MB-27/2009.
(MB-116/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. október 20-án, kedden, 11 óra 37 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megjelent: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi *
LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
1. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke,
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke és
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz), a bizottság tagja
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Jakab István (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) távollétében Bodó Imrének (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Farkas Hilda főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Spisák Edit (Pénzügyminisztérium)
Havas-Kovács Gabriella dr. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 37 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm a napirendi pontokhoz érkezett előadókat. És köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését.
A bizottság tagjai írásban megkapták a napirendtervezetet. Kérdezem, hogy a tervezethez van-e kérdés, vélemény, kiegészítés. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel. Ki az, aki elfogadja a napirendet? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Az első napirendi pont a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításához beérkezett módosító javaslatok megvitatása, amelyek a bizottság tárgykörébe tartoznak. Több előadót is látok itt: dr. Farkas Hilda, Borsányi-Bognár Levente és Havas-Kovács Gabriella dr., kérem, foglalják el a helyüket az előterjesztői asztalnál. (Megtörténik.) Egy pillanat, a papírjaim között megkeresem az idevonatkozó ajánlást. Olyan kevés számú módosító indítvány van, hogy, azt hiszem, mindegyiket megtárgyalhatjuk.
Az első módosító indítvány Szatmáry Kristóf képviselőtársunké. A kormány álláspontját kérdezem.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérnék. A parlamenti általános vitában is elhangzott a Fidesz előterjesztője, vezérszónoka részéről, hogy ennek van-e logikája, hogy miért nincs támogatva.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A gyűjtő-, illetve szállítócsomagolások ugyanolyan csomagolásnak minősülnek az uniós irányelv alapján, mint a fogyasztói csomagolások. E között vannak egyutas, illetve többutas csomagolások. Egyrészt az uniós szabályokhoz való alkalmazkodás alapján sem indokolt kiemelni a termékdíjas szabályozás alól, ez az egyik indok. A másik indok az, hogy technikailag mind elválasztani az újrahasználhatót a nem újrahasználhatótól, mind pedig elválasztani a funkciónál, hogy egy adott eszköz mikor gyűjtő-, mikor fogyasztói csomagolás, nehézzé, nehézkessé teszi a szabályozást. És emellett majd a csomagolási irányelv teljesítésében a hasznosítási követelmények teljesítése és az elkülönítés, hogy a csomagolási hulladékok egy része különválasztandó, és a termékdíjas szabályozásban nem számítható bele, az megint csak adminisztrációs nehézséget és jogszabályi értelmezési problémákat vetne fel.
ELNÖK: Értem. És az sem bizonytalanítja el esetleg a minisztériumot, hogy az előterjesztő szerint - ezt csak így mondom - az ilyen eszközök a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköznek minősülnek?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem minden esetben jelennek meg tárgyi eszközként. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan alkalmak, amikor ezek az eszközök az adott cégnek a számvitelében meg sem jelennek, mert bérbe veszik, lízingelik ezeket az eszközöket, és így meg sem tud jelenni a könyvelésükben.
ELNÖK: Ez rendben van, de valakinek a könyvelésében megjelenik, és ott, ha jól értem az előterjesztőt, ez tárgyi eszköz.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Lehet, hogy egy másik cégnek a könyvelésében tárgyi eszköz lesz, de attól még aki csomagol benne, hogy az most gyűjtő-, fogyasztói vagy szállítói csomagolást lát el, az... Éppen itt jönnek ki a problémák, hogy nem is nála van esetleg, a könyvelésében, és ki fogja eldönteni, hogy akinek a könyvelésében van, annak van-e kötelezettsége, mert akinek nincs a könyvvitelében benne, de használja, hogy az most gyűjtő, szállítói vagy fogyasztói csomagolási célra használja.
ELNÖK: Örülök neki, hogy az előterjesztő rámutatott arra a képtelenségre, amit ez az egész törvény önmagában véleményem szerint tartalmaz. Ezek azok az anomáliák, amelyek valószínűleg újrafogalmazásra késztetnek egyeseket.
További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk róla.
Kérdezem, ki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A második indítvány Orosz Sándor képviselőtársunké. A kormány álláspontját kérdezem.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek szépen.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A képviselő úr módosító javaslata megszüntetné a hulladékgazdálkodási hierarchiának megfelelő megkülönböztetést, ahol az újrahasználat mint a hulladékkeletkezés megelőzése magasabb prioritási szintet követel meg, mint a hasznosítás. Ezt szüntetné meg ez a módosítás, és azonos prioritási szinten kezelné az újrahasználatot, a hulladékkezelés-megelőzést és a hasznosítást, ami a hulladék élettartamában már egy alsóbb prioritási követelményt fogalmaz meg.
ELNÖK: (Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábornak adok szót.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Én meg egyetértenék a javaslattal, mert a gazdaságban érzékelhető folyamatok egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az anyagában történő újrahasznosítás szerepe erősödik és növekszik, épp ezért indokolt ennek a támogatását felemelni az újrahasználat esetében érvényes 100 százalékkal. Tehát a kormány álláspontjával szemben én javaslom, hogy támogassuk ezt. Ez szerintem környezetvédelmi szempontból inkább előrelépés. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze, kérem. (Szavazás.) Ez a többség.
A 3. számú indítvány Szatmáry Kristóf indítványa. Mi a kormány álláspontja?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek szépen.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány azért nem támogatja, mert a számlán való feltüntetési kötelezettséget, azt gondolom, azt gondoljuk, jogilag nem lehet felváltani azzal, hogy feltüntethető, hogyha a vevő kéri, hiszen az egy jogbizonytalanságot eredményezni, mivel a piaci erőviszonyokra nem lehet alapozni azt, hogy a gazdálkodó, a gyártó, a kötelezett teljesíteni fogja-e a kötelezettségét a vevő kérésére, vagy nem, és ez nem kikényszeríthető onnantól kezdve.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 4. indítvány dr. Világosi Gábor képviselőtársunké. Mi a kormány álláspontja?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Dr. Világosi Gábor képviselő úr indítványát a kormány támogatja.
ELNÖK: Csak kérdezem - mert ebben nem látjuk -, hogy itt a záró rendelkezések megszűnésére vagy bármire utaló szakaszába tesz-e még egy szakaszt a képviselő úr. Mivel nem látom a módosító indítvány környezetét, ezért nem tudom, hogy ez a (3) bekezdés mivel vonatkozik, amivel egy újabb szakaszt emel be, a 4/C § (5) bekezdés c) pontja is érintett lesz azzal az eseménnyel, amelynek a környezetébe ezt behozza.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Bocsánat, igen. A módosítás lényege, hogy hatályon kívül helyezné a 4/C § (5) bekezdését.
ELNÖK: Tehát hatályon kívül helyezésről van szó.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, a bizottság támogatja.
Az 5. pont Font Sándor indítványa. Mi a kormány álláspontja?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek szépen.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány azért nem támogatja, mert a műanyag reklámbevásárló-táskák magas díjtételének az az indoka, hogy alapvetően a felesleges műanyag reklám-, bevásárlótáskák forgalomba hozatalát próbáljuk meg csökkenteni, hasonlóan az Európai Unió más országaihoz. Illetve ami forgalomba hozatalra kerül, ott pedig a cél az, hogy próbáljuk meg abba az irányba eltolni a kereskedelmet, hogy hosszabb élettartalmú, illetőleg olyan műanyag reklám-, bevásárlótáskákat alkalmazzanak, amelyek visszagyűjtésére és hasznosítására lehetőség van.
ELNÖK: Igen, értem, egyetértek ezzel az ön által vázolt irányvonallal, különösen amit az Európai Unióra való kitekintéssel említett. Csak azt kérdezem, ahogy azt az indoklásban el is írtam, hogy például Olaszországban ez az összeg, a forint/kilogramm összeg mintegy 180 forintos összeg, itt pedig 1900 forint/kilogrammos összeget határoznak meg. Én ehhez mérten próbáltam az olasznál azért magasabb összeget, de az előterjesztésben javasoltnál jelentősen alacsonyabb összeget, 250 forint/kilogrammos összeget javasolni. Ha az Európai Unióra hivatkozunk, kérdezem, hogy ott miért tudták megoldani esetleg ekkora termékdíjjal, illetve ekkora forint/kilogrammos kivetéssel azt a célt elérni, amelyről ön is említést tett?
DR. FARKAS HILDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha megengedi, én válaszolok, dr. Farkas Hilda, a KvVM képviselője vagyok.
ELNÖK: Igen.
DR. FARKAS HILDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos termékdíj darab alapon kezelte a műanyag bevásárlótáskákat, ahol a díjtételek a mintegy 3 grammnyi átlagos tömegű táskákra voltak megállapítva. Ennek az volt a célja, hogy a forgalomba kerülés darab alapon... Mivel ezeknek a műanyagtáskáknak a térfogattömegük nem kedvező, ezért az a cél, hogy az egy-egy táskára eső termékdíjtétel érezhető változást okozzon, tehát érezhető terhet okozzon annak az érdekében, hogy a táska kibocsátását elkerülhessük. Tehát tulajdonképpen ez a lényege a nagyon magas termékdíjnak.
ELNÖK: Értem. A kormány előterjesztője a parlamenti általános vitában jelezte, hogy a törvény előkészítését nagyban segítették egy konzultációsorozaton keresztül az e területen érintett szervezetek, szövetségek képviselői is. Kérdezem, hogy ott a szervezetek, szövetségek képviselőinek mi volt a véleménye erről a termékdíjmértékről, összehasonlítva mondjuk az idevonatkozó európai mértékekkel.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mind a gyártók, mind a kereskedők érdekképviseleti szövetségeivel lefolyt ez a vita. A gyártók elfogadták, tudomásul vették, a kereskedők is tudomásul vették ezt a díjmértéket.
ELNÖK: Köszönöm. (Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábor!
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Egyszerűen környezetvédelmi szempontból úgy gondolom, hogy a díjtétel radikális csökkentése semmi mást nem eredményez, csak az amúgy egyéb technikával elkerülhető reklámszatyrok mennyiségének érdemi növekedését, amit pedig indokolt lenne csökkentenünk. Tehát én nagyon nem értenék egyet vele, hogy ilyen radikális mértékben levigyük a díjtételt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány... Igen, van (Közbeszólások: A bizottsági!), amelyet a bizottság nevében szeretnénk előterjeszteni. Kérem szépen, hogy a kormány képviselői is kapják meg ezt a bizottságimódosító-tervezetet (Horváth Zoltánné: Megkapták.) - akkor köszönöm szépen, elvileg megvan -, amelyet a bizottság nevében szeretnénk ehhez a törvényjavaslathoz benyújtani. Ebben gyakorlatilag az őstermelőkkel kapcsolatosan szeretnénk kezelni a termékdíj kérdését, és egy termékdíjátalány fejezettel megnyitva ezt a kérdést elviselhetővé tenni ezt. Lehetőséget adunk, hogy a kormány képviselői is elolvassák, értelmezzék a javaslatot. (Rövid szünet.) Képviselőtársaimnak is a rendelkezésükre áll ez a bizottsági módosító indítvány.
(Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábor!
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Kérdezni szeretnék. Arról szól a javaslat, hogy bizonyos mezőgazdasági termelők esetén termékdíjátalánnyal lehet megfizetni a termékdíjat, bizonyos árbevételhez kötötten konkrét összeggel. Szeretném megtudni, hogy honnan jöttek ezek a számok, miért pont annyi? Mik ezek? Fogalmam sincs, hogy hogy viszonyuljak hozzá, mert semmilyen adatot vagy számítást nem látok arra vonatkozóan, hogy ezek ekkora árbevétel esetén reális termékdíjösszeget jelentenek-e. Nem tudom megítélni. Köszönöm. (Az elnök Herbály Imrével egyeztet.)
ELNÖK: Demendi Lászlónak adok szót ebben a kérdésben. (Közbeszólások.) Az alelnök úr kijelölése alapján Demendi László szeretné kifejteni a véleményét. (Derültség.)
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Én azért nem jelentkeztem, bármennyire is nevetség tárgya lett a szituáció...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnézést kérek, nem akartam.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Azért nem jelentkeztem, mert azt gondoltam, hogy a kormány képviselői majd válaszolni fognak rá. A Magyar Agrárkamarával történt egyeztetés eredményeképpen született meg ez a javaslat. Én ezen az egyeztetésen nem vettem részt, a tartalmát ismerem, az előzményt ismerem, azt is ismerem, hogy mi az, ami kimaradt belőle. Mi a magunk részéről ezt a bizottsági módosító javaslatot támogatjuk, de hogy most ez miért 10... Szerintem azért - még egyszer mondom, én nem voltam ott - vannak ezek az árbevételi határok, mert a szakmai szervezetek... (Velkey Gábor Dániel: Az árbevételi határokat értem, csak az összeget nem.) Ja, az összeget nem érti. Gondolom, a kormány képviselői majd választ adnak erre (Velkey Gábor Dániel: Vagy az előterjesztő! - Derültség.), vagy ez volt a szakmai szervezet javaslata. (Közbeszólások. - Derültség.)
ELNÖK: Nem kérdéses, hogy összehangolt szándékunk van arra, hogy a mezőgazdasági termelőknek és ezen belül esetleg az őstermelőknek tisztázzuk és egyértelművé tegyük a termékdíj-fizetési kötelezettségük kérdéskörét. Bennem azért változatlanul komoly aggályt vet fel, hogy az az őstermelői réteg, amely rendben van, hogy 10 millió forint alatti éves árbevételt fog valószínűleg nagyrészt elérni, de hogy egy ilyen kisforgalmú gazdálkodást a Vám- és Pénzügyőrséghez bejelentési kötelezettséggel illessünk, és ráadásul azt a Vám- és Pénzügyőrségnek nyilván kell majd tartania... Én úgy érzem, hogy ez nagyon komoly terhelés a Vám- és Pénzügyőrség adminisztrációjában, nem beszélve az őstermelők kategóriájáról, hogy őszinte legyek. Önmagában a díjtétel mértéke, azt merem mondani, elfogadható vagy elviselhető, de a nyilvántartási rendszer, hogy ezzel megterheljük... Itt több százezer főről is szó lehet azonnal, és hogy ezzel megterheljük a Vám- és Pénzügyőrség adminisztratív nyilvántartását, ahol, mondjuk meg őszintén, nagy forgalmú, igen nagy bruttó éves forgalommal rendelkező, jövedéki termékeket forgalmazó cégek vannak, mondjuk például az egyik nagy kategóriát, ehhez képest hogy az őstermelő a 200 ezer forintos bevételével nyilvántartási legyen a Vám- és Pénzügyőrségnél... Elgondolkodtató, hogy ez-e a módja ezen kedvezmény megadásának. Mert a szándék egyértelmű, én azt gondolom.
Közben láttam a kormány képviselőjét jelentkezni, aztán láttam, hogy Velkey Gábor képviselő úr is jelzett. Megadom a szót a kormány képviselőjének.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy elhangzott, a tárca egyeztetett az agrárkamara képviselőivel, és közösen alakultak ki azok a határok, amelyeket a módosítás is tartalmaz. Az elnök úr felvetésével kapcsolatban: azt is vizsgáltuk részletesen, az egyeztetések során mi magunk is, hogy mit lehetne tenni. Azt kell látni, hogy azt gondoljuk, igyekeztünk a lehető legkisebb adminisztrációs megoldást kialakítani, tudniillik felmerült az - és ezt végigvizsgáltuk -, hogy mi lenne abban az esetben, hogyha egy meghatározott körnek azt mondanánk, hogy nem kell termékdíjat fizetni, tehát nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. Ez állami támogatásnak minősülne az Európai Unió filozófiája alapján, és akkor kétszer akkora adminisztrációt terhelnénk rá, mint hogyha azt mondjuk, hogy egyszer be kell jelentkezni - az egy egyszeri aktus, hogy egyszer be kell jelentkezni a vámhatóságnál -, a vámhatóság nyilvántartásba veszi, és onnantól kezdve évente egyszer egy átalányfizetési kötelezettséget kell teljesíteni. Ezzel szemben ha azt mondanánk, hogy megszűnik, akkor ugyanúgy be kellene jelentkeznie a vámhatóságnál, mivel állami támogatást kap, és az erről szóló európai uniós jogszabályok alapján ugyanúgy nyilvántartásba kell vetetnie magát, nyilatkoznia kellene az igénybe vett állami támogatás mértékéről, ami azt jelentené, hogy ki kell számítani, hogy mekkora csomagolást hozott forgalomba, arról nyilvántartást kellene vezetnie, ezt össze kellene számítania egyéb állami támogatásokkal, és figyelnie kellene, hogy egy meghatározott mértéket ne lépjen túl. Azt gondoljuk, ezzel szemben sokkal egyszerűbb, ha egyszer bejelentkezik, és évente egy átalányt fizet. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.
ELNÖK: Lehet, hogy lesz még lehetőségünk ezt módosítani, mert kapcsolódó módosító indítványokkal ezt majd még esetlegesen megtehetjük. Én el tudnék képzelni három kategóriát, amelyek közül az egyikben egyáltalán nem kell fizetni, és nem kell bejelentkezni. Ennek a határát persze majd meg kellene találni, hogy ez egymillió, ötmillió vagy nem tudom mennyi, mert ezek az őstermelői kategóriák nyilvánvalóan nem rendelkeznek se adminisztrációval, se képességgel, hogy ilyeneket csináljanak. Abban a kategóriában, amelyben már elérik az ötmillió forintot, ott valószínű, hogy egy adminisztrációnak már lennie kell, még ha őstermelői kategóriában van is, aki ezeket az ügyleteket le tudja kezelni. Ezzel jelezném, hogy szeretném, ha a Vám- és Pénzügyőrség terhelését nem növelnénk tovább olyan fölösleges adatmennyiséggel, amikor bejelentkezik 2-300 ezer őstermelő - de nem fog, szegények eleve szabályellenesen fognak cselekedni, de ne kívánjuk, hogy megszegjék a szabályt, mert ezzel leállítjuk a Vám- és Pénzügyőrség számítógépes rendszerét. Lehet, hogy én ezt újragondolásra merném még most javasolni.
(Jelentkezések.) Bocsánat, Velkey Gábor jelentkezett előbb...
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én egyszerűen azt gondolom, hogy a kérdésfeltevés bizonyos fokig indokolt, de azért nem ilyen egyértelmű, mert az őstermelők jelentős része a tevékenysége során nem csomagolja az áruját, innentől kezdve nem is szükséges neki termékdíjat fizetnie. Tehát nem minden őstermelőt érinti ez, van ennek jogalanyisága, ha a csomagolás után fizet termékdíjat. Innentől kezdve azt gondolom, hogy az őstermelők egy jó részét nem érinti alapvetően a jogszabály - de lehet, hogy tévedek, csak én ezt gondolom -, vagyis innentől kezdve ezért a bejelentési kötelem sem így jelenik meg. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Tojástartó, nejlonzsák.
(Frankné dr. Kovács Szilvia jelzésére:) Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen. A Font elnök úr által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni. A 9. § (2) és (3) bekezdése a tárgyévet megelőző évben megszerzett árbevétel szerint állapítja meg a termékdíjátalányt. Azonban a (4) bekezdéssel mi a helyzet? Engem ez jobban aggaszt, ugyanis ott függetlenül az árbevételtől... Tehát ha valaki megkezdi a tevékenységét, bármikor a tárgyévben, mindenképpen kell termékdíjátalányt fizetnie, 5 ezer forintot, hangsúlyozom, függetlenül attól, hogy mennyi lesz az árbevétel. Szerintem ez a kérdéskör az, amire itt többen gondoltunk, hogy őstermelőként is... Tehát nem tudja senki, hogy mennyi az árbevétele, de mindenképpen átalányt kell neki fizetnie. Én úgy gondolom, hogy ezt a 4. pontot érdemes mérlegelni, és esetlegesen majd egy kapcsolódóval módosítani, ha úgy gondolják.
Ebben szeretném kérni a kormány álláspontját, hogy jól gondoljuk-e ezt, mert ha igen, akkor ezzel tényleg megterhelendő vagy megterhelhető lesz majd a Vám- és Pénzügyőrség regisztrációs bázisa. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót, utána az alelnök úr kért szót.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak arra utalok vissza, amit Velkey képviselő úr is mondott, hogy ez csak azokat a kötelezetteket érinti, akik kötelezetté válnak, tehát nem az összes mezőgazdasági... (Közbeszólásra:) Aki csomagol, igen. Az az őstermelő, aki nem kötelezett, tehát aki nem tartozik a jogszabály alanyi hatálya alá, annak nem kell átalányt fizetnie. Ez csak azokra vonatkozik, akik kötelezetté válnak. Akik év közben válnak kötelezettekké, azoknál nem lehet tudni, hogy mennyi lesz az éves árbevételük, ezért gondoltunk egy ilyen köztes megoldásra, hogy akkor egy köztes átalányt fizessen, még akkor is, ha akár 50 millió forint fölött lesz esetleg az árbevétele - mert ezt előre nem tudjuk -, annak legyen az első évben egy egyszerűsített adminisztrációja, aztán majd meglátjuk, hogy benne marad-e ebben az egyszerűsített adminisztrációs rendszerben vagy sem. (Herbály Imre: Nem akarok már hozzászólni.)
ELNÖK: Értem. Az én véleményem az, hogy szerintünk, akik a hétköznapi helyzetet is gyakorlóként ismerjük, alig lesz olyan, relatíve kisbevételű őstermelői, családi gazdálkodói kategória, amelyet ne érintene. Ha megnézzük a szántóföldi növénytermesztést, majd egyszer, amikor zsákba rakja netán azt a búzát, kukoricát, akkor már megjelenik, az összes többinél, zöldség- és gyümölcstermelőnél pedig szinte automatikus lesz, mert valami göngyölegben, ládában, kosárban, a tojást papírtálcán, s a többi, fogja netán értékesíteni a piacon. Én tehát attól tartok, hogy nagy lesz az érintetti kör ebben a kis árbevétellel rendelkező gazdálkodói szférában. Ez az én véleményem. (Az elnök Herbály Imrével egyeztet.)
Az alelnök úrral konzultálva azt a köztes megoldást javasoljuk, hogy ennek a hibái mellett, amelyeket most nagyjából kiveséztünk, mégis azt mondjuk, hogy nyissuk meg, és adjuk be ezt a módosító indítványt, de nagyban megkívántatik egy kapcsolódó módosító indítvány ezeknek a részleteknek az újragondolásával. És megpróbálunk megállapodni, hogy milyen határok legyenek, mert úgy van, ahogy Velkey Gábor is kérdezte, hogy miért pont öt és... (Velkey Gábor Dániel: A bizottság később is benyújthatja.) Később is, amíg a tárgyalási időszak van, még a kapcsolódó módosítási időszakban... (Velkey Gábor Dániel: Akkor is be lehet nyújtani önálló bizottsági indítványt, tehát tök mindegy.) Így van. A következő bizottsági ülésünkön szükségszerűvé válik esetleges kapcsolódó módosító indítvány benyújtása.
Én itt lezárnám ezt a vitát, úgy érzem, hogy eléggé átbeszéltük. Formálisan tehát arra teszek javaslatot, hogy adjuk be. A bizottsági indítvánnyal kapcsolatban kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség. Bizottságunk tehát beadja ezt az indítványt.
Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyet a bizottságunknak tárgyalnia kell ezeken kívül, tudunk-e ilyenről? (Senki nem jelentkezik.) Nem tudunk. Köszönöm szépen, akkor az első napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a képviselőknek a megjelenést. (Herbály Imre: Egy pár perc tárgyalási szünetet kérek. - Rövid szünet.)
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a második napirendi pontunkra: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. (Borenszki Ervin: Csak egy van, a 16-os, az MNV Zrt. miatt.) A titkárság előkészítése alapján a 16. számú módosító indítvány tartozik a bizottságunk feladatkörébe. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
A 16. számú indítvány Keller László képviselő úr javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Az előterjesztő a módosító indítványt nem támogatja. (Borenszki Ervin: Miért nem támogatja? - Herbály Imre: Azért, mert nincsenek felkészülve a megyei szervezetek.)
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik. - Párhuzamos beszélgetések. - Közbeszólások: Kérdezzük meg, miért nem támogatja!) Indoklást kér a nép, úgy hallom a morajból. (Borenszki Ervin: Így, így, konkrétan! - Közbeszólások, derültség.)
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A szándékot, tehát azt, hogy az uniós beruházásoknál a szükséges hozzájárulás kiadása gyorsuljon, nemcsak azzal lehet elérni, hogy a volt földalapos kirendeltségek jogosítványokat kapjanak meghatározott összeghatár alatti beruházásoknál az állam nevében hozzájárulás megadására. (Borenszki Ervin: Hanem? - Közbeszólások: Hanem?! Nemcsak, hanem?!)
ELNÖK: Értjük, tehát most állami tulajdonú bérleményre bárki bármilyen fejlesztést tehet. (Közbeszólás: Nem tehet.)
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Minden jogosítvány a vagyontanácsnál marad, tehát nem delegálja le. (Velkey Gábor Dániel: A decentralizációt nem támogatja a javaslat.) Képviselői hozzászólások következnek. Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon jó lenne, ha a terület szervezetek képesek lennének ennek a feladatnak a megvalósítására, hisz mindannyian érezzük a saját bőrünkön, hogy az MNV Zrt. központi szervezete milyen bürokratikusan és lassan tud dolgozni. Én szívem szerint megszavaznám, lehet, hogy meg is szavazom, még nem döntöttem el, de ezzel egy olyan terhet teszünk az MNV Zrt. területi szervezeteire, amely alatt meg is roppanhatnak. Kevesen vannak, a technikai felkészültségük nem olyan, hogy ezt meg tudják valósítani. Gondoljuk meg!
ELNÖK: (Jelentkezések.) Több hozzászóló van, (Borenszki Ervin felé mutatva:) innen kezdjük a sort. Parancsolj!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy a módosító javaslat teljesen életszerű, és abban tudok egyetérteni a javaslattevővel, hogy tudomásom szerint a döntési folyamat ezekben az ügyekben olyan, hogy a kérvényezőnek a megyei lábához kell megérkeznie (Demendi László: Így van!), rajta keresztül nyújtja be a kérelmét, és a vagyontanácsnál is rendezve van, hogy ki mennyi értékhatárig nyilatkozik ezekben a kérdésekben.
ELNÖK: 150 millió forint.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tehát a feladat delegálása történik meg tulajdonképpen, amivel kapcsolatban, ha jól emlékszem, akkor is, amikor létrehoztuk ezt a szervezetet, nagyon-nagyon nagy hangsúllyal kérte, igényelte ez a bizottság is, hogy a helyi, a megyei szervezetnek legyenek meg azok a döntési kompetenciái, amelyek a folyamatos ügyforgalmat elősegítik. Én tehát azt gondolom, hogy tekintettel arra, hogy... Azon talán lehet vitatkozni, hogy 120-150 vagy 160 millió forint, de azon nem, hogy ez a döntési folyamatot életszerűen meggyorsítja, illetve nem ró olyan terhet rá, merthogy az előkészítés ott helyben zajlik, és ő el fogja tudni dönteni, hogy - most mondok egy példát - a városközpont-rehabilitációban, most mondok egy feladatot, az önkormányzat megkapja-e tulajdonba azt a 4 ezer négyzetméter járdát, vagy nem kapja meg. Tehát ilyen típusú döntésekre várnak a pályázatok során az önkormányzatok, de más szervezetekről is szó van. És itt fenn szűk a keret. Itt fenn szűk a keret, énszerintem nem lenn... (Herbály Imre: Nem a keresztmetszet szűk, a bürokrácia nagy! - Derültség.) A bürokrácia nem tud ennyit fogadni egyszerűen.
Én a napokban intéztem ilyen dolgot, bevallom, 2008-as ügyek is állnak ott a vagyontanács előtt. Én azt gondolom, hogy ez segítené a döntési folyamatot.
ELNÖK: Boldog ember vagy, én 2004-es földcserét intézek, úgy, hogy személyesen próbálom minden nap arrébb tolni. Sukoró egy nap alatt ment, ez ötödik éve megy egy erdésznek, aki kívülről fújja az összes jogszabályt; ötödik éve nem sikerült magántulajdonú és állami tulajdonú termőföldet elcserélni.
(Bedő Tamás jelzésére:) Polgármester úr!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Én messzemenőkig támogatni fogom ezt az indítványt (Közbeszólások: Jó!), ugyanis nem hiszem, hogy ne lennének felkészülve a szervezetek, mert ezek jó része vagy KVI-s vagy NFA-s szervezetként ilyen dolgokat csinált. Én is csak rémtörténeteket tudnék mesélni az MNV Zrt. részéről, hogy hogyan lehet másfél hónapja egy pozitív aláírást ki nem adni a kezük közül, abban az ügyben, hogy egy állami tulajdonban lévő templom, amelynek a használója az egyház, és az önkormányzat adja az önerőt a pályázat felújításához, két hónapja várnak arra, hogy hozzájárulunk, hogy, hülye önkormányzat, csináld meg a beruházást a saját pénzeden az én ingatlanomon. Egy fillérébe nem kerül, és nem tudunk egy aláírást kiszedni, mert nem tudom kihez küldik még.
Én értek mindent, meg féltsük nagyon az állami vagyont, ezzel teljes mértékig egyetértek, de ez már, úgy gondolom... Pont ez lenne, ez a módosító javaslat, hogy az, hogy pecsét, aláírás, csináljad, úgyis az enyém az ingatlan, pénzembe nem kerül, az én értékemet növeled. Erre való. De mondhatnék olyat is, hogy 1 millió forint árú földdel egy éve nem tudunk dűlőre jutni, hogy kerékpárút, és mondjuk 8 nap múlva lejár a pénzügyi felfüggesztésünk. Ezt is simán elintézhette volna az NFA helyben, ha nem Pesten kellene tologatni azt a nyamvadt aktát.
Én egyértelműen azt mondom, hogy ezt meg kell szavazni, mert állnak a dolgok. Az MNV Zrt. döntéshozatali mechanizmusa, nyugodtan ki merem mondani, a tragédia kategóriája. Hogy minden egyes piszlicsáré üggyel ugyanazt a tortúrát futtatják le, mint ezerhektáros tömbökkel. Tehát valamit vagy ott helyben kell végiggondolni, vagy le kell delegálni ilyen értékben - nem kell, hogy 150 legyen, lehet más is - feladatokat helybe, hogy legalább ilyen pecsét, aláírás ügyeket, tulajdoncseréket, hozzájáruló nyilatkozatokat adhassanak meg helyben is, hogy haladjanak a pályázatok, és ne csak a városrehabilitációs, hanem más pályázatok is. (Közbeszólások: Szavazzunk!)
ELNÖK: Igen, ha most visszanyúlnánk a három évvel ezelőtti vitánkra, szerintem ugyanezeket mondtuk el (Borenszki Ervin: Mi is!), amikor ezzel az akkori törvénnyel összevonásra került a három nagy állami vagyonkezelő szervezet. Sokan jó jósoknak bizonyultunk, sajnos ezt kell utólag mondanom, beigazolódott.
(Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábor jelentkezett még hozzászólásra.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Nagyon rövid leszek, mert elmondtátok előttem. Nagyon egyetértek vele, én is azt mondom, hogy ezt meg kell csinálni. Egy decentralizáció eleve nem lehet nem pozitív, hiszen közel kerül a döntéshozatal az érintettekhez meg magához az érintett területhez. Azon kívül a feladat nagyságára vonatkozóan, hogyha a számokból indulunk ki, és ismerjük a fejlesztésekben szóba jöhető állami vagyontárgyak körét, akkor ez nem nagyon bő kör. A járdák értelemszerűen nem idetartoznak, földek, egyéb ingatlanok tartozhatnak ide. Illetve a pályázatok gyakorisága sem eredményezi azt a veszélyt, hogy ez egy végrehajthatatlan feladat lenne. Tehát e két ok miatt is azt gondolom, hogy mindenképp szavazzuk meg, és hogyha erre a feladatra ma nem alkalmas a decentralizált szervezet, amit illetően kétségeim lennének, akkor ez a törvénymódosítás nyilván kötelezettséget ró a központi szervekre, hogy a decentralizált szervezeteket tegyék alkalmassá a feladat végrehajtására. Tehát azt gondolom, ha másként nem, így legalább gyorsítani lehet azt, hogy a jogszabályi és az egyéb feltételei annak, hogy a decentralizált szervezetek működjenek ebbe az irányba, ezzel el lehet indítani, be lehet gyorsítani. Én tehát mindenképp támogatom, és egyetértek azokkal, akik így nyilatkoztak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk erről az indítványról, Keller László 16. számú indítványáról. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért vele. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú. (Herbály Imre: Döntöttem. - Derültség.) Ez egyhangú.
Egy pillanat, még nem zárjuk le a napirendi pontot. (Az elnök Herbály Imrével egyeztet.)
Köszönöm szépen a türelmet. Azért volt erre szükség, mert az elmúlt bizottsági ülésen is voltak olyan módosító indítványok közösen felterjesztve, amelyek az FVM, illetve a mezőgazdaság hatáskörébe tartoztak, és a kormány által benyújtott költségvetéshez, illetve az azt megalapozó törvényekhez kapcsolódóan úgy láttuk, hogy a mezőgazdaságot érinti vagy negatívan érinti, ezért módosítással járultunk hozzá annak a javításához. Most is egy ilyet szeretnénk előterjeszteni. Kérem szépen, hogy a kormány képviselőjéhez is juttassuk el ezt az indítványt - (Horváth Zoltánné jelzésére:) megkapta -, amelyben pontosítást is szeretnénk majd tenni. A logikáját viszont mindenféleképpen meg szeretnénk indokolni.
Arról van szó, hogy az előterjesztés, az eredeti előterjesztés azt ajánlja, hogy a termőföld védelméről szóló törvényben az szerepeljen, hogy: "A járulék negyedét kell fizetnie, ha a belterületbe vonást a helyi önkormányzat legalább 15 új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósulása érdekében kezdeményezi.". Erre nézve a múltkor már tettünk egy indítványt, hogy szerintünk ezt el kellene hagyni, mert ez nagy költségvetési bevételkiesést eredményez, és nem gondolnánk, hogy a munkahelyteremtésre ez nagy ösztönzést adna. Ugyanakkor visszaélés, spekuláció is elképzelhető..., elnézést kérek, a "visszaélés" szót inkább törölném, tehát spekuláció is elképzelhető, mert semmilyen kontrolláló feltétel nem került megfogalmazásra, hogy igen, igénybe veszi a járulékfizetés negyedét, csak ezt fogja befizetni, tehát 75 százalékos mentességben részesül az adott önkormányzat, de mi van, ha nem valósul meg az a beruházás? Ezért próbálunk egy opciót is betenni, hogy amennyiben a beruházás öt éven belül nem valósul meg, a kedvezményezett köteles a járulék teljes összegét megfizetni - és itt egy pontosítást kell majd tenni, amihez jogászok segítségét is kérném, hogy a kamatot, hogy az MNB alapkamata vagy annak kétszerese, ügyvédi vagy peres eljárásban ezt szokták mondani, ezt hogy kellene megfogalmazni, tehát hogy az erre az időszakra eső kamatokkal terhelve kell megfizetni. (Bedő Tamás: Az államháztartási törvény szerinti kamattal, az államháztartási törvényben benne van! - Frankné dr. Kovács Szilvia: Így van! - Demendi László: A jegybanki alapkamat kétszerese! - Közbeszólások.)
Én egyelőre csak az egyértelmű dolgot mondom, hogy amennyiben a beruházás öt éven belül nem valósul meg, akkor visszafizetési kötelezettség van az adott időre eső kamatokkal terhelve - ezt fogjuk nagyon pontosan megfogalmazni. Most ebben még egy kis pontatlanság van, de nem szeretnénk, hogyha feltétel nélkül ilyen komoly kedvezményben részesülnének önkormányzatok. Ez lenne a szándékunk.
A kormány, az előterjesztő képviselőjét kérdezem erről az előterjesztésünkről.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Tekintettel arra, hogy most nyújtják be, mandátummal értelemszerűen nem rendelkezem. Ha a szakmai véleményemre kíváncsiak, akkor egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Herbály Imre: Erre voltunk kíváncsiak.) Ez nekünk segítség. Indoklásként, ami nem látható az indoklásban, annyit fűznék hozzá, hogy a járulékfizetési kedvezmény csak akkor illesse meg az önkormányzatokat, amennyiben a jelzett beruházás öt éven belül meg is valósult. (Herbály Imre: Kiváló! - Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Haladjunk! - Borenszki Ervin: Mi a megvalósulás?) Szilvitől segítséget kérünk a szövegezésben, hogy ez az illetékes szakasz hogy legyen beemelve, hogy a kamatokkal való terheléssel együttesen értendő. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Szerintem az Áht.-ban meghatározott kamatokkal, nem? Ez a legegyszerűbb.) Hogy ezzel együttesen, igen. Ez így nincs előttünk, de így kérném szépen a bizottság véleményét. Ki az, aki egyetért ezzel a módosító indítvánnyal? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Igen, ez egyhangú.
Kérdezem, hogy van-e további módosító indítvány, amelyet tárgyalnunk kell, tudunk-e ilyenről? (Senki nem jelentkezik.) Nem tudunk ilyenről. Ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a megjelenést. (Az elnök és Herbály Imre Frankné dr. Kovács Szilviával egyeztet. - Frankné dr. Kovács Szilvia: Igen, azt meg kellene nézni, hogy az államháztartási törvény vonatkozó rendelkezései szerinti kamatot, kész, ennyi.) Az erre az időszakra vonatkozó, az államháztartási törvény szerinti kamatokkal terhelve. (Herbály Imre: Szerintem Szilvi írja le, aztán menjen!) Úgy kell visszafizetni. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Megcsináljuk.) A szakértőkre bízzuk ezt a mondatot.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A harmadik napirendi ponthoz érkeztünk: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénymódosításhoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása következik. A titkárság előzetes kigyűjtése szerint egy olyan módosító indítvány lenne, amelyet meg kellene tárgyalnunk, méghozzá a 2-es. Jól mondom? (Közbeszólások: Igen.)
A 2. pont Kovács Tibor indítványa, amely összefügg a 3., a 16., a 17. és a 24. pont alatti indítvánnyal. Köszönöm a kormány képviselőjét. Kérdezem, hogy mi a véleménye, tehát a kormány álláspontját kérdezem az indítványsorról.
DR. SPISÁK EDIT (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A közvetlen termelői borkimérést segíti elő az indítvány, ahogy gyorsan átnéztem. Ha jól tudom, a kormánynak egy rendelettervezete is foglalkozik már ezzel, az FVM kapcsán tudok ilyenről, amelyben ezzel már foglalkozik. Úgy látszik, ezt törvényi szinten is meg kell erősíteni. Persze itt rögtön van egy gonosz kérdésem, hogy hogyan kezeli a termékdíj-fizetési törvény, a termékdíjtörvény azt, amikor a borkimérőhöz a vevő a saját göngyölegével érkezik, és azzal fog onnan bort elvinni. Ekkor kinek kell a termékdíjat megfizetnie? Megjegyzem: a jelenlegi törvényi álláspont, a jelenlegi szabályozás szerint a borkimérőnek. Ugyanez van a bérfőzdénél is, tehát a pálinka-bérfőzés esetében.
Csak jelzem, hogy ezzel a szándékkal, a könnyítéssel egyetértünk, csak jó lenne, hogyha ezt át tetszenének majd vezetni a termékdíjtörvényen is. Hogyha ezt hamarabb látjuk, akkor lehet, hogy hamarabb kellett volna foglalkozni a termékdíjnál is ezzel a kérdéssel. Ez a kiegészítő megjegyzésem van.
Tehát az fizet termékdíjat, aki egyébként nem is találkozik a göngyöleggel, csak abban a pillanatban, amikor beletölti a terméket, mert a vevő hozza, meg el is viszi, és azért a göngyölegért valaki valahol már kifizette a termékdíjat. De a törvény, a jelenlegi szabályok szerint a borkimérőnek is termékdíjat kell ezért fizetnie. (Herbály Imre: Átalányt!) Majd.
Van-e kérdés, észrevétel a módosító indítványhoz? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Igen, egyhangúlag támogatjuk.
Van-e további indítvány, amelyről a Mezőgazdasági bizottságnak tárgyalnia kell? (Senki nem jelentkezik.) Nem tudunk ilyenről. Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A negyedik napirendi pont következik: az illetékekről szóló '90. évi XCIII. törvény módosításával kapcsolatosan beérkezett, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok tárgyalása. Köszöntöm a kormány képviselőit. A módosító indítványok sorában az első egy, a képviselőtársaimmal együtt benyújtott indítvány. Hozzá szeretném tenni, hogy az indítványaink általában arra irányulnak, hogy ilyen mértékű díjemelések ne következzenek be, vagy, amennyiben lehetséges, a jelenleg is használt díjtételeket szeretnénk visszaállítani, főleg a tulajdoni lapok környékén tapasztalható díjtétel-emelések kapcsán. További indoklást nem fogok fűzni az általam benyújtott módosító indítványokhoz.
Az 1. indítvány Vitányi István, Örvendi László, valamint Font Sándor indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az idő rövidségére tekintettel kormányálláspontot nem tudunk képviselni. A tárca álláspontja az, hogy nem tud támogatni olyan módosító javaslatokat, amelyek megbontanák azt az egyensúlyt, amely azon számításon alapul, hogy az elektronikus oldalon lényeges díjcsökkentés lenne, tehát 4500 forintról 3600-ra és 2600 forintról ezer forintra csökken le. Ennek az ellentételezéseként, hogy ne változzon ez az egyensúlyi helyzet, kellett felemelni 4 ezer forintról 6250 forintra ezt a díjat. Ezeket nem tudjuk tehát támogatni. Ebben az esetben módosítani kellene a költségvetési törvényt is, mert akkor a működési előirányzatot nem tudná teljesíteni a földhivatal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én értem ezt a logikát, bár elfogadni nem tudom, mert egyensúlyról beszélünk, ugyanakkor a 2. napirendi pont keretében tárgyaltuk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosítását, amelyen belül az illetéktörvény is megnyitásra került. Pont erre való hivatkozással utasították el többpárti indítványunkat az elmúlt héten a pénzügyi bizottságban. Akkor végképp nem értem, a kormány nem vette észre, hogy a megalapozó törvények tekintetében bármely törvényt megnyithatja, meg is nyitotta az illetéktörvényt. Ezek után, miközben párhuzamosan megnyitásra került az illetéktörvény a megalapozó törvénytervezetben, mégis külön, önálló törvénymódosítást nyújtanak be az illetékekről. Akkor nem értem, hogy milyen egyensúlyt bontott itt meg. Az elutasítás indoklására szeretnék csak reflektálni, hogy ön egyensúlyról beszélt. Mi itt az egyensúly? A költségvetés benyújtásakor ezek szerint nem tervezte a kormány ezen illetéktételek ilyen mértékű módosítását. Megadom a szót.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Egy kicsit megtévesztő ennek a törvénynek a címe, itt a díjtörvényről szoktunk beszélni, amely a földhivatali eljárásra vonatkozó díjakat állapítja meg. Az egy akkori jogalkotási rendből következett, hogy ennek a törvénynek egy olyan címe van, hogy magát az illetéktörvényt is módosítja, egyébként pedig akkoriban nóvumként rendelkezett a díjtörvényekről. Ez tehát nem az illetéktörvény. Az illetéktörvényt is módosította valamelyest anno, de a fő szabályai a díjtörvényi rendelkezések. Tehát ezt a két törvényt érdemes meglátásom szerint külön kezelni: van az illetéktörvény és a díjtörvény. Amit én említettem, az a földhivatali eljárásban alkalmazandó igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó egyensúlyi helyzet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értem. A kifogásom akkor is fennáll: a költségvetés benyújtásakor, az azt megalapozó törvényekben szoktunk mindig bevételi oldalt is benyújtani. Most megkérdezhetném persze, hogy az önök tervezete szerint, ha így kerülne a parlament által elfogadásra, mekkora díjbevétel lenne. Megkérdezem, hogy mekkora bevételi növekménnyel számolnak, ha ez a törvény az önök által tervezett változatban kerülne elfogadásra.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tulajdonilap-másolatok tekintetében nincsen bevételnövekedés, tehát amit említettem, az az egyensúlyi helyzet nagyjából a mostanihoz képest is nullszaldósra hozza ki, tehát 4 ezer forintról 6250 forintra történő emelés ellentételezi azt, hogy egyébként 4500-ról meg 2600-ról lecsökken 3600-ra és ezer forintra a díj. Ez tehát így, ebben a részében nullszaldós. Egy korábbi meghallgatáson említettük már talán, hogy a jelenlegi állapot az, hogy 70-30 százalék az arány az elektronikus formában nyújtott tulajdonilap-másolatok tekintetében, tehát 70 százaléknyit így kérnek, 30 százalékot pedig hagyományosan, papíralapúan. Egyébként ami bevételnövekedés elképzelhető, az nem ebből adódik, hanem a személyes mentesség megszüntetéséből, a tárgyi mentesség újraszabályozásából és az eljárási díjnak abból a 600 forintos emeléséből, tehát abból származik pluszbevétel. Szigorúan erre a tulajdonilap-másolatra nézve nincsen pluszbevétel vagy bevételnövekedés.
ELNÖK: (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azért abból, hogy a hiteles tulajdonilap-másolatok kiadásának a díja 56 százalékkal emelkedik, sőt 2002-höz viszonyítva több mint a háromszorosára emelkedik ez a díj, itt jelentkezik bevételnövekedés, ebből a tételből több mint 2 milliárd forint az összeg növekedése a hiteles tulajdoni lap kiállítását illetően, mert a múltkor az államtitkár úr mondta, hogy körülbelül 900 ezer-egymillió között van a papíralapú hiteles tulajdonilap-másolatok kiállításának a darabszáma. Ha ezt felszorozzuk a 2250 forintos növekedéssel, az több mint 2 milliárd forint, amit azoknak a gazdáknak, vállalkozóknak a zsebéből veszik ki, akik pályázatokat nyújtanak be, papíralapon, mert tulajdoni lapot kell csatolniuk, nem is egyet, engedélyeket, építésügyi engedélyeket, vízjogi engedélyeket, egyéb hatósági engedélyeket kell kérniük, és ez mind papíralapút igényel. És ez növekszik ebben a helyzetben pontosan több mint 2 milliárd forinttal. Ugyanakkor 3,7 milliárd forint az az összeg, amit a földhivataloknak a költségvetés szerint be kell fizetniük a központi költségvetésbe. Tehát akkor ez nem egy önellátó cég, hanem még a központi költségvetésbe is kell pénzt tennie, tehát több mint önellátó, több mint önfenntartó. És ezt a pluszköltséget a polgárok zsebéből vesszük ki ezzel a növekedéssel.
Ezért én minden esetben, a következőnél, a 6. pontnál is az eredeti állapotra állítottam volna vissza a növekedést, mert így is magasak azok a díjak, amelyeket itt fizetni kell. Köszönöm szépen, ez a véleményem.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Az alelnök úr kért szót. Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Örvendi képviselő úr az indoklásában arra hivatkozik, hogy a pályázatoknál és egyéb esetekben is kérnek tulajdonilap-másolatot. Tudomásom van arról, hogy a gazdasági bizottság egy bizottsági módosító javaslat beadására készül, amely arról szól, hogy az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, vagy pályázati vagy pályázati rendszeren kívüli támogatások odaítélésére irányuló eljárásban mellékletként nem lehet tulajdonilap-másolat csatolását kérni. Tehát ez már eleve mentesít nagyon sok esetben.
Ezt csak azért mondom, mert az indoklás egy része nem állja meg a helyét, annulálódik. És így folytatódik: közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő eljárásban elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot kell felhasználni, ezzel összefüggésben az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló... megfelelően kell alkalmazni. Ez is mentesít tehát bizonyos fokig. Természetesen a díjemelésre vonatkozóan ez nem állja meg a helyét. (Velkey Gábor Dániel: Ez az egyensúly megbillen!) Az megbillen egy kicsit, igen. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Frankné dr. Kovács Szilvia jelzésére:) Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Ehhez szeretnék kapcsolódni, ugyanis a Ket. hatályos szövege szerint nem kell, nem kérhető tulajdonilap-másolat a Ket. szabályai szerint. Ha azt valaki elolvasta volna, akkor már tudnia kellett volna, hogy a 36. § (2)-(4) bekezdés szerint nem köteles az állampolgár, illetőleg a pályázatot benyújtó szervezet a hivatalnak olyan okirati másolatokat csatolni, amelyekhez egyébként az állami szerv hozzáfér. Azt gondolom, hogy ez a Ket.-nek az egyik alapvető célja volt... (Bodó Imre: Ez hibádzik!) Miért hibádzik? (Bodó Imre: Mert folyamatosan kérik.) Az egy más kérdés, hogy betartják vagy nem tartják be, mert október 1-jétől lépett ez hatályba, erre azért szeretném emlékeztetni a jelenlévőket. Tehát ez volt a közigazgatási eljárási törvény egyik fő célja a jövőre nézve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi Lászlónak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Csak annyit szeretnék mondani, hogy én most adtam be egy vízjogi engedélykérelmet, és ahhoz csatolni kellett a hiteles tulajdonilap-másolatot, valamint a hiteles térképmásolatot. Mindez nem került nekem csak vagy 8 ezer forintba. (Közbeszólások.) De most már nem annyi lesz, hanem tízezer vagy még több. (Borenszki Ervin: De nem kell becsatolni! - Közbeszólások.) Úgyhogy ez a dolog, amit most hallottunk, még nem él. Erre időt kellene hagyni, hogy kifusson, hogy végeredményben mi történik. Mindenütt kérik a hiteles tulajdonilap-másolatokat, és annak a hiányában mindent elutasítanak.
ELNÖK: Úgy látom, hogy a képviselők az indítványukat a most hallott hírek ellenére is fenn fogják tartani.
Térjünk vissza az ajánlástervezethez! Az 1. módosító indítványról, illetve, ha jól értettem, az összes többiről is nyilatkozott a kormány, illetőleg egyelőre csak a minisztérium, hiszen szakminisztériumi állásfoglalás van, hogy nem támogatja. Vagy menjünk egyenként? Nekem úgyis egyenként kell szavaztatnom. (Közbeszólások: Menjünk egyenként!) Tehát az elsőt kérdeztem, ezt nem támogatta a tárca.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, és a többinél is az a tárcaálláspont, hogy nem támogatja.
ELNÖK: Tárcaálláspontot fognak tehát képviselni. Mindegyiknél megkérdezem külön.
Az 1. indítvánnyal kapcsolatban van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez ugyan többséget nem kapott, bár Velkey Gábor is velünk együtt szavazott. (Velkey Gábor Dániel: Az ügyre szavaztam.) Tessék? (Velkey Gábor Dániel: De veletek együtt. - Derültség.) Igen, úgy fogalmaznék, hogy erre az indítványra. Ilyenkor 11:11 a szavazati arány, tehát többségi szavazatot nem kapott az indítvány, az egyharmadot viszont elég nagy bőséggel megkapta, konkrétan 50 százalékot kapott.
A 2-es indítvány ugyancsak Vitányi István és Font Sándor javaslata. Mi a kormány, illetve a minisztérium szakálláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 3-as indítvány Örvendi László és Bodó Imre képviselőtársaink javaslata. Mi a kormány, a tárca álláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 4-es indítvány, amely a 9. számú indítványhoz kapcsolódik, Kuncze Gábor javaslata, aki a vízügyeket, a vízgazdálkodási társulások ügyét mindig is figyelemmel követte. MI a tárca álláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk. Azért megnézzük a 9. pontot, hogy ott... Azt nem tudjuk kitalálni, hogy az a h), amit kivesz, micsoda. A tárca tudja esetleg, mit jelent a 9-es indítványban, amikor hatályát veszti a díjtörvény, hogy egy h) bekezdést is beszúr képviselőtársunk? Mert a kapcsolódó részét mondtam, a 9-es indítvány is kapcsolódik a 4-eshez.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy pillanat!
ELNÖK: Megvárjuk.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez egy kodifikációs észrevétel. A 32/B. § (1) bekezdése egy felsorolás a)-tól l)-ig, és hogyha itt a vízgazdálkodási társulat bekerül, kikerül, akkor változnak a...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha a gazdasági bizottság javaslatát elfogadjuk, akkor nem lesz ezzel probléma.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát következménye... (Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábornak adok szót.
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Pont azért, hogy igazoljam. Én általában a személyes mentességet semmilyen esetben nem bővíteném, sőt tovább szűkíteném, ezért eddig sem támogattam ezeket. Kuncze Gábor indítványát személyes véleményem szerint nem támogatnám, de a frakció támogatja, így ennél igent fogok jelezni. (Derültség.) De majd a személyes véleményemnek megfelelően szavazni... Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ennek tudható be az igen szavazatom. Köszönöm.
ELNÖK: Mi pedig azért támogatjuk, mert nekünk magunknak is volt egy ilyen előterjesztésünk, bár több személyes kitételt tettünk volt a 2-es indítványban, és abban is benne volt a vízgazdálkodási társulás. Szavazhatunk róla? (Általános helyeslés.) Igen, nincs további kérdés. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többséget nem kapott, de 50 százalékot igen.
Az 5-ös indítvány Örvendi László és Bodó Imre képviselőtársunk javaslata. Mi a tárca álláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 6-os indítvány Örvendi László és Bodó Imre képviselőtársunk javaslata. Mi a tárca álláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez 50 százalék, de nincs plusz egy szavazat, tehát nem kapott többséget az indítvány.
A 7-es indítvány Örvendi László...
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, visszavonom a 7-est.
ELNÖK: A 7-es indítvány visszavonásra került, ezt kérem lehúzni.
A 8-as indítvány Vitányi István és Font Sándor, valamint Örvendi László indítványa. Mi a tárca álláspontja?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Amikor az előbb kérdeztem, hogy mennyi pénz honnan jön, akkor azért ez az útlevél kimaradt, merthogy itt hirtelen 50 ezer forintot kell majd esetleg annak fizetnie, aki sürgősséggel szeretné megkapni az útlevelét. (Herbály Imre: Nem, azonnal! - Frankné dr. Kovács Szilvia: Kérhetek szót?) Igen, Frankné Kovács Szilviának adom meg a szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Itt nem a sürgősségről van szó. Ha figyelmesen elolvassátok a szöveget, akkor ez egy azonnali dolog, ami eddig még nem volt. A sürgősség, a 3 napos megmarad ugyanígy (Velkey Gábor Dániel: A sürgősség ugyanúgy megmarad!), a 7 és 14 ezer, ez pedig azonnali díjas. Ez annyit jelent, hogy gyakorlatilag 3-4-5-6 órán belül meg lehet kapni az útlevelet. Azért mondom ezt, hogy így kezeljük ezt a kérdést. Ez nem érinti az eddigi szabályokat, ez egy új lehetőség. Nyilvánvaló, hogy az előfordulását tekintve ez egy elég ritka dolog lesz, de ha mégis szükséges, akkor tegyük lehetővé, hogy azonnal megkapják, jelentős összegű pótdíj ellenében. (Bagi Béla: Az "azonnal"-t nem lehet pontosítani?) Nem, azt nem lehet. Én azt gondolom, hogy a 3 nap, a sürgősség van... (Közbeszólások.) Az azonnali... (Bagi Béla: Jobb lenne, ha az lenne, hogy két órán beül vagy egy órán belül. - Közbeszólás: Rögtön! - Derültség.) De mihez képest? (Közbeszólások, zaj.) Nem, én úgy gondolom, hogy... (Zaj.)
ELNÖK: Egy kis rendet kérnék! Frankné Kovács Szilviánál van a szó. Ha bárkinek kérdése, megjegyzése van az itt elhangzottakhoz, kérjen szót! A gyorsírót rettentő kellemetlen helyzetbe hozzuk, képtelen így rögzíteni az itt hallottakat. Frankné Kovács Szilviánál van még a hozzászólás lehetősége.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Én úgy gondolom, hogy az azonnali eljárás pár órán belüli lehetőséget biztosít, és legjobb tudomásom szerint - a minisztérium képviselői talán megerősítenek engem ebben - ez egy 24 órás szolgáltatást jelent. Tehát gyakorlatilag éjjel-nappal lehet kérni ennek a lehetőségét, igénybevételét. Köszönöm. (Herbály Imre: Lesz egy kijelölt iroda.)
ELNÖK: (Bagi Béla jelzésére:) Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Én azt gondolom, hogy aki ezt bevezette, hogy 24 órás nonstop szolgáltatás, az ebben a pillanatban is pontosan meg fogja tudni mondani, hogy ha minden kellékkel odamegy valaki, akkor mennyi időn belül készül el az az útlevél. Feltételezem, hogy ezt végiggondolta, aki ezt bevezette. Ha ez az információ a rendelkezésünkre áll, akkor ez már sokkal pontosabb. Elfogadhatóbbá lehet tenni ezt a drasztikus 50 ezer forintot, hogyha valaki azt mondja, hogy két órán belül. (Herbály Imre: Az indoklásban nincs benne? - Velkey Gábor Dániel: Nyújtsál be egy módosítást!) Nem pár órán belül, hanem egy órán belül, két órán belül, öt órán belül, hogy a törvény mennyivel számol. Köszönöm.
ELNÖK: (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy azonnali magánútlevél-kiadás rendkívüli helyzetekben van: baleset, haláleset, kisgyermek esetében, vagy olyannak az esetében, akinek kell útlevél, vagy idős személyek esetében, akiknek nincs útlevele. Ilyen helyzetekben kell ez. Ilyen helyzetekben ne kényszerítsük még egy viszonylag hatalmas összeg kifizetésére is! Én úgy gondolom, hogy ezt az egész pótdíjat ebben az esetben vissza kell vonni. Csak ilyen esetekben történik ilyen: haláleset, baleset, amikor azonnal ki kell utazni. Ez a zöme ezeknek. (Közbeszólások.) Ez a zöme ezeknek az azonnali igényeknek.
ELNÖK: (Velkey Gábor Dániel jelzésére:) Velkey Gábor!
VELKEY GÁBOR DÁNIEL (SZDSZ): Megkülönböztetni a normál eljárást, a sürgős eljárást és az azonnalit, az szükséges, különben minden sürgős eljárásnál azonnali határidőt akarnának. Ez így nem megy. Innentől kezdve pedig, ha megkülönbözteti, összeg is kell hozzá. És én azt gondolom, hogy bár igaza van Örvendi Lászlónak abban, hogy a sürgős esetek ilyen tragédiákhoz is kötődhetnek, de nagyon sok esetben gyors üzleti, egyéb célokhoz kötődnek ezek az esetek, ezek a gyakoribb esetek. Innentől kezdve pedig indokolt ennek a szolgáltatási eljárásnak a megfizetése. Jó esetben különben önmagában az ebből származó bevételek a szolgáltatási díjat takarják. Extra eljárás éjjel-nappal extra költségeket követel. A 14 ezer forinthoz képest annak a kétszerese vagy háromszorosa nem extra sok ahhoz képest, hogy milyen körülményeket kíván az azonnali eljárás.
Imrének szeretném mondani, hogy szerintem meg lehet órában meghatározni az ilyet, mert egyszerűen bármi közbejöhet, és ha 10-20 percet késik, már rendkívüli eljárásba megy át. Itt van egy technikai lefolytatás, ami azt jelenti, hogy azonnal elindul az eljárás, és amikor kész van, megkapja - ez valóban néhány óra. De nem tudod előre megmondani, hogy ha ezt itt indítja, akkor két óra, ha máshol, akkor meg két és fél vagy három óra. Az "azonnali" a magyar nyelvben bevett fogalom, én azt gondolom, hogy ezt mindenkinek értenie kell, és joggal és okkal különíti el a rendkívüli eljárástól vagy a sürgősségtől. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Borenszki Ervin jelzésére:) Borenszki Ervin továbbra is fenntartja, hogy hozzá szeretne szólni? (Borenszki Ervin: Nem.) Nem.
Szeretném jelezni, hogy képviselőként rendkívüli helyzetekkel találkoztam, amikor valóban azonnal kellett az útlevél. Válogatott birkózó kerettag, Görögországba induló osztály egyik tagja, szóval hihetetlen történetek vannak az életben. Én ezt így önmagában még el tudnám fogadni, de azért szeretném fenntartani az indítványunkat, és úgyis szavazunk majd róla, azért nem vonjuk vissza, hogy esetleges kapcsolódó módosító indítványokkal... Kérdezem, hogy lehet-e pontosabban tisztázni és egyértelművé tenni a lakosság felé, hogy mi történik a három igénylési módban és a három díjkategóriában, valamint hogy melyikhez milyen időtáv kapcsolható. Én nem tudom. Jó lenne, ha az indítványtevők ezt esetleg pontosítani tudnák.
Az indítványunkat tehát tartsuk fenn, én ezt javaslom, és erről szavazzunk, főleg azért, hogy lehessen hozzá majd kapcsolódó módosító indítványt benyújtani. Szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Ez a kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 9-es indítványról szavaztunk már, mert az a 4-eshez kapcsolódott.
Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyről szavaznunk kell, tudunk-e ilyenről. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor köszönöm szépen a kormány képviselőinek a jelenlétet. A negyedik napirendi pontot lezárom.
Az egyebekben azt szeretném jelezni, hogy a házelnök úrnak az a kérése, hogy a jövő héten minden bizottság hétfőn és kedden tárgyalja meg a költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat. Ezért a kedd, 10 órát javasoltam a bizottsági ülés időpontjának. (Herbály Imre: Elfogadva.) Tehát mához egy hét múlva, 27-én, 10 órakor kezdenénk.
Nem tudom, van-e további kérdés, észrevétel az egyebekben. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Az egyebeket is lezárom.
A bizottsági ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 54 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese