MB-34/2009.
(MB-123/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2009. december 1-jén, kedden, 10 óra 14 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/11142. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/11143. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő termőföldek értékesítésének és tartós bérletbe adásának moratóriumáról szóló H/11337. számú határozati javaslat *
Kékkői Zoltán József (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Sirman Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Dr. Szalai Krisztina (Pénzügyminisztérium) kiegészítése *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Kékkői Zoltán József (Fidesz) válaszai, reflexiói *
Sirman Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiója *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Egyebek *
4. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Jakab István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (MSZP)
Bedő Tamás (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Csontos János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Sirman Ferenc szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szalai Krisztina főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 14 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik napirendi pontjainkat. És köszöntöm az egyes napirendi pontokhoz érkezett, a kormány részéről jelen lévő előadókat.
A napirendtervezetben három napirendipont-javaslatot küldtünk ki az egyebek mellett. Kérdezem, hogy a napirendtervezethez van-e kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja ezt a napirendtervezetet? Aki igen, kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez egyhangú. Ezek szerint fogunk haladni.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/11142. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/11143. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Ha jól értettük, az első és a második napirendi ponthoz, amelyben két, jelenleg tárgyalás alatt lévő törvénytervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerülne sor, nem érkezett kapcsolódó módosító indítvány. Ezért kérdezem, hogy tud-e valaki olyan kapcsolódó módosító indítványról, amely az első vagy akár a második napirendi ponthoz kapcsolódóan érkezett, és tárgyalnunk kellene. (Senki nem jelentkezik.) A titkárság nem tud ilyenről, a legyűjtésből nem tudunk ilyenről. A bizottság sem szándékozik ilyet benyújtani - ez még az utolsó fordulat. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor az első és a második napirendi pontot ezek után, megnyitva, de lezárva, miután... (Herbály Imre: Csak egy bejelentésem van.) Az alelnök úrnak adok szót az első és a második napirendi pont kapcsán.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Mint előterjesztő szeretném bejelenteni, hogy megérkezett hozzánk Kis Péter képviselő úr visszavonó nyilatkozata, a tegnap, a bizottság által nem megszavazott módosító indítványát visszavonta. (Kis Péter László: A 9. számút.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát akkor az első és a második napirendi pontot ezennel letudtuk, maradt a harmadik napirendi pont.
Turi-Kovács képviselő úr és több képviselőtársa határozati javaslatot terjesztett elő a 11337. számon, amelynek címe: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő termőföldek értékesítésének és tartós bérletbe adásának moratóriumáról szóló határozati javaslat. Nem tudom, hogy van-e itt valaki az előterjesztők közül. (Kékkői Zoltán József jelzésére:) Igen, Kékkői Zoltán képviselőtársunk - mondtam, hogy: "és képviselőtársai" -, köszönöm szépen. Zoltánnak akkor mint előterjesztőnek megadom a szót, utána a tárca képviselőinek adom majd meg a szót.
Kékkői Zoltán József (Fidesz) szóbeli kiegészítése
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Mivel kiosztásra került a határozati javaslat, és az indoklás mindenki számára olvasható, ezért külön nem szeretném indokolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adom meg a szót.
Sirman Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása
SIRMAN FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány több ok miatt sem támogatja a javaslatot, elsősorban amiatt, mert ez komoly problémát okozna az MNV Zrt.-nél likviditási szempontból, problémát okozna abból a szempontból, hogy a Pénzügyminisztériumban az agrártárca közreműködésével készül az a kormányrendelet, amely a "Földet életjáradékért" program következő ütemének a meghirdetéséről szól, és ennek a finanszírozásához szintén szükség van az MNV Zrt.-nél a földértékesítési bevételekre. Az MNV Zrt.-nek is van a földterületekkel kapcsolatban egy hasznosítási kötelezettsége, amelynek csak úgy tud eleget tenni, hogyha ebben a tekintetben nincs korlátozva. Információink szerint a következő időszakban jellemzően az életjáradékos programban megvásárolt kis területek értékesítését tervezi az MNV Zrt., úgyhogy az előterjesztés indoklásában szereplő okokat nem látjuk olyannak, ami alapján ezt a javaslatot támogatnunk kellene.
Azt természetesen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a hatályos jogszabályok alapján történjen mind az értékesítés, mind a bérbeadás, ehhez szigorúan ragaszkodni kell, de egyéb korlátozásra nem látunk indokot. Nem tudom, a PM képviselője ki kívánja-e egészíteni.
ELNÖK: Köszöntöm... Szalai Krisztina? Ha jól tájékoztattak minket a Pénzügyminisztériumból...
Dr. Szalai Krisztina (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Igen, jó napot kívánok, Szalai Krisztina vagyok a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról. A szakmai szempontokat az államtitkár úr már elmondta. Én csak annyival egészíteném ki, hogy a PM, mint az MNV Zrt.-nek a részvényesi jog gyakorlója, azáltal, hogy ott lefolyt egy belső vizsgálat, amely most a sajtóban is szereplő értékesítési eljáráshoz kapcsolódó szabálytalanságokra vonatkozott, és a vezérigazgató úr meghozta a kellő intézkedéseket, biztosítottnak látja a jogszerű működést.
ELNÖK: Megnyitom a vitát a határozattervezet fölött. A képviselői hozzászólások következhetnek. (Frankné dr. Kovács Szilvia jelzésére:) Frankné dr. Kovács Szilviának adok szót.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők közül itt van Kékkői képviselőtársam, tőle szeretnék kérdezni. Az indoklás a második mondatában azt írja, hogy: "A termőföldre vonatkozó jelenlegi elővételi szabályok, illetve törvényi rendelkezések a földet hivatásszerűen művelőket hátrányosan érintik.". Szeretném megkérdezni, hogy milyen hátrányt szenvednek a hivatásszerűen földet művelők. Aztán majd még szeretnék reflektálni más kérdéskörben is. Köszönöm.
ELNÖK: Az előterjesztőnek adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Egy példával próbálok meg röviden magyarázatot adni erre a mondatra. Vegyük például a volt bólyi kombinát területét! A volt bólyi kombinát területe mellett nagyon sok családi gazdálkodó dolgozik és műveli a földet, és azokhoz a földekhez, amelyek állami tulajdonban vannak, ők nem tudnak hozzájutni. (Font Sándor Herbály Imrével egyeztet. - Font Sándor elhagyja az üléstermet.)
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
60 hektár földön gazdálkodó szeretne száz hektáron gazdálkodni a későbbiekben, de 30 hektár bérbeadására jelenleg nincs lehetőség. Tudjuk, hogy mekkora mennyiségű földeket írtak ki értékesítésre vagy bérbeadásra. Tehát ez a mondat lényegében erről szól. Nem tudom, érthető volt-e.
ELNÖK: Anélkül, hogy minősítenék: ez elég gyenge válasz volt. (Kékkői Zoltán József: Csak példát mondtam, hátha értik.) Rossz példa volt. Megadom a szót Frankné Kovács Szilviának.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, itt egy kérdés merülhet fel: jogszabály szerinti-e az eljárás, tehát törvényes-e az eljárás vagy sem. Ha törvényes, akkor, azt gondolom, ilyen indokolás egyáltalán nem elfogadható. De ezzel szorosan összefügg a következő bekezdésben megfogalmazott kvázi tényállítás, annak minősíteném, hogy: "az értékesítések a hatályos jogszabályok megkerülésével vagy megszegésével történhettek". Itt ugyanez a kérdés: jogszabályszerű vagy sem? Ha önök, az előterjesztők úgy gondolják, hogy ez nem jogszabályszerű, és hogy ez a jogszabályok megkerülésével, illetőleg azok megszegésével történik, akkor én azt gondolom, hogy egy büntetőeljárás keretében bárkinek joga van arra, hogy a jogait érvényesítse. (Font Sándor, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.) De az, hogy egy hatályos jogszabály szerinti működést önök törvénytelennek minősítenek ezzel a kitétellel, az, azt gondolom, teljességgel elfogadhatatlan. Ez az egyik kérdés, mondom.
A másik, hogy ha ezzel törvényességi problémájuk van, akkor vannak erre különböző hatóságok - rendőrség, ügyészség, s a többi -, amelyek ezeket a visszaéléseket feltárják, és nyilván adnak egyfajta jogi megoldást ezekre a helyzetekre. De azt én semmiképpen nem tudom támogatni, hogy egy ilyen általánosító, légből kapott ténymegállapításra alapozva bármilyen moratóriumot is bevezessünk, hiszen azt gondolom, pontosan ez veszélyezteti a területek megművelését, a területek birtokbavételét és természetesen mindazon gazdálkodók jogát, akik gyakorlatilag most is ilyen jellegű földterületeket használnak. Köszönöm. (Kékkői Zoltán József: Válaszolhatok?)
ELNÖK: Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Az előterjesztőnek adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Gondolom, hallotta az előbb a Pénzügyminisztérium képviseletében elmondottakat, az választ ad önnek a kérdésére is. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Nem hallottam.) Tehát most megtesznek mindent annak érdekében, hogy ilyenek ne forduljanak elő. Nem ez hangzott el - lehet, hogy rosszul hallottam -, hogy visszaélések ne forduljanak elő? Nem? Vagy nem fordultak ilyenek eddig elő, a médiában én ezeket rosszul láttam vagy hallottam? Nem tudom most, miről van szó. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: (Borenszki Ervin jelzésére:) Borenszki Ervin jelentkezett hozzászólásra. Megadom a szót.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném megerősíteni azt, amit Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony mondott a jogorvoslattal kapcsolatban. Én is azt gondolom, és azt erősítem, hogy egy jogállamban az a természetes és jogszerű működés, hogy ha a fennálló jogszabályok szerint valamilyen jogsértés bekövetkezik, akkor akár egy országgyűlési képviselőnek is lehetőség van arra, hogy a jogszolgáltatásban illetékes szervekhez forduljon. A másik, hogy persze ha ezt nem teszi meg egy országgyűlési képviselő, akkor én azt gondolom, hogy egy ujjgyakorlatnak lehet minősíteni azt, hogy egy újabb törvény- vagy jogszabály-módosítást hozunk annak érdekében, hogy az általunk üdvösnek tartott magatartás a társadalomban uralkodóvá váljon. Én azt gondolom, hogy ez egy ilyen perverz magatartás lenne a törvényhozás részéről, mert azt gondolom, hogy először is a törvényt be kell tartani, és be kell tartatni, ebben minden állampolgárnak, különösen az országgyűlési képviselőnek elévülhetetlen kötelessége van.
Nekem is van egyébként ilyen gondom, konkrétan Szécsényben, ami a mi szülőföldünk, hogy valaki rosszhiszeműen használja azt a törvényi joghelyet, ahol ő a maga számára egy olyan előnyt próbál kovácsolni, ami nem illeti meg. Én azt gondolom, hogy nekünk közösen, képviselőtársammal együtt, kötelességünk, hogy a jogalkalmazót felhívjuk arra, hogy ez nem jogszerű, és ha továbbra is így viselkedik, akkor pedig kötelességünk az, még egyszer, másodsorban is, hogy felhívjuk erre a figyelmet, és megtegyük, magánszemélyként is meg országgyűlési képviselőként is azt a szükséges intézkedést, ami ehhez kell.
A harmadik érvem pedig a következő: ezzel a törvényjavaslattal a nemrégiben általunk is kezdeményezett és már... nem is nemrégiben, már sokadszor kezdeményezett "Földért életjáradék" programot állítanánk meg például - lehet, hogy más is -, hogyha ebben egy moratóriumot hirdetnénk; megállítanánk, ami a Nemzeti Vagyonkezelőnek egy olyan bevétele, amiből már futó "Földért életjáradék" programot finanszíroz, illetve azt a most megindítandó programot, amelyhez szükség van arra a bevételre, amelyről a képviselő úr most itt, ebben a módosításban lemondana.
Én azt gondolom, hogy kellő időt vártak már azok az emberek, akik nem kívánják használni az illető földterületet, és azt gondolják, hogy ebben a programban, amely a magyar kormány által indított program, részt szeretnének venni, és fel szeretnék ajánlani a földterületüket. Én tehát azt gondolom, hogy ha ilyen javaslattal élünk, akkor meg kellene vizsgálni azt, hogy mit stoppolunk, mi az, amit megállítunk, egyrészt; másrészt pedig a jelenlegi jogszabályok szerint el kellene járni mindazokban az ügyekben, ahogyan én is el fogok járni adott esetben, hogyha az, amit én mondjuk konkrétan Szécsényben tapasztaltam, bebizonyosodik, el fogok járni a Nemzeti Vagyonkezelőnél, illetve ha ott nem leszek eredményes, akkor a bíróságnál, hogy nem volt jogszerű az az eljárás, amit folytattak.
Úgyhogy én ezt tanácsolnám képviselőtársamnak is, és azt gondolom, hogy részemről, a magam részéről ez a törvényjavaslat, ez a képviselői önálló indítvány nem támogatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József és Herbály Imre jelzésére:) Örvendi képviselő úrnak, utána Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ezzel a témával, mármint a földértékesítés és a bérletbeadás meghirdetésével már nagyon sokat foglalkoztunk, és mindig kifogásoltuk a módszert, ahogy az értékesítésre való meghirdetést, a birtokbaadási lehetőségeket elővezette az MNV Zrt., és nekünk az a véleményünk, hogy a földértékesítések körüli manipulációk, az ügyészségi vizsgálatok, a törvénytelen eljárások miatti feljelentések miatt ezt most szépen moratórium alá kellene vonni, az egészet, azonnali hatállyal. Ezt a termőföld-értékesítést és a bérletbeadás meghirdetését azonnal moratórium alá kellene vonni, mert bizony itt olyan dolgok vannak, amelyek a törvényességet is sértik.
Az értékesítés során... Kérdezem én, kinek mennyi földterület lehet ma a birtokában? Azt mondja a törvény, hogy magánszemély maximum 300 hektár termőföldet birtokolhat. Akkor miért van meghirdetve 300 hektár feletti egységekben a termőföld-értékesítés? (Borenszki Ervin: Mert két ember is pályázhat.) De miért vannak ilyen értékesítések, meg miért vannak ilyen hirdetések? Ez már maga a törvénytelenség felé megy. (Borenszki Ervin közbeszól.) Úgyhogy nekem az a véleményem, hogy ezt a moratóriumot meg kell hirdetni, és be kell tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon örülök, hogy ritkán, de most udvarias voltam, ugyanis rögtön le szeretném reagálni a képviselő úr által mondottakat a moratóriummal kapcsolatban. Azt mondja, hogy mivel visszaélések, hibák történtek, ügyészségi vizsgálatok vannak, moratóriumot kell hirdetni. Ha az élelmiszerkereskedelem, ha a pénzpiacon, ha az autókereskedelemben visszaélések vannak, akkor moratóriumot kell hirdetni? Ugyan már! Magyarország jogállam. Magyarország jogállam, megvannak azok a szervek, szervezetek, intézmények, amelyek a visszaéléseket a maguk módján, a törvény adta lehetőségeken belül rendezni tudják - és rendezik is.
Egy dologban van köztünk kialakuló egyetértés: az értékesítési egységek a kezdet kezdetén tényleg, szerintem is egy kicsit nagy egységekben lettek meghatározva. Most az államtitkár úr jelezte, hogy a "Földért életjáradék" programban bevásárolt földterületeket értékesítik - ezek nyilván kisebb egységek, hisz, ha jól emlékszem, húsz hektár az egy főtől felvásárolható, illetve a programba bevonható terület -, ami részben megoldja ezt a problémát. Egyébként majd egy-két adatra visszatérek, ami azért egy kicsit más beállításba helyezi a képviselő urak által elmondottakat. Persze ezen túl is lehet még énszerintem egyrészt a hátralévő időben, meg aztán is lehet majd az értékesítési egység fogalmát alakítani, kisüzem, középüzem, miniüzem, akármilyen módon.
A földbirtok-politikai irányelveket a törvény szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá, illetve neki tulajdonképpen vétójoga van. Előterjeszti az MNV Zrt., a PM, és végül is a FVM-miniszternek van jóváhagyási joga. Ez megtörténik minden évben, ebben benne van az értékesítés, benne van a haszonbérleti jog értékesítése, a haszonbérletbe adás.
Én veszélyes lépésnek tartanám a földértékesítés leállítását is és a haszonbérleti jog értékesítéséét is. A földértékesítésre nem térnék ki, de a haszonbérletbe adásra, a haszonbérleti jog értékesítésére igen. Mindannyian tudjuk, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban nagy környezetvédelmi beruházások indultak, amelyek állami, illetve európai uniós támogatásban részesültek, és komoly hitelállomány is áll mögöttük, amelyek visszafizetési határideje 5-10 év. Amennyiben mondjuk a haszonbérleti idő hamarabb lejár, mint a hitel-visszafizetési határidő, akkor bizony nagy bajba kerülnek ezek az üzemek, és nagy bajba kerül a magyar agrárgazdaság is, hisz, gondoljuk el, így is hatalmas problémák vannak az állattenyésztés és a növénytermesztés arányával. Ha most olyan helyzetbe hozzuk ezeket a miszerintünk inkább közép-, önök szerint nagyüzemeket, akkor bizony ez a helyzet tovább romolhat.
Aztán itt van az AKG. Az AKG előírásai, pályázati előírásai szerint öt évnyi haszonbérleti időnek kell lennie a pályázónál. Ha ezt nem sikerül meghosszabbítani a haszonbérleti időt több esetben, bizony gondokat okoz, és az az önök által is nagyon támogatott agrár-környezetgazdálkodási előrelépés nem fog bekövetkezni.
És végül, de nem utolsósorban az MNV Zrt.-nek mint gazdálkodó szervezetnek az is a feladata, hogy járuljon hozzá a költségvetéshez. Azzal, hogy a haszonbérleti jogot értékesíti, biztonságot teremt a termelőknek, jelentős bevételhez jut, hisz egy bizonyos százalékát előre le kell tenni, és aztán előre meghatározza, hogy bizony a jelenleginél sokkal magasabb haszonbérleti díjat fizet jelesen azoknál a haszonbérlőknél, akik az első tizenkettőként jutottak hozzá a földterülethez, nem egy, 50 esztendőre, nem egy, hanem több, 50 esztendőre.
Egyébként csak szeretném mondani, hogy nagyon nehezen egyeztünk bele, hogy az MNV Zrt.-hez kerüljön a Nemzeti Földalap, ezt tudja a bizottság minden tagja. Egy kompromisszum révén maradt meg a Nemzeti Földalap önálló szervezeti egységként, önálló ügyvezető igazgatóval, és a Gt.-től egy kicsit - vagy nagyon - eltérően a Nemzeti Földalap ellenőrzőbizottsága is megmaradt ezen a szervezeten belül. Én úgy gondolom - és jó, hogy Budai Gyula is itt van (Dr. Budai Gyula: Jó napot kívánok, alelnök úr!) -, hogy a visszaéléseket, a hibákat az ellenőrzőbizottságon belüli munkával sokkal jobban és időben fel lehetett volna vagy fel lehetne és még ezután is fel lehet tárni, anélkül, hogy moratóriumot hirdetnénk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a hibák jó része az ellenőrzőbizottság összehangolt munkájával, az érdekeltek jelentősebb mértékű érdekérvényesítésével részben megelőzhető lett volna.
Végül csak jelezni szeretném, hogy a 28-as értékesítési körben 3 hektár alatt 346 pályázó jutott földhöz; 3-5 hektár között 73 fő jutott termőföldhöz; 5-10 hektár között 68 fő jutott termőföldhöz; 10 hektár fölött pedig 51 fő jutott termőföldhöz. A haszonbérbeadásoknál a jelenleg folyamatban lévő, illetve megvalósult ügyek száma összesen 106 darab volt. Ebből 51 darab száz hektár alatti haszonbérleti jogot szerzett meg; 100 és 200 hektár közöttit 15; és akkor innen, már 200-500 hektár között 16; 500 és ezer hektár között hat; és természetesen van benne ezer hektár felett 18.
De ebben már annyiszor megegyeztünk, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországon egy vegyes szerkezetű agrárgazdaság működik. Én úgy gondolom, hogy nagyon helyes az a törekvés, hogy a mikrogazdaságokat erősítsük, méretüket növeljük, az életképességüket növeljük, de nem feltétlen azon az áron, hogy a versenyképességet, az ország agrártermékeinek közel az 50 százalékát adó gazdaságok erejét a gazdasági érdekeinek ellenében csökkentsük. Ha ezt el tudjuk fogadni - és én elfogadom azt, amit képviselőtársaim a kisgazdaságokkal kapcsolatban sokszor kifejtenek -, akkor szerintem azt is el kell fogadni, hogy moratóriumot hirdetni nem lenne célszerű és időszerű, ez ártana a magyar agrárgazdaságnak. Inkább a másik oldalról közelítsük meg, tárjuk fel azokat a hiányosságokat, amelyekre hivatkoztatok vagy hivatkoztak képviselőtársaim, és igyekezzünk azon lenni, hogy az MNV Zrt., az NFA ügyvezető igazgatóságát... (Az elnök dr. Budai Gyulával egyeztet.) - egyébként hogyha azért akar hozzászólni az igazgató úr, mert én megszólítottam, akkor én ez ellen tiltakozni fogok -, akkor tehát, azt gondolom, eredményesebbek leszünk, mintha most moratóriumot hirdetnénk, mert akkor nemcsak azokat az üzemeket sújtjuk, amelyek önök által kolhoz típusú tőkés latifundiumok, hanem azokat a kis- és középüzemeket is, amelyeket önök akarnak támogatni. Én is akarom támogatni őket, mi is akarjuk támogatni őket, de nem ezen az áron. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésekre:) Egyre sűrűsödik a megszólalni kívánok száma. Szeretném jelezni, hogy Budai Gyula a megszólítás okán nem kaphat szót, nem tagja a bizottságnak, ez egyértelmű, tehát az alelnök úr kérése evidens. Budai Gyulát a Fidesz szakértőként jelenti be, élve a Házszabály adta lehetőséggel, ezért kérjük majd a megszólalási jogosultságot biztosítani számára, akkor, amikor további képviselői hozzászólás nincs.
És most a sorrendiséget megtartva Bagi Bélának adok szót. Ha jól láttam, utána Godó Lajos jelentkezett, és úgy vissza, majd váltakozva adok szót. Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Úgy érzékelem, hogy a felháborodást elsősorban az indoklás váltotta ki. Magát az előterjesztést én támogatom, mert támogatásra érdemes - az más kérdés, hogy én más indoklást ragasztottam volna ehhez hozzá, de azt most nem fogom elmondani, mert erről az anyagról beszélünk. Azt hiszem, hogy ezzel az előterjesztéssel olyan különösen nagy meglepetést nem okozunk, mert mi soha nem értettünk egyet ennek a kormánynak a földbirtok-politikájával és irányelveivel lényegében, és mondjuk az állattenyésztés helyzetét, jelenlegi helyzetét sem innen, a jelenlegi birtokszerkezettől datáljuk, mi úgy ítéljük meg, hogy más annak az oka.
Én tehát továbbra is azt gondolom, hogy ez jótékony dolog lenne, mert a jelenlegi gyakorlat nem feltétlenül egyezik a mi követendő irányelvünkkel. Szó sincs arról, hogy a nagyüzemek ellehetetlenítésére vagy akár kontrakarírozásra készülnénk, de jótékony lenne ez a moratórium, és - hogy mondjam? - kisebb, az agrártermelés szempontjából lényegesen kisebb problémát okoz ennek a felfüggesztése, mint amilyen jótékony lehet a Fidesz jövőbeni vidékpolitikája szempontjából, de ennek a kifejtésére ma megint nem kerülhet sor. Ezért én támogatom ezt az indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A napirenden lévő országgyűlési határozattervezettel a magam részéről nem értek egyet. Az indoklásában olyan, általam hamisnak vélt megfogalmazások vannak, amelyek véleményem szerint nem igazak. Azt mondja, hogy tiltakoztak a társadalmi szervezetek korábban is, jelenleg is, vitatják a földértékesítés jelenlegi szabályozását. Én pontosan mást tapasztaltam, azt, hogy igenis azok a gazdálkodók, aki földet akartak vásárolni, azok éltek a különböző pályázatoknál a lehetőséggel, és földet tudtak vásárolni. A meghirdetett különböző blokkokban, településenként, helyrajzi számonként, területnagyságra kerültek ezek meghirdetésre, és én úgy gondolom, hogy ez egy politikai indíttatású országgyűlési határozati javaslat, amit a magam részéről elfogadni nem tudok.
A kormány képviselője elmondta, hogy milyen indokok alapján nem ért egyet. Az életjáradék-program továbbfolytatása számunkra is, valamennyiünk számára fontos kérdés, mert az életjáradéknak a kifizetéséhez szükséges forrásokat bizonyos mértékig az értékesített föld árbevételéből tudja a Pénzügyminisztérium biztosítani. Ez az egyik nagyon fontos kérdés, és nagyon sok olyan idős ember van, aki a nyugdíját ezzel a forrással tudja növelni, meg nem akarja már tovább a termőföldet se bérbe adni, se maga művelni.
Sokszor elhangzott a multifunkcionális mezőgazdaság létrehozása, kialakítása. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk, de egyébként a szabályozás alapján is biztosítani kell a kisgazdaságoknak is, a nagyobb gazdaságoknak is a bérleti lehetőséget. Többen elmondták már itt az AKG-s programot, az állattenyésztő-telepek beruházásait, a környezetvédelmi célú beruházásoknak a beindulását - ezek mind olyan fontos kérdések, tekintettel arra, hogy a pályázatok a második fordulóba kerültek, és megindult a gyakorlati kivitelezésük.
Én azt gondolom, akkor teszünk helyesen, ha ezt a határozatot nem fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Sajnálom, hogy Herbály alelnök úr nincs itt, mert reagálni szerettem volna, és reagálni is fogok a hozzászólására. Énszerintem helyenként sántít az érv, amit felhozott. Mindjárt azzal kezdem, hogy ami példát felhozott, hogy milyen gazdasági eseményekkel lehet gond, és miért nem állítjuk el az autóeladást meg egyebet, ott mindenütt magántulajdonról van szó, ott magántulajdonoknak az adásvételével, egyéb gazdasági lehetőségeivel vannak gondok - ez pedig állami tulajdon. A termőföld-bérbeadás, a termőföld-értékesítés állami tulajdon, és ha állami tulajdonnál jelentkezik sorozatban az a gond, amit most nem kell itt felsoroljak, mert mindnyájan tudjuk, hogy hol, merre, milyen problémák vannak, akkor bizony nekünk kötelességünk, hogy a moratóriumot meghirdessük.
A másik dolog, amit az alelnök úr a földbérlettel kapcsolatban mondott, hogy ha mi a moratóriumot meghirdetjük, akkor tönkre tesszük a gazdaságot, megállítjuk az ötéves programjaikat, az AKG-t és a többit. Hát nem, kérem szépen! Azoknál a földterületeknél, amelyek most meg vannak hirdetve több ezer hektáros egységekben, például Hajdú-Bihar megyében három egységben, célzottan három nagygazdaság számára, a bérleti 2014-2015-2016-ban járnak le. Ha jól számolok, 2010-2011-2012-2013-2014 - öt év! -, úgyhogy véletlenül sem sértjük a gazdasági érdekeit ezeknek a gazdaságoknak.
Itt egészen másról van szó, itt politikáról, pontosan politikáról van szó, azért, mert ezeket az egységeket újabb húsz évre meghirdették, most újabb húsz évre. Még nincs lejárva, még van öt-hat esztendő a bérletből. Tehát itt valami sántít - ahogy az elején kezdtem.
A kicsik labdába sem rúghatnak. Nagy egységben vannak meghirdetve a földek, több százmillió forint kaucióval indulva - itt a kicsik labdába sem rúghatnak. Ha az esélyegyenlőséget, amit fennen hirdet a kormány, megtartanák, akkor azt nem így kellene, hanem helyrajzi számonként kellene legalább meghirdetni.
Ez a véleményem, úgyhogy én továbbra is támogatom ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Borenszki Ervin jelzésére:) Parancsolj, Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendi képviselőtársam úgymond feladta nekem a magas labdát, mert arról beszélt, hogy itt politikai kérdésről van szó. Hát valóban. Ez a törvényjavaslat a moratóriumról egy politikai nyilatkozat, amely arról szól, hogy ami eddig történt, azt állítsuk meg, az nem helyes út, azon nem kell továbbmenni. Demokráciában, én azt gondolom, az a helyes út, hogyha amikor egy politikai erő hatalomra kerül, akkor a maga ízlése, a maga programja alapján átállítja az irányokat. Itt elég is lenne az én mondandóm. De azért mondanék néhány olyan dolgot, ami a politikától kicsit távolabb van.
Az a földterület, amelyről beszélünk itt, ami folyamatosan meghirdetésre kerül, ez a mennyiség, a szakmai stáb majd kisegít, ha teljesen rosszat mondok... Azért itt elhangzottak különböző programok az alelnök úr részéről is, az én részemről is, a "Földért életjáradék" program, és számos más program, ezek azért, azt gondolom, nem politikai irányoktól függ. Ezt egy magyar kormány, egy magyar állam, egy magyar országgyűlés szavazta meg. Oda azért ne süllyesszük le a politikát, hogy a politikai kormányzás odáig megy, hogy abban sem értünk egyet, hogy aki nem akarja igazán megművelni a földjét, az felajánlhassa egy állami földalapba, amiből aztán lehet adni-venni. Ez egy dinamikusan változó földmennyiség, amiből adni-venni lehet. Ez a "Földért életjáradék" program például.
Én tehát nagyon bízom benne, mert engem, higgyék el, bár Kékkői képviselőtársamnak már az előbb mondtam, hogy nekem is van egy ügyem, úgymond, és mi azért is vagyunk képviselők, többek között, mert vannak ügyeink. Nem azért vagyunk képviselők, hogy csak az ország nagy ügyeit nézzük, hanem vannak helyben kis ügyeink. Van nekem is egy "kis" ügyem, országos szempontból kicsi, de annak az egy embernek az a legfontosabb ügy. És ezen a nyomvonalon én azt gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik hosszas hezitálás után úgy gondolták, hogy részt vesznek ebben az utolsó, már általunk meghirdetett utolsó, és önök által folytatandó "Földért életjáradék" programban, azoknak ez a legnagyobb ügyük. Ezzel a javaslattal önök pont ezt állítják meg - pont ezt állítják meg! Moratórium. A moratóriummal megállítják azokat a dolgokat, amelyek... Elmegyek Salgótarján felé, és látom a parlagon lévő földeket, a mai napig látom, '90-től látom. Ez nekem most mint országgyűlési képviselőnek, korábban mint egyszerű magyar állampolgárnak egy szívfájdalom volt, hogy olyan helyeken, ahol korábban két méter magas kukoricaföldek voltak, ott most parlag van. És hogyha ezekben valamit lép az állam, akkor, azt gondolom, tenni kell.
A moratórium azt jelenti, hogy a jövő évben ezek a dolgok megállnak, merthogy nem lesz... Tegyük fel, hogy önök hatalomra kerülnek! - én ennek ellenére fogok küzdeni, de tegyük fel! Mikor lesz ebből vetés? Mikor lesz ebből termés? Mikor lesz ebből nemzeti jövedelem? Önök folyamatosan arról beszélnek, hogy a nemzetért, a hazáért vannak. Ilyen javaslatokkal pontosan ellene mennek, pontosan ellene mennek. És nem gondolom persze én sem, hogy törvényellenesen kellene húsz évre haszonbérletbe adni 500 vagy ezer-, kétezerhektáros területeket, de, bár nincs itt Medgyasszay László képviselőtársunk, rá hivatkoznék, aki már többször kinyilatkoztatta azt, hogy bánja azt, hogy... Nem ezekkel a szavakkal mondta ő, a jegyzőkönyvben majd mea culpázni is fogok, bocsánatot is kérek tőle, már előre, hogy nem azokkal a szavakkal mondom, amelyekkel ő, de számtalan alkalommal a szövetkezés mellett tette le a voksot. Ha valaki úgy gondolja ma, 2009 őszén, Magyarországon, hogy olyan dologra veszi az irányt, ami a mi magyar hazánknak fontos lenne, ami az ő egyéni boldogulásának is fontos lenne, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytasson, és akár öten összefogjanak, és öten vásároljanak 1500 hektárt, azok az önök javaslata alapján ezt nem tehetik meg, nem tehetik meg, tízen sem, meg húszan sem tehetik meg. (Örvendi László József: Meg van hirdetve!) Meg van hirdetve, így van, de én azt gondolom, hogy tehessék meg, hogy vásárolhassanak, és még azelőtt vásárolhassanak, mielőtt még megnyílik ez a lehetőség.
Én nagyon bízom benne, hogy nem következik be az, ami egyszer már bekövetkezett, hogy a Fidesz kormányzása idején, hogy lehetőséget adtunk arra, hogy 2011-ben egy moratórium lezárulhasson. Akkor is lehetett volna gondolni arra, hogy Magyarországon a földértékesítés viszonyai nem záródnak le, nem lesz olyan földár Magyarországon, mint Ausztriában, és akkor megnyílik a lehetőség a biznisz előtt. Én nagyon bízom benne, hogy a magyar földdel gazdálkodóknak, a földműveseknek a jövőben is megnyílik az a lehetőségük, hogy műveljék a földet, és hogy azoknak lesz lehetőségük a föld birtoklására, akik azt igazán megművelik, mert akkor lesz egy virágzó kert Magyarország, amit szerintem önök is szeretnének, meg mi is szeretnénk.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Frankné dr. Kovács Szilvia jelzésére:) Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak adom meg a szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Bagi Béla képviselőtársam által elmondottakra szeretnék azért reagálni, mert olybá tűnt nekem a véleményalkotásakor, hogy itt pusztán az indokolással vannak problémáink. Én azt a jogi érvelést próbáltam előadni, amit tőlem a szakmai tisztesség megkövetel, de azt gondolom, hogy nem csak az indokolásban megfogalmazottakkal van problémánk, és a kormánypárti képviselőtársaim által előadottakat csak megerősíteni tudnám.
És még egy szempontot szeretnék a figyelem középpontjába állítani, mégpedig azt, hogy jó lenne, ha ellenzéki képviselőtársain azonos mércével mérnék a dolgokat, hiszen azért emlékszünk arra, hogy a 2002-es választáskor, a két forduló között pontosan az önök pártja volt az, amely..., nem mondom, hogy visszaélve, hanem (Herbály Imre: Élve a lehetőségével!) a jogával élve vagy a lehetőségével élve tett nem akármilyen intézkedéseket az állami gazdaságokkal kapcsolatban. Csak emlékeztetni szeretném önöket erre. És ha semmi mást nem várnak el tőlünk...
ELNÖK: Tessék már kifejteni ezt, mert ez a téma érdekel! Miről beszél?
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): ..., mint amit önöktől, saját maguktól elvárnak, akkor ilyen moratórium kérdése nyilvánvalóan szóba sem kerülhet.
A másik, amit meg szeretnék említeni, hogy én magam ezt a határozati javaslatot, ha jól látom, egyértelműen kampánycélú politikai nyilatkozatnak értékelem, és mivel én azt gondolom, hogy a parlamentnek nem az a feladata, hogy politikai nyilatkozatokat fogadjon el, pártpolitikai nyilatkozatot természetesen, hogy pontosan fogalmazzak, éppen ezért ez számomra teljességgel elfogadhatatlan.
A következő, ami ennek a határozati javaslatnak az elfogadása eredményeként megtörténhet, az, hogy gyakorlatilag a határozat elfogadásától a választásokig önök szerint semmi olyan tevékenységet nem lehetne folytatni az MNV Zrt. részéről és az érdekelt gazdák részéről sem, amely lehetővé tenné... az állami tulajdonban lévő földek művelésére és adásvételére vonatkozik. Nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy önök esetleg abban érdekeltek, hogy ne történjen meg ezeknek a földterületeknek a művelése. Én azt hiszem, hogy ha felelős politikusként gondolkodunk ezekben az ügyekben, akkor a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hasznosítás elkerülhetetlen, és mindnyájunknak kötelezettsége, hogy erre lehetőséget adjon mindazoknak, akik érdekeltként megjelennek ebben a kérdéskörben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József jelzésére:) Örvendi Lászlónak adok szót mint további hozzászólónak.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnézést kérek a bizottságtól, csak egy rövid reagálás, mert itt már arrafelé megy az irány, hogy eladjuk a földeket, és nem engedjük művelni, hogy gaztenger legyen az állami tulajdonú földekből. Ilyenről szó sincs, kérem! Itt arról van szó, hogy ezek a területek ki vannak adva bérletbe 2014-ig, 2015-ig, 2016-ig művelési kötelezettség van rájuk. És azok a földek, amelyeket Borenszki képviselő úr mondott, amelyek parlagon vannak... (Borenszki Ervin: Miért van parlagon?) Miért van parlagon? Azt kérdezed... (Kékkői Zoltán József: Annak felelőse kell legyen, azért valaki felelős!) Annak van felelőse. (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Így van!) Művelési kötelezettség terhel minden négyzetméter termőföldet az országban. Aki a művelési kötelezettségének nem tesz eleget, attól az állam elveszi a földet, igen, ez így van, törvényben van. Úgyhogy ezt így tessenek figyelembe venni!
Mi nem akarjuk azt, hogy a termőföldek ne legyenek megművelve, a törvény sem engedi ezt; mi azt szeretnénk, ha a kicsik is labdába rúghatnának, hogyha ezen a területen végre rend lenne, és nemcsak olyan nagy, 2,5-3 ezer hektáros egységekben lenne meghirdetve a föld, hanem kisebb egységekben is, mert a kisebb gazdálkodók is szeretnék bérbe venni a földet, de nem tudnak hozzájutni, mert így van meghirdetve. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból.) Az értékesítésnél is az a felsorolt példaszám, amit az előbb hallottunk, mennyiségben nem jelentős. (Borenszki Ervin közbeszól.) Úgyhogy, köszönöm szépen, csak ennyit akartam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm. (Herbály Imre jelzésére:) Az alelnök úr akar még röviden hozzászólni. (Borenszki Ervin: Megáll az Eszem!)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném bejelenteni, hogy a Borenszki képviselő úr által felvetett problémának a kivizsgálását fogom kérni az MNV Zrt.-től. (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Nagyon helyes!) Úgy gondolom, hogy jelentős probléma, és valószínű, hogy visszaélés van a dolog mögött - nem az MNV Zrt. részéről, hanem annak a részéről, aki anélkül műveli, hogy arra felhatalmazást kapott volna. De kivizsgáltatom az ügyet. Köszönöm. (Borenszki Ervin: Így van!)
ELNÖK: Köszönöm. (Kis Péter László jelzésére:) Ha jól láttam, Kis Péter jelentkezett még.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azzal kezdem, hogy szegény agrárium. A történet, ami baj van most, vagy ami bajnak tűnik az agráriumban, nyilván nem most kezdődött, hanem húsz év problémája. (Közbeszólások.) Minden politikai szervezet az agrárium és a hozzá közel álló választók voksaira hajt. Magában ez a dolog még rendben lenne. Amikor én ezt a határozatijavaslat-tervezetet, illetve indoklást elolvastam, akkor először azt gondoltam, hogy mérges vagyok, aztán azt gondoltam, hogy mosolygok rajta, mert azt próbáltam nézni, hogy az indoklás, a rövid indoklás alapján milyen szakmai érvek szólnak amellett, hogy ezt a súlyos döntést - hozzá kívánom tenni, hogy ezt a nagyon súlyos döntést - mi támasztja alá szakmailag, mi a racionalitása ennek a dolognak. És nekem is arra kellett rájönnöm a végén, hogy ennek abszolút politikai tartalma van.
De itt azért hadd vessem fel a képviselői felelősség kérdését, ami arról is szól, többek között, hogy ha beadok egy módosító indítványt, vagy ha beadunk egy országgyűlési határozati javaslatot, és az elfogadásra kerül, mert megszavazza a parlament, annak milyen következménye van. Az ellenzék sokszor joggal, sokszor jogtalanul vagy nem megalapozottan kéri a kormánypárttól vagy annak képviselőitől bizonyos kérdésben a hatástanulmányt, ami önmagában nem egy rossz dolog. Én most megkérdezhetném Kékkői Zoltánt, de nem kérdezem meg, hogy ugyan vizsgálta-e valaki azt, hogy ha és amennyiben fél évre, vagy inkább többre... Én többre taksálom ezt a dolgot, mert, gondolom, hogyha a Fidesz kerül kormányra, akkor egy abszolút tökéletes és abszolút megalapozott irányt vesz ebben a dologban, és a legtökéletesebb törvénykezést indítja el, amihez idő kell. Ha végiggondolom, hogy ez azért megközelítheti az egy évet, akkor bizony mi is történik, hogyha blokkolunk egy folyamatot, egy céget, ennek milyen haszna, illetve milyen kára lehet? Ezt feltételezésem szerint senki nem vizsgálta; de ha igen, akkor nagy örömmel hallom ezt a dolgot.
Azon is elgondolkodtam az eddigi hozzászólások alapján, és azt hiszem, hogy az utánam következő hozzászólások alapján még inkább elgondolkodhatunk majd azon, hogy a bizottság most milyen szerepet is vállalt fel ebben a körben, azon túlmenően, hogy tárgyalja, hogy ez tárgysorozatba-vételre kerüljön-e, hogy alkalmas-e erre a dologra, milyen szerepet vállal most ebben fel a bizottság. Mondom, kíváncsi vagyok - mert tudom, hogy még kik fognak hozzászólni a dologban -, hogy ez a kérdés most gyanúsítási szakban van-e, vagy már vádemelési szakban van-e ez a kérdés. (Borenszki Ervin: Az ítélet is megvan már!) Mert itt azokra a feltételezésekre épül ez az indoklás, hogy elindultak ügyek, vannak gyanúsítások, vannak eljárások, vannak dolgok, és majd ennek a végén lesz valami - bízom benne, hogy jogállami keretek között -, és aki rosszat tett, disznóságot csinált, nem jól járt el, az az alapján, a jogállam kereteiben, ez a dolog meg fog történni, és aki rosszul cselekedett, az majd ennek megissza a levét.
Az indoklás... Nem akarom ostorozni, de elvártam volna azt, hogy szakmai, racionális érvek alapján ezt a moratóriumot, ezt a folyamatblokkolást ezért kell megcsinálni. Egyébként amit itt közben Örvendi képviselőtársam megjegyzett, a felfüggesztés az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy azt mondjuk: leállítunk egy folyamatot iksz időre, az én megítélésem szerint alsóhangon tíz hónapra. De nézve az indoklás, az utolsó mondatát - mondtam, hogy nem tudtam, hogy mérgelődjek-e vagy mosolyogjak-e a kérdésen -, az úgy szól, hogy: "a választások alkalmával az állampolgárok, a gazdák - ez még rendben lenne - ebben a kérdésben is állást foglalhassanak". Érdekes a dolog, mert én úgy tudom, hogy jelenleg személyekre, illetve politikai pártokra szavaznak az állampolgárok, köztük a gazdák, és el tudom képzelni azt a helyzetet, amikor ebben állampolgárként mondjuk a kohásznak, a pedagógusnak, a közgazdásznak vagy bárki másnak állást kell majd foglalnia. Azt hiszem tehát, hogy ez az indoklás egy abszurditás, mert ha én állampolgárként bemegyek a szavazófülkébe, az egyéni jelölt programjára, ha megalapozott, adom a szavazatom, illetve a hozzá kapcsolódó pártra szavazok, és nem gondolom végig azt, hogy ezeken a programokon belül... Habár mondjuk nagyon ismeri az állampolgár azt a programot, és ebben keményen benne van az, hogy mi ezt aztán megváltoztatjuk, és az egész földértékesítést más mederbe tereljük, ha ez neki szimpatikus, biztos oda fog szavazni. Tehát anélkül, hogy... És, még egyszer mondom, senki nem látja, legalábbis az előterjesztők nem tárták fel az indoklásban azt, hogy ennek milyen hatásai lehetnek.
Úgyhogy én is azt mondom, hogy nem hiszem, hogy ez az országgyűlési határozattervezet alkalmas arra, hogy tárgysorozatba vétessen, mert, úgy tudom, erről van szó. Köszönöm a figyelmet, és nagy érdeklődéssel várom a további hozzászólásokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben... (Bagi Béla jelzésére:) Még van jelentkező. Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr, egy gondolat erejéig szólnék. Borenszki Ervin képviselőtársam a nagy egységben történő értékesítés mellett érvelt azzal, hogy ez elősegíti a szövetkezést. Ezt talán nem kellett volna mondani, mert ez majdnem úgy súrolja már a cinizmust. (Borenszki Ervin: Merthogy?!) Szóval az egyszeri honpolgár erre mondta azt, hogy: ügyes, mint érvelés, de mindenki tudja, hogy nem arról van szó. És az ellenérvelésnél odáig nem kellene elmenni, hogy itt a művelés elmaradásáról beszélünk, mert ez meg már..., ezt már nem is minősítem (Herbály Imre: Ügyes!), mert miért maradna el a művelés, hogyha itt bármilyen moratórium megtörténik? Van egy status quo, aztán megy a dolog úgy, ahogy van. Mert itt már csak egy lépésre vagyunk arról, hogy veszélyben az ország kenyere, mert azt mindenki tudja, hogy... (Herbály Imre: Ügyes! Ügyes! - Közbeszólás: Ez is ügyes! - Godó Lajos: Ügyes!) Mindenki tudja, hogy hogy vagyunk... (Közbeszólások.) Én csak azt mondtam, hogy már csak egy lépésre vagyunk tőle - azt szerettem volna megelőzni, hogy ez itt elhangozzon. Köszönöm szépen. (Borenszki Ervin: Ez is ügyes!)
ELNÖK: Amennyiben nincs további hozzászóló, átadnám az ülés vezetését az alelnök úrnak, mert képviselőként hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Az ülés vezetését átveszem, és rövid hozzászólásra (Derültség.) következik az elnök úr.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy és negyed órát vártam, meghallgatva képviselőtársaimat, hogy én is kifejthessem a véleményemet.
ELNÖK: Természetesen.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Az eddig elhangzottakhoz csak annyit, hogy önmagában az előterjesztést támogatni szeretném. Lehet azon vitatkozni, hogy az indoklás elég mélységű-e, de állítom, hogy ha tíz oldalon keresztül terjesztette volna be az indoklását az előterjesztő, önöknek az sem lett volna elég (Közbeszólás.), és azt is megértjük ebben a helyzetben.
A vitában azonban olyan szakaszokhoz is visszanyúltunk, amelyekre kénytelen vagyok reflektálni. Frankné dr. Kovács Szilvia említette, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt mi volt, ha jól értem, ismételten a 12 állami gazdaság esetleges bérbeadására utalt...
ELNÖK: Értékesítésére!
FONT SÁNDOR (Fidesz): ...az értékesítésére és a... (Godó Lajos közbeszól.) ..., bocsánat, földhasználatról, bérbeadásról, föld-haszonbérletbe adásról van szó, tehát ne csúsztassuk el... (Frankné dr. Kovács Szilvia: Értékesítésről is szó volt!) Hogy lehet értékesíteni, tessék mondani, jogi személyiségnek? Ha ezt kifejtené! Ön jogász... (Frankné dr. Kovács Szilvia: Nem úgy, hanem általában földértékesítés és bérbeadás!) Ha kifejtené, hogy azt a néhány száz és ezer hektárt hogy lehet értékesíteni jogi személyiségnek, azt megköszönném. Tehát hosszú távú haszonbérbeadásról van szó, hogy tisztázzuk az alaphelyzetet. (Borenszki Ervin: Mennyi évre, és milyen pénzért?!)
Tizenkettő, nagyon lényeges ez a szám: tizenkettő, és közel 150 állami gazdaságot adott el eddig az MSZP-kormányzat, közel 150-et - ezt legyenek szívesek megnézni! -, az eddigi tevékenysége során. És tudják, melyik volt a legsúlyosabb? Az, amit 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben tettek (Közbeszólások.), mert a legértékesebb, ami megmaradt az állam tulajdonában, a legértékesebbek maradtak meg, azért, mert azok még, képzeljék el, nyereségesek is voltak, kivétel Bábolna. De olyan, mint a Bóly, amely Magyarország legértékesebb állami gazdasága volt, nem Bábolna meg nem a Mezőhegyesi Ménesbirtok volt az, messze nem, azokat mindig ki kellett pótolni működéssel! Bóly, amelynek önálló hajókikötője van a Dunán. Tetszenek érteni, hogy mit jelent az egy állami gazdaság tekintetében? Teljes nevelési rendszere, szárnyas-baromfinál broilerrendszer, teljes takarmánytermesztési rendszere feldolgozó szintig - feldolgozó szintig! Ki is vette meg ezt, Bólyt, vajon 2003-2004-ben? Érdekes módon Gráf József szocialista, többségi oldalon kormányzati oldalon (Közbeszólás az MSZP soraiból.) ülő országgyűlési képviselő a tulajdonában lévő Szigetvári Kft.-n keresztül, amely létrehozta a Bóly Investment társaságot, és megszerezte a Bóly Részvénytársaságot, körülbelül egyharmad áron, a piaci szakértői becslések szerint körülbelül egyharmad áron, mint amennyi a valós értéke. Ezek után, amikor az önök képviselőtársa miniszter lesz (Közbeszólás az MSZP-s képviselők soraiból.), névleges szerződéssel... (Közbeszólás az MSZP-s képviselők soraiból. - Borenszki Ervin: Mikor fogja feljelenteni?)
ELNÖK: Nem képviselőtársunk...
FONT SÁNDOR (Fidesz): Akkor még képviselő volt Gráf József, 2005-ről beszélek, amikor miniszter lett. ...A családtagjainak adja át ezt a területet egy névleges értéken. Minden köznyilvános adatokból olvasható ki. ezek után majd mindig tessenek erre visszagondolni, hogy vajon az volt-e a helyes, ami a 12 állami gazdaság esetében történt, vagy az, amikor önök így elszatyálták a saját képviselőtársuknak, kormányzati szerepkörben ülő képviselőtársuknak Bólyt meg a Komáromi Állami Gazdaságot, és hadd ne soroljam az összes többit, a legértékesebb magyarországi állami gazdaságokat.
Na most akkor térjünk vissza a napirendi pontunk tárgyához, miután kitisztáztuk, mi történt eddig az állami gazdaságok területén. Elnézést kérek az előterjesztők, a kormány, mind az igazságügyi minisztérium, mind az FVM részéről jöttektől...
ELNÖK: PM! (Közbeszólások: Pénzügy!)
FONT SÁNDOR (Fidesz): PM, elnézést, PM! Elnézést kérek, dr. Szalai Krisztina a doktori fokozatát..., ez jogi doktorátus? (Dr. Szalai Krisztina jelzésére:) Igen. Mert akkor így egyszerűbb lesz talán, amit mondani szeretnék. (Közbeszólások.) Tehát önök úgy tekintik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaságnál minden rendben van; történtek némi apró szabálytalanságok, de ezek is talán csak azért, mert napvilágra kerültek, mert ha nem kerülnek napvilágra, akkor nem is történt szabálytalanság - egyelőre így látjuk a kormány és az egyes minisztériumok állásfoglalását, és erre utalt az előterjesztés, hogy egy-két esetet kivizsgálunk, de amúgy általában egyébként minden rendben van, és ennek a logikája okán nem is szabadna megállítani az MNV Zrt.-ben történt dolgokat.
Természetesen csak emlékeztetőül - Cavinton - mondom azt, hogy ha azt a képtelenséget, hogy a Magosz képviselői nem vehettek részt annak idején akkor még a Földalap felügyelő-, ellenőrzőbizottságában küldöttként, mert a kormánypárti többségnek sikerült kiszavazni, majd pedig, való igaz, Gráf József egy megszorító beszélgetés után megígérte, hogy ez tényleg tarthatatlan, és azt hiszem, a parasztpárt vagy... (Közbeszólások: Parasztszövetség.) ...Parasztszövetség - egy névleges, nem létező szervezetről beszélünk, alapító okirata van, meg talán tagjai is vannak, de a működéséről nem tudunk, legalábbis a közvélemény alapján nem tudunk -..., tehát tényleg jó lenne most már akkor azt talán Magyarország egyik legnagyobb, most merjük így nevezni, érdekképviseleti szervezetének a küldöttjét ide beszavazni. És Gráf József tartja az ígéretét, mert nem tudta megmagyarázni, hogy miért van ez így, és valóban bekerül a Magosz képviselője. Innentől kezdve természetesen ez a felügyeleti szerv végzi, úgy látom, a dolgát. És amikor a képtelenségek sorát tárják fel, önök még mindig úgy látják, hogy itt egyébként minden rendben van.
Hogyha önök tényleg azt gondolják, akkor engedjék meg, hogy egy példán keresztül - nagyon friss a példa, november 23-ai a legutolsó dátumozása ennek az ügynek... Majd meg szeretném kérdezni a kormány képviselőit, hogy tényleg úgy gondolják-e, hogy egyébként minden rendben van, némi apró hibák vannak az MNV Zrt.-nél, de amúgy teljesen rendben van, és továbbra is nyugodtan bontsák csak fel ugyanígy a még működő szerződéseket, aztán adják gyorsan oda még további húsz évre. (Borenszki Ervin közbeszól.), továbbra is Magyarországon lakcímmel nem bejelentett vagy nem igazoltan bejelentett személyeknek, névleges csereszerződéssel lehet hihetetlen értékes telkeket kapni, tehát ez a folyamat önök szerint nem gond, úgy néz ki, nem veszélyezteti az MNV Zrt. további működését, mert ez nem fog megtörténni. Ha jól értettem a kormány részéről, ez volt az elutasító álláspontban.
Akkor a történet: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - akkor még, még nem integrálódott be az MVN Zrt.-be - Kiskunhalas környékén, annak a közigazgatási területéhez tartozó, állami tulajdonú földet meghirdet eladásra. A benyújtás időpontja az akkori október 7. napja volt...
ELNÖK: Mikor volt ez, elnök úr, ha szabad kérdezni?
FONT SÁNDOR (Fidesz): 2006-ban, 2006. október 7-e. (Borenszki Ervin: 2006?!) Igen. (Borenszki Ervin: És azóta most került elő?!) Igen, majd mindjárt megérti Borenszki Ervin, hogy miért most került elő, és akkor megérti, hogy miről beszélek az MNV Zrt. ügyében. (Borenszki Ervin közbeszól.) Majd mindjárt megérti - bár lehet, hogy nem, de akkor majd magára vet utána! (Borenszki Ervin: Így van!) 2006. október 7. napján lejár egy kiírás határideje, és egy helyben lakó, szomszéd őstermelői joggal, D-adatlapot kitöltve megajánlja magasabb összeggel a kiírt 10 500 ezer forintos vételárat, 11 600 ezer forintot. Az MNV Zrt., vagyis akkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közli vele, hogy rendben van, ezt az ajánlatát kifüggeszti, mint ilyenkor szokásos eljárás, hogy más is lássa, hogy milyen jogosultsággal pályázott, és vajon majd most tulajdonos lehet-e. A kifüggesztésnél azonban csak helyben lakó őstermelőként jelöli meg a Nemzeti Földalap az illetőt - hangsúlyozom: ő helyben lakó, szomszéd őstermelő. A szakmabeliek pontosan tudják, hogy miről beszélek, hogy milyen különbségek vannak ebben az esetben az elővásárlási jogosultság esetében. (Borenszki Ervin közbeszól.)
Ezt a kiírást meglátja a - nevezzük így, merthogy táblabírósági döntés van, a szegedi bíróság táblabírósági döntését olvasom, abból idézek részleteket - most már másodrendű alperesnek nevezett személy, és a 2006. november 21-ei napon, amikor tehát már a pályázat részben be van adva, úgy néz ki, hogy egy személy jogos pályázó van, ez az őstermelő, kiírják, és észreveszi egy személy, Kiskunhalason nagyon közismert személy, de ezt zárójelbe teszem, most nevezzük csak másodrendű alperesnek, hogy, hoppá, itt van egy ilyen földkiírás, és ezért egy, az ügyben harmadrendű alperesnek nevezett személlyel, akinek egyébként az állandó lakcíme: Ausztria, Bécs, Taborstrasse - nem részletezem a pontos területet -, csereszerződést köt. Konkrétan miért? Nokia 6230 típusú mobiltelefon ellenében megszerez egy osztatlan közös tulajdonban egy tulajdonrészt, amellyel ő most szomszédja lesz annak az állam által kiírt területnek.
Azt hiszem, egész tipikus esetekről beszélek, önök pontosan tudják. (Borenszki Ervin közbeszól.) Bejelentkezik, és megajánlja ugyanazt a kiírt árat, a 11 600 ezer forintot, megajánlja, most már ő is mint helyben lakó, szomszéd őstermelő. A kiírásban, mint említettem, sajnálatos módon a Nemzeti Földalap csak helyben lakó szomszédnak minősíti a pályázatra érkezett ajánló személyét. Ez a személy azonnal javítást kér egyébként, amikor meglátja ezt a kiírást, de a Nemzeti Földalap nem javítja ki a kiírást, ezért a szemrevételező, most már másodrendű alperes azzal érvel, hogy most már tulajdonhoz jutott egy szomszédos ingatlanban, tehát ő helyben lakó, szomszéd őstermelő, tehát a "szomszéd" szót is megszerezte a Nokia 6230 típusú készülék kicserélésével. Ezek után - milyen érdekes! - a Nemzeti Földalap értesíti az eredeti pályázót, hogy: sajnáljuk, de van egy, az elővásárlás szintjén előrébb lévő vásárló, ezért ővele kötjük meg a szerződést, és az ön pályázatát elutasítjuk.
Ebből, Borenszki Ervin, bírósági per lett. Nem akarom részletezni a táblabíróság, szerintem precedens értékű és a múlt hónapban meghozott döntését, de a táblabíróság egyértelművé tette, hogy a társadalom negatív értékítéletét az váltja ki, hogy a másodrendű alperest a szerződéskötésnél az a szándék vezette a harmadrendű alperessel, hogy a felperes, azaz mint nyertes pályázó tulajdonszerződését megakadályozva ő maga, pályázat benyújtása nélkül, a magasabb vételi ajánlat tételének kockázatát megkerülve, tulajdont szerezzen. Ezért Szegeden a táblabíróság, az ítélőtábla álláspontja szerint a kifejtettekre tekintettel a másod- és harmadrendű alperesek között létrejött csereszerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján megsemmisíti.
ELNÖK: Helyes!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen ezt az egyező álláspontot, alelnök úr. És mit gondolnak, mi történik ezután?
Azért kérdeztem a jogi végzettséget, mert a bíróság, a táblabíróság másodfokon eljárva leírja, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, egyébként szerződéskötési kényszert is előír a rendes pályázó felé, a magyar állam, most már az MNV Zrt., mert a Nemzeti Földalap akkor beolvad -, 15 napot ad határidőként, hogy ezt hajtsák végre, és nem történik semmi sem. Ez most történik. Így jutottunk el november 23-áig. (Közbeszólások.) Most történik, amikor a felperes nevében eljáró ügyvéd felszólítja az MNV Zrt.-t, hogy a táblabíróság megfellebbezhetetlen és végrehajtandó döntését legyen szíves végrehajtani, nemcsak a perköltséget fizesse ki, mert ezt sem fizették ki, hanem mindenestől, a szerződéskötésre irányulóan tegye meg a lépéseket. És mi történik? A november 23-ai utolsó levélváltással az MNV Zrt. nevében eljáró Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda közli a nyertessel, a per nyertesével, hogy mivel ők a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, ezért nem fogják végrehajtani a táblabíróság ítéletét.
Csak kérdezem most azoktól, akik jogban jártasak - és így esetleg Frankné dr. Kovács Szilviát is -, hogy önök szerint van-e halasztó hatálya az úgynevezett rendkívüli perorvoslatnak egy ilyen esetben? Ismerünk-e ilyet? Létezhet-e olyan Magyarországon, hogy táblabírósági döntést mondjuk az államon kívül - mert itt az államról van szó, egész konkrétan az annak nevében eljáró MNV Zrt.-ről - meg merné-e tenni valaki ma Magyarországon, hogy nem hajtja végre a táblabíróság másodfokú, végrehajtható ítéletét? (Frankné dr. Kovács Szilvia: Hát meg! Hát a Turul-ügyben mi van?!) Kérdezném, hogy ezt meg merné-e tenni valaki. (Közbeszólások.) Ugye, ilyenről nem tudunk. És úgy tudom, hogy iszonyú szigorú szankciók kerülnek ilyenkor végrehajtásra.
Ezek azok az apró momentumok ezen az egy példán keresztül érzékeltetve, hogy az MNV Zrt.-nél, ezen belül a földügyeknél most már a "kupleráj" a legjobb jelző arra, ami az utóbbi, általunk nyilvánosságra hozott két-hároméves földügyekkel kapcsolatosan van. Akkor tényleg nem az lenne a legjobb megoldás, ha azt mondanánk: uraim, álljunk meg, ott egy felsővezetőnek mennie kellett, most már rugdossák ki az embereket - persze nem biztos, hogy a célszemélyt találták meg azokkal az eljárásokkal, amikor menesztettek néhány középszintű vezetőt. Ja, hogy menesztették? Átvitték egy másik regionális igazgatósághoz, és ott is alkalmazott. Zárójel bezárva. Ezt csinálták, mint most már megtudtuk.
Kérdezem: tényleg nem az lenne a leghelyesebb, hogy itt megállítsunk akkor mindent, legyen tabula rasa, hogy álljon meg a menet? Így kell az állami termőfölddel gazdálkodni annak a zrt.-nek, amelyre rábízták? Addig nem hajtja végre a táblabíróság döntését, amíg a számára kedvező kinézetű vásárlónak mégis oda nem tudja erőszakolni? Hogy az MNV Zrt. fordul perorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz, nem is a másodrendű alperes, akitől elvették a megkötött szerződést, hanem maga az állam küzd a bukott vásárló érdekében? Nem érzik ezt egy kicsit furcsának? Nem kellene akkor tényleg megállítani itt mindent, és azt mondani, hogy: ácsi, itt most nagyon rendbe kellene tenni néhány földügyet.
Én ezen a példán keresztül szerettem volna, az indoklást mellőzve, mármint a határozati javaslat indoklását mellőzve (Borenszki Ervin: Azt jól teszed!), érzékeltetni, hogy lehetett volna négy oldalt, öt oldalt is írni erről, de a napjainkig elnyúló, érthetetlen és a vagyongazdálkodás minden szabályát felrúgó eljárásokat szerintem talán valóban meg kellene szüntetni az MNV Zrt.-nél. Ezért indokolt a határozati javaslat megszavazása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését visszaadom az elnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Ügyes! - Derültség.) A válaszom a következő: nem kell megállítani a haszonbérleti jog értékesítését, és a földértékesítést sem. Többen kifejtettük, én is elmondtam: Magyarországon jogállam van. Amit az elnök úr elmondott, az a különleges eset tényleg eléggé... (Godó Lajos: Egyedi!) ...egyedi eset. Nyilván meg fogja hozni a döntést a bíróság, és én bízom benne, hogy jó ítéletet fog hozni...
ELNÖK: Már meghozta! Azzal nincs probléma. (Borenszki Ervin: Meg lehet támadni! - Godó Lajos: Felülvizsgálati kérelmet be lehet adni!) Csak annak nincs halasztó hatálya - ez a probléma.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Egy kis nyugalmat kérek.
ELNÖK: Bennem megvan.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Úgyhogy mivel ezt a témát, én úgy gondolom, megfelelően kitárgyaltuk, most én egy ügyrendi javaslatot teszek: zárjuk le ezt a vitát.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. Jeleztem, a Fidesz-frakció részéről a szakértő bejelentését a Házszabálynak megfelelően megtettük, és szeretnénk engedélyt kapni arra, hogy szakértőnk megszólalhasson ez ügyben, különösen azért, mert egyébként tényleg megszólította az alelnök úr, de nem ezen a jogcímen, mert nyilvánvaló, hogy mint nem képviselő nem szólalhatna meg, de mint szakértőnk - önök is tudják, hogy a szakértőnk - a megszólalási jogcímet megkaphatja, mint minden ilyen esetben, meg szoktuk adni. Esetleg az időt maximalizálhatjuk a szakértőnek, mint ahogy szoktuk is maximalizálni az egyes szakértői megszólalások lehetőségét.
(Herbály Imre jelzésére:) Herbály Imrének adok szót. (Borenszki Ervin: Még szólni szeretnék!)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ha észrevette az elnök úr, a megszólításom abban állt, hogy megláttam, hogy bejött Budai úr, és mondtam, hogy erről jut eszembe, hogy az ellenőrzőbizottság munkáját sokkal szorosabban, következetesebben kellene végezni.
Hogy jogos legyen a megszólalása, mondok egy másik dolgot. Nem a sajtón keresztül kellene üzengetni, hanem benn, az ellenőrzőbizottságban kellene véleményt kifejteni, és ha nem működik a dolog, akkor el kell menni a Vagyontanácshoz, és jelezni kell a Vagyontanács elnökének, a vezérigazgatónak, hogy probléma van. Magyarország jogállam, az egy gazdasági társaság, megvannak a szabályok, hogy hogyan kell az ellenőrzőbizottság tagjának, a felügyelőbizottság tagjának működnie. Ezt nem mondtam, de most elmondom. Most elmondtam. Köszönöm szépen. És öt percben javaslom meghatározni Budai úr hozzászólási idejét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor...
HERBÁLY IMRE (MSZP): (Borenszki Ervin jelzésére:) Ügyrendi javaslat volt, bocsánat! (Borenszki Ervin: Ja, ügyrendi! Jó.)
ELNÖK: Ügyrendi javaslat, és öt perc. Én sem gondolnám, hogy hosszabb időben kellene neki kifejtenie a véleményét, másfél órája tárgyalunk erről a határozati javaslatról. Azt javaslom a kormány képviselőinek - mert láttam, hogy jelentkeztek -, hogy hallgassuk meg Budai Gyulát, aztán lezárul egy vitaszakasz, azt hiszem, utána már csak formálisan...
HERBÁLY IMRE (MSZP): Bocsánat, ügyrendi javaslatom volt!
ELNÖK: Igen, ügyrendi javaslat, öt percben kapjon szót Budai Gyula. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyetértettünk vele. Köszönöm szépen a javaslatot. (Kis Péter László: Óra indul!)
Budai Gyula megszólalása után az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének adok szót. (Borenszki Ervin közbeszól.) Budai Gyuláé a szó.
DR. BUDAI GYULA, a Magosz szövetségi igazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Alelnök úr, köszönöm szépen a kioktatását. (Borenszki Ervin közbeszól.) Szeretném önnek jelezni, hogy az NFA ellenőrzőbizottsága nem működik úgy, ahogy a jogszabály meghatározza. Azt is nagyon szépen köszönöm, hogy az ellenőrzőbizottságnak kellene ezeket a problémákat megoldania, de az ellenőrzőbizottság ezeknek a problémáknak a kezelésére és megoldására alkalmatlan. Azt is nagyon szépen köszönöm, hogy forduljak a Vagyontanácshoz vagy a vezérigazgatóhoz. Higgye el, hogy az elmúlt egy évben számtalan levélben fordultam hozzájuk, és semmi eredménye nem volt - nem maradt más, mint a nyilvánosság, és továbbra is a nyilvánosság előtt fogom elmondani a véleményemet, ugyanis nem működik a bizottság, alelnök úr. Sajnos ezt kell hogy mondjam. Azokat az előterjesztéseket, amelyeket én időben elküldök az elnöknek, nem veszik napirendre, nem folytatjuk le azokat a vizsgálatokat. Sajnos ott tartunk, hogy az ÁSZ felügyeleti osztálya engem hívott fel, hogy megkezdte az NFA ellenőrzőbizottságának a vizsgálatát, mert nem működik a bizottság, és szeretnék tudni, hogy ennek mi az oka. Köszönöm szépen.
Én csak szakmai indokokat szeretnék mondani, a politikai konzekvenciát majd mindenki levonja. Volt egy egyeztetés NFA, az FVM és az IRM között, készült róla egy jegyzőkönyv, amelyben a leglényegesebb dolgokról esett szó, és az FVM álláspontja eddig ebben egyértelmű volt. Tehát: értékesítési egység nem létezik, együttműködési csoport nem létezik, tisztelt bizottság, ha az együttműködési csoportban egy személynek elővásárlási joga van, az a többiekre nem terjed ki. Ezt a megállapítást tettük. Természetesen ez nem kötelező a vagyonkezelőre.
Én csak egy példát szeretnék elmondani, a kerteskői privatizációét, ahol az ellenőrzőbizottság állapította meg az én indítványomra még tavaly - hál' istennek akkor még működtünk -, hogy helytelenül alkalmazták az elővásárlási jogot a nyertes pályázó vonatkozásában. Ilyen határozati javaslat született, ez elment az akkor még vezérigazgató Tátrai Miklósnak, és semmi nem lett az egész ügyből, tisztelt bizottság. (Herbály Imre: A Tátrai elment.) Ebben maradhatunk.
A következőt kell tehát tudomásul venni: értékesítési egység nem létezik a jogszabály szerint, együttműködési csoport nem létezik, azok a szerződések, amelyeket a vagyonkezelő így köt, jogszabályellenesek, a jogszabály megkerülésével történnek, semmisek ezek a szerződést, tisztelt bizottság. Egy új kormány bátran nekiláthat annak, hogy ezeket a szerződéseket, amelyeket így kötöttek, azokat a pályázatokat, amelyeket így hirdettek meg, érvénytelennek tekintse a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.
Aztán ha egy picit kitekintünk, mert uniós tagállam vagyunk, akkor nézzük meg, hogy milyen versenyelőnyt jelent az ötezer-tízezer és nagyobb pályázati egységek meghirdetése a jelenleg őket bérlő nagygazdaságok részére. Az alelnök úr tudja, hogy jelenleg 700 forint/aranykoronáért, hektáronként 21 ezer forintért bérlik a nagygazdaságok az állami földeket, a magánszférában ez 50-60 ezer forint. Ez olyan versenyelőnyt jelent a nagygazdaságoknak a kis- és közepes gazdaságokkal szemben... (Herbály Imre jelzésére:) Alelnök úr, ne csóválja a fejét, be kell kérni... (Herbály Imre: Jogom van hozzá!) Joga van. ...Be kell kérni a szabályzatot az MNV Zrt.-től, hogy 700 forint/aranykorona a jelenlegi állami földek vonatkozásában a megállapított...
ELNÖK: Egy mondat. (Godó Lajos: Jelenlegi 900!) Kérném az előadót, hogy tartózkodjon az országgyűlési képviselők magatartásának a bírálatától. Erre nem terjedhet ki a jogköre.
DR. BUDAI GYULA, a Magosz szövetségi igazgatója: Bocsánat, elnézést kérek, elnök úr, megkövetem az alelnök urat, elnézést kérek. Tehát jelen pillanatban olyan versenyelőnyt élveznek a nagygazdaságok ezekkel a gazdaságokkal szemben, ami a hazai és az uniós versenyjogot is sérti. Ezért én a Versenyhivatalhoz kívánok fordulni ebben a kérdésben, hogy vizsgálják meg ezt a lényeges dolgot.
Aztán nézzük meg, amiről itt vita volt, a haszonbérlet vonatkozásában a határidők tekintetében! Azokat a nagy területeket, amelyekről itt most folyik a vita, '90 óta bérlik azok a nagygazdaságok, amelyekről most beszélünk...
ELNÖK: Két perce van még az előadónak.
DR. BUDAI GYULA, a Magosz szövetségi igazgatója: 2015-2016-ig szólnak ezek a bérleti szerződések. A mostani kiírással 2029-ig fogják megkapni kvázi ezt a bérletet, lényegében tulajdont kapnak, mert ha megnézzük, akkor 29 év '90-től már megfelel egy tulajdonnak, gondolkodhatunk nagyon ebben a vonatkozásban.
Aztán nézzük a feltételeket! Olyan feltételeket határoznak meg, mint az egyszeri bérleti díj - fel kell menni a honlapra, meg kell nézni. Mondok egy konkrét példát: a Szerencsi Mg. Zrt. esetében 182 millió forint az egyszeri díj, és 78 millió forint az éves haszonbérleti díj. De mondhatnék mást is, mondhatnám a Kösely Rt.-t, mondhatnám a Tedej Zrt.-t, akik jelenleg... Ma Magyarországon nincs olyan pályázó a földet jelenleg bérlő gazdaságokon kívül, amely ezeket a feltételeket teljesíteni tudná. De hogy még izgalmasabb legyen a kiírás...
ELNÖK: Egy perc!
DR. BUDAI GYULA, a Magosz szövetségi igazgatója: ..., azt mondják, hogy amennyiben egy külsős pályázó nyerne ezen pályázati egységben, addig nem lehet vele szerződést kötni, amíg az előző bérlővel meg nem egyezik. Kérem szépen, nem fognak megegyezni soha, tehát nem fognak szerződést kötni. Az egész pályázati kiírás jogszabályellenes jelenleg a haszonbérleti egységek vonatkozásában.
És akkor egy rövid mondat arról, hogy a pályázatok érkeztetése, felbontása jelen pillanatban - ez Pest megye tekintetében már bebizonyosodott, de információink vannak más megyékből is - úgy történik, ahogy történt, ahogy a vagyonkezelő elismerte, hogy nem az értékelő bizottság előtt bontják fel, nem az arra illetékes személyek bontják fel.
Én abba nem kívánok belemenni, hogy kit küldtek el, én egy szakmai álláspontot szeretnék ebből egyértelműen levonni: jelen pillanatban az a pályázati rendszer, amelyet a vagyonkezelő meghirdetett, jogszabályellenes, ellentétes a hazai és az uniós versenyjoggal. Ezen kellene elgondolkodni, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt bizottság, és ezért reális az, hogy amíg ezeket a kérdéseket nem rendezzük, addig hagyjuk abba az értékesítést, és hagyjuk abba a haszonbérletre kiírt földek pályázat útján történő értékesítését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztőnek adok viszontválaszra lehetőséget... (Borenszki Ervin: Én is jelentkeztem! - Herbály Imre: Ügyrendi volt, lezártuk a vitát!) Az előterjesztőnek adok szót viszontválaszra. (Közbeszólások.) Először az előterjesztőnek, aztán a kormány képviselőjének adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ígérem, rövid leszek, bár egy nagyon érdekes vita alakult ki (Borenszki Ervin közbeszól.), és azt szeretném javasolni, hogy valóban szavazzuk meg ezt az országgyűlési határozatot, és a parlamentben folytassuk a vitát.
Azzal kezdtem, hogy mindenki előtt ott van ez a határozati javaslat, gondolom, mindenki elolvasta, de elnök úr, ha... (Borenszki Ervin: Én itt befejezem a bizottságba járást, Budai úr beszélhet, én nem!)
ELNÖK: Megkérem Borenszki Ervint, hogy ne zavarja...
BORENSZKI ERVIN (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Ne zavarjam azt az ülést, amin én nem szólhatok, de más szólhat...
ELNÖK: ..., hogy ne zavarja a gyorsíró munkáját (Borenszki Ervin közbeszól.), merthogy én szót adtam Kékkői Zoltánnak mint előterjesztőnek. Van némi rendje ennek az ülésnek. Ha jól értettem, akkor egy ügyrendi javaslat alapján Budai Gyula mint szakértő öt percig beszélt, és a vitát lezártuk. Ezért adtam szót az előterjesztőnek, Kékkői Zoltánnak. Változatlanul övé a szó. Ügyrendi kérdésben egyébként továbbra is szót tudok adni Borenszki Ervinnek, de csak ügyrendi kérdésben. (Borenszki Ervin: Nem kívánok ügyrendben szólni!) Kékkői Zoltáné a szó.
Kékkői Zoltán József (Fidesz) válaszai, reflexiói
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Akkor folytatnám, elnök úr. Tehát előttünk van ez a határozati javaslat, amit - ezzel kezdem -, gondolom, mindenki elolvasott. Én úgy érzem, hogy Frankné és Borenszki képviselőtársaim nem olvasták el a határozati javaslatot. Ha megengedik, én felolvasom, mert itt teljesen másról szólt a vita: "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő földterületek további értékesítése, tartós bérletbe adása a következő országgyűlési képviselői választás eredményének kihirdetéséig, az új kormány hivatalba lépésének napjáig felfüggesztésre kerüljön.". Erről van itt szó. Az indoklással ön nem értett egyet, de én úgy érzem, hogy nem olvasta el, miről szól az országgyűlési határozati javaslat. Miért gondolom ezt?
Borenszki képviselőtársam a parlagon maradt földekről beszélt, mint ahogy Bagi képviselőtársam mondta, majdnem kitért arra is, hogy talán kenyér nélkül maradunk. Nézzük meg, hogy mekkora földterülettel rendelkezik mondjuk szántó esetében a Vagyonkezelő Zrt.! 400 ezer hektárral. Az össz-szántóterület pedig 6 millió hektár, úgyhogy kenyér nélkül emiatt nem fogunk maradni. Itt 400 ezer hektárról van szó.
A másik érv, amit felhoztak ellene, az volt, hogy meg fogja akadályozni vagy korlátozni fogja a "Földet életjáradékért" programot. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Is!) Én úgy tudom, hogy a "Földet életjáradékért" program egy kis hányada a vásárlás, a nagyobb része pedig évente kerül kifizetésre, akár tíz év múlva is. Tehát nem hiszem, hogy gondot okozna a költségvetésnek, ha most leállítjuk az értékesítést. Mekkora területről van ott szó? 25 ezer hektár, 30 ezer hektár - ennyiről volt csak szó a "Földet életjáradékért" programban, nem többről. Én úgy érzem, hogy ez nem állít le semmit.
Arra kérem képviselőtársaimat, hogy azért, hogy ezt a vitát tovább tudjuk folytatni a parlamentben, szavazzák meg, és támogassák ezt a határozati javaslatot. Az indokláson pedig tudunk módosítani, ha ez a legnagyobb probléma. Köszönöm.
ELNÖK: Az előterjesztőknek adok szót. (Közbeszólások: A kormánynak!) Bocsánat, a kormány képviselőinek adok szót. Elnézést!
Sirman Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiója
SIRMAN FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Elnök úr, engedje meg, hogy mind a két tárca nevében én válaszoljak, ugyanis az a helyzet állt elő, hogy miután az elnök úr tisztázta, hogy a Pénzügyminisztériumot megfelelően képzett jogász képviseli, mégis lehetetlenné tette, hogy ő válaszoljon arra a kérdésre, amelyben sajnos az elnök úr olyan sértő és a Pénzügyminisztériumot meggyanúsító állításokat tett, amelyeket egy köztisztviselő nem tud visszautasítani, úgyhogy állami vezetőként ez az én feladatom...
ELNÖK: Ezt ön sem teheti meg - csak zárójelben jegyzem meg...
SIRMAN FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt arra gondolok...
ELNÖK: Ön sem kifogásolhatja a parlamenti képviselőknek sem a mondatait, sem a magatartását. Zárójel bezárva. Egyébként a lehetőség most önöknél van, ha jól értem, éppen mint a tárca képviselőjének adtam önnek szót.
SIRMAN FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, elnök úr, én nem kifogásolom, hanem vissza kívánom utasítani azt az állítását, hogy bármelyik tárca érdekelt lenne abban, hogy az MNV Zrt.-nél esetleg előforduló szabálytalanságokat eltussolja, és hogy bármelyik tárca képviselője azt állította volna, miszerint ezekben az ügyekben az a probléma, hogy ezek felszínre kerültek, és hogy felderíti őket akár a hivatal vizsgálata, akár az ellenőrzőbizottság valamelyik tagja, akár bárki más. Jelezni szeretném, hogy mindegyik tárcának az az érdeke, hogy a szabálytalanságok felszínre kerüljenek, és hogy ezekre megfelelő módon reagálni lehessen, amit az elmúlt időszakban meg is tettünk.
Ami az elnök úr által említett bírósági ügyet illeti, számomra ez azt bizonyítja, hogy ugyan minden apparátusban, az MNV Zrt.-nél, a minisztériumokban, mindenhol, ahol több száz ember dolgozik, előfordulhatnak olyan hibák, amelyeknek, hogyha felszínre kerülnek, meg kell keresni a felelősét, és azt felelősségre kell vonni. De ezek a hibák nem járnak jóvátehetetlen következménnyel, hiszen a magyar bíróság megfelelő esetben jogorvoslatot biztosítani, és biztos vagyok abban, hogy ez a jogorvoslat ebben a konkrét ügyben is az érintett és a bíróság által preferált cél javára fog eldőlni. Én tehát azt hiszem, hogy ezek az esetenként előforduló tévedések ilyen módon orvosolhatók, és nem indokolt az, hogy ezekre az esetleg előforduló problémákra hivatkozva leállítsuk egy-egy intézmény vagy akár a minisztériumok működését, éppenséggel akár a közlekedést is idesorolhatnám, ahol bizony előfordulnak olyan események, amelyek alapján indokolt lenne a közlekedés leállítása. Én tehát nem hiszem, hogy ezzel az indokkal ez indokolt lenne.
Ami a Magosz képviseletét illeti az MNV Zrt. ellenőrzőbizottságában, én, ugyan akkor Gráf József kabinetfőnökeként dolgoztam, nem tudok olyan megszorító beszélgetésről, amelynek az alapján a miniszter úr ezt a döntést meghozta volna. Én arról tudok, hogy érzékelte azt, hogy jó lenne ezen a helyzeten változtatni, a Magosz hódmezővásárhelyi közgyűlése környékén érett meg benne ez az elhatározás, és ő jelentette be a Magosz hódmezővásárhelyi közgyűlésén azt, hogy kezdeményezni kívánja a Mezőgazdasági bizottságnál, hogy a Magosz képviselője kerüljön be a Nemzeti Földalap ellenőrzőbizottságába. Én a magam részéről így emlékszem erre a történetre. Lehet, hogy az elnök úrnak más információja is van.
Összességében úgy ítélem meg, hogy az elhangzott érvek nem változtatják meg azt az álláspontunkat, hogy nem lenne célszerű az MNV Zrt.-nél most sem a földértékesítés, sem a földbérbeadás felfüggesztése. Annyiban szeretném pontosítani a Budai úr által elmondottakat is, hogy a Magyar Nemzetben az elmúlt napokban megjelent öt-hat olyan cikk, amely szinte betűről betűre ugyanazt a történetet ismételte, és ugyanazt a történetet tartalmazta. Nem tudom, hogy Budai úr veszi-e az információkat a Magyar Nemzetből, vagy a Magyar Nemzet veszi-e az információkat Budai úrtól, de egyikük megtévesztette a másikat, és téves információkra alapozza azt, ami ott le van írva, illetve amit Budai úr elmond. Ugyanis azon az ominózus egyeztetésen az volt a téma, hogy kiterjeszthető-e az elővásárlási jogosultság az egy értékesítési egységben lévő, több helyrajzi szám esetében minden helyrajzi számra, ha valakinek valamelyik helyrajzi számban elővásárlási jogosultsága van. Tehát nem az volt a téma, hogy az MNV Zrt. földértékesítési vagy haszonbérleti gyakorlata úgy összességében véve az FVM számára elfogadható vagy sem, hanem hogy ebben a konkrét kérdésben, az elővásárlási jog kiterjesztésében alakult ki egy olyan vita, amelyben több jogász többféle véleményt fogalmazott meg, és miután szerettük volna ezeket a véleményeket egyeztetni, egy asztalhoz ültettük ezeket a jogászokat, hogy mondják el a véleményünket, és próbálják meggyőzni egymást, és próbáljanak közös nevezőre jutni. Miután ez nem történt meg, és továbbra is fennmaradt a jogászok között az eltérő vélemény, egy vezetőnek van egy olyan döntési kötelezettsége, hogy az eltérő jogi vélemények ellenére valamilyen döntést hoznia.
Az az ominózus idézet, ami az újságban is, illetve Budai úrtól is többször megjelent, hogy én erre azt mondtam, hogy esetleg majd a bíróság eldönti, konkrétan úgy hangzott el, hogy sajnos ezt akkor itt, most a jogászok nem tudják eldönteni, ebben vezetői döntést kell hozni, ami akkor változhat meg, hogyha egy bíróság kimondja azt, hogy a jogászok álláspontja közül valamelyik a bíróság számára is elfogadható. Természetesen elég nehezen tudnánk kezelni azt a helyzetet, hogyha esetleg több ilyen párhuzamosan futó ügyben bíróságok egymástól eltérő ítéletet hoznának - mint ahogy ez nagyon gyakran elő szokott fordulni -, mindenesetre ezt a vitát nem tudtuk megnyugtató módon lezárni. De hogy ilyen események ne fordulhassanak elő, intézkedtünk, hogy a vagyonkezelő a jövőben ne hirdessen meg olyan egységeket, amelyeknél ez problémát jelenthet, illetve hogy az elővásárlási jogot a vagyonkezelő ne értelmezze kiterjesztve.
Tudomásom szerint azóta, amióta ez az ominózus egyeztetés volt, nem fordult elő az MNV Zrt.-nél, hogy olyan földterületet értékesített volna elővásárlási jogosultság alapján, amelynél nem a teljes területre vonatkozó elővásárlási jogot vett volna figyelembe valamelyik félnél, tehát ennyiben ez az egyeztetés hasznos és eredményes volt, és nem arról szólt, mint amiről az újságcikk szólt, illetve ami most Budai úr állításában megjelent. Nem tudok olyanról, hogy az elmúlt időszakban ilyen területeket értékesítettek volna. Jellemzően az életjáradékos programban megvásárolt kisebb területek értékesítése folyik, amit továbbra is indokoltnak tartunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Kis Péter László: Szavazzunk!) Az előterjesztő és a kormány képviselője válaszolt.
Ezek után egyetlenegy kérdés maradt csak hátra: a másodfokú táblabíróság döntése végrehajtandó-e, mert ezt megkifogásolta Sirman államtitkár úr, kérem, egy szóval válaszoljon arra, hogy a másodfokú táblabíróság döntése végrehajtandó-e, igennel vagy nemmel válaszoljon!
SIRMAN FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, természetesen. (Örvendi László József: Akkor végre kell hajtani!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ön most mindvégig önmaga ellen érvelt - csak ezt akartam ezzel kifejezni. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Jézus Mária!)
Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk az előterjesztésről.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, amely a H/11337. számon került iktatásba, tárgysorozatba vegyük. Aki ezzel egyetért, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás. - Borenszki Ervin jelentkezésére Herbály Imre: Nem!) Üzemzavart véltem felfedezni... (Borenszki Ervin: Nem!) Üzemzavart véltem felfedezni a kormányoldalon. Ez kisebbség. A bizottság tehát nem vette tárgysorozatba a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az egyebek tekintetében annyit, hogy a következő ülésünk hétfőn lesz, azt még nem tudjuk, hogy mikor, 11 vagy 12 óra környékén... (Herbály Imre: Nem! - Horváth Zoltánné: 11 óra előtt. - Herbály Imre: Glatz Ferencet hallgatjuk meg!) Bocsánat! Nagyon szépen köszönöm, ezért jó, ha van egy odafigyelő alelnök, aki segíti az elnök munkáját. (Herbály Imre: 10 óra 30-ra van kiírva.) Konkrétan a 10 óra 30 percet erősítsük meg magunknak, amikor Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat igazgatóját hallgatjuk meg. Nekem ugyan 11 óra van beírva, de ezt pontosítom. Tehát hétfőn délelőtt ülésezünk, Glatz Ferenc meghallgatására kerül sor. Kedden pedig a miniszter úr meghallgatását tartjuk meg.
Köszönöm szépen, az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 56 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Herbály Imre
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese