MB-35/2008.
(MB-89/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. december 10-én, szerdán, 14 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelent hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Napirend elfogadása *
Tájékoztató a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről *
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) válaszai *
Tájékoztató a Bécsi Egyetemen a MON 810-es kukoricával végzett kísérletek eredményeiről *
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai *
Egyebek *
1. Tájékoztató a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről
2. Tájékoztató a Bécsi Egyetemen a MON 810-es kukoricával végzett kísérletek eredményeiről
3. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Bedő Tamás (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Csontos János (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
Dr. Mezei László ügyvezető igazgató (Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.)
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Rodics Katalin főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Feldman Zsolt főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Darvas Béla professzor (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 08 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjai, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek, és a nyílt ülést figyelemmel kísérőket.
Mai napra a tervezett meghívó alapján három napirendi pontot javasoltam. 1. napirendi pontban tájékoztató a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről, 2. napirendi pont a Bécsi Egyetem MON 810-es kukoricával végzett kísérleti eredményeiről, és a 3. az Egyebek napirendi pont.
Kérdezem, kinek van kérdése, véleménye a napirendi pontokról? Ha nincs, akkor szavazunk róla, ki az, aki elfogadja ezen napirendi pontokat, kérem jelezzék? (Szavazás.) Egyhangú. Ezek szerint fogunk haladni.
Tájékoztató a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről
Első napirendi pontunk tájékoztató a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről. Köszöntöm Benedek Fülöp urat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében, és dr. Mezei Lászlót, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatóját. Megadom önöknek a szót a napirend felvezetéséhez.
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) szóbeli kiegészítése
BENEDEK FÜLÖP vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok helyzete legutóbb a bábolnai gazdanapok keretében került napirendre. Igyekszünk a beszámolóban az ott elhangzottakat nem ismételni, néhány dologban a bizottsági ülésen történtekre visszautalni, az azóta történteket részben a gazdálkodás, részben a tulajdonosi jogkör gyakorlójaként az MNV Zrt. tanácsától hozott intézkedéseket háttérként elmondani.
Amennyiben a tisztelt bizottság igényt tart rá, készültünk arra is, ami ott szerepelt a napirenden, hogy a bábolnai törzsterületek értékesítésével és hasznosításával kapcsolatban milyen döntések születtek, illetve milyen érdeklődés nyilvánult meg a földértékesítés és a haszonbérbeadás pályázataival kapcsolatban.
Ha ez a repertoár megfelel, akkor igyekszünk húsz percben, félórában összefoglalni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottsági Ülés! A bábolnai Ménesbirtok Kft. 2001. május 8-án alakult alapvetően lótenyésztésre, a különböző értékek megőrzésére, képzésre, továbbképzésre és a hagyományos nemzeti értéknek minősülő bábolnai Ménesbirtok hagyományainak ápolására.
A társaság 2001-2008-ig szóló gazdálkodására az előbb említett bizottsági ülésen tételesen elszámoltam. Amennyiben indokoltnak tartják, ezeket az adatokat, illetve az azóta történteket fel tudjuk frissíteni, ismételni nem szándékozom. A társaság 2008. évi gazdálkodása kibővül azon kényszerhasznosítói tevékenységgel, mely a bábolnai törzsterületek következtében többletfeladatként mint területhasznosítandó tevékenység megjelent. Ennek végeredményeként a következő helyzet állt elő a bábolnai Ménesbirtok területén 2008 decemberéig. Azért mondom ezt, mert a helyzet egyik pillanatról a másikra változik.
Amikor a tanács megtárgyalta a bábolnai Ménesbirtok helyzetét, és állást foglaltunk a tekintetben, hogy a "hogyan tovább"-ról döntsünk, akkor a bábolnai Ménesbirtok a klasszikus tevékenységén túl a mezőgazdasági hasznosításból eredően, hangsúlyozom még egyszer, szeptember 1-jei áron számolva mintegy 1 milliárd 570 millió bevétellel kalkulált. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság felé fennálló, részben tulajdonosi kölcsönét, részben vagyonkezelői díját az akkori helyzet szerint úgy ítélte meg, hogy vissza tudja fizetni.
A közben történtek, elsősorban a piacon kialakult áresések következtében a reális helyzet 2008. december 1-jei árakon számolva az 1 milliárd 574 millió forinttal szemben mintegy 918 millió. Több mint 500 millió forint kiesés keletkezik abból, hogy bár a Ménesbirtok a szeptemberben kalkulálthoz képest kukoricából jelentős többletmennyiséget realizált, árbevétele messze nem lett olyan, mint amit vártunk. Tehát itt egy olyan kiesés keletkezett mintegy félmilliárd forint értékben, ami a tulajdonosi joggyakorló vagyontanács részéről intézkedéseket igényelt.
Nehezítette a helyzetet, hogy a kötelezettségek között többszöri halasztás után, 2008. december 15-én lejárttá tette a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank a 340 millió forint kölcsönét, és az is nehezíti a további gazdálkodást, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok a törzsterületek művelésével kapcsolatos tevékenységek átvételéhez nem rendelkezett sem gépkapacitással, sem tároló és egyéb infrastruktúrával, ezeket bérbe kellett vennie.
A mostani helyzet szerint - pillanatra utalok csak vissza az értékesítési nehézségekre - gyakorlatilag a kukoricakészletünkre nincs vevő, mint ahogy az országban máshol sincs kereslet. Hasonló a helyzet a meglévő búzakészlet jelentős részével, és részben a napraforgó-készletünkkel is.
Ezek után a magyar nemzeti vagyonkezelő szervezet tanácsa több szakértő bevonásával áttekintette a gazdálkodás helyzetét, és a következő határozatot hozta: A mai ülésén a tanács úgy döntött, hogy a 340 millió forintos üzleti kamattal meglévő hiteleket a jövő szerdai kormányülés elé a kormány részére kölcsönátvállalási előterjesztéssel kéri, hogy továbbvihessük. Amennyiben a kormány ezt vállalja, akkor a hitel törlesztésre kerül, és a legveszélyesebb a 340 millió forint esedékesség, melyet a CIB Bank december 15-ével esedékessé tett és most 25-ig halasztotta, ezt vissza tudja fizetni.
Ezen túl intézkedés született a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felé a kölcsönösszeg visszafizetésére meglévő határidőben, ugyanis a készletek jelentős része, mint említettem, piaci alapon nem értékesíthető. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő Concordia tett egy napi üzleti árú ajánlatot, amelynek az a lényege, hogy a pillanatnyi készleteket körülbelül 700-750 millió forint összáron szándékozik megvenni. A két cég között a piaci árak, a szállítás és az egyéb üzletkötés feltételeiről holnap fejeződnek be az egyeztetések, és amennyiben megállapodásra kerül sor, akkor ez a pénz a Concordiánál rendelkezésre áll, azt a Ménesbirtok részére átutalja, és a Ménesbirtok azt a 800 millió forint tulajdonosi kölcsönt, amit akkor folyósítottunk, mikor a bábolnai törzsterületek hasznosítására szóló feladatot megkapta, vélhetően vissza tudja fizetni a tulajdonosnak.
Ugyanakkor a tulajdonos részéről a tanács mai ülésén intézkedett a tekintetben is, hogy a vagyonkezelői díj - ami 447 millió forint most a csökkentések után - visszafizetését felfüggeszti, és a jövő évi üzleti tervben a visszafizetésre vagy a visszafizetéssel kapcsolatos tulajdonosi intézkedésekre vonatkozóan a menedzsmenttől kér javaslatot.
Ezzel az a sajtóban és szakmai közvéleményben is elterjed vélemény, amelynek alapja van, hogy válságközeli helyzetben van Bábolna, az intézkedésekkel elhárul.
Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy a bábolnai Ménesbirtok a bábolna-banai területek haszonbérleti jogát húsz évre megpályázta 730-750 hektáros nagyságrendben, és ehhez a pályázathoz is, amennyiben a hozzárendelt fizetési kötelezettségnek eleget tud tenni, szükséges még egy kis állami segítség, akkor mintegy 1270-1280 hektár területen gazdálkodna a későbbiek során.
Azt is jelezni szeretném, hogy a tulajdonos, tehát a Magyar Nemzeti Vagyontanács a bábolnai koncepciók, üzleti tervek és a hosszabb távú feladatok készítése során - összhangban a lovasterületek fejlesztésére összehozott, miniszterelnök által létrehozott bizottság véleményével - nem készít olyan jellegű koncepciót most, amely a bábolnai Ménesbirtokot vagy annak területeit, eszközeit vagyonkezelésbe más önkormányzat vagy esetleg a pannonhalmi apátság vagy mások részére adná. Erre nézve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő sem a tulajdonosi jogot gyakorló Pénzügyminisztériumtól, sem az illetékes tanácstól feladatot nem kapott.
Amennyiben a tisztelt bizottság érdeklődése kiterjed a meghirdetett földterületek értékesítésével kapcsolatos előzetes döntések állására, ugyanis körülbelül 55-60 százalékban érkeztek be a birtokhasznosítási bizottságoktól a vélemények, és ilyen irányban született döntés, akkor azt tételesen tudom ismertetni. Ahol még nem jártak le a fellebbezési határidők, illetve az elővásárlási joggal és elő-haszonbérleti joggal rendelkezők nyilatkozattételi határideje, természetesen végleges eredményről még nem tudok számot adni.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben az elmondottakon túl egyéb kérdés is fölmerül Bábolnával kapcsolatban, jómagam és munkatársaim állunk rendelkezésre.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mezei úr most ebben a körben nem kíván megszólalni, ha jól értettem. Akkor a bizottságnak adok lehetőséget kérdések, észrevételek megtételére. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.) Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Demendi képviselőtársam rám nézett, erre kénytelen voltam jelentkezni.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt... Főigazgató vagy, Fülöp? (Benedek Fülöp: Nem, vezérigazgató-helyettes.) Ezekkel a címekkel már a katonaságnál is bajban voltam.
Tisztelt Vendégeink! Amit tényleg nagyon dicséretre méltó tömörséggel Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes úr elmondott, ebben nagyon sok pozitív dolgot hallottam, de azért engedtessék meg, hogy egy-két témára rákérdezzek, és a bennem lévő miértekre kapjak választ.
Részben választ kaptam arra a miértre, hogy november 27-én a CIB Bank győri képviselői megkeresték a Ménesbirtokot, és a hitelhalasztás feltételeiről kívántak tárgyalni, amire nem történt reagálás. Ezek szerint azért nem történt reagálás, mert a kormány ki fogja fizetni az ott fennálló tartozást. Kérdésem, hogy biztos ki fogja fizetni a kormány ezt a tartozást? December 15-én jár le a hitel. Ugyan felvetődött az utóbbi idők folyamán - mióta foglalkozom a Ménesbirtok ügyeivel -, hogy miért nem egy évre hosszabbította meg a vagyonkezelő a hitelt, mert akkor nyugodtak lehetnénk még egy kicsit jövő július elsejéig, a Raiffeisen esetében ugyanis egy évre történt a hosszabbítás. Ez csak kérdés részemről, hiszen ha megtörténik ez a fajta megoldás, az a legmegnyugtatóbb, hogy ki van fizetve.
Arról beszéltünk, vezérigazgató-helyettes úr, hogy most terjesztik a kormány elé. Mikor lesz a kormányülés, mikor fognak dönteni? Tizenötödike után, előtt? Ez nagyon kényes dolog. Ugyan nem vagyok gazdasági szakember, de úgy tudom, hogy ha letelik egy hitelnek a visszafizetési ideje, akkor akár másnap a hitelező azt mondhatja, hogy kérem, a jelzáloggal terhelt ingatlanokat birtokba kívánom venni. Nem kis dolgokról van szó, hiszen van olyan értékes dolog, mint a kiskastély, amit szintén jelzálog terhel például.
Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni a Ménesbirtok igazgatóját, Mezei László urat, hogy igaz-e a hír, miszerint az egyik épületben étterem működik. (Dr. Mezei László: Ez pontosan így van.) Köszönöm. Az a kérdésem, hogy ezek üzemeltetése - mivel ezeket használják - január elsejétől megszűnik vagy felmondják, felmondatják az ottani bérlők. Ez lenne a kérdésem, mert ez is érdekes hír volt számomra.
A CIB-et ezzel ki is végezném, remélem, hogy a kormány is kivégzi. (Derültség. -Közbeszólás: A témát.) A CIB-témát, köszönöm. Véresen komoly dologról van szó, fogadják el a stílusomat, amellyel kezdtem a mondandómat, mert nagyon komoly az ügy. Ha a kölcsön lejár, és érvényesíti a bank a jogot, akkor mindazok a feltételezések, amelyek ekörül megfogalmazódtak - plusz az épületek bérleti jogviszonya megszűnik -, furcsa konstellációt fog eredményezni. Fontosnak tartom, hogy ezt tisztázzuk.
Másik kérdés, ha már a pénzügyeknél tartunk. Van tartozik, követel. A beszállítók, akiktől vásárolunk, és a kiszállítás között van egy egyenleg. Ismereteim szerint 200 millió forint veszteséggel kell számolni, ennyi a különbség a tartozás és követelés között. Ráadásul a követelés rovatban információim szerint van 100 millió forint, ez az energiaszolgáltatás követelése. Ez még plusz veszteséget jelent. Hogy történt az, hogy idáig eljutottunk, hogy történt, hogy menet közben ezen nem lehetett segíteni? Mi lesz ennek a sorsa, ki fogja ezt megfizetni, hogyan, mikor? Itt a követelés oldalon lévők bármikor indíthatnak adott esetben még csődeljárást is, ha ismereteim nem csalnak.
Valamit még a pénzügyekről, a 800 millió forintos kölcsönről: valóban nem akarom megismételni, de azért ma sem tudjuk, hogy mi van azzal a bizonyos 360-370 millió forinttal, amelyről Benedek úr Bábolnán elmondta, hogy mezei leltár és egyéb követelések fejében kapott a felszámoló. Történt-e mezei leltár, mi alapján történt a kifizetés? Elnök úr azt mondta, hogy vita is van erről. Nem akarom az időt húzni, a hír az volt: "vita van közöttünk, mert a mezei leltár értékét a felszámoló felé elszámolta, ugyanakkor állatokra is van a felszámolónak követelése". Akkor se kaptunk választ, de ma sem tudom, hogy egyáltalán volt-e mezei leltár a szakma szabályai szerint, ezt elismerte-e, nem ismerte el, és ez a 365 millió forint, ha meglenne a 800 millióból, jó lenne, de ezt a felszámoló kapta.
Nem térek vissza azokra az abszurd dolgokra, hogy ugyanaz a tulajdonos a felszámolással kapcsolatban, és hogy a top upot egyáltalán megrendezték. Kicsit izgatja a fantáziámat, hogy ez a tisztázás megtörtént-e, amiről vezérigazgató-helyettes úr beszélt Bábolnán, hogy amit a felszámoló követel, azzal kapcsolatban mi volt, és történt-e valamilyen lépés.
Egyébként menet közben hallottam, hogy hektáronként 150 ezer forint, ezt mérsékelte a vagyonkezelő. Csak azt nem értem, miért nem engedte el az egészet. Persze itt a közgazdaságnak vannak szabályai, de itt a tulajdonosról van szó, a tulajdonostól bérli a tulajdonos birtokában lévő gazdaság a földet, mindenhol a tulajdonos a vagyonkezelő. Örülök, hogy átütemezték a jövő évre, az is jó hír, csak az volna az igazi, hogy amikor olyan helyzetben van - és nem hiába mondtam a 400 millió forintot a tartozik és követel oldal között -, mennyivel könnyebb lenne, ha a vagyonkezelői jogdíjat, ami 475 millió forint, elengedné a vagyonkezelő.
Következő kérdésem lenne, ami a mezei leltár kérdése. Tavasszal nem voltam tisztában azzal, hogy történt-e mezei leltár a Zrt. bedöntése esetén? Mert a jó gazda gondosságával a Ménesbirtok kft. elművelte azokat a földeket, amelyeket most meghirdettek, sőt, már el is adtak sokat. Itt felmerül két kérdés. Nem lehet parlagon hagyni földet, de a Ménesbirtoknak nem volt érdeke a privatizációval megvett földek elművelése, csak abban az esetben, ha visszakapja azt a pénzt. Kérdezem, hogy a mezei leltár megtörtént-e, annak mennyi az értéke, és az október 12-én birtokba adott 800 hektár mezei leltár értéke megtörtént-e az új tulajdonosok részéről, vagy megkapták ajándékba? Nagyon örülök, ha János gazda kap ajándékba 10 millió forint értékű mezei leltárt, de akkor el kell számolni a Ménesbirtok rovására, mert az egyébként is különleges gépekkel, bérmunkával végzett mezei leltár értékét nem fogja megkapni a Ménesbirtok. Erre szeretnék még rákérdezni.
Visszatérve még a vevőállományra és szállítóállományra: a szállítóállományban a legnagyobb problémát az E.ON jelenti. Azt tudni kell, és mindenki tudja, aki Bábolnán ott volt, hogy az energiaszektor a Ménesbirtoknál olyan, mint egy gazdánál a tejpénz. A folyamatos tisztítást ez az energiaszektor adja meg. Ennek tisztes haszna is van, ha megfelelő pontossággal a vevők gondját a Ménesbirtok észreveszi, és nem kerül olyan helyzetbe, hogy 100 millió forint elúszik azért, mert a vevők gazdasági csőd miatt nem tudnak fizetni.
Tehát azt kérdezem, hogy mi lesz az energiaszektor sorsa. Különösen azért is kérdezem meg, mert amikor ezt Bábolnán felvetettem, akkor Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes rendkívül megnyugtató választ adott az értékelés vonatkozásában. Akkor is az a hír járta, hogy ez bizonyos több év távlatában megállapított értéke 800 millió forint körül van a szektornak, és 400-ról hallottunk. Akkor azt mondta a kedves vezérigazgató-helyettes úr, hogy nem az volt, hogy sokallotta a vagyonkezelő ezt az értékbecslést, hanem kevesellte, és éppen ezért így van a jegyzőkönyvben a 40. oldalon, egyébként meg tudom mutatni, és ezért rendelt el újabb értékelést. Ha az információm és a postaládám nem csal, akkor úgy tűnik, hogy a legújabb értékelésnél megint 400 millió forint körül vagyunk. Hát akkor hogy van ez?
Mi a szándék ezzel az energiaszektorral, mi történik vele? Valóban az értékelés most megint felére vitte le az értékét ennek a kétségkívül fejőstehénnek. Ennek kapcsán kérdezem azt is - ha ez nem üzleti titok -, hogy az E.ON-nak mennyivel tartozik a Ménesbirtok. Nem fenyeget-e az a veszély, hogy az E.ON fogja és lekapcsolja a kapcsolót, és ettől kezdve nem tudja a Ménesbirtok a kötelezettségét teljesíteni? A visszakapcsolás esetén súlyos milliókat kell fizetni visszakapcsolási díjként, és egyébként is csak akkor tudja visszakapcsoltatni, ha kifizette azt az ismereteim szerinti mintegy 300 millió forintos adósságot, amivel tartozik.
Tehát akkor, amikor hallottuk az előbb a megnyugtató válaszokat az állammal kapcsolatos meg bankkal kapcsolatos pénzügyekről, ezeket sem szabad elfelejteni, és meg kell kérdeznem, hogy ezek hogy állnak és mi a megoldás rá. Ki fogja ezt kifizetni, hogy fogja kifizetni, mi történik?
A termőfölddel kapcsolatban az előbb már kérdeztem, hogy igaz-e, hogy október 12-én 800 hektár birtokbaadására került sor. Ezt megkérdeztem. Hogy történik a további birtokbaadás?
Azon kívül azt szeretném kérdezni - ez nem a Ménesbirtok ügye, de mondta a vezérigazgató-helyettes, hogy erről is beszélhetünk -, hogy a pályázattal el nem nyert vagy meg nem pályázott földnek mi lesz a sorsa. Új pályázat lesz? Ez csak egy kérdés, hogy tovább mit szándékozik tenni a vagyonkezelő ezzel kapcsolatban.
Annak a félmondatnak viszont örülök, hogy a Bábolna által tartós bérletbe megpályázott, elnyert földterületnek a hiányzó... Hány millió forint hiányzik? Valami hatvanegynéhánymillió forint hiányzik. 67 millió forint hiányzik még a 122 millióhoz, amit meg kell fizetni, amire nem nagyon látok itt kívülről fedezetet a Ménesbirtok pénzügyeit tekintve, de ha az állam ezt segíti, akkor tulajdonképpen saját magát segíti ezzel, mert a Ménesbirtokot segíti. Tehát ezt szeretném, ha komolyan megerősítenéd, hogy ezt a földet így hozzásegítitek a Ménesbirtokhoz, mert az most már 1500 hektár lenne elméletileg, ha a kormány teljesíti azt a három éve vagy hány éve húzódó kötelezettséget, hogy azt a 760 hektárt is megkapja végre, amiről beszéltünk, azt is ki kellene jelölni, és azt is oda kellene adni, ez már 1500 hektár, és akkor közeledünk ahhoz az állításhoz, hogy egy jó gazdálkodás és hasznos gazdálkodás esetén kevesebb állami támogatásra van szükség, ami egyébként olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája, mert 2002-2003-ban nem kapott állami támogatást a Ménesbirtok. (Font Sándor elhagyja az üléstermet. - Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
A terményekkel kapcsolatban itt egy kicsit ez a Concordia-ügy engem megütött. Én értem azt, hogy itt piaci alapon működnek az ügyek, de ha nem tévedek, a Concordia is állami tulajdonban van. Nem tévedek? Azt hiszem, úgy van. A következő van. Ha én vagyok a tulajdonosa a Concordiának és én vagyok a tulajdonosa a Ménesbirtoknak is, akkor nem tudom, hogy a Ménesbirtokot miért akarom 200 millió forint veszteség elé állítani, hiszen azt mondta a vezérigazgató-helyettes úr, hogy a jelenlegi, átértékelt piaci viszonyok között is a letárolt termény értéke 918 millió forint. Ha a Concordia menekülőáron veszi meg, akkor 218 millió forint a veszteség, ha jól számoltam durván, ezzel lesz kevesebb a Ménesbirtok egyelőre virtuális kasszájában.
Kukoricára nincs véletlenül? - kérdezem a vezérigazgató urat. Kukoricára nincs érdeklődés? Mintha úgy hallottam volna, hogy a bábolnai kukorica után van piaci érdeklődés. Lehet, hogy rosszul tudom, erre kérek választ. Mennyiért érdeklődnek ezért a kukoricáért?
Tehát azt gondolom, hogy ha az állam a jó gazda gondosságával és a Ménesbirtok iránti elkötelezettségével áll, akkor tulajdonképpen önmagán segít akkor, ha a Concordiának nem engedi menekülőáron elvinni ezt a terményt, hanem vagy további letárolásra otthagyja Bábolnán, vagy pedig ezt a 800 millió forintot stornózza, amit egyébként is elengedhetne, és akkor majd tavasszal fogja azt megfizetni, amikor várhatóan a piaci árak mások lesznek. Kár, hogy nincs itt Karsai képviselőtársam, mindjárt segítene ebben, de az biztos, hogy a menekülőár és a majdani értékesítési ár között a Concordiának nagyon szép haszna lesz. Persze ez is az állam haszna, de azért mégsem a Ménesbirtoké, hanem az állam másik, segítségre szoruló gyerekéé.
Tehát az a kérésem, tisztelt vezérigazgató-helyettes úr, hogy fontolják meg, hogy ezt a Concordia-ügyletet muszáj lebonyolítani, mert ez akárhogy is számolgatok itt, közben számoltam, mindenképpen veszteség a Ménesbirtok részére.
Az energiaszektor. Szeretném megkérdezni, bár csak érintőlegesen érintette vezérigazgató-helyettes úr ezt a pannonhalmi ügyet, hogy ott van egyfajta pannonhalmi kezdeményezés ezzel kapcsolatban. Nem ezt akarom kérdezni.
A TIOP-pályázat a Bábolna megmaradásának egyik szegmense volt. Nem akarom részletezni, hiszen tudjuk, miről van szó, hogy Bábolna is bekerült ebbe a projektbe. Ez azt jelentette volna, hogy a Ménesbirtok bizonyos funkcióját segíti. Mi a TIOP-pályázattal a helyzet, milyen elképzelések vannak? Budapesten lesz-e majd egy spanyol lovasiskola, ahelyett, hogy Bábolnán fejlesztenék a lovasoktatást?
Azt hiszem, hogy első körben elég sok kérdést tettem föl vagy elég sok észrevételt tettem. Azt hiszem, hogy az nem célszerű most, hogy a múltat faggassuk, azt megteszi majd más, ezzel a Kerteskővel kapcsolatban újabb fejlemények vannak, de tényleg ne menjünk ebbe bele, mert akkor elmegyünk más irányba, most a Ménesbirtok van napirenden és a Ménesbirtok sorsa.
Köszönöm szépen a türelmet, igyekeztem mindent felvetni.
A gabonánál nekem is voltak számításaim, ott még egy kicsit... A napraforgóval nincs gond, ugye, ott megy a szállítás? Azt is elviszi a Concordia?
Jó, köszönöm szépen, akkor első körben ennyit.
ELNÖK: Köszönöm szépen Medgyasszay László képviselőtársamnak. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy további hozzászólás, kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, úgy akkor a válaszadásra az előterjesztőknek adom meg a szót. Gondolom, először Benedek államtitkár úr, vezérigazgató úr kíván szólni. Parancsoljon, megadom a szót.
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) válaszai
BENEDEK FÜLÖP vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Köszönöm szépen. Lenyűgöző Medgyasszay úr tájékozottsága. Néhány pontosítást teszek, és a kérdésekre pedig igyekszem röviden válaszolni. (Dr. Medgyasszay László: Köszönöm szépen a pontosításokat.)
Elöljáróban megjegyzem, hogy ezt a hitelt a Ménesbirtok nem a kényszerhasznosított területek finanszírozásához vette föl 2004-ben, hanem az eredeti, alapító okirat szerinti tevékenységének a finanszírozásához. A bank úgy látott biztosítékot a visszafizetésre, ha határidőre értékesülnek a kényszerhasznosított területek utáni termények és ebből lesz árbevétele. Azért került felmondásra a hitel, mert a bank is érzékelte, hogy nem tudja olyan áron és abban az időben értékesíteni a Ménesbirtok terményeit, mint ahogy az még szeptemberben várható volt. Szeptember volt ebben az utolsó stáció, és emlékeznek rá, hogy abban az időszakban tartottunk bizottsági ülést, most nem emlékszem pontosan, mennyivel előtte vagy utána.
Joggal vetette föl képviselő úr, hogy mit csinálunk jövő héten szerdára. A tanács a többi , az ön által is felvetett vagy általad is felvetett kritikus kérdésekre vissza fog térni, tehát egyrészt a jövő évi finanszírozás, az üzleti terv jóváhagyása, de az idei év zárása, főleg a vagyonkezelői díjjal kapcsolatos teendők, hogy ezt prolongáljuk, valamilyen mértékben javasoljuk elengedni. Azt megjegyzem, hogy ez a bizottság joggal kérné számon, ha mondjuk megalapozott indokrendszer nélkül elengednénk. Az étterem üzemeltetésére és a december 31. utáni tételekre Mezei úr fog válaszolni.
A szállítói és vevői követelésre többször visszatért a hozzászólás. Ez valamikor a múlt hét végi állapot, 731 millió a vevői és 584 millió a szállítói állomány, és 180 millió az E.ON ebből. Erre utalt. Ez nem semmi, és egy pillanatra visszautalok, hogy miért akarjuk törleszteni ezt a hitelt. Az elektromos ágazat bevétele engedményezve van, a CIB Banknak a hitel fedezetéül a törlesztések kifizetésére, tehát nem tud szabadon gazdálkodni. Az a tejágazat, amire utaltál, rövid távú intézkedés.
Felvetette képviselő úr a 340 millió forintos mezei leltár értéket. Szeretném jelezni, hogy azt szerződés alapján - a 2008. évi támogatások elengedését is belevéve a szerződésbe, amit a Ménesbirtok vett igénybe - vettük át. Ami vitatott tétel, a klasszikus mezei leltár és a felszámoló között az oda-visszatartozás esetében, változatlanul nem rendezett a felszámoló és a Ménesbirtok között, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között. A 340 millió forint a szerződéses kötelezettségvállalással átutalásra, kifizetésre került, és ennek fejében megkapta a Ménesbirtok azt a lehetőséget, hogy az általa művelt területek után területalapú támogatást 2008-ban igénybe vehet. Egyébként ez azért zavaró némileg, mert a mezei leltár értéke ugyanennyi. (Dr. Medgyasszay László: Volt mezei leltár?) Igen, természetesen volt.
Ami a top upra való utalást jelenti, elmondtam a múltkori bizottsági ülésen is, azért van veszélyben, mert nem voltak rendben a haszonbérleti szerződések, és akik használták a területet, azok de jure, tehát jogszerűen nem voltak bejegyezve, nem igényelték meg a top up-támogatást. Ez még csak hagyján, a baj az, hogy 2006-ra esően jórészt nem igényelték, és pillanatnyilag a top upnál most ez a bázis. Olyan intézkedéseket próbálunk tenni a minisztérium felé, hogy a tartalék terhére minél rövidebb időn belül - hogy a két évet ne kelljen kivárni -, ezt megkaphassák. Ez már nem alapvetően a Ménesbirtok és a jelenlegi terület problémája, hanem azon területeké, amiket értékesítettünk.
Ami a vagyonkezelői díjat illeti, hogy mérsékeltük és miért nem engedtük el. Nem zárható ki, hogy valamennyit elenged a tanács, de addig, amíg erről testületi döntés nincs, nyilatkozni nem tudok. Az átütemezéssel mindenesetre azt a célt, amit szerettünk volna - túlélés a válság, illetve a csődközeli helyzet elkerülése - a tanács befogadta. Mondom még egyszer, a jövő héten szerdán tételes áttekintéssel, keresztmetszetet adó riporttal határozzuk meg a következő két hónapra szóló legszükségesebb intézkedéseket.
A 800 hektár, hogy biztosítva van-e: úgy készítettük az előterjesztést, és talán korrekt a mondandóm, hogy az a pénzeszköz, ami a húszéves haszonbérleti jog megvásárlásához szükséges részben a betét oldaláról, részben ma a pénzügyi tervben beállított fizetési tétel 67 millió forintot jelent még, ez megvan, és esetében, ha a tanács rábólint a jövő héten, akkor saját mezei leltárából tovább művelt műveletlen területek megkapják. Megkapta már, csak sokkal hosszabb pénzügyi helyzet van, mint amikor az első döntés megszületett, ezért kellett a tanács hozzájárulását kérni. Nem akarok a tanács nevében vagy helyett nyilatkozni, de olyan előterjesztést teszünk, hogy a tanács ezt a hozzájárulást megadja.
Nem adtunk birtokba, mert ez a 800 hektár IKR-é lehet, mert nagyobb terület volt, és addig nem is adjuk birtokba, amíg a mezei leltár értéket és a vételárat ki nem fizeti. A nagy területű haszonbérleti jog megvásárlására és a földterület megvásárlására vonatkozó szerződések elkészültek, mondom még egyszer, a birtokba adás csak azután következhet be, ha az érdemi fizetés megtörtént. Ez általában a szerződéskötés 30. napján esedékes, ha hamarabb megveszi a vevő, akkor hamarabb birtokba veheti a területet. Erre nézve a területi irodavezetők az illetékesek, hogy a fizetés megléte után fizikailag is birtokba adják a területeket.
Bérmunka, bérgépek: tudni kell, hogy ez mindig drágább, sajnos, a rendszerből fakad, mert a használatba adás mellett egyéb hasznot is próbál elvinni a tulajdonosa. Nem nagyon említettük, nem is kifogásként jelezzük, de 10 millió forint körül van a havi tárolási díj, amit adni kell. A holnapi tárgyalások során mérlegelésre kerül, hogy a 800 millió forint értékesítés megtörténjék vagy ne történjék meg.
Egyébként nem arról beszéltem, hogy 918 millió forint értékű árúnk van, hanem azt mondtam, hogy a szeptember 1-jei állapothoz képest, ahol történtek értékesítések. Az igaz változatlanul, hogy szeptember 1-jéhez képest az árakból eredően 557 millió forint a mostani állapot szerint a kiesés. Nagyon nehéz pénzhez jutni. Ha a 800 millió forintot nem tudja visszaadni, akkor például, ha átbillen kamatozó hitellé, akkor meg lehet gondolni, milyen terhei lesznek. Mi azt szeretnénk, ha a 800 millió forint körüli - mert nem tudjuk, pontosan mennyi - összeg a meglévő készletek értékesítésével mentesüljön a pénzügyi terhek alól. A 67 millió sorsáról beszéltem, hogy megvan. A Concordiánál és a kft.-nél ugyanazon üzleti elvek érvényesülnek, és holnap délután kettőre kell, hogy felengedjék a fehér füstöt, ha nem megy, akkor délután együtt jön a Concordia és a Ménesbirtok vezetése, hogy valamilyen végső döntést hozzon.
A TIOP- pályázat, amire volt szíves képviselő úr utalni. (Font Sándor elnök elhagyja a termet.) Nincs olyan állapotban a mi ismeretünk szerint, hogy mi arról tájékoztatást tudjunk adni. Amennyiben a klasszikusan megfogalmazott célok, a Ménesbirtok eredeti létrehozási körülményeit segíti a pályázat mint a lovasértékek, hagyományőrzés, lovasturizmus, képzés, továbbképzés, térségfejlesztés kérdései, akkor partnerek vagyunk benne. Részben a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, a soproni központú egyetemmel és részben az Apátsággal való együttműködés. Erre van olyan kezdeményezés, de olyan szinten kidolgozott javaslat nincs, amiről tájékoztatást tudnék adni.
Csak költői volt a kérdés, hogy Budapesten lesz-e lovasiskola vagy Bábolnán: a lovasok tudják, hogy az is felvetődött javaslatként, hogy amennyiben a lóversenyzés feltételei nincsenek meg Budapesten, akkor a tenyésztés és a versenyzés feltételeire kidolgozunk egy bábolnai változatot. Ez még nincs olyan szinten, hogy érdemben tudnánk válaszolni.
Kerteskővel kapcsolatban csak egy mondatot: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ellenőrző Bizottsága vizsgálatot végzett, a megállapítások hozzáférhetőek.
Köszönöm szépen.
(Jakab István alelnök átveszi az ülés vezetését.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel a válaszok kapcsán? (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.) Igen. Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést kérek azért, hogy közben párbeszéd alakult ki, csak annyira spontán jött egy-két észrevétel, nem tudtam megállni, hogy ne igeneljek vagy ne kérdezzek.
Hogy a mezei leltárral kapcsolatban tisztán lássak a privatizált földeknél. Tehát azt mondtad, szerződéskötés után 30 nappal kell fizetni. A szerződéskötés azt jelenti, hogy megnyertem a pályázatot, és kötök szerződést az NFA-val, hogy az enyém, és miután ezt a szerződést megkötöttem, ez nem jelenti-e azt, hogy bemehetek ezzel a szerződéssel a földhivatalba, és bejegyeztetem a nevemre. Ez nagyon lényeges, hogy azt jelenti, hogy akkor mehet a földhivatalhoz bejegyeztetni, amikor elszámolt a Ménesbirtokkal vagy a vagyonkezelővel. Tehát ha nem ez történik, akkor az történik, hogy elmegyek, bejegyeztetem a megvett földet, utána pereskedhet velem, aki akar, három évig, hogy fizessem meg ezt a mezei leltárt. Megnyugtató ez a válasz, és jó, ha a jegyzőkönyvben bent lesz, nem azt jelenti. Akkor jegyeztetheti be a pályáztató előírásai szerint és a szerződés szerint, amikor ezeket a költségeit elszámolta és kifizette.
Hadd kérdezzem meg, tényleg nem akarom most már a részleteit bontogatni ennek, hogy mikor mennyi volt. Volt egy olyan vélemény is, hogy ezzel a 370 millió forinttal a felszámolónak adott pénzben benne van a TIOP megvásárlása meg a közvetlen támogatás. Jó, rendben van. Azt kérdezem, hogy az áfával hogy állunk itt. Kapott számlát a Ménesbirtok erről, olyat, amire visszaigényelhet áfát? Minden aprópénz számít ilyenkor. Tehát ha ez egy számlaköteles akció volt, akkor a számla alapján egy esetleges áfa-visszaigénylés éppen azt a néhány 10 milliót elősegíti, ami a földvásárláshoz kell.
Azt szeretném mondani még, hogy ha mi mindent összerakunk, amit mondtál, hogy rendeződik, akkor tulajdonképpen hátradőlhetünk, hogy ez jó mulatság, férfimunka volt, a Ménesbirtok megy tovább, nincs gond. Rosszul mondtam, tehát nem 400 millió, most már kevesebb. Mi lesz a vevőállomány és szállítóállomány közötti különbséggel, az hogy alakult? Prolongálni lehet? Nem okoz-e valami gondot, hogy jelentkezik valaki, hogy 60 nap feletti vagy további adósságról van szó? Tehát ez még pénzügyileg bizonytalanná teszi előttem a képet.
Amennyiben a Concordia-ügylet - ebbe valóban nem tudunk beleszólni, én csak felvetettem ezt a dolgot - tisztázza az állami kölcsön ügyét, ezt csak tudomásul fogjuk venni, ez is egy előrelépés. Ez már csak vélemény a részemről, én csak azért mondtam ezt a különbséget, mert elnézést, úgy érzékeltem, hogy a december 1-jei állapotnak megfelelően a 918 millió forintról beszéltél, és ezért mondtam azt, hogy 218 millió forint veszteség lehet itt. De ha sikerül a Concordiával úgy megegyezni, hogy közel ezen a mostani piaci értéken viszi el, és ezzel mentesül az adósságtól a Ménesbirtok, akkor az még talán el is fogadható.
Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy egyelőre a mai napra a kérdéseimre választ kaptam. Az a kérésem, hogy a parlamenti szünet alatt is, amikor januárban vagy valamikor lehetőségünk lesz rá vagy lehetőségem lesz rá, akkor kérem Benedek úr személyes segítségét a részletek tisztázására, ha még felmerül bennem valami kérdés. Ezt eddig is meg szoktam kapni, remélem, ezután is meg fogom kapni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előadókat, hogy reflektálás van-e még Medgyasszay képviselőtársam gondolataira. (Nincs jelentkező.) A bizottsági tagok részéről további jelentkező, úgy látom. Akkor megköszönöm Benedek Fülöp úrnak és dr. Mezei Lászlónak az ismételt megjelenését a bizottságnál. Nem akarom azt mondani, ígérjük, nem ez volt az utolsó, de remélem, érzékelik, hogy mi is aggódunk, és remélem, hogy a vezetés is aggódik a Bábolna Ménesbirtok további sorsa felől, sok-sok termőföld felől. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.) Medgyasszay László?
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, a napirend lezárása után már nem illik, csak a jegyzőkönyv számára szeretném mondani. Tulajdonképpen arra nem kaptunk választ, mi lesz ennek a vevőszolgálat... Lehet, hogy erre most nem is lehet válaszolni, csak ez még nyitott kérdés. A kormány ülése mikor lesz? A CIB Bankkal van-e tárgyalás? Akkor vár addig a CIB Bank, nem fog lépni holnapután, ha letelik a követelés? Mi a biztosíték erre? Nehogy azt a meglepő hírt halljuk, hogy az épületekre a bank rátette a kezét. Tudom, hogy nehéz erre válaszolni, de most nehéz a helyzet.
BENEDEK FÜLÖP vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): A bankkal Mezei úron kívül közvetlenül én tartom a kapcsolatot, és a mai tanácsi döntést előzetesen a képviselő úr által jól ismert Boros László úrral egyeztettem, és türelmet tanúsítanak.
ELNÖK: Mi is türelmet tanúsítunk. Bízunk a legjobbakban, tehát abban, hogy megtaláljuk azt a konstrukciót, amivel nem kell esetleg a maradék vagyonát is felélni a Ménesbirtok Kft.-nek.
Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előadóknak az ismételt megjelenést.
Tájékoztató a Bécsi Egyetemen a MON 810-es kukoricával végzett kísérletek eredményeiről
Rátérünk a 2. napirendi pontra, tájékoztató a Bécsi Egyetem MON 810-es kukoricával végzett kísérletek eredményeiről. Az előadókat a számomra eljuttatott lista alapján szeretném nevesíteni, amennyiben mindannyian itt vannak. Dr. Vértes Csabáné, dr. Feldman Zsolt, dr. Rodics Katalin és dr. Darvas Béla szerepel a listán. Ha fizikailag ez lehetséges, kérném szépen, hogy az előadói sorhoz félkörben legyenek szívesek helyet foglalni. Nem tudom, hogy egymás között egyeztettek-e arról, hogy a felvezető gondolatokat ki mondaná el. A megszólaló legyen szíves jelezni nevét, az intézményhez való tartozást a jegyzőkönyv kedvéért. Megadom a szót az előterjesztőknek.
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. VÉRTES CSABÁNÉ vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Dr. Vértes Csabáné, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból jöttem, és én lennék az első előadó, illetve a téma felvezetője.
Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nevében köszönöm, hogy ebben a témában észrevételt, illetve véleményt tehetünk.
Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Bécsi Egyetem vizsgálati eredménye. Ezzel kapcsolatban a minisztérium részéről a tisztelt bizottságot tájékoztatni szeretnénk magáról a genetikailag módosított szervezet engedélyezési eljárásáról, hogy ez milyen jogi következményeket jelent a jelenlegi engedélyezési folyamatban, úgymint egy már engedélyezett terméknek a vizsgálatát követő jogi eljárások az Európai Unióban. Néhány gondolattal szeretném összekötni a MON 810-re vonatkozó hazai környezeti vizsgálatokra alapulóan bejelentett moratórium tárgyával, és így egy komplex jogi kitekintést is szeretnénk adni, hogy milyen körülmények és milyen következmények lehetnek a Bécsi Egyetem vizsgálataival kapcsolatban.
Nagyon röviden szeretném a genetikailag módosított kukoricával kapcsolatos legfontosabb paramétereket ismertetni a tisztelt bizottságnak. Ez az NK 630 MON 810-es kódjelű genetikailag módosított kukorica a Monsanto bejelentése, illetve a Monsanto tulajdona. Két konstrukciót tartalmaz, mint ahogy a kód jelzi, egy kukoricamoly ellen ellenállóbb tulajdonságot is hordoz és egy totális gyomirtó szerre ellenálló tulajdonságot is.
2007. október 24-én takarmány- és élelmiszercélú felhasználásra került engedélyezésre ez a kukorica. Az engedélyezést az Európai Bizottság adta ki. 2004-ben indult az engedélyezési eljárás, az Egyesült Királysághoz került beadásra a dosszié. 2006-ban került nyilvánosságra az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal véleménye, amely ennek a kukoricának a biztonságos felhasználására vonatkozott. 2006. októberében tagállami illetékes hatóságok észrevételeit összegezve végül is engedélyezésre bocsátotta az Európai Bizottság ezt a határozattervezetet, amelyet végül is 2007. október 24-én elfogadott az Európai Bizottság, mégpedig egy olyan eljárási mechanizmus során, hogy a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatosan véleményt mondó bizottságban nem született minősített többség az elfogadás mellett a Tanácsban sem, így az Európai Bizottság saját hatáskörben hozta meg a döntést.
Szeretném jelezni, hogy a tárgyalások folyamán, illetve a tagállami vélemények sorozataként Magyarország is és Ausztria is mindvégig a genetikailag módosított szervezet felhasználása ellen foglalt állást, mégpedig azért, mert hiányosnak ítélte azokat az élelmiszer-biztonsági kísérleteket, amelyeket az engedélyezi eljárás során a dosszié tartalmazott.
Szeretném kiemelni az EFSA véleményéből azt a sort, amely azt mondja, hogy nem kell 90 napos etetési kísérlet, és ennek az indoklását 2006 októberében az EFSA arra alapozta, hogy a két konstrukció, amelyet hordoz ez a bizonyos kukorica, már külön-külön engedélyezésre került, és akkor az élelmiszerbiztonsági kérdéskörben nem jelentett kockázatot ennek a két konstrukciónak a külön-külön való felhasználása.
Már engedélyezett termék esetében az Európai Uniónak a jogszabályaira hivatkozással lehet egy olyan eljárást indítani, amely az adott terméknek a piacról történő kivonását, illetve piacon való felhasználásának a tilalmát hirdeti a tagállamok szintjén. Ezt hívjuk végzáradéki eljárásnak. Maga az eljárás típusa teljesen megegyezik Magyarországon a MON 810-es kukorica köztermesztéssel kapcsolatos végzáradéki eljárásával. Tehát ha van egy tudományos bizonyíték arra, hogy az adott, már engedélyezett termék esetében valamilyen élelmiszerbiztonsági vagy közérdekű kockázat van jelen, akkor az a tagállam ezekre a vizsgálatokra alapozva jelenthet be tagállami tilalmat.
Jelen esetben a Bécsi Egyetem vizsgálata élelmiszerbiztonsági kérdéskört érintett, kétéves vizsgálati eredményt, melyet kolléganőm részletesen említ a tisztelt bizottságnak, illetve ismertet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről annyi észrevételt szeretnék tenni ezzel kapcsolatban, hogy tudományos szakértők megkapták a részletes anyagot, jelen pillanatban az anyag feldolgozása zajlik. Természetesen a vizsgálatokkal kapcsolatban már megjelentek értékelések is, melyek hol a vizsgálatok kockázati tényezőinek az alátámasztásáról szólnak, hol pedig cáfolják ezeket a kockázatokat. Úgy gondolom, hogy olyan horderejűek és jelentőségűek ezek a vizsgálatok, hogy mindenképpen összegezni kell ezeket az észrevételeket, figyelembe venni azt a rengeteg anyagot, amelyeket ezzel kapcsolatban a szakértők rendelkezésre bocsátanak, és gondolom, egy közös nyilatkozatban a Környezetvédelmi, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megállapításokat fog tenni, melyeket a tisztelt bizottság részére el fogunk juttatni.
Még egy rövid gondolat, ami mindenképpen a tárgyhoz tartozik, merthogy az Országgyűlés 53/2006. határozatának második pontja kifejezetten arról szól, hogy minden vizsgálatot elő kell segíteni, amely a már engedélyezett, genetikailag módosított szervezetek kockázatosságának felderítésére irányul, és ez nemcsak azokat jelenti, amelyek Magyarországon a MON 810-es fajtacsoportban vannak, hanem minden, már engedélyezett termék esetében is szorgalmazza ezen vizsgálatok elvégzését. Magyarországon kimondottan ezzel a fajtával nem folynak vizsgálatok, más típusú konstrukciókkal folynak vizsgálatok, tehát a jövőben a vizsgálatok értékelését követően inkább úgy fejezném ki magam, hogy a közeljövőben kísérletek elvégzését is fel kell vetni. Az erre vonatkozó pénzügyi források megteremtését követően úgy gondolom, a társtárcával mindenképpen konzultálni kell, hogy szükségesnek tartja-e Magyarország a vizsgálatok elindítását. Természetesen ezen vizsgálatok nagyon költségesek, a jelenlegi anyagi források pedig korlátozottak. Ebből a szempontból, bár prioritást élveznek ezek a területek, és a Vidékfejlesztési Minisztérium kutatás-fejlesztési programjában is úgy gondoltuk, hogy elsődleges szempont, hogy a genetikailag módosított szervezetek kockázataival kapcsolatos vizsgálatok elindulhassanak. Úgy gondolom, együttgondolkodás kell ahhoz, hogy ezen vizsgálatokat finanszírozás szempontjából Magyarországon el lehessen végezni, mert Magyarország csak úgy tud ezen fajtacsoportra tilalmat hirdetni, ha maga is vizsgálatokat végzett, tehát más tagállami vizsgálatokra hivatkozni nem lehet, és így nem indíthat végzáradéki eljárást az Európai Unió felé.
Röviden ennyit szerettem volna mondani, és tisztelettel várom a bizottság kérdéseit, amennyiben van.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen, bár én azt javaslom, hallgassuk meg a további előadókat, amennyiben szólni szeretnének, és együttesen tárgyaljunk utána.
Köszönöm szépen.
DR. RODICS KATALIN főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Rodics Katalin vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Azt hiszem, ezek a kísérletek nagyon jól alátámasztják azt a magyar követelést, amit az Európai Unióban és a cégek felé is mi nagyon következetesen képviseltünk, hogy tisztességesen ki kellene vizsgálni ezeket a fajtákat még az engedélyezés előtt. Itt most az látszik, hogy a költségterhelés azokra az országokra hárul vissza a cégek részéről, akik próbálják megmenteni a saját embereik egészségét, a környezetüket, és nekik kell elvégeztetni ezeket a rendkívül költséges vizsgálatokat. Eddig az volt az érvrendszer, hogy nincs szükség hosszú távú, se humán-egészségügyi, sem környezetvédelmi vizsgálatokra, mert ezek a fajták nagyjából ugyanolyan biztonságosak, mint az a vonal, amiből előállították. Egyre szaporodnak azonban azok a kísérletek, amelyek ezt cáfolják, és reméljük, sikerül rákényszeríteni a cégeket arra, hogy ezeket a hosszú távú vizsgálatokat elvégezzék.
Az osztrák kísérletekről röviden szeretném elmondani, hogy háromféle kísérletsorozat zajlott az elmúlt években Ausztriában, amelyek az osztrák egészségügyi és agrárminisztérium finanszírozott. Ebben az egereket 33 százalékban, tehát egyharmad részben GMO-táppal etették. Az egyik csoport a GMO-kukoricát kapta, másik csoport az izogénes vonalat, amelyből a génmódosítást végrehajtották, illetve egy osztrák kukoricafajtát is vizsgáltak a harmadik csoportban.
Az első kísérletsorozatban élethossziglan tartó etetéskísérletet folytattak. Nem találtak szignifikáns különbséget a GMO-kukoricával etetett, illetve izogénes vonallal etetett állatok között, de amikor már több generációs kísérletet indítottak be, elég komoly és szignifikáns különbségeket találtak. Egyértelmű volt, hogy az izogénes tápon tartott egereknél több egér született és több is maradt életben, mint a GMO-táppal etetett egereknél. A GMO-tápon az utódok 14 százaléka, míg az izogénes kontrollvonalon csak 6 százaléka pusztult el.
A második, harmadik és negyedik generációból öthetes korban megvizsgáltak öt-öt, random kiválasztott hím és nőstény utód különböző szerveit, és a GMO-tápon tartott állatok esetében az elektromikroszkópos vizsgálatok májkárosodást és hasnyálmirigy-károsodást mutattak ki. Nem mennék bele részletesen, hogy ez milyen típusú károsodás volt, de ami érdekes, hogy a máj és a lép sejtjeiben a sejtmag pólusai szignifikánsan megváltoztak, ami arra utalt, hogy egy nagyon erős intenzitásnövekedés volt a sejtmagokban a GMO-val etetett állatok esetében.
Amikor megnézték a különböző gének kifejeződését, hogy mennyire működnek a gének, és mennyire indul be a fehérjeszintézis, akkor azt találták, hogy 440 génnek megváltozott a működése a GMO-val etetett állatok esetében. Ez nagyon jól alátámasztja azt a félelmét a GMO kivizsgálását követelő kutatóknak, hogy egy ilyen gén nemcsak azt az egy fehérjét fogja termelni, és ezzel befolyásolni a növény életét, hanem nagyon sok más gén működését is befolyásolhatja, beindíthatja más gének működését, ezzel beláthatatlan következményeket idézhet elő.
A harmadik típusú kísérlet a folyamatos reprodukciós hatásvizsgálat volt. Ennek során ugyanazon 24 szülőpárral négy egymást követő vemhességből eredő egerek számát, és az alom növekedését kísérték figyelemmel. Amíg az izogénes vonalon tartott nőstények mindegyike minden alkalommal vemhes lett, addig a GMO-kukoricán tartott nőstényeknél minden pároztatásnál folyamatosan nőtt a meddő állatok száma, és a negyedik vemhességnél ez szignifikáns volt a két csoport között. Ezenkívül az alom súlya is egyre kisebb lett a különböző generációk során.
Összefoglalva: elmondhatjuk, hogy a tápban mindössze 33 százalékos mennyiségben jelenlévő GMO-kukorica nagyban befolyásolta az állatok élettartamát, és komolyan csökkentette a reprodukciós képességét. Az utódoknál szignifikánsan megváltozott a lép és máj morfológiája, valamint a vékonybélben számos gén kifejeződése. Ezek elég súlyos eredmények. Maguk a kutatók természetesen nem mondják azt, hogy emberre egyből extrapolálni lehet, de hogy ez súlyos veszélyt jelent és további vizsgálatokra igenis szükség van, valamint a hosszú távú vizsgálatok igénye megalapozott, azt hiszem, ezekkel a kísérletekkel is bizonyították. Meg kell említenünk, hogy GMO-szójával korábban végzett kísérleteknél hasonló eredményeket kaptak.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki a következő megszólaló? (Dr. Darvas Béla jelentkezik.) Darvas professzor úr. Megadom a szót.
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Darvas Béla vagyok, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének vagyok a tudományos tanácsadója, de jelenleg a GMO-Kerekasztal egyik ülésvezetőjeként szólalok meg, illetve a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságnak vagyok a tagja. Én arra gondoltam - mert sejtettem, hogy a részletes eredmények, ami ehhez a szinthez kell, elhangoznak itt -, hogy nem is kizárólag ennek az egy kísérletnek az eredményeit mondom el, hanem azzal próbálkozom, hogy nagyon röviden elmondjam az elsőgenerációs GM-növények jelenlegi megítélését.
Az elsőgenerációs GM-növények egy nagyobb csoportja enzimet termel, amitől ellenállóvá válik egy totális gyomirtó szerre, így azt akár repülőgépről is lehet szórni. E fejlesztés azonban semmi eddig megoldottat nem halad meg, csak az eredetileg több hatóanyaggal és szakértelemmel megoldható gyomirtást most egy vízszennyező hatóanyaghoz, hogy glyphosate-hoz köti. A glyphosate generikus hatóanyag, viszont ezen az úton egy szabadalmaztatott fajtával a kapcsolatos haszon megnövelhető. A fajtatulajdonos azt mondja: kevesebb permetszert kell használni, azonban ez nem fedi a valóságot, mert a gyomok nem egyszerre csíráznak. További probléma, hogy Magyarország növényvédelmi repülőgépparkja súlyosan amortizálódott, s tudomásom szerint nincs vállalkozói csoport, amely erre a területre invesztálna. Az alkalmazási előny - nagy terület gyors kezelése - tehát hazánkban nem realizálható. A hatóanyag-rezisztens gyomnépesség kiszelektálódása jelentős, például a glyphosate-ra, amitől itt szó van, a betyárkóró mutat ilyen képességet.
Az elsőgenerációs GM-növények egy kisebb csoportja egy rovarpatogén baktérium, a Bacillus thuringiensis toxinját termeli. Mérések szerint a permetezhető toxinmennyiség sokszorosát termeli meg a Bt-növény, és a toxin, ez a Cry-toxin, a növényi sejtekben termelődik, azt tehát kénytelenek vagyunk megenni. Egy permetezhető készítmény lemosható. Ráadásul csak akkor bomlik le a természetben, ha a hordozó növényi sejt is felbomlik, azaz hosszabb ideig a környezetünkben marad.
A kukoricatarlón a következő évben még az előző év gyökérnyaki maradványai jelentős előfordulásúak. Az idegen beporzású növények megporozhatják egymást, így a transzgén szétterjed a fajban. Elsősorban az ökológiai termelők nem szeretnének ilyen nem kívánt utódnövényeket termeszteni, mert minőség-ellenőrzési rendszerük kizárja a GM-fajtákat. A Bt-növény pollenjében is megjelenik a Cry1-toxin, és veszélyezteti az érzékeny védett lepkék hernyóit, így bizonyosan a nappali pávaszemet, amely élőhelyeit a természetvédelmi törvény védi hazánkban. A Cry-toxinokra hamar alakul ki rezisztencia, bár az lassan stabilizálódik. Az ilyen GM-fajtáknak tehát lejárati idejük van, felhasználási idejük limitált.
A fogyasztót leginkább az érdekli, hogy számára mit jelentene, ha ilyen növényekből készült élelmiszereket vásárolna. Ezen a területen a táplálkozástanban járatos Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád professzorok véleményeire támaszkodom.
2007-ben egy Monsanto tulajdonú kukoricabogár-rezisztens fajta, a MON 863 - a gyáriak szerint titkosan kezelt - gyári dokumentációját tették hozzáférhetővé a német dokumentációvizsgálók. A dokumentáció egy három hónapig patkányokkal folytatott kísérlet eredményeit tartalmazta. Az alapadatokat a francia Seralini professzor és munkatársai vették vizsgálat alá, és azt állapították meg, hogy a dokumentációban mért élettani adatok mintegy 8 százaléka eltér a normális értékektől. A hímeken vese-, a nőstényeken májelváltozásokat tapasztaltak. A hímek esetében gyanítható, hogy a ketreces tartás körülményei nem voltak optimálisak, azonban a nőstények májkárosulása miatt a gyanú a kukoricabogár-ellenes hatást kiváltó Cry3-toxinra terelődött.
Ugyanebben az évben váltak nyilvánossá az orosz Irina Ermakova és munkatársainak egy ugyancsak Monsanto tulajdonú gyomirtószer-rezisztens glyphosate-tűrő szójával végzett kísérleti eredményei. Ebben a Roundup Ready szójával táplált nőstény patkányok utódainak fele elpusztult a szoptatás első három hetében, és a túlélők fejlődése súlyosan visszamaradt.
Már 2008-ban tették az asztalra az osztrák Velimirov és munkatársai az eredményeiket, amelyet egereken végeztek. A kísérletekhez egy Monsanto tulajdonú, többszörösen módosított kukoricahibridet, MON 810-et és NK 603-at használtak fel, amely részben kukoricamoly-, részben gyomirtószer-ellenálló volt. Itt is glyphosate-rezisztenciáról volt szó. Az első generáció negyedik utódgenerációjáig emelkedett a meddő nőstények aránya, míg a megszülető és életben maradt utódok száma háromnegyedére csökkent.
Az ügyek hatalmas és dramatizált sajtóvisszhangot kaptak, amelyben pro- és kontraérvek hangzottak el. Az azonban bizonyos, hogy a Monsanto a saját kereskedelmi érdekében nem kerülheti meg a jövőben a nyilvánosság előtt végzett táplálkozástani tanulmányokat, és hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal - amely eddig egyetlen független vizsgáló eredményeit sem találta meggyőzőnek - neve mellé kérdőjel kerül, ami a hozzáértését és a szelektív hiszékenységét illeti.
A környezeti és táplálkozástani kritikák mellett a közgazdasági okokról beszélünk a legkevesebbet, bár ezek állami szinten döntőek. A GM-növények elkülönített termesztése súlyos közterhet ró a vetést engedélyező országra. Engedélyezési és ellenőrzési hivatalokat kell működtetni A GM-terményt elkülönítve kell szállítani és raktározni, értékesítésnél a terméket speciális műszeres vizsgálat alapján minősíteni kell, tehát létre kell hozni egy mintánként 30-60 ezer forintért mérő laborhálózatot. Mindez emelni fogja az úgynevezett hagyományos termények árát, lehetetlen helyzetbe hozza az ökológiai termesztőket, az ország elveszíti a vetőmag-termelőinek a GM-növényre eső részét, a hazai növénynemesítők a GM-növények szabadalmai miatt bedolgozókká válnak. Mindeközben a gazdák vetőmag-szerződéseikkel a fajtatulajdonossal kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, míg a fogyasztó ugyanazért a minőségért az ellenőrzési költségek miatt többet fog fizetni.
Jelenleg ezzel szemben az sorolható fel, hogy két kártevő ellen védett lehet a kukoricánk, és a szakértelmet nélkülöző gazdák számára egy totális gyomirtóval is elvégezhető a kukorica gyomirtása. A reklámszövegekkel ellentétben nincs jelentős termésnövekedés, az 0-10 százalék közé esik a hazai vizsgálatok szerint is, azaz esetleges.
A fentiek alapján az alábbi felelős megállapítások tehetők: 1. A magyar hatósági szabályozás jó úton jár a meghirdetett MON 810-es moratóriummal. Az tanácsolható, hogy független táplálkozástani és környezettudományi vizsgálatok nélkül ne engedélyezzen az országban vetésre további elsőgenerációs növényeket sem. 2. A Magyar Országgyűlés törvényi úton biztosítsa a hazai független vizsgálatokhoz azt, hogy a fajtatulajdonos vetőmagot biztosítson. Ellenkező esetben állítsa le a hazai engedélyezési folyamatot, és az EU felé jelentse be, hogy a pannon biogeográfiai régióban végzett vizsgálatok nélkül a GM-fajtát nem veszi fel a fajtajegyzékére. 3. Az Országgyűlés vizsgálja felül, hogy miért nem jött létre az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság, amelynek a táplálkozástan területén felelős véleményt kellene mondani. Mint a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja, állíthatom azt is, hogy a fő szakmai delegálók - Egészségügyi Minisztérium és Magyar Tudományos Akadémia - sem választottak szakmai képviselőjüknek komoly táplálkozástani ismeretekkel rendelkezőket, így a benyújtott fajtatulajdonosi dokumentációk megítélése hazánkban is hiányos.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az előadók közül esetleg Feldman Zsolt most ebben a körben nem kíván-e megszólalni. (Nincs jelzés.) Akkor a bizottság tagjainak adok lehetőséget, hozzászólás, vélemény. (Dr. Ángyán József, Bagi Béla, Herbály Imre jelentkezik.) Ángyán Józsefnek adok először szót, és Bagi Béla jelentkezett, Herbály alelnök úr is jelentkezett. Herbály alelnök úr lesz a következő megszólaló, csak szeretném rögzíteni.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Kettős érzés van az emberben, amikor olvassa ezt a jelentést vagy ezt a kutatási eredményt, amit a Bécsi Egyetem vizsgálatai mutatnak. Egyrészt azt hiszem, hogy örülnünk kell, hogy Magyarország 2006-ban úgy döntött, ahogy döntött, és ezt ötpárti egyetértéssel egy parlamenti határozatban rögzítettük.
Azt hiszem, hogy jó ez az irány, és tulajdonképpen jó volt az az érzésünk is, hogy ha részletes vizsgálatok folynak ezekkel az anyagokkal, azok jónéhány kételyt vagy eloszlatnak vagy pedig alátámasztanak. Úgy tűnik, ezek a vizsgálatok igazolják azokat a kételyeinket, amelyek alapján megfogalmaztuk azt a parlamenti határozatot.
Másik oldalról kicsit szomorú is az ember, merthogy az országgyűlési határozatban rögzített ügyek, amelyek továbbvitték volna ezt a folyamatot, nem igazán mennek előre. Vértes Tímea elmondta, hogy bár az országgyűlési határozat kimondja, ilyen vizsgálatok pillanatnyilag nem folynak Magyarországon, határozottan azt is mondta, hogy ennek a költségfedezetét is meg kellene teremteni, tehát nemcsak a fajtatulajdonosok ellenállása lehet az akadálya - amennyiben nem sikerült azt sem elérnünk, hogy vetőmagot biztosítsanak ezekhez a vizsgálatokhoz -, hanem a költségvetésben sem szerepelnek azok a tételek, amelyek biztosítanák ezeknek a vizsgálatoknak a lefolytatását. Ez azért lenne valóban fontos, és magam is így látom, merthogy a moratóriumunk fenntartásához ilyen vizsgálatok múlhatatlanul szükségesek. Deklarálhatjuk mi, hogy nem engedjük be, ha nincsenek megfelelő vizsgálatok, mert látva az EFSA eljárását, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal GMO-paneljét, pontosan látszik, hogy ha nem tudunk megfelelő vizsgálati eredményeket az asztalra tenni, amelyek saját vizsgálatok, akkor nem tudjuk fenntartani a moratóriumot, és sokan látjuk most már, hogy kifejezett kárt fog okozni nekünk az élelmiszerpiacon, élelmiszerbiztonsági problémákat felvetve.
Azt szeretném én is kérdezni, és nem tudom, ki tud erre választ adni, hogy ennek az országgyűlési határozatnak a végrehajtása miért nem úgy történik, ahogy kellene? Részben miért nem tudtuk még tovább módosítani a géntechnológiai törvényt úgy, hogy kikényszerítsük az együttműködést? Bár úgy tudom, az előkészítése folyik, és erről információt szeretnék kérni a géntechnológiai törvény további módosításáról. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen állapotban van, a notifikációs eljárás lezárult-e, rendben van-e, és a módosító indítványok mikor kerülnek a parlament elé, hogy ezeket a kérdéseket tovább tudjuk vinni a géntechnológiai törvénybe?
Másrészt hogy látja - elsősorban az FVM képviselőjét kérdezem - a finanszírozás lehetőségét. Tudunk-e olyan pénzalapot teremteni, ami az ilyen típusú vizsgálatokat az országgyűlési határozatnak megfelelően pénzügyileg is alátámasztaná, illetve van-e ilyen sor -mert lehet, hogy valamelyik sor alá érthető ez - a költségvetésben, mert ez múlhatatlanul szükséges lenne.
Kérdezem a környezetvédelmi tárca képviselőjét is, hogy ebben esetleg valamiféle együttműködés lehetséges-e a közös vizsgálatok folytatása, finanszírozás tekintetében. Lehetséges-e, hogy megteremtse a két tárca közösen a szükséges vizsgálatok pénzügyi fedezetét? Kérdezem még, mert elhangzott Darvas professzor részéről, hogy az egészségügyi géntechnológiai hatóság azóta sem alakult meg. Mi az akadálya, hogy az országgyűlési határozatnak megfelelően létrejöjjön ez az egészségügyi géntechnológiai hatóság, miközben éppen egészségügyi vonalon tűnnek fel egyre súlyosabb kételyek a géntechnológiailag módosított fajtákkal kapcsolatban?
Kérdezem továbbá azt, mert erről nem volt szó, csak közvetetten, hogy látják, folyik-e valamiféle lobbitevékenység az országgyűlési határozat szellemében? A kormány folytat-e lobbitevékenységet az Unióban arra vonatkozóan, hogy az EFSA mindenhatóságát megkérdőjelezzük? Elképesztő, amilyen módon a GM-panel pillanatok alatt visszautasít bármilyen kételyünket anélkül, hogy vizsgálatokat végezne azzal kapcsolatban, hogy a kételyek megalapozottak-e vagy sem. Folyik-e arra vonatkozóan valamiféle lobbitevékenység, és a kormány ebben tesz-e valamit, hogy kivegye ezt a kérdést a bizottság hatásköréből?
Arról beszéltünk, hogy ezt az Európai Parlamentnek kellene utalni, hogy a választott tisztségviselők döntsenek arról, hogy akarnak-e egy irányt, ne egy EFSA-GM-panel lobbiszervezet döntse el, hogy az adott fajták egészségre károsak vagy sem. Ilyen szervezettől nem jöhet ki más, csak az, hogy ezekkel a fajtákkal semmiféle probléma nincs, miközben a tudomány folyamatosan igazolja, jönnek sorba a kísérleti eredmények, hogy jogosak a félelmek, amelyek kísérik az elsőgenerációs génmódosított növények bevezetését.
Tudnak-e ilyesmiről, hogy a kormány végez ilyen tevékenységet, illetve ha nem, mi az akadálya, hogy ez erőteljesebb legyen az Európai Közösségben? Élelmiszerbiztonsági oldalról is és egészségügyi oldalról is egyaránt fontos lenne, hogy ilyen európai döntések szülessenek meg, mert könnyebben fogunk mozogni ezen a terepen, ha sikerül ellensúlyozni annak a néhány multinacionális cégnek az érdekérvényesítő képességét európai szinten, amelyek ezen a terepen nyilván saját tulajdonosi érdekeik mentén és tőkeérdekeik mentén mozognak. Mi pedig a közös érdekeket próbáljuk itt a parlamentben valamilyen módon megvédeni. Látnak-e erre lehetőséget, illetve hogy áll ez a dolog?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre alelnök úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előadók! Amikor az országgyűlési határozattervezetet tárgyaltuk a témával kapcsolatban, akkor én jó szívvel támogattam és meg is szavaztam azt, majd a parlamenti vitában két megjegyzést tettem. Az egyik megjegyzés arra vonatkozott, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy ettől majd megáll az a veszély, hogy ide Magyarországra is begyűrűződjön egy nagyobb támadás kapcsán a GMO hatása. Ezt egy kicsit rossz néven vették tőlem képviselőtársaim. Továbbra is állítom, hogy ezzel az egy lépéssel épphogy csak egy tyúklépést tettünk az ügyben előre.
A másik dolog, amit ott is elmondtam, itt is elmondom. Kicsit kellemetlennek tartom, hogy ránk, politikusokra akarja ráhárítani a tudomány egy ilyen fontos kérdés eldöntését. Itt most Darvas tanár úr elmondta azokat a nézeteket, amit ezzel a témával kapcsolatosan, szakmai meggyőződéssel vall, és én ezt tiszteletben tartom, merthogy én sokkal kevesebbet tudok, sőt, ehhez képest semmit. De egy másik akadémikus ugyanerről a kérdésről homlokegyenest mást mond, sőt megjelennek kiadványok magyarországi kiadásban, de olyan felhasznált irodalommal, amely azt igazolja, hogy komoly, nemzetközi hátterű kutatásokra alapoz az illető cikk.
Nos, amit most Rodics Katalin főosztályvezető-helyettes asszony elmondott, meg amit én ebben az újságban, kicsit ellenpéldaként olvastam, még jobban félek, mert nem tudom igazán, hogy melyiknek higgyek. Jó, hogy itt erről beszélünk, de jobb lenne, ha egymást győznék meg a tudomány emberei, és azután kezdenének el velünk, politikusokkal a közösen megegyezett irányba törvényeket alakítani. Ennek így nem sok értelme van. Bár nagyon nagyszerű dolog hallgatni azokat az embereket, akik valamihez nagy meggyőződéssel ragaszkodnak, és hitelesen, lelkesen tudják képviselni a nézeteiket, de ettől az ügy nem megy jobban előre. Persze ezt most nehogy félreértsék, nem azért mondom, hogy most fel akarok állni és ki akarok menni, én hallgatom tovább önöket, csak az eredményt nem látom ebből. Annyit persze igen, hogy a következő alkalommal, amikor újra majd fel kell lépni egy újabb génmódosított növény magyarországi együtt-termesztése, termesztése ellen, akkor azt is lelkesen meg fogom szavazni, de ugyanezeket, amiket most elmondtam, egy kicsit talán durvábban el fogom mondani, mert akkor már azt fogom mondani, hogy tisztességtelen dolognak tartom azt, hogy minket, politikusokat akarnak fölhasználni a tudomány emberei arra, hogy valamilyen lobbi ellen vagy érdekében lépjünk fel. Ne haragudjanak, azt gondolom, hogy ezt el kellett mondani, mert így tisztességes, miközben egy irány érdekeit kiszolgáltuk, legalább az őszinte véleményünket hadd mondjuk el. Ez nem a kormánypártiak véleménye volt, ez Herbály Imre véleménye volt, és ha sok butaságot mondtam, nézzék el nekem, egy biztos, én őszinte voltam.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Bagi Béla alelnök úrnak adok szót. Parancsoljon!
BAGI BÉLA (Fidesz). Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előadók! Először Herbály Imrének szeretnék válaszolni. (Herbály Imre: Nem kell.) De én akkor is szeretnék.
ELNÖK: Bocsánat, alelnök úr, az ülést én vezetem, én szót adok azonnal alelnök úrnak, ha szólni akar.
BAGI BÉLA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársam! Egy országgyűlési határozatot a GMO-ügyben nem hajtott végre a kormány. A kutatóintézeteink az ellehetetlenülés határán vannak. A kormány pénzt nem biztosít vizsgálatokra. Ezek után számon kérni az eredményt enyhén szólva nem kellene talán éppen ebben a helyzetben. Mert az eredmény miből lesz? Mi már nem teóriákat akarunk hallgatni, hanem egzakt vizsgálati eredményekre alapozott eredményt, ezt pedig, azt gondolom, pénz nélkül sem a jelenlévők, sem pedig a jelen nem lévők nem tudják produkálni.
Hadd legyek én is szubjektív. Az a propagandafüzet, amiből voltál kedves idézni, mindenféle objektív független mérési adatot teljesen nélkülöz. Azt hiszem, hogy ez nem képezi vita tárgyát. A GMO üzletpolitikusai nem tudnak független vizsgálati eredményt fölmutatni az igazuk bizonyítására. Tehát ilyen alapon nem nagyon értettem a fölszólalásodat. Ennyit erről.
Viszont én azt gondolom, hogy ennek a mai tanácskozásnak egy jó apropója a tegnap lefolytatott általános vita a T/6750-es törvénytervezettel kapcsolatban, mert ott is az áruk szabad áramlásáról van szó. De ami ebben az egészben izgalmas, hogy megváltozik az áruk szabad áramlásánál a tervek szerint a bizonyítási kötelezettség. (Jakab István elhagyja az üléstermet. - Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
Kérdezem én, hogy ha most a moratórium lezárul, amire állítólag tán van némi szerencsétlen esély is, de reméljük, hogy nem, de ha ez történetesen megteremtődne - azt is hallottuk, hogy más országok eredményeire hivatkozni nem lehet, noha még mindig csak egy egérről van szó - teljesen védtelenül állunk, mert a bizonyítási kötelezettség a magyar hatóságra fog május 3-tól vagy mikortól hárulni. Hozzá se tudunk szólni a kérdéshez. Tehát itt nagyon keményen fölvetődik a fogyasztói érdeksérelem. Hogy mondjam, én azért sokkal inkább hajlandó vagyok arra az álláspontra, hogy erős figyelmeztetésnek érzem ezt a bécsi egérkísérletet, mert nagyobb a valószínűsége, hogy ez károsan hat az emberre, mint az ellenkezője. De ezzel együtt most készülünk majd elfogadni egy olyan törvényt, hogy a bizonyítási kötelezettség majd ránk fog szállni.
Tehát hangsúlyozom, most nem akarok visszakanyarodni a tegnapi vita folytatására, meg ami majd ezután fog még következni, de sokkal szélesebb körű a törvénytervezet problémája, minthogy egészen egyszerűen az élelmiszert vagy az élelmiszer-alapanyagokat - mert itt élelmiszer-alapanyagról beszélünk - összemossuk az autóval vagy a szórakoztató elektronikával vagy egyéb áruk szabad áramlásával. Tehát ehelyütt is én szeretném aláhúzni azt a véleményemet, hogy egy szenzitív áru az élelmiszer és az élelmiszer-alapanyag, és ezt európai szinten is érdemes lenne külön kezelni. Ezzel együtt szinte kötelezőnek érzem, hogy Magyarország is végezzen ilyen irányú vizsgálatokat, és erre pedig elő kell teremteni a pénzt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel az ülés vezetését kényszerből át kellett vennem Jakab elnök úrtól, ezért nem tudom átadni egy reagálás erejéig másnak az ülés vezetését.
Csak annyit szeretnék mondani Bagi képviselő úrnak, hogy pontosan nem értett meg engem. Egyrészt nem idéztem sehonnan. Nem én vagyok kormányon, tehát számon kérni, hogy mennyi pénzt fordítottunk erre, nem tőlem kell. A harmadik meg végül az, hogy határozottan kijelentettem, hogy az egérkísérlettől nagyon megijedtem, csak éppen az a baj, hogy egymással homlokegyenest ellentétes vélemények jelennek meg neves akadémikusok szájából. (Jakab István visszatér az ülésterembe.) Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy eldöntsem, hogy ki kinek a lobbistája, de ez más téma. Nem értettél meg, úgyhogy majd egyszer elmondom újra neked ezt, amit mondtam.
Megadom a szót Frankné Kovács Szilviának.
(Jakab István, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót. Bagi képviselő úr hozzászólására hadd reflektáljak, nyilván nem válaszolok, nem akarnám itt a múltkori bizottsági ülésen elhangzottakat citálni, sem a tegnapi plenárison elhangzottakat. Azt gondolom, hogy az IRM képviselői a bizottsági ülésen is és a plenáris ülésen is a tisztelt képviselők számára teljesen világossá tették, hogy az áruk szabad áramlásáról szóló törvényjavaslat, ami a Ház előtt volt tegnap, nem szól az élelmiszerekről. Lehet, hogy önöknek más a véleményük, én nem tudom, kinek mi erről a véleménye, a kormánynak az én legjobb tudomásom szerint ez az álláspontja. Tehát azt gondolom, hogy beszéljünk erről a dologról.
Arra lesz még lehetőség, meg volt is már lehetőség, hogy azzal a törvénnyel kapcsolatban elmondjuk azt, amit szeretnénk, és az álláspontjainkat világossá tegyük. Azt gondolom, hogy nemcsak az élelmiszereknek kell szenzitívnek lenni, hanem nekünk magunknak is, és érzékenynek kell lenni arra, ami a kormány hivatalos álláspontja. Nyilvánvalóan nagyon sok jogértelmezési kérdés bujkál ezekben a témákban. Én ezt el tudom fogadni, de kérhetném képviselőtársaimat, hogy a jövőben, ha ezzel a témával foglalkoznánk, annak örülnék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József jelentkezik.) Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Megköszönöm a tájékoztatást az előadók részéről. Nagy érdeklődéssel hallgattam, és ez mindjárt felkeltette bennem azt a gondolatot, hogy nyíltabb tájékoztatás kellene a lakosság felé is. Eléggé tájékozatlanok, bár újabban az egyéb élelmiszerbotrányok miatt egyre inkább figyelnek ezekre a dolgokra az élelmiszerbiztonságon belül.
Úgy gondolom, nekünk még erősebben ragaszkodni kellene az országgyűlési határozat végrehajtásához, hiszen a GMO-növények nem hozzák máshol sem - nálunk meg hál' Istennek egyáltalán nem - azt a többlettermelést sem anyagilag, sem volumenben, amelyet az előállítók propagálnak. Azt gondolom, hogy a multi cégeknek az amúgy is rossz hírnevét meg a GMO-növényeket alapul véve, magához a határozathoz erősebben ragaszkodnunk kellene, mert különösen az, amikor nincs bizonyítva ezen növények egészséges többlethozama, ugyanakkor nem engedik bizonyítani saját kutatóintézeteik részéről sem, mert nem adnak sok esetben mintát a kísérletekhez, amit végre szeretnénk hajtani, ez nem kevesebb, mint a gyanú árnyéka ezeknek a cégeknek a megítélését illetően.
Köszönöm szépen a tájékoztatást és szeretném kérni a bizottságtól, hogy ha lehet, valamilyen nyíltabb, nagyobb sugarú lakossági tájékoztatást próbáljunk erről a napirendi pontról biztosítani, és maradjunk továbbra is GMO-mentesek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Godó Lajos jelentkezik.) Godó Lajos képviselőtársamnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon röviden én is szeretném megköszönni az előterjesztőknek a tájékoztatást úgy az írásos, mint a szóbeli kiegészítéseiket. Csatlakozni szeretnék Herbály képviselő úrhoz. Ő ugyan úgy fogalmazott, hogy a saját véleménye, ezért mondom, hogy csatlakozok hozzá.
Úgy gondolom, a kutatók között kellene valamiféle vitát lefolytatni, az eredményekről egyeztetni, a kutatások eredményeit megismerni. Jobb lenne, ha a Barabás Zoltán Egyesület kutatói vagy a mögött álló kutatók és a jelenlévők leülnének, és ezeket az eredményeket megbeszélnék, hogy ne kétféle tájékoztatást kapjanak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagjai, vagy ugyanígy a civilek és termelők se kapjanak kétféle irányú impulzusokat.
Azt szeretném, ha az országgyűlési határozat végre lenne hajtva. Tudjuk azt, hogy jövőre a mezőgazdasági tárca több törvényt kíván módosítani, többek között a géntechnológiával foglalkozó törvényt is. Jó lenne, ha a kutatók azonos véleményt alakítanának ki, és olyan javaslat születne. Miután ez a leírás, hogy hova fordult Ángyán képviselő úr és Darvas kutató úr, nem tudom, hogy etikus volt-e, bizonyára megvolt rá az okuk, de azért ezt először egymás között kellene tisztázni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy képviselőtársaim első körben akarnak-e... (Nincs jelentkezés.) Ha nem, akkor mivel nem tudom átadni az ülés vezetését, magamnak kell, hogy szót adjak.
Tisztelt Bizottság! Magam részéről nagy tisztelettel köszönöm meg az előadóknak az előterjesztést. Köszönöm azt a munkát, amit eddig végeztek, mert nagyon nehéz úgy eredményesen dolgozni, hogy egy hihetetlen ellenszél van, hatalmas érdekek azok, amelyek az elkötelezett tudósok tevékenységét határozottan és egyértelműen akadályozzák.
Az első kérdés, amit én magamnak szeretnék feltenni. Nem én találtam ki, de nagyon jó az érv. Végiggondolta-e már valaki, főleg, akik esetleg támogatják a GMO elterjedését, hogy az Amerikai Egyesült Államok kutatói számára miért fontos, hogy ez a módszer Európában elterjedjen? Netán jótékonysági megfontolásból? Ha annyira eredményes, annyira sikeres, annyira fontos az ő számukra, akkor a versenyelőnyök megtartása érdekében miért nem tartják meg? Végig kellene gondolni. Ugyan miért? Talán az Amerikai Egyesült Államok jótékonysági szempontból mint áldásos tevékenységet, mint lehetőséget esélyt ad nekünk arra, hogy utolérjük őket? Nem hiszem, hogy erről ismerjük. Nyilván üzlet, méghozzá kemény üzlet.
Annyira kemény üzlet, és itt a második részére szeretnék rátérni, hogy különböző egyesületeket létrehozva, azt is mondom nyugodt szívvel, hogy gátlástalanul támogatnak meg kutatásokat, számolatlanul biztosítva a pénzt csak azért, hogy eleget tegyenek megbízóiknak.
Azt gondolom, a magyar parlament bölcsen döntött akkor, amikor a koegzisztencia törvény kapcsán határozott, egységes fellépéssel megakadályozta a GMO-k magyarországi elterjesztését, és Európa számára egyértelműen megüzentük, hogy Magyarország nem kívánja a GMO elterjedését engedélyezni, és ebben egységes a magyar közvélemény. Legalábbis a többség, a Magyar Parlament mindenképpen az. Köszönet érte mindenkinek.
Ugyanakkor azóta érdekes dolgok történtek. Franciaországban nem kívánják a GMO-t köztermesztésbe vonni. Azóta érdekes dolgok történtek Romániában is, illetve Dániában is vitatják az ügyet, és a dán farmerek egyre nagyobb többsége mondja, hogy "no GMO". Bocsánat, de aktuális ügy. Nagyon jól tudjuk ,hogy az Európai Unió biztonsági rendszerei hogyan működnek, és tudjuk, hogy amire ők lehetőséget adtak vagy adnak, az utána milyen következményekkel jár.
Nagyon örülök, hogy Herbály Imre képviselőtársam beérkezett, mert nem éllel mondtam, abszolút abból a megfontolásból, hogy tényleg baráti alapon szeretnék reagálni alelnök úr által elmondottakra. Az az igazság, hogy vannak tudós csoportok, akik felvállalták azt az ügyet, amivel megbízták őket úgy, hogy a nemzeti érdekeket nem tartották szem előtt abban az értelemben, hogy Magyarország elsősorban abban érdekelt, hogy a termelők a piacaikat meg tudják tartani, illetve hogy versenyképesek legyenek. Tisztán látjuk, hogy gabona-hús vertikum nem jelent megoldást, igazolják a versenyképességi adataink. Ma már tisztán látjuk, hogy a csemegekukorica-termesztők, amiben a világ harmadik legnagyobb országává nőttük ki magunkat, iszonyodnak attól is, hogy GMO-kukorica termesztése legyen Magyarországon, mert akkor nem tudják értékesíteni abban a volumenben a csemegekukoricát, és az ágazat visszaesik teljesítményében.
Nem véletlen, hogy a Bonduelle itt hajtotta végre legnagyobb beruházásait. Az a meggyőződésem, hogy a GMO-párti lobbik finanszírozásával megtámogatott egyesületekkel szemben a nemzeti érdekeket felvállaló tudósoknak egyetlen lehetőségük van - és ezt vagy kimondjuk, vagy nem, de úgyis ott van bennük, én kimondom -, a nyilvánosság, az egyértelmű, tiszta logika alapján megfogalmazott érvek, érvrendszerek bemutatása. Meggyőződésem, hogy most az elhangzott kísérletek egyre inkább őket igazolják, és én úgy vagyok ezzel, hogy a tudósok dolga a kutatás, nyilván a politikának és az őket segítő szakértőknek abban az esetben szabad az álláspontjukat kialakítani, ha az eredmények egyértelműek, és garanciát adnak az élelmiszer-fogyasztó polgárok számára, hogy az általuk elfogyasztott élelmiszerből vagy élelmiszer-alapanyagból készült hús mondjuk számukra veszélyt nem jelent.
Tehát a politikusnak a felelőssége és a feladata a döntés. Ehhez jó háttér kell. Azt gondolom, hogy amikor a politika döntött a GMO elutasítása mellett, akkor bizonyosan azért döntött így, mert nem voltak az eredmények meggyőzőek, tehát nem bizonyították azt, hogy veszélytelen a GMO. Azt gondolom, az újabb eredmények is még inkább ezt támasztják alá, tehát én nyugodt szívvel, nyugodt lelkiismerettel mondom azt, hogy no GMO.
Van még egy rövid észrevételem, éppen kolléganőm belépett, visszatérve az áruk szabad áramlásával kapcsolatos tegnapi vitához. Mivel részt vettem a vitában, így szeretném jelezni, hogy tegnap is ott voltak a kezemben azok a jogszabályok, aminek alapján vitatkoztunk, de idézni szeretnék belőle. Az EK-szerződés 28. cikkelyének hatályára eső dolog. "Így különösen minden olyan dolog, amelynek értéke pénzben kifejezhető, és amely kereskedelmi forgalom tárgyát képezheti." Azt gondolom, hogy az élelmiszer ez a kategória. Tehát az, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékes államtitkára még egy kicsit ezen a területen el kíván mélyülni, és a szakértői pedig nem jelezték a számára, hogy nem egyértelmű, amit mond, így nem biztos, hogy nekünk ezt tudomásul kell venni. A dolog egyértelmű, a jogszabály egyértelmű, taxatíve is leírásra került.
Azt gondolom, hogy tegnap a Mezőgazdasági bizottság tagjai, amilyen ügy mellett kiálltak és ahogyan kiálltak, az vállalható, mert semmi tragédia nem történik, ha a magyar kormány illetékes képviselője kezdeményezi Brüsszelben az élelmiszer-forgalmazással vagy -gyártással és -ellenőrzéssel kapcsolatos eddigi szabályok újragondolását. A jelenlegi helyzet ezt számunkra indokolttá teszi. Szeretném aláhúzni, hogy az első reakció az volt, hogy Magyarországot nem érinti a dioxinügy, utána érintette, utána már meg is találták. Szeretném jelezni, hogy egyre inkább már jönnek a hírek, hogy bizony nemcsak annyi, hanem jóval több, sőt kamionrendszámokról már lehet hallani, hogy hetente indultak Írországból kamionok. Ez ma még csak szóbeszéd. Én nagyon nem szeretném megérni, hogy holnap vagy holnapután ez ismét ténnyé váljon.
Tehát azt gondolom, hogy nekünk felelősségünk a polgárok egészsége, ami Magyarország érdeke, tegyünk meg mindent. Azt gondolom, ehhez vannak intézetek, Tudományos Akadémia intézetei, figyeljünk oda a tudósokra, és döntsünk a szakértők álláspontja alapján. (Herbály Imre jelentkezik.)
Köszönöm szépen.
Herbály Imre alelnök úrnak adok szót. Parancsoljon, alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én már kisgyermekkoromban is fogadatlan prókátor voltam a szüleim szerint is meg a tanáraim szerint is. Most Jakab alelnök úr olyat mondott, amit nem engedhetek el szó nélkül. Olyannal vádolt meg akadémikusokat, ami bizony nagyon súlyos. Persze tudom, hogy amikor egy országgyűlési képviselő politikai nyilatkozatot tesz, akkor bármit mondhat, semmiféle problémája ebből nem származik. Éppen ezért az a kérésem, hogy a februári első ülésünkre hívjuk meg azokat az akadémikusokat is, akik a másik oldalon állnak, ha már így aposztrofálta képviselő úr, és hallgassuk meg egyszerre őket. Azt gondolom, hogy ez így korrekt, és így lesz teljes a kép, a mi felelősségünk talán akkor válik majd olyanná, amit nyugodtan képviselhetünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. (Dr. Ángyán József jelentkezik.) Mielőtt megadnám a szót Ángyán képviselőtársamnak, a személyes érintettség alapján kénytelen vagyok reagálni.
Felelőtlen nyilatkozatot nem tettem. Ismételten megerősítem: igen, a kutatások finanszírozásában a GMO-párti kutatók igen komoly előnyben részesülnek. Igen, van megfelelő forrás, van megfelelő háttér, van megfelelő technikai háttér, és médianyilvánosság, szórólapok és minden egyéb, ami az ő munkájukat segítené, ha úgy tetszik, az elkötelezett, ha úgy tetszik, a gazdasági, humán, egészségügyi és egyéb szempontok alapján is a folyamatokat átgondoló, végiggondoló kutatók pedig háttérbe vannak nyomva. Ezt ma Magyarországon érzékeljük.
Itt volt a parlamenti nyílt nap. Alelnök úr felé szeretném jelezni, tegye fel a kezét a Mezőgazdasági bizottságból a jelenlévők közül, aki nem volt ott a GMO-vita kapcsán a parlamenti nyílt napon. (Frankné dr. Kovács Szilvia és Borenszki Ervin jelentkezik.) Így van. A szocialista képviselőtársaim közül sajnos... (Borenszki Ervin: Ez ellenőrzés volt?) Nem, csak alelnök úr azt próbálta sugallni, hogy mi felelőtlenül gondolkodunk ezekben a kérdésekben képviselőtársaimmal. Nem gondolkodunk felelőtlenül, tisztelt képviselőtársaim, olyannyira nem, hogy nyílt napot szerveztünk, olyannyira nem, hogy odahívtuk mindkét oldal kutatóit, olyannyira nem, hogy magunk is részt vettünk és részt veszünk azóta is a vitákban. Természetesen én még egyszer megköszöntem minden képviselőtársamnak és ezúton is megköszönöm, hogy nem szavazták meg a GMO köztermesztésbe vonását Magyarországon. Változatlanul tartom, amit a jegyzőkönyv tartalmaz. (Demendi László jelentkezik.)
Köszönöm szépen a figyelmeteket.
Most Demendi László képviselőtársamnak adok szót, és ezt követően Ángyán Józsefé a szó.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Nem kívántam hozzászólni, de megint olyan irányba megyünk el, ami szerintem teljesen tévút és vakvágány, és azért vakvágány, mert a GMO nem kormánypárti és nem ellenzéki kérdés. (Jakab István: Erről szól a történet.) De ezt nem így tüntetted fel, alelnök úr, ezekkel a kis intermezzókkal, amit itt még bejátszottál. Még egyszer hangsúlyozom, nem ellenzék és nem kormány. Nem szabad ebbe az irányba elmenni, hogy aki a GMO-t támogatja, az kormánypárti, aki a GMO-t ellenzi, az ellenzéki. Jó lenne nagyon gyorsan elfelejteni ezt az irányt. A tudós embereket hallgassuk meg, és a tudós emberekre számítunk abban, hogy minket olyan helyzetbe hoznak, hogy megfelelő döntéseket tudunk hozni.
Igen, számítunk arra is, hogy a közös politika jegyében az európai uniós tagságunkból fakadóan a joghoz tőlem hozzáértőbb emberek is megpróbálnak saját magukkal és a saját szakmájukkal szakmán belül egyezségre jutni és bennünket olyan helyzetbe hozni, hogy tudjunk dönteni. Ugyanazt az európai uniós jogot kétféleképpen magyarázni a szakma prezentáns képviselői szerint nem szerencsés, és nem fogunk tudni akkor értelmes vitákat lefolytatni vagy értelmes döntéseket hozni.
Arra kérek mindenkit, a bizottság tagjait különösen, hogy amiket én elmondtam, ha mérlegelésre alkalmasnak tartja, akkor mérlegelje, és a közeljövőben ezzel nekünk több dolgunk is lesz, ennek függvényében próbáljunk meg a továbbiakban előrehaladni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Ángyán képviselőtársamnak szót adok, kénytelen vagyok egy rövid reagálást tenni. Az a lényege, hogy nem kormánypárti és ellenzéki ügy a GMO-kérdés, hanem Herbály alelnök úr úgy vetette fel, hogy legyünk...(Közbeszólásra.) Nem is erre gondoltam. Arról volt szó, és egyértelműen szeretném rögzíteni, hogy vegyük komolyan, és mindenki számára adjunk lehetőséget. Komolyan vettük az ügyet meg magunkat is, ott voltunk, ezért tettem fel a kérdést. Még egyszer aláhúzom, a magunk részéről köszönet, hogy együtt dolgozhattunk és együtt szavazhattunk ebben az ügyben, mert valamennyi magyar polgár érdeke, és nem egyik vagy másik oldal kérdése.
Itt arról van szó, hogy a tudósok tudnak-e együtt dolgozni vagy nem. Biztos vagyok benne, és jegyzőkönyv rögzíti, kezdeményezni fogom, hogy az első ülésen hallgassuk meg mindkét oldal tudósait. Természetesen a magam részéről az lenne a legjobb, ha tiszta lelkiismerettel tudnám azt képviselni, hogy az állampolgárok számára az előbb bemutatott kísérletek alapján a GMO nem veszélyes. Egyelőre nem tudom ezt megtenni. Köszönöm.
Ángyán József képviselőtársamé a szó!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Én az ilyen típusú politikai vitába, ha szabad, nem szállnék most be. Egy-két megjegyzésre muszáj reagálni, amit felvetettetek, függetlenül attól, hogy ki ellenzéki és kormánypárti.
A tudomány felelősségére utalt először is Herbály képviselő úr. Magam is benne vagyok, és ne várjátok azt, hogy itt mindenki ugyanazt a hangot fogja fújni egyszerre. Nekünk döntéseket kell hozni, pro és kontra érveket láttunk a parlament előtt. Idekerültek a nyílt napon is, és utána nekünk el kell dönteni. Olyat ne várjatok a tudománytól, hogy mindegyik ugyanazt fogja egyszerre mondani, ráadásul a helyzet az, hogy ez tisztességes lenne akkor, ha a két oldal finanszírozása azonos lenne.
Ti is tudjátok, hogy a GM-tulajdonos cégek anyagi ereje egy-egy ország anyagi erejét is meghaladja. A GM-párti kutatások, termékfejlesztés, fajtaelőállítás, az ahhoz kapcsolódó promóció, bevezetés hatalmas összegeket jelent ebben az esetben. Tulajdonképpen nem szól másról a történet, minthogy ugyanakkor az államnak a másik oldal kutatásait kell megfinanszírozni. Ne várjátok, hogy ezek a cégek fogják megfinanszírozni. Ki is nyilvánították, itt van az egyik cég képviselője, hogy nem fűződik érdeke ahhoz, hogy ilyen típusú vizsgálatok folyjanak Magyarországon. Nemcsak hogy vetőmagot nem ad, hanem nyilván nem fogja finanszírozni ezt a kutatást, ami azt lenne hivatott elénk tárni, hogy van-e egészségügyi, környezeti, stb. kockázata ezeknek.
Az államnak, a közpénznek az a funkciója, hogy a köz számára fontos kérdéseket, amiket a piac nem fog megfinanszírozni, magunk finanszírozzuk meg. A kutatáson számon kérni úgy lehet ezt a bizonyos egyensúlyt, amire utaltál, Imre, hogy ha azonos arányban finanszírozódik a két oldal, és ezt csak az állam tudja megtenni. Amikor mi elv mellett érvelünk, nem amellett érvelünk, hogy a kutatás szabadságát akarjuk korlátozni, csak vannak dolgok, amelyeket a gazdaság meg tud finanszírozni, és azokat nem mi finanszírozzuk meg.
Tudom neked mondani, hogy a termékfejlesztésnél is benn van az NKTH iszonyú összegekkel, de minek? Meghallgattuk az NKTH elnökét. 52 milliárd forint megy el évente kutatás-fejlesztésre. Ennek egy része még mindig termékfejlesztésre megy el, ahelyett, hogy azt a pénzt átfordítanánk ilyen típusú kutatásokra. Miért? Van egy stratégiánk, hogy mi tiszták szeretnénk maradni, merthogy a cégek mit finanszíroznak, az az ő dolguk. Fejlesztik a termékeiket, és promóciós tevékenység is kell, hogy be tudják ezeket vezetni. Ez az ő tőkeérdekük, de a közpénzeket nem lenne szabad ilyen termékfejlesztésre fordítani. Amikor az országgyűlési határozatban leírtuk, hogy az ilyen típusú kutatásokat kell finanszírozni mint a kockázatelemzés és a köz számára hasznos tevékenységek, akkor erre gondoltunk, mind az öt párt, és nem tudjuk elérni. Ehhez kérem a segítségeteket.
Azt mondod, nem te kormányzol, de azért csak van valami hatásod a kormány tevékenységére, Imre. Te sem gondoltad komolyan, hogy nem én kormányzok, rajtam ne kérjétek számon. Kitől kérjük számon? Rajtatok muszáj most ebben a helyzetben a határozatot számon kérni, mert ti vagytok abban a helyzetben, hogy a költségvetésben valami lépés történjen. Ha más nem, hát nézzük meg az NKTH-t, mire fordítja a pénzeket? Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal.
Az 53 milliárdból annyi mindent meg lehetne csinálni, megvizsgálni a kockázatokat, és utána tegyük fel a kérdést, hogy látjuk azt az oldalt, nézzük meg, mik szólnak ellene, mellette. Akkor tisztességes a tudományon így számon kérni a dolgokat, ha azonos a finanszírozás.
Egyébként szeretném azt mondani neked, hogy vannak itt olyan tudósok, Heszky professzort hozom ide, aki együtt írta Dudits Dénessel a másik oldalon a géntechnológia könyvet. Két akadémikus. Tudod, az a különbség a promóciós típusú tevékenység meg az értelmiségi felelősség mentén gondolkodó tudós között, hogy Heszky professzor úr, bár ő a biotechnológia elkötelezett híve, de olvastátok ti is, leírta... Tőlem kérdezte meg, hogy írjon-e a gazdáknak, hogy ő hogyan látja ezt. Közzétett egy cikket, ami a Magyar Mezőgazdaságban, és több helyen is megjelent. Nagyon tisztességesen pro és kontra érveket elmondott, és a végén levonta a következtetést, hogy az elsőgenerációs GM-növények bevezetése a magyar gazdáknak nem érdeke. Ő, aki biotechnológus, és nem lehet azt mondani, hogy outsider és nem ért a dologhoz. (Herbály Imre: Még egyszer mondd el, hogy mit írt le?) A magyar gazdáknak...(Herbály Imre: Első... milyen növények?) Elsőgenerációs növények, amikről szó volt, amik porondon vannak. Arról nem érdemes beszélni, hogy mi lesz, ha szárazságtűrő lesz, stb. Két fajtája létezik, Darvas professzor elmondta, az egyik a vegyszerrezisztens, másik pedig a rovarrezisztens kukorica. Ennyi van Európában, másról nem is érdemes beszélni.
Az az ember, aki együtt írt egy proGM akadémikussal, leírta az előnyét és hátrányát, és arra jutott, hogy nem érdeke az országnak, hogy ezt bevezessük, tehát azt hiszem, hogy a tudományon számon lehet kérni azt, amit számon lehet kérni, de a feltételeket biztosítanunk kell a pro és kontra vizsgálatokhoz, különösen a kontra vizsgálatokra koncentrálva. Közpénzekkel kell gazdálkodnunk, a többit finanszírozzák a gazdaság szereplői, amelyek ilyen fajtákat hoznak, és utána pedig pro és kontra érvek alapján csak el kell nekünk dönteni.
Ha nem tudsz se pro, se kontra dönteni, akkor pedig tudod, mi jön? Az elővigyázatosság elve. Ha kételyek merülnek fel, ugyanakkor a másik oldal mond valamit, addig ne vágjunk bele a dologba, amíg nem tisztáztuk ezeket a kételyeket. Csak az elővigyázatosság elvét szeretném figyelmetekbe ajánlani a kérdésben.
Személyesebb jellegű dolog, amit Lajos, voltál szíves megemlíteni, az volt, hogy a legfőbb ügyészhez fordultam, és hogy ez biztosan nem volt etikus. Következő a probléma: nem tudom, mennyire figyeltétek, tavaly fogadtuk el a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez egy új jogintézmény, ennek nem volt előzménye itt Magyarországon, és van ugyanakkor egy egyesületi törvény. A kép eldönthetetlen adott esetben, hogy egyesületként működő szervezet, amelynek érdekképviseleti tagjait, ha megnézed, a Magyarországon mozgó multinacionális cégek a túlnyomó többsége és az azokhoz kapcsolódó kutatói körök adják. Ez a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, amely a lobbitevékenységhez hasonló tevékenységet fejt ki, például lobbizik a parlamentnél, hogy ilyen és ilyen irányba módosítsa a törvényeket.
Azért fordultam a legfőbb ügyészhez, hogy világos legyen, és nem az adott egyesület ellen volt ez, hanem jogértelmezést kértem a legfőbb ügyésztől, hogy egy ilyen típusú szervezet, amely így működik, így finanszírozódik - mert nehogy azt hidd, hogy az a kiadvány a saját zsebükből van -, tekinthető-e érdekkijárónak, amit a lobbitörvény mond? Ugyanis egész más szabályok vonatkoznak egy szervezetre, ha érdekkijárókén minősül, lobbitörvény hatálya alá tartozik, mintha az egyesületi törvény alá.
Ezt a jogértelmezést kértem, és legfőbb ügyész úr azért rendelt el a megyében is vizsgálatot, hogy kiderítse, hogy ténylegesen hogyan működik a szervezet, milyen a felépítése, honnan finanszírozódik a tevékenysége, stb. Erre kaptam két menetben választ.
Egyébként megnézhetik a parlamenti honlapon, egy írásbeli kérdés volt, de ennek az írásbeli kérdésnek is a felvezetőjében ott szerepel, hogy ennek a dilemmának az eldöntése a kérdés és nem más. Nem vegzálni akarunk valakit, mert sokszor fordulhat elő a jövőben is, hogy ezzel a helyzettel szembesülünk, hogy jönnek hozzánk, hozzátok is jönnek, el kell dönteni, hogy most az egyesületnek minősíthető, vagy pedig lobbizik. Egyébként jelzem, hogy elég nehéz, és a jogértelmezéseknek is tág teret ez a két törvény, ha egymással összehasonlítjuk. Tehát erre irányult, azért voltam muszáj ezt elmondani, mert talán félreérthető, hogy miért is terjesztettem a legfőbb ügyészhez ezt az írásbeli kérdést, és kaptam rá két menetben választ. A válaszok is elolvashatók, tehát nyilvánosak ezek a válaszok is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Azt gondolom, hogy előadóink számára talán szokatlan ez, hogy szakmai meghallgatásra ültünk össze, a tudók meghallgatására, és azonnal egy vita kerekedett. (Herbály Imre: Nem a tudósok meghallgatására, bocsánat, az egyik oldal meghallgatására és a minisztérium meghallgatására.) Bocsánat, azonnal átadom az ülésvezetést. (Herbály Imre: Nem kérek szót, csak pontosan fogalmazzál.) Ha majd alelnök úr vezeti az ülést, akkor természetesen én is kritizálom.
Tehát most megköszönve a hozzászólásokat, az előadóknak kívánok szót adni. Kívánnak-e reagálni? (Dr. Vértes Csabáné jelentkezik.)
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai
DR. VÉRTES CSABÁNÉ vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Igyekeztem pontosan jegyzetelni, hogy minden kérdésre választ tudjunk adni, de kérem a tisztelt képviselő urakat, hogy ha valami kimaradna, akkor ezt ne az én figyelmetlenségemnek tekintsék, hanem annyi aspektus merült most föl, hogy nagyon igyekeznék minden egyes kérdésre érdemben és röviden válaszolni.
Ángyán képviselő úrnak a törvény-előkészítéssel kapcsolatos kérdésére azt tudnám reagálni, hogy szakmapolitikai egyeztetésen átment a jogszabályunk, még egy utolsó kör van hátra, már csak a cizellálása folyik a módosításoknak, de érdemben már javítások nem kerülnek bele. December végéig tervezzük ezt a véglegezést, és jövő év elején kerül sor a notifikációs eljárás megindítására. Természetesen számítunk arra, hogy a Bizottság és a tagállamok is kérdéseket tesznek fel a jogszabállyal kapcsolatban, hiszen a 2006. évi módosításnál is ez történt, tehát 6 hónapban számoljuk a notifikáció lezárását, és ezt követően kerül majd sorra a parlamenti szakasz.
A módosító indítványokat tekintve egyre térnék ki, ami nagyon sokat szóba került, ez a bizonyos kötelező vetőmag-szolgáltatás a független kísérletekhez. Tartalmazza a törvénytervezet ezt a szabályozási elemet olyan formában, amelyet a társelőterjesztők is elfogadhatónak tartottak, az Igazságügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium is a szövegezés megfelelőségét elfogadta, tehát így kerül majd notifikációra, ezzel a szabályozó elemmel.
A lobbitevékenységgel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy az elmúlt fél évben a francia elnökségi periódus alatt a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kérdéskör nagyon a figyelem középpontjába került. December 5-én a környezetvédelmi tanácsülésen elfogadtak olyan tanácsi következtetéseket, amit a genetikailag módosított szervezeteknek az engedélyezésével, az egész kérdéskörnek a megvitatásával kapcsolatban előrelépésnek lehet tekinteni, hiszen az eddigi politikai színtér a szakmai oldal felé helyeződött.
Két figyelemreméltó következtetést szeretnék kiemelni, ami szintén illeszkedik a jelenlegi üléshez. A tanácsi következtetések tartalmazzák, hogy a nemzeti géntechnológiai hatóságok véleményét az EFSA sokkal inkább figyelembe kell hogy vegye, tehát felhívják az Európai Bizottság figyelmét, hogy mindenképpen szükséges az egyet nem értő vélemények megvitatása, (Herbály Imre távozik az ülésről.) ezzel összefüggésben pedig, hogy azokat a kockázatértékelési kritikákat, amelyeket az engedélyezés során a genetikailag módosított szervezetek bevezetése ellen a tagállamok felvonultatnak, külön szakértői megvitatásra javasolja a tanácsi következtetés. Tehát azt gondolom, hogy mind a kettő egy érdemi előrelépés.
Azt szeretném kiemelni, hogy Magyarország nagyon sok észrevételt tett. A Környezetvédelmi Minisztérium vezetésével zajlott a képviselet, tekintve, hogy a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén szerepeltek a következtetések. Úgy gondolom, hogy a részletekbe nem mennék bele, természetesen tájékoztatást nagyon szívesen adunk ezekkel kapcsolatban.
Hogy az Európai Parlament szerepét növelni lehessen ebben az engedélyezési folyamatban és ebben az engedélyezési eljárásban, már nagyon sokat említette képviselő úr is, és nagyon sok vitában aspektusként ez felmerült. Erre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy a jelenlegi eljárás meghatározza a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos európai bizottsági kötelezettségeket és lehetőségeket, és a Parlament kötelezettségét és lehetőségeit. Jelen pillanatban a Parlamentnek is van szerepe, nagyon sok minden az ő részükre is nyilvánvalóan megengedett, viszont az engedélyezési szabályok megállapításában egyelőre a Bizottságnak van döntő szerepe. Más tagállami javaslatok is arról szólnak, hogy ezt módosítani kell, illetve az Európai Parlament többször foglalkozott a genetikailag módosított szervezetek kérdésével. Tehát úgy gondolom, hogy ez folyamatos vita és megfontolás tárgya, nem arról szól a dolog, hogy ez a késztetés, ez a presszió akár a magyar tagállami észrevételek sorából kimaradt volna, illetve kimarad, illetőleg nagyon sokszor magyar raportőre van a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kérdéskörnek. Ezt mindenképpen egy dominanciának ítélem, és Magyarország szakmai hozzáértésének, illetve szakmai irányító véleményének a tiszteletben tartásának.
Az Országgyűlés végrehajtásával kapcsolatban a Környezetvédelmi Minisztériumból Rodics Katalin fog a kísérletekkel kapcsolatban és a finanszírozással kapcsolatban tájékoztatást adni. Én még egy észrevételt tennék. A jogalkotónak az a feladata, hogy azt a jogi környezetet teremtse meg, ami lehetőséget ad arra, hogy a pro és a kontra is érvényre jusson a termesztés lehetőségeit tekintve is, és az elfogadás és az esetleges elutasítás is érvényre jusson. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi jogszabályokban ez a törekvés, tehát a kerettörvények és a kerettörvényen alapuló végrehajtási rendeletek részletszabályozásai ezeket megoldják, illetve próbáljuk minél inkább ebbe az irányba módosítani, ezeket a módosításokat időről időre átvezetni. Természetesen a jogszabályok nem szólhatnak a finanszírozás keretösszegéről, hiszen ez természetszerűleg nem egy ilyen jogszabály tárgya.
Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az agrárkutatási stratégiában a biotechnológiának szerepe van. A Környezetvédelmi Minisztérium is és az FVM is abban az irányban mozdul, hogy minél inkább nagyobb szelete legyen az agrárkutatásnak akár a biotechnológiai területre is, de természetesen nem mentegetve és halasztva a döntést, úgy gondolom, hogy közös erő kell ahhoz, hogy ebben a tekintetben előre tudjunk mozdulni, és a keretösszegeket tekintve minél magasabb összegben állapítsák meg, hogy mindenki számára és a fogyasztók érdekeiben tett lépések és kísérletek finanszírozása végül is megoldható legyen.
Köszönöm szépen. Átadom a szót Rodics Katalinnak, és ha esetleg valami kimaradt, elnézést kérek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megadom a szót Rodics Katalinnak.
DR. RODICS KATALIN osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az országgyűlési határozat végrehajtásával kapcsolatos véleményeket egy kicsit finomítanám, mert elhangzott az, hogy nem hajtotta végre a kormány. Azt mondom, hogy nem 100 százalékosan hajtotta végre, de például a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium folyamatosan, évről évre biztosítja a környezeti hatásvizsgálatokhoz szükséges anyagi hátteret. Nyilván ez lehetne több is, de ebből megoldhatók ezek a kutatások.
A köztudott, hogy az elmúlt évben éppen amiatt, hogy vetőmagot nem kaptunk, ezért nem tudtuk elindítani azokat a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek a majdan engedélyezendő fajtákra vonatkoznak. Ez a pénz egyébként akkor is a GMO-val kapcsolatos kérdéskörre ment el, hiszen a környezetvédelmi tárca szervezte meg végül civil szervezetek segítségével azt a gazdákat tájékoztató kampányt, amelyet országos szinten hajtottunk végre. Ebben én és két kollégám, akik még ezen a területen dolgoznak, aktívan részt vettünk. Az is nyilvánvaló, hogy itt néhány ember erőfeszítéséről van szó. Ebben nagy segítség, ha az Országgyűlés ezzel a határozattal mellénk áll, illetve segít abban, hogy mindenki a saját tárcáján belül megfelelően tudjon lobbizni azért, hogy erre tényleg megfelelően elkülönítsenek összegeket.
Ángyán képviselő úr kérdezte, hogy az Egészségügyi Minisztériummal, illetve az egészségügyi hatósággal kapcsolatban miért nincs előrelépés? Ez nagyon nehéz kérdés, amivel mind az FVM-es kollégák, mind mi keményen küzdünk, és próbáljuk biztatni a társtárcát, hogy lépjen ez ügyben, de sajnos nem voltunk e téren eddig sikeresek. Nekünk is nagyon hiányoznak az ottani szakemberek, és általában az egészségügyi hatásvizsgálatokkal kapcsolatos kérdéskört lehet, hogy ma nem nekem, a környezetvédelmi tárca képviselőjének, hanem az egészségügyi tárca képviselőjének kellett volna elmondania. Ettől függetlenül mi próbáljuk ezt az űrt pótolni.
Az EU-s lobbitevékenységünkre is rákérdezett Ángyán képviselő úr. Kolléganőm elmondta, nagyon keményen lobbizunk az EU-ban. A magyar érdekképviselet azt hiszem, ebben a tekintetben kiemelkedő. Az is mutatja, hogy a francia elnökség amikor elkezdte a félévét, és a GMO-val kapcsolatban jelentős előrelépést tervezett, akkor külön megkérte Magyarországot, hogy ebben legyen társa, és támogassuk a munkájában. Valóban, amit a környezetvédelmi miniszterek tanácsa elfogadott, az a feladatterv tulajdonképpen minden általunk fontosnak ítélt részterületet lefed. Például tartalmazza a hosszú távú hatásvizsgálatok szükségességét, azt, hogy az EFSA-ra rá kell kényszeríteni, hogy igenis vegye figyelembe a tagállamok véleményét.
A védett, Natura 2000 területekkel kapcsolatban is újabb lehetőségeket tár fel, hiszen eddig az volt, hogy a GMO-kat oda is be kell engednünk. Ezt felülvizsgálja ezentúl az európai döntéshozatal. Lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi gazdák önkéntes alapon, GMO-mentes területeket, régiókat hozzanak létre. Tehát nagyon sok mindenben előremutató ez a határozat. Ami nagyon fontos, hogy a következő félévben tényleg el is kell kezdeni végrehajtani. Jön a cseh elnökség, amely erősen GMO-párti. Tehát lesz még dolgunk, hogy a franciák által előrelépésként meghozott döntés a gyakorlatban is érvényesüljön.
Egyetlen gondolat erejéig az itt lefolyt vitára a kutatók és kutatás témájával kapcsolatban, hogy a politikusokra hárítja a tudomány a kérdés eldöntését. Erre csak annyit reagálnék, de nyilván ebben Darvas Béla lesz illetékes, hogy a GMO nemcsak kutatási téma. Nem lehet csak a kutatókra bízni azt. Azt is tudjuk, hogy a tudomány ma már nem független, és akik azon a területen dolgoznak, tudnak mondani 10 perc alatt 100 olyan kutatási témát, környezeti hatásvizsgálatot mondok csak én, amiben biztos, hogy negatív eredmény lesz, le is publikálható, tisztességes vizsgálat. Csak éppen nem azt vizsgálták, amit kellett, és amivel hatást lehet kimutatni. Nagyon nehéz ez a kutatási terület, és mivel a GMO nemcsak kutatás, hanem gazdaság, kereskedelem, üzleti szféra, ezért nemcsak a kutatókra hárul, hogy döntés hozzanak, hanem igenis a politikusokra is.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Darvas Béla jelentkezik.) Darvas Béla professzor úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, professzor úr!
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Nem kevésbé kellemetlen helyzetben vagyok, mert Herbály úr, akihez a válaszaim irányultak volna, elment, bár többször megcímzett a kérdéseivel. Ezért elnézést kérek, ha olyan dolgokat fogok most elmondani, amit ő érintett, de az itt ülő képviselők számára abszolút világos.
Az egyik ilyen dolog az a nagyon egyszerű közlésem, hogy a kutatók sokfélék. Tulajdonképpen ma már kutató ugyanúgy nincs, mint polihisztor. Érdeklődők vagyunk mi is, mint a politikusok. Az igazságnak egy-egy szeletét ismerjük, és minden más területén interpretálunk. Nagyon kevés dologban vagyunk eredetiek, és nagyon sok dologban interpretálunk. Nem vagyunk különbözőek ilyen szempontból egy politikustól.
Ha én eredeti vizsgálókra gondolok, elsőgenerációsokra, abszolút egyetértek azzal, hogy üljenek itt azok, akik eredeti vizsgálók. Szólaljanak meg, legyenek akárhol. Én azzal tökéletesen egyetértek, hogy ez nem politikai kérdés.
Amikor a GMO-Kerekasztalt megszerveztük, azt mondtam, hogy abszolút nem érdekel, hogy ki melyik oldalon ül. Máig se tudom mindenkiről. Ángyán Jóska itt ül, tudom, hogy melyik oldalon ül, de nagyon sok ott ülőről nem tudom. Ha a környezetvédelmi bizottságnak nézik meg a képviselőit, akkor ott Orosz Sándor például baloldalon ül, és nem gondolom, hogy akkor most a környezetvédelmi bizottságban mint baloldali ág működnénk.
Ha eredeti vizsgálókat nézzük, a növényi biotechnológia területén sajnos szimplán e két érdek szempontjából szétválnak a kutatók. Vannak, akik előállításban érdekeltek, és vannak a mellékhatás-vizsgálók, akiknek az a feladata, hogy egy terméken a hibákat keressék. Minden területen így van egyébként. A munkájukat végzik. Azok is, akik azt mondják, hogy milyen nagyszerű, és terveket szőnek arra vonatkozóan, hogy milyen növényeket lehet előállítani, meg mi is, akik meg azt mondjuk, hogy valószínűleg jó, de mi minden mellékhatása van. Egy gyógyszer esetében is elolvashatók a mellékhatások, és bármilyen mezőgazdasági termék esetén is.
Nos, ha az elsőgenerációsokat veszem, akkor az eredeti vizsgáló, előállító területén Marton L. Csaba dolgozik, aki elsőgenerációs magyar fajtát állít elő. Tessék meghívni Marton L. Csabát, mondja el, hogy miért jó előállítani ezeket a fajtákat, milyen eredményeket értek el Szlovákiában, mert nem Magyarországon folynak a kísérletei tudomásom szerint. Nagyon fontos lenne, hogy itt megjelenjen és elmondja a mondandóját.
A mellékhatás-vizsgálók sokfélék úgyszintén. Van köztük környezetanalitikai, ha érdekel valakit, akkor Székács Andrást kell meghívni. Ha talajbiológiát, akkor Bakonyi Gábort, ha konzervációbiológia vagy rezisztencia, akkor engem kell kérdezni, és a táplálkozástan esetén pedig Bardócz Zsuzsát, aki az MTA doktora. Itt szerezte a képesítését. Az ő elmondásuk alapján interpretáltam. Nem is szoktam vállalni ilyen feladatot, de ők most Skóciában vannak, nem tudták volna ezt a meghallgatást elvállalni.
Ki szólaljon meg? A GMO-Kerekasztal azzal a céllal jött össze, hogy nagyon széles körű érdekegyeztetéssel próbálkozzon. Arról egyikünk sem tehet, hogy ebbe a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület és a hozzá tartozó szervezetek nem kívántak részt venni, és hozzájuk tartozik még egy érdekképviselet, a MOSZ képviselete.
Fel tudnám mutatni, hogy mennyi meghívót küldtem nekik, hogy a GMO-Kerekasztalnál mondják el véleményüket, de nemcsak hogy nem jöttek el, nem is válaszoltak. Nagyszerű az ötlet, hogy Herbály képviselő úr azt javasolja, hogy beszéljünk egymással, de ha ez egyoldalú párbeszéd, hogy én meghívókat küldök, és válaszokat sem kapok, akkor természetesen nem jöhet létre a beszélgetés.
De önök megtehetik, hogy ezt a beszélgetést itt létrehozzák, tessék meghívni, örömmel veszem, én szívesen eljövök. Ugyanezeket fogom elmondani itt előtte is.
Azért hozzátehetem, hogy Dudits Dénes interpretáló, nem dolgozott elsőgenerációs növényekkel. Dolgozik a jövőn, az egy másik dolog. Ugyanígy interpretáló Heszky László, és ő az egyetlen egyébként, aki lavírozik e között a két szerencsétlen társaság között, és nem biztos, hogy mindig nagyon szerencsés. Tehát az is egy nagyon szerencsétlen állapot, amikor valaki mindenkinek igazat akar adni, de mégsem. Ahogy tudom, folyamatosan veszíti a pályázatait.
Azt is elmondhatom, hogy azért olyan katasztrofális a személyes helyzet, mert a magyar k+f szféra olyan kevés pénzt kap, hogy ezen a területen állandó éleslövészet folyik, tehát mindenki mindenkinek ellenfele.
Még egy dolog van, ami eszembe jutott Herbály Imre felvetései kapcsán, hogy a tudománynak mi a feladata. A tudomány feladata az eredményközvetítés, semmiképpen sem a döntés. A döntés a politikusok dolga. Én személy szerint dönthetek, elmondhatom, hogy mit javaslok döntésnek, de ne tessék megfogadni. Én a saját szempontjaim alapján belátok valamit. Nem egy természettudós feladata, hogy döntsön, pláne egy ilyen soktényezős dologban, mint a GMO-kérdés.
A többi sokkal rövidebb lesz. Godó Lajos képviselő úr félig megfogalmazott kérdésére, hogy etikus-e becsatolni bármit is ahhoz, amit én itt mondtam. Tessék megnézni, nyolc oldalt adtam oda írásban, kettő az én véleményem, és mellé van csatolva hatoldalnyi. Ezek közül részben azokat csatoltam, ami nem az én személyes véleményem, hanem Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád véleménye, és volt egy kisbetűvel szedett rész, amit nem olvastam fel, de abszolút fontosnak tartom, mert lényege ennek a vitának, itt most azon tetszettek többnyire beszélni vagy egymással vitázni, ahhoz csatlakozik az a bizonyos oldal. De nem itt jelent meg először, ezek megjelentek a GMO-Kerekasztal kiadványaiban, ezek nyilvánosak, ezeket beleválogattam, tehát nem most tetszik először látni, hanem ezt bárki az interneten letöltheti és elolvashatja, tehát ezek nyilvános anyagok.
Hogy van-e pénz mellékhatás-vizsgálatokra. Rodics Katalin azt mondta, hogy van. Igaz, az egyetlen minisztérium, amely igyekszik pénzt biztosítani. Hadd tegyem hozzá azonban, hogy a legfőbb ügyész kivizsgálása szerint a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület egyéves összege, amit reprezentációra és hírlevélkiadásra fordít, az 5,5 millió forint, ehhez a mellékhatás-vizsgálatra fordítható éves összeg kevesebb. Tessék akkor elgondolkodni azon, hogy mire kellene többet költeni.
Ennyit akartam mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, professzor úr. Kedves Képviselőtársaim! Reflexió van-e? (Nincs jelentkezés.) Ha nincs, akkor nem maradt más tisztem - azt gondolom, minden egyértelmű választ kaptunk -, mint megköszönjem előadóinknak az előadásokat, tájékoztatókat, képviselőtársaimnak a részvételt.
Azzal zárom a mai bizottsági ülést, hogy első bizottsági ülésünkre, amennyiben ez a munkánk a kötelező feladatok mellett lehetővé válik, akkor hívjuk meg mindkét oldal tudósait, és tegyük egyértelművé, hogy mit lehet tenni ezen a területen annak érdekében, hogy valóban ez az egyetértés és konszenzus, ami eddig volt ezen a területen, maradjon meg.
Köszönöm szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 35 perc.)
|
Herbály Imre alelnök |
Jakab István alelnök |
Font Sándor elnök |
Jegyzőkönyvvezetők: Dancsecs Dóra és Földi Erika