MB-10/2009.
(MB-99/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. április 21-én, kedden, 10 óra 10 perctől
a Képviselői Irodaház V/515. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló: *
Megnyitó *
A napirend megállapítása *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló T/9368. számú törvényjavaslat (Általános vita, első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok, reflexiók *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) *
Bodnár Lajos (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóság) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
Egyebek *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Csontos János (MSZP) távollétében Kiss Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Zagykó János (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. Köszöntöm azokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előadóként érkeztek.
Az írásban kiküldött napirendtervezetünket megkapták a bizottság tagjai, aszerint két napirendi pontot és harmadik napirendi pontként az egyebek napirendi pontot javasoltam. Most ezzel a javaslattal ellentétes indítványt szeretnék előterjeszteni: szeretném kezdeményezni, hogy az 1. napirendi pontunkat, a nagyon hosszú című törvényjavaslat, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás szabályairól szóló T/9354. számú törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról szóló napirendi pontot vegyük le a napirendről. Egy nagyon nagy anyagról van szó, aki esetleg megnézte, ezt tudja, amelyet a parlament a jövő héten még nem tárgyal, tehát a parlament munkáját nem hátráltatjuk, ha a jövő hét keddre tervezett ülésünkön tűznénk újra napirendre, várhatóan első napirendi pontként. Nekem az lenne tehát a javaslatom, hogy ezt vegyük le a napirendről, és ha ez így elfogadásra kerülne, akkor egyedül a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvénytervezet maradna a napirenden.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslathoz, illetve az előterjesztésemhez van-e kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazni fogunk. Ki az, aki egyetért azzal, hogy az 1. napirendi pontot vegyük le a napirendről. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangúnak tűnik. (Közbeszólásra:) Velkey Gábor ugyan gúzsba kötve, de jelezte, hogy igen. (Közbeszólásra:) Bocsánat, 1 tartózkodás volt, tehát a bizottság döntő többsége, 1 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem tárgyaljuk ma ezt a napirendi pontot.
Így a 2. napirendi pont az első helyre lépett: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szól '94. évi CII. törvény módosításáról szóló T/9368. számú törvényjavaslat általános vitájáról fogunk az első napirendi pont keretében tárgyalni. A minisztérium képviselői megérkeztek. Köszöntöm a dr. Mikó Zoltán főosztályvezető úr... (Herbály Imre: Helyettes!) ...főosztályvezető-helyettes úr vezetésével jelen lévő FVM-képviseletet. (Borneszki Ervin: Elő kellene léptetni! - Jakab István: Ideje lenne!) Megadom a szót az előterjesztőknek.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy a törvényjavaslatot elő tudjuk adni. Szeretném bemutatni kollégáimat, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy egy széles társadalmi vita után egy szakmailag - amennyire lehetett - korrekt törvényjavaslatot össze tudtunk állítani. Bemutatom tehát Sztanev Bertalan urat, aki a szakmai részt képviseli, és jelen van még két másik kolléganőm, dr. Szabó Ágnes és dr. Borsos Natália, akik oroszlánrészt vállaltak abban, hogy ez a javaslat elkészüljön.
Legelőször azt szeretném elmondani, hogy egy viszonylag nagy terjedelmű módosításcsomag áll előttünk. Sokat gondolkodtunk azon, hogy módosításként vagy új törvényként próbáljuk-e ezt beterjeszteni, és röviden el szeretném mondani, hogy végül is a módosítás mellett döntött az előterjesztő, alapvetően abból a megfontolásból, hogy stratégiailag úgy látjuk, hogy egy-két év múlva megteremtődhetnek a szakmai és az egyéb feltételek ahhoz, hogy meg lehessen alkotni egy új bortörvényt, amely már inkorporálná magába a hegyközségi törvényt is.
Ezeknek a módosításoknak, mint az önök előtt is ismert, 2009. augusztus 1-jével hatályba kell lépniük, miután az uniós borreform számos rendelkezésének a kötelező hatálybalépési ideje erre az időpontra datálódik.
Milyen kérdéseket próbáltunk ebben a törvényjavaslatban szabályozni? Az első, ami fontos, hogy azokat a szakmai szabályokat szeretnénk kiemelni, amelyek főként az eredetmegjelöléssel, a földrajzi jelzéssel hozhatók összefüggésbe, és van egy teljesen új típusú intézmény, a termékleírás intézménye, amely megítélésem szerint mindenképpen a bortermelők szakmai felelősségének a jelentős fokozását fogja eredményezni.
A második nagyobb módosítási szempontrendszer azoknak a technikai szövegpontosításoknak az átvezetése az úgynevezett bortörvényen, amelyek egy része a közösségi jogszabályok miatt vált szükségessé, más részei pedig a Ket. szabályai miatt mindenképpen szükségesek, ami akár az ügyféli jogokat illeti, akár az elektronikus kérelembenyújtás és egyéb más, a Ket.-ben szabályozandó új koncepció, azt mi itt átvezettük. Mint látják, nem a Ket.-es csomag részeként, hanem önállóan került ez benyújtásra, alapvetően azért, mert nemcsak Ket.-es, hanem szakmai okok miatt is módosítani kell a szabályokat.
Egy nagyon fontos kérdéskörről szeretnék még beszélni, ez pedig a bor-forgalombahozatali járulék problematikája. Itt tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy egyfajta kompromisszum született. A kompromisszum lényege az, hogy valahol mindenki enged. A korábbi 8 forintos szabályozás kapcsán a termelői körök igen alaposan kifogásolták, hogy mindenki számára azonos összegben kelljen befizetni. Mi elfogadtuk a termelői köröknek - és itt elsősorban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát szeretném kiemelni - azt a kérését, hogy osszuk meg a fizetendő járulékok összegét. Ez a dolog egyik része. A másik része viszont az, hogy miután itt előre tervezett állami bevételekről van szó, a literenkénti 3 forint 20 fillért a borminőségi fajtáktól függetlenül viszont, úgy gondoljuk, egy olyan pénzalapba kell csoportosítani, amely az ellenőrzési célokat szolgálja.
A tisztesség okán el kell mondani, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával minden alapvető szakmai kérdésben lényegében kompromisszumot kötöttünk, egyezségre jutottunk, de felhatalmazásom van arra, hogy elmondjam: ebben az ügyben nem volt köztünk egyetértés - ezt így tisztességes elmondani. Mi a magunk részéről tehát ezt egy kompromisszumnak tekintjük, ez a későbbiek folyamán ez természetesen még esetleg változhat, alakulhat.
Végezetül azt szeretném még elmondani a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával való egyeztetésről, hogy van közöttünk egy olyanfajta - ha szabad ezt mondani - gentlemen's agreement, hogy miután ez egy nagyon precízen kidolgozott szakmai javaslat, ebből következően azt az egy pontot kivéve, amelyet már jeleztem, minden egyéb más kérdésben, hogyha módosításokra kerül sor, pláne ha netán koncepcionális jellegű módosításokra kerülne sor, a kormány mindenképpen csak azt követően foglal állást ebben az ügyben, ha a hegyközségek megfelelő szinten előzetesen állást foglaltak ezekben a szakmai kérdésekben. Ezzel is megpróbáljuk ennek a törvényjavaslatnak a szakmaiságát erősíteni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőknek. (Bedő Tamás jelzésére:) Parancsolj!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt lehet mondani, hogy ez a törvényjavaslat 70-75 százalékban technikai jellegű módosításokat tartalmaz, és örülök a minisztérium képviselőjének az arra kitérő mondatára, hogy egy ponton nem tudnak a szakmai szervezetekkel azonos álláspontot képviselni, ez pedig az a bizonyos 3 forint 20 fillér. Én is, illetve mi is egyeztettünk - gondolom, több képviselőtársam is - a szakmai szervezetekkel, és mi azt szeretnénk kérni, hogy ezt a merev álláspontot a 3,20-ról jó lenne módosítani.
Az előző bortörvény kapcsán volt egy 60-40 százalékos elvi megosztás, amelyet mind a szakma, mind a minisztérium elfogadott a miniszter úr hozzájárulásával. Ez azért nagymértékben meghatározza a 3,20-at, függetlenül attól, hogy 5 forintból számolják-e vagy tízből, rögzíti, így értelemszerűen az 5 forint alá eső borkategóriáknál kisebb a marketingköltség. Én azt szeretném kérni, hogy ez a 60-40 százalék kísérje végig a törvényt, és maradjon az 5 és 10 forintos kategória, mindazon szakmai érvek elfogadásával, amelyeket egyébként mint alföldi bortermelő én is érzek, hogy teljesen más egy 80-100 forintos bruttó borárból a 8 forintot kifizetni, mint az 5-öt, mert lehet, hogy az a 3 forint összesen a haszon, és teljesen más egy minőségi kategóriában a 10-et kifizetni. Ez tehát mindenképpen egy pozitív előrelépés, de én továbbra is ahhoz ragaszkodnék, hogy 60-40 százalék elvi megosztással menjen tovább, és vegyük ki ezt a rögzített 3,20-at.
A másik, amire én is megpróbáltam indokokat kérni, hogy mi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az ettől eltérő álláspontja, az az, hogy az információk szerint nagyjából 500 millió forint többletbevételre tett szert ezen a téren az OBI, ehhez képest felvettek plusz 5 ember szerződéssel, és 400 vizsgálattal végeztek többet, vagyis ehhez az elég tekintélyes összeghez szerintem egy nem jelentős növekedés társult. Én úgy gondolom, hogy ha ez a rendszer már bejáródott, és elfogadta a borszakma, akkor ezt a 60-40-et vigyük végig, magyarul ne rögzítsük a 3,20-at fixen, hanem az 5 forintból is 40 és a 10 forintból is 40 százalék kerüljön ellenőrzésre és 60 százalék kerüljön a marketingre. Úgy gondolom, hogy erre egyébként szükség van, de azt is lehetne mondani, hogy bár nincs hiteles információ a belföldi fogyasztásról, csak a teljes termelésből levonva az export, illetve hozzáadva az import. de azért lehet, hogy jó néhány százezer hektoliter bornak utána lehetne nézni, hogy be lett-e szedve utána az ez irányú járulék, és akkor ezek az összegek már ki is egyenlítenék egymást a költségvetés egészében. Én tehát ezt szeretném kérni. Egyébként maga a törvénytervezet, illetve a módosítás valóban szinte egy új törvény, de én is egyetértek azzal, hogy ezt elég módosításként kezelni.
Aminek én örülök - mert erről viszont helyben, ott nálunk elég sok probléma volt -, az a 4. §, abban a hegyközségeknek gyakorlatilag a hozzájárulása ahhoz, hogy bármilyen más növénykultúra vagy művelési ág alól való kivonás megvalósulhasson szőlőkataszteri területen, gondolok itt a bányákra. Én örülök, hogy ilyen jogokat kapnak a hegyközségek, hiszen ebből nálunk komoly problémák voltak, hogy gond nélkül lehetett szőlőterületek környékén, közelében, egészen a közelében például bányát nyitni, és semmiféle jogi eszköze nem volt a hegyközségnek arra, hogy ezt megakadályozza. Úgyhogy én ezt köszönöm. Ha a későbbiekben ezzel kapcsolatban még további szigorítás felmerülne esetleg a szakma részéről, azt természetesen jelezzük, ha máshogy nem, módosító javaslat tekintetében.
Egyébként úgy egészében a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja a szocialista oldal, ebben az egy dologban pedig a mostani, beszerzett információk alapján, bár egyeztetünk a minisztériummal, de ebben a 3 forint 20 filléres kérdésben a szakma álláspontját szeretnénk a továbbiakban képviselni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor én is hozzá szeretnék szólni, úgyhogy megkérem Jakab Istvánt az ülés vezetésére.
(Az elnöklést Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak. Elnök úr!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan törvény címe az, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről szóló törvény, de jól látjuk, hogy a hegyközségekről szóló törvény két szakaszban került megnyitásra mindösszesen, tehát valóban inkább a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás kérdéseiről, annak szakmai felületéről beszél.
Azt gondolom, mostanában nincs is olyan, a borászatban, illetve a borkérdésekben járatos parlamenti képviselő, aki ne kapott volna tájékoztatást a szakmai egyeztetések helyzetéről, illetve erről az ominózus pénzügyi kérdésről, hogy a bor-forgalombahozatali járulék most tervezett, 8 forint helyett 5 forintos, illetve 10 forintos megbontása következtében hogyan kell értelmezni vagy számolni a marketingmunkára és az ellenőrzésre fordítandó összeget. Ez tehát az a 60-40 százalékos megoszlás, amivel kapcsolatban, ha jól értem, az FVM álláspontja az, hogy az ellenőrzéshez minden forgalomba hozott bor literje után továbbra is 3 forint 20 fillér minimális összeget szeretne begyűjteni, mert hogyha az 5 forint esetében is alkalmaznánk a 60-40 százalékot, akkor ez egy kisebb összeg lenne, akkor az - gyorsan számolok - csak 2 forint lenne, miközben 3 forint 20 fillér lenne a törvény előterjesztése alapján.
Azért nagyon izgalmas a kérdés, mert az eredeti probléma ott indult, hogy a Magyarországon forgalomba hozott borok döntő mennyisége, 80 százalék fölötti mennyisége asztali vagy tájbor, és az alföldi bortermelők sérelme az volt, hogy az alacsony forgalmi kategóriában, alacsony forgalmi értéken forgalomba került borok literje után ugyanúgy 8 forintot fizetnek, mint a nagyobb forgalmi értéket képviselő, márkás helyen küzdő borok után is, amelyeknek az ára értelemszerűen akár ezer vagy több ezer forint is lehet, azok is csak 8 forintot fizettek palackonként. Tehát az az aránytalanság alakult ki, hogy azok fizették be ennek a bor-forgalombahozatali járuléknak a döntő mennyiségét, akik igazából nem voltak érintve mondjuk a marketing kérdésében, mert az alacsony forgalmi kategóriájú boroknál nem marketingszempontok döntenek abban, hogy megveszik-e, vagy hogy el tudják-e adni azt a bort, hanem sajátos módon a kőkemény forintérték számít, azaz hogy egy litert mennyiért tudnak piacra vinni, és ebben nem az egymáshoz való viszony, hanem például a megjelent olasz borokkal való küzdés egy nagyon új helyzetet teremtett.
Többször javasoltam a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa itt ülő vezetőinek is, hogy ebből a forgalomba hozatali járulékból, annak is a borpiac ellenőrzésére fordítandó összegéből legyünk szívesek esetleg többször és minden tekintetben ellenőrizni a behozott importborokat, és esetleg annak az analitikus közzétételével jelezni, hogy azok milyen minőségűek. Tudom, hogy van köztük jó minőségű bor is. A kérdés messzire vezet, például az olaszoknál más a támogatási alap, az egy hektárra jutó szőlőtermesztésnél. A gond tehát sokrétű, de összességében azt szerettem volna mondani, hogy legyünk szívesek védekezni. Ha már van ellenőrzési alapunk, akkor ezt bizony használjuk fel a védekezésre is, mert a magyar borászoknak nemcsak a belpiacon egymással, hanem, mint említettem, egy nagyon nagy mennyiségű lédig olasz borral kellett az elmúlt egy-két évben megküzdeniük. Ez most is csak azért állt vissza, mert 300 forint környékén van a forint/euró árfolyam, semmi másért, tehát nem azért, mert a hatóság jobb volt, vagy mert kitaláltunk valami jó védekezési mechanizmust, akár mint a németek vagy mások, mert ott meglepő módon nem jelenik meg ez az olcsó olasz borkategória, főleg ilyen folyóboros kiszerelésben. Tehát erre is oda lehetne figyelni.
Ha jól értem, az FVM-nek az az esetleges aggodalma, hogy így kisebb lesz az ellenőrzésre fordítható pénzmennyiség, ha jól számolom, mert az indoklását nem hallottuk az előterjesztésben, hogy miért ragaszkodik a 3 forint 20 filléres fix összeghez. Szeretnénk majd esetleg arra is akár számításbeli, akár elképzelésbeli indoklást kapni, hogy miben változna meg az FVM helyzete, illetve az OBI és az ellenőrzést végző szervek anyagi helyzetet, hogyha a 3 forint 20 fillér helyett a 2 forint lenne, azaz a 60-40 százalékos arányosítás következne be.
Én is úgy értettem, akikkel konzultáltam, akik részt vettek az előkészítésben, azt mondták, hogy egy eléggé időben, széles körben elkezdett szakmai egyeztetésnek a végeredményét látja itt a bizottság. Túl sok, képviselők által esetleg megkifogásolható kérdés nemigen lehet, az indítványok maximum arra utalhatnak, hogy védjük meg a magyar borpiacot - én legalábbis a magam szándéka szerint csak ilyen indítvány felé szeretném javasolni, hogy elmenjen a bizottság vagy bármely képviselő, hiszen ez a legfőbb gondunk.
Ami az Unió által előírt, a borpiacot érintő kötelezettséget illeti, azt nem tudjuk felülírni. A borászat egy elég komoly reformon esett keresztül a tavalyi év során, a törvény megjelenésével. Ennek mondjuk lett rögtön egy negatív következménye, amit a törvény itt ugyan nem kezel, de a szőlőkivágási támogatások ügye egy nagyon érdekes kérdés, ami kicsit visszafelé sült el; ez nem a törvény tartalma, de a borászati reformhoz hozzátartozó következmény lett sajnálatos módon.
Amit viszont szerkezeti egységben látunk, azzal kapcsolatban valóban nagy kérdés, hogy új törvény legyen-e. Bár az előterjesztő hivatkozik arra, hogy várjunk még egy kicsit, és úgy néz ki, néhány év múlva lesz alkalom teljesen új keretben, önálló törvényi számon megjelentetni egy új bortörvényt, hiszen az Unióban is mozog egy-két ez irányú elképzelés, gondolat. Hogy az uniós választások után majd milyen bizottságok és szakmai háttérosztályok állnak fel, azt meglátjuk, de valóban várjunk meg néhány, esetleg onnan jövő gondolatot, ami után egységes keretbe lehetne illeszteni a magyar bortörvényt is.
Szerkezetileg van számomra egy esetlegesen felmerülő szakmai, jogtechnikai kérdés. Az életbeléptetés augusztus 1-jével történne meg, ami érthető, hiszen a borpiaci szezon akkor már izgalmas fázisába kerül - jó lenne, ha az idei évi szüret akár már a csemegeszőlőknél is e törvény szabályozása szerint történne meg -, de elég sok felhatalmazó rendelkezést biztosít a törvény előterjesztője a minisztériumnak, 10 fölötti a rendelkezésre feljogosító lehetőségek száma. Csak technikailag kérdezem, hogy ebben is ugyanolyan komoly szakmai egyeztetést, észrevételezést szeretnének-e majd alkalmazni. Ez a mi hatáskörünkön kívül van, tehát a parlamenti képviseleten, a parlamenti jogalkotó hatáskörén kívül van, de hogyha a törvény előkészítése, ez irányú előkészítése korrektnek mondható - legalábbis a szakmai szervezetek ezt jelezték vissza, és ez örömteli dolog -, akkor esetleg a rendelet, ha már ennyi felhatalmazást fogunk engedélyezni, úgy néz ki, a minisztérium számára, akkor a rendelettervezetek elkészítésekor is szívesen vennénk, hogyha ígéretet kapnának arra az érdekképviseleti szervek, hogy abban is kifejthetik a véleményüket, netán úgy, ahogy az előterjesztés is rámutat, hogy több érdekképviseleti vélemény került bele a tervezet végső megfogalmazásába, ami tényleg megint egy nagyon pozitív esemény, azt kell mondanom, ritkaságszámba megy a mai jogalkotásban. (Herbály Imre: Ejnye-ejnye!) Nem ejnye-ejnye. Védeni kell a mundér becsületét a részetekről, én ezt megértettem, alelnök úr, ne is részletezzük, az örömteli. Talán még annyi a kérdés, hogy technikailag elégséges-e ez az idő, amíg átfut a parlamenten. 6 hétnél rövidebb idő alatt nemigen lehet egy törvénytervezetet átfuttatni, és onnantól kezdve egy elég nagy kapkodásnak kell lennie a rendeletek megalkotása területén, hacsak nem indul meg közben a rendeletalkotás, amelybe bevonják az érintetteket.
A magunk részéről ezeket az apró kifogásokat tesszük. A bor-forgalombahozatali járulék kérdését, úgy látom, több oldalról is egyformán látjuk. Merem azt javasolni, hogy akár közös indítványban tegyünk erre javaslatot akár képviselőként, akár bizottsági szinten, és várjuk a minisztérium szakmai álláspontját, hogy miért nem értettek egyet, hogy ez anyagi vagy teoretikus problémát vetett-e fel a minisztériumnál. Önmagában a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak látjuk, és természetesen szeretnénk majd a menet közbeni módosító indítványokat látni. Ha ez még tovább javít ezen a törvénytervezeten, akkor ez lehet egy olyan szakmai törvénytervezetet, amely, azt mondhatom, függetlenül a jelenlegi politikai helyzettől talán támogatható lesz a mi részünkről, de majd erről akkor, abban a fázisban, az egységes szerkezetben benyújtott törvénytervezet kapcsán fogunk nyilatkozni, most nincs is erre nyilatkozási kötelezettségünk. A törvénytervezet általános vitáját mi a magunk részéről engedélyezzük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nem lévén visszaadom az ülés vezetését az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Kékkői Zoltán Józsefre nézve:) Még egy komoly borászra néztem, de nem jelentkezett, Kékkői Zoltán képviselő úrra gondoltam. (Kékkői Zoltán József: Nekem más a véleményem, inkább nem mondom el!) Ha nincs több kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.), akkor megadom a szót az előterjesztőnek.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy azt kell mondanom, de igazából egy finom fröccsöt, azt hiszem, mindegyikünk megivott volna ezen a jó meleg napon; munkahelyen ugyan szigorúan tilos ilyet felvetni, de a bortörvénynél jó lett volna egy ilyen kis felvezetés - valamilyen úton-módon majd valahogy szerét ejtjük. (Közbeszólások.)
Köszönöm szépen az eddigi, alapvetően pozitív és támogató hozzászólásokat. Kérem, engedjék meg, hogy egy rövid hátteret, egy pár perces, nagyon rövid kiegészítést tegyek... (Zaj. - Kékkői Zoltán József Velkey Gábor Dániellel egyeztet. - Dr. Medgyasszay László: Az előterjesztőnek kellett volna a bort hoznia, ha fröccsöt akar inni. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Adjuk meg a lehetőséget az előterjesztőnek, hogy kifejthesse álláspontját.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, nem akartam zavarni.
Kérem, engedjék meg, hogy kollégám, Bognár Lajos röviden szólhasson az ellenőrzéssel kapcsolatos dolgokról, mert felvetődtek ilyen szakmai részletkérdések. Ő adna egy rövid tájékoztatást, információt a bizottságnak. Elöljáróban egyébként még annyit szeretnék elmondani, hogy az a gentlemen's agreement, amit én a HNT-vel, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával kapcsolatosan megjegyeztem, az valójában nemcsak erre a bortörvényre, hanem a végrehajtási rendeletek megalkotására is vonatkozik, és szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy ez az együttműködés a végrehajtási rendeletek kidolgozása kapcsán már megkezdődött, folyamatban van. Mi természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy szakmailag korrekten előkészített joganyag kerüljön elfogadásra. Nem tudom, elnök úr, átadhatom-e a szót a kollégámnak.
ELNÖK: Igen, persze! Parancsoljon! (Herbály Imre: Csak röviden!)
Bognár Lajos (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóság)
BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megpróbálnék tényleg röviden szólni arról, hogy abból a forgalomba hozatali járulékból milyen ellenőrzési tevékenységet folytatott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága. Elöljáróban azt is jelezném, hogy a kötelezettségnek megfelelően teljesen nyilvánosak ezek az adatok, és a 2008. évi auditjelentés is, amely általában a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tevékenységét mutatja, szintén nyilvánosságra fog kerülni.
15 fő került felvételre eddig pluszerőforrásként a Borminősítési Igazgatóságra, hiszen azt is tudni kell, hogy nemcsak a területi ellenőrzésekre kell komoly erőforrásokat fordítanunk, hanem nagy értékű műszeres vizsgálatokat végzünk, amelyekhez megfelelő szakmai felkészültségű munkatársakra volt, illetve lesz szükség. Külön kiemelt figyelmet kell fordítanunk és fordítottunk a tavalyi év során is az olasz borokkal kapcsolatos problémák feltárására, illetve a támogatással kapcsolatos feladataink ellátására. Körülbelül 14 ezer vizsgálatot végzett el a Borminősítési Igazgatóság a 2008. évben, amelyből 7800 a belföldi, a többi vizsgálati szám a külső piaci, export-import vagy európai uniós vizsgálatokat jelenti. Több esetben tártunk fel jelölési hiányosságot, általában jelölési hiányosságok jelentkeztek az olasz borok esetében is, de más minőségi kifogást is feltárt a hatóság, és megfelelő módon szankcionált is. Mindemellett természetesen a borászati üzemek engedélyezése is halad, amely az ellenőrzéshez ugyan nem közvetlenül kötődő, de azt gondolom, nagyon fontos eleme a munkánknak. A kiemelt ellenőrzések során 45 vállalkozás ellen kellett valamilyen szankciót kiszabni, ami, azt gondolom, megfelelő visszatartó erővel bír.
Arról is szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal saját erőforrásait kihasználva megpróbálja a Borászati Igazgatóságnak a bortermelők által régóta vitatott elhelyezését rendezni, és egy modern, egy éve épült laboratóriumba kerül átköltöztetésre, egy olyan helyre, amely sokkal ügyfélbarátabb, megközelíthető, ingyenes parkolási lehetőség van, mind a szállítás, mind a mintaleadás régi, krónikus problémáját ezzel meg tudjuk oldani a 2009. évben, ami, azt gondolom, szintén javíthatja a bortermelők érdekképviseletét.
Köszönöm szépen, röviden talán ennyit mondanék.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy rövid záró mondatot még szeretnék elmondani. Az itteni vita során, többé-kevésbé úgy látszik, egyöntetű álláspontja van a bizottság különböző tagjainak, hogy ezt a 3 forint 20 filléres konstrukciót vizsgáljuk felül. Én arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy ezen körülményről a minisztérium vezetését tájékoztatjuk (Herbály Imre: Tudják már!), és nekem az az érzésem, hogy a minisztérium vezetése vélhetően kellően rugalmas álláspontot fog ebben az ügyben képviselni. De miután erre vonatkozóan nincs hivatalos kormányfelhatalmazás, kérem, fogadják el, hogy ennél tovább nem tudok jelen pillanatban menni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Kérdezem, további kérdés, észrevétel van-e. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk az előterjesztésről.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, ki az, aki egyetért a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről szóló törvények módosításáról szóló, T/9368. sorszámon előterjesztésre került törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki egyetért vele, az, kérem, kézfeltartással jelezze ezt. (Szavazás. - Kékkői Zoltán József: Csak az egyik kezemmel, a másikkal tartózkodom!) Ez nagyon nagy többség. Akkor megkérdezem, hogy ki tartózkodik. (Szavazás.) A bizottságunk tehát nagyon nagy többséggel, egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó kijelölése
Előadó állításáról kell döntenünk, egy előadó kellene. (Herbály Imrének:) Alelnök úr, mint a kormányzati többséget képviselőre rád bízom, hogy ki adja elő... (Herbály Imre: Bedő Tamás! - Bedő Tamás: Jó, vállalom.) Bedő Tamás vállalja. Kérdezem a bizottságot, elfogadjuk-e, hogy a bizottságot Bedő Tamás képviselő úr képviselje az ülésen. (Szavazás.) Igen, egyhangúlag elfogadtuk. (Herbály Imre Kékkői Zoltán Józsefnek: Itt is csak egy kézzel szavaztál? - Kékkői Zoltán József: Nem, itt kettővel! - Derültség.)
Amennyiben további kérdés, észrevétel nincs a napirendi ponthoz, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a kormány részéről az előterjesztők jelenlétét. (Zaj.)
A bizottsági ülést még nem fejeztük be.
Az egyebek napirendi pont van még hátra. Ennek keretében szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a jövő héten az adótörvények mai tárgyalása következtében kell még tartanunk egy ülést, mégpedig hétfőn, 11 óra 30-kor, ezt az időpontot tűztem ki, gondolom, annyi idő alatt le tudjuk tárgyalni az adótörvényhez benyújtott módosító indítványokat. Tehát hétfőn, 11 óra 30-kor lesz bizottsági ülés.
Rá egy napra, tehát kedden, 28-án, 10 órakor rendes bizottsági ülést tartanánk... Rendes... Szóval akkor tartanánk az előre eltervezett bizottsági ülést - elnézést, így fejezném ki inkább magam. (Közbeszólások. - Derültség.) Akkor tartjuk tehát az előre eltervezett bizottsági ülést az addig beérkező napirendi pontokkal, amelyek közül egyet biztosan tudunk, az a közigazgatási hatósági eljárás kérdésének a tárgyalását áttettük a jövő hétre, illetve az adótörvényekhez vagy bármilyen... Katalint kérdezem... (Horváth Zoltán: Kapcsolódókat.) A kapcsolódókat tudjuk majd akkor tárgyalni. Ennyi lenne az én bejelentésem.
(Örvendi László József jelzésére:) Örvendi László kért szót az egyebekben.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Most van a SAPS területalapú támogatási e-kérelmek igénylésének a leadási ideje. A gazdák morognak, elégedetlenkednek, jogosan, mert ott ülnek a falugazdásznál órák hosszáig, miközben a munka dandárja most lenne, aztán kijön a falugazdász, és bejelenti, hogy menjenek haza, emberek, mert nem működik a rendszer. A mai napig sem működik a rendszer, a támogatásigénylési rendszer, a szerver lassú, nem működik, nem rögzít, elvész az anyag, más adatot rögzít, nem működik a nyomtatása, visszadobja az anyagot, szóval sorolhatnám a hibák tömkelegét, ahogy az MVH rendszere most működik. Így ezt nem lehet határidőre teljesíteni, nem lehet határidőre leadni az e-kérelmeket, május 15-e után pedig már mínuszba megy át a támogatás igénylése.
Azt szeretném kérni a bizottságtól, az a javaslatom, hogy a Mezőgazdasági bizottság kérjen azonnali tájékoztatást az MVH-tól a SAPS-kérelmek bonyolításával kapcsolatban, és javaslom, hogy már a pénteki kihelyezett bizottsági ülésünkre kérjük meg a tájékoztatást, mert nem tűr halasztást ez a tájékoztatás, és nem tűr halasztást az intézkedés sem, hogy a rendszer működőképes legyen. Vagy pedig határidőt kell módosítani. A jelenlegi számítások szerint 40 napos munka van hátra, és már csak 24 van - szombat-vasárnappal, május 1-jével együtt - a május 15-ei határidőig. Ez volna a javaslatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imre alelnök úr kért szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! A múlt héten én is tájékoztatást kaptam arról, hogy milyen problémák alakultak ki. Azonnal felvettem a kapcsolatot az MVH elnökével, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy vírus került a programba. Mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy a problémát elhárítsák és felgyorsítsák a dolgokat. Mivel ma is tárgyaltam vele, tudom, hogy pénteken Prágában lesz valami európai uniós egyeztetés az elnököknek, így a legmagasabb szintű tájékoztatást nem fogjuk tudni megkapni. Mindenesetre azt el tudom képzelni, hogy a következő heti bizottsági ülésen kérjünk és kapjunk egy tájékoztatást ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Kedden.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Igen.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Sajnos a mai napig is, most is fennáll a probléma, nem működik a rendszer, ez a baj.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát a keddi ülésnapra, a mához egy hétre megtartandó ülésünk napirendjére javaslom felvenni, hogy kapjunk tájékoztatást a rendszer működéséről és az esetleges probléma orvoslásáról, hogy hogy látják, ennyi idő alatt rendezhető lesz-e a teljes bevallás.
Tájékoztatni szeretném a bizottságot, hogy mint ahogy Örvendi László is szóba hozta, pénteken kihelyezett ülésünk lesz Hortobágyon, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht.-nál, a Hortobágy, Czinege utca 1. szám alatt, ahova már 9 óra 30-tól, tehát az ülést megelőző egy órával várnak bennünket, egy kis frissítővel várják a vendégeket. 10 óra 30 perckor kezdődik a bizottsági ülésünk a napirend anyaga szerint. Elég széles körből hívtunk előadókat, a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetéről fogunk lényegében beszélni, majd pedig a vitát követően, délután egy helyszínbejárásra kerül sor. Aki Budapestről szeretne odamenni, annak jelzem, hogy 7 óra 15 perckor indul a busz a Képviselői Irodaház elől, és 16 óra 30-kor indul ugyanoda vissza. (Dr. Medgyasszay László közbeszólására:) 16 óra 30-kor indul vissza a busz, és a busz két óra alatt nem ér vissza szerintem. (Herbály Imre: Nem. ) Személykocsi igen. (Herbály Imre: Minimum két és fél óra kell busszal, de inkább három.)
Említettem, hogy igen nagy erőkkel készülnek meghívóink a vendégül látásra, ők eredetileg két napra gondoltak -emlékeztek rá -, de mi csak egy napot tudtunk bevállalni, ezért kérem, hogy minél többen vegyünk részt ezen a kihelyezett ülésen, annak a tartalma és a vendéglátóink kedvessége miatt is.
További kérdés, észrevétel van-e az egyebekben? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor lezárom a napirendi pont tárgyalását.
A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 48 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese