MOB-3/2006.
(MOB-3/2006-2010.)

Jegyzőkönyv

az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2006. július 3-án, hétfőn 16 óra 06 perckor
az Országház földszint 1-2. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Helyettesítési megbízást adott

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Elnöki megnyitó

Napirend előtti javaslatok

Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/238. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása

Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása


Napirendi javaslat

  1. Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/238. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása
  2. Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása
  3. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Szűcs Lajos (Fidesz)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Móring József Attila (KNDP) Szűcs Lajosnak (Fidesz)
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz) dr. Hende Csabának (Fidesz)

Hozzászóló

Dr. Tordai Csaba főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 06 perc)

Elnöki megnyitó

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Mielőtt a módosítókról elkezdenénk a szavazást, két kérdést szeretnék a bizottsághoz feltenni.

Napirend előtti javaslatok

Az egyik az, hogy több képviselő megkereste a bizottságot és a Házbizottságot is azzal, hogy a költségtérítésnek a közlekedésre vonatkozó része aggályos, mert hogy nem veszi figyelembe a tényleges megközelítést Budapest és a képviselő tényleges székhelye, lakóhelye között. Ezzel kapcsolatban Kékkői Zoltán képviselő úr személyesen is a bizottsághoz fordult. Ezzel azt szeretném előrejelezni, hogy a jövő héten kedden tartanánk egy bizottsági ülést, ha megfelelne a bizottságnak. Kedden kora délután lenne talán a legjobb. Körülbelül 40-50 képviselőt érint ez. Úgy látom, hogy a törvénymódosítás elég rapid módon fogalmaz, elég nehéz ezzel valamit kezdeni. De meg fogjuk tenni. A "legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni", így szól a szöveg. Ha a közúti szó nem lenne ott, könnyebb lenne, mert valóban van olyan képviselő, akinél a mellékutakat kiszámították, és km-ben közelebb van, ugyanakkor időben esetleg egy órával is hosszabb utat mérnek, miközben az autópályán keresztüli megközelítése Budapestnek sok esetben néhány kilométerrel több ugyan, de kedvezőbb. Úgy látom, hogy a dunántúli képviselők problémája ez elsősorban.

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Vannak olyan képviselők, akik kicsit messzebb laknak, mint Budapest, de a Pest megye székhely szerepel a törvényben.

ELNÖK: Mindenféleképpen csak törvénymódosítással tudunk ezen segíteni. Mindenesetre, amennyiben ezt a bizottság tagjai támogatják, a jövő héten próbálunk ezzel valamit kezdeni. Ha pedig kiderül, hogy csak törvénymódosítással lehet rajta változtatni, különösen a Pest megyeiek esetében látok erre indokoltságot, viszont arra nem nagyon látok esélyt, hogy egy kétharmados törvénymódosítás bekövetkezhessen, de ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretnék.

A másik, ami ennél fontosabb, hogy mindenkinek kiosztottam egy törvényjavaslatot, egy bizottsági törvénymódosító javaslattervezetet, amiből az elmúlt évi bizottsági módosítójavaslat-csomagunkban végül is nem lett semmi, ez amolyan kegyeleti módosítás lenne, és most is van egy kegyelmi pillanat, Horváth Balázs képviselőtársunk elhunyta. Ez része volt tavaly ősszel egy nagyobb csomagnak, amire sajnos nem jött létre a pártok között egyetértés. Ez rendelkezett volna a képviselői nyugdíjazásnak a polgármesterhez való analógiás rendezéséről, ebből azonban nem lett semmi, és úgy látom, hogy a következő egy-másfél évben nagyobb terjedelmű módosításra, ami a képviselői tevékenységek méltóságát növelné, nem nagyon van lehetőség. Viszont egyre látok lehetőséget, mégpedig arra, hogy ha úgy szabályozná az Országgyűlés, hogy az az országgyűlési képviselő, akinek a halála következtében szűnik meg a mandátuma vagy tartós, gyógyíthatatlan betegség miatt kell lemondania, abban az esetben a hat hónapos végkielégítést kegyeleti díj formájában a közös háztartásbeli egyenesági hozzátartozók, tehát a házastárs és a gyermekei megkaphassák. Azt javasoltam, hogy egy január 1-jei dátumot vigyünk ebbe bele, mert volt februárban a másik oldalon is egy hasonlóan drámai haláleset, és sosem lehet tudni, hogy ki kerülhet ugyanilyen helyzetbe. Az volna a kérésem, hogy ezt a bizottsági módosító javaslattervezetet a frakciójánál mindenki nézesse meg, mert ennek csak akkor van értelme, ha a parlamentben ezt gyorsított eljárásban konszenzusosan be lehetne nyújtani. Tehát a következő keddi ülésre szeretném kérni, hogy jelezzék a frakciók a véleményüket. Ha kivételes eljárásban megszavazza a parlament, akkor ez két hét alatt is megcsinálható.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Én azt javaslom, hogy azért kérjük meg az IRM-nek a segítségét is, mert én itt most már kapásból látok néhány olyan dolgot, ami aggályos. A visszamenőlegest meg lehet oldani, de nem ezzel a technikával, tehát azt nem mondhatjuk ki, hogy 2006. január 1-jén lép hatályba, hanem két hét múlva vagy a kihirdetés napján, de hogy visszamenőlegesen is lehet alkalmazni. Erre lehet valamit mondani, csak nem ilyen formában. Azt is el kell dönteni, mert ez így nem egyértelmű, hogy ha van több gyermek, akkor mindegyik külön megkapja vagy együtt kapják meg az összeget. Aztán nem tudom azt, hogy az élettársaknál ez a bizonyítás hogy megy. Ez biztos az én jogi hiányosságom, hogy nem tudom pontosan, de én tényleg javaslom, hogy kérjük meg az IRM-et, hogy ők is nézzék meg.

ELNÖK: Akkor máris érzem, hogy nem hoztam ide hiába. Tehát az a kérésem, hogy az IRM képviselőjének is mutassuk meg, és különösen azok, akik régóta dolgoznak az alkotmányügyi bizottságban, ők is nézzék meg. Nehogy valaki úgy vigye be, hogy ez a bizottság tervezete, ez még csak a tervezet tervezete. Azt gondolom, hogy ez a szolidaritásnak olyan eleme, ami egyrészt minimális terhet jelent az államnak, másrészt valóban egy méltóságteljes búcsút is jelent attól a képviselőtől, aki ilyen helyzetbe kerül. Nem mondom azt, hogy gyógyíthatatlan betegség, de számos esetben láttuk, hogy a képviselő voltaképpen már szívesen lemondott volna a mandátumáról, azonban egyszerűen nem volt méltóságteljes kilépési lehetősége ebből a szerepből. Volt ilyen, aki olyan állapotban volt már, hogy tologatták itt a parlamentben és jött be szavazni, de ezt most nem akarom részletezni.

Van egy másik változat is, hogy a súlyosan tartós, gyógyíthatatlan betegség esetén mond le a képviselő. Ezt is adjuk oda a bizottsági tagoknak. Erről is a jövő héten kedden tárgyalnánk. És a jövő héten azt gondolom, hogy egy koradélutáni bizottsági ülést kellene megcéloznunk. (Közbeszólások.) Akkor maradjunk a halálnál? Jó, lehet, hogy jobban járnánk, ha most csak a halálesetnél maradnánk, mert különben kitágul az esetleges feltételezések tere. De azért a másik változatot is küldjük meg a bizottsági tagoknak azzal, hogy a következő kedden 13 órakor beszélnénk erről. Ezt a hétfői bizottsági ülést nem kívánjuk rendszeresíteni, mert eléggé összekuszálja a dolgainkat. Ezt is megbeszéltük és erre is visszatérünk, hogy lesz-e ilyen kivételes eljárásban bizottsági módosító indítvány vagy pedig nem.

Tisztelt Bizottság! A helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. Két törvényjavaslathoz beadott módosítókról kell szavaznunk.

Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/238. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása

Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/238. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása következik. Az 1-es pontban Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk nyújtott be módosító indítványt. Kérdezem az előterjesztő véleményét.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottság szerint nem házszabályszerű a módosító javaslat.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Elnézést, hadd kérdezzem meg, hogy ki az első helyen kijelölt bizottság. Miért nem mi?

ELNÖK: Az 1-2-es pontban lévő módosító indítványt nem házszabályszerűnek minősítette az alkotmányügyi bizottság. Ezt Hankó Faragó Miklós képviselő úr tudomásul vette.

A 3-as pontban Répássy Róbert és Szűcs Lajos képviselőtársunk tesz módosító indítványt.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négyen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. A bizottság elvetette, de az egyharmadot megkapta.

A 4. pont összefüggött ezzel.

Az 5. pontban szintén ők tesznek módosító javaslatot.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formában a kormány nem támogatja a pontosítást, támogatnánk, de csak akkor, ha az az önkormányzatokra is kiterjedne.

ELNÖK: Van ilyen? (Dr. Avarkeszi Dezső: Be lehet adni.) Jó, akkor ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Nem kapott többséget, de kapott egyharmadot.

A 6-os pont Dávid Ibolya képviselőtársunk indítványa. Ja, ez sem házszabályszerű.

A 7-es pont szintén Répássy és Szűcs urak módosító indítványa.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy igen, öt nem. Mandúr László a 8. pontban tesz javaslatot.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen, négy nemmel és egy tartózkodással nem kapott többséget, de az egyharmadot megkapta.

Gúr Nándor a 7. § (1) bekezdéséhez tesz javaslatot.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Úgy látom, senki. Egyharmadot sem kapott.

Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása

A következő napirendi pontunk az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Itt is van pár módosító indítvány.

Az 1-es pontban Dávid Ibolya tesz javaslatot. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, az előterjesztő képviselője ott nem értett egyet, gondolom itt sem.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egy tartózkodással és nyolc nemmel a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. A 2-es és a 3-as pontban van egy restancia megjegyzés. Megkérdezzük Szűcs képviselőtársunkat, hogy mit jelentett ez az alkotmányügyi bizottság ülésén, ők erről akkor nem szavaztak. Először Répássy és Szűcs képviselőtársunk módosító javaslatáról beszéljünk.

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Ezt pontosan azért javasoltuk, mert aki ott volt a plenáris ülésen, hallhatta, hogy az állampolgári jogok biztosa megemlítette, hogy ebben a formában alkotmányossági aggályok vannak ezzel a ponttal kapcsolatban. Azzal egyetértünk, hogy az egységesítés egy helyes törekvés a mentelmi jogra vonatkozóan, az viszont nem, amit a biztos úr is jelzett, hogy bizonyos gyanú esetén is fel lehessen a mentelmi jogot függeszteni. Ezt nem tartjuk jónak ebben a formájában, éppen ezért ezt a szakaszrészt kérjük kivenni a törvénymódosításból. Hiszen azzal egyetértünk, még egyszer mondom, hogy az egységesítés megtörténjen. Ezzel a résszel azonban nem.

ELNÖK: Előterjesztő?

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az alkotmányügyi bizottság ülésén úgy tűnt, hogy a frakciók álláspontja közeledhet egymáshoz, a (2) bekezdés másfajta megfogalmazására utalva ígéretet tettünk, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is fog szakmai segítséget nyújtani. Ez most éppen folyamatban van, ezért tette restanciába, mert ezeket a bizottság addig se megszavazni, se leszavazni nem kívánta, amíg formálódik az ötpárti egyetértés.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Az alkotmányügyi bizottság valószínűleg ülésezni fog a jövő heti plenáris ülés előtt, mi meg, ha jól értettem az elnök úr szavait, nem fogunk ülésezni előtte. Ezért talán jobb lenne, ha mi szavaznánk a dologról. Aztán majd meglátjuk, hogy milyen kapcsolódó módosító indítvány érkezik az ügyben és akkor aztán még vissza is térhetünk a mostani szavazásunkra.

DR. HENDE CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy ötpárti konszenzus formálódik egy más tartalmú szöveg mellett, ezért az időbeli nehézségre való tekintettel akkor járunk el helyesen, hogy ha a módosító indítvány támogatásával fejezzük ki a kormány javaslatával szembeni aggályainkat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Az az igazság, hogy elfogadom ezt a javaslatot, szavazzunk róla! Egyébként meg is fogom szavazni. Nekem is vannak aggályaim. Ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Hat igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodik? (Szavazás.) Három fő. A bizottság támogatja azzal a reménnyel, hogy a restanciabejegyzés azt is fogja jelenteni, hogy valamilyen egyeztetés lesz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal.

A következő indítványban Salamon László képviselőtársunk ugyanerre vonatkozóan tesz javaslatot.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. A bizottság nem támogatja. Öt nemmel és négy tartózkodással a bizottság nem támogatta.

Nincs több napirendi pontunk, tehát a jövő héten kedden egy órára tervezem összehívni a bizottságot. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 30 perc)

 

Dr. Géczi József Alajos (MSZP)
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia