MB-8/2009.
(MB-97/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. április 1-jén, szerdán, 10 óra 7 perctől
a Képviselői Irodaház V/515. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról (AKG) szóló miniszterirendelet-tervezet megvitatása *
Dr. Forgács Barna (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Véleménynyilvánítás a szakmai szervezetek részéről *
Weisz Miklós (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Agrya) *
Takács Attila (Magyar Állattartók Szövetsége) *
Szabó József (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, FuitVeB) *
Dr. Roszik Péter (Magyar Biokultúra Szövetség) *
Szabó József (Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet) *
Hozzászólások a bizottság tagjai részéről *
Hozzászólások a meghívott vendégek részéről *
Dr. Forgács Barnabás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Elnöki zárszó *
Egyebek *
Elnököl: Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke és
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Font Sándor (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) megérkezéséig Borenszki Ervinnek (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) dr. Ángyán Józsefnek (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) megérkezéséig Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Bagi Bélának (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Forgács Barnabás földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkár
Takács Attila (Magyar Állattenyésztők Szövetsége)
Szabó József (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács)
Dr. Roszik Péter (Magyar Biokultúra Szövetség)
Szabó József (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet)
Magyar György (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége)
Koncz György (Magyar Agrárkamara)
Szilvássy István (Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége)
Kárpátiné dr. Győrffy Katalin (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara)
Horváth Csaba (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent képviselőtársaimat, a kormány képviselőit, kedves vendégeinket. A bizottsági ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Először a napirendről kell szavaznunk. A bizottság ülésére a napirendi javaslatot a kiküldöttek szerint terjesztem elő. Kérem, hogy aki a kiküldött napirendi pontokat elfogadja, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Az első napirendi pont az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szólóm T/6934. szám alatt benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Tisztelettel köszöntöm a kormány, az előterjesztő képviseletében megjelent dr. Nagy Dániel és Kiss János urakat. Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a napirendi pont tárgyalását.
Az 1. szám alatt Herbály Imre és képviselőtársai által benyújtott indítvány szerepel. Az előterjesztő képviselőit kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja. Egy kérdésem hadd legyen, tisztelt alelnök úr! A tisztelt bizottság a március 26-ai vagy a március 30-ai ajánlási sor alapján dolgozik? Mert 30-án is kiadott egyet a parlamenti titkárság.
ELNÖK: Tájékoztatom a kormány képviselőit és a tisztelt bizottságot, hogy a március 26-ai ajánlás alapján végezzük munkánkat.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az 1. számú ajánlási pontot, Herbály Imre, Velkey Gábor, Godó Lajos javaslatát a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A 2. számú ajánlási pontban Ángyán József képviselőtársunk módosító javaslata szerepel. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Egy rövid indoklást kérek szépen.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy gondoljuk, hogy az új erdőtörvény-tervezetnek egy nagyon fontos új jogintézménye a természetességi állapot bevezetése. A tervezet jelenleg egy olyan kategorizálást kodifikál, amely a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az ország minden egyes hektárjára elvégezhető. A javaslatban szereplő további információk jelenleg sem a természetvédelmi hatóság, sem az erdészeti hatóság rendelkezésére nem állnak, így ezek bevonása a kategorizálásba nem lehetséges, ezen adatok felvétele pedig több évet venne igénybe. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező években mindenképp szükséges még a természetességi állapot pontosítása, de ehhez további vizsgálatok szükségesek. Apróbb hibák bizonyosan maradnak úgyis az erdőtörvényben, amely miatt egy-két év múlva időszerű lesz egy módosítás. Akkor, ha ezek a tudományos kutatások is ezeket az adatokat szolgáltatják, még hozzá lehet nyúlni a természetességi állapothoz. Jelenleg erre nincs adatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja? (Herbály Imre az egyik kezét felemelve: Velkey Gábor vagyok! - Szavazás.) Köszönöm, kisebbség, de egyharmadot kapott. (Közbeszólás: Nem kisebbség, Velkey képviselő úr szavazata is!) Ja, Velkey képviselő úr ideszavazott? (Herbály Imre: Mondom, Velkey Gábor vagyok.) Elnézést kérek! Hiába, a régi beidegződések! Herbály képviselőtársamat láttam magam mellett, úgyhogy... (Herbály Imre: Akkor Velkey Gábor helyett mindig jobb kézzel fogok szavazni. - Derültség.) Köszönöm, akkor többséget kapott a javaslat.
A 3. számú ajánlási pont következik, amelyet Herbály Imre képviselőtársunk és képviselőtársai nyújtottak be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, a többség támogatja.
A 4. számú pont következik, a módosító javaslatot Ángyán József képviselőtársunk nyújtotta be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú igen.
Velkey Gábor képviselőtársunk indítványa következik az 5. pont alatt. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja, képviselőtársaim? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A 5. szám alatt Herbály Imre képviselőtársunk indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim közül kik támogatják? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm.
Meg kell jegyeznem, hogy az ajánlási pont összefügg a 39. számú ajánlási ponttal.
A 7. pont alatti módosító javaslat következik, amely Örvendi László és képviselőtársai indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim, aki támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A 8. pont alatti indítvány következik, amelyet Herbály Imre képviselőtársunk nyújtott be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim, ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A 9. pont alatti indítvány következik, amelyet Herbály Imre képviselőtársunk és képviselőtársai nyújtottak be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség. Köszönöm szépen.
A 10. pont alatt Czerván György képviselőtársunk és képviselőtársai módosító javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 11. pont alatt Medgyasszay László és képviselőtársai indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 12. szám alatt Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 13. szám alatt Ángyán József képviselő úr nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt. A kormány?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik... (Dr. Ángyán József: Bocsánat, egy rövid indoklást kérek!) Bocsánat! Ángyán képviselő úr egy rövid indoklást kér a kormánytól.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyetértünk a képviselő úrral abban, hogy a társadalom felé történő kommunikáció kiemelkedő jelentőségű az erdőgazdálkodással kapcsolatban, de a módosító javaslatban szereplő jogtechnikai megoldás ellehetetlenítené a szakigazgatási gyakorlatot, tehát nem tudjuk megállapítani egy adott erdőrészletnél, hogy ki lakik attól 200 méterre, és ezeket mi nem tudjuk megkeresni. Erre vonatkozóan a civil szervezetek bevonásával együtt egy másik kapcsolódó módosító javaslat is kidolgozásra és benyújtásra került, amely pontosan meghatározza, hogy két körzeti erdő tervezése között, amikor a társadalom informálódni tud az erdőgazdálkodási műveletekről, az erdészeti hatóság hogy és milyen információt tesz közzé, illetve amennyiben társadalmi igény van rá, hogy és milyen formában tudja a közösséget erről tájékoztatni nemcsak a körzeti erdőtervezésnél, hanem az ezek közötti időszakban is. Azt hiszem, ez a 134. számú módosító javaslatként került benyújtásra a parlamentnek..., igen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Ángyán képviselőtársamat, kíván-e reflektálni. (Dr. Ángyán József jelzésére:) Nem. Szavazás következik. Aki támogatja? (Herbály Imre az egyik kezét felemelve: Velkey Gábor vagyok! - Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 14. számú indítvány következik, amely Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 15. pont alatt Velkey Gábor képviselő úr indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 15. szám alatti indítványt a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 15. pont alatti indítvány összefügg a 17. szám alatti indítvánnyal.
A 16. pont következik, amely dr. Ángyán József képviselő úr indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Dr. Ángyán József: Indoklást kérek.) Indoklást kér a képviselő úr.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítványban szereplő javaslatban keveredik az üzemmód és a rendeltetés jogintézménye, tehát például a folyamatos erdőborítást biztosító erdő nem egy rendeltetés, hanem a különböző üzemmód-kategóriák, tehát a szálaló erdő, a faanyagtermelést nem szolgáló erdő és az átalakító erdő tartozik a törvény előírásai szerint a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódba. A két jogintézmény összekeverése koherenciaproblémákat is okozna, emellett az itt indítványozott fogalmak, illetve célok mint élőhely-védelmi erdő és szigeterdő, ezek a rendeltetés, üzemmód és természetességi állapot jogintézmények együttes alkalmazásával elkülönülnek. Tehát szükségtelennek és a koherencia szempontjából kedvezőtlennek tartjuk a javaslat tartalmát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja? (Herbály Imre: Velkey András vagyok!) Velkey Gábor! (Derültség. - Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 18. pont alatti indítványt Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai nyújtották be. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 18-as indítványt a kormány támogatja.
Egy észrevételt engedjen meg, alelnök úr! A 17. pont alatti indítványt jogtechnikailag nem tartjuk megfelelőnek. Tudjuk, hogy a parlamenti titkárság összekapcsolta a 15. ponttal, ezért együtt kell róluk szavazni, de a 17-est önmagában a kormány jogtechnikai okokból nem támogatja. (Herbály Imre: Majd koherenciában rendezik!) Köszönjük szépen.
A 18-ast a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 18. pontot a kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük.
A 19. pont V. Németh Zsolt képviselő úr indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 20. szám alatt Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 20. pont összefügg a 21-es ajánlási ponttal.
A 22. pont következik, amelyben Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm.
A 23. pont következik, amelyben Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm.
A 24. pont következik, amelyben Ékes József képviselő úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 25. ajánlási pont következik, amelyben Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm.
A 26. pontban Velkey Gábor képviselő úr indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 27. pont következik, amelyben Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm.
A 28. pont következik, amelyben dr. Medgyasszay László képviselő úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Kékkői Zoltán József: Miért?) Egy rövid indoklást kérünk.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány indoka az, hogy a kormány úgy gondolja, nem szükséges felső határt szabni az erdőgazdálkodók erdőkárok elleni megelőzéssel és védekezéssel kapcsolatos felelősségének.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 29. pontban dr. Medgyasszay László és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm.
A 30. pont alatt Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 31. pontban Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm szépen.
A 32. pontban Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai javaslata szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 33. pontban Ékes József és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Egy rövid indoklást kérnénk szépen.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy gondoljuk, hogy szükségtelen a természetvédelmi törvény szigorúbb tarvágási keretszabályait bevezetni valamennyi erdőállomány esetére. Korábban a módosító indítványok között szerepelt a tarvágás szabályait pontosabban szabályozó indítvány, az elegendő. Álláspontunk szerint fontos különválasztani az állami tulajdonú erdőkben bevezetendő tarvágási szabályokat a magántulajdonú erdőben bevezetendő tarvágási szabályokkal szemben. Az állami tulajdonú erdőkben egyes esetekben meg lehet tiltani - mint ahogy azt a javasolt módosító indítvány is megteszi - a tarvágást, magán-erdőgazdálkodóknál, hogyha valamit az állam szeretne elérni, akkor ezt támogatással javasoljuk elérni. Ilyen típusú támogatásunk van is az erdőkörnyezet-védelmi program keretében az Új Magyarország vidékfejlesztési programban. Amennyiben törvény előírná, hogy a tarvágás szigorúbb vagy más feltételekkel végezhető, akkor ez a támogatás nem lenne kifizethető, ezért ezt a szigorítást általános bevezetését nem javasoljuk támogatni. A nyugat-európai államokban is lehet tarvágni területi korláttal; területi korlát jelenleg is van természetességi kategóriánként a tervezetben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Herbály Imre az egyik kezét felemelve: Velkey Gábor vagyok! - Szavazás.) Ez kisebbség, az egyharmadot megkapta.
A 34. pont alatti indítvány következik, amely Bánki Erik képviselő úr javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tudomásunk szerint ez a sportbizottság egészének az indítványa... (Herbály Imre: El van írva!)
ELNÖK: Bocsánat...
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez csak az újba van beírva, alelnök úr, a régiben nincsen benne.
ELNÖK: A jegyzőkönyv számára jelzem, hogy a sportbizottság kapcsolódó módosító indítványa a 34-es. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a 34-es indítványt.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Ez a kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 35. pontban Kékkői Zoltán képviselő úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 35-ös indítványt a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm.
A 36. pontban Jakab István és képviselőtársai indítvány szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Herbály Imre az egyik kezét felemelve: Velkey Gábor vagyok! - Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 37. pontról szavaztunk.
A 38. pontban Kékkői Zoltán és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 41. ajánlási pont következik, amelyben Herbály Imre alelnök úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Tisztelt Bizottság! A napirendi ponthoz tartozik egy bizottsági módosító indítvány, amely nyelvhelyességi szempontok szerinti módosításokat tartalmaz. Indítványozom, hogy a bizottsági módosító indítványról egyben szavazzunk. A bizottság munkatársaival áttekintettük, valamennyi pont nyelvhelyességi szempontból tartalmaz csak pontosításokat. Tisztelt bizottság, kérem, hogy aki a bizottsági módosító javaslattal egyetért, azt támogatja, az ezt kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
Tisztelt Bizottság! Az 1. napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a tárca, a kormány képviselőinek, valamint a szakértőknek a részvételt.
Tisztelt Bizottság! A 2. napirendi pont következik. Tisztelettel köszöntöm a 2. napirendi ponthoz meghívott előadóinkat. A kormány képviseletében dr. Forgács Barnabás szakállamtitkár úr, az FVM szakállamtitkára van jelen. A kedves kolléganőt kérem - mert az ő megjelenését számomra nem jelezték -, legyen olyan kedves a nevét közölni.
DR. FORGÁCS BARNABÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkár: Ha megengedi, elnök úr, akkor én átveszem ezt a feladatot. Makovényi Anna az agrár-vidékfejlesztési főosztálynak a környezetgazdálkodásért felelős osztályvezetője.
ELNÖK: Kedves Makovényi Anna, tisztelettel köszöntjük.
A napirendi pont tárgyalására vendégeket is meghívtunk. Azt kérem, hogy a vendégeink, akik a napirendi pont kapcsán kifejtik az álláspontokat, a bal oldalon szíveskedjenek helyet foglalni egy-egy mikrofonnál. Köszöntöm a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az Agrya képviseletében Weisz Miklós urat; a Magyar Állattenyésztők Szövetsége nevében Takács Attila irodavezető urat; a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitWeB képviseletében Szabó József elnök urat; a Magyar Biokultúra Szövetség képviseletében dr. Roszik Péter alelnök urat; valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete képviselőit, Anton Attila igazgató urat és Szabó József laborvezető urat.
Tisztelt Bizottság! A 2. napirendi pontunk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az EMVÁ-ból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról szóló miniszterirendelet-tervezettel összefüggésben került beterjesztésre és megvitatásra. Ez a jogszabály jelentős forrásfelhasználásról dönt, és a bizottság fontosnak tartja, hogy a forrásfelhasználást megelőzően... (Zaj.) Megköszönném, ha kedves képviselőtársaim a témára koncentrálnának, mivel igen jelentős forrásfelhasználásról lesz szó.
A jogalkotási folyamatban a tárcaközi egyeztetések során az érintett mezőgazdasági szakmai érdekképviseleti szervezetek részletesen kifejtik az álláspontjukat, hisz erre a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak. A mai bizottsági ülést úgy terveztük, hogy először a kormány képviseletében Forgács Barna államtitkár úr fejti ki álláspontját, hogy ez az igen fontos jogszabály milyen körülmények között született meg, volt-e mód és lehetőség arra, hogy az érintettek érdemben tudják az álláspontjukat kifejteni a megfelelő egyeztetéseket követően, majd megkérem az érdekképviseletek, szakmai szervezetek vezetőit, fejtsék ki álláspontjukat. A mezőgazdasági érdekképviseletek úgy döntöttek, hogy nem külön-külön fejtik ki az álláspontjukat, hanem egyeztettek az Agrya képviselőivel, és a MOSZ, a MAGOSZ, az Agrárkamara álláspontját - a saját álláspontjával együtt - az Agrya képviselője fejti ki, úgy tudom, ez ügyben megtörténtek az egyeztetések. Szeretném jelezni, hogy maximum 8-8 perc áll rendelkezésre, és kérem, hogy ezt próbálja meg mindenki betartani. Majd pedig, az érdekképviseleti álláspontok kifejtését követően kerül sor a részletes bizottsági vitára.
Megadom a szót Forgács Barna államtitkár úrnak. Parancsolj!
Dr. Forgács Barna (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. FORGÁCS BARNABÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkár: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket. Maximálisan egyetértek azzal, ahogy az alelnök úr fogalmazott, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program egyik legmeghatározóbb intézkedéséről van szó. Hogyha azt mondom, hogy az 1-es tengely első területe a versenyképesség-javítását szolgáló intézkedésekben az állattartótelep-korszerűsítés, akkor ehhez mérhető mind szakmai, szakmapolitikai súlyát, mind pedig a forrást tekintve a második terület, a környezetkímélő gazdálkodáson belül az agár-környezetgazdálkodás intézkedésnek az összeállítása. Nem előzményektől mentes a program ezen intézkedésének az összeállítása, hiszen a 2004-2006-os Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről már sokat hallhattak, hallhattunk, és a program, a vidékfejlesztési program legsikeresebb intézkedése - ezt mindenképpen el lehet mondani, hiszen egy támogatásikérelem-benyújtási időszakot követően beérkezett több mint 32 ezer támogatási kérelem több mint 260 milliárd forint értékben, és ebből jóváhagyásra került közel 25 ezer kedvezményezett éves szintű kifizetését tekintve 42-42,5 milliárd forint, hiszen ez egy ötéves kötelezettségvállalás, egy ötéves programról beszélünk. Tehát ez egy egyszeri meghirdetés, és ez tart 2009. augusztus 30-áig, amikor lejár az ötéves gazdálkodási időszak, majd 2009. szeptember 1-jén indul az új. Úgyhogy ezért vagyunk most itt, azt gondolom, és azért fontos, hogy erről most egyeztessünk.
Ha úgy fogalmazok, hogy az egyik, ha nem a legsikeresebb intézkedése ez a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek, mindenképpen elmondható, hogyha a másik oldalról közelítem meg, hogy a legtöbb tapasztalatot nyújtó és legtöbb tapasztalattal szolgáló intézkedés is, amely kihat majd a végrehajtás elemeire is. Ami magyarázza azt, hogy a tervezetet áttekintve esetleges túlbürokratizáltság, bonyolultság, összetettség és nehezen értelmezhetőség jelentkezik, az abból következik, hogy 2004-2006-ban nagyon sok minden megtörténhetett, legyen szó - nem belemenve a részletekbe - a kötelezettségátvállalásról, a célprogram-módosításról, a terület-visszavonásról, ami azt eredményezte, hogy számos esetben vannak még egy-kétéves elhúzódó ügyek, bár ezek száma a nullához konvergál, de valószínűleg találnánk olyan ügyet, amely még most sem került kifizetésre. És azzal együtt, hogy a kedvezményezett azt gondolja, ráadásul még állítja is, hogy minden rendben van, ezzel együtt kimeríti az összetett ügy kategóriáját, amit mindenképpen el szeretnénk kerülni és el kell hogy kerüljünk a 2009-2013-as időszakban, ezeket a végrehajtásban korrigálnunk, orvosolnunk kell.
Nagyon fontos, hogy a fő csapásirányt, a célt tekintve nem változott az intézkedés: a vidéki terület fenntartható fejlődésének az elősegítése, a környezetállapot megőrzése, annak javítása, a fenntartható tájhasználat kialakítása - tehát a célt tekintve egyértelműen ugyanaz az irány 2007-2013-ban, 2009-2013-ban is, mint volt 2004-2006-ban. De nem lehet elégszer elmondani, hogy nagyon fontos, hogy amit az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően a programban rögzítettünk és a bizottsággal elfogadtattunk, az egyértelmű - és a gazdálkodók felé ezt, ahogy említettem, nem lehet elégszer elmondani -, hogy a program és az intézkedés, a célprogramok a feltételeken keresztül azt valósítják meg, hogy az előírásrendszerből adódóan a költségnövekedést vagy a bevételkiesést hivatott szolgálni az egyes célprogramokon belül meghatározott támogatásösszeg.
Legyünk nagyon őszinték! A 2004-2006-os Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedése a célprogramok legnagyobb részét tekintve nem száz százalékban kompenzálta, illetve nemcsak kompenzálta a felmerült költséget, illetve a kiesett bevételt, hanem extrajövedelmet is biztosított a gazdálkodónak. Ebben kézzelfogható és érdemi változás van az új programot tekintve, mert itt egyértelműen az az irány, hogy ami kiesik és ami felmerül költségként, azt kompenzálják a célprogramok, illetve a célprogramokon belül meghatározott támogatási összegek.
Említette az alelnök úr, hogy hogy alakult ki a tervezet, milyen lehetőségük volt az egyes szervezeteknek kifejteni az álláspontjukat. Azt a szakmapolitikai döntést hoztuk - tény és való, hogy ezt lehet bírálni, ezzel lehet nem egyetérteni -, hogy egy szakértői csoportot alakítva mindenképpen a végrehajtás oldaláról közelítettük meg, hiszen azt lehet mondani, hogy egy orvosi ló volt az agrár-környezetgazdálkodás, és a két kiváló egységünkkel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal alakítottunk ki egy projektcsapatot az irányító hatóság kollégáinak a vezetésével, részvételével, amelyben áttekintettük mindazokat a feltételeket, valamint az előző program mindazon elemeit, amelyek nem működtek. Hiszen olyan dolgokat kell ilyenkor számba venni, hogy az egyes célprogramokon belül számos előírás nehezen értelmezhető, nem ellenőrizhető, ami nem rossz, de a folyamatos ellenőrzések, az auditok megállapításai egyértelművé tették, hogy ezt 2009-2013-ban nem tudjuk így kezelni. Tehát a végsőkig egyértelművé kellett tenni az előírásokat, hogy mi az, ami ellenőrizhető, mi az, ami végrehajtható.
Ezzel párhuzamosan nagyon fontos, hogy az előírásrendszer összefüggésben van a támogatásiösszeg-számítással. Többször hangsúlyoztam már, hogy költségnövekedés, bevételkiesés, tehát azzal együtt, amikor többször felmerült az, hogy az előíráson változtatni kell, legyen szó egy június 30-ai kaszálásról, legyen szó a kaszálás számosságáról, legyen szó más feltételekről, azt kell látni, hogy ezeken a feltételeken bizonyos határok között lehet korrigálni, lehet módosítani, de akkor az automatikusan magával vonja azt, hogy mondjuk a támogatásiösszeg-kalkulációban, ami mögött az van, hogy ha én csak június 30-a után kaszálok, ezáltal annak a betakarított terménynek az értéke, belső paraméterei nem elégítik ki azt, amit amúgy a jó gazda gondosságával egy gazdálkodó az állatainak adna, akkor az a költségkalkulációban, a támogatásiösszeg-számításban egy tétel, akkor azt előrehozzuk, a támogatásösszeget pedig korrigáljuk, tehát csökkentjük. Tehát minden összefügg mindennel. Bizonyos keretek között van mozgástér, de ezt összefüggésében kell látni, hogy ha az előíráshoz hozzá kívánok nyúlni, nagyon fontos, hogy végrehajtható és egyértelműen beazonosítható legyen, és ezt a költségkalkulációban is, a támogatásiösszeg-számításban le kell követni, hiszen - ugyancsak visszatérünk ahhoz az alaptézishez, hogy - a költségeket, amelyek felmerülnek, azt kompenzálja, azt szolgálja a támogatási összeg.
Visszatérve: ez a projektcsapat volt az, amely összeállította a jogszabály-tervezetet, és év elején, egész konkrétan - bár informális egyeztetés is volt - február elején, 6-án indult a hivatalos tárcaközi egyeztetés, amely első körben két hétig biztosította azt, hogy a társtárcák, illetve azok a szakmaközi szervezetek, érdekképviseletek, amelyek érdemben tudnak hozzászólni, és hozzá tudnak segíteni bennünket, hogy olyan jogszabály alakuljon ki, olyan feltételrendszer jöjjön létre, amely szinkronban van a gyakorlattal, megadják a véleményüket. De érzékelve és helyén kezelve az intézkedés és a terület súlyát ez március elejéig kitolásra került, illetve még március közepén is érkeztek be észrevételek, amelyek közül - függetlenül attól, hogy a határidő már lejárt a hivatalos egyeztetést követően - amit lehetett, ami összeegyeztethető a programmal, illetve a gyakorlattal, az meglátásunk szerint beépítésre és elfogadásra került.
Jelen pillanatban tehát ott tartunk, hogy a jogszabály igyekszik elérni az utolsó változatát, abból kifolyólag is - ezt a tervezetben is olvashatták -, hogy május 16-a és június 30-a között van lehetőség támogatási kérelmet benyújtani, azzal együtt, hogy összetett az intézkedés, egy nagyon komoly programot kívánunk megvalósítani a gazdálkodók felkészítésére, tájékoztatására. Ezt két ütemben kívánjuk megvalósítani - természetesen szükséges hozzá a végleges feltételrendszer, a végleges jogszabály -: első körben a falugazdászokat, a kamarai tanácsadókat, a területi szaktanácsadási központ tanácsadóit készítjük fel központi képzésen keresztül, annak érdekében, hogy utána ezek a, hogy úgy mondjam, belsőkörös tanácsadók, kollégák a gazdálkodók számára is egyértelművé tudják tenni ezeket az intézkedéseket, majd utána egy 19 megyét érintő roadshow-n, gazdafórumon keresztül ugyancsak a leggyakorlatiasabb és kézzelfogható elemeit próbáljuk meg ismertetni, és megpróbáljuk felhívni a gazdálkodók figyelmét erre. Ezzel párhuzamosan készül egy gazdálkodói füzet, 99 kérdésnél járunk, de kiegészítjük százra, azzal együtt, hogy a hónapok alatt felmerült gazdálkodói kérdésekre, amelyek nem egyértelműek, megtaláljuk a helyes választ, hogy egyértelmű legyen, mi az irány.
Nem belemenve a részletekbe, mert azt hiszem, a részletes vita során lehetőség lesz arra, hogy ezeket kezeljük, de ezzel együtt mindenképpen el kell mondani, hogy számos esetben felmerült ez az ügynevezett EOV koordináta, amely egy kézzelfogható eleme az intézkedésnek. Ez is azt szolgálja, hogy a területek egyértelmű beazonosítása után a végrehajtást segítsük azáltal, hogy a célprogramokban, az intézkedésben részt vevő területek beazonosíthatóak legyenek, és kevésbé legyen szükség arra, hogy a kifizető ügynökség a végrehajtás során, a kérelemfeldolgozásnál a különböző és kőkemény szankcióit alkalmazva csökkentse ezeket a támogatási összegeket. És azzal együtt, hogy első hallásra - de meggyőződésem, hogy csak első hallásra - barátságtalannak tűnik ez a felmérés, azzal együtt ezt a felmérést is megtámogatjuk annak érdekében is, hogy ezzel is segítsük a gazdálkodókat.
Engedje meg a tisztelt bizottság, az alelnök úr, hogy még két témát kiemeljek, azzal együtt, hogy ez az intézkedés az, amely meggyőződésem szerint az összes ágazatot szolgálja, szolgálnia kell, legyen szó szántóról, legyen szó ültetvényről, legyen szó gyep művelési ágról, ugyanakkor egyszerre kell megvalósítani és megfelelni célkitűzéseknek, legyen szó környezeti, természetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági célkitűzésekről. De itt természetesen érdekek ütköznek, legyen szó forrásfelhasználásról, legyen szó rangsorolásról, amivel kapcsolatban ugyancsak elmondható, hogy minden résztvevőt és minden célt figyelembe véve kell meghatározni a végleges feltételrendszert.
Ugyancsak nem belemenve a részletekbe, de azt hiszem, a tények magukért beszélnek, hogy a két megközelítés, az egyik, hogy melyek azok a területek, potenciális területek, amelyeket támogatni kívánunk a programon keresztül, illetve a támogatási összeg, a rangsorolás metodikája. A támogatási összegekre egytől egyig elmondható, és a részletes vita során majd szívesen belemegyek az egyes célprogramokba is, de legyen szó ökológiai gazdálkodásról, legyen szó természetvédelmi célprogramról, 15-20-25 százalékkal emeltük az egy hektárra jutó támogatási összegeket. Ez az egyik tehát, ami kézzelfogható és tényszerű. A másik... (Zaj.) Ígérem, rövid, hatékony és célirányos leszek. A másik a terület. Ugyancsak kiemelendő, hogy azzal együtt, hogy egyes társadalmi szervezetek, civil szervezetek megkérdőjelezték, illetve kifogásolták - nem megkérdőjelezték -, hogy a természetvédelmi célprogramokat nem kezeljük a helyén, elmondható, hogy míg a 2004-2006-os Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben az úgynevezett zonális célprogramoknál, amelyek a természetvédelmi, környezetvédelmi célokat a leginkább preferálják, a területet tekintve közel 9 százalék volt a részesedés, az új programban ez közel 28 százalék. Tehát sok mindent lehet mondani, természetesen a 28 is kevesebb, mint az 50, de azt hiszem, hogy ha azt is figyelembe vesszük, hogy merre tart az Európai Bizottság és a közös agrárpolitika, hogy 2007-2013-ban mennyiben van lehetőségünk az élelmiszeripar, az élelmiszertermékek előállításának a támogatására és a környezetkímélő szempontok érvényesítésére, akkor azt láthatjuk, hogy 2013 után még inkább ez a terület, a környezetkímélő gazdálkodás kerül előtérbe, míg a másik még kisebb mozgásteret tud majd biztosítani. Úgyhogy meglátásom szerint legyen szó forrásallokációról, legyen szó célprogramokra előirányzott potenciális támogatható területről, szinkronban vagyunk mind a programmal, mind pedig az Európai Bizottság elvárásaival, és bízom benne, a gazdálkodók elvárásaival is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Remélem, hogy a mai napirend keretében lefolytatott egyeztetés is segíti majd azt, hogy az összes uniós lehetőséget maximálisan a saját javunkra tudjuk kihasználni, már az érintett gazdálkodók és valamennyi magyar polgár érdekében.
Most arra kérem Weisz Miklós urat, hogy a sorrendben elsőként szíveskedjen ismertetni a MOSZ, a MAGOSZ, az Agrárkamara és az Agrya közös álláspontját. Parancsolj!
Véleménynyilvánítás a szakmai szervezetek részéről
Weisz Miklós (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Agrya)
WEISZ MIKLÓS (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Agrya): köszönöm a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Weisz Miklós, az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége képviselője vagyok. Először is köszönjük szépen a lehetőséget, hogy ezen a fórumon is elmondhatjuk a felmerült észrevételeinket, javaslatainkat a készülő AKG-rendelettervezethez.
Nincs könnyű helyzetben ilyen szempontból az Agrya, hiszen négy nagy érdekképviseleti szervezetnek kellene a közel 30-40 oldalon leírt részletes állásfoglalását elmondani. Arra gondoltam, hogy a közös pontokat próbálnám meg kiemelni, hogy melyek azok a hangsúlyos területek, amelyeket további javaslatként fogalmaznánk meg az AKG jelenlegi rendelettervezetéhez. Ezt 9 pont köré csoportosítottam, megpróbálom mindegyiket fél-egy percben összefoglalni.
Az első kérdéskör rögtön az állattartáshoz kapcsolódik, ami nyilvánvalóan nincs benne a mostani AKG-rendelettervezetben, ez egy következő, külön rendeletnek lesz a tartalma. Hogy kapcsolódik ez mégis a mostani AKG-hoz? A vidékfejlesztési program és a szándékok szerint csak a génmegőrzés és a fajtafenntartás lenne támogatható. Ezzel kapcsolatban az lenne a javaslatunk, hogy ahogy az a most futó agrár-környezetgazdálkodási programban is benne van, a gazdasági célú tartást is bele kell majd ebbe venni, hiszen ez a most futó agrár-környezetgazdálkodási programban is így szerepel.
A másik gondolat az állattartáshoz kapcsolódó célprogramok kapcsán az, hogy nem találtuk az ökológiai és az extenzív állattartáshoz kapcsolódó célprogramokat. Ez még ráadásul a vidékfejlesztési programban sem szerepel, tehát több érdekképviseleti szervezet javaslatára javasolt lenne a vidékfejlesztési programot is időben elkezdeni módosítani eszerint, hogyha van szándék arra, hogy az ökológiai és az extenzív állattartás is bekerüljön a támogatott célterületek közé.
Csak egy javaslat: talán szerencsésebb lett volna, hogyha ez a két rendelettervezet egyszerre kerül megvitatásra, hiszen így az esetleges átfedések, az esetleges közös területek egyszerre lettek volna véleményezésre alkalmasak.
A harmadik gondolatkör a földterület-azonosítással, az EOV koordinátákkal kapcsolatos. Hál' istennek bekerült a rendelettervezet módosításai közé, hogy most a 3 méteres pontosság lesz az előírás. Inkább a praktikum oldaláról merül fel a kérdés, hogy ha 90 nap áll majd a gazdálkodók rendelkezésére arra, hogy a támogatási határozat kézhezvételétől számítva területazonosítási kérelmet nyújtsanak be az MVH-hoz, és ha a vidékfejlesztési program 1,2 millió hektár célterülettel számol, tehát ennyi lesz érintve az AKG-val, felmerül a kérdés, hogy ez 90 nap alatt hogy fog lezajlani, tehát kivitelezhető lesz-e egyáltalán ez a területbeazonosítás, kik fogják elvégezni, van-e forgatókönyv arra, ha ezzel kapcsolatban csúszások lesznek. Illetve nem tisztázott - ez egy részletkérdés - a felelősség kérdése. Ez nyilván a gazdálkodóra fog hárulni, de mondjuk lehet, hogy az, akit megbíz, esetleg rosszul méri fel a területét. Itt tehát a felelősség kérdése is tisztázásra szorul még.
A negyedik gondolatkör, amely több célprogramot érint, a vetésváltás szabályaira vonatkozik. Itt két sarkalatos pont van: az egyik az őszi búza, a szemes kukorica, tehát a gabonafélék és a napraforgó együttes részaránya, ami 50, illetve 60 százalékban van meghatározva egyes célprogramok esetében. Nagyon sok gazdálkodótól jött olyan észrevétel, hogy az ország egyes területein ez az arány nem szerencsés, tehát nincs lehetőség igazából alternatív növények termesztésére, vagyis ilyen szempontból az itt élő és gazdálkodó embereket olyan növények termesztésére kényszeríthetjük rá, ami nem jövedelmező a számukra. A másik ilyen sarkalatos pont a pillangósnövények részaránya: legalább 10 százalékos előírás szerepel jelenleg a tervezetben. Ha szolidan számolnunk a bevonni kívánt területnagysággal, ez 80-100 ezer hektárnyi pillangósnövényt jelent a program végrehajtása során. Felmerül a kérdés - nyilván több pillangósnövény is szóba jöhet -, hogy mit kezdünk a sok lucernával, hogyha arra kérődzőállomány már éppen nem lesz elegendő az országban. Az előző, a most futó AKG-programban a zöldtrágyanövény-termesztés gyakorlatilag kiváltotta például a pillangósnövények termesztését, azt javasoljuk, hogy ezt esetleg át lehetne menteni a mostani programba is.
Az ötödik gondolatkör a földhasználat- és tápanyag-gazdálkodási terv készítésével kapcsolatos. A jelenlegi tervezet évente írna elő ilyen jellegű kötelezettséget. Javaslatunk szerint elég lenne ötévente egy tervet készíteni, és gyakorlatilag az ehhez képest évente bekövetkező változásokat kellene csak mondjuk jelenteni adott esetben az MVH felé. Nagyon fura helyzet adódott az előző, a mostani agrár-környezetgazdálkodási programban, nevezetesen hogy sok esetben úgy kellett táganyag-gazdálkodási tervet készítenie a gazdálkodónak, hogy nem volt még talajvizsgálati eredménye. Ez egy faramuci helyzet, nem kellene, hogy ez megismétlődjön a mostani programban.
A hatodik gondolatkör a kötelezettségek átadására vonatkozik. Gyakorlatilag úgy szól a rendelettervezet, hogy egy célprogramba bevitt teljes támogatott területhez kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodó csak egyetlenegy földhasználónak, egy másik gazdálkodónak adhatja át. Ez nyilván az adminisztráció jelentősen könnyítésével és az ellenőrzések egyszerűsítésével jár, viszont nagyon sok esetet kizár, olyan esetet, amikor a gazdálkodó több embernek szeretné átadni a területét, például családon belül több fiatal gazdálkodónak, vagy pedig csak a terület egy részét szeretné átadni - ezt a mostani tervezet nem teszi lehetővé. Itt van például egy összefedés gyakorlatilag a gazdaságátadási támogatással, ami 2010 januárjában indulna újra - idén nem kerül kiírásra -, mert aki abba be szeretne lépni, az 2010 januárjában meg kell hogy kösse az átadási, ajándékozási vagy adásvételi szerződést az átvevő fiatal gazdálkodóval, és mivel az AKG első évében nem adhatná át a területét, ez itt egy átfedés, és hogyha ez egy vis maior eset, egy külön eset, akkor ennek a kérdését mindenképpen rendezni kellene a rendeletben.
Kiemelt terület a támogatásintenzitás, ami számos érdekképviseleti szervezet részéről számos fórumon előfordult és felmerült. Itt mi gyakorlatilag egy arányra vagy aránytalanságra, az öko- és az integrált programok közötti különbségre hívnánk fel talán a figyelmet. Az ökoprogramok javára relatíve kicsi az előny, tehát kicsi arányaiban... Nem azt mondjuk, hogy az integrált sok, az éppen jó, csak az ökoprogram relatíve kevés, tehát az arányokon gyakorlatilag talán még lehetne szépíteni és finomítani.
Ehhez kapcsolódik még a 14-es mellékletben szereplő forráskeretek felosztása. Ez a téma már a március 18-ai monitoringbizottsági ülésen is elhangzott az érdekképviseletünk részéről, de azóta több érdekképviselet is csatlakozott ehhez, ennek a támogatásához. A bírálatnál és a pontozásnál javasolt lenne az egyes gazdálkodási rendszereket, az egyes célprogramcsoportokat sorrendbe állítani, fel lehetne állítani egy prioritási sorrendet. Gyakorlatilag a magas környezeti hatású, a magas értékkel bíró programok bírálatával lehetne kezdeni, és először oda lehetne indikálni a pénzeket. Ilyen sorrendek elérhetőek - felmerült kérdésként, tudományos dolgozatok szólnak elérni -, zonális célprogramok, ökológiai célprogramok, az extenzív és az integrált, tehát egy ilyen négyes lépcső gyakorlatilag felállítható ezzel kapcsolatban. Ennek az lenne a szerepe, hogy ne zárjuk ki a gazdálkodót. Ezek létszámban kevesebbet érintenek - beszéltünk arról, hogy hány százalékát érintik -, tehát ők azok, akik biztosabban kaphassanak támogatást a más kategóriákhoz képest.
Szintén a forráskeretre vonatkozó javaslatunk az arányokkal kapcsolatos. Szántóföldre a legutóbbi változatban olyan 63 százalék szerepelt, gyepnél 21 százalék, kertészetre 14 százalék. Az érdekcsoportok közül nyilván mindenki mást szeretne, hogy máshova menjen a hangsúly. Itt inkább csak az arányra hívnám fel a figyelmet. A legelő és a kertészet aránya 21 és 14 százalék. Itt az állattenyésztés követve persze nyilván érintve van a legelőkön keresztül, de gyakorlatilag a kertészet szerepe talán nincs eléggé hangsúlyozva ezzel a 14 százalékkal. Ehhez szükséges egyébként, hogyha van lehetőség forrásátcsoportosításra, esetleg a fel nem használt egyes tengelyes intézkedésekből.
Utolsóelőtti pontként - ezt is több fórumon javasoltuk, egyelőre nem került bele a rendelettervezet jelenlegi változatába - mindenképpen fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy javasolt lenne a kifizetéseknek egy konkrét céldátumhoz kötése, ugyanúgy, ahogy egyéb területalapú támogatásnál is működik, november 15-e, 30-a, tehát meg kellene határozni. Ez a gazdálkodás biztonságát mindenképpen javítaná és segítene rajta. Ezeket az ügyintézési és ellenőrzési határidőket pedig ne csak a gazdálkodón kérjük számon, hanem ugyanúgy legyen meg a hivatalok részéről is, tehát 8, 15, 60, 90 nap, ezt kölcsönösen kellene hogy viselje mindkét fél.
Az utolsó észrevétel: a gazdálkodási napló 10. napján élelmiszer-biztonsági várakozási idő szerepel, ami helyesen élelmezés-egészségügyi várakozási idő.
Lehet, hogy kicsit elhadartam, de gyakorlatilag ezek a főbb pontok. A részletes észrevételeket nyilván megtette minden érdekképviseleti szervezet az irányító hatóság felé. Ezeknek nagy része, jelentős része, a fontosabb pontok hála istennek beépítésre kerültek, ezek lennének még a kardinálisabb pontok. Ha ezek még megfontolásra kerülnek, és a többi érdekképviseleti javaslat is, akkor, úgy gondolom, egy sikeres programvégrehajtás elé tudunk nézni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem akartam közbeszólni, de azt kérem, az időkeretet próbáljuk meg betartani: 8 percben határoztuk meg.
Most Takács Attila urat, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének képviselőjét kérem, hogy az állattenyésztés helyzetével kapcsolatos álláspontot ismertetni szíveskedjen. Köszönöm.
Takács Attila (Magyar Állattartók Szövetsége)
TAKÁCS ATTILA: (Magyar Állattartók Szövetsége): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Illetve tisztelt Szakértők és a Kormány Képviselői! Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy a most megvitatásra kerülő jogszabálytervezet előkészítésében az Állattenyésztők Szövetségét érzékelhetően jobban bevonta a szaktárca az egyeztetésekbe, mint annak idején, a 2004-2006-os megalkotásánál. A kétségtelenül konstruktívabb hozzáállás ellenére úgy gondoljuk, hogy célprogramok forráselosztását egy kicsit át kellene alakítani. Hogy mit értünk ez alatt? Az integrált szántóföldi célprogram súlya százalékok szerint 35,3 százalék, ezt továbbra is túlzottnak tartjuk, míg a legeltetés és állattartás ösztönzése nem érzékelhető elég hangsúlyosan, hiszen az összes gyepes célprogram százalékban csak 21,7 százalékát használhatja fel ennek az adott forráskeretnek. Így az integrált szántók túlsúlya nincs teljesen összhangban azzal, amit a rendelet is megfogalmaz.
A rendelet alapvető célja, hogy az AKG-intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ennek függvényében a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és a gazdasági hatékonyság növelése. Ebben, úgy érezzük, hogy az állattenyésztés, illetve az ahhoz kötődő gyepgazdálkodás hangsúlyosabb kellene hogy legyen, hiszen a magyar mezőgazdaságon belül évtizedek óta egészségtelen arány tapasztalható az állattenyésztés és a növénytermesztés között, mint az itt mindannyiunk számára ismert. Az állattenyésztés részesedése a mezőgazdaság kibocsátásából még 2002-ben 44,2 százalék volt, tavaly már mindössze csak 32,5 százalék volt. Ha a növénytermesztést és az állattenyésztést vesszük 100 százaléknak, akkor pedig ez az arány még elkeserítőbb, hiszen 52-48 volt 2002-ben, tavaly pedig már csak 65-35, annak ellenére, hogy azt mi is tudjuk és elfogadjuk, hogy a jelenlegi szaktárca és kormányzat elsődleges prioritása az állattenyésztés fejlesztése volt, de ma a legtöbb helyen azt lehet hallani, hogy már a szinten tartás is jó lenne, tehát ha ez az arány nem romlana tovább.
A növénytermesztéshez igazodó erős állattenyésztés nélkül nem lehet stabil mezőgazdaságról beszélni, hiszen a növénytermesztési plusztermelést előbb-utóbb valahol le kell hogy vezessék. Az új AKG-jogszabályban olvasható, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek nyújtandó támogatástúlsúlya, a rögzítés nem javítja azt a káros arányt, ami jelenleg az állattenyésztés és a növénytermesztés között fennáll. A MÁSZ, az Állattenyésztők Szövetsége nem a szántóterületek támogatását kifogásolja - tehát nekünk sem azzal van bajunk, hogy 32 százalék az adott keret, mint ahogy azt Weisz Miklós is elmondta -, hanem az állattenyésztéstől elválasztott növénytermesztésnek juttatott források relatív mértékét.
A gyepterületeinkhez kapcsolódó állattartásra jó minőségű, piaci, piacképes állati termék, hízó és tenyészállatok állíthatóak elő, közvetve vagy közvetlenül több állattenyésztési ágazat is kötődik a gyepekhez: a húsmarhatartás, a tejelőmarha-tartás, a juh- és kecsketartás, a lótenyésztés, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Úgy gondoljuk, hogy az integrált szántóterület támogatásának a csökkentésével és a gyepterületek támogatásának az emelésével az állattenyésztés előbb felsorolt ágazatait segítenénk, és a fenntartható környezetkímélő mezőgazdasági termelést tudnánk ezzel ösztönözni. Így az integrált szántóterület támogatásának további 5 százalékos csökkentését javasoljuk a gyepterületek javára, ezzel valamennyire közelítenének az arányok, és ezáltal is kifejezhetővé válik, hogy az állattenyésztést próbálnánk stabilizálni.
Sajnálatosnak tartjuk az állami intézmények kizárását bizonyos programokból, gondolunk itt a KAT-, illetve a Natura 2000-programokra, viszont örvendetes, hogy az AKG-programban részt vehetnek az állami tulajdonban lévő intézmények, ménesgazdaságok, nemzeti parkok, illetve tangazdaságok. Ezek az állami tulajdonban lévő gazdaságok az ország művelhető földterületének viszonylag kis részén gazdálkodnak, ám nagyon fontos társadalmi funkciót látnak el, értjük ez alatt a kulturális örökség megőrzését, a magyar haszonállatfajták fenntartását, a génmegőrzést. Így ezeknek a szakszerű működtetéséhez szükségesek a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó támogatások. Tudom, hogy egy pár héttel ezelőtt Tápiószelén erről külön mezőgazdasági bizottsági ülés volt, ahol Wagenhoffer Zsombor előadta az Állattenyésztők Szövetségének a véleményét erről a génmegőrzésről és az őshonosprogramokról.
Szükségesnek tartjuk harmonizálni és egységesíteni a kötelezően vezetett nyilvántartások tartalmi, illetve formai követelményeit, ahogy azt említette itt korábban, hiszen például a nitrátrendelet általi korcsoportszámítás nincs összhangban a gazdálkodási naplóéval. Valamilyen szinten tehát egy harmonizációra lenne szükség, hogy a nitrátrendelet adatszolgáltatási kötelezettségének eleget lehessen tenni a gazdálkodási napló idevágó részének kitöltésével, hogy ne kétszer kelljen majdhogynem ugyanazokat az adatokat - csak más formanyomtatványon és más számítás szerint - a gazdálkodónak szolgáltatnia. Ezáltal jelentősen csökkenthető lenne ez az adminisztrációs teher, úgy, hogy az adatszolgáltatás sem sérül.
A további konkrét szövegszerű módosítási javaslatainkat, ideértve a konkrét gazdálkodásinapló-javítással és egyszerűsítéssel kapcsolatos megjegyzéseinket a múlt héten, illetve az adott határidőkre megtettük, ami két hét volt az elsődleges körözésen, és amikor a visszamutatásra szolgáló javaslatainkat is megtettük paragrafusonként, azt többé-kevésbé figyelembe vették. Bízunk benne, hogy a továbbiakban is bizottság is figyelembe fogja venni az ülésen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, az elmondottakból is látszik, hogy a civil szervezetek, a szakmai szervezetek igen fontos szerepet töltenek be a jogalkotásban, hisz már az indulás olyan, hogy ha ők valamilyen szinten megfogalmazzák az elvárásaikat, az nagyon széles kört érint.
Szabó József urat kérem most hozzászólásra az egyik olyan ágazat képviseletében, amely, azt gondoljuk, jobb sorsra érdemes és sokkal erőteljesebb támogatást igénylő ágazat. Parancsolj!
Szabó József (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, FuitVeB)
SZABÓ JÓZSEF (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, FuitVeB): Köszönöm tisztelettel. Hadd mondjam el a bizottság tagjainak, hogy a véleményünket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyeztetett módon szeretném elmondani.
Számunkra rendkívüli súlyú ez a mostani döntés - ahogy azt a szakállamtitkár úr is elmondta, valóban egy meghatározó költségösszeg van a fejlesztési időszakra -, de a kertészet számára ez különösen az. Az európai uniós szabályozás gyakorlatilag két helyen teszi lehetővé a kertészet támogatását: az egyik az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, tehát a környezetbarát technológiák alkalmazása, a másik pedig a tészeken keresztül a piacra kerülés. Ma ott tartunk, hogy egyiknél sem tudjuk magunk mögött azt a támogatást, amire valóban szükségünk lenne.
Kérdezem én azt, hogy a bizottság tagjai tudnak-e nemcsak a mezőgazdaság területén, hanem bárhol máshol a gazdálkodás során olyan ágazatot, mint amit mi elmondhatunk magunkról? Mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatói ennek az ágazatnak. 50 millió munkanapot igényel a kertészeti kultúrák művelése, ami, azt gondolom, a mai időszakban, amikor naponta ezrek kerülnek utcára, nagyon jelentős. Ha időszakos foglalkoztatás is a kertészet, én azt gondolom, kiemelt jelentőségű. Ugyanez mondható el abban a tekintetben is, hogy ez a kis ágazat az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel megegyező exportkibocsátással rendelkezik, és a piacaink ma - és azt gondolom, ez az, ami igazán ritka - gyakorlatilag kielégítetlenek a magyar, minőségi áruval. Ehhez lenne rettenetesen fontos az, hogy a helyünk megfelelő legyen az AKG mostani szabályozásában.
Az előző program meghirdetésekor a kertészek igen nagy száma szorult ki ebből a programból, nem tudtak részt venni és elegendő területtel részt venni az AKG eddig területében, és nem elég ahhoz hasonlítani a dolgot, hogy mi az, amit mi tudunk nyújtani, hanem mindig a versenytársakhoz kell hasonlítanunk magunkat. A versenytársországok - teljesen mindegy, hogy most a szomszédos Ausztriából vagy Olaszországból, Spanyolországból indulok-e ki, amelyek ezen a területen meghatározóak - a miénknél nagyságrendekkel nagyobb támogatásban részesülnek. A kertészeti kultúrák támogatottsága az előző programban 23 százalék körül volt. Mi ezt minimum megduplázni szerettük volna - őszintén megmondom, hogy én ezt a mai programban nem látom, nem látom a lehetőségét sem. Ez a mostani döntés az elkövetkező 5 évre bebetonozza a kertészeti ágazat szereplőit. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezen módosítsunk.
Mi az, amit benyújtottunk, de sajnos elutasításban részesültek a javaslataink. Mit szeretnénk kérni? - ezt a bizottság tagjai előtt is szeretném megvilágítani. Hibának, súlyos hibának vélem azt, hogy a fóliás zöldségtermesztés gyakorlatilag teljes egészében kimarad a programból. Ebben magunk mögött tudjuk szomszédom, a biokultúra terület javaslatát, de jó néhány más szervezet is felvetette ezt. Tudni kell azt, hogy a fóliás termelésről nagyon sok rossz beidegződés van ebben a közegben, illetve a fogyasztóknál is. A fólia az, amelyik a legnagyobb mennyiséget bocsátja ki Európában, minden fejlesztésünk abba az irányba hajt, hogy biztonságosan, fedett felületek alatt állítsuk elő a kultúrákat. Ezek találkoznak a leggyorsabban találkoznak a kisgyerekkel, az egészségmegőrzési programokkal, és én azt gondolom, nagy hiba ennek a kihagyása. Feltétlenül szeretnénk, hogyha ez belekerülhetne, talán még mindig nincs késő.
Meggyőződésem szerint a területek megduplázása az ültetvényes kultúrában is rendkívül fontos. Tessék figyelemmel lenni a döntések meghozatalakor arra, hogy az áruházláncok ma már a piacra kerülő árunak a 60 százaléka körüli mennyiséget forgalmazzák. Megegyezés, mind az öt párt megegyezett abban, hogy el kellene érni, hogy Magyarországon 80 százalék legyen a magyar áru aránya. Az áruházlánci beszállításnál a minőségtanúsítási rendszerek alkalmazása ma már alapkritérium. A minőségtanúsítási rendszer tagja csak az tud lenni, aki integrált termesztést, minimum integrált termesztést folytat, hogy pontos legyek. Kizárjuk azokat az embereket, akik nem kapják meg, öt évre zárjuk ki, és bebetonozzuk ezt a mostani helyzetet, hogy nem tud fejlődni az ágazat.
A következő, amit szintén felvetettünk, bár az elutasítás tulajdonképpen olyan volt, hogy örülünk neki, és jó az ötlet, hogy én azt gondolom, nagyon nagy pénzt fizettünk ki, fizet ki az állam arra, hogy megfelelő technológiákat, valóban egészséges, környezetbarát technológiákat alkalmazzunk, és valóban ezekkel a technológiákkal dolgozunk, ugyanakkor csak az az egy momentum marad ki, hogy a fogyasztó nem tud erről. Mi tehát azt kértük, és javasoljuk most is, hogy a kifizetett támogatásnak az 1 vagy maximum a 2 százalékát kellene arra fordítani, hogy ennek valóban olyan közösségi marketing legyen a háta mögött, hogy a fogyasztó tudja, miért érdemes ezt az árut megvásárolni, hogy milyen óriási különbség van - gondolom, a versenytársaknál ez már lényegesen előrébb van. Ma Magyarországon a belpiacon lenne igazából jelentősége ennek a marketingmunkának, és azt kérem, hogy ezt, ha lehet, támogassák.
Meggyőződésem, hogy igazából a torta kicsi, és nagyon sajnálom azt, hogyha nekem most olyan javaslatot kell tennem, hogy máshonnan csoportosítsunk át, de nincs jobb ötletem, miután azt gondolom, a pénzügyi lehetőségek valóban korlátozottak. Azt gondolom, hogy a szántóföldi integrált programok a beállított támogatási forráskeretben túlságosan magas részarányt képviselnek. Növénytermesztéssel is foglalkozom, tudom, hogy ezt rendkívül nehéz lesz igénybe venni, de fontos lenne, hogy még időben csoportosítsunk át az ültetvényes kultúrákra, és érjük el azt, hogy valóban azok a területek, amelyek a fogyasztóval leghamarabb találkoznak, kapjanak elegendő támogatást.
Köszönöm tisztelettel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem Roszik Péter urat, a Magyar Biokultúra Szövetség képviselőjét, hogy szíveskedjen ismertetni az álláspontjukat.
Dr. Roszik Péter (Magyar Biokultúra Szövetség)
DR. ROSZIK PÉTER (Magyar Biokultúra Szövetség): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szakállamtitkár Úr! Osztályvezető Asszony! Köszönjük, hogy a zöldszervezetek vagy környezetvédelmi szervezetek nevében elmondhatjuk a véleményünket ezen a helyen. Egyeztettünk a WWF Magyarországgal, a Magyar Madártani Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a mögöttük álló szervezetekkel, amit elmondok, az az ő véleményüket is tükrözni fogja.
Egy kis történeti áttekintéssel kezdeném. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kezdete óta nagyon intenzíven bevonnak bennünket a véleményezésbe, és azt is nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2-es tengelyre vonatkozóan elég nagy arányban elfogadják az észrevételeinket, ugyanakkor egyáltalán nem volt beleszólásunk a tengelyek közötti felosztásba, és szervezeteink nem értenek egyet azzal a felosztási aránnyal, ami kialakult. Sokszor az az érzetünk, hogy jó gyorsan futunk, csak nem jó irányba, mintha így nézne ki az első tengely túlsúlyos jelenléte az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban.
Leszögezzük, hogy a miáltalunk képviselt szervezetek szeretnék, hogyha minél előbb elindulna ez a program, ha a 2009-es indulásnak nem lennének akadályai, és mi is abban szeretnénk közreműködni, hogy ez valójában megvalósuljon, és egy olyan program kerüljön meghirdetésre, amely szolgálja az EMVÁ-ban rögzített célkitűzéseket. Pozitívumként el kell mondanom, hogy nagyon sok bosszantó intézkedés kimaradt az előző évhez képest, voltak adminisztratív nehézségek és nem világosan érthető követelmények, amelyek egytől egyik kikerültek, és egy sokkal áttekinthetőbb programról folyik ma a vita. A támogatási összegek kedvezőbbek lettek, és úgy ítéljük meg, hogy az ökológiai átállásra szolgáló támogatási összegek példamutatóak, főképp az ültetvények területén. Tehát nagyon jelentős ez az előrelépés.
Az is egy pozitívum, hogy ebben az utolsó tervezetben az ökológiai célprogramok végre magasabb támogatási összeggel részesülnek, mint az integráltak, kivétel nélkül; régi bánata volt a biogazdálkodóknak, hogy ebben a rendszerben alul volt becsülve a környezeti teljesítményük. Volt egy kis átmeneti időszak december 18-át követően, amikor megint visszafordult a sor, de örömmel láttuk, hogy - talán a véleményünkre is - a március 16-ai verzióban megint egy helyes sorrend állt fel. Azt hozzá kell tennünk, hogy nem tükrözi a valódi környezeti előnyöket vagy arányokat, azt gondoljuk, hogy az ökológiai gazdálkodásra átállt szántóföldnek másfél-kétszeres összeggel kellene támogatottnak lennie, mint az integráltnak.
Az FVM több felvetésünket elfogadta, volt, amelyiket elutasította. Ilyen volt az EOV koordináták szükségessége, igaz, hogy pontosították a távolságot 1 méterről 3 méterre, tehát megnövelték. Ragaszkodnak a bővített talajvizsgálathoz, amiben, be kell látnunk, igazuk van, hiszen ez a többlete tulajdonképpen ennek. Elutasították azt, hogy a magasabb környezeti értékű programokba át lehessen lépni. Ez ügyben abban igazuk van, hogy ez az ÚMVP módosítását igényelné, de emiatt ezt nem kellene a jövőben elvetnünk. Elutasították a rizs- és hajtatásos kertészet - ahogy az előttem szóló is mondta - programba vonását. És ebbe a szakaszba sem az állattartás, sem a méhészet nem tud bekerülni. De a legfontosabb elutasított kérésünk az volt, hogy a forráskeret felosztásával kapcsolatban azt indítványoztuk, ahogy az már az előbb is elhangzott, hogy a környezeti hasznosságának megfelelően lehessen a keretekhez hozzájutni, ne önálló keretképzés legyen. Erre vonatkozóan a jövő nemzedékek biztosa is tett egy ajánlást az FVM felé, amely nagyon hasonló ahhoz, amit mi is reálisnak gondolunk. A szakállamtitkár úrtól kaptunk egy olyan halvány ígéretet, hogy ha kidolgozzuk ennek a pontozási rendszerét, akkor megfontolja az elfogadását - ezt megtettük, és továbbítottuk. Ezt tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ha így marad, akkor előfordulhat, hogy egy nagy környezeti értékű programból kiesik valaki a pontozás miatt, míg egy bóvli programmal - elnézést a kifejezésért! - valaki be fog kerülni.
Erőteljes kételyeinket fejezzük ki az integrált szántó és az ökológiai szántó közel azonos támogatási intenzitásával kapcsolatosan - ez is elhangzott már. Áttekintettem az előírásokat a programban is és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot rendeletben is, és csupán a jó gazda gondosságát írják elő erre a területre. Már 18 évvel ezelőtt, amikor én téeszelnök voltam - ilyen szempontból kicsit rovott múltú vagyok, legalábbis sokak szerint -, igen nagy arányban betartottuk ezeket a követelményeket, anélkül, hogy a támogatási rendelet ezt igényelte volna.
A növényvédőszerek körében minimális a korlátozás. Azt gondoljuk, hogy ez a mostani integrált program igazából egy piacot torzító jövedelempótló kifizetés lenne, ezért azt szeretnénk kérni a program indításakor, hogy óvatosan induljunk ezzel a programmal, úgy, hogy a későbbiekben legyen még lehetőség, maradjon forrás arra, hogy a környezet és a vidék szempontjából nagyobb előnyöket felmutatni tudó programok újraindulhassanak, tehát legyen lehetőség a következő években is bekapcsolódni ebbe a programba.
Azt gondolom, hogy ha ezeket a szempontokat figyelembe veszik - ha elvetik, akkor is -, feltétlenül fontos, hogy a program elinduljon, a gazdálkodók nagyon várják az ehhez kapcsolódó kifizetéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megkérem Anton Attila urat és Szabó József urat - gondolom, megosztják egymás között a hozzászólást, de ezt ők döntik el -, hogy szíveskedjenek ismertetni az MTA álláspontját.
Szabó József (Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet)
SZABÓ JÓZSEF (Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, csak én, Szabó József fogok beszélni - az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének a főmunkatársa vagyok -, és egyeztetett véleményt fogok kinyilvánítani, amit a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, illetve az MTA agrártudományok osztályával együtt alakítottunk ki.
Az MTA és a növényvédő kamara örömmel vette a felkérést a rendelettervezettel kapcsolatos vélemény megfogalmazására, és azzal a szándékkal tettük meg az észrevételeinket, hogy ez a rendeletben megfogalmazott általános célok érvényesülését fogja szolgálni. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a hatékonyabb megvalósulás érdekében talán szerencsésebb lett volna, hogyha a bizonyos létező együttműködési kereteket kihasználva a rendelet elkészítésének a folyamatába is bekapcsolódhattunk volna. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló időkeretben mi is végeztünk szakmai és szakértői egyeztetéseket gazdálkodókkal, illetve egyéb szakértőkkel, és igyekeztünk javaslatainkat olyan módon megfogalmazni, olyan tételes módon, paragrafusokhoz kapcsolódva, hogy azokat minél könnyebben be lehessen emelni esetlegesen a rendeletbe. Ettől függetlenül a számos tervezetünkből csak nagyon kevés került megfogalmazásra.
A változtatási igényeinket az MTA oldaláról a most kifejtendő két témakör kapcsán szeretnénk fenntartani: az egyik témakör a talajmintavétellel és a bővített talajvizsgálattal kapcsolatos 10. § (1) bekezdés, a másik pedig a 11. § (1) bekezdése a tápanyag-gazdálkodási terv készítése. A növényvédő kamara hat témakör kapcsán tartja fenn az állásfoglalását. Az MTA-val kezdeném, ha megengedik.
Talajmintavétel és bővített talajvizsgálat. A múlt agrár-környezetvédelmi programok működésének tapasztalatai alapján azt kell hogy mondjam, hogy jelenleg feleslegesnek tartjuk a 10. § (1) bekezdés szerinti kétszeri talajminta-vételezéshez kapcsolódó többlet-talajvizsgálatot. Kicsit erősnek hangzik a kifejezés, de megmagyarázom, mire gondolunk. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem biztosított a mintavétel szakszerűsége, tekintettel arra, hogy bárki elvégezheti a mintavételt a 7. számú mellékletben foglaltak szerint, ezáltal nem gondoljuk azt, hogy a mintavétel azon a helyen és úgy történik, ahogy az bevezetésre került, ugyanakkor a nem szakszerű mintavétel alapján, igen költséges vizsgálatokkal kapott talajvizsgálati eredményeket nem tartjuk alkalmasnak a megfelelő tápanyag-gazdálkodási terv készítésére. Így azt látjuk, hogy az ezek készítésére fordított költségek sem a földhasználó, sem pedig a magyar állam érdekeit nem szolgálják.
A másik megjegyzés ezzel kapcsolatosan az, hogy a kétszeri alkalommal végzett bővített talajvizsgálat tulajdonképpen azt az intézkedési célkört, a célprogram-előírások gazdasági és környezeti hatásainak a vizsgálatát nem feltétlenül ez kell hogy kielégítse, hiszen a 14. § örvendetes módon külön hatásindikátor-monitorozó rendszer működtetéséről rendelkezik, azt kell mondjam, hogy végre - ott van a helye a különböző időpontokban vizsgált mintavételeknek. A javaslatunk a következő: a kötelezően előírt bővített talajvizsgálathoz szükséges talajmintavétel legyen szakszerűen végrehajtott, aminek a végrehajtását minősítse illetékes szakértő vagy szaktanácsadó.
A következő kiegészítés ehhez a problémakörhöz az, hogy a 7. számú melléklettel - amely a mintavételi helyek kijelöléséről rendelkezik - kapcsolatos javaslatunk, ennek a bővítése az legyen, hogy a mintavételi egységek rögzítésén túl az irányító hatóság írja elő annak térbeli meghatározását is. Itt szóba kerültek már az EOV koordináták és minden egyebek. Aki egy picit is jártas ebben a problémakörben, tisztában van azzal, hogy a javaslatunk nem arra vonatkozik, hogy ezeknek a hipotetikus 5 hektáros mintavételi egységeknek a határait jelöljék be, hanem arra gondolunk, hogy ezeknek a vázlatos középpontjaihoz rendeljünk egy szerencsétlen EOV koordinátapárt, amivel összekapcsolhatjuk a laborvizsgálati eredményeket a helyszínnel, és ezáltal lehetőség lenne a térbeli beazonosításra, ami nélkül a vizsgálati adatok későbbi feldolgozására akármilyen adatbázisban reménytelenné válik.
A második javaslatunk a tápanyag-gazdálkodási tervhez kapcsolódik, de hangsúlyozom, ez a kettő nem nagyon választható el egymástól, hiszen ahogy jeleztem, a 11. § (1) bekezdés talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv készítését írja elő. Ha megvizsgáljuk a program célkitűzéseit, ami már elhangzott itt, hogy termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat, ezen célok eléréséhez, úgy ítéljük meg, egy megfelelő környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és szaktanácsadási rendszer alkalmazására van szükség, hiszen csak ez biztosíthatja a szakszerű tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését. És akkor most már érthető, miért utaltam arra, hogy a kétszeri talajmintavételre ilyen vonatkozásban miért nincs szükség, hiszen ha a szaktanácsadási rendszer alkalmazása lenne az előírás, akkor a tápanyag-gazdálkodási terv egyrészt szakmailag megalapozott lenne, és ehhez, mint köztudott, elegendő egy ötévenkénti talajmintavétel, tehát ciklusonként egy talajmintavétel, el lehetne csúsztatni ezeknek a mintavételeknek az időpontját a cikluson belül, ezáltal el lehetne kerülni a labordömping-időpontokat, és nem alakulna ki az a helyzet, hogy gyakorlatilag talajvizsgálati laboradat nélkül kelljen tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, hogy ennek a legfontosabb eleme az, hogy szakszerűen végrehajtott talajminta-vételezés, minősített mintavétel legyen.
Ezek voltak az MTA változtatási javaslatai.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, ahogy azt említettem, hat témakör kapcsán tartja fenn a javaslatait.
A 8. § (7) bekezdése a zöldugarra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban ad értelmezést. Kérdésünk, miért tilos legeltetni a zöldugaron, mi lesz a parlagfűvel. Én nem vagyok szakértője ennek a kérdésnek, de tisztában vagyok azzal, hogy a parlagfű elég korán elkezd virágozni, és hogyha június 30-áig nem lehet ezeken a területeken intézkedni, akkor ez a biológiai szennyezettség és az allergiás betegek számának a növekedését fogja előidézni.
A 12. § (2) bekezdése a növényvédőszerek alkalmazásáról intézkedik. A kamara továbbra is ragaszkodna a hatóanyag megnevezéséhez a szer megnevezése helyett. Az az indok, hogy jelenleg nincs minden termeszthető kultúrának engedélyezett környezetkímélő növényvédőszere.
A 13. § a gazdálkodási naplóval kapcsolatos kötelezettségeket érinti. Feleslegesnek tartja a kamara a napi rendszerességű növényvédelmi megfigyelést, viszont indokoltnak tartja a felsőfokú növényvédelmi végzettségű vagy szaktanácsadó alkalmazásának a lehetőségét.
A 23. § (4) bekezdése - ahogy azt Szabó József úr már megemlítette - a zöldségnövény hajtatásos termesztésére vonatkozik, ami az intézkedésen belül nem támogatható. Az integrált hajtatásos zöldségtermesztés nem azonos az intenzív zöldségtermesztéssel. Szóba kerültek itt a primőrök, és a biztonságos termékkel való ellátás egy nagyon fontos kérdés. Léteznek olyan növényvédelmi eljárások és technológiák, amelyek alkalmazásával a környezet védelmét biztosító szabályok betarthatók.
A 25. § (7) bekezdése a támogatási kérelem elbírálásával kapcsolatos. Továbbra is ragaszkodik a kamara ahhoz, hogy integrált programok esetében a szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadónak a szakterülete a növényvédelem legyen, ellentétben az ott felsorolt, lehetőség szerint italgyártó, dohánytermék-feldolgozó, s a többi, s a többi, szakértővel szemben.
Az 58. § az ültetvényekre vonatkozik. A programok kapcsán az integrált gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogramban előírás a bővített talajvizsgálaton kívül a levélanalízis végrehajtása. A kamara úgy ítéli meg, hogy ez egy felesleges dolog, nem látja biztosítottnak azt, hogy a megfelelő számú akkreditált labor megfelelő módon fogadni és kezelni tudja ezeket a mintákat, és az egésznek a logisztikáját nem érzik kidolgozottnak.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy most a bizottsági tagoknak adjunk szót - (Herbály Imre jelzésére:) azonnal, alelnök úr -, addig maradjanak itt a meghívott vendégek, azt követően pedig természetesen várjuk az államtitkár úr reagálását az összegzésnél. Az alelnök úrnak adok szót soron kívül. Parancsolj, alelnök úr!
Hozzászólások a bizottság tagjai részéről
HERBÁLY IMRE (MSZP): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt megjelent Szakértők! Történelmi pillanat résztvevői vagyunk, hisz nem fordult elő még olyan a mezőgazdasági bizottságok történetében, hogy rendelettervezetet vitatott volna meg a bizottság, és ilyen formában részt vett volna az egyeztetési folyamatban, mint ahogy itt bonyolódik a dolog. Ezt én egy jó dolognak tartom, bár az a véleményem, hogy egy még intenzívebb egyeztetéssel ez a folyamat nem a politikának erre a szintjére tartozik, de ha már elkezdtük, akkor csináljuk végig!
Annak is nagyon örülök, hogy az érdekképviseletek összefogásának lehetünk a szemtanúi, fültanúi, ami nagyon ritka dolog, és ez a szívemet melengető dolog, de elég nehéz így rendet tenni a fejekben meg a szabályokban, mert minden hozzászóló elmondta, hogy igaz, hogy ő elmondja a maga véleményét, de hogyha ebből össze tudna rakni az FVM egy olyan koherens, mindenki számára elfogadható rendelettervezetet, akkor, azt hiszem, csodaországban élnénk. Rendkívül nehéz - de meg kell kísérelni. Azt gondolom, hogy most ez a fő lecke, és arra kérem hozzászólásomban az FVM-et, hogy próbálja meg a rendet meghúzni ezek között a hozzászólások, javaslatok között, és még mielőtt kiengedi a rendelettervezetet rendelet formájában, az előtt még egy gyors egyeztetést azért végezzen az arra alkalmas testület előtt.
Amit végül is el akarok még mondani, az az, hogy mivel itt úgysem tudunk igazságot tenni, azt kérném képviselőtársaimtól, hogy a hozzászólásaikban ne arra koncentráljanak, hogy alátámasszák az egyes megszólaló érdekképviselőket, hanem mondják el azt, hogy ők mit tartanának nagyon fontosnak. Mert annak, hogy még egyszer elmondják, amit az érdekképviselők elmondta, annak szerintem nem sok értelme van. Inkább arra koncentráljunk majd, ki-ki a maga módján, hogy a beépítés időszakában mit tudtak érvényesíteni az FVM szakapparátusában ezekből az észrevételekből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm az alelnök úr megjegyzéseit. Mivel frakciónk részéről történt a kezdeményezés, egyeztetve az érdekképviseletekkel, én nyilván nem akartam úgy felvezetni, hogy történelmi a pillanat, de köszönöm, jól esik a dicséret és az elismerés a másik frakció részéről. Mindenesetre az a meggyőződésünk, hogy végre megtettük az első lépést annak érdekében, hogy a hétéves program kapcsán az illetékes parlamenti bizottság érdemben foglalkozzon azzal, hogyan kerül elköltésre 1400 milliárd, és abból 310 milliárd, amiről a mai napon tárgyalunk. Ezt azért szeretném aláhúzni. Az a meggyőződésem, hogy ez a mai nap valóban mérföldkő, és kell hogy segítsen a ma, a közeljövő és a kicsit távolabbi jövő szempontjából is, mert amit most meghatározunk, az nagyon nagy hatással lesz a későbbi évekre vagy évtizedekre is.
Ezen gondolatok jegyében adom meg a szót képviselőtársaimnak. Elsőként Ángyán József képviselő úr kért szót, őt Karsai József képviselő úr követi. Parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt én is köszönöm ezt a lehetőséget. Abban az értelemben természetesen történelmi a pillanat, hogy először kerül a kérdés ide, a Mezőgazdasági bizottság elé. Azt gondolom, a felsorolt problémák, amiket a különféle szakértői körök megfogalmaztak, azok azonban részben abból fakadnak, hogy van egyfajta történelmi mulasztása a tárcának, nevezetesen hogy azt az alaptervet, amely hét évre meghatározza a kereteket, azt soha, semmilyen formában nem terjesztette a parlament elé, sőt a társadalmi vita - ezt tudjuk, és jó, hogyha ezt rögzítjük - arról szólt gyakorlatilag, hogy az EMVA-rendeletben milyen intézkedések vannak, és hogy az megfelel-e nekünk. Arról, hogy milyen játékszabályok lesznek, arról, hogy a kifizetések hogy fognak kinézni, arról, hogy a támogatásintenzitás hogy néz ki, arról, hogy a forrásokat hogy osztjuk szét a különféle jogcímek között, arról se társadalmi vita nem folyt le Magyarországon - ezt rögzítsük! -, se a parlament előtt nem volt, egy hétéves agrár-, vidékfejlesztési törvény formájában nem került beterjesztésre. Annak a következménye ez a történelmi pillanat, hogy kénytelenek vagyunk akkor legalább megpróbálni megnézni a miniszteri rendeletet, hogy abban mi jelenik meg, merthogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot a parlament soha, semmilyen formában nem tárgyalta ilyen összefüggésben.
A megjegyzéseket nem megismételve - annál is inkább, mert különféle álláspontok jelentek meg a szakértői véleményekben is - annyit, hogy nem irigylem a tárcát, ha ezeket össze akarja egyeztetni ebben a rendeletben; készséggel elfogadom, hogy itt különféle érdekkörök mozognak, és egyfajta értékrendet kell egy kormányzatnak képviselnie, és e szerint kell berendezni a forráselosztási arányokat. Nem is lehet tehát megismételni ezeket a véleményeket, ahogy azt Herbály képviselő úr is mondta, mert ezek időnként egymásnak is ellentmondtak.
Mégis ami az egyik megjegyzést illeti, nem tudom megállni, hogy ne hozzam szóba, és egyetértek vele, ez pedig az, amely a minőségitermék-marketinget vagy annak a hiányát és az ahhoz rendelt támogatásokat kifogásolta, vagyis a piacra jutásunkat és a minőségi termékeink piacra juttatását említette meg. Lenne az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban ilyen jogcím, és egyetértek a kertészeti ágazat képviselőjének az ezzel kapcsolatos felvetésével. Azt az egy példát hadd mondjam el, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban lehetőség lenne erre. A mezőgazdasági termelés és termékeinek minőségjavítása címszó alatt három jogcím szerepel: az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés; az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvétel támogatása és az élelmiszerminőségi termékmarketing segítése. Az Európai Közösség felkínálja ezeket a lehetőségeket nekünk - Magyarország ezzel nem kíván élni. Erre az egész csoportra, a minőséggel kapcsolatos témakörre nulla, azaz nulla forint van hét évre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, ennek következtében ugyancsak nulla forint van erre a jogcímre a 2009-es költségvetésben is, az utóbbi időben már nem is szerepel ez az egész kérdéskör.
Tehát a minőségi szerkezetváltás és az ehhez kapcsolódó piacra jutási problémák nyilvánvalóak, és nem abból fakadnak, hogy itt nincs benne az AKG-rendeletben ez a támogatás, hanem abból, hogy az alap, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program programkiválasztása, forrásallokációja és az egész előkészítése, tervezése gyakorlatilag egy zárt körben történt. Ez a probléma gyökere. Erre mondom, hogy a problémák egy része, azok, amik itt megfogalmazódtak, azok történelmi mulasztás vagy történelmi bűn - ki hogy gondolja - következményei, ezért kénytelen a tárca a rendeletet magát idehozni, miután törvényi formában arról semmi nem rendelkezik ma Magyarországon, hogy hogyan is osszuk el az 1400 milliárd forintot a különböző jogcímek között. És amikor majd a tárca azt fogja mondani néhány felvetésre, hogy, kérem szépen, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megállapodtunk az Európai Közösséggel, és már nem módosíthatjuk, az ebből fakad. Először nem hozza be a programot, a tervet, megegyezik az Európai Közösséggel, majd alkot egy kormányrendeletet vagy egy miniszteri rendeletet, és ott már arra hivatkozik, hogy az Európai Közösség nem engedi nekünk. Jelezni szeretném: minden évben lehet módosítani az ÚMVP-t is, tehát azokat az érveket ne is tessenek idehozni, hogy az Európai Közösség nem engedi, mert ez tárgyalás kérdése a forrásallokációt illetően, a forrásátcsoportosítást illetően - ezt az államtitkár úr is és az osztályvezető asszony is pontosan tudja.
Ezek a kérdések, amelyeket én itt feszegetek, természetesen nem a szakma apparátust érintik, ezt szeretném elmondani, tehát nem az agrár-környezetgazdálkodási osztály problémáiról van itt szó, hanem a politikáról, amely a forrásokat adott értékrend szerint osztja el, és az nem feltétlenül az az irány, mint ami a magyar agrárium és a vidék számára kedvező lenne. Azt hiszem, hogy ezt azért érdemes rögzíteni.
Néhány megjegyzést az AKG-rendelettel kapcsolatban is tennék, ami ezen is túlmutat. Maga az anyag igen tekintélyes, felmutatom. (Felemel egy dokumentumot.) Mellékleteivel együtt ez maga a miniszteri rendelet. Elképzelem azt a gazdát, aki fogja magát, és elkezdi ezt lapozgatni, aztán eldönti, hogy pályázzon vagy ne pályázzon.
Egy elrettentő példát azért, ne haragudjatok, de felolvasok, mert a nyelvezete időnként olyan, hogy én sem tudtam, miről szól. Egy fogalmat olvasnék fel, és tippeljétek meg, hogy milyen fogalmat takar ez, tehát melyik lehet az a normális mezőgazdasági művelet, amelyről ez a történet szól. "Talajművelési műveleti elem, amelynek célja az érintett talajréteg lazulással kísért helycseréje, oly módon, hogy a felszín a barázdába fordul, az alsó réteg pedig a felszínre kerül, anélkül, hogy a közbülső talajelemek egymáshoz való viszonya megváltozna." (Godó Lajos: Talajlazítás!) Nem. Lehet tippelni, meg lehet fogalmazni tippeket... (Közbeszólások.) Tudják, mi ez? Ezt magyarul szántásnak hívják. (Derültség.) Azt kellett volna írni, hogy szántani lehet, emberek; nem úgy megfordítani, hogy ne változzon meg a közbülső talajréteg lazultsági állapota... Én nem akarok ilyen példákat hozni, de a gazdák szemszögéből végignézve ezt az anyagot rengeteg ilyen megfogalmazás van, amelyből nem fogja tudni kideríteni azt sem, hogy most akkor mi a dolga. Tehát józan paraszti ésszel, mint ahogy ti is, én is tippelgettem, aztán megnéztem, mi a fogalom maga. De ez csak egy jogalkotási technológiai kérdés, amely azonban, azt hiszem, nem lényegtelen, mert ha azt akarjuk, hogy az emberek részt vegyenek az ilyen programokban, akkor meg kell próbálkoznunk úgy megfogalmazni, hogy a józan paraszti ésszel gondolkodó egyszerű ember is fel tudja fogni, miről szól a történet. "Középső szint lazultsági állapot megváltoztatása..." - nem is fogja tudni, miről beszélnek.
Egy-két pontot szeretnék még egyszer nagyon hangsúlyosan kiemelni, anélkül, hogy megismételném.
Valóban, az állattartás kérdését a kormányoldal is exponálja mindig, és azt mondja, hogy, kérem szépen, az állattartás aránytalan, megy tönkre, valóban katasztrofális állapotban van. A két világháború között az állatsűrűség 1,2 számosállat/hektár volt, ma meg valahol 0,2 alatt vagyunk, tehát az állapot valóban katasztrofális. Ökológiai szempontból is katasztrofális az állapot. Ehhez képest az állattartás gyakorlatilag mintha eltűnt volna az agrár-környezetgazdálkodásból. És itt nem génmegőrzésről van szó, bocsánatot kérek, ezt én is nagyon szeretném hangsúlyozni. Tehát nem elég fenntartani a génbanki állományokat - az is nagyon fontos, persze, mert az az alapja -, nem elég a fajtákat fenntartani, hanem mi magyar szürkét, mangalicát, cigáját, rackát, kopasznyakú magyar tyúkot és a többit szeretnénk a gazdálkodásba bevinni. Ha csak odáig támogatom a dolgot, amíg fenntartja a fajtát, de ha utána azt, hogy azok megjelenjenek a gazdálkodásban, és egy minőségi termékkínálatot adjanak, kiveszem a támogatási rendszerből, az nonszensz. Akkor miért csináljuk? Csak azért, mert azt mondják, hogy állami kötelezettség, hogy a biológiai alapokat fenntartsuk? De mi szeretnénk ezt használni. A Kárpát-medencei biológiai készleteink használatáról van szó a gazdálkodásban, a mezőgazdaságban különösen erről szól a történet. A természetvédelem egy más dolog, de az is kapcsolódik itt, ezen a szálon, az agro-biodiverzitás és a biodiverzitás kérdésében.
Én tehát nagyon szeretném kérni, hangsúlyozottan - többen is elmondták, az Állattenyésztők Szövetségének a képviselője is, mások is elmondták -, hogy az őshonosoknál génmegőrzés, fajtafenntartás, gazdasági célú tartás; ez a harmadik lépcső a lényeg, ezért csináljuk az egészet a mezőgazdaságban. Szeretnénk, ha gazdálkodnának az emberek.
Az extenzív állattartás rendszerei. Látható, hogy vissza kell jönnünk az energiaintenzitással. Az is elég nagy baj, hogy rengeteg pénzt beleöltek szuperintenzív technológiákba, 400 milliárd forint ment el az AVOP-ban is arra, hogy ilyen típusú technológiákat fejlesszünk, miközben a minőségi rendszerekre alig jut valami pénz. Az extenzív állattartás, az ökológiai állattartás teljességgel hiányzik. Korábban voltak, 2004-2006 között még voltak. Tessenek nekem megmondani, mi indokolja, hogy épp most, az energiaválság és minden egyéb probléma közepette épp ezeket a részeket irtjuk ki az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek közül? Nem tudom felfogni, hogy miért van erre szükségünk. Azt hiszem, hogy a minőségi szerkezetváltásnak a saját biológiai alapjaink megerősítése és azok használata alapja lenne.
A támogatásintenzitás mindig nagy kérdés. Egy szempontot szeretnék hozzátenni. Itt nem egyszerűen a költségkompenzációról szól a történet. Az államtitkár úr is tudja, hogy változatlanul van egyfajta prémiumlehetőség az Európai Közösség támogatásában, amivel meg tudja emelni a támogatásokat, azért, mert a környezeti hatása vagy más társadalmi hatása jó a rendszernek. Tehát igenis lehet differenciálni. Nem egyszerűen azért kell emelni az összegeket, mert a műtrágya- és a növényvédőszer-árak emelkedtek, mert akkor valóban egy egyszerű piackompenzációs vagy piacihatás-kompenzációs hatása van ennek az egész támogatási rendszernek. Én tehát azt gondolom, hogy egyfajta rendet kell vágni az agrár-környezetvédelmi rendszerek között a támogatás intenzitásában is, és azt gondolom, nem föltétlenül a szuperintenzív rendszerek növekvő input-ár kompenzációjára kellene felhasználni az agrár-környezeti támogatási formákat.
Azt én is nonszensznek tartom - de ez több tekintetben, technikailag is problémás lesz, én azt hiszem - a GPS-szel 90 nap alatt felmért másfél millió hektár terület ügyét. Ezt én Magyarországon nem tudom elképzelni. Mondják már meg, hogy hogy fog ez történni! Ugyanígy az éves földhasználati terv és az éves tápanyag-gazdálkodási terv mindig újra és újra, ahhoz a kapcsolódó vizsgálatok, és a többi. Ezt technikailag sem lehet így lebonyolítani valószínűleg. Hogy fog ez történni? És ha a 90 nap lejár, és a gazda nem tudja a GPS-szel bemért területét prezentálni, akkor kiesik a rendszerből? Vagy mi történik? Technikailag kérdezem most, hogy mi lesz.
Még egy dolgot szeretnék szóba hozni, amely szintén a forrásallokációhoz kapcsolódik, most már az AKG-n belüli forrásallokációhoz, tehát a különféle rendszerek közötti forráselosztáshoz. Valószínűleg nem jó az, amit itt elhatározott a tárca, hogy előre rögzíti, melyik programon hány százalékát költi el a forrásnak. Ez semmiféle rangsorolást nem tesz utána lehetővé, mert lesznek olyan programok, ahol lehet, hogy annyian esetleg nem is jelentkeznek, mint amennyi forrás ott van, más programokon pedig kellene, és semmiféle értékrendet nem tud kifejezni a tárca. Ehelyett én a magam részéről azt javaslom - és talán nem vagyok ezzel egyedül -, hogy a célok szempontjából kell rangsorolni azokat a programokat, a megfogalmazott, a programban megfogalmazott célok szempontjából a különféle agrár-környezetgazdálkodási rendszereket, és kezdve a jobb hatásúakkal, azokat kielégítve, a végére hagyva azokat, amelyeknek kevésbé jók ezek a célok szerint megfogalmazott hatásai, ezek az első rendszerek ráadásul kisebb területi arányúak, az ÉTT-k, az öko, az extenzív gazdálkodásnak a különféle rendszerei, és utána jön az integrált. Nem gondolnám, hogy különösen olyan játékszabályrendszer szerint, ahogy az integrált gazdálkodás lebutítva oda, hogy szinte csak a jó mezőgazdasági gyakorlat szintjén kell valamit teljesíteni, nem is igazán magyarázható, hogy akkor mire is történik a kifizetés. Nem gondolnám, hogy olyan arányban kellene elkölteni a forrásokat, ahogy az itt ebben a 14. számú mellékletben szerepel.
Annál is inkább szeretném ezt hangsúlyozni, mert rosszak a tapasztalatok a tekintetben is - és muszáj szóba hoznom, mert 2005-ben volt utoljára meghirdetve agrár-környezetgazdálkodási program, és az gyakorlatilag öt évre előre lekötötte az összes forrást -, hogy ha most megint meghirdetésre kerül, és olyan szabályok szerint és olyan forrásallokációval, ahogy itt van, akkor ez megint öt évre előre rögzíteni fogja, és hiába deklarálja a tárca, hogy évente meghirdeti a programokat, ha a forrásokat leköti, ugyanúgy nem lesz, ahogy az elmúlt négy évben sem volt meghirdetve AKG; bebetonozza azt a struktúrát, amit most éppen leköt, és öt évig semmiféle mozgástér nem lesz a továbbiakban, mert nincs rá forrás. Az a forrás, amit az AKG-ra tervez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a tárca, az épp arra elég, hogy körülbelül ugyanolyan területi arányban továbbvigyük, ebben a struktúrában, ahogy ezt itt előírta, sőt, ha jól látom, eddig 1,5 hektárról volt szó, itt meg már csak 1,2-ről van szó, tehát valamelyest inkább visszamegy a terület. Egy olyan arányban rögzíti a forráselosztást, ami változatlan - és ezen hosszú vitánk volt már, régóta vitatkozunk -, és nem tükrözi azokat a folyamatokat, amelyek a világban zajlanak, amelyeket nekünk is követnünk kellene, amit a minőségi szerkezetváltás irányába, az intenzitás-visszafogás irányába, a környezeti hatások és a foglalkoztatási szempontok mentén ki kellene hogy fejezzen ez a program.
Sok megjegyzéssel egyetértek, ami itt elhangzott, azokat pedig nem kritizálom most a szakértők részéről sem, amelyek ezzel ellentétesek voltak, nyilván voltak ilyenek is. Én tehát nem akarom leegyszerűsíteni, hogy az az egyetlen helyes irány, amit én itt elmondtam, vagy amit mi képviselünk. Én masszívan ezt a minőségi szerkezetváltást képviselném. Az ehhez szükséges környezetbarát, foglalkoztató típusú, vidéken sok embernek munkát adó mezőgazdaságot tekintjük fontosnak, és a vidékfejlesztési forrásokat, ezen belül az AKG forrásait itt kellene sokkal nagyobb arányban ezek mentén a rendszerek mentén elkölteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai József képviselőtársamnak adok szót. Parancsolj!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt meghívott Vendégeink! Mint aki 41 éve növényvédős, és tíz évig tudományos kutató volt, hadd mondjak néhány gyakorlati dolgot, és az MTA szíves figyelmébe is ajánlanám, hogy alkalomadtán jöjjön már ki velem, beültetem a 330 lovas traktoromba egy mélylazítás során, és tapasztalni fogja, hogy az 5-től a 8-ig sebességig megy 50 méteren belül a traktor a táblán. Én tehát azt hiszem, hogy ma már a talajaink úgy állnak egy-egy mélylazításnál, hogy egyébként amiről beszélünk, mélylazítás... Természetesen ahol összeomlik a homok, ott teljesen értelmetlen, a laza talajokon is van jelentősége, amikor az eketalpat gyógyítani akarjuk, akkor az rendkívül fontos, ahol vizes a terület, ott pedig én már három éve csak mélylazítással dolgozom; jelentem itt önöknek: 8,1 tonna búzám volt 407 hektár átlagában. Ahol véletlen nem volt lazítva, a sarokban, ott 2 tonnával volt kevesebb a búza. Tehát nagyon fontos gyakorlati kérdések merülnek itt fel, és nagyon sok olyan dolog van, ami miatt bizony ha be akarjuk tartani ezeket a pályázatokat... Nem véletlenül nem pályáztam az előzőre sem, mert tudom, hogy hogyan nem lehetett betartani az előzőt sem. Én egy dekára eddig nem pályáztam. Egyre nagyobb meggyőződéssel vagyok arról, hogy most sem fogok pályázni, pedig az a 155 euró már igen kemény dolog.
Hadd mondjam itt sorban a példákat! Talajmintavétel. Végigzongoráztuk a világot, minden megyében volt talajlabor. Ma már a régióban nincsen talajlabor. Hogyan veszi a mintát, viszi a kertjéből, viszi a szerves trágyázott földből, van azóta egy nitrátérzékenységünk. Kérem, gondoljatok már vissza! Van köztünk volt téeszelnök, én termelési főmérnök voltam. Emberek, én mint parasztgyerek már ezelőtt 58 évvel kötelet terítettem ki az apámmal a földön, négyévenként szerves trágyáztuk a földet, és ásott kútból ittunk vizet. Tessék már mondani, hova jutunk mi?! Mi ez az egész?! Már bocsánatot kérek! Négyévente 400 mázsa/holdankénti szerves trágyát tettünk ki, és mit adtunk át az utódoknak? 30 évig nem is szerves trágyázott a szövetkezet, mert nem tudott az állattartás miatt. És most azt mondjuk, hogy szervestrágya-engedélyt kérünk, azt mondják, hogy tegyünk hektáranként 300 mázsát abból a minőségiből. Bocsánatot kérek, teljességgel lehetetlen. Kérem, a talaj szervesanyag-tartalma, annak a fenntartása...
Tessék már mondani, államtitkár úr, mit ér az a talajvizsgálat, amire hatalmas pénzeket elköltünk, és amit tévedésből sem tartunk be, még csak tévedésből sem tartjuk be, mert nem is tarthatjuk be, mert... Nem pénzügyi kérdés. Akkor sem tartottuk be, amikor egy mázsa búza, egy mázsa műtrágya volt - aki emlékszik erre, tudja, hogy ez volt a '70-es években. Nem tudjuk betartani nálunk a nitrátérzékenynél, mert megadja a talajvizsgálati eredmény, prompt, két méterre tőle egyébként csak a fele a PPM a nitrogénből, hadd ne mondjam, tehát attól függ, hogy melyik minta eredményét vesszük. De tegyük fel, hogy igényel 90 kiló hatóanyagot! Közben a nitrátérzékenység miatt meg nem adhatok, csak 50 kilót. És már eleve a nitrátérzékenységem kizárt abból, hogy kenyérgabonám legyen, mert tessenek már megnézni - gondolom, tudják, kutatók meg nagyon okos emberek ülnek, akik megvizsgálják -, hogy 12,5 százalék fehérjetartalom alatt 90 százalékos korreláció van, hogy nem lesz meg a sikértartalom, ami az egyik alapja. És van még 30 tényező, hogy mitől kenyérgabona valami. Mennyi takarmánygabonánk lesz, ha nem lesz meg a legalább 13-as fehérje? Mennyi nitrogénműtrágya kell ahhoz, hogy a 13-as fehérjét elérjem? Nálam a 4 százalékos szervesanyag-tartalmú, 41 aranykoronás, 34 aranykoronás földön minimum 95-110 kiló hatóanyag kell nitrogénből, hogy én a 13-as fehérjét elérjem. Ahol ezt nem teszem meg, nem kenyérgabona lesz zömében. Nagyon jó régi szerves trágyázott vagy tanyahely kell legyen, ahol elérem ezt a minőséget, mert egy régi tanyahely helyén 38-as a sikérem, mellette 100 méterrel meg 26-os. Abszolút egyértelmű.
Azt hiszem, hogy amikor a talajszerkezetet nézzük, fontos, hogy honnan vesszük, hogy mennyire lapos a terület, honnan veszem meg. Kérem, aki ismeri az ország földjeit, az tudja, én nagyon sokat ismerek, legalább ezer településen személyesen jártam. Ha kimegyek a földre, én ősparaszt vagyok, én száz méterről, ötszáz méterről látom a növény állapotát, hogy kell-e neki nitrogén. A levélvizsgálatnál, elnézést kérek, az egy abszolút pillanatnyi állapotot tükröz, de nincs is rá kapacitás. De most honnan veszem azt a talajmintát? Egy szikfoltról? Közben az csak egyetlen hektár vagy egyetlen kvadrát, bocsánat, mondjuk 200 négyzetméter. Tehát egyszerűen meghatározhatatlan ez.
Rendben van, hogy a mi 200 ezer gazdálkodónkat elkezdjük GPS-szel küldeni a földre, én meg tudom tenni, mert fenn van a GPS a gépen, a műtrágyaszórón, fenn van a növényvédőgép szárán, meg tudjuk határozni, fenn van az autón, a terepjárón, megméri, oké, mert aki nagyobb területen gazdálkodik vagy integrál területeket, annak már most adják az integrátorok. Kérem, egyszerűen igazából teljesíthetetlen. Ez csak csalásokra serkentheti az embereket. Nem konkrétum, szakmailag nem függ össze.
Növényvédő kamara. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a képviselője, Szabó úr - ugye, jól mondom a nevét? (Jelzésre:) Bocsánat, itt van! - elmondta, hogy csak a kamarának egy álláspontját mondta el. Ma már ott tartunk, hogy a francia parasztok csűrökben, mindenhova az összes pénzüket még a nagyapja temetési pénzét is növényvédőszerre költötte, hogy bespájzoljon, mert egyszerűen rengeteg növényünknek nincs meg az engedélyezett növényvédőszere. Lehet választani: szaporodik a népesség, csökken a termőterület évi 0,5-1 százalékkal, lehet válogatni. Ha nem csinálom meg a repceszárbarkó-védekezést, amire ha a Nurelle-D-t megtiltják, nem marad egyetlen növényvédőszer sem, amivel kezelni lehet. Tetszenek tudni, mit visz el a repceszárbarkó? Olyan helyen, ahol betartom a négyéves vetésforgót, 10 mázsát, bizonyíthatóan. (Közbeszólások: Az egyharmadát!) Az egyharmadát a nagyon jó 30 mázsás repcetermésnek. Kérem, óriási feszültségek és óriási problémák vannak ezzel, különösen akkor, hogyha a növényvédőszer nevét írják oda, mert az az igazság, hogy teljesen ugyanaz a hatóanyag. Gondolják el, milyen cirkuszok voltak - én a MÉM NAT-ban dolgoztam -, amikor ugyanazt a hatóanyagot, ugyanazt a szintetikus Prietroidot azért, mert Gipsz Jakabnak vagy Nagy Jóskának nevezték - bocs, hogy nem mondok itt Sumi-alfát vagy egyebet -, és amikor bevizsgálták, minden munkát elölről kezdtek több tízmillió forintért, azért, mert a szilikon vagy egyéb más vivőanyag helyett benzolt tettek bele. Semmi különbség nem volt közöttük, csak más kiszerelési formát, más úgynevezett formulázást csináltak, és amiatt végig kellett zongorázni az egészet. Ez rendkívül fontosnak tartom.
Leveszik a listáról tegyük fel az Alertot. Óriási baj volt, emlékezzenek rá! Miért lett olyan sok takarmánybúzánk? Mert fuzárium volt. Mit kellene csinálni a fuzárium elleni védekezésnél? Fuzárium csak akkor támad, ezt ne felejtsék el - ezt én 25 évvel ezelőtt bebizonyítottam -, csak akkor van, ha lehűl az idő a búzavirágzáskor, és van csapadék is hozzá, mert cukrot termel a búzakalász, és a fuzárium conidiumok maguktól szaporodnak, és nekrózist okozó fakultatív parazita révén elhalasztják a szövetet, mérget termelnek, és az elhalt maradványokon tud megélni a fuzárium. Soha nem támadja meg a fuzárium, ha nincs lehűlés, és a növény nem védekezik a giberrelinsav-termeléssel, hogy a keményítőből cukrot csinál, hogy ne fagyjon meg, ez a növénynek a reakciója. Nézzék meg a cukorrépában! Ha szeptemberben szedik a répát, 12-es a cukor, novemberben, egy fagy után meg 16-17-es a cukor. Nagyon fontos, mert ez az AKG-nál rendkívül fontos ez a kérdés.
Bocsánat, hogy belemegyek a szakmába, de amikor arról döntünk, hogy egy szakmát keresztülhúzzunk egy rendelettel, az teljesen érthetetlen. Tessenek elgondolni, mi történik, ha kitiltják az Alertot, ami pont virágzás előtt kellene, mert amikor virágzik a búza, még a víz is árt, ha meleg van, már a víz is árt neki, nem a fuzáriumra, de a megtermékenyülésre, ha én akkor nem csinálom meg Alerttal, vagy éppen kitiltják, vagy az Alert hatóanyagát nem hatóanyagban adják meg, hanem csak az Alertet tiltják ki, de a többit lehetne, de nem lehet alkalmazni. Tessék már mondani, mi okoz nagyobb kárt!? A fuzárium toxin, amelyik körülbelül százezerszeresen mérgezőbb az Alertnél. A fuzárium toxin! Az harci méreg, kérem, a nikotin is súgó mellette. Tehát egy nagyon fontos dolog van: olyan dolgok fognak elmaradni a növényvédelmi és egyéb intézkedések miatt, hogy egyszerűen nem tudjuk igazságosan, becsületesen elvégezni a dolgainkat, csak egy módon: ha más nevére vesz valaki műtrágyát - most itt mondom el, a bizottsági ülésen -, s a többi, és közben kiteszi az övére, mert másképp értékesíthetetlen takarmánygabonát termel.
Nem akarok rátérni a világgazdasági meg a gazdasági helyzetre, de ma méltatlan az országhoz, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás ilyen alacsony szintű. Igenis lehetne a mezőgazdaságban foglalkoztatni, például a pelletálásban. Csináltunk másfél-kétmillió tescós parasztot - bocsánat a kifejezésért! -, és öt-hatmillió ember valamikor azzal tüzelt a széndioxid-egyensúly mellett. A környezetvédők felé is hangsúlyoznám: az ugyanannyi széndioxidot kivesz, mint amit kibocsát füst formájában, és helyette a fosszilis energiát használjuk. 40 százalékát lehetne kiváltani az orosz gáznak, ha mi ezzel gazdálkodnánk. A tiltásnak igenis meg kell lenni az égetésre, mert vagy visszateszem táperő-utánpótlásba, vagy kétévenként egyszer ebből az anyagból, melléktermékből vagy egyes főtermékekből energiát kellene csinálnunk, ezáltal munkahelyeket teremtenénk az iskolák, közintézmények fűtésével. Ma a magyar mezőgazdaságban sokkal több van benne, mint amit kihasználunk, és ha van egy ilyen lehetőségünk, több száz milliárd forint, akkor tényleg a foglalkoztatás irányába kellene elmenni.
Bocsánatot kérek, hogy hosszú voltam, de ezt el kellett mondanom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László képviselőtársamnak adok szót. Parancsolj!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Amikor a miniszter úr meghallgatása volt ebben a teremben, akkor a miniszter úr kifejtette, hogy az adminisztrációs terhet csökkenteni fogja a gazdák részére. Ez pont az ellenkezője. Amit most itt olvasunk, ebben a rendeletben éppen az adminisztráció jelentős növekedéséről van szó. Beszélhetnénk itt a nitrátérzékeny területekről, nem tudom, hogy jelölték ki azokat a területeket, a mai napig is homályos előttem, hogy minek az alapján jelölték ki a nitrátérzékeny területeket. Amikor odaadtam ezt a tervezetet egy pár gazdatársamnak, hogy olvassák már át - egész hosszú, 150 oldalnál is több, nagyon részletes -, akkor azt mondták, hogy ez a pályázat teljesíthetetlen, ezt nem lehet tudni nekünk megpályázni, mert ha megpályázzuk, meg fogunk vele bukni, nem lehet teljesíteni. Túl szigorú, nincsenek benne életszerű feltételek, nagyon sok esetben életszerűtlen az a feltételrendszert, amit itt, ebben a rendeletben előírnak. Úgy tűnik, mintha olyan munkacsoport állította volna össze ezt a rendelettervezetet, amely soha nem volt a gyakorlatban. Soha nem voltak a gyakorlatban, egy íróasztalnál elővették innen-onnan, és a jelenlegi, mai mezőgazdasági gyakorlatot egyáltalán nem ismerik.
Nézzük akkor a részleteit! A fogalmak. 70-féle fogalom van felsorolva, és ami a legnagyobb gondot okozta nekem, hogy szerintem a tábla és a parcella fogalma megcserélődött. A parcella a magyar szótárban is úgy van leírva, hogy egy kis darab földterület. Erre most mi történik? A parcella lesz a nagyobb, és a tábla a kisebb, pedig pont fordítva van. Ha egy parasztembernek azt mondják, hogy egy parcella, az tudja, miről van szó. De ha most azt mondják neki, hogy az nem parcella, hanem tábla, össze van kavarodva. A tábla a nagy terület, a parcella a kis terület - ezt így tessenek visszaállítani! Ezt így kell, ezt nem lehet másképp, nem érti meg a magyar; magyartalan meg szakmaiatlan is az én megítélésem szerint. Úgyhogy összességében ezt nagyon nehéz teljesíteni, és a versenyképességünket jelentősen rontja.
Az 55-ös fogalomnál, a szemes kukoricánál belesorolja a csemegekukoricát. Az eddig a zöldségnövények között volt nyilvántartva. Akkor most megváltozott? Miért változott meg? Azért, hogy teljesíthetetlen legyen a szántóföldi integrációs pályázat, azért?! Majd arra a területre is rátérek.
A GPS-es felmérés lehetetlen, ezt nem lehet teljesíteni, ezt nem lehet teljesíteni! Úgyhogy én azt javaslom, ezt vegyük ki a kötelező előírásokból.
Aztán ha továbbmegyünk, már beszéltünk róla, több esetben volt szó a földhasználati tervről meg a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséről. A földhasználati terv egy dolog, azt az ember elkészíti magában. De hogy augusztusban leadjam, hogy pontosan hogy fogok majd áprilisban, illetve májusban vetni, azt én nem tartom megfelelőnek, mert bizony ez nagyon sok mindentől függ a gazdálkodás folyamán.
A területek beazonosításával kapcsolatban a GPS-t már említettem, de a beazonosítással foglalkozik a 30. § is. "A földterületek beazonosításának alapjául szolgáló sarokpontok közül legalább egyet a terepen a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól láthatóan meg kell jelölni." Lehetetlen. Pontosan hogy jelölje meg, milyen koordináta alapján jelölje meg a parasztember? Hiszen ott vannak az úgynevezett EOV-pontok, az egységes országos vetületi pontok, azok ki vannak jelölve, azokat használják a földmérők. Akkor most minek kiméretni, sok pénzt rákölteni, hogy ezeket a pontokat megjelöljék? Az pedig, hogy az ember kijelöli a parcella határait, az meg van most is, jelen pillanatban is.
A támogatás folyósításával kapcsolatban az van előírva, hogy ezt az összes, mindenféle ellenőrzések elvégzése után lehet kifizetni. Arról volt szó az SPS tárgyalása során is, hogy azért kell az SPS-t bevezetni, mert így biztossá válnak a kifizetési időpontok, kiszámíthatóvá válik a források megjelenése. De akkor mikor? A rendelet szerint minden AKG-s pályázót évente le kell ellenőrizni, ehhez rengeteg emberre van szükség. Hogy lesz ez megoldva? Mikor lesz ebből kifizetés? Majd egy-két-három év múlva? Akkor nem értünk el vele semmit. A forrásokra nagyon nagy szükség van, hiszen a versenyképességünket ezzel a kifizetési bizonytalansággal is csak csökkenteni tudjuk, nem elősegíteni.
A jogkövetkezmények érvényesítése. Amikor én ezt az egész rendszert először elolvastam, láttam, hogy egymás után háromszor meg van ismételve a szankciós sor. Először nem tudtam ezt mire vélni, később aztán láttam, hogy egy-egy célprogramnak külön S5, S6, mit tudom én hányas jelzése van, holott az egészet egyszerűen meg lehetett volna oldani. Ez túl van szabályozva, és túl szigorú. Ez majdnem arra megy ki, hogy ha még valamit meg is próbált pályázni, teljesített is valamit a paraszt, vegyük vissza a pénzt tőle, mert valamit elrontott az éves állandó vizsgálatokkal.
Akkor nézzük az egyes célprogramokat!
Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram. Arról már volt szó, hogy hiányzik, ami eddig megvolt, a sima szántóföldi célprogram, de ez bizonyos körzetekben - és az ország nagy szántóföldi területeire gondolok - bizony teljesíthetetlen lesz a 43. § f) pontja miatt, amely azt mondja: "A célprogram öt éve alatt a vetésszerkezeten belül fővetésű növények tekintetében az őszi búza, a szemes kukorica - amibe beletartozik a csemege, a hibrid és minden - és a napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60 százalék lehet.". Hajdúban ez 90 százalék. Teljesíthetetlen. A hajdúsági parasztember egyszerűen nem tud beállni ebbe a dologba, teljesíthetetlen. Nekem az a véleményem, hogy a napraforgót, mint ahogy eddig is volt, vegyük ki ebből a felsorolásból, ne legyen benne, esetleg csak az őszi búza és a szemes kukorica, és a szemes kukorica fogalmát is gondoljuk át, hiszen a csemege kukorica eddig sem tartozott ebbe a csoportba. Ugyanígy a 44. §-nál, a tanyás programok esetében meg az 50 százalékos teljesítés lehetetlen. Innen is ki kellene venni a napraforgót, ugyanúgy, mint a 45. §-ból, ahonnan szintén ki kellene venni szerintem a sorból.
A földhasználati tervről már beszéltünk, nem akarom még egyszer ide visszahozni.
Annyit szeretnék még a gyümölcsösök, az integrált gyümölcsösök kapcsán megemlíteni, hogy az ültetvényekben madárodúkat kell kihelyezni, hat darab madárodút minden ültetvényben. Azt azért hadd mondjam már el, hogy - érdekes módon - ősszel madárriasztást szoktunk végezni, mert a gyümölcsösöket leveri a seregély meg a többi. Nem tudom, milyen céllal van itt ez a madárodú-kirakás, hiszen növényvédelmi permetezéseket végzünk, akkor minek kell madárodút kirakni, már elnézést kérek! És tényleg, ősszel, mondom, a betakarítás során vadriasztásokat végzünk.
A vizes élőhelyeknél az van, hogy legeltetni kell. Én eddig úgy tudtam, hogy a vizesbe be ne hajtsa a pásztor a jószágot, mert a birka májmételyt kaphat. Nem engedték be. Most meg a vizes élőhelyen legeltetni kell? Nem értem a programot.
Nem is akarom folytatni. Én azt szeretném, hogyha elérhető volna a gazdálkodók számára ez a pályázat, mert erre az összegre, erre a forrásra nagy szüksége van a gazdálkodói társadalomnak. De így, ezekkel a szigorításokkal, amiket itt én és az előttem hozzászólók felsoroltak, elérhetetlen ez a pályázati lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e további hozzászólás. (Herbály Imre jelzésére:) Alelnök úr kért szót. Parancsolj, alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szokásom ilyenkor megjegyezni, hogy nem a rendelettervezet részletes vitáját folytattuk le, de már mást túl vagyunk rajta. Lenne egy javaslatom, ha elfogadja a bizottság. Nem akarom megbontani a fegyverbarátságot, ami az érdekképviseletek és az általuk képviseltek között kialakult, de hogyha van kiegészítenivalója valamelyik itt megjelent érdekképviseletnek ahhoz képest, ami itt elhangzott, akkor szerintem egy percben lehetőséget adhatnánk ennek az elmondására. Ugyanis van ilyen, ezt én érzékeltem, és nincs is ezzel semmi baj, hisz nem lehet mindent egyszerre elmondani. Ez egy ügyrendi javaslat lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi javaslat hangzott el, erről szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Elfogadtuk az alelnök úr javaslatát. Azt kérem, hogy valóban egy percben, nagyon röviden szóljanak hozzá. Aki korrigálni kíván, szíveskedjen jelezni. (Herbály Imre: Kiegészítést tenni, korrigálni, azt ne!)
(Magyar György jelzésére:) A MOSZ képviseletében Magyar György úr kíván egy percben reagálni vagy korrigálni.
Hozzászólások a meghívott vendégek részéről
MAGYAR GYÖRGY (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Osztályvezető Asszony! Tisztelt Megjelentek! Nem korrigálni szeretnék, hanem kiegészíteni. Azzal, amit az Agrya képviselője az ott megjelölt négy szakmai érdekvédelmi szervezet képviseletében elmondott, mindenben egyetértek. Azzal egészítem ki az elhangzottakat, hogy - a pontozási rendszerről itt nem volt szó - az előző tervezethez képest megváltozott a visszamutatott rendelettervezetben a pontozási rendszer, és ennek alapján új szempontként bekerült a fiatal gazda, valamint megváltozott a gazdálkodó jogi státusza szerinti pontfelosztás rendszere, és egy szántóterület szerinti differenciált pontozási rendszer is bekerült. Hogyha meggondoljuk, hogy valaki fiatal gazda, természetesen természetes személy is, természetesen valószínű, hogy 500 hektárnál kisebb szántóterülete van, és 75 százaléknál nagyobb mértéket be tud vinni, akkor eleve 15-19 pont többletet szerez egy gazdálkodó szervezettel szemben például.
Egy másik dolog: kérem szépen a gazdálkodó jogi státuszánál úgy megváltoztatni a... (Dr. Forgács Barnabás: Ott az nincs eleve! - Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jó, köszönöm, akkor tárgytalan.
Azt kérdezném még meg a szakállamtitkár úrtól, hogy az egyéb, nem annyira lényeges kérdéseinket, amelyeket eljuttattunk, lesz-e mód még megbeszélni, egyeztetni kétszemközt, négyszemközt, hatszemközt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem akartam udvariatlan lenni az egy perc miatt. Feltételezem, hogy ez a jogszabály még további átgondolás tárgya lesz.
Kérdezem, hogy van-e még hozzászóló. (Jelzésre:) Nevet kérek szépen. (Koncz György jelzésére:) Bocsánatot kérek, a Magyar Agrárkamara alelnöke, Koncz György úr, parancsolj!
KONCZ GYÖRGY (Magyar Agrárkamara): Tisztelt Bizottság! Megköszönöm az Agrya képviselőjének, hogy a Magyar Agrárkamara álláspontját is ismertette, amit elmondott, azzal egyetértünk. Nekem egy elvi kérésem van a bizottság tagjaihoz, mégpedig az, hogy kérem, döntésük meghozatalánál messzemenően vegyék figyelembe azt, hogy konszenzus nélkül ezek a kérdések nem megoldhatóak. Vagyis ha az ott dolgozó embert, az ott élő, dolgozó és gazdálkodó embert nem nyerjük meg ennek az ügynek, akkor ebből nem lesz semmi, akkor sumákolás lesz a vége, kérem szépen, és tessék-lássék módon fogjuk ezeket a dolgokat rendezni. Csak egy példát mondanék, és csak a példa erejéért emelem ki: hogyha megköveteljük, és vaskalapos módon követeljük meg például a kalászosok után a 25 centiméteres tarlót, nagyon kíváncsi vagyok arra a kombájnosra, aki egy dőlt búzánál felemeli a vágórészét. Annál személyiségzavarok vannak, aki a búzát ott hagyja ez esetben.
Aztán a határidőkkel nagyon csínján bánjunk, az a kérésem. A kaszálás június 30-ai kitolása miatt az a végtermék tüzeléstechnikailag lesz értékelhető, és azt már egy másik programba, a megújuló energia programba lehet bekapcsolni.
Ugyanígy ha meghúzzuk a zsinórt, és nem tudjuk végigkövetni, hogy minek mi a következménye ökológiailag, gond lesz. Ha kitoljuk ezeket a határidőket, egyébként is van egy globális felmelegedés, ami még külön bekavar ide. ... (Godó Lajos megkocogtatja a poharát.) Befejezem, alelnök úr. Szóval akkor itt olyan kétszikű gyomok fogják a beérlelt magjaikat szétszórni, ami átalakítja az egész gyepszerkezetet úgy, ahogy van. Egy sor ilyen kérdést tudnánk felvetni, de az egy perc ehhez túl kevés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Koncz György úrnak. Jelezném, hogy nem az alelnök úr csengetett, vagy ha igen, akkor új alelnöke van a bizottságnak. (Derültség.) Mindenesetre feltételezem, hogy lesz még lehetőség további egyeztetésre, sőt kell is.
Kérdezem, hogy van-e további hozzászóló. (Szilvássy István jelzésére:) Szilvássy István úr, szigorúan egy perc, azt követően most már figyelek.
SZILVÁSSY ISTVÁN (Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége): El is kezdem, állva gyorsabb lesz talán. Köszönöm a szót. A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége részéről a következő véleményt szeretném elmondani. Egyrészt csak azért kértem szót, mert politikamentes a vita, amit külön kell üdvözölnünk. Itt kifejezetten szakmai kérdések kerültek elő... (Herbály Imre: Ne udvarolj, mondjad!) Ez volt a könnyebb része. A nehezebb rész az, hogy el kel mondjuk, az eszköz megelőzte a célt, úgy tűnik, hogy az EMVA-rendelet, illetve az AKG céljaihoz képest az eszköz, amit ez a rendelet képvisel, több helyen öncélúvá válik. Ezt jó lenne felülvizsgálni. És az a legnagyobb probléma, hogy egy elvégzett közigazgatási munka után vagyunk, és még ennyi probléma van, közben az az igény, hogy a gazdák minél hamarabb megkapják a pénzt. Őszintén szólva nem tudjuk, hogy mi a megoldás. Az arányokhoz valószínűleg hozzá kellene nyúlni, különösen hogyha az új kormányzat részéről egy nagy csonkolás, ami lehet, hogy érinti ezt a területet is, és akkor még rosszabb helyzet lesz. A versenytársak között Szlovéniát és Szlovákiát néztük meg az AKG-n belüli arányokat tekintve: az integrált szántóföldi termelés mindenütt 14 és 18 százalék között van, kérem, hogy ezt is fontolják meg. Utolsó mondatként azt szeretném nyomatékosítani (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ezek a technológiák magas élőmunkaigényesek, ezért is preferálnánk az ilyen irányú elmozdulást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Magyar Növényvédelmi Kamara képviseletében következik az egy perc. Nevet kérnénk szépen a jegyzőkönyv miatt.
KÁRPÁTINÉ DR. GYŐRFFY KATALIN (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara): Kárpátiné Győrffy Katalin, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke vagyok. Először is szeretném megköszönni, hogy bizonyos észrevételeket a tárca beépített, de van még egy-két dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet. Különösen a zöldugar kérdése ilyen. Egyrészt nagyon jó lenne, ha az "ugar" szót aszerint használnánk, ahogy a Magyar Értelmező Kéziszótár - ez az egyik tiszteletteljes kérésünk. A másik pedig az, hogy az ambrózia, illetve a parlagfű virágzása általában július 11-én kezdődik a 30-40 éves csíráztatási kísérletek alapján. Ez azt jelenti, hogy legalább a virágzás előtt egy hónappal meg kell kezdeni a kaszálását, de úgy kell kaszálni, hogy nem hagyunk 10 centiméteres tarlót, hanem egészen lent, mert amennyiben 10 centis tarlónál kaszálom el, annál több porzós virág fog jelentkezni, és egyre jobban nő a pollenfertőzöttség. Nagyon kérem, hogy ez megfontolás tárgyát képezze. Ez az egyik kérésem.
A másik kérésem, amit továbbra is szeretném, ha figyelembe vennének, az integrált termesztés vonatkozásában, de talán úgy is mondhatnám, hogy az ökotermesztés vonatkozásában hozzáértő szaktanácsadó igénybevétele szükséges. Mert nincs lehatárolva, hogy szaktanácsadó; bárki adhat szaktanácsot, de én úgy érzem, hogy ez akkor lesz értelmes dolog, amennyiben hozzáértő szakember teszi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Csaba úr, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára következik. Parancsolj, Csaba!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. A FruitVeB képviselője gyakorlatilag tökéletesen képviselte az álláspontunkat. Még néhány dologra hívnám fel a figyelmet.
Az egyik az, hogy a szükséges és elégséges szabályozáshoz ragaszkodunk, és azokhoz az adatokhoz, amelyek valóban kellene egy ilyen megítéléshez. És próbáljuk meg azt is megérteni, hogy vannak olyan ágazatok, ahol már vannak például térinformatikai nyilvántartások, ott ne kérjünk újat helyette, hanem például a szőlő esetében használjuk fel azokat, amelyek megvannak, ne kelljen újabb és újabb adatokat és statisztikákat készíteni, ha már vannak.
A másik az, hogy én is azzal értenék egyet, hogy ne százalékosan osszuk meg a programot, hanem valóban értékelvű elbírálás legyen. Így egy élő és mozgó rendszer alakulhat ki, ami igazodni tudhat a pályázók összetételéhez, változásához. Azt hiszem, a régi rendszernek pont az volt a hibája, hogy gyakorlatilag öt évre még a csatlakozáshoz való reményt is elvette mindenkitől.
Azt javaslom, hogy az apróbb-cseprőbb dolgok, a madárodútól kezdve a kutatóintézetek státuszáig terjedő dolgokról még egy rövid egyeztetést folytathassunk le. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Van-e további kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Nem lévén, tisztelt bizottság, az összegzést megelőzően megadom a szót Forgács Barna szakállamtitkár úrnak. Parancsolj!
Dr. Forgács Barnabás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. FORGÁCS BARNABÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkár: Köszönöm szépen. Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igyekszem ugyancsak roppant hatékony és célirányos lenni. Engedjék meg, hogy egy koncepcionális válasszal kezdjem! Azt hiszem, alapvetően zavar van az egyes gazdálkodói fejekben - azt hiszem, így vagyok a legdiplomatikusabb - ott, hogy rossz oldalról közelítjük meg a rendszert. Én nem mondom, hogy most minden egyes célprogram maximálisan szinkronban van a gyakorlattal - ezért is vagyunk még itt, és nem jogszabályról tájékoztatok, hanem jogszabálytervezetről beszélünk -, de ne olyan oldalról közelítsük meg, hogy van a mindennapi gyakorlat, amelynek a célja elsődlegesen az élelmiszertermelés, a jövedelemmaximalizálás, az, hogy biztosítsuk a gazdálkodóinknak a folyamatos működést, és megnézzük, hogy a célprogramban rögzített előírások ezzel összeegyeztethetőek-e vagy sem. Egy 25 centiméteres tarló nem kérdés, Gyuri, neked maximálisan igazad van, de egy természetvédelmi célprogramban, ahol a feketeöves zöldkollégák azt mondják, hogy 25 centiméteres tarló kell ahhoz, hogy megbújjon a kékvércse meg nem a nyári lúd meg a daru, mert az a kukoricát szereti, ezzel együtt, így nehéz megtalálni a megoldást, hogy más a megközelítés, hogy ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Tehát a célprogram nem arról szól, hogy ugyanúgy működünk tovább.
Örvendi Laci, te vetetted fel, hogy igénybevehetetlen a célprogramok legnagyobb része. Igen, mert az a gazdálkodó, aki ezt megnézte, úgy gondolta, hogy ő az ég egy adta világon semmit nem kíván változtatni, ugyanúgy termel, ahogy eddig, van a célprogram, akkor még igénybe veszi azt a 150-200-250 vagy akár 300 eurót. Tehát ezt mindenképpen látni kell. Ha valakinek, nekem azért volt lehetőségem a gyakorlatban felnőni; ez is érhető, nem kérdés, hogy a parasztnak minél több támogatást biztosítsunk, hogy utolérje a franciát, aki évtizedek óta többet kap, de azt el kell fogadni, hogy az agrár-környezetgazdálkodást tekintve nem az a fő csapásirány, hogy a most működő struktúrához rendeljünk egy feltételt, amivel még több pénzt tudunk adni a növénytermesztésnek vagy a különböző ágazatoknak. Ezt tehát mindenképpen figyelembe kell venni.
Igyekszem ha nem is minden egyes részletre, de a koncepcionális ügyekre kitérni.
Az állattartással kapcsolatban mindenképpen kiemelendő, hogy elfogadom, hogy szerencsés lett volna, hogyha az agrár-környezetgazdálkodás jogszabálytervezetével párhuzamosan, azzal együtt lett volna a génmegőrzéshez és az állattartáshoz kapcsolódó jogszabálytervezet, viszont egyértelmű, hogy őshonos-jogszabálytervezet, illetve intézkedés indul az év második felében.
Felmerült még felmerült a hasznosítás kérdése. Az természetesen nem válasz, hogy a bizottsággal nem lehet leegyeztetni. A programban, tény és való, nincs benne, de ez sem jelent semmit, hiszen a 1698-as rendelet lehetőséget biztosít, úgyhogy minden további nélkül állunk elébe - erről már beszéltünk -, meg lesz is majd Ángyán úr másik felvetésénél konkrét javaslatom, hogy hogy is tudjuk ezt kezelni annak érdekében, hogy tényleg csak ne beszéljünk erről. A fejlesztés egy dolog, egy részeredmény, de akkor ami lehetőség van, azt használjuk ki. Tehát egyértelműen őshonos lesz.
Ökológiai állattartás az MVT-ben volt, papíron, korai nyugdíj is volt, sajnos nem tudtuk elindítani. Erről is lehet szó, hogy az új programban indítsuk, de majd visszatérek arra, hogy a rangsorolásnál milyen összefüggés van, hogy tudjunk intézkedést indítani később is, mint hogy most egyszer megindítjuk, és utána bezárjuk 2015-ig vagy 2014-ig, ameddig az ötéves kötelezettségvállalás tart.
Az EOV koordináta, és hogy 90 nap áll rendelkezésre. Két reakcióm van erre. Egy - csak zárójelben: ez a sovány vigasz -: a gazdálkodó saját felelősségére már korábban is elkezdheti felmérni a területét, azzal együtt, hogy rendszerszinten, ha figyelembe vesszük a területalapú támogatás rendszerét és az alkalmazott szankciót, nem biztos, hogy nem éri meg, ha a gazdálkodó nemcsak a bevitt területét méri fel, hanem az egészet. A másik pedig az, hogy most 90 nap van, Gráf József miniszter úr azt szokta mondani, hogy egy jogszabály arra való, hogy módosítsuk. Lehet, hogy ambiciózus a gondolat, de mi azt mondjuk, hogy lehet 90 napon belül; ha nem, akkor ezt tolja, a végrehajtást bonyolítani tudja, de alkalmazkodni fogunk. Vagyis nem tartom életszerűnek, hogy olyan kiessen, főleg úgy, hogy ezt az EOV koordinátát már egy döntéshez kötöttük, tehát nem mindenkivel méretjük fel, hanem aki lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a programban, de ebben is alkalmazkodunk.
A vetésforgóval kapcsolatban jellemzően 60 százalék, ami elhangzott itt, a búza, kukorica, napraforgó. Azzal együtt, hogy a szemes kukorica mellett a csemege kukorica rögzítésre került, benne vagyunk, hogy ezt is töröljük, azzal, hogy így akkor a csemege kukorica is és például a silókukorica is tudja erősíteni a másik arányt, amivel biztosítjuk a 60 százalékot. De ez ugyancsak azzal van összefüggésben, hogy - nem véletlenül - ehhez is rendeltünk, a támogatásiösszeg-kalkulációban ez is benne van, hogy ez nem a hétköznapi, hagyományos vetésszerkezet és termeléskultúra, hanem ez egy magasabb szintű, olyan értelemben a kötöttségeket, a szabályozást tekintve. És csak a célprogramba bevont területről beszélünk természetesen, nem a teljes területről, és öt év átlagában kell biztosítani. Természetesen van olyan gazdálkodó, aki erre is azt mondja, hogy ez kevés, és nincs szinkronban azzal, amit ő akar csinálni, olyan biztos, hogy van, csak az ugyancsak a másik megközelítés.
A tápanyag-gazdálkodási terv. Pontosan 2004-2006-ban számos alkalommal szembesültünk azzal, hogy igen, beadta a támogatási kérelmet, és menet közben, nem megfelelve az előírásoknak, a területekkel átadás, variálás történt. A tápanyag-gazdálkodási terv mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy igenis tudatosan készüljünk arra, hogy mit kívánunk csinálni, és egy tervszerű gazdálkodást segítene elő, azzal együtt, hogy ezen, úgy, ahogy az élet is tud változni, lehet változtatni.
A kötelezettség átadásával kapcsolatban felmerült a gazdaságátadás, fiatal gazda -azt kezeltük mint kivételt. Ezen kívül az egyéb esetekben, ami nem gazdaságátadás és fiatal gazdálkodó, lehetne róla szó, de a jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a végrehajtást olyan szinten megbonyolítja - figyelembe véve 2004-2006-ot -, hogy ezt nem tartjuk kivitelezhetőnek, annak érdekében, hogy az eljárási határidők kapcsán is elhangzott, hogy ne csak mi tartassuk be a 8, a 15, a 30 napot, hanem a hivatal is be tudja tartani.
Felmerült az ökológiai támogatások kérdése is. Azt hiszem, Roszik Péter úr is roppant korrekten felvetette, hogy igen kézzelfogható a javulás - természetesen ezt is lehetne növelni, ez is teljesen egyértelmű -, viszont legyen szó az átállás alatt vagy az átállt összegekre, itt a leginkább jellemző, hogy egyes esetekben 100 százalékos támogatás van, főleg az átállás alatt lévő, ha jól tudom, az ültetvénynél egész konkrétan, szinkronban azzal, amit nem teljesen értettem, de majd kitérek Szabó úr felvetésére is.
A forrásokat tekintve is a rangsorolásokkor ugyancsak koncepcionálisan áttekintve így van. A múlt héten egyeztetettem a WWF Magyarország képviselőjével, volt monitoring bizottsági informális, aztán hivatalos is, annak érdekében, hogy a programmal való szinkront megtaláljuk. Ahogy Herbály úr mondta, több mint kihívás megtalálni ebben a felállásban az arany középutat, vagy hogy mindenkit nem lehet kielégíteni, nem kérdés, mert élesen ütköző ellentétek is tapasztalhatóak. De meg kellene találni azt, hogy hol legyen az arany középút, ezért kértem, úgy, ahogy említetted, Péter, hogy állítsatok össze egy pontozási szempontrendszert, amelyben vannak olyan elemek, olyan pontozási szempontok, amelyek mindenképpen érdemiek, és átemelésre tudnak kerülni. Viszont azt kell látni, hogy azért gondoljuk és gondolom azt, hogy a célprogramokra allokált forrás segíti a rangsorolást, a döntéshozatalt, és amire utaltam, hogy tudja azt biztosítani, hogy 2009-ben - mert legyünk nagyon tárgyilagosak - megnyitjuk az intézkedést, nem kérdés, hogy nem 200 milliárd forint nagyságrendű támogatás fog a végén beérkezni öt évet tekintve, hanem szignifikánsan több. Tehát hogyha én egy rangsort hozok, és azt mondom, hogy természetvédelem előre, azzal együtt, hogy azért a célokat tekintve más célok vannak, vannak természetvédelmi, és vannak egyéb célok is az agrár-környezetgazdálkodásban. Tehát az egyik része a résztvevőknek azt mondja, hogy ez a meghatározó, a másik része mást mond, de ezzel most kevésbé foglalkozva megyek tovább, hogy a végrehajtásban - mert ezt beszéltem Figeczky Gáborral úrral is - azt kell figyelembe venni, hogy ha egy rangsor van, és beérkeznek a támogatási kérelmek, akkor ez azt jelenti, hogy a természetvédelmi célprogramra beérkezett kérelmek meg tudnak előzni mindent, viszont számolni kell azzal, hogy nem természetvédelemre, vizes élőhelyre, ökoültetvényre fog beérkezni a támogatási igény, hanem integrált szántóra, akkor kielégítem a természetvédelmit, aztán megyek tovább az integráltba.
Természetesen az integráltban lesz olyan, akit forráshiány miatt elutasítunk, viszont ezzel azt érjük el, hogy a rendelkezésre álló forrást 100 százalékban kimerítjük, míg ha azt mondom, hogy célprogramra allokálok forrást, és figyelembe véve, hogy a potenciális területet is megnöveltük, természetvédelem, környezetvédelem, ökológia, ültetvény, különböző művelési ágaknál sanszos, hogy nem fog beérkezni annyi támogatási kérelem, mint amennyi forrás van, és akkor felmerül az a lehetőség, hogy újból meghirdessük azt a célprogramot, amelyen még van forrás. Ha a másik - nézzünk magunkba! -, hogy ha az integrált is egy rangsorba megy, azzal együtt, hogy hátrébb kerül, de akkor ott nincs tovább miről beszélni. Ezzel meglátásom szerint rendszerszinten, hogy az első kör után lesz lehetőség beavatkozni, és a célprogramot, amin maradt forrás, és integrálton nem fog forrás maradni nagy valószínűséggel, míg ezeknél a magasabb természeti értéket képviselő célprogramoknál nagyobb valószínűséggel fog forrás maradni. Egy.
Kettő: ahogy mondtam, jogszabályban rögzítettük a forrást, viszont már a monitoringbizottság előtt, az irányító hatóság vezetőjeként, mint aki a forrás gazdája - az emlékeztetőben szokták rögzíteni, amit mondok, valószínűleg most is így van -, azt mondtam, hogy amikor beérkezett a támogatási kérelem, az összes támogatási kérelem, megtörtént a támogatási kérelmek feldolgozása, minden további nélkül át tudjuk tekinteni, hajlandó vagyok rá, hogy a jogszabályban rögzített forrás hogy áll szinkronban azzal, hogy milyen támogatási összeg az, ami beérkezett, és feldolgozásra került. És abból kifolyólag, az MVH-s kollégákkal egyeztetve, hogy a kiválasztási szempontban, tehát hogy milyen pontozási szempontok vannak, ott már most el kell dönteni, hogy hogy megyünk előre, viszont a forrásnál, ugyanúgy, mint az összes intézkedésnél, lásd fiatal gazda, amikor beérkezik 25 milliárd, van 8, és forrásátcsoportosítást követően elengedünk 13,5-öt, arra is volt lehetőség, arra is van lehetőség, hogy menet közben, amikor megvan az összes célprogram rangsortervezete, azt mondjam, hogy jó, akkor a természetvédelmire még, azon a célprogramon, amin még marad. Hozzáteszem: és annyival - legyen az ökológia, ültetvény, szántó - többet tudok támogatni, mint ami a jogszabályban van.
Én tehát ezt mondtam, hogy ez a megközelítés tudja azt biztosítani, hogy azért, hogy most jogszabály, ami, úgy tűnhet, kőbe vésett, miközben, azt hiszem, a mi tárcánk az, amely a jogszabályokat ha nem is zsonglőr módjára módosítgatja, de legalábbis elég nagy rutint szerzett, illetve a másik az, hogy van lehetőség arra, hogy újból meghirdessük a célprogramot, míg a másikban biztos, hogy nincs. Ezt szerettem volna mondani a rangsorolásra, azzal együtt, hogy elfogadom, és abszolút érthető a megközelítés az egyik oldalról, hogy a természetvédelem vigyen mindent, előzzön meg mindent és mindenkit.
A kifizetésekkel kapcsolatban utaltam a határidőkre. Pontosan azért alkalmazzuk ezeket, mert mi is tisztában vagyunk azzal, hogy túlfeszítettük a rendszert. Elindítottuk a programnak több mint 30 intézkedését - azt is mondhattuk volna, hogy ezt majd öt év alatt hirdetjük meg. Beleálltunk abba, hogy a fejlesztéseknek a 99 százaléka el van indítva, és ezért szükséges az - célprogramváltást nem szeretnénk engedni - az EOV koordinátában való meghatározás, hogy ezzel is segítsük azt, hogy a határidőt ne úgy tartsuk, ahogy eddig, hanem úgy, ahogy azt a gazdálkodók elvárják. És természetesen a gazdálkodási naplóval kapcsolatban köszönettel veszem, amit felvetettél, javítani fogjuk.
Ugyancsak röviden áttekintve a Magyar Állattenyésztők Szövetségének a felvetéseit:
A forrásról beszéltünk.
Hogy integrált szántó a 35,3, hogy az sok, és csökkenteni kellene. Mindenképpen el kell mondani, amit Örvendi úr vetett fel, hogy alapszintű szántó nincs, van, aki ezt úgy kezeli, hogy ez probléma, mások, akik a természetvédelmi célokat képviselik, üdvözlik, hogy eddig sem volt rá szükség, legyünk bevállalósak, és mondjuk ezt ki. Ezzel együtt kézzelfogható, hogy integráltban a potenciális területcsökkentést, -csökkenést, míg gyepnél 35 százalékos növelést realizáltunk, illetve az összes területből 35 százalék az, ami a gyepre került allokálásra, míg a szántóra a 15,4 százaléka. Ezeket a háttértáblákat is rendelkezésre bocsátjuk majd. Természetesen tudom, hogy ez is tud kevés lenni, de azt hiszem, hogy a lehetőségeket figyelembe kell venni.
Nem lehet elégszer mondani, hogy együtt kell versenyképességet javítani és környezetet kímélni, viszont ha figyelembe veszem, mert felmerült - Ángyán Józsi vetette fel - a tengelyek közötti forrásallokációt, tény és való, hogy meghoztuk azt a döntést, a parlament előtt nem megvitatva, hogy 2007-2013-ban a versenyképesség javítása a fő csapásirány. Azt hiszem, arról is beszélhetnénk, hogy akkor a technológia korszerűsítése a fontosabb vagy a környezetkímélő gazdálkodás, de azt hiszem, ha azt figyelembe vesszük - folyosói pletykák voltak erről -, hogy a nagy betakarítógépeket, az erősebb erőgépet nem akarta a bizottság, nem a nagy betakarítógépet, hanem a gépbeszerzést nem akarta a bizottság támogatni már most sem. És akkor a Ficsor Ádám vezette delegációval elértük, hogy soft landing, puha landolás legyen, tehát ameddig a magyar paraszt nem éri el a francia közvetlen támogatását, nekünk gépbeszerzésre szükségünk van. De ezzel már azt is előirányoztuk, bár akkor még nem számoltunk a megváltozott gazdasági helyzettel, de sanszos, hogy 2013 után jóval korlátozottabb lehetőségeink lesznek a versenyképesség javítására, míg a 2-es, 3-as, 4-es tengely egyértelműen előrejön. Azt hiszem tehát, hogy a két rossz közül a kevésbé rosszat választottuk meglátásom szerint, azzal együtt, hogy lesz lehetőségünk arra, hogy a második területet korrigáljuk.
Hogy az állami tulajdonban lévő gazdaságok nem részesülhetnek a Naturából kedvezőtlen nagyságú területben, ezt pontosan a KvVM-mel való együttműködésünk égisze alatt többször auditon, bilaterális egyeztetésen megvitatni. Jegyzőkönyvben egyértelművé tette a bizottság, hogy nem kívánja támogatni, de a programmódosítás kint van a bizottság előtt, mert a monitoringbizottsággal megszavaztattuk, pontosan azért, mert kéz a kézben küzdünk azért, hogy minél több kedvezményezettet hozzunk be a rendszerbe.
A FruitVeB részéről, Józsi, amit felvetettél, azért utaltam rá, hogy nem teljesen értem, milyen megközelítésből vázolod azt, hogy nem kellően kezeljük az ültetvénykérdést és a kertészetet, illetve említetted, hogy az MVT-ből kimaradtak, azt mindenképpen jó leszögezni, hogy integrált és alap, tehát szántó célprogramon kívül senki nem került elutasításra forráshiány miatt. Azt hiszem, ez érdemi információ. Természetesen olyan értelemben kimaradhatott valami, hogy egyszer volt lehetőség támogatáskérelem benyújtására, utána nem, és aki először nem volt bevállalós, az nem kapott lehetőséget. Ilyen értelemben tehát az MVT-ben ez így volt.
Ahogy említettem, az ültetvénynél a leginkább kézzelfogható az, hogy milyen támogatási összegekben eszközöltünk támogatásiösszeg-különbséget, főleg az ökológiai termelésnél. Egész konkrétan 211 százalék az ökoültetvénynél, de integrált ültetvénynél - csak hogy tisztában legyünk ezzel, és erről is beszéljünk, hogy mondjuk egy integrált szántónál mennyiben változott, azzal együtt, hogy bóvli vagy semmi célprogram, megközelítés kérdése, de 388 euró/hektárról 512,25 euróra átlagra emelkedett, de természetesen van olyan, ami 704 euró, integrált gyümölcsnél, almánál, vagy csonthéjasnál 518, tény, hogy szőlőnél csak 100 euróval, de azt hiszem, hogy ez azért nem rossz. Ezzel együtt az összforrást is, amit kalkulálunk ültetvényre, illetve - csatlakozva a Péter felvetéséhez is - ökológiai célprogramokra, azt hiszem, 3,5 milliárd nagyságrendileg, ez 7,1 milliárd, és még nem is 310 forinttal számoltuk, számolták a kollégák az eurót. Úgyhogy azt hiszem, ez is szignifikáns különbség, ha kétszeres forrásról beszélünk, és erre is vonatkozik az, hogy amikor támogatási döntés előtt vagyunk, akkor még meg fogjuk nézni ezeket a kérelemszámokat, a támogatásösszeget, hogy mennyi kerülne elutasításra, a jogszabályban rögzített forrás után.
A felvetések közül ahhoz, amit említettél, mindenképpen csatlakoznék, hogy mielőbb induljon el. Ilyen értelemben amit Ángyán úr, Józsi, felvetett, hogy a bizottság mögé bújunk, vagy esetleg valaki odabújik. Tény és való, hogy például ha azt várná el a tisztelt bizottság, hogy az agrár-környezetgazdálkodásba most tegyük bele azt a célprogramot, vagy indítsunk egy másikat két hónapon belül, mondjuk az őshonos állattartást, akkor az nem tud elindulni két hónapon belül, de később minden további nélkül, ha a szükséges egyeztetést elvégeztük, akkor lehet.
Mielőbb induljon - csak szeretném ezt megerősíteni. Mindenképpen szükségünk van arra, hogy végleges feltételrendszer legyen - most van időszorítás, tény és való -, hogy a tájékoztatást megtegyük. Többen említettétek, hogy 170 oldal, de majdnem 200 oldal az a 170, nehezen értelmezhető, nehezen átlátható, ezért először a szaktanácsadókat, a falugazdászokat, a kamarai tanácsadókat kérdezzük meg, utána pedig, azt hiszem, energiát és időt nem kímélve mind a 19 megyében fogok, fogunk próbálkozni, bízom benne, hogy hatékonyan, hogy azokra a részletkérdésekre, amelyek a leginkább nehezen értelmezhetők, vagy amire fel kell hívni a figyelmet, hogy, emberek, vigyázat, mert ezt is figyelembe kell venni, mikor kalkuláljuk, hogy mibe férünk be meg mibe nem. Mert azzal együtt, hogy elmondtam, hogy más oldalról kell megközelíteni, itt is legyünk azért szinkronban az élettel, akkor is úgy fogjuk megközelíteni, ahogy a gazdálkodók, hogy most van egy vetésszerkezet meg egy elképzelés, és megnézem, hogy az hogy egyeztethető össze az intézkedésrendszerrel, nem fordítva. Erre fogunk energiát fordítani.
A forrásról: már utaltam rá és egyértelművé tettem, hogy nem kérdés, hogy ebben tudok partner lenni vagy ebben tudunk partnerek lenni, és akkor a támogatási döntés előtt még ránézünk a forrásallokációra.
Előveszem az ötödik papíromat. Ugyancsak felmerült az EOV koordináta, a vetésszerkezetről beszéltünk. Elhangzott, hogy történelmi a pillanat.
Ángyán úr, Józsi vetett fel még valamit. Nem is olyan régen együtt volt lehetőségünk az EchoTV-ben beszélni, akkor is felvetette a három intézkedést, ami nem indult meg, illetve ami nincs benne a programban, ez így helyes. Viszont akkor szeretném, ha a konkrétumok szintjén megnéznénk, hogy hogy tudtok hozzájárulni ahhoz, hogy ez az intézkedés kidolgozásra kerüljön, amit én le tudok egyeztetni a bizottsággal, és minden további nélkül bele tudjuk tenni a programba. Hogy ez 2010 II. félévében vagy 2011 I. félévében indul, az, azt hiszem... Természetesen az a jó, ha minél hamarabb, de ebben maximálisan együtt tudunk működni. A 1698-as rendelet, úgy, ahogy mondod, lehetőséget biztosít erre, a forrásátcsoportosítás nem ügy, még egyszerűbb, mint 2004-2006-ban volt, úgyhogy ezt fogjuk tudni kezelni, ha olyan feltételek vannak, amelyek a bizottság számára is és a végrehajtás számára is megfelelőek, mert mindenképpen el kell mondani, hogy vannak olyan ügyek, területek, ahol szárnyalás van, például az erdőnél.
Most erdészek nincsenek itt, az erdőnatura kapcsán elég aktívan él bennem az élmény, hogy persze vannak előírások, amelyek felmerülnek, csak azok vagy már most a hazai jogszabályokban rögzítve vannak, és már kötelezettségük lenne a gazdálkodónak, azzal szemben, hogy egy magasabb előírást tudunk támogatni. Ez szokott volt az egyik probléma lenni. A másik meg, hogy szárnyalunk az előírással, csak nem tudjuk ellenőrizni a végrehajtás szempontjából. Most persze lehetne azt mondani, hogy majd megoldja az, aki három, négy vagy öt év múlva is ezzel fog foglalkozni, csak egy bizottsági audit során, amiben ugyancsak nagy, egészen nagy rutint szereztünk, legalábbis az MVH-s kollégák, akik nevében beszélhetek, mert elsősorban ők szerzik ezeket az élményeket, tudnak mesélni, hogy mi az, ami nem tud működni, és nem mindig e mögé bújva, és ezzel példálózva, hogy majd a szakma megmondja, a végrehajtásnak meg az a dolga, hogy alkalmazkodjon. Persze, egy bizonyos szintig, de mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy mi az, ami végrehajtható.
Köszönettel vettem a fogalombeazonosítást, még át fogjuk nézni a rendelettervezetet, hogy miben tudunk még egyértelműbbek és érthetőek lenni.
Az EOV-t, a forráselosztás, az ötévi mozgást, azt hiszem, mindent érintettem, amit felvetettél.
Karsai úrnak felvetései közül a növényvédőszer hatóanyagával kezdem. Bár nincs itt, kiemelem azt, hogy azzal együtt, hogy folyamatosan felmerült, és, bevallom férfiasan, házon belüli nézeteltérést eredményezett, hogy mi elfogadtuk volna a szakma megközelítését, majd egy másik egységünk azt állította, hogy márpedig neki növényvédőszert kell meghatároznia. Bár nem konkrétan az én területem, de mindenképpen futunk benne még egy kört, hogy hatóanyag lehessen, hiszen józan paraszti ésszel az lenne a logikus, és ha a végrehajtás szempontjából az ugyanúgy kézzelfogható, akkor innentől kezdve a szakma másik részének lesz a feladata, hogy alkalmazkodjon hozzánk meg az élethez.
Kifejtette a mélylazítást - egyetértek, hogy fontos. De mivel nincs itt, nem mondom el, személyesen úgyis lesz rá lehetőségem, hiszen sokszor elmondja, hogy mi minden nem úgy működik az agráriumban, ahogy kellene, úgyhogy fogunk tudni beszélni.
Örvendi úr felvetései kapcsán azt mondanám, hogy a parcella és a tábla vonatkozásában van benne igazság, hogy meg tudja kavarni a kedvezményezettet, vagy meg is kavarja, de az a sajnálatos, hogy meg is fogja kavarni, ezen ugyanis nem tudunk változtatni, mert az Európai Közösség rendelete módosult, és a parcella, tábla kötelezettségvállalással érintett terület. Tehát belevitt még egy csavart, úgyhogy nem tudunk mást tenni, ezen fogalomrendszert kell alkalmazni. Úgyhogy még nagyobb a felelősség, hogy ezeken a tájékoztatókon a falugazdásznak, mindenkinek felhívjuk a figyelmét arra, hogy erre még inkább figyelni kell. Nem tudunk mást tenni ezzel kapcsolatban.
Felvetetted a 60 százalék csemege kukorica ügyét. Volt olyan, amit tudunk kezelni. A földhasználat és a tápanyag-gazdálkodási tervről beszéltünk.
Megköszönve a felvetéseket ennyit szerettem volna mondani, alelnök úr. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.
Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Kérdezem, hogy van-e még olyan nagyon fontos dolog, amit mindenképp el kell hogy mondjon bármelyik szervezet képviselője. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Mindenkinek a részvételét, aktív részvételét megköszönöm. Az a meggyőződésem, hogy időszerű volt egy hétéves programot szakértők bevonásával a bizottság szintjén is megvitatni. Herbály alelnök úrral egyeztetve abban állapodtunk meg, hogy a problémák megoldása érdekében - hisz ez valamennyi termelőt érinti, de érinti a környezetvédőket, a természetvédőket is - egy informális ötpárti egyeztetést fogunk összehívni; természetesen az itt elhangzott szakértői véleményeket is figyelembe véve kívánunk egy elfogadható, jó megoldást találni. Azt gondolom, a szakértők közül bárkinek további észrevétele van, azt megteheti a legkülönbözőbb csatornákon keresztül, a bizottság titkársága rendelkezésre áll.
(Dr. Forgács Barnabás jelzésére:) Államtitkár úr kíván még valamit megjegyezni. Parancsoljon!
DR. FORGÁCS BARNABÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkár: Egyetlenegy kérést szeretnék megfogalmazni ezen információ alapján: az informális egyeztetés a lehető leghamarabb kerüljön összehívásra, hiszen ez értékes napokat vesz el attól, hogy kihirdetett jogszabályunk és végleges feltételrendszerünk legyen, amivel összefügg a tájékoztató, maga a füzet, a kampány, minden. Mivel ezt április közepéig kihirdetett jogszabályként kell, kellene a Magyar Közlönyben visszaigazolni vagy visszaigazolva látni, ebben szeretném a tisztelt bizottság és az alelnök úr segítségét kérni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen az észrevételt. Mindezek figyelembevételével határoztuk ezt meg. Nyilván nekünk is az a célunk, hogy a rendszer minél hamarabb működőképes legyen, ha kívánhatok egy dolgot - azon kívül, hogy kellemes ünnepeket mindenkinek.
Az egyebek napirendi pont következik. Van-e bárkinek észrevétele? (Senki nem jelentkezik.) Akkor bejelentem, hogy a következő héten nem lesz bizottsági ülésünk, azt követően pedig értesítve leszünk.
Köszönöm a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra)
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese