjuk belterületen vagy építési területen vannak, és arra nem kaphatnak fennmaradási engedélyt, mert éppen meghaladják a 7 méteres magasságot?
Amit mindenképpen szeretnék kérni, az a következő. Az egy év moratórium megnyugtatta az embereket. Figyelembe véve a most meghozott döntést ezt a jogszabályt szíveskedjenek ismételten a termékpálya-bizottságban elhangzottaknak megfelelően a szakmával érdemben megvitatni. Még mindig nincs gránitba vésve ez a jogszabály. Szíveskedjenek ezt az ígéretüknek megfelelően ismételten áttekinteni és még egyszer, mint ahogy ígérték a termékpálya-bizottságban - meg fogom küldeni önöknek a jegyzőkönyvet -, annak megfelelően módosítsák, a szakma álláspontjának figyelembe vételével. Köszönöm szépen.
Parancsoljon, ön következik.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jegyzeteltem a kérdéseket, de arra kérem önöket, hogy ha valakinek a kérdésére nem válaszolnék, akkor szóljanak.
Elöljáróban azt hadd mondjam el, hogy az építészeti szakma részéről vagyok itt, tehát a dolog politikai megfontolásaira nem tudok válaszolni.
ELNÖK: Bocsánatot kérek. Ne haragudjon, udvariatlan vagyok, nem illik félbeszakítani. Még mielőtt bárki itt politikát keresne, maradjunk abban, hogy ebben nincs politika. Én magam írtam a szakállamtitkár úrnak levelet, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívja össze a termékpálya-bizottságot. Pontosan azért, hogy ne csináljon belőle senki politikát, pontosan azért, hogy ne minket kérdezzen, engem se kérdezzen, hanem a szakmát kérdezze meg, azokat, akik ebből élnek, vagy azoknak a képviselőit, és innentől kezdve politikamentesen, nyugodtan, szakmai alapon kezdjünk el erről tárgyalni.
Köszönöm szépen.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt a mondatot csak azért mondtam, mert egy szót szeretnék arról mondani, hogy én jelen voltam a termékpálya-bizottság ülésén, és ott valóban ismertette a szakállamtitkár úr ennek a rendeletnek akkor még tervezetét, és a termékpálya-bizottság valóban kifejezte a kívánságát, hogy szeretné ezt szakmailag véleményezni. Megkapta a termékpálya-bizottság azt a tájékoztatást, hogy ez a rendelet kihirdetés előtt áll, tehát ez most ilyen módon nem, de az ott felvetett kérdésükre valóban ígéretet kaptak, hogy a 7 méter, 9 méter kérdésében és egyéb kérdésekben további egyeztetésekre fog sor kerülni. Tehát azt a tájékoztatást is megkapta a bizottság, hogy ez a rendelet már a Közlönykiadónál van, de azt az ígéretet is, hogy egyébként az egyeztetések folytatódhatnak.
A kérdések kapcsán egy alapvető félreértést még egyszer hadd oszlassak el. Azt, hogy egy területen - akár beépítésre szánt, akár beépítésre nem szánt területen - mit szabad építeni, a helyi képviselő-testület tudja eldönteni, és ezt rendeletben szabályozza a helyi építési szabályzatban. Tehát ha a helyi építési szabályzat nem korlátozza, hogy 15 méternél magasabb fóliasátrat nem szabad építeni, akkor szabad. Ez a rendelet nem arról szól, hogy mit szabad, hanem arról szól, hogy mit kell engedély alapján építeni, és mit lehet engedély nélkül. Jelenleg is lehet 9 méteres fóliasátrat építeni, ha a technológia ezt kívánja, és csupán egy egyszerűsített engedélyezési eljárást kell hozzá lefolytatni. Tehát ez a jogszabály nem mondja meg, hogy mit szabad és mit nem, hol szabad és hol nem, csupán azt mondja, hogy ha ilyen beépítésre szánt területen 7 méternél magasabbat kívánnak építeni, akkor arra építési engedélyt kell kérni. Ez a korábban megszokott dokumentációhoz képest egy egyszerűbb tartalmú dokumentációt igényel.
Amiről az előbb nem beszéltem, szintén tartalmazza a rendelet, hogy abban az esetben, ha ez a fóliasátor a 4 métert nem haladja meg, akkor még ez az egyébként egyszerű dokumentáció is tovább egyszerűsödik, konkrétan egy darab helyszínrajzot igényel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a földhivatalból 4000 forintért kikért térképmásolatra egy téglalapot kell berajzolni, ami azt hiszem, hogy egy kezdő mérnöknek sem jelent tíz percnél nagyobb munkát. (Dr. Karsai József: De tízezer forint!) A fólia is kerül valamennyibe. Valamint egy körülbelül három gépelt oldalnyi műszaki leírás kell, ami tartalmazza, hogy miből, milyen tartószerkezettel, milyen szellőzéssel, hogyan kívánja megoldani. Tehát a 7 méter nem azt jelenti, hogy nem szabad magasabbat, és nem azt jelenti, hogy nem kaphat rá fennmaradási engedélyt, ha 7 méternél magasabb, csupán azt jelenti, hogy ha 7 méternél kisebb, akkor nem kell rá fennmaradási engedélyt kérni, mert már nem engedélyköteles, ha 7 méternél magasabb, akkor kell rá fennmaradási engedélyt kérni.
A 7 méter egyébként más szempontból lényeges. Ugyanis az OTÉK, ami egy másik kormányrendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet - ami egyébként éppen módosítás alatt van -, jelenleg még hatályos szövege azt mondja, hogy: a telek beépített területébe be nem számíthatóan elhelyezhető 4,5 méternél nem magasabb fóliasátor. Ez azt jelenti, hogy ha ennél magasabb, akkor a beépítési százaléknál figyelembe kell venni. Éppen a mezőgazdasági tárca kívánságára az OTÉK jelenlegi módosítása során ezt felemelnénk 7 méterre - visszajött Brüsszelből, szerintem hamarosan elfogadja a kormány. Tehát ha elfogadja, akkor a telek beépített területe, amibe be nem számíthatóan elhelyezhető fóliasátor, 7 méter lesz. Most szembesültünk azzal az FVM szakállamtitkára által, illetve a termékpálya-bizottságban is, hogy ez a 7 méter további engedményeket igényel, pontosan a technológia miatt, de arról is tájékoztatást kaptunk, hogy az elkövetkezendő hónapokban, ha erről módosítás születik, akkor még a következő évi pályázatoknál ez nem okoz gondot. Tehát a 7 méter és a 9 méter csak ebből a szempontból fontos, hogy például mezőgazdasági területen, ahol csupán 3 százalék építhető be, 9 méteres fóliasátor is elhelyezhető legyen úgy, hogy ne kelljen beszámítani a beépítési százalékba.
Karsai úr azt mondta, hogy a gazdák nem értik ezt a rendelet. Valóban egy elég bonyolult szerkezetű rendelet, belátom, egyéb tekintetben is. Ezt nem a gazdáknak kell érteni, én azt gondolom, az építési hatóságok feladata és kötelessége, hogy a tájékoztatást helyi szinten is megadják, hogy ha bemegy oda a mezőgazdasági termelő, akkor megmondja, hogy kell-e hozzá tervrajzot készíttetni, vagy nem. Tehát az építésügyi hatóságoknak erre külön fel fogjuk hívni a figyelmét, hogy a szükséges tájékoztatást megadják; aki fóliasátrat akar építeni és bizonytalan abban, hogy kell-e rá engedély, vagy sem, az tájékozódással elkerülheti a problémát.
Arra vonatkozóan, hogy mikortól építmény, annyit mondanék, hogy nem most soroltuk ezeket az építmény kategóriába, ez a fogalom '98 óta létezik az építési törvényben, és az azt megelőző '64. évi III. törvény is építményként definiálta ezt. Ez tehát mindig is építmény volt, nem most került bele az építmény kategóriába. Az pedig, hogy az építményadó tekintetében mi számít adókötelesnek és mi nem, azt gondolom, nem építésügyi kérdés. Talán egy helyi rendelet tud kivételt tenni az adóköteles építmények tekintetében.
A 6 hónap, nem 6 hónap kérdése. Őszintén megmondom, nem tudom, mi indokolta ezt a 6 hónapot. Én magában az egyeztetési folyamatban nem vettem részt, de azt tudom, hogy ez a rendelet, nem a mostani módosítás, ez a villámgyors módosítás, hanem a január 1-jén megjelent rendelet, amely már ilyen rendszerben a 6 hónapot említi, szerepelt az egyeztetési folyamatban, és nem kaptunk visszajelzést, hogy ez a 6 hónap problémát okoz. Azt gondolom, hogy a további egyeztetés, amely a termékpálya-bizottság ülésén felmerült, ebben a kérdésben is folytatható.
Kérdés volt még, hogy visszamenőlegesen hogy lehet ezt alkalmazni. A mostani rendelet alapján kiderül, hogy mire kell engedély, meg mire nem. Amire már nem kell engedély, az a fóliasátor, amennyiben áll, ott maradhat. Ha olyan paraméterű, hogy engedély kell rá, akkor fennmaradási engedélyt kell rá kérni, és akkor is adható rá fennmaradási engedély, hogyha az 7 méternél magasabb, csupán a 7 métert meghaladó mérethatár az, ami miatt fennmaradási engedélyt kell rá kérni.
Nem tudom, hogy van-e még olyan kérdés, amelyre nem válaszoltam. (Bedő Tamás jelentkezik. - Dr. Velez Tamás: Elnézést, néhány apróságot én is hozzátennék.)
ELNÖK: Bedő Tamás képviselőtársam, parancsolj!
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bocsánat, egy-két mondatot én is hozzáfűznék.
ELNÖK: Tessék! (Font Sándor, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.)
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak annyit akartam mondani, hogy azt kellene igazából látni, hogy ez a szabályozás, amely most hatályba fog lépni, az sokkal enyhébb, mint ami eddig volt. Eddig ugyanis mindenféle fóliasátor építésköteles volt elvben - az már más kérdés, hogy nem lett megkérve rájuk az építési engedélyek. Most ez, ami nem volt alkalmazva, gyakorlatilag teljes egészében megszüntetésre került. Ez a visszamenőlegesség csak azt jelentené igazából, hogy ezeket a fóliasátrakat, amelyek engedély nélkül állnak, minden további nélkül meg lehetne büntetni visszamenőlegesen. Most azt sikerült gyakorlatilag elérni, hogy minden fóliasátor kapcsán egy éve van arra, hogy legálissá tegyék a létezésüket, amennyiben még mindig engedély nélkül van ott az a fóliasátor, márpedig ilyen elég sok van, mert, mint említettük, nem volt alkalmazva ez a jogszabály. Úgyhogy pillanatnyilag azt kell látni, hogy ez egy nagyon jelentős enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest.
A 9 méter kapcsán pedig a termékpálya-bizottság ülésén is elhangzott, én is jelen voltam, hogy januárig módosítva lesz ez a szabály, a 7 méter helyett 9 méter fog belekerülni, amit a termékpálya-bizottság tökéletesen elfogadott, mondván, hogy nekik igazából a jövő évtől kezdődően van szükségük a 9 méteres gerincmagasságra. Köszönöm szépen. (Dr. Karsai József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai József képviselőtársamnak adom meg a szót... (Közbeszólások.) Ja, nem, pardon, Bedő Tamás képviselő úrnak már megadtam a szót. Elnézést kérek, Tamás, parancsolj! Az ülés vezetését pedig visszaadom Font elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék ehhez elmondani, hogy ha Csongrád megyében, Balástyán két szomszéd veszekedése miatt nem derül ki mindez, most sem foglalkoznánk ezzel az egésszel, de szomszédi jó barátságból feljelentették egymást, és kiderült, hogy majdnem az ország összes fóliasátra engedély nélkül épült.
Annyit szeretnék mondani, hogy egyrészt köszönöm a korrekt tájékoztatást, meg azt a táblázatot, amelyet most kaptunk meg - úgy gondolom, ebből lehet egyedül érteni az egésznek a lényegét, hogy tényleg megengedőbb a jogszabály, mint a korábbi volt. Annyit viszont hadd kérjek, hogy ha majd ez megy a nyomdába, a mellékletben a harmadik oszlopot javítsák ki, mert 37/2007-es a korábbi ÖTM-rendelet, nem 2008-as, még önök sem gondolhattak előre. (Dr. Bedő Katalin: Elnézést kérünk, igen.)
Visszatérve a témára, itt valóban két dolog kavargott folyamatosan. Az egyik a fóliasátrak úgy általában történő engedélyezése, amit ennek a jogszabálynak kell rendeznie. A 9 méterről a szakma folyamatosan beszélt, és azért annyit hadd tegyek hozzá, hogy én személy szerint nem vagyok elégedett, mert ezt a 9 métert nem most kezdte el mondani a szakma, hanem már akkor, amikor az ENVA kertészeti technológiai fejlesztése volt, jelezték a kivitelezők, akik az új típusú technológiákat építik, a nyugat-európaiak, hogy kevés lesz a 7 méteres magasság, azt módosítani kellene. Abban önöknek igazuk van, hogy ez nem ezt a jogszabályt érinti, mert ez méretkorlátozás nélkül mindegyikre vonatkozik, ha egyébként a helyi építési szabályzat engedi, de a helyi építési szabályzat miatt sorra rúgták ki az engedélyes terveket, merthogy az OTÉK meg nem engedi a beépítési százalék miatt, hogyha egyébként a 7 méteres vagy a 4,5 méteres magasságot meghaladja. Itt tehát jogszabályok ütköznek, és ez ugyan lehet bizonyos tekintetben megengedőbb, de a HÉSZ, minden helyi építési szabályzat ki fogja majd rugdosni ezeket az engedélyezéseket. Hozzám már jöttek ilyen jelzések, hogy több tervezett beruházás nem fog tudni elindulni ebben az évben, amennyiben május 30-áig nem változik meg ez a jogszabályi hely. A hozzászólásokból, kiegészítésekből meg úgy veszem észre, hogy ez nem akar változni május 30-áig, ez majd csak januártól fog változni, és csak a következő évi pályázatokban lesz megengedőbb.
Én úgy gondolom, hogy ezt az egy szabályozást azért végig kellene gondolni az OTÉK vonatkozásában, hogy nem lehetne-e ezt valahogy még ebben az évben, a május 30-ai átverni ezt, hogy az önkormányzatok be tudják fogadni engedélyezésre a magasabb homlokzatmagasságú, épületmagasságú üvegházakat is. Én tehát azt szeretném kérni, hogy ezt gondoljuk meg. Lehet, hogy a termékpálya-bizottság azt mondta, ami elhangzott, de hogy a szakmai szervezetek, amelyek az ENVA kialakításában részt vettek - lehet, hogy a termékpálya-bizottság is benne volt -, azért ezt már régóta jelzik, sőt a szakállamtitkár úr felé is jelezték, akkor még Ficsor Ádám volt a szakállamtitkár, már akkor érkeztek ezek a jelzések, és én úgy tudom, hogy támogatólag ment az FVM-től tovább, tehát az FVM támogatja ezt a homlokzatmagasságot. Ez tehát egy több hónapja húzódó kérdés, nem most merült fel ez a kérdés.
Úgy gondolom, afelől megnyugodtunk, hogy a Mari néni fóliáját továbbra sem kell engedélyeztetni, de be kell jelenteni, ha 6 hónapnál tovább ott akarja tárolni, és egyébként a mérethatárok azt megkövetelik, ha olyan az elhelyezkedése, hogy mondjuk egy kertes házban van egy kisebb fólia. Efelől tehát megnyugodtunk, meg tájékoztatjuk a helyi közösségeket is, ahol sok fólia van, mint például nálunk, Csongrád megyében is, de most már mozduljunk el a nagyberuházók vágya felé is, és ezt a 9 métert próbáljuk meg minél előbb átverni, mert így nagyon sok beruházás fog gyakorlatilag leállni ebben az évben, mert csak a jövő évi pályázatra tudják benyújtani, hogyha csak januártól változik az OTÉK. Köszönöm.
ELNÖK: Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Természetes módon nem kaptam választ, kedves hölgyem, arra, hogy mit értenek a 6 hónap alatt. El kell bontani a betontuskót, mindenestül le kell venni a vasvázat, vagy csak a fóliát kell róla levenni? Mi a 6 hónap? Ez az egyik kérdésem.
A másik: ahogy egy véletlen elszólásából hallom, képviselőtársam körzetében, meg Szentes körzetében a külterületen gyakorlatilag a 3 százalék fóliát lehet tenni. Ha ott van egy termálkút, akkor mindenütt 500 méteres vezeték, szigetelt vezeték kell, és meg kell venni minden gazdától ezer négyzetmétert, mert ha 3 százalék a beépíthetőség, akkor teljesen felesleges megfúrnunk a kutat, mert ezek hektár kell ahhoz, hogy csináljunk 30 hektár fóliát. (Godó Lajos: Külterületen nem...!) Külterületről volt szó, a külterületi beépíthetőségről, a 3 százalékról beszélt a hölgy. Tehát ha jön hozzám egy badenwürtenbergi befektető, készül egy erőmű, egy inertgázas és egy gyógy, és ezek szerint ha megvesz 80 hektár földet, annak 3 százalékát építheti be - köszönöm szépen, mehet is vissza. Ez teljes képtelenség. Ha ő külterületen akar csinálni 80 hektár üvegházat, akkor ahhoz kell - szorozzuk meg 30-cal! - 2400 hektár föld, annyi kell ahhoz, hogy a 3 százaléka legyen beépítve. Nem értem, hölgyem, nem értem, hogy mit akarnak, komolyan mondom, nem értem. De már nem is érdekel, megmondom őszintén.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy nem tudtam a napirendi pont elejétől fogva itt lenni - egy másik bizottságban is volt egy kötelező megjelenésem -, és ezért lehet, hogy esetleg több pontot, észrevételt ismétlek, amit már önök elmondtak vagy választ kaptak rá.
Alapvetően azt a helyzetet szeretném érzékeltetni, ami az építési engedélyeztetés vagy a bejelentési kötelezettség időbeliségben való korlátozását jelenti, a hat hónapot. Itt hallom azokat a kérdéseket, amelyek ugyanerre irányulnak. Az elmúlt időszak egyik nagyon komoly fejlődése volt a fóliasátrak technológiájában, hogy olyan minőségű fóliasátrakat sikerült előállítani, amelyek most már a nap sugárzásának döntő mértékben ellenállnak és kettő-, három-, négy-, sőt ötéves időtartamra is kifeszíthetőek. Ezek elég drága fóliák, éppen ez miatt. Sőt a legújabb fejlesztés a humuszolható fólia, ami szintén drága, de tudjuk pontosan, hogy a környezetvédelem szempontjából egy nagyon fontos technológiai eredmény. Ez azt jelenti, hogy miközben a mezőgazdaság próbálja utolérni környezetvédelmi és anyagtechnológiai szempontból a legmodernebb berendezést, egy új technológiával készült fóliát, a szabályozás éppen ezekre a fóliákra hat negatívan; mert azt ne várjuk, hogy hat hónapnál rövidebb ideig feszítsenek föl egy-egy ilyen komolyabb fóliát.
Értem a most megjelent rendelet szabályozását, ami egy úgynevezett enyhítő szabályozás, és látom, hogy gyakorlatilag a kiskerti fóliákra nem kell engedélyt kérni, ez azt jelenti az én értelmezésem szerint - menjünk végig rajta, én nagyon szívesen megteszem -, a többi bejelentési kötelezettség alá kerül, mert a hathónapos időtartam mindenhol korlátként adódik. Én ehhez kötöm. Nem a 100 négyzetméter, nem a 6 méter vagy a 9 méter a súlyos kérdés, az időbeliség a legsúlyosabb kérdés. Ezzel önök gyakorlatilag a szilárd építésű építmények közé sorolják ezeket az épületeket. A most megjelent rendelettel kapcsolatban végre a felhívásunkra és a többszöri parlamenti, majd a sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekre tényleg olyan választ próbáltak adni, ami valamelyest az ott megfogalmazott véleményünket, kritikánkat tompította. Megjegyzem, csak tompította. Ugyanis itt önök egy dologról nem nagyon beszélnek: a bejelentési kötelezettség és az építési engedélyeztetési eljárás között gyakorlatilag érdemi különbség nincs, csak minimális, hogy 60 napos helyett 15 napos az eljárás. A különféle ehhez kötött kötelezettségeket a megelőző, 37/2007-es rendeletben nagyon pontosan leírják, szabályozzák, az úgynevezett bejelentéshez kötött építési engedély-bejelentési dokumentációnál a III. címszó alatt - önök biztosan pontosan tudják, hogy melyik - négy oldalon keresztül csak azt sorolják fel, hogy milyen kötöttségek, milyen dokumentációk szükségesek hozzá.
A 13. pont különösen arról szól, hogy a bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti, műszaki dokumentációknak miket kell tartalmazni. Ezt is most módosítják egy pontban, hogy a fóliasátrak esetében mi történik, de tisztázzuk, hogy ez mit is jelent. Kezdődik a tulajdoni lap kiváltásával a földhivataltól, onnan egy térképmásolat kérésével, majd pedig a tulajdonos engedélyének - jobb esetben a tulajdonos önmaga az, aki építené ezt a fóliasátrat - és a szomszédja beleegyezésének beszerzésével folytatódik. (Dr. Bedő Katalin: Nem, ez tévedés.) Ha ezt most kiveszik belőle, akkor örülök neki; én egy alaphelyzetet mondtam, amikor az építési engedélyhez kötöttségről beszélek. Örülök neki, hogy a szomszédok beleegyezési engedélye ez esetben nincs benne. (Dr. Bedő Katalin: Soha nem kellett. Fellebbezhetnek.) Akkor másképp értelmezték az építésügyi osztályok egyes önkormányzatoknál ezt a rendeletet. Megjegyzem, én a regionális hivatalhoz is fordultam, és azt mondták, hogy nem tudnak választ adni bizonyos kérdéseimre, ezért az ÖTM-hez fordultak. Ők azt állítják, hogy ez - igaz, akkor még nem jelent meg ez a módosított rendelet - végrehajthatatlan. Például ki fogja ellenőrizni az időbeliséget, a hat hónapot? Ezt hogyan is tetszettek érteni? Önbevallási alapon, vagy szomszéd feljelentése alapján? Merthogy erre apparátusa a helyi építési hatóságnak nincs, vagy objektíve ezt bizonyítani fizikai képtelenség. Tehát egy olyan vitás helyzetet állítunk elő, ami állandó fenyegetettséget jelent annak, aki ilyen módon szeretne termelni, klasszikus fóliázással.
Amit elmondtam, annak még egy okirati feltétele van: a tervrajz vagy dokumentáció, amit tudomásom szerint - és itt megint az önök igenlését vagy nemleges válaszát várom - csak erre hivatott személy készíthet el. Ennek költsége manapság nem kevés és csak építészmérnök vagy ilyen jogosultságot megszerzett tervezőmérnök készítheti el. Így indul az engedélyezési eljárás. A helyi építésügyi hatóság 15 napon belül válaszol, majd, ha jól értelmezem a jogszabályt, használatba-vételi engedélyért is egyszer csak folyamodni kell ezek után még a helyi építésügyi hatósághoz, hogy csak soroljam, hogy mi mindent kell tenni és ez milyen illetékekkel, esetleges fizetési kötelezettségekkel jár.
A most módosított verzióban sem látom, hogy a következő hibát kijavították volna - és kérem, együtt olvassuk el a 37/2007-es rendelet 1. számú melléklet II. § (14) bekezdését. Innen is kivették könnyítésképpen egyébként most a "fóliasátor" címszót, de bennehagyták az üvegházat. Ez azt írja: "beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, 100 négyzetméter bruttó alapterületet meghaladó és 6 méteres építménymagasságnál nagyobb méretű...". "És"-sel kötötték össze: 100 négyzetméter bruttó alapterületet meghaladó és 6 méteres építménymagasságnál nagyobb méretű. Mit jelent ez? Az én értelmezésem szerint nem "és"-sel kellett volna összekötni, hanem "vagy"-gyal; vagy 100 négyzetméternél nagyobb ez a fólia, vagy meghaladja a magassága a 6 métert. Önök "és"-sel tetszettek a rendeletben összekötni. Ez azt jelenti, hogy én építhetek 5000 négyzetméteres fóliasátrat, ha nem haladja meg a 6 métert, ahhoz semmilyen engedély nem kell, ami nonszensz, különösen belterületen, ahol azért figyelünk arra, hogy mekkora területen meg milyen magas épületeket szeretnénk fölhúzni. Ezt nem módosították a mostani rendeletben sem. Hozzáteszem, hogy a fóliára viszont jól írták ki, tehát a fóliánál már úgy van, hogy 500 négyzetméter alapterületű vagy azt meghaladó vagy 7 méteres építési magasságnál nagyobb méretű. Az más dolog, hogy itt a métereken amúgy is van egy külön vita, de itt legalább már jól fogalmazták meg. Ezért mondták nekem azt a regionális hivatalnál, hogy egyelőre ezt a rendeletet nem valószínű, hogy érdemben végre tudják hajtani vagy be tudják tartatni.
Itt jön a mezőgazdaságot érintő kérdés. Nekem is a szakértők nagyon komoly problémának jelezték a külterületet, ahol különféle övezeti besorolásokat találunk, és az ezekbe beépítési engedélyezési eljárással építhető építményeknél a 3 százalékos mértéket. Egyébként ezt helyi rendelet még külön szigoríthatja, ha akarja, és több önkormányzat szigorította is. Magyarul ha önök egy építményi eljárás alá sorolják a fóliákat, akkor azonnal a helyi építési hatóságnak a beépítési kötelezettség nagyságot is figyelembe kell venni, legalábbis a gyakorló építésügyesek ezt mondták, hogy ha ez az, akkor nekik figyelemmel kell lenni a 3 százalékos beépíthető nagyságra. Tehát az alapvető kérdés, hogy miért is kellett ezt az egészet ebbe a rendbe besorolni, amivel elég súlyos problémát okoztak mintegy 20-30 ezer gazdálkodónak.
A másik kérdés, amire nem tudtak egyértelmű választ adni, és kérdezem önöket, hogyan tekintik ezt, a következő. Egy adott területen - legyen ez most egy belterület, illetve kert, de beépítésre engedélyezett terület, amire külön szabályok vonatkoznak, tehát szigorúbb szabályok - mondjuk négy fóliasátrat szeretne valaki felépíteni. Ez a négy fóliasátor önálló építmény, önálló bejárattal. Ezekre egyenkénti eljárás kell, vagy csoportos, egy területet lefedő építési engedélyeztetési és netán tervezési eljárás? Ez azért izgalmas, mert az építési törvény mellékletét képező építésügyi szabvány definíciója nevesíti, hogy építési engedélyre köteles építménynek az számít, aminek alapja, maradandó falazata és tetőszerkezete van. Ha ezeket önállónak tekintem, akkor a gyakorlati alkalmazók szempontjából itt megint egy ellentmondásos állapot alakul ki az ügyben, hogy mit tekintsen ilyen típusú építménynek, épületnek, önálló építménynek, önálló engedélyesnek vagy csoportosnak. Én örülnék neki, az lenne a logikusabb, ha ez egy engedélyezési eljárással lebonyolítható lenne.
Összességében tehát a most megjelent rendelet egyszerűsíti és csökkenti, azaz meg is szüntetni az építésiengedély-kötelezettséget, és besorolja a döntő többségét ezeknek a fóliáknak a bejelentési engedélyezési eljárásba sorolja be, hiszen 6 hónapnál mindegyik tovább fog fennállni, nagyon kevés, az úgynevezett konyhakerti, alacsony éves fóliák lesznek azok, amelyek semmilyen bejelentési eljárás alá nem tartoznak, ezek nyilván néhány tíz négyzetméteresek és egy-két méter magasságú fóliák, amelyeket a konyhakertben állítanak fel. Gyakorlatilag ezek nem tartoznak semmilyen bejelentési kötelezettség alá, az összes többi viszont igen. És innen adódik mindaz a vélt vagy valós probléma, amit itt, ha jól értettem, képviselőtársaim és magam is próbáltam vázolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Jakab István jelentkezik.) Igen, Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A beépíthetőség kérdését Karsai képviselőtársam már felvetette. Ez egy olyan probléma, amelyet kezelni kell, ettől nem lehet eltekinteni. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a jelenleg futó pályázatoknál már az alkalmazott technológiának megfelelő méretek engedélyezésre kerüljenek. Ettől nem lehet eltekinteni, hisz milliárdos befektetésekről van szó, és egyszerűen felfoghatatlan a dolog. Hisz anno, amikor a pályázati kiírás történt, az agrártárcának - Bedő Tamás képviselőtársam pontosan fogalmazott - világos álláspontja volt az ÖTM felé a 9 méteres magasságot illetően, határozottan kérte Ficsor Ádám szakállamtitkár, és az jött vissza válaszként, hogy: sajnáljuk, nem fogadták el, lesöpörték. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy ágazatot milyen alapon és milyen módon kezelnek így egy társtárca részéről. Mi azt gondoljuk, hogy az agrártárca van annyira felelős, azon a szinten tudja kezelni ezeket az ügyeket, hogy egy társtárca ezt érdemben figyelembe vegye.
A következő: nagyon szomorú vagyok, amikor a bizottság tagjai úgy mennek el egy egyeztetésre, hogy közben az anyag a nyomdában van, és utána azt mondjuk: igen, egyeztettünk. Ez egy nagyon furcsa egyeztetés, hisz nem is vehetnék figyelembe az ott elhangzottakat, mint ahogy nem is vették azokat figyelembe, hanem tulajdonképpen az előzetes információk és jelzések alapján végrehajtottak bizonyos módosításokat, amelyekre azt mondták a termékpálya-bizottság tagjai, hogy igen, ezek rendben vannak, de sajnos a további változtatásokra még szükség van ahhoz, hogy a problémákat érdemben kezeljük.
Én tehát arra kérem önöket, hogy ezt ne vegyék le a napirendről, a lehető legrövidebb időn belül készítsék elő a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokat, úgy, hogy a termékpálya-bizottság tagjai - amely bizottságnak nemcsak az érdekképviseletek a tagjai, hanem a különböző társtárcák is - időben megkapják azokat, fel tudjanak készülni, tudjanak egyeztetni a saját belső egyeztetési rendszerükön belül, hogy valóban a termelők érdekei és a szakmai szempontok érvényesüljenek a jogszabály elkészítésénél. Én ezt nagyon határozottan kérem önöktől. A szakma erre készül, és a szakma nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy csak azért dobjon ki az ablakon milliárdokat, mert nem készül el időben egy jogszabály-tervezet módosítása.
A bírságokkal meg a büntetésekkel kapcsolatban, hogy mekkora hatalmas engedményt kapnak azok az emberek, akik eddig vagy megéltek a fóliázásból valamilyen szinten, vagy éppenséggel még foglalkoztattak is embereket a településen, én azt gondolom, hogy ebben a jelenlegi helyzetben - és ennyi politika van abban, amiről most beszélünk, habár ez az élet - nem azt kellene nézni, hogy mennyi bírságot lehet kivetni, meg hogy mennyivel lehet még terhelni az utólagos igazolások kiadását, hanem azt, hogy ezek az emberek lehetőleg minél és a megfelelő szakmai színvonalon tovább tudják ezt a tevékenységet végezni. Mi tehát úgy gondoljuk, hogy a segítségadásról és az együttműködésről van szó, és még azt sem tartjuk egy lehetetlen dolognak, hogy éppenséggel megkapják, ha kell, térítésmentesen azokat az igazolásokat, amelyekre szükség van, azért, hogy jogilag valóban helyre kerüljenek a dolgok, ha már eddig hosszú időn keresztül mulasztás volt.
Még egyszer aláhúzom azt, hogy sürgősen elő kell venni a jogszabályt. Megkezdődött egy folyamat, és nincs értelme, hogy ez a továbbiakban újabb feszültségek forrásává váljon. Az emberek termelni akarnak, az emberek nyugalmat akarnak, a fejlesztők pedig szakszerűen, magas színvonalú technológiát kialakítva akarnak fejleszteni, mert nemcsak a támogatást használják fel, hanem a saját pénzüket is. És, gondolják végig, csak azért, mert nem születik meg időben egy jogszabály, azért mondjuk valaki 10, 20 vagy 30 millió forintot a saját pénzéből, a megfelelő szakmaiságot mellőzve fektet be, és ugyanúgy az uniós forrásokból is, mert a másik része uniós forrás. Nem ez a célunk. Az a célunk, hogy magas színvonalon jelentős eredményeket érjünk el, ehhez pedig olyan jogszabályok szükségesek, amelyek ezt lehetővé teszik, méghozzá gyorsan. Köszönöm szépen.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. (Örvendi László József jelzésére:) Parancsolj!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Egy rövid hozzáfűznivalóm van a beépíthetőséget illetően. Mindig az uniós szabályozásokra hivatkozunk. A belga-holland határon egy belga parasztembernél voltam látogatáson, 5 hektár földje és másfél hektár üvegháza volt. Ezt csak a beépíthetőség miatt mondom. (Bedő Tamás: Az 30 százalék!) Az 30 százalék - megcsinálta, és ebből élt. Itt is az van, hogy a beépíthetőséget nem szabad megszabni, semmiféleképpen, ebben a 3 százalékban meg pláne, hiszen mezőgazdasági tevékenységről van szó, konkrétan növénytermesztésről - csak tető alatt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megadom a szót a kormány képviselőinek. Ugyan a rendelettervezet egyértelmű pozitívuma számomra az egyéves moratórium, ez mégis azt tartalmazza azonban, hogy igenis eljárás elé állítják a jelenlegi fóliatulajdonosokat. Aztán itt van a díjtételek, a büntetési tételek csökkentése, de ez a csökkentés is azt jelenti, ha jól értem, hogy továbbra is 5 ezer forint/négyzetméter a fenyegetettség. (Közbeszólások: Igen!) Ha jól értem, ennyi az 50 ezer és 100 ezer forintos négyzetméteresről, mert az általános szabályok ezt jelentették, és ezt most a huszadára csökkentették, tehát akkor 5 ezer forintos négyzetméterenkénti fenyegetés van.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy év után.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy év után, most egyáltalán nincs büntetés.
ELNÖK: Mondom: a fenyegetettség, és 2009. május 30-áig vagy meddig tetszettek...
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Addig szabályossá tehető bírság nélkül.
ELNÖK: Értem, értem, ezt mondom...
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Akkor én nem értem.
ELNÖK: Most próbáltam elmondani, mint előnyének említettem az egyéves moratórium meghirdetését és a büntetési tételek csökkentését, és ha ezen egy éven belül nem kérnek fennmaradási engedélyt ezekre az építményekre, akkor a fenyegetettség a csökkentett tétel esetében is 5 ezer forint négyzetméterenként. A fenyegetettségről és 2009 júniusáról, illetve az azutáni időszakról beszélek. De akkor ez továbbra is fennáll - ezt akartam megfogalmazni. Köszönöm szépen.
És akkor megadom a szót meghívott vendégeinknek.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönjük szépen. Az a véleményem, hogy az egyéves moratórium után ez a fenyegetettség azért áll fenn, mert gyakorlatilag ezzel próbáljuk elejét venni annak, hogy ugyanaz a helyzet álljon elő, mint ami van ma, illetve ami eddig is volt, hogy építési engedély nélkül lettek felépítve ezek a fóliasátrak, csak eddig nem lettek kiszabva a büntetések. Most le lett szállítva a büntetés mértéke, meg enyhítve lettek a szabályok is és plusz egy év állt mindenki rendelkezésére arra, hogy úgymond legálissá tegyék ezeket a fóliasátrakat. Ezt én jelentős kedvezménynek értékelem.
A 9 méterrel kapcsolatosan azt szeretném mondani, hogy annak idején, amikor a pótléknak volt az egyeztetése, én úgy tudom, a tárca részéről 8 méter volt a kívánalom az ÖTM irányába. (Jakab István: A vápamagasság volt 8 méter, gerincben az 9 méter.) Én úgy tudom, hogy 8 méter ment ki a tárcától annak idején állásfoglalásként, és a 9 méter később jelent meg, amikor már a tervezet kiküldésre került kodifikációra Brüsszelbe a Bizottsághoz. Közben a Bizottságtól visszaérkezett ez a tervezet, amelyben a 7 méter szerepel. A 9 méter pillanatnyilag azért nem megoldható, mert ezt be szeretnénk írni, akkor újra notifikáltatnunk kell ezt a jogszabályt, ami újabb 3 hónap, tehát május végéig eleve nem is tudjuk megcsinálni, mert kétszer 6 hónap a notifikációs ideje. Ezért mondtuk azt a termékpálya-bizottságban, hogy mindenféleképpen módosítva lesz és a 9 méter bele fog kerülni, és ezért született az a megállapodás, hogy január 1-jétől benne lesz a 9 méter az OTÉK-ben. Tehát ezért született ez a megoldás, amit a termékpálya-bizottság teljes mértékben elfogadott egyébként azon az ülésen.
Köszönöm.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Én még néhány nagyon rövid gondolatot szeretnék elmondani.
Azt ne felejtsük el, hogy ami bejelentési engedélyköteles a továbbiakban, az a 7 méternél magasabb fóliasátor, illetve a 3 méternél magasabb állandó jellegű fóliasátor.
ELNÖK: Tehát a 6 hónapnál hosszabb idejű, hogy tisztázzuk az időbeliséget.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Így van, ezekre kell bejelentési eljárást lefolytatni.
Azt se felejtsük el, hogy itt a termelők érdekei mellett egyéb érdekek is megjelennek. Tehát beépítésre szánt területről beszélünk, ahol szomszédok vannak, ahol különböző életvédelmi előírások vannak, ahol környezetvédelmi előírások vannak. Ezek a fóliasátrak hatással vannak a szomszédjogokra, hatással vannak a településrészre, hatással vannak a föld klimatikus viszonyaira, a termőföldre, tehát sok minden megváltozik, ami egy műszaki kontrollt igényel. Ezek közül csak egyet hadd emeljek ki: csak az elmúlt hetekben több olyan különleges időjárási helyzet állt elő, hogy a vihar hatalmas nagy, vasvázzal merevített reklámtáblákat döntött le, kamiont dobott le az országútról. Vagy emlékszünk arra, amikor egy légvár, ami egy fóliasátorhoz hasonlatos szerkezet, halálesetet okozott. Tehát én azt gondolom, hogy azért egy egyszerűsített bejelentési eljárás, egy műszaki kontroll, hogy azt lássa egy mérnökember, hogy elkészítse egy építészmérnök hozzá a műszaki leírást, hogy hogyan kell rögzíteni, nem mellőzhető abból a szempontból, hogy az egyéb érdekeket is érvényesíteni lehessen.
Egyet kell önnel értenem abban, hogy az, hogy mi ez a hat hónap, nagyon nehezen ellenőrizhető, itt a bizonyítás valóban nem könnyű, és bár ez a hat hónap vagy hét hónap talán nem jelentős, de azért azt bizonyára meg fogja tudni különböztetni a hatóság, hogy állandó jelleggel fennálló fóliasátorról van-e szó, a körülmények és a helyszín ismeretében ez megítélhető.
Karsai úr kiment - az ő kérdésére az a válaszom, hogy a lebontás valóban azt jelenti, hogy a tartószerkezetével együtt kell lebontani, de maradhat, tehát nincs megtiltva. Csak ezt az egyszerűsített eljárást le kell folytatni, éppen az előző indokok miatt, tehát én nem érzem ennyire kétségbeejtőnek a helyzetet.
Elmondta elnök úr, hogy ezek a korszerű fóliák, amelyek már humuszra lebomolva ottmaradhatnak, nagyon drága anyagok. Egy néhány tízezer forintos bejelentési eljárás talán egyensúlyba állítható vele. Egyébként egyéb területeken is vannak ilyen szabályok, amik mind nehézséget és adott esetben drágulást vagy költségeket okoznak.
Kérdezte, hogy több fóliasátorra több eljárás kell-e. Ezek egyetlenegy dossziéval, egyetlenegy illetékbélyeggel, egyetlenegy eljárásban elbírálhatók.
Az üvegház tudatosan maradt benne, az FVM-mel egyeztetve, tehát az egy sokkal lényegesebb szerkezet, állékonyságát tekintve és mindenféle szempontból sokkal komolyabb veszélyeket jelent. Az "és" és a "vagy" problémáját észrevettük. Ez a villámgyors módosítás csak az üvegházra vonatkozik, egyébként ennek a rendeletnek a pontosítása folyamatban van, és ezt az "és/vagy" problémát jeleztük, hogy nem jó, ha csak együttesen érvényes ez a feltétel.
Nem tudom, hogy maradt-e még valami.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Beépíthetőség, 3 százalék.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez a 9 méterrel függ össze.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem teljesen.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): De igen.
ELNÖK: Alelnök úr reflexiója után visszaadom a szót az előadónak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tehát nem teljesen ezzel függ össze, mert ha mezőgazdasági területen kíván valaki egy tartós fóliát, egy olyan telepet létesíteni, ahol a legkorszerűbb technológiát alkalmazza - dupla soros fólia közte levegővel, lebomló fólia, egyebek -, ezt nyilván több évre készíti el, vagyis nem szedi le. Ez ténykérdés. Ez itt állandó épületként szerepel, innentől kezdve a 3 százalék beépíthetőség kötelező. Ebben az esetben ha valaki akar egy 10 hektáros fóliatelepet, akkor kell hozzá 300 hektár termőföld. Most mondják meg őszintén: mi szükség van arra, hogy embereket olyan helyzetbe kényszerítenek, hogy béreljenek papíron földet, mert fenn akarják tartani vagy meg akarják építeni? Önök csak építész szemmel nézik. Gondolják végig, hogy van egyfajta mérethatékonyság; amikor abból él meg egy család vagy arra rendezkedik be, nem mindegy, hogy mekkora alapterülete van, mert abból tud eltartani egy családot. Tudják, mennyi ez ma? 3000 négyzetméter minimum. Tehát ezt kérjük.
A másik: még egyszer szeretném aláhúzni, hogy a termékpálya-bizottság arról döntött, hogy igen, üdvözli a gyors reagálást és várja azt a tervezetet, ami a végleges megoldást jelenti. Ezt kérnénk mi a lehető legrövidebb időn rendezni. Nem utólag, amikor már nyomdában van a Közlöny, hanem úgy, hogy valóban előtte érdemi egyeztetés legyen, hogy ne mi mondjuk el itt, hanem mondják el ők ott, akik ennek az ágazatnak a képviselői.
ELNÖK: Bedő Tamás kért szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Egy kicsit visszautalnék az OTÉK-ra, mert mi is most készítjük a rendezési tervünket, és a külterület nem egyszerű, jó lenne ebben tisztán látni. Tehát a 3 százalék az alaprendelkezés, és különböző mezőgazdasági övezeteket határozhat meg az önkormányzat, a majorságnál 30 százalékos lehet a beépíthetőség. Én most azt szeretném kérdezni, hogy mi van azokkal, akiknél éppen folyamatban levő rendezési tervek vannak és OTÉK alóli felmentést kérnek sorra a külterületen a 3 százalékos beépítés következtében. Legalábbis nekem az a tapasztalatom, hogy a megyei főépítészek vagy a regionális főépítészek elutasítják az OTÉK alóli felmentési kérelmeket külterület esetében folyamatosan, a legjobb esetben 5 százalékot tudtunk elérni. Egyébként nálunk is a fólia kérdése miatt merülnek fel folyamatosan ezek a problémák. Ilyen beépítéseknél például tanyaterületeknél lehetőség szerint valamilyen mértékben az önkormányzati, helyi építési szabályzatokban legyenek már rugalmasak a főépítészek a tekintetben, hogy a külterületeken - nem MG-0 területen, de azon túl - egy kicsit magasabb beépítési százalékokat engedjenek, mert a 10 százalék még nem rombolja a tájat. Eddig minden 10 százalékos kérelmet visszautasítottak a főépítészek, legjobb esetben 5 százalékot tudtunk elérni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Bagi Béla jelzésére:) Bagi Béla kért szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Én még mindig és makacsul ennél a 6 hónapnál szeretnék maradni. Úgy érzékelem a válaszból, hogy nem akarják tudomásul venni, hogy fejlődött a felhasznált anyag, a technológia. Higgyék el, hogy ez a 6 hónap teljesen szakmaiatlan megközelítés, és teljesen életszerűtlen is.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Elnézést, hadd mondja valamit! Nincs megtiltva a 6 hónapnál hosszabb, csak kell hozzá készíteni egy dokumentációt. (Közbeszólások.) Ez egy kicsit kényelmetlen, de...
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Van még más megkötés is. Még a magasság is megkötés onnantól kezdve... (Közbeszólások.)
ELNÖK: Bocsánat, egyszerre egy valaki beszéljen, mert így a jegyzőkönyv vezetését nem tudjuk biztosítani. (Közbeszólások: Csak magántanácskozmány volt!) Kérdezem tehát Bagi Béla képviselőtársamat, hogy befejezte-e.
BAGI BÉLA (Fidesz): Befejeztem.
ELNÖK: Befejezte a gondolatát. (Bedő Tamás: Várjuk meg a választ, és menjünk!)
Annyit azért érdemes megjegyezni az eddig hallottakból, hogy, azt hiszem, ez a jogszabály nem éppen a jogalkotás csúcsát és minőségét jelenti. Tehát amikor december 13-a után, május elején itt megjelenik egy új korrekciója, hagyva a téves szókapcsolatokat, nem egyeztetve az Unióval a szakmai álláspontokat, és tudjuk, hogy megint módosítva lesz, miközben Bedő Tamás gyakorló polgármesterként vázolt egy problémát, a rendezési tervek problémáját, ami egy nagyon nyűgös dolog, ezt mindenki tudja, és ez egy nagyon érzékeny kérdés. Mind a külterületi, mind a belterületi rész rendezési tervének a módosítása egy több éves folyamat egy önkormányzatnál - azért merem ezt mondani, mert mi is túlestünk egy hároméves perióduson a városi önkormányzatnál -, és az ilyen szempontok figyelembevétele szinte teljesen megköti a polgármester kezét, illetve szerintem lehetetlen helyzetbe állítja. Magyarázza el majd ezt a gazdálkodóknak, különösen Csongrád megyében, ahol a magyarországi fóliázásnak a 20-30 százalékát megtaláljuk, hogy: kedves gazdálkodók, igaz, hogy éppen csak élnek és halnak ebből az egész mezőgazdaságból, de most már még ezt is meg kell tenni, mert ha nem, akkor 5 ezer forint/négyzetméteres fenyegetettség áll fenn büntetésképpen, és ezt innentől kezdve bármelyik kedves szomszéd, bármelyik hatóság felróhatja önnek. Azt hiszem, ez a legkényesebb része.
Értem az illetékes minisztériumot, amelyhez az építésügyi hatósági részek most épp tartoznak - és őszintén megmondom, egy kicsit zavarban voltam, hogy kit is hívjunk meg erre a bizottsági ülésre, mely minisztériumnak címezzük ezt a felkérést a nagy átalakulások közepette -, szóval értem, hogy az építésügyi szempontokat megpróbálják általánosítani, és egy általános rendben, logikában felépíteni. De kiderül, hogy van egy nagyon speciális terület, mégpedig a fólia és az üvegház kérdése, amire, azt merem mondani, fizikai képtelenség alkalmazni az építésügyi logika által használt definíciókat. Úgy érzem, ez az alapvető probléma, mert hogyha erre is megpróbáljuk ráhúzni, onnantól kezdve egy csatornába kényszerítjük be a tulajdonosokat, akik ez ügyben, sajnálatos módon, erős nemtetszésüknek fognak hangot adni, különösképpen amikor megnézik a konkurens országok vetélytársait, hogy nálunk még ezt is, ezt is, és inkább már abbahagyom ezt az egészet, mert a fenyegetettség akkora, miközben máshol meg azt látjuk, hogy a mezőgazdasági termeléshez arányosan alkalmazható szabályokkal nemhogy gátolnák, hanem inkább erősítik ezt a területet.
Miért mondom ezt? Azért - és ez most mezőgazdasági szakmai -, mert amikor Gráf József miniszter úr a magyar mezőgazdaság jövőbeni kilátásait fejtegeti, akkor mindig megjegyzi, hogy van egy terület, a zöldség-gyümölcs terület, a hajtatott termékek területe, a primőrtermékek területe, amely lefedetlen Európában, és a magyar klimatikus adottságok és talajviszonyok miatt szinte korlátlanul tudnánk ilyen termékeket előállítani. Ezt Gráf József mindig megjegyzi. És akkor itt látunk egy társminisztériumtól egy olyan elképzelést, amely nagyban blokkolja ezt, amely ennek a területnek nemhogy az elősegítését, hanem inkább a visszafejlesztését irányozza elő.
Szóval én úgy érzem, az is egy súlyos probléma volt, hogy amikor mi erről a kérdésről az FVM-nél érdeklődtünk, akkor az általunk elért - hangsúlyozom: az általunk elért - illetékes osztály, osztályvezetők gyakorlatilag azt mondták, hogy fogalmuk sincs, hogy ez az ÖTM-rendelet mit tartalmaz, és nem is gondolták, hogy ez ilyen problémát okoz a mezőgazdaságban a fóliákra nézve, merthogy ez egy társminisztériumnak a kérdése. Úgyhogy nagyon kíváncsiak lennénk - hogyha most már tényleg a mélyére akarnánk ásni -, hogy azon az ominózus kormányülésen és azon a szakállamtitkári egyeztetésen, amelyen végig kell futtatni ezeket a rendelettervezeteket, vajon az FVM milyen álláspontot képviselt, észrevette-e, hogy ebbe belecsúsznak a fóliások, ilyen kötelezettséggel. Lehet azt mondani, hogy egyszerűsített vázrajz és egyéb, de, elnézést, egy építészmérnöki diplomával és tervezői jogosítvánnyal rendelkező vállalkozó néhány tízezer forint alatt nem adja a ceruzáját ahhoz, hogy bármilyen vázrajzot lerajzoljon, ezt azért tisztázzuk. Tehát itt fóliánként tíz- vagy akár százezer forintos azonnali kiadásuk van a fóliatulajdonosoknak azért, hogy ezeknek a rajzoknak és egyéb - az előbb próbáltam érzékeltetni - előírási kötelezettségnek megfeleljenek. Ez még a probléma a fenyegetettség mellett. (Bedő Tamás jelentkezik.)
Bedő Tamásnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Egy percben szeretnék reagálni az elnök úr által elmondottakra. Hogy mit vett vagy nem vett észre az FMV? Maradjunk annyiban, hogy a korábban fennálló jogszabályhoz képest ez, akár rajzolunk vázrajzot, akár nem, mindenképpen megengedőbb, mert akkor mérethatár nélkül mindegyik engedélyköteles volt. Ha Balástyán két ember nem veszik össze, akkor most sem tudunk erről a rendeletről, meg újabb nyolc évig nem tudunk róla. (Közbeszólások.) Ha ahhoz képest nézzük az új rendeletet, főleg ezt, amely most már előttünk van, ez már azért, úgy gondolom, lényegesen megfelelőbb a termelőknek. Úgy gondolom, hogy ezt kellene megnézni annál a kérdésnél, hogy mit vett észre vagy nem vetet észre az FVM. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, én már annak a rendeletnek a betarthatatlanságára is utaltam, meg a mostaniéra is, tehát nem véletlen, hogy ennek nem ugrottak neki az építési hatóságok, érezvén, hogy ez nem a nagykereskedő és a multimilliomos vállalkozó esete, aki fittyet hány a helyi hatósági és az államigazgatási eljárási szabályokra, hanem mezőgazdaságról van szó, amelyről pontosan tudjuk, hogy ez milyen érzékeny terület, annak a jövedelmezőségét is tekintve. Nem beszélve arról, hogy a helyi polgármester és építésügyi hatóság nem szeret naponta összeveszni egy ilyen rendelet miatt a lakókkal, ezt is mondjuk meg őszintén! Gyakorló polgármesterként, azt hiszem, erre számos példát tudnál mondani. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.)
Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Nagy érdeklődéssel hallgattam a vitát. Magam is fóliáztam valamikor, és elgondolkodtam, hogy ha most is fóliáznék, és engedélyt kellene kérnem, akkor biztos, hogy inkább lebontanám, mert mérnököt kell hívni, sorba kell állni, macera az egész. Az a probléma ebben az egészben, amit itt olyan szépen elmondtak... (Dr. Bedő Katalin közbeszól.) Ez mind igaz, tudom, hogy vannak szabályok, csak ha a szabályok nem az embert szolgálják, akkor rosszak a szabályok. Örülünk, hogy ez Balástyán kiderült, örülök neki, legalább meg lehetne szüntetni ezt a rossz szabályt, ha egyszer kiderült. Nem kell abból egy kormánynak se, senkinek, egy szakembernek sem kell abból presztízskérdést csinálni, hogy ha egy szabály rossz, nem emberközpontú, nem az embert szolgálja... Tudomásul veszem én azt, hogy szomszédérdek is van, meg hogy feldönti a szél a sátrat... (Dr. Bedő Katalin: Életvédelem is van!) Életvédelem is van, de, kérem szépen, az a fóliás, aki úgy rakja fel a fóliáját, azt a nagy értékű fóliáját, hogy a szél összedönti... (Derültség.) Nem hiszem, hogy ilyet láttam volna. A saját érdeke, abból él. Ha meg olyan vihar van, amely feldönti, az akkor is feldönti, ha engedélye van rá, tessék elhinni! És amikor meghalt egy kisgyerek, ott, mint kiderült, akár volt engedélyük, akár nem, nem kötötték ki a rögzítő köteleket. Tehát sokszor nem a törvényen múlik az ilyesmi, hanem az emberen, aki azt végrehajtja.
Nekem az az ügyrendi javaslatom, hogy azt hiszem, mindent elmondtunk már itt pro és kontra. Nem akarok visszaélni egy kedves képviselőtársam hozzászólásával a beszélgetésben, hogy mit javasolnék ellenzékből, amit biztosan támogatna a túloldal is, biztos, hogy majd erre is sor fog kerülni. Én azt javaslom, elnök úr, hogy megköszönve a pro és kontra érveket ezt a vitát fejezzük be, mert újat nem fogunk tudni mondani egymásnak.
Én mindig védeni szoktam a köztisztviselőket. A köztisztviselő végrehajtja az intézkedéseket - ezt el szoktam mondani más esetben is -, és védi a mundér becsületét. Nagyon vitézül helyt tetszett állni a mundér becsülete kérdésében. (Derültség.) Ez a dolga, ezért van. Mindig el szoktam mondani, hogy a döntéseket az elnök úr továbbítsa, és a döntéshozó politikusoknak, szakpolitikusoknak kell a döntést meghozniuk, hogy az közmegelégedésre történjen meg. És én azt gondolom, hogy ez előbb-utóbb ki fogja forrni magát, mert nem lehet olyan ostoba döntés, amely ellent mond a gyakorlatnak, az ott élő emberek érdekeinek. Én nagyon bízom ebben.
Mondom, nem akarok visszaélni egy kormánypárti képviselő által mondottakkal, hogy van egy jó megoldási javaslat, de remélem, hogy a kormány azokat a kormánypárti képviselői javaslatokat veszi figyelembe, amelyeket adott esetben mi is fogunk tudni támogatni, biztos vagyok benne. Köszönöm szépen, és javaslom, hogy a vitát zárjuk le.
ELNÖK: Köszönöm. Én ezt majdnem konszenzussal merném elfogadni, de megadom a szót a kormány jelenlévő képviselőinek, hogy ha bármilyen kérdésre válaszolni szeretnének, ezt megtehessék.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Csak egyetlenegy kérdésem van, mert már mindenről több fordulóban beszélni. Polgármester úrtól szeretném kérdezni a következőt. Úgy látom, ön nagyon jól ismeri a szabályokat. (Bedő Tamás: Muszáj.) A 3 százalék beépítési korlát mezőgazdasági területen külterületen 3 százalék, belterületen pedig amennyit a képviselő-testület megállapít. A 9 méteres építménymagasságnál magasabb fóliára van-e igény?
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Nincs.
DR. BEDŐ KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez azt jelenti, hogy ha az OTÉK ígért módosítása bekövetkezik és a 9 méteres határ megtörténik, akkor a beépítési százalékba egyáltalán nem fog beszámítani a fóliasátor, tehát ezzel ez a probléma megoldódik. Ezt akartam csak jelezni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a jelenlétet.
Az egyebek napirendi pont következik. Előzetes információink szerint jövő héten nem tartunk bizottsági ülést. Ez következik abból, hogy gyakorlatilag nem tárgyal érdemi kérdéseket már három-négy hónapja a parlament - ezt csendesen megjegyzem. Viszont jövő héten csütörtöki napon fél 10-től a Mezőgazdasági bizottság kezdeményezésére nyílt napot tartunk a Parlamentben - erre a meghívót szerintem minden képviselőtársam megkapta - a szövetkezeti életről, az európai modellről. Tehát kérem szépen, hogy akik e témához szeretnének információt kapni, netán fölszólalni, azok jelezzék ezt a szándékukat. Ez egy elég színvonalas, nemzetközi előadóval tarkított rendezvény lesz, hogy lássuk az európai uniós szövetkezeti életet, mibenlétet és a magyarországi lehetőségeket is.
További kérdés, észrevétel az egyebekben van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor lezárom az egyebek napirendi pontot.
Az ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 03 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Molnár Emese