MB-12/2008.
(MB-66/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. május 20-án, kedden, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/5450. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5449. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat (T/5448. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5744. szám) (Dr. Bőhm András (SZDSZ) és Gy. Németh Erzsébet (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
Gy. Németh Erzsébet (MSZP), előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) vélemény-nyilvánítása a kormány részéről *
Kérdések, hozzászólások *
Gy. Németh Erzsébet (MSZP), előterjesztő reflexiói *
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói *
Tájékoztató a Bábolna Zrt. és a Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről és a tervezett privatizációkról *
Tömör László (MNV Zrt.) tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Az ülés bezárása *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5744. szám)
(Dr. Bőhm András (SZDSZ) és Gy. Németh Erzsébet (MSZP) képviselők önálló indítványa)
Előadó:
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselője
a Pénzügyminisztérium képviselője
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Magó Erzsébet osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Hegedűs Márta Anikó osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Gólya Gellért osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Andréka Tamás tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tömör László (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottság ülését és azokat is, akik már az egyes napirendi pontokhoz előadóként érkeztek.
Az írásban kiküldött napirendi tervezetet eljuttattuk a képviselőkhöz. Kérdezem, hogy az abban feltüntetett napirendi pontokhoz van-e kérdés, észrevétel, kiegészítenivaló. (Nincs.) Aki egyetért az írásban kiküldött napirendi tervezet tartalmával, annak sorrendiségével, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, e szerint fogunk haladni.
Herbály Imre alelnök úrnak adok szót napirend előtt.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Én a bizottsági ülés jegyzőkönyvének szeretném lediktálni a következő dolgokat. Először is szeretném megköszönni a Hangya Szövetkezet vezetőinek azt a szövetkezeti nyílt napot, amelyet a múlt héten szerveztek és amelyen jó volt együtt lenni azokkal az emberekkel, akik a szövetkezetekért aggódnak és a szövetkezetek fejlődéséért akarnak tenni. Ennek a munkának jelentősen fel gyorsulni, mert csak így tudunk versenyképesek maradni egyrészt az országon belül, másrészt Európában és nem utolsó sorban a világban.
Másodsorban azt szeretném elmondani, hogy ahhoz, hogy ezen az úton gyorsabban tudjunk haladni, le kell zárni a múltat, nem kell visszafelé mutogatni. Elég baj az, hogy úgy indultak a szövetkezetek Magyarországon a '60-as években, ahogy indultak és elég baj az, hogy úgy zárult le a működésük, ahogy lezárult. Ne bántsuk őket, akik még a régi módon gazdálkodnak, keresik ők is azt az utat, amit mi közösen keresünk az újonnan szerveződő szövetkezetek számára. Mi politikusok azon igyekezzünk, hogy a régi és az új szövetkezetek működését jó törvényekkel biztosítsuk. Ha így teszünk, akkor nem volt hiába ezen a napon leülni azzal a több száz, szövetkezetért aggódó emberrel és nem lesz hiábavaló folytatni azt a párbeszédet, amit kér tőlünk a Hangya Szövetkezet a szövetkezeti fejlődés érdekében. Tisztelettel köszönöm még egyszer a Hangya Szövetkezetnek a szervező munkát, és kérem képviselőtársaimat meg mindenkit, akik a szövetkezetekért aggódnak vagy tenni akarnak, hogy ezeknek a gondolatoknak megfelelően tegyék azt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rátérünk az 1. napirendi pontra, az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/5311. számon beterjesztett törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására.
Az előzetes kigyűjtés alapján a kiegészítő ajánlás 1. pontja - amely összefüggésben van a 2., 6., 7., 32., 46. pontokkal - tartozik a bizottság tárgykörébe. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy ezt az ajánlási pontot támogatja-e.
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában a kormány nem támogatja, de egy bizottsági módosító javaslattal támogatná. Egy szót kellene a javaslatban pontosítani: településrendezési terv helyett településszervezési tervet kellene szerepeltetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt szeretném elmondani a Fidesz álláspontját a területrendezési tervről szóló törvény azon típusú módosításáról, amely egy honvédelmet érintő kérdéskört csempészett a területrendezési tervbe. Egy nagyon súlyos elvi kérdésről van szó, amikor a honvédség által zárolt területeken a most beterjesztett törvény ilyen formán való elfogadása után bárhol kijelölhet bármilyen építkezést a Honvédelmi Minisztérium, hivatkozva a NATO-kötelezettségre és egyéb nemzetbiztonsági alapokra. Ez a probléma azt jelenti, hogy egy olyan kérdéskörben, mint ami most a NATO-lokátor ügyét Baranyában elég régóta feszélyezi, és több ponton nem sikerült megfelelő helyet találni, mert civil szervezetek hívták fel a figyelmet arra a képtelenségre, hogy szigorúan védett területre egy objektumot szerettek volna építeni, az ilyen típusú civil ellenállást a későbbiekben ez a törvény lehetetlenné teszi. Nem arról van szó, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ne értené, hogy kötelezettségei adódnak Magyarországnak a NATO-tagság következtében, hanem arról van szó, hogy ezt valószínű nem a területrendezési tervben kellene eldugva megjeleníteni, hanem kezdjük a civil szervezetekkel, aztán közelítsünk a parlamenti pártok felé, azok szakmai szervezetei, háttere felé, és ha ebben sikerül - általában honvédelmi, nemzetbiztonsági kérdésekben sikerülni szokott - többpárti egyeztetést lefolytatni, egyezségre jutni, akkor azt a verziót gondoljuk beterjeszthetőnek a parlament elé, nem pedig egy 50 százalékos törvényben ezt eldönteni. Értem én Baráth Etele kísérletét, ami szintén érinti ezt a kérdést, de mint jeleztem, általában e törvénytervezet ilyen típusú módosítását, amivel nem oda illő részeket is beemelnek, nem tudjuk elfogadni.
További kérdés, észrevétel van-e? Igen, Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Kapcsolódva az elnök úr által elmondottakhoz hadd tegyem még hozzá, hogy a dolgot annyiban súlyosbítja a törvényalkotási folyamat, hogy egy másik törvény már hivatkozik erre a létrejövő új kategóriára. Jelezni szeretném, hogy nem volt korábban az országos területrendezési tervben az országosan kiemelt honvédelmi területek övezete. Firtattuk, forszíroztuk, hogy mondják el, milyen jogosítványok lesznek ezekben az övezetekben, de nem derült ki. Maga a területrendezési törvény erről nem mond semmit, hogy mit lehet ezekben az övezetekben tenni, és ki jogosult ott intézkedni.
Van viszont egy másik törvény, amely szintén a parlament asztalán van, és véletlenül a két törvény vitája egybecsúszott, így derült fény tulajdonképpen arra, hogy miért is kell kijelölni ezt az övezetet. Ez pedig a T/5588. számú törvénytervezet a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény. Két olyan passzus van, amelyeket szeretnék még idehozni, amelyek elárulják, hogy tulajdonképpen mi is fog történni ezekben az övezetekben. Ez így elfogadhatatlan anélkül, hogy ennek a vitáját lefolytattuk volna.
Az egyik a tilalom elrendelése, hatálya alól teljességgel kivonja ezt a területet, tehát az önkormányzatok semmilyen jogcímen nem tudnak ezen túl azokban az övezetekben tilalmat elrendelni az építésre és telekalakításra, amelyek ebbe a kategóriába kerülnek. Ebben a dologban az a súlyos, amit bagatellizálni próbál Baráth Etele is, hogy településhatáros a kijelölés, tehát a közigazgatás teljes területét érinti. Hiszen, ha komolyan vesszük - és miért ne vegyük komolyan - mind a két törvényt, ez azt jelenti, hogy több mint 600 ezer hektár esetében, ami ebbe a kategóriába került, kikerül az önkormányzatok jogosítványa alól az építési és telekalakítási lehetőség, és teljes mértékben átkerül a honvédelmi tárcához.
A második tétel, amely ezt tovább súlyosbítja, ami azután alkotmányossági aggályokat is fölvet, azt jelenti, hogy fellebbezni ugyan lehet egy adott építésügyi hatósági határozat ellen, amit gyorsított eljárásban két hét alatt le tud zongorázni a honvédség a saját területein, de a fellebbezés nem halasztó hatályú. Ez azt jelenti, hogy megépítheti ott azt, amit elhatározott, az önkormányzat tilalmat nem tud elrendelni, civil vagy bárki fellebbezhet ugyan, de ez nem halasztó hatályú. És melyik az a bíróság, tessék mondani, amely majd három év múlva, amikor eldönti ezt a pert, leromboltatja azt a 10-20 milliárd értékű beruházást, amelyet ott megépítettek?
Ez alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért mondjuk azt - és csatlakozom ahhoz, amit az elnök úr elmondott -, hogy mind a két törvényből az erre vonatkozó passzusokat az előkészítetlenség és a társadalommal való meg nem vitatottság okán, valamint a parlamenttel meg nem vitatottság okán ki kell venni. Ezen nem segít Baráth Etelének az a kapcsolódó módosító indítványsora, amely azt mondja, hogy meglévő területekre vonatkozik, nem orvosolja az itt elmondott problémákat. Súlyosan aggályos az önkormányzatok jogainak elvonása ilyen módon, és súlyosan aggályos a fellebbezési jog kiüresítése, amely az alkotmányban rögzített jog. Ezért azt gondoljuk, hogy ezt a sort emiatt nem lehet támogatni.
A szándék nyilvánvaló, de ez nem segít ezeken a problémákon, tehát azt javasoljuk, hogy mind a két törvényből emeljük ki az erre vonatkozó passzusokat, történjen meg ennek egy tisztességes vitája, vitassuk meg. Ez nem a honvédség ellen irányul, nem a NATO-kötelezettségeink ellen irányul, hanem az ellen az eljárásmód ellen, ahogy az előkészítése megtörtént, az ellen a mód ellen, ahogy például - és ez önmagában gyanakvásra ad okot - sem a honvédelmi bizottság elé nem került ez a kérdés, sem a nemzetbiztonsági bizottság nem tárgyalt ezekről az ügyekről, egyik törvényről sem, jelzem. Ez önmagában elfogadhatatlan, ezért mi a magunk részéről ezt nem tudjuk támogatni, és kérjük, vegyék ki mind a két törvényből az erre vonatkozó passzusokat.
Az erre vonatkozó módosító indítványok egyébként a parlament előtt vannak. Szili Katalin házelnök asszony maga is két módosító indítványt adott be, továbbá Font Sándor képviselő úr és jómagam több módosító indítványt nyújtottunk be azért, hogy tisztességes vita folyhasson erről a kérdésről, és ez ne zavarja az Országos Területrendezés Terv elfogadását, mert az egész terv elfogadása kerülhet kockára, ha ebben a kérdésben ilyen módon, a lopakodó törvényhozás eszközeivel próbálna a kormányzat túljutni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megértem a felvetéseket, amelyeket Ángyán képviselő úr és az elnök úr is megjegyzett a témával kapcsolatban. Abban a formában, ahogy a törvényjavaslatban eredetileg ez megjelent, én is rendkívül aggályosnak tartottam. Azonban én visszaemlékszem arra az időre, amikor a honvédelmi kötelezettségekből eredő törvényjavaslatokat elfogadtuk, elfogadtam akkor is, amikor egyébként én magam nem értettem egyet velük, mert én ilyen békeszerető ember vagyok.
Most, amikor szorít bennünket az idő, és a NATO-kötelezettségünknek nagyon rövid időn belül eleget kell tennünk, akkor arra apellálni, hogy tárgyaljunk civil szervezetekkel, és majd megegyezünk, hogy valahol az országban megengedik ennek a lokátornak a felépítését, teljesen reménytelen dolog. Egyébként pedig, az a véleményem, hogy a 600 ezer hektár, amelyről Ángyán képviselő úr szólt, egyáltalán nincs veszélyben. Nem gondolom, hogy a magyar költségvetés abban a helyzetben lenne, hogy valami nagy honvédelmi fejlesztési akcióba kezdene a honvédelmi minisztérium, esetleg a NATO, esetleg más, akit valamikor netán beengedünk az országba, - bár bízom benne, hogy nem lesz ilyen.
Én ezzel a kiegészítéssel, amely a meglévő honvédelmi területekre vonatkozó fejlesztéseket illeti... (Dr. Ángyán József: Elég aggályos.) Én elhiszem, hogy aggályos, persze, hogy aggályos, csak a kötelezettség ennél az aggályosságnál szerintem sokkal fontosabb. Ezért javaslom, hogy ezt a módosító indítványt, figyelembe véve a kormány álláspontját, de azzal a kiegészítéssel, amit az osztályvezető asszony mondott, a bizottság majd támogassa, mert figyelembe kell venni más érdekeket is, nemcsak a zöld érdekeket, nemcsak a mezőgazdasági érdekeket, hanem bizony, bármilyen furcsa is, még békeidőben is a honvédelmi érdekeket is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tulajdonképpen kérdezni szeretnék a tervezőtől. Bár nyilván már az általános vitában is megvitattuk, hogy ezek a kérdések tulajdonképpen nem a területrendezési terv problémái, de ha már az elnök úr szóba hozta, hogy az euroatlanti kötelezettségeink, a NATO-kötelezettségeink írnák elő egy ilyen övezet kijelölését, szeretném megkérdezni, hogy mely NATO-direktíva, -rendelet vagy közös határozat az, amely ilyen kiemelten fontos honvédelmi övezet kijelölését írja elő egy tagországnak. Én ilyenről nem tudok.
Másrészt nem egyszerűen a Zengőről és a lokátorállomásról van szó, és nem zöld érdekekről van szó. Próbáltam jelezni, hogy az önkormányzatiság alapelveit sérti ilyen módon bevezetni egy területi kategóriára ilyen típusú tilalomkizárási lehetőséget. Mit zár ki ez? Nem tudom, hogy mennyire tudják a képviselőtársaim, utánanéztünk, hogy a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében elrendelhető az érintett területre vonatkozó változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom hatóköréből ki akarja venni az egész területet. Ha a zóna vagy az övezet a teljes közigazgatási területet tartalmazza, ez azt jelenti, hogy az adott önkormányzatnak az ég-világon semmiféle jogosítványa nincs, kedves alelnök úr, arra vonatkozóan, hogy bármilyen ilyen indok alapján bármit befolyásoljon a saját területén. Ez súlyos. Nagyvárosok teljes területe szerepel ebben a kijelölt övezetben. Ez nem zöld probléma.
Bocsánatot kérek, erre muszáj volt reagálni, illetve tényleg szeretném megkérdezni, hogy melyek azok a NATO-direktívák, amelyek ilyen típusú területkijelölést írnának elő nekünk. Annál is inkább, mert az országos területrendezési tervben mindezidáig nem volt ilyen kategória, hogy országos jelentőségű kiemelt honvédelmi övezet, és - hadd mondjam el itt is, az általános vitában már nagyon részletesen megvitattuk - ez az eredeti tervben nem is szerepelt, ezt a tervező pontosan tudja, a közigazgatási egyeztetés fázisába valahol, valamikor bekerült anélkül, hogy megvitatták volna azokban a körökben, ahol kell, az önkormányzatok között, és a többi. Sőt a szakértők, maguk a bírálók, a felkért opponensei a tervnek nem látták ezeket a tervlapokat, az általános indoklásban szó sincs erről az egész ügyről, a részletes indoklásban három helyen nincs is említve, pedig ott szerepel ez a bizonyos honvédelmi területkijelölési kategória. Tehát itt egyáltalán nem egy zöld problémáról van szó, kedves Herbály képviselő úr, ezért én magam is szívesen hallanám, hogy mik azok a NATO-kötelezettségek, amik ilyen típusú zónát jelölnének ki vagy kötelezővé tennének, ráadásul úgy, hogy az önkormányzatoktól ezzel egyidejűleg elvonják a jogosítványokat. Ennek semmi köze a zöld stratégiához vagy a zöld mozgalmakhoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megadom az előterjesztő képviselőjének a szót.
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is azt szeretném kérni, hogy ne vonjunk össze két törvénytervezet tárgyalását, mert ez félreviheti az országos területrendezési tervről szóló törvénytervezet megítélését. Itt egyrészt azt kéne tisztázni, hogy az országos területrendezési tervben megjelenő előírások részben a megyei területrendezési terv készítéséhez, részben a településrendezési terv készítéséhez adnak korlátozó előírásokat. Az OTRT-törvény semmi mással nem foglalkozik, mint a területhasználatot rögzíti. E tekintetben a településrendezési terv készítése számára előírja, hogy a kiemelt fontosságú honvédelmi területek övezetével érintett településeknél a megyei tervben pontosítani kell ezeket a területeket, mert az OTRT-törvény település-közigazgatási határosan jeleníti meg ezt az övezetet, és a településrendezési terv számára előírja a kötelező, OTÉK szerinti területhasználat rögzítését.
Itt ma többször elhangzott az, hogy az OTRT-törvény megteremti ezeken a területeken a fejlesztés lehetőségét. Semmiféle fejlesztés lehetőségét nem teremti meg az OTRT-törvény, hiszen bármilyen katonai fejlesztés esetén le kell folytatni az összes érintett engedélyezési eljárást. Tehát ez a szerencsétlen törvényjavaslat semmiféle zöld utat nem biztosít se lokátor, se épület elhelyezésére.
Képviselő úr megkérdezte azt, hogy milyen NATO-előírást érvényesít az OTRT-törvény. Áttételesen érvényesít NATO-előírást, hiszen Magyarország légterének védelmét biztosítani kell, ezt Magyarország vállalta azzal, amikor belépett a NATO-ba, és három lokátort el kell helyezni ennek érdekében. Nyilván ennek a helykiválasztását keresi a tárca, de az OTRT-törvény teljesen független ettől az engedélyezési eljárástól, tehát az, hogy ez az övezet jelzi egy ágazatnak a kötelezettségét, még nem jelenti azt, hogy a Tubesen ez a lokátor meg fog épülni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Bocsánatot kérek, két mondatot azért csak hozzá kell fűzni. Én egyetértek azzal és értem, hogy miért mondja főosztályvezető asszony, hogy a két törvényt ne kavarjuk össze. Sajnálatos módon a törvény előkészítője, a kormány maga tette meg azt, hogy nem kapcsolta össze a terület kijelölését a területhasználati szabályokkal. Ez tán nem véletlen, tehát itt gyanakszik az ember, hogy valószínűleg azért került ez másik törvénybe. De mélységesen összefügg a kettő utána, mert ha egyszer kijelölik ezt a területet, a többi törvény, ami erre épül, láthatóan utólag, már hivatkozni fog arra, hogy itt van egy kijelölt terület. Ezen tilalom nem terjedhet ki - mondom még egyszer, így szól a másik törvény -, tilalmat nem lehet elrendelni akkor, ha honvédelmi és kiemelt fontosságú honvédelmi területről van szó; ezzel akarja kiegészíteni a másik törvényt az előterjesztő kormány. Továbbá hiába fellebbez bárki - ismerve a társadalmi előéletét itt a dolgoknak -, ettől a pillanattól ezeken a területeken, amelyeket ön vagy ez a szakértői csapat kijelöl itt az országos területrendezési tervben, nem lesz halasztó hatályú a fellebbezés, vagyis elkezdődhet mindenféle építkezés. Tehát ne tessék azt mondani, hogy ennek semmi konzekvenciája nincs a területi folyamatokra, mert azzal, hogy kijelölte a területeket, a többi törvény pedig rögzíti majd a jogosítványokat, rövidre zárta a területhasználati lehetőségeket azokon a területeken.
És mondom még egyszer, nem zöld problémáról van itt szó, hanem például az önkormányzatiság megkerüléséről van szó, például alkotmányos alapjogok érvényesítéséről van szó, ez egyáltalán nem zöld stratégiai kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Van-e esetleg igény a reflexióra a legutóbb elhangzottak alapján?
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Egy dologra szeretnék reagálni. Minden ágazat vonatkozásában az OTRT-törvény korlátozza az önkormányzatok döntési kompetenciáját, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a '90-es években megalkotott önkormányzati törvény túl nagy önállóságot biztosított az önkormányzatok számára, és ennek az volt a következménye, hogy országos érdekeket nem tudott a kormány érvényesíteni. Nemcsak a honvédelem vonatkozásában, hanem a műszaki infrastruktúra-fejlesztés vonatkozásában is bizonyos mértékben köteleznünk kell az önkormányzatokat, hogy utakat, hidakat befogadjanak a településrendezési tervekbe, tehát mi nem tartjuk ezt az övezetet alkotmányjogilag aggályosnak.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk az 1. pontban lévő módosító javaslatról és az ahhoz kapcsolódó, feltüntetett módosító javaslatokról. Kérdezem, ki az, aki egyetért az 1. és az ahhoz kapcsolódó, már egyszer felsorolt módosító indítványokkal. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nincs ilyen.
Kérdezem, hogy van-e a bizottság hatáskörébe tartozó további módosító indítvány, amit meg kell tárgyalnunk, vagy bárki kéri-e, hogy a kapcsolódó módosító indítványai köréből bármelyiket bizottságunk megtárgyalja. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Akkor lezárom az 1. pontot. Köszönöm szépen az előadónak a közreműködést.
A 2. napirendi pontra térünk rá, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló T/5450. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatására. Köszöntöm a kormány képviselőit.
Rátérnénk az előterjesztés sorrendjében kiadott indítványok tárgyalására az ajánlás alapján. Az 1. pontban Czerván György és Bodó Imre képviselőtársaink indítványa. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kocsner Tibor vagyok, helyettes országos főállatorvos, az FVM főosztályvezetője. Segítőim az asztalnál Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes úr a jogi főosztályról, Gólya Gellért úr, az országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő, főosztályvezető-helyettes, illetve Deák Ferenc úr, az élelmiszer- és takarmányfelügyeleti osztály vezetője.
Az 1-es módosítót a kormány nem támogatja, mert erre a témára több módosító javaslat érkezett, és a 4. pontban szereplő szövegezését jobbnak ítélte.
ELNÖK: Értem, de az teljesen más típusú módosítást végez, ha jól látom, tehát ez a válasz egyelőre sántít.
Kérdés, észrevétel a bizottsági tagoktól? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Az első szavazásnál jelzem, hogy Velkey Gábor úr SZDSZ-es ellenzéki képviselőt a kormányoldal képviseli, csak hogy tisztázzuk a jegyzőkönyv kedvéért.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, személyes egyeztetés alapján képviselem minden egyes módosító indítványnál. Az előző bizottsági ülésen, amikor azt kérte, hogy nemmel szavazzak, akkor nemmel szavaztam a nevében.
ELNÖK: Én nem is kritizáltam ebben semmit.
HERBÁLY IMRE (MSZP): De kritizáltad, ne haragudj, kritizáltad. Én pedig azt mondom a jegyzőkönyv kedvéért, hogy racionálisan és korrekten képviselem Velkey Gábor ellenzéki képviselőt, és ha te megbízol, téged is úgy foglak.
ELNÖK: Én a tárgyszerűségét szerettem volna tisztázni, hogy Velkey Gábor SZDSZ-es ellenzéki képviselőt a kormányoldalról Herbály Imre MSZP-s alelnök úr képviseli, hogy tisztázzuk, mikor kit hova kell számolni. Ennyit mondtam, azt nem, hogy mikor hogyan kell szavazni helyette. Én a képviseletről beszéltem, a jegyzőkönyv tisztázása végett.
Ezek alapján viszont ez az indítvány nem kapott többséget.
A 2. indítványra térünk rá, Kis Péter és társai. Ez az indítvány sok más indítványhoz is kapcsolódik, a 2., 11., 20., 30., 33., 39., 44., 49., 51., 53., 54., 55., 58., 59., 60. és 68. számú indítványokhoz.
A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot. Ez a magyar nyelv szabályainak jobban megfelelő kifejezést vezetné át a törvény valamennyi említett pontján.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelettel kérdezem, mit jelent az, hogy élelmiszervállalkozás pontosan. Kivettük onnan, de kíváncsi vagyok, hogy mit jelent definiálva az, hogy élelmiszervállalkozás, mit értünk ez alatt pontosan.
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az alapvető probléma az volt vele, hogy az eredeti angol nyelvű szövegváltozatban food, illetve business operator a kifejezés, ezt tévesen iparinak fordították valamennyi hivatalos magyar nyelvű fordításban, és ez szerepelt eredendően a törvényben, holott a magyar nyelv szabályai szerint az ipari részben ipari méretet, részben előállító tevékenységet feltételez. Az eredeti, az EU-s jogalkotói szándék ebben magában foglalta valamennyi olyan vállalkozás vagy vállalkozó tevékenységét, amely az élelmiszerrel, illetve a takarmánnyal foglalkozik, beleértve a forgalmazást is. Ennek megfelelően az ipari kifejezés félreértésekhez vezethet, például egy élelmiszerforgalmazó kisbolt esetében is élelmiszeripari vállalkozót tartalmazott a törvény.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Nem piszkálódni akarok, tessék elhinni, csak nagyon szokatlan a magyar nyelvben, hogy élelmiszervállalkozás. Sok minden vonatkozik az élelmiszerre, sok minden kötődik hozzá, sok tevékenység, de az élelmiszervállalkozás mint ilyen, egy új gyűjtőfogalom lesz ezek szerint. Ezt kicsit furcsállom, és ezért kellene talán keresni valami megfelelő szinonimát. Nem vagyok nyelvész, de valamit ki kellene erre találni. Lehet, hogy el kell majd fogadnunk, de érdekes. Köszönöm szépen. Ez tényleg nem piszkálódás, csak a fülemnek furcsa ez az élelmiszervállalkozás.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az ipari szót iszonyú nagy mértékben kiirtja a javaslattevő, mondjuk a 30. sorszámú indítványnál húsz vagy tíz helyen csak az ipari szó van kiemelve az előterjesztésből. Az, hogy takarmányvállalkozás, vagy takarmányipari vállalkozás... Úgy tudom, hogy a magyar nyelvben valahogy úgy szoktuk meg, hogy egy gyűjtőszóként használtuk az ipari szót, és nem konkrétan az a jelentése, amit iparnak gondoltunk, hanem az ehhez kapcsolódó összes tevékenységi kör. Az ezt lefedő szónak honosítottuk meg vagy használtuk. Legalábbis én is így érzem, hogy a takarmányiparról rögtön tudtuk, hogy mindaz, ami ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. Most az, hogy takarmányvállalkozás, egy érdekes megközelítés.
Medgyasszay László.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Egy kicsit előreszaladtam. A szakértőnk idejött, és mondta, hogy hívjam fel a figyelmet arra, hogy a 44. oldalon van egy - éppen én adtam be - indítvány, hogy élelmiszeripari vállalkozás... Azt kérdezem, hogy azzal, ha ezt a definíciót megnézzük, és összevetjük azzal, hogy benne marad az élelmiszeripariban, lehet-e segíteni. A 40. oldalon van ez a javaslat. Mint definíciómegfogalmazás mi az, hogy élelmiszeripari vállalkozás? Itt lefordítjuk az EU-rendeletet magyarra. Ez sem jó?
ELNÖK: Elnézést kérek, térjünk vissza a tárgyalás szokásos sorrendiségéhez. Medgyasszay képviselőtársam ott egy definíciómeghatározást tett több tevékenységre, majd arról is beszélhetünk. Valóban, ott definiálja azokat az alapvető kérdéseket, hogy mit értünk fogalmilag alatta.
Most maradjunk egyelőre a 2-es, és a hozzá kapcsolódó, általam egyszer már felolvasott indítványok megtárgyalásánál.
Borenszki Ervin.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy nehéz dolgunk van, ha közösen próbálunk meg fogalmazni. Azt javaslom, hogy fogadjuk el ezt a változatot, mert ez bővíti azt a kört, amelyet az élelmiszeripari szűkít, és kapcsolódó módosító indítványt szívesen fogadunk erre, már ha elfogadtuk a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak ahhoz kapcsolódóan, amit Medgyasszay képviselő úr és Borenszki képviselő úr is elmondott, talán a vertikum fejezné ki azt, amire gondolunk. Az élelmiszervertikumról van szó. Én a magam részéről egyetértek azzal, hogy az élelmiszeripar lekötött nagyjából a feldolgozás ügyeire, ott lép be az ipar ebbe a folyamatba. A termelés, az alapanyag-előállítás talán nem annyira iparnak tekinthető, sőt én magam a lelkem szerint azt is mondanám, hogy sosem volt a mezőgazdasági ipar. Akkor keletkezett a baj, amikor iparrá tettük a mezőgazdaságot. A termelés maga, az alapanyag-előállítás talán nem érthető bele az iparba, úgyhogy a magam részéről ilyen logika mentén egyetértek ezzel a módosító javaslattal.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Kis Péter.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Végül is mi adtuk be a módosító indítványt. Ha így szétszedjük, akkor az nyilván nem jelenti azt, ami a szándék volt, de ha az élelmiszerlánc-törvény kapcsán szem előtt tartjuk, hogy "a szántóföldtől az asztalig", akkor az ipari szó ebbe, úgy gondolom, nem fér bele, mert ebbe a folyamatba nemcsak az ipari tevékenység, hanem más tevékenységi kör is tartozik, tehát végül is ez indokolja, hogy elfogadjuk ezt a módosítót.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Medgyasszay László.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést, nem akarom untatni a bizottságot, de megszoktuk azt, hogy bizonyos törvényeknél meghatározunk fogalmat, ami azt jelenti, hogy annak a törvénynek az alkalmazásánál kell azt a fogalmat alkalmazni. Én már találkoztam olyan esettel, amikor egy másik törvényben ez a fogalom mást jelentett, vagy nem ugyanazt jelentette. Tehát ha meghatározzuk ebben a törvényben, amit nem én javasolok, hanem az előterjesztő javasolt, hogy mi az élelmiszer-ipari vállalkozás, és hivatkozott a 178/2002. EK-rendelet VI. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalomra - ez lefordítva magyarra azt jelenti, hogy: "élelmiszer-ipari vállalkozás: nyereségérdekelt vagy nonprofit köz- vagy magánvállalkozás élelmiszer termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységet folytat", ez az EU-s megfogalmazás -, ha e törvény alkalmazásakor az EU-ra hivatkozó cikket mint fogalmat használunk, akkor tulajdonképpen az élelmiszer-ipari fogalom, amit a javaslattevő tett, fedezi a termeléstől a feldolgozásig és a forgalmazásig az egészet, amit itt fölolvastam az előbb. Mondjuk az asztalra tevést már nem jelenti, de az is forgalmazás volt eddig, a termőföldtől egészen az asztalig ott van minden ebben a fogalomban. Azt vitatom csak, hogy minek akkor a fogalommeghatározás. Tehát ha egyszer fogalommeghatározást teszünk a törvénybe, akkor ebben a törvényben a fogalmat e szerint alkalmazzuk. Ettől el lehet tekinteni, csak akkor ki kell venni a fogalmak közül. Akkor mi a fenének van ott? Elnézést a "fene" szóért, csak a logikám ide vezetett. Ez nem kukacoskodás, csak a törvényalkotás kapcsán merül fel. Kár, hogy nincs itt most a jogász hölgy, ő tudna segíteni, hogy tényleg így van-e, vagy nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk a módosító javaslatról. Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség.
A 3. pontban lévő indítványra térünk rá, Medgyasszay László és Font Sándor indítványára. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert a 4. pontban meghatározott szöveg jobb.
ELNÖK: Megadom a szót Medgyasszay Lászlónak.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Összevonva a következő pont tárgyalásával az a kérdésem - és akkor ott nem fogok már kérdezni -, hogy mi a különbség és mennyivel jobb a 4. pontban javasolt megfogalmazás. Tessék szíves lenni ezt nekem megmondani. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Amint azt az általános vita alkalmával Gőgös Zoltán államtitkár úr a parlamentben kifejtette, egy ilyen horderejű törvénynek az Európai Bizottság által sasszemmel történő felülvizsgálata miatt lényegesen óvatosabban, finomabban kell fogalmazni, mert azok a célok, amelyeket a törvény meghatároz, nem lehetnek diszkriminatívak, nem lehet piactorzító hatásuk. Ezért, miután az élelmiszerláncban történő ellenőrzés kockázati tényezői miatt itt a bizottságban is többször felmerült, hogy az élelmiszerlánc rövidítését tűzze ki ez a törvény céljának, ezzel összekötve, ezzel indokolva tartalmazza ugyanazt az elérendő célhoz szükséges szöveget, ami az előző pontban is szerepel. Tehát egyedül fogalmazásbeli, illetve indoklásbeli különbség van, a céllal úgy gondolom, mindenki egyetért.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk a módosító javaslatról. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
Az 1. számú indítványnál nem jeleztem, de a jegyzőkönyv kedvéért bejelentem, hogy az az indítvány is megkapta az egyharmadot.
A 4. számú indítványt Kis Péter és társai nyújtották be, amely kapcsolódik a 62. számú indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Szeretnék hozzászólni. Alelnök úr átvenné az ülés vezetését addig?
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem és megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Ahhoz a kérdéshez jutottunk, amit egy-egy utalással Medgyasszay László képviselőtársammal feszegettünk, de szeretném jelezni, hogy az az egy mondat, amit mi beleírtunk és az, amit most itt kormánypárti képviselőtársaink módosító indítványként beleírtak a kisterületi, kistermelői, regionális értékesítésről, az csak a jéghegy csúcsa. Amikor 2004-ben az Unióhoz csatlakoztunk, az akkori vezetők és az akkori kormány elfelejtette a magyar termelőkkel megismertetni a corki deklarációt; 1996-ban történt az Unióban ott egy deklaráció. Tudjuk pontosan, hogy a koppenhágai szerződést Németh Imre, Kovács László és Medgyessy Péter írták alá, és azt gondolták, úgy kell, hogy megfeleljen Magyarország az Európai Uniónak, hogy nemcsak azt teljesítjük, amit az Unió egyébként nagyon megalázó módon előír Magyarország számára, hanem azt is, amit nem írtunk alá és nem követelt meg.
Ezzel a sajnálatos kiszolgálói logikával tönkretették a hazai kis élelmiszer-termelő és -ellátó rendszereket, gyakorlatilag a mai napig bezárólag felszámolták a kistermelői és regionális értékesítési rendszert. Pedig 2004-ben már nyolc éve működött a corki deklaráció, melynek lényege az volt, hogy rájöttek a régi tagországok, hogy bizony próbálunk az élelmiszer-biztonság területén egységes brüsszeli irányítást elfogadni a saját országunkban - akkor HACCP-nek nevezték az egyik betartandó modellt, követelményszintet -, azonban van egy kis gond, mert a penész ugyan baj lehet az élelmiszer-termelésben, de néha meg szükséges. És sorolhatnám az úgynevezett ellentmondásos helyzeteket, amire egy hatósági személy azt mondja, hogy te jó isten, csak az ne legyen azon az élelmiszer-termelő helyen, a másik oldalon meg azt látjuk, hogy ha nem lenne, abból nem lehetne olyan élelmiszer.
Ezt az ellentmondást nem tudták föloldani a HACCP logikájával, ezért a corki deklarációval elfogadták Írországban a nemzeti hagyományok továbbélésének a lehetőségét, és ezek között fölsorolták a hagyományos technológiával történő élelmiszer-termelést. Na ezt felejtették el ismertetni a magyar gazdákkal 2004-ben, és az iparszerű élelmiszer-termelés logikáját követve mindent megtettek, hogy kiirtsák a kistermelői, kisterületű értékesítést, ezzel tönkretéve a hazai kispiacokat, tönkretéve a vásárlás lehetőségét a lakosok részéről, és betereltük szépen őket a multinacionális nagy áruházláncok villogó polcai elé, aminek következtében 2005-2006-2007-ben megjelentek az élelmiszerbotrányok. Ez egyenes következménye volt annak a téves politikának, amit a kormány tudatosan vagy tudattalanul, de megtett, és ide süllyesztette a magyar élelmiszer-termelést. Ennek következtében ma sajnálatos módon keresni kell azokat a hagyományos módon még fennmaradt élelmiszer-előállítókat, akik megmaradtak Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában. Amikor kimegyünk és megnézzük őket, azt látjuk, hogy egy családi gazdálkodás során a család elsődlegesen a gazdálkodást végzi, ugyanott élelmiszer-végterméket állít elő, és szintén ugyanott egy kisboltban a saját háza oldalában azt árusíthatja is.
Magyarországon ezt a modellt megölték. Megölték a kispiacon való élelmiszer-árusítást, ez ma tilos. Tudják, hogy ma hogyan csinálják? Ugyanúgy, mint régen - az emberek nem buták -, csak sajnos szabálytalanul csinálják a jelenlegi törvények miatt; a piac külső oldalán végzik ugyanazt az élelmiszer-árusítást, amit önök most már nem engednek be a piacra, mert hivatkoznak mindenféle uniós feltételre, ami egyébként nem igaz, mert az Unió pontosan tudta, hogy hogyan kell megengedni a kistermelői értékesítést. Lám-lám, amikor kimegyünk ezen említett országokba - Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország -, ott a főtéren a piacon látjuk, hogy olyan feldolgozott élelmiszereket árulnak, amit Magyarországon nem engednek, ha súlyosan fejezném ki magam, "lelőnék" rögtön azt az eladót a hatóság emberei, ha ilyeneket meglátnának a jelenlegi szabályok szerint. Idézőjelbe teszem, hogy "lelőnék", érthető módon; megsemmisítenék, arra törekednének, hogy ezt a tevékenységet ne folytassa.
Eközben azt látjuk, hogy bármely más országban szinte kuriózumszámba megy, főleg a turisták nagyon szeretik és kedvtelve járnak egy-egy helyre, a helyi lakosok pedig pontosan ismerik azt a termelőt, akitől bizalmi alapon érdemes megvenni az élelmiszert. Pontosan tudja a vásárló is, hogy az a termelő nem tartja be a HACCP-előírást. Nem ám, de nem is akarja, mert nem akar 20 kilométernél vagy 10 kilométernél távolabbi területre árusítani, ezért kivonhatja magát a HACCP rendszeréből, mert nem lépi át az országhatárt és az Európai Unió határát az áruja, tehát őt ez a rendszer egyébként nem érdekli. Az érdekli, hogy őhozzá mint termelőhöz bizalommal odamennek a vásárlók és mindent megvesznek, mert a vásárló szülei meg a nagyszülei is már lehet, hogy megvették azt a terméket tőle.
Most ezzel a logikával, mint említettem, sikerült tönkretenni a hazai kis, regionális élelmiszer-termelést, és behajtottuk szépen az embereket a multinacionális nagy áruházláncokba, ahol meg fogalmuk sincs, hogy különben mit vesznek meg, hogy hány ezer kilométerről szállították azt a terméket, hányszor csomagolták át, hányszor ütötték át a dátumbélyegzőt, tulajdonképpen ki is áll mint termelő a mögött a termék mögött. Mert a legnagyobb kérdés ez lenne, hogy amikor bemegyek a kis piacra, tudom, hogy ki az a termelő, mert ott van, megfogható, sőt, ha az üzemét is tudom, akkor még nagyobb bizalmam van felé, mert tudom, hogy ki ő. Ezt a bizalmat sikerült elvágni ezzel a logikával.
Ezért számomra most roppant nagy kérdés, és tessék megmondani, hogy mi az az alapvető váltás a minisztérium logikájában. Amit eddig tiltott, és 2006-ban a választási kampány nyomására egy sebtében összetákolt rendelettel meghoztak januárban, fizikailag nem működik, mert természetesen úgy hozták meg a rendeletet, hogy az nehogy működőképes legyen. Mi az az alapvető változás a minisztérium logikájában? Netán a kisebbségi kormányzás - kérdezem én -, hogy most társakat kell keresni egy olyan kérdéshez, amit régóta feszeget az ellenzék? Íme, most egy mondattal, azt gondolják, hogy el lehet intézni ezt a kérdéskört.
Persze e mögött súlyos, nagyon súlyos kérdések lappanganak, eljutva egészen a nyugtaadás kérdésköréig, amit az alelnök úr többször megígért, hogy majd rendeznek január elseje óta. Nem rendeztek, ugye, alelnök úr? (Herbály Imre: De igen.) Ma minden kistermelőnek, az öt darabos szamócaárusnak is nyugtát kell adni. (Herbály Imre: Ez nem igaz.) De, a nyugtaadás kérdéséig elmegy. Nagyon súlyos ez a kérdés, mert ez egy teljes láncolat, amit önök most már előszeretettel végre alkalmaznak, de csak azért, mert az Uniótól átvették azt, hogy a "termőföldtől az asztalig". Ott ez egy régi szlogen volt. Tudják, mire találták ki? A kistermelői értékesítésre. Itt a termőföld, ideteszem az asztalra, és pontosan látom, megfogható végig ez a logika, hogy hogyan került hozzám. Amíg ezer kilométerekre szállítgatjuk az élelmiszert keresztül-kasul Európában, addig önök soha nem fogják tudni bebizonyítani, hogy engem megnyugtassanak, hogy a termőföldtől hogyan jut el az én asztalomig az az élelmiszer, mert fizikai képtelenség nekem arról bizonyosan meggyőződnöm, hogy minden rendben volt a termeléstől a fogyasztásig. A kistermelői értékesítésnél ez a bizalmi kapcsolat visszaállítható.
Mondhatnám azt, örülök neki, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség "Erős Magyarország" programjának mezőgazdasági fejezetét vagy meghallgatták, vagy véletlenül elolvasták, mert ebben külön mondatokat szánunk arra, hogy hogyan kell ezt fölépíteni. Megjegyzem, nem egy mondattal kell ezt fölépíteni. Én csak erre az alapvető változásra lennék kíváncsi, hogy vajon most miért vált hirtelen szükségessé ennek a kérdésnek a megoldása. Megjegyzem, messze nem elégséges egy mondat, erről bőven egy önálló törvénynek kellene gondoskodni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, elnök úr, ha elolvastuk volna ezt az "Erős Magyarország" programot, sem lenne olyan nagy bűn, de kár idehozni ilyen ügyeket.
Mielőtt visszaadnám a szót, megadom a szót Kis Péternek.
Köszönöm szépen. Átadom az ülés vezetését az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha végignézünk vagy három jegyzőkönyvet, amikor az általános vitára való alkalmasságról folytattunk vitát, az általános vita - és itt van a jegyzőkönyvben az elnök úr hozzászólása - lehet, hogy kicsit szövegszerűen más, de gyakorlatilag a tartalmában ugyanaz. De nem gond ez, végül is az érvelésnek nem minden területen...
Néhány megjegyzésem lenne. Az egyikről azt gondolom, hogy talán tárgyi tévedés is. A HACCP mint rendszer nem függ össze az élelmiszerlánc rövidségével vagy hosszával. Amit mi is úgy gondolunk - és ezt soha nem is tagadtuk, az általános vitában sem -, hogy igenis mi is egyetértünk az élelmiszerlánc rövidítésével. Annyi megjegyzést tennék hozzá, nem támadva azt a HACCP-rendszert, elnök úr, hogy én, mielőtt képviselő lettem, HACCP-rendszerek kidolgozásában vettem részt, és ez az idő bizony '98-2002 időszakára vonatkozott. Azt hiszem, tetszik emlékezni, hogy ki is volt akkor éppen kormányon. Nem vetettek gátat akkor sem ennek a történetnek, de ez egy másik dolog.
Azt gondolom, megfogalmazta azt az elnök úr, hogy mindent tiltott a hatóság. Én úgy tudom, de gondolom, majd a minisztérium képviselője reagál, hogy minket nem tilt, és most is működhet a lokális piac. A fő kérdésre koncentrálva, bizony az élelmiszerlánc szereplőinek mindenütt be kell tartani azokat a szabályokat, akár a lokális piacon, akár pedig multi-üzletláncban értékesíti a termékét, vagy éppen termeli azt.
Súlyos szavakat használt az elnök úr, hogy a hatóság akár le is lövi őket. Én a hatóság emberei nevében kikérem, hogy ők nem ilyenek, nem ellene dolgoznak valaminek, hanem valamiért dolgoznak, vagy éppen azért dolgoznak a hatóság szakemberei, hogy az élelmiszerláncban az a biztonság meglegyen, amely a fogyasztók érdekeit képviseli.
Még egy megjegyzésem lenne: ne felejtsük el, hogy ezekben a kérdésekben, ha felvethető a kormány felelőssége, valószínű, hogy minden kormány felelőssége felvethető valamilyen formában 1990 óta, de az önkormányzatoknak is van szerepük ebben a kérdésben, tehát nem lehet minden problémát odalapátolni a kormányhoz. Köszönöm szépen.
Én mindenféleképpen azt szeretném, ha a bizottság ezt a módosító indítványt támogatná, mert azt hiszem, hogy ez konszenzusos módosító indítvány, még akkor is, ha esetleg valakik az ellenzék részéről mást értenek ez alatt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Értem azt, hogy a mostani kisebbségi kormány 1990 óta próbálja magára vállalni az addig felhalmozott problémák megoldását, de megjegyzem, hogy kistermelői termelés és értékesítés 2004-ig volt Magyarországon, működött, azóta tetszettek ezt tönkretenni. Tehát ne tessék azt mondani, hogy 1990 óta probléma, mert pontosan tudjuk, hogy hogyan működtek régen a kis piacok, milyen szabályozásokkal, még akkor is, ha voltak rendezetlen kérdések - ezt is hozzáteszem -, de pontosan tudjuk, hogy hogy működtek.
A HACCP-ről annyit, hogy én nem azt mondtam, hogy az nem kellene, hanem megvan a helye, hogy azt hol kell alkalmazni. Az, hogy ki kellett dolgozni egy ilyen direktívát, érthető, uniós kötelezettség alapján is, csak az a nagy kérdés, hogy mire alkalmazzuk, milyen körbe vonjuk be. Amikor ezeknek a kis élelmiszer-feldolgozóknak patkánynak meg egérnek menekülő utat kellett szervezniük, letelepíttetniük néhány százezer forintért, és csak felhatalmazott, úgymond szakember cserélgetheti ki a mérget ebben a dobozban, és hetente kell nekik írni egy üres naplót, hogy hány patkányt és egeret találtak, amikor ezt a képtelenséget tetszettek bevezettetni több százezer forintért, akkor ezekkel sajnos tönkre lehetett tenni ezeket a kistermelőket. Én tanyán születtem, patkányt életemben nem láttam, egeret itt-ott, de arra volt macska.
Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ha már itt tartunk, a kistermelői élelmiszer-előállításnál, hadd kérdezzem meg Herbály alelnök urat, hogy hol járunk a rendeletmódosítással, amely a kistermelői értékesítésre való ígérete volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Ügyrendi javaslatom volna, elnök úr. Mivel a napirendi pont arról szól, hogy a témával összefüggő módosító indítványokról kell döntenünk, maradjunk ennél, és azt javaslom, hogy ebbe az irányba haladjunk. Arra kérek minden képviselőtársamat, hogy az előttünk lévő konkrét módosító javaslatokkal összefüggésben szóljon hozzá. Utána természetesen az egyebek között akár holnap reggelig is meg lehet váltani a világot, de ha ezt a rendet fogadtuk el, akkor ebben a rendben haladjunk tovább.
ELNÖK: Köszönöm. Örvendi László kérdését az egyebek körébe sorolom, (Herbály Imre: A végén majd szeretnék válaszolni.) és Herbály Imre alelnök úr is akkor szeretne rá válaszolni.
Visszatérünk a napirendi pont tartalmához, a 4. számú indítványhoz. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A bizottság által elmondottakhoz azért nem szeretnék túlságosan sokáig hozzászólni, mivel köztisztviselő vagyok és politikai állásfoglalásra nincsen felhatalmazásom. A fölvezetésben elmondtam, hogy a kormány támogatja, mégpedig azért, amit Medgyasszay képviselő úrnak elmondtunk. Annyi kiegészítést kifejezetten szakmai megjegyzésként szeretnék elmondani, hogy a kistermelői rendelet 2006 óta él, HACCP alapú rendszert a feldolgozók esetében kell üzemeltetni, és nem több százezer forintost, hiszen ezt saját maga is elkészítheti. Csak egy ilyen pontosító megjegyzést szerettem volna tenni.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), szavazunk, a módosító indítványról. A 4. pontban lévő indítványt és a hozzá kapcsolódó 62. pontban lévő indítványt ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többség.
Az 5. pontban Medgyasszay László és Font Sándor indítványáról kérem a kormány álláspontját.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni, hiszen az európai élelmiszerjog kiterjed a törvényből kivenni szándékozott körre is, ebből következően a magyar nemzeti szabályozásban sem lehet kivételt tenni. Az élelmiszerre vonatkozó szabályozásból azokat a könnyítéseket, amelyekre feltételezem, képviselő úr is gondolt, a végrehajtási rendeletek szintjén célszerű rendezni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): A következő a gondom. Azon a parlamentben is vitatkoztunk, hogy azokat a hungarikumoknak nevezhető dolgokat, mint például a disznótor, amit egy turistacsoport részére rendezek otthon, ha éppenséggel már magánzó leszek, nem tehetem meg, mert tiltja a törvény. Mi ezt akartuk valóban behozni ide a törvénybe, hogy meg lehessen tenni, ezt célozza ez a módosítás. Tudom azt, hogy itt van uniós megkötés, oké, és tudom azt, hogy brüsszeli megállapodás is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen dolog történjen. De mikor lép a kormány ebben az ügyben? Mikor történik valami? Meg kellene reszkírozni, hogy behozzuk ezt a törvénybe, és aztán majd Brüsszelben lehet alkudozni, hogy hagyják jóvá mint hungarikumot. Ilyen szándékkal tettük ezt a módosító javaslatot. Én értem a kormány aggályát, de amikor erről beszélgettünk a parlamentben, támogatta a kormányoldal is, hogy ezt meg kell oldani. Mi azt a megoldást találtuk ki, hogy ezt hozzuk be a törvénybe, és akkor ezzel tudunk nyitni ebbe az irányba. Azt is elmondtam ott, hogy ez persze nem jelenti azt, hogy itt maga a minőség mást jelent, mint akárhol máshol, tehát nem arról van szó, hogy enyhítjük a biztonsági követelményeket, csak a technikát hagyjuk jóvá.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Herbály Imrének, az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak adom át.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Megfontolásra javaslom ennek a módosító indítványnak a sorsát, mert olyan szinten tisztáz bizonyos dolgokat, amely szint eljut akár azokhoz az emberekhez, a falusiturizmus-szervezőkhöz is, akik ilyen alkalmakhoz hívják a vendéget. Én elhiszem, hogy rendeletben akarják ezt szabályozni, de azt is el tudnám fogadni, hogy ebben a törvényben szabályozzuk. Fontoljuk meg, gondolják meg az előterjesztők is ennek az indítványnak a sorsát, és esetleg a következő bizottsági ülésen döntsünk róla.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Röviden, ha ez a módosítás nem kerül be, akkor például egy falusi rendezvény után nem lehet birkahúst főzni a közösség számára. A közösség számára, nem értékesítés céljából. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Egy félreértést szeretnék tisztázni. Azzal, ha a törvényből kikerül ez a szöveg, megszűnik az a felhatalmazás, ami alapján szabályozni lehet. Az, hogy a törvény vonatkozik valamire, nyilvánvalóan csak arra ad felhatalmazást, miután a törvény részletes szabályokat nem állapít meg, mint ahogy hatályos törvényi felhatalmazás alapján megszületett a kistermelői, illetve a falusi vendégasztalra vonatkozó kormányrendelet, tehát jelen pillanatban is ezek élnek. Ha a törvény hatálya alól kiveszem ezt a területet, akkor nem lesz arra felhatalmazás, hogy egyáltalán ilyen szabályozást megalkosson a magyar kormány.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselő úr következik.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Akkor úgy értsem, hogy a törvénynek egy más helyén van erre felhatalmazás, amiről beszél az előterjesztő, vagy pedig ezt kizárólag saját fogyasztásra lehet, és abba bele tudjuk érteni azt is, amiről mi beszélünk? A törvény hol hatalmazza fel a végrehajtási utasítás megfogalmazóját, hogy beletegye ezt? Mondjuk kötélhúzó versenyen - nem turizmusról van szó, hanem helyi rendezvényekről - nagyon sok birkapörköltet ettem már, és semmi gond nem volt utána. Ezt akkor szabályosan be kell jelentenem majd, mint képviselő köteles leszek a törvény értelmében eljárni, hogy bejelentsem őket, hogy szabálytalanul történik a birkapörköltfőzés? (Derültség.) Ironizálunk ezen, de én hiszek az előterjesztőnek és a kormánynak, hogy fog egy olyan végrehajtási rendelet hozni, ami ezt megoldja. Csak minek az alapján, milyen törvényhely alapján?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót a kormány képviselőjének, Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Visszavonom az előbbi javaslatomat, mert tényleg ha ezt beletennénk, akkor kivonnánk a húsvizsgálat lehetőséget az alkalmi közösségi rendezvényeknél, és ott azért szerintem vannak olyan veszélyek, ami miatt ezt nem lehet kihagyni. Egy másik törvényben... (Dr. Medgyasszay László: Nem vonnánk ki, Imre, mert a húsvizsgálat kötelező, máshol elő van írva.) Dehogy kötelező, hát ne mondjad már! Ha sertést vágsz, Laci, akkor nem hívod ki az állatorvost, ha házi disznótort csinálsz magadnak. (Dr. Medgyasszay László: Ha magamnak, akkor nem, de ha a közösségnek, akkor igen.) De ebben benne van az is, bocsánat.
ELNÖK: Köszönöm Herbály alelnök úrnak. A kormány képviselője kíván-e még reagálni? Megadom a szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Medgyasszay képviselő úrnak szeretném azt válaszolni, hogy az európai élelmiszerjog hasonlóképpen rendelkezik: kizárólag csak magánfogyasztásra lehet, minden egyéb átadása akár pénz fizetése nélkül is közfogyasztásnak minősül. Jelen pillanatban is van kormányrendelet a falusi vendégasztalra. Én azt javasolnám, hogy erre vonatkozóan egy külön felhatalmazást a miniszternek a törvény végére - hasonlóan a kistermelőihez - lehetne tenni, ha ezt a javaslattevő el tudja fogadni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 6. pontban lévő módosító indítvány, melyet Font Sándor és Medgyasszay László képviselőtársaink nyújtottak be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot nem támogatja. A végrehajtási rendelet természetesen más fogalmat is használhat, de az nyilván nem módosíthatja a törvény fogalmait.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay képviselő úrnak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Azt tudjuk, a múltkor megkaptam az oktatást jogász képviselőtársunktól, és megszívleltem, hogy az alacsonyabb rendű jogszabály nem hághatja át a felsőbbrendűt, sőt nem is rendelkezhet másképp. Itt azt olvasom, hogy: e törvény, valamint az e törvény végrehajtására hozott jogszabály alkalmazásában amennyiben utóbbi másképp nem rendelkezik. Hát hogy rendelkezhetne másként a végrehajtási jogszabály? Az "amennyiben utóbbi másként nem rendelkezik" azt jelenti, hogy másként is rendelkezhet, mint a törvény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy példát mondanék. A törvény hatálya alá tartoznak a növényvédő szerek, az azokkal való tevékenység. A közösségi jog a növényvédő szerek vonatkozásában definiálja az állat fogalmát, mégpedig sajátosan, állat: minden nem madár, gerinces. A törvény értelmezésében pedig valamennyi állatot értjük az állat alatt.
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Medgyasszay képviselő urat kérdezem, kíván-e reagálni.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Nem vitatkozom. Egyszerűen a jogérzékem nem tudja elfogadni, hogy egy alacsonyabb rendű jogszabály másképp rendelkezhet, mint a felsőbb. Az, ami ebben van, azt jelenti. Lehet, hogy nehezen fogom fel, de "amennyiben az utóbbi másként nem rendelkezik" szövegben az utóbb a végrehajtási jogszabály. Másképp rendelkezik a törvény szerint. Erről szól az, amit én ki szeretnék venni. Ez a jogalkotás vonatkozásában elfogadhatatlan, de egye fene, ha a kormány így gondolja. Nem az első törvénytelenség lesz. Az utóbbi mondatot visszavonom, ez politikai megjegyzés volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy további képviselői hozzászólások vannak-e. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 7. módosító következik, Font Sándor és Medgyasszay László képviselőtársaink nyújtották be. A kormány képviselőit kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen például a már korábban említett növényvédelem esetében nemcsak a gazdasági növényekre vonatkozó kultúrára vonatkoznak a növényvédelmi szabályok, hanem valamennyire. Ha már az indoklásban - ha jól emlékszem - az erdő szerepelt, az erdőben található akácfa virágjából, illetve nektárjából méz készül, a hársfa leveléből, illetve virágjából teák készülnek. Tehát szükségtelenül szűkítené a módosító javaslat a törvény alkalmazási körét, és mondjuk egy zárlati károsító elleni védekezésnél nem is lehet a védekezést egy ilyen korláttal megtenni, amelyet a javaslat tesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimat kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
Következik a 8. módosító, Font Sándor és dr. Medgyasszay László képviselőtársunk indítványa. A kormányt kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot jelen formájában nem támogatja, de kapcsolódó módosítóval pontosítani tudja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimat kérdezem, van-e kérdés, észrevétel.
Medgyasszay László képviselőtársamnak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Ez egy szép gesztus a kormánytól, mégis csak a határozott intézkedés irányába megy el a kormány szándéka is, erről szól a történet. Kérem, szíveskedjenek majd abban segíteni, hogy ez egy kapcsolódó módosítóval elfogadható legyen. Számomra most is elfogadható, de hogy elfogadhatóbb legyen mindenki részére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönjük. Az egyharmadot megkapta.
Következik a 9. módosító, Czerván György és Örvendi László képviselőtársaink indítványa. A kormányt kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja. Ezt egyébként a törvény 17. § (7) pontja már tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Örvendi László képviselőtársunk, parancsolj!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy miért nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Részletesebb indoklást kérünk a kormány részéről.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért, mert ez ismétlése lenne a törvénytervezet 17. § (7) pontjának.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 10. módosító következik, Font Sándor és Medgyasszay László képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőit kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslat szándékával egyetért, de az alapvető evidencia ismétléseként nem tudja elfogadni, hiszen állampolgári jogot csak jogszabály felhatalmazása alapján, indokkal lehet korlátozni. Ez egy olyan evidencia ismétlése, amely a közigazgatási eljárás általános szabályaiban már szerepel.
ELNÖK: Köszönöm. Medgyasszay László képviselő úrnak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): A következőről van szó, magunk között: amennyiben azt akarjuk, hogy helyi élelmiszerforgalmazás legyen, akkor kell hogy legyen helyi állattartás is. Kétségkívül megoldható az is, ha egy ötezres hízótelepről visznek a helyi piacra két disznót, de az kevésbé életszerű, mintha a terepen, a területen, a faluban állítanak elő, legyünk őszinték, kicsiben.
Az a helyzet, hogy az önkormányzati törvény teljesen az önkormányzat kezébe adja az állattartási rendeletet, és sorra tiltják ki a faluból a parasztok állattartását, mert büdös a disznó. Erről szól ez a javaslat. Valóban nem néztem utána az önkormányzati törvénynek, hiszen jogászoknak kell megnézni, hogy ez mennyiben fér el mellette, mert azért tesszük bele, - de nem akarom elismételni... Itt egy szerzett jogot szeretne megadni, megtartatni az állattartóknak ez a javaslat. (Közbeszólások, zaj.) Tudniillik, arról van szó... Nem érdekel benneteket? (Közbeszólások: De, hogyne. - Zaj.)
ELNÖK: Megkérném a képviselőtársaimat, tartózkodjanak a véleménynyilvánítástól.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Ez életszerű, hogy húsz éve ott van az a szerencsétlen gazdálkodó, még tartana disznót, aki még tartana, vagy újra tartana, és egyszerűen a városból kijövő népesség azt mondja, hogy menjen ki a faluból a disznótartással - nem kétszáz disznóról van itt szó, hanem a kicsiről -, vagy a négy tehénnel menjen ki, amit ott tart már húsz éve. Erre gondolunk, és ezért mondjunk azt, hogy célozzuk meg az építési engedély megadásakor. Teljesen korrekt a dolog, csak az önkormányzati törvénynél meg kell nézni, hogy ez mennyiben stimmel vele. Ez volna a kormány iránt a kérés, hogy ezt tessék inkább segíteni, hogy azt fésüljük össze, és ez így menjen át. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, további kérdés? Kis Péter képviselőtársunknak adok szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy nyilván jó az a szándék, amely megfogalmazódik a módosítást beadókban, de emlékezzünk vissza a fóliasátor ügyére, amelyet nemrég tárgyaltunk, a szomszédjogokra. Én olyan településen élek, ahol a helyi önkormányzat nem mer igazán belenyúlni ebbe a kérdésbe. Azon a településen, ahol én élek, bizony azoktól a szagoktól igencsak szenved az ember nyáridőben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Ez szemléletbeli kérdés. Nem arról van szó, hogy trehány módon végzett állattartást pártolok, amikor a trágyalé kifolyik az útra, és a legyek tömkelege teszi tönkre a szomszédok életét. Nem erről van szó. A feltételeket meg kell szabni, úgy, hogy az rendesen, normálisan legyen, európai színvonalon, de akkor legalább ne engedjük az önkormányzatnak, hogy a szerzett jogokat elvegyék. Én erről beszélek. Lehet, hogy ez piti dolognak, kis falatnak tűnik, de ha tényleg megindul egy olyanfajta folyamat, hogy a helyi ellátás és a helyi piac, akkor bizony szükség lenne arra, hogy ott a faluban... Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselője kíván-e reagálni? (Dr. Kocsner Tibor bólint.) Igen. Megadom a szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak egy rövid kiegészítés. A "szükségtelen indokkal" megfogalmazás a törvényben bizonytalanságot is szülne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek szerint majd a pontosítást elvégezzük.
Egy mondatos megjegyzést kell Kis Péter képviselőtársam felé jelezni: az osztrák polgárokat nemigen zavarja, hogy a hátsó udvarban állatot tart, ha jól működnek a panziók. Meggyőződésem, hogy annak, aki vidéken él, aki korábban már istállókat létesített, talán nem kellene megvonni a jogát azért, mert a városból kiköltöztek. Mi ezért küzdünk. Ez még elég hosszú vita lesz, de nem adjuk fel.
Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadtuk. Köszönöm.
A 11. pont következne, de mivel már hasonló tartalmú módosítót tárgyaltunk, ezt nem indokolt tárgyalni.
A 12. pontban Font Sándor és Medgyasszay László indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot, hiszen szükségtelenül szűkíti azon hatósági személyek körét, akik a fogyaszthatósági döntést meghozzák. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy nemcsak állati eredetű élelmiszerekről van szó, hanem növényi eredetű élelmiszerek is beletartoznak.
A húsvizsgálatra vonatkozóan pedig: az európai élelmiszerjog állatorvosi diplomához köti a húsvizsgálat elvégzését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimat kérdezem a konzultációt követően, hogy van-e kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 13. pont következik, melyben Font Sándor és Medgyasszay László módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen ezt csaknem szó szerint az európai élelmiszerjog már tartalmazza, így ezeket a szabályokat a nemzeti jogban kell megalkotni. Ismétlés lenne.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 14. pontban lévő módosító javaslatot Jakab István nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen az európai élelmiszerjoggal ellentétes korlátozásokat vezetne be. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Átadom az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak és szót kérek.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem és megadom a szót Jakab István alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A jogszabálytervezettel kapcsolatban lefolytatott egyeztetések alapján a mi megítélésünk szerint ez nem ellentétes az uniós joggal, jelenleg is van két olyan megyei szervezet, aki ezeket az információkat bekéri a beszállítások esetén. A kérdés az, hogy miért nem lehet ezen a területen egységes álláspontot kialakítani és miért nem lehet ezt egységesen törvényben szabályozni. Jelenleg is van rá jogszabály.
ELNÖK: A kérdés elhangzott. Kérem az előterjesztőket, hogy ha lehet, most válaszoljanak rá.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra szeretném kérni alelnök urat, hogy pontosítsa, melyik két szervezetre gondolt, mert viszonyításként lehet, hogy könnyebb lenne a választ megadni. Köszönöm.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Az egyik Fejér megye. A másik - légy oly kedves (Dr. Sziebert István felé fordulva:); a szakértőmre nézek én is - Tolna? (Dr. Sziebert István: A lényeg az, hogy van rá jogszabály.) Mindegy, én nevesítettem. Remélem, hogy ez nem retorziót von maga után, hanem egy alkalmazandó gyakorlat lesz a többi megye esetében is.
ELNÖK: Akkor választ kérek.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jelen pillanatban a kormány álláspontját képviselem, és ezt az Igazságügyi Minisztérium kifejezetten javasolta, tehát nem tudok ettől eltérni.
ELNÖK: Parancsolj, alelnök úr!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tiszteletben tartva az Igazságügyi Minisztérium álláspontját mi pedig a gazdák és az állattenyésztők érdekeit képviseljük, és azt kérjük, hogy a kormány képviseletében szíveskedjenek a szükséges egyeztetéseket lefolytatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését visszaadom Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Visszavéve az ülés vezetését aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 15. pontban lévő módosító javaslat összefüggött a 13. pontban lévő módosító javaslattal.
Következik a 16. pont, melyben Jakab István módosító indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot jelen formájában nem tudja támogatni, részben azért, mert ahová ezt beillesztené, ott nem igazán koherens a jogszabállyal. Részben pedig azért, mert a kollegáim jelen pillanatban is vizsgálják, hogy egy ilyen jellegű szabályozás az Európai Unió jogrendjével milyen módon fér össze, hiszen a 2000/13. irányelv lehetőséget ad arra valóban a nemzeti szabályozásban, hogy ezt kötelezően előírja az élelmiszerek vonatkozásában. Én egy kapcsolódó módosító javaslattal javasolnám ennek a későbbiekben történő elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezt kapcsolódó módosítóval rendezni fogjuk, fenntartva az álláspontot. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 17. pontban lévő módosító javaslat, melyet Ángyán József képviselőtársunk nyújtott be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ez a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv szövegszerű átvétele, azon további módosítást, kiegészítést nem lehet tenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim részéről észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 18. pontban lévő módosító javaslat, melyet Ángyán József nyújtott be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hasonló indokokból, bár itt a 91/414. irányelvre vonatkozóan vannak ilyen szabályok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Következik a 19. pontban Czerván György és Örvendi László képviselők módosító javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot azért nem támogatja, mert a hiba előidézőjének a felelősségét a 4. pont a törvény paragrafusai szerint tartalmazza, tehát már benne van, ez ismétlés lenne.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 20. pont tartalmában már tárgyalásra került, összefügg előző módosítókkal.
A 21. pontban Kis Péter és Herbály Imre módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Többséget kapott. Köszönjük.
A 22. pont következik, melyben Font Sándor és Medgyasszay László képviselők módosító javaslata szerepel. A kormány képviselője?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány képviselője a javaslat gondolataival egyetért, viszont csak egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tudná elfogadni, egy egyszerű szövegszerű pontosítással.
ELNÖK: Köszönöm. Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönjük, majd a szakértőnk megkeresi a kormányt, hogy egyeztessenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 23. pontban Kis Péter, Herbály Imre és más képviselőtársaink módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány a javaslatot támogatja. És képviselőtársaim? Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 24. pontban Czerván György és Örvendi László képviselőtársaink módosító indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, hiszen az előző módosító javaslat ezt tartalmazta.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Itt pontosan le van írva, hogy miről van szó. Valahol ki kell próbálni. Ha nincs rá lehetőség, hogy próbálják ki a lehetőségeket? Erre gondoltunk ebben a javaslatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A kormány kíván-e reagálni? (Dr. Kocsner Tibor nemet int.) Nem.
Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Köszönöm.
A 25. következik, dr. Áder János önálló indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen a törvény a földhasználóba beleérti az ingatlan tulajdonosát is. Ezzel foglalkozott a módosítás egyik része.
A másik részével kapcsolatban pedig nem támogatja a kormány a javaslatot azért sem, mert a teljes vegetációs időszakban a parlagfű felismerése nem várható el minden állampolgártól, hiszen ameddig két sziklevél van, addig ennek az irtása nem várható el az állampolgároktól. Másrészt szükséges az államigazgatási intézkedések elindításához egy határnapot meghatározni, mégpedig olyan módon, hogy a hazai klimatikus viszonyok között mindenképpen előbb legyen, mint ahogy a parlagfű pollent tud termelni. Erre vonatkozóan állapít meg az eredeti rendelkezés, illetve a tervezet határidőket. Ezt mindenképpen fenn kell tartani.
ELNÖK: Köszönöm. Medgyasszay László úrnak adok szót. Parancsolj!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Az indoklás második részére azt tudnám mondani, hogy az nem életszerű, hogy azt gondoljuk, hogy földhasználó mindenhol van, mert sajnos épp az van, hogy egyre kevesebb, de adódik olyan, hogy a tulajdonos otthagyja a földet földhasználat nélkül. Azt gondolom, az mindenképpen hasznos lenne, ha földhasználó, ennek a hiányában az ingatlan tulajdonosa. Ez olyan, mint az autónál. Te vagy a felelős, az autó tulajdonosa felelős. Ez hasonló eset, a tulajdonos a felelős ezért. Igaz, hogy a gyakorlatban azzal is találkoztam, hogy a hatóság megkereste a tulajdonost, és megbüntette, hogy nincs rendben a föld, de ez egy pontosító dolog. Földhasználó, és annak hiányában az ingatlan tulajdonosa köteles. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen bent hagynám.
A többi már lehet, mert nem vagyok szakértő abban, hogy a június 30-a jó vagy nem jó, azzal nem vitatkozom. De azt, hogy a földhasználó hiányában a tulajdonos, fontolja meg az előterjesztő, mert egy módosítóval lehet pontosítanunk is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót. Parancsolj!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Javaslom, hogy azzal a kiegészítéssel, amit Medgyasszay képviselő úr mondott, fogadjuk el Áder képviselő úrnak úgy az indítványát, hogy kapcsolódóval kijavítjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány kíván reagálni? (Dr. Kocsner Tibor bólint.) Parancsoljon!
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvényjavaslat mellékletének 30. pontja határozza meg a földhasználó fogalmát, és a meghatározásba beletartozik az ingatlan tulajdonosa is, tehát az ingatlan tulajdonosa minden esetben földhasználónak minősül.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Négy tartózkodással többséget kapott.
A 26. következik, Örvendi László indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen a hatóság egyedi engedélyezési eljárásának a lehetőségét meg kell hagyni, különösen olyan esetekben, amikor egy adott kultúrára nincs engedélyezett növényvédő szer, és mégis el kell végezni a védekezést. Ez esetben nincs megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő sem erre a kultúrára. Ezt a lehetőséget a hatóságtól nem szerencsés elvenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László kért szót. Parancsolj!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én ezt nem tartom életszerűnek, és azt sem tartom megfelelőnek, hogy nem engedélyezett növényvédő szerekkel kezelünk esetleg valamilyen növénycsoportot, amelyből élelmiszer készül. Ezt egyáltalán nem tudom elfogadni, ezért gondoltam, hogy ezt a szakaszt ki kell venni ebből a javaslatból. Az a véleményem, hogy ha már meg van állapítva egy élelmezésügyi várakozási idő egy-egy növény esetében egy-egy hatóanyagra, akkor azt szigorúan be kell tartani, semmilyen külön engedélyekkel nem lehet élelmiszercélra felhasználni ilyen esetekben a növényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaim részéről nincs észrevétel. A kormány képviselőjének viszonválaszra adok lehetőséget. Parancsoljon!
DR. GÓLYA GELLÉRT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatban röviden reagáljak Örvendi képviselő úr felvetésére.
Szó sincs arról, hogy ez egy fellazított szabályozás lenne. A termelési biztonság érdekében zárlati károsítók kerülnek kijelölésre. Az, hogy egy adott kultúrában egy adott károsító ellen van-e engedélyezett növényvédő szer, sokszor nem a szakmai indokoktól függ, hanem például attól, hogy egy kultúra, teszem azt, háromezer hektáron termesztett Magyarországon, és nem éri meg a készítmény gyártójának engedélyeztetni Magyarországon, elvégeztetni azokat az analitikai vizsgálatokat. Ugyanez a probléma fennáll az Európai Unió számos tagországában. A közösség most kiemelten kezeli például a kis kultúrák esetét is. Fennáll olyan termesztési helyzet, olyan zárlati károsító fertőzés, vagy potenciálisan nagy gazdasági kárral megjelenő károsító helyzet, amikor bizony szükség van a védekezési alternatívákra. Ez esetben viszont a hatóságnak meg kell vizsgálni, hogy van-e káros szennymaradék, és ez esetben a hatóság eldönti azt - nyilván a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján -, hogy a termék piacra kerülhet-e vagy sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja a módosítót! (Szavazás.) Köszönöm. Az egyharmadot megkapta.
A 27. módosító következik, Bodó Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot szövegszerűen nem tudja támogatni, hiszen a hatósági nyilvántartáshoz, a hatósági államigazgatási eljáráshoz az önkormányzat maga nem tudja megtenni, ez a jegyző feladatköre. A kormány e paragrafus vonatkozásában a jegyzőt fogja kijelölni természetesen élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, magyarán továbbra is a jegyzőnél kell bejelenteni.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja! (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 28. módosító következik, Font Sándor, Medgyasszay László indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, hiszen a javaslat a "szennyező fizet" elv alapjait kérdőjelezi meg. Természetesen az indoklásban felsorolt indokok, a jelenlegi szövegtervezet sem gátolja meg a tulajdonos saját költségre történő kötelezését, esetleg mást, a polgárjogi szerződésben az állami támogatás igénybevételét nem zárja ki természetesen. Ez egy kötelezettség, amelynek valamilyen formában eleget kell tennie, mégpedig a saját költségén de lehet igénybe venni nyilvánvalóan más forrásokat is, akár állami támogatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay László képviselő úrnak adok szót. Parancsolj!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Megmondom őszintén, engem az aggaszt, hogy most még nagyon sok megszorító intézkedés jöhet elénk a sanyarú államháztartás miatt, és egy tollvonással lehet hivatkozni arra, hogy törvényt hoztunk rá, köteles. Aztán, hogy utána kap-e érte pénzt, az egy másik kérdés. Az én jogérzékem szerint ennek alapján köteles állni a költségét, mert ha ezt kategorikusan kijelentjük, akkor mégsem teszi lehetővé egy más jogszabály. De ha megnyugtattok, hogy ez nem így van, akkor megszavazzuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Egy megjegyzést hadd fűzzek hozzá. Ha ez benne marad, akkor egy rendelettel már nehéz lesz majd ismételten költségtérítést biztosítani.
Szavazás következik. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 29. pontban lévő módosító javaslat, melyet Bodó Imre nyújtott be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen egészen másra vonatkozik, mint amire az indoklásban utal. Az előbb említett 1. pontja az adott jogszabályhelynek meghatározza, hogy ki a kötelezett, illetve a tulajdonos kötelezettsége a költséget vállalni. A (2) bekezdés, amire a módosítás hivatkozik, azt a kötelezettséget állapítja meg csupán, hogy el kell távolítani, például az önkormányzat közterületről köteles eltávolítani az állati hullát, függetlenül attól, hogy a tulajdonos ismert vagy nem ismert, vagy időközben vált ismertté, a módosító javaslat pedig behajtási szabályokat állapít meg. Tehát amire a javaslat irányul, természetesen az 1. pontban a saját költségére történő kötelezettségvállalást már biztosítja.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik a 31. módosító javaslat, mivel a 30. más pontokkal összefügg és arról már született döntés. A 31. pontban Kis Péter, Herbály Imre és más képviselőtársaink indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot támogatja. Ez egyébként az egészségügyi bizottság kifejezett kérése volt.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott.
A 32. pontban Font Sándor és Medgyasszay László indítványa szerepel. A kormányt kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni, részben azért, mert a korábbi döntéseivel szöges ellentétben álló javaslatot tesz, részben a termékdíjra vonatkozó javaslatot a vonatkozó tanulmányok hiánya miatt nem tudja jelen pillanatban támogatni, de hosszabb távon egy együttműködést föl tud ajánlani.
ELNÖK: Köszönöm. Medgyasszay László következik. Parancsolj!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Bizony isten ilyen sokat még nem beszéltem bizottsági ülésen. Csak a jegyzőkönyv és a kedves, empátiával rendelkező kormánypárti képviselők számára mondom, hogy ez egy újabb kísérlet arra, amiről itt beszélünk már évek óta folyamatosan, hogy az élelmiszerláncnak olyan ellenőrző szervezete legyen, amilyet elképzeltünk. Tehát ez egy újabb kísérlet arra, hogy ezt megteremtsük - hátha egyszer sikerül átcsúsztatni, amikor majd nem figyel oda a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel, kormányreagálás van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. Köszönöm.
Következik a 34. pontban lévő módosító javaslat, melyet Font Sándor és Medgyasszay László képviselők nyújtottak be. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen szükségtelenül korlátozná a kormánynak a szervezetalakításra vonatkozó alkotmányos jogát. Például a jelenlegi élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal élelmiszer-felügyeleti és állat-egészségügyi hivatalra való lecserélése elfogadhatatlan a kormány számára.
ELNÖK: Köszönöm. Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Az a) pont is elfogadhatatlan?
ELNÖK: Medgyasszay László képviselő úr kérdésére a kormány kíván-e reagálni? Parancsoljon!
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Ugyanígy korlátozná a kormány a szervezetalakítási jogát, jelen pillanatban ez a feladat az agrárminiszteré. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 35. pont következik, melyben Schvarcz Tibor, Kökény Mihály és képviselőtársai módosító javaslata. A kormány álláspontját kérem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, mert ez szöges ellentétben áll a kormányzat azon szándékával, hogy az élelmiszerláncot egyetlen szerv felügyelje, külön-külön törvények alapján, hatósági eljárás és hatáskörtisztítás ellenében is.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A módosító javaslat támogatást nem kapott.
A 36. pontban Font Sándor és Medgyasszay László képviselők módosító javaslata következik. Kormányálláspont?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja. Jelen pillanatban a MÉBIH feladata pontosan az, amit elhagyni tervez a javaslat.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Aki támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 37. pont következik, Kis Péter és Velkey Gábor indítványa. Kormányálláspont?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot támogatja, hiszen így az európai szabályokkal hasonlóan szinkronba kerülne a törvényi szabályozás.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Aki támogatja? (Szavazás.) Az ellenzék természetesen konstruktív, úgyhogy egyhangú támogatást kapott a 37. pontban lévő módosító. Majd reméljük, hogy mi is viszonzásul megkapjuk a támogatást a következőhöz.
Font Sándor és Medgyasszay László képviselő úr módosítója szerepel a 38. pontban. Kormányálláspont?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen több olyan állatjelölési rendszer is van, ami nem az agrártárca fennhatósága alá tartozik - gondolok itt a természetvédelmi felügyelet alatt álló vagy természetvédelmileg fontos állatok kérdésére vagy az állat-egészségügyi dolgokkal nem szorosan összefüggő tenyészállat-azonosító rendszerre -, nem csak az egyedi nyilvántartás.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Következik a 40. pontban lévő módosító javaslat, melyet Jakab István nyújtott be. A kormányálláspontot kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni, mert jelen megfogalmazásában diszkriminációt jelentene. Az ellenőrzéseket diszkriminációmentesen és kockázatbecslés alapján kell végeznie a hatóságnak. Természetesen a nagysága az egyik kockázati tényezője az ellenőrzések megszervezésének, de önmagában nem emelhető ki és nem egyedüli szempont.
ELNÖK: Köszönöm. Az ülés vezetését átadom Herbály Imre alelnök úrnak és szót kérek.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem az ülés vezetését, és megadom a szót Jakab István alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, alelnök úr. Nem az időt húzva, nagyon fontosnak tartom, hogy arról mindenképp beszélnünk kell és a problémákat érzékelni, hogy az ellenőrzések gyakorisága a sarki fűszeres esetében és egy nagy áruházlánc esetében nem lehet azonos. Az volt a célunk a módosítóval, hogy a forgalmazott áru mennyiségével arányosan ezt valamilyen módon definiálni kell, a módosító indítvány megtételét az eddig alkalmazott gyakorlat indokolja. A kormány képviselői ha megnézik az elmúlt időszak ellenőrzéseit, akkor gondolom, nem vitatkoznak majd velem, gyakorlati tapasztalatok és számok alapján nyújtottam be a javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Válasz esetleg erre? Parancsoljon!
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyi kiegészítést tennék az alelnök úr által elmondottakhoz, hogy ezek az ellenőrzési tapasztalatok nyilvánvalóan arra az időszakra vonatkoznak, amikor három hatóság ellenőrizte az adott élelmiszer-előállító vagy forgalmazó egységet.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy külön kiemelni nem szerencsés a törvényi szövegben. Ennek a szempontnak természetesen szerepelnie kell a kockázatbecslési szabályok szerint, de el tudom mondani, hogy jelen pillanatban is az élelmiszer-ellenőrző hatóság kockázatbecslési képlet alapján számolja ki, tehát nem egység-egység alapon. Köszönöm.
ELNÖK: Elfogadod a választ? (Jakab István bólint.) Köszönöm. Visszaadom az elnöklést az alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki támogatja! (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Következik a 41. módosító, Kis Péter, Herbály Imre és társai módosító indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot támogatja, hiszen fölösleges leszűkíteni az állatorvosok és szaksegédek felügyeletét.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 45. módosító következik, Bagi Béla képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen itt arról van szó, hogy az ellenőrző hatóság egy éves mintavételi terv alapján hatósági mintákat vesz, ez alapján biztosítja az Európai Unió, illetve harmadik országok felé azt, hogy az országban egy folyamatosan ellenőrzött, adott hatóanyagokra vonatkozó szerv működik. Ezeknek a minden egyes alkalommal történő jegyzőkönyvezése, illetve a negatív eredményről történő értesítés, valamint a teljes közigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása gyakorlatilag ellehetetlenítené a hatóság munkáját.
Ráadásul semmilyen előnnyel nem járna a bizonylatolás a minta származását biztosító vállalkozó felé, viszont természetesen abban az esetben, ha ez a monitoring rendszer jogszabálysértést állapít meg, azaz a megengedett határértéknél magasabb összetevőt vagy valamit állapít meg, akkor egy új hatósági eljárás indul, tehát arról a hatóság eljárásról természetesen értesítési kötelezettsége van az érintett hatóságnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? Bagi Béla képviselőtársamnak adok szót. Parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Megértettem, csak mégsem lehet elfogadni. Ez teljesen a monitoring rendszer szemszögéből vizsgálja ezt a kérdést, ugyanakkor a vállalkozás szempontjából pedig az egy érték - idézőjelben -, hogy van egy olyan dokumentuma, hogy ezen a vizsgálaton átesett, és rendben volt. Az, hogy jelentősen növeli az adminisztratív költségeket... Egyébként készül róla jelentés, mert ennek nyomának kell lenni. Hogy a nyomtatóval eggyel több példányt nyomtatnának ki, nem hiszem, hogy a bürokrácia túlzott emelkedését eredményezi. Ez a válasz így nem fogadható el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimnak van-e kérdésük? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy rövid példát hadd mondjak. Amikor a rendőrség méri az autópálya mellett traffipaxszal a sebességet, azoknak nem ad határozatot, akik nem lépték át a sebességhatárt, hogy ők megfelelően közlekedtek. Akkor büntet, ha valaki túllépi a sebességkorlátozást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja! (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Tisztelt képviselőtársaim, konzultálva a titkársággal, a 43. módosítót, Czerván György és Örvendi László indítványát mégis javaslom, hogy tárgyaljuk meg, méghozzá a talajidegen anyagok termőföldön történő lerakásával összefüggésben.
A kormány álláspontját kérdezem a módosítóval kapcsolatban.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, hiszen a 42. pontban már tárgyalt megoldást tartja elfogadhatónak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta. (Font Sándor, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.)
A 46. módosító következik, Örvendi László indítványa. A kormány képviselőit kérdezem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni, hiszen az indoklás, amely szerint itt nem piaci kapcsolatról van szó, hanem hatósági eljárásról, és a hatósági eljárásokat szabályozó törvény meghatározza azt, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresét kell alkalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja! (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 47. módosító következik. A kormányálláspont?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány álláspontja az, hogy a módosító javaslat tartalmával egyet tud érteni, bár véleménye szerint jelen állapotában is pontosan erről szól a törvénytervezet. Ezzel a kiegészítésével viszont, különösen a "sem" kötőszó alkalmazásával, olyan félreértésre vagy jogértelmezési vitára adhat okot a javaslat tervezett szövege, amely azt feltételezné, hogy egyébként pedig igen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja! (Szavazás.) Többséget kapott az indítvány.
A 48. következik, Bagi Béla képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja. Ez esetben azt az eredményt érné el a javaslat, hogy azoknál az állatbetegségeknél, ahol egész országrésznyi területek kerülnek korlátozás alá, valamennyi ott található személynek, állattartónak, mindenkinek kártalanítást kellene fizetni. Gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, ha már a rendőrségi példáról beszéltünk, hogy ha lezárnak egy utat, és én azért nem tudok egy többmilliárdos tárgyaláson nyereséget abszolválni, akkor a rendőrségtől én sem kapok kártalanítást azért, mert pusztán rosszkor rossz helyen tartózkodtam.
Az európai uniós kártalanítási szabályok egyértelműen csak az intézkedésekkel az állatokban, illetőleg az eszközökben, az anyagban okozott kárra biztosítanak lehetőséget, tehát ilyen szempontból a szabályozás ilyen módosítása részben ellentétes lehet európai uniós szabályokkal.
Úgy gondoljuk, hogy azt a területet, amelyre a módosító javaslat irányul, egészen más formában, biztosítók bevonásával, vagy német mintára egy biztosítási alapból történő finanszírozással lehetne megoldani, de semmiképpen sem kártalanítással. Itt mindenképpen szétválasztanám az állami kártalanítást, magyarul az állam által elrendelt intézkedések miatt bekövetkezett kárért áll jót az állam, másrészt pedig a kártérítést, amikor esetlegesen a túltartás vagy egyéb költségek miatt problémát jelent. A tenyésztő szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek, illetve biztosítók bevonásával volna szerencsés ezt a kérdést rendezni. A kormány tehát nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úrnak adok szót. Parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ezt az érvelést egy esetben lehetne elfogadni, ha a felsorolt alternatívákra valamiféle javaslattal is élne a kormány, tehát az ezen eseményekkel kapcsolatos biztosítások támogatására, s a több, de e nélkül egészen egyszerűen teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az emberek. 12 óra után vagyunk, és még sok a dolgunk.
A közelmúlt madárinfluenza-ügyéből nem akarok epizódokat felhozni, de azt hozzátenném, hogy ebben az állapotában ez a törvény - finom akarok lenni - a hatóságot indokolatlan intézkedések meghozására is sarkallja, vagy legalábbis konzekvencia nélkül hozhatnak akár túlbiztosított intézkedéseket, mint amilyenek meg is történtek, mint tudjuk, madárinfluenza-ügyben. Erre az sem mentség, hogy világrekord sebességgel számoltuk fel a madárinfluenzát Magyarországon, de egyszersmind egy ágazat nagyobbik felét is felszámoltuk. Tehát ennek a javaslatnak a hiányában én ezt a választ nem tudom elfogadni és továbbra is fenntartom a javaslatomat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak adom át, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem az ülés vezetését és megadom a szót alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Azzal kapcsolatban, hogy egy adott intézkedés kapcsán milyen kár keletkezik, szeretnék az előbb elhangzott példára reagálni. Ha mondjuk valaki rosszkor van rossz helyen és nem kérhet kártérítést, az rendben van. Viszont - most visszatérek a madárinfluenzához - ha van egy járványos állatbetegség, az az állatállomány nem rosszkor van rossz helyen, hanem állandóan ott van, nincs mód és lehetőség onnan elszállítani, máshol elhelyezni, és ha szakmai szempontból nézzük, a túltartás miatti károkat és az ezekből következő nagy elhullást, minőségromlást egyszerűen nem lehet biztosítással rendezni, ilyen biztosítás nincs. Sajnos egyre gyakrabban találkozunk ilyen problémákkal, és nem véletlenül, ezért tettük le ezt a módosítót, hogy igen, ebben az esetben megfelelő, korrekt szakmai választ, illetve intézkedést kérünk, hogy ne csak ott kérhessenek kártérítést, ahol bekövetkezik, hanem ott is, ahol korlátozó intézkedéseket rendelet el a hatóság.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy kíván-e a kormány képviselője válaszolni. Parancsoljon!
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Lehet, hogy rossz példát mondtam, ezért elnézést kérek. Egyébként köszönöm szépen Bagi képviselő úr dicséretét kollegáim gyors munkájáért az influenza betegség felszámolására. Természetesen úgy gondolom, hogy egyetlen szervezet vezetője vagy helyettes vezetője sem mehet el amellett válasz nélkül, hogy a hatóságot szükségtelen intézkedésekre sarkallhatja. Az állat-egészségügyi hatóságnak sem lehet az a célja, de egyébként jogszabályi korlátai is vannak annak, hogy milyen hatósági intézkedéseket lehet megtenni. Néha túlzónak tűnnek ezek, általában az európai uniós kötelezettségünknek való megfelelés okozza a problémát.
Visszatérve magához a javaslathoz említettem, hogy az európai jog az adott betegségekre, illetve általában a kártalanításra vonatkozó szabályokat egész pontosan a 424. rendeletben meghatározza, hogy mikor adható kártalanítás, tehát mindenképpen szükséges szétválasztani a kártalanítást és az egyéb intézkedéseket. (Jakab István: Kárenyhítést.) Ez a bekezdés kártalanításra vonatkozik. A kártérítés vonatkozásában egyébként jelenleg is folytatunk egyeztetéseket, mert igenis vannak Magyarországon olyan biztosítók, akik ebben hajlandók lennének közreműködni, amennyiben ezt a problémát rendezni kívánjuk. Tehát még egyszer hangsúlyozom, ez abból a félreértésből adódik, hogy a korábbi állat-egészségügyi törvény tartalmazott egy olyan paragrafust, hogy egy adott intézmény vagy vállalkozás igénybevétele esetén jár kártalanítás. Ez a szabályozás abból az időszakból származik, amikor száj- és körömfájásjárványok voltak Magyarországon, ezért egész vágóhidakat állítottak le és ezeket a beteg állatok levágására vették igénybe, tehát a jogalkotó szándéka ott akkor az volt. Ez a jogszabály okozott most félreértést, amit a tervezet jelen formájában kíván rendezni, elválasztva teljes egészében a kártérítést, illetve a kártalanítást.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Jakab István képviselő úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Még egyszer szeretném pontosítani. Hogy korábban mi zajlott és mi volt az előző törvényben, az egy dolog. Én változatlanul szeretném aláhúzni, hogy azok a vétlen állattartó gazdaságok, akik érzékeny intenzív állományt tartanak, és néhány hét alatt a minősége tönkremegy, tízmilliós nagyságrendben keletkezik gazdasági kár, előre nem várható, előre nem látható módon, az állattenyésztésre ezeket a terheket mint előre nem látható és nem biztosítható állami kárt ráterhelni elfogadhatatlan. Megítélésünk szerint ha hatósági intézkedés történik és abból az állattartóknak káruk származik, akkor törvényben kell a kárenyhítés tényét garantálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom az ülés vezetését alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
Következik az 50. pontban lévő módosító javaslat, melyet Bagi Béla képviselőtársunk nyújtott be. A kormányálláspontot kérem.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mivel ez a javaslat az előzőhöz közvetlenül kapcsolódik, ezért hasonló okok miatt nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Béla képviselő úrnak adok szót. Parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Ennek a javaslatnak van egy jogi háttere, csak talán nem mindenki értesült róla, hogy tavaly decemberében a magyar állam pert vesztett az itteni q) pont vonatkozásában jogerősen, és a magyar államnak fizetnie kell egy vállalkozó felé, akit eltiltottak egy tevékenységtől. Tehát megint csak azt kell mondanom, nem kétségbe vonva a hatóság jó szándékát - és ez egy emberi dolog -, hogy ha én úgy hozhatok meg intézkedéseket, hogy azoknak az anyagi konzekvenciája nem az enyém, hanem teljesen azé, akire meghozom, akkor mindjárt nyugodtabb lelkiismerettel hozom meg, pláne egy törvényi védelemmel a hátam mögött. Ez nem teljesen analóg eset, bár ha akarom, föl lehet fogni úgy is, és az európai jog is meg lett említve, de hát mi Magyarországon élünk és per pillanat az a helyzet, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság ennek a vállalkozónak adott igazat. Most nem akarom ezt itt beidézni. Azzal nem lehet megoldani ezt a kérdést, hogy most beemelek egy plusz pontot a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenében, hogy az egyébként igaz, de ha ebben a törvényben itt alkalmazzuk, akkor meg nem. Tehát nem így kellene ezt a kérdést sem kezelni.
Amit a 48. ponttal kapcsolatban elmondott a kormány képviselője, az respektálható, ha valamiféle egyéb kínálatot kap a termelő, hogy ne zúduljon a nyakába a hatósági intézkedés teljes anyagi konzekvenciája. Tehát ameddig nem látjuk megnyugtató módon, addig kezelni kell ezt a kérdést. Mi alapvetően nem érdekképviselet vagyunk, de hogy ki kiért van, azt tisztázni kell, tehát nem azért termelnek, hogy legyen a hatóságnak terepe, ahol dolgozik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdés valóban olyan súlyos, ahogy itt Bagi Béla megfogalmazta. Az a helyzet, hogy a magyar állam elvesztett egy pert egy gazdálkodóval szemben, és most néhány milliárd forintos kártérítési kötelezettsége adódik. A 2006-os madárinfluenza esetén hozott állami rendelkezések következtében kárt szenvedett gazdálkodók érdekében történt meg, hogy pozitív bírósági ítélet született a gazdálkodók szempontjából. A vita arról szólt, hogy vajon együttműködési kötelezettségnek számít-e az, akik a 2-es, 3-as övezetben korlátos termelést voltak kénytelenek elviselni, azaz nem szállíthattak; bár őket konkrétan a madárinfluenza nem veszélyeztette, nem fenyegette, tehát nem volt fertőzött állomány, de a védelmi intézkedések körébe a rendelkezés őket is besodorta. Megjegyzem, mivel nem koncentrikus kör sugarú övezeteket jelölt ki a hatóság, hanem megyei közigazgatási határokat, ezért az a képtelenség is előállt, hogy mondjuk Bács-Kiskun megyében, ami egész nagy kiterjedésű, a veszélyponttól számítva több mint 110 kilométerre levő termelőt is korlátos termelés alá kényszerített a rendelkezés, miközben Szolnok megyében, ami alig van onnan 30-40 kilométerre, mivel az más közigazgatási határra esett, nem rendeltek el hasonló védelmi intézkedéseket. Ezért például Tiszakécske, Kunszentmiklós környékén, akik nagyon messze voltak a kiskunmajsai körzettől, olyan veszteségeket szenvedtek el, amelyeket a hatóság kényszerített rájuk. Nem lehetett takarmányt ki-, beszállítani, nem lehetett állatállományt fogadni és kiszállítani. Mindenki érti ennek a következményeit, hogy milyen óriási veszteségeket szenvedtek el a gazdálkodók.
Egy gazdálkodó végigvitte a pert, és megnyerte. A per kérdése az volt, hogy ő együttműködésre kötelezettnek számít-e akkor, ha megtiltják neki a takarmányozást, az élőállat-kiszállítást és -beszállítást. Mi azt gondoltuk persze, hogy együttműködésre kötelezettnek számít, ha viszont együttműködésre kötelezettnek számít, akkor a törvény másik rendelkezése értelmében az együttműködésre kötelezett gazdálkodót, annak veszteségeit az állam köteles kártéríteni. A per erről szólt, együttműködésre kötelezettnek ítélte a bíróság, tehát innentől kezdve kártérítési kötelezettség van. Erre az egy egyénre ezt kimondta a bíróság. Innentől kezdve jöhetne az összes veszteséget szenvedett gazdálkodó kártérítési igénye.
Erre most önök ez alól ki szeretnének menekülni, ha jól értjük a kérdést. Ezt nagyon erkölcstelen dolognak tartjuk. Kérném szépen a kormányoldali képviselőket is, hogy fogadják el Bagi Béla indítványát, amely kiveszi a törvény pontjaiból ezt a kormányi mentességet a kártérítés alól, ha jól értjük. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel a képviselőtársaim részéről? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormányt illeti a reagálás joga, ha élni kívánnak vele.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a törvény jogszabály, és nem szerencsés, vagy nem szeretnék én azon vitában részt venni, hogy erkölcsös vagy nem erkölcsös.
A probléma az, amit korábban már említettem, hogy a jelenleg hatályos állategészségügyről szóló törvénynek -, amely a korábban említett okok miatt tartalmazta az adott vállalkozás, egy vágóhíd igénybevételére vonatkozó szabályokat -, ennek a szabályozásnak a jogalkotó eredeti szándékától eltérő értelmezése vezetett ahhoz a bírósági ítélethez, amelyre a képviselők, illetve az elnök úr hivatkozott. A történet valóban arról szól, hogy azt a jogi félreértést, amelyen ez az ítélet tévesen alapult - a Magyar Kormány, az állategészségügyi hatóság, de még az Igazságügyi Minisztérium képviselőinek megítélése szerint is téves jogértelmezésen alapult -, ezt a helyzetet kívánja tisztázni, nem erkölcsi, hanem egész egyszerűen praktikus okokból.
Amint elmondtam, igaz, hogy Magyarországon vagyunk, de az európai jog része a magyar jogrendnek. A madárinfluenza vonatkozásában kötelezően alkalmazandó jogi aktusok szabályozzák ezt a területet. Az adott védekezési körzetek megállapítását a bizottság határozatban tette meg a 2006-os járvány idején, tehát az is kötelezően alkalmazandó jogi aktus volt ennek megfelelően. Úgy gondolom, az nem várható el a Magyar Államtól, hogy egész országnyi területeken valamennyi állattartó vélt vagy valós káráért teljes mértékben jótálljon, különösen úgy nem, ha ezt az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása kifejezetten tiltja, vagy legalábbis nem teszi lehetővé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez egy elég sajátos felfogás a kormány részéről, hogy miután van egy élő jogszabály, annak önök más értelmezést gondoltak, de a gazdálkodók helyesen értelmezték, és úgy értelmezték, hogy rájuk nézve pozitívan írja le a jogszabály, hogy ha a hatóság az ő termelésüket korlátozza, akkor milyen kártérítési kötelezettsége van az államnak. Jelenleg erről szól a jogszabály. Önök ugyan ezt nem ismerték el, kénytelen volt a gazdálkodó bírósághoz fordulni. Természetesen a bíróság is azt gondolta, amit a gazdálkodó, és úgy értelmezte a törvényt, ahogy a gazdálkodó, azaz kártérítési jogosultságot ír el törvény.
Erre önök most fogják, és megszüntetik a törvény ezen részét azért, mert ezek szerint a gazdálkodó is és a bíróság is egyféleképpen értelmezte, azaz helyesen, védve a gazdálkodót. Önök erre azt mondják, hogy szüntessük meg azért, mert a jogalkotó szándékával ellentétesen értelmezik. Ki is értelmezte ellentétesen? A Legfelsőbb Bíróság, kérem szépen, és a gazdálkodók, akik úgy érezték, hogy tényleg súlyos károkat okoztak önök a madárinfluenza azon típusú védekezési eljárásai következtében, amelyről itt szó van. Erre önök azt válaszolják, hogy akkor szüntessük meg gyorsan ezt a törvényi rendelkezést, nehogy még egyszer valaki úgy értelmezze, hogy a minisztériumnak ez kedvezőtlen.
Ezt az eljárást én nem helyeslem, és kérem a kormánypárti képviselőket, hogy tartsuk fenn ezt az indítványt. Szerintem egy nagyon súlyos kérdésről van szó. Köszönöm.
ELNÖK: Bagi Béla képviselő úr, parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Szeretném figyelmeztetni a jelenlegi kormányképviselőket, hogy a járvány kezdetén még maga a miniszter úr is így értelmezte. Kiskunmajsán és más fórumokon megígérte a kártérítést vagy a kártalanítást, de erről most ne folytassunk vitát. Ő is úgy ítélte meg, hogy a madárinfluenza konzekvenciáját nem kizárólag a magyarországi víziszárnyas-termelőknek kell elvinni az Európai Unió védelmének érdekében. Ezt az álláspontomat én végig fenn is fogom tartani. Az nem létezik, hogy Európát védjük a magyar baromfitermelők költségére. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úrnak adok szót. Parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, és egyben persze kérdezni is szeretném, hogy ha konkrétan megneveznénk azt az európai joganyagot, állásfoglalást, bármilyen típusú anyagot, amely arra vonatkozik, ha a köz érdeke mentén korlátozom a gazdálkodó tevékenységét, akkor az nem jogosult ezzel arányos kártérítésre. Ez pontosan fordítva van az európai jogban. Mondok majd erre egy más példát, hogy ne az állategészségügy területéről hozzuk. Nyilvánvalóan korlátoztuk a gazdálkodót a tevékenységében, nyilvánvalóan kárt okoztunk, és nyilvánvaló az is, hogy mi volt az érdek, a köz érdeke volt, hogy ezt a járványt megfékezzük.
De mondok egy másik európai példát is, amellyel alá szeretném támasztani, hogy épp ellentétes az európai törekvés azzal, amit előadott az előterjesztő. Az érzékeny természeti területek rendszere természetvédelmi szempontból korlátozza a gazdálkodót, előírja, hogy mit lehet, és mit nem lehet az adott területen tenni. Ennek következtében nyilván anyagi hátrány éri, és ezt kötelező kompenzálni. Ezen vita sincs, ez egy általános alapelv az Európai Közösségben, hogy igen, lehet korlátozni közérdekből a gazdálkodó tevékenységét, de ha korlátozom, és ebben ő nem hibás, tehát nem neki felróható ez a magatartás, ebben az esetben a közösségnek - és ebben az esetben ez az állam - ezt kompenzálnia kell az adott gazdálkodónál. Ez a logika, azt hiszem, sántít, ha itt éppen az Európai Közösség jogára hivatkozunk, amikor azt mondjuk, hogy emiatt nem lehetne ezt a passzust fenntartani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány képviselője reagálásra megkapja a szót. Parancsoljon!
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyi hozzáfűznivalóm lenne még, ha megengedik, hogy olyan jogszabály természetesen nincs az Európai Unióban, hogy a más által okozott kárt ne fizessék meg. Én ilyenről nem is beszéltem. Csak arról beszéltem, hogy az Európai Uniónak kifejezetten az állatbetegségek elleni küzdelemre, illetve azok leküzdésére és megelőzésére vonatkozó valamennyi anyagi lehetőségét támogatásként fogalmazza meg. Ebből a szempontból határozott és elég kemény kritériumokat tartalmaz, hogy mire lehet, és mire nem lehet adni. Ezért mondtam azt, hogy a törvény jelenleg vita alatt álló paragrafusa a kártalanításra vonatkozik, amiről pedig a vita folyik, az a kártérítés.
A miniszter úr egyébként a vadmadárra kapcsolatos madárinfluenza-járvány esetén ezt valóban kijelentette, és a kártérítés, vagy kárenyhítés, ha így pontosabban tudok fogalmazni, meg is történt. De az állami kártalanítás kizárólag az adott betegséggel kapcsolatban leölt állatokra, megsemmisített takarmányra vonatkozik, illetve - jelen esetben erre nem került sor, de a száj- és körömfájás-járvány esetén már emlegettük - a vágóhidak teljes egészében történő leállítására, illetve igénybevételére történik.
Ami a környezetvédelemmel vagy a természetvédelmi területekkel kapcsolatos korlátozásokat illeti, ott egy folyamatos korlátozásról, az állatbetegségek esetében pedig egy adott rövid időszakra vonatkozó korlátozásról van szó, tehát egészen más a folyamatosan fenntartott termelés támogatása, mint az adott állatbetegség leküzdésével kapcsolatban meghozott állategészségügyi intézkedéseknek, amelyek hangsúlyozottan alapvetően európai uniós joganyagon alapulnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ángyán képviselő úr következik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A végponton a gazdálkodónál teljesen mindegy, hogy kártérítésnek vagy kártalanításnak hívjuk. A vita arról folyik, hogy milyen módon tudjuk kompenzálni azt a kárt, amit a köz érdekében elrendelt korlátozás okozott. Ha ez megoldódik - és erről beszéltünk mi -, akkor semmi gondunk nincs ezzel. A lényeg az, hogy az államnak kell jótállnia valamilyen módon, akár kártalanítás, akár kártérítés formájában. Nem egy ilyen szemantikai vitát szeretnénk folytatni, hanem a célt szeretnénk elérni, azt, hogy ha a köz szempontjából korlátozom a gazdálkodót, akkor a köznek kötelessége kártalanítani vagy megtéríteni azt a kárt, amit a köz okozott. Erről szól pusztán a történet, és azt hiszem, ez teljesen konform az európai elképzeléssel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Herbály Imre alelnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha mindenki elfogadja a mi oldalunkon, akkor mi tartózkodni fogunk ennél a módosító indítványnál és megvizsgáljuk a lehetőségét, hogy hogyan lehet ezt ennek a szellemnek megfelelően átalakítani, mert nyilvánvalónak tartjuk, hogy a kártérítés és a kárenyhítés között valahol különbséget kell tenni. Ha valaki közreműködik a járvány továbbterjedésének megakadályozásában és ebből eredően kiesése van, azt valamilyen módon díjazni kell. Megnézzük, hogy hogyan lehet megcsinálni, nem utasítjuk el ezt a javaslatot, tartózkodni fogunk és meglátjuk, hogy mit tudunk tenni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további kérdés, észrevétel nincs (Senki sem jelentkezik.), szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ülés vezetését átadom Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 52. pontban Szatmáry Kristóf indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem tudja támogatni. Egyrészt azért nem, mert önmagában a szövegében ellentmondások vannak. Például 10 ezer forintban határozza meg a legkisebb összeget, az utána következő pontokban pedig egészen más határok között állapítja meg. Ez egy nyelvtani, szerkesztési probléma.
Másrészt a kormány nem tud egyetérteni azzal a szándékkal, hogy a bírság alsó határát a jelenleginél alacsonyabbra vigye, hiszen ennek a figyelmeztetés erejű szankciónak megvan a lehetősége, a törvény biztosítja a hatóság részére, hogy figyelmeztetésben részesítse a vállalkozót.
Harmadrészt pedig amiatt sem fogadható el a javaslat, mert olyan minimális bírságot határozna meg pont azokra, akiknek nincsen bejelentett adószámuk, semmijük sincsen, hogy ezzel a legnagyobb szélhámosok a legkisebb bírságolási kategóriába tudnának kerülni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Az 56. pontban Kis Péter és társai módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot pontosítással, kapcsolódó indítvánnyal el tudja fogadni.
ELNÖK: Tehát akkor ezt a javaslatot nem - ezt tisztázzuk, mert most csak erről tudunk beszélni.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A 61. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ugyanúgy nem támogatja az egészségügyi államigazgatási szervet. Ez összefügg egyébként előző pontokkal, erről már szavaztunk, de nem támogatja a kormány, hiszen több élelmiszerlánc-felügyeleti szervet határozna meg.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 63. pontban Kis Péter és társai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A 64. pontban Kis Péter indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A 65. pontban Medgyasszay László képviselőtársunk indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem tudja támogatni, hiszen európai uniós közvetlenül hatályos szöveget a magyar nemzeti szabályozásban az Európai Bíróság határozata értelmében megismételni nem lehet.
ELNÖK: Így van, tehát akkor Mari néni innentől kezdve az interneten lóg és olvassa az angol nyelvű európai uniós jogszabályokat, hogy megértse, hogy mit szabad és mit nem szabad neki a piacon árulni és tenni.
Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Van egy kérésem a kormány képviselője felé. Ennek az európai bírósági döntésnek a helyét, szövegét juttassa el nekem. Én elhiszem, de vizuális típus vagyok, tehát szeretném látni, hogy ez hol van leírva. Ez az egyik kérésem.
A másik: ezt a módosítót azért adtam be, hogy lássuk, valóban nem kell 600 oldalt leírni ahhoz, hogyha magyarra lefordítjuk. Ebben nincs másról szó, mint arról, hogy a hivatkozott európai uniós cikkek magyar fordítását nem lehet beletenni a törvénybe, tehát ez nem megismétlése, hanem lefordítása a cikkeknek. Ha ismétlésről beszélünk, akkor elhagynám egy kapcsolódó módosítóval az ott leírt európai uniós cikkeket, tehát a magyar fordítást hagynám meg. Azért hagytuk benn az eredeti javaslatot, hogy lássuk, miről van szó, tehát ez egy segítség a törvényalkalmazónak, hogy ha magyarul látja, és nem kell bemenni a számítógépbe, az irományba. Én magam nem is tudtam megcsinálni, mert nem értek a számítógéphez, de hozzáértő ember meg tudja oldani, tehát a lehetséges helyeken tettem be ezt az egyszerűsítést. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik pedig, hogy amennyiben a módosító indítványokkal a törvény minden helyén ki lett iktatva az élelmiszeripar, a takarmányipar és helyette bejött ez a fogalom, hogy élelmiszer-vállalkozás és takarmányvállalkozás, akkor a fogalmaknál felül kell vizsgálni, hogy ahol élelmiszeriparról és takarmányiparról beszél, az maradhat-e ott, van-e értelme, vagy pedig be kell vezetni az élelmiszer-vállalkozás fogalmát. Persze kérdés, hogy majd az uniós jogszabállyal hogyan tudjuk összeegyeztetni. Tehát látszólag kötözködtem, de nem kötözködtem, amikor erről beszéltünk, hogy a fogalommeghatározásnál az élelmiszer-ipari vállalkozás egy az egyben megvan. Nem akarom ismételni magam, de a jogérzékem szerint amennyiben a törvény minden helyéről ki lett iktatva az élelmiszer-ipari vállalkozás és élelmiszer-vállalkozás lett helyette, okafogyottá vált ezt a fogalmak között felsorolni, és akár egy közös módosítóval ki lehetne iktatni, ha jól gondolom. Ha nem, akkor elnézést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyi kiegészítésem van, hogy természetesen a 68. pontban az átvezetések megtörténnek a fogalommagyarázatokon. Úgy gondolom, azt mindenki tudja és érzi, hogy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai részei a magyar jogrendnek, tehát ugyanúgy jelen pillanatban is ezt betartva kell működnie mindenkinek, hiszen az élelmiszerjog az Európai Unióban meglehetősen határozottan, négy alaprendelettel körbeírva tartalmazza ezeket a fogalmakat. Úgy gondolom, hogy ez a bírósági ítélet, amelyre hivatkoztam, pontosan azért tartalmazta az indoklásában, hogy azért nem szabad a nemzeti nyelvre lefordított definíciókat megismételni, mert ha az alaprendelt megváltozik, akkor a nemzeti rendeletben nem tudja megváltoztatni. Erre vonatkozóan valóban van ilyen európai uniós bírósági határozat, ezt természetesen a képviselő úrnak át tudjuk adni. A javaslat pusztán erről szólt, illetve az átvezetésről, amint említettem, a 68. javaslat, ugyanezeket a fogalmakat átvezeti.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki egyetért az indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 62. indítvány, Kékkői Zoltán képviselőtársunké, ugyanebben a kérdéskörben. (Kékkői Zoltán József jelentkezik.) Szót adok rögtön a képviselőtársamnak.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy kicsit eltér, de hasonló megfontolásból lett benyújtva. Nem beszéltünk a képviselőtársammal, de az indok ugyanaz. A 9. pontban eltér a benyújtott módosító javaslatunk, arra kérnék választ.
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. A 9. pont elfogadható kapcsolódó módosító indítvánnyal.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Kért is a képviselő úr kapcsolódó lehetőséget.
Szavazásra kerül sor. Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Kézfeltartással jelezze, aki igen! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 67. indítvány, Medgyasszay László, Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
DR. KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, hiszen szükségtelenül leszűkíti az állatorvosok körét. Jelen pillanatban én sem vagyok sem az állami szolgálat tagja, sem magán-állatorvosi rendelőnek tagja, mégis állatorvosnak tartom magam. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 68. indítványról már döntöttünk.
Tudunk-e olyan indítványról, amelyről a bizottságnak kellene döntenie, de nem döntöttünk? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A napirendi pontot lezárom. (Herbály Imre: Szünetet kérek. Tartsunk tíz perc szünetet, mert három órája itt ülünk.)
Öt perc szünetet rendelek el.
(Szünet: 12.43-13.00
Elnök: Font Sándor)
ELNÖK: A 3. napirendi pontra térünk rá, a fogyasztóvédelemről szóló törvénytervezethez bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm a kormány képviselőit.
A titkárság kiszűrte a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokat, erről egy listát is kaptunk, ez alapján fogjuk tárgyalni az indítványokat.
Az 1. pontban lévő indítványt Herényi Károly és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban lévő indítványt Alexa György és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott egyharmadot sem az indítvány.
A 3. pontban Józsa István és képviselőtársa módosító javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A 4. pontban Bagi Béla indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Az 5. pontban Bagi Béla indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 6. pontban Szijjártó Péter és képviselőtársa indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 7. pontban Szatmáry Kristóf indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 8. pontban Herényi Károly és képviselőtársa indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Azért megkérdezném, hogy a címkézés miért nem kerülhet ezen szabályozás körébe.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az UCP-törvény szabályozza.
ELNÖK: Ezt legyen szíves kifejteni.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvben és az erről szóló törvényben vannak a címkézéssel kapcsolatos rendelkezések.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 9. pontban Nagy László indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugyanúgy az előzőek alapján nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 18. pontban lévő módosító javaslat kapcsolódik a 2140.-hez. Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Mivel ezeket a módosító javaslataimat visszavontam, az a kérésem, hogy ezt ne tárgyalja a bizottság.
ELNÖK: Rendben, tudomásul vesszük. A 19. pontra térünk át, melyben Szijjártó Péter és képviselőtársai módosító javaslat szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 20. pontban Alexa György és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Szavazás.) Nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 22. pontban lévő indítvány kapcsolódik a 60., 62., 65., 69. pontban lévő indítványhoz, Alexa György és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többség.
A 23. pontban Szatmáry Kristóf indítványa szerepel. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Érthető, mert az előzőt támogatta. Kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 41. pontban lévő indítvány, amely kapcsolódik a 63. és 68. pontban lévő indítványhoz, Gombos István és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 43. pontban Márfai Péter indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 44. pontban Herényi Károly és képviselőtársa indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 45. pontban lévő indítványt Herényi Károly és képviselőtársa nyújtották be. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 46. pontban Herényi Károly és képviselőtársa indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 47. pontban Szatmáry Kristóf indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek szépen.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény tartalmazza azt, hogy az eljáró tisztségviselők, eljáró személyek kötelesek az érintett vállalkozással együttműködve jóhiszeműen eljárni. Teljesen felesleges ennek a szabálynak a plusz leírása, szükségtelennek érezzük ennek hangsúlyozását.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 48. pontban Szatmáry Kristóf és képviselőtársa indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 49. pontban Márfai Péter indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 50. pontban Szatmáry Kristóf indítványa szerepel. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Az 51. indítvány, Márfai Péter indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az 51-es indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 52. Nagy László indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot sem kapott.
Az 53. indítvány, Herényi Károly és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 54., amely összefügg az 56., 66., 67. és 70. indítvánnyal, Alexa György és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Többség.
Az 55. indítvány, Herényi Károly és képviselőtársa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 59. indítvány, Szatmáry Kristóf indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 61. indítvány, Szatmáry Kristóf indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 63. indítvány, Lombos István és képviselőtársai. A kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Itt még van egy megjegyzés, hogy ez összefügg a 41-essel és a 68-assal, hogy teljes körű legyek. Így együttesen a kormány nem támogatja.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyeket ezen kívül szeretne a bizottság megtárgyalni. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Lezárom ezt a napirendi pontot.
Rátérünk a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénytervezetre, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Ez a 4. napirendi pont. Köszöntöm a kormány képviselőit.
A szakmai legyűjtésnél úgy láttuk, hogy egyetlen egy indítvány van, amelyet a bizottságunknak a feladatköréből adódóan meg kell tárgyalni, az 1. számú indítvány, Pettkó András képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. HEGEDŰS MÁRTA ANIKÓ (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja ezt az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Kérdezem, hogy ennél a törvénytervezetnél van-e még olyan módosító indítvány, amelyről a bizottságnak tárgyalni kellene. (Nincs jelzés.) Nem tudunk ilyenről, lezárom ezt a napirendi pontot. Köszönjük szépen.
Az 5. napirendi ponthoz érkeztünk, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi törvényhez nyújtott be önálló törvénytervezetet dr. Bőhm András és Gy. Németh Erzsébet. A T/5744. számú indítványról van szó.
Köszöntöm az előterjesztők képviseletében személyesen Gy. Németh Erzsébetet. Megadom neki a szót, majd utána a kormány képviseletének.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP), előterjesztő szóbeli kiegészítése
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), előterjesztő. Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném a tisztelt bizottság idejét rabolni. Azt gondolom, az indoklás egyértelműen jelzi, hogy mi a szándéka ennek a törvénymódosítási javaslatnak. Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogatni szíveskedjenek. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Az ülés vezetését Jakab Istvánnak adnám át, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy nagyon egyszerűnek tűnő törvénytervezetről van szó, azonban tízéves jogi huzavona rejtőzködik e törvénytervezet mögött, illetve a most megjelent változat is, tartok tőle, hogy további vitára adna okot.
Elnézést kérek, de anélkül, hogy az érveimet elfogadhatóvá tenném, nem tudom kikerülni, hogy ezt a rövid történetet, amely ide vezetett, ismertessem. '98. december 31-én - tudom, ez a Fidesz-kisgazda-MDF-kormányzás idején van - születik meg az elmúlt hetekig tartó, és alkotmánybírósági döntéssel záruló vita kezdete. Az akkori kormány egy belső, a tenyésztői szervezetek között kirobbant vitát úgy próbált megoldani, hogy az egyik lobbicsoport érdekében meghozott egy rendeletet. Ezt már nyugodtan mondhatom, mert az alkotmánybíróság döntéséből következik mindaz, amit mondtam.
A rendelkezés lényege '98-ban az volt, hogy kiállítást rendezni, törzskönyvezni az ebtenyésztés kötelékében csak olyan szervezet jogosult, amely úgynevezett államilag elismert tenyésztői szervezet jogosultsággal rendelkezik. Ez a rendelet gyakorlatilag a létjogosultsági alapját szüntette meg a MEOE-nek. A MEOE, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete közel 110 éves szervezet, amely alapítója az FCI-nek, az európai kinológiai és ebtenyésztők szövetségének, több mint húszezer taggal, egyedüliként ismerve minden ebtenyésztő körében.
Az akkori rendelkezés értelmében a MEOE helyett létrejött egy új, úgynevezett konföderatív szervezet, amelyet Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetségének neveznek el, és ezen Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége úgy áll fel, hogy az egyes kutyafajták szövetségeiből halmozottan, egy felülről lezáró szervezetként alakul meg. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége azonnal eleget tett a rendelkezésnek, hiszen - ha szabad így fogalmaznom - a háttérben szervező személyek erős sugallatára jött létre a rendelet, és magukat egyedüli, Magyarországon bejegyzett és jogosult szervezetnek ismerik el, mi több a minisztérium is, amely kutyakiállítással, versenyeztetéssel, törzskönyveztetéssel kapcsolatos teendőket elláthat.
A MEOE először értetlenül áll a rendelkezés előtt, és próbálja az akkori kormányzatot jobb belátásra és a rendelet módosítására bírni. Ez nem történik meg. 2002-2003-ban már nyomatékosítja is a kérését, többek között tüntetések szervezésével. Nem változik az akkor már MSZP-kormány álláspontja. A parlamentben legalább öt azonnali kérdés, interpelláció hangzik el ez ügyben, a legtöbbet Gémesi György képviselőtársam kérdez, és Németh Imre miniszter úr mindannyiszor kizárólag az új típusú Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetségét ismeri el Magyarország egyetlen egy államilag elismert szervezetének. A rendelet következtében az FCI-hoz, a nemzetközi kinológiai szervezethez fordul miniszterként, hogy zárja ki a MEOE-t a nemzetközi szervezetből, és az új típusú szervezetet, a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetségét fogadja be.
Az FCI természetesen elmagyarázza a miniszter úrnak válaszlevelében, hogy ez egy elég régóta létrejött szervezet, amely saját szabályai alapján dönti el, hogy melyik országból kit enged meg országos képviselettel tagként a nemzetközi szervezetben. A vita odáig fajul, hogy az FCI elnöke személyesen jön el Magyarországra és tárgyal a minisztériumi képviselőkkel. A minisztérium nem fogadja el az FCI álláspontját, közben 2004-ben úgy módosítják ezt az állat-egészségügyi törvényt, amelyhez most képviselőtársaim is hozzányúlnak, hogy több száz millió forintos bírsággal lehet büntetni azokat, akik nem regisztráltatják magukat az úgynevezett rendelet értelmében, ennek ellenére olyan tevékenységet folytatnak, amihez a minisztérium véleménye szerint nincs joguk. Ilyenek a kutyakiállítások, versenyeztetések és a törzskönyvi nyilvántartások és az ezért való regisztrációs díj kérésének a jogosultsága.
A MEOE természetesen bírósághoz, az Alkotmánybírósághoz fordult és a legvégső esetre elkészítette az európai uniós bírósághoz fordulás jogállási anyagát is. Ez, mint említettem, nem következett be, majd azzal zárom gondolataimat, hogy miért nem. A bírósági procedúrák gyakorlatilag 2003-2004 óta zajlanak, nagyon változatos fordulatokkal, de többek között az FVM, az OMMI és az MGSZH folyamatos, a januári nyilvántartás alapján több mint 200 millió forintos büntetést kiszab a MEOE-nek, nyilvánvalóan ezzel a fizikai tönkretételére törekedve és ezzel ellehetetlenítve, mint említettem, egy 105 éves szervezetet. A horrortörténetnek azért az Alkotmánybíróság véget vetett, mert 2008. április 15-én meghozta azt az alkotmánybírósági döntést, amely megszüntette azt a jogalapot, amire hivatkozva ezt a több száz milliós bírságot kiszabták és megszüntette a szervezéstől való jogtalan eltiltás jogosultságát, azaz jogosult bármilyen egyesület a magyarországi egyesületi törvények alapján érthető módon rendezvényt szervezni. Hogy idézzem a leglényegesebb részét ennek az alkotmánybírósági döntésnek, az Alkotmánybíróság szerint nem volt hatásköre a miniszternek szabályozni a tenyésztő szervezet feladatait és a származási igazolások kiadásának a feltételeit sem, így nem lehetséges a kutyakiállítás-rendezési tevékenységet az engedélyükhöz kötni. Az alkotmánybírósági határozat alapján a MEOE szervezheti továbbra is a kutyakiállításokat és kiadhatja a fajtiszta ebek hazai és nemzetközi származási igazolását, amit az FCI, a Nemzetközi Kutyaszövetség érthető módon elfogad továbbra is.
Hogy ennek az érdekes történetnek csak egy árnyoldalát felvetítsem, a minisztérium a támogatási jogosultság körébe sorolta, hogy azok az ebtenyésztő szervezetek kaphatnak támogatást, akik a rendeletet úgymond végrehajtják és beolvadnak a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetségébe. Hogy milyen támogatásokat adtak, erre Gémesi György hívja fel egyik felszólalásában a figyelmet. Például Németh Imre miniszter aláírásával 2003 év végén az új típusú szövetség egyik tagja, a Magyar Feketekomondor Egyesület 400 ezer forintos támogatást kapott a fekete komondor történetének magyarországi feldolgozására. Ilyen kutyafaj nincs Magyarországon - ezt csak meg szeretném jegyezni -, ennek ellenére a támogatást ez a szervezet megkapta. Tehát nagyon jól érzékelhető volt, hogy, elnézést kérek, de állami pénzlenyúlás is keményen közrejátszott az új típusú szervezet mögött, amihez a miniszter úr is a nevét adta. Mondhatnám azt, hogy felháborító volt ez a tevékenység, de azt gondoltuk, hogy az Alkotmánybíróság ennek véget vetett. Mint említettem, a legkényesebb kérdés, hogy államilag elismert tenyésztő szervezetnek kell-e ahhoz lenni, hogy valaki valamilyen kiállítást szervezzen, azon részt vegyen és ott megjelenjen.
Ez az indítvány, amelyet most képviselőtársaim törvényi formában benyújtanak, véleményem szerint alkotmányellenes. Márpedig éppen az előbb említett alkotmánybírósági döntés miatt, ugyanis a 6. § pontosan azt írja le, amit nem szeretnénk, nem szerettek volna - idézem -: "Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet másként nem rendelkezik, a tenyészállat-kiállítást, árverést a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával csak az elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő egyesületek által létrehozott szövetség hozzájárulásával, tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani." Megjegyzem, az úgynevezett elismert tenyésztők, egyesületek által létrehozott szövetség nem más, mint a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége, az az új típus, ami kontraszervezetként jött létre a MEOE-vel szemben.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében, ha rendet szeretnénk végre tenni ezen a területen, elismerve azt, hogy nemcsak a MEOE létezik, ez teljesen nyilvánvaló - bárki alakíthat bármilyen egyesületet az egyesületi törvény értelmében, ha kell, akkor ez speciálisan egy kisállatra, nem haszonállatra; ez a másik nagy kérdés, hogy haszonállat-e a kutya, nem akarok belemenni, súlyos alkotmányossági kérdést vetettem ezzel föl -, szervezhet rendezvényt országos lefedettségű egyesületet, megteheti, de azt nem teheti meg a törvény és a rendelet, amit megsemmisített az Alkotmánybíróság, hogy csak az úgynevezett államilag elismert, vagyis a tenyésztői szervezetekbe beintegrálódott szervezetek vehetnek majd részt az egyes kiállításokon. Jó lenne, ha az érintett szervezetekkel - és itt a MEOE kikerülhetetlen - ezt a kérdést megbeszélnénk.
Sajnos rövid idő állt rendelkezésre. Én Kolláth György alkotmányjogász úrral beszéltem, azért, mert ő volt az ügyvédje a MEOE-nek, ő készítette az alkotmánybírósági beadványt és az összes bírósági peranyagot. Az előbb sikerült fél órát vele beszélnem, ő egyelőre azt mondja, nem tud arról, hogy bármilyen egyeztetés történt volna a MEOE-vel és a MEOE ebben a kérdésben hozzáadná a nevét egy ilyen típusú újraszabályozásnak. Ezért én a szakbizottság nevében azt szeretném kérni, hogy ezt a törvénytervezetet ebben a formában most vagy ne tárgyaljuk, vagy szavazzuk le, és ha kell - mivel mondom, egy nagyon érzékeny kérdésről van szó -, akár egy napirendi pont keretében az érintett magyarországi tenyésztői szervezeteket, a minisztérium képviselőjét és természetesen a jogi képviseletüket hívjuk meg és beszéljük meg, hogy vajon hogyan illene szabályozni ezt a kérdéskört, és ne nyúljunk át egyiküknek se a feje fölött; se akik új szervezetet akarnak létrehozni, se a 110 éves hagyományokkal rendelkező MEOE feje fölött. Ez lenne a javaslatom ebben a kérdésben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. További kérdés, vélemény? Herbály Imre alelnök úrnak adok szót és visszaadom az ülés vezetését Font elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az én értelmezésem szerint ez a törvénymódosító javaslat éppen arról szól, hogy ha a miniszter úr rendelete másként nem rendelkezik, akkor bárki tarthasson kiállítást, akár a MEOE, akár az a másik szövetség. Én ezt így értelmezem. Akkor nem lesznek olyan előjogok, amelyek ilyen hosszú időn keresztül vitapontot adtak a szövetségeknek, és nem lesz egy kötelező szervezet, ahová feltétlenül be kell menni ahhoz. Én így értelmezem - nem tudom, hogy az előterjesztők így értik-e -, úgyhogy nem hiszem, hogy alkotmánysértést követne el a bizottság, ha ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartaná és az Országgyűlés elfogadná; ez éppen hogy kitágítja a lehetőséget, nem pedig szűkíti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hát ez nagyon egyedi értelmezés, mert változatlanul a törvénytervezet szövegében az van, hogy: ilyen típusú tevékenységet csak elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztők egyesülete által létrehozott szövetség hozzájárulásával lehet végezni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
ELNÖK: Na de elnézést kérek, a törvényt nem fogja tudni a miniszter úr sem felülírni.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha a törvény végrehajtására kiadott rendelet másként nem rendelkezik. Tehát ha nem ad ki rendeletet a miniszter úr...
ELNÖK: Ki lehet-e adni olyan rendeletet, ami felülírja ennek a törvénynek az itt leírt szövegét? Ki lehet-e adni ilyen rendeletet? Ez az egyetlenegy kérdésem, és akkor önmagában megválaszolható az a kérdés, amit Herbály Imre alelnök úr feszeget. Nem lehet kiadni olyan rendeletet nyilvánvalóan. Ide pedig azt írták le, hogy ennek a szövetségnek a hozzájárulásával lehet csak ilyen rendezvényt tartani, magyarul a MEOE-t kizárják újra a rendezvények tartásából, nem tudom másképp értelmezni az itt leírtakat.
Kérdés, észrevétel van-e? Bagi Béla.
BAGI BÉLA (Fidesz): Az én értelmezésem szerint biztos, hogy az Alkotmánybíróságon ez megakad. Hogy lehet belenyúlni az egyesületek életébe miniszteri szinten? Ez az egyesületi jogot sértő próbálkozás. Gondolkodtam, hogy az egyesületi, civil szférában hol van még ilyen terület, ahol a kormány belenyúl, és próbálja szabályozni az ő önszerveződésüket és tevékenységüket. Azon kívül nem is értem, hogy miért van erre szükség. Ha történetesen mégiscsak csinál valaki egy kutyakiállítást, akkor a rendőrség feloszlatja, vagy mi fog történni ilyenkor?
ELNÖK: Igen, egyébként ez történt, csak megjegyzem, az Alkotmánybíróság döntése előtt. Ezért kaptak 200 ezer forintos bírságot mellesleg.
BAGI BÉLA (Fidesz): Ez eléggé abszurd, a fölvetés is abszurd.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Godó Lajosnak kell szót adnom, majd utána Ángyán József következik.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Egy kérdést szeretnék a jelen lévő előterjesztő jogi képviselője felé feltenni.
Mostanában nem foglalkoztam a MEOE és a másik szervezet kialakult korábbi helyzetével. Tudom, néhány évvel ezelőtt például a Kossuth téren tüntettek is a kutyatenyésztők. Hogyan rendeződött a MEOE és a másik szervezet közötti kérdés arra vonatkozóan, hogy ki kapta meg azt a jogot, hogy a különböző szemlékre jogosulttá vált szervezeti munkát végezhesse? A származási lapokat a MEOE csinálja most, vagy pedig a másik szervezet? Tudniillik itt arról szól a kérdés, hogy ki, mennyi százmillió forintot tud eltenni. Ha tudna erre válaszolni.
ELNÖK: Az FCI a MEOE-t ismeri el, tehát amikor nemzetközi szintre mennek, akkor az általa regisztrált tagokat, és az ott nyilvántartott származási igazolásokat fogadják el. A másik szövetség ezt másképp gondolja, de, mint kiderült, jogtalanul gondolta másképp.
Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy másik törvény kapcsán már felvetődött a mai nap elején, Medgyasszay László képviselő úr vetette föl, és itt ugyanaz az alapvető probléma van, hogy valószínűleg a jogalkotási törvénnyel is ellentéte lenne, ha egy törvény végrehajtására kiadott, adott esetben miniszteri rendelet fölülírná magát a törvényt. Ez jogi nonszensz, gondolom én. Hangsúlyozni szeretném, hogy az a megfogalmazás különösen aggályos, hogy egy törvényben magában rögzítjük, hogy rendelkezhet másképp a végrehajtási utasítása, mint ami a törvényben van. Ezt a jogi érzékem mentén is teljességgel elfogadhatatlannak gondolom. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztőnek adok először szót.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP), előterjesztő reflexiói
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom, hogy ebben a bizottságban hogy szokás, ahová én járok, ott úgy szokás, hogy az előterjesztő a végén válaszol.
ELNÖK: Most nagyjából ott vagyunk.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), előterjesztő: Ezért nem jelentkeztem, mert gondoltam, hogy szót fog adni az elnök úr.
Nincs köztünk vita, azt gondolom, a diagnózisuk teljesen pontos és helyes volt. Én magam, amikor 2002-ben országgyűlési képviselő lettem, körülbelül kettő percen belül találkoztam ezzel a Fidesz-kormányzat alatt felfedezett problémával. Ha valaki élharcosa volt, és nem igazán a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó képviselőként - hogy mondjam? - alá mert egy ilyen törvényjavaslatot írni, az csak azért volt, mert szerettem volna, ha ez a százegynéhány éves szervezet - ahogy az elnök úr elmondta - visszakapná azokat a lehetőségeit és jogosítványait, amelyeket szerintem teljesen szabálytalanul vettek el '98. december valahányadikán, - az elnök úr elmondta a pontos időpontot.
Én egyszerű kutyatulajdonosként kerültem ebbe az egész dologba, viszont arról meggyőződtem, hogy tényleg nem lehet állami eszközökkel és döntéssel beleavatkozni ilyen egyesületi működésekbe. Ez a törvényjavaslat - és majd a jogász kollegák az FVM részről el fogják mondani - a MEOE vezetésével egyeztetve, és két outsider képviselő tollából került ide. Szerettük volna természetesen, ha az az ellenzéki képviselőtársunk is támogatja, aki ebben az ügyben legalább annyit lobbizott, és tett az ügyért, mint mi, szintén alá tudja írni ezt a törvényjavaslatot. A politika ma csak ilyen, hogy ezt nem lehetett neki aláírni.
Tisztelettel arra kérem a bizottságot - a jogi részére majd a kollegák válaszolnak -, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Felmerült a probléma egy korábbi törvény kapcsán is, hogy egy törvény és a végrehajtási rendelet milyen viszonyban lehet egymással. Természetesen a törvény rendelkezésével szemben a végrehajtási rendelet ellentétes szabályt nem fogalmazhat meg, de a törvény maga megengedheti, hogy az ő szabályától eltérően állapítsanak meg részletszabályokat.
Jelen esetben arról van szó, hogy a törvény maga arra ad lehetőséget, hogy a vhr.-ben eltérő szabály kerüljön megállapításra. Ez teljesen bevett és normális gyakorlat, amikor a törvény háttérjogszabályként általános szabályokat tartalmaz, de a konkrét végrehajtási rendelkezések miniszteri, illetve kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott ezzel a kérdéssel, vizsgálta konkrétan a törvénynek ezt a rendelkezését is, és nem találta alkotmányellenesnek. (Közbeszólás: Melyiket?) Az állattenyésztésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Egyedül a vonatkozó FVM-rendeletből semmisített meg bizonyos rendelkezéseket, de azokat sem tartalmi alkotmányellenesség miatt, hanem kizárólag formai hibára tekintettel, ugyanis azoknak a megalkotására nem kapott felhatalmazást annak idején a miniszter. Tehát tartalmi szempontból nem állapított meg az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet.
Ami pedig az évek óta a minisztérium illetve a MEOE közötti pereket illeti, valamennyi eddig jogerősen lezárult pert a minisztérium nyert meg. Folyamatban van még két per, az egyik egy bírságfizetéssel kapcsolatos, a másik pedig a MEOE működésével kapcsolatos, ezek még másodfokú eljárási szakban vannak, még nem zárultak le. Annyit szükséges még megjegyezni, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte az egyesület feloszlatását, amit első fokon meg is nyert, ez még a másodfokú szakban van.
Az, hogy egy társadalmi szervezet egyesületi formában működik, még önmagában nem ad alapot arra, hogy a vonatkozó jogszabályokat ne kelljen betartania. Ezt az Alkotmánybíróság is kifejtette a vonatkozó határozataiban. Ha valamilyen szervezet egyesületi formában működik, azért a vonatkozó szakágazati törvényeket, rendeleteket be kell tartani. Épp annak érdekében, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete ezt a tevékenységét megfelelő jogi környezetben tudja végezni, szükséges ezt a módosítást átvezetni a törvényen, mert ameddig ez nem történik meg, addig sajnos a jogellenesség fennáll.
ELNÖK: Alelnök úr, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Elnök úr, parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): A következőt szeretném megjegyezni. Azért az erős csúsztatás, hogy a folyamatban lévő ügyeket, és amiket eddig megnyert az FVM címmel, és a folyamatban lévő ügyek... Azokat azért nyerte meg eddig az FVM, mert az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg addig azokat a rendelkezéseket, amelyekre alapozva az FVM elindította a felszámolási eljárást a MEOE ellen. Ő arra alapozta a MEOE elleni felszámolási eljárást, hogy nem tartja be a '98-as rendelet egyes szabályait, amelyet egyébként az Alkotmánybíróságon a MEOE megtámadott. Valóban nem tartotta be, ennek következtében elindított az ügyészség és az FVM egy pert a MEOE ellen, és az valóban nem zárult le.
De megjegyzem, aki elolvasta - és voltunk egy páran - az Alkotmánybíróság döntését, és ennek következtében, aki még tovább olvasta az egyéb elemző cikkeket, az rövid úton rájött arra, hogy az ügyészségi eljárás és a folyamatban lévő bírósági eljárások mindegyike elbukott, azaz pernyertesként a MEOE ki fog jönni, mert a MEOE-t csak addig lehetett támadni, amíg az a rendelet élt, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített. Ebben szinte biztosak vagyunk, ugyanis az Alkotmánybíróságnál pontosan annak az ominózus 64/1998-as rendeletnek a 3. § (8) bekezdését, 4. § (8) bekezdését, 5. § (6) bekezdését, 13. § (2)-(6) bekezdéseit, ami nagyon rafinált dolgokat szabályoz, támadta meg az úgynevezett hivatalos szövetség, hogy nem tartja be a MEOE. Valóban nem tartotta be, ezek ellen fordult az Alkotmánybírósághoz, és az Alkotmánybíróság ezeket meg is semmisítette, tehát azt gondoltuk, innentől kezdve helyreállt a rend. Változatlanul nem tudok elnézni a mondat fölött, amelyik ebben az 1. §-ban, ami az állattenyésztésről szóló törvény 6. §-át ilyenképpen módosítaná, az ismert helyzetben pontosan a MEOE ellen irányul és megint a federális szövetség kezébe adna minden hozzájárulási jogosultságot, azaz újra visszavezetné az elismert tenyésztő egyesületek jogi fogalmát. Én csak ezt tudom belőle kiolvasni, ezért elutasítom ezt a törvénytervezetet.
ELNÖK: Ha nincs több hozzászóló, megkérdezem, hogy akar-e reagálni az előterjesztő. (Jelzésre:) Nem. Akkor javaslom, elnök úr, hogy szavazzunk, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki sem jelentkezik.), akkor szavazunk a törvénytervezet tárgysorozatba-vételéről. Kérdezem, ki az, aki támogatja a törvénytervezet tárgysorozatba-vételét. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Többség.
Az általános vitára való alkalmasságról is szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez is többség.
Kérdezem, ki lesz a többségi előadó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én.
ELNÖK: Herbály Imre. A kisebbségi előadó én lennék, és akkor ketten folytatjuk ezt a beszélgetést. Elfogadjuk-e a többségi és a kisebbségi vélemény előadóit? (Szavazás.) Igen.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
Tájékoztató a Bábolna Zrt. és a Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről és a tervezett privatizációkról
A 6. napirendi pontra térünk rá: tájékoztató a Bábolna Zrt. És a Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről és a tervezett privatizációkról. Előadóként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Képviselői kerültek kiírásra.
Megadom a szót a Vagyonkezelő képviselőjének, Tömör úrnak.
TÖMÖR LÁSZLÓ (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Mezőgazdasági Bizottság! Nem tudom, hogy a két érintett, illetve meghívott tárca, az FVM és a PM részéről van-e itt valaki.
ELNÖK: Az FVM-től van.
Tömör László (MNV Zrt.) tájékoztatója
TÖMÖR LÁSZLÓ (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Engedjék meg, hogy rövid szóbeli tájékoztatást adjak arról, hogy milyen intézkedések történtek a Bábolna Zrt.-nél, a Bábolna Ménesbirtok Kft. vonatkozásában az MNV Zrt.-nél, illetve részben már azt meghaladóan a Bábolna Zrt. felszámolásánál.
Először is úgy pontos most, hogy a tájékoztató első része magának a zrt.-nek a működésére vonatkozik. 2008. április 17-étől jogerősen felszámolási eljárás folyik a Bábolna Zrt.-nél, tehát a pontos megnevezése Bábolna Zrt. "f.a." Ez úgy alakult ki, hogy év elején a Bábolna Zrt. olyan pénzügyi helyzetbe került, amikor a vezető testületek érzékelték, hogy az időközben jogerőssé vált bírósági ítéletek és egyéb lejárt hitelek következtében saját maga képtelen pénzügyi helyzetén változtatni, és maga az igazgatóság, illetve a zrt. vezető testülete élt egy olyan javaslattal a tulajdonos felé, miszerint megérett a helyzet arra, hogy a Bábolna Zrt. felszámolási eljárását hivatalosan elindítsa. Az MNV Zrt. illetékes testülete, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az erre vonatkozó javaslatot elfogadva döntött arról az időközben megtartott közgyűlésen, hogy kezdődjön meg a Bábolna Zrt. felszámolása. Gyakorlatilag április 17-e óta a zrt. ügyeit a jogerősen kijelölt felszámoló cég, illetve a felszámolóbiztos intézi.
Úgy érzékelem ennek az egész témának a napirendre tűzéséből, hogy egy kicsit célszerű mégis visszaugrani a múltba, ez pedig 2006, amikor a kormány a Bábolna privatizációjával összefüggésben a 2135/2006-os határozatát meghozta, amelyben döntött arról, hogy a Bábolnát az akkori pénzügyi rendezését követően milyen módon privatizálhatják az akkori vagyonkezelő szervezetek. Ennek az a lényege nagyon röviden az, hogy a Kerteskői Gazdaság által használt területeket és eszközöket külön, illetve a Szendrői Gazdaság által használt 6000 hektár földterületet, az ott lévő eszközöket és állatállományt is külön, de az eszközt és a földet mindkét esetben együttesen értékesíti a vagyonkezelő.
Ezzel kapcsolatban több pályázati kiírás is történt, amelyeknek a vége érvénytelenség és eredménytelenség lett, míg most a legutóbbi esetben a kerteskői pályázat mind az eszközök, mind pedig a föld esetében érvényes és eredményes volt. Ezzel kapcsolatban annyi tájékoztatást tudok adni, hogy az információim szerint az adásvételi szerződések mindkét esetben alá vannak írva, a birtokba adás azonban még nem történt meg.
A szendrői eset egy kicsit eltér ettől, hiszen ott az eszközvagyon értékesítése már belecsúszott a felszámolási eljárásba. Ez azt jelenti, hogy a május 8-i Cégközlönyben a felszámolóbiztos újból meghirdette, kiírta a Szendrői Gazdaság által használt eszközvagyont, illetve állatállományt, amelynek a beadási határideje 15 nap, ha jól emlékszem, és van esély arra, hogy az egyébként az MNV Zrt. keretein belül folyó földértékesítési pályázat érvényességét, illetve eredményességét meg tudja várni, vagyis az a korábbi tulajdonosi szándék, ami erre vonatkozott, hogy a gyakorlat szempontjából is a termőföld, az eszközök és az állatok - különösen Szendrő esetében - együttes értékesítése valósulhasson meg.
A korábbi tulajdonos, az állam képviselőjeként a folyamatok részese az MNV Zrt., attól a pillanattól kezdve, hogy a felszámolás jogerős lett, illetve a felszámoló biztos átvette a folyamatok irányítását, nagyon korlátozott, és a felszámolóval való esetleges együttműködésre épülhet csupán.
Ezzel összefüggésben, de áttérve a Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetére, ezt a céget a Bábolna Zrt. 2001 májusában alapította, akkor is, és napjainkban is a nem nyereséges volt a lótenyésztés, illetve azoknak a műemlék épületeknek, amelyek Bábolnán találhatóak, illetve annak a történelmi hagyatéknak a kezelésének, amelyek a XVIII. század közepétől, az alapítás idejétől a bábolnai ménesbirtok, illetve az ...... területén megtalálhatók. A Ménesbirtok megalakulása óta minden évben állami támogatásra szorul; így van ez a mostani időszakban is. Ez a speciális helyzet azonban szükségessé tette a kormány részéről annak az intézkedésnek a meghozatalát, amely a bábolnai törzsterületek, illetve erdők további hasznosításának rendezését jelenti, illetve olyan pénzügyi helyzetet kellett hogy biztosítson a kormány a Ménesbirtok számára, amely a törzsterület további megnövelésére lehetőséget biztosít. Az ezzel kapcsolatos vagyonkezelői döntések megszülettek, amelyeket a kormány egy tulajdonosi kölcsön formájában jóváhagyott. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a Ménesbirtok ez évi likviditási tervének megismerését követően azt mondhatjuk, hogy a termőföldek további hasznosítása és a lóállománnyal kapcsolatos intézkedések anyagi háttere biztosított.
Az év elején a Bábolnai Ménesbirtok Kft. vezetésében változás történt. Az új igazgató egy szigorú pénzügyi terv végrehajtásával együtt olyan feladatot is kapott, amelyet egyébként a pályázatában vállalni is kellett, hogy adott időn belül - ez három hónap volt - egy olyan koncepciót dolgoz ki a kormány számára, amellyel a Ménesbirtok lótenyésztésének jövőképét vázolja fel. Ez a munka el is készült, de az agrárgazdasági igazgatóság ezt abban a formában nem fogadta el, tehát további kiegészítéseket kérve ezt visszaadta. Úgy látjuk, hogy a legfontosabb feladat most az, hogy a Bábolnán lévő állatállomány és a földterület művelése folyamatosan biztosított legyen. Ennek az anyagi háttere a kormány által biztosított.
Azt hiszem, hogy összefoglalóan másról nem is beszélnék, hanem lenne egy javaslatom. Ha nem tértem ki minden olyan érdeklődésre számot tartó kérdésre vagy témára, akkor - mivel én a vagyonkezelő szervezet agrárgazdasági igazgatóságát képviselem, és nagyon sok olyan folyamat van a szervezeten belül, amely más igazgatóságokhoz tartozik - az itteni felvetésekre is reagálva egy olyan összefoglaló írásos tájékoztatást küldene a bizottság részére a szervezet illetékes vezetője, amely remélhetőleg az összes kérdésre választ fog adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről?
Medgyasszay László.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Úgy látszik, megint n szólok hozzá először a témához. Ma már ez párszor előfordult. Kedves Tömör úr, László, - hisz régi ismerősöm - az írásos tájékoztatással kapcsolatban azzal kezdeném, hogy talán azért került ma ez a bábolnai téma terítékre, mert írásos tájékoztatást ígért az általam rendkívül tisztelt Nagy János professzor úr is, olyan kérdésekről, amelyek éppen Kerteskővel, Bábolnával kapcsolatosak, de ez a válasz még ma sem érkezett meg. Remélem, hogy a ma felteendő kérdéseinkre az írásos válasz hamarabb meg fognak érkezni, mert ha ezek az írásos válaszok megérkeztek volna a professzor úrtól, akkor lehet, hogy más aspektusból vizsgáltuk volna Bábolna kérdését.
Hogy a konkrét kérdésekre rátérjek, két témát szeretnék felvetni, az egyik Kerteskő, a másik pedig a Ménesbirtok Kft. ügye. Én a többi részlettel nem kívánok foglalkozni, de az érdekelne azért, hogy melyik az a cég, amelyik ezt csinálja, és ki a kijelölt személy, mert bizonyára nagyon tisztességes céget jelölt ki az MNV.
Kerteskővel már foglalkoztunk, amikor Nagy János professzor úr itt volt, és akkor az keltette fel az érdeklődésemet egyébként ez iránt a téma iránt, hogy amikor megkérdeztük az elnök urat, azt mondta, hogy semmi sem igaz abból az újsághírből. Majdnem pontosan úgy fogalmazott, hogy nem igaz az az újsághír, hogy 20 millióért kelt el a 200 milliós kikiáltási ár helyett. Utánanéztem a dolognak, III. hó 10-én az MNV döntött, tehát a döntés megszületett március 10-én, 20-án már a kerteskői jegyzőt értesítették, hogy az eszközátadás történjen meg, nálunk pedig a professzor úr április első napjaiban volt. Valakik itt nem tájékoztatták, vagy félretájékoztatták az elnök urat. Én tőle szerettem volna ma megkérdezni, hogy hogy történt, és meg is fogom kérdezni, de ezt el kell hogy mondjam, mert ez a tény nagyon furcsa. Április 26-án kelt az a levél, amelyet nekünk írt, tehát még akkor sem volt információja ezekről a kérdésekről, mert nem kaptunk rá választ.
Ami érdekes ebben a kerteskői dologban, azt jogilag teljesen nem tudom megítélni, de van egy olyan jogi szakvélemény a kezemben, hogy a pályázati kiírásnál a következők szerepeltek: a pályázatban való részvétel és az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele a regisztráció és az ajánlati biztosíték megfizetése. Az elővásárlási jog gyakorlását a jogi szakvélemény szerint nem lehet kikötni szerződésben vagy pályázatban, az elővásárlási jog gyakorlásáról a vonatkozó törvény rendelkezik, és semmiféle ilyen feltételt nem lehet szabni. Úgy látszik, ez eddig elkerülte mindenki figyelmét. Ezt majd tisztázni kell megfelelő fórumokon, hogy jogában állt-e a kiírónak az elővásárlási jog gyakorlásához azt a feltételt kötni, hogy megfizesse a regisztrációs díjat. Úgy emlékszem, 60 millió forint volt a regisztrációs díj, de lehet, hogy nem emlékszem jól, mindenesetre nagy összeg. Az elővásárlási joggal kapcsolatban a további kérdésem az, hogy a jelenlegi bérlőnek van-e elővásárlási joga akár az eszközökre, akár a földre, vizsgálták-e, megkérdezték-e, és hogy áll ez az ügy.
Az is érdekes, hogy a termőföldre a szerződést a nyertessel jóval előbb megkötötték, mint az eszközre. Tudomásom szerint nagyon nehezen történt az eszközökre a szerződéskötés, de ez indifferens, azt hiszem, csak meg kívántam jegyezni.
Ami a bírálatot illeti, az is elég érdekesen zajlott. A kezemben lévő jegyzőkönyv és az információim szerint nem a legjobb ajánlatot tevőt hozta ki nyertesnek a döntéshozó. Ha már attól el is tekintek, hogy rendkívül furcsa módon a közel 212 millió forintos értéket nem vette figyelembe a pályáztató azzal az indokkal, hogy nem volt szabályos a termőföldre kiírt pályázata, akkor is még nem a Walter András-féle konzorcium volt a nyertes. Igaz, hogy nem nagy a különbség, de a Terra Ceres Kft. az eszközállományra nem sokkal több, de mégiscsak nagyobb ajánlatot tett. Ennek ellenére egyértelműen a Walter András-féle pályázó csoportot hozták ki győztesnek, ami szintén furcsa.
Az egész ügyben nem is ez a bántó, hanem az, hogy kétségkívül lehet szabályos minden, és jól meg volt ez csinálva, de mégis összesen 228 millió forint bevételkiesést okozott az akció az államnak, és ez nehezen nyelhető le. Bizonyára meglett volna a lehetőség arra, ha a szándék meglett volna - nem vagyok jogász -, hogy akár egy újabb pályáztatással eszköz lehetett volna arra, hogy megvizsgálja a pályáztató, hogy milyen módon és lehetőségekkel lehet esetleg élni, hogy más pályázók ajánlatát is figyelembe vegye.
Tehát amikor ebben a témában interpelláltam a parlamentben és államtitkár úr válaszolt, nem is értettem első pillanatban, hogy ez valóban igaz-e, de igaz, tényleg 20-22 millióról van szó. Az, hogy ma Magyarországon előfordulhat, hogy egy 172 millió értékű eszközvagyonnak, amelynek kikiáltási ára 200 millió, a 9,4 százalékát adják meg, minden látszatszabályosság ellenére egyszerűen égbekiáltó. Tudom, hogy Tömör úr tisztviselő; mindig el szoktam mondani, hogy sokszor az ül itt, aki nem tud megfelelő módon reagálni, hiszen nem biztos, hogy az ő döntésén múlik. Ezt el kellett mondanom, és azt is megjegyzem, hogy nem nyugszom bele ebbe az ügybe, és további jogi procedúrákat tervezek jogászok bevonásával kezdve a kiírás szabályosságának megkérdőjelezésével egészen a döntés megkérdőjelezéséig.
Egyébként jellemző az ügyre, hogy az előterjesztésben az szerepel - és kesernyésen mosolygok rajta -, hogy ez a döntés tulajdonképpen csak kommunikációs problémát okozhat, ezt írják itt, mert amúgy pedig a vételárat az APEH úgyis elviszi, tehát olyan mindegy, hogy mennyiért adják el a céget, az APEH így is, úgy is ráteszi a kezét. Ez le van írva, nem ilyen szavakkal, de ha szükséges, tudom prezentálni. Ennyit Kerteskőről. Én is úgy tudom, hogy az adásvételi szerződés megszületett, de hogy a birtokba adás miért húzódik, az egy érdekes kérdés. Nincsenek friss információim, hogy miért történt ez; az ottani használó esetleg fellebbezett?
Nagyon izgalmas a ménesbirtok esete is. Azé a ménesbirtoké, amelyről nem kell sokat beszélni, hogy milyen nemzeti értéket képvisel. Miért nem hajtották végre azt a kormányrendeletet, amely 2006-ban született, amely szerint 269 hektárt kellett volna kezelésébe adni a ménesbirtoknak? Ennek az elmaradása évi 40 millió forint veszteséget okozott közgazdasági számítások szerint a ménesbirtoknak. Ha ez a veszteség nincs, akkor a ménesbirtok gazdálkodási adatai szerint az utóbbi években csökkent a veszteség: míg '94-ben 186 millió volt, 2005-ben már csak 45 millió, 2006-ban 12 millió. Tehát az előző vezetés munkája nyomán és annak eredményeként fokozatosan csökkent a veszteség, de a 2007-es állami támogatás úgy tudom, hogy késett, amiről pontos információt nem kaptam, csak kértem. A kérdésem az, hogy azt a vezetőt, aki ezt az eredményt produkálta, és aki egy nemzetközileg elismert szakember, miért távolították el onnan pillanatok alatt. Érthetetlen, a lovas szakmának és a Nemzetközi Lovas Szövetségnek is ez az álláspontja, hogy ezt a kiváló szakembert, Rombauer Tamást miért kellett leváltani. Még csak azt a lehetőséget sem kapta meg, hogy valamilyen állást felkínáltak volna neki. Persze ennek az eredménye az, hogy van egy rendezetlenség, elmaradtak a szakmai rendezvények.
Dióspusztán, ahol az angol telivérek vannak, elképesztő dolgok történtek, a vezetők közül hárman lemondtak, illetve az állatorvost alkalmazzák egy másik helyen a gazdaságban, a ménesvezető és a művezető vagy lemondott, vagy eltávolították, nem tudom. Olyan szakemberek mentek el a nagy értékű ménes éléről, ami szintén bizonytalanná teszi az ottani szakmai munkát.
Tudomásom szerint a kft. felügyelőbizottságának mandátuma lejárt. Nem tudom, hogy megalakult-e az új felügyelőbizottság, vagy rossz az információm.
Mi lesz a Pettkó-Szandtner Szakiskola sorsa? Beolvasztásra kerül a szakközépiskolába? Itt ül polgármester asszony is, szeretettel köszöntöm. Vajon nem fenyegeti-e az a veszély az iskolát, ismerve a kisiskolák sanyarú helyzetét és a létszámproblémát, hogy bekerül a bábolnai iskolába, és akkor megszűnik a hiánypótló tevékenysége? Ez csak egy hír, de időben kell szólni valamiért, ami bekövetkezhet, mert Murphy óta tudjuk, hogy ami megtörténhet, az meg is történik.
Aztán van egy 500 milliós KIOP-pályázat, amelyet a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen nyújtott be a ménesbirtok, amely arra irányul, hogy egy bábolnai oktatási központ és lovarda építése történjen meg. Hogy áll ez a pályázat, mit mond róla a tulajdonos, a tulajdonos képviselője, a Vagyonkezelő támogatja-e, lesz-e ebből valami?
Kérdezem továbbá, hogy a ménesbirtok épületegyüttesének hivatalos műemlékké nyilvánítása hogy áll. Ki támogatta ezt, illetve ki áll amögött, hogy ez ne történjen meg? Tudniillik amennyiben ezt műemlékké nyilvánítják, az erre vonatkozó előírások szerint a környezetében bizonyos távolságban bizonyos méretű és mértékű építkezések nem történhetnek.
Hallottuk, hogy területbiztosítás van, tehát úgy döntött a Vagyonkezelő, hogy ezt a bizonyos területbiztosítást elfogadja. Jól értettem? (Tömör László: Ki fogok térni rá a válaszomban.) Tehát az a kérdésem, hogy ha ez megtörténik, akkor hol lesz, mekkora területre, életképes lesz-e ettől és eszközöket kap-e hozzá a ménesbirtok. Mert ha odaadjuk nekik, hogy tessék, csináld, akkor úgy járnak, mint a gazdáink '91-ben, hogy legfeljebb faekével mehettek szántani. Tudjuk, hogy ma egy 700 hektáros gazdaság - az agrárszakemberek jobban tudják, 769 hektárt ír elő a kormányhatározat - megműveléséhez bizony komoly géppark is kell, nem lerobbant géppark, amit majd egy év múlva ki kell cserélni, és megint ott lesz majd a következő kormányzat, hogy finanszírozhatja zsebből, nem tud önállóvá válni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csontos Jánosnak adok szót. (Csontos János: Kérdéseket tett fel Medgyasszay úr. Kíváncsi vagyok a válaszokra.) Megadom akkor az előterjesztőnek a szót. (Jakab István jelentkezik.) Bocsánat, nem, újabb verzió: Jakab István hozzá szeretne szólni. Most már innentől kezdve kötetlen, úgy látom.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem, csak soron következik az ellenzéki oldal.
ELNÖK: Így van.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A sorrendet tisztelettel betartottam, ezért kértem később szót. Köszönöm a szót, elnök úr.
Én nem szeretném megismételni a Medgyasszay László képviselőtársam által elmondottakat. Elöljáróban egy megjegyzést szeretnék tenni. Nagyon kérem Tömör László urat, akit egyébként nagyon tisztelek, hogy ne haragudjon meg rám, és amit most mondok, kérem nézze el nekem. Magamhoz vettem a legutóbb, amit elnök úr elhozott, a vagyonkezelő szervezet felépítését ábrázoló kis táblázatot. Mivel itt főleg földértékesítésekről van szó, és mivel nem kaptunk érdemi választ az elnök úrhoz feltett kérdéseinkre, tehát a válaszokkal hosszan adósok maradtak, szerettük volna, ha a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója megtiszteli a Mezőgazdasági bizottságot, szerettük volna neki feltenni a kérdéseinket tisztán, egyenesen.
Én nyilván az értékesítéssel kezdeném. Tehát még egyszer: nem lenne nagy sértés a bizottság számára, ha a vezérigazgató úr megtisztelné a bizottságot. Természetesen ezt nagy tisztelettel mondom, és Tömör László úr szakmai felkészültségét a legmesszebbmenőkig elfogadva, elismerve és tiszteletben tartva.
Amiért szót kértem, az részben Kerteskő, részben pedig Szendrő ügye, és a bábolnai földek értékesítésének ügye. 2004-ben már a Bábolna környéki gazdák keresték a lehetőséget, hogy termőföldet vásárolhassanak vagy bérelhessenek. Akkor kaptak egy kitérő választ, majd most ismételten megkeresték Gráf miniszter urat, és szakállamtitkári választ kaptak a környékbeli gazdák, közben pedig megtörtént Kerteskő értékesítése, nem értjük, miért. Medgyasszay képviselőtársam utalt rá, én csak megerősíteni szeretném, hogy Kerteskő és Szendrő esetében is a föld és a társaság vagyona együtt kerülhetett volna értékesítésre. Kerteskő esetében egyértelműen szét lett választva, nem tudjuk, miért. Nyilván erre most egyértelmű választ kapunk.
Mielőtt még az értékesítésről tovább tennék fel kérdéseket, egy konkrét kérdésre hadd kapjak választ, hogy Kerteskő az ezt megelőző időszakban, években mekkora bérleti díj fejében lett bérbe adva a bérlőknek, mert a bérlők most előszeretettel érvényesítik a bérleti jog alapján az elővásárlási jogukat. Mekkora bérleti díjat fizettek, fizettek-e egyáltalán, és ez a jogosítvány számukra ebben az értelemben korrekt módon biztosított-e?
Szendrővel kapcsolatban lehet, hogy az tűnik a pályázat kiírói szempontjából végleges és szakmailag megalapozott megoldásnak, hogy lehetőleg ezt az 5300 hektárt, amely 26 település határában található, egy egységként értékesítsék. A térség polgármesterei ezt az álláspontot nem igazán osztják. Egyébként más pénzügyi, gazdaságossági szempontból is erősen megkérdőjelezhető az egy egységben történő értékesítés.
Még egyetlen kérdésem maradt, hogy mi lesz a megmaradó, az úgynevezett törzsterületek sorsa, a Ménesbirtok kezelésében marad, vagy esetleg most azt is előkészítik értékesítésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót, nekem két nagyon rövid kérdésem van. Gráf József ellenjegyezte-e a szóban forgó földértékesítéseket, magyarul beleegyezett-e ebbe, és szeretném, ha meghatároznák az értékesítési egység jogszabályi helyét, definícióját. Köszönöm.
Megadom a szót.
TÖMÖR LÁSZLÓ (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Megpróbálok sorba menni, és amire most nem tudok választ adni, azt továbbítani fogom a zrt. illetékes egységeinek, és az egységes válasz majd az összes itt felvetett... (Közbeszólások: Hangosabban kérnénk, mert nem hallunk semmit!)
Medgyasszay képviselő úr felvetette, hogy ki a Bábolna felszámolója. Úgy hívják a céget, hogy TM-Line Zrt., ez ezzel foglalkozó profi cég, és nem az MNV Zrt., hanem a Komárom megyei cégbíróság jelölte ki, nincs köze hozzá az MNV-nek.
Ami az elnök úr korábbi írásos válaszát, illetve a még meg nem érkezett válaszokat illeti, arra most nem tudok reagálni. Ugyanez vonatkozik a pályázattal kapcsolatos elővásárlási jogokra is, arra is ki fogunk térni az írásos válaszban.
A Ménesbirtok kérdése. A Ménesbirtok Kft. földellátottságának kérdése valóban 2006-ot megelőzően, a kormánydöntést megelőzően is napirenden volt már. Annak a panasznak, hogy a mai napig egy konkrét számot sem a korábbi jogelődök, sem az MNV Zrt. eddig nem tudott a Ménesbirtok földhasználatával összefüggésben ehhez a céghez rendelni, az az oka, hogy minden egyes kérdésre másik javaslat született, szakmailag megalapozható, csak nem éppen egy egységes koncepció, amely az ottani lótartás helyzetére, illetve a darabszámra, a fajtákra vonatkozó számok hiányában nem lehet pontosan megmondani. Azzal teljesen egyetértek, hogy nem biztos, hogy önmagában csak a föld megfelelő döntés. Ha úgy akarja a magyar állam ennek a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági és pénzügyi hátterét biztosítani legalább középtávon, hogy ne kelljen állami támogatást odaadni, akkor valóban egy megfelelő gazdasági alapra kell helyezni, amelynek ez a legfontosabb eleme kell hogy legyen, természetesen azokkal az eszközökkel, amelyekkel művelni is lehet. A mostani szakmai vezetés álláspontja az, hogy ennek a 769 hektárnak a többszörösére lenne szükség. Az NFA mint korábbi jogelőd szervezet nem volt abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben döntést hozhasson. Ez szakmai alapon meghozott döntés kell legyen. Most az új szervezet ehhez természetesen közelebb áll. Ezzel kapcsolatban annak a szakmai koncepciónak a keretében, amelyről a tájékoztatóban beszéltem, az év második felében a törzsterületekre vonatkozó döntés meghozatalakor ezt is rögzíteni, pontosítani kell. Most egy ideiglenes vagyonkezelői szerződése van a zrt.-nek, ez biztosítja számára a jogszerű földhasználatot, de ennek a jellege ideiglenes. Az év második felében kell döntést hozni az elképzelések szerint arra vonatkozóan, hogy mi lesz a bábolnai törzsterületek további sorsa, mennyi az, ami szakmailag indokolt, hogy a Ménesbirtok használatában maradjon, és mi lesz a többi sorsa.
A Ménesbirtok Kft. korábbi igazgatójának ügyében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozott döntést. Pályázatot írt ki a tanács, amely teljesen nyílt pályázat volt. Az a döntés született, hogy a Ménesbirtokot a mostani igazgató, dr. Mezei László irányítsa három évig.
A dióspusztai ügyekre vonatkozóan: úgy tudom, hogy lemondott a ménes vezetője, és két jelölt volt, akik közül a Ménesbirtok Kft. igazgatója, ügyvezetője valakit kiválasztott. Azt, hogy ez a döntés végleges-e, napra pontosan nem tudom megmondani, Dénes Péter, aki esélyes... (Dr. Medgyasszay László: Aki már dolgozott ott?) Nem tudom, hogy dolgozott-e ott. Két jelöltet hallgatott meg az igazgató, és saját hatáskörben dönthetett arról, hogy ki az...
Az FB mandátuma valóban most jár le, a jövő heti MNV Zrt.-s testületi ülésekre készítünk javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen összetételben működjön a vezető testület, amely itt a felügyelőbizottság.
Az iskolára vonatkozóan pedig döntés előtti időpontban vagyunk, a koncepció részeként fogja értékelni a Vagyonkezelő Zrt. vezetői értekezlete, illetve a vagyoni tanács, hogy mi legyen az iskola sorsa, egyáltalán valamiféle változás indokolható-e, és ha igen, akkor ez mivel jár.
A pályázatokkal és a műemlék épületek helyzetével összefüggésben én nem tudok arról, hogy korábban beindított folyamatok bármilyen módon megálltak vagy változtak volna. Köszönöm szépen.
Ha folytathatom, akkor Jakab elnök úr kéréseit, megjegyzéseit továbbítani tudom az illetékes vezetőknek. Hogy a bábolnai gazdák kérték volna a földet, az nyilván a törzsterületekre vonatkozhatna a kerteskői értékesítés, aminek a döntése megvan. Ez egy másik megye, tehát... (Jakab István: Pályáztatás.) Igen, de a bábolnai gazdák, tehát a helybeli gazdák ilyen jellegű igényeit csak a törzsterületekből lehet kielégíteni. Szendrő is távolabb van, meg Kerteskő is másik megye.
A bérleti díjra vonatkozóan: nem a korábbi jogelődök, hanem a Bábolna Zrt. adta bérbe a Kerteskői Gazdaságot, de úgy tudom, hogy a bérleti díj rendezetlensége miatt a zrt. még a felszámolási eljárás megkezdése előtt jóval korábban felmondta, és ott kialakult egy jogvita. Az elővásárlási jogokra vonatkozó kérdést továbbítani fogjuk, és reményeim szerint az ügy során erre a zrt. kitér.
Az kétségtelen tény, hogy a 26 települést érintő, 6000 hektár nagyságrendű terület - nem érdemes most a pontos számokat idézni, mert a védett, a védelemre tervezett meg a Natura 2000-es területek ebbe bezavarnak - egy gazdasági egységben történő értékesítése hogyan lehetséges. Ez valóban egy önálló állami gazdaság volt korábban, és arra vonatkozott a korábbi 2006-os kormánydöntés, hogy ennek egy egységben kezdje meg az értékesítését az akkori jogelőd szervezet és folytassa az MNV Zrt.
Arra vonatkozóan, amit elnök úr kérdezett, hogy a miniszter úr milyen módon tájékozódott ezekről a döntésekről, nekem nincs információm. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak azért, mert úgy emlékszem, az akkor még egyben lévő kormányoldalnak amikor ezt a törvénytervezetet tárgyaltuk, egyik legfőbb érve arra, hogy végül megengedték, hogy az NFA bekerüljön ebbe az integrált rendszerbe, az volt, hogy nem gond, az FVM minisztere mindig önálló ellenjegyzéssel, azaz egyetértési joggal élve vélekedhet majd az állami földek eladásáról. Én erről akarok információt kapni, hogy egyetértett-e, ellenjegyezte-e a miniszter úr ezeket az ominózus földeladásokat. Ez az egyedüli kérdésem.
Csontos Jánosnak adok szót.
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretnék kapcsolódni a Medgyasszay László által, illetve a Jakab István által finoman megfogalmazottakhoz; én is finoman, de határozottan szeretném javasolni a következőt. A parlament Mezőgazdasági bizottsága amikor ilyen meghallgatásokat szervez, akkor általában a felelős vezetőjét hívja meg egy intézménynek; a minisztériumról van szó, a minisztert meghallgatásra, szakkérdésekben az államtitkárt, illetve a főosztályvezetőket. Én nagyon tisztelem Tömör Lászlót, de határozottan szeretném kérni kormánypárti képviselőként is, hogy ezt a kérdést így ne tárgyaljuk.
Hölgyeim és Uraim! Olyan fontos nemzeti ügyről van szó, a nemzeti vagyon olyan részéről van szó, amelyet írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni. Egy tájékoztató minimum ebben a kérdésben szükséges lett volna, hogy az illetékes parlamenti bizottság beletekintsen. Tehát azt gondolom, enyhén szólva udvariatlan az - a Vagyontanács elnöke már egyszer itt volt a bizottság előtt, őt nyilván nem vártuk erre - Tátrai Miklós úr részéről, hogy erre az ülésre az egyik igazgatót küldte el. Ráadásul az egyik igazgató egy kérdésben illetékes, de ezen kívül tudjuk nagyon jól - a szervezeti ábrát az előbb Jakab István alelnök úr felmutatta -, hogy több igazgatóság fogja ezt a kérdést kezelni, tehát mindenképpen az igazgatóságokat összefogó vezetőnek Tátrai Miklós úrnak kötelessége a magyar parlament Mezőgazdasági bizottságát erről a kérdésről tájékoztatni. Ha ezt nem teszi meg, akkor a parlament Mezőgazdasági bizottsága megtehet lépéseket, a parlamenti képviselők tehetnek interpellációt, a kormánypárti képviselők belső interpellációt, majd a parlamentben interpellációt, az ellenzéki képviselők pedig megint csak interpellálhatnak, sőt mivel van egy konstruktív ellenzéki párt, az is tehet a parlament nyilvánossága előtt interpellációt ebben a kérdésben. (Dr. Medgyasszay László: Kettő konstruktív ellenzéki párt van.) Akkor kettő konstruktív, bocsánat. De van, aki mondja magáról, van, aki meg nem mondja, van, aki csinálja, van, aki meg csak mondja, hogy konstruktív.
Úgyhogy az egész tájékoztatóhoz ez az alapvetésem, én ezt nem tudom elfogadni. Ráadásul a Vagyonkezelő egy olyan szervezet, hogy a képviselők ha jeleznek kérdéseket, írásban nem is válaszolnak, sőt van, amikor a kérdéseket elengedik, vagyis nincs válasz. Tehát nagyon szeretném javasolni - és ezzel lezárom ezt a részét a hozzászólásomnak -, hogy mivel Nagy János úr már megtisztelt bennünket és itt adott egy tájékoztatást, hogy erről a kérdésről, erről a konkrét ügyről, ha lehet, még ebben a félévben Tátrai Miklós tájékoztatását hallgassuk meg, és adjon erről egy írásos tájékoztatót is.
A másik kérdés, tartalmilag: ami a Bábolna Zrt.-vel kapcsolatos kérdésekre vonatkozik, ahhoz én nem akarok hozzászólni, Tömör László úr válaszai ebben a kérdésben kielégítettek, de nyilván tisztelem Medgyasszay Lászlót, aki ezeket a kérdéseket tovább fogja bogozni és érdeklődik, mert ez a kötelessége egy ellenzéki képviselőnek. Nagyon helyes. Én is kíváncsi vagyok ezekre parlamenti képviselőként, kormánypárti képviselőként, de szerintem az egész ország nyilvánossága is.
Ami a bábolnai ménesbirtokra vonatkozik, szeretnék egy-két homályt feloszlatni, ami itt a bizottságban is felmerült. Uraim! A parlamentben szavaztunk az állami vagyonról, hogy mi kerül a Nemzeti Vagyonkezelő alá, mi marad állami kezelésben és mi nem. A bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. a parlament döntése alapján állami vagyon, 100 százalékos állami tulajdon. Pont. Ezek után hogy milyen pletykák vannak, meg mit ír az újság, meg mit írnak az ellenfelek, meg mit írnak a dolgozók, akiket esetleg kiszerveztek vagy átszerveztek, az egy kérdés. A bábolnai Nemzeti Ménesbirtok a magyar nemzeti vagyon része, amelynek állami kezelésben kell maradnia. Engem most megnyugtatott ez a tájékoztatás, amit mondott Tömör László, hogy az újonnan kinevezett vezérigazgatónak elő kell állítania egy ilyen jövőképet. Mellékesen megjegyzem, hogy szerintem az előző vezérigazgató elég sok jövőképet terjesztett be a minisztérium elé, jövőképben nem volt hiány, csak döntésben volt hiány, felelős döntésben, akik ezt kezelték; a Földművelésügyi Minisztériumban nem volt felelős döntés a ménesbirtokra vonatkozóan, de remélem, a Vagyonkezelőnél majd lesz felelős döntés. Én nagyon várom ezt a jövőképet. Egyébként személyesen többször is jártam Bábolnán, tárgyaltam az új vezérigazgatóval, aki adott nekem írásos tájékoztatást, tehát tudna egyébként a bizottságnak is egy írásos tájékoztatást adni a Nemzeti Ménesbirtok helyzetéről, csak azért, hogy ne az újságból és ne ilyen mendemondákból tájékozódjunk.
Úgy látom, jó úton halad az, hogy a ménesbirtok kapjon földet. Az, hogy ez a földterület most mennyi legyen, hogy amennyit Rombauer Tamás az előző időkben többször a beadványában a Kincstártól, az ÁPV Rt.-től kért, az elég-e, vagy pedig legyen több föld, döntés kérdése. Az viszont ténykérdés, hogy egy ilyen vagyonhoz, ami szerintem a magyar kultúra jelentős értéke - olyan, mint az Egri Vár vagy a Budai Vár -, egy ilyen gyémánthoz, ami a magyar nemzeti kincs része, mindenképpen kell állami forrást biztosítani. Ahogyan senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Budai Vár fenntartásához biztosítsunk forrást, vagy az Egri Várnak, úgy a bábolnai ménesbirtok is ebben a sorban a kulturális örökség része és több száz éves hagyomány, amit mindenképpen fenn kell tartani állami kezelésben. Ehhez ha nem volt eddig föld, mert máshogy oldották meg, akkor földet kell rendelni. Vagy pénzt juttatunk a fenntartásához, ahogy Tömör László fogalmazott, vagy pedig annyi földet, amennyi biztosítja az egész ménesbirtok és a vagyon fennmaradását. Nyilván a döntést így kell meghozni. Nem akarom ezt megelőlegezni, megfelelő szakemberek ülnek ott; azt szeretném kérni, hogy ez a döntés, amire évek óta várunk, a lehető legsürgősebben kerüljön eldöntésre.
Az iskolával kapcsolatosan: az iskola a Nemzeti Ménesbirtok által működtetett és fenntartott iskola. Engem arról tájékoztatott az új vezérigazgató, hogy az iskola további működését ő garantálni tudja. Ezt is szeretném most jegyzőkönyvbe mondani, hogy arról ne beszéljünk, hogy ez nem fog működni, nem lesz fenntartva. Ez az iskola egy jelentős része, fontos intézménye a lovas középiskolai szakképzésnek, és az a véleményem, hogy ennek fenn kell maradnia. Amikor más alkalommal ott jártam, éppen a lovas szakképző iskolák, középszintű iskolák országos tanulmányi versenye volt, és ez a bábolnai iskola nagyon jó színvonalon rendezte meg ezt a versenyt. Ennyit szerettem volna a hozzászólásomban elmondani.
Arra kérem a képviselőtársaimat, támogassanak abban, hogy a legközelebbi ülésen írásos tájékoztatóval - ez az egyik feltétele, hogy egyáltalán tárgyaljunk erről -, Tátrai Miklós vezérigazgató úr részvételével folytassuk ezt a beszélgetést. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Csontos János hozzászólását, és különösképpen az indítványát is már olyannak veszem, mint amelyről döntenünk kellene, kvázi ügyrendi jellegű, és közben Medgyasszay László is hasonlót jelzett nekem, miközben Csontos János hozzászólt.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Azért is kértem szót, mert részben Csontos János egy-két megjegyzése megnyugtató volt, de egyetértek azzal - ezért nem is akarok most reagálni rá -, hogy tartalmilag ne menjünk tovább. Egyetértek a kvázi ügyrendi javaslattal, hogy fejezzük most be ezt, és folytassuk majd egy megfelelő fórumon.
Volt még egy javaslatom, de ahhoz információs ülést kell folytatnom a szocialista képviselőkkel. Elmondom: nem ártana, ha a mezőgazdasági bizottság egy külön albizottságot hozna létre a lovas ügyeink vizsgálatára, mert Mezőhegyes sem úgy alakult, ahogyan kellett volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy pillanat, rögtön szót adok az alelnök úrnak is, de úgy érzékelem, hogy eljutottunk egy olyan ponthoz... (Herbály Imre: Ezzel kapcsolatos.)
Bocsánat, akkor Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az a javaslatom, hogy a következő bizottsági ülésre, jövő héten kedden 10 órára hívjuk meg Tátrai Miklóst, és - amiért én most szót kértem - ne ismételjük meg a kérdéseket, hanem juttassuk el hozzá azokat a kérdéseket, amelyeket most feltettünk nekik, arra tudjon válaszolni, és azon túl, nyilván, ha kérdések lesznek, az után kérdezzünk. Ezt azért javasoltam így, mert azzal sem veszünk el időt, és nem hiszem, hogy ez rontana a javaslat minőségén.
ELNÖK: Ha ez így körvonalazódik, akkor ezt elfogadom. Én egy héttel későbbre tettem volna, hogy az itt elhangzott kérdésekre válaszoljon, hogy legyen egy kiinduló anyagunk.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Péntekre kész lesz az anyag, lesz ideje felkészülni.
ELNÖK: Akkor én örülök neki, de eddig nem volt a jellemző, hogy ilyen friss válaszokat kaptunk, azért vagyok kissé óvatosabb. Örülnék neki, ha ez ilyen gyorsan megtörténne, azt gondolom, ez elvárható lenne a mezőgazdasági bizottság kérésére.
Csontos János érveléséből nekem különösen azt tetszett, amit már több alkalommal megfogalmaztunk, hogy van néhány stratégiai kérdés a mezőgazdaságban, érdek is, önös érdek, magyar nemzeti érdek, és stratégiai kérdés; te fellegvárnak nevezted. Megmondom őszintén, hogy amikor rámutattunk néhány ilyen pontra, rendszerint a minisztériumból válaszolók bagatellizálták ezeket az észrevételeinket, amelyekben mi nemzeti vagy stratégiai jelentőséget tulajdonítottunk egyes eseményeknek, szervezeteknek, intézményeknek. Örülök neki, ha ez a felfogás most érvényesül a kisebbségi kormány képviselői körében is, mert mi ugyanígy gondoljuk, csak eddig ennek nem hallottunk kellő nagy felületet ezen oldal képviselői részéről.
Ha ez így elfogadható, akkor az egy hét múlva tartandó ülésen a vezérigazgató úr személyes meghallgatását szívesen látnánk. Kérjük Tömör urat, hogy az itt elhangzott kérdések... (Dr. Medgyasszay László: Lehetetlent nem lehet kívánni. - Közbeszólások.) Kezd előjönni az a probléma, amit érzékeltem, hogy ennyi idő alatt nem fogunk kapni egy rendes tájékoztatót, és az lesz a vége a dolognak, hogy megint rögtönözni fogunk. Röviden döntsük el, hogy mikorra datáljuk a vezérigazgató úr meghívását.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánatot kérek, ha ide merték küldeni a portfolió ügyvezető igazgatóját, akkor úgy gondolom, hogy a vezérigazgató úrnak is van annyi ismerete, hogy el tud jönni ide egy hét múlva, és el tudja mondani az ezzel kapcsolatos válaszokat. Nem hiszem, hogy túlságosan érdemes lenne, hogy rágódjunk rajta még két hétig a sajtóban és egyéb helyeken. Tisztázatlan kérdések vannak, jöjjön el, és tisztázzuk a kérdéseket. (Dr. Medgyasszay László: Nekem mindegy, akkor hívjuk tetemre a jövő héten.)
ELNÖK: Az alelnök úr erős, és elintézi, hogy felkészülve tudjunk a következő héten már bizottsági ülést tartani. Maradjunk a jövő hétnél. Utána van lehetőségünk még egy meghallgatást kezdeményezni, ha nem sikerül úgy, ahogy gondoljuk.
Csontos Jánosnak adok szót.
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Egyetértek Herbály Imre javaslatával, és szeretném kérni az elnök urat - mivel az elnök úr arról híres, hogy mindig meg szokta hallgatni a különböző civil szervezetek képviselőit, a pálinkásokat és az érdekelteket minden témában -, hogy ha már itt van a teremben parlamenti képviselőtársunk, Bábolna polgármester asszonya, ha kíván szólni, akkor adjuk meg ezt a lehetőséget a jegyzőkönyv kedvéért.
ELNÖK: Tudom, láttam, és tudom körülbelül az érintettségét vagy az érdeklődési körét is ebben a témában, mert figyeltük a parlamenti tevékenységét is. (Csontos János: Maguk figyelnek?) Igen. A polgármester asszonyra különösen figyelünk, ha szabad így fogalmazni.
Én viszont a megértésüket kérném most a kormánypárti képviselőknek. A Fidesz-frakciónak három órakor nem a Házban egy nagyon fontos megbeszélése van. Úgy, ahogy már az alelnök úr is többször kérte a lehetőséget, hogy egyes fontos ülésre el tudjanak menni, most viszont mi kérnénk ezt. Nagyon szívesen, ha a polgármester asszony személyesen szeretne a következő alkalommal megszólalni ebben a kérdésben, akkor már most úgy tervezzük az ülést, hogy ő is hozzászólási lehetőséget kapjon. Egyébként mint országgyűlési képviselő bármelyik bizottságban részt vehet, és hozzá is szólhat. (Dr. Horváth Klára: Elnök úr, itt leszek a következőn is, meghívás nélkül is.) Polgármester asszony, ezt vedd meghívásnak, hozzászólási lehetőséggel is.
Akkor maradtunk a jövő hét kedd 10 órában, a többi napirendi pontot majd tisztázzuk, de akkor a vezérigazgató úr meghívásával. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Az egyebeket nem vitatjuk most meg - de majd kíváncsiak lennénk rá -, az előbb említett idő szorítása miatt.
Köszönöm szépen mindenkinek. A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 14 óra 39 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Herbály Imre
a bizottság alelnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Takács Aliz