MB-4/2009.
(MB-93/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. március 3-án, kedden, 11 órakor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Döntés képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A fűszerpaprika-őrlemény vásárokon és piacokon történő forgalomba hozataláról szóló határozati javaslat (H/8960. szám) (Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa) *
Bagi Béla (Fidesz), előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Andréka Tamás (FVM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Döntés a képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről *
Döntés a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. Döntés képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A fűszerpaprika-őrlemény vásárokon és piacokon történő forgalomba hozataláról szóló határozati javaslat (H/8960. szám)
(Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
2. Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Bedő Tamás (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz) távozása után Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Pintér István főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 10 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottság nyílt ülését, köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek a kormány képviseletében.
Írásban a képviselőtársaimhoz eljuttattuk a mai napirend tervezetét. Kérdezem, hogy a napirendi javaslathoz van-e kérdés, észrevétel. (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Először is elnézést szeretnék kérni azoktól, akik az erdőtörvény megtárgyalására jöttek. Mivel a nagy számú módosító indítvány múlt hét kedden késő délután, tulajdonképpen az utolsó percekben érkezett, ezért nem sikerült kormányálláspontot kialakítani a módosító indítványokról, ezért azt kérném, hogy célszerűségi okokból vegyük le a napirendről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatását, és akkor tárgyaljuk meg ezt, amikor a kormány képviselői tudnak nyilatkozni azokról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel a napirendhez? (Nincs jelzés.) Nincs.
Először erről a módosító indítványról szavazunk. Az alelnök úr indítványa arra irányul, hogy a 3. napirendi pontban szereplő, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat ne tárgyalja a mai napon a bizottság, csak várhatóan a kormány álláspontja után tegyük ezt meg. Kérdezem, ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú, tehát levettük a napirendről.
Egyben kérném szépen az alelnök urat, jelezze a Házbizottságban részt vevő frakciótársa felé, hogy a jövő héten értelemszerűen ne tárgyalja a parlament a részletes vitáját, hanem egy héttel arrébb csúszik ennek a tárgyalása. Mi is jelezzük a magunk részéről a bizottsági ülésen részt vevő képviselőtársunknak.
Ha nincs további kérdés, észrevétel, kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az így módosult napirendi pontokkal. Aki igen, kézfeltartással szintén jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú, e szerint fogunk haladni, tehát az 1. és 2. konkrét témakört, és a 3-as, az egyebek napirendi pontot fogjuk tárgyalni.
Rátérünk az 1. napirendi pontra: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, annak általános vitára alkalmasságáról, a fűszerpaprika-őrlemény vásárokon és piacokon történő forgalomba hozataláról szóló határozati javaslat, 8960-as számon, Bagi Béla képviselőtársunk indítványa.
Megadom a szót az előterjesztőnek, és utána a kormány képviselőjének.
Bagi Béla (Fidesz), előterjesztő szóbeli kiegészítése
BAGI BÉLA (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután írásban az indoklás, úgy gondolom, kellően részletes, megkíméllek benneteket, hogy ezt átfogalmazva még egyszer elmondjam.
Helyette inkább azt szeretném a figyelmetekbe, illetve a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani, hogy ha ennek a javaslatnak az elfogadása kellő sebességgel tudna realizálódni, ez már az idei vetésterületre is pozitív hatást tudna gyakorolni, tehát a gyorsaság ebben az esetben egy évet is jelenthet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes úrnak adok szót a kormány képviseletében.
Andréka Tamás (FVM) szóbeli kiegészítése
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több alkalommal kezdeményezte már a vonatkozó jogszabályok ilyen irányban történő módosítását, és örömmel számolhatok be a bizottságnak arról, hogy folyamatban van a vásárokról és piacokról szóló kormányrendelet módosítása, illetve egy új kormányrendelet kiadása, amelynek a közigazgatási egyeztetése már le is zárult. Jelenleg az Európai Bizottságnál notifikáción van, amelynek a várható határideje most, március elején -, ha jól emlékszem, március 5-én - fog lejárni, ha addig nem érkezik rá észrevétel, akkor a kormány megtárgyalja és kiadásra kerül. Ez már lehetővé teszi a képviselő úr által a határozati javaslatban foglaltak teljesítését, tehát hogy a fűszerpaprika forgalmazhatóvá váljon.
Úgyhogy a kormány támogatni javasolja a határozati javaslatot, azzal az apró megjegyzéssel, hogy mivel még a kormány nem tárgyalta ezt az előterjesztést, ezért most - megelőlegezve - a minisztérium álláspontját tudom mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel az előterjesztéshez? Parancsolj, Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó, hogy ismerjük legalább a minisztérium álláspontját, és Andréka Tamás elmondta, hogy ebben milyen lépések történtek. A jó hírnek persze örül az ember, hogy gyakorlatilag a notifikációs eljárás után megszülethet, illetve létrejön az a lehetőség, hogy ennek a szabályozása a törvényben, illetve rendeletben megtörténjen. Egyetértünk, illetve én egyetértek azzal, hogy ez az országgyűlési határozat kerüljön a parlament elé, hisz olyan kérdésről van szó, amely évekre visszanyúló - akár az ezzel kapcsolatos botrányra is emlékeztetve - probléma.
Az indoklásban is szerepel, hogy gyakorlatilag ez egy olyan termék, amelyre mi, magyarok büszkék lehetünk, és ennek a terméknek a forgalmazását ne csak olyan helyen lehessen árulni, ahol eddig, engedéllyel rendelkező üzletekben, hanem más elárusító helyeken is, történetesen vásárokon és piacokon is. Erre utal is az országgyűlési határozat.
Azt gondolom, abból a követelményből nem engedhetünk, hogy ez az árusítási lehetőség megfeleljen az élelmiszerbiztonsági szabályoknak. Nyilván, amint említi is az országgyűlési határozat, zárt csomagolásban. Természetesen ennek is vannak szabályai, hogy mi az, hogy zárt csomagolás, tehát azt gondolom, lehet majd szabályozni azokat a feltételeket, hogy milyen formában kerüljön oda. Ezek alapján mi támogatjuk ezt az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megadom a szót az előterjesztőnek, ha akar reagálni az elhangzottakra.
BAGI BÉLA (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen a fűszerpaprika-termelők nevében a pozitív hozzáállást. Szerencsés egybeesés, hogy a kormány is úgy látja a fűszerpaprika sorsát, mint az ellenzék. Köszönöm szépen.
Döntés a képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről
ELNÖK: Akkor szavazunk az előterjesztésről. Ki az, aki támogatja a tárgysorozatba vételét a H/8960-as határozati javaslatnak? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
Döntés a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ki az, aki az általános vitára való alkalmasságát is támogatja ugyanennek az indítványnak? Kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Előadó állítása szükséges. Kis Péter lenne, ha elvállalja az előadói szerepkört a bizottság többségi, illetve egyhangú véleményének előadására. Aki elfogadja - és ez esetben Kis Péter is megkérdezett személy -, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez is egyhangú, Kis Péter lesz a bizottsági előadó.
Az 1. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására. E témakörben is Andréka Tamást köszöntjük a kormány képviseletében.
A tervezetben található módosító indítványok sorrendisége szerint haladunk a módosító indítványok tárgyalásakor.
Az 1. módosító indítvány Godó Lajos képviselő és társai indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány gyakorlatilag megegyezik azzal a szabályozással, amit korábban az SPS-törvény kapcsán tervezett a kormány a földtörvénybe beilleszteni, ez az öntözési szolgalmi jog biztosításhoz szükséges jogi változtatás. Erre tekintettel természetesen támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a gyakorlatban végiggondolták-e az indítványtevők ennek a következményeit. Nem kérdéses, hogy az a cél, hogy minél több mezőgazdasági művelt területet öntözés alá vonjunk, ez nagyon fontos, de a szolgalmi jog megadása vagy kikényszerítése más gazdálkodók felé mennyi jogi vitát válthat ki?
Ott van az arányosság is. Egy olyan megfogalmazás szerepel, hogy abban az esetben, ha az elvezetést másképp nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségekkel vagy költségekkel lehet biztosítani, ami nagyon komoly jogvitát eredményezhet azon gazdálkodónál, aki nem szeretné, hogy letapossák az ültetvényét. Mi az az aránytalan nagy nehézség, amivel az öntözendő terület gazdálkodója nem tudja megoldani ezt a problémát, csak úgy, ha azon a földön keresztül viszi az összes vezetéket, szállító járművet, és amivel ez jár, és amit el tudok gondolni, hogy mit is jelent egy szolgalmi jog megadása egy másik területen való öntözés elérhetősége céljából? Csak ezt akartam jelezni, hogy mit jelenthet a hétköznapok során.
Először a kormány képviselőjének adok szót.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A telki szolgalmakat a polgári törvénykönyv szabályozza. A polgári törvénykönyv ugyanígy szabályozza valamennyi telki szolgalom gyakorlását, tehát csak akkor biztosítható szolgalmi jog, ha például az úthasználathoz való hozzáférésnél másként nem, vagy csak aránytalan nehézséggel biztosítható. Természetesen a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik jogvita esetén ennek az eldöntése, ugyanakkor az hangsúlyozandó, hogy a polgári törvénykönyv is biztosítja a vízhasználathoz és a vízelvezetéshez való szolgalmat. Ennek a külön kimondása azért szükséges, mert a Ptk. szerinti szolgalmak a vezetékes vízhez való hozzáférésről rendelkeznek, ezt a vízgazdálkodási törvény részletesen is szabályozza, ugyanakkor az öntözéshez szükséges vízre vonatkozóan eddig nem kerültek ezek alkalmazásra, nem volt erre törvényi szabályozás. Természetesen, ahogyan valamennyi szolgalom gyakorlásánál, az igénybe vett szolgáló telket a lehető legmesszebbmenőkig kímélni kell, és teljes kártalanítás jár az okozott károkért, amit a szolgalom használójának kell megtérítenie.
ELNÖK: Elnézést kérek, de az öntözés érdekében a víz odajuttatásába, szétosztásába esetleg egy nyílt árok megépítése is beletartozik, mert szerinte az alapján lehetne odajuttatni a vizet? (Jakab István: E szerint igen.) A gyakorlati oldalát nézem, amikor ez a helyzet előáll. Úgy érzem, hogy ezzel annyi jogi problémát fogunk okozni, ami már tényleg aránytalan lesz. Befejezem.
Godó Lajos volt, aki elsőként jelentkezett.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elsősorban az vezérelt bennünket, amikor a módosítót megfogalmaztuk, hogy a zöldségtermelésben nagyon sok pályázat van, amelyek elbírálása részben már megtörtént, és ezt a zöldségtermesztők is kérik, mivel az öntözést mint támogatott beruházást megpályázták, és most ott vagyunk, hogy nagyon sok olyan termelő lehet, akinek a vízellátása miatt a beruházást nem tudná megoldani, csak ezzel a szolgalmi joggal. Nyilván körültekintően kell majd egy-egy kertészetnek vagy zöldségtermelőnek a szomszéddal egyeztetni annak érdekében, hogy minél kisebb kárt okozzon a szomszéd területeken. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én a gyakorlat oldaláról nézem az egészet. Úgy gondolom, hogy szolgalmi jog alapítása helyett inkább a megegyezésre kell törekedni, a szomszédos földtulajdonosok, földhasználók közötti megegyezésre, mert akár csak egy öntözőcső elhelyezése is már komoly művelési problémákat okozhat egy-egy kultúránál, mármint annak a kultúrának okozhat művelési problémát, amelyen keresztülvezetik azt az öntözőcsövet. Úgy gondolom, hogy az érintett földtulajdonosok, földhasználók megegyezése sokkal komolyabb, sokkal biztonságosabb, mint most egy olyan törvényt alkotni, amely nagyon sok jogi problémát fog okozni, és bizony sok esetben erőfölénnyel való visszaéléshez is vezethet a gazdálkodás során. Én azt javaslom, hogy ezt a módosítást ne tegyük bele ebbe a törvénybe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Emlékezetem szerint a szolgalmi jog problémáját, tekintve a kertészeti és az öntözésfejlesztési ügyekre, az SPS-törvényben kívánta rendezni a törvényalkotás, azonban az SPS-törvénnyel kapcsolatban tudjuk, hogy Alkotmánybíróság előtt van, és a hatályba léptetése csúszik. Az öntözésfejlesztési és a kertészeti támogatásoknak pedig az a feltételük, hogy öntözővíz legyen az adott területen. Ha most ezt a szabályt nem tesszük bele ebbe a salátatörvénybe, akkor gyakorlatilag az MVH-nak ezeket a pályázatokat el kell utasítani, merthogy gyakorlatilag nem bír nyilatkozni a pályázó, hogy a víz odajuttatása megoldható.
Én azt gondolom, hogy azok a jogszabályi feltételek, amelyek a Ptk.-ban meg vannak határozva, és az a szolidaritás, amely a gazdák között mindenképpen meg kell hogy legyen a megegyezés érdekében -, amit Örvendi képviselőtársam mondott -, ez a kettő garancia lehet arra, hogy nemcsak öntözőgép, hanem víz is lesz az adott gazda területén. Higgyétek el, képviselőtársaim, ez nem nagyüzemi és kisüzemi vita, ha ezt nem lépjük meg, az termelésfejlesztési problémát okoz, azt gondolom, persze mérlegelve azt is, hogy ez gondokkal jár. Minden szolgalmi jog gonddal jár, és csak problémával oldható meg, de megegyezésre kell törekedni, úgyhogy azt kérném a képviselőtársaimtól, hogy ezt a módosító indítvány engedjük el, és tegyük lehetővé azoknak a gazdáknak, akik öntözni szeretnének, hogy lehetőségük is legyen rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Karsai Józsefnek adok szót. Bocsánat, van ellenzéki oldalról is jelentkező, Medgyasszay Lászlónak adok szót. Váltakozva kell ez esetben szót adnom, ezért először Medgyasszay Lászlónak adok szót, és utána Karsai Józsefnek.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én csupán csatlakozni szeretnék a szomszéd druszám felvetéséhez, mert azt értem, hogy a víz biztosítása fontos annak, aki másik területen keresztül vezeti, oké, rendben van, de ha nem lesz benne a megegyezés kényszere, akkor jogtalan előnyt kap az, aki a szolgalmi jogot le tudja magának rendezni a törvény alapján. Ha az én földemen viszik át a vizet, teljesen ki vagyok szolgáltatva a szolgalmi jog elfogadása miatt, érdekében, tehát semmit nem tudok tenni, mint földtulajdonos. Mert megegyeznék én, de a megegyezés kényszere nincs meg a szolgalmi jogot létesítő földtulajdonos oldaláról. Könnyű úgy megegyezni velem, hogy ő erőfölényben van. Ez tényleg nagyon komoly gond lesz, Imre.
Valahogy módosítani kellene ezt a törvényt, tehát egy olyan kompromisszumot kellene keresni, hogy annak a földtulajdonosnak is legyen valami alkupozíciója, akinek a földjén keresztülmegy a szolgalmi jog. Nagyon szép az, hogy szolidaritás, de van, amikor a szomszéd inkább megölné a másikat, az emberi irigységből és sok mindenből következően. Itt valami olyan kompromisszumot kellene találni, hogy ne legyen kiszolgáltatva az, akinek a terhére készül a szolgalmi jog. Köszönöm szépen, csak ezt akartam megerősíteni, amit Örvendi László mondott.
ELNÖK: Karsai Józsefnek adok most szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én tényleg nem akarom húzni ezzel az időt, de azt hiszem, hogy nagyon sok helyen vagytok, ahol ott vannak az olajosok, ott vannak a villanyosok, ott vannak a legkülönbözőbb olajvezetékek számtalan esetben, amikor a gazda, a paraszt ugyanígy kényszerhelyzetben van, szuper módon ki van szolgáltatva. Ez annak egy enyhébb formája, mert egymásnak vannak kiszolgáltatva.
De most is azt mondom, ha egy nyílt színi árkot csinálok más földjén, az már nem szolgalmi jog, azt a földet vagy meg kell venni, vagy ki kell sajátítani, vagy egyéb valamit kell csinálni, mert nem vezethetek a földje közepén keresztül egy nyílt árkot, mert kétfelé osztom a földjét. Van egy kéthektáros földje, és én keresztülviszem a felénél, mert szolgalmi jogom van. Az nem szolgalmi jog, mert azt a területet nem tudja művelni, bocsánat. A szolgalmi jog egy olyan út, hogy megveszek öt méter csíkot, és azt a földet kifizetem, annyiért, amilyen ára van, hogy be tudjak járni a saját földemre, mert azt ő nem tudja művelni. Akkor is megbolygatja a földet, ha egy föld alatti csővel beviszi, és a sárga földet alulra teszi - bocsánat, hogy ilyen parasztosan beszélek, mondhatnám, hogy az altalajt -, és szépen a termőtalajt visszateszi a tetejére, akkor is van egy bizonyos kiesés. Az szolgalom, ha eredeti módon lehet újra művelni ezt a földet, akkor nincs akkora kiesése.
Abban nem látok tiszta képet - és ezt Godó Lajos képviselőtársamnak mondom, teljesen egyetértve vele -, hogy mekkora hátrányt okozunk egymásnak. Így is van ellentét, mert azt mondja, aki feljebb van, hogy "ne haragudj, neked is jó volna, mert te is rácsatlakozhatnál", tehát végül is van ebben egyezség is, de van, amikor azt mondja, hogy azért sem. Nem engedte ötven méteren át nálam a csövet, körbe kellett menni csővel a föld alatt, az út mellett, ami egyébként más helyrajzi szám, és az önkormányzati útnak kellett engedélyezni, hogy elvigye a dűlőút alatt a föld alatti csövet, hogy meg tudjon öntözni száz hektárt. Ez ugyanakkor gátja is az egész mezőgazdasági haladásnak, a kertészetnek, ha nem tesszük lehetővé. A pályázatok nagy százalékánál tudja ő, hogy nagyon közel van a víz, mert ha messze van, akkor nem fog ötszáz, ezer méteren keresztül vizet odahozni, olyan pályázatot nem adott be.
Gyakorlatilag ez a róka fogta csuka, amikor megmondom, hogy mire adom meg, hogy meg kelljen-e venni a földet, és megtalálni azt a lehetőséget, hogy lehetőleg úgy vigyek oda vizet magamnak, hogy azzal ne vágjam ketté a földet, ne legyen egy nyílt csatorna, mert azt a földet onnan el kell hordani. Én csináltam már csatornát. Tudjátok, micsoda munka az, amikor a sárga földet el kell hordani, és a feketét középen föl kell púpozni valami laposba, mert mind el kell hordani? Máskülönben egy púp lesz a helyén, a sárga földdel pedig semmit nem lehet kezdeni, nem is lehet hova vinni. A fekete földet még van, aki megveszi, de azt onnan el kell vinni, mert egyenesben kell maradni, és nincs mellette út. Ez nagyon nehéz dolog, de az öntözést biztos, hogy akadályozza.
Én dilemmában vagyok ezzel, hogy mit lehetne úgy dönteni, hogy valóban jó legyen annak, aki beadta a pályázatot, mert annak elutasítják, ha nem viszi oda a vizet, vagy dupla költségbe kerül, viszont rossz lesz annak... (Közbeszólás.) Nem úgy van, van, aki jóban van a szomszédjával, és azt mondja, hogy "viheted ingyen is, én is öntözök belőle, én is beszállok az öntözésbe, és lesz egy közös csatornánk", és akkor már meg is egyeztek, akkor már nem is kell kisajátítani, de akkor is ki kell venni a termelésből, mert a csatorna helyét ki kell vonni a termelésből. (Godó Lajos: De nem csatornáról van szó. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Bocsánat, elnézést kérek, a további ügymenetben Herbály Imrének adnék szót, neki mint előterjesztőnek lenne egy megjegyzése, mint a módosító indítvány aláírójának. Megadom a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Egy kérdésem lenne. Nyilván a Ptk. a szolgalmi jog gyakorlója által okozott károk vonatkozásában intézkedik, de úgy látom, ez nem elegendő. Javítana-e ezen a módosító indítványon, ha a "vagy költséggel biztosítani." után egy olyan mondatot írnánk be, hogy "A szolgalmi jog gyakorlója köteles a jog gyakorlása során okozott kárt megtéríteni. Megszűnik a szolgalom, ha ennek alapítására vonatkozó feltételek is megszűnnek."? Ez lehetséges lenne-e, megnyugtatná-e azokat a képviselőtársaimat, akik elutasítják ezt a módosító indítványt?
ELNÖK: Úgy látszik, hogy a felvetett gondolataim másokra is inspiratíven hatottak. Csak meg szeretném jegyezni, hogy amikor szolgalmi jogról beszélünk, akkor valakinek egy olyan tulajdonához, ingatlanához, netán egy trafóházhoz való odajutást engedélyezünk, amit más úton nem tehet meg, de itt nem ezt engedélyezzük, hanem egy fix műtárgy létrehozását más tulajdonán. Szerintem ez egy óriási kiterjesztése a szolgalmi jog elméletének, mert a szolgalmi jog a megközelíthetőséget biztosítja a saját műtárgyának, tulajdonának más ingatlanán, itt pedig egy más ingatlanon műtárgy megépítését engedélyeznénk ez által. Hiszen azt mondja, hogy a víz odajuttatása érdekében tehetem ezt meg, tehát magyarul árok, föld alatti csatorna, bármi lehet. Véleményem szerint ez túlterjeszkedik a szolgalmi jog fogalmán, és ebből adódik utána az a komoly feszültség, amiről beszélünk, hogy kik lesznek itt sértettek, vagy kinek lesz érdekében az, hogy ez a szolgalmi jog ilyen aránytalan erőt képviseljen az érintett jogán, tehát aki öntöztetni szeretne egy beljebb lévő földterületen. Én ezért aggályoskodom.
Bodó Imre a következő, akinek szót adok.
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Ez a rövid kis bekezdés az én felfogásomban ezer meg egy problémát vet föl. Engedjék meg, hogy ezekből egyetlen egyet idézzek. Karsai képviselő úr gondolataihoz szeretnék kapcsolódni, aki azt mondja, hogy az olajosok és a villanyosok is kaptak, vagy van nekik szolgalmi joguk: azzal sem értek egyet.
Ami pedig az eddig elhangzottakat illeti: a szolgalmi joggal terhelt földterület önmagában egy értékcsökkent földterületté válik. Ebben a rövid bekezdésben, amely itt módosítóként be van rakva, nem írjuk le egyértelműen, hány gazda földjén megy keresztül egy vezeték - legyen az bármekkora - mire eljut odáig, hány érdeket fog sérteni, kik fogják ezeket az érdekeket elbírálni, milyen szinten fogják elbírálni, mennyi idő alatt fogják elbírálni. Ez ezer, ezer meg egy problémát vet föl. Megértem, hogy a vizet oda kell jutatni, de szerintem annak van más megoldása. Azért vannak a társulások. A társulásokat kellene talán egy kicsit megerősíteni, és akkor lehetne ezeket a problémákat rendezni, de nem hiszem, hogy mondjuk a tizedik szomszédom, aki mögöttem, mellettem, előttem van, az az én - elnézést kérek - "testemen" keresztül szolgalmi joggal felruházva azt tehesse, amit akar. (Herbály Imre: Ez a paraszti szolidaritás.) Épp ez a baj, hogy az nincs. Elnök úr, köszönöm szépen. Az alelnök úr gyorsan lehurrogott engem, úgyhogy be is fejezem.
ELNÖK: Kis Péternek adok szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A másik oldalról is megközelítem a dolgot: nézzük meg annak a tulajdon feletti rendelkezési jogát, aki pályázni akar, és az akárhány hektár földjén öntözéses gazdálkodást akar. Azt gondolom, ez áll szemben azzal, ami most a vita tárgya. (Herbály Imre: Elutasítják a pályázatát.) Van neki ötven hektárja, de a tulajdon fölötti rendelkezési jog gyakorlatilag azzal van korlátozva, hogy nem viheti oda a vizet. Én ebből a szemszögből is megközelítem ezt a dolgot. Ha azt nézzük, hogy valakinek a földjén keresztül megy a vezeték vagy az akármi, ő is azt mondja, hogy ez az én tulajdonom, tehát én ehhez a dologhoz ragaszkodom úgy, mint az én tulajdonomhoz, én rendelkezem e fölött a földterület fölött, de annak is megvan a joga, aki öntözni szeretne, az ő tulajdona feletti rendelkezési jog.
Azzal egyetértek, amit Örvendi úr mondott, hogy meg kell egyezni ebben a dologban, de könyörgöm, ha valaki erre elszánja magát, és erre pályázik vagy beruház - és nyilván, ha nem abból az álláspontból indulunk ki, hogy a szomszéd tehene -, akkor jön be az, amit Herbály Imre is említett, hogy a gazda- vagy paraszti szolidaritás. Esetleg még úgy is meg lehetne egyezni, hogy majd én pályázok, és a te földed mellett elmegy, nem tudom, hány métert igénybe véve, és majd később te is csatlakozhatsz rá, ha te is úgy gondolod, te is eldöntöd, hogy akarsz-e csatlakozni egyszer. Én arról az oldalról közelítem meg, hogy a tulajdona feletti rendelkezési joga annak is megvan, aki ezt igénybe akarja venni, vagy aki öntözéses gazdálkodásra akar átállni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak jelzem, hogy most Jakab Istvánnak adok szót, de még Borenszki Ervin és Bagi Béla is jelentkezett, illetve egyre többen. Arra próbálom inspirálni a képviselőtársaimat, hogy tudunk-e még új elemmel hozzájárulni ehhez a kérdéshez.
Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem tudom, mennyire lesz új, de elöljáróban azt el szeretném mondani, hogy öntözni kell, mert elég szomorú az, hogy az ország területének csak egy elhanyagolható részét vagyunk képesek öntözni. Azt gondolom, ebben nincs vita közöttünk.
Azt gondolom, abban sem igen van vita közöttünk, hogy a módosító indítvány tervezett szövege nem ad garanciát a tulajdonosoknak, tehát ezt sokkal átgondoltabban kellene megfogalmazni. Miért? Kedves barátaim, a hétvégén juttattak el hozzám olyan információkat - és most várom a konkrét írásos anyagokat -, hogy volt részvénytársaságokat kiprivatizált urak több mint hárommillió forintra perelték be azokat, akik korábban az ő bejárójukon közlekedtek. Majd mondom pontosan az rt.-ket is. Tehát kizárják a gazdákat, mert ők kiprivatizáltak egy rt.-telephelyet, és mellette sem lehet elhaladni. Ez az egész tehát sokkal komplexebb, sokkal komolyabb probléma, tisztelt bizottság. Erre szerettem volna ráirányítani a figyelmet, még egyszer aláhúzva, hogy az öntözési rendszereket ki kell tudunk alakítani. Nem lehet meggátolni, megakadályozni, hogy a vizet odavigyük a területekre, amelyeket öntözni akarunk, de ennek egy sokkal átgondoltabb, sokkal körültekintőbb szabályozását meg kell tudunk teremteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Borenszki Ervinnek adok szót.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én fájó szívvel veszek részt ebben a vitában, mert azt gondolom - azokból a hozzászólásokból, amiket hallottam -, hogy mindannyiunknak az volt az első mondata, hogy öntözni kell. Azt gondolom, hogy ez alapérték lehet, hogy a földterületét mindenki intenzívebben tudja használni, már ahol erre igény van. Józan paraszti ésszel kellene ezt a módosító javaslatot is megközelíteni, mint ahogy, gondolom, egy-egy ilyen beruházást is józan paraszti ésszel létesítenek, mert nem akarja a beruházó gazda ötszázötvenöt tulajdonoson keresztülvezetni az ő vizét.
Azt gondolom, ha elfogadjuk, mint ahogy elfogadjuk prioritásként azt, hogy öntözni kell, és elfogadjuk azt, hogy mindenütt józan paraszti ésszel látnak hozzá egy ilyen beruházáshoz, akkor elfogadhatjuk azt is, hogy ebben a vitában sok újat már nem nagyon tudunk mondani, és szerintem nem itt kell megfogalmazni a módosító javaslatokat sem. Ha ezzel a céllal alapvetően egyetértés van a bizottságban, akkor kapcsolódó módosító indítvánnyal, javaslattal ehhez lehet csatlakozni, lehet átgondoltabban is kezelni ezt a problémát. Egyetértek vele, hogy átgondoltabban kell, de azért a prioritást elfogadjuk, hogy öntözni pedig kell, pályázni pedig úgy lehet, ha ennek a feltételei megvannak. Ne üssünk el most bent lévő pályázókat sem attól, hogy ezt nem tudják garantálni.
Én azt gondolom, az lenne a legjobb, és módosító javaslatot is tennék ebben, ügyrendit, hogy szavazzunk erről a kérdésről. Nem vagyok ennyire udvariatlan, különösen a képviselőtársamat én nagy tisztelettel szoktam hallgatni mindig, de azt gondolom, hogy kellően körbejártuk már ezt az ügyet,j és mindenki, akinek ötlete van, ehhez kapcsolódóval csatlakozhat majd. Szerintem fogadjuk el. Köszönöm.
ELNÖK: Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy konkrét javaslatot szeretnék megfontolás tárgyává tenni. Egy mondattal helyre lehetne tenni ezt a kérdést. Van egy hosszú mondat, és utána pedig a "Szolgalmi jog biztosítása nem akadályozhatja a szükséges növényápolási és talajművelési munkák elvégzését." című mondat. Én úgy gondolom, ez egyet jelent azzal, hogy oldható csővezetékkel kell megvalósítani a kultúrán és a területen keresztüli vezetést, és annak kell gondoskodni róla, aki ezt a csövet lerakta, tehát így a szomszédjog sem sérül. Talán itt van egy megegyezési kényszer a két fél között, és nem esetleges, tehát nem józan paraszti ész meg jó szomszédság s a többi, hanem itt van egy garanciális elem, amit be lehet vasalni a másikon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czerván György. Bocsánat, Karsai Józsefnek kell szót adnom újra.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Azért kértem szót újra, mert azt mondta az elnök úr, hogy most már újat mondjunk. Akkor én mondok nektek, kedves képviselőtársaim, újat: ha az, aki öntözési pályázatot adott be - ne haragudjatok - nem nézte meg azt, hogy a jelenleg érvényes törvények és rendelkezések szerint hogyan juthat hozzá vízhez, az alkalmatlan az öntözésre. Bocsássatok meg, hogy ezt kimondom. Megnézték. Mondom, hogy miért van ezzel baj: most úgy vezeti oda a vizet, hogy - figyeljetek, nem tudom, hova mutassam, elnök úr - így vezeti oda a vizet az ő földjéhez (Körbevezeti az ujját egy papírlapon.), hogy nem sért senkit. Amikor meglesz ez a törvény, innen kétszáz méteren keresztül megy négy gazda földjén. Én egyszerű magyarázatot adok erre. Én ezt nem politikai szempontból fogom meg, hanem én paraszt vagyok, tetszik érteni, és nem fogok körülvezetni vizet, ha az a törvény, hogy kétszáz méteres vezetékkel a hatszáz helyett megoldhatom, mert én a pályázatot úgy adom be, hogy az az első, hogy megnézem, hogy honnan szerzem a vizet. Aki nem így adta be, annak nem szabad megítélni pályázatot. Köszönöm.
ELNÖK: Most adnék szót Czerván Györgynek.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Úgy tűnik, a napnál világosabb, hogy ebben a formában nem mindenki tudja támogatni ezt a módosító javaslatot, bár az alapcélokkal gyakorlatilag mindenki egyetért, úgyhogy én is azt mondom - nem belefojtva senkibe a szót -, hogy mind a két oldalnak megvan a jogi csapata, hogy ezeket a dilemmákat próbáljuk meg feloldani valamilyen bizottsági módosító formájában, vagy nem tudom, milyen formában. Az kétségtelen, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, ugyanis a módosító földhasználóról beszél, és a tulajdonos nem biztos, hogy megegyezik a földhasználóval. Ezt pedzegették néhányan, de konkrétan nem mondták ki. Akkor hol van még a nem földhasználó tulajdonos érdeke? Én megegyezéspárti vagyok általában, de láttam már én is karón varjút. Az egy dolog, hogy a földhasználónak lejár a bérleti szerződése, és egy év múlva már más használja a földet, és kezdődhetnek elölről a problémák, hogy megegyeztek vagy nem egyeztek meg. Azt mondom, hogy próbáljuk ezt olyan jogi formába önteni, amely talán mind a két fél számára kielégítő. Nem tudom, hogy ezt hogyan lehet, nem vagyok jogász, de úgy látom, a szándék megvan mind a két oldal részéről.
ELNÖK: Bodó Imre!
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Az alelnök úrhoz szeretném címezni: amikor a paraszti szolidaritást meghallottam, akkor úgy döntöttem, hogy nem is folytatom tovább inkább a mondandómat. Alelnök úr, és tisztelt képviselőtársaim, az a véleményem, és véletlenül sem szeretnék Karsai polgármester úrral polgármesteri koalícióra lépni ebben a kérdésben, de szent meggyőződésem, hogy amikor elolvasok polgármesterként egy önkormányzatnak kiírt pályázatot, akkor eldöntöm, hogy én azon el tudok indulni vagy nem, eldöntöm, hogy alkalmas vagyok-e vagy nem. Most úgy néz ki ez a dolog, mintha ezen múlnának azok a pályázatok, amelyeket egyébként már beadtak. Amikor beadták, akkor miért nem nézték meg, hogy azt a területet lehet-e öntözni vagy nem?
Szerintem ennél sokkal fontosabb kérdés az öntözés kérdése, én azt gondolom, hogy ez nem egy négy- vagy ötsoros bekezdés kérdése. Sokkal erősebb szinten lehetne az öntözéssel foglalkozni, és nem úgy, hogy ránézek, mondjuk, a településem határára, és keresztül-kasul majd elindulnak benne a csővezetékek, mert van egy szolgalmi jog. Alelnök úr, ne haragudjatok, szerintem nem ez a megoldás. Még egyszer mondom, öntözni kell, de meggyőződésem, hogy ennek nem ez a megoldása. Ezt egy erősebb törvénynek kellene rendezni. Komolyan meg kellene szervezni a magyar mezőgazdaságot. Ez jelen pillanatban nem vezet oda. Ezer meg ezer problémát fog okozni, hogy hogyan fogjuk később kezelni ezt a problémát.
ELNÖK: Megadom a szót még Örvendi Lászlónak.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Röviden csak annyit szeretnék jelezni, hogy a szolgalmi jog alapítása egy súlyos teher, és általában nemzetgazdasági kényszerből alapítható szolgalmi jog, amely azonnal kártérítéssel is jár, mert távvezetékek, olaj- és gázvezetékek építésekor szoktak elsősorban szolgalmi jogot alapítani, vagy már a tulajdonszerzéskor behajtásra, megközelítésre lehet. Az a termőföld, amelyre szolgalmi jogot telepítenek, értékcsökkentté válik, azonnal csökken az értéke, és az elszámolás során ezt mindig figyelembe is veszik. A másik pedig, hogy a szolgalmi jog gyakorlása esetén keletkezett károkat zöldkárként ki kell fizetni, tehát dupla, kétszeres kártérítést kell fizetni. Amikor ilyen kisajátítások, szolgalmijog-telepítések vannak, külön szakértők végzik ezeknek a munkáknak és a kár mértékének a megállapítását, úgyhogy ez nagyon súlyos teher máskülönben. Amúgy pedig pályázni csak úgy lehet, ha a feltételek megvannak, nekem ez a véleményem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Elnézést, elnök úr, csak a vitában fölvetődtek olyan kérdések, amelyekre mindenképpen reagálni kell. Elsősorban nem nyílt árkos rendszerek kiépítésére gondolnak a zöldségtermesztők. Azt hiszem, szakmailag azt mindenki tudja, hogy a zöldségkultúrához milyen öntözőrendszereket vesznek igénybe, figyelembe. Lehet, hogy háromszáz vagy kétszáz méterről a meglévő csőkútjából kívánja arra a területre vezetni. Májustól szeptember elejéig történik az öntözőszezon, és akkor megszűnik a szolgalmi jog is, mert úgy van a módosításban, hogy a telepítéstől a befejezéséig.
Az SPS-törvényben benne volt ez a lehetőség, és azért pályáztak sokan, mert úgy gondolták, hogy ezt a lehetőséget el fogják nyerni a pályázattal, és a törvényi háttérrel a lehetőséget is.
Tisztelettel kérem, hogy a kormány képviselőjét is hallgassuk meg, mert az alelnök úrnak volt egy konkrét javaslata, hogy mi a véleménye arról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kezd körvonalazódni. Tehát néhányan, akik az SPS-törvény reményében úgy pályáztak, hogy majd esetleg fognak egyszer vizet kapni, miután az SPS-törvény nem jelent meg, ezzel nem szereztek jogosultságot a pályázaton. Ebben tehát igaza van Karsai Józsefnek, hogy álljon meg a menet, legyen már tisztában mindenki azzal, hogy milyen földje van, és azt tudja öntözni vagy nem tudja, és ennek fényében hajrázzon arra, hogy öntözőkultúrát tud-e alkalmazni vagy nem tud. Véleményem szerint itt nagyon komoly jogi felelőtlenség volt azok részéről, akik annak reményében, úgy pályáztak már, hogy az SPS-törvény meg fog születni. Az a törvény akkor még nem volt meg, amikor ezeket a pályázatokat beadták. Most ennek az érintett rétegnek az érdekében kinyitunk egy problémát ezzel a megfogalmazással, mert azt, hogy ez a megfogalmazás rossz, azt hiszem, most már nagyjából mindenki, esetleg még az előterjesztők is érzik.
Mint említettem, értem Godó Lajos előterjesztő véleményét, hogy a segítő szándék megvan a kissé önkényesen értelmezett pályázatíró személyek tekintetében, de ha ez a törvény így megszületne... Ide az van írva, hogy az öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását célzó művelet érdekében adunk szolgalmi jogot. A víz odajuttatása, kérem szépen, többféle módon lehet, nyílt színi árokkal is és belső vezetékkel is, a belső vezeték lehet föld felett, illetve föld alatt. Nem mondja azt, hogy ebben kivétel lenne. Ha azt mondja innentől kezdve a szolgalmi jog jogosultja, hogy neki nyílt színi árok kedvezne, akkor nem tudja megakadályozni senki sem azt, hogy egy tulajdonos földjére valaki ne menjen oda árokásó géppel, és ássa fel a hét hektáros területét. Elnézést, én egyelőre ezt a problémát, a negatív problémát látom. Értem azt, hogy egy csőkútból el lehetne vinni csővel is, ha van egy normális gazda, de ez a törvény Magyarország egész területén fog hatni. Ha valaki úgy gondolja, hogy ott van egy vízfolyás, onnan én le tudom ereszteni szépen a másik gazda földjén nyílt színi árokban, akkor az nyílt színi árokban fogja, és onnan majd egy szivornyás kúttal vagy egy nagy nyomású traktorra akasztható öntözővel - mint ahogy például az olaszok öntözik a kukoricát - belelógatja a szivornyacsövet, és onnan öntöz, mert neki ez a legegyszerűbb megoldás lesz, és még törvényi felhatalmazást is adunk hozzá.
Nem is beszélve arról az egyetlen szóról, hogy a földhasználóhoz telepítem ezt a szolgalmi jogot. Elnézést, nekem ez is nagyon aggályos. Ha lejár a bérleti szerződése annak a földhasználónak, a következőnek meg nem kell, de közben odatelepítette az öntözőrendszert, keresztülhúzta az árkot, és a következő földhasználó azt mondja, hogy "csináljatok azzal, amit akartok, az nekem már nem kell, én most vagyok földhasználó". Az előzőnek kellett, a törvény megadta a lehetőséget, az a gazda meg megőrül közben, akinek a földjén keresztül megadták ezt a szolgalmijog-lehetőséget.
Úgy érzem, ez több sebből vérzik, és óriási problémát nyitunk ki. Megértem azoknak a problémáját, akik egy szándékozási vagy egy feltételezési alapon pályáztak, hogy ez majd az SPS-törvényben benne lesz. Hát, nem lett benne.
A kormány képviselőjének adom meg a szót. Van-e észrevétele az itt elhangzottakra?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Először pár mondatot mondanék a szolgalom jogi természetéről. A szolgalom egy jogi hatalmasság. A két telek megnevezése is a jogi terminus technicusokban az uralkodó telek és a szolgáló telek. Benne van a nevében, hogy szolgál, szolgalom, szolgáló telek. Gondolom, minden képviselőnek van otthon telefonja, kábeltelevíziója, víz, gáz; ez mind-mind szolgalommal van bevezetve a lakásába. Sőt, továbbmegyek, például a kábeltelevíziónál a kábelszolgáltató szolgalma egészen a televízióig tart, tehát végig a vezetéken, a lakáson belül is. Tehát a szolgalommal nap mint nap találkozunk, a mindennapi életünkben számtalan olyan helyzet van, ahol vagy mi élünk szolgalommal, vagy valamilyen közintézmény, vagy akár a szomszédunk. Például a nyeles telek egy mindenki előtt ismert fogalom, ott is egy úthasználati szolgalomról van szó.
A mezőgazdasági művelés során a vízhez való jutás nem egy luxusberuházás, az a legalapvetőbb feltétele a növénytermesztésnek, hogy a gazdálkodó hozzájusson a vízhez. Itt nem egy luxusszolgáltatásról van szó, az neki majdhogynem alapvető joga, hogy öntözhesse a növényi kultúrát. Ugyanakkor valóban garanciák szükségesek ahhoz, hogy ez a jogi hatalmasság ne vezethessen önkényhez. Ezeket a garanciákat a polgári törvénykönyv tartalmazza általános jelleggel, valamennyi szolgalomra vonatkozóan. Ilyen garancia az arányosság elve, tehát hogy csak a leginkább szükséges mértékig lehet igénybe venni a szolgáló telket. Felmerült a kérdés, hogy adott esetben árkot vezethet-e. Az árok egy vízügyi létesítmény, ez egy vízjogi engedélyezési eljárás során létesíthető valami. Nem lehet csak úgy odaállni és árkot ásni, ez egy közigazgatási eljárás keretében születő döntés, ahol természetesen valamennyi érintett szomszédos telektulajdonos ügyfélként vesz részt. Ennek a részleteibe most nem mennék bele. Tehát az arányosság a legkisebb károkozást engedi csak meg az uralkodó telek használójának.
Fontos garancia, szintén a polgári törvénykönyv rögzíti, a teljes kártalanítás. Valamennyi kárt, amelyet a szolgáló telekben okoztak, meg kell téríteni. Természetesen elsősorban az a célravezető, ha a felek maguk egyeznek meg, de azt hiszem, a joggal való visszaélés nem ismeretlen fogalom Magyarországon. Nem múlhat a szomszéd jóindulatán az, hogy valaki hozzájut-e az öntözéshez szükséges vízhez. Éppen ezért szükséges ezt törvényben rögzíteni, hogy ha nem sikerül megállapodni, akkor is biztosítva van a telek használójának, hogy hozzájuthat az öntözéshez szükséges vízhez.
Ami a műtárgyak létesítését illeti: a vitában is felmerült, hogy a legideálisabb példa a villanyvezeték-oszlopok elhelyezése. Az áramszolgáltató nem kerülgeti a telkeket, toronyiránt vezeti a vezetéket, a legrövidebb úton, a legkisebb költséggel hozza létre, a legkisebb kárt is okozza ezzel, a legkevesebb telket veszi igénybe. Ugyanezt a szempontot kell érvényesíteni az öntözővíz odavezetése során is.
Ami a pályázatok kérdését illeti: valóban már beadásra kerültek pályázatok annak reményében, hogy a törvényi szabályozás is rendezésre kerül, de ez nem csak ezekre a pályázatokra vonatkozik, ez a jövőre nézve valamennyi földhasználónak biztosítja az öntözővízhez való hozzájutást. Tehát nem csak egy szűk körnek, mindenkinek, akinél ez valaha a jövőben igényként fog fölmerülni. Magyarországon az aszály problematikája egy elég súlyos kérdés, szinte minden évben előfordul. Végre van lehetőség ara, hogy az igen elmaradott öntözőberendezéseket támogatással fejleszteni lehessen, ez elé ne gördítsünk törvényi akadályt.
Értelemszerűen a földhasználót illeti meg az öntözővízhez való jutás, hiszen neki van szüksége erre, és - ahogyan a módosító javaslat is tartalmazza - megszűnik a szolgalom, ha az alapítására vonatkozó feltételek megszűntek, tehát ha a következő földhasználónak nincs rá szüksége, akkor megszűnt a szolgalom. Erről is rendelkezik a polgári törvénykönyv, az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát itt is rögzítésre került egy jogi garancia.
Elhangzott két konkrét javaslat. Az egyik Herbály képviselő úr javaslata. Annak nincs akadálya, hogy a Ptk. szerinti garanciákat ebbe beleépítsük, ezzel kapcsolatban egy kapcsolódó módosító elkészítésében szívesen segítséget nyújtunk.
A másik javaslatot illetően, amelyet Bagi képviselő úr vetett föl: figyelemmel kell lenni arra, hogy az öntözőberendezéseket rendszeresen karban is kell tartani, tehát ha csőtörés van, úgy természetesen a szolgáló telek használójának is érdeke, hogy a kukoricásban ne hozzanak létre egy halastavat, tehát hogy odajusson az öntözőberendezés használója és ki tudja javítani. Ilyen esetekben természetesen előfordulhat, hogy az ő jogai korlátozást szenvednek, de erre az esetre is él a Ptk. kártalanítási szabálya. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bodó Imre!
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. A kormány képviselőjének szeretném mondani, hogy az egyik ámulatból a másikba estem ebben a jogi magyarázkodásban. Ha van egy szerencsés ember, akinek a csatorna partján van a földje, bármekkora is, és az összes körülötte lévő úgy dönt, hogy onnan akarja öntözni, akkor az ő földterülete már nem is termelésre van, hanem csőkígyók telepítésére. Ne haragudjon, ez az én meglátásom szerint hajánál fogva előrángatott dolog volt. Kijelenthetem, hogy azzal a DÉMÁSZ-példával vagy áramszolgáltató példával sem értek egyet. Akkor hozzuk létre azt a fajta földtulajdonost vagy földhasználót, aki csőkígyókat fog a földjén használni, és abból él, hogy vizet szolgáltat, és akkor így én is fogom támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szolgalmi joggal kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg a főosztályvezető-helyettes úrnak, hogy valóban a szolgalmi jog magánházaknál is érdekelt, ez természetes mind a kábeltévé-szolgáltatóknál, mind a telefontársaságnál, mind az áramszolgáltatóknál, de arra jogosult, hogy oda menjen, azt az eszközt nézze, vizsgálja, ellenőrizze - ez a szolgalom -, de arra nem, hogy egy állandó vagy egy ideiglenes műtárgyat telepítsen az én tulajdonomra. Óriási különbség van a kettő között. Itt mi arra adunk jogosultságot, hogy egy állandó vagy ideiglenes műtárgyat telepítsenek az én földemre a szolgalmi jogra való hivatkozással.
Le szeretném zárni a vitát, mert közel egy óra hosszát foglalkoztunk ezzel ez egy módosító indítvánnyal. Szavazzunk róla, hiszen a kapcsolódó módosító indítvány a lehetőségek széles tárházát engedi a gondolatoknak szerintem, ha szeretnénk megoldani ezt a kérdést.
Kérdezem, ki az, aki egyetért Godó Lajos és képviselőtársainak 1. számú módosító indítványával. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
A 2. indítvány Ángyán József képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatni javasolja azzal, hogy egy kapcsolódó módosítóval kodifikációs szempontból egy kicsit pontosítani kellene a megfogalmazását, de egyetértünk a képviselő úr módosító javaslatával.
ELNÖK: A főosztályvezető-helyettes urat keresse az előterjesztő a pontosítás végett? Csak kérdezem. (Andréka Tamás bólint.) Köszönöm szépen. Így fogjuk továbbadni.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
A 3-as indítvány Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot kapott.
A 4-es indítvány Bagi Béla képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A képviselő úr által felvetett problémával egyetértünk, azonban itt is egy kapcsolódó módosítót kellene készíteni. Hasonlóan kellene a kérdést rendezni, mint a vadaskert esetében, gyakorlatilag azzal megegyező szövegezésre lenne szükség. Szívesen segítünk ebben is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot kapott. Értettük a jelzést, továbbadjuk a képviselő úrnak.
Az 5-ös indítvány, Bodó Imre és képviselőtársai. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Igen, van. Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azért írtuk bele ezt az egy mondatot, mert a hatóságnak nincs semmi eszköze arra, ha a tulajdonosok képviselője valamilyen oknál fogva megszűnik, és nincs újraválasztva. Épp a vadászati hatóság javasolta, hogy ezt vegyük be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány álláspontja ebben a kérdésben? Megadom a szót.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Van lehetőség, két paragrafussal később rendelkezik róla a törvény. Ebben az esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítást rendel el. Tehát ez egy szabályozott helyzet, ez jogilag rendezve van. Ugyanakkor a megfogalmazása túlságosan tág és mérlegelés nélküli, gyakorlatilag szabad kezet biztosít bármilyen korlátozó intézkedés meghozatalára, tehát ez már csak jogállami szempontból sem támogatható. Ez a kérdés rendezve van, a 14. §, illetve későbbi paragrafusok a kényszerhasznosítás során hivatkoznak a 12. §-ra, erre a paragrafusra konkrétan, tehát ilyenkor a vadászati hatóság kényszerhasznosítást rendel el.
ELNÖK: Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánat, csak megkérdezem, hogy mennyi időre. Egy évre, öt évre, vagy amíg újraválasztják? Mit tartalmaz ez a paragrafus? Mennyi időre? Mert egy szezonra biztos kell vonatkoznia. Akkor ez most egy év, vagy amíg újraválasztják? És akkor hogy veszi át, menet közben, vagy a lejárt szezon után?
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kérdésre Pintér István főosztályvezető-helyettes úr, a vadászati osztály vezetője válaszol.
PINTÉR ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A fölvetésnek van alapja, ugyanakkor a megfogalmazás nem pontos, ezért nem lehet támogatni. Azt tudni kell, hogy a földtulajdonosok közös képviselője különböző feladatokat lát el akkor, ha a tulajdonosi közösség maga gyakorolja a vadászati jogot, vagy ha haszonbérbe van adva a vadászati jog. Ha haszonbérbe van adva, akkor sokkal egyszerűbb, ha maga gyakorolja, akkor a közös képviselő van nyilvántartásba véve, és eleve már a vadászati jog gyakorlásával összefüggő teendők ellátására, és ha ő kiesik, akkor maga a közösség sem tudja gyakorolni a vadászati kötelezettségét. Ekkor a 27. § szerinti kényszerhasznosítás lehetősége a vadászati hatóságnak fennáll, csak arra az időre, amíg a tulajdonosi közösség nem teljesíti a kötelezettségeit.
Valóban, ez lehet hosszabb időszak is, hiszen csak az van előírva, hogy 60 napon belül kell új képviselőt választani, de a közösképviselő-választáshoz össze kell hívni a tulajdonosi gyűlést, annak pedig jogszabályban előírt feltételei vannak, egyharmad kell hogy kezdeményezze. Előállhat olyan helyzet, hogy ez hosszú ideig tart, akár többéves időszak is lehet. A vadászati hatóság a 27. § alapján, amely, ismétlem, a kényszerhasznosítás lehetőségeit taglalja, haszonbérbe adhatja erre az időszakra a vadászati jogot a közösség helyett, ha nem gondoskodik a saját jog gyakorlásáról. Tehát ez a megfogalmazás így pontatlan. Egy későbbi esetben, amikor a vadászati törvény átfogó módosítására sor kerül, akkor ezt az esetet meg lehetne vizsgálni, és ki lehetne bontani. Én azt javaslom, hogy a bizottság ezt vegye figyelembe.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát ha a kérdés pontatlan, akkor pontosítani lehetne, itt van az alkalom rá.
Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Pintér úr, ne haragudjon, de az én kérdésemre nem válaszolt. Lehet, hogy Örvendi képviselőnek válaszolt vagy a saját munkatársának... (Közbeszólás: Dehogynem válaszolt.) Dehogy válaszolt! Bocsánat, én azt kérdeztem, hogy milyen időszakra vonatkozik, mert ő hiába dönt két hónapra, ha elkezd valaki beruházni, kialakul egy új közösség, és azt mondja akár haszonbérletnél, hogy márpedig emennek a társaságnak adom oda, emez meg beruházott fácántelepítésbe. Bocsánat, nem vagyok ebben nagyon profi, de tíz eset van nálam. Önnél is ott van egy eset, a pátkai, amit én adtam le.
Ez teljesen képtelenség. Ez olyan, mint amikor a búzát... Most meddig az övé? Elvetettem a búzát, ennek is van egy szezonja a learatásig, tehát van egy vadászati szezon, ami tart x időtől x időig, de olyan nincs, hogy két hónapig. Közbelép két hónapig? Betelepíti a fácánt, emez a társaság meg levadássza, mint Pátkán, kedves főosztályvezető úr? Pátkaiak fordultak hozzám, ott el is ment betegállományba a... Hogy hívják? Segítsen egy pillanatra? Hogy hívják a fehérvári vadásztársaság...? (Közbeszólások.) Nem Rednágel, de valami ilyesmi neve van. Fogta magát, odaadta másoknak, ezek betelepítettek fácánnal, megvették a vadászlest, erre a megvett vadászlesen egy másik társaság vadászott, és lelőtte azt a fácánt, amit az előző betelepített.
Én az időtartamot nem értem. Hatvan napon belül meg kell történnie, de mi van, ha két évig nincs, emez meg beruház. Vagy megvan hatvan nap múlva, de azt mondja, hogy döntött ugyan, de - figyelj csak! - ha vége a vadászszezonnak, akkor veheted át. Én az időtartamot kérdeztem, mert ez minimum hatvan nap, de szerintem százhúsz nap. Mi van a hézaggal, ez mennyi idő lehet, meddig veszi át a hatalmat a hatóság?
ELNÖK: Képviselő úr, ez az indítvány épp ezt akarná kiküszöbölni. Ha jól értettem a főosztály-vezető helyettes urat, van alapja ezt a kérdést feszegetni, csak ezzel a fennkölt megfogalmazással nem ért egyet. Én ezt ugyanabba a kategóriába sorolom, hogy kapcsolódó indítvánnyal kellene tisztázni ezt a kérdést, mert ha jól értem, Karsai József képviselőtársamnak is ugyanaz a problémája, hogy rendben van, hogy itt előírtuk, hogy hatvan nap, de mi van, ha nincs hatvan napon belül választás. Erre az esetre szólna a módosító indítvány üzenete, hogy ennek elmaradása esetén mi történjen, és talán itt kellene megtalálni azt a közös utat, hogy felhatalmazzuk. Ha önök túl szélesnek ítélték meg, hogy a teljes jog gyakorlását korlátozhatja, mert úgy értettem, ezzel a szóval van probléma, akkor mi az a korlátozó intézkedés, amit ilyenkor a törvény elrendelhetne majd az indítványtevők szándéka szerint? Ugyanezt sérelmezi Karsai József, ha jól értem.
Nagyjából lezárnám ennek a módosító indítványnak a vitáját. A kormány álláspontját természetesen még meghallgatjuk az itt elhangzottakról, csak azt szerettem volna jelezni, hogy próbáljuk meg kapcsolódó módosító indítvánnyal rendezni, a kormány képviselőjével egyeztetni, hogy meddig terjedhet ki a korlátozás, ha hatvan napon belül nem történik meg a képviselőválasztás. Itt ez a kérdés, ha jól értettem.
A kormány képviselőjének adok szót.
PINTÉR ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Amit Karsai képviselő úr említett, a pátkai eset, az egy előhaszonbérleti jogvita, ott teljesen másról van szó, nem erről a helyzetről, amikor a közös képviselő mandátuma megszűnik és újat kell választani. Teljesen másról van szó, nem lenne szerencsés, ha ennek apropóján ezt előhoznánk.
Olyan megoldás lehetséges, hogy a 27. §-ban, ahol a hatóság feladatai között a kényszerhasznosítással összefüggő feladatai fel vannak sorolva, lehetne egy pontosító szöveget és egy részletes eljárási rendet meghatározni, hiszen mindenféle tulajdonosi alapjog korlátozása csak addig állhat fenn, amíg a tulajdonosi közösség hallgat, és a feladatának nem tesz eleget. Ezért a kényszerhasznosítás fejezetrészen kell ezt pontosítani, itt, ebben az összefüggésben nem fogadható el, de ebben szívesen segítünk.
ELNÖK: Szavazunk a módosító indítványról. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 6-os indítvány Örvendi László indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van? Igen. Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A vadászterületek földtulajdonosi gyűlésének összehívására az érvényesség lejártát megelőző hatvan nap nagyon rövid. Legalább százhúsz napra kellene ezt kibővíteni, ugyanis a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása megyei szinten a hatóság számára huszonkét plusz huszonkét napot ír elő, így a módosításban szereplő hatvan nap semmire sem lesz elegendő, ezért kellene ezt minimum a duplájára növelni, bár a javaslók még ennél is többet gondoltak, ők hat hónapra gondoltak. Ezért kérjük ezt módosítani.
ELNÖK: Értjük. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Azt hiszem, itt van egy kis félreértés. Itt a földtulajdonosoknak egy évtől tíz hónap áll rendelkezésre, tehát legkorábban egy év, legkésőbb hatvan nap. Nekik tíz hónapjuk van. Ez a hatvan nap a hatóságra vonatkozik. Ahogy a képviselő úr említette, a huszonkettő meg a huszonkettő negyvennégy, tehát a hatóság hatvan nap alatt bőven meghozza a határozatát, a földtulajdonosoknak pedig tíz hónapjuk van. Tehát a hatvan nap nem a földtulajdonosok számára határidő, hanem a hatóságnak. (Közbeszólások.) A lejáratát megelőző egy évvel, legkésőbb hatvan nap, tehát tíz hónap. Egy év és hatvan nap, az tíz hónap.
ELNÖK: Gyakorlatilag egy év és hatvan nap között kötelessége ennek az összehívása, a hatvan nap a legutolsó idő, és két hónap marad csak a kiértesítésre a legszélsőségesebb esetben, ha jól értem. (Örvendi László József: Kevés a hatvan nap, ez a lényeg.)
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) A továbbiakban nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott, de kisebbség.
A 7-es indítvány Kékkői Zoltán képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Kékkői Zoltán József: Indoklást kérünk.)
ELNÖK: Indoklást kérünk hozzá.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta nincs arra lehetőség, hogy megkülönböztetést tegyünk belföld, illetve más tagállamok között. Ez egy diszkriminatív megkülönböztetés lenne, úgyhogy 2004. május 1. óta nem is tartalmaz a törvény ilyen szöveget, erre nincs lehetőségünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 8-as indítvány Kékkői Zoltán indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kér az előterjesztő.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a kivétel gyakorlatilag az erdőgazdaságok számára biztosítja, hogy több haszonbérleti szerződést kössenek, hiszen ők akkora területet művelnek, hogy ha ezt kivesszük, akkor ők ettől a lehetőségtől elesnek.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 9-es indítvány Godó Lajos és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel a javaslattal kapcsolatban előre szeretném bocsátani, hogy az igazságügyi minisztérium vitatja a Vtv. 65. § (3) bekezdésének módosítását, ugyanis az igazságügyi minisztérium álláspontja szerint arról rendelkezik ez a mondat, hogy ha valakit a bíróság elítél valamilyen vadászattal kapcsolatos bűncselekmény miatt, vagy szabálysértési hatóság - gondolok itt az orvvadászatra, állatkínzásra vagy természetkárosítás bűntettre -, ezek esetén az igazságügyi minisztérium szerint csak abban az esetben lehet visszavonni az illető vadászengedélyét, ha ezt az illető kéri. (Derültség.) Ezt az abszurd indokolást az igazságügyi minisztérium az elítélt információs önrendelkezési jogából vezeti le, tehát ezzel kapcsolatban nekik ez a fenntartásuk. Ugyanakkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kifejezetten szükségesnek tartja, hogy a vadászati hatóság ezekben az esetekben megkapja a társhatóságtól vagy bíróságtól a tájékoztatást, hiszen az egy abszurd helyzet lenne, ha valakit valamilyen vadászattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt elítélnek, egy vadászt például eltiltanak a foglalkozás gyakorlásától, mégis érvényes vadászengedélye lenne, tehát ez mindenképpen egy megoldandó probléma. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kérésem, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ellenére támogassuk ezt a módosító indítványt. Fontos vadászetikai, vadászbiztonsági, közbiztonsági szempontból. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Többség.
A 10-es Orosz Sándor képviselőtársunké és további képviselőtársaié. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. A szigorítás arra vonatkozik, hogy a helyszínen kell felmutatni minden engedélyt, nem engedi meg, hogy tíz napon belül utólag bemutassa. Kérdés, észrevétel nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Többség.
A 11-es indítvány Örvendi László indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Örvendi László.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én azért gondoltam, hogy a szaktanácsadói tevékenység engedélyezése, a szaktanácsadói névjegyzék vezetése, a szaktanácsadói munka ellenőrzése ne civil szervezeteknél legyen, hanem hatósági feladat, végezze az MGSZH. Régebben is az FVM-hivatal végezte ezeket a munkákat. Az ő kezükben legyen, azzal nem lesz semmi gond. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Kormányvélemény az itt elhangzottakról?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem civil szervezetre kívánjuk ezt a jogkört telepíteni, az indokolásból ki is derül, hogy a feladatot az FVM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézete, a VKSZI fogja végezni. A probléma csupán annyi, hogy a VKSZI nem minősül hatóságnak, ezért kell ez a jogi megfogalmazás. Ez egy állami szerv, de nincs hatósági jogköre. Természetes, hogy a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat a szaktanácsadási intézet fogja végezni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 12-es indítvány Örvendi László képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Már az általános vitánál is megvitattuk a hozzájárulás mértékét. Ez egy súlyos kérdés részünkről. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítvány? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 13-as indítvány Lengyel Zoltán képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 14-es indítvány Godó Lajos és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Itt indoklást kérnék szépen, mert ez elég összetett indítvány, hogy értsük, hogy mit is támogat a kormány.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító javaslatnak két változtatási tartalma van. Az egyik, hogy rögzíti, hogy az elkobzás során az elkobzásnak mi a joghatása, tehát hogy az elkobzott állat állami tulajdonba kerül, a másik pedig, hogy az őshonos növény-, illetve állatvilágra ökológiai szempontból veszélyes állatoknak kedvtelésből történő tartását, illetve forgalmazását kívánja korlátozni a rendelkezés azzal, hogy tekintettel arra, hogy ezt visszamenőleges hatállyal nem lehet megállapítani, ezért a hatályba lépéskor már tartott állatokra ez a korlátozás nem vonatkozhat. Tehát ha valakinek már most van ékszerteknőse, kanadai vörös mókusa vagy egyéb veszélyes állata, akkor az a továbbiakban is tarthat, illetve ha, mondjuk, párban van és szaporodik, akkor a szaporulata is tartható, mivel visszamenőleges hatállyal nem lehet ezt a tilalmat kimondani, de új állatokat forgalmazni kisállat-kereskedésben, illetve az ország területére behozni nem lehet.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Kézfeltartással jelezzük! (Szavazás.) Többség.
A 15-ös indítvány Godó Lajos és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ez érdekes gondolat a kormány részéről. Egyébként ez összefügg a 18. ponttal, tehát a 18-as indítvánnyal együtt fogunk szavazni erről, mert összefüggést állapított meg a szerkesztő. Már csak azért is figyelem ezt, mert erre irányulóan próbálkoztam én is ilyen módosító indítványokkal, és most a kormány újragondolja ezek szerint az eredetvédelmi szabályokat, ha jól látom, és az újratelepítési jogok nyilvántartását, ha jól érzékelem.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Többség.
A 16-os indítvány Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk. Ez gyakorlatilag megegyezik a 15-ös második felével.
ELNÖK: Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 17-es indítvány Godó Lajos és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Kérnék szépen egy indoklást a kormány részéről. Ez elég összetett indítvány ahhoz, hogy egy kicsit összefoglalja a kormány képviselője, hogy mi is történt itt, mert tartok tőle, hogy nem e négy képviselő önálló indítványáról van itt szó, merem ezt megkockáztatni. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító javaslat az ökológiai tanúsításra vonatkozó szabályokat rendezi át. Gyakorlatilag a biotermékekről van szó. A módosítás hatására a tanúsítás egy liberalizált tevékenység lesz, tehát a gazdálkodónak lehetősége lesz bármely tanúsító szervezethez fordulnia, hogy az ő tevékenységét tanúsítsa. A hatóság mindössze a termékek forgalomban történő ellenőrzését végzi, valamint felügyelet gyakorol a tanúsító szervezetek fölött. Ez gyakorlatilag egy piaci versenyt indít a tanúsítók között. Ilyen a Bioko Ntroll, a Hungária Ökogarancia Kht. vagy adott esetben az egyéb ISO-, illetve HACCP-tanúsítást végző vállalatok is piacra léphetnek, mint például a TÜV, a Bureau Veritas, az SGS, és más hasonló szervezetek.
Ez olcsóbbá teszi a gazdák számára, hogy a biotanúsítást megszerezhessék, másrészről az állam számára is könnyebbé teszi a felügyeletet, hiszen a hatóság, tehát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal már csak a tényleges termékeket fogja ellenőrizni, azok előállításának folyamatát, mint bármely más termék esetében, a kockázatbecslésen alapuló elemzési rendszerben végzi, valamint a tanúsító szervezeteknek a jogszabályok szerinti eljárását fogja felügyelni. Gyakorlatilag a módosítás nyomán mind a termelők, mind a hatóság részére áttekinthetőbb és egyszerűbb lesz az eljárás.
ELNÖK: Értjük. A jelenleg e területen érintett egyesületekkel volt-e erről előzetes megbeszélés, hogy hogy látják ők a helyüket jelenleg, az európai gyakorlat milyen, és hogyan érinti őket? Nekem valamelyest volt szerencsém a biotermelőkkel is foglalkozni - nincs itt Bagi Béla, aki sűrűbben foglalkozott ezzel a kérdéssel -, és egy kihelyezett ülésünket is erre fogjuk szánni. Bennem az a kép alakult ki, hogy a jelenlegi mechanizmus elég jól begyakorlott, és mindenki által ismert ellenőrzési rendszeren keresztül jut el oda, hogy valaki netán azt mondhassa a termékeire, hogy biotermék, mert a mindenki által elismert szervezet mondta rá, hogy ez az. Most, ha jól értem, innentől kezdve nincs egy mindenki által elismert szervezet, hanem aki valamilyen jogosultságot szeret arra ISO-, nem tudom, milyen jogosultsági szintek megszerzése után, hogy ő is minősítheti azt, hogy milyen terméket nevesít bioterméknek, ami eddig a Biokontroll feladata volt, akkor a termelők ezek után oda is fordulhatnak. Ha jól értem, ez az indítvány célja.
Ezzel én mélységesen nem értek egyet. Ezzel teljes egészében föllazítjuk a Magyarországon eddig - én legalábbis így érzékelem - elismert, és a külföldiek által is kőkeményen elismert rendszert. Ha arra a Biokontroll és az illetékes kht. azt mondta, hogy az biotermék, mert én a szaporítóanyag-előállítástól kezdve a termelői környezet kialakításán és a művelési időszak alatt végzett munkálatokon keresztül tanúsítom, hogy ez tényleg biotermék, akkor ezt elismerte a német, a francia és mindenki. Ha jól értem, ezt a kötelmet lazítjuk föl ezáltal, és innentől kezdve, ha bárki szerez ilyen jogosultságot a kontrollálásra, akkor ő majd azt mondja, hogy ez is lehet biotermék, aztán döntse el mindenki, hogy az az lesz-e vagy sem innentől kezdve. Ezzel mélységesen nem értek egyet, hogy ezt a nagyon jó hírnevet, amit megszereztünk, és azt a kötelmi rendszert, amit mindenki tudott, most fel akarjuk oldani.
Kérdés, észrevétel? Jakab István alelnök úrnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ismerjük a jelenleg működő szervezetek tevékenységét, de Nyugat-Európában pedig elismerik, méghozzá nagyon határozottan elismerik. Egyszerűen nem látjuk annak indokát, hogy egy jól működő rendszert, egy jól működő hálózatot fellazítsunk. Egyszerűen nem értjük a motivációt, én legalábbis a magam részéről őszintén mondom, nem értem. Végre egy rendszer, ami jól működik, végre egy hálózat, amely elismerten jól működik. Azt gondolom, és kérem is a képviselőtársaimat, hogy ne akarjuk most megváltoztatni azt, ami eredményes. Van annyi minden más, amit meg kellene tenni. A jól működő rendszert hagyjuk, hadd működjön tovább, ahogy eddig. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én úgy gondolom, hogy a másik fontos kérdés, amit ez a módosítás szabályoz, az a gyógynövény-termesztéssel kapcsolatos előírások rögzítése és a kritériumainak meghatározása. Én a Biokultúra Hungária és egyéb egyesületek védelme érdekében kelt hozzászólásokkal egy kicsit vitatkoznék, mert Kékkői képviselőtársunkkal '98-ban megalakítottuk a Biogazdálkodók Baráti Körét, és nagyon sok ilyen egyeztetésen túl voltunk már. Én nem mondom, hogy nem jól dolgozik, viszont nagyon fölhajtotta az árakat '98-99-ben, és ez gátja volt annak, hogy nem tudott Magyarországon a biogazdaságok száma szaporodni. Ma is nagyon nagy hektárdíjat követelnek ezek az ellenőrző szervezetek, és a termék bio védjegyére vonatkozóan is voltak piaci zavarok, mert éppen Ukrajnából vagy Erdélyből beszerzett napraforgót juttattak ki Svájcba, nem úgy ellenőrizték ezeket a termékeket, visszaéltek vele, és a biogazdaságunk bizonyos mértékig hanyatlott az elmúlt tíz évben. Én úgy gondolom, hogy igazi piaci verseny lesz, mert nem akarjuk őket megszüntetni, vagy nem akarja ez a rendelet megszüntetni szerintem, de teret, lehetőséget kell adni esetleg más, új szervezeteknek, amelyek természetesen akkreditáltatják magukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Egy kiegészítés: mivel a parlamentben ebben az ügyben eszmét cseréltünk az államtitkár úrral, és ő is elismerte, hogy nem azért csökkent, és nem azért nem fejlődött úgy a biogazdálkodás, ahogy elvárható lett volna, mert az áttérési támogatás szünetelt, kedves képviselőtársaim. Hogy pontosan idézzem, ez a pénzhiány, az államtitkár úr is azt mondta, és ez után majd lesz. Tehát ez volt az alapvető ok, nem pedig az ellenőrzés szigorúsága.
Egyébként, ha már szót kértem, eleve, ha az ellenőrzés szót kicseréljük tanúsításra, akkor már ez egy lazítást jelent. Általában az egész uniós élelmiszerellenőrzésről, úgy, ahogy van, megvan a véleményem. Feloszlatta a mi jó, régi magyar élelmiszerellenőrzésünket. Most mi tovább lazítjuk, de nem kényszerít senki sem, ezt csak zárójelben jegyzem meg. Kétségtelen, hogy lehet egy verseny majd itt, hogy jelentkeznek újabb cégek is, és gondolom, a hatóság majd jóváhagyja, ellenőrzi, de az sem tetszik, hogy kikerül az ellenőrzés szó, és tanúsításról van szó, de ezt csak zárójelben mondom. A lényeg az, hogy miért nem ment a biogazdálkodás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mint növényvédelmi szakmérnök, és mint aki negyven éve van ebben a szakmában, Medgyasszay úrral egyetértek, de egyet elmondok, amit szoktak mondani a bíróságról, bocsánat, az igazságszolgáltatásról, magáról az igazságról, hogy nem annak van igaza, akinek igaza van, hanem aki a pert megnyeri. Egy biztos: a végén derül ki, hogy az a termék bio vagy nem, amikor beteszik a gázkromatográfba, és kimutatják, hogy van benne nitrát, műtrágyázott vagy nem műtrágyázott, van benne - közismert nevén - B58 növényvédőszer. Ez az ellenőrzésen múlik. Mehet oda a földre bármilyen díjakért bárki, egy dolog dönti el, hogy milyen a szúrópróba, azt kellene fölerősíteni, és akkor majd betartja, megtanulja.
Egyet mondok, képviselőtársam, figyelj oda, van egy helység az én megyémben, ahol több mint ezer szarvasmarha biotejet állít elő, hatalmas pénzért forgalmazza, és leellenőriztettem, hogy vajon biotakarmányt etet-e. Hát, nem. Mert ha biotakarmányt etetne, ami emberi étkezésre is drága, akkor az a tej hatszáz forint volna. Itt a gond. Mehet oda akármilyen ellenőr, ez pénz kérdése ma már Magyarországon. Lassan a szerelmet is meg lehet venni Magyarországon. (Közbeszólások: Azt már régen. - Derültség.) Egy biztos, ha mi arra koncentrálunk, hogy ne fusson át egyetlen élelmiszer sem, és ne csússzanak ki azok, akik megpróbálnak bioterméket forgalmazni úgy, hogy az nem biotermék, és ez tömegével így van, én ebben abszolút nem bízom, mert - kapaszkodjatok meg! - a rossz időben permetezett, úgynevezett -, mert nem kukac van benne, de így mondom - kukacos alma is lehet a legmérgezőbb. Eddig azt mondták, hogy ha megveszem a kukacos almát, az biztos nincs permetezve, de ha elkésett két napot, már a moly belement, és már vége, és a legmérgezőbb lehet.
Azt hiszem, arra kellene koncentrálnunk, hogy továbbra is erősítsük az élelmiszerbiztonságot, továbbra is ezt mondom. Azt, hogy előtte miért, mennyi pénzért adnak ki és milyen papírt, és hogy oldják meg, azt hiszem, lehet nézni, és attól megmaradhat ez a szervezet, de itt az ellenőrzést segítsük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Teljesen egyetértek Karsai képviselőtársam szakszerű okfejtésével. Azt javaslom, hogy változatlanul tekintsünk el ezen a területen a liberalizációtól. A képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy néhány évvel ezelőtt történtek már erre kísérletek, azoknak a kísérleteknek a szomorú tapasztalatait ismerjük. No, akkor csökkent a magyar biotermékek ázsiója, méghozzá jelentős mértékben. Visszaszereztük a bizalmat, és azt javaslom, hogy ettől tekintsünk most el, hogy egy jól működő rendszert leépítsünk, csak azért, mert most megjelennek többen a piacon. Az majd az igazán a minőség rovására megy, ha innentől kezdve egy jól felépített rendszert le lehet építeni.
Én azt javaslom, hogy ha szakmai probléma van azzal a hálózattal, amit a képviselőtársaim említett, akkor hívjuk meg nyugodtan az albizottsági ülésünkre - szívesen meghívom Roszik urat -, és akkor nézzük meg, hogy hol vannak a gondok, de ne nyúljunk most ehhez az ügyhöz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én megszavazom ezt a módosítást, ha garantálja a kormány, hogy azt az ellenőrzési rendszert, amelyről Karsai képviselőtársam beszélt, naprakészen felállítja és hatékonyan működteti. Az a problémánk, mindig erről szoktunk beszélni, hogy mi az, hogy a szegedi áruházban nyolcvan napig ott volt a melaminos tej. Csak ennyit tennék hozzá zárójelben. Tehát ellenőrzés, ellenőrzés, ellenőrzés. Karsai képviselővel egyetértek, ha ezt a kormány garantálja, akkor megszavazom, de addig nem.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót, hogy válaszoljon az elhangzottakra.
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány felvetett kérdésre válaszolnék.
Volt egyeztetés, mégpedig maga a kezdeményezés is a gazdáktól indult, hogy lehetőségük legyen több szervezethez is fordulni a tanúsítás megszerzése végett, ugyanis a Biokontroll monopolhelyzetben van jelenleg Magyarországon. Ezt azért szem előtt kell tartani, hogy gyakorlatilag az ő döntésének ki vannak szolgáltatva a termelők. Amilyen formában ezt a tevékenységet eddig a Biokontroll és a HÖG ellátta, ez gyakorlatilag egy állami feladatnak volt a kiszervezése, hiszen ők ellenőrzést végeztek, sőt, szankciót, bírságot szabtak ki, illetve kizárták a termelőt az ökológiai termelésből, ezek pedig államhatalmi jogosítványok, ezeket nem célszerű magánvállalkozások kezébe kiadni. Ahogyan három módosítóval ezelőtt a szaktanácsadással kapcsolatban ez felmerült, itt ugyanúgy el tudom mondani, hogy nem célja az FVM-nek, hogy olyan rendszert tartson fenn, ahol állami, hatalmi aktusokat magánszereplők hozhatnak meg, tehát ezt mindenképpen újra kell szabályozni.
Hogy mennyire volt ez jól működő: számos esetben voltak problémák, hiányosságok, piaci zavarok, ahogy a képviselő urak is említették. Ugyanakkor azt mindenesetre szem előtt kell tartani, hogy az ellenőrzés a 882/2004. EK-rendelet szerint egy hatósági tevékenység, tehát nem adható ki civil szervezetnek, ellenőrzési feladatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak kell ellátni. Ugyanakkor a tanúsítás folyamatába épített helyszíni - most így mondom - ellenőrzéseket természetesen a tanúsító szervezet végzi el, ő megy ki, és nézi meg a gazdát a maga eljárási kézikönyve szerint, hogy hogyan végzi a biotermékek előállítását a termelő, de ez nem hatósági ellenőrzés. Ő utána eldöntheti, hogy az alapján, amit látott, amiről jegyzőkönyvet vett föl, megadja-e a tanúsítványt, vagyis a nevét adja ahhoz, hogy igen, ez egy biotermék, vagy azt mondja, hogy nem, én ezt nem vagyok hajlandó tanúsítani, mert itt nem feleltek meg a jogszabályoknak. Ugyanakkor a forgalomban a hatóságnak kell ellenőrizni, ez egy hatósági ellenőrzés.
Itt kitérnék Medgyasszay képviselő úr megjegyzésére: ez egy kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési eljárás, de ahogyan kimegy a hatóság és leveszi a polcról a hagyományos tejet, ugyanúgy le fogja venni a biotejet is, vagy bármi más terméket, mert hiszen ez már csak erőforrás-optimalizálási szempontból is indokolt, hogy ha úgyis ellenőrzi a kereskedelmi létesítményt, akkor ne csak a hagyományos termékeket, hanem az ökológiai termeléssel előállított termékeket is ellenőrizze. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az történt, hogy volt néhány vita a Biokontroll és érintett termelők között, akik panasszal fordultak az FVM-hez, és ennek következtében a Biokontroll eddigi ellenőrzési mechanizmusát megszüntetni a kormány. Én ezt ezen a szemüvegen keresztül tudom csak látni. (Közbeszólások, zaj.)
Szavazzunk az indítványról! Kérdezem, ki az, aki támogatja Godó Lajos 17-es indítványát. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
A 18-as indítványról, Godó Lajos és képviselőtársai indítványáról már szavaztunk.
A 19-es indítvány Orosz Sándor és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Mit szüntet meg itt a javaslat, ha szabadna kérdezni?
ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A halászati törvény hatályos 14. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha megszűnik a haszonbérleti szerződés, akkor a korábbi haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg az állammal - tipikusan állami halászati területekről van szó - el nem számol, tehát az időközben végrehajtott beruházásait az állam meg nem téríti. Ez egyfajta garancia a haszonbérlő számára, hogy beruházhat, mert gyakorlatilag a haszonbérleti időszaknak nemcsak az elején végez beruházást, hanem folyamatosan végez beruházást, folyamatosan műveli azt a vízterületet, és a végén ottmarad a telepített hal vagy halászati létesítmény, azt az állam megtéríti számára, illetve ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a következő haszonbérlő -, aki a következő pályázatot nyeri meg - téríti meg a korábbi haszonbérlő számára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 19-es indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség.
Van-e olyan kérdés, indítvány, amelyről még tárgyalnunk kellene ezen napirendi pont keretén belül? (Nincs jelzés.) Nem tudunk ilyenről. A napirendi pontot lezárom.
Rátérünk az Egyebek napirendi pontra, a 3. napirendi pontra. Szeretném jelezni, hogy holnap kihelyezett ülésünk lesz Tápiószelén az MGSZH Agrobotanikai Központjában. Tíz órára kell odaérnünk. A bizottsági titkárság jelezte, hogy busz áll rendelkezésére minden képviselőtársamnak, aki igénybe veszi. Kérem, hogy a helyszínre egyedi módon is érjenek oda, akik nem veszik ezt igénybe. Úgy érzékelem, hogy többen leszünk ott, nagy az érdeklődés, tehát nem nagy a távolmaradói létszám az eddigi jelzések alapján, és szeretném, ha ez holnap is így lenne, nem csak az előjelentkezés alapján.
Másodikként az egyebek között szeretném jelezni, hogy Amerika magyarországi nagykövetségéről érkezett felkérés: Magyarországra látogat egy biológus úr, aki egy tanácsadója az amerikai kormányzati hivatalnak, és felkéri a bizottságot, hogy tegyük lehetővé a bizottság néhány tagjával való találkozást. Ezt a kérdést Jakab István képviselőtársamra, alelnök úrra bíztam, hogy legyen szíves megszervezni. Március 12-én 13 órától javasolnak időpontot, vagy március 13-án 10 óra 30-tól. Nekünk kellene visszajelezni ezen találkozás lehetőségét. Kérném, szépen, hogy akiket érdekel... Valószínű, hogy a biotechnológia, a GMO kérdése újra elő fog kerülni, mert ha jól érzékelem, az úriember ilyen címen a Külügyminisztérium biotechnológiáért felelős tanácsadója, tehát tartok tőle, hogy ezt a kérdést szeretnék újra megbeszélni. Kérném szépen, hogy Jakab István alelnök úrnál a kormányoldal is jelezze részvételi szándékát.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ha javasolhatok valamit, 12-ét javaslom, és azt is javasolnám, hogy az új kormányzat képviselőivel való első találkozáson mindkét oldalról vegyünk részt. 12-én 13 óra, a titkárság majd küldi a meghívót.
ELNÖK: Bocsánat, a nagykövet még az előző adminisztráció kinevezett nagykövete, várhatóan áprilisban lesz váltás. Ő egy szaktanácsadó a minisztériumban, tehát nem a nagykövethez kötött közvetlen személy, hanem az amerikai adminisztrációhoz kötött közvetlen személy, talán ezért is érdemes a vele való találkozás.
További kérdés, tájékoztató az egyebek között? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor lezárom az egyebek napirendi pontot.
A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 51 perc)
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz