MB-34/2008.
(MB-88/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. december 8-án, hétfőn, 11 óra 4 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról szóló H/6958. számú határozati javaslat *
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Herbály Imre (MSZP) előterjesztő kiegészítése *
Dr. Feldmann Zsolt (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói *
Herbály Imre (MSZP) előterjesztői reflexiója *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Demendi László (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) megérkezéséig Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Dr. Medgyaszay László (KDNP) megérkezéséig Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Feldmann Zsolt főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 04 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm a napirendi ponthoz érkezőket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a Mezőgazdasági bizottság nyílt ülését.
A múlt heti ülésünkön közösen egyetértettünk abban, hogy egy rendkívüli ülést ma délelőttre hívjunk össze, egyetlenegy érdemi napirendi ponttal, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról szóló határozati javaslat megtárgyalásával, amely öt párt képviseletében a múlt héten került benyújtásra.
Az indítvány mellett egy második, egyebek napirendi pont került még megjelölésre. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, észrevétel a napirendhez. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki elfogadja az írásban előre kiküldött napirendtervezetet? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Akkor eszerint fogunk haladni. Az első napirendi pontban - mint említettem - a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról szóló határozati javaslat megvitatására kerül sor. Köszöntöm a kormány képviselőit, és megadom a szót, amennyiben a véleményüket el kívánják mondani a határozati javaslatról, utána pedig az előterjesztők nevében az egyik előterjesztőt szólítom. Köszönöm.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Andréka Tamás vagyok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője. A minisztérium álláspontját tudom mondani, kormányálláspontot nem tudok róla mondani, ugyanis még nem tárgyalta a kormány, de a tárca álláspontja és vezetőinek kifejezett véleménye alapján támogatni javasoljuk a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők nevében Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
Herbály Imre (MSZP) előterjesztő kiegészítése
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi években olyan dolgok történtek a magyar élelmiszer-termékpályán, hogy az már nemcsak a mezőgazdasági termelőket, nemcsak az egyes feldolgozó üzemeket irritálja, hanem eljutott hozzánk is, és úgy gondoltuk, hogy tenni kellene valamit a piaci verseny tisztasága érdekében, és a fogyasztók bizalmának megőrzése érdekében.
Úgy gondoljuk, hogy azok a túlkapások, amelyeket elsősorban a nagy élelmiszerláncok alkalmaznak a termelőkkel, feldolgozókkal az üzletláncba bekerülés során, az nem etikus, és olyan nyereséget biztosít ezeknek az üzletláncoknak, amely akár a tisztességtelen nyereség határát is súrolja.
Éppen ezért egyeztetve az FVM-mel, arra kérjük a kormányt, hogy ha lehet, tárgyalásos úton, egyezzen meg az üzletláncokkal ezeknek az indokolatlan, a termelőket és a feldolgozókat sújtó, az üzleti erkölcsöt és a tisztességet sértő magatartásokkal kapcsolatban. Ha ez nem sikerül, akkor pedig felkérjük a kormányt, hogy egy törvénnyel igyekezzen megfékezni, pontosabban fékezze meg az üzletláncok ez irányú tevékenységét, és biztosítsa azt, hogy az üzletláncokban jó minőségű, biztonságos magyar áruk kerüljenek elsősorban a polcokra, mindenféle plusz, a termelőket és a feldolgozókat sértő többletbefizetések nélkül.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel nem sértjük az üzletláncok érdekeit, de mindenesetre betereljük őket abba a magatartásba, amelyet joggal elvár tőlük a magyar közvélemény, a magyar fogyasztó és az üzleti etika. Azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb meg kell, hogy értsék, hogy ők Magyarországon szeretnének boldogulni, mi pedig, magyar termelők kénytelenek vagyunk itt boldogulni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő hozzászólását. Megjegyzem, hogy az ÉFOSZ, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége készített egy tanulmányt, mint azon szervezet, mely összefogja a magyarországi élelmiszer-feldolgozókat, és nyilvánvaló, hogy ők közvetlen kapcsolatba a vásárlói körrel, tehát a viszonteladói körrel kerülnek, azaz többek között a multinacionális nagy áruházláncokkal. Ebben a tanulmányban jelzik, hogy 81 jogcímen kérhetnek a beszállítóktól különféle járulékokat, most nem is tudom a jogi kifejezését, amellett, hogy azt gondolnánk, hogy egy egyszerű adásvételről van szó, mármint hogy az élelmiszer-feldolgozó eladja a feldolgozott élelmiszert a kereskedelmi hálózatnak, és e mellett a tranzakció mellett még 81 jogcímen kérhetnek tőlük egyéb járulékokat.
Az indítványunkban, amely többpárti, mint említettem, ezeket a nemkívánatos jelenségeket is reméljük, hogy egyszer vissza lehetne majd valahogy szorítani, vagy normális mederbe terelni.
Megadom a szót a bizottság tagjainak az előterjesztés feletti vitában. Parancsoljatok! Ángyán József!
Kérdések, vélemények11 mse
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Először is azt szeretném elmondani, hogy egyetértek ezzel az országgyűlési határozati javaslattal, ugyanakkor szeretném azt a határozott meggyőződésemet kifejezni, amit az elmúlt időszak igazol: hogy nagyon nagy illúzióink ne legyenek a tekintetben, hogy a saját érdekeik ellenében ezek a kereskedelmi láncok hajlandók lesznek bármit akceptálni. Ezt más apropóból is mondom, nemcsak azért, mert Gráf miniszter úr már próbálkozott ilyen etikai kódexszel és hasonlókkal, és fütyültek arra, hanem mert a multinacionális tőke így működik: fütyül arra, hogy az adott országban mi van, ha törvényekkel nem kényszerítik bizonyos keretek közé, ő a saját tőkeérdekeit szolgálja. A befektető, aki távol fektet be, az azt sem tudja, hogy mi történik ott, ahol ez a tőke működik, ez a lényege a dolognak, még csak erkölcsi gátlások sem korlátozhatják magát a részvényest abban, hogy mit csinál az ő társasága mit tudom én hol, mondjuk Magyarországon, neki teljesen mindegy ebből a szempontból. Szeretném elmondani, hogy ezt megéltük a GMO multinacionális tőkeérdekeltségekkel kapcsolatban is, amikor egyszerűen kijelentik: ha törvény nem kényszeríti őket rá, hogy együttműködjenek, akkor nem fűződik érdekük ahhoz, hogy megvizsgáljuk a termékeiket, és nem adnak mintát a vizsgálathoz - azóta sem adnak egyébként mintát a vizsgálatokhoz. Persze ezt bizonyára érdemes megtenni és mindig újra megpróbálni, főleg azért, hogy világossá váljanak a vonalak, hogy ki mit képvisel ebben a dologban, és gőzerővel kellene a törvényen dolgozni. Egyetértek azzal is, hogy amennyiben az 1. pont nem teljesül, azonnal a 2. pont lép életbe. Szerintem ezen kell dolgozzunk, a nemzetközi tapasztalatokat is megvizsgálva, hogy hogy éri el a francia vagy a német, hogy ne így történjen a dolog, és miért nem működik ez nálunk, mi az, ami másképp működik nálunk, ami miatt mégsem hajlandóak ezek a cégek tudomásul venni, hogy melyik országban vannak. De a magam részéről támogatom, hogy ez az országgyűlési határozat szülessen meg, azzal, hogy egyúttal készüljünk a törvény megalkotására.
Másrészt valószínűleg úgy értelmes egy ilyen tárgyalás, és Gráf miniszter úr, ha jól tudom, 18-ára talán kezdeményezett is valami első tárgyalást ez ügyben, ahol megpróbálja az érintett feleket összeültetni, nem úgy, hogy külön az egyik társasággal, külön a másikkal, hanem hogy együtt tárgyalnak. És nyilván készül egy megállapodástervezet, amit jó volna, hogyha a tárgyalófelek előzetesen megkapnának, hogy mi is az, amit alá kellene írni, vagy hogy miről beszélnek egyáltalán. Tehát hogy mik azok a kérdések, amelyek egy ilyen tárgyaláson szabályozandók, azt előre meg kell kapják a tárgyalófelek, mert így értelmes a tárgyalás. Improvizálni ilyen ügyekben ott nyilvánvalóan nem lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Kis Péter László és Bagi Béla jelzésére:) Kis Péternek adok szót, utána pedig Bagi Béla következik.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Újra egy olyan téma van előttünk, amelyben, azt hiszem, politikai oldaltól függetlenül össze tudunk kapaszkodni, és megpróbálunk eredményt elérni - az agrárvonalra azért legtöbb esetben jellemző, hogy közösen képviselünk egy-egy nagyon fontos ügyet. Természetesen mi is vagy én is támogatom azt, hogy ezzel a lépéssorozattal, ezzel a technikával, ezzel a módszerrel menjünk ebben az ügyben előre, hogy folytatódjon az, ami tulajdonképpen elkezdődött már. Hisz tegnap láthattuk a televízióban, hogy ebben a témakörben már lépett a miniszter úr - aki látta a műsort, tudja, hogy az üzletláncok képviselője, illetve Nógrádi képviselő úr is jelen volt ezen a beszélgetésen -, gyakorlatilag úgy is lehet fogalmazni, hogy kiszivárgott ez az ügy, tehát tudnak róla az érintett felek, hogy a törvénykezés, a törvényhozás a minisztérium kezdeményezésére elindít egy ilyen folyamatot. Azt kell persze látni ebben a dologban, hogy a társadalom többségének a vásárlóereje sajnos nem elég ahhoz, hogy a minőségi termékre koncentráljanak, hanem azokat az áruféleségeket keresik, amelyeknek olcsóbb az ára. Tehát alapvetően árverseny alapján tudják megtenni ezek a multinacionális üzletláncok, amit tesznek.
Az elnök úr említette ezt a 81 jogcímet a polcpénztől kezdve a marketing-hozzájárulásig, a mennyiségi megkötésig. Én még korábban, cégvezetőként megéltem, hogy tárgyaltam multinacionális üzletlánccal. Maga az, hogy két és fél órát előszobáztattak a megbeszélt időponthoz képest, már megalázó volt. Előre kérték, hogy milyen kondíciókkal tudunk szállítani, és a második percben közölték, hogy ez a mennyiség kevés, és nincs értelme a tárgyalásnak. Tehát ha ilyen helyzetbe kerül az ember - én kerültem -, akkor megalázó ez a dolog sok egyéb üggyel együtt, és nemcsak üzleti etikai, hanem egyéb etikai kérdéseket is felvet. Nem tudom, hogy ma így van-e - ez nem éppen most volt.
Elképesztő dolog, hogy olyan árakkal látunk ma termékeket a polcokon, mint például - elnézést, a szakmámból hozom a példát - a 899 forintos Trappista sajtot, aminek az önköltsége ezer forint fölött van. És még ráadásul nem is minőség, hozzá kívánom tenni, az a minőség, amiben ez a termék a polcon van, az mondjuk jó néhány évvel ezelőtt nem kerülhetett volna polcra. És ennek van egy visszahatása is: ez sok esetben a termék előállítóját is arra kényszeríti, hogy ne a minőségre koncentráljon, hanem mindenféle trükkökkel, technikával minél olcsóbban állítsa elő a termékét, éppen azért, hogy bekerülhessen az üzletláncba.
Azt mondom, hogy a kormány, illetve a tárca eddig is igyekezett tenni ebben a kérdésben több esetben is. Én jó célkitűzésnek látom azt, ami hivatalosan igazán még nem jelent meg, hogy azt szeretnénk elérni, hogy minimum 80 százalék magyar termék kerüljön a polcokra - remélem, hogy sikerül. Fontosnak tartom az országgyűlési határozatot, azért, hogy akár országgyűlési határozat formájában, akár - ha ez a dolog nem működik - törvény formájában álljunk a kormányzat mögé, és tényleg a gazdák, a beszállítók érdekeit figyelembe véve tegyünk ezért a dologért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Ennek a határozatnak véleményem szerint is meg kellene születnie, tehát nagy valószínűséggel meg is fog születni. Viszont úgy gondolom, hogy ennek a PR-értéknél nagyobb jelentősége nem lesz; nem lesz, mert egy ilyen országgyűlési határozat lényegében senkit semmire nem kötelez, ez egy kinyilatkoztatás, mint ahogy jól láttuk ezt már más esetekben is. Ha egyáltalán hajlandók lesznek majd bármit is aláírni, akkor is ki és milyen alapon fogja ezt tőlük számon kérni? Ha aláírják is, azt megítélésem szerint csak egy időhúzó taktikával fogják megtenni. Ezzel együtt ezt szerintem meg kell tennünk, mert a társadalom széles rétegét, egyre nagyobb rétegét érintő kérdésről van szó, tehát üzenet Magyarország lakói felé, hogy a magyar parlament foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.
Az ügy kapcsán hadd mondjam el, hogy én azt hiszem, miután ezeknek a szóban forgó, határokon átnyúló kiskereskedelmi egységeknek a taktikája az olcsó árakra épít, tehát az árérzékeny lakosság megcélzását szolgálja, és ezen keresztül próbálnak profithoz jutni, sikerrel, én azt gondolom, hogy a mi jogi lehetőségeinkkel a fogyasztóvédelem irányában kell keresnünk a megoldást, mert különben nem fogunk tudni eredményt elérni. E napirendi pont keretében nem kívánnám hosszasabban fejtegetni, hogy ezt hogy is képzelem el, de én azt tanácsolom magunknak, hogy ebbe az irányba kezdjünk el gondolkodni, mert különben egyrészt állandóan le fogunk pattanni, másrészt nagyrészt a rossz anyagi körülmények között élő magyar vásárlók vagy polgárok részéről is egy értetlenség fogja a törekvéseinket fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Rövid leszek. Csak annyiban vitatkoznék Bagi képviselő úrral, hogy a PR helyett, én azt gondolom, az 1. pont egy motiváló erő, egy eszköz a kormány kezében, hogy arra próbálja irányítani az áruházláncokat, hogy megkössék a megállapodást. Abban igazat adok neki, hogy a törvénnyel készülni kell arra, hogy kényszerítsük őket. Egyébként erre vonatkozóan ismereteink szerint az agrárkormányzat előkészült, és mind a két papírt - ha nevezhetem én így ezt a megállapodástervezetet meg a törvénytervezetet - a tárgyalópartnerek előtt lobogtatja, hogy tudják, hogy nem viccről van szó, nem PR-fogásról van szó, hanem egy elhatározásról, amit végig akar vinni a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jakab István jelzésére:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A magam részéről támogatom az országgyűlésihatározat-tervezetet. Egyetértek azzal, hogy mindenképp lépni kell. Teljes mértékben igaza van Kis Péter képviselőtársamnak abban, hogy sajnos vannak olyan magyar polgárok, akik a minőségi termékeket már nem tudják megvásárolni, ezért ők az olcsóbb árfekvésű termékeket keresik. Egy dolgot azért mindenképpen szeretnék aláhúzni: az olcsóbb árfekvésű termékek is meg kell hogy feleljenek az élelmiszer-biztonsági előírások. Sajnos elég sok érdekes információ jut el hozzánk, amely azt jelzi, hogy bizony komoly rések vannak a rendszeren, tehát ebben mindenképp lépni kell. Az áruházi láncokkal kapcsolatban az a meggyőződésem, hogy az első körben ők nyilván nagyon határozottan tiltakoznak az ellen, hogy számukra kevésbé előnyös - a "hátrányos" szót szándékosan nem használom - megállapodás szülessen, mi pedig abban vagyunk érdekeltek, hogy egy korrekt, jó megállapodás szülessen.
A tárgyalások még nyilván ez után is zajlanak, információim szerint most lesz egy háromoldalú tárgyalás, mert eddig külön csak az egyik, a termelői oldallal és a feldolgozóiparral tárgyalt a tárca, aztán tárgyalt a kereskedőkkel, most pedig mind a három oldal, tehát a két érintett fél plusz a tárca együttesen asztalhoz ülnek. Nyilván lesznek változtatások. Én azt kérem és azt javaslom, hogy jó lenne, ha mielőtt aláírásra kerül ez a megállapodás, az a bizottság elé kerülne. Illúzióim egyébként nincsenek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény megszülessen, tekintettel arra a szomorú aktualitásra, hogy a dioxinos sertéshús is megjelent már a piacon. A téma tehát aktuális, és nem véletlen, hogy a bizottság összefogottan és szakmai szempontból, azt gondolom, megalapozott határozatot készített elő. Köszönöm.
ELNÖK: (Dr. Karsai József jelzésére:) Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örülök, hogy ezt az utalást megtette Jakab úr, hisz itt ültünk nemrég, amikor nemet mondtunk az áruk szabad áramlására, és máris itt van az újabb eset, és ki tudja, hogy még mennyit nem találtunk meg, és ki tudja, hogy még mennyi áruban van benne. Épp az előbb szóltak nekem a folyosón, hogy még az sincs rajta, hogy uniós, csak tudja, hogy nem magyar.
De visszatérve ehhez a témához: egy biztos, abban már most biztosak lehetünk, hogy sajnos mindig vannak közöttünk is - már bocsánat, hogy így mondom; én nem vagyok beszállító sehova, csak eladom valakinek, mint nagyon sokan itt -, akik ki fognak egyezni olyan rejtett dolgokban, ha ezt nem törvény szabályozza, hogy valahogy egy kis előnyt kovácsoljon annál a multinál, és be fogja vinni a beszállító, mert neki be kell vinnie, és leveri a többit. Tehát nem lesz ez olyan egyszerű, hogy mi elhatározzuk, és van egy parlamenti határozat, mert mindig lesz olyan a körben, a tész-nél vagy bárhol, akinél a kereskedelmi igazgató leül az emberével, és azt mondja: jól van, figyelj, állapodjunk meg, sorsoljunk ki egy kocsit, s a többi, s a többi. És hogy miért drágítják a magyar élelmiszert? Természetesen azért, mert ha ott már csak három hét van hátra a szavatossági időből, ugyanaz az illető nagyáruház - nem mondom ki a nevét - gyorsan bepakolja a kamionba, villámgyorsan idehozza, és egy szálig eladja azt, amit egyébként kidobnának kutyaeledelnek. Ezen meg a többin nincsen polcpénz, meg ami elképzelhető, az a 81-féle dolog.
Világos tehát, hogy amikor odaállunk mi és Gráf miniszter úr, és mondjuk neki, hogy tanúsítsatok önmérsékletet, az nagyon kevés lesz, és természetes módon nem fogja kielégíteni sem a fogyasztót, sem minket. Mert aki az este is nézte a televízió műsorát, látta, hogy az illető fogja magát, és megnézni, melyik a legolcsóbb. Megkérdeztem volna tőle, hogy tudja-e, hogy a férje esetleg ezért halt meg öt évvel hamarabb, mert megevett egy halom dioxint? Lehet, hogy 20 forinttal olcsóbb, csak mi van benne?
Egy dolgot el kell könyvelnünk azzal kapcsolatban, ami itt történik, hogy honnan szállítanak. Az összes tengerparti ország - és nem akarok neveket emlegetni, még azét az országét sem, ahonnan a dioxinos disznóhús jött, nem mondom ki a nevét -, majdnem mindegyik tulajdonképpen vagy Marokkóban, vagy Afrika más részein termeltet meg a rizstől a csirkéig, most már a sertésig mindent egy közös vállalat formájában nagyon olcsó bérért, ismeretlen növényvédő szerekkel, ismeretlen talajban, ahol egzotikus növényeket égetnek le, amelyek zöme dioxint termel a különböző olajtartalom miatt, annak a hamuja visszakerül a talajba, és 20 év múlva is dioxinos lesz, mert a növény gyökere felveszi a dioxint. Ez nem véletlen, nem a disznó a dioxinos, hanem az a takarmány, amit megetettek vele. És ki tudja, hogy ha az éppen a paraguayi leégetett területen - csak mondtam egy országot - termelt szójából származik, akkor igenis ezen a fehérjén keresztül hozták be, és az átkerült a sertéshúsba.
Én is azt mondom, hogy gőzerővel kell dolgozni a törvényen, és kell hogy legyen egy ilyen határozat, mert szerintem ez azért több, mint gesztus, hiszen ha van egy parlamenti határozat, az döntő, és különösen akkor látják ezt így, ha ötpárti, tehát teljes konszenzus van közöttünk. Szerintem azonban ezt törvényben kellene szabályozni, mint máshol, mint ahogy Ausztriától kezdve miniden ország megvédi a lakóit. Szeretném én látni azt, ha 25 százalékkal olcsóbb libamájjal beállítanánk Franciaországba: egyheti fogság után egy meggyújtott kamion roncsait hoznánk vissza, Unió ide, Unió oda, demokrácia ide, demokrácia oda. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én burgonyatémában egy beszállító vagyok az egyik multilánchoz, és nap mint nap érzem azokat a problémákat, amelyek most itt felvetődtek. Nekem az a véleményem, hogy ezek a multi kereskedelmi láncok úgy érzik magukat, mint ha állam lennének az államban: mindent megtehetnek, és igyekeznek is megtenni mindent azért, hogy a lehető legolcsóbban és a lehető legnagyobb haszonnal tudjanak gazdálkodni.
Az olcsó árut fogják majd a zászlójukra tűzni a támadások során, mert várható, hogy támadnak, sőt már meg is kezdték a támadást, az első minisztériumi egyeztetést követően meg fogják tenni ezeket az ellenlépéseket, és az olcsósággal fogják majd támadni ezt az etikai megállapodást, ha egyáltalán lesz megállapodás - erre fel kell készülnünk. Az elszegényedett népet fogják ellenünk beállítani.
Az a legnagyobb probléma, hogy ezek a láncok sok esetben még szerződést sem hajlandóak kötni a beszállítókkal, csak szóbeli megállapodások vannak. A megrendelések pedig olyan ad hoc jellegűek, hogy a beszállítók egyáltalán nem tudják a megállapodást gazdaságosan teljesíteni, ha viszont nem teljesítik, kiesnek a körből. Manapság jóformán csak ezek a nagy láncok azok a felvásárlók, amelyek a magyar mezőgazdaság termékeinek, élelmiszeripari termékeinek a nagy részét fel tudják vásárolni. Ezért nagyon fontos, és nagyon örülök neki, hogy idáig jutottunk, hogy a magyar termelők érdekeit is figyelembe véve megpróbáljuk regulázni ezeket a multinacionális cégeket. Én támogatom az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Kis Péter László jelzésére:) Kis Péternek adok szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden - nem húzva az időt, hisz mennünk kell át, a Parlamentbe - két dologra reagálnék. Az egyik dolog, ami, azt gondolom, kicsit összekeveredik az emberek, a fogyasztók tudatában, az a biztonságos élelmiszerlánc és a minőség kérdése. Mint szakmabeli szeretném elmondani - lehet, hogy aki szakértő, is megerősít -, hogy a biztonságos élelmiszer nem jelent egyben jó minőséget is; jelenthet, de nem automatikus a dolog. Visszafelé is igaz a dolog: nem biztos, hogy a jó minőség tiszta élelmiszerbiztonsági szempontból. Elnézést kérek, hogy egy ilyen szakmai kérdést vittem ebbe a dologba.
A másik, amit meg szeretnék jegyezni: több hozzászóló elmondta, hogy nincsenek illúziói. Legyenek! (Herbály Imre: A remény hal meg utoljára!) Legalább a bizottsági ülésről úgy álljunk már fel, hogy ha illúzióink nincsenek is, de igenis hitünk van abban a dologban, hogy ebben a kérdésben lehet javítani. (Herbály Imre: Ámen!) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Bodó Imre jelzésére:) Bodó Imrének adok szót.
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az előttem lévő képviselői indítvánnyal és az abban leírtakkal maximálisan egyetértek. De sajnos nem értek egyet képviselőtársam azon felszólításával, hogy legyen illúziónk. Nekem sajnos nincs illúzióm, és néhány mondatban el is mondom, mire értem, hogy nincs illúzióm. Egy országban, amely nem védi meg önmagát, amely túlontúl nyitottá válik, amely a hazai és a külföldi arányviszonyokat nem szabályozza, abban az országban - ne legyen illúzió! - a túlzott kiszolgáltatás eredménye az lesz, ami ma Magyarországon gyakorlatilag dühöng.
Azt szeretném kérni ettől a tisztelt bizottságtól, mert melyik bizottság illetékes ebben, ha nem ez a bizottság, hogy ha van rá mód és lehetőség, egyszer a bizottság tagjai kaphassanak a kezükbe egy olyan anyagot - én személy szerint nagyon szeretnék egy ilyet látni, és ha nem fogom tudni bizottságon keresztül megkapni, akkor megpróbálom saját erőből megoldani -, hogy Magyarországon milyen arányban vannak bent a hazaival szemben a külföldi nagyláncok, hogy az Unió tagjai közül más európai országokban ezek általában milyen arányt képviselnek, szabályozzák-e ezt, valószínűleg szabályozzák, és megkapja-e a hazai termelő és feldolgozó ugyanazokat az esélyeket, mint amelyeket a külföldi megkap abban az adott országban. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: (Jakab István és dr. Ángyán József jelzésére:) Jakab Istvánnak adok szót, utána pedig Ángyán József következik, ha nem lesz kormányoldali jelentkező.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Illúzióim változatlanul nincsenek. Egy dologban hiszek: hogy egy nagyon egyértelmű, tiszta, világos törvényt és szabályrendszert kell kialakítani, amelyet a hatóság következetesen betart. Ebben hiszek. Ha képesek leszünk kialakítani... (Herbály Imre: Betartat!) Betart és betartat - köszönöm, alelnök úr -, de szándékosan fogalmaztam így, mert betart a hatóság, és betartat, először ő maga betartja, és betartatja. Erre a két gondolatra szerettem volna reagálni. Tehát illúziómentesen, határozott fellépésre van szükség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Az államok, az európai tagállamok zsákban táncolnak tulajdonképpen, és ennek az oka az, hogy az Európai Közösség egy elképesztő liberális rendszert alakított ki - ez a neoliberális nyomulás, ami az Európai Unióban van, elképesztő. Ez teljesen ellentétes - különösen az élelmiszerek esetében - a nemzetbiztonságunkkal, az élelmiszerbiztonságunkkal, az élelmiszerellátásunkkal.
Más törvényjavaslat kapcsán már szóba hoztuk, de idetartozó kérdés, hogy a magyar kormánynak azonnal kezdeményeznie kell - és partnereket kell találnia az Európai Közösségben, olyanokat, akik szintén így látják a helyzetet - az élelmiszerek kivételét az áruk szabad áramlása kategóriájából. Kettő: egy új elv bevezetését kellene kezdeményeznie alapelvként az Európai Közösségben, az élelmiszer-önrendelkezés elvét, ami felváltja az élelmiszernek az áruk szabad áramlása kategóriájába sorolását. E nélkül nagyon nehéz lesz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell mindent összeszedni ebbe a törvénybe, amit az Európai Közösség bármely tagállama eredményesen alkalmazott ezekkel a multinacionális tőkeérdekeltségekkel szemben, hanem azt mondom, hogy nem elégséges ezzel nemzeti szinten mozogni, offenzívát kell indítani az Európai Közösségben annak érdekében, hogy az élelmiszer kerüljön ki az áruk szabad áramlása kategóriájából, és jelenjen meg az élelmiszer-önrendelkezés mint alapelv az Európai Közösségben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs további hozzászóló.
Az európai uniós politika lassan már nem ultraliberális, hanem ócskaliberális lesz sajnálatos módon, és úgy néz ki, hogy ennek épp az utólag belépett tagországok lesznek a legnagyobb kárvallottjai.
Megemlítettem, hogy 81-féle jogcímen kérhetnek különféle hozzájárulást a beszállítóktól. Maga a talány például - a 81-ből csak egy-kettőt idézek fel -, hogy vajon az eurofelzárkóztatási jogcím mit is jelent, vagy hogy a kasszazóna mit jelent, csak hogy egy-kettőt idézzek... (Borenszki Ervin: a kassza körül!) Az érthetőek közül is megemlítenék egy-kettőt, csak azért, hogy elcsodálkozzunk rajta. Ilyen a fizetési határidő-betartási díj, hozzájárulás, tehát azért fizetnek díjat, amit utána ezek a multicégek - már elnézést, hogy így fogalmazok! - rendszerint nem tartanak be, hiszen az az egyik legnagyobb probléma, hogy nem fizetnek időben, és ezt még meg is fizettetik a beszállítóval külön hozzájárulási díjként. Aztán vannak ilyen egyszerűbbek, hogy polcfeltöltési díj meg polchely..., ezek már régiek, ezeket már a közbeszédből is ismerjük. De van születésnapi hozzájárulás (Derültség.), van uborkaszezon 2 százalékos díj - ilyen megnevezéssel -, aztán van ügynöki jutalék, üzletnyitási hozzájárulás és üzletirányítási hozzájárulás. Csak érzékeltetésképpen említettem meg ezeket, ez mintegy négy-öt volt a 81-ből, aminek kapcsán tényleg elgondolkodtató, hogy nem történik-e itt erőfölénnyel való visszaélés.
Dr. Feldmann Zsolt, illetve dr. Andréka Tamás uraknak adom meg a szót a kormány részéről egy rövid reflexióra.
Dr. Feldmann Zsolt (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói
DR. FELDMANN ZSOLT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Feldmann Zsolt, a mezőgazdasági főosztály főosztályvezető-helyettese vagyok. Három dologra reagálnék mindösszesen az elhangzottakból.
Egyrészt az élelmiszerlánc szereplői hozzájutottak azokhoz az anyagokhoz, mind a megállapodástervezethez, mind pedig a törvénytervezethez, amelyeket ebben a fázisban megalkottunk, úgyhogy azt tudom mondani, hogy a szereplők az információk birtokában vannak ezzel kapcsolatban, és átadott anyagokról fog folyni a tárgyalás december 17-én.
Amire még reagálnék, az az, hogy az országgyűlési határozat alapvetően nem a termékpálya vagy az élelmiszerlánc szereplőit kötelezi, hanem a kormányt fogja kötelezni, hogy ezeket a szükséges lépéseket megtegye, tehát első lépésként a megállapodás irányába való elmozdulást, illetve, ha szükséges, második lépésként a törvényalkotás irányába való elmozdulást tegye meg. Ez kifejezetten a kormányt kötelezi ilyen tevékenységre.
Harmadrészt pedig arra reagálnék, hogy elhangzott egy olyan, hogy a megállapodást esetleg be kellene hozni január 15-éig a bizottság elé. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a mostani tudásunk szerint ez egy, az utolsó pillanatig változó tartalmú megállapodás lesz, ha és amennyiben aláírásra kerül. Nem tudom tehát megmondani, hogy ez technikailag lehetséges-e, hiszen biztos vagyok abban, hogy az utolsó pillanatig módosulások és változások lesznek ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő képviselőjének, Herbály Imrének adok szót.
Herbály Imre (MSZP) előterjesztői reflexiója
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az elhangzottak erősítik azokat a szándékokat, amelyek az országgyűlésihatározat-tervezetben megfogalmazódtak. Félig-meddig reagáltam egy képviselői felvetésre, most csak annyit mondanék, hogy ha illúzióink nincsenek is, de határozott szándékunk mindenképpen van, és ez egy hitet ad, a hit pedig általában egy illúzióval is alátámasztott szokott lenni. (Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Ez nagyon körmönfont volt! - Derültség.) Igen, igen. (Közbeszólás az MSZP-s képviselők soraiból: De jó!)
Komolyra fordítva a szót: azt gondolom, hogy az, amit a kormány képviselői elmondtak, biztosítja azokat a feltételeket, amelyeket képviselőtársaim a tárgyalások menetére vonatkozóan javasoltak, és bízom benne, hogy a fenyegetettség afelé irányítja az üzletláncok képviselőinek a hozzáállását, hogy írják alá a megállapodást. (Közbeszólás: Helyes!) Azt hiszem, hogy mi továbbra is fenntarthatjuk az irányú javaslatainkat, hogy készüljön törvény a későbbiek során - amennyiben ez a megállapodás aláírásra kerül, akkor is.
Valószínűnek tartom, hogy igaza van a kormány képviselőjének abban, hogy az utolsó pillanatig tárgyalni kívánnak a felek. Így aztán én azt javaslom, hogy tájékoztatásul kerüljön be majd a bizottság elé az elkészült megállapodás - azt hiszem, ennek nem lesz akadálya.
Köszönöm szépen a kormány és képviselőtársaim támogatását.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra kerül sor. Mind a tárgysorozatba-vételről, mint az általános vitára alkalmasságról döntünk. Kérdezem, hogy egyben megszavaztathatom-e e két kérdéskört. (Közbeszólások: Igen!) Igen.
Akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a H/6958. számú indítvány tárgysorozatba-vételével és általános vitára való alkalmasságáról. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Köszönöm, igen.
Szeretném jelezni, hogy a soron következő, várhatóan a csütörtöki házbizottsági ülésen frakciónként kezdeményezzük a Házszabálytól való eltéréses tárgyalást jövő hét hétfőre, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem lesz benyújtott módosító indítvány, akkor automatikusan szavazható aznap. Amennyiben netán lesz benyújtott módosító indítvány - ezt a jogot egyetlenegy országgyűlési képviselőtől sem vonhatjuk el -, akkor pedig a benyújtott indítvány ellenére, aznap, a Mezőgazdasági bizottság aznapi rendkívüli ülésén megtárgyalva a benyújtott módosító indítványt, az arról alkotott véleményünket, a Házszabálytól való eltéréssel mégis sor kerülhet a zárószavazásra.
Köszönöm szépen. Az első napirendi pontot lezárom.
A második napirendi pontunk az egyebek. Szerdán, 14 órakor ülésezünk.
Van-e még valakinek egyéb közölnivalója? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Az ülést berekesztem... (Horváth Zoltánné: Előadót kell kijelölni!)
Egy pillanat!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Állj! A kormány képviselői mehetnek, a bizottsági tagok maradjanak!
ELNÖK: (Kis Péter Lászlónak:) Péter, elvállalod a többségi előadói szerepet? Mert te nem vagy előterjesztő... (Horváth Zoltánné: Nincs többségi, csak egy van.) A bizottság nevében elmondod az álláspontunkat? (Kis Péter László: A jövő héten lesz?) Igen, várhatóan hétfőn lesz.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Jó, rendben van, ha megvan bennem a bizalom.
ELNÖK: Abban kérném még a bizottság egyetértését, hogy Kis Péter adja elő a bizottság közös véleményét. (Szavazás.) Igen, egyhangú. Köszönöm.
Most zárom be az ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 44 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné és Molnár Emese