MB-21/2008.
(MB-75/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. szeptember 15-én, hétfőn, 11.33 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megjelentek: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Gadó Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Dr. Gadó Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számú törvényjavaslat (Általános vita); a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló T/6133/1. számú jelentés *
Szóbeli kiegészítések *
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium) *
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék) *
Hozzászólások, kérdések *
Válaszok, reflexiók *
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium) *
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
b) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés (T/6133/1. szám) (Általános vita)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Paizs József (MSZP) megérkezéséig Borenszki Ervinnek (MSZP)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
Göncző Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Tóth Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, azokat, akik elfogadták a meghívásunkat, akik előadóként érkeztek az egyes napirendi pontokhoz, és azokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. Három napirendi pontot javaslok a mai napra, és szokásunkhoz híven most is kérem szépen megjelölni az egyebeket. Az első pont a polgári törvénykönyvről, a második napirendi pont a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, annak végrehajtásáról szólna, a harmadik napirendi pontban pedig az egyebeket szeretném még feltétlenül beilleszteni. Kérdezem, hogy az írásban kiküldött és a korábban, illetve most módosított napirendi javaslathoz, illetve a napirendi kiegészítéshez, tehát a harmadik napirendi ponthoz van-e észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor azzal együttesen kérem a napirend megszavazását. Ki az, aki az első, a második és a harmadik napirendi pontot, azaz az egyebekkel kiegészített napirendtervezetet elfogadja. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú.
A leírt napirendi pontok szerint kezdjük el a törvényjavaslatokat tárgyalni.
A polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Az első napirendi pontunk a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. A kormány képviseletében dr. Gadó Gábor szakállamtitkár urat és dr. Tóth Ágnes tanácsost köszöntöm. Megadom a szót az előterjesztőnek.
Dr. Gadó Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egyik legjelentősebb törvényt felváltó új javaslat van a tisztelt bizottság előtt, amely bizonyosan a legterjedelmesebb is. Éppen ezért, azt gondolom, nem tudunk olyan hosszan foglalkozni vele, mint amit esetleg a jelentősége és a terjedelme indokolna, és amikor végiggondoltam, hogy mit emelnék ki, akkor arra jutottam, hogy mindenképpen fontos foglalkozni azzal a témakörrel, hogy mennyiben hoz újat ez az új javaslat, és mennyiben őrzi meg azokat a megoldásokat, amelyek beváltak. Éppen ezért szeretnék röviden néhány olyan, alapvető elvére, jogintézményére szeretnék utalni a polgári jognak, amelyeken az új törvényjavaslat sem kíván változtatni, és kiemelnék néhány olyan területet, amely a gazdasági jogban és a mezőgazdaságot érintő joganyagban változást hozhat.
Azokkal a pontokkal kezdeném, amelyekben az új javaslat nem kíván változtatni. Ezek olyan kérdések, amelyek egy jogász, de sok esetben egy nem jogász számára is evidenciát jelentenek, és amelyeket évtizedek gyakorlata erősít meg, amelyekben mindennemű változás veszélyes lett volna. Így az alapelvek között továbbra is fenntartjuk a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, a joggal való visszaélés tilalmát éppúgy, mint ahogy a szerződéses kapcsolatokban a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás követelménye változatlanul alapelvként kerül rögzítésre.
Fontos hangsúlyozni, hogy ha az állam magánjogi jogviszonyokba lép, ha annak az alanyává válik, akkor az elmúlt évtizedek gyakorlatával összhangban jogi személynek minősül, és nem illeti meg mentesség vagy kedvezmény más jogi személyekhez képest.
A birtokvédelem hatályos szabályai, amelyeket részint a Ptk., részint az államigazgatási jog körébe tartoznak, szintén nem igényelnek érdemi változást a bírói gyakorlat visszajelzése alapján.
Nagyon fontos tétele a polgári jognak, és komoly vita folyt arról, hogy változzon-e a nem tulajdonostól való szerzésnek a szabályozása. Itt végül a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság szempontjait is figyelembe véve arra jutottunk az előkészítő munka során, hogy továbbra is csak a kereskedelmi forgalomban, ingó dolog jóhiszemű megszerzése esetén lehet eltérni attól a római jogi követelménytől, hogy tulajdont csak tulajdonostól lehet szerezni.
Nem változik a Ptk. talán legismertebb paragrafusa, a 339. §-nak megfelelő szabályozás, nevezetesen hogy a szerződésen kívüli károkozás esetén a kimentő ok az adott helyzetben általában való eljárás tételéhez kötődik.
Az elévülés általános 5 éves szabálya éppúgy nem változik, mint az elbirtoklásnak a '90-es években kialakított szabályozása, és említhetném az öröklési jogot is, ahol a szabályok 90 százaléka változatlan - egyszerűen nincs indoka annak, hogy ott érdemi reformlépésekre kerüljön sor.
Mi változik ehhez képest? Néhány példát ha szabad említenem. Egyrészt a tervezet erősíteni szeretné a kiszolgáltatott helyzetben lévő szerződéses fél pozícióját, legyen szó egy fogyasztási szerződésről, ezen belül mondjuk egy olyan szituációról, amikor egy mikrovállalkozás köt szerződést egy legalább középvállalkozással, és a felek között az érdekérvényesítési képesség alapvetően eltér egymástól. Hogy egy egészen más példát mondjak: erősítenénk a tartási, életjáradéki szerződésnél az eltartott pozícióját az eltartóéhoz képest, így például abban az esetben, ahol a tartási szerződés ingatlantulajdon megszerzésének a fejében történik, kötelezővé válna ennek az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése. Szintén egy fontos változás, hogy a megtámadási jog érvényesítésére az elévülési idő 1 évről 2 évre nőne a tervezet szerint.
Egy másik nagyobb halmaz vagy szempont a szabályozásban a tulajdonnal való rendelkezés rugalmasabbá tételére irányul. Így például a tulajdonjog tárgya a hatályos Ptk.-hoz képest nemcsak az értékpapír, hanem az üzletrész is, a társasági üzletrész is tulajdonjog tárgyaként elismerésre, és a tervezet módot ad arra, hogy törvény bizonyos vagyoni értékű jogokat dologgá minősítsen, és ezek a vagyoni értékű jogok ily módon a gazdasági forgalomban akár a tulajdoni szabályok, akár az egyes korlátolt dologi jogi szabályok alkalmazására is lehetőséget adnak majd.
Jelentős változás az, hogy az új Ptk. beemeli, szabályozza a lízing- és a faktoringszerződést, amelynek a gazdasági jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, és furcsa lett volna, hogyha egy új kódex nem ismeri ezeket az immár közel 20 éve Magyarországon is létező szerződéses konstrukciókat. E mellett vannak olyan, a magyar jogban innovatív megoldások, amelyek másutt már régóta léteznek: ilyen például a szerződés átruházása, ahol a jogosultságokat és kötelezettségeket együttesen tudja átruházni mintegy a szerződési pozíciót az egyik szereplő egy harmadik félre, amely belép a jogviszonyba, és egyebekben a jogviszony a tartalmát tekintve nem változik, csak a szereplő cserélődik ki az egyik oldalon egy új félre.
Fontos változást jelent, hogy a Ptk. bevezeti a vételi opció, a vételi jog mellett az eladási jog kikötésének a lehetőségét, és szabályozza azt az esetet is, amikor a vételi jog biztosítéki célokat szolgál. Itt a bírói gyakorlat eredményeit próbáljuk a kódexben megjeleníteni.
Szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan kérdésre, amely közelebbről is érintheti a bizottság munkáját, így a mezőgazdasági termékértékesítés és -szerződés, noha ezzel az elnevezéssel nem szerepel a tervezetben, de valójában mind a két típusa - az adásvételi jellegű szerződés, amikor tulajdonátruházásra kerül sor a szerződés alapján, és a vállalkozási típusú szerződés, amikor a más földjén vagy a más tulajdonában lévő állattal kapcsolatban vállal szerződéses kötelezettséget a vállalkozó -, beépül a vállalkozási szerződés altípusaként.
Inkább kodifikációs, formai újdonság, hogy a vadkár és a vadászatra jogosult által okozott kár szabályai a vadászati törvényből beépülnek a Ptk. rendelkezései közé. Tartalmi változás gyakorlatilag nincsen e téren, ebben inkább az a kodifikációs megfontolás motiválta az előkészítőt, hogy ha a Ptk. tartalmazza a legfontosabb szerződésen kívüli károkozási eseteket, akkor a vadkár szabályait is indokolt ebben a listában szerepeltetni.
Utalnék arra, hogy a szomszédjogi szabályok terén, miközben megőriztük azokat a részletszabályokat, amelyek már a Ptk. megszületése előtt is ismertek voltak a bírói gyakorlatban, megjelenik annak a szabályozása, amikor a szomszédot a másik szomszéd jogszerű károkozása folytán éri kár. Tehát ha például egy mindenfajta hatósági engedélynek eleget tévő építkezés megszünteti a szomszéd kilátását, ha a jelen helyzetben egy ilyen eset előfordul - márpedig a visszajelzések szerint sűrűn megtörténik ez -, miután a kártérítésnek a jogellenesség megállapítása az előfeltétele, és itt jogellenességről nincs szó, csak egy tényleges értékcsökkenésről, ezért nem tud reparációt kapni a károsult. A tervezet egyértelművé teszi, hogy ilyen esetben kártalanításra tarthat igényt. Hasonlóan gyakorlati probléma az, amikor a szomszéd alvállalkozója, megbízottja okoz immár jogellenesen kárt a másik ingatlan tulajdonosának. Ilyenkor a károsult számára a hatályos szabályok szerint komoly gondot jelent, hogy egyáltalán be tudja azonosítani, ki volt az a vállalkozó, aki a szomszéd telkén dolgozott. Éppen az ő helyzetét erősítendő biztosítja a tervezet azt, hogy ilyenkor a szomszéd ingatlan tulajdonosát perelheti, és ő felel az általa megbízott, igénybe vett közreműködők által okozott kárért.
Mint azt az elöljáróban említettem, csak példákat lehet említeni, hiszen nagyon kiterjedt a törvényjavaslat, nagyon kiterjedt a hatálya. A munka természetesen nem ér majd véget ennek a törvényjavaslatnak a remélt elfogadásával, hanem szükség van arra, hogy az új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódóan számos más törvény módosításra kerüljön. Ez a munka már most megkezdődött azzal, hogy szeretnénk egy olyan normaszöveget összeállítani az év végére, hogy amennyiben megszületik a végső döntés a Ptk. tervezetéről, úgy az elfogadott normaszöveghez képest már csak egy változtatást kelljen átvezetni ebben a törvénycsomagban, és gyakorlatilag a jövő év tavaszán a parlament előtt legyen ez az úgynevezett Ptké., végrehajtási törvény, amely átvezeti a jogrendszeren az új polgári törvénykönyvből fakadó változtatásokat, és ily módon biztosíthatóvá válik, hogy mind a Ptk., mind ez a Ptké. úgy léphessen hatályba 2010. január 1-jén, hogy a jogalkalmazónak kellő ideje legyen a tervezet tanulmányozására. Ehhez szeretném kérni a tisztelt bizottság támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra megadom a szót képviselőtársaimnak. (Frankné dr. Kovács Szilvia jelentkezik.) Tessék!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy jogász számára, azt gondolom, rendkívül felemelő élmény, hogy egy új polgári törvénykönyv létrehozásában részt vehet, és a szakma szabályai szerint tekintheti át azt a törvényjavaslatot, amelyet a kormány júliusban már elfogadott. És különösen érdekes ez abból a szempontból, hogy egy 1959-ben elfogadott polgári törvénykönyvről beszélünk, amely jelenleg is hatályos. Nem csak a humor kedvéért, de hadd jelezzem, hogy velem egy idős a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv (Dr. Medgyasszay László: Nagyon fiatal! - Derültség.), és bármennyire is igyekszik az ember az állagát megőrizni, azért az idő múlása nem tagadható, ami a törvény esetében talán még inkább így van.
Látni kell az előzmények kapcsán, hogy a rendszerváltozás Magyarország életében és természetesen ezzel együtt a magánjogi jogviszonyok tekintetében is alapvető gazdasági és társadalmi változásokat eredményezett. Ha azt tekintjük, hogy a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvet 1990 óta több mint ötvenszer, tehát több tucatszor módosította a parlament, akkor, azt gondolom - amire hivatkoztam is -, hogy már maguk a gazdasági-társadalmi változások magukban hordozzák azt, hogy egy ismételt módosítgatás nem célravezető, és nem lehet eredményes. Ezért én úgy gondolom, hogy a jogalkotók megfelelően jutottak arra a következtetésre, hogy egy új kódex elkészítése mindenképpen szükséges.
Jogalkalmazási oldalról megközelítve a kérdést gyakorló ügyvédként szinte minden nap találkoztam a praxisomban bírák, ügyészek, állampolgárok és egyéb jogalkalmazó szervezetek részéről is olyan igények teljesítésével, hogy a valós életviszonyoknak megfelelően kell szabályozni a magánjogi jogviszonyokat. Ezek a polgári jogviszonyok az élet minden területét átfogják. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok, ha tudják, ha nem, a mindennapjaikat ezek között a szabályok között élik, ezeknek a megfelelősége, betartása az, amely szinte teljességgel átszövi a mindennapjainkat.
Egy pár szóban megemlékeznék a kodifikációs folyamatról, hiszen rendkívül nagy erőfeszítések történtek 1998-tól kezdődően, amikor is a Horn-kormány elfogadott egy kormányhatározatot, amelynek alapján a munkacsoportok megkezdték a koncepció elkészítését. 2003-ban történt meg ennek a koncepciónak az elfogadása, akkor megindultak a kodifikációs munkák, tehát ekkor, a koncepció elfogadása után kezdődött meg a normaszöveg kidolgozása. 2006-ban a Vékás Lajos professzor úr által vezetett kodifikációs bizottság elkészítette azt a normaszöveg-tervezetet, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vitára tudott bocsátani. Egy 10 éve megkezdődött folyamatnak az eredménye mindaz, amit itt előttem látnak (Felmutatja a törvényjavaslat anyagát.), nem tudom, hogy mind méretében, mind nagyságrendjében volt-e alkalmuk képviselőtársaimnak áttekinteni, ami nem kis feladatot jelent még a szakemberek számára sem. Nagyon-nagyon nehéz az eligazodás benne, hiszen a törvényjavaslat 1179 szakaszból áll, ha jól számoltam, több mint 380 oldal, ami bizony a szakmában lévőket is erőfeszítések kifejtésére készteti.
Mielőtt egy kicsit szakmailag is megközelíteném, hadd mondjam el, hogy azért azt látni kell, hogy ez alatt a 10 év alatt, és különösen az elmúlt években rendkívül széles körű társadalmi egyeztetés zajlott a normaszöveg elfogadása tekintetében, és ez a normaszöveg, azt gondolom, a szocialista frakció értékválasztását is tükrözi. Megerősítve mindazt, amit a szakállamtitkár úr is elmondott, szeretném jelezni, hogy a kódex célja, azt gondolom, mindenképpen áthatja, és megfogalmazásra kerültek azok a célok, amelyek közül a szakállamtitkár úr többet is megemlített. Ezt én röviden talán úgy fogalmaznám meg, hogy a kódex célja alapvetően az volt, hogy növelje a jogbiztonságot az állampolgárok számára, segítse az állampolgárok önkéntes jogkövetését, javítsa a jogban járatlan emberek eligazodását a magánjogi szabályok között, és nem utolsósorban az is feladata volt a kódexnek, hogy megteremtse a jelenleg hatályos szabályok és az új szabályok közötti összhangot. Ezekkel és más egyéb eszközökkel, amelyek fellelhetőek a törvényjavaslat szinte minden lapján, az volt a cél, hogy ennek a kódexnek át kell fognia a magánjogi kereteken belül az állampolgároknak és az üzleti élet szereplőinek a magánjogi viszonyait, javítani kell a vállalkozások versenyképességi feltételein, és természetesen biztosítani kell a jogegyenlőséget.
Nyilvánvaló, hogy ha valaki kinyitja ezt a törvényjavaslatot, és megpróbálja átlapozni, találkozik egy-két specialitással, mindjárt a formát tekintve is, ugyanis az eddigi törvényektől eltérő, más a törvényjavaslat, a kódex szerkezete, más a jogszabályi megjelölés. Ez a törvényjavaslat könyvekből áll, és a könyveknek könyvön belüli szakaszmegjelölése van. Ez egyébként az én meglátásom szerint - de nemcsak az én véleményem, hanem a szakmai vélemények szerint is - segíti az eligazodást a jogszabály szerkezetében. Szakemberek és nem szakemberek egyaránt tudják, hogy ha egy jogintézmény szabályozását kerestük a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben, az bizony elég hosszú időt vett igénybe, hiszen sokszor több helyről kellett összevadászni - azt hiszem, használhatom ezt a kifejezést - a szabályokat ahhoz, hogy egységes képet kapjunk egy-egy jogintézmény szabályozásáról. Ez a jelenlegi szerkezeti megoldás, azt gondolom, jelentősen elősegíti azt, hogy az egy jogintézményre vonatkozó szabályokat még akár a laikusok is könnyen, egy helyen megtalálják.
Ami még nagyon fontos, hogy azt gondolom, a rendszerváltozás utáni körülmények megváltozásával a kódex kísérletet tesz arra, hogy elektronikus nyilvántartások, elektronikus bejegyzések nyerjenek tért, hiszen, azt gondolom, a számítástechnika nélkülözhetetlen a mindennapi életünkben. És nagyon fontos az is, hogy a javaslattevő igyekezett egy mindenki által érthető, közérthető megfogalmazást tenni a jogintézmények definíciójánál és a szabályozásnál. A jogi terminológiákat természetesen nem lehet minden esetben figyelmen kívül hagyni, de a törvényjavaslat megpróbálja mindenki számára közérthetővé tenni a kódex szövegét.
Nagyon fontosak azok a kérdések, amelyeket a szakállamtitkár úr kiemelt, de én ezek mellett egy-két lényeges elemre azért még talán rámutatnék, és itt a változásokról és az új jogintézményekről beszélnék. Ezek ugyan nem biztos, hogy a bíróság szakmaiságát feltételezik, de mint állampolgár azt gondolom, mindnyájunkat érintenek. Ilyen például a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának az erősítése körében a járadék jellegű követelések érvényesíthetősége, ami, azt gondolom, nagyon fontos az állampolgárok számára is, hiszen az eddigi 6 hónapról 5 évre emelkedik ez az idő. Csak a tartásdíjat említeném meg példaként. Biztosan önök is találkoztak azzal, hogy tartásdíjat visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni a jelenleg hatályos törvény szerint - ez az idő most 5 évre emelkedik. Én azt gondolom, hogy ez egy korszakos dolog, és egy olyan igényt fogalmaz meg, ami a gyakorló jogászok számára nap mint nap... (Közbeszólások, zaj.) Jó, gyorsítok, akkor nem megyek bele.
Amit még a figyelmükbe ajánlanék, az az új jogintézmények tekintetében a gondnokság szabályainak a megújítása, a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok változása. A szakállamtitkár úr megemlítette a faktoring és a lízing ügyét, vagyis van egy olyan kérdéskör, egy olyan szabályozási kör, ami a gazdasági életben már évek óta érzékelhető, észrevehető, és gyakoroljuk is mindnyájan, de nem találtunk rá egyértelmű szabályozást a hatályos joganyagban. Megemlíthetném még a végrendeleti végrehajtó jogintézményét, amely a háború előtti magánjogi szabályokból köszön vissza; ugyanilyen új jogintézmény a hagyatéki gondnok is, de ezeket csak példaként soroltam fel. A sziszegésből azt vettem ki...
ELNÖK: Sikló van a teremben... (Derültség.)
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): ..., hogy talán ne mélyedjek el a szakmai kérdésekben. (Dr. Karsai József: A parlamentben szívesen végighallgatnánk!) Igen, ott majd lesz rá módom, remélem, meg is fogom tudni tenni!
Én tehát azt gondolom, hogy vannak olyan folyamatok - és itt az alkotmánybírósági határozatra utalok a gyűlöletbeszéd kapcsán -, amelyeket, úgy gondolom, mindenképpen fontos megemlíteni. A gyűlöletbeszéd szabályozása nyilvánvalóan azért került be a törvényjavaslatba - és szeretném, ha képviselőtársaim ezeket az indokokat a magukévá tennék, és el tudnák fogadni -, mert az alkotmánybírósági határozat későbbi keltezésű, tehát az előterjesztőnek még nem volt módja arra, hogy az alkotmánybírósági döntést figyelembe vegye. Biztosan tudják, hogy az Alkotmánybíróság előtt van egy, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel kapcsolatos indítvány, amelyben az Alkotmánybíróság határozatot még nem hozott. Én azt gondolom, hogy a határozattól függően az előterjesztő meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, hogyha az alkotmánybírósági határozat tartalma azt megkívánja.
Bízom abban, hogy szakmailag és egyéb más szempontok szerint is megközelítve ezt a törvényjavaslatot az mindenki számára elfogadható. Azt természetesen én magam sem gondolom, hogy ne lennének szükségesek módosítások, de én úgy hiszem, hogy koncepciójában, alapjaiban ez a kódex megfelelő megoldást jelent az életviszonyaink szabályozására, és ezért bízom abban, hogy képviselőtársaim ezt támogatni fogják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Dr. Medgyasszay László jelzésére:) Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! A képviselő asszonynak valóban igaza van, egy jogásznak is komoly feladat átnézni egy ilyen törvénykönyvet, és nem is vettem azt a bátorságot magamnak, hogy belemélyedjek - mit keresne egy ilyen átlagos ember egy ilyen jogi labirintusban? -, de azért részt vettem egy szakmai megbeszélésen, amely erről a törvénykönyvről volt szó, és ott a családpolitikai részhez tettem fel kérdéseket, mert mint nagyapát és mint apát érint ez a kérdés. Elnézést kérek a bizottságtól, mert nem éppen a mi bizottságunk szakmai ügyei oldaláról közelítem meg ezt a törvényjavaslatot, hanem egyáltalán, ahogy a képviselő asszony is mondta, egy ilyen, a társadalmat érintő globális kérdés oldaláról. Abban igaza van a képviselő asszonynak, hogy jó, ha a törvény alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz és a valós életviszonyokhoz, csak az a kérdés, hogy ezek a társadalmi változások és a valós életviszonyok szolgálják-e a társadalom egészséges életét, egészséges létét és fejlődését. A bulvársajtó is kiszolgálja a nagyon alacsony, primitív követelményű kultúrérdekeket időnként - hogy per ne legyen, nem mondtam nevet, csak általánosságban mondom -, és nem én, hanem általában komoly emberek azt mondják, a politikától függetlenül, hogy ez a kultúrszenny milyen romboló a magyar társadalomra nézve. Ha én a házasságot alapkövének tekintem - és ide akarok kilyukadni, lehet, hogy ez egy konzervatív felfogás -, és tudomásul veszem, hogy az egész világon válságban van, erről szól az európai globalizáció, mindenhol válságban van a házasság, mégis azt gondolom, eleve furcsának tartom, ha jól értelmeztem, hogy a külön családjogi kódex megszűnne, és beolvadna ebbe a Ptk.-ba. (Jelzésre:) Jól értelmezem. Mert ez egy megközelít, már eleve egy hozzáállás, hogy nem foglalkozunk egy külön családjogi kódexszel, hanem betesszük egy másik törvénykönyvbe. De ez még nem lenne baj, hogyha úgy tennénk be, hogy mondjuk megítélésem szerint - ez szubjektív megítélés - az hosszú távon szolgálná a társadalom érdekét, és nem akarok nagy szavakat használni, de mégiscsak a nemzetnek az életben maradását. Ezért gondolom azt, hogy elfogadhatatlan, ami változás a családjoggal kapcsolatban történne itt, gondolok itt az élettársi kapcsolattól a házasságkötés felbontásáig sok mindenre. Sajnos tudom, hányszor előfordul, hogy a fiatalok toleranciahiánya könnyen házasságfelbontáshoz vezet, de azért ne könnyítsük meg, könyörgöm! Akkor bemegyünk a sarokra a közjegyzőhöz, aztán majd elválunk? Szóval én ezeket a könnyítéseket nem helyeslem, még akkor sem, ha igaza van a képviselő asszonynak, hogy ezek életszerű dolgok, és bizonyára sok ügyvédnek a zsebéből kiveszik a pénzt, ha közjegyzőhöz megyünk ezzel - mondom ezt zárójelben -, de nem ez az érdekes. Egyáltalán úgy gondolom, a házasság intézményét nem helyes törvényileg degradálni, gyengíteni, bármilyen módon negatív irányba befolyásolni ezt.
A családjogi törvénynek azt a részét, amelyben - ahogy azt a képviselő asszony is mondta - a kiszolgáltatottaknak jogi támogatásáról van szó, támogatom. Választópolgáraim jóvoltából nem egyszer találkoztam azzal, hogy eltartási vagy..., nem eltartási díj, hanem... (Közbeszólások: Életjáradék!) ..., nemcsak életjáradék, hanem amit a gyerek után kell fizetni... (Közbeszólások: Tartásdíj!)..., a gyermektartási díj kapcsán, hogy elképesztő, milyen pofátlanok, bocsánat, arcátlanok sokszor a családjukat elhagyó emberek, és hogy a szegény egyedül maradó milyen nehezen tartja el a gyermekét, és már próbáltam egyszer eljárni abban, hogy az állam hamarabb, kisebb okok fennforgása esetén is vállalja át ennek a pótlását, mert tényleg emberi sorsok múlnak ezen. Ezeket a részeket biztosan támogatni fogom, de globálisan - és azért beszélek gyorsan, hogy ne vegyem el az időt a szakmai résztől - ebből a megfontolásból, a család fenntartása megfontolásából messzemenően nem tudom elfogadni ezeket a módosításokat, a politikai álláspontomtól függetlenül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését átadom Jakab Istvánnak, és szót szeretnék kérni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsolj!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A Fidesz-frakció nevében szeretném jelezni, hogy elutasítjuk a Ptk. ilyen módon való módosítását. Nagyon érdekes az előtörténet, amire a képviselő asszony is felhívta a figyelmet, a Vékás Lajos professzor úr által vezetett kodifikációs bizottság munkájának a hirtelen való megköszönése, amit Draskovics Tibor tett meg, ami után a saját szája ízük vagy nem tudom kinek a szája íze szerint egy más irányultságú koncepcióval léptek fel, és azt nyújtották be a parlament elé. Hallhattuk, hogy gyakorlatilag '97, a Horn-kormány felkérése óta, 10 évig dolgoztak a Ptk. újraírásán, ami egy hihetetlen nagy munka, nem kérdéses, majd pedig az utolsó pillanatban kidobták az egészet, és jött az a verzió, amelyet most mi itt parlamenti bizottságként tárgyalunk. A dolog érdekessége, hogy úgynevezett ellenptk.-ként a Komplex Kiadó közzétette a Vékás Lajos által vezetett munka végeredményét - még ilyen sem volt állítólag, több országban sem volt ilyen, nem csak Magyarországon.
Ami a dolog tartalmi részét illeti, szóba került a gyűlöletbeszéd. Igen, ha majd kiiktatják belőle, akkor talán egy picit előrébb lépnek, de nem a megszavazás irányába, csak a nevetség tárgyát csökkentik ezzel. Közismert, hogy az Alkotmánybíróság 2008. július 3-án megsemmisítette a gyűlöletbeszéd minden válfaját, többször elmondtuk, hogy nem lenne helyes, ha az bármilyen jogrendbe beépülne - most erre újra tettek egy kísérletet, benne van az előterjesztésben. Bizonyára aki akarja, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően kiszavazza majd ezt onnan egy módosító indítvánnyal.
Ezek után jönnek azok a kellemetlenebb kérdések, amelyek mind a polgári értékrend kritikáját fogalmazzák meg, illetve gyengítését célozzák meg, és itt eljutunk a bejegyzett élettársi kapcsolat kérdésköréhez. A családjogi törvény gyakorlatilag nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság előtt van, az Alkotmánybíróság még nem döntött az ügyében. Az előterjesztő mindezeket figyelmen kívül hagyva újra beterjeszti a bejegyzett élettársi kapcsolat teljes új jogintézményét. Ehhez kapcsolódik a másik oldalon a házasság gyengítése, miszerint a továbbiakban nem lenne a házasságkötés előtt 30 napos várakozási idő, mondhatnánk azt is, hogy ha az ifjú pár két korsó sör között ügy dönt, akkor azonnal azt mondhatják, hogy mi akkor házasok vagyunk. Ismereteink szerint ez nem jellemző Európában, az meg különösen nem, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a közjegyző is felbonthatja a házasságot, amire, úgy tudjuk, példa sincs Európában. Valóban újat akart itt alkotni a Draskovics Tiborék által fémjelzett irányvonal.
Sajnáljuk, hogy kikerült a törvény alapelvei közül a házasság védelme - ez egy újabb támadás a család intézménye ellen -, hogy kimarad a házastársi hűség definiálása és az ehhez kapcsolódó hűtlenség fogalmának a definíciója... (Zaj.)
ELNÖK: Képviselőtársaim, mindenkinek szót adunk, kérem, jelentkezzenek!
FONT SÁNDOR (Fidesz): ...Ehhez kapcsolódik egy, a polgári értékrendben ugyancsak egyáltalán nem követhető liberális felfogásnak a megjelenése, amennyiben az örökbefogadás úgy kerül leírásra, hogy nem kívánják kizárni az egyedülálló személyek által történő örökbefogadási szabályokat. Ez újra felveti azt a miáltalunk erősített gondolatot, hogy azt gondoljuk, csak házasságban, házastársi viszonyban nevelhetőek egészségesen a gyermekek. Ez egy régi vita a liberális és a polgári értékrend, felfogás között.
Szakmai kérdésekben annyit, hogy az előterjesztés, még a Vékás-féle előterjesztés azt javasolta - és minden szakmai szervezet, hozzáértő azt mondta, hogy ebben valószínűleg igazuk van, errefelé kellene menni - a telekkönyvi jog kapcsán, hogy ezt rendeljük a bíróságok alá. Ez a sokak által vallott konszenzusos felfogás sem jelenik meg a mostani előterjesztésben.
Nagyon sok érvet sorolhatnánk még, én csak a legfontosabbakat próbáltam felhozni, amelyek értékrendi szempontból közelítették meg a Ptk. ez irányú újradefiniálását, -kodifikálását. Ezek miatt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem tudja ezt a verziót elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, az ülés vezetését visszaadom az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a lehetőséget az előterjesztőnek a válaszadásra.
Dr. Gadó Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak röviden és csak a fontosabb felvetésekre reagálnék.
Talán a telekkönyvi joggal kezdeném. Azt gondolom, ma is bírósági kontroll alatt működik az ingatlan-nyilvántartás, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés vagy a bejegyzés elutasítása ellen bírósági utat lehet igénybe venni. A vitakérdés voltaképpen arról szól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban vagy a földhivatalban dolgozó alkalmazott bírósági alkalmazott legyen-e vagy közigazgatási szereplő. A lényeg a bírósági előtti kontrollnak a biztosítása, ami mindkét esetben létezik. Kettő: az a kérdés, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a földhivatalok milyen kontroll mellett működjenek, az voltaképpen nem a polgári törvénykönyvre tartozó kérdés. Az ingatlan-nyilvántartási törvény keretében kell, lehet eldönteni azt, hogy milyen felügyelet alatt működjenek. A harmadik megjegyzésem, hogy amikor ez a kérdés először felmerült, az ezredforduló táján, és a Vékás professzor vezette bizottság javasolta ennek az átalakítását, mintegy a Ptk. apropóján, akkor egészen más helyzetben volt a magyar idegen nyelv, mint jelenleg. Mindnyájan ismerjük, hogy akkor milyen elképesztő viszonyok voltak - mára a helyzet nagyságrenddel javult. Ebben az esetben azt is mérlegelni kell, hogy egy átszervezés - azon túl, hogy pénzbe kerül - nem jelent-e olyanfajta munkaszervezési zavart, ami esetleg éppen az ügyhátralék növelését eredményezné. Összegezve azt mondanám, hogy ez egy olyan kérdés, amelyről a Ptk.-tól függetlenül lehet dönteni, hogy változzon-e az ingatlan-nyilvántartás és a földhivatalok feletti kontroll rendje vagy se.
Az örökbefogadás kérdése. Mi is úgy gondoljuk, és a tervezet is azt tartalmazza, hogy a gyereknek alapvetően az az érdeke, hogy családban nőjön fel. Amire a tervezet lehetőséget adna, az egy kivételes eset, amikor már nem azt kell mérlegelni, hogy egyedülálló-e az örökbefogadó, vagy családban nő-e fel, hanem azt, hogy nincs olyan család, ahova örökbefogadásra kerülhetne, és az alternatíva inkább az, hogy ott marad egy olyan intézetben, ahol valószínűleg, az esetek többségében rosszabb helyzetben nő fel, mint hogyha egy egyedülálló személy válhat örökbefogadóvá. A rangsorban és az elsődleges szándékban tehát semmiféle vita nincs a tervezet és az elnök úr által említettek között.
A bejegyzett élettársi kapcsolat esetében annyiban más a helyzet, mint a gyűlöletbeszédnél, hogy a köztársasági elnök tavaly ősszel aláírta a törvényjavaslatot, és az január 1-jén hatályba lép, feltéve, hogy addig nem születik meg egy olyan alkotmánybírósági határozat, amely ellentétes következményekkel jár. Nagyon remélem, hogy születik egy olyan alkotmánybírósági döntés még ezen az őszön, amely valamilyen irányba eldönti ezt a kérdést, és akkor a Ptk.-tervezetben is aszerint lehet levonni a konzekvenciákat. Nekünk azonban abból kellett itt kiindulni, hogy van egy elfogadott, kihirdetett törvény, amely január 1-jén hatályba lép, és az új polgári törvénykönyv nem csinálhat úgy, mint hogyha arról nem venne tudomást.
Ami a gyűlöletbeszédnek a szabályozását illeti, ez az új polgáritörvénykönyv-tervezet június 5-én megérkezett a tisztelt Házhoz, és egy hónappal később született meg az alkotmánybírósági határozat a köztársasági elnök úr indítványára. A benyújtás időpontjában az a döntés még nyilvánvalóan nem volt ismert, az elkövetkező időszakban nyilván le kell vonni annak a tanulságait.
Ami a házasság felbontásának a szabályait illeti, egyetértek Medgyasszay képviselő úrral a házasság fontosságát illetően; abban nem vagyok teljesen biztos, hogy a házasság intézményét az szolgálja, hogyha a felbontási eljárás sokáig tart, és sokba kerül. Nem biztos, hogy ettől lesz a házasság intézménye erősebb, ez legfeljebb csak azt jelenti, hogy akik abba a helyzetbe kerültek, hogy a házasságuk felbontását szeretnék, azoknak ez az egyéb, érzelmi okokon túl anyagilag is egy nagyobb megterhelést jelent. Ez a közjegyzői bontás egy alternatíva. Mindenki jogosult marad a bírósághoz fordulni, és ez az alternatíva is csak abban az esetben lenne biztosítva a tervezet szerint, amikor nincs gyerek, amikor tartási, gyermekelhelyezési kérdések nem merülnek fel, és a felek közösen kívánják a házasság megszüntetését.
Végezetül ami az egésznek az elnök úr által említett előtörténetét illeti, szerintem a folyamat a lehető legkorrektebben zajlott, amennyiben 2006 decemberére elkészült egy törvényjavaslat, annak a széles körű társadalmi vitája zajlott tavaly, az év első felében. Több száz helyről érkezett be észrevétel, és innentől kezdve tavaly nyáron - akkor Draskovics miniszter úr még nem volt igazságügyi miniszter - értünk el abba a fázisba, hogy a beérkezett észrevételek alapján megtörtént a tervezet átdolgozása és ismételt egyeztetésre bocsátása. Harmathy Attila professzor, akinek az irányításával a munka elkezdődött, majd később Vékás professzor nem arra kapott megbízást, hogy egy javaslatot nyújtson be a kormányhoz, hanem az igazságügy-miniszterek megbízásából, akik ez alatt a 10 év alatt miniszterek voltak, készítették el azt a tervezetet, amely a szakmai és államigazgatási egyeztetés alapját képezte, és olyannyira azt képezi ma is, hogy ha valaki ma összeveti a két tervezetet, akkor azt látja, hogy körülbelül 80-90 százalékban szó szerint azonos szöveget lehet a kettőben olvasni. A professzor úr munkáját pedig nem elfelejtettük, hanem a munka későbbi szakaszában, tehát az elmúlt háromnegyed évben is igénybe vettük mindazoknak a szakértőknek a munkáját, akik részt kívántak venni ebben a tevékenységben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László jelzésére:) Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Csak azért, hogy ne maradjon elvarratlan szál. A közjegyzői bontást én csak példának hoztam fel. Az egész tendenciával van a probléma a házassággal kapcsolatban, ami a törvényjavaslatban van. Kétségkívül igaz, hogy aki a közjegyzőnél fel tudja bontatni a házasságát, az a bíróságon is fel tudja azt egy tárgyaláson bontatni, erre is van példa. Tehát nem igaz, hogy a közjegyzői felbontás elősegíti a gyorsaságot, mert ha vagyoni per van - ha gyerek van, akkor nem -, akkor azon kívül mehetnek a bíróságra pereskedni a vagyonért. Csak az egész kedvéért szerettem volna ezt hozzátenni. Én tehát az egész tendenciát kifogásolom, azt, amit Font Sándor is elmondott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk a napirendi pontról.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a T/5949. számú előterjesztést a polgári törvénykönyvről? Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tíz.
A bizottság 11:10 arányban általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó kijelölése
Kérdezem, hogy a többségi véleményt ki fogja ismertetni. (Demendi László: Frankné dr. Kovács Szilvia!) A többségi oldalról Frankné dr. Kovács Szilvia lesz az előadó. A magunk részéről kisebbségi előadót nem állítunk. Amennyiben tudomásul vesszük, hogy Frankné dr. Kovács Szilvia lesz a többségi vélemény előadója, kérem, kézfeltartással erősítsük ezt meg. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen.
A napirendi pontot lezárom. A kormány képviselőjének köszönjük szépen az előterjesztést.
Rátérünk a 2. napirendi pontra: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet tárgyaljuk meg az általános vitára való alkalmasság tekintetében. A kormány képviseletében több személyt látok előterjesztve. Az ÁSZ részéről Göncző Annát, a PM részéről pedig Bajánházy Lászlót és kedves kollégáit - sok személy van feltüntetve - köszöntöm. Megadom a szót a napirendi pont előterjesztőjének... (Demendi László: Ügyrendi!) Nem adom meg a szót. Ügyrendi kérdésben Demendi Lászlóé a szó.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért kértem szót ügyrendi kérdésben, mert 13 órakor kezdődik a parlament ülése, ezért kérem, az előttünk lévő napirendi pont vitáját úgy folytassuk le, hogy háromnegyed 1-kor fel tudjunk innen állni, és el tudjunk menni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mi a magunk részéről erre készen állunk.
Megadom a szót az előterjesztőknek, akceptálva ezt az ügyrendi előterjesztést.
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium)
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Az idő miatt megpróbálom akkor lerövidíteni a mondanivalómat; ha a rövidség miatt valami hiányérzet keletkezik a képviselő hölgyben és urakban, akkor talán a részletes vita során vissza lehet a kérdésre térni.
A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásai alapján időben átadta az Állami Számvevőszéknek véleményezésre, illetve augusztus 31-éig benyújtotta azt az Országgyűlésnek. A zárszámadási törvénynek a normaszövege a korábbi években megszokottaknak megfelelően meglehetősen rövid, tulajdonképpen a hiány jóváhagyása, a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos rendelkezések, az államigazgatással kapcsolatos rendelkezések, a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok mérlegének jóváhagyása, a társadalombiztosítási alapok összevont mérlegének jóváhagyása, hiányának, esetleges többletének jóváhagyása tartozik ide.
Néhány gondolatot mondanék el a 2007. év folyamatairól, amelyek a zárszámadási törvény pénzügyi adatait alapvetően befolyásolták. Ellentétben 2006-tal, amikor egy magas államháztartási hiányról és egy viszonylag jó növekedési ütemről lehetett beszámolni, 2007-ben előre tervezetten is meg részben nem előre tervezetten is másként alakultak a folyamatok: a hiány mértéke a tervezettnél is kisebb lett, a gazdasági növekedés azonban - tekintettel arra, hogy részben a költségvetés kiadási oldalának megfelelő előirányzatainak visszafogása is szerepel a konvergenciaprogramban, és épp ezért ez visszahatással van a gazdasági növekedésre - szerényebb lett. Ehhez azért - ezt zárójelben, vagy ebben a bizottságban talán nem zárójelben meg kell jegyezni - a mezőgazdaság termeléscsökkenése is hozzájárult, amely termeléscsökkenésnek nyilván több oka van, de az egyik oka a tavaszi fagykár, illetve a nyári aszályos időszak.
Most már csak néhány adatot mondanék el tájékoztatásul vagy emlékeztetőül: ugyanakkor az export-és importadatok viszonylag jól alakultak mind nemzetgazdasági szinten, mind az agrárium területén. Ez utóbbi részletes bemutatása az agrárjelentésben lesz majd található, abban az agrárjelentésben, amelyet az Agrárgazdasági Tanács már megtárgyalt, és amely az Agrárgazdasági Tanács véleményével együtt kerül majd a bizottság ülésén megtárgyalásra, ahol tényleg nemcsak a pénzügyi folyamatok, hanem a mögöttes reálfolyamatok is részletesen szerepelnek. A fogyasztói árak a tervezettet meghaladóan emelkedtek a tavalyi évben, aminek alapvetően két oka volt, ha tetszik: az egyik az agrárárak emelkedése, a másik az energiaárak emelkedése.
Összességében a magasabb infláció is meg a gazdaság fehéredési folyamata is hozta magával a bevételi oldalon a mintegy 2,2 százaléknyi túlteljesülést, amit a kiadási oldal szerényebb mérvű, az előirányzatokhoz képest mintegy 0,7 százalékos túlteljesülése jelez, és ezáltal lehetett jobb a hiánymutató 1,5 százalékkal az előirányzottnál. Az állami feladatok közül a funkcionális besorolás alapján a mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodásra fordított kiadások az összes kiadás 2,9 százalékát jelentették. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt, hogy ez csak a költségvetésből fizetett kiadásokat jelenti, az Európai Unióból közvetlenül történő kifizetések ebben nincsenek benne.
Még egy jelentős dologról kell említést tennünk, ami az agrárügyekben majd részletesen kifejtésre kerül. Gyakorlatilag nem került sor intervenciós felvásárlásra, sőt az intervenciós készletek 2007 folyamán gyakorlatilag értékesítésre kerültek. Ez azért jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mintegy 185 milliárdnyi finanszírozási igénnyel kevesebbel számolhatott a költségvetés, hiszen amíg nincs eladva, addig nekünk kellett nemzeti költségvetésből finanszíroznunk a dolgokat.
Elnök úr, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most képviselőtársaimnak adok lehetőséget a hozzászólásra. Parancsoljanak! (Közbeszólások: A Számvevőszék?) Bocsánat, együtt szoktuk tárgyalni. Elnézést kérek, az előbb, a bemutatásnál sem tettem meg, de köszöntöm az ÁSZ részéről Tolnai Lászlónét és munkatársait, akik szintén jelen vannak az ülésen. Kérem szépen az ÁSZ véleményének az elmondását, képviselőtársaimnak csak utána adok szót.
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előzőekben megfogalmazott kérésnek megfelelően nagyon röviden ugyan, de szeretnék az FVM-fejezet általunk elvégzett ellenőrzéséről beszélni. Az volt az önök kérése, hogy hangsúlyosan és elsősorban az agrártárcáról, az agrártárcánál végzett ellenőrzésről legyen szó.
Elöljáróban annyit mondanék el, hogy a 2007. évi zárszámadási ellenőrzésünk során az Állami Számvevőszék a központi költségvetés kiadásának immár 93 százalékáról mondott véleményt. Ez egy emelkedő tendencia, tavaly, úgy emlékszem, 87 százalékos volt a kiadások ilyen irányú felülvizsgálata. Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a 2007. évi ellenőrzés során felerősödött az a tendencia, amely szerint a fejezeteknél dolgozó ellenőrzési apparátus is kiveszi a részét az úgynevezett megbízhatósági ellenőrzésekből. 2007-ben ez konkrétan azt jelentette, hogy öt FVM-intézményt ellenőrzött a fejezet saját belső ellenőrzési apparátusa, ezek: a két legnagyobb kiadásteljesítő intézmény, nevezetesen az MVH, tehát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, és három földhivatal. Ha ezeket az intézmények összes számához képest nézzük, ez elenyésző arány, viszont a kiadásoknak, az FVM kiadásainak ezzel több mint a 80 százalékát, megközelítőleg 90 százalékát lefedte a fejezet belső ellenőrzése. Ehhez járul hozzá és ezt egészíti ki az az intézményi kiadások, amiről beszéltem.
Az Állami Számvevőszék - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - financial audit módszerrel ellenőrizte magát a minisztériumot, tehát az FVM központi igazgatását, hivatalos néven nevezve a szervezetet, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat, amely ellenőrzés egy külön ellenőrzés tekintetében az EU-s támogatásokra is kiterjedt. Ezt is tartalmazza az ÁSZ-jelentés és az annak részeként, kiegészítéseként elkészített függelék.
Az igazgatásról, tehát maga a minisztérium által végzett ellenőrzés eredményeiről inkább csak címszavakban szólnék. Az elmúlt évben azt kellett kimondanunk az ellenőrzés eredményeként, hogy a minisztérium gazdálkodásáról készített költségvetési beszámoló nem adott megbízható és valós képet az intézmény 2007. évi gazdálkodásáról. Ezt a minősítő véleményt alapvetően amiatt kellett megfogalmaznunk, hogy a minisztérium a minisztériumnál lévő társaságok osztalékbevételeinek a központi költségvetésbe való befizetését elmulasztotta. Szám szerint 259,8 millió forintot nem fizetett be a minisztérium a 2007. év folyamán, pedig azt a 2007. évi költségvetési törvény megfelelő paragrafusa szerint be kellett volna fizetnie. A minősítő vélemény, a negatív minősítő vélemény megfogalmazását alapvetően ez indokolta. Voltak kisebb súlyú hiányosságok is, amelyeknél nem is teljesen a minisztérium hibáztatható. Nagyon nehezen, döcögősen folyt, és nem is fejeződött be a 2007. év folyamán a KSZF részére történő vagyonátadás. Több megállapodás született, több forduló volt - nem akarok ennek a részleteibe belemenni. A lényeg a lényeg: hogy ez a folyamat nem fejeződött be a 2007. év végéig. A másik, általánosnak tekinthető probléma - tehát nem csak az FVM vonatkozásában kell róla beszélni - a társasági részesedéseknek az MNV Zrt. részére történő átadásával kapcsolatos problémák köre, ami miatt figyelemfelhívást fogalmaztunk meg az FVM részére is; ugyanezt tettük a többi tárcánál is. A jelentés és a függelék részletesen tartalmazza ennek az indokolását.
A másik ellenőrzésünk, amely nem kisebb súlyú, az FVM fejezeti kezelésű előirányzatainak az ellenőrzése. Ha csoportosítanom kellene a hiányosságokat, akkor beszélhetnék szabályszerűségi hiányosságról. Idetartozik véleményem szerint az, amikor a fejezet elmulasztotta a PM-nél kezdeményezni az előirányzat-átcsoportosítást, ezért nem a megfelelő előirányzaton került elszámolásra a tényleges kifizetés, de miután a kifizetés célja megvalósult, ezért nem vettük súlyosnak, tehát nem kellett a módszertan szerint súlyosabb kifogást támasztani.
Ami a fejezeti kezelésű előirányzatnál súlyosabban esett latba, és ami az adott törvényi sor elutasítását indokolta, az a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet maradványa. Ez nagyságrendileg egy 10 milliárdos összeg, amit a vagyontörvény megfelelő indoklása és a jogszabályok szerint az MNV Zrt. részére át kellett volna adni, miután december 31-ével a Nemzeti Vagyonkezelő Szervezet megszánt. Ennek az átadás nem valósult meg, ezért ezt a sort be kellett korlátozni.
Az egyéb apróbb dolgokról nem szeretnék beszélni. Úgy gondolom, miután azt kérték, hogy rövid legyen a hozzászólásom, megpróbáltam a legfontosabb dolgokat kiemelni. Köszönöm szépen a hozzászólás lehetőségét.
ELNÖK: Köszönöm szépen a két előterjesztő indoklását. Kérdezem a bizottság tagjait, ki szeretne hozzászólni, megadom a lehetőséget a hozzászólásra. (Demendi László jelzésére:) Parancsolj, Demendi László.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! A 2007. évi zárszámadást, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, illetőleg ehhez kapcsolódóan az ÁSZ ellenőrzéséről szóló jelentést áttanulmányozva szeretném leszögezni, hogy az MSZP-frakció részéről a törvényjavaslatot és a jelentést is általános vitára alkalmasnak tartjuk. Mondhatnám, hogy nem volt nehéz dolgom, amikor egy évvel ezelőtt azt jósoltam a hasonló témát tárgyaló bizottsági ülésen, hogy egy év múlva bizony rosszabb számokat fogunk látni - ezt a költségvetési zárszámadás az ágazatra vonatkozóan híven vissza is tükrözi. Én különösképpen a 13,3 százalékos ágazati teljesítménycsökkenést emelem ki, amelynek nyilván az összes indoka ismert.
Véleményünk szerint a zárszámadás, azon túlmenően, hogy híven tükrözi a lezajlódott pénzügyi és reálfolyamatokat, azokra igyekszik maga a zárszámadási előterjesztés is megfelelő magyarázatokat adni, aminek az általános és a részletes vitában nyilván helye lesz, és helyet is kell hogy adjunk neki a maga folyamatában.
Az Állami Számvevőszék egyfajta kritikát fogalmaz meg - és most ezt az egyet emelném ki - magának a zárszámadási törvénynek a formai mivoltát illetően, valahol úgy fogalmaz, hogy áttekinthetetlen vagy nehezen áttekinthető, illetve bonyolult. Ez véleményünk szerint önmagában is igaz természetesen, de igaz ez magára az Állami Számvevőszék jelentésére is, mert azért ez a 908 oldalas jelentés - pestiesen szólva - nem semmi. És azt gondolom, hogy ha reálisan nézzük, akkor ha ebben van törvényhozói feladat a jövőt illetően, akkor ezzel is kell majd foglalkoznunk az általános vagy akár a részletes vita kapcsán is. Az Állami Számvevőszék jelentéseiben is - ugyanúgy, mint a zárszámadási törvényjavaslatban és annak mellékleteiben is - vannak olyan tételek, olyan megfogalmazások, amelyek legalább kétszer-háromszor újrafogalmazódnak a különböző mellékletekben, ami nyilván egyszerűsíthetővé válik majd.
Amit az Állami Számvevőszék kimondottan az FMV-fejezettel kapcsolatosan mint hiányosságot megállapít, arra nagy összességében azt kell mondjam, hogy valóban úgy van, hogy részben nem a tárca működésén múlottak, gyakorlatilag félig-meddig partnerhiányok tekintetében álltak fenn: mondjuk az NFA maradványát, ha nincs számla, nem volt hova átadni. Ezen túlmenően amik visszatérőek a 2006. évhez hasonlóan, azok a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatoknak a szabályszerűségével, működésével, eljárásrendjével összefüggő megállapítások. Azt gondolom, az általános és a részletes vitában ennek is helye lesz majd. Ezzel együtt még egyszer szeretném pontosítani, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk mind a két dokumentumot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jakab István jelzésére:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel az idő nagyon bekorlátoz abban, hogy részletesen elmondjuk a véleményünket, ezért csak néhány dologgal szeretnék kiemelten foglalkozni.
Valamennyien megéltük a 2007. évet, pontosan tudjuk, hogy milyen nehézségekkel küzdöttünk. Az azonban már elgondolkodtató, hogy hogyan próbáljuk meg ezt a problémát kezelni vagy a nehézségek okozta problémákat megoldani, hogy próbálunk azokon túljutni. Mire gondolok? Elhangzott, hogy nőtt az export. Igen, nőtt az export, a korábbi évben betárolt intervenciós készletek értékesítésre kerültek. Ez meggyőződésünk szerint nem az ágazat teljesítménye. Ha megnézzük, hogy az ágazat valós teljesítménye milyen volt a tárgyévben, azt kell mondanunk, hogy ez bizony egy nagyon gyenge teljesítmény volt.
A másik terület a növénytermesztés és az állattenyésztés területe. Évek óta visszatérő szlogen, hogy semmilyen változás nem történt ezen a területen pozitív irányban, csak negatív irányban. Bármelyik ágazatot nézzük is, azt látjuk, hogy az állomány csökkent, a termelés csökkent. Még egyszer mondom: az export teljesítménye annak köszönhető, hogy a gabona értékesítésre került. A magunk részéről ezt tehát így tudjuk értékelni.
Visszatérő a top-uppal kapcsolatos problémánk. Nem akarom részletezni, gondolom, mindenki tökéletesen ismeri ezt a helyzetet. Ideje lenne már ezen változtatni. Ennyit a pénzügyi helyzettel kapcsolatban.
Az ÁSZ-jelentés egy valós képet adott. Azt gondolom, nem véletlen az, hogy a bizottság a Nemzeti Földalappal, a Nemzeti Földalap tevékenységével igen behatóan és igen gyakran foglalkozott. Azt gondolom, hogy ez most itt, ebben a jelentésben bennünket, tehát a Mezőgazdasági bizottságot igazolta.
Összességében a magunk részéről magának a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számú törvényjavaslatnak az elfogadását nem javasoljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Kékkői Zoltán jelzésére:) Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igyekszem nagyon rövid lenni, és inkább csak három kérdést teszek fel. Az egyik kérdés rögtön a top-uppal kapcsolatos, mégpedig hogy mi az oka annak, hogy míg 2006-ban 89 milliárd forint lett felhasználva - az ÁSZ-jelentésből veszem ezt a számot -, addig a 2007-es ÁSZ-jelentésből az tűnik ki, hogy csak 59 milliárd forint, tehát 30 milliárd forint hiányzik egyszer a top-upnál. Itt felmerül az a kérdés, hogy 2006-ban túlléptük azt a 30 százalékot, akkor esetleg azért büntet az Unió, 2007-ben meg nem használtuk ki a 30 százalékot, amire meg lehetőségünk lett volna.
A másik ilyen, egyszerűnek tűnő kérdés az Igyál tejet! programmal kapcsolatos. Míg 2006-ban több mint 1 milliárd forintot használtunk fel erre a programra, addig 2007-ben csak 342 millió forintot, akkor, amikor az Unió ehhez a 342 millióhoz 246 millió forint támogatást adott. Az európai uniós támogatásokat tehát egyszerűen nem használjuk ki ezen a téren. Gondolom, nem olyan nagy a jólét most Magyarországon, hogy egy ilyen lehetőséget ne használjunk ki.
A harmadik kérdésem az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos. A 2007. év volt az első, amikor a betervezett 300 millió forintot felhasználtuk. A 300 millió forintból, mint kiderül, 24 984 hektár osztatlan közös tulajdon lett megszüntetve. Ha ez ilyen ütemben fog haladni, akkor 20 évre lesz szükség ahhoz, hogy megszűnjön az osztatlan közös tulajdon. Azt kérdezem, hogy év közben erre - tudjuk, hogy az igény jóval nagyobb volt - miért nem csoportosítottak át pénzt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor megadom a szót az előterjesztőknek. Kérem, röviden válaszoljanak.
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium)
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Az első kérdés a top-uppal kapcsolatos. Nem 59, hanem még azon kívül 14, tehát összesen 74 milliárd top-up került kifizetésre. (Kékkői Zoltán József: Akkor sem 89!)
A második kérdés az Igyál tejet! programmal kapcsolatos. Tavaly, a költségvetés tervezésekor is szó volt arról, hogy az iskolafenntartók, önkormányzatok jelentős részénél gyakorlatilag 100 százalékig történik meg a kiegészítés nemzeti támogatásból. Ennyi a jelentkező. Kötelezővé nem tudjuk tenni.
Az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó kérdést majd a szaktárcától tessék megkérdezni, mert én arra nem tudhatom a választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen...
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, csak még egy mondatot hadd fűzzek hozzá Jakab úr hozzászólásához! Az intervenciós gabona magyar termék.
ELNÖK: Ennek örülünk, ezt mi is így tudtuk...
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Igen, csak az előző évi teljesítmény...
ELNÖK: ...Valahogy már nemzetközi kontingenciába került. Ebben óriási vitánk volt tavaly, ne is menjünk bele!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak hogy a folyamatokat tisztán lássuk, ezért kérdeztem meg. Bocsánat!
ELNÖK: Kérdezem, hogy az ÁSZ részéről van-e esetleg megjegyeznivaló az itt elhangzottakhoz.
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Egyetlenegy mondatot mondanék. Köszönöm a képviselő úr véleményét az ÁSZ-jelentésekről. Ami tőlem telhető, az ÁSZ-jelentések felépítésére, esetleges ismétlődésére vonatkozó véleményt továbbítani fogom, és ez a helyzet remélhetőleg meg fog oldódni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nincs további kérdés, szavazásra teszem fel a kérdést.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki az, aki támogatja a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról, a zárszámadásról szóló T/6133. számú törvénytervezetet? (Szavazás.) Ez a többség. Ki az, aki nem támogatja ezt? (Szavazás.) Ez a kisebbség.
Se többségi, se kisebbségi előadót nem kell állítanunk, mert a bizottsági véleményt majd a pénzügyi bizottság fogja ismertetni.
Ennek a napirendi pontnak a tárgyalását lezárom. Nagyon szépen köszönöm a kormány képviselőnek a bizottság előtti megjelenését.
A harmadik napirendi pont az egyebek. Egy mondat erejéig Bagi Bélára legyetek szívesek figyelni!
BAGI BÉLA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem tehetjük meg, hogy szó nélkül menjünk el a - mondhatom így: - közfelháborodást keltett libamájügy mellett. Ezért az a javaslatom, hogy a következő bizottsági ülésen foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, azzal a határozott szándékkal, hogy szülessen ötpárti egyezség, országgyűlési határozat a magyar libamáj törvényben vagy jogszabályban garantált védelme érdekében. Az idő rövidsége miatt talán így tudtam volna összefoglalni. (Dr. Karsai József: 500 éves magyar hagyomány!)
ELNÖK: A francia modellt átvéve megszereztük ennek az alapjait is. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Helyes! Egyetértünk!) Köszönöm szépen.
Annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Bagi Bélát bízza meg ennek az ötpárti határozati javaslatnak a megszervezésével, és várjuk, hogy itt, a bizottságban is érdemben tudjunk erről beszélni.
(Csontos János jelzésére:) Csontos János!
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A legutóbbi, bábolnai bizottsági ülésen több állásfoglalás-javaslatról beszéltünk. Akkor, elnök úr, azt mondtad, hogy majd a Katika összegzi ezeket. Én szeretném az ülésen megerősített javaslatomat megismételni, hogy a Mezőgazdasági bizottság a következő ülésen foglaljon állást azzal kapcsolatosan, hogy a bábolnai ménesbirtoknak mennyi földterületet javasol birtokba venni, tehát erről beszéljünk!
ELNÖK: Rendben. Nem terveztük, hogy erre a nagyon rövid ideig tartó mai ülésre behozzuk ezeket a kérdéseket, de természetesen a szerint fogunk eljárni, amit ott megbeszéltünk.
Az egyebeket bezárom, köszönöm.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 47 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese