MB-2/2010.
(MB-128/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn 12 óra 09 perctől
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám)
(Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Velkey Gábor szóbeli tájékoztatója *
Lénárt Zsolt szóbeli tájékoztatója *
Hozzászólások, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbításának szükségességéről szóló határozati javaslat (H/11542. szám)
(Herbály Imre, Godó Lajos, Demendi László, Bedő Tamás, Borenszki Ervin, Dr. Magda Sándor, Vécsi István, Csontos János, Dr. Karsai József és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Demendi László szóbeli tájékoztatója *
Dr. Nyujtó Ferenc szóbeli tájékoztatója *
Hozzászólások, reagálások *
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Egyebek *
1. Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám)
(Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbításának szükségességéről szóló határozati javaslat (H/11542. szám)
(Herbály Imre, Godó Lajos, Demendi László, Bedő Tamás, Borenszki Ervin, Dr. Magda Sándor, Vécsi István, Csontos János, Dr. Karsai József és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11628. szám)
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Gulyás József (független)
Helyettesítési megbízást adott
Bedő Tamás (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Csontos János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Herbály Imre (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Lénárt Zsolt osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szentirmay Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 09 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését, és köszöntöm az Európai Unió parlamenti képviselőjét is, hogy jelenlétével megtisztelte bizottságunk ülését.
A napirendi tervezetet kiküldtük. Ez egy mobil tervezet volt, mint ahogy említettük, mert kapuzárási effektusokat látunk a kormánynál, illetve több képviselőtársunknál, azaz ez azt jelenti, hogy nem időben kerültek előterjesztésre a törvénytervezetek, és jelenleg is ülésezik még a 2. napirendi ponttal kapcsolatosan az illetékes főbizottság. Azt gondoljuk, hogy minden bizonnyal igenlő lesz a tárgysorozatba-vétel, de a mi bizottságunk csak akkor tárgyalhat általános vitára való alkalmasságot, ha már a főbizottság a tárgysorozatba-vételt megszavazta.
Jelenlegi információink alapján az 1. napirendi pontra vonatkozó javaslatunknál megtörtént a tárgysorozatba-vétel, és arról a napirendi pontról, az általános vitáról dönthetünk, a 2. napirendi pontnál ez a függő helyzet jelenleg tart. Majd kapunk információt a most ülésező integrációs bizottság döntéséről. A 3. napirendi pontnál nagy sajnálattal kell jelentenem, hogy a ma délelőtti foglalkoztatási bizottsági ülésen leszavazta a többség az indítványt, amelyet én jegyeztem. Nem adjuk fel. Miután a tárgysorozatba-vétel elutasításra került, ezért innentől kezdve természetesen a jövő heti utolsó parlamenti ülésre - ilyenkor már csak a parlamentnek van joga napirendre vételre való kezdeményezésre -, jövő hétre nyújtjuk be, a mai napra nem lehet ezt már benyújtani.
Ezen indítványok ismeretében akkor a 3. napirendi pontról nem tárgyalhatunk, szeretném jelezni, tehát ezt indítványozom levételre, mivel a kijelölt főbizottság tárgysorozatba-vételre való alkalmasságát elutasította. Marad az 1-es, 2-es napirendi pontunk és az egyebek.
Kérdezem, az így módosított napirendi tervezethez van-e kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor először arról szavazunk, hogy a 3. napirendi pont kerüljön levételre, mert jogilag azt nem is tárgyalhatjuk. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással kérem jelezni! (Szavazás.) Ez egyhangú.
És akkor kérdezem, az így módosított napirendet elfogadásra ajánljuk-e. Aki igen, az kézfeltartással szintén jelezze! (Szavazás.) Igen, egyhangú, ezek szerint fogunk haladni.
Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám) (Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
Az 1. napirendi pont az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat, több előterjesztő, kormányoldali, ellenzéki képviselők által jegyzett javaslat, és az egyik előterjesztőt, Velkey Gábort kérném meg, valamint nekem azt jelezték, hogy dr. Hasznos Erika képviseli a kormányt... (Lénárt Zsolt: Lénárt Zsolt, Környezetvédelmi Minisztérium.) Igen, akkor kérném szépen a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőjét is...(Lénárt Zsolt: A kormány nem előterjesztő.) De a kormánynak vagy a minisztériumnak minimum véleményezési lehetősége van, kérem, hogy Velkey Gábor mellé tessék ülni nyugodtan. (Megtörténik.) És akkor először az előterjesztőnek adom meg a szót, utána a kormány képviselőjének, és utána pedig a képviselőknek, a bizottsági tagoknak.
Megadom a szót Velkey Gábornak.
Velkey Gábor szóbeli tájékoztatója
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Felvezetőmben igyekszem rövid lenne, és ha kérdések vagy konkrét felvetések vannak, azokra szeretnék majd válaszolni. Felvezetőben röviden annyit szeretnék mondani, hogy bizonyára mindenki előtt ismert az a folyamat, amellyel eljutottunk eddig a törvényig. Minden klímaváltozással, klímavédelemmel kapcsolatos előterjesztést, amit a parlament tárgyalt, nagyon széles konszenzussal fogadtunk el a Házban.
A legutóbbi határozatot is lényegében szinte teljes egyhangúsággal támogatta a parlament. Ez írta elő a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács számára, hogy készítse el a klímavédelmi törvényt. Rengeteg szakértői munka előzte meg ennek a törvénynek az előkészítését, amelyet a Tanács végül elfogadott, és ezért van itt előttünk. A Tanács képviselő tagjai azok, akik jegyzik a törvényt.
Az előkészítés során sok vita, sok egyeztetés volt, még egyszer mondom, nagyon sok számítás, szakértői anyag készült. A vitákat sikerült lezárni azzal a kompromisszummal, amely előttünk van. Úgy gondolom, ez a kompromisszum iránymutató, mert minden olyan kérdést számba vesz, amely a klímavédelem kapcsán fontos lehet. Azt az irányvonalat, amelyet Magyarország eddig az ügyben képviselt, továbbviszi, továbbra is eltökéltnek mutatja hazánkat a klímavédelem ügyében, és ehhez konkrét irányokat is megfogalmaz, és konkrét cselekvési javaslatokat irányoz elő, amelyek a komplex megközelítésből következően az élet szinte minden területét érintik.
Miután ez egy kerettörvény, ezért többen számon kérhetik rajta, hogy a végrehajthatóság, az operativitás ügyében nem elég előremutató. Úgy gondolom azonban, hogy a jövőben alkalom lesz arra, hogy ez konkrétabbá váljék. Ebben szerepe lesz nyilván a választások után megalakuló új parlamentnek, az ottani bizottságoknak és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak. Mégis nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a törvényt most tárgyaljuk meg és fogadjuk el, hiszen ez a parlament volt az, amelyik a folyamatot elindította, és ez a parlament ezzel az előremutató, jövőbemutató javaslattal egy konszenzusos irányt rögzíthet, mely konszenzusos irányt különben nagyon széles körben támogatta a civil szféra is, ha jól tudom, a legutóbbi adatok alapján 442 civil szervezet volt az, amely aláírta ezt a törvényt.
Én tehát azt kérem mindenkitől, hogy lehetőleg konszenzussal, széles támogatással fogadjuk el a javaslatot. A Környezetvédelmi bizottság, ha jól emlékszem, egy tartózkodás mellett támogatta a javaslat általános vitára bocsátást és tárgysorozatba-vételét. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. És akkor a kormány képviselőjének, a minisztérium delegáltjának megadnám a szót. Parancsoljon!
Lénárt Zsolt szóbeli tájékoztatója
LÉNÁRT ZSOLT osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány még egységesen nem tárgyalta ezt a törvényt, így a tárca álláspontját szeretném képviselni.
Azt hiszem, mindenki számára világos és érzékelhető, ha kitekintünk az ablakon vagy az utóbbi hetek, napok időjárására gondolunk, hogy a klímaváltozás itt van. Ezekre a kihívásokra valamiféle választ kell adnunk. A képviselő hölgyek és urak számára ismert, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia, a környezetpolitikai anyagok kapcsán a kormányzat ezeket a lépéseket megkezdte, és örömteli számunkra, hogy egy ilyen, az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat is megfogalmazódott, és a civil szervezetek, illetve maga az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága is jelentős mértékben támogatja ezt a törvényjavaslatot.
Szakmailag beleillik abba a programsorba, amit mi elkezdtünk, és említettem a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, nemzeti környezetvédelmi programot, illetve beleillik a klímaváltozással kapcsolatban az Unióban, illetve az ENSZ-ben képviselt álláspontunkba. Így a kormányzat, vagyis a Környezetvédelmi Minisztérium részéről messzemenőleg támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót, majd szeretném kérdezni az előterjesztők részéről, hogy milyen ütemezésben gondolják, mire számítanak. Két parlamenti napunk lesz, a mai és a jövő heti. Végére érhetünk-e ennek az indítványnak? Mert a szabály, ha jól tudom, az, hogy a ciklus végével, új ciklus kezdetével minden egyéni képviselői indítvány hatályát veszti, kizárólag a kormány indítványai nyúlnak át a kormányváltás, esetleges kormányváltás időszakán. És közben megadom a szót természetesen a képviselőtársaimnak is hozzászólásra.
(Jelzésre:) Igen, Kis Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem ismételve az előterjesztő, illetve a minisztérium képviselőjének az álláspontját, mi is azt gondoljuk, hogy ez a törvénytervezet olyan előkészítéssel történt, ami abszolút nemzeti konszenzuson alapul, és azt is tudjuk, hogy mennyire ki van éhezve a magyar társadalom arra, hogy végül is nemzeti konszenzus alapján fontos ügyek mellé álljon a parlament. Azon az előkészítő törvények, illetve programok mögött, amit a minisztérium képviselője elmondott, a munka mögött hihetetlen szakmai és egyéb munka húzódik meg, a szakma kiválóságainak a közreműködésével azt gondolom, egy olyan törvénytervezet fekszik a bizottság előtt, ami jó szívvel támogatható.
Ami különösen nagy súlyt ad ennek, és a fontossága azt hiszem, nem megkérdőjelezhető, ahogy itt azt hiszem, vagy Velkey Gábor vagy a kormány képviselője mondta, már nem emlékszem, és mindegyikünk megkaphatta a magyar Természetvédők Szövetségének azt a levelét, amiben az a kérés fogalmazódik meg a parlament felé, hogy ezt a törvényt minél előbb fogadjuk el. Azt gondolom, jó üzenet a társadalom felé is, ha pártoktól függetlenül konszenzus alapján születik meg, a kezdeményező szervezetek száma 30, és mint ahogy elhangzott, 442 társadalmi, illetve civil szervezet támogatja, és kéréssel fordult a parlament felé, és személy szerint a képviselők felé is.
Tehát a Mezőgazdasági bizottság szocialista tagjai részéről egyértelmű az álláspontunk arra vonatkozóan, hogy támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot. És mint ahogy elhangzott, a Környezetvédelmi bizottság reggel 9-kor ülésezett, és egy tartózkodással és 17 igen szavazattal tárgysorozatba-vételét javasolta, és általános vitára mindenféleképpen alkalmasnak tartja, azokkal a megjegyzésekkel, amelyekről Velkey Gábor is szólt, hogy nyilván szakmai szempontból lehetnek benne olyan dolgok, amelyek még további vita alapját képezik, de azt gondolom, az egy nagyon jó üzenet a társadalom felé, ha most konszenzussal a parlament a jövő héten ezt el tudja fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, hogy további hozzászóló van-e. (Jelzésre:) Parancsolj, Borenszki Ervin!
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Az előterjesztőktől szeretném kérdezni, nem tértek ki arra, hogy kaptunk egy levelet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének környezetvédelmi bizottságától, amiben ezeket az ambiciózus célokat, ennek a határértékeit elég erőteljesen támadják. Ezzel kapcsolatban mi az előterjesztők és a minisztérium álláspontja? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Az indítványtevők között láthatók fideszes, KDNP-s képviselőtársaink is, a magunk nevében is támogatásunkról biztosítjuk az általános vitára való alkalmasság tekintetében. Valóban, a közhírekben van néhány kritikai kérdés, hogy tartható-e, de ha jól értettem a közbeszédi vitát erről, talán úgy jegyezték, hogy ha nem teszünk elég magasra egy célkitűzést, akkor már eleve laposodni fog az egész tartalmi része.
(Jelzésre:) Karsai Józsefnek adnék még szót, és ha utána nem lesz több jelentkező, akkor... (Jelzésre:) Bocsánat, Jakab István is jelentkezik.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Csupán egy nagyon-nagyon rövid hozzászólást szeretnék elmondani, mégpedig azt, hogy én azt hiszem, hogy egy nagyon fontos szempontot vegyünk figyelembe, különösen a megérkezett levél alapján, amit sokak elolvastak, és azon tapasztalat alapján, hogy történetesen Dániában kétezer milligrammig engedik meg például a szalmatüzelést, és azzal óriási energiát takarítanak meg, nálunk pedig ez mindössze 250 milligramm, ha jól emlékszem. Ezt ön jobban tudja, mert most van benn egy indítvány, hisz Magyarországon 100 kilowatt feletti erőműbe nem is tehetünk szalmatüzelést, lehetetlenné tesznek bennünket.
Egy a kérdés, vigyázunk a környezetre, de egyre fölhívom az ön figyelmét, mégpedig arra, hogy tessenek már egyszer megmondani nekem, de ha gondolják, Pártai Luciától megszerzem, hogy hányszor volt itt már bolygófölmelegedés ebben a világban. Volt már háromszor, hogy nem volt jégsapka. Ez mindig jó arra, hogy egy halom pénzt kicsikarjanak az államoktól, benne Amerikával az élen. Úgy érzem, hogy ezen a téren most a lehűlés elleni kutatásra kellene vagy tízmilliárdot odatenni.
Tehát teljes képtelenség, ne haragudjanak, de most olyan mértékig bekorlátozzuk magunkat az uniós elkötelezettség miatt, hogy lassan már még a szuverenitásunk is veszélybe kerül, mert valamit onnan kitalálnak, akkor nekünk azonnal hozzá kell alkalmazkodnunk. Ezt nem csináltuk még akkor sem, amikor itt voltak az orosz katonák, mert legalább nem avatkoztak a törvényeinkbe. (Közbeszólás: Csak ők írták. - Zaj.) De ne szigorítsuk be magunkat úgy... Bocsánat, most mindegy, hogy mit diktáltak, a laktanyába be voltak zárva, aki kijött, ha már szólt, képviselő úr, én éltem akkor, abban az időben, kijött a laktanyából egy orosz katona, összeverekedett a kocsmában, húsz évet kapott a Gulagon. Ennyit erről.
Tehát azt hiszem, hogy tényleg oda kell figyelnünk, és tényleg lesz erről még nagyon sok vita ebből adódóan, hogy bizony mi mindig háromszor szigorúbb élelmiszerszabványt csinálunk, lehetetlenné válik az élelmiszer-előállításunk, szépen behozzák közben a nyugatiak a terméket, kiszorítva a miénket, mert nálunk sokkal szigorúbb és drágább emiatt. (Közbeszólás: Azért csinálják.) Köszönöm, ennyi.
ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt, hogy az éghajlat védelméről szóló törvényre, kerettörvényre szükség van, hogy a törvényre szükség volt, azt nem lehet elvitatni. Nem véletlenül mondom, hogy szükség volt, mert szükség lett volna nyolc évvel ezelőtt, négy évvel ezelőtt, meg a nyolc esztendő alatt végig. Egy ilyen törvényt érdemben igenis meg kell vitatni. Már szóba került, hogy a hatástanulmányokat nem tapasztaltuk.
Tisztelt Bizottság! Úgy szavazunk ismét a törvényről, hogy véletlenül sem számolták végig az illetékesek ezen törvényben foglalt feltételek várható hatásait. Nem véletlen, hogy pró és kontra megy a vita. Arról nem beszélve, hogy a képviselők azon jogát, hogy az adott törvénnyel kapcsolatban lelkiismeretük szerint érdemi vitát folytassanak a szakértők álláspontjának figyelembevételével, azt gondolom, nem célszerű megvonni, sőt elfogadhatatlan.
Most ismét egy olyan helyzetet teremtettek a döntéshozók számára, hogy ha most bármilyen ellenvéleményt kifejtenek, akkor már biztos, hogy a klímavédelem ellen lépnek, már biztos, hogy megint politikai vitát akarnak ebből kreálni. Ez, tisztelt bizottság és tisztelt jelenlevők, egyszerűen nem igaz. Nem igaz. Én a magam részéről nagyon fájó szívvel, de igennel fogok szavazni, mert szükség van a törvényre. De már most jelzem, hogy az elkövetkező időszakban ezt a törvényt nagyon alaposan át kell tekinteni, és ha megszavazásra kerül, az csak egy gesztus lehet a magyar civil szféra irányába, hogy igen, az ő törekvéseiket tiszteletben tartottuk, és valamennyien egészséges környezetben akarunk élni.
De az egészséges környezet feltételeinek megteremtése nem jelentheti azt - nem jelentheti azt, még egyszer szeretném aláhúzni -, hogy megint pápábbak akarunk lenni a pápától, és megint önszántunkból olyan gazdasági önkorlátozó intézkedéseket hozunk, amelyek bennünket versenyhátrányba hoznak. Néhány példa ebből már tetten érhető. Ettől függetlenül meg fogom szavazni, de azt gondolom, ideje lenne azt mondanunk, hogy egy ilyen előkészítetlen törvényt nem illik sem a bizottság elé, sem a parlament elé hozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megadom a szót az előterjesztőnek.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm. Egyszerűbb, ha csoportosítva és sorrendben visszafelé haladva próbálok válaszolni a felvetésekre. Nos, az előkészítetlen enyhén szólva túlzás. (Jakab István: Megbeszéljük.) Vitatható bizonyos állítása a törvénynek, ugyanakkor nagyon sok megalapozó tanulmány előzte meg a munkát, és készült közben is. Tény: ahhoz, hogy konszenzusra jusson a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a kompromisszumok odáig vezettek, hogy sok konkrétum kikerült a törvényből. Tehát azt gondolom, nem előkészítetlen, ezzel együtt vitatható.
Rengeteg munka van mögötte, és mögötte van az a tudományos teljesítmény, amelyet évek óta ezekben a kérdésekben folytattak Magyarországon, többek között a Magyar Tudományos Akadémia és más szervezetek beépültek ebbe, ennek minden mondatában ott vannak. Egyetértek azonban Jakab Pistával abban, hogy én is konkrétabb törvényt szerettem volna, de - elnézést - visszafordítom a dolgot. Éppen azért, mert általános és általános szinten fogalmaz, kevés konkrétum van benne, ezért sokkal nehezebb a hatástanulmányok kérdése, és sokkal kevésbé érdekes, ha úgy tetszik, a hatástanulmány ügye, mert kerettörvényről van szó, aminek a részleteit a későbbiekben kell majd pontosítani, és ebben a következő parlamentnek és a következő kormánynak is fontos szerepe lesz.
Egyetértek Jakab Istvánnal abban, hogy itt a legfontosabb a gesztus, nemcsak a civil szféra felé, hanem a környezet védelme felé, a klímavédelem felé, a természetvédelem felé, és erre a gesztusra nagy szükség van Magyarországon; önmagában már ez is indokolja az elfogadást. Azonkívül, ha az irányait nézzük a törvénynek, ha valaki végigolvasta, láthatja, hogy valóban komplex és minden területre kiterjed.
Jakab István úgy, mint Font Sándor, az ütemezést is feszegette azzal a felvetésével, hogy van-e idő végigtárgyalni a törvényt. Nem vitatkozom veletek, egyetértek azzal, hogy sokkal jobb lett volna, ha érdemi, hosszú, tartalmi vita folyhat erről a törvényről. Én sem szeretem, ha egy ilyen súlyos, a jövőre nézve meghatározó törvényt gesztusértékben tárgyalunk és fogadunk el, mert akkor a végrehajtásban sem leszünk eltökéltek.
Én a határozatról folyó vitában, meg a jövőkereső jelentésről folyó vitában is azt az álláspontot képviseltem, hogy sokkal keményebben kellene megvitatni az ügyeket, nem pedig felületesen. Úgy gondolom azonban, hogy most elindul a vita, és miután ez a törvény keretjellegű, az NFFT továbbra is dolgozni fog, a keret részszabályainak a kitöltése, amelyek megjelennek különben ebben a törvényben, majd a konkrétumok szintjén is vitatható lesz, tehát nem egy egyaktusos törvényhozási folyamatról van szó, hanem egy ütemezett folyamatról, amelynek ez az első és elsősorban gesztusértékű eleme.
És akkor sorban. Karsai Jóska. Azzal nem szeretnék vitatkozni, hogy ugye, ez geográfia, nekem van egy ilyen diplomám, amelyik azt elemezte, hogy a klímaváltozások, meg a glaciális és interglaciális ügyek mennyire csillagászati okokra vezethetők vissza és mennyire nem arra. Evidens, hogy akkor, amikor korábban voltak a glaciális és interglaciális periódusok, akkor emberi tevékenység következményeiről nem beszélhettünk. Abban senki sem vitatkozik, hogy az emberi tevékenység érdemben befolyásolja a klímában zajló folyamatokat, és oka a felmelegedésnek. Azon, hogy ezen kívül milyen ütemben és hol következnének be felmelegedések és időben, ezen már lehet rágódni, erről szól az, amelyik több tényezőre vezeti vissza a klímaváltozás okait, és ezek csillagászati eredetűek.
A humanit hatások azonban egyértelműen benne vannak a folyamatban. Innentől kezdve tehát a humanit hatások mérséklésére tett minden erőfeszítés helyes erőfeszítés. Ezen az alapon támogatja a javaslatot az NFFT-t és támogatják a civil szervezetek.
A konkrétumokról, hisz ezt többen felvetették; így a Gyáriparosok Országos Szövetségének konkrét felvetésének ügye ahhoz a konkrét javaslathoz kapcsolódik, ami megjelenik az anyagban, most már pontosan nem tudom, talán a 4. §-ban, hogy 2020-ra az 1990-es határérték, akkori érték 40 százalékára kell csökkenteni az üvegházhatású gázokat, és ez az érték 2050-ben 80 százalék lenne.
Nos, sokat vitatkozunk az adatokról. Amikor elkészítettük a jelentést, tudatosan csak vitathatatlan adatokat írtunk be az anyagba, ezért ebben az anyagban nem szerepel, meg a megalapozó anyagban sem szerepel az adat, ami azóta publikus és egyértelmű, hogy 2008-ban a '90-es bázisévhez képest már 30,7 százalékkal kevesebbet bocsátott ki Magyarország. Tehát már csak 10 százalékra voltunk 2008-ban a 2020-as célhoz képest. Ha az EU 30 százlakos célját tűzzük ki, akkor az nem túl ambiciózus cél, ráadásul tudjuk, az üvegházhatású gázok kibocsátásának belső szerkezetét illetően is a legnagyobb tartalék Magyarországon, és ebben nincs vita a szakértők között, elsősorban a háztartási és a kommunális eredetű kibocsátásból tevődik össze. Ez közel 70 százalék, itt pedig óriási megtakarítási esélyeink vannak, és bűn nem lépni ezekben a szférákban. Innentől kezdve tehát úgy lehet érdemben elérni a 40 százalékos, ambiciózusnak tetsző célt, hogy az ipart és - kevésbé vagy nem - a közlekedési ágazatot is kevésbé érinti, ezekről a területekről össze lehet hozni azt a hiányzó 10 százalékot. Még egyszer mondom, ezt minden szakértő egyértelműen osztja.
Úgy gondoljuk, és ezt egyértelműen szeretném hangsúlyozni, hogy ennél kevésbé ambiciózus céllal nem érdemes foglalkozni, és azért is kell ezzel a kérdéssel most foglalkoznunk, mert a gazdasági visszaesés következtében el fog indulni valamilyen irányba a növekedés, és mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági növekedés ne a tradicionális, környezetre ártalmas ágazatok preferálásával, hanem a környezetvédelmi szempontok, a klímavédelmi szempontok maximális érvényesítésével valósuljon meg. Tehát reméljük, hogy ez az anyag egy szerkezetváltást is segíteni fog, ahol az ökológiai szempontok előtérbe kerülnek, és a gazdasági növekedés olyan területeken indul el, ahol kevesebb a negatív externália, nemcsak környezeti, hanem társadalmi és egyéb szempontból is.
Még egy elemet szeretnék csak Karsai József szavaira reagálva mondani. Nincs vita közöttünk abban, hogy a megújuló szerepét növelni kell, hogy ennek milyen részletszabályai vannak, és azt hogy kell felülvizsgálni, abban konkrét javaslatok kellenek. Sajnos ahhoz képest, amit az európai megegyezések számunkra előírnak megújuló arányban, sokkal kevesebbet haladtunk előre, és teljesen egyetértek azzal, hogy a biomassza ügyében szintén lépnünk kell, és az érdekeltségi rendszert Magyarországon is meg kell teremteni ahhoz, hogy a biomassza energetikai célú felhasználása növekedjék. Ennek különben egyéb áttételes vidékfejlesztési hatása is lenne, de azzal vitatkoznék, hogy 50 és 100 megawattos erőműveket kellene építeni, mert azok olyan ráhordási távolságot követelnek és olyan negatív externáliákat hordoznak, ami ebben az országban, ilyen földrajzi viszonyok között nemkívánatos. Az európai országokban, ahol a biomassza szerepe nagy, a kicsi mezőgazdasági melléktermékekre alapozó biomassza erőművek terjedtek el, szerintem is ez a jövő, ezek azonban teljesítményben sokkal kisebbek.
És ezzel be is fejeztem, köszönöm szépen a figyelmet, és még egyszer kérem, hogy lehetőség szerint támogassa a bizottság a javaslatot.
ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen. A kormány képviselője kíván-e reagálni?
LÉNÁRT ZSOLT osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A képviselő úr nagyon részletesen és szakmailag is kifejtette a válaszokat, azt hiszem, csak ismétlésbe bonyolódnék. Egyetlen dolgot, Karsai képviselő úr felvetette az éghajlatváltozás kérdését, azt hiszem, Koppenhága minden sikertelenségével vagy kisebb részben sikerével bebizonyított azt, hogy a politikusok is már egyetértenek abban, hogy éghajlatváltozás van, és erre valamiféle választ kell adni. Ez a törvénytervezet itt egy bizonyos választ ad.
A gyáriparosok levelével kapcsolatosan annyit kívánok megjegyezni - nem akarom ismételni itt a számokat, hogy itt csak 10 százalékos csökkentésről lenne már szó -: pont az a lényeg, hogy itt az ágazati megközelítésekkel szemben ez a törvény egy horizontális megközelítésben gondolkodik, és ebben van a jelentősége és fontossága. És úgy gondolom, a gyáriparosok megfogalmazásával szemben a Mezőgazdasági bizottságban saját szakmai véleményem szerint a mezőgazdaság ennek nyertese kell hogy legyen, ha itt ezek a törvényben megfogalmazott szempontok, a megújuló energiák növelése, különösen a biomassza tekintetében, vagy pedig a fosszilis energiahordozók radikális visszaszorítása megvalósul, ahogy azt a törvény előírja. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, a határozathozatal következhet. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki egyetért az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kézfeltartással szavazzon! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Kérdezem, mivel már csak szóbeli előterjesztésre van lehetőségünk, hogy akarjuk-e a bizottsági többségi véleményt képviselni a napirendi pont keretében. Van-e ilyen szándék a részünkről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Még Kis Pétert sem tudom erős szuggerálással rávenni. Ha nincs, ez jogunk, ezzel élhetünk, a bizottság nem kíván többségi véleményt képviselő előadót állítani, döntésünk egyértelmű, azt hiszem, nincs mit rajta magyarázni, ezek szerint így nyugtázzuk.
A napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen az előterjesztőnek, a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Időközben futár hozta a hírt digitális formában, hogy a 2. napirendi pontként jelölt témakörben a főbizottság tárgysorozatba vette a nem magyar állampolgárok, természetes személyek, illetve jogi személyek által mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbításának szükségességéről szóló határozati javaslatot. Ezért ezt tudjuk most tárgyalni, ezért megnyitom a 2. napirendi pontot.
Kérdezem, hogy az előterjesztők nevében ki fog megszólalni, többet is látok. (Jelzésre:) Demendi László fogja képviselni az előterjesztőket. A kormány részéről úgy látom, dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezetőt és Szentirmay Zoltán főosztályvezető-helyettest jelölték ki számunkra. Igen, helyet is foglaltak. Akkor az előterjesztők nevében Demendi Lászlónak adom meg a szót.
Demendi László szóbeli tájékoztatója
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az országgyűlési határozati javaslat kezdeményezői két területre koncentráltak akkor, amikor ezt a javaslatot december 14-én beadtuk. Az első, hogy a Magyar Köztársaság kormánya jogilag is kellő háttérrel rendelkezzen az európai uniós tárgyalásokon a földmoratóriummal kapcsolatos megbeszélések és azok nyilván a számunkra eredményessége érdekében, úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés megerősítésre az esélyeket növelheti. Ez az egyik része, részletekbe most itt tovább nem mennék.
A másik része pedig, ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az eltelt időszak eseményeiből, illetve történéseiből azt a következtetést vontuk le, hogy abban az időszakban, ami mögöttünk van, a mezőgazdasági termőföldhasználatot Magyarországon úgy lehet nevezni, hogy toldoztunk-foldoztunk a szabályozást illetően, de generálisan igazából abban, ami az ország érdeke, ebben politikai egyezség nem született, ebben adósságunk van. És függetlenül attól, hogy milyen eredményre fogunk jutni Brüsszellel, illetve az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, ez mindenképpen feladatot ad, azaz azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy ha 2011 májusában a moratórium megszűnik, addigra készüljön el egy olyan szabályozás, ami a római szerződéssel összhangban van. Ugyanakkor, ahogy ezt az EU 27 tagállama vagy 26 tagállama, bárki ezt megteszi, Magyarországon is a magyarországi földhasználók érdekei mentén alakítsák ki azokat a paramétereket, amelyek valóban az európai uniós gyakorlatnak megfelelnek.
Ezzel a szándékkal terjesztettük ezt elő, és tisztelettel kérem a bizottságot, hogy javaslatunkat támogassa, az országgyűlési határozati javaslatot, és az előmenetelét illetően pedig, ha minden úgy alakul, ahogy mi feltételezzük és ami munkát ebbe már belefektettünk, akkor ezt a mai napon a parlament még meg is tárgyalhatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen. Megadom a szót a kormány képviselőjének, és azt kérném szépen Nyujtó úrtól, hogy térjen ki arra, hogy milyen jogszabályi feltételek, időponti feltételek kötik a kormány kezét a benyújtással kapcsolatosan. Mikorra várja a legkésőbbi időpontban az Unió, mikor tárgyalhat erről? Illetve tudjuk, hogy a Bizottsághoz kell benyújtani első körben az esetleges kormányzati szándéknak megfelelően, és esetleg, ha elutasító vélemény van, akkor úgy tudom, hogy a Tanács ülése a következő döntéshozói fórum. Ha erről is egy háttér-információt adna, és feltétlenül az időpontokra, hogy mikori a kötelezettség, a benyújtásnak mikorra kell legkésőbb megérkeznie, első körben a Bizottsághoz. Köszönöm szépen.
Megadnám a szót.
Dr. Nyujtó Ferenc szóbeli tájékoztatója
DR. NYUJTÓ FERENC főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Formális kötelességemnek is eleget kell tenni, tehát a kormány támogatja a javaslatot.
Elnök úr kérdésére pedig: a 2011. május 1-jei időpontból kell visszaszámolni, vélhetően egy februári-márciusi tanácsi időpontot kell alapul venni. A Bizottság pedig az ősz folyamán fogja az álláspontját kialakítani. Ha az eddigi tapasztalatokat fölhasználjuk egy ilyen bizottsági eljárás megbecslésére, értékelésére, akkor azt látjuk, hogy egy ciklus vége előtt pár hónappal álló kormány által benyújtott dokumentum esetében a megfelelő politikai háttérrel, tehát parlamenti egyetértéssel vagy a magyar politikai szereplők egyetértésével lát hozzá a Bizottság azonnal, ellenkező esetben megvárja a következő kormányt, hogy az a kormány esetleg nem híve-e egy liberális földpiacnak. Nyilvánvalóan ilyenről nincs szó. De az gyakorlat, hogy akkor a következő fölhatalmazottat megvárja.
Itt egy ilyen fölhatalmazás azt gondolom, azért célszerű, mert egy bő év áll előttünk, és célszerű elkezdeni az informális szakmai egyeztetést, azon túlmenően, hogy azt gondolom, egy tagállam politikailag is egységes kell hogy legyen ebben a kérdésben, mert egy külön elbírálási szempont a politikai szándék a tagállam tekintetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megadom a szót a képviselőknek hozzászólásra. (Jelzésre:) Ángyán József jelentkezett.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Abban azt hiszem, nincs közöttünk vita, talán mondhatom nyugodtan, egyetértés van Magyarországon a tekintetben, hogy azokat a védelmi lépéseket, amelyeket Európa más országai is a saját földterületükkel kapcsolatban megtesznek, ezt Magyarországnak a lehető legsürgősebben meg kell tennie. Ehhez lehetőséget ad és egyfajta haladékot nyújtana, ha meg tudnánk hosszabbítani a moratóriumot. Talán picit nagyobb lehetett volna ez a fajta nemzeti egység és ennek a kifejezése, ha ahogy annak idején erről itt a bizottságban is szót váltottunk, ezt kormánypárt és ellenzék együttes javaslataként nyújtjuk be. A magam részéről - és azt hiszem, mindannyian így vagyunk ellenzéki oldalon - szívesen támogattunk volna egy ilyen közös, valóban nemzeti konszenzusos előterjesztést.
De a tartalmát illetően azt hiszem, hogy egyetértés van közöttünk. Valóban, a mindenkori kormány tárgyalási pozícióit is erősíti, ha egy konszenzusos parlamenti döntés van a hátterében. Fájlaljuk ezt az előzőekben kifejtett helyzetet. Nem rajtunk múlott, szeretném határozottan leszögezni, hogy az ellenzék is támogatott volna egy ilyen közös előterjesztést, ahogy ezt más ügyekben, nemzeti ügyekben megtettük már, GMO-tól elkezdve sok egyéb ügyben sikerült teljes konszenzusos előterjesztést is tenni, és utána konszenzusosan a parlamentben is támogatni.
Ami már most az időzítést illeti, jó lett volna - és ezt nem először fejtettük ki itt is, a bizottságban, miniszter urat minden évben meghallgatjuk, és minden meghallgatásán, visszakereshetően a jegyzőkönyvben, szóvá tettük -, ezt a kezdeményezést meg kellett volna már korábban tenni, nem elégséges egy bejelentés, hogy Magyarország kezdeményezni fogja, hanem valóban elő kellett volna készíteni már egy olyan komoly anyagot, ami megalapozza az érveinket. Valóban a parlamentben is korábban lehetett volna már erről tárgyalni, és a megfelelő támogatást parlamenti oldalról is megadni a kormánynak.
Tehát bocsánatot kérek a kormánypárti oldali képviselőktől, de nagyon furcsa akusztikája van annak a benyújtási időpontnak, ami épp a választási kampány időszakára teszi a parlamenti határozat benyújtását, tudván tudva vagy feltételezve azt, hogy a következő kormánynak lesz ezzel dolga, és feltehetőleg nem ugyanaz az összetétele lesz ennek a kormánynak. Ezt a fajta liberalizmusra vonatkozó megjegyzését a kormány képviselőjének nem is igazán értem, de ezt egy zárójeles megjegyzésként szeretném csak nyugtázni.
Jó lett volna, ha ez tehát nem egy ilyen politikailag felfűtött időszakban történik, egy választási kampány kellős közepén óhatatlanul fölmerül az emberben, látva itt a mozgásokat, hogy ennek egyéb kampányjellegű összefüggései is vannak. Jó lenne, ha ezt az egész kérdést nemzeti kérdésként kezelve el tudnánk különíteni az ilyen időszaki politikai csatározásoktól. Ez annál sokkal fontosabb, hosszabb időszakra szólóan meghatározza a feltételeinket, semhogy ezt bárki politikai kampánycélra fölhasználhatná.
Az esélyekről. Egyrészt szeretném valóban én is hozzátenni a megjegyzésem kapcsán azt: biztos, hogy a kormány pozícióit erősíti, ha egy ilyen típusú parlamenti határozat születik, ezt más ügyekben is megtapasztaltuk, az európai lobbizás lehetőségei is talán jobbak. De azért látni kell, hogy nagyon eltérő álláspontok vannak az Európai Közösségben. Ez nem lesz egy egyszerű menet, az a 11-12 hónap, ami jó esetben marad, ha azonnal elkezdi a következő kormány a lobbizást, bizony elég kevésnek tűnik ahhoz, hogy egy rajtunk kívül 26 tagú közösségben megszerezzük azt a kellő támogatást, ami ehhez kell.
Egy dolgot szeretnék itt említeni, mondjuk az osztrák agrárkamara elnökének a nyilatkozatát, aki egyenesen azt mondta, hogy barátságtalan gesztusnak vennék Magyarországtól, ha ezt a moratóriummeghosszabbítást benyújtaná. Persze, erre az a válaszunk, mi meg azt vesszük barátságtalan gesztusnak, hogy az osztrákok - ahogy ezt annak idején a miniszterelnök úr volt szíves mondani - egyfajta vircsaftot folytatnak a nyugat-magyarországi területekkel és azzal a 700 ezer hektárral, ami az osztrák nyilvántartás szerint már bejegyzett, és arra már épphogy a moratóriumot föloldjuk.
Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy nem egyszerű tárgyalások várnak itt az Európai Közösségben, és bizony az idő nagyon rövid lesz ahhoz, hogy minden ága-bogát kifejtsük az európai terepen. Ezt a kormány képviselője pontosan tudja, mint aki ilyen tárgyalásokon nem első alkalommal, hosszú ideje részt vesz, hogy nem lesz egy egyszerű feladat.
Itt szeretném elmondani ugyanakkor, hogy miután akár kétesélyes is lehet ez a moratóriumhosszabbítás, még akkor is, ha jó érveink vannak és jó alapon kérhetjük ennek a meghosszabbítását, és mutathatunk azokra a csatlakozó országokra, amelyek eleve hosszabb időszakot alkudtak ki maguknak arra, hogy meggondolják ezt az ügyet, de ezen kívül azt hiszem, sürgősen meg kell a föld védelme érdekében tenni a hazai szabályozási lépéseket. Ezzel párhuzamosan és egyidejűleg azt hiszem, alapvetően át kell alakítani a hazai földügyi szabályozást, birtokpolitikai és földügyi szabályrendszert, a földtörvényt. De azt hiszem, hogy ez messze vezetne, hogy most itt ennek a részleteiről beszéljünk, csak jelezni szeretném, a moratórium meglátásunk szerint bár nagyon fontos és jó volna, ha ebben tényleg egységes álláspontot tudnánk kialakítani, de ez csak ideig-óráig oldja meg azt a problémát, amit egyébként Nyugat-Európa már a saját szabályrendszerével rendezett. A franciáktól a dánokon, németeken keresztül mindenki megalkotta már és működteti azokat a szabályokat, amelyek következtében az állam pozícióban marad, az állam rendelkezik, a szuverenitását megőrizte a területeire, francia elővásárlási jogtól elkezdve sok egyebet hozhatnánk, amelyek mind-mind garantálhatják, hogy a saját nemzeti érdekeink érvényesüljenek a földpolitikában, földpiacon.
Tehát a magam részéről azt szeretném hangsúlyozni, hogy szükségesnek látjuk, mint ahogy régóta szükségesnek láttuk már, hogy egy ilyenfajta határozat szülessen és a kormány kezdeményezzen. Sajnálattal vesszük ugyanakkor tudomásul azt, hogy nem sikerült egy közös, konszenzusos határozati javaslatot benyújtania a parlamenthez kormánypártnak és ellenzéknek, és kicsit szerencsétlennek gondoljuk, ha szabad finoman fogalmazni, az időzítését is, egy kampányidőszakban, ráadásul kevés időt hagyva a következő kormánynak a tárgyalások lefolytatására.
Azt hiszem, hogy mindezek ellenére közös nemzeti ügyről van szó, tehát támogatásra érdemes a kezdeményezés, és ezt valószínűleg szavazatunkkal is kifejezésre kell jutassuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Karsai Józsefnek adom meg a szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Azt hiszem, amikor földről beszélünk, ha szabad így fogalmaznom, mint parasztgazdálkodó elmondom, hogy tőlem biztosan nem vesz az Unió földet, még 50 millióért sem, egy négyzetmétert sem, de szeretném elmondani itt a tisztelt bizottságnak, hogy tessenek szétnézni Nyugat-Európában. Tessenek szétnézni akkor, amikor Amerikában egy jobb krátert 50 ezer dollárért vesznek meg a Holdon. Nem tudom, milyen tervezetten. Tehát gyakorlatilag a földnek az értéke tulajdonképpen megbecsülhetetlen, véleményem szerint, mert amikor valaki igazán tulajdonosának vagy művelőjének érzi magát egy földnek, akkor azt mondja, hogy semmi kincsért nem adom, mert az a magyar haza része.
Amikor eljött hozzám egy svéd vendég - bocsánat, hogy ezt mondom -, rakta zacskóba a fekete földet, és mondja, elviszi ezt a földet haza, mert ő úgy tudta, hogy a föld vörös meg szürke, mint náluk. Tehát tulajdonképpen egy olyan eset áll elő, hogy ez egy szabadrablás lesz, ez abszolút egyértelmű, mert az első egymillió hektárnak nem lesz még ára, mert az majd fölverné a föld árát, lehet, 3-4 millióra, mint amennyi Nyugaton. Mert én egyszerűen tudok fogalmazni, hivatkozhatunk mi arra, hogy kérem, addig kérünk moratóriumot, amíg a magyar föld, amelyik sokkal értékesebb és jobb minőségű, mert minden van olyan kísérlet nálunk, ahol 15 éve semmilyen tápanyagot, semmilyen növényvédő szert nem kapott a föld, és mégis önmagától ragyogó jövedelmet hoz. Ez mindig olyan, amire nem kell beruházni, nem kell ráfordítani, nem kell a cserepet átfödni, mint a házakon, nem dől össze az alapja, sőt, mindig hozza a hasznot.
Tehát ha én azt nézem, hogy mit lehet mondani ilyenkor, amikor érvelünk. Kérem, nálunk a földár ilyen. Én ott vagyok egy olyan ország határán, ahol az olaszoknak eladták a földet. Az rendben van, hogy mi magyarok ott voltunk a szomszédban, nem volt pénzünk, hogy mi vegyük meg ilyen olcsón, mert egyszerű lett volna megoldani, hogy átmegyünk Pécskára földet venni, ha lett volna pénzünk, természetesen. Megvették az olaszok, megvették a többiek, most már bánják az emberek, mert se munkájuk nincs, alig van gazdálkodó a 15 ezer hektáros Pécska területén. Tehát én már látom, hogy mi az, ahol nem is kötöttek moratóriumot arra, hogy egyáltalán földet meg lehessen venni.
És azt hiszem, az, hogy mi elérjük, hogy nem adják el, mert sajnos, amikor megvillantanak nagyon sok ember előtt, én láttam ilyen esetet, milyen mértékig ragaszkodott a földhöz, mennyire mondta, hogy ezt földet megcsókolta, amikor az árverésen megszerezte '93-ban, és mégis eladta olcsó pénzért a földet. Mert ha nem adnánk el, akkor nem számítana a moratórium.
És még egy fontos indokolás. Kérem, az megvan a földnek, hogy vegyed tízmillióért, akkor nem fog idejönni megvenni. Tehát olyan árat kellene elérnünk, de sajnos, nézzük meg az idei évet, majdnem veszteség van, sőt, aki kicsit is valami oknál fogva rosszabb helyre került, aszály, egyéb miatt, meg nem úgy tudta nagy gépekkel művelni, még vesztesége is van rajta, azt mondja, hogy akkor megszabadulok a földtől. Az nem várható 4-5 éven belül, hogy itt elérjük az osztrák vagy egyéb árakat. Itt ránk szabadulnak, szépen megveszik a földet, és esetleg nem tudunk kimenni a temetőbe, mint volt az az eset, mert a föld másé lesz, és bekeríti. Ilyenre is gondolni kell, hogy teljes joggal bekeríti az ő földjét. Hát nem tudunk közlekedni!
Tehát én azt hiszem, hogy igen, ebben egyet kell értenünk, de meggyőződésem az, hogy nem késtünk el azzal, hogy most beadjuk. Mert még mindig most, frissen tudunk érvelni azzal, hogy Magyarországon íme, nézzétek meg, még mindig a föld harmada, negyede áron kapható, mint másutt, tehát még most szerintem, ha jó az érvelésünk; de természetesen mi az érdeke a 15 majdnem alapító - ne értsetek félre - országnak? Az, hogy minél hamarabb itt vegyen vagy kétmillió hektár földet. Természetesen nagyon nehéz lesz ezt átvinni, nagyon nagy erőfeszítés, de nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, különösen, ha nálunk lesz az Unió elnöklése, akkor minden erőnket vessük latba, hogy ezt a moratóriumot egy 3-5 évvel meg tudjuk hosszabbítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem vitatva és elfogadva azt, amit Karsai képviselőtársam elmondott, hogy a szakmai részeknél a föld mit jelent számunkra, pontosan tudjuk. Azonban egy másik megközelítésben szeretném a problémát megvilágítani. Megint azt kell mondjam, mint az előző napirendi pont keretében, hogy 8 év, 4 év állt rendelkezésre, és most itt vagyunk az utolsó pillanatban. Miniszteri meghallgatáson én voltam az, aki föltette a kérdést, hogy és miniszter úr, akkor a szóbeli közlésen túl írásban be van-e már nyújtva. Megkezdődtek-e már a diplomáciai erőfeszítések, hisz nagyon jól tudjuk, hogy Európában ez egyfajta egyezkedést jelent majd. Ez alkuk sorozatát jelenti. Az sem jött át, szó volt róla, de még egyszer, nem jött át tisztán, még egyszer szögezzük le, hogy a Bizottság dönt. A biztosok döntenek majd a földügyben.
Tehát én egyetlen dolgot szeretnék szóba hozni. Az önálló képviselői indítvány nyilván hosszabb szakmai indokolást nem tesz lehetővé, ez a keret. Azonban nagyon szeretnénk látni azt, és ha lehet, képviselőként kérni, hogy a kormány tisztán, világosan fejtse ki álláspontját. Szeretnénk látni, hogy ha már egy ilyen utolsó pillanatban csatlakozunk egy önálló képviselői indítványhoz - ami szívünk szerint jobb lett volna, ha közösen kerül benyújtásra, ezt Ángyán képviselőtársam jelezte -, bizony akkor lássuk, hogy a kormány milyen szakmai indokolási sort fűz hozzá, melyek azok a stratégiák, egyrészt melyek azok a helyzetek, mi az az állapot ma a birtokpolitikában, ami a kormány szerint indokolttá teszi a moratóriumot, és tulajdonképpen mik azok a diplomáciai elképzelések, amit az agrárdiplomáciában Brüsszelben le akar folytatni, ami segít a helyzet megoldásában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy további kérdés, észrevétel van-e. (Jelzésre:) Igen, Morvai Krisztinának adok szót.
DR. MORVAI KRISZTINA (független képviselők, Jobbik Magyarországért): Köszönöm szépen. Nagyon nagy öröm számomra ez a mai nap, és azt hiszem, akár egy történelmi sorsfordító napnak is tekinthető, hogy politikai konszenzus látszik körvonalazódni egy olyan fontos nemzeti sorskérdésben, mint a magyar föld sorsa. A földmoratórium meghosszabbításának szükségességét immár úgy tűnik, minden politikai erő sajátjának érzi és sürgeti.
Történelmi tény, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom volt az első politikai erő, amelyik zászlajára tűzte ezt a kérdést, mégpedig az európai parlamenti kampányunkban. És ha udvariatlanul fogalmazok, akkor úgy kell fogalmazzak: a Jobbik történelmi küldetésének jelentős részét már elérte azzal, hogy kvázi sarokba szorította a többi pártot, és lépéskényszerbe hozta azzal, hogy kénytelenek, ha ilyen megkésetten is, de ezt a kérdést előterjeszteni. Ha udvariasabban fogalmazok, akkor azt mondom: a politikai lovagiasság - ha van ilyen - azt követeli, ismerjék el, hogy ezért került ez sorra. De a választópolgárok természetesen nem buták - különösen a gazdaemberek, a magyar gazdák nem buták -, tehát ők pontosan tudják, mi volt a politikai háttere annak, hogy ez a remélhetőleg most már konszenzust élvező javaslat előkerüljön. (Közbeszólás: Bízunk benne.)
Fontos persze, hogy a három évet, amire remélhetőleg lehetőség lesz, illetőleg ami rendelkezésre áll, kihasználjuk arra, hogy valóban a nemzeti érdekeknek megfelelő szabályozás szülessen a föld védelméről. Ebben is van határozott álláspontja a Jobbiknak. Mi szeretnénk, ha az állam komoly szerepet kapna abban, hogy a spekulációkat megelőzze. A három évet mindenképpen alaposan ki kell használnunk arra, hogy megfelelő és a nemzeti érdekeket védő földtörvény, földjogi szabályozás szülessen.
Ami az európai uniós folyamatokat illeti, azzal kapcsolatban annyi jó hírem van, hogy az Európai Unióban, az Európai Parlamentben azt tapasztalom, hogy nagyon nagy számban vannak olyanok, persze főleg a Parlamentben, és erre mindjárt kitérek, hogy itt egy látszólagos feszültség van, a Bizottság fog dönteni, akkor én most miért beszélek a Parlamentről, de tény, hogy a választott európai képviselők között nagyon sokan vannak, akik pontosan a választóik követelésére, az igazságosság alapján vannak az újonnan csatlakozó országok oldalán bármilyen olyan követelés tekintetében, ami a csatlakozással kapcsolatos igazságtalanságok orvoslásáról szól, legyen az a mezőgazdasági támogatásoknak a kisebb mértéke, miközben a piacaik száz százalékát meg kellett nyitni, vagy legyen az a - lássuk be - gyarmatosítási folyamat, ami kezdetét veheti akkor, ha olyan országok polgárai vásárolhatnak földet, mondjuk Magyarországon, amelyeknek a GDP-je ötször vagy tízszer akkora, mint Magyarországé. Nagyon sok olyan európai választópolgár van, aki pontosan tudja és látja, hogy ez egy rendkívül igazságtalan folyamat, amit akár gyarmatosításnak is lehet nevezni, és bizony nyomást gyakorolnak a képviselőikre, hogy ezt ne engedjék, és álljanak a mi oldalunkra.
Na most, a lisszaboni szerződés most lépett hatályba, sokan nem örülünk neki, de ugyanakkor, ha már hatályba lépett, el kell ismerni, hogy megvan az az előnye, hogy sokfajta döntésbe vonja be a választott képviselőket a Parlamentben, és nem hagy olyanfajta monopóliumot a döntéshozatalban a Bizottság számára, mint ami a lisszaboni szerződést megelőző időszakban jellemző volt.
Mindannyian, akik jogászok vagyunk, tudjuk azt, hogy egy jogszabály hatálybalépésekor az értelmezésnek számos lehetősége van, és nagyon nagy politikai erők állnak a mögött, hogy a lisszaboni szerződésnek a Parlament hatáskörét növelő rendelkezéseit a lehető legkiterjesztőbben értelmezzük. Nekünk, úgy érzem, az az érdekünk, hogy minél többeknek legyen rálátásuk, és minél több ellenőrizhető, választott politikusnak legyen rálátása arra, hogy ebben az igazságosságot érintő alapkérdésben hogyan döntenek. Tehát én azt javasolnám, hogy az előkészítési folyamat során próbáljunk abba az irányba menni, hogy a hatalmas és átláthatatlan lisszaboni szerződésben találjunk olyan pontot, ami lehetővé teszi, hogy a parlament is hatáskört kapjon ebben a döntéshozatali folyamatban.
Köszönöm szépen, és még egyszer mondom, hogy nagyon örülök a konszenzus létrejöttének. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék hozzászólni, az ülés vezetését Jakab Istvánnak adnám át.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót. Parancsolj, elnök úr!
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Nagyon röviden szeretnék szólni. Először.
Képviselő Asszony! Valószínűleg nem egyformán emlékszünk az elmúlt négy és hat évre azzal kapcsolatban, hogy kinek mi volt az álláspontja, egyáltalán, hogy megszólaltak-e már akkor parlamenten kívüli erők ebben a kérdésben, amikor tényleg nem sok olyan nagy horderejű kérdés van, amiben kormányoldal és ellenzék egyetértett, de abban a szándékban, hogy meg szeretnénk hosszabbítani a moratóriumot, ebben mindig egyetértettünk. Hogy kinél milyen okokra volt visszavezethető az egyetértés, ezt ne is boncolgassuk, de ebben önmagában nem nagyon kellett külső, parlamenten kívüli erő, amely ránk kényszerítette volna ezt a szándékot. Azért mondom, hogy valószínűleg nem egyformán emlékszünk az elmúlt négy és hat év történéseire ebben az időszakban.
Ami az indítványt jelenti, Ángyán József képviselőtársam éreztette azt a kifogásunkat, hogy közismert ez a szándékunk, együtt ültük itt végig ezt a hat évet végigvitatkozva, sokszor konszenzusos megoldást találva, GMO-kérdésben, ez is egy ilyen felület. Jólesett volna, ha ebben a mi véleményünket is kikérik, netán mondjuk a megfogalmazás szövegében, mert azért a GMO-kérdést a Fidesz kezdeményezte, és úgy jeleztük a kormányoldalnak, hogy nehéz lesz ellenállni egy ilyen kérésnek, szerintünk jobb lenne, ha ezt ötpárti indítványként valósítanánk meg. Így történt. Talán nem álltunk volna ellen, ha egy ilyen viszontkérés ebben az esetben megtörtént volna.
És történetesen azért kérdeztem Nyújtó Ferenc urat, hogy milyen kötelezettség, időbeli szorítás van esetleg a kormányok részéről a benyújtással kapcsolatosan, mert az én információim szerint augusztus 31-éig kell a Bizottságnak benyújtani. Tehát ebből azt érzékeljük, hogy még tűrhetően, talán tűrhetően van időnk, hiszen a háttértanulmányok, az indokolás megalapozása elkezdődött, kérdés, most hirtelen kell-e azonnal kapkodni ebben az ügyben. Nem véletlen, mi is a kampányidőszakra tudjuk csak visszavezetni ezt a hirtelen nagy ötletet most a szocialista frakciótól, különösen azt, hogy ebbe nem vonta be a többpárti parlamenti frakciókat, és ezért talán születhetett benne olyan rész is, amelyhez szívesen mondtunk volna, hogy még azt a mondatot be kell írni.
Miért említem? És majd meg is mondom, hogy szerintem mi az a mondat. Volt egy nagyon érdekes esemény a múlt héten, de lehet, hogy már két héttel ezelőtt, a Postabank-per elbukása. Aki véletlenül figyelte a táblabíróság ítéletét vagy a Legfelsőbb Bíróság ítéletét - lehet, hogy a Legfelsőbb Bíróság volt, elnézést, a legmagasabb jogi fórum, fellebbezésnek további helye nincs -, az indokolásban a bíró kifejtette, hogy a magyar állam azért bukta el a saját maga védelmében indított pert, mert az állam nem nyújtotta be a saját maga számára szükséges szakértői bizonyítványokat.
Ez nagyon elgondolkodtatott bennünket, hogy akkor netán egy olyan helyzetben, amikor most a leköszönő kormány esetleg felhatalmazást kap a parlamenttől, melyek lesznek valóban azok az indokok, amelyek ezt a benyújtási kérelmet, kezdeményezést alá fogják támasztani. Magyarul, nehogy véletlen megtörténjen az, ami bizonyos érdekköröknek kedvezne, hogy netán egy gyenge lábakon álló indítványt nyújt be a kormány, olyat, amelyet csak elutasítani tud a Bizottság, mert mást nem tud vele kezdeni, és az igazi cél netán nehogy az legyen, hogy különben jöjjenek a külföldiek, a mostanában megszerzett, utóbbi 3-4 évben megszerzett befektetői körök potom áron megszerzett termőföldjét azonnal három-négyszeres áron máris megvásárolhatnák a külföldiek. Ez valakinek rettentő nagy érdeke lenne ebben a pillanatban.
Éppen ezért értjük a felhatalmazásnak azt a jellegét, a felvezető részét, amelyben az indokolást megadják. Megjegyzem, a magyarázó, indokoló részben olyan indokolásokat tesznek, amiben a kormány hibázott, hogy miért tartunk itt, például a megkülönböztetett támogatás jelenlegi szintje. Kérem szépen, 2011-ben konkrétan már százszázalékos lenne a magyar támogatás, ha a top upot ki tetszenének fizetni, hogy egész konkrétan nevesítsek egy sánta lábon álló indokolást. De a felhatalmazó rész 1-es pontjában, tehát a határozati tervezet 1. pontjában mi szívesen láttuk volna azt az egyetlenegy mondatot, hogy persze, a kormányt felhatalmazzuk, felkérjük, hogy majd kezdeményezze az Uniónál azt, amit kezdeményezni kell, de ezt előtte a parlamentnek mutassa be jóváhagyásra.
Azt gondoljuk, ez egy fontos része lehet annak a megnyugvásnak, hogy tényleg, valóban benne leledzik a teljes parlament igenlése a kormány, technikailag a kormány által benyújtani szándékozott indítványban. És azért mondom, nekünk a Postabank-per nagy, intő jel volt arra, hogy nehogy valakik másképp gondolkozzanak, amikor a kormány megkapja a felhatalmazást.
Tehát a parlamenti szándék egyértelmű, a szándékunk változatlanul egyértelmű, nem kérdéses ebben az ügyben, hogy mit jelent mind az 1-es és 2-es pont, mi a tartalmi szándéka; nem volt olyan közöttünk ülő képviselőtársunk, aki másképpen nyilatkozott volna. De mondom, úgy, ahogy Nyújtó Ferenc úr említette, ő használta ezeket a szavakat, leköszönő kormány, igen, ez előtt vagyunk, akármi a parlamenti választás végeredménye, ezt tisztázzuk, nem előlegezve most senkit győztesnek és vesztesnek, de leköszönő kormányról van szó, és én egy leköszönő kormány részéről szívesen látnám, ha ilyen nagy felhatalmazást ad neki a parlament, felkéri, megerősíti a tárgyalási szándék, az indokolási rész és minden egyéb kidolgozásában, hogy legyen szíves, nyújtsa már be a parlamenthez azt, hogy mit is szeretne benyújtani indokolásul kezdeményezésképpen az Unió brüsszeli Bizottságához.
Úgyhogy ebben a kérdésben könnyen lehet, hogy módosító indítvánnyal fogunk élni. Nincs döntés róla, ezt is hozzáteszem. Természetesen az általános vitára való alkalmasságát mindenféleképpen támogatni fogjuk, csak ezért vezetem vissza, hogy jó lett volna esetleg, ha tényleg egy akkori négypárti konszenzussal, fejünket összedugva a lehető legjobb határozati indítványt nyújtjuk be, hogy semmi kételyünk ne maradjon afelől, hogy megadhatjuk a felhatalmazást a kormánynak, mert valóban azt képviseli, amit a parlamenti többség. A teljeset mondom most, magunkat, mindannyiunkat beleértve, amit a parlament teljes többsége is szeretne látni a benyújtandó indítványban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A kormány képviselőjének viszontválaszra megadom a szót, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen. Annyiban, hogy az előterjesztőnek adunk külön szót, mert most elválik a kormány és az előterjesztő... (Jakab István: Elnézést.) Nem történt semmi. Először Demendi László, és utána a kormány képviselője.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A magam részéről teljesen elfogadom képviselőtársaimnak a benyújtásra vonatkozó megjegyzéseit, amelyek elhangzottak. Azt gondolom, hogy helyes, én magam is sajnálom, de még mielőtt bárki bármilyen nagy összeesküvés-elméletet gondolna, elmondom a profán, számomra legalábbis utólag nagyon profán formációt. 2009 december elején a Magyar Agrárkamara országos elnökségi ülésén egy előterjesztés kapcsán dr. Roszík Péter, Győr-Moson-Sopron megyei képviselő, agrárkamarai elnöktársam fölvetette, hogy kezdeményezze a Magyar Agrárkamara elnöksége az Országgyűlés felé egy ilyen országgyűlési határozati javaslat megszületését ebben a témakörben. Én akkor ott szóban az ügy mellé álltam. Utána további vita ezen nem volt, egyhangúlag döntött így a Magyar Agrárkamara elnöksége, majd ezt követően Herbály Imre képviselőtársammal, aki most jelenleg nem tud itt lenni, az FVM-mel, tehát az agrártárca vezetőivel erről tárgyaltunk, és napokon belül a szövegszerű anyag összeállítása elindult.
Így alakult. Tehát mondom, elfogadom, elismerem és igaz is. Annyit azért csak megjegyeznék, hogy az indokolásban ez a 70 százalék kimondottan az európai uniós részre irányul, a számszaki nagyságában. Persze az is igaz, amit az elnök úr ezzel kapcsolatban elmondott, de nem erre irányult, hanem arra, hogy jelenleg, illetve ebben az időszakban 70 százalék lesz.
Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést támogassa a bizottság is, és a parlamentben is a szavazások alkalmával támogassák, támogassuk közösen azért, hogy ez az OGY-határozat megszülethessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének adok szót.
DR. NYUJTÓ FERENC főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Két gondolatot szeretnék elmondani. Az egyik gondolat, hogy egy ilyen folyamat előbb egy informális dokumentum elkészítésével kezdődik, amit szakértői szinten különböző DJ-kben megvitatnak az érintettek, és konzultáció kezdődik el erről. És ennek az eredménye nyomán - ettől lehet eltérni is, tehát amikor egy kormány élve a szuverenitás jogával, azonnal benyújtja - alakul ki a végleges szöveg, és ennek a benyújtása történik meg.
A minisztériumban és a kormánynak benyújtott előterjesztésben is egy ilyen egyeztetési fázis elkezdését kívánja vagy szeretné a tárca elérni - ez benne van a kormány-előterjesztésben is - azzal, hogy majd a kormány mondja ki a következő időszakban, hogy végül is milyen formális dokumentum lesz az egyeztetések eredményeként a Bizottságnak benyújtva.
Két része van a dolognak. Van egy szakmai oldala és van egy politikai oldala. A szakmai oldal megalapozásához a minisztériumban egy ad hoc munkacsoport alakult, november óta folyik a különböző adatok, érvek összegyűjtése, ügyvédi irodáktól kezdve magán földforgalmazó cégeken át, például a földhivatal hatezer hektár külföldi földtulajdonát tudja feltárni. De sok ilyen furcsaság van.
Most elindítottunk egy olyan fölmérést, egy olyan keresést, amely különböző más módokon a tulajdonlapi bejegyzésekből próbál következtetni a külföldi tulajdon nagyságára. Ugyanilyen adathiányban szenvedünk, hogy más az illetékhivatalnak leadott föld és a valódi érték, amit kifizettek. Számos ilyen dolog van, amit össze kell gyűjteni, értékelni kell, és úgy lehet berakni egy ilyen dokumentumba.
Azt gondolom, miniszter úr itt kifejtette a legutóbbi meghallgatás során is, hogy a hivatalos benyújtást ő már az utódjára hagyja, az új kormány agrárképviselőjére, tehát én azt gondolom, hogy e tekintetben is konszenzus van.
A Bizottság - ez a második gondolat - elfogadhatja a javaslatot, ez esetben nem kell Tanács elé menni. A Bizottság - egyes, hosszú tapasztalattal rendelkezői szakértők szerint - elsősorban politikai kérdések alapján dönthet úgy, hogy eldönti és megadja a hároméves hosszabbítást, nem a szakmaira. A Tanács egy végső megoldás, és ott valóban rendkívül nehéz dolga van egy országnak egyedül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Akkor egyetlenegy kérdést, elnézést, hogy erre konkrétan rákérdezek. Van-e arról információnk, hogy ezen felhatalmazás alapján még a leköszönő kormány szeretné benyújtani ezt a kérelmet.
DR. NYUJTÓ FERENC főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nemhogy nincs információ, nincs ilyen szándék, egyeztetett nemzeti konszenzus alapján benyújtandó papírról van szó. Az informális egyeztetés elkezdése lenne a cél a következő hónapokban.
ELNÖK: A határozati javaslat erre felhatalmazást ad, azért ezt tegyük hozzá. Tehát itt határozottan az került az 1. pontban leírásra, hogy "felkéri a kormányt, hogy az Európai Unió illetékes szervénél kezdeményezze a 2011-ben lejáró", és a többi, és a többi. Tehát elméletileg kiterjed a felhatalmazás a jelenlegi kormány esetleges szándékára is. Csak úgy megjegyzem, tehát ez bőven kiolvasható belőle, az én olvasatomban, mert ez van ide leírva. Köszönöm, nekem ennyi lett volna. Értem.
Kérdezem, van-e további kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazzunk róla.
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ki az, aki támogatja ezt a határozati javaslatot, általános vitára való alkalmasságát? (Szavazás.) Igen, ez egyhangú.
És nem nagyon tudjuk, talán a mai estére tűzi napirendre majd a parlamentünk néhány percen belül, kívánunk-e többségi előadót állítani, vagy úgyis ott leszünk, akik érintettek leszünk, és elmondjuk a véleményünket.
Kérdezem, hogy kívánunk-e külön előadót állítani. (Jelzésre:) Nincs rá szándék, ha jól látom, szintén nem állítunk előadót, viszont ott leszünk, mert érintettek vagyunk, gondolom, jó néhányan. Köszönöm szépen.
További napirendi pontunk nincsen a tervezet alapján. Ülésezési szándékunk sincsen, de lehet, hogy mégis lesz. Szeretném jelezni, hogy előfordulhat olyan szituáció a hirtelen beszavazott törvények miatt, amikor a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényhez módosító indítvány benyújtásával részletes vitára kerül sor, és hogy mehessen a keddi napon az anyag, a bizottságunk is kijelölésre kerül. Majd kérem szépen a kormányzati többséget, hogy biztosítsák a többséget. A magunk részéről technikailag, mint elnök, az összehívást időben megtesszük, amikor ezt látjuk, itt nagyon rövid idők lesznek, tehát órák, hogy holnap lesz-e ülés vagy nem lesz, megpróbáljuk értesíteni a bizottság tagjait a titkárságon keresztül. Köszönöm szépen. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 22 perc)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Dani Judit