MB-19/2009.
(MB-108/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. június 16-án, kedden, 14 óra 10 perctől
a Képviselői Irodaház V/515. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend ismertetése, kiegészítése és elfogadása *
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló T/9881. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Szóbeli kiegészítések *
Demendi László (MSZP) *
Jakab István (Fidesz) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről *
Reflexiók *
Jakab István (Fidesz) *
Herbály Imre (MSZP) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) *
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló H/9812. számú határozati javaslat *
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
Dr. Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről *
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) reflexiói *
További észrevételek a bizottság tagjai részéről *
Dr. Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006.(XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló J/9875. számú jelentés (Általános vita); a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006.(XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló H/... számú határozati javaslat (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Dr. Kis Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások a bizottság tagjai részéről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Tájékoztató az országos/világ Mathiász Központ ügyében eddig elért eredményekről, a közeli és távlati tervekről *
Mathiász Gábor (Mathiász János Borlovagrend) tájékoztatója *
Kiegészítések *
Dr. Bisztray György Dénes (Corvinus Egyetem) *
Dr. Bukosza Gábor (Semmelweis Egyetem) *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Mathiász Gábor (Mathiász János Borlovagrend) reflexiója *
Dr. Gárdos Péter (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Egyebek *
1. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló határozati javaslat (H/9812. szám)
(Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Katona Kálmán (független) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006.(XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
5. Tájékoztató az országos/világ Mathiász központ ügyében eddig elért eredményekről, a közeli és távlati tervekről
Előadó: Mathiász Gábor, a Mathiász János Borlovagrend tagja
6. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Csontos János (MSZP) távozása után Herbály Imrének (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Bisztray György (Corvinus Egyetem)
Dr. Bukosza Gábor (Semmelweis Egyetem)
Dr. Faragó Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gárdos Péter (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 10 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előadóként már megérkeztek. És köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri bizottságunk nyílt ülését.
A napirend ismertetése, kiegészítése és elfogadása
A napirendi javaslatot minden képviselőtársam megkapta. A javaslathoz képest egy napirendipont-kiegészítést kérek: azt kérem, hogy a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosítását első napirendi pontként vegyük napirendre. Ez a részemről elhangzott, a napirendhez kapcsolódó módosítás. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, hozzászólás a napirendi pontok kapcsán. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor először a módosítást teszem fel szavazásra.
Ki az, aki egyetért azzal, hogy a T/9981. számon benyújtott törvénytervezetet a nemzeti agrárkárenyhítésről az előbb említett címmel első napirendi pontként kiegészítésképpen felvegyük a napirendre. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
És akkor most azt kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja az így módosított napirendet. Aki igen, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez is egyhangú. Ezek szerint fogunk haladni.
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló T/9881. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Az első napirendi pontban a T/9981. számú, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló, többpárti, ötpárti törvénymódosító indítvány van a bizottságunk előtt. Köszöntöm Szőllősi Endre urat és Mikó Zoltán urat az FVM részéről. Kérdezem, hogy az előterjesztők részéről ki indokolja a törvényjavaslatot, ki tesz hozzá kiegészítést az előterjesztéshez. (Demendi László jelzésére:) Demendi Lászlónak adom meg a szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Alapvetően a 2009. június 7-én, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt rendkívüli vihar következménye indukálta ennek a törvénymódosító javaslatnak az elkészítését. Ugyanakkor azt is szeretném hozzátenni, hogy nyilván nem csak erre vonatkozik a benyújtott törvényjavaslat, mert azt megelőzően, illetve azt követően is voltak olyan természetű viharkárok, amelyek a mi véleményünk szerint az üzleti biztosítási kategóriákban nem kezelhetők, ugyanakkor olyan mértékű károk ezek, amelyek a gazdák ellehetetlenüléséhez vezethetnek megfelelő kárenyhítés nélkül.
A javaslat arról szól, hogy a jégkár mint kár bekerülne a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényben, és megfelelően szabályozza azt, hogy ez mindenféle időbeli és területbeli differencia nélkül érvényes lehet Magyarországon. Azt javaslom, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők részéről még Jakab István kért szót. Megadom neki a szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért tartom fontosnak, hogy valamennyi frakció és valamennyi párt képviseletében egységesen kerüljön benyújtásra ez a javaslat, mert hihetetlen volt az a természeti csapás, amely most már nemcsak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelőket érte, hanem, szeretném jelezni, Baranyától kezdve más dunántúli megyék termelőit is. Sajnos a következő napirendi pontok egyikében tárgyalásra kerülő klímaváltozás hatásai most már a valóságban is nagyon súlyosan érzékelhetők.
Pontosan ezért tartottuk nagyon fontosnak, hogy bekerüljön a jégkár. Képviselőtársam csak utalt rá, de további változtatásokra is szükség lesz majd, ahol reményeink szerint közösen tudjuk kialakítani az álláspontunkat, ami különösen az őstermelőkre vonatkozik majd a kárenyhítés kapcsán.
Egyetlen dologra szeretném a figyelmet ráirányítani, ami nem a rendszer működtetésével összefüggő, tehát nem jogi, jogtechnikai kérdés, ez pedig a forrás biztosítása. Már most szeretném jelezni, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a forrásra, a források megszerzésére, biztosítására, ugyanis ezek az emberek a díjat nagyon sok esetben úgy tudják befizetni, hogy lassan arra is hitelt vesznek fel. És még egy dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, ez pedig nem más, mint a kifizetési határidővel összefüggő kérdések megtárgyalása.
Köszönöm szépen, ennyit akartam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormányt, hogy fejtse ki az álláspontját a benyújtott törvénymódosítással kapcsolatban.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány hivatalosan a jövő héten tud nyilatkozni. A minisztérium támogató előterjesztést fog a kormány részére tenni. A forrással kapcsolatos ügyekről Szöllősi Endre főosztályvezető úr tenne egy rövid kiegészítést.
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) kiegészítése
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A forrás ügyében most annyit tudok mondani, hogy pillanatnyilag az a helyzet, ami a jelenleg érvényes szabályok szerint van, illetve kerül ebbe az alapba. A törvény úgy szól, hogy amennyit a mezőgazdasági termelők hozzájárulásként befizetnek, legalább akkora összeget hozzátesz a kormány, pillanatnyilag tehát ez a helyzet. Az, hogy a kormány döntését kérjük majd esetlegesen a forráskiegészítés kérdésében, akkor következik be, amikor látjuk, hogy az idei aszály és az idei jégverési károk körülbelül milyen kört érintenek, milyen nagyságrendűek, és milyen forrásigénnyel járnak. Azzal számolunk, hogy ez körülbelül szeptemberre fog bekövetkezni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai részéről van-e kérdés, hozzászólás? (Örvendi László József jelzésére:) Igen, parancsolj, Örvendi László!
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Kérdésem volna, tisztelt bizottság. Ahogy hallottuk, ez a törvénymódosítás végeredményben arról szól, hogy az eddigi elemikár-elemeket kiegészíti a jégkárral. Ez így sajnos rendben is van, mert segíteni kell a kárt szenvedett termelőket, annyiban azonban nem látom rendezettnek a dolgot, hogy az őstermelők ebből a dologból annak okán, hogy nekik nem volt kötelező bejelentkezni az agrárkár-enyhítési rendszerbe, most szerintem mégis duplán szenvednek kárt.
Ha már megnyitjuk a jégkár lehetőségét az agrárkár-enyhítési részben, akkor nekem az volna a javaslatom, hogy nyissuk meg a lehetőséget az őstermelők előtt is, és a bejelentkezési lehetőséget adjuk meg az őstermelők részére is a jégkár esetén. Mert én amúgy igazságtalannak tartom a helyzetet.
ELNÖK: Van-e további hozzászóló? (Godó Lajos jelzésére:) Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én tisztelettel azt szeretném javasolni a bizottságnak, hogy maradjunk a konkrét előterjesztésnél, és ne nyissuk meg az egész törvény feletti vitát. Ezt kérem az elnök úrtól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás van-e? (Herbály Imre Godó Lajosnak: Ez nem ügyrendi volt?) Az tartalmi részére vonatkozott az előterjesztés, én úgy értettem, de a bizottsági tagoktól nem vonhatjuk meg a lehetőséget, hogy a napirendi ponthoz hozzászóljanak.
Van-e további kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megadom a szót az előterjesztőnek, a kormány képviselőjének, aztán pedig szavazunk róla. Ki válaszol az előterjesztők nevében?
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők nevében változatlanul azt kérjük, hogy támogassa a bizottság a módosítást, és a későbbiek során majd a kapcsolódó módosító indítványokat még benyújtjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is az előterjesztők nevében szólok hozzá. Az a javaslatom, hogy szorítkozzunk annak a módosításnak a benyújtására, a tárgyalásra való alkalmasságról történő szavazásra - jó bonyolult voltam -, ami előttünk van. Ez nem jelenti azt, hogy egy másik alkalommal esetleg a jövőre való tekintettel nem vizsgálhatjuk felül az egész agrárkárenyhítésről szóló törvényt, és egy bővebb módosítást nem nyújthatunk be. Itt most arról van szó, hogy meg kell nyugtatnunk azokat a jégkárt szenvedett embereket, gazdákat, akik már eddig jégkárt szenvedtek és ez után is jégkárt fognak szenvedni, és hogyha részt vettek a rendszerben más oknál fogva vagy ezért, akkor kaphassanak kárenyhítést. A jövőre vonatkozóan pedig le kell vonnunk a tanulságot.
Úgy gondolom, beszéltünk arról, hogy kire terjedjen ki a kárenyhítési rendszerben való részvétel lehetősége. Akkor úgy döntöttünk, ahogy, és ez az egész évre vonatkozott tulajdonképpen. Ezt vegyük figyelembe akkor, amikor az általános vitára való alkalmasságról döntünk! Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amennyiben konkrét módosító szövegjavaslat érkezik, arról a kormány majd ki fogja alakítani az álláspontját. Egyébként szeretném jelezni, hogy a kormány nem zárkózik el attól, hogy tapasztalatai birtokában a törvényjavaslat átfogó felülvizsgálatára sort kerítsünk, ideértve az őstermelőkre vonatkozó szabályozást is. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ha most újból megnyitnánk a szabályozást, annak az egyik oldalról vannak praktikus okai, viszont a törvény egész rendszerét tekintve - megvizsgáltuk ennek a lehetőségét - eléggé komoly és bonyolult összefüggéseket kellene még szabályoznunk, amelyek kapcsán nem vagyok biztos abban, hogy most azonnal meg tudnánk oldani ezt a problémát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szöllősi úr!
Dr. Szöllősi Endre (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, egy kiegészítést ha szabadna tennem ahhoz, amit Mikó úr elmondott! Ezt a törvénymódosítási javaslatot be kell jelentenünk az Európai Bizottsághoz - erről már esett szó a múlt héten -, majd tíz napot kell várni, és hogyha a bizottság nem emel kifogást, akkor mehet a törvény tovább. Azt szeretném megtámogatni, amit Herbály úr és Godó képviselő úr mondott, hogy amennyiben ebben a menetben további módosítások lennének, akkor ez bonyodalmat okozna a bejelentésnél, tehát az lenne a célszerű, ha a bizottság most ezt a törvényjavaslatot vinné tovább, amelynek a kapcsán remény van arra, hogy ezt rövid idő alatt meg tudjuk hirdetni. További olyan módosításokat pedig most nem tennénk, amelyek az Európai Bizottságnak való bejelentést ismételten szükségessé teszik, mert az eléggé beláthatatlan időre tolná ki a hozzájárulás megszerzését. Ezt szerettem volna a magam részéről hozzátenni. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla.
Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja a bizottság. Aki igen, az, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. Köszönöm szépen.
A bizottsági előadó kijelölése
Kérdezem, hogy ki lenne a bizottság előadója. (Godó Lajos jelzésére:) Kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e, hogy Godó Lajos legyen a bizottsági állásfoglalás képviselője a majdani parlamenti vitában. Aki ezt elfogadja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Elfogadtuk. Köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a megjelenést.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a következő napirendi pontra: a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására. Az előzetes legyűjtés alapján nem látunk olyan kapcsolódó módosító indítványt, amelyet a bizottságunknak meg kellene tárgyalnia. Ugyanakkor a gazdasági bizottság utólagosan, vagyis az ő ülésezésének a rendje szerint benyújtott egy módosítóindítvány-köteget, és e sokrétű módosítóindítvány-csomagból a bizottsági titkárság a tárgykörünkbe tartozónak véli, és ezért javasolja megtárgyalni a 17. és a 20. sorszámú indítványt. Természetesen ezen kívül bármelyik sorszámú indítvány megtárgyalására tehet javaslatot a bizottság bármely tagja.
A módosítóindítvány-tervezetben a 17. sorszámú módosító indítványt tárgyaljuk meg először, amely a szövetkezetekről szóló törvényt érintő módosításokat taglalja, új elemekkel egészítve azt ki. A kormány képviselőjét kérdezem, mi az állásfoglalása erről a 17-es módosító indítványról.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja. Ez a módosító indítvány arról szól, hogy a szövetkezeti közösségi alapból történő juttatás esetében annak a közterheit is ennek az alapnak a terhére lehessen elszámolni. A kormány ezt támogatja.
ELNÖK: Aha! És ez eddig hogy volt?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Eddig legalábbis kérdéses volt, hogy ez így megengedhető-e. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha magát a juttatást el lehetett számolni a közösségi alap terhére, a közterheket viszont nem, ez visszatartotta a szövetkezeteket attól, hogy ilyen típusú kiadásokat teljesítsenek.
ELNÖK: Értem. És aki mégis teljesítette, az hova számolta el a közterheket, vagy honnan számolta el? (Közbeszólások.) Értjük. A kormány tehát támogatja a javaslatot.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség, a látható többség.
A 20-as indítványra térünk rá. A kormány álláspontját kérdezem.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, ezt viszont nem tudom fejből. (Velkey Gábor Dániel az Szatmári Lászlónak egy példányt a módosító javaslatból.)
ELNÖK: Ugyanebben a beadványkötegben szerepel ez a módosító javaslat, Velkey Gábor képviselőtársunk pedig a kormány segítségére segít, hiszen az SZDSZ-től ez el is várható. (Derültség. - Velkey Gábor Dániel: Neked is szívesen segítek bármikor! Szívesen, bármikor! - Közbeszólások.)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, ezt a kormány támogatja. (Velkey Gábor Dániel: A Fidesznek is szívesen segítek!)
ELNÖK: Mi tehát a kormány álláspontja?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Igen. Van-e kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.)
Én annyit kérnék, hogy ha egy kis háttér-információt adna a kormány képviselője arról, hogy miről is van szó.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A szövetkezetek esetében a tagi kölcsön nyújtásának egy korlátja lehetett az, hogy az ezután kamatjövedelemnek minősülő kamatkifizetésnek egy igen erős korlátja volt, tehát a jegybanki alapkamatot, annak legfeljebb 5 százalékát meghaladó mértékű kamatfizetés minősülhetett kamatjövedelemnek. Ha ezt meghaladta, akkor a meghaladó rész egyéni jövedelemként volt adóköteles.
Ez a módosítás viszont arról szól, hogy a jegybanki alapkamat plusz 5 százaléknyi kamat minősülhet kamatjövedelemnek, ez tehát egy lényegesen magasabb szintű kamatjövedelem juttatását teszi lehetővé. Így valószínű, hogy ebből a szempontból a tagoknak a szövetkezettel szembeni hitelezési hajlandósága megnövekedhet.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk.
Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség.
Amennyiben nincs további módosító indítvány, amely más bizottságok vagy képviselők által került benyújtásra, akkor rátérünk arra, hogy ha jól látom - az alelnök urat is kérdezem -, szándékozunk benyújtani egy bizottsági módosító indítványt, amely, ha jól látom, azt a kérdést feszegeti, amelyet a múlt héten benyújtottam az őstermelők kedvezményeinek a szűkítése ellenében, és ha jól értelmezem, ez ugyanezt a kérdést pontosítja. (Herbály Imre: Igen.) Esetleg ha további kiegészítést hallhatunk erről! Vagy ennyi? (Herbály Imre: Ennyi, tehát tartalmi probléma nincs.) Értem.
A kormány álláspontját kérdezzük erről. Nem tudom, megvan-e ez a beadni szándékozott bizottsági módosító javaslattervezet. (Közbeszólások: Igen.) Igen, megvan. Akkor kérdezem.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány az álláspontját a támogató sorban fogja közölni ezzel a módosító indítvánnyal kapcsolatban. (Közbeszólások: Jó.)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A támogató sorban fogja...
ELNÖK: De a támogató sorban úgy is lehet közölni az ő álláspontját, hogy nem lesz benne - tehát ezt azért tisztázzuk!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztázzuk szerintem. Úgy értelmezzük.
ELNÖK: Én már régebb óta vagyok képviselő, és már láttam egy-két ilyen helyzetet. (Velkey Gábor Dániel: Majd meglátjuk!) Az is álláspontkifejtés. Értem.
A jövő héten szavazunk róla, a módosító indítványokról, úgyhogy ez hamarosan ki fog derülni.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés, észrevétel a tervezett indítvánnyal kapcsolatosan. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja azt, hogy a bizottságunk benyújtson egy ilyen irányú indítványt? (Szavazás.) Ez egyhangú igen.
Kérdezem, hogy van-e további olyan indítvány, amelynek kapcsán a bizottság bármely tagja úgy látja, hogy döntenünk kellene róla. (Senki nem jelentkezik.) A kormány részéről sem látok olyan indítványt, amellyel ezt jelezné. Akkor ezzel a napirendi pont tárgyalását bezárom, köszönöm szépen.
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a következő napirendi pontra: a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, amelynek kapcsán a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk. Az előzetes tájékoztatás alapján egy kapcsolódó módosító indítványt látunk a bizottság tárgykörében tárgyalandónak. A kormány képviseletében dr. Nemes Csabát köszönthetem? (Dr. Faragó Ákos: Nem.) Akkor dr. Földi Mihályt?
DR. FARAGÓ ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Faragó Ákos vagyok. (Derültség.)
ELNÖK: Ezeket még majd pontosítani kell, mert mi csak azokat az előadókat tudjuk itt megnevezni, akiknek a nevét nekünk előzetesen a minisztérium megadja. (Az elnök Horváth Zoltánnéval, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) Bocsánat, én tévedtem, elnézést, dr. Faragó Ákos van jelen az IRM részéről.
Egy módosító indítványt tárgyalunk tehát, ez pedig Rába László T/9555/29. számú javaslata. A közoktatás álláspontját kérdezem.
DR. FARAGÓ ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja ezt az indítványt. Ehhez indoklást kérek szépen.
DR. FARAGÓ ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy hasonló tárgyú módosító javaslat került benyújtásra korábban, és ez a kapcsolódó módosító javaslat ezt a módosító javaslatot pontosítja, illetve egyértelművé teszi a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett nyilvántartást. Ebbe bekerül a szolgálati jelvény sorszáma. Illetőleg az előző módosító javaslatban szerepelt egy olyan kitétel, amely nem volt helytálló, jelesül hogy az önkormányzati természetvédelmi őrnek is lehet szolgálati maroklőfegyvere, azonban csak a természetvédelmi őrnek lehet ilyen, és ezt a pontosítást is indokolt átvezetni a javaslaton. Ezért támogatjuk ezt az indítványt.
ELNÖK: Értem. Egy elég jelentős indítványról van szó, másfél oldalas csak az írott része. Kérdés, észrevétel van-e a bizottság tagjai részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk róla.
Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség.
Kérdezem, hogy van-e további olyan módosító indítvány, amelyről a bizottságunknak tárgyalnia kell ezen napirendi pont keretében. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen.
Köszönöm szépen az IRM képviselőjének a jelenlétet. A napirendi pont tárgyalását bezárom.
Az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló H/9812. számú határozati javaslat
A harmadik, illetve az új sorszámozás szerinti negyedik napirendi pont következik: az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló határozati javaslat, amely többpárti képviselettel került benyújtásra. Itt köszönthetem Nemes Csabát, akit most már látok is - elnézést, az előbb a várakozók sorában láttam. Az előterjesztők képviseletében Velkey Gábor van jelen, megadom neki a szót.
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Köszönöm szépen. Úgy hiszem, hogy nem szükséges részletes előterjesztői expozét tartanom, mert a javaslat viszonylag rövid: a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa kezdeményezte ennek az országgyűlési határozatnak az elfogadását.
Aki követi az éghajlatváltozással kapcsolatos jogalkotói munkát, az tudhatja, hogy az elmúlt időszakban két olyan jogszabály volt a parlament előtt, amely vitákat okozott - azért szeretném felhívni erre a figyelmet, mert e tekintetben szeretne a javaslat előrelépést elérni -: az egyik a nemzeti éghajlat-változási stratégia, a másik pedig az energiapolitikai koncepció volt. A két javaslat elment egymás mellett, elég sokat vitatkoztunk erről, és az volt az általános álláspont, hogy a fenntarthatóság komplex megközelítéseket kíván, ezért olyan előterjesztést, olyan éghajlatvédelmi törvényt kell készítenünk, amely ennek a komplexitásnak a jellegében próbálja az érintett területeket egyben kezelni.
Ez a határozati javaslat, még egyszer mondom, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésére született, és a benyújtást azok a parlamenti képviselők végezték el, akik a tanács tagjai. A határozat pontokba szedi azokat az elemeket, amelyekre a törvénynek ki kellene térnie, ezek a javaslat 2. oldalán a 4. pont alatt olvashatóak el - nem fogom ezeket felsorolni. A felsorolásból látszik, hogy valóban minden olyan területre kitér a javaslat, amelyet szabályozni kellene és amelyeket az egymással való összefüggésükben kellene szabályozni a fenntarthatóság szellemében.
Azt gondolom, hogy ebben a bizottságban bizonyosan nem kell kiemelni, hogy az éghajlatváltozásnak többek között például az időjárás szélsőségesebbé válásában milyen szerepe van, és hogy ennek milyen következményei vannak az agrártermelésre nézve. A mai ülésen is foglalkozunk az agrárkárenyhítéssel, akár az aszályról, akár a jégkárról beszélünk, mind a kettő esetében bizonyosan ott van az éghajlatváltozás mint ok. Erre fel kell készülni, de nemcsak az energiapolitika, a megújuló energiaforrások, a természetes növénytakaró, az ökoszisztémák szempontjából, hanem a gazdaság és a társadalom szempontjából is. Nos, a javaslat ezt a célt szolgálja.
Nagyon remélem, hogy a jövő héten el tudjuk kezdeni az általános vitát, és még június 29-én az Országgyűlés el tudja fogadni az országgyűlési határozatot - ez kellene ahhoz, hogy a munkát a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács apparátusának a segítségével időben elvégezhessük. Ezért arra kérek mindenkit, hogy támogassa és segítse azt, hogy ez az országgyűlési határozat még ezen az ülésszakon elfogadható legyen.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérdezem.
Dr. Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) véleménynyilvánítása
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A KvVM támogatja, és a KvVM és a Miniszterelnöki Hivatal által közösen készített előterjesztés szintén azt tartalmazza, azt javasolja, hogy támogassa a kormány. Reményeink szerint, hogyha napirendre kerül, a holnapi kormányülés ezt meg is erősíti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én mint vidéki politizáló ember és mint olyan szakember, aki "sokat tett" az éghajlat megváltozásáért, mármint a kedvezőtlen... (Közbeszólások: Hát ez az!) Nézzétek, én gépészember vagyok, én is gazdálkodtam azok szerint a szabályok szerint, amelyek szerint ti is gazdálkodtatok. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy sok kis apró lépéssel elérjünk oda, hogy visszafordítsuk vagy legalábbis megállítsuk ezt a folyamatot. Mert ahogy Velkey Gábor képviselőtársam is mondta, és ahogy tapasztaljuk is, olyan léptékben változik az éghajlat, ami odavezethet, hogy számunkra, de ha nem is számunkra, az unokáink számára élhetetlen feltételek alakulhatnak ki. Ennek érdekében az a minimum, hogy ezt a törvényt a lehető leghamarabb megtárgyaljuk, és kérjük is a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát, hogy ezt a határidőt tartva terjessze az Országgyűlés elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Kékkői Zoltán József jelzésére:) Kékkői Zoltán, parancsolj!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én csak kérdezni szeretnék. A 2. pontban felsorolásra kerülnek a minisztériumok, az összes minisztérium. Nem lehetett volna ezt egyszerűbben megfogalmazni, csak mint a minisztériumok, az érintettek, hiszen bármikor változhat a minisztériumok megnevezése is, és akkor a későbbiekben ezt a határozatot módosítani kellene. Szerintem célszerűbb lenne ezt egyszerűsíteni. Köszönöm.
ELNÖK: (Dr. Medgyasszay László jelzésére:) Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Én azzal a meggyőződéssel támogatom ezt a javaslatot, hogy határozati javaslattal és törvényekkel nem lehet alapvető kérdéseket megoldani, de a törvények és a határozati javaslatok mégis az alapját képezik alapvető kérdések megoldásának. Olyan súlyos gazdasági kérdéseket vethetünk fel egy ilyen törvény kapcsán, hogy csak egy példát mondjak, például az autóbuszok kicserélése a fosszilis energiával való működés helyett akár elektromos energiával, akár növényi eredetű energiával valóra, szóval nagyon sok olyan probléma, gond merülhet fel, amely súlyos gazdasági kérdéseket érint.
Ezt csak úgy csendesen kívántam elmondani, de ettől függetlenül, ettől az aggályomtól függetlenül mindenképpen szükséges természetesen, hogy elinduljunk valamilyen úton, ezért a KDNP nevében támogatom a határozati javaslatot és az ennek alapján elkészülő törvényt is. Köszönöm.
ELNÖK: (Kis Péter László jelzésére:) Kis Péternek adok szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Külön is köszöntöm a bizottsági ülésen Láng akadémikus urat, aki, azt gondolom, a téma olyan szakértője és munkása, akinek a vezetésével rengeteget dolgoztak, illetve ő maga is rengeteget dolgozott. Utalnék arra, ami az indoklási részben is szerepel, hogy 2003-ban egy Vahava-projekt keretében olyan munkát végeztek el, ami, azt gondolom, meghatározó, és alapja annak a stratégiának, amelynek az alapján ebben az igen nagy horderejű kérdésben Magyarország is előreléphet.
Azt is szeretném elmondani, hogy nagy a társadalmi támogatottsága ennek a kérdésnek. Mint országgyűlési képviselőt és mint a Környezetvédelmi bizottság tagját, engem is megkeresett egy természetvédelmi egyesület, és rábírt arra - nem volt neki nehéz -, hogy ebben a dologban támogassam, illetve járuljak hozzá ennek az ügynek a sikeréhez.
Velkey Gábor az előterjesztők nevében utalt a nemzeti éghajlat-változási stratégiára, illetve az energiakoncepcióra. Azt gondolom, az is fontos, hogy az éghajlatvédelmi kerettörvény megszülessen, hisz ezeket a különböző résztörvényekben meglévő dolgokat talán össze kellene rázni, és egy olyan nemzeti stratégiát, kerettörvényt kell kialakítani, amely az ügyeket előreviszi.
Nem akarok kitérni azokra az indokokra, amelyek itt részben elhangzottak. Én ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az előkészítettségét mindenképpen jónak tartom, hisz több pontban, illetve a négy ponton belül több alpontban olyan részletességgel és pontossággal irányítja rá a figyelmet a törvény-előkészítésre, ami, azt gondolom, sikeres lehet. Nyilvánvalóak azok a problémák, amelyek ennek az ügynek a kapcsán felvetődnek, itt ma már történt utalás arra is, hogy a mezőgazdaságot milyen formában érinti ez, de nemcsak a mezőgazdaságot érintően kell ezt a kérdést kezelni. Hisz én azt gondolom, hogy Magyarország éghajlatának az alakulása kapcsán megfelelő intézkedéseket kell hozni akár a vízfelület növelésére - itt mint Szolnok megyei képviselő megint a Tisza-völgyre gondolok -, akár annak a több éve kitűzött célnak az elérésére az erdőterület növelése érdekében - hála istennek, úgy tudom, hogy átléptük a 20 százalékos lefedettséget, de jó lenne, hogyha 30 százalékos vagy azt meghaladó növekedést tudnánk elérni.
Én is azt mondom tehát, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat pontosan, jól, megfelelő indoklással készült el, és alkalmas arra, hogy ez alapján a törvény megszülessen. Természetesen támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Bagi Béla jelzésére:) Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Már régen meg kellett volna születnie ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, úgyhogy én a magam részéről mindenféle fenntartás nélkül és, ha úgy tetszik, sürgetőleg támogatom. A Duna-Tisza közi ember már 15-20, de inkább 25 évvel ezelőtt is jelzéseket küldött már a főváros felé, hogy itt valami probléma van - a Homokhátságról van szó, ami ilyen szempontból is érzékeny terület. Elsőként a kutakból tűnt el a víz, aztán jöttek a további problémák, terület, de ameddig ez nem terjedt ki, ameddig, úgy tűnik, nem volt elég nagy a felület, tehát most értünk el oda, hogy mostanra az ország eddig nem aszály sújtotta részein vagy nem szélsőséges területein is nagy problémák vannak. Tehát ha késve is, de üdvözlöm, és mindenféle sürgősséget támogatok ez ügyben.
ELNÖK: Köszönöm. (Borenszki Ervin jelzésére:) Borenszki Ervinnek adok szót.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A magam részéről én is teljes szívvel tudom ezt a határozati javaslatot támogatni, csupán azért szólok, hogy két megjegyzést tegyek. Az egyik, hogy amióta az ember ilyen mértékben elszaporodott a Földön, azóta beavatkozott a természet működésébe egyre jobban beavatkozott, és egyre jobban beavatkozik. Ez egy olyan folyamat, amit, én azt gondolom, nagyon nehéz megállítani, visszafordítani, illetve nagyon nehéz olyan irányba terelni ezt a beavatkozást, ami összhangban van a Föld ökológiai és egyéb fejlődésével, tehát nem károsítja azt az önfejlődési folyamatot, ami persze ebben a folyamatban törvényszerű mozgásokat jelent.
Csak utalnék rá, hogy több millió évvel ezelőtt volt egy olyan vulkánkitörés, amely önmagában több széndioxidot bocsátott a légkörbe, mint amit az ember a tevékenysége következtében eddig összesen, és a természet azt is helyreállította valamilyen módon, s így még élhető környezetet találunk a magunk számára. De nem kicsinyítve ennek az ügynek a jelentőségét azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy mi a magunk részét, Magyarország a maga részét kivegye ebből az együttműködésből, ami a világ összes országának a feladata, azért, hogy egy fenntartható, élhető táj legyen Földünk minden részén. Ez a kooperáció, ez az együttműködés, én azt hiszem, továbbra sem lesz zökkenőmentes, tehát lesznek olyan részei a Földnek, ahol továbbra is önpusztító módon használják a javakat, de, még egyszer mondom, Magyarországnak kötelezettségei vannak, kötelessége van akár az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből következően, de akár - és én ezt fontosabbnak tartom - a mi jól felfogott érdekünkből következően is. És hogyha egy picit hozzá tudunk tenni ahhoz, hogy ez a mi éghajlatunk, a mi magyar földünk, vidékünk kevésbé legyen károsanyag-kibocsátó, akkor már tettünk valamit.
Úgyhogy ezzel a kis szkepszissel, ugyanakkor azonban azzal az optimizmussal támogatom ezt én is, hogy ha ésszerű és betartható feladatok, illetve határidők lesznek, akkor, azt gondolom, egy picikét hozzátettünk ahhoz a nemes célhoz, amely ezt a határozati javaslatot mozgatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Az előterjesztőnek adom meg a szót, hogy reagálhasson az elhangzottakra.
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) reflexiói
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Köszönöm szépen. Először is az előterjesztők és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa nevében is nagyon szeretném megköszönni a támogatásukat. Arra szeretném kérni minden képviselőtársamat, hogy segítsen bennünket abban, hogy valóban el tudjuk fogadni június 29-én ezt a határozatot, mert akkor van esélye annak, hogy a december 9-ei dátum tartható.
Úgy gondolom, az helyes, hogy a határozatnál nincs tartalmi vita, de meggyőződésem, és remélem, hogy az előterjesztésként benyújtott törvény kapcsán nagyon komoly viták lesznek a parlamentben, mert ki kell mondanunk, hogy komoly érdekkülönbségek vannak a rövid táv és a hosszú táv, valamint a különböző érdekcsoportok között, és én úgy gondolom, hogy ezeket az érdekkülönbségeket nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hanem ki kell tenni az asztalra. És nagyon szeretném, hogyha abban a vitában, amely a majd a benyújtott törvény kapcsán ki fog alakulni, mindannyian aktívan részt vennénk, és ki tudnánk hordozni azt a közös álláspontot, amely aztán ezt a hosszú távú szemléletet, komplex megközelítést és a fenntarthatóság érvényesülését segíti.
A köszönet mellett egy-két konkrét megjegyzés.
Kékkői Zoltán azt mondta, hogy rövidebb lenne az anyag, hogyha "minisztériumok" szerepelnének benne. Nincs minden minisztérium felsorolva, nyilván azok vannak benne, amelyek konkrétan érintettek a munka kapcsán. És azért sem kérdés a változás, mert december 9-ére be kell nyújtani, tehát nem fog továbbélni ez a határozat, hisz a törvényt az előkészítés során még ebben az évben látnunk kell a parlamentben.
Teljesen egyetértek Medgyasszay Lászlóval a tekintetben, hogy sok olyan országgyűlési határozatot fogadunk el, amelynek aztán nincs folytatása, én remélem, hogy ennek lesz: egy nagy vitával kihordott és elfogadott éghajlat-változási kerettörvény, amit aztán kőkeményen be kell tartani, mert valóban csak akkor van értelme elfogadni, ha betartjuk. Sajnos az éghajlat-változási stratégia kapcsán nem ezt érzékeltük. Azt gondolom, ezt a jelenlévők, több képviselőtársam nevében is mondhatom.
Bagi Bélának pedig csak azt szeretném mondani, hogy valóban igaz, hogy öntözés, vízvisszatartás, egyéb ügyében, különösen a Homokhátság területén lépni kellett volna, hisz nemcsak az ott élők, de a tudomány is évek, sőt évtizedek óta napirenden tartja ezt a kérdést, ez nemcsak az éghajlat-változási kerettörvény, hanem ágazati törvények kapcsán is indokolt lett volna. Önmagában az éghajlat-változási kerettörvény kidolgozásának a tervével európai és nemzetközi szinten is élen járunk, tehát hogy ezt régen meg kellett volna csinálni, az egy kicsit erős megfogalmazás; régen kellett volna lépni abban a konkrét ügyben. Éghajlat-változási kerettörvényt tudomásom szerint Nagy-Britanniában tárgyaltak, és több ország most készíti elő - az elsők között leszünk, ha 2009 decemberében be tudjuk ezt terjeszteni, és ez egy nagyon fontos lépés lenne az ügyek összerendezése érdekében.
Talán több olyan konkrét kérdés nem volt, amelyre válaszolnom kellett volna.
Akkor tudjuk június 29-én elfogadni a határozatot, ha nem lesznek módosítások, konkrét, pici, szövegszerű pontosítók - itt nem hangzott el ilyen, ezt köszönöm -, és ebben szeretném a partnerséget kérni minden frakciótól. Köszönöm a figyelmet.
További észrevételek a bizottság tagjai részéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy nagyon fontos területet említett meg Velkey Gábor, nekem szívem csücske - és Nemes Csaba is tud erről a KvVM képviseletében - a Duna-Tisza köze vízháztartásának a problémája. Több alkalom volt, amikor mi a magunk módján, a megyei közgyűlés és a térség érintett közgyűlései megpróbáltunk a kormánynál olyan előterjesztést felmutatni, hogy figyeljen már oda erre, mert egy nagyon súlyos kérdésről van szó. Csak hogy érzékeltessem: több változatban meg lehetne oldani a Duna-Tisza köze vízháztartásának a problémáját, nem is akarok ebben szakmai vitát nyitni, hiszen nagyon remek vízmérnökeink vannak, akik több alternatív megfogalmazást letettek. A jelenlegi elképzelés alapján, költségtervezés alapján 120-130 milliárd forintból megvalósítható lenne, de mondjunk 150 milliárdot, mert úgysem fejeződik be (Herbály Imre: Mondjunk!), mondjunk, de 540 milliárd forintért 4-es metrót építünk 7,2 kilométer hosszúságban. Hol hasonlítható össze ez azzal, hogy Ceglédtől, körülbelül Pest megye déli részétől a Bácska szegletéig helyre lehetne hozni azt, ami most iszonyú nagy károkat okoz az ott élő embereknek. Közben itt mint mezőgazdászok is beszélgetünk, hiszen a bizottság nagyon jól tudja - remélem, jó helyen mondom -, hogy mekkora kiesést, kárt okoz sajnos ez a kérdés.
Egyetlenegy uniós projektbe ne illesztették bele ezt a kérdést, a Duna-Tisza köze vízháztartásának a kérdését. Innentől kezdve értelmetlenné, illetve esélytelenné vált, hogy ez a terv megvalósulhasson - értelmetlenné azért vált, mert nem volt hova fordulni, miután a kormány egyetlen uniós projektbe sem vette be, nem illesztette bele a Duna-Tisza köze vízháztartásának a kérdéskörét.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy akar-e reflektálni az itt elhangzottakra. (Dr. Nemes Csaba jelzésére:) Igen. Megadom a szót.
Dr. Nemes Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) reflexiói
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak még egyszer megerősíteném, hogy a KvVM és a MEH is támogatja, és, remélem, a holnap kormányülés ezt szintén megerősíti, hiszen mi is nagyon fontosnak tartjuk ezt a határozati javaslatot, és utána az ebből adódó törvény kialakítását is, ami valóban sok vitát fog okozni, de szerintem is csak így lehet jó törvényt csinálni.
Az elnök úrnak a Homokhátság kapcsán: természetesen mi is nagyon sokat dolgoztunk rajta a képviselő urakkal együtt, volt egy nagyon hosszan tartó folyamat. Annyit tudtunk elérni tavaly ősz végén, hogy az Európai Bizottság befogadta azt, hogy KEOP-on belül lehet egy kísérleti projektet csinálni. Tehát a KEOP-on belül mód van erre. A regionális operatív programok erre nem lettek megnyitva, nem nyíltak ki, pedig azok lettek volna alkalmasak rá, az Európai Regionális Fejlesztési Alap inkább alkalmas ilyen feladatok végrehajtására, mint a Kohéziós Alap, de így a Kohéziós Alap alapú két kísérleti projektet el lehet indítani, amit a KEOP, tehát a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül az Európai Bizottság befogadott. Vári Jóskáékkal - az itt ülők jó része talán ismeri - ezen dolgoznak, hogy ezt el lehessen indítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy érzem, hogy körbeértünk, most a szavazásra kerül sor.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a H/9812. számú országgyűlési határozati javaslatot az éghajlat-változási kerettörvény előkészítéséről. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú igen a döntés ebben. Köszönöm szépen.
A bizottsági előadó kijelölése
Előadó. Kérdezem, hogy a most hozzászólók közül az előadó tekintetében... (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre vállalkozik rá, ő nem előterjesztője a határozati javaslatnak. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy Herbály Imrét elfogadjuk-e bizottsági előadónak. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen, ő képvisel tehát majd bennünket a vitában.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006.(XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló J/9875. számú jelentés (Általános vita); a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006.(XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló H/... számú határozati javaslat (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
A következő napirendi pont a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006-os OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló jelentés általános vitára való alkalmasságának megvitatása, a jelentés száma: J/9875. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
Dr. Kis Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A jelentéshez nem igazán szeretnénk most bármit is hozzáfűzni. A b) ponthoz lenne majd egy kérésünk, ahogy azt korábban jeleztük. Kérjük a jelentés elfogadását az a) pont kapcsán. Hogyha bármilyen kérdés van, kolléganőm nagyon szívesen válaszol a kérdésekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak hogy tisztázzuk: e napirendi pont keretében a bizottságnak egy határozati javaslat elfogadása is a feladata, azonban a megbeszéltek szerint a határozati javaslat konkrét szövegezését és elfogadását az őszi ülésszakra tesszük, a napirendi pontot viszont most tárgyaljuk meg. Ezt szeretném jelezni a bizottság tagjainak és a kormány képviselőjének is.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó, ezt köszönjük szépen.
ELNÖK: Megnyitom a vitát a jelentéstervezet fölött. parancsoljanak! (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán József!
Hozzászólások a bizottság tagjai részéről
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Három gondolatkört szeretnék szóba hozni, tisztelt bizottság. Egyrészt, azt hiszem, örömmel konstatálhatjuk, hogy az európai folyamatok, illetve az európai tagállamok lépései visszaigazolni látszanak azt az országgyűlési határozatot, amelyet 2006-ban ötpárti egyetértéssel fogadtunk el.
Különösebben nem szeretném sorolni az ezt igazoló lépéseket, két dolgot mégis szeretnék szóba hozni. Franciaország után Németország is csatlakozott a MON 810-es moratóriumához - két elég jelentős európai országról van szó -, sőt a legutóbbiak ismeretében Luxemburg is csatlakozott ehhez, hogy egy kisebb országot is mondjak. Úgy látszik tehát, hogy az a folyamat, amely elindult Európában, és amelyben Magyarország vezető szerepet játszott - talán mondhatjuk ezt -, folytatódik. Több ország ugyanolyan problémákat vetett fel, és ugyanolyan módon csatlakozott a moratóriumhoz, mint ahogy ezt Magyarország kellő időben, 2005-ben megtette.
Az európai fejlemények is igazolni látszanak sok tekintetben a törekvésünket és az aggályainkat. Egy dolgot szeretnék itt szóba hozni, ez pedig az Európai Unió Tanácsának 2008. december 5-ei állásfoglalása és következtetései - tartalmazza egyébiránt ezt az anyagot a kormány beszámolójának a melléklete is -, amely öt fejezetben, 18 pontban kísértetiesen hasonló problémákat vet fel, mint amelyeket Magyarország megfogalmazott, és nagyon nagy öröm számunkra, hogy ez a folyamat, úgy tűnik, Európában abba az irányba tart, amit Magyarország is megfogalmazott. Ezek közül talán kiemelhető a környezetvédelmi értékelés és ellenőrzés erősítése, mindig is ez volt a szándékunk; a társadalmi-gazdasági kockázatelemzés, amiről korábban nem nagyon volt szó, és ez egy nagyon fontos része ennek a technológiának és a termékeinek; a vetőmag-határértékekkel kapcsolatos problémák, amelyeket többször tárgyaltunk itt Magyarországon is; illetve az érzékeny és védett területek speciális problémái, amit mi mindig is hangsúlyoztunk. Úgy tűnik, hogy Európa elfogadni látszik a magyar álláspontot, ha szabad így, kicsit napképűen fogalmazni, vagy mondjuk úgy finoman: hasonlóan irányba tartanak az események, mint amit Magyarország is képviselt ebben a tekintetben évekkel ezelőtt.
Ez az egyik gondolatkör, amit szerettem volna szóba hozni, vagyis hogy a folyamatok igazolni látszanak Magyarország ebbéli törekvéseit.
A másik dolog azoknak a lépéseknek az elismerése, amelyek az országgyűlési határozat végrehajtása tekintetében pozitívan értékelhetők a kormány tevékenységében. A teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni ezek közül néhányat, amelyet fontosnak gondolunk, és ami valóban eredményként könyvelhető el, amiben a kormánynak sikerült előrelépnie. Nem vitás, hogy itt az ideiglenes moratórium változatlan fenntartása egy fontos lépés, ami persze a kormány erőfeszítéseinek köszönhető, külön köszönet illeti talán a KvVM-et, amely a szokásosnál is erőteljesebb módon képviselte ezt az irányt a tárgyalásokon. De köszönet illeti a civil társadalmat is, mert egy igen erős lobbitevékenység indult el Európában, a pártok, az európai pártok frakcióiban elindult egy lobbitevékenység, amely támogatta a kormánynak ezt a munkáját. Látható, hogy ha egyetértésre tudunk jutni itthon, és együtt lépünk fel a nemzetközi porondon, az eredményes lehet, még akkor is, hogyha olyan erők tűnnek fel a másik oldalon, amelyekkel kapcsolatban talán azt mondaná az ember, hogy nem sok esélyünk van. Van esélyünk, ha egységesen lépünk fel, és ha a saját nemzeti érdekeinket képviseljük. Tehát a moratórium egy ilyen kérdés.
Hazai vizsgálatok is folytatódtak egy bizonyos szűk körben, bár ezt akár kritikaként is megfogalmazhatjuk a későbbiekre, hogy ezt feltétlenül erősíteni kellene. Mindenesetre történtek további vizsgálatok is. Eredményként fogadhatjuk el, amit az országgyűlési határozat kért, az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság létrejöttét, még hogyha a szabályozásával és a működésével kapcsolatban nem is minden világos. És végül, azt hiszem, ki kell emeljük, reményeink szerint hamarosan elénk is kerül a géntechnológiai törvény további módosítása, az ezzel kapcsolatos európai notifikációs folyamat lefolytatása. Azt reméljük és kérjük egyúttal a kormánytól, hogy mielőbb terjessze ide a géntechnológiai törvény további módosítását, amit egyébiránt ez az országgyűlési határozat is feladatul szabott a kormánynak.
Ugyanakkor néhány olyan területre is szeretném felhívni a figyelmet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében, amelyen nem vagy csak nagyon kevés előrelépés történt, illetve amelyek az utóbbi időszak fejleményei hatására fogalmazódnak meg. Ilyen a költségvetési források szokásos hiánya, a vizsgálati fázisban lévő fajták esetében, hogy készek legyünk a dokumentációkkal, ahhoz, hogy amikor nekünk kételyeink vannak, moratóriumot tudjunk bejelenteni, ahhoz elővizsgálatok kellenek, és ennek a finanszírozását biztosítanunk kell - a közpénz egyébiránt pont erre, az ilyen típusú vizsgálatokra való, és nem termék-előállítás finanszírozására. Ezeket a forrásokat az érintett tárcáknál, a KvVM-nél, az Egészségügyi Minisztériumnál és az FVM-nél az ágazatoknál is feltétlenül meg kell teremteni, illetve emelni szükséges.
Szeretném szóba hozni, nem tudom elkerülni, hogy ne hozzam szóba, miután magam is dolgozom kutatóként is, hogy az országgyűlési határozat nagyon határozott irányvonalat jelölt ki a kutatás számára is, és kérte a segítségét, ugyanakkor a kutatásfinanszírozásban ennek semmi nyoma nem látszik. Az NKTH-nál, az OTKÁ-nál, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatban még mindig jelentős összegek kerülnek elköltésre termék-előállításra még mindig a multinacionális cégek tőkeérdekei mentén, ahelyett, hogy a mellékhatás-vizsgálatokat finanszíroznák közpénzekből. Ezt én tarthatatlannak tartom, és nem vagyok ezzel egyedül. Azt szeretnénk tehát javasolni, hogy derítsük ki ennek az okát, hogy mi lehet az oka annak, hogy nem jutott el a tudományirányításig az a törekvés, ami az ötpárti egyetértéssel megfogalmazott országgyűlési határozat világos kérése volt a tudomány felé; hogy mi az oka, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, az NKTH vezetése és az OTKA egyaránt nem látszik reagálni ezekre a nemzeti törekvéseinkre. Közpénzek esetében elvárható, hogy azok a köz számára hasznos módon költődjenek el, és ne egyéb szempontok határozzák meg ezeknek a közpénzeknek, kutatásfinanszírozási közpénzeknek az elköltését.
A közvélemény tájékoztatását is folytatni kell. Elkezdődött ez a folyamat a civil társadalom bevonásával, de ezt erősíteni kellene, hogy világos és objektív tájékoztatást kapjanak. A multinacionális tőkeérdekeltségek tőkeereje sokkal nagyobb, a kiadott folyóirataik, szóróanyagaik és egyebek kapcsán nyilvánvalóan egy nagyobb tőkeerőről van szó, és az inkább eljut az emberekhez, mint a tényleges kiegyensúlyozott tájékoztatás. A mindenkori kormány feladata, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatást biztosítson a lakosság és az érintettek számára.
Gyorsítani kellene a géntechnológiai törvény további módosítását - erre tettem már utalást -, és kérjük, hogy ezzel kapcsolatban a kormány tegyen további erőfeszítéseket, és főleg mielőbb hozza be a parlament elé a géntechnológiai törvény további szigorítását, további módosítását.
Ugyan létrejött - és ezt szeretném még szóba hozni - az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság, de a hatóságoknak, a szakhatóságoknak, valamint a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság együttműködése és ezek egymáshoz való viszonya nem igazán világosan szabályozott. Tehát feltétlenül érdemes lenne ismét áttekinteni ennek a törvényi környezetét, és a feladatokat világosan megfogalmazni.
Folytatni kellene a nemzetközi erőfeszítéseket is. Ugyan sok nemzetközi erőfeszítést tett a kormány és az érintett tárcák, de azt gondolom, abban az irányban feltétlenül tovább kellene lépnünk - és ez közös, ugyanúgy ötpárti, nemzeti érdekünk -, hogy az Európai Parlament ellenőrző és döntéshozó szerepe erősödjön a Bizottsággal szemben. A Bizottság nehezen kormányozható, nehezen ellenőrizhető, ugyanakkor a Parlament választott képviselőkből áll, és azok képviselik az európai polgárok érdekeit. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, tehát mindenképpen erősíteni kell az Európai Parlament ellenőrző szerepét. Ugyanakkor arra kell törekednie a magyar kormányzatnak a nemzetközi porondon, hogy a nemzeti mozgásterünket minél inkább szélesítsük. Határozott erőfeszítéseket kell tenni az ügyben, hogy bizonyos kérdésekben a nemzeti szuverenitásunk nagyobb hányada maradjon meg, és dönteni tudjunk ezekben az ügyekben. Nonszensz egyébként az európai döntéshozatali rendszerben az, hogy olyan országok döntenek például a kukoricatermesztéssel összefüggésben adott módosított kukoricák beengedésével kapcsolatban, amelyek alkalmatlanok a kukoricatermesztésre. Hihetetlen, de Hollandia, az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország, akik nem tudnak kukoricát termelni, döntenek arról, hogy Magyarország legyen köteles beengedni - ezek voltak ugyanis azok az országok, amelyek a mi moratóriumunkat elutasították. Ezt a döntéshozatali mechanizmust kell megkérdőjeleznünk az Európai Közösségben, és kezdeményeznünk kell ennek a mechanizmusnak a megváltoztatását, hogy az érintett országok szava nyilvánvalóan döntő legyen az ilyen kérdésekben, hogy ők lehessenek dokumentációvizsgálók, és ne mások. A mi dokumentációnkat ne a britek vagy a svédek vizsgálják, azok az országok, amelyek ebben a tekintetben teljesen obligón kívül álló országok.
Végül azt hiszem, hogy a hazai ellenőrzési rendszert is erősíteni szükséges - és ez lenne talán az utolsó pont, amelyre szeretnénk a kormány figyelmét felhívni. A nemzeti vizsgálati protokollt és eljárásrendet is ki kell dolgozni. Sok tekintetben még nincs is kész az a protokoll, amely szerint ezeket a kockázatokat vizsgálni kellene. Ezt gyorsítanunk kell, és ebben a kormánynak szintén aktív, kezdeményező szerepe kell hogy legyen.
Összefoglalóan azt szeretném elmondani tehát, hogy azt gondoljuk, az irány, amit közösen jelöltünk ki, jó; azt gondoljuk, hogy a kormány bizonyos lépései jó irányba mutatnak és helyesek; ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekben további erőfeszítéseket kell tenni.
Összességében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről a jelentés elfogadását és általános vitára bocsátását javasoljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, hozzászólás, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. (Velkey Gábor Dániel: Örüljünk neki, és szavazzunk! - Herbály Imre: Egyetértünk!) Halkan mondja az alelnök úr, de én megerősítem: az MSZP is egyetért a beterjesztett indítvánnyal.
Én is úgy gondolom, hogy amikor egy ország, különösen mikor válsághelyzetben van, próbálja összeszedni az erejét, és nézi, hogy melyek azok a vagyontárgyai, kitörési pontjai, bányakincsei - komparatív előnyöknek mondja ezeket a közgazdaságtan -, amelyekkel egyáltalán megmozdulhat, akkor mi a hangsúlyt nagyon súlyosan a földre és a vízre is helyezzük, és e tekintetben véleményünk szerint a tiszta agrárkörnyezet komparatív előnynek számít a mai világban, tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert termelni szerintünk meg kitörési pont, és ehhez Magyarország adottságai tökéletesen megvannak. Ezt szeretnénk megvédeni a továbbiakban is, és reméljük, hogy ez a 2006-os országgyűlési határozati javaslat ennek a szellemiségét továbbviszi évről évre.
Látható, ahogy Ángyán József képviselőtársunk is mondta, hogy ez egy ritka pillanat, amikor Magyarország elképzeléseit követi más, sokkal befolyásosabb ország, mondjuk Németország és Franciaország egyes nézeteit tekintve. Itt viszont egyértelműen ez történt a genetikailag módosított növények rendszerszer termesztésével kapcsolatosan. Úgy néz ki, hogy trendforduló van Európában, ha jól érzékelem, a termesztésben adottságaiknál fogva részt venni tudó országok között most már többségben vannak azok, amelyek nem akarnak ilyen növényeket termeszteni. Az külön meglepetés, amiről Ángyán József beszélt, hogy azon országok, amelyeknek semmi közül mondjuk ehhez a konkrét kérdéshez, mert biológiai és természeti, éghajlati adottságaiknál fogva mondjuk kukoricát nem tudnak termelni, azok meg azt mondják nekünk, hogy nektek is ilyet kellene termelni. Ez mindenesetre egy érdekes fejlemény. Talán Spanyolország maradt még ebben a körben, ha jól értelmezem, a cseh és a szlovák álláspont mellett.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Akkor, ha szabadna, azt a javaslatot teszem, hogy ezt a napirendi pontot nem zárnánk le, mert csak az első, az a) pont kapcsán tudunk javaslatot tenni az általános vitára való alkalmasságról, de nekünk még mint említettem, a saját, a bizottsági önálló indítvány országgyűlési határozati javaslatának a majdani megfogalmazása, így most csak az a) pontra térnék ki, amikor szavazásra teszem fel, és kérdezem: ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a J/9875. számú jelentést. Aki igen, aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
A kormány képviselőinek is köszönöm szépen az előterjesztést... Bocsánat, egyet hibáztam! Az előterjesztőt nem kérdeztem meg, hogy szeretne-e reagálni az elhangzottakra. Ugyan a szavazáson túl vagyunk, és a szándékunk egyértelmű, de megkérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönjük a támogatást.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. (Derültség.) Akkor a napirendi pont a) részét lezárom, a b) ponttal pedig az őszi ülésszakon fogunk várhatóan foglalkozni. Köszönöm szépen.
Rátérünk a következő napirendi pontunkra... (Herbály Imre: Az előadó személyéről nem szavaztunk, de majd szavazunk!) Ezt megtehetjük még, úgy gondolom... Mondom mindenkinek, hogy az előadó személyéről polemizálunk, vitatkozunk, de majd amikor a b) pontot is megfogalmaztuk, úgyis ott is kell előadót állítanunk, tehát ezt majd akkor is megtehetjük.
Tájékoztató az országos/világ Mathiász Központ ügyében eddig elért eredményekről, a közeli és távlati tervekről
A következik a 6. napirendi pontunk: tájékoztató az országos, esetleg világ Mathiász Központ ügyében eddig elért eredményekről, a közeli és távlati tervekről. Az előadók között köszöntöm Mathiász Gábort, és kérem, fáradjon az előadói székbe. Tudom, hogy segítő kollégákkal érkezett, ha esetleg olyan észrevétel, kérdés hangzik el, amelyre ők tudnak majd válaszolni, akkor őket is bevonjuk majd a bizottsági tárgyalás ezen szakaszába. Megadom a szót Mathiász Gábornak.
Mathiász Gábor (Mathiász János Borlovagrend) tájékoztatója
MATHIÁSZ GÁBOR, a Mathiász János Borlovagrend tagja: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és az elnök urat természetesen. Mathiász Gábor, Mathiász János méltán világhírű szőlész és borász dédunokája vagyok. Közel tíz éve foglalkozom intenzíven ezzel, nagyon keményen lobbizok az ügyben, hogy Magyarország legyen a borász- és szőlésztársadalom világközpontja éppen a Mathiász névre való hivatkozással, ugyanis ahogy végigkutatták az országokat, az eredmények azt mutatták, hogy a világon lévő szőlőfajták között 50-75-95 százalékban Mathiász-utód keresztezés, hibrid vagy éppen konkrétan a Mathiász-fajták vannak, tehát nyugodtan lehet arra hivatkozni, hogy ha már ez így van, akkor miért ne lennénk mi egy ilyen világközpont.
Ennek kapcsán irtózatosan sok helyen lobbiztam, minisztériumokban, képviselőknél, politikusoknál, tudósoknál, egyetemeken, és egyetlenegyszer sem volt az, hogy ez nem jó, általában az volt a harmadik kérdés, hogy a pénz hogy áll ehhez. Erre ezerféle változat van, de ehhez is szeretném természetesen a Mezőgazdasági bizottság támogatását, észrevételeit, javaslatait vagy tanácsait kérni.
Annyira magától értetődik, hogy egy kincs van a kezünkben, amit senki még nem használt fel idáig, még senki nem járatta le a nevet, mindenütt, amerre járunk a világban, amint meghallják a nevemet, rögtön mondják, hogy az a Mathiász, aki Kecskemét, aki Tokaj-Hegyalja, aki Magyarország..., és - hogy mondjam? - egészen jól profitálok belőle, mert egy csomó helyen például nem kell szállodaköltséget fizetnem a Mathiász névre való tekintettel. (Derültség.) Tehát ez egy óriási kincs. És hogyha nekem ez ilyen jól bejön, akkor talán az országnak még jobban bejöhetne.
Mindenki azt várja, hogy valaki belerúgjon a labdába. Kecskeméten, a kecskeméti polgármesteri hivatal négy-öt év győzködés után ez év februárjában megszavazta egy Mathiász-munkacsoport létrehozatalát, amelybe eléggé illusztris személyiségeket javasoltak, és az most beindult. A másik, hogy Kecskeméten van eltemetve a dédnagyapa egy díszsírhelyen, van egy Mathiász-ház, egy Mathiász-terem, Mathiász utca, Mathiász Lovagrend, Mathiász Alapítvány, Mathiász-díj, tehát minden van, és ezt most tovább lehetne vinni Tokaj-Hegyaljára, ahol a polgármesterek többsége már szintén elfogadta, hogy lesz Mathiász utca, és el is indult egy ilyen kultusz. Tehát gyakorlatilag az, amiről a hallgatók bormarketing-tanácskozásokon, gyűléseken meg különböző, néha siránkozva beszélnek, hogy nincs egy olyan húzónév, amely a magyar bort vagy a magyar csemegeszőlőt újra olyan piedesztálra emelje, amin volt, az most itt van.
Én ezt ajánlom a bizottság tagjainak, illetve az Országgyűlés figyelmébe, meg aztán azt is, hogy rendkívül nagy mennyiségű támadás ér, olyan támadás, hogy el akarják venni a nevet szlovák oldalról, most már olasz oldalról is, amerikai oldalról is jönnek, hogy ha Magyarország nem, akkor majd ők, és akkor az gyakorlatilag mindenkinek jó lesz, jó lesz Magyarországnak is, mert majd idejönnek. Én meg ezt nem szeretném, és sokan nem szeretnék, és akikkel beszéltem, általában mind azt mondták, hogy ha innen elvisszük a nevet, az majdnem hogy a hazaárulással egyenértékű.
Még egy gondolatom van: éppenséggel az egyik unokatestvérem, Mathiász Janina a veronai Vin Italia, a világ második borvásárának az igazgatója, én voltam ott, megnéztem, és azt is lehetne esetleg Mathiász névvel csinálni, nem konkrétan jogutódként, de lehetne itt egy világvásárt szervezni, és ettől kezdve tényleg azt lehet mondani, hogy Magyarország a bor és a szőlő központja. Végre valamiben mi lennénk a megmondók, a főnökök, az ellenőrök, ki lehetnek alakítani akár franchise rendszereket, hogy mindenütt olyan ellenőrzési módszerek legyenek, amelyek méltóak a Mathiász névhez, a Mathiász emlékhez.
Ezt mondanám bevezetőként, de itt vannak a szakértőim, Bisztray professzor úr a Corvinus Egyetem szőlésztanszékének a vezetője, illetve Bukosza Gábor úr a Semmelweis Egyetemről. Bukosza úr a pályázati utakról tud beszélni, a szőlészetről pedig Bisztray úr szólna.
ELNÖK: Akkor megadjuk a szót, kérem, legyenek szívesek bemutatkozni a jegyzőkönyv kedvéért.
Dr. Bisztray György Dénes (Corvinus Egyetem)
DR. BISZTRAY GYÖRGY DÉNES (Corvinus Egyetem): Dr. Bisztray György Dénes, a Corvinus Egyetem szőlészeti tanszékének a vezetője vagyok. Mathiász úrral folytatjuk a tárgyalásokat. Információt szeretnék mondani: Mészáros Tamás rektor és Kerekes Sándor rektorhelyettes vezetésével erőteljesen abba az irányba mennek a folyamatok, hogy megalakul egy szőlész-borász intézet végre, amely a szakmát helyretenné, mert ez nagyon hiányzott, és ebbe a rendszerbe a kecskeméti, illetve a későbbiekben a többi kutatóintézet is be tudna kapcsolódni.
A most itt elhangzottak kapcsán, gondolom, nagyon nehéz a bizottság tagjainak minden szempontot figyelniük, hiszen nem biztos, hogy egyáltalán ismerik ezeknek egy részét is. Annyiban szeretnék kiegészítést tenni, és aztán átadom a szót szakértő kollégámnak, hogy az összes szereplőnek, aki ebben részt kívánna venni, részt tudna venni, aki érdekelt lenne benne, egy pályázati rendszer keretében való egyesítését látjuk jelenleg indokoltnak, és majd ilyen irányú támogatást fogunk kérni. Köszönöm.
Dr. Bukosza Gábor (Semmelweis Egyetem)
DR. BUKOSZA GÁBOR (Semmelweis Egyetem): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bukosza Gábornak hívnak. Régebben ebben az ágazatban, tehát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is dolgoztam, és igaz, hogy az élet most egy picit más területre vezérelt, de ezzel együtt bekapcsolódtam a Mathiász-program tervezésébe mint egy fejlesztési szempontokat támogató szakember.
Azt szeretném elmondani, hogy nagyon nagy jelentősége van a hazai szőlő-borágazat marketing-erőfeszítéseinek, de - egy picit talán kapcsolódva Ángyán professzor úr mondandójához - úgy gondoltam, és talán sikerült erről meggyőzni az eddigi szakvéleményközeget, hogy az innováció egy nagyon fontos tényező lenne, lehetne nemcsak a magyar borágazat számára meg nyilván egyéb ágazatok számára is, hanem a témához kapcsolódva ennek az innovációnak a jelentőségét szeretnénk kiemelni.
A nemzetközi példák, vagy ha tetszik, a nemzetközi összehasonlítás alapján létrejöttek azok a kutatóbázisok, amelyek mátrixszerűen működnek, tehát a meglévő infrastruktúrákat nyilván nem váltják ki újakkal, hanem ésszerűen, optimális összetételben mind a kutatóhelyeket, mind a vállalkozásokat, mind pedig a szolgáltató egységeket igyekeztek - egyébként sikerrel - bekapcsolni ezekbe a programokba.
A marketing és az innováció két olyan dolog, amely az eszközrendszerét tekintve érdekes módon azonos, nevezetesen mind a kettő azt szeretné elérni, hogy ha egy termékből mondjuk egy szabályozott piacon többet lehetne eladni - gondolom, hogy ez a magyar borágazat számára is egy nyertes pozíció vagy helyzet lenne. Örülnénk neki, hogyha a hagyományos piacainkon többet tudnánk eladni a magyar borból, illetve ha esetleg olyan termékeket vagy olyan piacokat is sikerülne kombinálni, amelyek kapcsán eddig még kevés volt az elismert siker.
Lényegében tehát annak a törekvésnek a megvalósításán dolgozunk, hogy a magyar oktatói, tehát felsőoktatási, kutatói bázisra a Mathiász-program keretében megpróbáljunk annak a tartalmát segítő innovációs programot létrehozni. Ebben nyilván igyekszünk lemásolni az európai mintákat, az európai forrásszervezési környezetnek a lehetőségeit, de nyilván nem tekintünk el attól sem, ami jelenleg például az NKTH-ban az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiírt pályázatai keretében vagy környezetében fellelhető. Itt azonban egyet talán szeretnék hangsúlyozni - és ez tartozik leginkább a Mezőgazdasági bizottságra -, azt, hogy ma az élelmiszertermék vagy a feldolgozott mezőgazdasági termékek innovációs célú fejlesztésében nincsen pályázati lehetőség. Van egy csomó innovációs, kutatási-fejlesztési lehetőség, de ott többnyire iparági kizárással kell szembenézni, és van egy sor olyan pályázati ablak, amelyet ha össze lehetne gyúrni, akkor talán igazából egy működtetett, hasznos rendszert lehetne létrehozni.
Ennek a néhány gondolatnak az összefoglalásaként szeretnénk azt kérni a tisztelt bizottságtól, hogy támogassa az eddig eltelt időszakban elért eredményeket, és fogadja el ezt a tájékoztatót, amit Mathiász úr mondott, a kérésünk pedig az lenne, hogy a bizottság segítségével kapjon lehetőséget a szélesebb körű szakma arra, hogy Magyarországon a bormarketinget egy borászinnováció tekintetében a Mathiász-program a Mathiász név felhasználásával széleskörű, európai színvonalra is kivezető támogatási ablak nyíljon meg, amelyben részt vehetnek a Magyarországon működő borászatok, amelyek ehhez kapcsolódni szeretnének, illetve azok az oktatási-kutatási intézmények, amelyeknek ebben szerepe lehet.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságunk napirendi pontjához érkezett egy kivonat Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése anyagából, amelyben az 1. pont alatt megemlítésre kerül a Mathiász szőlészeti és borászati központ felépítése, szervezeti, működési fenntarthatósága és egyéb szempontjainak a megvalósítása. Hogyha erről is hallhatnánk esetleg egy pár szót!
MATHIÁSZ GÁBOR, a Mathiász János Borlovagrend tagja: Annyit tudok mondani, hogy Kecskemét városa 2006. szeptember 13-án az akkori polgármester úr, Szécsi Gábor úr előterjesztésére egyöntetűleg megszavazta ezt a programot Tokaj-Hegyalja bevonásával. Elindultak a tárgyalások, amelyek aztán elakadtak a polgármester-változás miatt, bár az akkori és a mostani polgármester úr, dr. Zombor Gábor úr is az abszolút támogatásáról biztosított, csak közben különböző problémák voltak a városnál is, meg nem volt hozzá megfelelő pénzügyi háttér. De most úgy néz ki, hogy 2008-ban újra be tudtam ezt indítani egy elég kemény munkával, és most, 2009-ben ez megszületett. Alakítottunk egy 15 fős munkabizottságot. Ezt most viszik még a közgyűlés elé, tehát e hónap 25-én szavazza meg a közgyűlés az általunk közösen javasolt dolgokat, és akkor elindul egy munkabizottság. Ehhez hozzákapcsolódik a Corvinus Egyetem is természetesen, Mészáros rektor úr teljes körű támogatásával menne a dolog, és elkezdünk 15-en vagy 16-an - mert közben egy tizenhatodik tag is lehet - közösen gondolkodni, és elkezdünk építeni egy központot. Megpróbáljuk ezt a Tokaj-Hegyalja-vonalat összehozni, és akkor meglesz az a Mathiász életpálya, ami volt, amely Szlovákiából indult, Tokaj-Hegyalja, Kecskemét, aztán volt Erdély, Erdély felé is lehet menni, mert az is el van felejtve, hogy az erdélyi Andrássy-birtokokat is ő kezelte, Pécs felé is lehet menni, ott is voltak Mathiász-birtokok, illetve ott is voltak a családnak birtokai, és a Balaton-felvidéken is. A kör tehát szépen lassan bezárul, és egész Magyarországot ez a Mathiász-program tudná uralni.
Ezt természetesen úgy is lehetett volna csinálni, hogy az ember vesz egy birtokot Tokajban meg Kecskeméten, ahogy én, ott elkezdek egy vállalkozást alapítani, és lehet, hogy már réges-régen meglenne a dolog, és talán én egy nagyon gazdag ember lennék. De mivel ez egy akkora hungarikum, annyira igazi magyar dolog, és annyira el akarják venni, ide mindenképpen kell a Magyar Köztársaság, az Országgyűlés, szóval kell egy olyan támogatás, egy esernyő vagy nem tudom micsoda, egy palást, amely az egészet védi, és amely vigyáz is rá, hogy nehogy rossz irányba menjenek el a dolgok. Ezt próbálom én előrevinni valahogy.
Itt tartunk tulajdonképpen. Most 25-étől függ minden, hogy megszavazza-e Kecskemét városa, és akkor Kecskeméten beindul.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztést.
Kérdés, észrevétel van-e a bizottság tagjai részéről? (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak nagyon röviden. Egyrészt nagyon jónak gondolom azt a kezdeményezést, amelyről itt hallottunk. Valóban tiszteletreméltó az az erőfeszítés, amellyel - miközben magánvagyonokat is lehetne ezen az alapon gyarapítani - arra törekszel, hogy ebből Magyarországnak valamiféle haszna legyen, nem is akármilyen lehetséges haszna legyen, és valóban azt gondolom, hogy ebben a mindenkori magyar kormánynak és a magyar törvényhozásnak is lenne feladata. A szőlészet-borászat egyébiránt - és ezt itt, a bizottságban, azt hiszem, nem kell ezt bizonygatni, mi is így látjuk - az egyik olyan fontos kitörési pont, amelyre sokkal többet lenne érdemes fordítani a közpénzekből, felépítve azokat a dolgokat is, amelyekről beszéltetek.
Szeretném még egyszer szóba hozni ezzel kapcsolatban is, hogy valóban vannak komoly források a K+F vonalon, de nem világos, annyira nem világos, hogy ki határozza meg, milyen alapon költődnek el ezek a pénzek, hogy van a Magyar Országgyűlésnek egy Kutatási és innovációs eseti bizottsága, amely megpróbálta kideríteni, ki is határozza meg ma a kormányban a tudományirányítás fő vonalait, és az a bizottság nem talált erre megfelelő embert. Még azt sem tudja megmondani a kormány, hogy kihez kell fordulni K+F kérdéskörben. Ezt nagyon őszintén és határozottan mondom. Az NKTH-elnökök jönnek-mennek, vannak ugyan nemzeti stratégiáink, amelyek valóban húzóterületek kellene hogy legyenek, és oda kellene koncentrálnunk az erőinket a kutatás-fejlesztés területén is. Volt már, hogy volt ennek a területnek minisztere, tartozott már a terület a Miniszterelnöki Hivatalhoz, tartozott már a Gazdasági Minisztériumhoz, én nem tudom, hányfelé hányódott ez az egész K+F ügy, az NKTH ügyei. 50 milliárd forint feletti összeggel, éves kerettel bír a terület - tehát nem akármekkora pénzzel -, úgy, hogy bemondásra történik, hogy milyen alapon írjuk ki a pályázatokat már bocsánatot kérek, hogy ilyen egyenesen mondom, és mint kiderült, ennek nem sok köze van a nemzeti stratégiáinkhoz; nem sok ilyen van, de amelyek vannak, azok se nagyon vannak hatással a pénzek elköltésére.
Én tehát azt gondolom, hogy komoly lehetőségei lennének a mindenkori magyar kormánynak és a törvényhozásnak is, hogy kiemelt területeken valóban koncentráltan költsük el a pénzeket, és ebben, azt hiszem, fontos szerepet játszhat a szőlészet-borászat akár egy ilyen felfogású, nemzeti típusú fejlesztése is.
Én tehát a magam részéről részben meg szeretném erősíteni, hogy fontosak ezek a kezdeményezések, az egyetemek részvételével különösen fontosak ezek a kezdeményezések, örülök annak, hogy a Corvinus Egyetemen ezek szerint elindult egy ilyen típusú komolyabb intézményi fejlesztés Kerekes és Mészáros professzor urak közreműködésével. Azt hiszem, hogy ezeket a kezdeményezéseket támogatni kell. Ugyanakkor ha lennének konkrét javaslatok, amelyekkel bombáznátok bennünket, hogy melyek is azok a lépések akár a törvényalkotás területén, amelyek segítenének abban, hogy itt továbblépjünk, azt hiszem, tovább tudnánk menni ebben az irányba. Ez a dolog úgy működik itt a parlamentben, hogy nagyon konkrét javaslatok kellenek, hogy hol kell hozzányúlni a jogi környezethez, hol kell hozzányúlni a költségvetési környezethez, a finanszírozási környezethez, hogy ezek a programok, amelyekről gondolkodtok vagy már nem is csak gondolkodtok, hanem csináljátok, jobban működjenek. Én tehát a magam részéről azt gondolom, hogy operatívabbá válna a dolog, ha konkrét javaslatokat is kaphatnánk arra vonatkozóan, hogy hol kell hozzányúljunk ehhez a törvényi, költségvetési környezethez annak érdekében, hogy ez a program jobban működhessen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imre alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A magam nevében is szeretném megköszönni Mathiász úrnak és segítőinek azt a munkát, amelyet az elmúlt tíz esztendőben végzett. Úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy tudósnak a munkáját, az emlékét fel kell tárni, meg kell ismerni és az utódok elé kell tárni, és hasznosítani kell azt, amit hasznosítani lehet az ő munkájából a mi javunkra, Magyarország javára.
Egyetértek Ángyán képviselő úrral abban, hogy mi tulajdonképpen konkrét javaslatról tudunk dönteni, és én is azt mondom, hogy terjesszenek elő egy olyan javaslatsort, amelyet aztán meg tudunk vitatni, és amelyről aztán dönteni tudunk.
Én igazából arra szeretnék javaslatot tenni, ami már az előző napirendi pont, a GMO kapcsán, az azzal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat kapcsán is felvetődött, hogy a K+F, az NKTH ügyeiben vannak olyan tennivalók, amelyekben, azt gondolom, közös érdekünk lépni a megvalósulás érdekében. Tulajdonképpen azt javaslom, hogy miután nemsokára elkezdjük a költségvetés előkészítését, a Mezőgazdasági bizottság, de ha lehet, akkor az öt párt forduljon a pénzügyminiszterhez, a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy az NKTH jövő évi költségeinek a megtervezésénél az agrárágazat, az agrártudományok fejlesztésére is nyíljanak lehetőségek, ablakok az itt felmerült ügyek kapcsán. Mint tudjuk, az agrár kutatóintézetek költségvetésével kapcsolatban komoly gondok vannak, másrészt a génmegőrzéssel kapcsolatban is komoly tennivalóink vannak. Azt gondolom, hogy ha ebben egységesen tudunk fellépni, és sikeresek leszünk, akkor könnyebb helyzetben leszünk mondjuk egy konkrét javaslat megtárgyalásánál és elfogadásánál is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László jelzésére:) Medgyasszay Lászlónak adom meg a szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Három okom is van, hogy tetszetősnek találjam az ötletet. Az első az, hogy 60 évvel ezelőtt találkoztam a Mathiász névvel, amikor édesanyám kioktatott, hogy azt a csemegeszőlőt, amit úgy hívtak, hogy Mathiász, majd csak akkor szabad megenni, amikor érik - nagyon finom csemegeszőlő volt. A másik az, hogy mindig híve voltam a magyar értékek megőrzésének, és ez a Mathiász kétségkívül egy hungarikum. A harmadik pedig az, hogy a modern világban a marketing nagyon fontos. De ha jól értem, ez egy nagyon nagy ágazatot jelképezne, jelezne, hirdetne a világban a borászszakma vonatkozásában - és mit szól ehhez az egész borászszakma? Az tehát az én első laikus gondolatom, hogy ezt az ötletet, amely tetszetős, jó, és, mondom, nem tudom, milyen mértékben fedi le, mert azt tetszett mondani, hogy elvileg az egész magyar borászat-szőlészetet lefedi, de mit szól az ernyő alá besorakoztatandó borászszakma ehhez az ötlethez? Vannak már más márkanevek is, Vilmányi, s a többi, nem akarom felsorolni, úgyhogy én csak ezt a kérdést vetem fel. Mert ezt tisztázni kell, és a borászszakma egészét kell elsősorban meggyőzni arról, hogy ez mindenki számára hasznos lehet. Nekem ez lenne az észrevételem.
Egyebekben pedig nem akarom megismételni azt, amit az előttem szólók már elmondtak, hogy parlamenti szinten konkrét javaslatokkal, legalábbis a konkrétumokat megközelítő javaslatokkal tudunk érdemben foglalkozni, de hajrá magyarok! (Derültség.) Ha rajtam múlik valami, én nagyon szívesen segítek ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Azt hiszem, nem titok, nem is annak szánom, hogy nem ezen az ülésen van az első találkozásunk Mathiász Gáborral, és amikor hányattatásról, elképzelésről, jövőbeni reményekről adott számot, valóban talán a Mathiász név mint imázsnevet, a köréje felépíthető magyarországi imázst és a szőlészeti-borászati kultúra imázsát kellene itt megfogni.
Emlékszem rá, egy barátom annak idején disszidált Amerikába, és azt mondta - ez jó néhány tíz évvel ezelőtt volt -, hogy hihetetlen, milyen pitiáner eseményekből tudnak ott valami szenzációs látogatóközpontot csinálni. És akkor ott olyan, számomra érthetetlen dolgokat mondott, amelyek miatt Amerika százezrei vándorolnak oda, megnézni a nagy semmit. Amit nekem ott elmondott, nem láttam, de amit nekem elmondott... (Herbály Imre: El tudtad képzelni a nagy semmit!) ..., az egy nagy semmi volt, és azt mondta, hogy emberek odamennek, hogy azt megnézzék. Ehhez képest a Mathiász név talán valóban könnyebben bevezethető a világban, Európában és különösképpen Magyarországon. Persze az egy nagyon komoly szakma, én attól tartok, aminek köré kell épülnie, és amelynek meg kell fogalmaznia egy menedzseri, egy projektmenedzseri logikával, egy marketinglogikával és mindennel, ami e köré illik, és ez már messze nem a mi bizottságunk feladatköre, de tartok tőle, Mathiász Gábor is kevés lesz ehhez egyedül, ha a benne rejlő lehetőségeket próbáljuk itt most felvillantani.
Amikor annak idején kapcsolatba kerültem egy információn keresztül ezzel az elképzeléssel, akkor is úgy gondoltam, hogy a magunk, a Mezőgazdasági bizottság eszköztár kapcsán, maga az a nyilvánosság, ami itt a bizottságon keresztül megvalósulhat, remélem, az is tanúságtétel, hogy itt lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az elképzelésekről számot adjanak. És ne túlozzunk: túl nagy szerepköre, operatív szerepköre a bizottságunknak sincs, ezt azért mondom, hogy ne túlozzunk, nem is próbáljunk illuzórikus álmokat kergetni ezzel kapcsolatban, de azt gondolom, hogy az a szándék, amely előadásra került a bizottságnak, az a felajánlás, hogy napirendi pontként ezt meghallgatta és hogy itt információk cserélődnek ki ezzel kapcsolatosan, az újra egy olyan apró lépés lehet, amilyen sok apró lépés Mathiász Gábor általi megtétele után szintén olyan lehet, amely egy következő lépcsőfokot jelenthet. Nem kétséges, hogy nagyon komoly szakmai, szakemberi, gazdasági tervezés, minden egyéb összefogással lehet csak a következő lépést megtenni - én legalábbis a program nagyságához képest így érzékelem.
Ezen gondolatok után az előterjesztőnek adom meg a szót viszontválaszra. Parancsolj!
Mathiász Gábor (Mathiász János Borlovagrend) reflexiója
MATHIÁSZ GÁBOR, a Mathiász János Borlovagrend tagja: Köszönöm szépen. Nagyon-nagyon köszönöm a hozzászólásokat, a támogató hozzászólásokat, és válaszolnék is két kérdésre. Továbbra is azt tudom mondani, hogy nagyon sokat járok ilyen marketingülésekre, ahol kínlódva, vért izzadva próbálnak kitalálni húzóneveket, jelmondatokat vagy valamit. Például - ez nem konkrétan marketingbizottsági történet volt - Béres József barátom Lőcse bort talált ki, és Lőcse borral kezdte bombázni a piacot, de nem sikerült, ami érthetetlen. Nagyon szép, hogy Lőcsei fehér asszony meg Lőcse, csak valahogy nem ment. És számtalan ilyen történet van. Magazinokat bocsátanak ki meg hasonlók, amelyeket elolvasnak, aztán eldobják az emberek, és nem megy semmi előre. Ez az egyik. Én tehát azt próbálom meg csinálni, hogy ezt oda akarom adni vagy oda szeretném adni, hogy használjuk fel közösen ezt a Mathiász nevet. Ez az egyik.
A másik, hogy különböző olyan támadások, amelyeket már jeleztem ebben a beadványban és a levelemben is, amelyet a tisztelt borrendeknek írtam, hogy egyszer csak nem lesz miről beszélni, mert a Szlovák Köztársaság valóban azt fogja mondani, hogy ott is élt 30 éven keresztül, onnan, Szőlőskéről meg Kecskemétről mentette meg kétszer Tokaj-Hegyalját, aztán majd elkezdenek csinálni tokaji Mathiász-aszút vagy -szamorodnit vagy mit tudom én mit, és akkor elindulhat egy vég nélküli pereskedés. És ez egyre közelebb van. 2004-ben megkeresett Csáky Pál miniszterelnök-helyettes úr meg Simon Zsolt miniszter, hogy akkor gyerünk. És akkor én megkerestem a politikai elitet, mindenkit megkerestem, aki létezett a palettán, és mindenki azt mondta, hogy nem, nem, itt kell hogy maradjon az országban. Akkor itt maradt, és azóta eltelt öt év.
Én tehát mindent megteszek, amit itt tanácsoltak a bizottsági tagok, a képviselő urak megtenni, és akkor menjünk közösen előre! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Gárdos Péter szakreferens urat kérdezem az FVM részéről, hogy van-e olyan aspektus, amely miatt netán szeretne szólni néhány szót.
Dr. Gárdos Péter (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása
DR. GÁRDOS PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Csak annyit tennék hozzá, hogy mi a magunk részéről a néhai Mathiász János szőlőnemesítő és tudós érdemeit nem vitatjuk. Igen ambiciózus az a terv, amelyet itt hallottunk, egyet is értünk a bormarketing és az ez irányú innováció fontosságával, és mi is csak azt tudjuk mondani, hogy jó munkát és kitartást kívánunk ehhez a kezdeményezéshez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását lezárjuk, azzal a magunk által adott szellemi munícióval, amit itt most kifejeztünk. Köszönjük szépen az előterjesztőknek a jelenlétet, és ha kell, ebből a mai napból is profitáljanak!
Az egyebekre térnénk rá. Az egyebek keretében egy bejelentést szeretnék tenni: várhatóan, hacsak a parlamenti fordulatok nem indokolják, nem lesz több bizottsági ülésünk június 29-éig, tehát ez az utolsó bizottsági ülésünk a normál ülési rendben. (Herbály Imre: A nyári szünet előtt!) Arra kértem a titkárságot, hogy egy pohár pezsgővel, egy koccintással zárjuk le ezt a félévet. (Közbeszólásra:) Jut, mert többen elmentek. (Közbeszólások: Meg többen nem isznak.)
Van-e még bárkinek kérdése, észrevétele, bejelentenivalója az egyebek napirendi pont keretében? (Herbály Imre: Egyetlenegy mondatot szeretnék mondani.) Herbály Imre alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elvileg megegyeztünk az etikai kódexszel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokban. Az lenne a kérésem, hogy a pártok képviselői hétfőig írják alá az aláírandó dolgokat, és nyújtsuk be, hogy megteremtsük a feltételét annak - elfogadni nem tudjuk -, hogy az FVM tovább tudjon tárgyalni. Az őszi ülésszakon szeretnénk megvitatni és elfogadni a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen az öt párt segítségét, és remélem, hogy sikeresek leszünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további téma az egyebekben (Senki nem jelentkezik.), akkor ezt a napirendi pontot is lezárom, és az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 46 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese