MB-23/2008.
(MB-77/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. október 7-én, szerdán, 10.11 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló T/5853. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása *
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Bizottsági módosító javaslat készítése *
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke,
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Godó Lajos (MSZP) távolléte idejére Csontos Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szentirmay Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Koncz Máté (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket; köszöntöm a bizottság munkáját figyelemmel kísérő vendégeket, és köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett előadókat.
Az írásban kiküldött napirendi javaslatunk két napirendi pontot tartalmaz. Az elsőben az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvénytervezethez érkezett kapcsolódó módosító indítványok megvitatása szerepel, a második pedig az egyebek. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele a napirendi pontokhoz. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ezt teszem fel szavazásra. Ki az, aki támogatja a napirendi pontokat? Aki igen, azt kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Egyhangú. Ezek szerint fogunk ma haladni.
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló T/5853. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvénytervezethez érkezett kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk. Köszöntöm dr. Nyujtó Ferencet és dr. Mikó Zoltánt a minisztérium nevében. A kiegészítő ajánlás sorrendisége szerint fogunk haladni.
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Az 1. indítvány Herbály Imre képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ezúton szeretném általános érvénnyel mondani, hogy a kiegészítő ajánlásban szereplő valamennyi módosító indítványt támogatjuk.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel az 1. módosító indítványhoz van-e? (Nincs jelentkező.) Én kérdezni szeretném, hogy nem súlyos megkötés-e az, hogy a támogatás igénybevétele csak elektronikus úton nyújtható be.
MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy év óta lehetőség van önkéntes alapon benyújtani, ami a területalapú támogatásoknál 95 százalékban működött, és a fennmaradó 5 százalék tekintetében pedig fenn tudtuk tartani a falugazdász-hálózaton keresztül a képviselő útján történő benyújtást. (Megszólal egy mobiltelefon.) Erre vonatkozóan a technológia teljes körűen adott.
ELNÖK: A táskarádiókat kérem szépen lehalkítani! Köszönöm.
Igen, ez valóban így van, de azért ezt pontosítsuk! Gyakorlatilag a gazdák helyett a falugazdászok végezték el az elektronikus bevallást, nagyon minimális, néhány tíz százalék az, aki önmaga végezte el. Egyébként ez egyben dicséri is a falugazdászokat, mindazokat, akik ebben segédkeztek, de éppen az elmúlt hónapban küldték ki a minisztérium kérésére azt a levelet minden településnek, ahol falugazdász-hálózat működik, hogy amennyiben szeptember 30-ig nem biztosítanak a falugazdászoknak a települések ingyenesen egy termet és szélessávú internetvonalat, akkor ott nem látják biztosítottnak a későbbiekben a falugazdászi hálózat működését. Én nem tudom, hogyan válaszoltak erre az önkormányzatok, mert ebből parlamenti azonnali kérdés és kérdéses vita is támadt.
Az alaphelyzet mégiscsak az, hogy ennek a hálózatnak a működtetése, ennek költségvetése az FVM költségvetésében van, és nem a Belügyminisztérium és nem az önkormányzatok költségvetésében. Tehát kezdjük az alapoknál, teljesen jogtalan volt ez a kérdés. Fogalmam sincs, hogy az FVM ezek után milyen retorziót alkalmaz azon településekkel szemben, akik nem tudják biztosítani a falugazdászoknak ezt a működési lehetőséget. Én értem azt, hogy a falugazdászokra szeretnénk hárítani ezt a 100 százalékos bevallást, de a kormány éppen most húzza ki alóluk az infrastruktúrát. Nem veszélyeztetett-e így, ezen keresztül a gazdálkodói réteg? Én csak ezeket az aggályokat szerettem volna önökkel megosztani.
Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Osztom Font Sándor elnök úr aggályait ezzel kapcsolatban, hiszen mindnyájan tudjuk, mondta is, hogy az elektronikus bevallások nagy százalékát, több mint 50 százalékát a falugazdászok csinálták meg. Ezt a 8. pontot még korainak tartom, hogy ezt kategorikusan kijelentsük. A papíralapú támogatási lehetőség igénylését is meg kellene tartani, nekem ez a véleményem, egy átmenetei időszakot kell hagyni, pláne azoknál a falvaknál, községeknél lesz baj, ahol véletlenül nem tudják megoldani az internetes falugazdászi ügyfélfogadást.
Mindenféleképpen az a javaslatom, hogy adjunk átmeneti időt a 100 százalékos elektronikus bevallási kötelezettség kiírásával kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt gondolom, hogy ha ez akkora probléma, mert a levél tényleg egy problematikus levél volt, akkor ki kellett volna használni az alkalmat, hogy az elmúlt ülésünkön itt volt az MGSZH elnöke, és fel lehetett volna vetni ezt a problémát. Egyébként mi az egyeztetésen elértük azt, hogy ez a levél igazából egy udvarias hangú levél volt, és a lehetőségről érdeklődött volna, és a hangneméről most hadd ne beszéljünk. Amennyiben az önkormányzat nem tudja biztosítani, az MGSZH oda is el fogja küldeni a falugazdászokat. Tehát ez a probléma nem probléma. Én megpróbálok odahatni, hogy egy másik levélben gyakorlatilag értesüljenek a szeptember 30-i időt nem tartó önkormányzatok arról, hogy semmiféle hátrányt nem szenvednek.
Én azt kérem, fogadjuk azt el, hogy az efelé való törekvés adott szerintem a magyar agrártársadalomban, aki pedig nem tudja benyújtani elektronikusan, ahelyett meg a falugazdászok elkészítik ezt. Tehát ne lépjünk vissza csak azért, mert most van egy ilyen szerencsétlen hangú levél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elfogadva alelnöktársam jóindulatú hozzáállását, és azt nem megkérdőjelezve, sajnos az a helyzet, hogy nem látjuk biztosítottnak, hogy minden termelő megfeleljen ennek az elvárásnak, ami itt megfogalmazásra került.
Az MGSZH elnökéhez pedig csak annyit, hogy jómagam elég határozottan, tisztán és világosan tettem föl neki a kérdést, amire ő érdemben nem reagált. Ez nem a bizottságot, a bizottság tagját minősíti, hanem a válaszadó személyét.
Azt gondolom, visszatérve, és egy kérdést szeretnék a kormány képviselőinek feltenni, hogy a régi uniós tagállamok gyakorlata ezen a téren milyen. Valóban a régi uniós országokban, mondjuk Dániában vagy Hollandiában, Németországban vagy Franciaországban valóban 100 százalékban és csak elektronikus úton nyújtják be az igénylést? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Örvendi László másodszor.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnézést, hogy másodszor szólok, de azt meg kell mondanom, hogy a 8. pont kritikája részemről nem a levél kapcsán merült fel, én azt a levelet nem olvastam, és nem is érdekel különösebben a hangvétele. Itt azt látom, lehetséges, hogy nem mindenki fogja tudni elérni azt a lehetőséget, hogy elektronikusan nyújtsa be a kérelmét, ha pedig nem tudja benyújtani elektronikusan, akkor nem fog kapni támogatást, magyarul elesik a támogatástól. Ezért kérem azt, hogy átmenetileg a papíralapú támogatási igénylést, a benyújtás lehetőségét biztosítsa a kormányzat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Frankné dr. Kovács Szilvia.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én úgy gondolom, hogy akár papíralapú, akár elektronikus kérelemről van szó, nagyon sokan rászorulnak a falugazdász segítségére, ezért azt gondolom, hogy magának a falugazdász-hálózatnak is többek között ez a feladata. Én nem osztom Örvendi képviselőtársam ebbéli aggodalmát, mert ma is nagyon sok gazdálkodónak segít a falugazdász, hiszen ez a feladata többek között, és az elektronikus módszert szerintem ugyanúgy tudja segíteni, támogatni a falugazdász, mint ahogy a papíralapút a mai napon is és az elmúlt években is segítette. Tehát én úgy gondolom, hogy elfogadható ez a módosítási javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt mondom, hogy a kapcsolódó módosító indítványnak ez a 8. sorszámmal jelzett része nem kell, hogy olyan rettenetesen nagy aggodalmat váltson ki belőlünk. Azért nem kell, mert 2008-ban, amikor az elektronikus területalapú bevallásokról a döntés megszületett, senki nem gondolta volna, hogy ez 95 százalékos mennyiségben meg tud majd valósulni; jómagam sem gondoltam, ezt őszintén elismerem. De azt azért látnunk kell, hogy sokkal felkészültebb ez a rendszer, mint ahogy mi azt gondoljuk.
Még egy dologra szeretném a figyelmet felhívni. Az elektronikus támogatásigénylésnek további pozitívuma az, hogy az így működtetett - nagyon leegyszerűsítem most a dolgot - szoftver bizonyos határokon belül azért lehetővé teszi azt, hogy azok, akik így nyújtják be az igényt, sem hiánypótlás, sem más egyéb probléma nem lesz vele. Tehát ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdálkodók ezt el tudják érni. Én nem látok semmi olyan árnyékot sem, ami akár a falugazdász-hálózat, akár az agrárkamarai tanácsadói hálózat körül a tekintetben lenne, hogy ezt ne tudnánk végrehajtani. Én jómagam is úgy fogalmazok egyébként, hogy miközben természetesen ez a támogatást igénybe vevőre vonatkozik, én mindig azt mondom, hogy a falugazdász és az agrárkamarai tanácsadó segítségével a feladat megoldható, a gazdálkodóknak ők segíteni fognak. Szerintem nem követünk el hibát, hogyha ezt a módosító javaslatot így fogadjuk el. Én kérem képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett kapcsolódó módosító indítványt a leírtaknak megfelelően fogadjuk el. Ez az aggály igazából szerintem nem aggály. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdések? Parancsolj, Járvás István.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak egy gondolat erejéig kértem szót. Valóban meglepő és részben örömteljes is az az arány, hogy 95 százalékban elektronikusan történt az igénylés. Mivel bizonyos hibákat a gép közben regisztrál az igénylés során, de azért azzal ne áltassuk magunkat, hogy ez önként jött létre. Ki volt osztva, hogy körülbelül hány százalékot kell hozni, és így olyan volt ez, mint a tsz-be való belépés. Felosztották a falugazdászoknak, hogy kinek, mennyit kell csinálni. Legalább ezt a részét azért mindnyájan tudjuk! Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Zaj az ülésteremben.) Így jegyzőkönyvet vezetni nem lehet, úgyhogy kérem szépen a vitát abbahagyni, vagy kérjen szót az, akinek még van mondanivalója ehhez a kérdéshez.
További kérdésre, észrevételre jelentkezőt nem látok, és mivel kérdés is érkezett, Jakab István úr ezt jogosan említette nekem az imént, visszaadom a kormány képviselőjének a szót. Kérem, válaszoljanak az elhangzott felvetésekre, kérdésekre! Megadom a szót.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A falugazdászok intézményének létrehozása óta mindig is gonddal járt a különböző településeken az elhelyezésük. Ez a mostani levelezés is ennek a gondnak, súrlódásnak a jele, de úgy gondolom, hogy mind a két fél - mind az önkormányzatok, mind a minisztérium - törekszik arra, hogy megoldást találjon, hiszen az önkormányzatok a saját lakosaikat szolgálják ezzel a lépéssel, hogy ezt a szolgáltatást lehetővé teszik az önkormányzatnál.
Szeretném informálni a bizottság tisztelt tagjait, hogy az ÉMOP-program, amelyik 2,8 milliárdos nagyságrendű, jelentős részben olyan szoftver- és hardverfejlesztésekkel is jár, amelyek a falugazdászokat is érintik és a helyben dolgozókat is érintik.
Végezetül a föltett kérdésre azt tudom mondani, hogy nekem most információm a dánokról és a hollandokról van, ahol ez 100 százalékosan így valósul meg, és csak elektronikusan történik a benyújtás. Amennyiben megbízást kapunk rá, összegyűjtjük mind a 27 tagállam esetében, hogy hogyan történik az igénylés. Köszönöm szépen.
MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, még egy rövid gondolatot szeretnék elmondani. Reális lehetőség van arra, hogy a falugazdász-hálózat által biztosított szolgáltatások legalább 30 nappal felgyorsítják az ügyintézési határidőt. A másik, hogy ezáltal megteremtődnek azok a technikai feltételek, hogy 2009-ben tényleges kifizetések is történjenek. Úgy érezzük, hogy ezek összességében mindenképpen a gazdák érdekeit szolgálják.
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, Örvendi Lászlóban maradt még kétely.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Nem kétely, inkább csak számadat, hogy miért gondoltam arra, hogy a papíralapú igénylést is hagyjuk fenn. Ott, ahol falugazdász-hálózat működni fog, gond nem lesz, ugyanis az idei elektronikus bevallásnál is, például egy nagy körzetben, Hajdúszoboszló körzetében, amihez a környező községek, így Nádudvar is hozzátartozik, 90 százalékban a falugazdászok és a kamarai szolgálat töltötte ki az elektronikus igénylést. Tehát csak 10 százalék volt az olyan gazda, aki önállóan készítette el az elektronikus bevallást, és ezért mondtam én, hogy falugazdászok nélkül nem fog menni semmiféleképpen sem ez az elektronikus bevallás, ezért vetettem fel ezt az aggodalmamat.
ELNÖK: A szavazáshoz érkeztünk. Ki az, aki támogatja az 1. módosító indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Ez többség.
A 2. indítvány Herbály Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány jelezte, hogy ezt is támogatja. Ez az az áthidaló indítvány, amelyben nem látják egyelőre, hogy milyen jogszabályok, hogyan változnak, ezért egy rugalmas megoldást ajánl a kormány, és ha jól látom, általánosítja a jogszabályokra való hivatkozást. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással ezt jelezze! (Szavazás.)
Ez többség.
A 3. számú indítvány Herbály Imre indítványa. A kormány ezt is támogatja. Van-e kérdés, észrevétel ehhez? Igen, Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Valamifajta értelmezést szeretnék kérni. Ha elolvassátok ezt a mondatot, hogy "Ha a jogosult a területnek minősülő termőföldet..." - mondjátok, milyen termőföld van, ami nem minősül területnek? Én a cserépföldre tudok csak gondolni, de nem hiszem, hogy erre gondolt az ezt leíró. Nem értem a mondatot, mert mi az, hogy területnek minősülő termőföld? (Beszélgetés, egyeztetés. - Herbály Imre: A jogosult területnek minősülő termőföld.) Igen, úgy igen, de így ez értelmetlen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnézést kérek a bizottságtól, de helyesírási hiba is van benne, mert a második sorban a "személy számára kívánnak átruházni" az két n-nel írandó szerintem, és ezt elgépeltük. (Közbeszólások: Nem, itt jól van, nincs rosszul leírva.) Bocsánat, akkor még egyszer elnézést kérek, most attól, aki gépelte.
ELNÖK: Nekem azért még vannak itt egyes és többes számmal kapcsolatos problémák, bár, ha az előző hiba kijavítódik, és a "ha" eltűnik, és "a jogosult területnek minősülő termőföld" kerül bele, akkor már majdnem kezdhetünk érdemben is foglalkozni ennek az indítványnak a tartalmával, ha jól látom. Az előterjesztőt kérdezem, jól értjük-e, hogy ennek a módosításnak az az értelme, hogy a termőfölddel együtt kerüljön átadásra a jogosultság is, és ne tagadhassa meg az arra adott, felkínált ajánlati árat az előhaszonbérletre jogosult, vagy az, aki éppen használatba akarja venni. Jól értjük-e ennek az indítványnak a lényegét, ha ezeket a helyesírási problémákat kijavítjuk? Mit szándékoztak itt előterjeszteni? - akkor inkább így kérdezném.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez egy olyan pontosítás akar lenni, amelyik a termőterület és a vele együtt mozgó jogosultság számára határoz meg egy szabályt, azaz a darabszámra határoz meg egy szabályt. Tehát olyan esetek kiküszöbölésére és szövegszerű pontosítására vonatkozik, mint például, ha valakinek van egy 100 hektáros birtoka, időközben elad belőle 10 darab jogosultságot, akkor a 9 darab jogosultsággal ne lehessen 100 hektárra jutó támogatást megszerezni.
ELNÖK: Én kérem szépen, hogy fogalmazzák ezt újra az előterjesztők, és esetleg bizottsági módosító indítványként most itt a napirend lezárásáig be tudjuk nyújtani, de ebben a formában egyértelműen látjuk, hogy nem. Utána talán megfogalmazhatjuk, hogy mit is szeretnénk vele csinálni. Véleményem szerint feltételes rendszernek kell benne lennie. Ha úgy indulna, hogy amennyiben a jogosult területnek minősülő termőföldet ellenőrző szerv stb. számára kívánnak átruházni, vagy elidegeníteni, és ekkor egy utaló mondatban, hogy akkor a termőföld tekintetében az előhaszonbérletre jogosult e jogával hogyan élhet. Tehát itt van egy feltétel, hogy amennyiben, ha netán így lenne, akkor hogyan lesz, de mi itt most jogszabályt fogunk alkotni, és pontosnak kell lennünk. (Egyeztetés, vita.)
Térjünk vissza az ülés normális menetéhez, és Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Pusztán annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha úgyis át kell fogalmazni bizottsági módosítóvá, akkor elég furcsán hangzik a "magáévá teszi" kifejezés is, mert egyfajta különös izgalmat feltételez, és nem a földvásárlással kapcsolatos izgalomról van szó. Elfogadja az ajánlatot, mert az ajánlatot el szokták fogadni, nem magáévá tenni, magyarul legalábbis, mert a magáévá tesz, az egy egészen más kategória. Ha már egyszer átfogalmazzuk, erre is figyeljünk oda. (Herbály Imre: Mire gondoltál?) Imre, többféle verzió lehet erre a szóra, de én azt hiszem, ha már egyszer át kell fogalmazni, akkor az "elfogadja" szó volna a legjobb. (Egyeztetés: Tudomásul veszi, vagy valami hasonló is jó lenne.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy pillanat! Ángyán József befejezte hozzászólását, úgyhogy most a menetrend szerint erről szavaznunk kell, de nem javaslom ezt ebben a változatban elfogadni. Kérem az indítványtevőt, fogalmazzák meg azt a verziót, amit itt majd elő tudunk terjeszteni a napirendi pontok végeztével.
Szavazásra teszem fel a 3. számú indítványt. Ki az, aki támogatja az indítványt ebben a formájában? (Szavazás.)
Nincs ilyen.
Áttérünk a 4. indítványra, mely Herbály Imre indítványa, amely kapcsolódik a 9. sorszámú indítványhoz. Ebben az indítványban, ha jól értelmezem, a javaslattevő arra tesz javaslatot, hogy miután vita alakult ki az egy hektár vagy az az alatti területek támogatási jogosultságára, ezt a kérdést áthelyezi az európai jogszabályok megjelenésére, ugyanis a 9. indítványt, ha megnézzük, ekkor fogjuk majd látni, az s) pontba beültetve többek között ennek a kérdésnek a megoldását, ha jól értelmezem. A közösségi úgynevezett jogi aktusra testálja át, hogy mennyi lehet a mezőgazdasági üzemhez tartozó egy hektárt el nem érő legkisebb támogatható terület nagysága, ha jól értelmezem. Mindemellett a 9. sorszámú kapcsolódó módosító indítvány még több mindent módosít, bővíti a miniszter felhatalmazását is a rendeletalkotásra.
Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincsen.
Szavazunk a kérdésről. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Igen, ez többség.
Az 5. számú indítvány következik. A kormány ezt is támogatja, ez a múltkori alkalommal is benyújtásra került. Ugyanaz a szöveg, csak egy másik bekezdésbe került áthelyezésre. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincsen.
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Ez egyhangú.
A 6. indítvány következik, Velkey Gábor indítványa. Ezt is támogatja a kormány. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Megjegyzem, ez egyértelműen két évre szűkítené le azon időszakot - a jelenlegi 3 évről -, amelyben a jogosultsággal rendelkező megtarthatja a jogosultságát annak ellenére is, hogy nem tud aktiválni hozzá termőföldet, ez a módosítás gyakorlatilag ezt jelenti. Ezt a Fidesz és a KDNP nem támogatja, mi kitartunk az általunk eredetileg első módosítási körben benyújtott módosító indítvány mellett, ahol gyakorlatilag egy év van, egészen konkrétan a minden évben szokásos beadási időpontban vizsgálja meg, hogy a jogosultságokhoz tudnak-e aktiválni termőföldet.
Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincsen. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Ez többség.
A 7. indítvány következik. Ehhez egy kis indoklást kérek szépen! Amikor a visszatartás mértékét szabályozó részhez 2013-ra állapítják meg az egységértéket, nem értem, hogy ez hogyan működik. Megadom a szót akár az előterjesztőnek, akár a kormány képviselőjének.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Az egész rendszer kalkulációja a 2013-as 100 százalékos szintből visszafelé történik. Az egészben egyetlenegy pontosan kiszámítható szám van, ez a 2013-as, és határozatilag ezt a 2013-as referenciaösszeget, amelyik euróban lesz kifejezve, adja meg a jogosultság értékére nézve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Tehát a retenciót, a visszatartást is ehhez az egységértékhez célszerű alakítani, és ez a javaslat erről szól.
ELNÖK: Ha jól emlékszem, a módosító indítványok körében volt egy olyan, részünkről jegyzett indítvány, amelyikben azt javasoltuk, hogy ezt az esetleges összeget ne a mellékletben, hanem a törvény által határozatban szabják meg. Ezt a kormány elutasította. Akkor milyen 2013-ra megállapított egységértékről tudnak önök beszélni?
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az biztos, hogy a jogosultság referenciaértékének 2013-as euróban kifejezett számadatát a határozat tartalmazni fogja. A megelőző évekre vonatkozó számadatokat, amelyek egy modellszámítás eredményeként nem egy lineáris értéket mutatnak, tájékoztató jelleggel az indokoló részben fogja az MVH minden évre vonatkozólag közzétenni egy szám formájában, amelyik a következő öt év támogatásfejlődésére utaló mutató. Tehát továbbra is azt tudom mondani, hogy a 2013-ra megállapított referenciaértékre vetített 50 százalékos visszatartás az, amit ez a törvény javasol.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Ángyán József.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt mondja a főosztályvezető úr, hogy nem lineáris. Azt nem mondta, hogy csökken vagy növekszik, tehát visszamenőleg, ahogy jövünk visszafelé az években 2013-tól, ezek szerint nem arányosan csökken vagy nő a bázishoz képest? - először is ezt döntsük el.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csökken, ha lehet ezt így mondani. Három komponensből tevődik össze a magyar kassza. Az egyik komponens az, amelyik a SAPS területalapú támogatásának és ennek a pénzintézet által évenként növelő és 2013-at elérő összege. Ez egy lineáris összefüggés. A reformokkal azonban olyan támogatási elemek kerültek bevezetésre - például a cukortámogatás -, amelyik már nem a '13-as évben, hanem előzőleg már, például már 2008-ban, 2009-ben 100 százalékos lesz, és a továbbiakban ez nem nő. Ugyanez igaz a tejre is, és lehetne sorolni azokat az ágazatokat, amelyek nem nőnek. Ezért nem lehet egy lineáris összefüggést vetíteni, hanem a különböző komponensek számítása révén évről évre növekvően biztosan megmondani nem lehet, hogy például 10 százalékban növekvő, mert csak az eredeti komponens nő évi 10 százalékkal, a többi része, a reformmal összefüggő részek nem nőnek.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Ez többség.
A 8. indítvány Herbály Imre indítványa, ezt is támogatja a kormány. Ha jól látom, akkor ez a módosítás a múltkori módosítás pontosítása, amikor nem volt egyértelmű, hogy hol kell telephellyel rendelkeznie a gazdálkodónak. A kérelemben megjelöltek szerint kell neki telephellyel rendelkeznie. Jól értem a módosító indítvány mostani értelmezését? - kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ennek a pontnak az első része kötelező jelleggel előírt szabályozás, hogy a jogosultnak milyen feltételekkel kell rendelkeznie. A második része egy politikához rendelhető rész, és a politikáért felelős kormány szabályozhatja ezt a részt, amely egy vagylagos, opcionális rész. Elő is írhatja, de el is tekinthet tőle.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Már elolvastam legalább ötször, lehet, hogy nehéz a fejem, de nem tudom, mi a helyzet, mert nem értem teljesen pontosan. Azt mondja az indítvány, hogy a "...jogosult területnek minősülő gazdálkodási területén székhellyel vagy telephellyel kell rendelkeznie." Mi van akkor, ha a jogosult területek több közigazgatási területen vannak? Például van egy részvénytársaság, van neki három közigazgatási területen is termőföldje, vagy van egy gazdálkodó, aki pont két falu határában gazdálkodik. Ilyenkor mi a helyzet?
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt ez opcionális, tehát előírhatja. Nyilván a vállalkozásnak valahol kell egy céghelyének lennie, és ha több területen, több önkormányzat területén helyezkednek el az üzem által művelt területek, akkor ott telephelyeket is alapíthat, amennyiben ilyen előírás születik a kormány részéről.
ELNÖK: Én magam mérnökember vagyok, és a tervezésnél nagyon fontos szabály, hogy mindig a legrosszabb verzióra kell valamit tervezni. A legrosszabb verzióban benne van, hogy az összes művelt közigazgatási területen előírják neki a telephelyet, és ez értelmetlen dolog. Én értem, hogy előírhatja, de miért adunk ilyen lehetőséget egy adminisztrációnak? A parlament miért ad ilyen lehetőséget? A múltkor is ezen volt a vita, és akkor azt gondoltam, kapcsolódó módosító indítvánnyal kiküszöbölik ezt, hogy egyértelmű legyen, és egy telephelyet követelnek meg. Ez még valahol érthető, hogy ne távirányítással gazdálkodjon valaki - mondták akkor az indokoló részben -, de hogy esetleg azt a lehetőséget is megadni, hogy minden gazdálkodói résznél telephelyet rendelni mellé, ez nagyon nagy értelmetlenség lenne.
Herbály Imrének adok szót, és utána Ángyán Józsefnek.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt gondolom, ha ilyen megengedőek vagyunk, hogy előírhatja, akkor el is hagyhatjuk ezt a félmondatot, mert nem teszünk vele olyan nagyon rosszat. A mai magyar valóság sajnos az, hogy több közigazgatási területen vannak kisebb földterületek, és egyébként meg úgysem engedi át az elektronikus benyújtás, hogyha jogosulatlan az igénylésre. Szerintem ez elmaradhat, és most gyorsan meg is tudjuk csinálni, ha megengedi a bizottság és elnök úr.
ELNÖK: Tehát ha a "szabályainál" lezárják, akkor marad a többi.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, visszavontam.
ELNÖK: Ez esetben akkor nem kell csinálni semmit. Értem. Ennek fényében Ángyán József kér még szót?
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nem, ezt akartam mondani.
ELNÖK: A 8. számú indítvány visszavonva.
A 9. számú indítványt már megtárgyaltuk, amikor a 4-esről szavaztunk.
A bizottsághoz érkezett egy előterjesztés, amelyben jó lenne bizottsági módosító indítványt beadni. Képviselőtársaim megkapták ezt az előterjesztést. Kérdezem az előterjesztőket, mert az indoklási része elég szűkszavúra sikeredett, hogy így is működik-e a visszatartás intézménye, vagy csak így működik, hogy a spekulációk kizárása megszülethet az előterjesztés által? Ki fogja indokolni ezt az előterjesztést? Parancsoljon!
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A részletes vita során bebizonyosodott, mind a plenáris ülésen, mind a bizottsági üléseken, hogy ez a megengedés túlságosan nagy lehetőséget biztosítana a zárt rendszerű, a törvényben is szereplő támogatási jogosultságok forgalmazásához képest. Ezért a spekuláció kizárásának céljával és a fegyelmezett forgalom lehetőségének biztosítása érdekében indokolt ennek a tervezett rendelkezési résznek a kihagyása, elhagyása.
ELNÖK: Igen, köszönöm. Ha jól értem, a visszatartás intézménye csak akkor lépne életbe, ha nem fiatal gazdának vagy nem mezőgazdasági termelő részére a teljes mezőgazdasági üzem átadására irányul az adásvétel vagy a termőföld átadása.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A föld nélküli átadásra vonatkozik.
ELNÖK: Értem. Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Én azt szeretném megkérdezni, hogy mezőgazdasági üzemet föld nélkül hogy lehet átruházni? Nem tartozik a mezőgazdasági üzemhez a föld?
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): De, oda tartozik.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor hogy lehet föld nélkül átruházni?
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az Európai Bizottság egy fél évig szüneteltette azt a speciális támogatási jogot, amelyik a föld nélküli állattartók részére állapított meg támogatási jogosultságot. A szeptemberi fordulóban már visszatette ezt a speciális jogot, a régi tagállamok, a 15-ök részére ez élt is, és vélhetően élni fog a jövőben is. Ha pedig van terület nélküli támogatási jog, mezőgazdasági terület nélküli, akkor nyilvánvalóan mezőgazdasági terület nélküli állattenyésztés is lehetséges valamilyen extrém helyzetben. Az erre esetre vonatkozó szabályozást is meg kellett határozni, vagy bárminemű más esetet is, amikor öröklés vagy felszámolás, bármilyen más üzemi jogviszony-változás esete áll fenn, és ilyenkor ez egy megfelelő lehetőséget teremtő szabály.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincsen.
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Ez többség. A bizottság be fogja terjeszteni ezt az indítványt.
Most kérdezem, hogy a két vitatott módosító indítvány, amelyben szövegezési pontosítást kértünk, elkészült-e? (A bizottság munkatársa jelzi, hogy még nincsen kész.) Még nincs kész.
Ha megengedik a bizottság munkatársai, az első napirendi pontot most felfüggesztem, megvárjuk, hogy ez megérkezzen, és addig az egyebek napirendi pontot megnyitom.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, és gondolom, a meghívóból már részben értesültek róla, hogy a mai napon elmaradt a miniszter úr meghallgatása. Ez amiatt következett be, mert miniszter úr jónak látná, ha az agrárjelentéssel együtt tudnánk őt meghallgatni. Az agrárjelentést addigra benyújtanák, és a frakciók általi értelmezés is megszületne. A mai napon nem kerülhetett erre sor, mert a múlt héten, ha jól tudom, pénteken került benyújtásra, és nagyon rövid volt az idő az agrárjelentés értelmezésére. A miniszter úrral való egyeztetés következtében nem a jövő héten, hanem a rá következő héten, 21-én, 13 órakor kerül sor a miniszter úr meghallgatására és egyben az agrárjelentés tárgyalására. 21-e egy keddi nap, és 13 órakor kezdődik.
Szeretném jelezni, hogy azon a napon még elképzelhető, hogy már délelőtt elkezdjük a bizottsági ülésünket, mert a parlamenti munka miatt több olyan törvénytervezet vitáját is meg kell tartanunk, ami ránk kiosztásra kerül, így például adó, polgári törvénykönyv, költségvetés, és ehhez jön még hozzá a miniszter úr meghallgatása, illetve ide kell beiktatnunk az agrárjelentés megtárgyalását. 13 órakor tehát biztosan a miniszter úr meghallgatása lesz, és lehet, hogy előtte és utána is kötelezettségeink lesznek a parlamenti ülések miatt.
Jövő héten várhatóan ismét kedden kerül sor a bizottsági ülésre, tehát 14-én 10 órakor. Az adótörvények, esetlegesen az addigra már megjelenő környezetvédelmi törvény és különféle uniós tervezetekről a véleménykészítés lesz a feladatunk, amely a bizottság jogkörébe tartozik.
Ennyit szerettem volna egyelőre az egyebek napirendi pont keretében ismertetni. Kérdezem, hogy van-e másnak is az egyebekhez kapcsolódóan mondanivalója. Igen, Bagi Béla.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! A széles közvéleményt megítélésem szerint jelentősen felzaklatta az úgynevezett melaminügy; mindenki tudja, hogy miről beszélek. Megítélésem szerint lényegesen nagyobb probléma, mint amit a madárinfluenza jelentett, ami szintén nagy port kavart fel. Javaslom, hogy amilyen gyorsan lehet, hallgassuk meg ez ügyben az élelmiszerlánc biztonságáért felelős hatóságot. Kérjünk egy helyzetértékelést, illetve jó lenne, ha arról is beszélnének, hogy saját hatáskörben milyen preventív intézkedéseket tudnak vagy akarnak tenni, mert amint látjuk, jócskán lemaradó követéssel kezeli a magyar hatóság ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslatot teszek arra, hogy a jövő héten nem túl terhelt az ülésünk, és az eredeti napirendi pontok mellé ezt a napirendi pontot még beiktathatjuk. Kérem a titkárságot, hogy szíveskedjék intézkedni a meghívottak személyéről, és a meghívás jogcímét még pontosítjuk.
Ha nincs további kérdés, észrevétel az egyebek között, akkor ezt lezárom, és visszatérünk az első napirendi pontra, amely felfüggesztésre került.
Bizottsági módosító javaslat készítése
A bizottsági tagok most megkapták az újólag módosított kapcsolódó módosító indítványt, amelyet a bizottság szándékozik beterjeszteni. Kérdezem, hogy ehhez kapcsolódóan van-e valakinek most kérdése. Igen, Velkey Gábor.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Köszönöm. A "legalább megegyező" elég furcsa szóhasználat. A legalább megegyező azt jelenti, hogy nem kevesebb, és szerintem akkor írjuk azt. A legalább megegyező nekem elég furcsa, de lehet, hogy csak én nem olvasok rendszeresen a jogi szövegekben ilyet; ez az egyik része.
A másik része, hogy azt a kérdést szeretném folytatni, ami itt elhangzott az elnök úr részéről, és ha jól értem, akkor ez azt is jelenti, hogy ha valakinek fölajánlanak egy olyan földterületet támogatási jogosultsággal, amelyik mind a kettőt tartalmazza, elővételi joga van, akkor nem vásárolhatja meg csak a földterületet, hanem kötelezően meg kell vásárolnia a támogatási jogosultságot is. (Közbeszólás: Akkor élhet az elővásárlási jogával.) Értem, akkor élhet az elővásárlási jogával. Köszönöm.
(Egyeztetés, szövegpontosítás. - Herbály Imre: Kevesebb nem lehet, csak több. - Közbeszólások: Akkor nem jó!)
ELNÖK: Nagyon nehezen tudunk nekifutni ennek a módosító indítványnak, úgy látom, mert az én véleményem az, hogy a "legalább" szó nem kellene bele, de minden más maradhat. Ha azt mondjuk, hogy megegyező számú, ezt mindenki érti, mert ha megegyező, akkor nincs legalább, kicsit nagyobb meg kicsit több, hanem kimondtuk, hogy megegyező számú. A szándék a számbeli egyezőség lenne, ha jól értem.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): A legalább megegyező, ha nyelvileg értelmezni akarom, akkor a nem kisebbet, nem kevesebbet jelenti.
HERBÁLY IMRE (MSZP): De a nem kisebb azt jelenti, hogy legalább megegyezik.
ELNÖK: Én el tudom mondani erre azt az anekdotát, amikor a közgazdász, a mérnök és a matematikus Svájcba utazik. A közgazdász megszólal, hogy itt Svájcban minden tehén fekete, mire a mérnök azt mondja, ez így nem pontos. Úgy lenne pontos, hogy Svájcban azok a tehenek, amelyeket látunk, feketék. A matematikus szerint egyik sem pontos megfogalmazás. Úgy kellene fogalmazni, hogy Svájcban azon tehenek, amelyeket most látunk, azoknak ez az oldala biztos, hogy fekete. Tehát lehet fokozni, mi az, hogy egyenlő, majdnem egyenlő meg legalább egyenlő, de a köznyelv ezt sokkal egyszerűbben írja le, én tartok tőle.
Nyujtó Ferenc úrnak adok szót.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a szöveg arra az esetre is alkalmas, amikor a támogatási jogosultságok száma adott jogosult esetében magasabb, mint az általa birtokolt termőföld száma. Tehát eladhatja együtt mind a kettőt, ez esetben többet is eladhat. Ha az egyenlő kerülne oda, akkor az az eset kizáródna, hogy a többletet eladja ugyanebben az időben.
Itt ez arra vonatkozik, hogy jogosultság nélkül termőföldet nem adhat el. Ez körmönfont jogi megfogalmazás, de korrekt.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): De termőföld nélkül jogosultságot eladhat.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ha több jogosultsága van, mint termőföldje, akkor igen.
ELNÖK: Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Én értem most már, mert így törvényi szinten is ki lesz mondva, hogy a szabad kereskedelem beindul a jogosultsággal, hiszen erre ad felhatalmazást a jogszabály, hogy több jogosultságot miért ne adhatna el, és miért ne vehetne valaki. (Egyeztetés. - Zaj.)
Kérdezem, ki kér szót ehhez a módosító indítványhoz? Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy értelmezem, ha több jogosultságot ad el, arra alkalmazni kell a törvény visszatartási kötelezettségre vonatkozó részét.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Természetesen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Van-e olyan, aki szövegében akarja pontosítani ezt az indítványt? (Közbeszólások: A "legalább" szót töröljük belőle!) Velkey Gábornak adok szót.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Ha ott van a "legalább" szó, az azt jelenti, hogy több lehet, de kevesebb nem lehet, ez pedig azt jelenti, hogy ha valakinek úgy ajánlanak földet és támogatást, a többlettámogatási jogosultságot is kötelezően meg kell vennie, ha élni akar az elővásárlási jogával. (Közbeszólások: Nem! Nem ezt jelenti!) Hát, ezt jelenti, már bocsássatok meg! Ha elolvassátok a szöveget...
ELNÖK: A mondat második fele erre kötelezi.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Ezt jelenti. Vagyis, aki élni akar az elővásárlási jogával, annak kötelező megvennie a többlettámogatást is. Ilyet ne írjunk már le! (Közbeszólás: Megegyező számú kell.) Ha megegyező lenne, akkor a legalább megegyezőt kötelező, de nem így van leírva. A "kívánja átruházni" résznél van a legalább megegyező, és nem arra vonatkozik, hogy a legalább megegyezőt kötelező megvásárolni vagy magáévá tenni, ki, hogy használja a fogalmakat. Szerintem így rossz a szöveg. (Zaj.)
SZENTIRMAY ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bele lehetne tenni egy olyan opciót is, hogy legalább a termőfölddel megegyező számú jogosultságra elfogadja a vételi ajánlatot. Ha úgy dönt, megveheti a többletet is. Ha az "elfogadja" elé beletesszük, hogy legalább a felajánlott földterülettel megegyező számú jogosultságot, akkor érthetővé válik.
ELNÖK: Itt egy filozófiai különbség van, ha szabadna magamhoz ragadni újra a szót. Az, hogyha egy ügylet során a termőföldtől magasabb számú jogosultság is eladásra kerül, azt véleményem szerint nem kell kötni ehhez a jogügylethez, ugyanis az egy szabadpiaci termék lesz az önök filozófiája szerint. Véleményünk szerint nem szabadna annak lennie, de ettől most vonatkoztassunk el! Ha valaki még felkínál további jogosultságot, azt valaki meg akarja venni, vagy nem akarja megvenni. Ha önök tényleg a jogosultsághoz akarják kötni a termőföld mennyiség, akkor a legalább szó ide véleményem szerint nem kell, mert ebben az esetben teljesen igaza van Velkey Gábor képviselőtársamnak, ugyanis a mondat második része kötelezi a leendő vevőt vagy használót, hogy el kell neki fogadni a pluszban felajánlott mennyiséget is. Kérem szépen, ezen törvényi, jogi aktus nélkül is ez egy magánügyleti szerződés. Ha valaki felajánl még plusz 30-at, a leendő vevő majd eldönti, hogy meg akarja-e venni, vagy nem veszi meg. A legalább szó törlése egyben azt a szándékot eléri, hogy kötjük a támogatási jogosultságot a hektárszámhoz, és nincs tovább, az egyéb ügyleteket magánjogi szerződésben elintézik az érintettek. Parancsoljon!
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez logikailag azt jelenti, hogy a földet megvásárlónak, a tulajdonosnak elővásárlási joga van nemcsak a földterülettel megegyező számú jogosultságra, hanem az esetleges többletre is. Amikor most döntés van, ez azt jelenti, hogy csak a földdel megegyező számúra, és a többi egy másik ügylet keretében történik, a földet megvásárlónak, a földet tulajdonlónak nincs elővásárlási joga.
ELNÖK: Véleményem szerint nem kell kiterjeszteni az elővásárlási jogot a felesleges jogosultságra. Arra miért lenne neki elővásárlási joga? Mi eleve elzárkózunk a szabadpiaci kereskedelemtől, mint említettem, a Fidesz-KDNP, úgyhogy ezzel a filozófiával eleve nem értünk egyet, hogy egyáltalán a szabadpiacon megjelenjen a támogatási jogosultság. Ez az egész folyamat leggaládabb része.
Csak meg szeretném említeni, mi most majdnem fél órát eltöltöttünk azzal, hogy a sok-sok passzus, paragrafus közül egyet hogyan értelmezünk. Fölkészültek arra, hogy a gazdálkodók ezt hogyan fogják majd értelmezni? Nem véletlenek azok az indítványaink, amelyekben 2010-et, esetleg 2013-at javasolunk a bevezetésre, illetve, hogy halasszuk el ezt a rendszert, mert láthatólag óriási káoszt fog okozni az érintettek körében. Ez a példa fényesen mutatja ezt.
Kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e azt, hogy amennyiben a "legalább" szó kikerül belőle, azt én aláírjam, és benyújtsuk. Azért kérem, hogy ne kelljen most újra várni az újragépelésre, és hogy elnöki jogomban aláírhassam a bizottsági javaslatot. Azt kérdezem, szavazhatunk-e arról, hogy a "legalább" szó kikerül belőle, és azt nyújtjuk be. (Közbeszólások: Igen.) Rendben.
Akkor így teszem fel a kérdést: ki az, aki támogatja azt, hogy az itt benyújtott módosító indítványból a "legalább" szót töröljük, és benyújtsuk. Aki igen, az kézfeltartással ezt jelezze! (Szavazás.)
Ez többség, úgyhogy ezt a bizottság be fogja nyújtani.
Van-e olyan kérdés, észrevétel, módosító indítvány, amelyről bizottságunknak még tárgyalnia kellene? (Nincs jelentkező.) Megjegyzem, lehet, hogy lesz ilyen, amennyiben más bizottságok adnak be bizottsági módosító indítványt, akkor a jövő héten valamikor néhány perces bizottsági ülést kell tartanunk emiatt. (Zaj.)
Köszönöm szépen. Mielőtt szétesne teljesen a bizottság, a jövő heti forgatókönyvet megbeszéltük, minden egyéb ettől eltérő programról időben értesítjük a bizottsági tagokat. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 13 perc)
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika