MB-30/2009.
(MB-119/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. november 17-én, kedden, 10 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend megállapítása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A vízi társulatokról szóló T/6669. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/11061. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló T/11028. számú törvényjavaslat (Új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett) *
Módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
(1) Nógrádi László (KDNP) képviselő a törvényjavaslatról benyújtói aláírását 2009. 03. 08-án visszavonta.
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó József (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Jakab István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) megérkezéséig Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Zatykó Józsefnek (MSZP)
Paizs József (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) dr. Ángyán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Kuncze Gábor (SZDSZ)
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium)
Kapitány Gabriella (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. És köszöntöm azokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előterjesztőként érkeztek.
A bizottság tagjai megkapták a napirendtervezetet. Kérdezem, hogy van-e ahhoz kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk a napirendről. Aki elfogadja, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ezt egyhangúnak minősítem.
Ez alapján, a tervezet alapján fogunk haladni a bizottsági ülésen.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatása, azok közül is azoké, amelyeket a bizottság feladatkörébe tartozónak jelölt ki a titkárság. Mindemellett szeretném elmondani, hogy mint ahogy eddig mindig is tettük, külön képviselői kérésre, ha azt valamelyik tag kéri, bármely kapcsolódó módosító indítványt megvitathatunk, és szavazhatunk róla. Ha nincs ilyen kérés, akkor csak a mezőgazdasághoz kapcsolódó indítványokat vitatjuk meg. Köszöntöm Bajánházy úr vezetésével a Pénzügyminisztérium munkatársait.
A kiegészítő ajánlástervezet alapján fogunk dolgozni. Itt rögtön megkérdezem a bizottságot, hogy csak a bekarikázott pontokkal foglalkozunk-e. (Horváth Zoltánné: Igen, az összefüggéseket kihúztuk.) Értem, jó.
Így a 37/6. pont alatt Gulyás József képviselőtársunk indítványáról kérdezem meg a kormány képviselőit, mi a véleményünk.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A képviselő úr módosító indítványával az előterjesztő nem ért egyet. Ha kell... Indokoljam?
ELNÖK: Mindig csak akkor, ha külön képviselői kérés lesz rá. Köszönöm szépen.
Van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Az erdei kisvasutak támogatását szeretné indítványozni az előterjesztés. Annyit azért megkérdeznék, bár megnézhetjük nagyon gyorsan a lábát, hogy miről is szól... (Közbeszólások: MVH!) Értem. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen egyharmadot sem kapott.
A 37/7. pont Ékes József képviselőtársunk indítványa.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem ért egyet vele.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért egyet vele. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot kapott.
A 37/9. pont Vincze László képviselőtársunk indítványa. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem ért egyet vele az előterjesztő.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szeretne további pénzt átcsoportosítani Vincze László. Ez önmagában nem rossz gondolat, ismerve a hegyközségek helyzetét. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Balogh József képviselőtársunk indítványa a következő. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő képviselője nem ért egyet vele.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. A tanyán élőkön próbál képviselőtársunk segíteni mint a Tanyán Élők Országos Szövetségének az elnöke, hiszen mint tudjuk, Balogh József képviselőtársunk az is egyben. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Aki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A következő a 37/11. pont, amely szintén Balogh József képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem ért egyet a javaslattal.
ELNÖK: Nagyon izgalmas kérdéskört feszeget képviselőtársunk: a tanyasi élelmiszerek piacra jutásának az elősegítését szeretné elérni. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 37/12. pont Kékkői Zoltán képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 37/14. pont Ékes József képviselőtársunk javaslata. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bocsánat, a kormány álláspontját kérem...
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Elnézést kérek! Egy kis türelmet kérnék ezzel kapcsolatban képviselőtársaimtól. (Párhuzamos beszélgetések.) Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 37/15. pont Zsigó Róbert képviselőtársunk indítványa. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tájékoztatni szeretném a bizottságot, hogy ez a javaslat szó szerint megegyezik a 37/17. ponttal. Nem tudom, hogy a szerkesztők ezt miért nem rakták egymásra. Egyiket sem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A tanyaprogramra szeretne képviselőtársunk külön pénzösszeget elkülöníteni. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 37/16. pont következik.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Ez érdekes. A kormány álláspontja szerint az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 37/17. pont Zsigó Róbert javaslata. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Erről említettem, elnök úr, hogy megegyezik a /15-össel.
ELNÖK: Ugyanaz. Képviselőtársunk biztosra ment, kétszer nyújtotta be, úgy látszik. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Most a 37/18. pontnál tartunk, amely Zsigó Róbert képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A falugondozói hálózat bővítését szeretné támogatni képviselőtársunk. A kormány álláspontját hallottuk. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Ha jól látom... Nem, még van egy fontos indítvány.
A 37/28. pont következik, amely Herbály Imre és Demendi László képviselőtársunk indítványa, ha jól látom a kigyűjtés alapján. Mi a kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja. Egy megjegyzés van: a benyújtott módosító indítványból az összeg nélkül megjelölt előirányzat-megnevezések el fognak maradni a törvényből.
ELNÖK: Olyan, mint a működési költségvetés 1. számon? Vagy mire is tetszik gondolni?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem, nem. A benyújtott módosító indítvány, az 1626-os, bővebb annál, mint ami az egységes javaslatban megjelent, ott megjelent még két előirányzat, amelyhez összeg nem párosult. Ez a jogászokkal való konzultációk alapján automatikusan törlődik. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Értem, tehát ha jól értem, akkor házszabályellenes volt, de a jogászok kiküszöbölték ezt a benyújtói hibát.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Technikai.
ELNÖK: Akkor most lefordítom a kormány képviselőjének a nagyon udvarias megjegyzését. (Herbály Imre: De udvarias vagy!) Ezt majd házon belül rendezi a kormányoldal, mint ahogy azt szokta is ilyenkor.
Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Én azért indoklást kérek szépen a kormány részéről.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó. Az erdőtörvény elfogadásával előállt egy olyan helyzet, hogy még vannak régi, notifikált támogatások, és indulniuk kellene, illene az új szabályok szerinti támogatásnak. A kettőre együtt a költségvetési források meglehetősen szűk lehetőséget adnak, ezért kompromisszumként azt el tudjuk fogadni, hogy a három ága, az új programok közül egy már elindul, és a másik kettőre év közben, a költségvetési törvény és az államháztartási törvény szabályai alapján, amennyiben lehetséges, megnyílhatnak az előirányzatok. Mindez annak függvénye, hogy a korábbi programok determinációja ténylegesen mennyi kifizetést tesz szükségessé. A notifikációs szabályok miatt a korábbi szabályok szerinti kifizetéseket ebben az évben, bocsánat, 2010-ben le kell zárni.
ELNÖK: Értem. De esetleg hogyha az előterjesztők is elmagyaráznák azt nekem, hogy mit értünk fenntartható erdőgazdálkodás támogatásán mint új jogcímen, és azt, hogy az erdő felújítási determinációját csökkentik 200 millió forinttal, valamint, ha jól látom, a nemzeti erdőprogramban az erdőtelepítés, az erdőszerkezet átalakítását, fásítási determinációját 200 millió forinttal. Tudjuk, aki ismeri ezt a területet, tudja, hogy itt folyamatos elmaradásban és iszonyú mértékű csökkentésben van már most a költségvetésünk az eddigi, az idei és a tavalyi évben gyakorlatilag folyamatosan nem kapják meg a pénzt azok az erdőgazdálkodók, akik 5-8-10 évvel ezelőtt ültettek, erdőtelepítést végeztek, és most folyamatosan, az ötéves-nyolcéves program keretében éves bontásban, a szerződés így szólt, amikor az FVM, illetve az MVH befogadta, hogy évente mennyi összeget fognak kapni egy program alapján, és erre vállalkozott az erdőtelepítő gazdálkodó.
Ha jól értem, azt a pénzt, amit már eddig sem kaptak meg, mert iszonyú kevés volt a keret, azt csökkentik további 200-200 millió forinttal. Ha megmondanák, mi az, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása, én annak nagyon örülnék. A cél egy új cél, ami megjelenik mint cím. Árulják már el, hogy mi ez! (Herbály Imre a mobiltelefonján beszél.) Telefonos segítséget kér Herbály Imre alelnök úr, úgy látom. (Derültség.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnézést kérek, a Miniszterelnöki Hivatalból hívtak. Tulajdonképpen az vezérelt minket, amikor ezt a módosító indítványt beadtuk, hogy a magán-erdőgazdálkodók munkájának a segítésére létrehozott erdészeti szaktanácsadói hálózat fennmaradását biztosítsuk. Ez a lényege a módosító indítványnak. Az összegek ide-odarakásához a szakmától kaptuk a segítséget. Ez sem elég arra a feladatra, amit mi támogatni kívánunk, hisz a legaktívabb erdőtelepítés gyakorlatilag a magánszférában folyik...
ELNÖK: De onnan vesz el ez az indítvány, alelnök úr! Onnan vesz el, az erdőtelepítéstől.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Az más, hogy az erdőtelepítéstől, de odaadja a szakirányításnak, hogy szakszerű legyen a munka. Egyébként meg én úgy értelmezem, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor ennek a folyamatnak a gyorsítását, mármint az elmaradott pénzek kifizetését tervezi a kormányzat.
ELNÖK: Nem lettem bölcsebb. Gyakorló gazdálkodóként tudom, hogy hogy kell erdőt telepíteni, régóta teszem ezt. (Herbály Imre: Te mindent tudsz!) Ezért pontosan tudom, hogy ilyen jogcím eddig nem létezett, és olyan feladat sem, amelyről most itt az alelnök úr nyilatkozott. Ugyanis a magán-erdőgazdálkodók egyszerűen az erdészeti szakszolgálat felügyelete alatt kénytelenek - nagyon helyesen - minden erdőtelepítést bejelenteni, és azt ők hivatalból felügyelik. Tehát nem is értem, mi ez az új cím, ami miatt valakinek még pénzt kellene juttatni. Egy állami erdészeti szakszolgálatról van szó, amely a tervet, utána a növekedési, tisztítási, ápolási, ritkítási és minden feladatot ellenőriznek. (Herbály Imre: Ellenőriznek, az más.) És akkor itt ezek kicsodák lennének, ha szabad kérdeznem. Mert amikor mi egy telepítési tervet beadunk, akkor megnézik, hogy abban a térségben az az adott fafaj, amit telepíteni szeretnénk, honos, idegen, tájidegen, befogadható, arányszámát tekintve sűrűn, ritkábban, egyáltalán nem ültethető, s a többi, s a többi, s a többi. Tehát ez a folyamat jelenleg is így zajlik. Akkor nem értem, hogy kik a célzottjai, kik ennek a 400 millió forintnak a célzottjai. Ráadásul, mondom, azt sérelmezem, hogy azoktól veszik el a pénzt, akik még szeretnének erdőt telepíteni, meg akik erdőfelújítási determinációban már benne vannak, tehát már elültették, akik egy program szerint végeznék ezt a munkát, akiknek szerződésük van arról, hogy az állam ezt a folyamatot, ezt a munkát támogatja. Ezt a pénzt csökkentjük most még le.
Nekem nagyon rejtélyes ez az indítvány, meg kell mondanom, és teljesen felelőtlen, ha szabad így fogalmaznom. Nem nagy összegről van szó, hozzáteszem, mert nem nagy az az összeg sajnos, ami az erdőtelepítési támogatásokra meg az erdőfelújítási támogatásokra marad, de hogy még ebből elvegyünk egy olyan célra, amit az előterjesztő sem tud megmondania, hogy mire, azért azt én felháborítónak tartom. (Herbály Imre: Már bocsánat...!) Természetesen szavazhatunk mindenről.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Már bocsánatot kérek, ha az előterjesztő nem tudja megmondani, hogy miről van szó, akkor szó szerint felolvasom az indoklást: a szakmai irányítási és érdekképviseletek érvelésének részben helyt adva a hatályos, nem állami tulajdonú erdőterületen folytatott erdőgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti üzemvezetési szolgáltatás elérhetőségének biztosítása, a magán-erdőgazdálkodás szervezése, ösztönzése..., s a többi, s a többi. Ez volt a cél, ehhez szükséges pénz átcsoportosítása, részben mert többre lenne szüksége tulajdonképpen ennek a... (Közbeszólások: Szavazzunk!) ...erre a célra, azonban ennyit tudtunk biztosítani ahhoz, hogy ne szűnjön meg.
ELNÖK: Értem. Természetesen szavazunk róla. A véleményemet fenntartom. Ide az van írva, hogy: "fenntartható erdőgazdálkodás támogatása". Itt nincs semmi magánerdők szervezésének a szövetsége, ami az indoklásában van, nem ilyen jogcímen került ide. Fogalmam sincs, hogy mi fog ezzel a 400 millió forinttal történni innentől kezdve, de természetesen szavazhatunk róla.
HERBÁLY IMRE (MSZP): El kell menni a Magán-erdőgazdálkodók Országos Szövetségéhez, aztán majd megtudod.
ELNÖK: Én érintettje vagyok mint magán-erdőgazdálkodó, ennek ellenére nem látom és nem tudom, hogy mi fog ezzel a pénzzel történni, bármilyen nevezett jó szándékkal került is ide ez az indítvány. Természetesen szavazunk róla, ha nincs további kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség, ha jól látom. (Általános helyeslés.) Igen.
Velkey urat képviseli valaki? (Horváth Zoltánné: Nem adott most megbízást, 11:10 az arány.) Értem. Jó.
És akkor most érkeztünk el oda, hogy ha jól látom, ezen indítványsorban nem látunk számunkra kijelölt további módosító indítványt. Kérdezem, hogy van-e olyan, amelyről a bizottsági tagok szeretnének dönteni. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm a kormány képviseletét.
A vízi társulatokról szóló T/6669. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása
A következő napirendi pontra térünk rá: a vízi társulatokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása következik. Köszöntöm az előterjesztőt és a KvVM részéről...
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kapitány Gabriella vagyok.
ELNÖK: ...Kapitány Gabriella asszonyt.
Az ajánlástervezet alapján fogunk haladni. Először mindig az előterjesztőt fogom megkérdezni, utána a kormányt az adott indítvány támogathatóságáról.
Az 1. pontban Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa szerepel. Az előterjesztő, majd a kormány álláspontját kérdezem.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: A módosító indítvány azt tartalmazza, hogy nem lehet vízi társulat tulajdonában közösségi mű. Nem támogatjuk a módosító indítványt, hiszen ha a gazdák úgy döntenek, hogy egy területen egy vízlevezető csatornát építenek a beszedett érdekeltségi hozzájárulásból, és ezt a társulás elvégzi, akkor ez a társulat, vagyis a gazdák közös tulajdona. Úgyhogy szerintünk a módosító indítvány nem jó. Megjegyzem, például a társasházi közös tulajdon is létezik, tehát közösségi tulajdon nem csak állami tulajdonban lehet.
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspont nincs.
ELNÖK: És minisztériumi?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A minisztériumi álláspont az, hogy támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Akkor a későbbiekben mindig csak a minisztériumi álláspontot kérném szépen.
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Jó.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 2. sorszámú indítvány Orosz Sándor indítványa. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Itt az a kérdés, hogy vízfolyásokat létrehozhat-e a társulat, és ebben a módosító indítványnak igaza van, hogy nem hoz létre, de Orosz Sándor ezzel kapcsolatban egy csatlakozó módosító indítványt fog benyújtani, amely azt tartalmazza, hogy az eredeti szövegben oda, hogy: "üzemeltetet, továbbá vízfolyások fenntartási munkáit végzi", mert az igaz, hogy nem létesít vízfolyásokat, de fenntartási munkákat végez. Úgyhogy a Környezetvédelmi bizottság ezt a javaslatot elutasította, azzal, hogy Orosz Sándor benyújtja majd a csatlakozó módosító indítványát, amit viszont támogatni fog, és a csatlakozót az előterjesztő is támogatni tudja.
ELNÖK: Igen, de én most erről kérdezem.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Ezt nem. A tartalmával egyetértünk, de ebben a formában nem.
ELNÖK: Tehát nem. A kormány?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca egyetért a módosító javaslattal.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen.
A 3. pont Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: A 3-ast igen, az a 8-as számot viseli egyébként...
ELNÖK: Az ajánlás szerint..., vagy kérem, hogy adjunk egyet az előterjesztőnek...
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Nem, nem, van ajánlásom...
ELNÖK: Ja, bocsánat!
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: ..., csak más sorrendben készítettem elő. A javaslatnak két bekezdése van. Az (1) bekezdésben foglaltakkal egyetértünk, a (2) bekezdés összefügg a következő módosító indítvánnyal, azzal pedig nem értünk egyet.
ELNÖK: Igen...
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Ezért - bocsánat, elnök úr - itt megint szeretném jelezni, hogy csatlakozó módosítót fog benyújtani Orosz képviselő úr, amely szerint a (2) bekezdés elhagyja, és ebben az esetben az (1) bekezdést az előterjesztő támogatja. De javaslom, hogy majd a következő módosítónál tárgyaljuk együtt a (2) bekezdést, és akkor... (Herbály Imre: Akkor nem támogatja az előterjesztő...)
ELNÖK: És mi az álláspontja az előterjesztőnek a 3-as indítványról?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Ebben a formában nem, de az (1) bekezdését majd igen.
ELNÖK: Tehát nem. Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca ebben a formában támogatja a módosítót.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 4-es sorszámú indítvány Orosz Sándor indítványa. Mi az előterjesztő álláspontja?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Nem támogatjuk az indítványt. Ez ellentétes a közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, és nem illeszkedik a más törvényekben meghatározott ellenőrzési és hatósági jogosítványokhoz sem.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 5-ös indítvány Orosz Sándor indítványa. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Nem értünk egyet az indítvánnyal. Ez kormányrendeletben akarja taxatíve felsorolni azokat az eseteket, amikor a társulatok, a gazdák úgy dönthetnek, hogy a differenciált hozzájárulást és annak mértékét megállapítják. Szerintünk ezt a gazdákra kell bízni, nem pedig kormányrendeletben felülről szabályozni. Kétszáz éve így működnek a társulatok.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Nincs valami nagy koherencia az előterjesztő és a tárca között, ha jól látom. (Derültség.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, önálló képviselői indítványról van szó, és egy volt MDF-es képviselő is van a csapatban.
ELNÖK: Ez most pozitív vagy negatív dolog? (Derültség. - Közbeszólások: Ez tény.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ez a mi álláspontunk, az meg a kormány álláspontja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 6. pont Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa. Mi az előterjesztő álláspontja?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca is támogatja.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tessék! Meg is teremtődött az összhang.
ELNÖK: Rájuk kellett hatni. (Derültség.) Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség.
A 7. pont Orosz Sándor indítványa. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Ugyan fölösleges, de egyébként támogatjuk. Fölösleges, azért, mert a vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve mert az önkormányzati törvény eleve törzsvagyonban tartja ezeket, de ha az előterjesztő rá akar itt erősíteni, akkor tegye meg! Úgyhogy mi elfogadjuk, támogatjuk.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mi is támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség.
A 8. pont Orosz Sándor képviselőtársunk indítványa. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Nem támogatjuk. Ennek az az indoka, hogy a víziközmű-társulat nem működtet művet, az arra jön létre, hogy megvalósítson egy beruházást, és amikor azt megvalósította, akkor a törvény erejénél fogva megszűnik. Ezért aztán ide nem illeszthető, ahol a működtetéssel kapcsolatos kérdéseket rendezzük.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja. A szöveg nem teljesen pontos, mert a "gondoskodni kell" nem egyértelműen csak az üzemeltetésről szól. (Herbály Imre: Hol van "gondoskodik? - Godó Lajos: "Útján gondoskodni kell..."!)
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 9. pont Orosz Sándor képviselőtársunk javaslata. Az előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: Ez a javaslat az eredeti törvényben a közműtársulatokkal kapcsolatos szabályozást végzi el. Ott bemutatja az elején, hogy a vízi gazdálkodási társulatoknak két fajtája van: a vízi társulat, ezekről külön törvény rendelkezik, és a víziközmű-társulat, és a víziközmű-társulatokkal kapcsolatos szabályozásnál elvégzi mindazokat a módosítókat, amelyeket az eddigi működés tapasztalataiból levont, illetve a vízi közművet kiterjeszti még közműtársulatra, de ez a vízgazdálkodási törvényben jelenik majd meg. Támogatjuk, egyetértünk vele.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség, gondolom, ha Borenszki Ervin is felteszi a kezét. (Közbeszólások. - Borenszki Ervin igennel szavaz.) Mert csak úgy van többség, csak azért akartam mondani. (Borenszki Ervin: Igen.) Jó.
Nem látok több módosító indítványt. Esetleg tudunk olyanról, amelyet bizottság nyújtott be, és nekünk meg kell tárgyalnunk? (Közbeszólások: Nem.) Köszönöm szépen, akkor itt lezárom a módosító indítványok tárgyalását.
A napirendi pontot berekesztem. Köszönöm az előterjesztőnek és a tárca képviselőjének a jelenlétet.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/11061. számú törvényjavaslat (Általános vita)
A 3. sorszámú napirendi pontra térünk rá: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról Bárándy Gergely képviselőtársunk nyújtott be egy törvénymódosítást. Mi is az információnk az előterjesztőről? (Horváth Zoltánné: Hogy sajnos nem tud időben jönni, és kéri, hogy támogassák.) Igen, tehát akkor előterjesztői indoklást nem tudunk, mindösszesen egy hozzánk eljuttatott kérés van, hogy támogassuk. (Horváth Zoltánné: Az indoklás ott van mellette.) Igen. Ezért a kormányt kérdezzük meg Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes úr személyében, akit köszöntök. Kérem, akkor ismertesse a kormány álláspontját az állatok védelméről szóló törvénytervezettel kapcsolatban.
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztést a kormány a holnapi ülésén fogja megtárgyalni, így egyelőre csak a minisztérium álláspontját tudom képviselni...
ELNÖK: Itt közbeszólnék. Igen, ezt értem, de nem ma este kerül véletlenül napirendre a parlamentben ez a törvényjavaslat?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem tudom.
ELNÖK: Ez elég jól jellemzi a jelenlegi kormány és a parlament működését. Köszönöm szépen, tessék folytatni! Tehát ott tartottunk, hogy holnap fogja a kormány megtárgyalni.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A holnapi ülésén tárgyalja az előterjesztést. A minisztérium támogatni javasolja a kormány részére a törvényjavaslat elfogadását.
ELNÖK: Értem. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nekem lenne, addig átadom az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem, és megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Borzasztóan sajnálom, hogy nincs itt az előterjesztő, ezt őszintén mondom, mert legalább akkora csodálkozással töltött el Bárándy Gergely törvénymódosítása, mint az elmúlt időszakban Kuncze Gábor képviselő úr vízüggyel foglalkozó módosító indítványa. Őszintén megmondom, nem sértve és nem elvitatva azt a jogot, hogy bármely képviselő nyújthat be természetesen törvénymódosítást, de először nekem azon főtt a fejem, hogy vajon Bárándy Gergely hogy jutott odáig, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényhez törvénymódosítást nyújt be, tehát hogy mi is az indítéka. Az első igazi nagy kérdésem ez volt, mert figyelve az ő munkáját én még nem láttam, nem hallottam, hogy e témakörben valaha is egyáltalán megszólalt volna - lehet, hogy titkos életében állatvédelemmel foglalkozik civil szervezeti mozgalomvezetőként, de a törvényalkotói munkájában ez idáig én ezt nem fedeztem fel. Ezért aztán a törvény tartalmi részét is elkezdtem nézni, hogy vajon hozzáértőként próbálja-e meg benyújtani azt az indítványt, amelyet maga jegyez, és itt ugyan az eredendő kérdésemre választ önmagam nem tudtam adni, hogy mi a szándéka a képviselő úrnak, de arra rájöttem, hogy valószínűleg felületes tanácsadói voltak, akik rávették arra, hogy ezt az indítványt az ő nevével jegyezve nyújtsa be. És én nagyon sajnálom, hogy a minisztérium most azt mondja, hogy ebben a formában ez az előterjesztés támogatható, mert azt mertem feltételezni, hogy a minisztériumnál néhányan komolyabban foglalkoznak ilyen súlyú szakmai kérdéssel.
Az egy dolog, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény most módosításra szorulna-e, és hogy pont ezeket a szakaszokat kellene-e megnyitni. Ez már önmagában egy vitatott kérdés lehet. De hogy egy FVM-ben lévő szakmai csapat mondjuk az 1. §, a megnyitott 1. § (3) bekezdésénél, ahol azt mondja, hogy a szabadon tartott állatok számára biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint időjárás káros hatásai és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak, és itt nem tűnik fel, hogy vannak olyan magyar őshonos állatfajok, amelyek, ha akarják, akkor sem hajlandóak bármilyen időjárási viszontagságok közepette védett helyre bemenni. Ilyen mondjuk a szürkemarha, amely leginkább télen fial, borjadzik, a legnagyobb hóban, nem hajlandó...
ELNÖK: Ellik.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ellik vagy borjadzik.
ELNÖK: Az jó volt, a fialás nem stimmelt. (Közbeszólások.)
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szakmai kiegészítést.
ELNÖK: Bocsánat!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Én csak arra akartam utalni, hogy ott a hóban szépen elvégzi, amit a természet rá mért, és egyszerűen nem hajlandó védett helyre bemenni, maximum a szalmabála tövében lefekszik egy picit - körülbelül ennyi neki a védelem. Tehát átgondolta-e valaki azt, hogy például azok az őshonos állatfajaink, amelyek most ridegtartáson vannak, oda most mi tényleg fel akarunk építtetni értelmetlen karámokat, vagy mire gondoltak itt az előterjesztők igazából? Átgondolták-e ilyen értelemben is ezt a részét?
Aztán a 2. § (24) bekezdés f) pontjának a megnyitásakor én rögtön megkértem volna az előterjesztőt, ha eljött volna, hogy sorolja már fel azokat a veszélyes állatokat, amelyek a magyarországi őshonos növény-, illetve állatvilágra ökológiai szempontból veszélyesek.
ELNÖK: Oroszlán.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ezt persze megkérdezem majd a kormány képviselőjétől, hogy soroljuk fel, hogy tudatában vannak-e, melyek ezek az állatok, ha már egy ilyen címet beterjesztett, és ezt majd tiltja, hogy hogyan kell... Tehát soroljon már fel néhány ilyet, hogyha ő szakmai előterjesztőként most ehhez a törvényhez hozzá mert nyúlni. És engem még az lep meg, hogy ezeknek csak a tartását, a szaporítását és a forgalmazását tiltja, és, tessék mondani, a szállítását? Vihetjük össze-vissza, és ha van egy ellenőrzés, és megállítják, akkor azt mondja: ne haragudjon, a törvény értelmében én nem tartom, én nem szaporítom, én nem hozom forgalomba, én konkrétan most szállítom; vannak megbízóim, s a többi, persze fel lehet göngyölni az ügyet... Csak rá szerettem volna mutatni, hogy komoly dilettantizmust látok ebben az egész előterjesztésben.
Aztán a 3. §-nál... Én nem tudom, lehet, hogy ez az én szakmai hiányosságom, és ezért kérdéssel fordulok a kormány jelen lévő képviselőjéhez, hogy a megnyitott (5) bekezdésnél mindenféle felügyelőségre és ellenőrzésre azt mondja, hogy az állatvédelmi tanácsadó szakértői testület véleménye alapján is különös figyelmébe kell majd venni. Kicsoda is ez az állatvédelmi tanácsadó szakértői testület? Van ilyen? Az MgSZH keretén belül működő... (Bagi Béla: Ez a 4 mancs! - Derültség.) Majd szót adok, természetesen szót adok, ha...
ELNÖK: Bocsánat, én adok szót. (Derültség.)
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem, én nem adok szót. (Derültség.)
ELNÖK: Tessék folytatni, elnök úr, a hozzászólását!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. A szerepkörtévesztés miatt elnézést kérek - de csak időszaki.
Én azért kérem szépen, mert én egyelőre... Amikor az MgSZH-t össze tetszettek kutyulni annak idején, megpróbáltuk kibogozni, hogy ott most milyen testületek vannak. Nevesítsük, hogy ki az állatvédelmi tanácsadó szakértői testület, ki ez, az MgSZH szervezeti felépítésében hol van ez, hol van nevesítve ennek a hatásköre, a feladata, a bírálata, az összetétele, kicsoda ez, akire ez a törvényjavaslat hivatkozik, csak ezt akarom megkérdezni. Az előterjesztő tudatában volt-e annak, hogy kire hivatkozik állatvédelmi tanácsadói szakértői testület címszóval.
A 6. § (4) bekezdése azt mondja, hogy: "A (2) bekezdésben foglaltakon túl állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn - ez lesz az izgalmasabb -, ha biztosított az annak tartós működéséhez szükséges vagyoni fedezet.". Nem tudom, az előterjesztő tisztában volt-e azzal, hogy ha ez a törvény most így életbe lép, akkor január 1-jétől... (Zaj.)
ELNÖK: Nyugalom, képviselőtársaim!
FONT SÁNDOR (Fidesz): ..., vagyis, azt hiszem, 15 napon belül akarja életbe léptetni, ha jól néztem... Követő hónap 15. napján, tehát ha decembertől netán életbe lépne, akkor január 1-jétől az összes állatmenhelyünket be kell zárni, mert gyakorlatilag nincs olyan állatmenhely, amely most valami komoly anyagi bázissal működne. Az 1 százalékos adófelajánlással lehet segíteni ezeknek az állatmenhelyek, amelyek, amikor megkapják azt a pénzt, abban a pillanatban törlesztik az addig hitelbe odaszállított kutyatápot és az állatorvosok munkadíját, utána pedig elkezdenek könyörögni mindenféle jótékonysági szervezettől kezdve caritas alapítványokig, mindenhol, hogy azt az állatmenhelyet valamilyen szinten működtessék. Tehát ha egy ilyen dologhoz hozzányúl, és azt mondja, hogy ezek az állatmenhelyek úgymond akkor létesíthetők és tarthatók, ha biztosított az annak tartós működéséhez szükséges vagyoni fedezet, akkor most fogja bezárni az összes állatmenhelyet ennek a törvényi előterjesztésnek az életbelépésével.
Sajnálatos módon, mondom, először biztosítania kellett volna a törvénynek azt, hogy hogyan rendezi ezeknek az állatmenhelyeknek és farmoknak az anyagi bázisát, és utána mondja azt, hogy aki ezzel nem rendelkezik, nem tudja ezt megteremteni, nem tudja fenntartani, ők tényleg ne tartsanak olyan körülmények között állatokat. Én értem azt, hogy vannak borzasztó helyzetbe került befogott állatok, amelyek különféle állatmenhelyeken vannak, de tessék mondani, ennek a költségét mi rendeztük valaha? Mindig azt mondtuk, hogy: persze, jönnek az állatvédők, borzasztó, hogy egy 40 négyzetméteres lakásban hat kutya lakik, azonnal jön a hatóság, vigyük el, de ki fizeti azt a hatóságot, az hova viszi az állatokat - ez már önmagában komoly költség, a szállítás -, és utána majd, ahova szállítják, ott kicsoda tartogatja, nevelgeti, dédelgeti, esetleg kiajánlja, ami így karácsony előtt különösen szokás, valakiknek, családhoz, hogy azt a szerencsétlen jószágot, általában kutyákról van szó, legtöbb esetben, valaki befogadja. Ennek a költségét végiggondolta egyáltalán az előterjesztő, amikor ilyen törvényi szakaszt megpróbál életre kelteni... (Zaj.)
ELNÖK: Nyugi!
FONT SÁNDOR (Fidesz): És aztán egy nagyon érdekes... Én értem az indítékát, mert szerintem minden parlamenti pártot megkeresett egy bizonyos, állatok nevelésével foglalkozó szövetség, egy magyarországi szervezet, amely felajánlotta, hogy ők szeretnének az állatvédelmi oktatással kapcsolatban előterjesztést tenni. Ez egy népszerűnek tűnő indítvány - a IX. fejezetről beszélek, amely egy új, állatvédelmi oktatás című fejezettel nyílik meg a 8. § alapján, és itt kizárólag állatvédelmi oktatásról beszél.
A mi véleményünk a következő: egyrészt teljesen elhibázott helyre teszi be. Jó lenne, ha ezt az oktatási törvénybe tenné be, és az oktatásügyben érintettekkel megbeszélnék. Ha ezt berakjuk az állatvédelmi törvénybe, de az oktatással ezt nem hozzuk szinkronitásba, akkor teljesen fölösleges volt ehhez hozzányúlni, a jobbító szándék ellenére teljesen fölösleges volt hozzányúlni. Egy.
Kettő: mi az, hogy állatvédelmi oktatás? Akkor írjunk elő növényvédelmi oktatást is ezeknek a gyerekeknek? És éppen innen jön a m problémánk: nem állat- és növényvédelmi, esetleg növényvédelmi oktatást kellene a felnövekvő nemzedéknek előírni a véleményünk szerint, hanem az természet és az élővilág tiszteletére szakosodott oktatást, amely elmagyarázza, mert sajnos ma már el kell magyarázni a gyermekeinknek azt, amit régen természetes volt, hogy mik azok a háziállatok, mik azok a vadon élő állatok, és mi az az élővilág, amely bennünket, a környezetünket körbevesz, és így szerves az egész Föld, felépítve a csúcsragadozó emberig, mert mi vagyunk ennek a piramisnak a csúcsán. Ezt a szemléletet, a természet- és az élővilág tiszteletére való nevelést nagyon szívesen támogatnánk, szerintem ha adódik rá alkalmunk, mi ezt fogjuk is támogatni, de az oktatási rendszerbe beintegrálva, és nem az állatvédelmi törvényben, kiragadva csak az állatot, mert, mondom, ennek az ökológiának a szerves része a mellette lévő növény és a teljes környezetünk.
Ezzel a néhány kiragadott gondolattal szerettem volna csak érzékeltetni, hogy a beterjesztő teljesen dilettánsan, valakinek az inspirálására nyúlt hozzá egy nagyon súlyos kérdéshez, amelyhez jobb lett volna, ha hozzá nem nyúl. Azt, mondom, külön sajnálom, hogy az FVM mint szakmai minisztérium nem vette észre ezeket a szerintem égbekiáltó hibákat és ellentéteket, amelyek óriási galibát fognak okozni, ha ez a törvény egyáltalán életbe fog lépni. Az pedig, hogy a szocialista többség ma délutánra beszavazta ezt a törvényjavaslatot napirendi pontként, a kormány meg csak holnap tárgyalja, hogy vitára egyáltalán alkalmasnak találja-e, önmagáért beszél, és ezt nem is kívánom minősíteni.
Természetesen nem támogatjuk ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Az ülés vezetését visszaadom az elnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az elnök úrnak a hozzászólásában felvetett egy-két, a szakmaiságra vonatkozó megjegyzésével nem vitatkoznék, de van, amivel természetesen vitatkozom. Egyrészt feltette a kérdést, hogy milyen jogon adott be a képviselő úr ilyen jellegű törvénymódosítási javaslatot. A képviseleti demokrácia jogán...
ELNÖK: Nem figyeltél...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én nem figyeltem? Dehogynem! Észrevettem, hogy belebeszélsz az ülésvezetésbe például.
Aztán a következő, hogy kifogásolja rögtön az 1. §-nál a (3) bekezdést, hogy micsoda dolog az, hogy létesítmény kell. Oda van írva, hogy biztosítani kell olyan területet - területet! -, mondjuk szalmabálát a szürkemarhának.
Aztán a következő a 2. §-nál a (24) bekezdés f) pont. Viccből, helytelenül én is bekiabáltam, hogy például oroszlánt tartani háznál, gondolom, nem célszerű. Nem is őshonos, meg veszélyes is. De szállítani... Mi lenne, hogyha nem lehetne mondjuk a cirkusznak oroszlánt szállítani? Lehet, hogy a példa őrült rossz, de nem elképzelhetetlen, hogy ilyen van.
ELNÖK: Külön engedély kell...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Külön engedéllyel, jó, de természetesen ehhez is be lehet adni módosító indítványokat.
Aztán itt van az állatmenhely ügye. Azt gondolom, hogy ha annyit előírnánk a törvényben, hogy az annak működtetéséhez szükséges vagyoni fedezettel, akkor tennénk egy lépést afelé, hogy az állatmenhelyek ügye megoldódjon. Mert a tartós tényleg túlzott követelmény, de tényleg úgy van, hogy ha ezt bevesszük, akkor, azt hiszem, bezárhatnak, de maga a felvetés szerintem elfogadható.
Az ügy fontosságával kapcsolatos felvetést én is elfogadom, tehát hogy nem ez a legeslegfontosabb, de a képviselő úrnak joga volt beadni a törvénymódosító indítványt.
A magam részéről, ha ő kiállja a próbát, általános vitára alkalmasnak tartom, természetesen fenntartva azt az álláspontunkat, hogy ennél fontosabb ügyek is vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megadom a szót... Sajnos, mondom az előterjesztőnek nem tudjuk megadni a szót, tehát hogy az ügy próbáját, hogy hogy állja ki az előterjesztő, most nem fogjuk megtudni. A kormány képviselőjének, a minisztérium főosztályvezető-helyettesének adom meg a szót.
Dr. Andréka Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak néhány megjegyzést tennék az elhangzottakkal kapcsolatban.
Az 1. § (3) bekezdése jelenleg úgy szól, tehát a jelenleg hatályos szöveg úgy szól, hogy olyan létesítményt kell biztosítani, amely az állatokat megvédi a természetes ellenségeitől. E helyett kerülne be az a szöveg, hogy az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet biztosít, tehát nemcsak a természetes ellenségekkel szemben, hanem valamennyi, az állat egészségére ártalmasnak bizonyuló hatástól védeni kell az állatokat. Úgy gondolom, ez a jelenleg hatályos szöveghez képest inkább a pontosítás és az állatok védelme érdekében történő vagy ilyen tartalmú módosítást jelent.
A 2. §-sal kapcsolatban, hogy mely fajok lehetnek, amelyek az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára veszélyesek, ezek az úgynevezett invazív fajták, különösen hobbiállat-kereskedésekben lehet ilyeneket találni. Például az ékszerteknős egy ilyen invazív fajta. Az ékszerteknős, mint bármely más teknős, gyakran tovább él, mint a gazdája, folyamatosan növekszik, amikor pici, akkor még nagyon jól elfér az akváriumban, amikor már megnő, akkor nem, akkor kirakják egy természetes vizes területre, ahonnan kiszorítja az ott őshonos mocsári teknős fajtát. Ez mindenképpen egy olyan jelenség, amely ellen a törvényi tilalmat fel kell állítani.
A 3. §-s tekintetében az Állatvédelmi Tanácsadó Testülettel kapcsolatos kérdés merült fel. Ez egy jelenleg is létező szervezet. 1999-ben jött létre a 10/1999-es FVM-rendelet hozta létre. Nem az MgSZH keretei között működik, ez egy független szervezet. Ennek szakmai, illetve civil szervezetek is tagjai az államigazgatási szervezetek képviselői mellett. Ez egy jelenleg is meglévő intézmény. Itt mindösszesen annyi történik, hogy a törvényjavaslat szakértői testület néven említi, mivel hogy ez egy testület, és nem egy bizottság. Ennyit tartalmaz a módosítás.
Ami pedig az állatmenhelyek működésére vonatkozó vagyoni fedezetet illeti, ez jelenleg is így van a törvényben. Itt annyi történik, hogy a hatályos törvény nemcsak állatmenhely, hanem állatpanzió vonatkozásában is előírja azt, hogy akkor létesíthető, illetve tartható fenn, hogyha a működéséhez szükséges vagyoni fedezet rendelkezésre áll. Mivel az állatpanzió egy nyereségorientált intézmény, tehát az egy vállalkozási formában működtetett intézmény, így ez esetben teljesen fölösleges előírni a törvényben, hogy ott a vagyoni fedezettel rendelkezni kell, hiszen az egy profitorientált gazdasági vállalkozás. Míg az állatmenhely alapvetően egy nonprofit szervezet. Annyi történik, hogy a törvényjavaslat nyomán elhagyásra kerül az "állatpanzió", az állatmenhely működéséhez szükséges vagyoni fedezet pedig jelenleg is törvényi előírás. Körülbelül ezeket...
Illetve még egy fontos megjegyzés van az állatmenhelyek működésének biztosításával kapcsolatban. A tavasszal elfogadott, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény előírta, hogy ha az állatot olyan körülmények között tartják, ami annak az egészségét súlyosan veszélyezteti, ezért elkobzásra kerül az állat, és menhelyen kerül elhelyezésre, akkor az állat korábbi tulajdonosát kötelezi az állatvédelmi hatóság az állat tartása költségének hat hónapra előre történő megelőlegezésére. Ez tehát, ami beépítésre került a törvénybe, egy olyan jogintézmény, ami részben fedezetet tud biztosítani hat hónapra, tehát fél évre az adott állat menhelyen történő tartásának finanszírozására. Úgyhogy itt azért történt egy előrelépés az állatmenhelyek működésének, finanszírozási problémájának ha nem is a teljes megoldására, de egy komoly előrelépés történt a működésük támogatására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazunk az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség. Köszönöm szépen. (Horváth Zoltánné: A kisebbség nem támogatja vagy tartózkodik?) Ki az, aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) Tíz nem támogató képviselőtársunk van. (Herbály Imre: Mi nem állítunk bizottsági előadót.)
A bizottság nem állít előadót, úgy látom a kormánypárt és az ellenzék részéről. A parlamentben majd megküzdenek az érintett felek a törvényi előterjesztéssel kapcsolatosan.
A napirendi pontot ezzel lezárom, köszönöm szépen a kormány képviseletét.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló T/11028. számú törvényjavaslat (Új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett)
Módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a 4. napirendi pontra: a Tisza-völgy árvízi biztonságának kérdéskörére. A törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok megvitatásáról fogunk tárgyalni. Nem tudom, a KvVM képviseletében továbbra is Kapitány Gabriella segít nekünk? (Kapitány Gabriella: Igen.) Köszönöm szépen. Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni. Egy kicsit bajban vagyunk, de Godó képviselő úr itt van, az előterjesztők részéről több előterjesztő... (Demendi László: Kárpáti Tibor is itt van!) Igen, Kárpáti Tibor is itt van. Akkor megkérem a képviselő urat, hogy az előterjesztőknek fenntartott helyet foglalja el. (Kárpáti Tibor: Herbály képviselő úr nincs itt?) Valamiért most éppen nincs itt... (Godó Lajos: Ki kellett mennie, mindjárt visszajön.) Éppen szabadságoltatta magát, de ahogy ismerem, itt lesz pillanatokon belül.
Először az előterjesztőt, majd pedig a tárca képviselőjét kérdezem majd. Rögtön megkérdezem: itt van kormányálláspont?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Szintén nincs, tehát akkor a tárca álláspontját fogjuk hallani a későbbiekben. Nem sok, két indítványunk van mindösszesen, ha jól látom.
Az ajánlástervezet szerint az 1. indítvány Bencsik János és Ángyán képviselőtársunk indítványa. Az előterjesztőt kérdezem, hogy támogatja-e.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP) előterjesztő: Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca képviselőjét kérdezem.
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca sem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán Józsefnek adok szót. Parancsolj!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Talán annyit érdemes az előzményekről elmondani, hogy 2007-ben módosította a kormány egy kormány-előterjesztéssel a Vásárhelyi-terv törvényt, nyilvánvalóan költségvetési indokok mentén. Leegyszerűsödött, lecsupaszodott a törvény egy hagyományos árvízvédelmi intézkedéssorra nagyjából, tehát a gátépítésre, le levette erről a törvényről nagyrészt, a többségét azoknak az intézkedéseknek, amelyek az ökológiai, tájhasználat-váltási, vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazták volna. A konfliktus nyilván ebből származik, és azt próbálta volna a törvénymódosítási javaslat valamilyen módon korrigálni az ott élő emberek szempontjainak a figyelembevételével, amelyek természetesen fontosak.
Hat paragrafusból áll ez a törvénymódosítás. Az első négy - ezt tegnap az általános vitában is kifejtettem - tulajdonképpen ezt próbálja meg valamilyen módon reparálni. Ugyanakkor a 6. § (2) bekezdése, amelyre a módosító indítványunk vonatkozik, olyan változtatást javasol, ami alapvetően ellentétes a Vásárhelyi-terv koncepciójával.
A következő helyzettel szeretném megvilágítani, mit javasol ez a törvénymódosítás. Van egy vésztározásra kijelölt területünk, árapasztó tározó - két fajtával van a Tisza-völgyben ezeknek a tározóknak, az egyik az úgynevezett ártéri tájgazdálkodásra vonatkozó, a másik a vészhelyzetben árapasztásra kijelölt tározó. A módosítás nem tesz különbséget a két típus között, pedig egészen más a használati módja. A következő történik: az eredeti, amit törölni javasol most ez a törvénymódosítás, az eredeti Vásárhely-terv azt mondja, hogy az ilyen víztározásra kijelölt területen értékes beruházásokat, ültetvénytelepítést, érzékeny ültetvények telepítését, meliorációt, kémiai meliorációt ne végezzünk, és ott ne folytassunk kémiai szerekkel erősen megtámogatott gazdálkodást, mert adott esetben amikor elárasztjuk ezt a területet - két-háromméteres vízoszlop is lehetséges ezekben, tehát nem egy futó árasztásról van szó -, megsemmisül az, amit ott létrehoztunk.
A következő történik: ha most elfogadjuk, hogy ezeket a korlátozó intézkedéseket vegyük ki a Vásárhelyi-tervből, akkor támogathatóvá válnak az ilyen fajta beruházások. Mik voltak az eredeti Vásárhelyi-tervben, amit most kivenni javasol a 6. § (2) bekezdésével? Kémiai talajjavítás, öntézési, meliorációs célú beruházások - ezen nagy beruházás igényű és értékes beavatkozások -, faiskola létesítése, vetőmagtermesztés, nagy értékű kultúráknak a termesztése ott, ahol egyébként akár másnap eláraszthatjuk az egész területet, ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák létesítése, amelyek intenzív későbbi gazdálkodást tételeznek fel. Azt mondta a Vásárhelyi-terv, hogy ezekre ne adjunk támogatást, mert ott más módon kellene használni ezeket a területeket. Igaz, hogy volt a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban egy elképzelés, hogy ezt viszont az agrár-környezetgazdálkodási programban kellene betenni, és az lenne majd a javaslatom, hogy ha valamin akciózunk, ezt próbáljuk elérni, mert az nem megoldás, hogy ezeket a korlátozó intézkedéseket ezeken a területeken egyszerűen megszüntetjük. Támogatom ezeknek a létrehozását, ezeknek a beavatkozásoknak a létrehozását állami pénzzel, közpénzzel, rendszeresen megsemmisítem, amikor jön az ár, és rávezetem, majd kártérítést fizetek annak, akinek kára keletkezett ebből a dologból. Ha ezt kivesszük innen, ez történik.
Ráadásul hogyha itt egy intenzív kultúrát megengedek, ami ezekkel összefügg - oda kellenek ilyen típusú beavatkozások -, akkor ennek az a következménye, hogy ha rávezetem a vizet, azt a vizet, ami egy vegyszerezett területre érkezik, se öntözésre nem tudom használni, mert nem teríthetem ki azt a vegyszert egyéb kultúrákra, amelyekben kárt okoz, se a folyókba nem vezethetem vissza, hogyha egy adott koncentrációt elér benne ez a vegyszerterhelés. Tehát egyszerűen víztározásra használt területeken nem szabad ezeket a beavatkozásokat megengedni, főleg nem állami támogatással, hanem át kell alakítani ott a gazdálkodást és a támogatási rendszert.
A javaslataim a következők lennének, és tisztelettel, szeretettel javaslom, hogy ezeken a területeken ne ezt a megoldást válasszátok, miközben értem, hogy az ott gazdálkodóknak meg pénzre lenne szükségük, ha jól értem a kezdeményezést. Az agrár-környezetgazdálkodási program zonális programjai közé terveztük betenni annak idején, tehát kijelölt területek, ahol valamilyen élővilág-védelmi, vízvédelmi problémánk van, ötéves állami szerződésekkel lehet az ott gazdálkodónak kiegészítő támogatást adni, ha betartják ezeket az intézkedéseket, amelyeket most törölni akarunk. A másik lehetőség, ha nem akar ilyennel élni - és ez is benne volt az eredeti koncepcióban, és próbáljuk meg ezt inkább visszahozni! -, hogy lehetőség van földcserére, ha van földalap; kívül, nem ezen a területen állami földdel cserélni, és utána előírásokat tenni erre a földre, aszerint, ami ott a normális működés. Vagy felajánlhatja az állam, hogy megvásárolja, kisajátíthatja ezeket a területeket, ugyanis itt más a funkció, és hihetetlen károkat okozunk gazdasági szempontból, környezetvédelmi szempontból, sőt gondoljátok el, az árapasztásnál is ezerszer meg kell gondolni, hogy egyáltalán kiengedem-e oda a vizet, ahol mondjuk ilyen létesítmények vagy beruházások, ilyen ültetvények vannak. Tehát még az árvízvédelmi intézkedéseket is akadályozza, hogyha ezt a területet ilyen módon használjuk, és megengedjük ezt a használatot.
Ezért gondoltuk, hogy miközben az első négy paragrafus valóban jó, a 6. § (2) bekezdése nem igazán felel meg annak, amit ott célszerű lenne csinálni. És azt javasoltuk, aztán látom, hogy Nagy Andor - aki nincs itt - tulajdonképpen szintén ugyanerre a problémára utal. Közös a forrás, szeretném azt is megjegyezni, és nyilván többen megkaptátok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vetette fel ezt az egész problémakört. Talán jobb megoldást lehetne találni, és a pénzt, amit itt állami támogatásra, ilyen típusú beruházásokra fordítunk, azt másra kellene fordítani, egy okosabb tájhasználat, egy folyóvölggyel együttműködő tájhasználat, egy, a funkciónak jobban megfelelő gazdálkodás támogatására, amiből, jelzem, ugyanannyi támogatáshoz, sőt esetleg többhöz hozzájuthatnak azok a gazdák, merthogy a területalapú támogatást nem tiltja ez, tehát megkaphatja kukorica, búza után a GOF-támogatást itt is, itt csak arról van szó, hogy ilyen extraberuházásokat ne támogassunk ott. És ha az AKG-ba betesszük, akkor még AKG-támogatást is kaphat az az illető, aki ott gazdálkodik.
Én tehát ezért érvelek amellett, hogy gondoljátok meg, előterjesztők, hogy talán egy más megoldás jobb lenne erre, mint épp ez a megoldás. A Vásárhelyi-tervnek egyébként már jószerével csak egy-két ilyen eredeti eleme maradt, ami okos szerintem, mint ahogy építkezést sem engedünk az ártereken vagy a hullámtérben, ami szintén normális, mert utána problémáink vannak abból, hogyha jön az ár. Ezért kérem, hogy gondoljátok meg, előterjesztők, hogy ezt milyen módon kezeljük, és én azt javaslom, hogy inkább keressünk az egyéb megoldások között lehetőségeket: AKG, zonális program, földcsere, Nemzeti Földalap, illetve az állam kisajátítja, illetve piaci áron felvásárolja a földeket azoktól, akik nem akarnak ebben a rendszerben ilyen módon gazdálkodni. De itt, ezekben az árapasztó tározókban ez az egyetlen működési mód, ami normális. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imrének adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Részben mint előterjesztő, de inkább mint a vidéki emberek lelkét jól ismerő képviselő szeretnék szólni, aki végig ott volt a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kapcsán építendő tározók beharangozásánál, az emberek meggyőzésénél. Én ott akkor azt mondtam, hogy itt nem egyszerűen műszaki fejlesztésről van szó, hanem az emberek gondolkodásának a megváltozása és a termelési mód változása is be kell hogy következzék. Én továbbra is tartom ezt az álláspontomat, és elvileg és részben egyetértek a képviselő úr okfejtésével, illetve az ombudsman felvetéseivel is. Úgy látom azonban, hogy kellő tapasztalat sem a tározók használatával kapcsolatban nincs, sem pedig nem alakult ki az az erre a területre irányuló támogatási rendszer, amelyben koncentráltan kellene tulajdonképpen ezt a gazdálkodási módot támogatni. Ezért mindannyiunk biztonsága érdekében addig, amíg nincs tapasztalatunk, nem lenne célszerű olyan ellenséges hangulatot teremteni a tározóépítéssel kapcsolatban, ami az embereket taszítaná ettől az ügytől, persze nem becsapva őket, hanem azt mondva, hogy amíg a tározók nem épülnek meg, amíg nincsenek tapasztalataink, addig nem korlátozunk. Természetesen még akkor is van a pályázatkiíró, -elbíráló kezében eszköz, illetve az érdekképviseletek és mindenki más kezében is van eszköz, hogy megértesse, hogy itt azért a kijelölt területen nem érdemes mondjuk valami olyan építményt elhelyezni, de miután lehet, hogy csak tíz év múlva kerül használatba a tározó, miért ne lehetne mondjuk ott egy vetőmagot, egy lucernavetőmagot előállítani? Miért ne lehetne egy egyébként a folyómederben szokásos gyümölcsöst telepíteni, mondjuk... (Dr. Ángyán József: Gyenge víztűrő képességű, invazív...!) Jó, jön a genetikailag módosított gyümölcs, és akkor majd az... (Az elnök nemet int.) Elnézést, ez csak egy sutka volt!
Szóval igazából én azt gondolom, illetve mi azt gondoltuk, és én most is azt gondolom, hogy egy átmeneti szabály lenne ennek a korlátozásnak a lazítása, és akkor, amikor kialakulnak azok a tapasztalatok, hogy milyen időközönként, milyen vízmagassággal lenne terhelt ez a tározó, és amikor megvan a gazdálkodáshoz a pályázati rendszer, akkor lehet tulajdonképpen olyan szabályokat kidolgozni, akkor kell és lehet, lehetne és kellene kidolgozni azokat a szabályokat, amelyek aztán a korlátozásokat elfogadhatóvá tennék az ott élő gazdák részére, egyetértve azzal, hogy a kicserélés egy evidens dolog véleményem szerint. Itt sajnos olyan problémák vannak, hogy vannak olyan területek, ahol a közelben nincs, nem volt... Amikor ezt a Vásárhelyi-tervet indítottuk, akkor én megpróbáltam képviselőként is és megyei közgyűlési alelnökként is elérni azt, hogy akivel a cserében meg lehet egyezni, azzal egyezzünk meg a cserében, de nem volt a közelben olyan terület.
Én ennyit szerettem volna elmondani. Mondom még egyszer: elvileg és részben egyetértek a felvetéssel, amit a képviselő úr mondott, és amit az ombudsman úr leírt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Godó Lajos jelzésére:) Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Én is azt szeretném csak elmondani, hogy ezekkel az észrevételekkel egyetértek, de gyakorlatilag kilenc éve folyik a Tisza mentén a tározókkal kapcsolatos gondolkodás, törvények születtek, 2004-ben egy újabb törvény született, és azt látjuk és azt tapasztalom én is a hanyi, sülyi, vésztározó építése kapcsán, hogy az érintett mezőgazdasági termelők egyáltalán nincsenek megelégedve az okkal a jogszabályokkal, amelyek az elmúlt nyolc évben részben születtek, részben a jogszabályokkal, részben pedig a szabályozással, akár a környezetgazdálkodással. Nem tudjuk beerőltetni a Tisza-völgyébe a tájgazdálkodást olyan formában, ahogy az eredeti elképzelés elindult.
Egy 25 éves időszakról szól a 2004. évi LXXVIII. törvény, 25 év alatt kell megvalósítani a Tisza mentén azt a 12 vésztározót. 25 év egy gazdálkodó életében nagyon nagy idő, és pontosan ebből kiindulva tettük meg képviselőtársaimmal ezt a javaslatot, hogy ami most szeptember 23-án az alapkőletétellel elindult, a nagykunsági vagy a hanyi-tiszasülyi tározó építése, mert a következő héten már ott voltak a gépek, és elindultak, az 2013 végégre lesz kész, a műtárgyak akkorra készülnek el. Ez egy gazdálkodónak gyakorlatilag nagyon nagy idő, ez alatt sok lehetőségtől elesik. Amikor elkészülnek ezek a tározók, akkor kellene egy egységes tájgazdálkodási kódexet vagy kormányrendeletet vagy törvényt megalkotni (Herbály Imre: Pénzzel együtt!), hogy a Tisza mentén lévő tározókat hogyan lehetne értelmesen kihasználni, hiszen az országon átmenő vízkészlettel egyre jobban kellene gazdálkodni.
Egyetértek a földcserékkel, de a legnagyobb probléma az, hogy a földet használó gazdálkodóknak a hosszú távú használati biztonsága nincs meg. Mert akkor tudna fejleszteni, beruházni, ha neki a bérleti lehetősége legalább 50 évre megadatna. Ezt mondták a gazdálkodók. Ötéves bérleti szerződés mellett ők nem tudnak olyan beruházásokat végrehajtani. Tehát egy komplett rendszerben át kellene ezeket gondolni, és akkor kellene rá visszatérni. Viszont a mostani lehetőségekből nem lenne szabad kizárni őket. A megújuló energiahordozók elterjesztése érdekében több gazdálkodó elindult ezen a téren, ahhoz viszont vizet kell odajuttatni, akármilyen fás szárú növényt telepítenek a területre, hogy eredményes legyen a hozadék. Nincs kiépítve ez a rendszer. Számos kérdés vetődik fel. Mi tehát elsősorban nem gyümölcsültetvényekre gondoltunk, hanem fás szárú növények telepítésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Közbeszólások: Szavazzunk!) Hogyha jól értem, az igazi kritikai pont az a része, amely megengedné, hogy a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7. § (1) bekezdése, amire Nagy Andor - látom a következő indítványban - külön javaslatot tesz, hogy ezt azért mégse engedjük meg. És amivel az alelnök úr - ha jól értettem - elvileg egyetért, és érti azt, hogy most átmenetileg könnyítenénk a feltételeken, azzal kapcsolatban rákérdezek arra a politikai szituációra, már elnézést, mert azért politikusok vagyunk, hogy most, így a választáshoz közeledve... Én azt tudom, hogy az ott érintett gazdálkodóknak ez egy jó dolog, úgy, ahogy Ángyán József képviselőtársunk elmondta, hogy bizony-bizony itt komoly kártérítési kötelezettsége lesz majd az államnak, hogyha ezeket a könnyítéseket megtesszük. És Herbály Imre alelnök úr azt mondja, hogy igen-igen, talán mégsem szabadna így hagyni, most csak átmenetileg könnyítjük meg a feltételeket, egyszer aztán majd vissza kell állítani, mert tényleg képtelenség az, hogy vízzel borított területeken olyan beruházást és egyebet végezzenek, amit utána az államnak kell kártalanítania. De kérdezem én, hogy netán egy másik politikai szituációban, netán egy Fidesz-kormányzás alatt, amikor azt kell mondani, hogy: uraim, hibás volt a törvényt így megengedni, és próbálnánk visszafelé csinálni, az a mozzanat nem lesz nagyon fájdalmas, nem lesz politikai felhangoktól kiáltott, hogy ez a gonosz Fidesz-kormány most meg mire készül, elvenni azt, amit egyszer már a gazdáknak odaadtunk. És most járulunk hozzá ahhoz a képtelenséghez, amiről, úgy érzem, tudja az MSZP is, hogy ezt nem szabadna. Ha jól érzékelem a mostani szituációt, erről van szó.
Ezért talán érthető a két indítvány, itt Nagy Andor indítványáról is beszélek, az majd a következő lesz jogi értelemben, amikor arról vitatkozunk, hogy úgy néz ki, hogy nem szabadna ezt a könnyítést megengedni. Értjük azt, hogy akik ott élnek, de tisztázzuk: aki hegytetőn van, és ott van területe, és erdeje van, azt tudja, hogy azzal hogy kell gazdálkodni. Aki vízzel borított környezetben lakik, annak meg azt kell tudnia, hogy, uraim, ilyen az én területem, függetlenül attól, hogy bérli vagy saját tulajdona, de erről tudomása kell legyen. Akinek meg belvizes területe van, annak meg valószínűleg az alapcsövezésről, netán vízelvezetésről kell gondoskodnia. Ennek mindenki tudatában van, aki földtulajdonos. Véleményem szerint egyiküket sem lehet extraelőnyhöz juttatni, csak azért, mert most éppen egy ilyen nyomás nehezedik esetleg a törvényalkotói többségre. Ez az én véleményem.
(Herbály Imre és Bagi Béla jelzésére:) Bocsánat, most Bagi Bélának adok szót, utána újra az alelnök úrnak.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy volt egy koncepció - most már nagyjából múlt időben beszélhetünk róla -, a Vásárhelyi-terv, amely távlatosan előremutató volt, tehát annak a vízjárta vidéknek a használatát, a hosszú távú használatát célozza meg. Ha ezt most innen kiemeljük így, ahogy van, ez visszalépés. Én teljesen tudatában vagyok, hogy ez az ott élő emberek rövid távú érdeke - a rövid távú érdeke ez! -, de bármikor bekövetkezhet, mert azt senki sem tudja. A kémiai talajjavítás, tehát a kemikáliák használata is egész egyszerűen egy környezetvédelmi veszélyforrássá válik, hogyha most visszalépünk ezen a területen.
A gyepfeltörés ügyét aztán végképp nem értem, hogy miért lehetne itt feltörni, ha már ott végre valami elgyepesedett. Tehát az eredeti állapotok visszaállítása megtörténik, és ha valakinek gusztusa támad gyepet feltörni, akkor az feltörhesse a gyepet. De a részletekbe most nem szeretnék belemenni, csak az ügy koncepcionális részére szeretnék rámutatni, hogy nem kellene rövid távú egyéni érdekek, most kerülni akartam azt a szót, hogy esetleg népszerű intézkedések meghozatala érdekében visszalépni. Ezeket az embereket orientálni kellene, és a legjobban orientálni az ott élő embereket az érdekeltségükön keresztül lehetne, tehát a támogatást ebbe az irányba koncentrálni, amiről már szó volt, vagy akár speciális, akár külön soron megjelölt támogatásban részesíteni ezeket az embereket, akik felvállalják azt a speciális gazdálkodást, azt a kötött, kötötten speciális gazdálkodást és életformát ezen a területen. Inkább ebbe az irányba kellene elmozdulni, hogy az ő érdekeik esetleg rövid távon se sérüljenek. De ne tegyünk az eredeti koncepcióból engedményt, mert sosem fogunk eljutni ahhoz a célhoz, amit egyébként mindannyian kívánatosnak tartunk. Köszönöm.
ELNÖK: Az alelnök úrnak adok szót, Herbály Imre!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok az elnök úrnak tanácsokat adni, hogy hogy lehet kivédeni, hogy az a csúnya Fidesz-kormány...
ELNÖK: Úgy, hogy szép lesz...
HERBÁLY IMRE (MSZP): ..., van ötlete, hogy mit mond majd, amikor mondjuk nem a szép MSZP-kormány lesz, hogy mit kell mondani. Én inkább arra szeretnék kitérni, hogy semmiféle politikai haszonszerzés nem vezetett bennünket. A tározók építésének a megszervezésében semmilyen támogatást nem kaptunk azoktól a képviselőtársainktól, akik egyébként elvileg egyetértenek a tározók építésével meg a Vásárhelyi-tervvel is, csak az érintett földműveseknek, földhasználóknak a - hogy mondjam? - hergelését érzékeltük a részükről. És ha odafigyelt Bagi képviselő úr is, akkor én szándékosan mondtam, hogy mindannyiunk biztonsága érdekében, a tározók építése érdekében gondoltuk, hogy átmenetileg lazítani kell ezt a szabályt. Azért mondom a "lazítani"-t, mert a paragrafus meg van nyitva, lehet egy kicsit ezen belül szerintem még majd egyezkedni, (Kárpáti Tiborra nézve:) de azt majd a képviselő úr elmondja, mert igazán ő az előterjesztő. Azon a területen, ahol ő képviselő, ott az egész tározó építése meghiúsult volna, hogyha nem látják az ottani emberek, hogy mi harcolunk valamiért, és nem két hónapja, nem most kezdtük el az egyeztetést, hanem valamikor a 2008. év elején, inkább a közepéhez közelebb, elsősorban annak érdekében, hogy az egyszeri kárenyhítés összege emelkedjék (Dr. Ángyán József: Az rendben van!), hisz 2006 óta bizony komoly változások következtek be elsősorban az input anyagok terén, és ez az ágazati inflációt rendesen meghúzta.
Nyilvánvaló, hogy az egyéb tapasztalatokat is figyelembe kellett venni, amikor mi ezt a módosító javaslatunkat beadtuk, és akkor úgy gondoltuk, hogy mivel azt sem tudjuk, hogy az első elárasztás mikor lesz, lehet, hogy egy év múlva, lehet, hogy öt, lehet, hogy tíz év múlva, ezért kár a leendő építéseket gátolni azáltal, hogy ilyen szigorú szabályok vannak, amelyekkel, amennyiben megépül a tározó, és a tájgazdálkodási pályázati támogatási lehetőségek bejönnek, én a magam részéről teljes mértékben egyetértek. És semmi ilyen nincs, hogy majd a csúnya Fidesz-kormány meg a... Nem vezérelt ilyen bennünket, higgyétek el, nem kell mindig azt keresni, hogy milyen politikai szándékok vezetnek bennünket. Egyszerűen úgy éreztük, hogy az ott élő embereknek a jelenlegi és a középtávú, rövid-középtávú vagy hosszú, mert ezt is felvetetted, nem két évben, három évben, négy-öt-tíz évben kell gondolkodni. Így gondoltuk mi ezt a szabályt. Lehet ezen még gondolkodni, és lehet egy kicsit rajta alakítani, de kár lenne mondjuk veszélyeztetni a tározók építését, mert később ezekből, hogyha a következőket másképp tervezik a tervezők, akár víztározó is lehet, nem csak vésztározó, amit Godó képviselőtársam megemlített. Ezeket, amiket most építettek, erre még nem alkalmasak, de szükség lenne rá, hogy az országban ilyen tározók legyenek, mert nyilván a mikroklíma is javulna, és esetleg az ország, a Kárpát-medence éghajlata és a lehetőségek is javulnának. Köszönöm szépen, és elnézést.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Dr. Ángyán József jelzésére:) Ángyán Józsefnek adok szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Nekem az az érzésem, hogy nem sikerült igazán megértetni az emberekkel - ne haragudjatok, ez egy kritika is, és lehet, hogy nincs igazam -, hogy ugyanazok a támogatások járnak nekik változatlanul a tározó megépítése után is, mint amik eddig jártak. Ezt kellene egyszer elmondani. A területalapú támogatást a növények után ugyanúgy megkapják, függetlenül attól, merthogy ez a tiltás, amit módosítani akartok, nem erre vonatkozik, hogy nem lehet támogatást adni, hanem arra, hogy bizonyos típusú intenzív beruházásokat, nagy beruházási igényű dolgokat ne csináljatok ott, azon a területen, amelyet időszakonként elönthetünk vízzel. Tehát megkapják a területalapú támogatást.
Egyetértünk azzal a javaslatotokkal, hogy a kompenzációt, a rendelkezésre állási díjat, az egyszeri megváltást emeljük 6 ezerről 8 ezerre aranykoronánként, mert az infláció továbbment. Tehát el kellene magyarázni, hogy kapjátok a támogatást, kaptok egy készenléti kompenzációt, aranykoronként most már 8 ezer forintot, de azt kérjük, hogy ez a terület, miután ezt várhatóan valamikor el kell árasztani, nem tudjuk, hogy mikor, lehet, hogy jövőre, lehet, hogy öt év múlva, lehet, hogy tíz év múlva, de ez a terület olyan lesz, amit rendszeresen nagy víznyomás ér, ne telepítsetek olyat... Imre mondta, hogy hadd telepítsenek ültetvényt, de itt azt írja, hogy gyenge víztűrő képességű évelő kultúrákat, olyanokat ne vigyetek oda! Szerintem az emberek megértenék, ha ezt így el lehetne magyarázni - nem tudom, hogy ez mennyire történt meg -, hogy ez nem érinti az ő támogatásaikat, a mindennapi megélhetésüket nem érinti, az öthektárost meg végképp nem érinti, mert tegnap a képviselő úrral beszélgettünk, hogy az öthektárasoknak meg kell ez a pénz. Én egyetértek vele, de megkapják, az öthektáros meg nem akar meliorációt meg szuperintenzív nem tudom miket csinálni a tározótérben, hanem én azt gondolom, hogy vannak olyan befektetők, akik éppen talán a kártérítésre spekulálnak, vagy én nem tudom, mire spekulálnak ott, ezen a területen, ahol egyébként rendszeresen várhatóan vízborítás lesz, mert arra épül meg ez a terület.
Én tehát azt gondolom, sokkal jobban járnának az ott élők is - és ezt tegnap is elmondtam -, ha azon akcióznánk, kormányoldal meg ellenzék együtt, hogy ezeket a területeket emeljük be az AKG-ba is, és lehessen pályázni még pluszpénzeket arra, hogy ezek betartásáért még kapjanak kifizetést. Erre lehetőség lenne a folyóvölgyekben, ezt meg lehetne tenni. 80 százalékban az EU társfinanszírozza ráadásul az ilyen típusú dolgokat. Én tehát nem politikai szempontból érvelek vagy nem tudom mi, hanem a józan ész szempontjából mondom nektek, hogy ezt érdemes komolyan meggondolni. Sokféle gondunk-bajunk származhat ebből környezetvédelmi szempontból, kártérítési szempontból, költségvetési szempontból, gazdasági szempontból, és az emberek is ugyanúgy nyugtalanok lesznek, tehát ez nem oldja meg az emberek gondját, és főleg nem azoknak a problémáját oldja meg, ha ezt kivesszük, akik ott, azon az öt hektáron nap mint nap mondjuk kukoricát termesztenek, őket nem is nagyon érinti ez a dolog. Az sokkal inkább, hogyha betennénk egy más támogatási rendszerbe is ezeket a területeket, és együtt hoznánk...
Még mindig megvan a vidékfejlesztési terv költségvetésének a 45 százaléka, még nem költődött el, tehát tulajdonképpen lenne még mozgástér, az 1400 milliárdból lehetne pénzeket mozgatni ezekre a területekre, célterületekre, és sokkal jobban járnánk minden szempontból. Ezért én a józan ész mentén érvelek, és semmiféle politikai vagy nem tudom milyen elképzeléseim nincsenek ezzel kapcsolatban - hogy aztán lesznek-e ebből ilyesmik, azt én nem tudom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Elnézést kérek a hosszabb vita miatt. Az előterjesztőt kérdezem, hogy ő ugye nem támogatja, és a tárca képviselője?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mivel az az érdekünk, hogy meg tudjanak valósulni a tározók, és elég jelentős lakossági ellenállással találkozunk ezen a téren, a tárca sem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Jó. További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Megadom a szót az előterjesztőnek, hogy reflektáljon az itt elhangzottakra.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP) előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak hogy lássák azt a helyzetet, és akkor ebből mindjárt ki fog derülni, hogy ennek nincs semmilyen politikai háttere, vagy ha van is, akkor az nem a szocialista képviselők érdekeit szolgálja, hisz jellemzően nem a mi szavazóink vannak ott. Két tározó kialakítása fog a következő időszakban megtörténni, ha a lakossági ellenállás meg nem fogja akadályozni. Az egyik a Szamos-Kraszna közi, a másik a beregi, ez két meghatározó tározó. Az ott élő gazdák évek óta, visszamenőleg három-négy éve megfogalmazták mindezeket, amiket most felvezettünk, ezt jegyzőkönyvekkel és egyebekkel tudom bizonyítani, tehát ezt nem ma találtuk ki, ezt nem a választás előtt, hanem akkor karoltuk fel.
A szituációt hadd mondjam el! Ebben a két térségben körülbelül 25-30 százalék az aktívkorúak foglalkoztatása, és ebben a kistérségi központok is benne vannak. Ezeken a településeken semmilyen más munkalehetőség nincs, néhány önkormányzati munkahely van, az itt élő emberek ebből a földből élnek, régóta, most is, és reményük sincs arra, hogy más munkahelyet vagy lehetőséget találjanak. Ezek az emberek most azzal szembesülnek - és ez jelen tározónként körülbelül 30 ezer ember -, hogy egy törvény szerint odajönnek, körbekerítik a földjüket, több ezer hektárt, és utána azt mondják, hogy ezen a nagyon alacsony, átlag 9-15 aranykorona értékű földeken te nem végezhetsz kémiai kezelést, tehát nem műtrágyázhatsz, nem végezhetsz ezt, nem végezhetsz azt, de nem kapnak érte semmit. Ezek az emberek úgy érzik, hogy ők be vannak csapva, mert a most is nagyon nehéz megélhetési körülmények között ez az egyetlen, az életfeltételüket biztosító lehetőség, és erre olyan korlátozást tesznek... Mondja meg nekem valaki, hogy ki fog majd kukoricát vagy egyebeket termeszteni, ha nem lehet műtrágyázni, ha nem lehet a terepen semmilyen olyan munkát végezni! Ki fogja majd akkor ezt mondani? Ők ezt mondják. Ők lehetetlenné válnak ebben a pillanatban.
A másik oldala az, hogy tájgazdálkodást mondanak, de ez ma egy szitokszó az itt élő gazdák szemében, mert még senki nem mutatta be nekik, hogy egy tájgazdálkodás mit jelent, mert eddig a tanulmányok a kosárfonást, a gyékényfonást és egyéb ilyen jellegű dolgokat jelentették, ők azt mondják..., és abból jobban élnek, tehát nincs rá se példa, se precedens, tehát semmilyen lehetőség. Teljes mértékben kiszolgáltatottnak érzik magukat, és úgy gondolják, hogy még a mostani, amire felgépesítették magukat, amiben működtek, még jelen pillanatban is van erdősítés, gyümölcsös építése...
De különben a vízre vonatkozóan hadd mondjam, hogy most is van erdő, amit el szokott önteni a víz, még sincs semmi baja. Az ártereken a tipikus szatmári szilva, a nem tudom szilvafák, amelyek gyümölcséből nagyon jó szilvalekvár, pálinka van, azok állandóan víz alatt vannak. Higgyék el, hogy az ott élő embereknek tökéletesen megvan az ennek a területnek a művelésére vonatkozó évszázados tapasztalata. Nem akarnak már gyepet felszántani, mert nincs ott gyep - ez az ecsedi lápnak, az egyik nagytérségnek az egyik része volt, amit száz éve művelnek, és nincsenek ilyenek -, de ezek az emberek most úgy érzik, hogy egyszerűen kötelezik őket, hogy ezt a területet adják oda kisajátítás nélkül egy tevékenységre, ugyanakkor korlátozzák azokat a tevékenységeket, amelyek a megélhetésüket jelentik.
Nincs a másik oldalról támogatási rendszer, nincs garancia arra, hogy ők holnap... Mert ők nem a jövőben meg a jövő nemzedék által védett korban akarnak majd megélni, ők ma meg holnap akarnak ebben a kérdésben megélni. És ma olyan mértékű a szituáció, hogy fizikai tettlegesség van, demonstráció, ellenállás van, és nem engednek oda be senkit. Környezetvédő már évek óta nem teheti be a lábát ebbe a térségbe, már a földmérők sem mehetnek be, mert fizikai tettlegesség van, mert ezek az emberek úgy érzik, hogy ők csak adnak, tőlük pedig elvesznek, és nem kapnak semmit. Nincs megoldva. Ezért gondoljuk mi úgy, hogy ezeknek a korlátozásoknak... Még egyszer mondom: ezeket a korlátozásokat mintegy három éve különböző formákban gyűjtjük, egy sokkal nagyobb kör volt ez, egy tárcaközi bizottság, amelyben öt minisztérium dolgozik, a földművelésügyi minisztériumban több mint egy éve vizsgálta, és egy tárcaközi bizottság közös állásfoglalása alapján kerültek bele ezek a törvénymódosításba. Több minden, sok minden más elmaradt, de bekerült, és ennek a támogatásával jött ide, sőt ebben segítettek kimunkálni.
Az sem igazán vigasz, hogy itt micsoda károk keletkeznek, ugyanis kimutatták - mert elkészült egy nagyon komoly anyag a törvénymódosításhoz -, hogy maximum 30 százalékkal lehet magasabb a kártérítés, ha felszabadítjuk ezeket, mert történtek erre hatásvizsgálatok, tehát 30 százalékkal lehet magasabb, de ez össze sem hasonlítható azzal, amit a 20-40 év korlátozásával veszítenek ezek az emberek.
Nekem az lenne a kérésem a tisztelt bizottság felé, pontosan a Mezőgazdasági bizottság felé, hogy védje pontosan az általa képviseltek érdekeit, hisz ezeknek az embereknek nem adtak más lehetőséget, nem biztosítottak nekik jobb lehetőséget, a létbiztonságuk van veszélyben, és ezért ezek az emberek ma mindenre képesek, erőszakosak, demonstrálni fognak, tüntetni fognak, és meg fogják hiúsítani ennek a két tározónak a megvalósítását. Ezek a gazdálkodók rendszeresen kapcsolatot tartanak, a cigándi, tiszaroffi, hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági gazdákat kérdezik, mi és hogy történt, és az ottani tapasztalatok és egyéb konzultációk alapján keményedett meg az álláspontjuk, véleményük. Mi úgy gondoljuk, hogy ha mi tényleg végig akarjuk vinni ezt a programot, akkor ezt a törvénymódosítást el kell végezni. Talán ez riasztót fog majd jelenteni azoknak a tárcáknak vagy azoknak az érdekelteknek a szemében, akik komolyan akarják venni, hogy ha itt tényleg tározókat és vidékfejlesztést és egyebeket akarunk végrehajtani, akkor annak az elemeit nem elvesszük, hanem biztosítjuk, és az ott élők érdekeiben fog ez megvalósulni, nem pedig ellenük.
Én ennyivel szerettem volna ezt kiegészíteni, és úgy gondolom, hogy ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy ne érezzék magukat becsapva ezek az emberek, és hogy ne legyen kilátástalan a helyzetük. Mert hogyha ők nem végezhetik azt a munkát, nem művelhetik úgy ezt a földet, amire tehetségük, lehetőségük, felszereltségük van, akkor nincs más lehetőség számukra, hisz nem tudunk más lehetőséget kínálni jelen pillanatban sem a támogatási rendszerünkkel, sem az ottani adottságokkal, lehetőségekkel. Én ezzel szerettem volna alátámasztani, hogy ez egy kényszer - nem pedig egy visszarendeződés -, annak érdekében, hogy megvalósítsunk bizonyos elképzeléseket. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor talán elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy szavazzunk az 1. számú módosító indítványról. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 2. számú módosító indítvány már kizárólag erre a sokat vitatott kérdésre koncentrál, de hivatalosan is megkérdezem az előterjesztőt az álláspontjáról.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP) előterjesztő: Ugyanaz a vélemény. Az első módosítónak is ez volt a lényege, ez a két pont.
ELNÖK: Mi a tárca álláspontja?
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szintén...
ELNÖK: Szintén támogatják...
KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem, szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: Ja, nem támogatják, bocsánat, igen. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazzunk róla!
Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Úgy látom, nincs további indítvány, amelyről a bizottságunknak tárgyalnia kellene. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előterjesztőnek és a kormány, a tárca képviselőjének a jelenlétet.
Az egyebekben szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy várhatóan jövő héten, mához egy hétre kedden, délelőtt 10 órakor fogunk ismételten ülésezni, ha ez ellen nincs valami nagy tiltakozás...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nincs. Hacsak nem lesz valami tárgyalás.
GODÓ LAJOS (MSZP): Hétfőn este szavazunk, úgy készüljetek!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem kedden szavazunk?
GODÓ LAJOS (MSZP): Hétfőn, hétfőn este lesz a költségvetési javaslatok szavazása.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Másodikkörös, nem lesz hosszú.
GODÓ LAJOS (MSZP): 11-ig.
ELNÖK: Tízre azért felébredünk. Kedden 10 óráig...
GODÓ LAJOS (MSZP): Hétfőn este körülbelül 11-ig szavazunk.
ELNÖK: Igen, a költségvetés kapcsolódó módosító indítványainak a szavazása lesz akkor. De ez talán nem zavar bennünket.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem, nem, egyáltalán nem.
ELNÖK: November 24-én, tehát kedden, 10 órára próbáljuk meg a bizottsági ülést összehívni. Gráf József miniszter úr várható meghallgatása december 8-ai időponttal kerülne sorra, ez a vele egyeztetett időpont, akkorra kerül majd kitűzésre - ezt csak tájékoztatásképpen szerettem volna elmondani.
Kérdezem, hogy az egyebek között van-e még valaki részéről olyan, ami bejelentésre érdemes. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen, akkor ezt a napirendi pontot is lezárom.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 41 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Herbály Imre
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese