MB-13/2009.
(MB-102/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. április 28-án, kedden, 10 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita) *
Dr. Baranyi Bertold (IRM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Baranyi Bertold (IRM) válaszai az elhangzottakra *
Döntés az általános vitára alkalmasságról *
Döntés bizottsági előadó állításáról *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Tájékoztató a SAPS (egyszerűsített támogatási rendszer) kérelmek benyújtási és befogadási rendszerének működéséről *
Margittai Miklós (MVH) szóbeli tájékoztatója *
Margittai Miklós (MVH) reflexiója az elhangzottakra *
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita)
2. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Tájékoztató a SAPS (egyszerűsített támogatási rendszer) kérelmek benyújtási és befogadási rendszerének működéséről
Előadó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
5. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Borenszki Ervin (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kovács Tamás vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth Csaba főtitkár (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Kunszeri Miklós borászati főfelügyelő (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága)
Margittai Miklós elnök (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)
Szalai Lídia fogalmazó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Borsos Natália fogalmazó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bori Tamás elnökhelyettes (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)
Velis Péter informatikai szakértő (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)
Bondor István főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szentirmay Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth Anikó osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Almási István vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket.
A napirendi pontokat képviselőtársaim megkapták előzetesen. Kérdezem, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódóan van-e kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Szeretnék lehetőséget kapni, hogy a napirend megszavazása után egy napirend előttit mondhassak, vagy fordítva is elfogadom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzuk meg a napirendet, és alelnök úrnak fogok szót adni. Kérdezem, hogy aki egyetért a napirenddel, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, ezek szerint fogunk haladni. Alelnök úr, öné a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Mezőgazdasági bizottság arról ismert, arról híres, hogy többnyire szakmai alapon megfontolt, kulturált vitákat szokott lefolytatni. Ettől néha persze eltérünk, és a miniszteri meghallgatáson én is egy picit idegesen, felindultan próbáltam befolyásolni elnök urat, illetve mondtam véleményt a hozzászólásához. Ezért én elnézést kérek, persze azt fenntartom, hogy a miniszteri meghallgatás az miniszteri meghallgatás.
Nem is erről szeretnék én beszélni, hanem tegnapi nap Ángyán József képviselő úr egy kicsit erős hangon, erős jelzőket alkalmazva küldött el ebből az országból bizonyos embereket. Tudom, hogy a politikai viták során sokszor történik olyan dolog, amikor egy kicsit az ember átadja magát érzelmeinek, és kevésbé ügyel arra, hogy a vájtfülűeken kívül ki érti azt, amit mondani akar. Az elhangzott hozzászólásból egyértelmű, hogy kire értette képviselő úr, azonban én azt gondolom, hogy a magyar választópolgárok tudják, hogy Ángyán képviselő úr a Mezőgazdasági bizottság tagja, és kérdésére az FVM minisztere válaszolt. Úgy gondolom, hogy teljesen szakmai, alapon, megfontoltan, nyugodtan adta meg a választ azokra a kérdésekre, amikre meg tudott válaszolni. Akik ezt az elfogadásra vonatkozó választ hallgatták, hallották, én azt gondolom, hogy félreérthető volt számukra, nem értették pontosan, hogy kiknek kell elmenni ebből az országból.
Az lenne a kérésem, a kérésünk, hogy továbbra is őrizzük meg nyugalmunkat, higgadtan, a mezőgazdaság érdekében igyekezzünk szót érteni, mint ahogy eddig is tettük, ezután is, és olyan hangon vitatkozzunk lehetőleg tovább, amilyen hangot a szőlő- és bortermesztésről szóló általános vita során sikerült megvalósítani. Ez nem azt jelenti, hogy én hallgatásra szeretném ítélni a Fidesz Magyar Polgári Párt vagy a KDNP képviselőit, hanem a kulturált hangot szeretném kérni, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A politikai hangnem eddig nem volt műfaja a mezőgazdasági bizottságnak, főleg olyan tekintetben nem, hogy ami nem itt hangzott el a bizottsági ülésen, nem szeretném felidézni a témát, mégis mivel konkrét megszólított van köztünk, kizárólag neki szeretnék szót adni, és utána ezt a polémiát le szeretném zárni.
Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy ha félreérthető volt, akkor akik magukra vették és nem rájuk vonatkozik, azoktól elnézést kérek a tegnapi viszontválaszért. Ugyanakkor a szakmai részét illetően miniszter úr válaszának a meghallgatásán is elmondtam, jegyzőkönyvben van, hogy nem arról szól az agrárpolitika, hogy az export-import egyenleg hogyan alakul, hanem hogyan élnek az emberek vidéken, hány gazdaság szűnt meg, milyen állapotban van az állattartás, milyen állapotban vannak a falvaink, kistelepüléseink. Erre vonatkozott egyébként az interpelláció is. Ezzel miniszter úr nem foglalkozott. Makrogazdasági számok nagyon szép dolgokat mutathatnak, miközben az emberek teljességgel tönkremennek, és a vidék tönkremegy. Én magam így értékelem ezt. Nyilván hozzá kellett volna tenni, hogy világos legyen, hogy miniszter úr válaszával kapcsolatban a szakmai típusú érvekre ez lett volna a válaszom.
Ugyanakkor miniszter úr is szóba hozta, és tulajdonképpen ezért volt kénytelen az ember a másik ágra is reagálni, hogy nehéz helyzetben lévő országban mindenkinek terheket kell vállalnia, ő is szereti a hazáját, és ezért nekünk is terhet kell vállalni. Ezt hallottuk Bajnai Gordon miniszterelnök úr beszédében, amikor azt mondta, hogy azért vállalja, mert szereti a hazáját. Mintha a többiek nem szeretnék a hazájukat, és mintha azok nem vállalnának felelősséget. Azért furcsa és azért nem lehet nem szóvá tenni ezt a megjegyzést, mert nagyon furcsán hangzik olyan kormány oldaláról az ilyen típusú megjegyzés, amely tele van olyan tagokkal, akik hosszú évek során semmi máson nem dolgoztak, minthogy ez alól a közteherviselés alól kibújjanak. Bajnai Gordon, az önök által támogatott miniszterelnök hét, azaz hét ciprusi offshore céget alapított, amelyeknek kizárólag az a célja - és éveken keresztül működtetett -, hogy a közterheket elkerülhesse, mivel ilyen cégbe utalja a jövedelmét, ilyen cégbe utalja a vagyonát. (Közbeszólások.) Meg fogjuk beszélni ezt is. Most arra vonatkozott az interpelláció, hogy Bajnai Gordon, aki eddig nem nagyon mesterkedett azon, hogy a közterheket viselje Magyarországon, aki minden lehetséges eszközt felhasznált arra, hogy ne kelljen a magyar közkasszába pénzeket befizetnie, ez a Bajnai Gordon és az ő kormánya hivatkozik közteherviselésre, és hivatkozik arra, hogy az emberek sorsa rosszabb lesz és ezért még jobban meg kell húzni a nadrágszíjat. Ha nem teszi meg miniszter úr, hogy erre hivatkozik a válaszában, én sem reagáltam volna erre, csak a szakmai részére, de ennyiben bizony ő is politikai nyilatkozatot tett, ez nem a szakmai része a dolognak, bocsánatot kérek.
Egyébiránt az, hogy ki hova menjen, nem tőlem származik. Egy klasszikust szeretnék idézni, úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc. Az önök által támogatott és megválasztott miniszterelnök azt volt szíves mondani, hogy akinek nem tetszik ez az ország, az hagyja el ezt az országot. A fiatalok menjenek külföldre, a kisvállalkozók menjenek Szlovákiába, az orvosok menjenek Skandináviába, vagy ki merre lát. Ezzel a megjegyzésemmel, ami bár valószínűleg erős volt, és nem volt világos, hogy kikre vonatkozik, arra szerettem volna utalni, hogy valószínűleg nem a népnek kellene ezt az országot elhagynia, hanem annak a pár ezer embernek, aki a saját tőkeérdekei mentén rendezkedett be ebbe az országba, és a közkasszákat - finoman szólva - saját magánvagyon gyarapítására használta, és ehhez minden lehetséges eszközt felhasznált. Ami pedig a kormánytagokat illeti - mert nemcsak Bajnai Gordonról van szó, ez a korábbi kormánytagokat is illeti - Gyurcsány Ferencnek Luxemburgban vannak offshore cégei, voltak, vannak, a jegybank elnökének ugyanúgy külföldön vannak offshore cégei adóparadicsomokban, hogy elkerüljék a közteherviselést. Kóka Jánosnak és körének ugyancsak külföldi offshore cégei vannak.
Ezzel arra szerettem volna utalni, hogy először is rendeznünk kellene a saját kasszáinkat. Vissza kellene hozni azt, amit a közös kasszából bizony ezek az urak külföldre vittek, és nagyon furcsán hat egy kormány esetében, ha a pénzügyminisztere olyan ember, akinek a cége mással sem foglalkozik, mint offshore cégek alapításával, adóelkerüléssel, erre mondják azt, hogy adóoptimalizálással. Aki szereti a hazáját, és számít neki valamit, hogy mi van a közösségével, és hogy az emberek milyen nehéz sorsot kell, hogy megéljenek ebben az országban, ilyeneket nem tesz. Ez erkölcsi alapon elfogadhatatlan. Vagy tehet ilyet, de ne vállaljon közszereplést, mert a közszereplés, a politika a polisz, a város ügyeivel való foglalkozás. Ha a közösség nem érdekli, szíveskedjék a saját ügyeit maga intézni, de ha érdekli a közösség, és közszereplést vállal, akkor szíveskedjék maga is kivenni a részét azokból a terhekből, amelyek ezt az országot sújtják.
Még egyszer, ha olyanok is magukra vették, akikre nem vonatkozik, elnézést kérek, ugyanakkor - ha már ezt alelnök úr szóba hozta - legalább itt alkalom van arra, hogy az én érveimet is elmondjam. Egy perc - nyilván tudjátok - nem elég, hogy minden oldalról megvilágítsa az ember a véleményét, és elfogadom, hogy ennek következtében sokszor félreérthető is, amit mond, de ezeket változatlanul fenntartom. Tulajdonképpen örülök, hogy szóba hoztad, mert legalább jegyzőkönyvbe is rögzíthetjük, hogy mire is gondoltam, amikor a viszontválaszt megadtam miniszter úrnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, rátérünk a napirendi pontokra. A később érkező bizottsági tagoknak szeretném jelezni, hogy napirend előtti alelnöki felszólalás volt, amire viszontválasz hangzott el.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita)
Első napirendi pont, amit megszavaztunk, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/9354. számon beterjesztett törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról szóló döntés. Napirendi ponthoz érkeztek az előterjesztők az IRM-től dr. Baranyi Bertold főosztályvezető úr vezetésével. Megadom a szót a kormány képviselőinek.
Dr. Baranyi Bertold (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény átfogó, novelláris módosítását, amelynek lényege a modern kor és az új ügyfelek elvárható, szolgáltató közigazgatási igényének kielégítése volt. Egyrészt az eljárásokat próbáltuk és próbálta az Országgyűlés egy elfogadható, következetes mederbe terelni, másrészt az elektronikus kapcsolattartás, új jogintézmények mint a közreműködő hatóság bevezetésével az eljárások optimalizálását megteremteni.
2006-ban az Európai Unióban létrejött egy olyan irányelv, amelynek célja sokban hasonlít és összeforr ezzel a szemlélettel, az adminisztratív terhek csökkentésével, az ügyfelek mindenek előtt való érdekeinek képviseletével. Gyakorlatilag ez arról szól, hogy szolgáltatási tevékenységek az Európai Unión belül minél szabadabban áramolhassanak, a határon átnyúló tevékenységeket minél kevesebb adminisztratív kötöttség állítsa meg. Ezzel párhuzamosan pedig nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy az ellenőrzés oldaláról a nem jogszerűen eljáró szolgáltatók, bejelentés nélkül engedélyezettek szankcionálva legyenek, el legyenek tiltva a tevékenységtől.
A Ket. elfogadását követően a belső piaci irányelv tekintetében már azt megelőzően is megkezdődött egy tervezési jellegű munka, melynek célja, hogy a Ket. oldaláról megteremtse a Ket. kódexjellegét, azzal ellentétes vagy azzal feleslegesen párhuzamos akadályokat kiiktassa a rendszerből, az újonnan behozott jogintézmények, változások átvezetését megtegye, az irányelvek tekintetében pedig az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat felülvizsgálja. Ennek keretében közel 2100 oldalas felülvizsgálati anyag készült, amelynek a közérthetőség érdekében egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó változatát az IRM honlapján megtekinthetik. Ebből az anyagból lett ezt a kicsinek egyáltalán nem mondható, inkább elrettentő mennyiségű normaszöveg, amely ezeket a célokat és természetesen az indokolásban foglalt célokat szolgálja. Röviden így foglalnám össze, és kérem a tisztelt bizottság támogatását az általános vitára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdések lehetőségét. Parancsoljatok! (Jelzésre:) Frankné dr. Kovács Szilviának adok szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elég nagy mennyiségű az a joganyag, ami az első napirendünkben megtárgyalásra kerül. Nyilvánvalóan a szakmában jártasak tudják, hogy ez a terjedelem a szabályozás jellegéből eredően szükséges, hiszen - mint ahogyan az előterjesztő beszámolójából hallottuk - itt két fontos dolog szabályozására került sor, és ez is a tartalmat növeli. Egyrészt a Ket. hatályba lépésével kapcsolatos szabályok megteremtése, illetve az az irányelv, ami nemzetközi szinten az EU-tagállamokra kiterjedő szabályozás megállapítását, megalkotását várja el, és írja elő.
A Ket. novella megalkotásának szükséges következménye az ágazati joganyag teljes felülvizsgálata és jogharmonizációja, és ennek a céljai nyilvánvalóan a koherenciateremtés, a felesleges szabályozási párhuzamosságok megszüntetése, a tevékenységet nehezítő adminisztrációs terhek csökkentése, az egyszerűbb ügyintézés lehetővé tétele, és nem utolsó sorba az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása a hatósági eljárások során.
A szabályozásból azt gondolom, egyértelműen kitűnik, hogy a cél a diszkriminációmentes szolgáltatási szabadság biztosítása, ami a belső piaci szolgáltatásoknál már kívánalomként megfogalmazódik. Természetesen, ha valaki áttekinti ezt a joganyagot, akkor látja, hogy rendkívül sok ágazati szabályozásra kerül sor a törvényjavaslat keretein belül, és így elsődlegesen nyilván a mezőgazdasági bizottság tevékenységéből adódóan a mezőgazdasági és mezőgazdaságot érintő szabályok változásáról érdemes és szükséges beszélni.
Azt gondolom, hogy a mezőgazdaság számára is rendkívül fontos az Európai Parlament és a Tanács által megfogalmazott, az irányelvben rögzített célok megvalósulása az egységes belső piac létrehozása, a szolgáltatások ellenőrizhetősége, és a fogyasztók érdekeinek a védelme. Ezek a célok megjelennek az ágazati szabályok megállapításánál, az állattenyésztésnél, az agrártárgyú törvények módosításánál, a vízgazdálkodásnál, a környezetvédelem általános szabályainak változásainál, a vadvédelem, vadgazdálkodás és vadászatról szóló törvényt is érinti, sőt, a földmérési és térképészeti tevékenységet is, és hát az állatok védelméről, a növényfajták állami elismeréséről, szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényeket is. Még érinti, elmondhatom, az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló törvényt is. Azt gondolom, hogy ez egy korszakos törvény az előbb említett okok miatt is, és mindenféleképpen fontos, hogy a bizottság ennek a fontosságát lássa és támogassa ennek az elfogadását és általános vitára való alkalmasságát.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Mivel nincs, bizottsági tagként szeretnék hozzászólni, átadom az ülés vezetését Jakab Istvánnak.
(Jakab István, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Ki-ki néhány év óta vagy néhány ciklus óta képviselő. Nekem ebben az elmúlt 10-11 évben ez a második olyan jogszabályalkotás, amit ilyen nagy terjedelmű mennyiségben látok. Nem volt eddig alkalmam ilyen terjedelmet látni.
2006. év végén került be egy - hasonlóan a teljes közigazgatási rendszert újradefiniáló, iszonyú mértékű - jogszabályhalmaz, amiből jó néhány alkotmányellenes, de képtelenség feldolgozni is. Gondolom, egy olyan szakapparátusban, mint maga az igazságügyi minisztérium - nem emlékszem pontosan, hogy milyen kombinációban volt, elnézést, de nem is ez a lényeg - persze több százan dolgozhatnak egy ilyen rendszeren. A képviselőknek viszont esélyük nincs, bármekkora segédapparátussal is dolgoznak, hogy az összes fordulatot értelmezni tudják, fizikailag nincs rá lehetőség.
2006 novembere után elénk kerül egy újabb, hasonló mértékű jogszabálytervezet, mely 150 jogszabályhelyt módosít, és közel 150 oldalon szerepel. Lehet, hogy ennél picivel kevesebb vagy picivel több. A mezőgazdasági bizottság tagjainak elég volt azt a területet nézni, amiről azt gondoltuk, hogy talán esetleg ránk vagy általunk érdekelt területre milyen hatással lehet.
Következésképpen nem kétséges, hogy ezen jogszabályalkotói magatartást nem támogatjuk, legalább is ezt a formáját. Ha megnézzük, hogy melyek azok az indítványok, szakaszok, amelyeket megnyit ez az egységes törvényjavaslat, akkor abban találunk néhány meglepő fordulatot, függetlenül a tartalmi részéről. Értem én, hogy valamit észrevettek és szabályozni kellene, de ezek néhány hónappal ezelőtt vagy fél éve kerültek megnyitásra, sőt, ami már szinte megmosolyognivaló, a bortörvény napirenden van, és ezt önök külön szabályozzák újra. Tehát itt nagyon figyelnie kell a jogalkalmazónak utána, hogy melyik törvényben mi van eldugva. Javaslom is a tisztelt hegyközségi tanács képviselőinek, hogy legyenek szívesek erre odafigyelni. Nekik is nehéz lesz, nekünk is természetesen. Ezt nem értem, hogy egy benyújtott törvénymódosításnál, amit a szakminisztérium, az FVM nagyon komoly egyeztetésekkel - és ezt dicsértük is, erre alelnök úr is utalt a tegnapi parlamenti vitánál - egy másik rendszer logikája szerint x-edik helyen a 151 között ezt is, ezeket is, mindkét törvényt, a szőlészethez, borászathoz kapcsolódó törvényt és a hegyközségekről szóló törvényt is megnyitja. Ugyanilyenek köszönnek vissza akár a vadvédelméről, akár a vadgazdálkodásról, halászatról, horgászatról szóló törvényben. Ezek néhány hónappal, fél évvel ezelőtti vitaanyagok voltak. Vagy itt van a mezőgazdaságról, agrár-vidékfejlesztésről, támogatásokról szóló, közismerten a támogatási rendszereket leíró törvények, szaktörvények módosítása, élelmiszerláncról, hatósági felügyelete. A kárenyhítési rendszert hányszor rágtuk át. Utána jön egy kodifikációs szemlélet, amely teljesen új rendszerbe, új jogszabályi számon nyitja meg, és illesztgeti a szaktörvényekbe a más szemlélet alapján kitalált módosításokat.
Mi ezt a struktúrát nem látjuk koherensnek, ezt pedig nehéz a jogalkalmazónak követni, de hozzáteszem, nekünk is - most ellenzéki képviselői oldalról mondom ezt -iszonyatos munka lenne minden fordulatát kielemeznünk. Látjuk, hogy van nagyon egyszerű, triviális módosítás is. Akkor miért nem tetszettek észrevenni az ilyen triviális, néhol nyelvhelyességi, pontosított mondatokat? Például a tag neve helyett most a tag családi és utónevét kérik például az erdőbirtokosságról szóló törvénynél. Ezek egy kicsit fájdalmasak, hogy egy új szakasz megnyitásával, a Parlament munkáját terhelve kell a módosításokat elvégezni. Tartózkodni fog az ellenzék ennek a törvényi vitának az általános vitára való alkalmasságáról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e további kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs. Visszaadom az ülés vezetését elnök úrnak.
(Font Sándor elnök visszaveszi az ülés vezetését.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Jelzésre:) Alelnök úrnak adok szót. Herbály Imre!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnök úr felvetéseinek jó részével egyetértünk, ennek ellenére mi általános vitára alkalmasnak tartjuk, és támogatni fogjuk a megvitatását a tervezetnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, az előterjesztőnek adok szót viszontválasz lehetőségére.
Dr. Baranyi Bertold (IRM) válaszai az elhangzottakra
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm az építő kritikákat és a támogató szavakat is. Miért kell egy ilyen törvényt megalkotni most? A Ket.-módosítás elfogadását követően egy új helyzet, állapot állt elő, és abban az esetben, ha ezeket valamennyi ágazati törvényben egyszerre nem vezetjük át, és természetesen majd a kormány- és miniszteri rendeleteken, akkor éppen azoknak a vívmányoknak az érvényesülését akadályoznánk, amelyekről tavaly év végén az Országgyűlés döntött, és amelyek valószínűleg nagyban elő tudják segíteni akár a versenyképességet, akár a hatósági ügyintézést, akár az ügyfelek terheinek csökkenését.
Azt gondolom, hogy mivel október 1-jéig ennek hatályba kell lépnie, és mi igyekeztünk minél több megnyitott törvény esetében érvényesíteni a szempontokat, hosszas egyeztetések voltak más tárcákkal, hogy mely rendelkezésekről van szó. Így például a géntechnológiai törvényt nem nyitjuk meg, mert később jön egy átfogó módosítása, mint ahogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt sem nyitjuk meg, illetve az egyes agrártárgyú törvények módosításában - az ütközési pontokat felmérve - odaillesztettük a szükséges módosításokat, ezért sajnos mi nem látunk más lehetőséget arra, minthogy ez az átvezetés, felülvizsgálat megtörténhessen megfelelő határidőre. Éppen ezért sajnos erre nem tudtunk más megoldást kitalálni. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja a T/9354. számú indítvány általános vitára alkalmasságát? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Jeleztem, az ellenzék tartózkodik, tehát ki az, aki tartózkodik ennél a törvénytervezetnél? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Megállapítom, a bizottság 12 igen, 10 tartózkodás szavazattal általános vitára alkalmasnak találja.
Döntés bizottsági előadó állításáról
Kérdezem, a többségi bizottsági véleményt ki mondja el? (Jelzésre:) Frankné dr. Kovács Szilvia. Magunk részéről nem állítunk kisebbségi előadót. Kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e, hogy a többségi véleményt Frankné dr. Kovács Szilvia mondja el? (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen a képviseletet.
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Második napirendi pontra térünk rá, egyes adótörvények és egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A kormány képviselőjét kérem a megszólaláskor bemutatkozni a jegyzőkönyvben való rögzítés miatt. Az ajánlástervezet alapján haladunk.
Kettő kapcsolódó módosító javaslat van mindösszesen. Kormány álláspontját kérdezem, támogatja-e, mi a véleményük?
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Kovács Tamás vagyok a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa, és nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Ehhez kérnék szépen egy indoklást. Mert ha jól látom, alacsonyabb Áfa-kulcshoz szeretnék sorolni ezen nagyon fontos élelmiszeripari alaptermékeket a lisztérzékenységben szenvedők megsegítésére.
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, ez a javaslat 5 százalékos adókulcs alá sorolná az itt felsorolt termékeket. Ezekkel kapcsolatban az a kormány álláspontja, hogy eleve a 18 százalék kedvezményes adókulcsban gondolkodott, ennek megfelelően az élelmiszeripari termékek oda tartoznának.
Ami a konkrét felsorolást illeti, ezek közül találunk kenyérlisztet, tésztát, pékárut, húskészítményeket, tejterméket. A kenyérlisztet, de a lisztet mint alapanyagot, egyébként sem szándékozik a kormány kedvezményes adókulcs alá tenni. Amennyiben ez egyfajta termék, és nem alapanyagként funkcionál, akkor viszont a jelenlegi 18 százalékos adókulcs alá javasolt termékkörbe beleesik. Ugyanez vonatkozik a pékárura, ami a jelenlegi 18 százalékos adókörbe a javaslatunk szerint beleesne. Itt kimaradna a száraztészta, illetve a húskészítmény tekintettel arra, hogy húskészítményt nem sorolna kedvezményes adókulcs alá a mi javaslatunk. Ami pedig a gluténmentes, illetve rendkívül kis gluténtartalmú tejtermékeket illeti, itt a mi ismereteink szerint, ami a vámhatóság vegyvizsgáló intézetére támaszkodik, nincs ilyen, laktózmentes tej van, az pedig 18 százalék alá esne az eredeti javaslat szerint.
ELNÖK: Igen, értem. Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla, ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Második sorszámú indítvány Pettkó András és dr. Dragon Pál képviselőtársunk indítványa. Kormány álláspontja?
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Itt ugyan szintén nem derül ki a törvénymódosítás tartalmából, de gondolom, arról van szó, hogy esetlegesen a szocpol-kedvezmény vagy bármi más, ami hatályos, és a törvény életbe lépésével már ügyintézés alatt van, a javaslattevő azt mondja, hogy az ügyintézés alatt lévő jogügyletekre ne alkalmazzák még. Ha nem így van, akkor kérnék szépen rá egy magyarázatot.
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A javaslat valóban arról szól, hogy a 25 százalékos adókulcs bevezetését tolná el, illetve a folyamatban lévő ügyekre nem alkalmazná. Az indokolással összeolvasva kicsit ellentmondásos ez a javaslat, ugyanis ez a javaslat az összes termékre, összes szolgáltatásra vonatkozna, míg az indokolás elvileg csak a lakásértékesítésre vonatkozna. Egyébként alapvetően az a problémánk ezzel, hogy elég bizonytalan helyzetet teremt, nem ez a hatályba léptetés szokásos gyakorlata. Egyébként azokban az esetekben, ahol előleget fizettek egy adott ügyletre, az még 20 százalékkal, tehát a régi kulccsal adózik, hatályba lépés után pedig 25 százalék.
ELNÖK: Tehát a folyamatban lévő ügyeket e logika szerint szeretné rendezni ez, amit most elmondott?
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Ha lakásvásárlásról van szó, és előlegként megfizették akár ad abszurdum 100 százalékban a vételárat, akkor annak az összege még a régi adókulccsal adózik.
ELNÖK: Elnézést, ez milyen jogelven alapszik, hol lehet ezt tudni, hogy így fog történni?
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Ez az előlegnek az eddigi értelmezése, illetve a hatályos jogszabályok alapján ez jön ki a törvény szögéből. Nem akarok nagyon részletekbe menni, de a lényege az, hogy amennyiben előleget fizetnek egy adott üzletre, az egy olyan teljesítés, ami után akkor adót kell fizetnem. Ez egy később hatályba lépő módosítása a már nem érintett kifizetésnek.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfelemeléssel jelezze. Ez többséget nem kapott, de egyharmadot igen. Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyről a bizottságnak kell tárgyalnia? (Nincs jelzés.) Nincs. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a képviseletet.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
Rátérünk a 3-as napirendi pontra, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvényhez és a hegyközségekről szóló 1994. évi törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok megvitatása. Köszöntöm a minisztérium képviseletét dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes vezetésével. Az ajánlattervezet szerint fogunk haladni.
1-es indítvány Bedő Tamás képviselőtársunk indítványa. Kormány álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány ügyrendje értelmében a tegnap benyújtott indítványra a kormány még nem tudott hivatalos álláspontot kialakítani, elöljáróban szeretném jelezni, hogy a minisztérium vezetése és a kormány illetékes szakértőivel kialakított álláspont szerint ezt és mind a két másik indítványt támogatni fogjuk a későbbiekben. A hivatalos álláspontot ennek megfelelően természetesen fel lehet tüntetni a jegyzőkönyvben. Ezt előre jelezni kellett, hogy hivatalos kormányálláspontot ilyen okok miatt nem tudok mondani, de szakértői szintű álláspontként támogatjuk.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Az 1-es indítványnál én is olvastam a szakmai szervezeteknek ezt az egy kifogását, amit az indítványtevő javasol, de eddig is talán a vermutokra hegyezi ki a szakmai szervezet a problémáját, hogy a vermutkészítés ezzel ellehetetlenül, hiszen ott egy alkohol hozzáadásával lehet a magasabb alkoholszintet emelni.
Azonban nem tudom, ki emlékszik az elmúlt 5-8-10 év problémájára, amikor a borászati üzembe úgynevezett idegen alkohol megjelenése ilyen problémákat okozott, magyarul hamisítás alapanyagaként is felmerült. Ez elég tudatos döntés volt, hogy 2001-2002-2003 környékén, de látom a szakmai szervezetek képviseletét is, és ha közösen emlékeznénk vissza, az engem megnyugtatna. Válasszuk szét, és esetlegesen a magasabb alkoholszint eléréséhez technológiailag alkalmazható szeszek ne kerülhessenek be ugyanabba a raktárhelyiségbe. Úgy emlékszem, ez a VPOP-nak és akkori szakmai szervezeteknek elég markáns álláspontja volt, és akkor alakult ki az az álláspont, amely szerint gyakorlatilag a borászati üzemben idegen alkohol nem tárolható, nem lehet. A vermutgyártás nem a borászati technológia közvetlen közeléhez szükségeltetik. Én így emlékszem, és itt lehet, hogy hiányosan. Most itt a VPOP-tól nem látok képviseletet, de szeretném ennek az esetleges támogató indítványnak az indoklását, hogy hogyan látja a szakmai szervezet. Hegyközségtől is láttam itt ma vezetőket, titkár urat és ellenőrzés, felügyelet részéről is, ha segítséget kérhetnénk, nem tudom, ismerik-e a módosító indítvány tartalmát. Egy indoklást kérnék szépen, mindenesetre.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ismerik a kollégák, de kollégám, Sztanev Bertalan jelenleg a szakértője.
SZTANEV BERTALAN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Amikor eme megfogalmazás került be az indítványba, akkor azért tartottuk támogathatónak, mivel ízesített, boralapú termékeket inkább olyan borászati üzemben készítenek, amely általában nagy üzemméretű borászatra jellemző, például a Törley pincészet, amely nagyobb helyiséggel rendelkezik. Abban az esetben, ha azt mondjuk, hogy borászati üzemben nem tárolható, akkor az a teljes borászati üzem minden területére vonatkozik, és ez valóban megakadályozná, nehezítené a versenyképes vermutgyártást. Azonban ha azt írjuk, hogy helyiségben nem tárolható, akkor ezt később FVM rendeletben pontosítani lehet, hogy a tárolásnak hogyan kell megvalósulnia, milyen helyiséget kell érteni, mennyire zárható, nem zárható, mennyire kell elkülönülnie. Jelenleg ezzel, hogy a helyiségben nem tárolható, teljesen elkülönül ettől az egyéb más borászati tevékenységtől. Azt versenyképességi okokból mindenképpen indokolhatónak tartjuk, hogy ne borászati üzemből zárjuk ki ezeket az alkoholos termékeket, mert akkor valóban megnehezül ezeknek a termékeknek a gyártását, további plusz költségeket fog jelenteni ez azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tisztességesen kívánták ezt megvalósítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a szakmai szervezetek részéről akar-e valaki hozzászólást tenni? Horváth Csaba, és esetleg az OBI főfelügyelete részéről kérdezem majd Kunszeri Miklós urat.
HORVÁTH CSABA főtitkár (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Bizottság! A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a módosító indítvánnyal egyetért. Gyakorlatilag az a cél, hogy a véletlen vagy véletlennek álcázott keveredést lehessen megakadályozni a borászati üzem esetében, a működést nem akarjuk ellehetetleníteni, tehát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyetért a módosítóval.
ELNÖK: Kunszeri Miklósnak adnék szót.
KUNSZERI MIKLÓS borászati főfelügyelő (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága): Tisztelt Bizottság! A vermut és ízesített italok előállítása a világon mindenütt a borászati üzemekhez köthető tevékenység. Szakmailag semmilyen kifogás nincs az ellen, hogy ezeket a termékeket borászati üzemben állítsák elő. Ezeknek minimum 50, illetve egyes termékeknél mint a vermut, 75 százaléka borpárlat. Máshol nem is igazán lehetne előállítani. Annyit hadd mondjak még hozzá, hogy ezen termékek előállítóival kapcsolatban az elmúlt 25 évben semmilyen probléma nem merült fel.
ELNÖK: Rendben, köszönöm szépen, csak mondom, az avináláshoz használt szesz jelenléte miatt aggódom, hogy sok irányba is felhasználható, de ha a szakmai szervetek is úgy látják, hogy nincs gond, akkor kérdezem, van-e további kérdés, észrevétel a módosító indítványhoz? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
2-es pont, Bedő Tamás és Font Sándor indítványa. Kérdezem a vélhető álláspontját az előterjesztőnek.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az előbbi kiegészítéssel támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Itt próbáljuk meg képviselőtársammal módosítani azt a vitatott kérdést, hogy a forgalomba hozatali járulék milyen arányban kerüljön megbontásra, az 5 és 10 forintos egységek bevezetésével. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze? (Szavazás.) Egyhangú.
3-as módosító indítvány Bedő Tamás indítványa. Előterjesztőt kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szintén az előbb elmondott kiegészítéssel támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú. Van-e más módosító indítvány, amiről a bizottságnak dönteni kellene? (Nincs jelzés.) Nem tudunk. Akkor köszönöm, ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen az előterjesztőnek a segítséget.
Tájékoztató a SAPS (egyszerűsített támogatási rendszer) kérelmek benyújtási és befogadási rendszerének működéséről
Rátérünk a 4-es napirendi pontra, mely Tájékoztatás a SAPS, az egyszerűsített támogatási rendszer kérelmek benyújtási és befogadási rendszerének működéséről. Köszöntöm Margittai Miklós urat, az MVH vezetőjét és a segítő kollégáit. Megadom a szót elnök úrnak.
Margittai Miklós (MVH) szóbeli tájékoztatója
MARGITTAI MIKLÓS elnök (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal): Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Az e-kérelem beadásról nagyon rövid történeti áttekintés. Három évvel ezelőtt elkezdtük az elektronikus kérelembenyújtást. Ekkor egy ötezres kör adta a terület felét. Az elmúlt évben a 95 százalékát a kérelmeknek, és a területnek több mint 95 százalékát már ezen keresztül nyújtották be a termelők, idén pedig 100 százalékát kötelező jelleggel nyújtják be a termelők ezen az úton a falugazdászok, kamarai tanácsadók és egyéb tanácsadók segítségével.
A rendszerrel kapcsolatosan a fejlődés folyamatos. Az idei évben egy gyorsabb beadást és működést számolunk, hiszen nem kell rajzolni a területeket már, csak az újabb területeket. Ez viszonylag időigényes volt az előző években. Most már a berajzolt parcellák mint referenciaterület az összes referencia adat mellett a termelőnek rendelkezésére állnak. Nagyon fontos az is, hogy a termelők regisztrációját is ezzel együtt megújítjuk. Ennek két nagyon fontos oka van. Egyrészt a post komponens kapcsán további két adatot minden termelőtől külön be kellett volna kérni, így ettől megkíméljük őket, valamint az adataikat tudják ellenőrizni, ami azért is fontos, mert a kifizetéseinknél általában - az ez évi tapasztalatainkat számokban is lehet mondani - 3, 4, 5 százaléka visszajön a rossz bankszámlák miatt. Megváltozik a bankszámla, nem jelenti be a termelő, visszajön a pénz, újból keresni kell a bankszámlát, módosítani. Most ezeket a regisztrációs adatokat helyre tettük.
A rendszernek szintén újdonsága, hogy a változásvezetést automatikusan meg tudják csinálni a termelők, és a változásvezetés is elektronikusan meg tud történni, nem kell külön papíralapon ezt megtenni, valamint ugyanígy elektronikusan kerül benyújtásra a meghatalmazás is, amellyel a falugazdászt meghatalmazva a benyújtás megtörténik.
A tavalyi eredmények is egyértelműek, formai hibás kérelmek gyakorlatilag a rendszeren keresztül nem tudnak bejutni, csak tartalmi hibásak. A tartalmi hibás kérelmek aránya nem javult annak ellenére, hogy az eszköz sokat segít abban, hogy a tartalmi problémákat a termelő észrevegye tavalyi évről. Idén úgy gondoljuk, hogy ez is javulni fog. Annál is inkább, mert tavaly szembesültek az együttes kérelembeadás problematikájával, tehát hogy mindenféle jogcímben együtt adják be a kérelmüket. Itt az AKG-t kell együtt kiemelni, amit együtt adhatnak be most már a SAPS kérelmükkel, és az együttes beadásból eredően azelőtt négy évvel megadott pontatlanságok kiderültek, tehát a szokásos 1000-1200 változásvezetési kérelemmel szemben 36 ezer változásvezetési kérelem jött be tavaly. Ez a területpontosítások miatt következett be. A rendszer nagy segítséget nyújt, és úgy gondoljuk, hogy sokkal jobb minőségű kérelmeket produkál, és egy csomó olyan tartalmi ellenőrzés is történik, ami egyértelműen a termelők számára pozitív.
A felkészülést - csak említésképpen mondom - hátráltatta az, hogy február végéig nem tudtuk, melyik rendszer fog működni, a SAPS vagy SPS. Itt egy döntést kellett hozni, hiszen tovább várni lehetetlen volt. A fejlesztéseket február végén megindítottuk, és ennek következtében március 25-ével elindítottuk az oktatófilmünket, végigoktattuk a falugazdász, kamarai tanácsadói hálózatot, az oktatófilmen keresztül gyakorlatilag minden pályázó saját maga adja be, illetve a termelők is, aki egyedileg adja be vagy tanácsadók segítségével, azok hozzáfértek ehhez az oktatófilmhez, a felkészülés megkezdődött. Elsősorban nyilván a technikai és a falugazdász körzetekben az adatátviteli rendszerek és maga az infrastruktúra lerendezése.
15-étől indítottuk élesben a rendszert. A 15-i indulás után - mivel a terhelést csak szimulált teszteken lehetett csinálni - a rendszer végig működött, de lassulások voltak tapasztalhatók. Ahogy egyre több falugazdász lépett be a rendszerbe, a rendszer úgy lassult. Ezeket a terheléses próbákat már csak szimuláltan tudtuk elvégezni, a valós terhelésnél jöttek ezek a problémák. Ennek ellenére minden nap 2-3 ezer kérelmet be tudtak adni, nyilván az elvárthoz képest ez jóval alacsonyabb volt. A 23-i napra minden területen, a kormányzati hálónál, a mi infrastruktúránkban és a külső infrastruktúrában és programokban is azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek voltak, sikeresen elvégeztük, és 23-ától a rendszer képes gyakorlatilag azt a sebességet produkálni, amelyet elvárunk. Fennakadások érdemben nincsenek. Egy-egy falugazdász körzetben fordulnak elő lassulások, problémák, de ezek adatátviteli ügyek, hamarosan rendeződnek. Érdemi leállás nincs. A mai nappal a 60 ezer kérelmet elhagytuk, és a napi 9-10 ezer kérelem most már zsinórban jön. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérelemszám jelenleg attól ilyen alacsony, hogy több termelő egyelőre nem jön be a falugazdász központokba. A napi 15-16 ezer kérelem befogadása is lehetséges, és úgy gondoljuk, hogy ez menni is fog. Mindezek figyelembevételével jövő hétvégén is elrendelt munka lesz. Ma semmiféle akadályát nem látom annak, hogy időben és megfelelő módon ez a munka befejeződjön. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elsőként szeretnék hozzászólni, ha megengeditek, átadom az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak.
(Jakab István, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, továbbiakban ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsolj!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Előre is elnézést kérek, ha néhány percnél hosszabb lesz a felvezetésem, csak azért, hogy a hátteret is próbáljam érzékeltetni. A hátteret pedig azok szemszögéből világítanám meg a rendszer jelenlegi helyzetét illetően, akik a végeken dolgoznak.
Tegnapi nap eljutott hozzánk a mai bizottsági ülésre egy háttéranyag, amelyet gondolom, elnök úrék készítettek. Ebben van néhány biztató adat, és ahogy elnök úr szavait is hallottuk, nyugtató, biztató bejelentések hangzottak el, hogy például a május 15-i határidő teljesíthető, nincs akadálya, a benyújtott kérelmek arányosan jönnek, azok száma április 15-ig elérte a 41 ezer darabot, a beadás megfelelő ütemben zajlik, és még sorolhatnám az anyag kijelentéseit. Ami miatt elnézést kértem, szeretném felolvasni egy vezető munkatárs múlt hét csütörtökén a kollégákhoz eljuttatott levelét.
"Kedves Kolléganő, Kollégák!" - Azoknak juttatja el, akik úgymond a végponton dolgoznak. "Az elektronikus kérelembeadás körüli áldatlan állapotokkal kapcsolatban a következőkről tájékoztatlak. Az elmúlt időszakban telefonon, szóban, majd a mai nap során írásban is megkerestük a kifizető ügynökség illetékeseit annak érdekében, hogy megfelelően biztosítsuk tájékoztatásotokat a kialakult állapotokról.
2008. évben, április 23-i állapot szerint - tehát 2008-as év - az MVH által megküldött statisztikai adatok alapján 42433 kérelem állt kitöltés alatt, és 76783 kérelem került beküldésre, mindez 1 millió 10 ezer hektár igényelt területet jelentett.
2009. évben a kézhez kapott adatok alapján 21266 kérelem került beadásra. Szeretném jelezni, hogy az előző évi adatokhoz képest ez mintegy egyötöde az időarányos, beérkezett és feldolgozott adatoknak. A munkát nehezítik a meghatalmazások, G-002 adatlapok bevezetése is, amely adatok ráadásul nem kerülnek belátható időn belül átvezetésre."
Igazgató úr, elnök úr erről nem szólt, hogy a G-002 adatlap kulcsfontosságú lesz a feldolgozás gyorsaságában, illetve hogy egyáltalán május 15-ig lehetséges-e ezen igényléseket beadni.
"Mivel az illetékesek, az MVH, a kormányzat, és maga a mezőgazdasági bizottság ismerik a kialakult áldatlan állapotot, a továbbiakat kérem. A héten a gazdálkodókat elsősorban, amennyiben lehetőség van rá, a reggeli és késő délutáni időszakra tervezzetek. Ennek az az oka, hogy azt követően, hogy leállt a rendszer, egy feldolgozó öt igénylőnek tudta az adatát felvinni általában az átlagos 20-25 helyett."
Késő éjszakára vagy kora reggelre azért tették, mert abban reménykedtek, hogy más kollégák akkor nem dolgoznak.
"Hétfőtől várhatóan a rendszeren - e hét hétfőt jelenti, a tegnapi napot - várhatóan a főbb felújításokat elvégzik, így javaslatom kicsit több gazdálkodó behívását jelentheti, de a rendszer kipróbálásáig ne tervezzetek nagyobb létszámot. Az MVH ügyfélszolgálat és a gyakran ismételt kérdések felé ne jelezzétek már a mára sajnálatos módon természetesnek vett leállásokat, hanem csak a kérelmekkel, a kitöltéssel kapcsolatos problémákat jelezzétek a későbbiekben."
Van egy feldolgozói felülete ennek a programnak, hogy ha valamilyen hiba áll be, akkor a gyakori kérdések honlapján azonnal fel lehet tenni a kérdést. Gyakorlatilag már képtelenek voltak válaszolni az e kérdéseket fogadó szoftveresek, ügyintézők, akik a másik végén vannak. Sőt, olyan komikus jelenetek álltak elő, hogy megkérték őket telefonon a gyakran ismételt kérdések válaszadói, hogy legyenek szívesek, fényképezzék már le a monitort, mert nem is értik a problémát, és egy másik gépen gyorsan küldjék már el nekik pps formátumban, hogy megnézzék, mi történt tulajdonképpen.
"A kitöltésre megjelent gazdálkodókat tájékoztassátok az esetleges rendszerleállásról. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét, illetve annak nem publikus használatra ezen utasítást."
Megkértem egy ügyintézőt, aki igen régóta részt vesz a kezdeti időszakoktól, hogy véleményezze, mi okozta ezt az igen idegesítő helyzetet, amiben több megyében, különösen Szabolcs és Bács-Kiskun megyében úgy érzékelik, hogy nem tudják feldolgozni a még hátralévő időben az összes igénylő adatát, és közismert, hogy a május 15-i határidő nem módosítható, mivel uniós határidő. Az összegzés így szól, és elnézést kérek, csak szintén azért, hogy érezzétek a probléma nagyságát. A következő.
"2008-as rendszer, öt támogatási jogcím kifizetési kérelmét lehetett akkor elektronikusan benyújtani SAPS, AKG, KAC, EMOGA, kedvezőtlen adottságú területek és őshonos állatok, stb. Elektronikus ügyintézés nem volt kötelező, csak nagyon ajánlott, kötelező volt mindenkinek felajánlani a segítségünket, és rábeszélni az ügyfeleket. Aki mégis ragaszkodott a papíralapú beadáshoz, annak meg kellett igényelni az adatlapot, a térképeket kitölteni, rajzolni és visszaküldeni. Nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, mindössze egy-két ember nálunk a 900-ból. Önállóan a saját igénylést benyújtó igénylők száma szintén nagyon kevés volt, és nagyon kevés volt az olyan pályázatíró iroda, amely pénzért ugyan, de megcsinálta a bevallásokat. Döntő mértékben elektronikusan mi adtuk fel az adatokat.
Az igénylés menete 2008-ban a következő volt. Az ügyfél jelszavát beléptettük a kérelemrögzítő felületre, ahol a megelőző évi igénylés szerint az MVH által előre kitöltött adatlapon a szükséges módosításokat elvégeztük. Az új területeket felvettük, töröltük az értékesített, bérbe és más mezőgazdasági művelésbe vont területeket. Beírtuk, hogy az adott évben mit vettek, döntő többségében AKG monitoring adatokat, az új jogcímeket felvittük, a blokktérképen a szükséges változtatásokat elvégeztük. Ez volt a lényegi része.
Második pont. Az igénylést lezártuk, az ügyfélkapun keresztül elküldtük az MVH részére.
Hármas pont. Két példányban kinyomtattuk az igénylést, amely tartalmazta a meghatalmazást, amellyel megbízta a falugazdászt vagy a kamarai tanácsadót. A két fél által aláírt adatlapokat az igénylési időszak végén bevittük az MVH-hoz.
A rendszer az első két hét túlterheltsége és rendszerhibák javítása után megfelelően működött, így még azokon a településeken is lehetett végezni a munkát, ahol nagyon sok igénylés jellemző. Az egy főre eső rögzítők számában nagyon nagy eltérések vannak országosan, de még a megyékben is, amit a rendszeren belül sajnos nem kezeltek le."
Nézzük a 2009-es rendszert. "Az igénylést kizárólag elektronikus úton lehet beadni, tehát most már nincs olyan, hogy papíralapon kérheti valaki, hogy beadja. A régi öthöz újabb öt jogcímen lehet beadni igényléseket." - felsorolja, nem részletezném. "Az önállóan, tanácsadói megbízással, illetve falugazdász segítségével beadott igénylések aránya nem változott jelentősen, azaz a munka nagy része most is ránk hárul.
2009-től azonban az igénylő felület része lett a regisztrációs adatok módosításának elvégzésére használt úgynevezett G-002-es nyomtatvány. Ezen adatlap a személyes adatokban történt változásokat, lakcím, telefon, stb., valamint az új adatokat átvezeti. A regisztrációs adatokban történő változásokat 15 napon belül be kellett jelenteni. Idén tavasszal erre már csak elektronikusan van lehetőség. A meghatalmazás alapján dolgozó falugazdász vagy tanácsadó az igénylés előtt meg kell, hogy kérdezze az ügyfelet, milyen változások vannak az ügyfél adataiban, és azokat át kell vezetnie ezen rögzítő felületen. Egy változás mindenképpen van, ez a statisztikai szám beírása, hiszen aki adószámot váltott tavaly, annak statisztikai száma is keletkezett. Az új termelőknek 2008 januárja óta van adószámuk, amit a G-002 nyomtatványon be is kellett jelentenünk az MVH felé. Statisztikai számról valahogy megfeledkeztek, a G-002-es nyomtatványon nem is volt ilyen adatmező. Most viszont minden igénylőnek be kell írni, mert azzal fenyegetnek, hogy nem fizetik ki a támogatást annak, akinek nincs bejelentve a statisztikai száma. Ezt persze egyetlen gazdálkodó sem ismerte, nem is tudta, hogy van neki ilyen száma, vagy netán bejelentési kötelezettsége. A számot a Statisztikai Hivatal honlapján, eléggé nehezen felfedezhető helyen az adószám megadásával lehet megkeresni. Színesíti a helyzetet, hogy a beadási időszak első hetében - tehát az április 15-i héten - a G-002 felület nem is működött, tehát akinek akkor megcsináltuk, annak nem is lehetett a G-002-es adatmódosításokat elvégezni. A legnagyobb probléma az, hogy a G-002-es ügyintézés legalább annyi időt vesz igénybe, mint a támogatás igénylése, pedig a támogatás igénylése önmagában is sokkal időigényesebb folyamat. Tehát ebből érzékelhető, hogy megduplázódott egy időigényes adatlap kitöltése, és ezzel az ügyfélforgalma az ügyfélkapun.
Az igénylés menete 2009-ben a következő. 1-es, meghatalmazások kitöltése. Egy meghatalmazás a G-002-es ügyintézési lapra, egy pedig az igénylés kitöltésére. Mindkét esetben két tanú nevét is be kell írni a meghatalmazásra. Tavaly nem kellett meghatalmazást kitölteni, azt a rendszer automatikusan generálta, és a tanúk sem kellettek.
Második pont, meghatalmazások beküldése ügyfélkapun keresztül. Hármas pont, ki kell lépni a kitöltő felületről, majd be kell lépni az ügyfélkapus tárhelyre. Onnan a meghatalmazások beküldésének visszaigazolását le kell tölteni. Vissza kell lépni a kitöltő felületre, ahol a letöltött visszaigazolás feltöltésével ki kell nyomtatni a meghatalmazásokat három példányban. Négyes pont, az ügyfél ideiglenes jelszavának módosítása ajánlott biztonsági okokból. Ötös pont." - itt kezdődik gyakorlatilag az ügyintézés, mégpedig -"belépés a G-002-es adatlap felületére, és itt most már az adatmódosításokat elvégezhetjük. Közben egy másik böngészőben a Statisztikai Hivatal honlapján ki kell keresni a statisztikai számot, hogy beírhassuk a G-002-es lapra. Hatos pont, G-002 lap beküldése ügyfélkapun keresztül. Hetes pont" - itt kezdődik most már a tényleges igénylése a támogatásoknak. "Hetes pont tehát a belépés a támogatásigénylő felületre. A folyamat hasonló, mint tavaly volt, plusz néhány új jogcím, bár ezek manapság ritkán fordulnak elő. Nyolcas pont, igénylés beküldése ügyfélkapun keresztül. Kilences pont, visszaigazolás letöltése, majd ennek segítségével egy példány kinyomtatása az ügyfél részére. Tízes pont, a három példányban kinyomtatott meghatalmazás mindkét féllel, az ügyféllel, valamint a megbízott adatrögzítővel, mindkét féllel, valamint két tanúval alá kell írni, három példányban, mint említettem. Egy-egy példányt a két fél kap, az ügyfél és a rögzítő, egy példány megy az MVH-nak. Vagy az ügyfél feladja postán, vagy a tanácsadó személyesen beviszi, mint tavaly. Mi az utóbbit választottuk, mert félő, hogy sokan elfelejtik időben feladni, vagy azt mondják majd, hogy nem is mondtuk, hogy fel kell adni. A papírmeghatalmazás beküldése nélkül az igénylés érvénytelen. Akkor egyetlen kérdés van, hogy is van ez az elektronikus ügyintézés?
A rendszer a múlt hét csütörtöki rendszer- és programhibák, illetve túlterheltség miatt gyakorlatilag használhatatlan volt. A fejlesztésnek köszönhetően időarányosan itt nálunk a tavalyi 30 százalékát sem tudtuk megcsinálni. Ha a rendszert rendbe tennék, és a G-002-t nem kellene felvezetni, akkor talán meg tudnánk csinálni a támogatásokat május 15-ig."
Nos, így áll a végpont szempontjából az ön által eléggé megnyugtatónak vázolt helyzet, a végpont egyelőre ezt nem így érzékeli. Van egy konkrét kérdésem. Mi van, hogy ha a G-002-es nyomtatványt nem fogják kitölteni, és kizárólag a támogatások igénylésére koncentrálnak a kollégák, mert a május 15. nagyon szigorú határidő, nem tudjuk módosítani? A G-002-es pedig az első hazai adatlap, ha szabad így fogalmaznom, amire értem, hogy az MVH-nak szüksége lenne, de hogy pont a munka csúcsán kell ezt kitölteni, hiszen sokan nem értik, és mint említettem, dupla annyi időt vesz igénybe a rendszer működtetése, mint eddig, ebből is érhető, hogy miért állt le gyakorlatilag az egész rendszer. Megjegyzem, ma délelőtti információ alapján visszatértek a normál működésre, tehát elképzelhető, hogy naponta 20-22 adat rögzítése megtörténhet. Ma reggel 10-ig működött, tegnap egy három-négy órás hiány kivételével tűrhetően működik a rendszer. Ez is a történet részéhez tartozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. További kérdés, hozzászólás? (Jelzésre:) Örvendi Lászlónak adok szót, és visszaadom az ülés vezetését.
(Font Sándor (Fidesz) a bizottság elnöke visszaveszi az ülés vezetését.)
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr beszélt a formai hibás kérelmekről, én is azt kell, mondjam, ez a háttéranyag is hibás, mert nincs aláírva, és nem tudtam meg, hogy ki készítette nekünk, ki adta volna nekünk ezt a háttéranyagot. Se a minisztérium, se az MVH, semmilyen aláírás nincs.
Visszatérve a kérelmekre. Amit Font elnök úr elmondott, az ország más területén is tapasztalható szinte szóról szóra. Hajdúban, Szabolcsban, Békésben, Csongrádon ez a helyzet, és 23-án csütörtökön, múlt hét csütörtökön indult. Eddig körülbelül 25-30 százalék van elvégezve a kérelmek darabszám szerinti beadásából. Itt meg kell jegyezni, hogy zömében a kistermelők adták még be, és a nagyobbak, ahol a tételszámok a kérelemnél sokkal többek lesznek, jelentősen többek, azok még hátra vannak. Attól fél mindenki, hogy 15-éig nem tudják teljesíteni. Azért mikor 20-a körül kijött az a fenyegető levél, amiben benne volt, hogy KSH-szám ha nincs rajta - amiről az őstermelőknek fogalmuk sincs, hogy mi a KSH-számuk-, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a kérelmük. Nézzük meg, hogy miket kérünk, hiszen még egyszer mondom, az őstermelőknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mi a KSH-szám, és ráadásul egy bonyolult, hosszú honlap alapján lehet megtudni a KSH honlapjáról, hogy mi az őstermelő KSH-száma. Örüljünk, ha már odáig eljutottunk, hogy be tudják adni a falugazdász segítségével az elektronikus kérelmeket. Ne terheljük olyan számokkal, amire semmi szükség nincs, biztos vagyok benne, de megadunk egy lehetőséget arra, hogy talán elutasításra kerülhet az illető állami támogatási kérelme.
Annak azért örülök, hogy végre beindult, de még mindig fennáll a veszélye, hogy nagyon sokan nem tudják beadni a támogatási igénylésüket május 15-re, és akkor mi van. Akkor jön a mínusz százalék. Ezt nem szeretné senki, nem szeretnék a falugazdászok sem, mert a személyi feltételek megvannak. A személyi feltételek biztosítottak, a falugazdászok éjt nappallá téve dolgoznak, csak dicséretet érdemelnek. Itt az a baj, hogy a technikai feltételek nem voltak biztosítva tavaly. Március 24-én indult, és így tudták elvégezni. Most dupla mennyiséget kell felvinni, és egy hónappal később indult. Nincs rá körülbelül 20-22 nap, május 1-jét is beleszámítva, hogy elvégezzék ezt a munkát. Ezért tartunk tőle, hogy nem tudják befejezni május 15-ig a támogatási igényléseket. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna még mondani.
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kollégáim részletezték már a hibák többségét. Először is arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a legnagyobb munkavégzés időszaka van, a munka dandárja. A gazdák be vannak osztva a falugazdászoknál, időre mennek, jómagam is beültem egy falugazdász irodába, eltöltöttem egy napot. Annak alapján azt tudom mondani, hogy - így fogalmaztak, így tolmácsolom - a rendszer működése kritikán aluli, a következő miatt. Ha már hiba adódott - elmondták kollégáim, nem ismétlem - és kérték a segítséget, kérték a választ, ráadásul úgy, hogy ott ült az ügyfél vele szemben, bizony olyan válaszokat kaptak, amit nemigen raktak volna ki a faliújságba. Itt van nálam az adott falugazdász véleménye.
A másik, amit azt gondolom, szóba kell hoznunk, hogy nemcsak a rendszer leterheltségéről van szó, mert a kollégák jelezték - én nem értek a számítástechnikához, nyilván megvannak erre a szakemberek -, hogy a már megrajzolt, elmentett parcellát kiveszi a rendszer, a meghatalmazáshoz készülve beütötte a termelő regisztrációs számát, amire egy más megyében lévő, már beadott, véglegesített kérelmet hozott fel a rendszer. Mondjuk egy pest megyei felhozott egy vásárosnaményi komplett adatrendszert. Még adatvédelem szempontjából is izgalmas a kérdés. Valahol a rendszerben nagyon komoly bajok lehetnek. Azt gondolom, hogy arra apellálni, hogy SPS vagy nem SPS, az egyértelmű volt, amikor a törvény elfogadásra került, és köztársasági elnök úr az ellenjegyzést elutasította, tehát a törvény nem hatályos. Itt most, ebben a helyzetben nagyon sürgős intézkedésekre lenne szükség. Nagyon veszélyeztetve látjuk azt, hogy be tudják-e az emberek időben adni.
Elnök úr, ráadásul több más területet - de arra most nem szeretnék rátérni, a felülvizsgálat kérdése - említhetnék, hogy miért volt az, hogy elmúlt évben az összes kérelemnek több mint 20 százaléka korrekcióra szorult, hogy finoman fogalmazzak, de azt is mondhatnám, hogy hibás volt, és emiatt később lett kifizetve válság időszakában a területalapú támogatás. Ez mind-mind azt jelzi, hogy valahol nagyon hozzá kellene nyúlni a rendszerhez, és végre egy működőképes rendszert biztosítani, hogy a gazda, ha már lehetősége van rá és bejelentkezik a falugazdászhoz, akkor az adott időintervallumon belül el tudja intézni a hivatalos ügyeit, mert neki valami más feladata is van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valami más kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Rövid kérdés, ami érthetetlen számomra, és tulajdonképpen az anyagból is kiderül, amit az MVH készített. Tudható volt, hogy az SPS rendszer nehezen lesz beindítható. Itt ebből az anyagból is kiderül, hogy november 12-én, amikor a köztársasági elnök úr átküldte normakontrollra, Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnökeként már akkor azt nyilatkozta, hogy ez több hónapot fog igénybe venni. Pontosan tudható volt, hogy 2009-ben nem tudja bevezetni a tárca az SPS rendszert. Mi akadályozta a tárcát, az MVH-t és a teljes apparátust vagy a kormányt abban, hogy azonnal a SAPS rendszer megerősítésére térjen vissza, állítsa vissza a rendszert a SAPS működtetésére, és miért kellett március 1-ig várni ezzel a döntéssel, mikor ez tudható volt? Egyébiránt még a vitában is világos volt, még a köztársasági elnök urat sem kellett volna megvárni, mert előzetes nyilatkozatok alapján várható volt, hogy komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel az SPS rendszerrel. Nem egyszer elmondtuk a parlamenti vitában is, hogy aggályok vannak ezzel kapcsolatban. A történelmi bázisra vonatkozóan is, a vagyoni értékű joggal kapcsolatban is, és ez a két pont az, ami azóta is ott fekszik az Alkotmánybíróság előtt. Szóval mi akadályozta meg a tárcát, hogy március 1-je előtt elkezdje a visszaállást a SAPS rendszerre? Tudható volt, hogy 2009-ben a SAPS rendszerben nem lehet működtetni ezt az egész rendszert. Ez számomra érthetetlen, és ezt a momentumot még szeretném idehozni, miután az előterjesztő összeállításában hivatkozás történik arra, hogy későn tudtunk foglalkozni ezzel a rendszerrel, és ezért vagyunk késésben. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én nagyon örülök annak, hogy az MVH elnöke optimista a kérelmek fogadásának a határidőben történő befejezésével kapcsolatban, és ezen a helyen és itt is megköszönöm a falugazdászok áldozatos munkáját, és a gazdák megértését. Azonban én gépész vagyok, és tudom, hogy a gépek - legyenek elektronikusak vagy mechanikusak - általában akkor szokták felmondani a szolgálatot, amikor elkezdenek velük dolgozni. Úgy gondolom, hogy az optimizmus helyénvaló, azonban egy vészforgatókönyvre, egy helyzetre mindenképpen fel kell készülni anélkül, hogy pánikot keltenénk. Mindenképpen olyan döntéseket kell hozni, hogy azok az emberek, akik a rendszer, a gép hibájából, okán nem tudnak határidőre regisztrálni, azok ne szenvedjenek hátrányt. Azért mondom mindezt, mert van elég gondunk ebben az országban. Van elég gond a mezőgazdaságban is, ha másból nem indulok ki, csak abból, hogy úgy várjuk az esőt, hogy nagyon-nagyon. Ha még a nagy gondcsomóba egy ilyen is beugrik, hogy még regisztrálni sem tudja magát, és ezzel kapcsolatban valami hátrányt szenved, az igen nagy gondot jelent majd nekünk meg az MVH-nak is, mert minket, országgyűlési képviselőket, az FVM-et és MVH-t fogják támadni. Azt kérem az MVH vezetésétől, hogy mindezeket figyelembe véve készüljünk arra a helyzetre, hogy esetleg valamilyen okból nem sikerül. Egyébként azt kívánom, hogy sikerüljön május 15-re befejezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megadnám a szót elnök úrnak a viszontválaszra. Csak jelezném, hogy a tavalyi rendszerben működik az idei is, a SAPS rendszerben. A G-002-es adatlap volt, ami leterhelte a rendszert, ezt érzékeltettem a felolvasásommal is. Erre úgy néz ki, hogy nem készültek fel. Változatlanul fontos kérdésem, hogy mi történik akkor, ha most nem vesszük a G-002-es lapot, kizárólag konkrétan a támogatások intézésére koncentrálnak a munkatársak, mert úgy biztos befejeznék a munkát május 15-ig. Megadnám a szót elnök úrnak.
Margittai Miklós (MVH) reflexiója az elhangzottakra
MARGITTAI MIKLÓS (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azzal kezdeném, hogy három szakaszt említhetünk. A 15-ig történő szakasz, ezt elmondtuk a falugazdászoknak, próbaüzem, itt lehetnek még rendszerhibák, majd 15-től rendszerhibák nem lehetnek és az éves kitöltés folyik. Így 15-től 23-ig tartó időszak következett még be, amikor a rendszer működött, minden nap adtak be jelentős számú kérelmet. 15-én 1424-et, 16-án 3968-at, 17-én 7808-at, 18-án 9519-et. Gyakorlatilag... Bocsánat, a halmozottat mondtam, elnézést. 15-én 1424-et, 16-án 2544-et, 17-én 3912-t, 18-án 1639-et, 19-én 617-et, vasárnapi nap volt. 20-án 6155-t, 21-én 4921-et, 22-én 5259-et. Gyakorlatilag ekkor sikerült a kormányzati rendszeren keresztül azokat az ellenőrzési problémákat megoldani, amióta a rendszer kifogástalanul működik. 23-ától minden nap gyakorlatilag 9 ezer körüli kérelmet adtak be, ezért tartunk most 60 ezer fölött, és stabilan a 9 ezer kérelmet hozzuk.
15-éig voltak programhibák, amelyet szimulálva lehetett kipróbálni, gyakorlatilag a tényleges terhelés miatt lassult a rendszer, nagyon lassan tudták beadni, de mégis beadták, és ezek mind kifogástalan kérelmek. Ez annyit jelent, hogy a rendszer működött. A rendszer minden funkciót tudott, csak nagyon lassan adta be, és ezeket a számokat tudták a falugazdászok produkálni. Ha ez marad, akkor ez reménytelen lett volna.
Mivel több szűk keresztmetszet lehet - a kormányzati háló, a saját ügyünk és bizony szoftverügyek is -, ezeket sorban kellett felgöngyölíteni, és a mai napokban történtek meg. Gyakorlatilag csütörtökre, 23-ára ezek mind elhárultak, és azóta érdemi probléma nincs. Ha kiiktatunk egy G-002-t vagy bármi mást, az felhozza az összes adatát, és csak két hiányzó adatot kell egyébként beírni, és ha esetleg van hiba, akkor javítani kell az adaton. Itt nem kell kitölteni, itt egy-két adatot kell beírni. Ezek most perceket jelentenek. Semmit nem lassítanak a rendszeren. Meg kell kérdezni a végeken újból, múlt csütörtök óta.
Azonkívül azt szeretném kérni, hogy hozzáértőket kérdezzenek meg, tehát tavaly 9 jogcím volt, amit be lehetett adni, ma 17, egyébként mondjuk a litvánoknál 19 van, ez nem unikum Európában, amit együtt adnak be. Aki amiben dolgozik, csak abba kell bemenni, egyébként minden jogcímbe keresztbe ellenőriz, úgyhogy nem akarom a rendszer pozitívumait és korszerűségeit elmondani, mert azt gondolom, magáért beszél, ismerik a falugazdászok is, ha valaki a mélyére néz, megnézheti a fedvények működését és sokminden mást. Tehát gyakorlatilag azóta a rendszer biztosan működik. Ma a szűk keresztmetszetet abban látjuk, hogy elég termelő menjen be a gazdászokhoz, hiszen tavaly 16 ezres napok is voltak. Akkor, amikor én azt mondom, hogy ma 60 ezren állunk, és 180 ezer kérelmet várunk, körülbelül 10 százalékát saját maguk fogják beadni a kérelmezők, tehát 160 ezer kérelem körül van. Egyébként ez a 10 százalék a tapasztalati számunk is. Az eddig beadottak közül külső tanácsadók és saját beadók stabilan ebben a 60 ezerben is 10 százalék körül vannak. Ez gondolom, végig fog tartani, és a 160 ezer, rendszeren keresztül beadandó kérelemből tulajdonképpen ma már 60 ezer megvan. Ezen a héten is úgy gondolom, jelentős haladást fogunk elérni. Amennyiben a szombat-vasárnapot is abszolváljuk, akkor tulajdonképpen a hét végére, amikor még 15 nap lesz, gyakorlatilag 50 százalékát el fogjuk érni. Egyébként az a tapasztalatunk, és tavaly is az volt, hogy zömében az utolsó két hétben mennek a termelők.
Azért nem lehetett előbb kezdeni, mert nyilvánvaló, hogy ha valakinek a vetésszerkezet nem tisztázott, tehát április közepe előtt nem tisztázódnak a vetőmag, egyéb ügyek, tehát mindenki zömében akkorra tudja, hogy mi a helyzet, akkor tud menni. Addig azért nem mennek az emberek, mert nem végleges még az ügyük, mondják a falugazdásznak, várj még. A falugazdászok hozzáértésével, egyébbel itt-ott vannak problémák, úgy gondolom, a leírás, amit nem akarok most külön górcső alá venni, hogy egy falugazdásznak azt tudni kell, hogy hány jogcímet kezd el, és arról ismeretének lenni kell. Egyébként az oktatófilmben részletesen ott van, 25-től fenn van a honlapunkon, végig lehet nézni. Nagyon világos, lehet látni a teljes menüt. Lépésenként elmagyarázzák, ezt a falugazdász egy másik gépen vagy akár lementve közben is nézheti. Úgy gondolom, hogy megfelelő szinten menet közben is minden információhoz hozzá lehet jutni, és nyilvánvaló, hogy az a három igazi nap múlt hétfőtől szerdáig, és csütörtökön mire stabilizálódott a gyorsasága a rendszernek, az a három nap kritikus volt. Ez teljesen világos. Sajnos ez tavaly is így volt. Nagyon kellemetlen, hogy behívunk termelőket, és nem tudjuk kiszolgálni. Ez abban a három napban így volt. Ez nagyon nagy kellemetlenség. Mi kértük a falugazdászokat, hogy mivel tényleg nem tudtuk éles terhelés alatt kipróbálni a rendszert, ezért ezekben a napokban valóban előfordulhat lassulás. Próbálják meg azokat a termelőket behívni, akik ezeket a problémákat jobban el tudják viselni, hiszen ez velejárója annak, hogy ezen a rendszeren keresztül kell beadni a kérelmeket.
Azt tudom mondani, hogy a rendszer megfelelő gyorsasággal működik múlt csütörtök óta, működött a hétvégén, működött tegnap, működik ma is, működik ezekben a pillanatokban is. A falugazdászoknak nyilván ezért a véleménye ezzel kapcsolatosan lényegesen megváltozott. Szintén a leírás egy lépést elfelejtett, hogy tavaly a térképrajzolás vette el az időnek a 80 százalékát. Erre alapítottuk azt, hogy még rövidebb idő alatt is, megfelelő sebesség mellett a kérelem beadható. Ma is ezt állítom. A térképrajzolásnak sokkal nagyobb időigénye volt, mint a G-002-nek vagy a meghatalmazás benyújtásának, és ezzel pedig egy zaklatását a termelőknek kiiktattuk. A G-002-vel megoldottuk, hiszen ezeket az adatokat postán kellene bekérni mintegy 30 millióért, és ugyanúgy a termelőnek vissza is kellene postán küldeni, ami ugyanannyiba kerülne neki, mert ezeket az adatokat igazából ezen az úton most mindezen kiadások és ismétlem, zaklatás mellett meg tudjuk csinálni. Ma már egy G-002 kitöltése alapvetően perceket vesz igénybe, amellett pedig a legfontosabb, amit elmondtam, hogy helyre tesszük a bankszámláját, lakcímét, egyebet, mert nem kapja meg, nem jelentik a változást maguktól, sajnos. Eddigi tapasztalatunk az, hogy a regisztrációs adatok 25-30 százaléka változik, ami nagyon magas szám. Ez azt jelenti, hogy nem tartják karban a termelők, és emiatt nagyon sok rossz utalás van. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezen tényezők alapján úgy gondolom, hogy a kezdeti problémák miatt a falugazdászoktól nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, egyébként a falugazdászoknak ez a dolga. Nem szívességet tesznek az embereknek. Ezért maradt meg, hogy az MVH előtt legyen egy olyan rendszer, mely ki tudja szolgálni azokat az igényeket, hogy a termelők a lehető legjobb kérelmeket és megfelelő segítséggel, elektronikus módon be tudják adni a lehető legkisebb hiba nélkül.
Vészforgatókönyvünk természetesen van, hiszen így van, történhet elektronikus rendszerben bármi, megvan erre is a vészforgatókönyvünk, de én ma nem látom ennek értelmét, hogy erről beszéljünk. Közösen az a feladatunk a falugazdászokkal és nagy az elhatározás bennük és bennünk is, hogy ezt a feladatot nagyon jó minőségben és nagyon jól meg tudjuk oldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Még egyszer kérdezem, ha most nem töltik ki a G-002-t, annak mi lesz a következménye? Erre nem válaszolt. Néhány falugazdász úgy látja, hogy csak ennek az elhanyagolásával van esély május 15-ig a gazdák berögzítésére. Lehet szakmai alkalmatlansággal illetni, de az én életutam történetesen úgy alakult, hogy villamosmérnök vagyok, és rendszerprogramozást hat évig végeztem. Ha szabad mondanom, nagyjából látom, hogy mi történik itt, ha már 10-12 éve ezzel nem is foglalkozom. Azért kérdezem azt, hogy ön szerint tényleg az a jó megoldás, hogy erre a rendszerre rávisszük a G-002-es ügyintézést, amely meghatalmazással, két tanú aláírásával kezdődik, utána ezt a meghatalmazást beküldjük ügyfélkapun, utána másik rendszerbe belépve várom az ügyfélkapun való visszaigazolást, utána módosítjuk a jelszót, és itt kezdődik el a G-002 kitöltése? Ön azt mondja, hogy felgyorsult a rendszer, mert most már nem kell térképet rajzolni. Mégis emiatt több mint duplájára növekedett csak az ügyintézés időszaka, és ehhez kapcsolódik az, hogy közben nem működött a rendszer, tehát küldte volna az adatot, csak a meghatalmazások miatt már rögtön megállt az egész, mert nem kapott visszajelzést. Mint említettem, van egy olyan probléma, amit generáltak a G-002 és két tanúval aláírt megbízási szerződés kitöltésével, ami ugyanígy vonatkozik még a kérelemhez kapcsolódóan is. Az is ugyanilyen rendszer, és ez növelte meg nagyon az ügyintézési időszakot. Mondom, az már csak egy kellemetlen esemény volt, hogy közben az elektronikus rendszer leállt, amin ezt az adatforgalmat kellett volna biztosítani. Ha jól értem, az érintettek azt nehezményezik, hogy a G-002 kitöltésével veszik el az időt, miközben azért aggódnak, hogy május 15-ig nem fogják tudni az adatokat a gazdáknak berögzíteni.
MARGITTAI MIKLÓS (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal): Az a jelenség, ami annyit jelentett, hogy reggel 8-kor prímán dolgozott a falugazdász, nem volt problémája a G-002-essel akkor sem. Utána lelassult, most már ezek a jelenségek nincsenek. Tehát több esetben cáfolnám, amit a falugazdász állít. Az egyik az, hogy a térképrajzolás és ez a munka arányaiban gyakorlatilag nyilván az egy fizikai blokkos esetében lehet, hogy körülbelül azonos vagy az egyparcellás, egy fizikai blokk esetében, de remélhető nyugodtan, kimehetünk falugazdász körzetbe. Ha valaki azt mondja, hogy a térképrajzolás és a G-002-es ügyintézés ideje magasabb, akkor ez szakmai evidencia. Ha pedig arról van szó, akkor miért vennénk ki? Egy 60 milliós költségtől miért ne kímélnénk meg az államot és a termelőket, kettő meg miért ne vinnénk be az adatot? Ez semmit nem lassít. Másrészt nem tudja a falugazdász, hogy nem kell kilépnie, mert egy kilépéssel többet csinál. Közvetlenül be lehet adni, nem kell kilépni az ügyfélkapuból, és úgy belépni. Ez pillanatok alatt megy, és gyorsan megoldható, minden további nélkül, tessék leellenőrizni a falugazdász körzetközpontban, tehát ilyen probléma nincs. Gyakorlatilag semmit nem gyorsítana, hiszen ezek másodpercek. Tavaly ugyanígy meg kellett bízni a falugazdászt, méghozzá magánokiratban, és alá kellett írni két meghatalmazottal. A jelszót nem kötelező megváltoztatni csak abban az esetben, ha nem bízik meg valaki a falugazdászában. Tehát ha ő a jelszavát, amit kapott megtartja, és azzal fog változatlanul menni és megbízik a falugazdászban, akkor nem kell megváltoztatni. Ezek a lépések vagylagos lépések, és a biztonságát szolgálja a termelőnek, amennyiben úgy gondolja, hogy nem bízik meg a falugazdászában. Akkor kell változtatni. Ezek a lépések egyáltalán nincsenek. Köszönöm.
ELNÖK: Elnök úr említette, hogy ellenőrizzük le, hogy tényleg így működik vagy nem így működik, ahogy én esetleg prezentálnám. Meg szeretném nyugtatni elnök urat, hogy múlt héten önök által ellenőrzött területen megtörtént. Nem hitték el, hogy nem működik a rendszer, ezért mind a megyei, mind az országos központból kijöttek, megnézték, megállapították, hogy ez tényleg nem működik. Ezen már túl vagyunk, elnök úr. Most úgy tűnik, nem hiszi el az általam elmondottakat. Nem tudok mást mondani, én azoknak hiszek, akik a végponton dolgoznak. Kénytelen vagyok azoknak hinni, mert láttam, hogy mi történik, meg hallottam azon megjegyzéseket, amit a berendelt ügyfelek tettek. Az ártatlanok, mind a falugazdász, mind a kamarai alkalmazott, természetesen nem tehettek a dologról. Kérdezem, hogy miért kellett most papíros formában, két tanú aláírásával megbízást adni, és oda-vissza járatni az ügyfélkapun, és tavaly ezt miért nem kellett, miért tudta a rendszer magától generálni? Mi változott meg tavaly óta?
MARGITTAI MIKLÓS (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal): Tavaly óta az változott meg, hogy ugyanúgy alá kellett íratni, csak papíralapon kellett beküldeni az MVH-ba, ezt a 180 ezer meghatalmazást újból kézzel be kellett rögzíteni. Idén úgy gondoltuk, hogy mivel ez a lépés a kitöltésben másodperceket jelent - és ma is, állítom -, miért ne tegyük meg, és miért kelljen egy plusz postai és plusz lépést beiktatni a falugazdászoknak, hogy eljuttassák az FVM hivatalokba, a megyébe, illetve most már igazgatóságra a kézzel kitöltött nyomtatványukat, majd átvigyék az MVH-ba postai úton, és a postai úton bejött meghatalmazásokat pedig kézzel berögzítse az MVH. Gyakorlatilag ez a magyarázata, és ha ez irracionális, akkor legközelebb másképp csináljuk.
ELNÖK: Talán egy jó rendszert kellett volna csinálni. Programozó vagyok, éles helyzetben nincs tesztüzem, elnök úr, ez a programozás alapja. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor köszönöm szépen a tájékoztatást, a napirendi pontot lezárom.
Egyebekben kérdezem, hogy van-e valakinek az Egyebekben közölnivalója? (Nincs jelzés.) A keddi napirendet tartjuk meg. Egyebeket lezárom, az ülést berekesztem, köszönöm szépen mindenkinek a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 44 perc.)
|
Jakab István Alelnök |
Font Sándor elnök
|
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra