MB-18/2009.
(MB-107/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. június 10-én, szerdán, 10 óra 8 perctől
a Képviselői Irodaház V/515. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend ismertetése, elfogadása *
Tájékoztató az aszály okozta károk enyhítése érdekében megtett és tervezett intézkedésekről, a becsült termésveszteségről *
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli tájékoztatója *
Hozzászólások, kérdések *
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói *
További hozzászólások, reflexiók *
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiója *
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/9194. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/9354. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
1. Tájékoztató az aszály okozta károk enyhítése érdekében megtett és tervezett intézkedésekről, a becsült termésveszteségről
Előadó: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9194. szám)
(Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedő Tamás és dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám)
(Általános vita)
4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Czerván György (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Holló Gyula (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Magyariné dr. Nagy Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. Köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előadóként érkeztek.
A napirend ismertetése, elfogadása
A bizottság tagjai írásban megkapták a napirendtervezetet. Kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel a napirendtervezethez. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Kérdezem, hogy elfogadja-e a bizottság a napirendtervezetet. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen - a bizottság határozatképes -, ezek szerint fogunk haladni.
Első napirendi pontunk a tájékoztató az aszály okozta károk enyhítése érdekében megtett és tervezett intézkedésekről, a becsült termésveszteségről. Köszöntöm a tisztelt előadókat Máhr András szakállamtitkár úr vezetésével. Azt szeretném kérni, hogy ne kerüljük meg esetlegesen kérdésként a hétvégi súlyos jégeső által okozott károkat a szabolcsi térségben és ahol ilyen volt, arra vonatkoztatva is tegyék meg esetleg kiegészítésüket. Megadom a szót a szakállamtitkár úrnak.
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli tájékoztatója
DR. MÁHR ANDRÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ezekről a tényleg súlyos problémákról a bizottság előtt tudunk beszélni.
Ami az aszályt illeti az eredeti napirendi pont kapcsán, nyilvánvalóan még csak nagyon-nagyon előzetes dolgokról lehet beszélni, hiszen a betakarítás előttünk van, az időjárás közben változott, egyes területeken kedvezően, más területeken kedvezőtlenebbül, tehát hogy mekkora lesz a kár, és hogy ennek okán milyen mértékű intézkedés szükséges és lehetséges, az ma még nyilvánvalóan nem megmondható. Ugyanakkor van egy előzetes felmérés, amelyet mindenki megkapott, azt tehát hadd ne ismertessem most részletesen; a bizottságnak kiosztottuk azt a tényleg nagyon előzetes felmérést, amely a probléma nagyságát jelzi. Ez nyilvánvalóan nagyon sokat változhat még akár pozitív, akár negatív irányban, ez időjárásfüggő.
Ami magukat az intézkedéseket illeti: van egy élő, a kárenyhítési rendszerről szóló törvényünk, amely törvény lehetőséget ad arra, hogy azok, akik ebbe a rendszerbe bejelentkeztek, aszály esetén kárenyhítésben részesülhessenek. A törvény kötelezővé teszi azt, hogy ugyanannyit, mint amennyit befizettek, ugyanakkora összeggel a kormány kötelezően egészítse ki ezt az alapot, és ezen túl a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a kár mértékétől és a szükségletektől függően ezen túl kormányzati kiegészítés kerüljön az alapba.
Azt tudom mondani, hogy a kormány ma arról nem tud dönteni, hogy a kötelezően túl mennyivel egészítse ki, hiszen nem lehet látni a kárt, de ha és amennyiben a kár mértéke olyan lesz, ami ezt indokolja, akkor a kiegészítésről a kormány dönteni fog. Erre legkorábban nyilvánvalóan ősszel tud sor kerülni, amikor már megtörténtek a pontos kárbejelentések, és a törvény szellemében december közepéig kell a kártérítési előleg kifizetéséről gondoskodnunk, ha lesz, és amilyen mértékű lesz.
Az intézkedési sor második fele, hogy újra megnyitjuk az EMVÁ-ban az öntözés lehetőségét, tehát az öntözésfejlesztést. Itt nyilvánvalóan azt kell látni... Több javaslat volt, hogy lépjünk az öntözési díjak, s a többi, vonatkozásában. Azt gondolom, e tekintetben - mint ahogy nagyon sokszor mondtuk, és a bizottság is megfogalmazta ezt a mondatot - a megelőzésen van a hangsúly, tehát ma már az öntözés annál, aki nem öntözött, sokat nem változtat, sőt én azt gondolom, hogy lehetetlen is most jelentős területeket bekapcsolni. Ami fontos lenne, az az, hogy az az öntözésfejlesztési projekt, amely elindult, az a lehető legnagyobb mértékben folytatódjék. Emlékeztetni szeretném a bizottság jelen lévő tagjait, hogy erre nézve számos olyan intézkedés született, amely a költségeket csökkenti, a mezőgazdasági vízhasználat mentesült az állandó vízdíj meghatározott hányada alól, a vízkészlet-használati díj alól, tehát a lehetőség megvan. Amire szükség van, az egy fejlesztés, és amire szükség van, az az öntözhető terület növelése, ami viszont egy összehangolt kormányzati intézkedést igényel, hiszen ez a víztárolók és egyebek kérdését újra napirendre tűzi.
A harmadik, amit az aszály, illetve egyáltalán kár kapcsán jelezni szeretnék, az az, hogy még egy lehetőség van az uniós játékszabályok szerint, nevezetesen hogy ha és amennyiben a kármérték olyan, és ennek finanszírozási vonzatai vannak, egy, a 2007-es rendszerhez hasonló aszályhitel-konstrukció kidolgozása az, amit vizsgálunk. Itt is az a helyzet, hogy csak az részesülhet benne, akinek tényleges kára van és akinek igazolt a kára, tehát azt gondolom, hogy akkor és ott kell dönteni erről, amikor pontosan látszik a kár és a kár kapcsán felmerülő finanszírozási feszültség nagysága. Felvetődött ugyan olyan, hogy próbáljunk meg hitelprolongációkat csinálni, de azt kell mondanom, hogy ez hatékonytalan, másrészt az uniós játékszabályok nem engedik meg, illetve csak nagyon korlátozottan engednék meg. Egyrészt azért korlátozott a hatékonysága, mert banki döntés, hogy valakinek prolongálunk vagy nem prolongálunk hiteleket; másrészt egy olyan konstrukcionális hitel, amely erre vonatkozhat, mind a nagyságrendjében, mind pedig a hatókörében szűk; harmadrészt nyilvánvaló, hogy az uniós szabályok szerint eldönthetetlen a kérdés, hiszen csak arra vonatkozhat ilyen jellegű intézkedés, akinek most van igazolt aszálykára, ez az igazolt aszálykár pedig legkorábban ősszel tud megjelenni az ismert játékszabályok szerint.
Az elnök úr kérte, hogy térjek ki arra is, mi a helyzet a jégverés okozta károkkal. A kormány a mai ülésén vizsgálja a beavatkozás lehetőségét, tehát hogy milyen lépéseket tud tenni, ezért én ma még konkrét választ arra, hogy milyen lépések történnek, nem tudok adni. Amit vizsgálunk, az az, hogy milyen módon lenne kiterjeszthető a kárenyhítési rendszer - nyilvánvalóan a megfelelő forrásokat is figyelembe véve - a jégkárra. Mivelhogy ez biztosítható kár - és ezt azért nyomatékkal szeretném hangsúlyozni -, ez nem szerepelt, illetve nem szerepel a kárenyhítési törvény érintett passzusaiban. Az is egyértelmű, hogy akinek megvan a biztosítása, az a biztosítóval rendezni tudja az ügyeit. A kormányzati beavatkozást, ha lehetséges, akkor ennek a törvénynek egy valamilyen módon való kiterjesztésével tudjuk elképzelni, de hangsúlyozom, hogy a kormány most ülésezik részben a források, részben pedig a lehetséges intézkedések vonatkozásában.
Nem szeretném húzni az időt, elnök úr. Köszönöm szépen a szót, azt gondolom, ma nagyjából itt tartunk, úgy gondolom, ma tájékoztatásul ez az, amit el tudunk mondani. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egy rövid hozzászólást szeretnék tenni képviselőként, ezért az ülés vezetését átadom Jakab Istvánnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsolj, elnök úr!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Őszintén mondom, sajnálom, hogy a jégverés okozta károkról, talán annak a mértékéről, nagyságrendjéről és az esetleges megoldási tervezetekről nem kaphattunk még tájékoztatást, hiszen bár ez egy nagyon friss esemény - ezt én értem -, de azért az apparátus ilyenkor már szerintem gőzerővel dolgozik a helyzet tisztázásán. Ugyanakkor amikor az elmúlt héten a MAGOSZ kezdeményezésére Heves megyében tartottunk egy értekezletet, terepszemlét, határszemlét azt illetően, hogy az aszálykár milyen pusztítást, milyen terméskiesést, jövedelemkiesést okozott, akkor még nem láthattuk ezt a hétvégi eseményt, és hogy ennek is súlyos következményei lesznek. Az elmúlt héten tartott megbeszélésről, gondolom, Jakab István képviselőtársam beszél majd, hiszen ő volt a kezdeményezője, én csak érzékeltetni szeretném, hogy Heves megyében, az aszálykárral kapcsolatos megbeszélésen képviseltette magát az Agrárkamara, a MOSZ és természetesen a szakigazgatási hivatalok, tehát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az MVH, a MAGOSZ pedig a házigazdája volt ennek az egyeztetésnek.
A múlt héten természetesen láttuk a kormány közleményét, hogy hogyan vélekedik az aszálykár okozta problémák kezeléséről. Én csak röviden szeretném megismételni a Fidesz álláspontját ezzel kapcsolatosan, különösen a Heves megyében érzékelt együttgondolkodás következtében.
Önök tudják, hogy az itt felsorolt államigazgatási szervek, az érdekképviseleti szervek és a köztestület nem mindig és mindenben ért egyet a mezőgazdaságról vallott nézetében, de az ottani megbeszélés egyértelmű volt az aszálykár egyforma értékelésében és az elvárt, a kormány által megtenni lehetséges eszközök tekintetében. Mint említettem, csak néhány mondatban szeretném ezt kifejteni.
Nagyon sajnálom, hogy a kormány nem tette közzé a becsült kárösszeg nagyságát ezen nyilatkozata alapján, amikor vis maior-területnek nyilvánította Magyarország teljes területét, hisz mind a MOSZ, ha jól érzékelem, már 100 milliárd forint fölöttire becsülte az aszálykárt, mind a MAGOSZ is - ő először - minimálisan 100 milliárd forintban nevesítette az aszálykár mértékét. Ez azért lenne fontos, mert sokszor kellene érzékeltetni a társadalom azon tagjaival, akik nem kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, hogy lássák, mekkora kárnagyságot tud elszenvedni az a mezőgazdaság, amelyet egyébként sajnálatos módon sokszor mellékszereplőnek tekintenek a magyar társadalomban, és éppen az ilyen események lehetnének azok, amelyekkel érzékeltetnénk, hogy milyen körülmények között, milyen nagyon nagy rizikófaktorral dolgozik a mezőgazdaság. Én tehát sajnálom, hogy a kormányzat ezt a becsült összeget nem tette közzé, mondom, hogy a társadalom többi tagja is érzékelje, hogy mekkora a mezőgazdaság problémája.
Azt gondolom, hogy az az infrastruktúra, amellyel egy mezőgazdasági minisztérium, az FVM rendelkezik, az az információs bázis, amellyel az Agrárkamarán és az érdekképviseleteken keresztül rendelkezik, természetesen maga a falugazdászi hálózat is és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, minden, ami a rendelkezésére áll, azért becsült összegek ott már léteznek. Tudom persze, hisz ismerem a folyamatot, hogy a gazdának kell bejelentenie, és majd neki kell tisztáznia, hogy mekkora az érintett területe, de azért adataink már léteznek, úgy néz ki, az érintettek már jelzik, sőt kiabálják ezeket a várható nagyságú veszteségeket.
Szakmai problémaként felmerült az ön által is említett, törvény erővel elrendelt kötelező kárenyhítési rendszerben való részvétel, amelynek kapcsán a gazdálkodók részéről a befizetési kötelezettség június 30-ával kell hogy teljesüljön, mert különben kizárja önmagát az a gazdálkodó, aki ezen időszakig nem utalja át a megfelelő számlára a saját önrészét. Csak érzékeltetni szeretném, hogy milyen helyzetben van az a gazdálkodó, akinek ezt a befizetést most kellene megtennie. Ismerjük - szakmailag nem akarok mélyen belemenni -, hogy gyakorlatilag a tavaszi vetések szenvedték a legnagyobb kárt, a kukorica, az olajos növények, a napraforgó és a repcefélék kapcsán látható hasonlóan nagy kár. Látjuk, hogy a gazdálkodónak még semmi bevétele nem keletkezhetett, mert nem értünk abba a szakaszba, különösen abból a termékből nem, amely nagyon nagy aszálykárt szenvedett. Van egy esélye az őszi vetésűek kapcsán, hogy abból talán bejöhet valamit, de még nem jött be, még lábon vannak ezek a gabonák. Közben - ahogy ott érzékeltették - kihordtak, befektetettek százezer forint/hektárankénti összeget minden területre, mert a jó gazda gondosságával a gazda minden évben megindítja, sőt már az előző év őszén megindítja a következő évi termelést, tehát egy nagyon nagy kiadása van a gazdálkodónak. Magyarul a pénze nemhogy fogytán van, hanem hitelállománya van, és még az önrész-befizetést is most, június 30-áig kellene teljesítenie. Ezért mi azt mertük javasolni az ottani szakmai kérésnek megfelelően, hogy ezt a befizetést legyenek szívesek kitolni, prolongálni az önök által meghirdetett bejelentkezési határidőre, az október 20-ai határidőre. A meghirdetés alapján - ha jól emlékszem a dátumra, most fejből mondom - október 20-áig lehet a gazdálkodóknak bejelenteniük az aszálykár mértékét azzal a különleges 30 százalékos mértékkel, ami az együttes bevételt jelenti; ez is nagy kritika tárgya, de ebben most nem tudunk vitát nyitni, hiszen ezt törvényerővel rendelték el, ugyan a Fidesz ezzel nem értett egyet a tavalyi időszakban, de a törvény hatályos. Azt javasoljuk tehát, hogy az október 20-ai határidőre toljuk ki az önrész befizetésének a határidejét, mert pont most nincs pénze a gazdálkodónak, mint azt érzékeltettem; abból az esetlegesen remélt bevételből lesz majd egy-két hónap múlva, ha minden sikerül, akkor lehet neki valamilyen bevétele. Totál mínuszban vannak most a gazdálkodók.
És akkor most rá kell térnem a harmadik és szerintem legégetőbb kérdésre, a Kárenyhítési Alap nagyságára, nagyságrendjére. Elmondtuk, amikor önkéntes biztosítási rendszerben gondolkodtak, elmondtuk, amikor kötelezően, törvényi erővel rendelték el a biztosítási rendszert, hogy ez nem fog működni, azért, mert láthatólag nincs feltöltött alapja ennek a rendszernek. Most önök egy iszonyú nagy adminisztrációs rendszerrel megpróbálják a gazdáktól bekérni az adatokat, aztán a vége az lesz, hogy a gazda természetesen semmit nem fog kapni, vagy csak minimális összeget. Elvileg a bevételeinek a 80 százalékát megengedi fedezni a rendszer, és ha a 100 milliárdokat nézzük, most meg a jégverést, akkor ahhoz képest hol van az az 5 milliárd forint, ami most még egyelőre fikció, ha jól értettem, hol van ennek a nagyságrendje:
Sajnálatos módon azt látom, hogy a kormány maga ellen fogja hergelni a gazdákat. A szegény gazdák most azt hiszik, ha teljesítik azokat a nagyon kemény feltételeket, amelyeket a kárenyhítési rendszer előír nekik, a befizetési kötelezettséget, a 30 százalékos együttes bevételcsökkenési feltétellel való belépési vagy kárenyhítési jogosultsági kérelmüknél, megkapják a pénzt, és a végén az lesz, hogy igazából nem kapnak semmit; majd előleget novemberben-decemberben az elképzelés szerint, de az töredéke lehet annak a veszteségnek, amit az eddigi adataink alapján elszenvedtek, ezt most mondjuk meg őszintén! Gráf József tavasszal bejelentette, hogy a 25 milliárd forintot top-up-elvonás hároméves gyakorlata után újabb 33 milliárd forintot vonnak el a földalapú támogatásból, mi azt merjük javasolni, hogy gondolják meg még egyszer ezt a 33 milliárd forintos elvonást, mert a 100 milliárdos veszteséghez a kormány most még hozzátett 25 plusz 33 milliárdos veszteséget a gazdálkodóknak. Vonjunk egyenleget, legyünk szívesek, az elmúlt évek időszakából, és azt merjük javasolni, hogy ezt a 33 milliárd forintos elvonást gondolják újra, és kőkeményen álljanak neki, hogy a kormányon belül hogyan viszik át ezt az elképzelést, hogy ezt a 33 milliárd forintot tegyék a Kárenyhítési Alapba. Mert a biztosítási rendszer legnagyobb problémája, hogy nincs Kárenyhítési Alap. A modell egyszer, hét-nyolc év múlva lehet, hogy majd működik, akkor, ha addig nem következik be káresemény. Akkor működhet, hogy a szántóföld után évente hektáranként 800 forintos, a szőlő-gyümölcsösnél fizetendő 2 ezer forint befizetésével 4-5-6 év alatt feltöltődik ez a Kárenyhítési Alap, úgy, hogy abból a káresemény bekövetkeztekor valóban valamilyen mértékű, valamilyen elviselhető mértékű visszaosztást kap a gazdálkodó, akár 80 százalékos mérték is lehet ez mint maximális lehetőség. De ebből az alapból ez természetesen fikció, nem lehetséges, 5 milliárdból nem tudják visszaosztani a 100 vagy most már akár 150 milliárdos kár töredék részét sem.
Az tehát a határozott kérésünk, hogy a 33 milliárd forint elvonási szándékot írják felül, és hogyha nem a top-upba rakják vissza ezt a 33 milliárd forintot, akkor, én úgy érzem, a gazdálkodók most vannak olyan szolidáris érzésben, hogy rakják bele a Kárenyhítési Alapba, ahol egy nagyon jó helyen hasznosulna ez az elveszett, a mezőgazdaság részére sajnos elveszett 33 milliárd forint, mégpedig a legnagyobb kárt szenvedett gazdálkodók kaphatnák meg még mindig csak a töredékét az elszenvedett káruk mértékének.
Szeretnénk tehát látni a minisztérium részéről a becsült kár nagyságának a mértékét, szeretnénk, ha az önrész-befizetés átütemezése kiterjedne október 20-áig, és szeretnénk, ha a 33 milliárd forint nem kerülne elvonásra a mezőgazdaságtól, hanem most a Kárenyhítési Alapba kerülne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. (Herbály Imre jelzésére:) Megadom a szót Herbály Imre alelnök úrnak, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Bár tudom, hogy Demendi László képviselőtársam, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke és a jégkárt szenvedett terület képviselője, szeretett volna megszólalni - meg is fog szólalni -, de nekem feltétlenül kapcsolódnom kell az elnök úr felszólalásához. Annál is inkább, mert minket is meghívtak Heves megyébe, a határszemlére, azonban az internet ördöge olyan helyzetet teremtett, hogy két szék között a földre ültünk, mert végül is a meghívó nem jutott el hozzánk, illetve ahhoz a képviselőtársamhoz, akit én felkértem arra, hogy menjen el. De másnap Jász-Nagykun-Szolnok megyében mi is tartottunk egy aszályszemlét az érdekképviseltek bevonásával, az MgSzH megyei hivatalának a szervezésében, bejártuk a megyét, ahol a tapasztalataink sajnos iszonyatosak voltak, természetesen nem egységesen, a megye egy részében az aszály következtében tragikus képet mutatott a határ, a megye délkeleti része azonban megnyugtató képet mutatott.
Világosan látszott az, hogy a gyengébb technikai felszereltségű, gyengébb szakmai hozzáértéssel gazdálkodók termőföldje még kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint azoknak a nagyobb gazdáknak, nagyobb gazdaságoknak a földjei, ahol kellő szakértelem, technikai felkészültség áll rendelkezésre. Egy azonban persze nem látszik még világosan, mert a tavaszi vetésű növények egy része, elsősorban a kapásnövények még eredményezhetnek megfelelő árbevételt, és ezzel valamit tompíthatnak az aszály hatásán, de ez olyan bizonytalannak látszik - és egyre bizonytalanabbnak az utóbbi napok esőtlensége után -, mint a kutya vacsorája 24 óra után, hogy ilyen népies fordulattal éljek.
Úgyhogy én sok mindenben egyetértek az elnök úrral abból, amit az aszálykár és az egyéb elemi károk enyhítése ügyében elmondott, egyet azonban jelzek: nem kell itt a kormánynak hergelnie a gazdákat, ha mi beállunk hergelni őket. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen katasztrófahelyzetben a politikusok összefogására, a szakma összefogására van szükség, és keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenteni tudjuk a károkat, belátva azt, hogy a mezőgazdaság tőkehiányos, forgóeszköz-hiányos, és hogy az a helyzet, amely most kialakult, egy csomó pluszköltséget szül, úgy hogy tudja a gazda, a gazdaság, a gazdálkodó, hogy a bevételei elmaradnak az előző esztendők bevételeitől, de egyrészt szakmai kötelességének érzi, másrészt szükségszerűnek gondolja, hogy azért ne maradjanak műveletlenül a földek, hogy a kipusztult vetést pótolja, és így tovább, és így tovább.
Úgyhogy én azt szeretném a hozzászólásomban kérni - anélkül, hogy konkrét javaslatokat tennék, mert, azt gondolom, erre most se idő, se szükség nincs -, hogy keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel a most meglévő törvényes lehetőségeken túl és azok mellett segíteni tudjuk azoknak a területeknek a gazdálkodóit, akiknek a vonatkozásában az aszály, illetve az elemi károk már most mutatják, hogy súlyos veszteségeket fognak elszenvedni. És bár én tiszteletben tartom a törvényeket, mégis azt kell mondanom, hogy az október 20-ai segítség egy kicsit késő lesz, tehát keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kialakult helyzetet enyhíteni tudjuk.
Azt gondolom, abban igaza van az elnök úrnak, hogy a közvéleményt pontosan, a jelenlegi ismereteink birtokában kell tájékoztatni, hogy aztán az esetleges nagyobb, sokszínűbb támogatásra a közvélemény, a mezőgazdaságot nem ismerő közvélemény ne negatívan reagáljon, hanem megértse azt, hogy nem pluszpénzt, plusztámogatást nyújtanak a parasztnak már megint, hanem az ország, a mezőgazdaság további működése érdekében kell segíteni, a jövő érdekében kell segíteni.
Megköszönöm a figyelmüket, ennyiben kívántam az aszálykárral kapcsolatos tájékoztatóhoz hozzászólni, és kérem a kormány és a minisztérium képviselőit, hogy folytassuk tovább azt az eszmecserét, amely itt most elkezdődött, és próbáljunk letérni a politikai síkról, és szakmai alapon keressük a megoldásokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék jelezni az alelnök úrnak, hogy az október 20-ai időpont nem az esetleges előleg kifizetésének a megkezdési időpontja, hanem addig lehet egyáltalán kérelmet benyújtani az elszenvedett veszteség kapcsán, és ha jól értettem a kormány részéről, majd decemberben lehet szó előleg kifizetéséről. Tehát így még hosszabb az az időszak, amit ön már így is hosszúnak tartott. (Herbály Imre: Persze, persze.)
(Jakab István jelzésére:) Megadom a szót Jakab István alelnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hadd kapcsolódjak a Herbály Imre alelnök úr által megfogalmazottakhoz, hogy lehetőleg ne politikai válaszokat adjunk szakmai kérdésekre. Szeretném jelezni, tisztelt bizottság, hogy eszünk ágában sincs... Harmadik hete, amikor első alkalommal sajtótájékoztatót tartottam aszálykár-ügyben, azért, mert úgy ítéltem meg, hogy politikailag úgy közelítik meg a problémát, hogy jó közepes termés várható - nyugtatván az embereket -, miközben akkor már világosan láttuk, hogy nagyon nagy a baj, a tőzsdén pedig az árak lefelé mentek. Azt gondolom tehát, hogy ha komolyan vesszük magunkat, és szakmai kérdésekre érdemi, szakmai válaszokat akarunk adni, akkor, igen, a valósággal, a tényekkel kell foglalkozni, a valóság, a tények pedig lesújtóak. Lesújtóak, mert sajnos az ország különböző térségeit végigjárva, amikor szakmai alapon kezdünk el tárgyalni, egyikünk sem mondja azt, hogy bizony közepes termés várható, sőt egyes térségekben nagyon súlyos a helyzet, más térségekben pedig közepes termés várható. A kalászosoknál azonban nagyon nagy a gond, az egyéb gabonafélék vagy a napraforgó esetében pedig a kelés miatt úgyszintén nagyon komoly szakmai problémák vannak, sőt a vegyszerhatás elmaradása miatt a költségek hatványozottan nőnek. Úgy ítéljük meg, hogy ez adekvát válaszokat igényel a gazdaságpolitika irányítói részéről, a kormány részéről, és itt nem arról van szó, hogy bárki indulatokat szeretne korbácsolni, hanem arról van szó, hogy egy nagyon súlyos helyzet van a válság közepette, arról van szó, hogy felelősen kell gondolkodni azoknak az embereknek a sorsát illetően, akik nagyrészt hitelből gazdálkodnak, akik nagyrészt integrátorokon keresztül veszik igénybe az input anyagokat, illetve szolgáltatást vesznek igénybe, és nekik a felvett hiteleket vagy az úgymond felhasznált anyagok ellenértékét ki kellene fizetniük, s ha nincs miből, akkor viszont komoly károk vannak.
Heves megyében, az egyik legkritikusabb helyzetben lévő megyében tartottunk egy határszemlét. Azt tudom mondani, hogy a tények önmagukért beszélnek. A szervezők, mindhárom szervezet egybehangzóan, közösen aláírt egy feljegyzést, amelyet megküldött a miniszter úr részére, a Mezőgazdasági bizottság elnöke részére, megküldött az adott érdekképviseletek országos vezető testületei számára.
Ha baj van, akkor bizony van összefogás is, hál' istennek, és én azt ajánlanám a kormány, illetve a kormánykoalíció képviselőinek a figyelmébe, hogy vegyék komolyan azt, amit mondjuk a Heves megyei érdekképviseletek egybehangzóan fogalmaztak meg: nevezetesen nagyságrendileg elmondták a veszteségeket, és eleve úgy fogalmaztak, hogy az őszi vetésű terméseknél a becsült kiesés mértéke hektáranként meghaladja az 50 ezer forintot, a tavaszi vetésű növények esetében a 80 ezer forintot, ennyi a kiesés egy közepes terméshez viszonyítva.
Az elnök úr elmondta a Kárenyhítési Alapba való befizetés időpontját, illetve az ő kérésüket. Szeretném jelezni, hogy ezen túlmenően úgyszintén - és ezt még egyszer aláhúznám - egybehangzó kérése az érdekképviseleteknek, hogy azt az összeget, amit elvettek a termelőktől, ha úgy tetszik, az Európai Unió döntéshozóinak a nyomására és valamennyi magyar gazda-érdekképviselet tiltakozása ellenére, adják vissza; ha azt nem a top-upba helyezik vissza, rendben van, de akkor legalább egyszer legyen úgy feltöltve a Kárenyhítési Alap, hogy az elkövetkező időben, ha baj van, azt valóban érdemi módon tudjuk kezelni.
A másik dolog, amiről szólni szeretnék - nem vitatkozva az alelnök úrral, hanem kifejezetten szakmai szempontból mondanám -, amit az alelnök úr említett, a szakmai feltételek és a hozzáértés. Persze, hogyha valaki mondjuk rendszeresen, három-négyévente oda tudja adni a megfelelő szerves trágyát, el tudja végezni a mélylazítást, ha tud öntözni, mert lineár alatt van a terület, biztosan kiváló hozamokat tud elérni. Az a baj, hogy a lehetőség az összes terület esetében maximum 300 ezer hektárra van meg az öntözést illetően, maximum, az 5,6 millióval szemben 300 hektáron áll rendelkezésre, és amit öntöznek, az 100 ezer hektár. És amilyen állapotok uralkodnak a vízgazdálkodási társulások környékén, az, hogy 8-900 forintot fizetünk be hektáranként - társulásonként eltérő mértékű a befizetés összege -, ugyanakkor ezért szolgáltatást, szó szerint mondom, semmit nem kapnak, azon túl, hogy fenntartják ezeket a szerveződéseket. Magyarul költségvetési befizetés a vízgazdálkodási társulások részére nincs, és gyakorlatilag társaságoknak a katasztrófaelhárításban betöltött szerepét a gazdákkal finanszíroztatják. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha nincs öntözés. Ezen bizony változtatni kell. És én ezt nem a hozzáértés hiányának szeretném betudni, hanem annak, hogy ilyenek a körülmények. A tragikus az ebben, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban nem nagyon találjuk azt a rendszert, amelyik a termelés biztonságát hivatott megteremteni, nem nagyon találjuk annak a víztározó- és öntözőrendszernek a kialakítását, illetve az annak a finanszírozásához szükséges forrásokat megjelenítve. Ezt, úgy gondolom, el kellett mondjam.
Nagyon szeretnénk, ha a közvélemény valóban hiteles információkat kapna - ebben, én azt gondolom, abszolút partnerek voltunk és vagyunk. Viszont a hiteles információhoz hozzátartozik az, hogy gond van, és nem lehet az árakat leszorítani. Az aratás kezdődik, ismerjük a gabonalobbi működését, a gabonakereskedő-lobbi működését: nyomják lefelé az árakat. Nekünk pedig az a minimális feladatunk és kötelességünk, hogy a tiszta, világos, szakmai alapokon nyugvó, érdemi információk alapján igenis a szinten tartást biztosítsuk. Még egyszer: nem elszaladni akarunk, nem túlzásokba akarunk esni, hanem a tényeket szeretnénk rögzíteni.
A jégkár kapcsán tapasztaltakat szeretném a következőkben elmondani. Hoztam egy kis bemutatót, mindenkinek a szíves figyelmébe ajánlom. (Felmutat néhány, a jégeső által tönkrement termést.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként tegnap végigjártam a területet, ahol a jég nagyon súlyos károkat okozott. Azt gondolom, hogy a helyzet önmagáért beszél. Szinte szétrobbant a termés a fákon. Hoztam néhány fotót is, a helyzet tragikus. A helyzet tragikus. Az emberek azt várják a kormányzattól és a mai kormányüléstől, hogy valamilyen érdemi megoldás születik.
El kell mondjam, hogy sávosan ment a jég, ahol viszont végigsöpört, ott kő kövön nem maradt. Találkoztam tegnap olyan gazdával, akinek a traktorjából kinn, a határban kiverte a jég az üvegeket - 51 milliméteres volt a legnagyobb méretű jég, amit mértek -, a földjét teljesen elverte a jég, csak a szármaradványok vannak meg, a gyümölcsösét teljesen elverte, a személyautóját otthon, az udvarán szétverte, de úgy, hogy még a szélvédőoszlop is meghajlott, és mire hazament, a házán nem volt tető.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, lehet, hogy ilyen helyzetben még nem voltunk, tehát egy különleges helyzet van, és a különleges helyzet különleges megoldásokat követel. Az a meggyőződésem, hogy most azon túl, hogy a Kárenyhítési Alap működik, látnunk kell, hogy a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer erre a tragédiára nem ad megoldást. Itt meg kell találni azt, hogy ezeket a családokat, ezeket a gazdákat valamilyen módon meg tudjuk segíteni. Ez az egyik része annak, amit mondani akartam.
Mondandóm másik része az, hogy a gyümölcstermesztők esetében az a kérés, hogy történjen meg a nagyon határozott, egyértelmű és szakmailag megalapozott felmérése a károknak. Tudjuk jól, hogy a fagykárok esetében olyan ültetvények is bekerültek, amelyek annak idején nem voltak kellőképpen ápolva. Most ne következzen ez be! Ami forrás rendelkezésre áll, az valóban a kárt szenvedett emberek kárenyhítését szolgálja, méghozzá nagyon gyorsan; nagyon gyorsan, mert a nyomokat lassan eltüntetik, hiszen az emberek pontosan tudják, hogy be kell tárcsázni a lehullott gyümölcsöt a fa alól, be kell tárcsázni a fertőzések további megakadályozása érdekében. Ami nagyon tragikus, az az, hogy például a meggy esetében gépi betakarításról szó sem lehet, ugyanis válogatni nem tudják, a kézi szedést pedig, nem tudom, a jelenleg alakuló árak hogyan bírják ki. Tehát sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb a probléma, és erre érdemi, összehangolt szakmai választ kell adni a megfelelő finanszírozás mellett.
Ezt szerettem volna tisztelettel a bizottság figyelmébe ajánlani, és éppúgy, mint az aszály esetében, a vihar és a jégkár esetében, meg kell találni az uniós megoldást. Gondolom, hogy ha a spanyolokat megkérdezzük, náluk elég sok tapasztalat felhalmozódott már eddig. Erősíteni kell az agrárdiplomáciai tevékenységet is, és segíteni kell. Nekem az a meggyőződésem, hogy a mi frakciónk a károk enyhítésében abszolút szakmai alapon volt partner eddig is, ezután is azok maradunk, de azt kérjük, hogy itt most egy nagyon hatékony és gyors segítséget biztosítson a kormány a gazdáknak.
Az a szomorú egyébként, hogy ma már megszületik a döntés... Reméljük, hogy még lesz lehetőség a kormánydöntést követően bizonyos korrekciókra, reméljük, hogy csak az előlegek kifizetéséről születik döntés, nem pedig a végleges megoldásokról. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Demendi László jelzésére:) Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Az aszállyal kapcsolatban a Magyar Agrárkamara országos elnöksége a május 26-ai ülésén tárgyalt a helyzetről, de nem igazából úgy kell ezt elképzelni, hogy néhány, magát okosnak mondó ember körülül egy asztalt, és elmondja, hogy mik a tapasztalatai, hanem ez megfelelően elő volt készítve. Az Agrárkamara által működtetett országos ügyfélszolgálati tanácsadó rendszer a falugazdászokkal közösen - ezt szeretném hangsúlyozni - végzett felmérést, becslést, nyilván a gazdák bevonásával, és ennek alapján az Agrárkamara országos elnöksége döntött a helyzet megítéléséről, és javaslatokat tett a kormányzat részére az általunk vélt vagy javasolt eszközrendszerre, amit mi szükségesnek tartanánk. Személy szerint most megerősítem, hogy ezeket a javaslatokat - és lehetnek újabb javaslatok is - a kormány vizsgálja tovább.
Nem lehet tehát azt mondani, hogy aszályügyben nincs a károkról pontos képünk. Működött a minisztérium által is működtetett rendszer, és azt gondolom, hogy a döntések is ennek megfelelően megalapozottan születhetnek meg. Ami a végrehajtást illeti, abban egyetértek, hogy az aszálynál is ugyanez a helyzet. Keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a gazdálkodók bevételkiesése által keletkezett károk enyhüljenek, és keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek az ebben az időszakban, a bevétel időszakában keletkezett kötelezettségeiket valamilyen módon enyhíti - ezt röviden így tudnám összefoglalni.
Ami a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégvihar, eső, özönvíz és minden, ami elképzelhető, által okozott károkra vonatkozik, még a vasárnapi napon, amikor ez megtörtént, néhány órán belül én is jártam a helyszínen. Úgy kell elképzelni, hogyha Szabolcs megye térképét magunk elé képzeljük, hogy Tiszavasváritól fel Beregsurányig egy váltakozó szélességű sávban és váltakozó intenzitással érte a mezőgazdasági területet - én most csak erről beszélek. Még a vasárnapi napon intézkedés született arra, hogy mindazok, akik az államtól ezért fizetést kapnak, kezdjék meg a gyorsbecslést, aminek az eredményeképpen hétfőn már délutánra, estére elkészült, keddre meg már a rendelkezésemre is állt. Pontosan el lehet mondani, hogy a becsült, a szemlézett, gyorsan körbejárt területek alapján gyakorlatilag ez egy 36 ezer hektáros területet érint különböző mértékű károsodással, ebből 5800 hektár a gyümölcs, de megvan növényféleségenként is.
Igen, így igaz, helyenként katasztrofális helyzet volt, volt olyan terület, egy búzaterület Beregsurányban, amely úgy nézett ki, mint hogyha letárcsázták volna - egyébként az történt vele, hogy a nagy széllel jött a száraz jég, az szerteszét verte, jött a nagy eső, az lemosta, és a vihar szabályosan kihordta a szélére, a pucér föld látszott gyakorlatilag utána. És gyümölcsösből is lehet még számos ilyen gondot, problémát mondani.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy azok, akinek ez ott konkrétan a helyszínen a feladata, ezek a kollégák, mármint szakmai kollégák - úgy mondom: szakmai kollégák -, végzik a munkát. Úgy látom most, hogy péntekre lesz olyan becsült kárnagyság, amely kicsit pontosabb lesz ettől. De azt el lehet mondani, hogy egy százalékos becslés azt mutatja, hogy ezen a területen növényenként különböző mértékű kár keletkezett, de hogy egyet mondjak: a becsültek szerint a meggytermés 330 hektáron megsemmisült. Hogy egy másik jégérzékeny növényt mondjak: a dohány esetében 1322 hektáron 65 százalékra becsüljük a károsodás mértékét, tehát ez a kár mértékére vonatkozik, és innentől csak felfelé van, nyilván a ribiszkéknél is, nem túlságosan nagy terület, mondjuk 20 hektár, de nyilván az a gazdálkodó, akinek ebből 10 hektár ribiszkéje ott van, és azt 100 százalékra elverte a jég, annak óriási a kára.
Ezekkel az adatokkal a kormányzat szerintem rendelkezik, illetve nem szerintem, hanem tény, hogy rendelkezik ezekkel az információkkal, adatokkal. Én nem várom azt, hogy a mai kormányülés végleges döntést hoz ebben az ügyben. A mai napon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében további tájékozódást fogok tenni, a szaktárca vezetése is tájékozódni fog, találkozik a gazdákkal is, és most, első menetben a kormány is csak tájékozódik abban, hogy mekkora a mezőgazdaságot ért kár. Én itt is azt kérem, hogy a megoldások és a segítségnyújtások arra irányuljanak, hogy a gazdálkodónál, annál a gazdálkodónál - és én is alátámasztom, amit Jakab úr mondott -, aki kárt szenvedett, a kötelezettségekben próbáljunk meg valamit segíteni, a részére fennálló kötelezettségekben. És a bevételkiesés miatt szintén teljesen egyértelmű, valóban úgy van, hogy sem az aszályt, sem ez a kárt - ami azért rendkívüli, mert nem egy szokványos jégverés történt, tehát ez a rendkívüli természeti kár -, ezeket a nagyságrendeket a jelenleg törvényi alapokon is nyugvó Kárenyhítési Alap nem fogja tudni kezelni.
Én azért azt szeretném kimondani, hogy a kár mértéke itt akkora, hogy a teljes kártérítésre helyenként..., illetve nem helyenként, hanem általában nem lehet számítani, de egy olyan jellegű kárenyhítés szükséges, hogy a gazdálkodók, akiket ez érint, ezt az évet túl tudják élni, és bizonyos növényfajták esetén a jövő évi gazdálkodásukat vagy újrakezdésüket ne veszélyeztesse, ne menjenek tönkre ebben. Ezért nyilván nagyon körültekintő, de nagyon gyors munkát kell hogy végezzenek az agrártárcához tartozó apparátusok, szakemberek, mert csak ez biztosíthatja azt, hogy azok az intézkedések, amelyekre a döntések majd rövid időn belül megszületnek, azok csak és kizárólag azokat célozzák meg, akik kárt szenvedtek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demendi László a kormány helyett is tájékoztatott a legfrissebb adatokról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből.
Kérdezem, hogy van-e további hozzászóló. (Örvendi László József jelzésére:) Igen. Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az előttem szólókkal egyetértek az aszálykár és a jégkár részletezése esetén, ez sajnos bekövetkezett, és ezért valamit lépnie kell a mezőgazdasági kormányzatnak. A vis maior-közleménnyel is egyetértek, ellenben szeretném megkérdezni, hogy a vis maiorban az utolsó mondat pontosan mit takar. Ide az van írva, hogy: "E közlemény önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerződések vis maiorra hivatkozással történő egyoldalú megszüntetésére vagy felbontására.". Ez remélhetőleg nem azt takarja, hogy ha egy gazda tavasszal jóhiszeműen megkötötte a szerződését, és az aszálykár miatt azt nem tudja teljesíteni, a másik szerződő fél nem fog majd a gazda kárára a lekötött mennyiségig felvásárlásokat eszközölni. Ezt szeretném megkérdezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez azért izgalmas kérdés, mert eljutott hozzám, hogy azt hiszem, a repce esetében két nagy magyarországi felvásárló integrátor van, amelyek már a tavalyi évben is eljátszottak egy érdekes helyzetet, amikor inkább a kötbért fizették ki, mint hogy a szerződésben vállalt összeggel felvásárolták volna a terméket; most pedig olyan szerződést szeretnének kötni, ha jól érzékeltem, hogy ha a lekötött mennyiségnél - amit szerződésben próbál a gazda garantálni - kevesebb mennyiséget szállít be, a kevesebb mennyiség összegét úgy kell a gazdálkodónak kifizetnie, mint amilyen összegért az integrátor tovább eladná a feldolgozóiparnak.
Ez egy rendkívül érdekes helyzetet produkálhat, ez azt is jelentheti - mondok egy példát -, hogy ha 100 egységben állapodtak meg mint felvásárlási árban, és a lekötött mennyiségnek csak a 70 vagy 80 százalékát tudja a gazdálkodó bevinni, akkor a 20 vagy 30 százalékos mennyiséget nem 100 egységnyi egységárban kéri az integrátor megfizetni, hanem azért az összegért, amennyiért az integrátor továbbadja a feldolgozónak, ami lehet, hogy 150-170 egységnyi értéket jelent. Tehát az ő profitját is megfizetteti a gazdálkodóval. Ezért itt lehet olyan gazdálkodó, aki eladja a termékét, és még fizetnie kell utána. Elméletileg ez könnyen előállhat.
Hihetetlen, ami manapság történik ebben az országban, és az egy jó kérdés, hogy az ilyen kárt szenvedett gazdálkodókra vonatkozik-e az esetlegesen megkötött beszállítói szerződés, vis maior-alapnak tekinthető-e az, hogy ő fizikailag nem fogja tudni teljesíteni a beszállítást.
Kérdezem, hogy van-e a kormánypárti képviselők között, aki hozzá kíván szólni. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. (Czerván György jelzésére:) Akkor Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Én kifejezetten e miatt a napirendi pont miatt jöttem fel, mert bár a többi is fontos, de aki mezőgazdasággal foglalkozik, annak talán ez a legfontosabb kérdés mostanában, hiszen az én térségemben is, délkelet Pest megyében - amelyről talán kevesebb szó esik, az Alföld északi része, és mi ugyanúgy érintettek vagyunk - két hónap, a vegetációs időszakban 10 milliméter esett. Nagyon helyesnek tartom, hogy az egész országra megállapításra került ez a vis maior-helyzet, hiszen olyan lokális dolgok történtek az országban össze-vissza, hogy az egyik településen esett mondjuk 30 milliméter, a szomszéd településen meg gyakorlatilag semmi. Ezt, azt hiszem, így kell kezelni.
Ugyanakkor azt is meg kell mondjam, hogy mondjuk a magunkét, meg nyilván a kormányülésen a kormánytagok is mondják a magukét, beszélünk arról, aminek a nagyságrendjét nem tudjuk, mert nem is tudhatjuk még. Azt tudjuk, hogy komoly hozamkiesés lesz, de itt hozamérték-kiesésről beszélünk, amit az árak emelkedése - már ha emelkedik egyáltalán az ár - esetleg persze kompenzálni tud majd, de a lényeg az, hogy valami nagyságrendet látunk. Itt többen, hozzáértők 100 milliárdokról beszélnek, és tudjuk a korábbi évekből, hogy bizony könnyen elképzelhető, hogy egy ekkora nagyságrendű elemi kár bekövetkezhet, de ez bizonytalan. Egy biztos - amiről itt előttem többen is beszéltek -, hogy körülbelül 5 milliárd forint az, ami konkrétan cash-ben, támogatásban majd valamikor, valamilyen körülmények között, ami lehet, hogy előrehozható, rendelkezésre fog állni.
Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon komolyan kell vegyük, meg a kormánynak is nagyon komolyan kell vennie ezt a dolgot, mert énszerintem már nem kell hergelni a gazdákat, nem is hergeli itt őket senki, azok már régen be vannak rágva sok mindenre. Szerintem ez vasárnap látszódott, és ha valaki kiértékelte a dolgokat - én kiértékeltem -, higgyétek el, hogy látszik ez a dolog.
Az, hogy mi 33 milliárdot mondunk, és hogy az elvett top-upot kérjük, hogy akkor az kerüljön a Kárenyhítési Alapba, az egy dolog, de lehet máshonnan is, ennek tehát nincs jelentősége. Tudomásom szerint az Unió nem támaszt akadályt az elé, hogy ezt a Kárenyhítési Alapot növeljük, itt nyilván a pénzügyi lehetőségek a meghatározóak, hogy van-e forrás vagy nincs forrás. De én úgy gondolom, hogy ha erre nem lesz forrás - hogy mekkora nagyságrendben, azzal lehet vitatkozni, de az 5 milliárdnál mindenképpen több -, akkor énszerintem nagyon komoly gondok és nagyon nagy problémák lesznek.
Egy dologról nem esett szó, arról, amit az államtitkár úr mondott a hitelprolongáció kapcsán, hogy az igazából nem megoldás. Énszerintem az aszályhitelnél is ugyanaz a helyzet. A mezőgazdaságot már most sem akarják nagyon finanszírozni a bankok, tehát aszályhitelre is nyilván az lesz jogosult elsősorban, aki hitelképes, de pont az aszály miatt válik majd valaki esetleg hitelképtelenné. És ki lehet találni garanciaintézményeket meg mindenfajta egyéb dolgokat, az magától nem fog működni, hogyha a bankok csak kereskedelmi szempontból közelítik meg majd a kérdést, márpedig nekik az a dolguk. Tehát hogyha ott nincs egy kemény kiállás és egy olyan kormányzati szándék, hogy márpedig ezt a kérdést meg kell oldani, akkor - és valóban nem akarok riogatni - tényleg nagy bajok lesznek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további észrevétel, kérdés. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Akkor megadom a lehetőséget, hogy a kormány képviselője válaszoljon az elhangzottakra.
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. MÁHR ANDRÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyrészt egy dologban elnézést kérek: a 36 ezer hektár felmérése tényleg megtörtént. Azért nem akartam még ezt közölni, mert ez egy nagyon gyors, előzetes felmérés volt, és körülbelül a hétvégére lesz... (Közbeszólások.) - most én a jégverés okozta kárról beszélek -, tehát körülbelül a hétvégére lesz egy olyan felmérés, amely, azt gondolom, minden szempontból korrekt és megbízható. Az előzetes szám tényleg ez a 36 ezer hektár, durván 6 ezer hektár gyümölcsös és 30 ezer hektár szántó, illetve egyéb művelési ágba tartozó kultúra.
Itt rögtön szeretném jelezni viszont azt - és ez összefügg azzal, amit Jakab képviselő úr mondott -, hogy egyáltalán elméletileg ki lehet jogosult kártérítésre. A gazdálkodónak nyilvánvalóan van egy kötelme, méghozzá törvényi kötelme, hogy tíz napon belül be kell jelentenie, ha kár érte, függetlenül attól, hogy ezt követően mi történik. Nyilvánvaló tehát, hogy a gazdálkodónak ezt be kell jelentenie az adott megyei MgSzH-nál, a hivatal pedig a bejelentést köteles felvenni, és megfelelő módon ellenőrizni, nyilvántartani. Ezt csak azért mondtam el, hogy szóljunk az érintett gazdálkodóknak, hogy erre a kötelemre figyeljenek oda, és tegyék meg.
Az aszálykár becsült nagysága szándékoltan nem szerepel a közleményben, tudniillik nem is lehet közölni. Itt mi most, ebben a pillanatban prejudikálnánk. A dolognak az a lényege, és azért adta ki a miniszter úr a közleményét, hogy a kárenyhítési lehetőség meg tudjon nyílni, és azért deklaráltuk az egész országra, mert hogyha megnézzük az EU-s jogot és az Európai Unió idevonatkozó direktíváját, amelynek az alapján Magyarországon a kárenyhítési törvényt elfogadtuk, és amelynek a mentén azt a bizottság jóváhagyta, az kimondja, hogy ezt a lépést meg kell tenni. Hogyha itt most beírnánk egy bármilyen összeget, abban a pillanatban elindítanánk egy olyan történetet, amelyet, azt gondolom, nem szabad elindítani.
Ettől függetlenül én nem vitatom, hogy akár 100 milliárd is lehet a kár - a konkrét kárösszeget ma még nem tudjuk. A konkrét kárösszeget sok minden befolyásolja: részben az, amit Czerván képviselő úr is mondott, hogy a tényleges bevételkiesés az, amit itt mérni kell, részben pedig az, hogy mennyi a ténylegesen betakarított mennyiség. Ezzel együtt a falugazdász-hálózat is, a kamarai... - tanácsadói szolgálatnak hívják, ugye? (Demendi László: Ügyfélszolgálat!), bocsánat - ügyfélszolgálati tanács, bocsánat, csak az elnevezés miatt dadogtam, folyamatosan ellátja ezt a feladatot. Folyamatosan mérjük fel a helyzet, ami természetesen folyamatosan változik is, hiszen a betakarításig még nagyon sok minden történhet. Ezért ma egy közleményben megmondani a kár mértékét, úgy gondolom, nem lenne szerencsés, sőt nem is igazán tudjuk megtenni.
Van egy kisebb félreértés a június 30-a vonatkozásában. A kárenyhítési törvényben pont az fogalmazódott meg, hogy addig jelentkezzen be valaki, és fizessen, amíg még a veszélyközösségben van, nem pedig... Mert hogyha most azt mondanánk, hogy október 20-áig kell bejelentkezni és fizetni, az praktikusan azt jelentené, hogy akinek van kára, az belépett a rendszerbe, akinek nincs kára, az nem lépett be a rendszerbe. A június 30-ai dátum pedig a törvényben szereplő dátum arra, hogy eddig kell a befizetést eszközölni. Hozzáteszem: igen, én tudom, hogy az ágazatban komoly likviditási gondok vannak, voltak, vannak és sajnos a közeljövőben is lesznek, attól tartok, ezzel együtt én azt gondolom, hogy a hektárankénti 800 forint olyan összeg, amelynek a befizethetősége nem olyan mértékben határozza meg a gazdálkodó likviditását.
Az október 20-a az a dátum, ameddig a bejelentkezett gazdálkodó a konkrét kárát tudja bejelenteni. Az október 20-ai dátum meg azért kell, mert a növények betakarítási ideje különböző, és mivel a gazdálkodóknál - és ez nem magyar, hanem uniós szabály - a kárnak a 30 százalék fölötti részénél lehet beavatkozni, és ez gazdaságra vonatkozik, s nem egy-egy kultúrára, innentől kezdve sajnos nem tudjuk kikerülni azt, hogy a gazdálkodó kára hogyan kerül megállapításra. Ez nem a magyar kormány, sőt, továbbmegyek, azt gondolom, nem is igazán a magyar parlament döntési szabadsága e tekintetben, de ezzel a törvény, amelyet a magyar parlament jóváhagyott, teljes mértékben szinkronban van.
Ami az alap feltöltését illeti, én megértettem a javaslatot, amely a 33 milliárd vonatkozásában elhangzott. Itt azt kell mondanom, hogy két dolgot, azt hiszem, külön kell választani. A 33 milliárd forint egy kényszerű intézkedés volt, amely a költségvetés helyzete okán született, és ami természetesen összefügg azzal is, hogy pont ezen a területen viszont a támogatások az átlagosnál nagyobb mértékben növekednek az árfolyam-különbözet okán - mert azért tudjuk, hogy Magyarországon történt egy sajnálatosan nagymértékű forintleértékelődés. Amit én ma mondani tudok - és ezt újra meg szeretném ismételni -, az az, hogy a törvény két részből áll: egyrészt legalább annyit köteles a kárenyhítő alapban elhelyezni a kormány, amennyi a befizetés összege, másrészt ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy ezt a kárenyhítő alapot kiegészíthesse. Nyilvánvalóan az, hogy mennyivel egészíti ki a kormány, két dologtól függ: a kár mértékétől és a költségvetés helyzetétől.
Itt csak csendben szeretném megjegyezni azt a tényt, hogy a 33 milliárd elvonás egyébként a jövő évi költségvetési forrásokat jelenti, hiszen az ez évi költségvetési forrásokban a 33 milliárd - mivel januárban kerül kifizetésre - kifizetésre került, tehát az ez évi hiányt nem változtatja meg a 33 milliárd, de ezt csak zárójelben akartam elmondani a tények és a rend kedvéért. Ebből adódóan én értem, hogy az október 20-a túl késő, de igazából ahhoz, hogy a gazdálkodó, aki a rendszernek a tagja, tényleg be tudjon jelentkezni, ahhoz meg, azt gondolom, korábbi időpontot nagyon nehéz elképzelni. Biztos, hogy van olyan gazdálkodó, akinek egyfajta növénye van, és az a növény adott esetben korábbi betakarítású, ott ezt lehet látni, de hogy összességében a jogosultak körében mekkora a kár, az előbb sajnos rendkívül nehezen látható. Ezért szerepel a törvényben az október 20-a.
Igen nagy mértékben fogja befolyásolni a tényleges kár mértékét az áralakulás, és én azt gondolom, hogy azóta a tőzsdei árak is más irányt vettek.
A vízgazdálkodási társulások kapcsán elhangzottakat én is fontosnak gondolom. Én azt gondolom, hogy ezt a rendszert a helyére kell rakni - sajnos régóta nincs a helyén. Azt nem hiszem, hogy a vízgazdálkodási társulásoknak kell gondoskodniuk az öntözővíz biztosításáról, az, azt gondolom, egy komolyabb és szélesebb körű feladat, de hogy olyan állapotban legyenek a vízgazdálkodási társulatok létesítményei, a csatornák meg nem tudom mik - nálam jobb szakértők vannak itt, hadd ne én mondjam ezt! (Közbeszólások: Műtárgyai!) -, műtárgyak, köszönöm a segítséget, azt, azt gondolom, végig kell gondolni.
Az EMVA ugyanakkor az öntözésről és az öntözés feltételeiről szól, a vízbiztosítás, tehát a víztározók kiépítése, s a többi, egy más program ügye. A kettő persze természetesen összefügg, de én azt gondolom, a rendszerek működtetése okán a kettőt azért nekünk külön kell tudnunk választani. Újra jelzem, hogy az EMVA öntözésfejlesztési beruházásainak az újbóli megnyitásáról döntés született, tehát a pályázatok újra kiírásra kerülnek, nagy valószínűséggel szeptember magasságában.
El szeretném mondani, hogy megnéztük, mit csinálnak Spanyolországban: biztosítanak. A biztosításhoz az állam ad egyfajta támogatást, ez tényszerű, amikor a kárenyhítési törvényt bevezettük, ez mint alternatív lehetőség felvetődött, be is kértük az ezzel kapcsolatos költségszámokat, sőt annak idején mind itt a bizottságban a törvény vitája kapcsán, mind pedig előtte, a különböző társadalmi egyeztetéseken megnéztük. Úgy ítéltük meg, közösen - és ebben minden szervezet egyetértett -, hogy jelen pillanatban hatékonyabb a kárenyhítési rendszer jelenlegi működése, és most hadd ne menjek bele, hogy miért, ez egy elég hosszú vita tárgya volt. Hozzá szeretném itt tenni, hogy egyébként pedig pont a jégkár a biztosítható elemi károk kategóriájába tartozik, tehát itt a biztosításnak egyébként nem lett volna semminemű akadálya.
Ebből adódóan én azt gondolom, hogy a kárenyhítési rendszernek a jelenlegi működése, tehát annak a törvényi feltételei elég pontosan körbeírják - ezt Demendi úrnak válaszolom -, hogy mikor, milyen játékszabályok mentén lehet beavatkozni. És itt adnék egy tájékoztatást - és ez nem végszám, ezt el szeretném mondani, mert még néhány ezer kérelem, bejelentkezési kérelem feldolgozása nem fejeződött be -: nagyságrendileg a kárrendezési rendszerben egy durván 2,6-2,7 millió hektár jelentkezett be. Azért nem mondtam ezt, mert ez még nem végszám, ez valamivel még bővülhet. Nyilvánvaló, hogy mindenfajta intézkedés a törvény és a korábbi, érdekképviseletekkel kötött megállapodás értelmében csak arra a körre vonatkozhat, amely a kárrendezési alapba belépett.
Ami Örvendi képviselő úr kérdését illeti, azt gondolom, az jogos, de itt másról van szó. Azt mondja ki a közlemény, hogy önmagában az, hogy országosan vis maior-helyzet van, nem lehet hivatkozás minden egyes szerződés esetén a vis maiorra, hiszen akkor egy képtelen állapot alakulna ki: akinél semmi nem történt, annál is vis maiorra hivatkozás lenne pro és kontra, ami a szerződéses rendszereket tökéletesen szétverné. Ettől függetlenül viszont a vis maior-közleményből adódóan akinél igazolt a kár, tehát ha valaki leszerződött 100 tonnát, de igazoltan 50 százalékos kiesése keletkezett, tehát csak 50 tonnája termett, arra vonatkozik a vis maior. De ez az igazolt kár, ehhez a megfelelő papírokkal rendelkeznie kell, be kell jelentenie a hivatalban a kárt, hogy megtörtént a kár, és erről a hivataltól bírnia kell egy igazolással, hogy, igen, kérem szépen, itt 50 százalékos terméskiesés volt. Ebben az esetben a felvásárló semmi olyan követelménnyel nem élhet vele szemben, mert vis maior volt, hogy ő emiatt térítsen kárt adott esetben a felvásárlónak.
Arra meg, amit az elnök úr mondott, azt tudom mondani, hogy ha Magyarországon ilyen szerződések születtek, akkor azok abszurdak, és én azt gondolom, hogy ezeket a szerződéseket többek közt a Gazdasági Versenyhivatalnak az erőfölénnyel való durva visszaélés okán azonnal be kellene nyújtanunk, ha és amennyiben ilyen szerződés van. Én nem láttam még ilyet, de ettől még ha ilyen a birtokunkba jut, akkor, azt gondolom, közösen meg kell tennünk a szükséges lépéseket. Mert én a magam részéről nem vagyok jogász, ezt szeretném hangsúlyozni, de azt gondolom, hogy ez durván jogsértő és egyszerűen abszurd. Azt gondolom, az viszont a mi közös felelősségünk, hogy felhívjuk a termelők figyelmét arra, hogy ilyen szerződést ne írjanak alá, mert elképzelhetetlen. Még egyszer mondom: ha ilyen van, akkor tényleg azt javaslom, hogy ebben közösen lépjünk, mi is azonnal lépünk, de, mondom, ehhez olyan papírok kellenének, amelyek kapcsán azt tudom mondani, hogy tessék elindítani az ügyben egy eljárást.
Ezzel együtt hozzáteszem, hogy a vis maior esetében hogyha valaki, tegyük fel, aláírt egy ilyen szerződést, és abban az szerepel, hogy neki 100 tonnát kell leadnia, de igazoltan csak 70 tonnája termett, akkor sem lehet ezt vele szemben érvényesíteni, még ha aláírta, akkor sem, mert arra már vonatkozik a vis maior.
Ami a hitelezést illeti: igen, én értem, amit Czerván képviselő úr mond. Én csak azt mondtam e tekintetben, hogy a prolongáció részben az EU-s jogtechnika okán sem működik, részben pedig nagyon kevés dolgot oldana meg - több ilyen javaslat érkezett egyébként hozzánk is -, harmadszor pedig át sem vihető, mert ha én egy prolongációt mondok, ahhoz is kell az, hogy de csak arra vonatkozhat, aki egyébként kárt szenvedett. Ezért mondjuk azt, hogy azt nézzük meg, hogy egy többéves lejáratú aszályhitellel, azt gondolom, hatékonyabban lehet beavatkozni - ehhez persze kellenek a kereskedelmi bankok. Nyilvánvalóan meg kell nézni, milyen technikákat tudunk mögérakni, amivel ösztönözzük a kereskedelmi bankokat, hogy ezt megtegyék. Attól még, hogy ezt mindenki meg fogja kapni, ilyen garanciát nem tudok mondani, de azt gondolom, egy prolongáció esetén is ugyanez a helyzet; az egy sokkalta bizonytalanabb helyzetet hozna. Én csak a kettő közötti alternatív lehetőség kapcsán mondtam, hogy ez az, amit vizsgálunk, és ebben megpróbálunk valamit összehozni.
Remélem, hogy mindenre reagáltam. Ha valamire nem reagáltam volna, akkor elnézést kérek, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy figyelmeztessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jakab István jelzésére:) Jakab Istvánnak lehetőséget adok egy rövid reagálásra.
További hozzászólások, reflexiók
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Többször elhangzott, hogy a jégkár biztosítható, és hogy erre megvan a lehetőség, tehát aki biztosítja, annak ez az ügye rendben van. Államtitkár úr, kérem, hogy a MABISZ-szal tárgyalják végig ezt az egész ügyet, ugyanis - nem véletlenül hozom szóba, és nem véletlenül kértem most szót - a biztosítók 80 százaléka felmondta a jégkárbiztosítást, olyan ügyfelek esetében is, akik tíz évig egyfolytában fizették a biztosítási díjat; gondolom, Demendi képviselőtársam megerősít. És ez nem kis tételek, nem 30-50 ezer forintos biztosítási díjtételek, hanem 2-300 ezer forintos éves díjtételek esetén is megtörtént. Tehát a biztosítók kockázatosnak tartják, és nem vállalják, nem kötnek biztosítást jégkárra. Pontosan azért kell valamilyen megoldás. Az nem működik, hogy ők, megfelelő pozícióban lévén most is például, minden további nélkül elhárítják a fizetési kötelezettséget, illetve részlegesen vállalják a közös kockázatot, egyébként pedig nem kötnek.
Példaként hadd említsem meg - bár ez nem teljesen mezőgazdaság -, hogy megtörtént egy gyors kárfelmérés egy adott épületnél, 650 ezer forint, konkrét számot mondok, aztán szakértőkkel megvizsgáltatták, és a valós kár 3,2 millió forint. Itt nem véletlenül kértem azt az agrártermelők szempontjából, hogy kapjanak segítséget, komoly szakmai segítséget, és hogy ez gyors intézkedés legyen, dokumentálással, hanem azért, mert utána a termelők nem tudják érvényesíteni a jogos igényeiket. Ebben a nehéz helyzetben ezek az emberek iszonyatos stresszen mentek keresztül, és ha nem kapnak támogatást, segítséget, hátteret - amit csak a kormányzati oldalról lehet biztosítani -, akkor komolyabb baj lehet később.
Elvétve találunk tehát olyan embert, aki jégkárra biztosítást tudott kötni, de én szívesen prezentálok olyat, akivel felmondták a biztosítását, pedig mindenkor eleget tett minden feltételnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi Lászlónak adok lehetőséget egy rövid reagálásra.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor még egyszer, csak a pontosítás kedvéért, a vis maiorral és a szerződésekkel kapcsolatos témában: ha egy gazdának nincs meg a 30 százalékos hozamérték-kiesése, de tegyük fel, van egy növénye, mondjuk káposztarepce vagy tavaszi árpa, amely nagyon megsínylette az idei aszálykárt, amely nem hozza neki csak a felét vagy a harmadát a leszerződött mennyiségének, akkor ő a falugazdászán keresztül kér egy igazolást az MgSzH-tól, hogy erre a növényre neki aszálykára van, és a vis maior-lehetőséget mint jogalapot érvényesítsék a szerződésmódosításnál. Jól értettem? (Dr. Máhr András: Igen.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy akar-e erre röviden reagálni, vagy egyértelműek a dolgok.
Dr. Máhr András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiója
DR. MÁHR ANDRÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Megpróbálok nagyon röviden reagálni: igen. Egyetlenegy félmondatot mondanék még - de ezt majd a falugazdász is mondja -, hogy akkor nem aszálykáros, hanem annak a növénynek az esetében vis maiorja van, mert annyi esett ki; de ez már technikai kérdés. Tehát igen, jól érti a képviselő úr, ehhez semmi más nem kell, ennek ma is megvan a jogi feltétele. Azt kérem, hogy ezt tényleg kommunikáljuk a gazdálkodók irányába, hogy ezért van a törvényben az a dolog, hogy jelentse be a káresemény bekövetkezését követő tíz napon belül. Aszálynál nyilvánvalóan csak akkor lehet lezártnak tekinteni a káreseményt, amikor betakarította a termést, és látja, hogy nem öt tonnája van, hanem mondjuk kettő.
A Jakab képviselő úr által elmondottakra: a kárfelmérés megtörténik, a kárfelmérésben a falugazdászrendszer maximálisan közreműködik. Egyet kérünk: ahhoz, hogy ez hivatalos legyen, a gazdálkodó azt a kötelmét, amely úgy szól, hogy a káresemény bekövetkezését követően tíz napon belül be kell jelentenie, tegye meg, mert egyébként mi csak felmérünk dolgokat, de attól nem válik hivatalossá. Azt hiszem, ez egy nyilvánvaló, érthető ügy. (Jakab István: Ez tiszta sor, ezzel rendben vagyunk!)
Ami a biztosítást illeti, én azt mondtam, és most is azt mondom, hogy jelen pillanatban a jégkár a biztosítható károk kategóriájába tartozó rendszer - ettől még nem szükségszerű, hogy mindenkivel mindenkoron biztosítást kötnek erre. (Jakab István: Lemondják!) Ezt természetesen megértettem. Erre nézve azt mondtam, hogy a mai kormányülés megnézi, milyen lépéseket tudunk tenni, milyen segítséget tudunk nyújtani. Egyet mondok: azt gondolom, egy fontos kritérium kell hogy legyen a segítségnyújtásnál az, hogy ki részese a rendszernek, de ebben most nem akarnék semmit megelőlegezni. Nyilvánvaló, hogy ha itt történik valami lépés, akkor ez csak azonos kárkezelési elvekkel működhet, tehát azt gondolom, nem lehet azt mondani, hogy ennek igen, annak nem, a jégnél ennyit fizetünk, az aszálynál annyit.
Azt gondolom, hogy először a döntéseknek kell megszületniük, de azt is gondolom, hogy néhány alapelvben bizonyosan egyet kell tudnunk érteni, mert így tűnik logikusnak. Még egyszer mondom: attól függetlenül, hogy ki van adva a Szabolcs megyei mezőgazdasági hivatalnak, hogy ezt mérje fel, és csinálja a dolgát, kérem a gazdálkodókat, hogy a törvény betűjének megfelelően jelentsék be a dolgaikat.
Elnök úr, köszönöm szépen.
ELNÖK: Mi is köszönjük szépen. Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.), lezárom ezt a napirendi pontot.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/9194. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Áttérünk a második napirendi pontra: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvényhez érkezett kapcsolódó módosító indítványok megvitatására. A napirendi ponthoz ilyen indítvány nem érkezett, van azonban még egy módosító indítvány, amelyet a bizottságunk nem tárgyalt meg: ez a dr. Orosz Sándor és dr. Józsa István által benyújtott javaslat. Kérdezem, hogy a kormány részéről Holló Gyula főosztályvezető úr van-e jelen. (Holló Gyula: Igen, én vagyok itt.) Köszönöm. Megkérem, hogy akkor a napirendi pont tárgyalásának idejére legyen szíves helyet foglalni az asztalnál. (Megtörténik.) Erről az indítványról, dr. Orosz Sándor és dr. Józsa István indítványáról kérdezem tehát a kormány képviselőjét. Mi a kormány álláspontja?
HOLLÓ GYULA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok mondani, a tárcaálláspontot tudom mondani, de valószínű, hogy ez a kormány álláspontja is, hiszen az eredeti törvényjavaslatot támogatta a kormány, és ez abból az eredeti törvényjavaslatból emelné ki, törölné ezt a pontot. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az előterjesztő nincs jelen, de nem támogatja az előterjesztő sem. (Borenszki Ervin: Erről hétfőn már szavaztunk.)
ELNÖK: Mivel képviselői indítványról van szó, ezért köszönöm szépen a figyelmeztetést, mert az előterjesztő képviselőjét, tehát Szibrik Imre, Farkas Sándor, Bedő Tamás és dr. Balogh László közül kellett volna először megkérdeznem valakit, és csak utána kellett volna megkérdeznem a kormány képviselőjét, elnézést kérek. De nem látunk itt az előterjesztők képviseletében senkit sem, Herbály Imre alelnök úr képviseli őket.
HERBÁLY IMRE (MSZP): A hétfői határozatképtelen bizottsági ülésen nyilatkozott a beterjesztő képviselője, hogy nem támogatják.
ELNÖK: A módosító javaslatot tehát a törvénytervezet előterjesztői sem támogatják. Ezek után van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott ez az is. Köszönöm szépen.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a következő napirendi pontra: a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Szatmári László főosztályvezető urat köszöntöm a PM-ből, valamint az ő vezetésével érkezett kollégákat is köszöntöm. Négy indítványt látunk a bizottságunk tárgykörébe tartozónak.
A 44. sorszámú indítvány Tállai András képviselőtársunk indítványa. Mi a kormány álláspontja?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! A kormány nem támogatja ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja az indítványt. Van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Kérem, hogy aki támogatja az indítványt, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmados támogatást kapott.
A 45. sorszámú indítvány szintén Tállai András módosító javaslata. Mi a kormány álláspontja?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 97. pontról kérdezem a kormány álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 104. pontról kérdezem a kormány álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek szépen.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat lényegében arról szól, hogy az őstermelői adókedvezmény maradjon fenn. A tisztelt bizottság is tájékozódhatott a javaslatból arról, hogy a kormány az élőmunkát terhelő közterhek csökkentésének az egyik forrásaként az adókedvezmény-rendszer szűkítését, illetve az eddig adóztatás alá nem volt, eddigi adómentes juttatások valamilyen módon történő adóztatás alá vonását célozná meg.
A kormány nem kívánja kétségbe vonni azt, hogy ezen kedvezmények, illetve mentességek mellett számos érv hozható fel, lehet mellettük érvelni, de úgy gondoljuk, hogy igazából indokolatlan kedvezmények, mentességek az szja-törvény rendszerében nem fordultak elő, ugyanakkor összességében azt gondoljuk, hogy nagyon nehéz ezek között a kedvezmények, mentességek között mazsolázni, egyet-egyet kiragadni közülük. Amennyiben a kormány nem él azzal az elhatározással, hogy forrást teremtsen az adóztatáson belül, az szja-n belül is az adómérték, illetve a járulékmérték további csökkentéséhez, úgy az a veszély fenyeget, hogy ennek a forrása akkor elenyészik.
Azt tudjuk tehát gyakorlatilag mondani, hogy lényegében azt a törekvést, hogy teremtsük meg az élőmunkára rakódó közterhek csökkentésének a feltételeit, ennek a kedvezménynek a fenntartása is veszélyeztetné, hiszen nem igazán lehet rangsort felállítani ezek között a kedvezmények, illetve mentességek között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ehhez az indítványhoz tartozik a 105-ös indítvány, de, gondolom, ezek egybefüggően kezeltetnek. Az az indítvány, amelyet benyújtottam, továbbra is meg szeretné tartani az őstermelőkre jelenleg érvényes jogszabályi kedvezményeket az szja területén, erről szól az indítványom. A kormány a benyújtott törvénytervezetben ezeket meg szeretné szüntetni, csak tájékoztatom a bizottság tagjait.
(Demendi László jelzésére:) Demendi László jelezte, hogy hozzá szeretne szólni.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Amit a kormány képviselője általánosságokban elmondott, azzal én egyetértek, csak nem hiszem, hogy ez a javaslat fogja megteremteni az említett feltételeket. Nézzük meg, hogy egyáltalán mennyi őstermelőt érinthet ez a javaslat! Nem sokat, úgy 9-10 ezer őstermelőt érint ez a dolog. Ennek a pénzügyi vonzata 7-800 millió forintra taksálható, amennyiben ez kiesik, ugyanakkor a költségvetésnek ez bevételként a 2011-es évben jelentkezik csak. Ezért én azt gondolom, hogy ezt csak meg kellene fontolni, nem kellene idegesíteni a rendszert ezekkel a dolgokkal... (Herbály Imre: Pont aszály idején!) ...pont aszály idején, amiről az előző napirendi pont kapcsán volt szó. Ettől még az egész törvényjavaslatnak az az általános elve, amellyel, hangsúlyozom, egyetértek, egyetértünk, és amit támogatunk, szerintem nem fog sérülni. (Godó Lajos: Szavazzunk! Megszavazzuk!) Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jakab István jelzésére:) Nagyon röviden Jakab István alelnök úré a szó.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Egyetlen gondolat. Azt gondolom, hogy az agráriusok között ebben nincs vita. Egy olyan helyzet van, amelynek az alapján nyugodt szívvel kérjük a kormány tisztelt képviselőit, a tárca tisztelt képviselőit, hogy gondolják újra az álláspontjukat, és nem hogy ne idegesítsék, hanem ne lehetetlenítsék el azokat az őstermelőket, akik még képesek önmagukról gondoskodni. Azt követően majd a költségvetés háromszor annyit fizet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további kérdés, észrevétel nincs (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazzunk róla.
Kérdezem, ki az, aki támogatja a 104. és a 105. pontot. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú igen.
Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amelyről még tárgyalni szeretne a bizottság. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor lezárom a napirendi pont tárgyalását.
Az ülés vezetését Jakab Istvánnak adom át. (Font Sándor, a bizottság elnöke távozik.)
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A 4. napirendi pont következik: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló T/9354. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a Mezőgazdasági bizottság feladatkörét érintő kapcsolódó módosító javaslatokat vitatjuk meg. A kormány képviseletében dr. Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettes úr van jelen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről, köszöntjük.
A 39. ajánlási pont az első megtárgyalandó módosító javaslat. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja?
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az 53. ajánlási pontban szereplő indítvány következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja, köszönjük. A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 95. ajánlási pont alatt szereplő módosító javaslat következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
A 2009. június 8-ai kiegészítő ajánlástervezet pontjai alapján folytatjuk a munkát.
A 2. ajánlási pont alatt szereplő módosító javaslatot tárgyaljuk meg most, amely összefügg a 15. és az 54. ponttal. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Köszönöm.
A 16. ajánlási pont következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 45. ajánlási pont alatt szereplő módosító indítvány következik, amely összefügg a 46., a 47., a 48., a 49., az 50., az 51., az 52. és az 53. pontokkal. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 61. ajánlási pont következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Köszönöm szépen.
A napirendi ponttal összefüggésben van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Az adott napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány képviselőjének a munkáját.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Az 5. napirendi pont következik: a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül a bizottságunk feladatkörét érintő indítványokat tárgyaljuk meg. A napirendi pont kapcsán Magyariné dr. Nagy Editet köszöntjük, aki az IRM főosztályvezetője.
Az 1. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca álláspontját tudom elmondani, kormányálláspont még nincs. (Herbály Imre: Miért nincs? - Godó Lajos: Majd lesz!)
ELNÖK: Kormányálláspont tehát nincs. Mi a tárcaálláspont?
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormányálláspont nincs, a tárca támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs, szavazás következik.
A bizottságból ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 3. ajánlási pontban dr. Orosz Sándor, dr. Gál Zoltán és Herbály Imre módosító javaslata szerepel. A kormányálláspontot kérdezem.
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottságban többséget kapott. Köszönöm.
A 4. ajánlási pont következik. Mi a kormányálláspont?
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérek.
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a javaslat arra irányul, hogy a mezőőr olyan jogosítványt kapjon, amely lehetővé teszi, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, és ő tetten éri, akkor elfogja, illetve a rendőrőrsre előállítsa. Olyan jogosítványokat kapna ezzel a mezőőr, ami álláspontunk szerint a rendőr jogköre lenne, ezért ezt nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: A bizottság véleményét kérdezem. Van-e hozzászólás, kérdés? (Kis Péter László jelzésére:) Kis Péter László képviselő úr, parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid lesz, amit mondok. Kérem, hogy a javaslatot ne támogassa a bizottság, mert olyan túlkapások lehetőségét teremti meg, amelyeknek nincs vége.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.)
Ha lehetőséget kapok a bizottságtól, hogy ne adjam át az elnöklést, és elmondjam szerény álláspontomat, csak egy egymondatos észrevételem van: viszont a határban meg rendnek kell lennie, és ha a mezőőr sokkal szélesebb hatáskörrel rendelkezik, akkor talán a tekintélye is erősebb lesz. (Herbály Imre: Letelt az egy mondat.) Köszönöm.
Szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. számú ajánlási pont következik. Mi a kormány álláspontja?
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottságban többséget kapott. Köszönöm szépen.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel a napirendi pont kapcsán. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány képviselőjének a részvételét.
Következő napirendi pontunk az egyebek, a 6-os. Herbály Imrének adok szót. Parancsolj, alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Arról szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy a tegnapi nap folyamán ötpárti egyeztetést hívtam össze az élelmiszerkódexszel kapcsolatos további teendők ügyében.
Mint azt bizonyára mindannyian tudjátok, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a kódex aláíróival szemben. Ez akadályozhatja... (Zaj.)
ELNÖK: Egy pillanat, képviselőtársaim, egy nagyon fontos ügyről van szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): ...Ez akadályozhatja az etikai kódex július 1-jei hatálybalépését. Annak érdekében - most nagyon sarkos leszek -, hogy a kódexet törvényesíteni tudjuk, olyan kezdeményezést kívánunk tenni az öt parlamenti párt képviselői felé, hogy kezdeményezzük az etikus kereskedelmi eljárásról szóló törvény megszületését és a verseny-, valamint a kereskedelmi törvény módosítását; amennyiben szükségesnek látszik, úgy az agrárrendtartásról szóló törvény módosítását is kezdeményezzük.
Emellett arra a megállapodásra jutottunk, hogy levélben megkeressük az etikai kódex aláíróit, amely levélben azt kérjük tőlük - megköszönve az eddigi erőfeszítésüket, munkájukat -, hogy lehetőleg az etikai kódex szellemében járjanak el július 1-jétől.
A miniszterelnök urat is megkeressük, és kérjük, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a törvény benyújtói, a törvénymódosítást kérő képviselők minden segítséget kapjanak meg a kormánytól mind az előkészítés, mind az elfogadás során, illetve kérjük, hogy személyes tekintélyét is latba vetve igyekezzen elérni, hogy ez a versenyfelügyeleti eljárás a lehető legrövidebb időn belül lezáruljon. Ugyanis a Versenyhivatal a felügyeleti eljárásról szóló felhívásában közölte, hogy a lezárásra 180 nap, azt követően pedig még kétszer 180 nap áll a rendelkezésére. Ez azt jelentené, hogy másfél év múlva sem biztos, hogy bevezetésre kerülhet ez a dolog.
Azt kérem a parlamenti pártok képviselőitől, hogy a következő összejövetelen, amelyet feltehetően a jövő héten keddre fogok kezdeményezni, már ne csak a szakértők, hanem a szakértő képviselők részvételével és/vagy felhatalmazásával vegyenek részt.
Egyébiránt elkészítettem a két levéltervezetet, amit nyilván ki fogok küldeni. Kérem, hogy a véleményt megalkotva kedden úgy találkozzunk, hogy ezek elküldhetőek legyenek.
Azt szeretném még elmondani, hogy az FVM ígéretét bírjuk abban, hogy a szükséges törvénymódosítások vonatkozásában megadják a szakmai segítséget, de nyilván azt mi is igyekszünk megfelelően előkészíteni a szakértőinken keresztül.
Jegyzőkönyvön kívül mondok még valamit. (A jegyzőkönyvvezetés rövid időre felfüggesztve.)
Köszönöm szépen a figyelmeteket, és kérem a segítségeteket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Azt gondolom, hogy erről most nem nyitunk vitát. Bízom benne, hogy minden parlamenti párt kellő felelősséggel áll ehhez az ügyhöz, és kellő súllyal végzi majd a munkáját.
Tisztelt Bizottság! Csak egyetlenegy megjegyzésem van az alelnök úr által elmondottakhoz: az egyik nyugat-európai, régi uniós tagállam képviselőivel beszélgetve egy adott európai bírósági döntés kapcsán, amelyben elmarasztalták az adott tagállamot megkérdeztem, hogy: és most mit léptek? Mosolyogva válaszoltak: fellebbezünk, és lesz három évünk, hogy eldöntsük.
Azt gondolom, hogy vitatkozni lehet, csak teremtsünk olyan helyzetet, hogy a termelőknek három nap se legyen, ami még továbbra is hátrányos helyzetben tartja őket. Ebben biztos egyet fogunk érteni.
Tisztelt Bizottság! Az egyebekben még egy bejelentésem van: a következő bizottsági ülést június 16-án, kedden, 14 órára hívjuk össze. Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Előtte egy órával lesz az ötpárti ugyanitt, de nyilván még írásban is fogjuk jelezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen a részvételt, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 53 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese