MB-28/2008.
(MB-82/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. november 4-én, kedden, 12 óra 4 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/6442. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
Egyebek *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Demendi László (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) távollétében Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Bodó Imrének (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Haraszthy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 4 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket, mindazokat, akik az egyes napirendi pontok tárgyalására érkezőket és a munkánkat figyelemmel kísérő érdeklődőket. A napirendi javaslatban három napirendi pont van a mai ülésre, a javaslatot a bizottsági tagok írásban megkapták. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, véleménye a napirendi pontokkal kapcsolatban. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor szavazzunk róla! Ki az, aki elfogadja a napirendet? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk az első napirendi pontra: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénytervezethez benyújtott, a bizottság tárgykörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatása következik. A kiegészítő ajánlástervezet szerint haladnánk. Egyelőre két tárgyalandó indítványt látunk.
Az 1. számú indítvány Pettkó András indítványa. A kormány képviseletében köszöntöm az államtitkár urat. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. HARASZTHY LÁSZLÓ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
Orosz Sándor képviselő úr indítványa a 2. számú indítvány. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. HARASZTHY LÁSZLÓ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Szavazunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Szintén egyhangú igen.
Van-e olyan módosító indítvány, amelyről a bizottságnak tárgyalnia kellene még, tudunk-e ilyenről? (Senki nem jelentkezik.) Nem tudunk ilyenről.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a részvételt.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat (Általános vita)
A második napirendi pontra térünk rá: egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese vagyok. Bemutatom kollégámat, Schrenk László urat, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét.
Azzal kezdeném, hogy a most benyújtott törvénycsomag számos olyan rendelkezést, javaslatot tartalmaz, amelyet a tisztelt bizottság a korábbi adótörvénycsomag módosításakor már megismerhetett. A két adócsomag között a lényegi változás az, hogy ez a mostani, a 6667. számú törvényjavaslat lényegében az egyszerűsítésre, illetve a feketegazdaság visszaszorítására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, tehát nem tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek elsődlegesen az adóterhelést befolyásoló intézkedések lettek volna. Ezek közül az egyszerűsítést, illetve a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések közül, mint említettem, a tisztelt bizottság, illetve a tisztelt bizottsági tagok számosat ismerhetnek, hiszen a korábbi adócsomagban előfordultak, és azt is meg kell említenem, hogy a tisztelt bizottság ügykörét közvetlenül érintő módosítások ezek között viszonylag kevés számban találhatók meg. Hogy a szűkebb szakterületemet, a személyi jövedelemadózást érintsem, természetesen ebben a csomagban is megtalálható az a változás, amely a bortermelőket érinti: a bortermelés esetében a kiszerelés nagysága a jelenleg hatályos 2 literről fél literre módosul, ami egy pozitív változás. A korábbi csomagban nem szerepelt, de úgy tudom, módosító indítványként bekerült volna abba az, ami a kistermelés értékhatárát emelte volna fel 7 millióról 8 millió forintra - ez ebbe a törvénycsomagba beépült. Ennek ellenére az ágazatot közvetlenül célzó intézkedésekből viszonylag kevés található ebben a módosító csomagban, de természetesen nem lebecsülhető azoknak a módosításoknak a hatása sem, amelyek az ágazatot általános hatásukban érintik.
A mezőgazdasági vállalkozások esetében is jelentőséggel bír természetesen például az a változás, hogy 2009-től, de már 2008-ra visszamenőlegesen is megszűnik az osztalékadóztatásnál a kettős adókulcs. Mint bizonyára önök is tudják, bizonyos értékhatárig 25 százalék az osztalékadó, a felett pedig 35 százalék. 2009-től ez már nem így van, ami azt jelenti, hogy már 2008-ban sem kell ezzel a magasabb kulccsal megfizetni az osztalék utáni adót. Ez természetesen érinti az ágazatban ténykedő egyéni vállalkozókat, és érinti az ágazatban ténykedő társas vállalkozásokat is.
Természetesen számos olyan változás létezik még, amely szintén az általános hatását tekintve pozitív hatású az ágazatra, illetve az ágazat munkavállalóira. Így például egyszerűsödik az adókedvezmények érvényesítése: a jelenleg hét jogcímen igénybe vett adókedvezmény helyett egy összevont adókedvezmény kerül bevezetésre 2009-től, illetve már a 2008. év tekintetében is egy új önadózási mód, az adóhatóság közreműködésével teljesített bevallás jelenik meg az adóztatás rendszerében. Ez azt jelenti, hogy ezzel az új adóhatósági szolgáltatással potenciálisan mintegy 3,4 millió adózó élhet, ennyi adózónak könnyítheti meg ez az adóhatósági szolgáltatás az adózó adóbevallásának az elkészítését. Az elv itt viszonylag egyszerű: azok az adatok, amelyek jelenleg az adóztatás kontrolladataiként szolgálhatnak, alkalmasak arra is, hogy bizonyos adózók, az adózók többsége esetében ezekből az adatokból elkészíthető az adózó adóbevallása, megállapítható, hogy az adózó milyen adókedvezményekre jogosult. és amennyiben az adózó, a magánszemély igénybe veszi ezt a szolgáltatást, és ezt egy egyszerű nyilatkozattal jelzi, akkor az adóhatóság kiküldi neki, hogy őszerinte milyen jövedelmekkel rendelkezett az adott adóévben az adózó, illetve milyen kedvezményekre jogosult. Ha az adózó ezt elfogadja, és a bevallását aláírva visszaküldi, akkor az ő szempontjából az adóztatás procedúrája tulajdonképpen véget is ért. Természetesen amennyiben van olyan jövedelme, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, de az adózó tud róla, vagy olyan kedvezménye, amiről az adóhatóság nem tudhatott, mert nincs hozzá kontrolladat-szolgáltatás, ezt az adózó a saját adóbevallás-javításával érvényesítheti, tehát ebben az esetben is egy könnyebbséget jelent ez az adóhatósági közreműködés. Nagyon lényeges hangsúlyoznom azt, hogy ez az adóhatósági szolgáltatás potenciálisan több mint 3 millió adózót érhet el, ez egy igen jelentős adminisztrációkönnyítés az adóbevallás benyújtására kötelezett magánszemélyek számára. Emellett természetesen továbbra is megmarad a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, illetve aki az egyik adómegállapítási módra sem jogosult, vagy nem kíván élni vele, az továbbra is választhatja a klasszikus önadózást.
Szintén viszonylag jelentős egyszerűsítést jelent a kifizetői, munkáltatói feladatoknál az, hogy 2009-től megszűnik a munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatások szabályozása. Ez azt jelentette, hogy bizonyos, önmagukban adómentes, de együttes értékhatárában a 400 ezer forintot meghaladó összegű juttatásoknál a juttató munkáltatónál keletkezett egy adófizetési kötelezettség. Meg kell mondani, hogy viszonylag kevés olyan kifizető volt, aki ezt az értékhatárt túllépte volna, ennek ellenére ennek a szabálynak a módosítása mégis bír jelentőséggel, ugyanis ehhez tartozott egy meglehetősen terjedelmes adminisztrációs kötelezettség, amely 2009-től így megszűnik.
Természetesen sorolhatnám még azokat a módosításokat, amelyek általános hatásaikban is érintik, pozitív módon érinthetik a kifizetőket, az adózókat, ilyen például az adózói minőségben az úgynevezett nullás bevallás, amelyről a jövőben, 2009-től nem kell bevallást kitölteni, elegendő lesz erről nyilatkozni, hogy azért nem ad az adózó bevallást, mert neki nem keletkezett adókötelezettsége az adott bevallási időszak tekintetében. És természetesen ebben a csomagban azok a módosítások is szerepelnek, amelyek a gazdaság kifehérítését szolgálják, ezek szintén olyan módosítások, amelyek a korábbi csomagban már előfordulhattak. Ezek jelentős része a készpénzforgalom visszaszorítását célozza, bizonyos jogsértések esetében emelik a szankciókat, például abban az esetben, ha az adóhiány a bevételek eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Köszönöm a tisztelt bizottság türelmét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát az előterjesztés felett. (Senki nem jelentkezik.) Szavazhatunk róla, mert esetleg nincs hozzászóló? (Herbály Imre: Én egy kérdést szeretnék feltenni.) Herbály Imrének adok szót.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Örvendi képviselőtársam nevében, helyett és a magam nevében teszem fel a kérdést. (Derültség.) Az elmúlt esztendőben az őstermelői adóztatás, a nyugtaadási kötelezettség ügyében született egy egyezség a PM és az FVM között, miszerint azoknak az őstermelőknek, akik 1 hektárnál kisebb szántóföldi területtel és/vagy 0,3 hektár gyümölcsössel, zöldségterülettel rendelkeznek, és árufeleslegüket a piacon értékesítik, azoknak nincs nyugtaadási kötelezettsége. Erre nézve azt tervezte a két minisztérium, hogy készít egy különleges őstermelői igazolványt, amellyel az őstermelő igazolja, hogy ő igazából engedéllyel nem ad nyugtát. Megjelenik-e ez az idei adókról és járulékokról szóló szabályozásban? Van-e valamiféle utasítás, meghosszabbítás az APEH-igazgatóságok felé? Érinti-e negatív értelemben ezeket a feleslegüket piacon értékesíteni kívánó őstermelőket valamilyen szankció? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Az ülés vezetését átadom Jakab Istvánnak, mert néhány gondolatot elmondanék az adótörvényekről.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, mind a Pénzügyminisztérium munkatársai, mind a képviselők pontosan tudják, hogy olyan helyzetben vagyunk, amire, hogy ilyen is lehetséges a magyar törvényalkotás folyamatában, 1990-ben szerintem nem készült fel senki sem. Az, hogy a költségvetés hogyan bukdácsol, egy külön fejezete ennek a történetnek, de a költségvetésnek van egy megelőző része, az adótörvényekre vonatkozó törvényjavaslat. Az államháztartási egyenlegben eddig az a logika volt az irányadó, hogy az adótörvények e szerkezet egészének a bevételi oldalát adják meg rendszerint november 15-ei elfogadással, azért, mert az adóterheléssel járó adóváltoztatást léptetünk életbe, annak 45 nappal az életbeléptetés előtt meg kell jelennie. Az életbeléptetés rendszerint január 1-jén szokott megtörténni, innen visszaszámolva adódik a november 15-ei dátumozás. De ez azért is egy fontos technikai időpont, mert erre az időszakra, az adótörvények megszavazása után egyértelműen látszik, hogy mivel kalkulálhat, milyen bevételi oldallal számolhat a költségvetés, amelynek a vitája olyankor már javában folyni szokott, és ilyen-olyan mozgásteret még lehet biztosítani az adótörvények ismeretében. Most a feje tetejére állt minden.
Mi persze jó néhányszor elmondtuk, hogy az, ami a nemzetközi válság hatásaiból begyűrűzik, az ugyan egy komoly terhelés, de az alapvető problémát nem ez okozza Magyarországnak, hanem az elmúlt hat év, mindaz, ami miatt a totál utolsó helyen állva ért bennünket ez a nemzetközi válság. Ez a kis probléma. Ezt nehezen próbálják megérteni vagy legalábbis elfogadni a kormányoldali képviselők, és most mindent a nagy összefogásban látnak: a nemzeti csúcs után most, úgy látom, a gazdasági bizottságnak adta ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy egy újabb csúcsot generáljon. Eddigi politikai pályafutásom alatt még nem láttam, hogy csúcson érdemi döntés született volna - legyünk optimisták, lehet, hogy most sikerül. Az persze kérdéses, hogy azzal a személlyel érdemes-e a politikai csúcson beszélgetni, aki a hitelét elvesztette - itt a miniszterelnökre, Gyurcsány Ferencre gondolok -, láthatólag nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban, az egész Európai Unió egyelőre mint bukott miniszterelnököt jellemzi. (Közbeszólások.) Mondom, ez már csak egy zárójeles kérdés, hogy ezeken a csúcsokon ilyen értelemben személyileg is érdemes-e részt venni.
De hogy a helyzet képtelenségét érzékeltessem: aki netán bent volt ma délelőtt a parlamentben, az pontosan tudja, hogy jelenleg is a költségvetési törvény vitája, a vezérszónoklatok elhangzása történik meg negyed 12-ig, tehát a költségvetés aktív szakaszában vagyunk. Eközben halvány fogalmunk nincs arról..., sok mindenről nincs, például arról sincs, hogy milyen az az IMF-szerződés, ami alapján egy szóbemondással történt költségvetésről kell a parlamentnek tárgyalnia, hogy a komikusságát érzékeltessem, de ennek az alapját, tehát hogy mi a bevételi oldal, azt különösen nem látjuk. A költségvetésben ugyan olyan trükköket alkalmazott a kormány most a legújabb, vasárnapi fejezetben, hogy megemelte az inflációs szintet, a következő évre tervezett inflációs szintet. Sokan azt gondolják, hogy húha, akkor itt majd valamilyen elvonások, árdrágulások, az áramár, az energiaár, a távfűtés díja és minden egyéb növekedése történhet. Én nem vagyok biztos abban, hogy kizárólag erre gondoltak a ravasz előkészítők, hanem arra, hogy így tudnak mesterségesen bevételt generálni, legalábbis papíron, mert pontosan kiszámolják, hogy az infláció megnövelésével hány tizedszázalékos inflációs növekedés hány százalékos, azaz hány milliárdos-tízmilliárdos növekedést fog eredményezni az adóbevételi oldalon mondjuk az áfa tekintetében. Véleményem szerint egyelőre csak ez vezette a tervezet benyújtóinak a logikáját, hogy valahogy próbáljuk meg bemutatni, ha már nincs adótörvényünk, ha még tárgyalás alatt sincs, hogy ami majd bevételi oldalon generálódik, az majdcsak lesz valahogy, ebből meg mit tudunk majd elkölteni a költségvetésben. Na persze nagy költésről nem lehet szó, pontosan ismerjük azokat a 100-150 milliárd forintos megszorításokat, amelyek az egyes ágazati fejezetekhez tartoznak.
Ebből az aspektusból nézve szintén nagyon komikusnak találjuk, hogy - mint említettem - a költségvetési törvény jelen pillanatban éppen egész héten tárgyalásban van a parlament előtt, majd pedig az adótörvényt utólag melléragasztjuk, hiszen ezen a héten kezdik el a bizottságok tárgyalni, és majd ezután, a költségvetési törvény javában folyó tárgyalása után egyszer csak elkezdünk adótörvényről beszélgetni. Értve az előterjesztő jelzését, hogy ez az adótörvény-tervezet miben különbözik a visszavont adótörvénytől, úgy látjuk azonban, hogy azt a nagyon fontos három pontot, amelyet a Fidesz nem mostantól, hanem nagyon régóta hangoztat, ezt az adótörvény sem alapozza meg. Ez a három pont pedig a szociális biztonság, a pénzügyi stabilitás és a gazdaság élénkítésének az egyensúlya. Hogyha e három pont közül bármelyiket sarokba szorítjuk, akkor véleményünk szerint súlyos egyensúlytalanság alakul ki a magyar gazdaság vagy a magyar szociális élet területén. A művészet épp a szociális biztonság, a pénzügyi stabilitás és a gazdaság élénkítésének egyszerre történő fenntartása lenne - volt ilyen időszak, az Orbán-kormány időszakában volt ez. Utána következett hat év olyan időszak, így jutunk el 2008-ig és egy tőlünk függetlenül érkező nemzetközi hatásig, amelynek a hatása súlyos következményekkel jár, mert épp ezen hármas egyensúlyt, ezt a három pontot, ezt a három alappillért hol egyszer, hol máskor sajnálatos módon nem vették figyelembe vagy háttérbe szorították. Ha csak a pénzügyi stabilitásra gondolok, azt hiszem, pontosan ismerjük a helyzetet.
Köszönöm szépen a bizottság munkatársainak azt a kimutatást, amit a makroszámok tekintetében kértem 1990-től. A múltkori költségvetési tárgyalásakor, a bizottsági ülésen ugyanis már majdnem elkezdték elfelejteni képviselőtársaink az Orbán-kormány alatti makroszámokat is, ezért kértem munkatársainkat, hogy állítsuk már össze ezeket a statisztikai adatokat, hogy vajon mekkora is volt a költségvetési hiány, mekkora is volt az államadósságunk, mekkora volt a GDP-növekedés, mikor indult úgymond romlásnak ez az ország, hova datálható ez, milyen intézkedések következménye, hogy idejutottunk, a pénzügyi destabilizációhoz, amely az alapját adja annak a problémának, ami egyébként most nemzetközi szinten is rászuperfonálódott az egész magyar gazdaságra. És ugyanez mondhat el a gazdaság élénkítésére, mert azért nem volt még gazdasági válság a világban, vagyis önök nem tudtak róla - néhány előjele volt -, aztán ha a Fidesz ezt meg merte említette, akkor mi gonoszok voltunk, mert riogattunk, akkor még az az időszak volt, és ebben az időszakban 1,1 százalékos gazdasági növekedést sikerült Magyarországnak produkálnia. Ha csak a körülöttünk lévő országokat nézzük, Szlovákiát már meg se említsük, ahol 10 százalék fölötti eredményt is sikerült elérni, de a környező, nem velünk csatlakozó, tehát az Unióba utólag belépett országok, mint Románia, Bulgária is olyan 6-7 százalékos produkált. De Csehország, Lengyelország is 4-6 százalékos GDP-növekedést produkál ugyanazon időszak alatt, amikor Magyarország az 1,1 százalékot produkálja.
Tehát az a hármas egyensúly, amiről beszélek, hogy szociális biztonság, pénzügyi stabilitás, gazdaságélénkítés, ebben sajnos súlyos kudarcot vallott Medgyessy, főtanácsadóként Gyurcsány, majd a Gyurcsány I- és Gyurcsány II-kormány. Ezt a hármas stabilitást, amely véleményünk szerint a Fidesz magyarországi gazdaságélénkítő, szociális biztonságot és pénzügyi stabilitást biztosító programjának az alapja, amit az Erős Magyarországban 2007 novemberében megfogalmaztunk, ezt a hármas egyensúlyt sem ez az adótörvény, sem a most már a parlament előtt tárgyaláson lévő költségvetési törvény nem biztosítja. Természetesen egyes részszegmenseit... És én örülök neki, hogy Herbály Imre képviselő úr a múltkori, első változatú adótörvény vitájakor általunk felvetett problémára most visszatért, hogy valóban tisztázzuk, mert ez egy nekünk fontos kérdés, ámde az egész költségvetés és adótörvény szempontjából egy kis tétel, szegmens. Hogy ezt megvitassuk, azzal én nagyon egyetértek, és biztos, hogy ez ügyben támogató javaslatunkat adjuk egy olyan módosító indítványhoz, amelyben tisztázzuk ezt a kérdést, amit az alelnök úr személyesen ígért meg közel egy évvel ezelőtt, 2008 január-februárjában. És természetesen tisztázhatjuk a szőlészek-borászok életét kedvezőbbé tevő kiszerelésekre és egyéb, címkézési szabályokra vonatkozó rendeletmódosításokat, törvénymódosításokat, ezeket örömmel üdvözöljük, de azért remélem, mindenki érzékeli, hogy Magyarország problémáját nem ezek fogják megoldani, és hála istennek, hogy legalább van erőnk arra, hogy ezen kis rétegnek, a gazdaság ezen szereplőinek is megpróbáljuk valamilyen szinten könnyíteni az életét. De összegészében, mint mondtam, az adótörvények a szociális biztonság, a pénzügyi stabilitás és a gazdaságélénkítés programját nem teljesítik, ezért ezt elutasítjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imre alelnök úr kért szót. Megadom a szót az alelnök úrnak, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is szeretném előrebocsátani, hogy az őstermelőkre vonatkozó nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos intézkedést két miniszterrel megállapodva hoztuk meg. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, mivel volt ebben egy kis kanyar, hogy ezt bejelentsem - a kanyar az volt, hogy ezt a kedvezményt állítólag ratifikáltatni kellett volna az Unióval, de így megoldottuk. Én azt gondolom, hogy ha a tájékoztatás jobb lett volna, ha mondjuk a falugazdász-hálózat szorgalmasabban hozza a termelők tudomására az önkormányzatokon keresztül, vagy ha az önkormányzatok segítik az őstermelőket, akkor ebből nem lenne olyan probléma, mint amilyet néha csinálunk. Ez az egyik, amiről szólni akartam.
A másik, hogy remélem, odáig nem jut el a polgári frakció, hogy azt mondja, hogy ezt az egész problémát a világban, ami most ránk szakadt, azt is mi okoztuk, de addig se, hogy annyira tudták, hogy... (Közbeszólások.) Azt akartam mondani, hogy annyira tudtátok, hogy ti indítottátok el ezt a problémát. Idáig ez csak vicc volt, amiért elnézést kérek. Igazából azt szeretném hangsúlyozni a hozzászólásomban, hogy ez az adótörvény, ez a költségvetés alkalmazkodás egy olyan helyzethez, ami ránk szakadt, és amivel kapcsolatban a miniszterelnök is elmondta, nyilván mi is elmondtuk - bizottsági ülésen nem annyiszor, de több esetben igen -, hogy a 2002-es választási ígéretek betartása bizony olyan következményekkel járt, amelyek a pénzügyi egyensúlyt egy kicsit megbontották, és azóta is megvan ennek a maga kára. De igazából azoknak a gondoknak, amelyek a pénzügyi válsággal kapcsolatban kialakultak, és amelyek miatt újabb és újabb költségvetéseket kellett behozni, azoknak csak kis részben ez az oka, amiről beszéltem, nagyobb részben világgazdasági és több kormányon átívelő felelősségi okai vannak. Egyébként meg az a véleményem, hogy a szociális biztonság jelen viszonyok közötti legmagasabb szintű biztosítása, a gazdaságélénkítés lehetőségének a keresése és a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket tartalmazza majd az a költségvetés, amely tulajdonképpen ki kell hogy jöjjön abból a vitából, s majd a módosításokból és a szavazásból, amely most előttünk van.
Azt szeretném az adó- és járuléktörvénnyel kapcsolatban mondani, hogy ezek a módosítások elsősorban azt is szolgálják, amit nemcsak mi, szocialisták, hanem a polgári frakció is sokszor kért és elmondott, és próbálkozott is annak idején, amikor kormányon volt - nem mindig sikerült neki, mint ahogy persze nekünk sem -, hogy kifehérítsük a gazdaságot, hogy a lehető legtöbb jogos jövedelemhez hozzájusson az állam, hogy elérje azt, hogy minél többen fizessenek kevés adót, ne pedig kevesen magas adókat. Ez az egyik. Ha ezt a követelményt most, a gazdasági világválság vagy a pénzügyi válság hatására lépjük meg, akkor mondjuk azt, hogy ezért tettük meg, de énszerintem egyébként is megléptük volna.
A másik dolog az adóegyszerűsítés. Szerintem tényleg egy nagyszerű dolog, hogy van egy olyan lehetőség, hogy aki nem akar maga - hogy úgy mondjam - kínlódni a bürokráciával, ahelyett, természetesen ha olyanok a bevételi viszonyai, ezt a munkát elvégzi az APEH. Tudom, hogy ez nekünk, nektek nem olyan nagy dolog, mert a mi jövedelmünk többnyire több részből tevődik össze, és nekünk nyilván magunknak kell gondoskodnunk az adóbevallásról, de akitől ezt a feladatot átveszik, annak ez egy jó dolog.
A következő, hogy az egyszerűsítés egyéb vonatkozásban is jelen van ebben a tervezetben, ami, én úgy gondolom, szintén egy pozitív dolog. Természetesen azt is tudjuk, hogy nem lesz olyan költségvetése ennek az országnak, nem lesz olyan adó- és járuléktörvénye ennek az országnak, amit az ellenzék elfogadna. Kialakulóban van ugyan egyfajta paktum a felelősségérzettől vezérelve, ami azt jelenti, hogy ez a költségvetés elfogadásra kerülhet, és így finanszírozhatóvá válik 2009-ben az ország, azt azonban tudomásul vesszük, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelen lévő képviselői, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének jelen lévő képviselői nem támogatják ezt a két beterjesztett javaslatot. Én a Magyar Szocialista Párt jelen lévő képviselői nevében azt tudom mondani, hogy mi támogatjuk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a végső szavazáskor is elfogadásra kerüljön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Borenszki Ervin jelzésére:) Borenszki Ervin jelentkezett. Parancsolj, megadom a szót!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nem szeretném kinyitni azt a múltkori vitát, amit a költségvetés kapcsán lefolytattunk (Csontos János: Ne is, lezártuk már! - Közbeszólás: Ha lenne rá idő!), csak egy megjegyzést tennék: megköszönöm az elnök úrnak azt az anyagot, amelyet a makroszámokkal kapcsolatosan küldött. Azt gondolom, hogy amit én ott és akkor elmondtam, azt kiválóan alátámasztotta ez a tábla. Lehet, hogy másképpen olvassuk a számokat, de úgy emlékszem, hogy 2000-ben, amikor még erőteljesen hatott az a bizonyos Bokros-csomag, amit elutált mindenki, ha jól emlékszem, 2,8 vagy 2,9 százalékos volt a GDP-hez viszonyított hiány, 2002-ben pedig már 8,9 százalék volt. Ugye nem gondolják komolyan azt, hogy ez annak a bizonyos "Medgyessy-csomag"-nak volt a hatása, annak az 50 százalékos béremelésnek, ami a választási program teljesítése volt. (Közbeszólások: Annak!) Nem annak volt, merthogy már 2001-ben, amikor még nem volt ilyen, akkor is láthatóan, tendenciózusan emelkedett, négy egész valahány százalékos volt a GDP-hez viszonyított hiány. A folyamat tehát valamikor 2000-ben indult el, legalábbis szerintem. Ehhez csak ennyit szerettem volna mondani.
Az pedig fából vaskarika, hogy mindent egyszerre teljesítsünk - nevezetesen a szociális biztonságot, a gazdasági növekedést, illetve a pénzügyi stabilitást - egy ilyen helyzetben, egy ilyen pénzügyi válság közepette. Mindennek sora van, egy, kettő, három, és szerintem ha ebben összefogunk, akkor előre is jutunk valamit.
Amit érdemben szerettem volna kérdezni, az a IX. fejezet, az illetéktörvény módosítása kapcsán merült fel bennem, illetve egy konkrét megkeresés indít arra, hogy ezt a Pénzügyminisztérium képviselőitől megkérdezzem, illetve segítséget is kérjek az ügy megoldása érdekében. Mindenki előtt ismeretes, hogy a kormány szándéka szerint, azt hiszem, 24 település, kistérségi központ nyert pályázati pénzt - ezek körülbelül 1 milliárd forintos csomagok - kistérségi járóbeteg-ellátási központok létrehozására. Ennek a projektnek a kivitelezésére, úgy tudom, minden kistérségben nonprofit gazdasági társaságokat hoznak létre, és általában - gondolom, hogy szinte mindegyiknél - egy vagyonátadás történik: az önkormányzatok vagyont juttatnak ezeknek a létrejövő gazdasági társaságoknak. Ellenben az illetékmentes körben, a személyi illetékmentes körben gazdasági társaságról egy helyen lehet olvasni ebben a módosításban - ezért ragadom meg az alkalmat -, azt hiszem, ennek a paragrafusnak a c) pontjában, a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve az ennek tevékenységét folytató gazdasági társaságnál. Az én olvasatom szerint ez nem fedi le azt a gazdasági társasági formát, amit itt létrehoznak az önkormányzatok. Én tehát azt szeretném kérni a PM képviselőitől, legyenek segítségemre abban, hogy nem teljesen kitágítva ezt a kört - én sem gondolnám, hogy minden nonprofit gazdasági társaságot személyi illetékmentességi körbe kellene emelni - ezeket a cégeket, amelyek a kistérségek járóbeteg-ellátási központját szervezik, illetve a későbbiekben azt működtetik majd, ezeket ebbe a körbe kellene emelni, merthogy, gondolom, az államnak nincs olyan célja, hogy ezeket a társaságokat illetékkel terhelje. Ez egy olyan társadalmi cél, amely, azt gondolom, megegyezik talán azzal, amit a Tartalékgazdálkodási Kht. végez jelenleg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk az indítványról. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze... (Közbeszólások: Volt kérdés? Válasz?) Bocsánat, visszavonva... (Herbály Imre: Már mondtam volna, hogy megszavaztuk, de választ várunk a kérdésekre!) Megszakítom a szavazást - bár látható a szándék -, és elnézést kérek a kormány képviselőjétől. Konkrét kérdés hangzott el a tervezettel kapcsolatosan, tehát megadom a szót az előterjesztőnek.
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válaszai, reflexiói
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Be kell valljam, jobban jártam volna, ha csak a szavazás következik, ugyanis nekem erről a konkrét kérdésről, tehát hogy hol tart ez a dolog - mert, ha jól sejtem, az a kérdésfelvetés lényege, hogy kétfajta őstermelői igazolvány lenne a jövőben -, nekem konkrét információm nincs.
A képviselő úrnak az illetékmentességre vonatkozó felvetésével kapcsolatban is csak annyit tudok ígérni, hogy a felvetést továbbítom a megfelelő szakterületre.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt kérem a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselőjétől, hogy a következő bizottsági ülésre, amikor erről tárgyalunk, legyen információja, mert enélkül én nem fogom tudni megszavazni ezt az adótörvény-tervezetet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Akkor még egyszer kísérletet teszünk az indítvány megszavazására. Kérdezem, ki az, aki támogatja a 6667. számú indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Gondolom, 12 igen, ha Velkey Gábor is adott megbízást. (Horváth Zoltánné: Igen.) Ki az, aki nem támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez pedig kilenc. Az egyharmadot megkapta. (Derültség. - Jakab István: Öten vagyunk, helyettesítéssel az tíz! - Horváth Zoltán: Medgyasszay képviselő úrnak nincs meghatalmazása!)
A bizottság tehát többségi szavazattal támogatja az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
A többségi előadó ki lesz? (Herbály Imre: Én vállalom, nincs itt a Laci!) Esetleg akkor magamra vállalom a kisebbségi vélemény elmondását. (Jakab István: Így gondoltuk mi is!) Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadják-e a többségi és a kisebbségi vélemény előadóját. Aki igen, az jelezze kézfeltartással! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Ezzel a 3. napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a jelenlétet az előadóknak.
A harmadik napirendi pont, az egyebek következik. Már tettünk rá jelzést az alelnök úrral, hogy várhatóan a jövő héten szerdán, 10 órakor lenne a soron következő bizottsági ülés, amelynek napirendjén az éppen aktuális törvényekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalása szerepel majd, valamint, ha jól tudom, lesz egy mezőgazdasági kárenyhítési törvénytervezet, egy önálló törvénytervezet, és lehet, hogy addig még sürgősséggel beérkezik egy egyéni képviselői indítvány is. (Herbály Imre: Még jöhet a vízgazdálkodási társulatokról szóló törvényjavaslat is, ki kellene kérni! - Herbály Imre Horváth Zoltánnéval egyeztet.)
Kérdezem, hogy van-e egyéb, az egyebek napirendi ponthoz tartozó kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor lezárom ezt a napirendi pontot.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 46 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese