MB-17/2008.
(MB-71/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. június 9-én, hétfőn, 11 óra 36 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5951. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Gőgös Zoltán államtitkár (FVM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, kérdések, vélemények *
Dr. Medgyasszay László ügyrendi javaslata *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
További kérdések, hozzászólások, válaszadás *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
(Általános vita)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Jakab István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Csontos János (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Zatykó Jánosnak
Czerván György (Fidesz) Bodó Imrének (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) megérkezéséig Herbály Imrének (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Gőgös Zoltán államtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Nagy Olga, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 36 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, a munkánkat figyelemmel kísérő vendégeket és mindazokat, akik a napirendi ponthoz előadóként érkeztek.
A napirendi javaslatot írásban elküldtük a bizottsági tagokhoz. Kérdezem, hogy van-e kiegészítés, kérdés, vélemény a napirendtervezethez. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, szavazunk róla. Ki az ,aki elfogadja a napirendi javaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, tehát e szerint fogunk haladni.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5951. számú törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Megadom a szót a törvénytervezet előterjesztőjének, és egyben köszöntöm az FVM részéről Gőgös Zoltán államtitkár urat. Megadom a szót.
Gőgös Zoltán államtitkár (FVM) szóbeli kiegészítése
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A földtörvény kapcsán körülbelül egy éve kezdtük el az egyeztetéseket, hogy milyen korrekciókat lehetne végrehajtani a különböző visszaélések, illetve megoldandó problémák kapcsán, és arra a végeredményre jutottunk, hogy van két olyan pont a földtörvényben, ami köré konszenzust lehetne teremteni. Az egyik az úgymond nem kívánatos, spekulációs célú földcserék, illetve az ajándékozás elvarrása.
Továbbra is mondom, hogy folytatnunk kell az egyeztetést a földtörvény egyéb ügyeiről, hiszen még mindig nincsenek rendezve a bérleti jogviszonyokkal kapcsolatos problémák, de most úgy döntöttünk, hogy ezt a két pontot, amennyiben a parlament úgy dönt, még a nyár előtti végszavazással le lehetne zárni, hogy a nyári ilyen típusú akcióknak már elébe tudjunk menni.
Természetesen ez az egy oka van a sürgős eljárásnak, nincs egyéb indok. Azt gondolom, ez a dolog, amit leírtunk, tartalmilag pontosan ugyanaz, mint ami az ötpárti javaslatban van, véleményünk szerint ez pontosabb megfogalmazás. Mert itt felmerült olyan vélekedés, hogy az eredeti, úgymond ötpártinak induló javaslatban az összevonás célú önkéntes földcsere esetében a helyben lakás szabályai elég pongyolán vannak megfogalmazva a mostani földtörvényben is, tehát úgy gondolom, ez a javaslat korrektebben - megjelölve az illetékes település határát - próbálja ezt a kérdést kezelni, tehát azért választottuk közösen az Igazságügyi Minisztériummal ezt a dolgot.
A másik, hogy miután azért ez - akárhogy is nézzük - valamilyen szinten a tulajdont korlátozza, nem mindegy, hogy milyen szövegű törvényjavaslat készül. Úgy gondolom, amennyiben ezzel a képviselőtársaim egyetértenek, akkor ezt a törvényjavaslatot akár még a mai napon is el tudjuk fogadni. Természetesen mindenféle véleményt és vélekedést szívesen fogadunk, de továbbra is állítom, hogy ez tartalmilag pontosan ugyanaz, mint amiben a korábbi tárgyalásokon megegyeztünk. Nyilván akkor az ősszel majd ismét vissza kell térnünk - vagy akár a nyár folyamán is - az egyeztetésekre, hogy mit tudnánk tenni a földbérlők pozíciójának az erősítése kapcsán. Mi nem tettünk le erről kormányszinten sem, de úgy láttuk, hogy nem akarunk más típusú javaslatot benyújtani, mint azt, amiben előzetesen - legalábbis számunkra úgy tűnt - konszenzus van.
Nem szeretnék erről részletesebben beszélni, azt gondolom, a leírt szöveg, illetve a hozzátartozó indokolás pontosan tartalmazza, hogy miről is szól ez a törvénymódosítás.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Megadom a szót a bizottsági tagoknak. (Jelzésre.) Az alelnök úrnak adok szót.
Hozzászólások, kérdések, vélemények
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Előre bocsátanám, hogy nagyon sajnáltuk volna, hogyha az az ötpártinak tervezett törvényjavaslat, amit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében Jakab István képviselő úr, a Magosz elnöke kezdeményezett, elvérzett volna azon az általunk tett javaslaton, hogy a bérleti időt is szabályozzuk ebben a javaslatban.
Így aztán mi ezt a kormány által elénk tett javaslatot támogatjuk, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez megfelel a korábbi ötpárti javaslat tartalmának, de a szándékának mindenképpen. Azt szeretném megjegyezni, hogy sajnáljuk, hogy a mi bővítő javaslatunkat nem támogatta a másik oldal, mi most ezt támogatjuk, és azt kérjük, azt javasoljuk, hogy ha lehet, akkor még a mai ülésnapon fogadjuk el, hogy ezzel is elejét vegyük azoknak a kártékony folyamatoknak, amelyeknek a megakadályozása érdekében a Fidesz kezdeményezte az ötpárti javaslat beterjesztését.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés észrevétel? (Jelzésre.) Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert ez a földjog nem egy egyszerű kérdés, bár én sokat foglalkoztam a termőföld kérdésével. De tekintettel a hirtelen beterjesztésre, ennek a törvénynek a szövegét nem volt alkalmam földjogászokkal modellezni, hogy pontosan mit jelent az a) és a b) pont. Bizonyára a szakmai képzettségemnél fogva nem vagyok arra eléggé felkészült, hogy egy törvényt le tudjak modellezni. Ez nekem a megítélés szempontjából nehézséget okoz.
Mert első olvasatra nem látok semmi különösebb kivetnivalót benne, de - ehhez kérek talán most segítséget, és elnézést kérek azoktól, akiknek ez világos, nekem ez nem világos teljesen, úgyhogy ezt meg szeretném kérdezni - mit jelent ez, hogy a b) pontnál. Ez azt jelenti, hogy én ott lakom, akarok cserélni földet, de a közigazgatási egységben lévő földet akarom elcserélni, vagy pedig esetleg egy másik közigazgatási egységben lévő földet is cserélhetek az ország túlsó részén levővel? Tehát ezt nem látom pontosan. Mert e szerint akinek a bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földterület. Nekem akkor ott van a földem, vagy éppen máshol van? Vagy éppen nekem van máshol a földem? Ez nem világos előttem. Én Ménfőcsanakon lakom, ott van egy földem. Bejelentkezem Kiskunmajsára, és ott akarok cserélni, mert van bejelentett lakásom ott ezek szerint - az a kritérium - és egy ottani földet akarok elcserélni az én ménfőcsanaki földemre. Ezt jelenti ez a paragrafus? Mert ezt lehet így is meg úgy is érteni.
Mert ha ez azt jelentené egyértelműen, és meg lenne egyértelműen fogalmazva, hogy a csere alkalmával mindig az egy közigazgatási egységen belül vagy a helyben lakó fogalmánál a 30 kilométer távolságon belüli földek cseréjéről szólunk, nem pedig az ország minden részéből össze-vissza csereberélésről, akkor ez számomra megnyugtató lenne. De ezt nem olvasom ki ebből a törvényből. Még az a) pontnál ez megvan körülbelül, de ott is csak az egyik földrészletről beszél. Tehát engem arról nyugtasson meg, államtitkár úr - meg a jogászok -, hogy ez a cserebere fogadom, többet vissza nem adom, valóban birtokösszevonás célját szolgálja, és olyan felek között történik, akik ott egy területen érdekeltek ebben. Az már további kérdés, hogy hogyan lesz ebből nem spekuláció, hanem ez valóban a gazdálkodás elősegítése. Ez is egy kérdés.
Van még egy, ami nem tudom, miért maradt ki: az egyházak kérdése. Tudomásom szerint az indokolásban benne is van, hogy az egyházaknak lehet földtulajdonjoga. Miért baj az, hogyha Mari néni a helyi egyházközség javára akarna valamit adni, ajándékozás jogcímén. Ez a (3) bekezdésben van. Nem tudom, hogy miért lenne ez baj. Én ugyan az egyházi nagybirtoknak kereszténydemokrataként, a keresztény szemléletem ellenére - általában a nagybirtoknak - nem vagyok a híve, tehát az egyházi nagybirtoknak sem, mert következetes vagyok. Tehát nem arról van szó, hogy állítsuk helyre a nagy püspöki birtokokat, de hogy a kis egyházközségeknek adott esetben miért ne adhassa valaki oda a földjét, ha éppen úgy gondolja, azt nem értem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, hogyha tudatlanságomat is elárultam ezzel, nem az ajándékozással, hanem a csereberével kapcsolatban, de nem tiszta valahogy előttem ez a megfogalmazás. Én ugyan általános vitára alkalmasnak tartom, de őszintén mondom, rendkívüli harapófogóba hozott bennünket a kormány. Mert ha azt mondom, hogy ne tárgyaljuk ma, és nem lesz törvény, akkor holnapután attól lesz hangos a sajtó, hogy mert az ellenzékiek megakadályozták, illetve a mellett vannak, hogy továbbra is lehessen tévéért földet venni. Mi nem ezt akarjuk. De ki nem állhatom az ilyen sakk-matt helyzetet.
Amikor volt egy ötpárti egyezség, ahol már le volt minden egyeztetve, akkor most miért kell változtatni, és azt mondani, hogy az nem volt elég világos. Lett volna idő azt egyengetni. Miért nem lehetne azt idehozni rendkívüli eljárással, amiben az öt párt már megegyezett egyszer? Ez már csak böllenkedés, mérgelődés a részemről, az érdemi részét előbb elmondtam.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászóló van-e? (Jelzésre.) Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nem szeretném megismételni azokat a dolgokat, amelyeket Medgyasszay László képviselő úr elmondott, egy szempontot szeretnék talán még idehozni, ami nem világos ebből a szövegből, ez az értékarányosság kérdése.
Ezzel kapcsolatban nem mond semmit, és egy spekuláció esetén elképzelhető, hogy nem értékarányos csere történik, és ennek következtében nagy területeket szerez meg valaki, akinek egészen kicsi területe kerül be ebbe a cserébe. Nem tudom, honnan olvasható ki, hogy értékarányos lesz-e ez a csere. Mert ha ez nincs benne ebben a törvénymódosításban, akkor gyakorlatilag ez semmilyen módon nem állja útját a további spekulációknak.
Azt én is szeretném erősíteni, mint ahogy korábban is a birtokstruktúra olyan volt, hogy az egyházaknak voltak földjei; miért ne ajánlhatná fel bárki az egyházak számára - a történelmi egyházak számára - is adott esetben a földterületét, birtokát. Nem látom indokát annak, hogy miért kellene a történelmi egyházakat kizárni a számukra történő ajándékozás lehetőségéből.
De az értékarányos csere ügyét mindenképpen szeretném megkérdezni, hogy mi garantálja az értékarányos cserét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólót most nem látok, és hozzá szeretnék szólni, ezért átadom az elnöklést Herbály Imre alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem, megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért az abbéli álláspontunkat, amit nagyjából Medgyasszay László is érzékeltetett, a Fidesz részéről is megerősítem.
Hogyan kényszerültünk ennek az álláspontnak a kialakítására? Ehhez vissza szeretném idézni az elmúlt néhány hónap történését. Persze az elmúlt néhány hónap ahhoz a jó néhány évvel ezelőtti földtörvényhez kapcsolódik, amely mindvégig megengedte azt a típusú cserét, amelyet mi - úgymond - nem helyes gyakorlatnak láttunk. Az utóbbi időben azonban felelevenedett ez a cseretípus, mi úgy mondtuk: színes tévéért termőföldet. Ez egy nemkívánatos jelenség, amelyet a törvény kezdete óta - sajnos - bent hagyott lehetőségként, most előtérbe került és intenzívvé vált.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről Jakab Istvánék jelezték, hogy ebben próbáljunk meg többpárti egyeztetést végrehajtani. Az általam ismert ötpárti egyeztetési verziók közül az e területre vonatkozó megfogalmazásban az ötpárti megállapodás megszületett, ehhez kapcsolódott akkor az MSZP-nek egy kérése, hogy a bérleti jogviszony időtartamát is talán rendezni kellene. Ekkor azonban a többi frakció jelezte, hogy ezt nem szeretné ehhez a kérdéshez hozzácsatolni, tartsuk meg tisztán az anomáliás csereszerződési rendszer megszüntetésére irányuló, az öt párt által egyezségre jutott szövegkörnyezetet.
Ekkor azonban az MSZP-frakció egy önálló szövegtervezetű, szintén e területre vonatkozó törvénytervezetet javasolt ötpártiként elfogadtatni. Ez nem került elfogadásra, de nyilvánvaló volt, különösen a miniszterelnök úr múlt hét szerdán, az Agrárkamaránál történt látogatása alkalmával, hogy az Agrárkamara is jelezte, hogy itt az MSZP akadályozza meg ennek a kellemetlen helyzetnek a rendbetételét.
Nos, ekkor a kormány egy elővágással egy újabb tervezetet nyújtott be, most már nem ötpárti, hanem miniszteri előterjesztésként, Gráf József nevével. Ezzel a helyzet rendkívülivé vált, mert tudjuk, hogy utolsó ülésnapunk a mai. A rendkívüliséget az jelenti, hogy Házszabálytól való eltéréssel lehetne csak megtenni mindazt, amire Gőgös Zoltán államtitkár úr javaslatot tett.
A Házszabálytól való eltérés rendkívül kényes kérdés. Először is négyötödös szavazást igényel, másrészt pedig roppant körültekintőnek kell lenni - érthetően - mindazoknak, akik nevüket adják a Házszabálytól való eltéréshez. Mert utána nem tudják visszafordítani a törvény szavazását, ha netán olyan módosító indítvány kerülne be, ami a négyötödös többség bizalmát már nem élvezi, de ekkor már 50 százalékos törvényként meg lehet szavazni ezt a törvénytervezetet. Az aggályunkat ez adja.
Ugyanis látható, hogy például az 1. § (3) bekezdésében az egyházakat kihagyták, mint lehetséges alanyt. (Gőgös Zoltán: Ezt már tisztáztuk. Ne haragudj, ha kaptam volna szót...) Az államtitkár úr kapott szót előterjesztőként. (Gőgös Zoltán: El kell olvasni a törvényt! Benne van az egyház. Már harmadszor mondjátok, de nem így van. Ne haragudjatok, én tudom, hogyan van az eredeti földtörvénytervezetben, meg kell nézni, hogy a 6. § (2) bekezdés mit takar, és ott benne van az egyház! Ezt nem kell még egyszer megismételni!) Értem. Legyen ez válasz a felvetett kérdésünkre.
Ugyanígy az 1. § (2) bekezdésének az újrafogalmazása lehet, hogy helyes, ezt hozzáteszem, de az, hogy péntek déltől kellett volna egy ilyen súlyos kérdésben szakértői hátteret biztosítani, amiről hétfőn szavazni szeretnének, ehhez nem szeretnénk hozzájárulni, bármilyen jobbító szándéka van a minisztériumnak. Hozzáteszem, hogy pénteken benyújtani egy olyant, amiről hétfőn szavazunk, miközben - most konkretizálva - ez a kormány 2002 óta működik, tehát hat év alatt nem volt sürgős ez a kérdés, most kettő nap alatt viszont roppant sürgős lett.
Ezzel az eljárási metodikával egyelőre nem értünk egyet, ezért a Házszabálytól való eltérést nem támogatjuk. A törvény általános vitára való alkalmasságát igen, mert azt a kérdést feszegeti, amelyre a Fidesz a kezdeményezést megtette. Az más dolog, hogy ehhez - mint említettem - igényt tartunk földjoghoz speciálisan értő jogászkollegákra, és ennyi idő alatt ez a lehetőségünk nem adatott meg. Mint említettem, az esetleges módosító indítványok benyújtása is kérdésessé teheti, hogy a végső fázisban mihez adjuk a nevünket. Általános vita keretében viszont hajlandók vagyunk ezt a kérdést rendezni.
Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László: Elnök úr! Szeretnék tárgyalási szünetet kérni. Nem tudom, jókor szóltam-e.)
ELNÖK: Nem, mert nem kaptál szót. (Derültség.) Demendi László képviselő úr kért szót. (Dr. Medgyasszay László: Ügyrendben soron kívül lehet szólni.) Akkor parancsolj!
Dr. Medgyasszay László ügyrendi javaslata
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): A Házszabály x. §-a alapján (Derültség.) úgy tudom, hogy lehetőség van arra, hogy minden frakció egy bizottsági ülésen tárgyalási szünetet kérjen. A KDNP nevében most kérek 10 perc tárgyalási szünetet.
Szavazás az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Szavazzunk az ügyrendi javaslatról! Aki egyetért vele, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm, 10 perc tárgyalási szünetet rendelek el, de előtte az ülés vezetését visszaadom Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
(Szünet: 11 óra 55 perctől 12 óra 03 percig.)
ELNÖK: Folytatnánk a bizottsági ülést. Jelentkezőként láttam Velkey Gábort, megadom a szót.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Röviden, mert nem akarom az érveket ismételni, meg a történelmet sem. Azt, amikor ez az ötlet kipattant, és megkerestek bennünket azzal, hogy lépnünk kellene az ügyben, kezdettől fogva támogattuk. Azt gondolom, hogy a tartalmi szöveg, ami előttünk van, az jobb, és ugyanazt a célt szolgálja, mint az eredeti szöveg. A kérdésekre majd megkapjuk a választ, azért azokkal nem akarok foglalkozni, de érdekel engem is a válasz.
Arra szeretnék kérni mindenkit - magunkat is, és minden bizottsági tagot -, hogy ennek a döntésnek azért óriási nagy felelőssége, és megértem különösen azoknak az aggodalmát, akik az ötpárti kezdeményezést benyújtották, hogy ez miért változott át egyoldalú kormánykezdeményezésre. Úgy gondolom azonban, hogy nem szabad ezt az ügyet ezeknek a presztízskérdéseknek kitenni, és nagyon nem szabadna ezen az alapon dönteni ebben az ügyben. Remélem, hogy nincs is ilyen presztízsszempont, de azért fontosnak tartom, hogy ezt mondjuk ki.
Ha a tartalmi szabályozás jó, meg lépnünk kellene, az általános vitára egyértelműen alkalmasnak tartom ezt a javaslatot. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a Házszabálytól való eltérést és magát azt a technikát, hogy az utolsó ülésnapon kerül ez benyújtásra - aminek persze vannak objektív okai is, és egy ilyen egyeztetési zavar is van mögötte -, azt nem tartom szerencsésnek, és el kell mondanom, mert így a korrekt, hogy ma délelőtt a frakciónk végigtárgyalta ezt a kérdést, és a Házszabálytól való eltérést nem fogja támogatni.
Ugyanakkor a szabályozást, a tartalmi elemeket jónak gondolom, és azt gondolom, hogy nagy a kockázat abban, hogy - miután a közfigyelem ráirányult erre a problémára az elmúlt pár hónapban - a folyamatok szabályozás hiányában éppen hogy felgyorsulhatnak, nem pedig leállnak. Azt gondolom, ez mindannyiunk felelőssége, nyilván annak is, aki a Házszabálytól való eltérést nem fogja megszavazni.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi Lászlót láttam még jelentkezni, megadom a szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék egy pontosítást elmondani a jegyzőkönyv kedvéért. A Magyar Agrárkamara küldöttgyűlésén az elnök úr nem volt ott, én ott voltam, és az az állítás, elnök úr, amit ön az előbb elmondott, az egészen egyszerűen nem fedi a valóságot. Ez ott így el nem hangzott, és nem erről volt szó a törvénymódosítási javaslat kapcsán.
Megmondom őszintén, nem igazából értem azokat az aggályokat, amelyek arról szólnak, hogy szövegszerűen ugyan jó, de a Házszabálytól való eltérést nem támogatjuk. Azért nem értem, mert ha egyszer szövegszerűen jó, és ez a tartalmi része az ügynek, a Házszabálytól való eltérés igazából formai rész. Persze megértem, politikailag lehet nevezni ezt tartalmi kérdésnek, de akkor majd arra is választ kell adni, hogy akkor valóságosan most a kormány vagy a kormánypárt vagy ki az, aki akadályozza azt, hogy televízióért cseréljenek termőföldet. Vagy még mindig kell valakiknek egy kis egérút? Legyen még három-négy hónap, amíg még ezt megtehetik? Mert most már sokan fogják tudni, hogy mi ez a szövegszerűen beterjesztett javaslat.
Uraim! Vannak szituációk, amikor nem odázhatók el a döntések. És azt sem lehet erre a beterjesztett törvényjavaslatra mondani, hogy ez nem volt kellőképpen egyeztetve. A múlt héten - vagy az azt megelőző héten, de azt hiszem, a múlt héten - Jakab István alelnök úr itt mondta, hogy ebben a két kérdésben megegyeztünk, és ez rövidesen idejön. Az a baj, hogy a kormány terjesztette be? Hát ki terjessze be? Ha egyszer az ötpárti egyeztetés odáig nem jutott el, hogy akkor ötpárti beterjesztés legyen, akkor a kormánynak - észlelve természetesen, és teljesen jogosan azokat a felvetéseket, amelyeket egyöntetűen mindannyian mondtunk - kötelessége lépni. Ha nem lépett volna, akkor az lenne a baj.
Tehát ez kezd - szerintem az ügy fontosságától eltérően - méltatlan mederbe kerülni ez a dolog. Így aztán a világ legnagyobb egyezségét sem lehet elfogadni sohasem, ha ezzel a módszerrel megyünk tovább. Nekem az a javaslatom és az a kérésem, ha egyszer megállapodtak az érdekelt felek abban, hogy ez az a két pont, amiben meg tudunk állapodni, akkor ezt fogadjuk el, és valóban a mai ülésnapon úgy szavazzunk, hogy ez el is legyen fogadva. A Házszabálytól való eltérésnél is azt kérem mindenkitől, hogy a saját frakciójában még addig kezdeményezzen még egy egyeztetést vagy beszélgetést erről. Igazából ez a beterjesztett törvényjavaslat akkor éri el a célját, ha ez a mai napon elfogadásra kerül. Minden más késlekedés nem másnak, a parlamenti pártoknak az ügyeskedését fogja majd maga után vonni, legalábbis a feltételezés szintjén. Ez nem kellene! És azt gondolom, a jövőbeni tárgyalásokat is nyilván nagyon meg fogja nehezíteni, hogyha ez a törvényjavaslat nem kerül elfogadásra.
Azt gondolom, sokkal jobban előkészített, és semmi sem indokolja azt a fajta huzavonát, ami most e két pont kapcsán itt kiderült. Nagyobb mértékletességet, bölcsességet kérek mindenkitől, és szerintem, haladjunk előre!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Értjük ezt az érvelést, de azért tisztázzuk: ebben a félévben gyakorlatilag érdemi törvényalkotás nem, vagy alig történt. Ezek után a kormány kitalálja az utolsó két munkanapon, hogy egy önálló indítványt terjeszt be. Képviselőtársam, pontosan tudod, hogy nem ez volt az a szövegszerű anyag, amiben ötpárti megállapodás született. Ha attól eltérés van, akkor újra ötpártivá kell tenni!
Nem arról van szó, hogy most ezt a kormány terjeszti be vagy az öt párt. Messze nem erről van szó. Négyötödös felhatalmazást kér most a kormányoldal, és utána egy 50 százalékos törvényt fog megszavazni. Ez az igazi probléma. Ez egy nagyon súlyos kérdés. Egy ilyen kérdésben, hogy nem nyitottuk meg direkt a földtörvényt már nagyon régóta, hogy próbáljuk meg konszenzussal megteremteni. Nyilvánvalóan ragaszkodunk ahhoz, hogy szakértői csapattal kielemezzük az összes verzióját. A törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak látjuk. Sőt, könnyen lehet, hogy ezt vagy egy nagyon picit módosított verzióját mi magunk is meg szeretnénk szavazni.
Nem véletlenül tárta fel a Fidesz ezt a problémát, nem véletlenül hajtjuk ezt a kérdést, az eljárás ilyetén való lefolytatását viszont nem tartjuk parlamentáris módszernek. Ha jól értem, gyakorlatilag az SZDSZ is ezzel indokolta az álláspontját.
Még egy jelentkezőt láttam az ellenzéki oldalról. Parancsolj, megadom a szót, Imre!
BODÓ IMRE (Fidesz): Demendi képviselőtársamnak szeretném mondani, aki említette itt a vita során, hogy sietnünk kell, mert esetleg még valakiknek van kiskapunyitási lehetőség, és szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy a törvény kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, tehát automatikusan bele van építve a csúszás. (Gőgös Zoltán: Erre majd válaszolni fogok.)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék kérdezni az elnök úrtól: hogyha az ötpárti előterjesztés ment volna be, ha benyújtottátok volna, akkor is ugyanezek az érvek hangzottak volna el, hogy miért nem lehet ilyen gyorsan végső döntést hozni?
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés, vélemény? (Jelzésre.) Megadom a szót Karsai képviselő úrnak.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Azt hiszem, képviselőtársaim, nagyon aktuális kérdés, amiről itt beszélünk. Nagyon sokszor, akár négyszemközti, akár nyolcszemközti beszélgetéseken, de bizottsági ülésen is többször elhangzott, hogy elejét kell vennünk annak, amit már akár két-három éve jeleztem írásban sok is helyen, hogy ha valaki egy ezrelékkel belépett egy-egy területre - tévével vagy bármivel -, abban a pillanatban jogosulttá vált az egész terület megszerzésére, két hónap múlva a földhivatalnál. Ha kell, oda tudom adni a papírt, aki igényli, példák vannak rá, ezt eddig szép csendben tudogatták, de nem volt köztudomásúvá téve.
Most itt van a tévé nyilvánossága, megjelent a sajtóban, megjelent az újságban, hogy milyen lehetőség van. Ez pontosan olyan, mintha bejelentenénk, hogy leértékeljük forintot 2,30-ra, akinek pénze van, mind vegye meg a forintot, de ígérjük, hogy két hónap múlva 2,60 lesz a forint. Bocsánatot kérek, de ez...! Össze fogom gyűjteni a dokumentumokat ott lent, vidéken, ami nincs közel Budapesthez. Mert nem az indokolja a sürgősséget, mert ez különösebben nem tér el az ötpártitól, de nem hiszem, hogy ha ma valakihez odamegy az ember, négyszemközt egy ellenzéki képviselőhöz, hogy ne értene azzal egyet, hogy most, de azonnal állítsuk már meg ezt a spekulációt! Ne adjuk már mindig az ügyvédek kezébe! Mert odavan a paraszt vidéken. Hát nem tudom, hogy ti, ellenzéki képviselőtársaim, hogyan mondjátok el, ha majd kiállnak a sajtó elé, és azt mondják, hogy nagyon sajnálom! Mert ez egészen októberig fog menni. Ez pedig csak a földhivatali bejegyzési időre kellene, hogy az Alkotmánybíróságon ne támadják meg. (Zaj, többen beszélnek.) Bocsánatot kérek! Elmondhatom?
Mert itt, amikor olvassátok, és nagyon örülök, képviselőtársam, hogy elmondtad, hogy a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. Erre is rákérdeztem. Van egy olyan, ami alkotmányt sért, és meg tudják támadni, mert aki most megcsinálta, 30 nap a földhivatali bejegyzési határidő, ha azt megsértjük, ha van olyan, aki spekulálni akar, az meg tudja támadni a 30 napot. De most gondoljátok el, 30 nap! Mert kihirdeti - sürgős kihirdetést lehet kérni a köztársasági elnöktől -, és szerintem talán azért van most a bizottsági ülés, hogy ti is vissza tudtok még menni a frakcióhoz, hogy legyünk már egységesek olyanban, hogy ne segítsük a korrupciót meg a spekulációt.
Nekem meggyőződésem - saját tapasztalatom, van olyan anyagom, majd odaadom egyszer nektek, hogy milyen spekulációk vannak -, hogy most mindenki tudni fogja Magyarországon, akinek van egy kis pénze vagy akarata arra, főleg, hogy majd megy felfelé a területalapú támogatás, hogy spekuláljon azzal, hogy mi négy hónapot rácsúsztatunk. Három hónap szünet van. Június, július, augusztus. Szeptember 15-én elkezdődik, majd október, onnan a 30 napot akkor is ki kell várni. Teljes félévet odaadunk arra, hogy aki még nem is akart spekulálni, az is megtegye. Erről meg vagyok győződve.
Mert a Velkey úr tökéletesen beszélt, csak totál ellentmondásosan. Maximálisan támogatja, egyetért, de nem támogatják, hogy négyötödre felmenjen. Ezt így nem lehet! Hogy szűz is akarok maradni, meg gyereket is akarok. Ez így biztosan nem megy, ez így nagyon nehéz.
Tehát azt javasolom, próbáljuk megnézni, van még idő. Nézzük meg, hogy mi legyen! Lehet-e rövidíteni ezt a földhivatali 30 napot? Mert itt hallottam a képviselőktől. Nézzük meg, hogy mi a gond vele! Mert én nem találom, hogy mi a baj, hogy miért nem lehetne. Nem tudom, eddig ebből nem vettem ki. Mi a probléma? Nézzük meg! Vegyük le, amennyire lehet az alkotmány szerint, de ne sértsünk alkotmányt! Mert a 30 napot megtámadják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs, az államtitkár úrnak adok szót.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném jelezni, hogy a Házszabálytól eltérni úgy is lehet, hogy ez csak akkor igaz, hogyha nincs módosító indítvány. Mert lehet ilyen megállapodást is kötni, hogy amennyiben nincs benyújtott módosító javaslat. Amit a képviselő úr mond, hogy utána meg feles törvény, ezt abban a pillanatban kilőttük, mert ha ebben megegyezünk, akkor nyilván ezzel a szöveggel lehet elfogadni. Vagy pedig egy ötpárti módosítóval, tehát úgy gondolom, ez is egy technikai kérdés, szóval nem igazán működik, hogy most utána be akarjuk rakni még azt, hogy a társas vállalkozásoknak is földet akarunk adni.
Azt gondolom, hogy miután nagyjából két héttel ezelőtt született egy elvi megállapodás erről a két pontról, ezért aki diktátumról beszél, az - úgy gondolom - nem pontosan ismeri ennek a menetét. Ugyanis nem volt aláírt ötpárti törvényjavaslat, mert folyamatosan jeleztük, hogy nagyon kényes alkotmányossági kérdés, ezért olyan szöveggel kell bemennünk, ami nagy valószínűséggel nem támadható. Azóta folyamatosan egyeztettünk az Igazságügyi Minisztériummal, elkészítettük a törvényjavaslatot, ezt a múlt héten, szerdán bevittem a kormány elé, hogy a kormány ezt a szöveget támogatja-e. Az a megegyezésünk volt, hogy amennyiben ezzel a szöveggel ötpárti lesz, akkor a kormány nem ragaszkodik ahhoz, hogy ez kormányjavaslat legyen, de ezt akkor próbáljuk megoldani.
Akkor, a kormányülés után rögtön próbáltam elérni azokat, akik ebben meghatározók: Herbály Imrét és Jakab Istvánt. Erre tanúm van, és a titkárával beszéltem, hogy nagyon sürgősen hívjon vissza, mert ha meg lehetett volna csütörtökre csinálni az ötpárti aláírást, akkor ez nem kormányjavaslatként került volna be, hanem ötpárti javaslatként. Csak miután nem tudtam vele beszélni, csak csütörtökön, nagyjából 10 óra körül, onnantól kezdve eleve okafogyottá vált volna a történet, ugyanis nem lehetett volna benyújtani más típussal, és miután megvolt a kormány döntése, ezért úgy döntöttünk, hogy benyújtjuk kormányjavaslatként. Miután tartalmában ez a szöveg pontosan ugyanaz, mint amiben az elvi megállapodás született, csak pontosabb szöveg.
A kolleganőm majd pontosan el fogja mondani, hogy ez a helyben lakás meg az egyéb ügy - mert ő ennek a területnek a szakértője, én nyilván nem vagyok az -, meg hogy ez a második hónap első napja miért van, mert ezt látom problémásnak. Azt tisztáztuk, hogy az egyház benne van. Az értékarányos cserét pedig nem tudja a földtörvény kezelni, mert az egy polgári törvénykönyvi ügy. Ha nem értékarányos, az megtámadható, de a földtörvénybe ilyet beletenni, hogyha ezer napig ülésezünk rajta, akkor sem tudjuk megoldani, mert nem lehet vele mit kezdeni ebben a törvényben. A Ptk. pontosan szabályozza, hogy ez alatt mit értünk.
Tehát még egyszer kérek mindenkit, hogy próbálják meg az álláspontjukat felülvizsgálni, ugyanis igen-igen nagy nyilvánossága van már ennek a történetnek. Magam direkt nem nyilatkoztam senkinek még erről a kérdésről, de szeretném jelezni, hogy nem mindenki tartotta ezt be. Én nagyon óvatos voltam ebben az ügyben, de nem szeretném, ha újabb nagyjából négy-öt hónapot nyitnánk még ennek a tevékenységnek. Ami igaz, hogy 14 éves téma, azóta volt ezer kormány, és itt sem a kormány oldotta meg alapvetően, hanem egy elvi megállapodás született olyan kérdésben az öt párt között, ami lehetőséget adott arra, hogy legalábbis az ehhez értő alkotmányjogászok meg igazságügyi minisztériumi meg kormányszakértők csináljanak egy jó szöveget. Mert arról az ötpárti szövegjavaslatról már beszéltünk többször, én láttam legalább négy verzióját, amin az én munkatársaim igazítottak, és utána jött még az Igazságügyi Minisztérium, amely társelőterjesztőként nyilván ott kell hogy legyen, hogy nehogy, mondjuk Alkotmánybíróság előtt végezze a dolog, mert az meg egyikünknek sem lenne jó, hogy csináltunk valamit, és utána meg elmeszeli az Alkotmánybíróság.
Ezt nagyjából lehet garantálni - azt nem mondom, hogy nem támadják meg, mert mindent meg lehet támadni -, hogy ez a szöveg elég jól kezeli ezt a problémát, ezt a két ügyet. Az összes többi ügyet egyelőre levettük a napirendről. A kolleganőm még mond hozzá egy rövid kiegészítést, a felmerült kérdésekre, és kérem, hogy akkor próbáljuk meg ezt az álláspontot kicsit felülértékelni, és támogassák, nem az általános vitát, mert elhangzott, hogy azt mindenki támogatja, hanem azt a javaslatot, hogy ez ma lehetőleg szavazásra kerüljön.
ELNÖK: A kolleganőnek adok szót.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nagy Olga vagyok, az FVM jogügyi főosztályáról.
Két kérdés merült fel a birtok-összevonási célú földvásárlás és a helyben lakás szempontjából. Eleve az volt a cél, hogy a termőföld csak termőfölddel cseréljen gazdát, kiszűrve ezzel azokat az eseteket, amikor ingóvagyontárggyal cserélnek termőföldet. További szempont volt - vagylagosan - az, hogy maga a csere birtokösszevonást valósítson meg, illetőleg olyan személy jusson csere útján földtulajdonhoz, aki helyben lakó is.
Úgy gondoljuk, hogy az a) és b) pont, mint alternatív feltételek, ennek tesznek eleget. Vagyis maga az a) pont valósítja meg a birtok-összevonási célú földcserét, ahol tulajdonképpen arról van szó, hogy a cserepartnerek közül legalább az egyik olyan földrészleten tudjon csere címén földrészlethez jutni, amelyik településen már van termőföldje. Ezzel tulajdonképpen egzaktan igyekeztünk meghatározni azt, hogy a birtokösszevonás, mint olyan településhez igazodjon, egy településen belüli földszerzésről legyen szó. (Font Sándor elhagyja az üléstermet.)
A b) pont a másik feltétel. Tehát ahogy látszik, az a) és a b) pont nem konjuktív, hanem vagylagos feltételek. A b) pont a helyben lakó földszerzését jelenti. Itt tulajdonképpen azért nincs szó szerint a földtörvényből a helyben lakó fogalma beépítve, mert a helyben lakó fogalma a földtörvényben úgy van meghatározva, hogy a jogi személyek is értendők ez alatt, hiszen az előhaszonbérletnél és az elővásárlási jog gyakorlása miatt került megfogalmazásra a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalma. A b) pont pontosan azt jelenti, hogy a cserepartnerek közül legalább az egyik azon a földrészleten szerezzen termőföldet, ahol bejelentett lakóhelye van. (Dr. Medgyasszay László: A másik is ott van helyben?)
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr, majd ha szót kap. (Dr. Medgyasszay László: Konstruktív volt a kérdés.)
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy gondoltuk, hogy mivel a csere azért nagyon speciális jogügylet, mert mindkét fél csere címén termőföld tulajdonjogát kölcsönösen ruházza át egymásra, az nagyon szigorú lenne, ha mindkét fél vonatkozásában elő kellene írni, hogy adott településen lakjon, illetőleg mindkét fél vonatkozásában az a földrészlet, amit egymással kívánnak cserélni, egy településen legyen. Tehát az életviszonyokat alapul véve, nem akartuk ennyire beszűkíteni ezeket a jogügyleteket, ezért mondjuk mind a két esetben - az a) és a b) esetben is -, hogy a cserepartnerek közül legalább az egyik birtok-összevonási célú földvásárlást valósítson meg, vagy helyben lakó legyen.
További kérdések, hozzászólások, válaszadás
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy van-e még kérdés. (Jelzésre.) Velkey Gábornak adok szót, aztán Ángyán Józsefnek. (Dr. Medgyasszay László közbeszól.) Medgyasszay képviselő úr!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Engem nem zavar, ha közben beszél Medgyasszay képviselő úr, csak Karsai Józsefnek szeretnék válaszolni.
Szerintem teljesen egyértelmű volt az álláspontom, és nem akarom magyarázni, azt meg helytelennek gondolom, hogy valaki kiforgatja. A dolog arról szól, hogy szakmailag, tartalmilag, szövegezésben szerintem a javaslat helyes, de ki kell mondanunk akár itt is, hogy hiba, hogy ez az utolsó utáni pillanatban kerül ezzel a szöveggel elénk, és ez a hiba mérlegelendő, hogy milyen súlyos. Tény, hogy ennek vannak technikai okai, és vannak egyéb okai, de azt a hibát azért letagadni nem kell.
Én is azt gondolom, hogy fontosabb az ügy mögött meglévő társadalmi érdek, de a frakció álláspontjának a megváltoztatását legfeljebb kezdeményezhetem, ezt meg fogom tenni, de attól még az a korrekt, hogyha elmondom, hogy van álláspontja, és az az álláspontja, hogy ilyen volumenű, ilyen jelentőségű ügyet az utolsó nem lehet gyorsított eljárással, illetve a Házszabálytól eltérően végigtárgyalni és végigvinni. Ez volt a frakció elvi álláspontja, és azt gondolom, hogy ez különben teljesen érthető. Vannak olyan helyzetek, amikor az ilyen elvi álláspontokat a gyakorlat miatt felül kell írni, azt gondolom, hogy ez helyes lenne. Meg fogom próbálni, de hogy sikeres lesz-e, azt nem tudom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán képviselő úr kért szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Két mondatot. Egyrészt a helyzetértékeléssel egyetértek - azzal, amit Velkey képviselő úr elmondott -, azt hiszem, ehhez nincs is mit hozzátenni.
Ugyanakkor a magam részéről is azt gondolom, hogy egy nagyon súlyos dologról van szó, amit feltétlenül mielőbb rendezni kellene. Abban valószínűleg itt most nem tudunk a jelen pillanatban döntést hozni, és nem is a bizottság kompetenciája, hogy a Házszabálytól eltér-e a parlament vagy sem. Ezt meg hányhatja-vetheti ki-ki a saját köreiben még egyszer ennek a helyzetnek az ismeretében. Azt viszont valóban én is úgy gondolom, hogy a probléma élő, komoly probléma, amit mielőbb jó lenne rendezni. Tehát az általános vitára alkalmasságot azt hiszem, a bizottság a saját kompetenciájában javasolhatja, és általános vitára bocsáthatja az anyagot. (Font Sándor visszaérkezik az ülésterembe.)
Kicsit a lelkiismeretem megnyugtatására szeretném kérdezni, miután jogászról van szó, segítsen nekem, hogy a Ptk. milyen módon rendezi ezt a bizonyos értékarányos cserét. Mert ez, hogyha nem elég biztonságos, változatlanul lehetőséget teremt a spekulációra. Tíz négyzetméter földet el lehet cserélni tízezer hektárra is. Milyen garanciákat ad a Ptk. arra vonatkozóan, hogy ez ne történjen meg, és ne ugyanaz folyjon tovább, csak most más címen, és ennek a törvényi passzusnak megfelelően. Ha ebben segítene, tényleg csak a lelkiismeretem megnyugtatását szolgálná a válasza.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését visszaadom Font Sándor úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő képviselőjének adok szót.
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Önmagában a csereérték arányosságára nincs polgári törvénykönyvi szabály. Az általában mindenféle ellenszolgáltatással kapcsolatos - tehát visszterhes - jogügyleteknél előírja a törvény az értékarányosságot, tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás azonos vagy hasonló értékrendjét. Hogyha feltűnő értékaránytalanság van a szerződés vonatkozásában, az érvénytelennek minősül, de nyilvánvalóan csak polgári peres bírósági eljárás során támadható meg, erre való hivatkozással.
Jelenleg sincs olyan szabály, amely az értékarányosságot előírja, a felek szabad akarata abban megállapodni, hogy miként és milyen módon történik a csere teljesítése. Természetesen arra mód van, hogyha a cserélendő termőföldek értéke nem értékarányos, akkor azt a különbözetet akár pénzben térítse meg az egyik fél a másiknak. Ilyen esetben beszélhetünk vegyes szerződésekről, tehát adásvétellel vegyes csereszerződésekről. Abban az esetben, hogyha domináns a csere az adott ügyletben, akkor cserének minősül a szerződés. Hogyha az adásvétel elemei dominánsak a szerződésben, akkor pedig az adásvétel szabályai vonatkoznak rá, ahol az elővásárlási jog szabályai eleve alkalmazandók.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még egy pontosító kérdés. Tehát nem minősül abban az esetben cserének, hogyha földet földre nem arányosan cserélünk - ha jól értem. Erősítsen meg ebben. Mert különben elképzelhető az a helyzet, hogy egy hektár föld plusz 10 teherautó meg 15 színes tévé ér száz hektár földet. Nyugtasson meg engem, hogy ez így nem cserének minősül, mert különben baj van itt ezzel az egész üggyel. (Közbeszólások.)
DR. NAGY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Pont a (2) bekezdésben igyekeztünk azt rögzíteni, hogy termőföldet termőfölddel lehet csak cserélni. Ez egy alapvető kritérium, érvényességi feltétel. Tehát (2) bekezdésben, hogy termőföld tulajdonjogát csere címén akkor lehet megszerezni, hogyha a csereszerződésben a felek a termőföldtulajdonaik kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. Tehát ettől kezdve kizárt a képviselő úrnak azon felvetése, hogy televízió vagy tehén cserél gazdát termőfölddel. Innentől kezdve érvénytelen lesz az ilyen csereügylet, az mindenképpen alapfeltétel.
Az más kérdés, hogy a termőföldek értéke miként fog megfelelni egymásnak. Erre mondtam, hogy a felek a különbözetet - hiszen természetesen nagyon ritkán lehet egy csereszerződésben vállalni, hogy éppen azonos értékű földek cserélnek gazdát - tudják rendezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Közben okosodtam, köszönöm szépen, részben informálisan, részben a kapott magyarázatokból. Azt viszont, amit Demendi Lászlótól - az ő stílusától eltérő módon - fenyegetésként elhangzott, hogy mi lesz, azt visszautasítom. Mindenféle zsarolást, mindenféle fenyegetést, a nyilvánossággal való fenyegetést visszautasítok.
Nem presztízskérdésről van szó, és nem félünk a farkastól. Egyszerűen, kedves barátaim, 18 éve megszoktam, hogy nagyon sokszor be lettem csapva. Azért mert, a konkrét szöveg értelmezésénél egyszerűen jogi képzettség kell. Kedves Laci barátom, nem lehet a nyilvánossággal fenyegetni bennünket. Azt gondolom... (Godó Lajos: De ti írtátok le. Így írtátok le.) Benne volt a szövegedben, Laci.
A következőt szeretném a Kereszténydemokrata Néppárt nevében mondani. Változatlanul alkalmasnak tartom általános vitára, a Házszabálytól való eltérésre pedig a KDNP-frakció a parlamentben fog választ adni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel. (Godó Lajos: Szavazzunk, elnök úr! - Jelzésre.) Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Egy gondolatot szeretnék, mert közben más csatornán is folyt a beszélgetés.
Elvileg ez rendezi ezt a kérdést, hogy földet földért, de csak abban az esetben, ha - ami az életben viszont teljesen véletlenszerű - a két darab föld értékazonos. (Gőgös Zoltán: Nem.) Mert a különbözetet - ahogy a kolleganő is mondta - pénzben kell kompenzálni. (Közbeszólás: Vagy másban.)
Hogy konkrét példát mondjak: el kell cserélnem, mert a művelhetőség, a tagosítás meg egyéb szempontok miatt belemegyek egy olyan játékba, hogy aranykorona értékben odaadok, mondjuk 10 aranykoronával többet - hogy ne sokat mondjak - egy gyengébb minőségű földért is, mert nekem így ökonomikus, így tudom összeterelni a birtoktestet. De nem értékazonos a kettő.
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Nem is kell - elnézést kérek, hogy beleszólok, és azt hiszem, a kolleganőm elég világosan fogalmazott -, mert lehet a csereszerződésnek olyan tartalma, amiben van bizonyos értékkülönbözet, amit pénzben térítenek meg. Akkor van probléma, és akkor már nem csere, ha ez az értékkülönbözet nagyságrendekkel több például, mint ami a földnek az értéke. Mert abban az esetben az már adásvétel, és akkor a normál földtörvény szabályai szerint ki kell függeszteni, elővételi jog van.
Tehát úgy gondolom, ez így rendben van. Azt senki nem gondolja, hogy mindenki egy hektár 30 aranykoronás földet cserél egy hektár 30 aranykoronás földre. De ez a két fél közötti szerződésből világosan kiderül, és amikor benyújtják ennek a bejegyzését, akkor a hivatal megnézi, hogy ez a szerződés most cserének minősül-e, vagy pedig az adásvétel eleme a nagyobb, mint a csereelem. Innentől kezdve meg azért semmis, mert nincs betartva az elővásárlás, és akkor sincs betartva az a része, hogy nem volt kifüggesztve és egyéb. Tehát onnantól kezdve maga a földhivatal tudja ezt a kérdést rendezni.
A másik is nagyon hangsúlyos ügy. Ha nem így lenne megfogalmazva, akkor elvileg a jogi személy is cserélhetne valamit, ez a megfogalmazás pedig azt kizárja, pont azért, amiről folyamatosan beszéltünk.
BAGI BÉLA (Fidesz): Tehát a különbözet az adásvétel tárgyát képezi? (Gőgös Zoltán: Nem. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Maradjunk a bizottság szokásos tárgyalási rendjénél. Hogyha van Bagi Béla képviselő úrnak konkrét kérdése, akkor azt most kérem, hogy fogalmazza meg, utána adok szót az előterjesztőnek. Tehát milyen kérdések merültek fel?
BAGI BÉLA (Fidesz): A kérdés továbbra is ugyanaz. Tehát, ha nem értékazonos a két terület, amit el szándékozunk cserélni - mert arra, hogy a mértéke mennyi, erre semmiféle utalás nincs sem a Ptk.-ban, sem pedig ebben a törvényben -, tehát azzal a különbözettel mi történik? Mert földet csak földért lehet cserélni. Tehát ha ezt szorosan értelmezem, akkor ennek a két földdarabnak azonos értékűnek kell lennie. Ekkor tudom normál cseremenetben elcserélni, értékazonosan, a Ptk. szerint. Ilyen pedig az életben nemigen fordul elő, hogy hajszálpontosan egyforma legyen.
Mi van ezzel a különbözettel?
ELNÖK: Borenszki Ervin.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ha jól értelmezem, a görcsöt a másik oldalon - elnézést, hogy így fogalmazok - az okozza, hogy ez az értékkülönbözet, ha mondjuk, meghaladja a cserélt földterület értékét, kirívónak számít-e. Elrendezi ezt valami másik jogszabály, hogy ezt valaki meg ne támadhassa.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót, hogyha van olyan, amire még válaszolni szeretne.
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Még egy mondatot hadd mondjak! Amennyiben itt felmerül az, hogy ez nem csere, hanem vételi ügy, akkor az illetékhivatal rögtön rácsap a történetre, ugyanis cserénél nincs illeték, egyébként meg van. Tehát szerintem elég nagy fék ebben a dologban az is, hogy abban az esetben illetéket kellene fizetni, ha ez vétel típusú dolog. Ennél nagyobb fék nincs, úgy gondolom, ezt nem tudom konkrétabban megfogalmazni.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazunk a benyújtott törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról. Kérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak a termőföldről szóló T/5951. számú törvényjavaslatot. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A bizottsági véleményt a tárgyalás alatt ki fogja képviselni, bizottsági előadó személyében? Alelnök urat kérdezem, hogy kit ajánl a bizottság nevében vélemény előadónak, mivel egységes az álláspontunk. (Herbály Imre: Demendi László.) Kérem, Demendi Lászlót fogadjuk el, kézfeltartással erősítse meg a bizottság. (Szavazás.) Egyhangú, Demendi László képviseli a bizottság álláspontját. Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Az egyebekben van-e valakinek? (Nincs jelzés.) Nincs, lezárom az egyebek napirendi pontot is, és berekesztem az ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 39 perc)
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné