MB-14/2009.
(MB-103/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. május 5-én, kedden, 10 óra 10 perctől
a Képviselői Irodaház V/515. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló T/9368. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Tájékoztató a "sertésinfluenza" gazdasági hatásairól *
Elnöki bevezető *
Dr. Bognár Lajos (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) tájékoztatója *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Egyebek *
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Dr. Bognár Lajos (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szolnoki István (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Dr. Sziebert István, a Fidesz szakértője
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését, és köszöntöm azokat is, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek a kormány képviseletében.
A bizottság tagjai írásban megkapták a napirendtervezetet. Kérdezem, hogy ehhez van-e kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazzunk róla! Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a napirendtervezettel. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Egyhangú. Ezek szerint fogunk haladni.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Az első napirendi pont a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvénytervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatása. Köszöntöm dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr vezetésével az FVM képviseletét.
Kapcsoló módosító indítvány a képviselők részéről nem érkezett az iromány-nyilvántartás szerint, viszont javaslatot teszünk bizottsági módosító indítvány benyújtására. A bizottsági módosító indítvány főleg helyesírásszerű indítványokat terjeszt elő, egy kivétel van: a 19. § megnyitása, amely gyakorlatilag Bedő Tamás és Font Sándor képviselők azon módosító indítványa, amelyet eddig a bizottságok mindegyike támogatott, ahogy a kormány is. Ez az új bor-forgalombahozatali járulék két részre való bontása, azaz azt 5 forintos és 10 forintos egységek megosztásának az arányait módosította, és ezt most szövegileg nem szerkesztve újra, de ebben is kijavítva a gondolat- és kötőjeleket terjesztjük a bizottság elé, és így kérjük a bizottsági módosító indítvány elfogadását. Ezt a bizottsági módosítóindítvány-javaslatot képviselőtársaim megkapták. A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi is megkaptuk a parlamenti korrektoroktól a hivatalos levelet, amelyben jelezték, hogy bizonyos technikai szövegpontosításokat - kötőjel, gondolatjel, egybeírás, különírás, s a többi -, ezeket a módosító indítványokat a bizottsági módosító javaslat tartalmazza. Az előterjesztő ezt támogatni fogja. Miután mindegyik kizárólag csak technikai, nem is szeretnénk erről további részletes... - hogy mondjam? - tájékoztatást adni, persze, hogyha kérdés van, nagyon szívesen, de miután technikai, nem akarunk erről részletesebben szólni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk róla.
Kérdezem: ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság nyújtsa be az így előterjesztett módosító indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú. A bizottság tehát benyújtja ezt az indítványt.
Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyet még tárgyalnunk kellene. (Senki nem jelentkezik.) Nem tudunk ilyen indítványról.
Akkor ezt a napirendi pontot lezárom... (Dr. Mikó Zoltán jelzésére:) Igen, a főosztályvezető-helyettes úrnak még szót adok.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném megköszönni a bizottság segítő közreműködését, amelynek köszönhetően, úgy néz ki, a bortörvény módosítása sikerrel át fog menni a parlament munkájában. Még egyszer köszönöm.
ELNÖK: Mi is köszönjük szépen a segítséget. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Tájékoztató a "sertésinfluenza" gazdasági hatásairól
Rátérünk a második napirendi pontra, amelynek keretében az úgynevezett sertésinfluenzáról szóló tájékoztatást szeretnénk meghallgatni, amely tájékoztató megtartására az FVM képviselőit kértük fel. A bizottság tagjai bizonyára hallották, hogy a közhírekben most eléggé vezető helyen szereplő sertésinfluenzával kapcsolatosan hallgassuk meg az MgSzH képviselőit, és egy kicsit tisztázzuk magunk között is az influenza kialakulásának a hátterét, ennek az esetleges európai terjedését, a magyar lakosokat esetlegesen elérhető veszélyeztetését, illetve hogy a Szakigazgatási Hivatal - esetleg együttműködve a humán területen védekezőkkel - hogyan ítéli meg a sertésinfluenza-vírus megjelenését, ha ez egyáltalán az, mert ebben elég bizonytalan nyilatkozatokat hallunk. Az indítványomat leginkább azért tettem meg - és ezt egyeztettem az alelnök úrral -, hogy nehogy az annak idején madárinfluenza néven ismert, de még nem létező vírussal kapcsolatos reagálások, néha túlreagálások és ennek következtében az állattenyésztőknek bizonyos piacvesztést okozó reakciók is történjenek. Ezért kértük meg az MgSzH-t, hogy egy tárgyilagos és egy hiteles tájékoztatást adjanak.
A napirendi pont tárgyalásán köszöntöm Bognár Lajos elnökhelyettes urat az MgSzH-tól, akinek megadom a szót. Parancsolj!
Dr. Bognár Lajos (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) tájékoztatója
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy először is Süth doktor nevében elnézést kérjek, hogy nem tud jelen lenni, mivel a Kriminálexpón kell részt vennie a miniszter úr helyett az élelmiszerbűnözéssel kapcsolatban. Ha szabad, röviden szeretnék majd beszélni magáról a jelenlegi influenzajárványról, majd utána a sertésinfluenzáról mint betegségről, a végén pedig a gazdasági kihatásokról.
Engedjék meg, hogy a kicsit az elnök úrhoz kapcsolódva kritikával illessem a napirendi pont címének íróját: az nem sertésinfluenza-járvány, ami jelenleg van... (Herbály Imre: Idézőjelbe van téve!) ..., igen. Ez egy humáninfluenza-járvány, amely az "A" típusú H1N1 vírustörzsre vezethető vissza, amely vírustörzs valóban okoz megbetegedést sertésekben is, valóban sertésinfluenza-vírustörzs is, itt azonban kifejezetten emberről emberre terjedi influenzajárvány kialakulásáról van szó. Jelenleg nincsen rá bizonyíték, hogy a vírus honnan került az emberbe, egyáltalán nincs bizonyíték a sertés és az ember közötti kapcsolatra, egyáltalán nincs egy eset sem, amikor közvetlen sertés-ember kapcsolatot felderítettek volna a jelenlegi kutatások során. Ellenben Kanadában megtörtént az ellenkezője: egy Mexikóban járt munkás befertőzött egy sertésállományt az elmúlt napokban, tehát sajnos visszafelé is megtörténhet a fertőzés. Éppen ezért szükséges a figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy az állattartóknak a szokásos járványügyi intézkedéseket meg kell tenniük, különös tekintettel a látogatások, a betegség tüneteit mutató dolgozók távoltartására vonatkozóan.
Az OIE, a WHO, a WTO és a FAO közös álláspontot alakított ki a tekintetben, hogy a jövőben nem is használják a "sertésinfluenza" kifejezést, kifejezetten az "A" típus H1N1 vírusmegjelölés fog megjelenni, és valamennyi szervezet kijelentette egy kommünikében, hogy nem tartja indokoltnak a sertésekkel kapcsolatos kereskedelmi korlátozó intézkedéseket, nem indokolt a sertéshús és a sertésből készült élelmiszerek korlátozása, hiszen az influenza, a humáninfluenza nem tud terjedni a sertéshússal, illetve a sertéshúskészítményekkel, és a jelenlegi nemzetközi jogi követelmények sem indokolják kereskedelmi korlátozó intézkedések bevezetését, illetve sertések leölését. Ezek, úgy tűnik, túlzó intézkedések, protekcionista intézkedések bizonyos államok, OIE-tagállamok részéről.
A figyelemfelhíváson túlmenően egyébként természetesen értesítettük a hatósági szolgálatunkat, kértük az Állat-egészségügyi Szolgálatot, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a bejelentésekre, a betegségekre, de különleges állat-egészségügyi intézkedésekre nincs szükség. A betegség egyébként a madárinfluenza betegséggel ellentétben nem bejelentendő állatbetegség, hiszen például Kanadában is három nap alatt tünetmentessé vált az állomány, tehát kifejezetten közepes vagy gyenge tüneteket mutattak az állatok.
Kereskedelmi intézkedésekre sincs szükségünk, hiszen - ahogy említettem - ezt a nemzetközi szervezetek sem tartják indokoltnak, illetve talán fontos tudni, hogy Mexikóból eddig sem érkezhetett be sertés, illetve sertésszaporító anyag, hiszen az Európai Unióban ez nincs engedélyezve. Az USÁ-ból és Kanadából érkezhetne sertés és sertésszaporító anyag - a húsról már nem is beszélek -, de az elmúlt négy hónapban sem az USÁ-ból, sem Kanadából nem érkezett Magyarország területére élő sertés, illetve sertésszaporító anyag, tehát sertés útján egyelőre nem tudtuk behozni a betegséget Magyarországra.
Azt gondolom, az állattartóktól sem igényel egyelőre plusz pénzügyi befektetést a járvány, hiszen, hangsúlyoznám, nincsen sertésinfluenza-járvány, még Mexikóban sincs sertésmegbetegedés; ez az egy kanadai eset van, amelyről konkrétan tudjuk, hogy a H1N1-es új típusú törzs okozta a megbetegedést, azonban a fokozott figyelem, ahogy azt hangsúlyoztam, mindenképpen szükséges, elvárható.
Eddig a korlátozó intézkedéseket bevezető országok közül Oroszország sem tett korlátozó intézkedést az európai uniós tagállamokkal szemben, ahol már megjelent a humán megbetegedés. Azt gondolom tehát, hogy ha véletlenül Magyarországra is bekerülne a vírus, akár humán-, akár állat-egészségügyi oldalról - bár itt inkább a humánoldal az, ami veszélyesebb -, nem várható, hogy azonnali korlátozó intézkedésekkel kellene számolni. Azt gondolom tehát, hogy a megfelelő elővigyázatossággal megfelelő módon tudunk védekezni a betegség ellen.
Mint minden ilyen járványos betegség esetén felmerülhet a vakcinázás kérdése. Sertésinfluenzára vonatkozóan is létezik vakcina, az azonban nem kötelező jellegű. Magyarországon nincs törzskönyvezve ilyen készítmény - lehetőség van rá. Jelen pillanatban egyáltalán nem indokolt a vakcinázás kérdése, hiszen nincsen betegség, nemhogy járvány, de még betegség sincsen. Magyarországon volt már egyébként sertésinfluenza-járvány, az utolsó komolyabb sertésinfluenza-járvány 1980-ban fordult elő, eseti, sporadikus influenzamegbetegedések voltak már sertésállományban azóta is.
Köszönöm szépen, röviden ennyit szerettem volna elmondani.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért mertük idézőjelbe téve alkalmaznia a "sertésinfluenza" szót, mert a meghívóban szerettünk volna utalni arra a bizottsági tagok és a meghívottak felé arra, hogy körülbelül milyen témakörben szeretnénk tájékoztatást kérni, és egyelőre nem találtunk ennél jobbat, annak ellenére, hogy semmilyen szinten nem szeretnénk riogatni, netán a bulvármédiának is teret adni. Aki nézte az elmúlt hetek tudósításait, és ha netán külföldi tudósításokat is nézett a BBC, a CNN vagy bármilyen nemzetközi csatornán, egyszerűen ott is "swine flu"-nak hívták, tehát a "sertésinfluenza" szót használták. Ezért merészeltük egyelőre mi is ezt használni, tudva, hogy a szakmai megnevezése a H1N1, ha jól emlékszem - nem biztos, hogy ezt azonnal le tudják fordítani a hírolvasók, hogy ez mit is jelenthet.
Ha jól értettem a beszámolót - először is szeretném tisztázni, hogy jól értettem-e -, egyértelműen különválasztandó, hogy van egyszer az állatállományt veszélyeztető esetleges probléma, és van egyszer az embereket veszélyeztető, a humán közeget veszélyeztető probléma. És ha jól értettem, Magyarországon egyelőre egyik célcsoport sincs veszélyeztetve, vagyis a megfelelő intézkedések, elővigyázatossági és óvó intézkedések megtörténtek. A közhírekből tudjuk: nem tudtunk még ilyen vírustörzset azonosítani - azt mondom: hála istennek -, és ha jól értettem, természetesen a mexikói eset is egy influenzafajta, amely az embereknél okozott influenzás megbetegedést, ennek egyes szélső változatai, mint tudjuk, halálesetet is okozott. A sertésállományt tekintve egyelőre, ha jól értettem, csak Kanadában fordult elő, ahol magában az állatállományban jelent meg egy betegségfajta. És ennek megfelelően reagál a magyar hatóság is, ha jól értettem, két célcsoport tekintetében, hogy hogyan kell mind a két célcsoportot, mind az állatokat, mind a humán területet, az embereket megvédeni. Nem tudom, jól foglaltam-e össze az eddig elhangzottakat. (Közbeszólások: Jól.)
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A madárinfluenza megjelenésekor két időszakra emlékszünk vissza: 2006 január-februárjában Dél-Magyarország, a Duna déli kifolyó szakaszánál a bütykös hattyú ügyre, aztán a kora nyári, késő tavaszi időszakban a kiskunmajsai környéken, a Bács-Kiskun és Csongrád megyei védőövezet kialakításával az úgynevezett kiskunmajsai körzetre. Ekkor folyamatosan egy számunkra nagyon idegesítő kifejezést használt a média, és sokszor a szakemberek is, mégpedig az úgynevezett "emberre is veszélyes változat" kifejezést - ugyan azt a H5N1-nél mondták mindig. Én nagyon örülök, hogy most ez nem hangzott el, és éppen ezért azt szeretném megkérdezni, mi annak az esélye egyáltalán, hogy ez a betegségkombináció emberre is veszélyes lehet.
Nagyon örülök, hogy ez nem hangzott el, mert ha jól értettem, most egy sokkal enyhébb lefolyású betegségről van szó. A tegnapi hírekben az szerepelt, hogy Mexikóban inkább már a lecsengő szakaszát érzékelik a betegségnek. A kérdésem tehát az, hogy mennyire választható ez tényleg külön, úgy, hogy még a bulvármédiában is jól érthető legyen, hogy, kérem szépen, ez egy influenza, amely már volt máskor is, most egy más törzzsel állunk szemben, de nem lesz spanyolnátha típusú katasztrófa, és nem tudom, hányféle dolgot szoktak még ilyenkor gyorsan elmondani. Tehát hogy állunk a veszélyességi fokával ennek a vírustörzsnek?
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Közegészségügyi kérdésekben nem szívesen nyilatkoznék, bár a Pandémiás Bizottságban jelen vagyunk, én személy szerint is jelen szoktam lenni, szoros együttműködésben a közegészségügyi hatósággal. Egyértelműen szétválasztjuk, tehát mindkét oldalról egyértelműen szétválasztjuk a sertésinfluenzát mint szót, illetve ezt az új humáninfluenzát - most már mondjuk így! -, amely most terjed. E tekintetben tehát, azt gondolom, az a kifejezés, hogy: "emberre veszélyes" eleve nem is kerülhet szóba, hiszen emberek között terjed, tehát veszélyes, de nem állati influenzavírusról beszélünk, nem emberre veszélyes sertésinfluenzáról, hanem influenzáról beszélünk.
Azt gondolom, a pandémiás terv szerinti, a közegészségügyi szempontból is megfelelő intézkedéseket meg fogja hozni a közegészségügyi hatóság. Állat-egészségügyi szempontból viszont egyértelműen szeretném azt jelezni, hogy jelen pillanatban semmilyen járványos megbetegedés nincsen, hivatalosan nincs tudomásunk róla. A mexikói állat-egészségügyi szolgálat képességeiről, hogy ott a bejelentési morál milyen szinten van, sajnos nem tudok információval szolgálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a bizottság tagjainak, ha kérdés, észrevétel van bárki részéről. Parancsoljanak!
(Bagi Béla jelzésére:) Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Még egyszer megismétlem - a saját magam számára -, hogy mind a sertésekkel kapcsolatban, mind a humán esetben a H1N1 vírusról beszélünk. (Dr. Bognár Lajos: Igen.)
Remélem, jól emlékszem, hogy a tegnapi híradásban egy magyar virológus nyilatkozott erről a kérdésről, és azt prognosztizálja, hogy Magyarországon - ő nyilván humán vonatkozásban prognosztizált - a klimatikus adottságok miatt ősszel várható ennek a vírusnak a nagy berobbanása, illetve elmondta azt is, hogy nem tudni, hogy ez a vírus úgy viselkedik-e, mint az eddig megszokott influenzavírusok, hogy nyáron úgy eltűnnek, aztán amikor a hűvösebb, nyirkosabb idő beköszönt, akkor robbannak be. Tudunk-e erről a vírusról valamit, illetve feltételezhető-e, hogy ez a sertések vonatkozásában is bekövetkezhet, miután az előbb tisztáztuk, hogy ugyanarról a vírustörzsről van szó.
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Ez egy új vírustörzs, azonban mind a fertőzőképessége, mind az egyéb mutatói tekintetében influenzavírus. A jövőbe nem szeretnék látni, a madárinfluenza esetében is mindig tartózkodtam attól, hogy bármilyen jóslásokat megtegyünk. Virológiai szempontból nyilván lehet tudni egy vírusnál, hogy száraz, meleg időben elpusztul, könnyen pusztul az influenzavírus, tehát a terjedése is gátolt, nyirkos időben viszont valóban könnyebben terjed. És való igaz, hogy a járványgörbe lefolyásában előfordulhat egy második járványcsúcs, mint ami a spanyolnátha esetén is előfordult, de ez a jövő kérdése, hogy milyen védekezési intézkedéseket tudunk meghozni. Előfordulhat azonban, azt el kell mondani, hogy mindenképpen előfordulhat, hogy bekerül Magyarországra a vírus, és ebben az esetben az is előfordulhat, hogy a sertésállományok is veszélybe kerülnek, hiszen emberről sertésre, sertésről emberre terjedhet ez a vírus is. Abban az esetben, hogyha Magyarországon megjelenik a humáninfluenza vírus, tehát az emberek között (Bagi Béla tüsszent. - Közbeszólások, derültség.), akkor...
ELNÖK: A maszkot kiosszam? (Közbeszólások. - Derültség.) Bocsánat!
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): ..., akkor komoly figyelmet kell fordítanunk a sertésállományokra is. És, igen, az is előfordulhat - bár erre még nem volt példa -, hogy sertésállományokban pandémia alakuljon ki. Tehát azért állat-egészségügyi szempontból az állatszállításokhoz kapcsolódó magyarországi karanténozási szabályok, azt gondolom, talán jobban tudják gátolni a járvány terjedését, mint mondjuk az emberek esetében, akik utaznak, és szabadon mozoghatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Senki nem ijedjen meg egy-egy tüsszentéstől (Derültség.), mert megnéztem a pollentérképet, és a kőris, a nyár, a mogyoró, az éger és egyéb fás szárú növények virágzásának a következménye ez most - ahogy azt a térkép mutatja.
(Kis Péter László jelzésére:) Kis Péter kért szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha jól emlékszem, akkor pénteken lesz talán két hete, hogy berobbant ez a hír, akkor sertésinfluenza néven jelent meg, aztán napoknak kellett eltelnie, és, azt hiszem, olyan 28-29-én már azokat a híreket vehettük, hogy ez igazából nem is úgy van, tehát nem sertésinfluenza, nem sertésről terjed emberre, hanem, ha jól emlékszem a hírekre, akkor ez egy influenzatörzs, ahogy azt az elnökhelyettes úr is mondta, egyfajta olyan vírusmutáció, amely a szakma számára is új tulajdonképpen. A mi szakmánk szempontjából, tehát az állattenyésztés, illetve a sertéságazat szempontjából akkor nyugodhattunk meg talán egy kicsit, amikor azt hallhattuk a hírekben, hogy ez egyértelműen humán-egészségügyi kérdés. De én azt gondolom, azért fontos, hogy ezt ma napirendre tűztük, és hogy foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert a fogyasztó, az élelmiszert fogyasztó az elmúlt időszak tapasztalatai alapján igen érzékenyen reagált, gondolok itt akár a BS-re, akár az ír dioxinra, akár a madárinfluenzára, amikor azt lehetett érzékelni, hogy ezek a hírek a fogyasztásban is megjelentek.
Azt gondolom, azért is fontos a mai tanácskozás, mert azt rögzíthetjük itt a bizottságban is, hogy itt egy sertéshússal gyakorlatilag nem terjedő betegségről, illetve influenzáról van szó, persze az nem megnyugtató mint állampolgárnak vagy mint magunkért és a családunkért izgulóknak, hogy ez humán területen fejtheti ki a hatását.
Azt gondolom, azért is fontos ennek a mai bizottsági ülésre kerülése, habár közben elment a média... (Herbály Imre: Nem, van jelen média!) Bocsánat, elnézést kérek akkor! (Derültség.)
ELNÖK: A digitális média ment el.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Bocsánat, a digitális média ment el. Azért is fontos tehát ez a mai alkalom, mert a média nagy segítségünkre lehet ebben a dologban.
Itt azért én előhoznék egy dolgot, mert sertésinfluenzaként indult ez a történet, és szólnék néhány gondolatot arról - és nem a kirobbant ügy kapcsán -, hogy abszolút szakmai kezdeményezés alapján gyakorlatilag több mint egy fél éve elindult a magyar sertéstartók, a magyar sertéstenyésztők és a Hús Terméktanács kezdeményezésére a minőségi magyar sertéshús projekt, rövidített nevén az MMS projekt, amely gyakorlatilag egy védjegyeztetési eljárást jelent, és a jelenlegi információk szerint ez a védjegyeztetési eljárás néhány héten belül lezárul, július 1-jétől pedig a magyar sertéshúson megjelenhetnek ezek a védjegyek.
Azt hiszem, mindenféleképpen elismerés illeti a szakmát, hogy összefogott ebben a kérdésben, ami részben piacvédelmet is jelenthet, részben pedig olyan garancia lehet Magyarországon a magyar sertéshúst vagy annak feldolgozott formáját fogyasztók részére, ami a piacvédelmen túl egyfajta biztonságot is jelent. Ezt a kezdeményezést az agrártárca is felkarolta, és az Agrármarketing Centrumon keresztül segíti. Ez egy fontos dolog, és jó lenne, hogyha az agrárium egyre több területén megjelennének ezek a szakmai, ne adj' isten civil kezdeményezések, amelyek az ágazat működését, illetve előrelépését segíthetnék, még akkor is, hogyha egy ilyen védjegyhasználat hihetetlen kemény követelmények mellett működhet - én most nem akarom felsorolni itt, hogy ki kerülhet bele, illetve milyen formában lehet bekerülni ebben a körbe. Ennek kapcsán elkészült, elkészítette a szakma a minőségi magyar sertéshús tanúsítási rendszert is. Itt olyan követelmények vannak, amelyek a magyar sertés magyar származásától kezdve a GMO-mentes takarmányozásig, az antibiotikum-kezelésig mindenre kiterjed - most nem akarok ezekbe a kérdésekbe belemenni, hisz úgyis csak puskázni tudnék, mert nem én találtam ki, ezt a szakma állította össze. Azért tartottam fontosnak ezt elmondani, mert függetlenül attól, hogy van-e sertésinfluenza vagy nincs, hogy mennyire veszélyes az emberre és hogy ki terjeszti kire, ez egy nagyon jó kezdeményezés.
A mondandómat azzal szeretném befejezni, hogy talán azt kellene kérnünk egymástól és a médiától is, hogy megalapozatlan, ne adj' isten túlzó kijelentésektől mentesen kezeljük ezt a kérdést is, mert magának az ágazatnak nagyon sokat árthat ez a dolog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szeretném jelezni a bizottság tagjainak, hogy a bizottsági ülésen jelen van dr. Szolnoki István az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részéről. Arra kérem Szolnoki urat, hogy legyen szíves, foglaljon helyt Bognár úr mellett, és amennyiben bármilyen kiegészítendőt hallott az eddigiekben, akkor most megadjuk a szót, illetve ha bármi olyan van, ami a humánegészségügy területét érintő kérdés, amihez ön szakértőként esetleg hozzá szeretne szólni, azt szívesen vennénk. Nem tudom, van-e már olyan kérdéskör, amelyben meg szeretne most nyilatkozni.
DR. SZOLNOKI ISTVÁN (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Az eddig elhangzottakkal teljesen egyetértek, ami nem véletlen, mert egyeztetni szoktunk a Pandémiás Bizottság ülésein. Talán annyit említenék meg - mert ez inkább humán vonatkozású -, hogy ha lesz is nagy pandémia, ha lesz is nagy járvány, mi természetesnek tartjuk, hogy a nyári időszakban vagy szünetel, vagy alábbhagy a járvány intenzitása. Ez megfigyelhető volt a '18-19-es nagy járványnál és a későbbi három nagy járvány esetében is, humán vonalon ugyanis teljesen egyértelmű, hogy az influenza cseppfertőzéssel és terjed, tehát ez felső légúti megbetegedés, és cseppfertőzéssel terjed, a vírus pedig, ahogy az elhangzott, a szárazságot, meleget nem nagyon szereti, de az emberek viselkedése is olyan, hogy a nyári időszakban jóval kevesebbet tartózkodnak zárt térben, kisebb a vírus koncentrációja, és ezért a légúti, a cseppfertőzéssel terjedő betegségek nyáron általában ritkán fordulnak elő. Ez alól természetesen lehetnek kivételek, kaszárnyákban nyáron is megfigyelhetünk influenzajárványokat, zárt gyermekközösségben szintén, a börtönökről ne is beszéljünk! A repülőtereken a gócok megmaradhatnak, vagy előfordulhatnak kisebb járványok, de országos méretű járványra a nyári időszakban nem számítunk. Viszont mivel jelenleg a déli féltekén jön a tél, várható, hogy ha életképes marad ez az H1N1 típusú vírus, akkor a déli féltekén, Ausztráliában, Dél-Amerikában lehetnek járványok, amelyek majd szeptembertől visszatérhetnek. Bízunk abban, hogy addigra nekünk lesz oltóanyagunk, és ha ez a vírus mégis visszajönne, akkor oltóanyaggal felfegyverkezve várjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jakab István jelzésére:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A hírek terén a bulvármédiában hatalmas verseny van, a gazdaságban is. Sajnos a bulvármédia tapasztalataink szerint igen komoly károkat tudott már okozni a gazdaságban, tehát minden olyan szervezetnek, minden olyan felkészült, profi szakembernek hatalmas felelőssége van, aki ezekben a kérdésekben megnyilvánul. Nagyon örülök, hogy ez a mai téma napirendre került a bizottságon belül, és annak külön, hogy a humánegészségügy képviselője is itt van.
Az elmúlt időszakban szinte félve hallgattam a híreket, amikor sertésinfluenzáról és folyamatosan a sertésről beszéltek. Vártam, és nagyon örültem, amikor ha elég halkan is, de megszólaltak a kollégáink, az agráriusok, hogy, kérem szépen, ez nem sertésinfluenza. Tisztelettel azt szeretném kérni, hogy ha így van, ha ez szakmailag ül, ha ez nem az, akkor bizony a téma elfogadott szakértői, a tudósok, az akadémikusok álljanak ki, és tegyék ezt egyértelművé. A sertéságazat épp eleget gyötrődött már, épp elég gondunk volt. Egy-egy mondattal milliárdos károkat lehet okozni. Ha az olyan ember szájából hangzik el, aki a területen elismert vagy ismert ember, akkor ez ellen tenni tudni.
Én tehát azt kérném tisztelettel, hogy ha kell vagy ha lehet, akár kéz a kézben, akár külön-külön is tegyék már egyértelművé, és ne emlegessék, mondják már ki, hogy, kérem, ez nem sertésinfluenza, ez H1N1, ez humánbetegség, és ne feszegessük azt a témát, hogy kiről kire hogy terjedt, mert az emberek, a laikusok igazából nem tudják azt értelmezni, hogy egy emberről hogyan terjedhetett rá a sertésre, egy ilyen hír a vásárlók körében akár pánikot is okozhatott volna - hál' istennek nem okozott.
Még egyszer illő tisztelettel azt szeretném kérni, hogy a tudósok, a hozzáértők, a profi szakemberek felelősségével úgy tegyék a dolgokat, hogy ne menjünk bele a pici, apró részletekbe. A polgárok, az állampolgárok nem virológusok, nekik nem kell a génszakaszokat meg a szóródást meg a különböző kombinációkat megmagyarázni. Nekik azt kell mondani - már bocsánat, ehhez, gondolom, a média szakértői, a profik jobban értenek -, hogy ez kérem az állatról nem vihető tovább, kész. Tegyék ezt egyértelművé, mert az ágazatnak nagyon sok kárt tud okozni, ha ez nem így van. Az eddigieket tehát köszönöm, de egyértelműbb nyilatkozatokra lenne szükség, hogy végleg le tudjuk ezt venni a napirendről. Itt a turistaszezon, a sertéshúsfogyasztás nekünk nagyon fontos, az meg különösen, hogy az exportunk is folyamatos legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A Fidesz-képviselőcsoport nevében szeretnénk, ha szakértőnk, dr. Sziebert István lehetőséget kapna arra, hogy megszólaljon. Amennyiben a bizottság ehhez hozzájárul, akkor Sziebert Istvánnak adnék szót. Kérdezem a bizottságot, hogy hozzájárul-e ehhez, hiszen ez a Házszabály szerinti feltétel szükséges ahhoz, hogy megszólaljon a szakértő. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Sziebert Istvánnak adok szót.
DR. SZIEBERT ISTVÁN, a Fidesz szakértője: Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy a humánegészségügy képviselője, Szolnoki doktor is itt van - Bognár Lajos kollégám aposztrofálható most így. Számukra nyilván semmi újdonságot nem jelent, amit mondok, hogy semmi újdonság nincs a hírekben. Az, hogy az influenzavírus milyen változékony, az egyszerűen tankönyvi adat, és sok évtizedes tankönyvi adat a sertésinfluenza, a humáninfluenza, az átjárhatóság és minden egyéb, tehát nyilván ez is a veszélye, nemcsak az, hogy megszoktuk ezt, hogy nagyon könnyen változik.
Az egésszel kapcsolatban csak arra utalnék - és ez nyilván a politikusok dolga elsősorban -, hogy a hisztériáknak mennyire adunk teret, vagy a hisztériákat mennyire fogjuk vissza. A hisztéria óriási károkat tud okozni. Lépjünk ki az influenzából, ha sertés-, ha nem sertés-, ami régóta kísér minket, van az a bizonyos kergemarhakór címen elhíresült betegség: egyetlenegy nem betegségre vagy valamire, csak utólag, laboratóriumi vizsgálattal megállapított esetre 15 milliárd forint költség jut, miközben mióta a hisztéria lezajlott, semmiféle betegről, halálról és semmiről semmi hír nincs, viszont óriási sok milliárdot fizetünk még az ennek következtében előírt megsemmisítési és egyéb eljárásokra.
Most tehát, amikor egy sertésinfluenzával indult, és most már átkeresztelt járvány van, természetesen nem az elméleti alapjait lehet megcáfolni, mert éppen az előbb mondtam, hogy maga az influenzavírus átjárható, változékony, s a többi, s a többi, de pillanatnyilag én magam is több ilyet átéltem gyakorló állatorvosként, és ki tudja, hogy amikor két-három nagy alatt végigsöpört egy ilyen a nagy sertésállományokon, és utána a kanászok köhécseltek, akkor mitől is köhécseltek, mert nem voltak ilyen vizsgálati módszerek. Most kerestük, vizsgáltuk, és meg is találtuk - a technikai felkészültség ma már nyilván más.
Egy dolgot azért szeretnék elmondani. A Mezőgazdasági bizottság figyelmét felhívnám, hogy talán egy kicsit az Egészségügyi bizottsággal is tárgyalni kellene erről, hiszen tegnap reggel hallottam egy hírt a rádióban: a Pandémiás Bizottság elnöke, Bujdosó doktor nyilatkozott, hogy nem is árulja el, mikor, melyik repülővel hozzák a törzset, amellyel majd jön a vakcina. Este a televízióban tiszta véletlen láttam, hogy Falus főigazgató úr nyilatkozott, hogy egyelőre még nem gyártanak vakcinát, mert még nincs miből. Ezt is jó lenne helyretenni. És miután így indul a dolog - nem kétségbe vonva a humán veszélyeket -, ez mindig visszahat az állattartókra, és nagyon súlyos gazdasági következményekkel jár.
Köszönettel ennyit szerettem volna elmondani, mert ennek az elméleti alapjai sokkal mélyebbek annál, mintsem hogy mint az egyszer egyet meg lehetne fogalmazni, de minden dolgot lehet úgy is nézni, hogy ez majd át fog terjedni - kicsit nagyobb az esélye, hogy nem fog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e még hozzászólás? (Kékkői Zoltán József jelzésére:) Igen, megadom a szót Kékkői Zoltánnak.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tudom, úgy hívjuk, hogy új influenzavírus, és nem sertésinfluenza. Utánanéztem, és nem tudom, hogy mennyire új, mert 1945-ben jegyezték fel először ezt a vírust. Az 1970-es években Amerikában egy katonai bázison 200 katonát betegített meg, két katona meghalt. Tehát ez nem egy új dolog, és akkor sem terjedt el, úgy néz ki, hogy '45-ben már feljegyezték, és mégsem csináltak akkora problémát, mint amit most tapasztalunk.
A névváltozásnak, tehát hogy ne sertésinfluenza legyen a neve, én örülök, de erről azért az jut eszembe, hogy 1975-ben volt egy úgynevezett muszkamoly-invázió - gondolom, az idősebbek emlékeznek rá -, aminek az elnevezését az akkori politika befolyásolt, olyan szempontból, hogy rétimolyra kellett változtatni, és azóta, 1975 óta a muszkamolyt rétimolynak hívjuk. Ez az új elnevezés szerintem annyira találó, ha már 1945-ben feljegyezték ezt a vírust. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Talán eljutottunk ahhoz az időhöz, hogy lehet, hogy vissza lehet keresztelni muszkamolyra, és nem lesz belőle feszültség (Közbeszólások. - Derültség.), nem tudom.
(Kis Péter László jelzésére:) Kis Péter szeretne még hozzászólni. Megadom a szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnézést kérek a még egyszeri hozzászólásért. Jakab alelnök úr ugyan kiment, de egy picit a média védelmében is szólnék. A hozzászólásomban kértem a média együttműködését, hogy ez ne menjen el olyan irányba, amivel az ágazat sérül. De itt a média védelmére is meg kell szólalni, hisz ha megfigyeltük ennek a történetnek a kronológiáját, akkor gyakorlatilag a szakma azt látta, hogy ez nem sertésről terjedő, hanem emberről emberre terjedő vírus, úgy emlékszem, a hírekben ez utána így jelent meg. És a szakmát tekintve sem az országos főállatorvos nyilatkozott meg ebben a dologban elsőként, hanem a humánegészségügy képviselője, amiből szintén következtetni lehetett arra, hogy ez nem sertésről emberre terjedő dolog.
A veszély nyilván folyamatosan fennáll, és természetesen nem vagyunk a végén ennek a történetnek. Megismételném azt, hogy mindenféle túlzó nyilatkozattól, akár politikus, akár szakmabeli az ember, tartózkodni kell, mert tényleg károkat okozhat és pánikot kelthet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én nem állítom azt, hogy a magyar közvélemény és az érintett lakosok egy megszólaló személyből következtetnek arra, hogy ez nem sertésinfluenza, hanem emberi, humáninfluenza - én ezzel óvatos lennék. Esetleg mi, akik - talán mondhatom ezt - szakmai helyzetünk miatt többet foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, és esetleg ismerjük az egyes országos hatósági szervek vezetőit, kapcsolunk, hogy ez egy más területű probléma. A közvélemény erősen befolyásolható, csak nagyon egyszerű üzeneteket hajlandó elfogadni, és semmi továbbgondolkodást nem végez általában - ezért van az a felelősség, amiről itt már többen szóltak előttem.
Kérdezem a jelen lévő szakértőinket, a napirendi pont tárgyalására érkezett szakértőket, hogy az itt elhangzottakra bárkinek van-e bármilyen reagálási szándéka. (Dr. Bognár Lajos jelzésére:) Megadom a szót.
DR. BOGNÁR LAJOS (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szólnék a kommunikációval kapcsolatban, hiszen ahogy azt az alelnök úr is elmondta - de többször is elhangzott -, nagyon fontos lenne valamennyi felelősséggel dolgozó szakember kapcsán, hogy megfelelően szétválassza a két vírustörzset. Talán annyit a magunk védelmében, hogy én személy szerint is, de a közegészségügyi hatóság szakemberei is a járvány legelejétől kezdve hangsúlyozzuk, hogy ez emberről emberre terjedő vírus. Az tény, hogy a külföldi sajtó, a CNN, a BBC szóhasználata egyértelműen elnyomta ezt a fajta megközelítést. Azt gondolom, a magunk részéről én biztosan mindenképpen kerülni fogom a "sertésinfluenza" kifejezést.
Magáról a vírustörzsről annyit még röviden, hogy valóban ismert ez a H1N1 törzs, de maga ez a törzs egy teljesen új törzs - maga a H1N1 valóban egy régről ismert vírus. Azt gondolom, hogy megfelelően felkészültek vagyunk állat-egészségügyi és közegészségügyi szempontból is, hogy kezelni tudjuk a problémát. Köszönöm.
ELNÖK: (Dr. Szolnoki István jelzésére:) Szolnoki úr!
DR. SZOLNOKI ISTVÁN (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Csak annyival egészíteném ki, hogy igen nehéz helyzetben vagyunk az elnevezéssel. Ahogy az itt elhangzott, a közvélemény valóban az egyszerűbb megjelöléseket szereti. Ha visszaemlékeznek, a korábbiakban mindig volt valami egzotikus neve az új vírusnak, például a Salamon-szigeteki vagy legutoljára, az idei szezonban a Brisbane típusú vírus volt. Pont a média és a következmények miatt, azt hiszem, ma már nem kapkodnak a laboratóriumok azért, hogy róluk nevezzék el a vírust. Annak idején az egy dicsőség volt, hogy ki mutatta ki először, és általában a kimutatás helye szerint kaptak nevet a vírusok. Idén ez valahogy nem jött össze, mert tudomásunk szerint van egy neve, a Kalifornia 4. nevet kapta a H1N1-es típuson belül, de ezt nem szívesen használják, illetve hivatalosan nem ezt használják, hanem - ahogy elhangzott - a nagy televíziók változatlanul a swine típust hangsúlyozzák, holott a swine egy régi. Ez valami régi sertés eredetre utal, de ez a régi vírusra vonatkozik, tehát nem helyes megnevezés. Egyelőre abban maradtak, hogy H1N1 legyen, ezt pedig a közvéleménnyel elég nehéz elfogadtatni.
Szó volt arról is, egyesek mondták, hogy mexikói típusú, ami ellen meg a mexikóiak tiltakoznak, mert náluk már így is hatalmas bevételkiesést okozott ez a járvány a turizmusban.
Korábban tehát soha nem volt probléma a vírus elnevezésével. Ez a H1N1 per pillanat egy elfogadott megnevezés, de nem ez a tökéletes jelölés, hiszen számos H1N1 típusú vírust ismerünk. Volt tavaly, tavalyelőtt egy Brisbane H1N1-es is, ennek pedig valami más, jobb nevet kellene adni ahhoz, hogy elfogadható legyen és hogy az egyszerű ember számára is érthető legyen.
ELNÖK: Köszönöm. Remélem, mire a névadóra sor kerül, addigra már el is felejthetjük ezt a problémát - bízom benne.
Ha további kérdés, észrevétel nincs a napirendi ponthoz (Senki nem jelentkezik.), akkor megköszönöm az előadóknak a szakszerű tájékoztatást. A második napirendi pont tárgyalását is lezárom. Köszönöm szépen.
A harmadik napirendi pontra térünk rá, ez az egyebek. Ennek keretében egy tájékoztatást szeretnék közreadni: várhatóan mához egy hétre, kedden, 10 órakor ülésezik legközelebb a bizottság.
Kérdezem, hogy van-e bárkinek egyéb bejelentenivalója. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor az egyebek napirendi pont tárgyalását is bezárom.
A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 56 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese