MB-28/2009.
(MB-117/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. október 27-én, kedden, 10 óra 14 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend megállapítása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi *
LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz), a bizottság tagja
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) távollétében Bagi Bélának (Fidesz)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Velez Tamás osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 14 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. És köszöntöm az egyes napirendi pontokhoz érkezőket. Elnézést kérek a késésért, amit meg szeretnék magyarázni, egyben a kiküldött napirendi javaslathoz módosítást is szeretnék javasolni:
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénytervezetnél nem láttunk olyan indítványt, amelyet tárgyalni kellene, de a bizottságunk szeretne módosító indítványt beadni, ezért ezt az első napirendi pontban jelzett pontot az ötödik után tennénk, tehát a tárgyalási sorban az egyebek előtt, utolsó előtti napirendi pontként tárgyalnánk, ha az egyebeket számítom utolsó napirendi pontnak, közben a szakértők előkészítik azt a módosító indítványt, amelyről a múltkor már beszéltünk, az őstermelők esetleges mentessége érdekében megfogalmazott módosító indítványról beszélünk. Ez lenne az egyik javaslatom.
A másodikként jelzett napirendi pont, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelését szorgalmazó törvényjavaslat általános vitája elmaradna, ha jól értettem, az előterjesztők részéről a javaslat visszavonásra került, és egy új javaslat kerül majd benyújtásra. (Herbály Imre: Igen, de már be is adtuk.) Ez már meg is történt, de ez még nincs előkészítve, tehát nem futott át a parlament adminisztrációs rendszerén, vagyis ezt nem tudjuk tárgyalni. Az eredeti 2. sorszámú napirendi pont így levételre kerülne.
A harmadik napirendi pont keretében a jövedéki adóról szóló törvénymódosításhoz benyújtott, a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat kellene megvitatnunk, de úgy tudjuk, hogy egyetlenegy kapcsolódó módosító javaslat sem érkezett. Tehát ha a harmadik napirendi pont tekintetében a bizottsági tagok részéről nincs olyan szándék, hogy ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot indítványozzanak most, akkor ezt szintén napirendről való levételre fogom javasolni. Így a 2010. évi költségvetésről szóló tervezettel kezdenénk a napirendet.
A módosításokról kérdezem majd a bizottságot, amelyek szerint tehát az első napirendi pont, a környezetvédelmi termékdíj ügye az utolsó előtti napirendi pont lesz az egyebek elé kerülve; a Tisza-völgy árvízbiztonsági kérdéséről szóló javaslat visszavonásra került, tehát biztos, hogy nem tudjuk tárgyalni; és a harmadik napirendi pont kapcsán kérnék szépen egy jelzést, hogy van-e esetleg szándék módosító indítvány benyújtására, mert ha nincs, akkor itt is azt javaslom, hogy ezt a témát vegyük le a napirendről. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs ilyen szándék.
Akkor először azt kérdezem, hogy azzal, hogy az első napirendi pontot utolsóként, az egyebek előtt tárgyaljuk, ki ért egyet. Aki egyetért vele, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Igen, egyhangú.
Ki ért egyet azzal, hogy a második és a harmadik napirendi pontot vegyük le a napirendről. (Szavazás.) Igen, ez is egyhangú.
Ezzel kialakult a napirend végső változata. Kérdezem, hogy ki ért egyet ezzel a végső változattal. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Igen, ez is egyhangú.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Így a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséhez érkezett, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk első napirendi pontként megvitatni. A kapcsolódó módosító javaslatok az ajánlástervezetben találhatóak meg, amelyben együtt próbáljuk megkeresni, amelyek kijelölésre kerültek.
A 6. oldalon látjuk az első ilyen módosító javaslatot, a 9/4. számú indítványt, amely Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa. Ez az indítvány összefügg a 3131/1. indítvánnyal. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A munkánkat Nyilas Ilona kolléganőm is segíti szükség esetén.
Orosz Sándor képviselő úr az elnök úr által említett indítvánnyal összefüggésben az uniós programok kötelezettségvállalására vonatkozó melléklet táblázatát szeretné javítani a Halászati Operatív Program soron. A képviselő úr múlt alkalommal beadott indítványa hibás volt, ezt javítja most. Ezzel a kormány egyetért. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez a többség.
A 29. oldalon található 930/1. számú indítványra térnénk rá, amely Gulyás József javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem. Ha kell, indoklom.
ELNÖK: Az erdei kisvasutak további működtetését javasolja támogatni az indítvány, ha jól látom. Azt az apróságot nem nagyon látom, hogy honnan is finanszírozná ezt, vagy csak én nem látom a lábát ennek? Tudnak ebben segíteni?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Megköszönném.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr indítványának az egységes javaslatban látszólag nincs más lába. Az indoklásában több egyéb javaslattal együttesen a játékadó emelését jelölte meg, és van egy olyan javaslata, amely megemeli a játékadót.
ELNÖK: Értem. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott az indítvány. (Dr. Ángyán József: Velkey Gábor nem támogatja? - Godó Lajos Herbály Imrének: Nem te vagy a Velkeyt? - Herbály Imre: Nem.) Bocsánat, mehetünk tovább? (Általános helyeslés.)
A 937/1. indítvány Font Sándor javaslata, amely összefügg a 2415/3. számú indítvánnyal.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, elnök úr, el tetszett téveszteni a sorrendet.
ELNÖK: Bocsánat, a 937-es... (Közbeszólások: Nem!) Visszább lépek, és elnézést kérek, egyszerűen átugrott a szemem rajta, illetve a 937-est és a 973-ast összekevertem. Elnézést!
Tehát a 937/1. szám alatti indítvány következik, amely Kuzma László és képviselőtársai javaslata. Ez összefügg a 28/1., a 36/1., a 72/2., a 217/2., az 568/4., az 1739/4., az 1787/1., a 2923/1., a 2931/1. és a 2996/1. pont alatti indítványokkal. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem. Itt arról van szó, hogy több fejezet egyes előirányzataiból mintegy 16 milliárd forintot kívánna átcsoportosítani a javaslat a helyi önkormányzatok kulturális területére, ezért van ilyen sok összefüggése ennek. Az agrárterületet úgy érinti, hogy lenullázná az MVH-nak az IIR fejlesztésére és működésére szolgáló előirányzatot. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Jó. Van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Most érkeztünk el a 973/1. pont alatti indítványhoz, amely Font Sándor indítványa. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérek, mert az ellenlábából látható, hogy mit szeretnék tenni, amennyiben a Corvinus Egyetemhez csatolt Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet finanszírozását szeretném elősegíteni, amely most épp megszűnés vagy felszámolás alatt van Kecskeméten.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egy: fejezetek közötti átcsoportosítást ebben a körben a kormány nem támogat.
Kettő: ez a kutatóintézet több másikkal, másik három kutatóintézettel 2008 márciusában került, mindegyik kutatóintézet más-más felsőoktatási intézményhez, azzal a megállapodással, hogy az FVM-től alanyi jogon a továbbiakban támogatást nem kap. Az indoklásban szerepel, hogy ő vár 50 millió forintot az FVM-től. Úgy kerültek át, hogy 2007 végén az összes kutatóintézet tartozását rendezte a szaktárca, mintegy 200 millió forintot fordított erre, ezzel a 2007-es zárszámadásban el is számolt. Az indoklás említi, hogy elsősorban pályázattal és a szabadpiacon van vagy lenne lehetősége ennek az intézménynek bevételhez jutni. Azt szeretném tájékoztatásul elmondani - most csak összefoglaló adatot tudok mondani, intézetre lebontott adatot nem -, hogy 87 millió forintot kapott már a négy kutatóintézet génbanki forrásokból, részben pályázat útján, és folyamatban van, hogy mintegy 80 millió forint értékben szintén a négy kutatóintézet - ezt majd valahogy megosztják - a gyártmánylapok elkészítéséhez fog megbízást kapni.
ELNÖK: (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ezek a kutatóintézetek elég furcsa módon kerültek át az egyetemekhez. Annak idején is szóba került, hogy egy egyébként is nehéz helyzetben lévő felsőoktatási körhöz úgy odacsatolni intézményeket, hogy azok állami feladatokat látnak el, és azonközben költségvetési forrásuk nincs, az eléggé aggályos. Borítékolható volt, hogy ezek az intézmények nehéz, még nehezebb helyzetbe kerülnek az egyetemi körben.
Azt is szeretném jelezni, hogy nem egyszerűen az alanyi finanszírozás problematikus, hanem a feladatfinanszírozás is problematikus ezekben az intézményekben. Az, amit a következő évre a génbanki tevékenységre - megfelelve az előző évi 600 milliót - tervez a kormány, az legfeljebb a tápiószelei intézetnek a működtetésére elégséges, abból feladatfinanszírozás biztosan nem lesz. Tehát lehet, hogy az idei évben pont azért, mert közösen 600 millió forintra sikerült felemelni ennek a körnek a finanszírozását a költségvetésben - nem a kormány szándékából, hanem épp azzal ellentétesen -, ezért ez újra veszélyes helyzetbe kerül, miután most ismételten megfelezi a kormány azt a költségvetést, amely valamelyest biztosított feladatfinanszírozást.
Jelezni szeretném, hogy nemcsak az alanyi működése van tehát veszélyben ezeknek az intézeteknek, vagyis nemcsak az intézményfinanszírozása van veszélyben ezeknek az intézményeknek, intézeteknek, hanem azok az állami feladatok is, amelyek egyébként kötelezően ellátandó állami feladatok, nemzetközi egyezményekben rögzített feladatok, és ilyen feladatai bizony a saját területén a kecskeméti intézetnek is vannak.
Én tehát a magam részéről azt gondolom, hogy ezt a helyzetet valamilyen módon meg kell oldani. Sokkal többet veszíthetünk azzal, hogyha ezek az intézmények tönkremennek, mint amennyiben ez a költségvetésnek kerül. Azt kérem, hogy támogassuk, támogassátok ezt a módosító indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen pénzügyi oldalról értettem az előterjesztést. Hogyha szabad, érzületi oldalról tennék még egy kiegészítő gondolatot. A kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet két telephelyen működik - valamikor három telephelyen működött, de egy integrálás során két telephelye, két nagyon komoly bázisa lett. Itt a miklóstelepiről van szó, amely az egyetemhez csatolás után végveszélybe került.
Ez az intézet több mint százéves, Európában az elsők között kezdte meg a szőlészeti, borászati kutatásokat mint ampelológiai intézet. Szinte nincs ma olyan, a világ más országában lévő kutatóintézet, amely ne kapott volna innen jó néhány kutatási alapdokumentációt és adatot, és ez az együttműködés ma is folyamatos. Egy védett épületről van szó, többek között egy gyönyörű környezetben lévő védett épületről, ahol a miklóstelepi bázis működik, egy nagyon komoly földterülettel, és egyszer csak azt vettük észre, hogy a Corvinus Egyetem hirdetményben tette közzé, hogy ezt működtetésre és üzemeltetésre kiadná. Így indult az egész.
Hogy a kutatói létszámot, a segéderő, a technikai és a fizikai létszámot már a felére lecsökkentették egy év alatt, az már csak vészsikítás volt a munkaerő részéről, és ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált a kutatói munkák továbbélése. De hogy most az intézmény fizikai bázisához is hozzányúlnak a terveik szerint, ez szerintünk égbekiáltó hiba. Aki egyszer már járt ott... Nemrég volt az egész épület és műszerpark felújítva és felműszerezve egy uniós támogatást elnyert pályázat alapján. Ezt most mindet megpróbálják leszerelni, és a Corvinus Egyetem másik részére, és a Villányi úti Kertészeti Egyetemre beintegrálni a gépezetet és a kutatói alapbázist.
Tehát ha még lehet fokozni a bajt, akkor, úgy látjuk, még fokozzák. Hogyha tényleg azt gondoljuk, hogy a szőlészetre Magyarországon nincs szükség, akkor valóban ez az útja, de mi vagyunk néhányan, akik azt gondoljuk, hogy nem ez az út, és nem csak azért, mert egy műemléki épületet, védett épületet most- úgy mondom - működtetésre és átvételre ajánlanak fel a hozzá tartozó több száz hektárral, a kutatóbázisi területekről van szó, égbekiáltó bűnnek látjuk. A hirdetményre - ezt is hozzá kell tennem - vállalkozó és pályázó nem jelentkezett, tehát egyelőre két hónapja áll a dolog. Nekem van hivatalos levelezésem mind a rektor úrral, mind az FVM miniszterével, Gráf József úrral, mind pedig az oktatási miniszterrel, mert ennyi láb lett hirtelen érintve egy mezőgazdasági alapkutatásokat is végző intézetnél. Úgy látjuk, hogy most az elgondolkodás időszaka van, mert a beígért további leépítések megálltak, nyáron nem történt további leépítés. Úgy látjuk, hogy az elgondolkodási időszak van.
Én értettem a rektor úr levelét, a Corvinus Egyetem rektorának a levelét is, amelyben ő egyszerűen fiskális okok miatt azt mondja, hogy ő ezt így nem tudja fenntartani. De neki nincs is meg az a kötöttsége és kötelezettsége, amit mi mezőgazdasági oldalról látnánk mint alapkutató bázisok fenntartásában, meg abban a csodában, amit ott, mondom, több mint száz éven keresztül építgettek, leraktároztak, lekönyveltek, ledokumentáltak, és a világ, úgy mellesleg, idejár alapadatokat kérni. Ezt tönkre lehet tenni fél év alatt, az igaz, de hogy többé nem lehet felépíteni az egészen biztos. Mi most ezt egyszerűen így látjuk, és próbálunk - már a múltkori indítványaink közepette is - valamilyen kiegészítő támogatást adni, hogy megtaláljuk a működtetés módját.
Megjegyzem: Kecskemét városa a Bács-Kiskun megye önkormányzata felajánlotta, úgy érezzük, hogy átmeneti időszakra, erre a rövid átmeneti időszakra, hogy ha úgy látja a jelenlegi kormány, hogy nem találja a forrást, akkor mi segítenénk. A tárgyalások meglepő módon megakadtak, az egyetem egyelőre nem vette igénybe ezt a szolgáltatását vagy felajánlását az önkormányzatoknak. Úgyhogy megint teljesen abba az irányba alakul ki érzetünk, hogy itt ezek szerint amúgy ezt az egész intézményt is el akarják adni, netán már valaki tudja is, hogy ki lesz a vevője - valami ilyen érzetünk van, hogy a szándékot sem fogadták egyelőre, hogy gondoljuk át, hogy a 10-20-30-40 milliót, amiről egy éves működtetés tekintetében szó van, a két önkormányzat, fogcsikorgatva ugyan, de hogyan tudná megoldani, mert nem kétséges, hogy ez Bács-Kiskun megyének és Kecskemétnek is egy hihetetlen fontos, technikailag, fizikai valóságában fontos intézmény lenne a kutatók részéről, az ott élő alkalmazottak részéről, a munkaerő részéről, és ezt is tegyük hozzá, ne is takargassuk ezen szempontokat, de ebbe az irányba sem tudtunk előrébb lépni. Reméljük, hogy nem már a meglévő vevő birtokában akarjuk ezt először tudatosan tönkretenni, utána meg bemutatni, hogy ez egy lezüllött, értéktelen valami, ezt most már gyorsan el is tudjuk adni.
Ezért merem mondani, hogy ilyen indítványokkal foglalkozunk - aztán ehhez vagy van fogadókészség, vagy nincs. Én próbálok még a költségvetés következő, megnyitott szakaszában, belső átcsoportosítással is újabb forrást találni.
További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 973/2. szám alatti indítvány Tóth Ferenc és képviselőtársai indítványa. Ehhez kapcsolódik a 217/1., az 568/3., az 1739/3., a 2109/3., a 2677/2., a 2759/1., a 2759/2, és a 2759/3. számú indítvány. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az indítvány mintegy 24 milliárd forintot vagy némileg többet kíván átcsoportosítani a felsőoktatási intézményeknek, amely összeget több helyről szedi össze - konyhanyelven -, és az integrált ellenőrzési és irányítási rendszer fejlesztésére és működtetésére szolgáló 3 milliárdos előirányzatot is lenullázná többek között. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 993/1. számú indítvány következik, amely egy összetett indítvány, mármint a lábait tekintve, tehát ehhez kapcsolódik a 195/1., az 568/2., a 748/5. és a 2497/1. szám alatti indítvány. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Itt 33 milliárd forint átcsoportosításáról lenne szó tulajdonképpen a top-up megemelésére a folyó kiadások és jövedelemtámogatások soron. Négy helyről szedné össze ehhez a pénzt a javaslat: a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében szereplő céltartalékból, a Pénzügyminisztérium fejezetében szereplő informatikai nagyprojektekből, a Miniszterelnöki Hivatal működési támogatásából, illetve a - sohasem tudom a nevét - a KEH-nek, tehát a központi elektronikus szolgáltató előirányzatának a 4 milliárd forintos csökkentéséből. A kormány a javaslatot nem támogatja. Olyan fejezetek közötti átcsoportosítással járna ez, amely azokon a területeken, például a PM informatikai rendszerének a lenullázása olyan következményekkel járhat, hogy az ottani feladatokat nem lehetne megoldani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy úgy mondta az előterjesztő, hogy a top-up megemelésére irányul a javaslat. A visszapótlására. Ha megemelnénk, akkor 103 milliárd lenne a bázisalap, és még esetleg arra emelnénk rá egy kicsit - akkor megemelésről lehetne szó. De itt messze nem erről van szó. Csak hogy visszaidézzük a régóta sérelmes vitánkat, több éven át, három éven keresztül 25 milliárd forintos elvonás volt a top-upból, és ehhez a 25 milliárdos elvonáshoz még további 33 milliárd forintos elvonást tartalmaz a 2010. évi kifizetés. Ez azt jelenti, hogy amit Magyarország a velünk együtt csatlakozó országokkal egyetemben kifizethetne az uniós támogatáshoz képest, ami további 30 százalék lenne, ezt a 30 százalékot gyakorlatilag 10 százalékos mértékre csökkenti le - durva, megközelítő számokat mondok. Azaz nemhogy a nyugati gazdákat nem érjük utol, amit terveztünk, mert a top-up egy kiegészítő támogatás lenne a felzárkóztatásra, hanem most fogunk leszakadni a velünk együtt csatlakozó országok gazdálkodóitól, ami most már egész egyértelmű, mert nyilvánvaló, hogy más országokban megkapják ezt a pénzt. Utána csodálkozhatunk azon mondjuk, hogy a szlovák tej miért olcsóbb, mint a magyar tej, hogy miért kényszerül arra az áruházlánc, hogy Szlovákiából vásároljon tejet. Azért, mert olcsóbban tudja adni, mert ott odaadják nekik ezt az 50-80 milliárd forintot, amit itt most folyamatosan elvonnak. Ilyen egyszerű a válasz erre, tehát ezen ne csodálkozzunk! Utána szidhatjuk őket, hogy milyen gonoszok ezek a kereskedők. Nem, a szabadpiacon élnek ők is sajnos, és nehéz lesz nekik elmagyarázni, hogy a drágább magyar tejet vegyék meg, amihez nem tettük hozzá azt a támogatást, amit az Unió megenged. Tehát itt nem valami extra dologról van szó, hanem az Unió által megengedett támogatások ki nem fizetéséről - ez a legnagyobb bűn szerintünk. Ebben próbáltunk meg visszapótlást - visszapótlást, nem megemelést! - adni.
Hozzáteszem, hogy én azt gondoltam, hogy azoknak a nagy tárgyalásoknak a során, amelyek kapcsán a gyermekétkeztetés például, úgy néz ki, hogy talán esetleg nem sérül olyan súlyos kárt, mint amit a kormány előterjesztése tartalmazott, az egészségügyi ellátórendszerek esetlegesen nem dőlnek össze, hanem talpon maradnak - ezeket a központi tartalékból próbálták meg átcsoportosítani -, én azt gondoltam, hogy valaki érzi a kormányoldalon a mezőgazdaság tarthatatlan helyzet, hogy 80 milliárd forintot vontak el, és ezen belül 33 milliárdot a jövő évi támogatásból. Én azt gondoltam, hogy valaki majd megteszi ezt az indítványt a kormány tárgyalási sorozatában, de nem tette meg, ezért kénytelenek voltunk megint mi, az ellenzék megtenni az indítványt. Ezt próbáltuk meg véleményünk szerint olyan helyektől átcsoportosítani... Tudjuk, hogy mindenhol van valamilyen szintű baj, de véleményünk szerint itt, a mezőgazdaságban nagyobb a baj, mint azokon a helyeken, ahonnan ezt a forrást megpróbáljuk elvenni. Ez a mi álláspontunk ebben.
Kérdés, észrevétel van-e? (Kékkői Zoltán József jelzésére:) Igen, parancsolj, Zoli!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is javaslom, hogy támogassuk ezt a támogatást. Mint azt jól tudjuk, 2010 az utolsó olyan év, amikor 30 százalékkal ki lehet egészíteni. Meg lehet ígérni azoknak, akiktől elvonjuk, hogy a következő évben visszakaphatják ezt a pénzt, de ebben az évben, amikor még van lehetőségünk arra, hogy 30 százalékkal, a nemzeti résszel kiegészítsük ezt a támogatást, használjuk ki ezt a lehetőséget. Kérem, szavazzuk meg, és mondjuk meg a többieknek, ahonnan elvonunk, hogy a következő évben majd visszakapják ezt a pénzt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Jakab István jelzésére:) Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolat, tisztelt képviselőtársaim. Legalább az a bizottság, amely a mezőgazdaságért felel, adjon egy egyértelmű jelzést! Azt gondolom, ez nem nagy kérdés. Pontosan tudjuk valamennyien, miről van szó. Pontosan tudjuk, hogy kódoltuk a versenyhátrányt, folyamatosan így ment, és pontosan tudja mindenki, hogy más csatornákon sajnos jelentős összegek úsznak el. Önmagunkat tesszük lehetetlenné. Tisztelettel azt kérem tehát, hogy kormánypárti képviselőtársaim legalább bizottságon belül jelezzék a hovatartozásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla. Kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A kigyűjtés alapján az indítványok végére érkeztünk, én nem látok olyan indítványt, amelyről nekünk még szavaznunk kellene. Kérdezem akár az előterjesztőt, akár a bizottság tagjait, hogy tudnak-e olyan indítványról, amelyről szavaznunk kell még, illetve a ki nem gyűjtött módosító indítványok bármelyikét szeretnék-e tárgyalni, amit megtehetünk, ha külön indítvány van erre. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a jelenlétet.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a következő napirendi pontra: az illetékről szóló 1990. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megérkezett személyeket. (Az elnök Horváth Zoltánnéval egyeztet.) Elnézést kérek az elbizonytalanodásért, egy kis technikai segítséget kértem a titkárságtól.
Két ajánlásunk van, és nem a kiegészítő ajánlás címszavú ajánlással kezdenénk, amelynek már van száma, és a 10871/18. számú ajánlás. Ebben az ajánlásban... Ugyan ez az általános vitához kellett hogy érkezzen, de minekutána bizottsági módosító indítványokra is sor került, ezért ilyenkor tudjuk csak megtárgyalni a más bizottságok által benyújtott módosító indítványokat is. Ennek sorában a 2. számú indítvánnyal kezdünk, amelyet a költségvetési bizottság nyújtott be, amelyhez kapcsolódik a 7., a 8., a 9., a 10., a 13., a 18. és a 19. indítvány. Ezzel kezdenénk, hogyha mindenki megtalálta ezt az indítványsort. Tehát a költségvetési bizottság indítványát tárgyaljuk, amely az előbb jelzett sorszámú ajánlásban található meg. A kormány álláspontját kérdezem erről.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok, tisztelt elnök úr...
ELNÖK: Egy bemutatkozást kérnék szépen a jegyzőkönyv miatt.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bocsánat! Dr. Velez Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának osztályvezetője vagyok. Ezek a bizottsági módosító indítványok, amelyek az előbb felsorolásra kerültek, nyelvhelyességi javaslatok, ha jól nézzük, és ezeket a tárca támogatja. Mindenesetre csak tárcaálláspontot tudok mondani, mert a kormány holnap fog tárgyalni ezekről a módosító indítványokról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Nyelvhelyességi indítványról van szó. Szavazunk róla! Ki az, aki támogatja ezt az indítvány? (Szavazás.) Ez egyhangú támogatást kapott.
A 12. sorszámú indítványra térünk rá az ajánlásból, amely a gazdasági bizottság javaslata, és összefügg a 14. pont alatti indítvánnyal. Ez már egy érdemi indítvány.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja az indítványt. Ha egy kicsit megvilágítaná ennek a hátterét! Hiszen az előző indítványok sorában is láttuk, hogy jó néhány képviselőtársunknál aggályos volt a hiteles, nem hiteles változatnak a léte, megszűnése és ennek a díjtétele. Ha jól látom, itt a gazdasági bizottság itt szeretne elmozdulni valamilyen irányba. Mit jelentene ennek az indítványnak az esetleges elfogadása?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Valójában ez is csak egy pontosítást tartalmaz. Itt a "hitelesítés nélküli" kifejezés kerül be, mert eddig a "hitelesítetlen" szó szerepelt itt, úgyhogy valójában ez is csak egy pontosítást tartalmaz a korábbiakhoz képest a belső koherencia megteremtése érdekében.
ELNÖK: Jó. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség.
A 14-es indítványt megtárgyaltuk, az kapcsolódott hozzá.
A 15. indítvány, a gazdasági bizottság indítványa következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Bocsánat, a tárca álláspontja, igen, a tárca támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A többség támogatja.
A 16-os indítvány, a gazdasági bizottság indítványa következik. Mi a tárca álláspontja?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség.
Ebben az ajánlási sorban nem találtunk több olyat, amely bizottsági módosító indítvány lenne, és amelyet meg kellene tárgyalnunk.
Rátérünk a kiegészítő ajánlástervezetre, amelynek az 1. pontjában Velkey Gábor képviselőtársunk nyújtott be indítványt, amely kapcsolódik a 4. sorszámú indítványához. Mi a tárca álláspontja?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az 1-est a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Amely kapcsolódik a 4-eshez is, ezt hozzátesszük, ugye?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez gyakorlatilag a mentességi kört akarja teljes egészében megszüntetni, ha jól látom. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 2-es indítvány Pettkó András képviselőtársunk javaslata. Mi a tárca álláspontja?
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Velkey Gábor 3. sorszámú indítványáról kérdezem a tárca álláspontját.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Az alelnök úrnak adok szót, úgy veszem észre, hogy szólásra jelentkezett.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Azért jelentkezem szólásra, mert szerintem nem helyes a módosító indítvány. Úgy lenne helyes, hogy: "A 2. pontban foglalt illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni", és itt az van, hogy forint. Tehát az 50 ezer forintot kellett volna ideírni. Tehát ha támogatja is a tárca vagy a kormány, ehhez kapcsolódó módosító indítványt kell beadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem sok időnk van rá... (Herbály Imre: Akkor bizottságit kell beadni, bocsánat, köszönöm szépen.)
Ez az az indítvány, amelyről a múltkor is elég sokat vitatkoztunk. Ez az útlevélkiadásoknál bevezetett harmadik kategória, az azonnali, ha jól értettük, bár az időpontját senki nem tudta megmondani, hogy mi az az azonnali kiadás. Itt, ah jól értem, az indítványtevő a díj mértékét nem szerette volna konkretizálni 50 ezer forintban, hanem az úgynevezett 2. pontban meghatározott mérték hétszeresét kellene fizetni, az pedig egy sürgősségi eljárású útlevél kiadása volt, ha jól emlékszem - nincs előttem az indítvány, csak fejből rögtönzök. (Közbeszólások.)
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): 7 ezer meg 14 ezer, attól függ, hogy 5 vagy 10 évre kéri... (Közbeszólások.)
ELNÖK: Mindenki kifejtheti ez ügyben a véleményét, bár a véleményünk kifejtésének egy nagyon eklatáns példája, amikor módosító indítványt nyújtunk be hozzá, és mi csak arról fogunk tudni beszélni. Így csak a 3-as indítványról tudunk beszélni, akár egyetértünk, akár nem értünk egyet annak a szándékával vagy tartalmával. Ezért kérdezem, hogy ehhez a módosító javaslathoz van-e további kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor erről az indítványról kérdezem a bizottság álláspontját. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Kérdezem, hogy van-e olyan további módosító indítvány, amelyet a bizottságunknak tárgyalni kellene az illetékekről szóló törvénnyel kapcsolatosan. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben ilyen nincs, akkor megköszönöm a kormány képviselőinek a jelenlétet. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Most térnénk rá a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénytervezet vitájára, és itt lenne az a szándékunk, miszerint a bizottság szeretne benyújtani egy módosító indítványt. Köszönöm a tárca és a kormány képviselőit. Két perc szünetet rendelek el, hogy a most elénk kerülő bizottsági módosító indítványra tett javaslatot egyrészt a bizottság tagjainak, másrészt a kormány jelen lévő képviselőinek is legyen lehetőségük elolvasni. (Rövid szünet.)
A tárgyalási szünet után folytatjuk a bizottsági ülést. Bizottságunk olyan módosító javaslatot szeretne előterjeszteni, amelyben az szja-törvény határában is foglaltak szerint a 600 ezer forintos árbevétel alatti őstermelőknek nincs semmilyen adózási kötelezettsége, és ugyanezt ki szeretnénk terjeszteni a termékdíj esetére is. Teljesen feleslegesnek gondolnánk, hogy a minden más adókötelezettségtől és bevallási kötelezettségtől mentes érintett kör - több száz ezer érintetti nagyságról beszélünk - egy esetben, mondjuk a termékdíj kapcsán ne kapjon ilyen mentességet, a logikus az, hogy ez esetben is kapjanak mentességet a bejelentkezési, a bevallási és a fizetési kötelezettség alól. Egyben a 600 ezer forintos bejelentési határral egyértelműen definiálható, hogy aki e fölé esik, azokra a múltkori indítványban elfogadott ajánlás alapján természetesen egy átalányt és minden egyéb kötelezettség vonatkozik, de akinek az éves árbevétele nem éri el a 600 ezer forintot, azokra nem vonatkozhatnak további adminisztrációs terhelések. Az indítványunknak ez a lényege.
Köszöntöm az előterjesztő képviseletében Borsányi-Bognár Leventét és kolléganőjét. Kérdezem, hogy van-e esetlegesen véleményük az itt elhangzott előterjesztésről. Megadom a szót.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A módosító javaslattal kapcsolatos véleményem megfogalmazását, ha megengedik, több részre bontanám. Egy visszautaló mondattal kezdeném, amit a múltkori bizottsági ülésen is elmondtam. A termékdíj-fizetési kötelezettség alól történő kiemelése bármilyen körnek állami támogatásnak minősül, ez egyértelműen kiderült a korábbi törvényi szabályozások során. Csak a hatályos törvény 12. §-ában meghatározott kiemelésre szeretnék utalni, ahol a 12. §-ban meghatározott kiemelés mellett a 12/A §-ban egy de minimis szabályrendszert kellett kialakítani és beilleszteni a törvénybe, amely a nyilvántartásba-vételről és az adatszolgáltatási kötelezettségekről szól.
Első nekifutásra azt gondolom, hogy bármilyen kiemelés azt vonja maga után, hogy a de minimis szabályrendszerbe ütközik a szabályzás, és a de minimis szabályrendszernek megfelelően, a de minimis szabályokban megfogalmazottakat be kell illeszteni a termékdíj-törvénybe, és meg kell határozni, hogy akkor ebben az esetben mit kell tennie az adott kötelezettnek. Tudniillik a módosító javaslat (10) bekezdésében meghatározott bejelentkezési, bevallási és fizetési kötelezettségre egyaránt vonatkozó mentesség így a de minimis szabályrendszerrel nem értelmezhető, és ellentmond neki. Tehát erre így általában azt kell mondjam, hogy ez a de minimis szabályrendszer miatt sokkal nagyobb adminisztrációt jelent, mint egy egyszerű átalányfizetési kötelezettség.
Ugyanakkor egy technikai észrevételem is lenne, ha megengedi a tisztelt bizottság. A termékdíjas szabályozás mentességet általában a hasznosítási típusú kötelezettségek teljesítéséhez biztosít, tehát meghatároz környezetvédelmi célokat, amelyeket teljesíteni kell, és akkor mentességet biztosít a jogszabály fizetési kötelezettség alól. A mentesség általában mindig kérelemre történik a termékdíjas jogszabályok alapján, magyarán hogyha a mentességi rendszert kívánja a bizottság használni, ahhoz egy adminisztrációs rendszer kapcsolódik jelen pillanatban, ami kérelemre történik, és a felügyelőség vagy a főfelügyelőség adja meg a mentességet.
Ha megengedi a tisztelt bizottság, ha mindenféleképpen ebben gondolkodik, az általam elmondott indokok ellenére is, akkor én azt gondolnám, hogy a "nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége" szófordulat egyszerűbben megfogalmazza és meghatározza ugyanazt, amit a bizottság szeretne elérni. Hiszen ha azt mondom, hogy nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség - a termékdíj-fizetési kötelezettség alatt értjük egyébként a bejelentkezési, bevallási, befizetési kötelezettséget is, hiszen ez a termékdíj-fizetési kötelezettség, amit a törvény meghatároz -, így mentesül alóla.
Ettől függetlenül fenntartom azt, amit a hozzászólásom elején elmondtam, hogy ettől függetlenül ez azt jelenti, hogy bár ha azt mondom, hogy nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége egy meghatározott körnek, ettől még a de minimis szabályok miatt be kell majd jelentkeznie a vámhatósághoz, nyilvántartást kell vezetni arról az állami támogatásról, amit kap, magyarán nyilvántartást kell vezetni arról, hogy mekkora termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezne - hiszen ez az a termékdíj-fizetési kötelezettségmérték, amit nem kell megfizetnie, amivel állami támogatásban részesül -, és erről rendszeresen nyilatkoznia kell majdan, évről évre a vámhatóságnak, hogy ő ezen állami támogatás és az egyéb állami támogatások összességében nem haladják meg a de minimis szabályokban meghatározott mértéket.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, elnök úr.
ELNÖK: Én azt hiszem, teljesen értem, de pont ezt akarjuk elkerülni (Derültség.), tehát amit ön itt elmondott, pont azt akarjuk elkerülni, hogy ha még nem is keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, akkor annak ellenére ezt neki évente be kelljen vallania, ezzel terhelve az egész számítógépes rendszert, a Vám- és Pénzügyőrséget, annak a fenyegetettségét... Nem akarom részletezni, de pont ezt akarjuk elkerülni. Azt állítjuk, hogy ez az érintett termelői kör, ez az őstermelői kör olyan minimális esetlegesen létrehozott termékdíjat és fizetési kötelezettséget állítana elő, amelynek az adminisztrációs, bejelentkezési, nyilvántartási, vám- és pénzügyőrségi terhelési költsége a sokszorosa lesz annak államigazgatási díjban, mint amennyit egyáltalán várnánk ettől a 600 ezer forint alatti őstermelői kategóriától. És pontosan értem azt, és tudomásul vesszük azt, ami a jelenlegi szabályok szerint az ön által képviselt álláspontot jelenti. (Jelentkezések.) Egyelőre maradjunk a parlamentáris szabályoknál, rögtön visszaadom a szót. Ha a parlament ezt netán elfogadja, akkor törvényalkotó...
Újra jelentkezett Borsányi-Bognár Levente úr, megadom neki a szót. Parancsoljon! (Herbály Imre: Röviden!)
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyetértünk a bizottsággal, a bizottság szándékaival, ezért próbáltuk mi kialakítani az átalányfizetési kötelezettséget mint a legkisebb adminisztrációval járó terhet, tudniillik mi is abba futottunk bele - és még egyszer ezt szeretném elmondani -, hogy a de minimis szabályozás egy uniós szabályrendszer, azt mi magunkban nem tudjuk megváltoztatni, azt gondolom. Ezért próbáltunk mi az átalányfizetés irányába elmenni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, észrevétel? (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak azt szeretném felvetni, hogy egyszer már ez a kör, amelyet ez érintene, adózási mentességet kapott valamilyen alapon. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a kör egyszer már megfelelt valami ilyen szabályoknak, amelyekről itt a tárca képviselője szólt, és nem kell ahhoz sem különösebb adminisztráció. Azt gondolom, hogy a két probléma valahogy összekapcsolható lenne, az adózási alanyi adómentessége, hogy így mondjam, ha a bevétele a 600 ezer forintot nem éri el, és ennek következtében ez az alanyi termékdíj-fizetési kötelezettséggel együtt kezelhető lenne, és mégis csak elkerülhető lenne az az adminisztrációs teher, amely részben a mindenkori kormányt is megterheli, és nem kis vegzatúrát jelent az érintetteknek.
A szöveghez ha szabadna még egy pontosítást tenni, részben nyelvhelyességit, hogy világos legyen. Az első: a 9. pontban az "azaz hatszázezer forint"-ot kellene írni, hogyha előtte is az van, és utána van a vessző, és hogy "mentességre jogosult". Illetve különösen a 10. pontban érzésem szerint értelmesebb lenne úgy a mondat, hogy: "az e törvényben biztosított mentesség a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentkezési, bevallási és fizetési kötelezettségre egyaránt kiterjed", hogy egy picit magyarabb legyen ez a mondat, meg hogy világos legyen, nehogy félreértés keletkezzen. Én tehát úgy érzem, hogy ez így egy kerekebb mondat lenne, talán ezt még érdemes lenne megtenni, hogy egy kerekebb mondat kerüljön oda. Tehát ugyanarról szól a történet, csak egy picit másképp fogalmazza meg. De az érdemi része a lényeges a dolognak, amit felvetek, hogy a kétfajta mentesség érzésem szerint összeköthető lenne, tehát ha egyszer már alanyi mentességes kapott ez a kör az adózás alól is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értem az egyértelműsítő szándékot, ha jól értettem, különösen a második vonatkozásban. (Borsányi-Bognár Levente jelzésére:) Újra jelentkezni látom a tárca képviselőjét, megadom a szót.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ángyán József képviselő úr felvetésével kapcsolatban annyi kiegészítést szeretnék tenni, a bizottságnak segítségként, hogy az egyéb adószabályok is tartalmazzák a de minimis szabályrendszert, ahol a mentességet megadják. Azt kell látni, hogy a de minimis szabályrendszer egy meghatározott uniós jogszabályi alapon egy meghatározott összállami támogatást határoz meg. Az egyes adószabályok mindig megmondják azt, hogy nem haladhatja túl, és össze kell számítani az összes így kapott állami támogatást, tehát az egyéb adónemeknél is ki kell számítani, hogy mennyi állami támogatást kap azáltal, hogy nem kell megfizetnie az adót, és össze kell számítani a de minimis szabályrendszer alapján. Ennek megfelelően abszolút egyetértek a képviselő úrral, tehát össze kell hangolni, viszont ez azt jelenti, hogy itt is meg kell teremteni ennek a de minimis szabályrendszernek a megfelelő lábait. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jakab István jelzésére:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolat erejéig. Azt gondolom, hogy itt valami nagy probléma van az őstermelői kör meghatározásával. Azért határozták meg ezt a 600 ezer forint összegben, és azért nem kell nyilvántartást vezetnie, mert ez gyakorlatilag a kereskedelemben szinte nem érzékelhető tevékenység, a többlettermés, tehát a személyi használaton felüli mennyiség értékesítéséről, illetve hasznosításáról, nem értékesítéséről, hanem a hasznosításáról van szó. Ez egy sajátos magyar élethelyzetet és viszonyrendszert tükröz, amivel kapcsolatban azt gondolom, nagyon ideje lenne ha ezt a tárca az Európai Unió illetékes szerveivel egyértelműen tisztázná. A meg nem állapítható összeg után megállapítható de minimis támogatást kifizetni értelmezhetetlen. Nagyon kérem, hogy a tárca ezt a jogi és a pénzügyi összefüggéseiben is próbálja saját hatáskörében rendezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor azt kérem, hogy az egyértelműség kedvéért esetlegesen gondoljuk át az Ángyán József által említett újabb mondatot, ha megfogalmazzuk. Kértem, hogy egy egyértelmű felolvasással legyen mindenki számára világos, hogy hogyan alakulna ez a mondat, és döntsük el, hogy a leírt változatot vagy esetlegesen a módosító változatot fogadjuk-e. Ennek kapcsán most egy kis türelmet kérek szépen a bizottság tagjaitól.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Felolvassam, elnök úr?
ELNÖK: Igen, de egy pillanat! (Borenszki Ervin jelzésére:) Hozzászólásra jelentkeztél? (Borenszki Ervin: Igen.) Megadom a szót... (Borenszki Ervin: Ügyrendi jellegű lenne.) Ügyrendi.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Mármint abból a szempontból ügyrendi, hogy hogy menjünk tovább. Mert én úgy gondolom, hogy itt most az álláspontok, a tárca álláspontja, illetve a mi álláspontunk elég mereven megfeszül. Én arra tennék javaslatot, hogyha ez működik, vagy működőképes, hogy ha mi ezt elfogadjuk, és nem keresztülvihető, koherenciában úgyis le lesz gyilkolva, ennek ellenére ha mi fenntartjuk ezt az igényünket, azt kellene megfogalmazni markánsan, és most akár erről a megfogalmazott javaslatról nem is szavazva, hogy a tárca dolgozzon ki egy olyat, ami a mi szándékunkkal koherens, és amely a törvénybe úgy beilleszthető, hogy ezt a de minimis szabályt is kezeli, ugyanakkor a termelőknek illetve a hivataloknak sem okoz plusz adminisztrációs terhet, hogyha van ilyen, ha létezik ilyen, vagy létezhet ilyen. Én ezt kérdezném meg a tárcától, hogy még a szavazás előtt erre lát-e módot, lehetőséget. Köszönöm.
ELNÖK: Erre kicsi a lehetőség, ahogy ennek a törvénytervezetnek az ügymenetét látom, de ha esetleg a kormány képviselője... (Herbály Imre jelzésére:) Előtte akarsz szólni, alelnök úr? (Herbály Imre: Nem.) Akkor megadom a szót a tárca képviselőjének.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Azt gondolom, hogy a képviselő úr kérése akceptálható. Amikor az agrárkamara e célú javaslatát eljuttatta hozzánk, akkor a tárca egyszer már megvizsgálta ezt. Megvizsgáltuk azt is, amit az alelnök úr mondott, hogy egyéb jogszabályok szerint a személyi jövedelemadóban is kezelve van ez, és ott is a de minimis szabályok tömkelege van hozzáillesztve ehhez az adómentességhez. Azt gondolom, hogy a jogászok felé mindenféleképpen továbbítom ezt a kérést, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőséget tartalmaz a jog, de előre ígéretet arra nem tudok tenni, hogy születhet olyan megoldás, hogy a de minimis szabályok eltekintése nélkül azt lehessen mondani, hogy nem kell nyilatkozatot tenni, nem kell meghatároznia az államnak..., nem kell azt tudnia mondania az állami támogatást igénybe vevőnek, hogy ő meg tudja mondani azt, hogy mennyi az állami támogatás, és hogy ő egy meghatározott szint alatt van.
ELNÖK: Az alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miután megismertük egymás álláspontját, a kormány nevében nyilatkozó álláspontját és a képviselői álláspontot, az a javaslatom, hogy az Ángyán képviselő úr által javasolt módosítással fogadjuk el ezt a bizottsági módosító indítványt, és kérjük fel a tárcát, hogy amennyiben úgy gondolja, hogy ezt lehet tökéletesíteni, abban segítsen nekünk. De a biztonság kedvéért fogadjuk el ezt a módosítót, mert én is úgy látom, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Hogyha ezt nem lehet érteni mondjuk a parlament nyelvén, akkor hosszabban is elmondanám, de szerintem lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán Józsefnek adok szót akkor a mondat felolvasására.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor felolvasom ezt a mondatot. "E törvényben biztosított mentesség a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentkezési, bevallási és fizetési kötelezettségre egyaránt kiterjed.". (Közbeszólások: Megértettük! Jó! - Godó Lajos: Megszavazzuk!) És ott van, hogy "azaz hatszázezer forintot"...
ELNÖK: Igen, a zárójelben.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen, és ott van a vessző, és mind a három mentesség, hogy korrekt legyen a szöveg. (Közbeszólások: Szavazzunk!)
ELNÖK: Mindenkinek egyértelmű, úgy akkor esetleg ezt a verziót fogjuk elfogadni. Kérdezem, hogy az így módosított vagy felolvasott bizottsági módosító javaslattervezetet, amely így kerül majd leírásra, ki támogatja. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Újra megnyitnék egy napirendi pontot... Köszönöm szépen a kormány és a tárca képviselőinek a jelenlétet. ...Elnézést kérek, hogy ne kelljen külön, esetlegesen még egyszer összeülnünk, jelzem, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott egy bizottsági módosító indítványt a Sport- és turisztikai bizottság, amely érinti a mezőgazdaság XII. fejezetét. (Herbály Imre: Kettőt nyújtott be!) Elnézést, kettőt, itt van mind a kettő a kezemben. Ezért azt javaslom, hogy nyissuk meg a már lezárt, eredetileg a 4. napirendi pont alatt szereplő 2010. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját, annak ellenére, hogy a kormány képviselője már nincs itt, de a bizottságnak ez nem is kötelező a bizottság jogköréhez, hiszen az csak egy véleményformálásra ad lehetőséget nekünk.
Megkaptuk a Sport- és turisztikai bizottságtól azt a két módosító indítványt, amely a 10554/1515. számú és a 10554/1513. számú indítvány. Anélkül, hogy részletesen kifejteném itt - de kifejthetem, ha kérik képviselőtársaim - a módosító javaslatok, azok lényege, hogy nyilvánvalóan az ő szakterületüknek megfelelően többek között szabadidős sport támogatására szeretnének mintegy 300 millió forintot elkülöníteni, és ezt a 300 millió forintos elkülönítést három lábról gyűjtik össze - a /1515. számú indítványról beszélek, azt terjesztem most elő. Ennek egyik lába, az egyik 100 millió forintos lába érinti az FVM-et: az MVH integrált irányítási és ellenőrzési rendszer fejlesztése címéről szeretne 100 millió forintot elvenni.
Mint ahogy eddig abban általánosan megállapodtunk, ha az FVM fejezetét érinti az indítvány, mint láttátok, az ellenzéki indítványokat sem támogattuk. Én ennek ellenére megkérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele az indítványhoz. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A /1513. számú indítványra térnék rá, amelyben - szintén a saját szakterületüknek megfelelően - a sportlétesítmények fejlesztése területére szeretnének elkülöníteni további 300 millió forint pénzforrást. Ezt az összeget három lábból próbálja összeállítani az előterjesztő, és az egyik lába 200 millió forinttal érinti az FVM fejezetét, méghozzá az MVH integrált irányítási és ellenőrzési rendszer fejlesztésére betervezett 3 milliárdos pénzösszeget, tehát onnan próbál a javaslat 200 millió forintot átcsoportosítani.
Kérdés, észrevétel van-e az indítványhoz? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Ha nincs további indítvány, amelyről tudnánk, és nem tudunk ilyenről, akkor újból lezárom a jövő évi költségvetésről szóló napirendi pontunkat.
Az egyebek napirendi pontra térünk rá. Kérdezem, hogy kinek van közérdekű bejelentése. (Közbeszólás: Jövő héten mikor lesz ülés? - Herbály Imre: Kedden.) Várhatóan kedden... Bocsánat, szavazás van egész nap! (Herbály Imre: Akkor szerda!) Jövő héten kedden egész nap szavazás van a költségvetés módosító indítványairól. (Közbeszólás: És hétfőn délelőtt? - Közbeszólások: Akkor frakcióülés van. - Borenszki Ervin: Nekünk is, de 8-tól, fél 9-től lehetne! - Közbeszólások.) Erről most nem nyitunk vitát. Az elnök hívja össze a bizottsági ülést. Nem alakult ki konszenzus. (Derültség.) Nem tudok jobbat mondani, ne rögtönözzünk, ha kérhetem.
Természetesen megnézzük az igényeket, de nyilvánvaló, hogy a heti és a jövő heti munkaterv szerint és annak a figyelembevételével fogom kezdeményezni a bizottsági ülés összehívását. Megpróbálunk konszenzusra jutni, mint eddig is, de most több ígéretet nem tehetek, mert nem látjuk ezt.
Ha nincs más az egyebek között (Senki nem jelentkezik.), akkor lezárom a napirendi pontot, és a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 20 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese