MÖB.2-/2006.
(2006-2010/2.)
az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2006. június 26-án, hétfőn, 11 óra 38 perckor
az Országház földszint 1. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Döntés általános vitára való alkalmasságról
1.Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/238. szám)
(Általános vita)
2.Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/239. szám)
(Általános vita)
3.Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/292. szám)
(Dr. Deutsch-Für Tamás, Dr. Répássy Róbert, Szűcs Lajos (Fidesz) és Dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
4.Egyebek
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz), a bizottság alelnöke
Sándor István (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Szűcs Lajos (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) dr. Géczi József Alajosnak (MSZP)
Dr. Hende Csaba (Fidesz) dr. Deutsch-Für Tamásnak (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 38 perc)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülésünket megnyitom. A mai napirendünk szerint három törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát kell eldönteni, kettő a kormánytól, egy pedig az ellenzéktől érkezett.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadják-e a kiküldött napirendet. (Szavazás.) Úgy látom, igen. Ellenpróba! (Nincs jelzés.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Általános vitára való alkalmasságról kellene tehát döntenünk, haladjunk sorrendben.
Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat T/238. számon került benyújtásra. Tudomásunk szerint a részletes vitája nem most lesz... (Dr. Karsai József: 10-én lesz.) Tehát lesz idő a gondolkodásra.
Megkérem az előterjesztőt, hogy röviden ismertesse a benyújtott törvényjavaslatot, és mutatkozzon be a jegyzőkönyv számára.
Nem mondtam az előbb, hogy Avarkeszi Dezsőt helyettesítem. (Dr. Dávid Ibolya megérkezik.) Ezzel nemcsak határozatképesek vagyunk, hanem 100 százalékosan.
Ott tartottunk, hogy az 1. számú napirendnél megkértük a kormány képviselőjét, hogy ismertesse a törvényjavaslatot.
DR. TORDAI CSABA (IRM): Tisztelt Bizottság! Tordai Csaba vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője. A törvényjavaslat első számú célja a magyar és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségi szabályainak szigorítása, részben a közelmúlt eseményei, részben elvi megfontolások alapján.
Ilyen megfontolásnak tekintjük gazdasági összeférhetetlenség kiterjesztését az egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra, illetve az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény megalkotásakor a gazdasági összeférhetetlenség szabályozása elmaradt, ezt kívánja most pótolni a javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megkérdezem a tisztelt bizottságot ki kíván hozzászólni az általános vitára való alkalmasságról szóló vitához.
Hankó Faragó úr bizonyára tájékozott ebben az ügyben.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Szerintem mindannyian tájékozottak vagyunk, hiszen az Országgyűlés előtt már az elmúlt ciklusokban több alkalommal és többszörösen visszatérően megtalálható ez a téma, hiszen az országgyűlési képviselők jogállásával összefüggésben már korábban is felmerült, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat enyhébben-e, vagy szigorúbban szabályozzuk. Én úgy gondolom, hogy a szigorítás egyrészt feltétlenül következetes magatartása kell, hogy legyen az Országgyűlésnek, ez a szigorítás következetes szigorítást jelent. Úgy gondolom, ez a mai magyar közéleti viszonyok mellett tisztává, egyértelművé és világosabbá teszi a képet, és úgy gondolom, hogy ez helyes.
A javaslatot tudom támogatni, és azt hiszem, mondhatom az SZDSZ nevében is, hogy a javaslattal egyet tudunk érteni. Örülnék, ha az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot elfogadná, bővülnének az ilyen típusú összeférhetetlenségi szabályok. Szerintem, ezek világosabb viszonyokat teremtenek, mint a korábbiak.
ELNÖK: Kíván-e még valaki szólni?
Dávid Ibolya, parancsoljon!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság, elnézést kérek, de a múltkori alkalommal, az első bizottsági ülés alkalmával plenáris ülés volt, és nem tudtam eljönni. Ha a 238. javaslat végére értem ide, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségi szabályairól, akkor a Magyar Demokrata Fórum folyamatosan és következetesen képviselte, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat még precízebbé, pontosabbá kellene tenni.
Két évvel ezelőtt csináltunk is egy nagy összeférhetetlenségi hullámot, és azt mondom, most is szükség van ezek jó részére a képviselőkre vonatkozóan. Én azért az aggályomat szeretném a hozzátartozók kapcsán elmondani. Ugye, nem akarunk válásokat elindítani, nem akarunk életeket kettétörni, hogy adott esetben valaki az állami szférában vagy közszférában, üzleti világban tevékenykedő gyermekkel, szülővel, házastárssal rendelkezik, és valakinek le kell mondani, vagy a képviselőnek a képviselőségről, vagy a hozzátartozónak egy olyan pozíciójáról, amelyet korábban megszerzett.
Azért is tartom igazságtalannak egyébként, mert a barát, a barátnő és az élettárs esetleg komolyabb szerepet jelent az ilyen kapcsolati rendszerek érvényesítésénél, mint a papírral rendelkező akár szülő, akár gyermek, akár házastárs. Itt inkább az átláthatóságot és a transzparenciát teremteném meg, nem pedig ezt a kemény tiltást, ami ebben a szabályozásban benne van. Kétszeresen büntetjük azokat a hozzátartozókat, akik ebben a bizonyos körben benne vannak, és szeretnék a korábbi szakmájukat tovább folytatni, de miután a család egyik tagja képviselő lett, ezért őket büntetjük ezzel. Én az átláthatóságot és a nyilvánosságra hozatalt sokkal inkább megfontolásra javasolom a bizottságnak, mintsem azt, hogy eltiltjuk attól, hogy ilyen gyermeke, szülője, házastársa legyen valakinek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit fűznék csak hozzá, hogy a múltkor azért volt szerdán a bizottsági ülésünk, mert akkor még nem volt szó arról, hogy azon a napon plenáris ülés is lesz, úgyhogy elnézést kérek a képviselő asszonytól.
Természetesen az általános vita során módosító indítványra lesz lehetőség, de valamiféle megegyezés akkor is szükséges. Azt javasolom a képviselő asszonynak és mindannyiunknak, akinek van pontosító vagy javító javaslatunk, hogy ezt az általános vita során bizottsági, vagy más formában be lehet nyújtani.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Amennyiben nincs több hozzászóló, megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/238. számú törvényjavaslatot. (Szavazás.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Tehetek-e javaslatot arra, hogy Dávid Ibolya legyen a kisebbségi előadó? (Dávid Ibolya jelzi, hogy nem kíván a téma előadója lenni.) Ki kíván előadó lenni? (Nincs jelzés.) Hankó Faragó úr? (Hankó Faragó Miklós: Nem muszáj előadót állítani.) Jó, akkor nem állítunk előadót. (Hankó Faragó Miklós: Ha nagyon röviden, és formálisan helyesebb, hogy megtesszük, akkor elvállalom.) Akkor viszont Hankó Faragó úr rövid beszéddel a bizottság előadója lesz.
Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat
A következő javaslat, ami előttünk fekszik, a T/239. számú törvényjavaslat az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról,
Hozzáteszem, hogy ez átfogóan kitér a mentelmi jog különböző területeire, tehát az ügyészségre, az Alkotmánybíróságra, az ombudsmanra, a bíróságra, az európai parlamenti képviselőkre és másokra. Valóban volt néhány anomália az elmúlt időben, ami indokol bizonyos szabályozást, itt többről is és másról is van szó.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, kívánja-e indokolni.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat részben egységesíteni kívánja a sok szempontból széttöredezett mentelmi jogi szabályozást, azzal a kodifikációs technikával, hogy a mentelmi jog tartalmát a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozza, és azután erre utal vissza más közjogi tisztségviselők esetében is.
A törvényjavaslat szűkíti a mentelmi jogban részesülők körét, amikor az ügyészségi titkárokat és ügyészségi nyomozókat kivonja ebből a körből, illetve bírósági ülnökök esetében egyértelművé teszi, hogy őket eljárási mentelmi jog nem illeti meg.
Végrehajtja a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság egyik 2004-es határozatából fakadó jogalkotási feladatokat, megpróbál annak a vitának a végére pontot tenni, hogy a nem büntetőeljárási és nem szabálysértési eljárási kényszerintézkedések miként viszonyulnak a képviselők mentelmi jogához.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ismert, hogy a mentelmi jog körül '90 óta folynak viták, ez a javaslatkísérlet néhány részletkérdés és más fontos kérdések szabályozására. Itt annyit jegyeznék meg, hogy a bizottság is törekedett arra, hogy a mentelmi jog ügyében előremenjen ez a mostani szabályozási törekvés, részben ebben az irányban, részben más irányban is fogalmaz.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, ki kíván hozzászólni.
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igazából nagy érdeklődéssel figyeltem a benyújtott javaslatot, mert ha jól emlékszem, 1867-ig visszamenőleg nem nagyon volt példa még arra, hogy mentelmi jogra vonatkozó szabályozást a kormány nyújtson be, és ne a parlament készítse elő ezeknek a törvényeknek a módosítását.
Azzal még maximálisan egyet lehetne érteni, hogy a törvény egységesítésre törekszik, és a képviselői jogállásról szóló törvényre utal vissza más közjogi tisztséget betöltő személyek esetében, azonban magával a módszerrel, hogy a kormány a parlamenti pártok, illetve a képviselők egyeztetése nélkül nyújtotta be ezt a törvényt, nem nagyon lehet egyetérteni, és azzal sem, amit magában a szabályokban rögzítettek. Elsősorban a rágalmazási ügyekre vonatkozó egyrészt könnyítés, másrészt átláthatóbb szabályozást próbál megtenni, ugyanakkor a következő szakaszban, és nevesítsük, elsősorban a szondáztathat vagy nem, fúj-e szondát a képviselő kérdéskörére próbál meg választ adni.
Azt gondolom, alkalmatlan módszert talált rá a jogszabály előkészítője, és ezért nem tudjuk ezt támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Megadom a szót Hankó Faragó képviselő úrnak.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nagyon röviden. Én a javaslattal egyet tudok érteni. Egyrészt, mert egységesebb szabályozást próbálunk megteremteni a mentelmi jogra vonatkozó, jelenleg meglehetősen szerteágazó, különböző jogszabályokban megjelenő, illetve vélt és nem is létező szabályok tekintetében, az érintettek különböző körében, az Állami Számvevőszéktől, legfőbb ügyésztől kezdve a törvényjavaslat által meghatározott személyi körben. Ezt mindenképpen szükséges rendezésnek tartom, ez az egyik oldala.
A másik oldala a dolognak, ha már erre az előttem szóló képviselő úr kitért - hogy nem ért egyet a rendőrségi eljárásokban, közlekedési hatósági eljárásokban történő szondázás szabályozására vonatkozóan -; véleményem szerint jelenleg sem tagadhatná meg az országgyűlési képviselő ezt a kötelezettségét. Az, hogy ezt megpróbálja egy kicsit egyértelműbben és világosan meghatározni, véleményem szerint a törvényjavaslatnak nem hátránya, hanem inkább erénye. Félő, hogy tökéletes megoldást nem biztos, hogy lehet teremteni. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen lépések következnek - egyik a másik után - a hatósági eljárásban az érintett intézkedő részéről, mi az, amit tehet, és mi az, amit nem.
Ettől függetlenül úgy gondolom, indokolt, hogy ha lehet az ilyen típusú szabályokban világosabb viszonyokat teremteni, az történjen meg. Ezért azt hiszem, a törvényjavaslat támogatásra érdemes.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő képviselőjét szeretném megkérni, tolmácsolja azt a kérésünket, a mentelmi bizottság korábban is jelezte, de most az előkészítés során is jeleztük azt az anomáliát, ami az ombudsmanok mentelmi jogával kapcsolatban fennáll. Van ott egy olyan szabály, hogy amennyiben felfüggesztik az ombudsman mentelmi jogát, akkor nem gyakorolhatja tovább a hivatalát. Értendő ez alatt - Kaltenbach úrral kapcsolatban volt egyszer egy ilyen, szerencsére akkor éppen ülésezett az Országgyűlés -, hogy ez egyszerű becsületsértés esetén is hivatalvesztést jelent.
Azt javasoltuk annak idején is, hogy amennyiben közvádas ügyben függesztik fel az ombudsman mentelmi jogát, akkor ne gyakorolhassa a hivatalát. Ezt még esetleg elfogadhatónak tartjuk, de azt, hogy a mentelmi jog felfüggesztése magánvádas és szabálysértési ügyben is a hivatala gyakorlásának felfüggesztésével járjon, aggályosnak tartjuk. Erre tettünk is javaslatot, de ennek nem látjuk a nyomát a módosításban.
Ez azzal járhat, hogy ellehetetlenül az ombudsman tevékenysége. Egyébként is megjegyezném, ha már hozzáfogtunk egy csomaghoz, akkor pár ilyen anomáliát érdemes volna e szabályozás keretében kiküszöbölni, ha már ez a szép csomag elkészült.
Képviselő asszony!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Akkor ez azt jelenti, elnök úr, hogy addig nem bocsátjuk általános vitára?
ELNÖK: Nem. Én csak azt mondom, hogy esetleg erre vonatkozóan lehetne módosítást benyújtani. A magam részéről felteszem a kérdést, hogy általános vitára alkalmasnak tartják-e.
Parancsoljon!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Hosszú évek óta két álláspont viaskodik. Az egyik álláspont az, amelyik a mentelmi jogot meg akarja tartani, sőt, szélesíteni kívánja, immáron nemcsak a törvényhozói, hanem a végrehajtói hatalom különféle képviselőire is kiterjeszteni, amit - mellesleg - nem tartok egy jó dolognak. A csapat másik része pedig a lehető legkisebbre akarja szűkíteni a mentelmi jogokat, a mintegy félfeudális jogosítványok sorozatát, egyébként. Magam ehhez a csapathoz tartozom, szerintem ez is rettenetesen sok, akár a képviselőkre, a képviselőkön kívüli világ pedig teljesen megmagyarázhatatlan számomra.
Ezért egy dologra tessék gondolni! Depolitizáltunk egy csomó testületet, most pedig majd a politika fog pálcát törni a fejük felett, fogja eldönteni, hogy valaki élhet-e a mentelmi jogával vagy nem, én ezt abszurditásnak tartom. Tehát mi ebben a helyzetben az elmúlt tizenegynéhány évben következetesen azt vallottuk, hogy a lehető legszűkebbre kellene korlátozni az országgyűlési képviselők mentelmi jogát. Valóban, az általa elmondottak, a leadott szavazat, és hogy a végrehajtó hatalom ne tudjon packázni vele, ezt meghaladóan, hogy köztörvényes ügyekről, rágalmazásról becsületsértésről az elmúlt időszakban a bizottság jogszabállyal ellentétesen is hozott állásfoglalást, ezeket mind megszüntetném, ha rám lenne bízva.
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Demokrata Fórum sem tudja támogatni ezt a megoldást. Ha már egyszer hozzányúl bárki is, illő lett volna egyeztetni a mentelmi bizottsággal, és a mentelmi bizottság bizottsági módosító indítványaként beadni, nem pedig a végrehajtó hatalom készít egy ilyen módosítást. De, ha már hozzányúlnak, akkor egyszer a teljesség igényével kellene most már a végére járnunk, akár koncepcionális szinten. Először azt kellene eldöntenünk, hogy szigorítani vagy enyhíteni akar-e a parlamenti többség ezeken a szabályokon, és azután ehhez varrni a végső törvényszöveget.
Mi ezt nem tudjuk ebben a formában támogatni.
ELNÖK: Képviselő asszony, én is egy vallomással tartozom: én a másik csoporthoz tartozom, de nyilván, ezt most nem fogom részletesen kifejteni, mert ez nem tartozik ehhez az előterjesztéshez. A magam részéről azt látom, hogy egész Európában, az európai parlamentek egyfajta legitimációs frásztól űzve hamis hátrálásban vannak, és mindenféle módon próbálnak a populista nyomásnak eleget tenni azzal, hogy hátrányosan csökkentik a parlamenti képviselők jogát. Ezek a parlamentáris joghoz tartozó elemek, és nem hiszem, hogy csak feudális jogok volnának. De most nem az a szezon van a törvénymódosításoknál. Pontosan ellenkező irányban indultunk el az elmúlt ciklusban, de most, mivel mindkét nagy politikai erő elkötelezte magát azért, hogy a parlamentet szerényebbre vegye - ennek részben meg is van az indokoltsága -, tehát amikor az ország nehéz helyzetben van, akkor nem lehet arról beszélni, hogy nyugati típusú, vagy képviselői nyugdíjról, vagy arról, amiről bizottsági tervezet készült.
Én nyilván megértően viszonyulok ehhez az előterjesztéshez, és fegyelmezetten fogom ezt támogatni, de hozzáteszem, hogy hosszú távon nyilván mást is előre sorolok. Ez nem azt jelenti, hogy nemtörődöm módon értelmezem a képviselő mentelmi jogát.
Természetesen vannak választási lehetőségek is, például az egyik az, hogy a becsületsértésnél, rágalmazásnál két irányban lehetne szűkíteni. A képviselők egymás közötti feljelentését abba kellene hagyni, és bevinni egy parlamenti etikai bizottsághoz, hogy több becsületsértés, rágalmazás, egyebek, ne is legyen. Ami viszont kívül van, nem külön minősítve, azt viszont ki lehet venni a mentelmi jogból. A szabálysértésnél is el tudom képzelni, hogy egyértelműbb legyen. Tehát az ilyen dolog indokolt, hiszen nem célja a mentelmi jognak, hogy a képviselő szabálysértés elkövetése esetén a rendőrrel hálátlan vitába keveredjen. Tehát ez a része, a szabálysértés rendben is van; az elmúlt időszakban minden képviselő lemondott a szabálysértéssel kapcsolatos mentelmi jogáról, vagy a helyszínen, vagy később, a becsületsértésnél, rágalmazásnál meg valóban törekszünk egységesíteni. Ezt csak megjegyeztem volna.
Természetesen nem hiszem, hogy ezzel a módosítással lezárulnak ezek a pontosítások, a vonatkozó szabályozást nyilván át kell még tekinteni, pláne, ha előbb-utóbb megint megérlelődik az alkotmányozási időszak, akkor valószínűleg ezt a kérdést is újra elő kell venni. Most egy ilyen jellegű előterjesztés van előttünk, meghallgattuk a véleményeket, és majd az általános vitában és a részletes vitában a módosító javaslatokkal mindenki kifejti a véleményét.
Azzal kapcsolatban nem tudok állást foglalni, hogy ezt miért nem előzte meg hosszas többpárti egyeztetés. Nyilván azért is, mert a kormány mindjárt az elején szeretett volna egy ilyen módosítást keresztülvinni, ezért ez az egyeztetés még előttünk van.
Megkérdezem, van-e még hozzászólás. (Nincs jelzés.)
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Amennyiben nincs, megkérdezem a tisztelt bizottságot, alkalmasnak tartja-e általános vitára az előttünk fekvő T/239. számú törvényjavaslatot. (Szavazás.) Öt igen. Ki van ellene? Négy. Tartózkodás? Egy. Tehát négy ellenszavazattal és egy tartózkodással nem kapott többséget az általános vitára való alkalmasság.
Ebben az esetben megkérdezem, kisebbségi véleményre kívánnak-e előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor javasolom a bizottság elnökét. Rövid kívánnék lenni, nem kívánom az egész koncepciót kifejteni, már csak azért is, mert nekem is megvan a különvéleményem ebben a dologban. Kisebbségi vélemény... (Közbeszólások.) Voltaképpen a mienk a kisebbségi vélemény, mert nem kapott többséget. Lefolytattuk ezt a vitát, ha a mi bizottságunknál nem kap többséget a javaslat, akkor az igen a kisebbségi vélemény, egyenlő szavazat esetén a másik oldal a többség. Ez a paritásos bizottságból származó következmény.
Még egy feladatunk van, Deutsch-Für Tamás úr, Répássy Róbert úr, Szűcs Lajos úr a Fidesztől és dr. Rubovszky György úr a KDNP-től beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítását célozza meg. Itt van előttünk, megkérdezem az indítványtevőket. (Jelzésre.) Szűcs úr, parancsoljon!
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm. Igazából, ha az első napirendi pontként szereplő összeférhetetlenségi szabályokat nézzük, akkor azok eléggé más irányban indultak el, és ahogyan elhangzott az első napirendi pontnál, sok tiltó szabályt határoztak meg ezen összeférhetetlenségek vonatkozásában. Mi pedig pontosan azt szeretnénk, ha ezek a problémás ügyek, amelyek az elmúlt négy-nyolc évben előtérbe kerültek a nyilvánosság erejénél fogva, például ennek a bizottságnak a munkáját is megpróbálják segíteni. Illetve, pontosan lehessen tudni, amit Dávid Ibolya elnök asszony mondott, hogy a család, ismerősök, barátok vonatkozásában milyen támogatásokat kapott az illető képviselő, vagy a családja.
Így azt gondolom, ez megpróbál kicsit annak a nyilvánosságnak az érdekében tenni, amelyért mindannyian küzdünk, és ezért azt gondolom, mindenki számára támogatható ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.)
Korábban valóban voltak hasonló témákban egyes képviselőkkel kapcsolatban viták, tehát világossá teszi, ha jól emlékszem ennek a napirendre vételét is megszavaztuk. (Közbeszólások.)
Megkérdezem, amennyiben valóban nincs több hozzászóló, az előterjesztő kíván-e... (Dr. Deutsch-Für Tamás: Mi vagyunk az előterjesztők.) A kormány képviselője, így értettem, de ebben az ügyben nem képviseli a kormányt.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, ki tartja általános vitára alkalmasnak Deutsch-Für, Répássy, Szűcs, Rubovszky urak javaslatát. (Szavazás.) Nyolc igen. Ki van ellene? Nincs ilyen. Ki tartózkodott? Kettő. A bizottság kettő tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Nyilván, gyorsan és rugalmasan alakítjuk ki az álláspontunkat.
Az alkotmányügyi bizottság tárgyalta már? (Szűcs Lajos: Nem tudok róla.)
Bizottsági előadó? Az előterjesztők részéről majd eldöntik, a bizottság kíván-e előadót állítani. (Szűcs Lajos: Móring József.) Ez is megvolt.
Van-e még egyéb valakinek? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 12 perc)
|
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné