MÖB-4/2006.
(MÖB-4/2006-2010.)
az Országgyűlés mentelmi, öszeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2006. július 11-én, kedden, 13.00 órára
a Képviselői irodaház 562. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízások
A T/239. sz. törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
Tárgyalás az országgyűlési képviselők jogállásáról
1.Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/238. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása)
2.Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/239. szám)
3.Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/292. szám)
(Módosító javaslatok megtárgyalása)
Megjelent:Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Hende Csaba (MSZP)
Dr. Szűcs Lajos (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (MSZP)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz) dr. Hende Csabának (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP) Szűcs Lajosnak (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Tordai Csaba, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
(A nyilvános ülés kezdetének időpontja: 13 óra 45 perc.)
A T/239. sz. törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottság tagjait a nyilvános ülésünkön, továbbá üdvözlöm az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét.
A T/239. sz. törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
Tudomásom szerint a T/239. számú törvényjavaslat módosító indítványaival kell foglalkoznunk, a másik kettőhöz nem érkezett módosító indítvány.
Az 1. sorszám alatt Szűcs Lajos Répássy Róberttel együtt módosító indítványt nyújtott be. Az alkotmányügyi bizottság ezt nem támogatta.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, támogatja-e a módosító indítványt?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 4 igen szavazat. Ki nem támogatja? 5 nem szavazat. Ki tartózkodik? 1 tartózkodó szavazat. A bizottság nem támogatja, az egyharmad megvan.
A 2. sorszám alatt ugyancsak az őrizetbe vétel és a szabálysértési eljárás kapcsán nyújtott be módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság. Ezt az előterjesztő képviselője támogatja-e?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője támogatta az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 5 igen szavazat. Ki nem támogatja? 4 nem szavazat. Tartózkodik-e valaki? 1 tartózkodó szavazat. Megállapítom, hogy a módosító javaslat nem kapott többséget.
A 3. pontban Szűcs Lajos képviselőtársunk módosító javaslatát az alkotmányügyi bizottság nem támogatta. Kérem a kormány álláspontját.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e az indítványt? (Szavazás.) 4 igen szavazat. Ki nem támogatja? 3 nem szavazat. Ki tartózkodik? 3 tartózkodó szavazat.
(Jelzésre:) Hankó Faragó képviselő úré a szó.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): A 2. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslatával kapcsolatosan azt szeretném kérdezni, hogy a szabálysértési eljárásban történő mentelmi jogról való lemondást mennyiben érinti ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem érinti, képviselő úr.
ELNÖK: Hasonlóképpen még két alkotmányügyi bizottsági javaslat van a 4. és az 5. pontban, szintén a gyanúsítottként való kihallgatásra vonatkozó kitétel.
(Jelzésre:) Avarkeszi képviselő úré a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Azt szeretném jelezni, hogy eredetileg a 2., a 4. és az 5. pontban szereplő módosító indítvány egy indítvány lett volna. Az alkotmányügyi bizottság ülésén az ellenzéki képviselők kérték, szedjük három részre, mert a 2. pontban szereplő elemmel nem értettek egyet, a 4-5. pontban szereplő elemmel viszont egyetértettek, azt meg is szavazták a bizottság ülésén.
Azt szeretném még jelezni, hogy Répássy alelnök úr az alkotmányügyi bizottság ülésén jelezte, amennyiben a Szűcs Lajos képviselő úr által jegyzett két indítványt, az 1. és a 3. pontban szereplő indítványt elfogadná a Ház, akkor ez lehetőséget adna arra, hogy az ellenzék is megszavazza az egész törvényjavaslatot. Itt a frakcióknak kellene majd egyeztetniük arról, hogy esetleg ilyen megállapodást érdemes lenne megkötni, azért, hogy a törvényjavaslat nagyobbik része elfogadható legyen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő képviselője a 4. és az 5. pontban lévő indítványokat támogatja-e?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e a 4. pontban szereplő alkotmányügyi bizottsági javaslatot? (Szavazás.) 5 igen szavazat. Ki tartózkodik? 4 tartózkodó szavazat. A bizottság a módosító javaslatot támogatja.
Az 5. pontban szintén az alkotmányügyi bizottság javaslatáról kell döntenünk. Az előterjesztő képviselője ezt támogatja.
A bizottság támogatja-e a módosító javaslatot? (Szavazás.) 5 igen szavazat. Ki tartózkodik? 4 tartózkodó szavazat. A bizottság a módosító javaslatot támogatja.
Tárgyalás az országgyűlési képviselők jogállásáról
Tisztelt Bizottság! A következő helyzet van. A frakcióvezetéssel beszéltünk, de hivatalos álláspontot még nem közöltek. A javaslat a következő lett volna. Azon képviselők esetében, akik elhunynak, az Országgyűlés valamilyen módon tegye lehetővé, hogy a végkielégítésnek megfelelő összeget egyfajta kegyeleti összeg formájában a házastársa, élettársa, akivel egy háztartásban él, illetve a kiskorú gyermekei megkaphassák. Hasonlóképpen javaslatot tettünk arra, hogyha a képviselő súlyos betegsége vagy balesete következtében a társadalombiztosítási jogszabály alapján a teljes körű rokkantság megállapítható, ennek következtében a képviselői tevékenységét nem tudja ellátni, a képviselői megbízatásának lemondása esetén a mandátum megszűnésétől számított 6 hónapig az átalánynak megfelelő összeg átadására jogosult. Ez egy kicsit hosszú. Ez egyre nem ad választ: ha a egy képviselő tartósan cselekvőképtelenné válik, abban az esetben a bíróság tehet megállapítást.
Említettem már, hogy az elmúlt ciklusban próbáltunk a parlamenti képviselőkre vonatkozóan szabályozásokat megfogalmazni. Ezek most lekerültek a napirendről, mert az Országgyűlés a szigorítások felé ment el, az egyfajta politikai szerénység irányába halad a szabályozás. Úgy gondoltuk azonban, hogy ezt az egy elemet érdemes volna kimenteni a tavaly őszi szabályrendszerből, ezt a törekvésünket különösen drámaivá tette Horváth Balázs képviselőtársunk halála is. Sajnos bármelyikünket bármi elérheti, és az országgyűlési képviselőnek semmiféle munkaviszonyhoz hasonló végkielégítése vagy olyan kompenzációja nincs, amit a családtagok kapnának szimbolikus segítségként. Ha valakinek nincs házastársa vagy gyermeke, annak természetesen semmi sem járna.
Beszéltem az Országgyűlés elnök asszonyával, és a frakcióban is azt mondták nekünk, hogy amennyiben a frakciók ebben megállapodnának, és a házbizottság ülésén ezt felvetném, akkor ezt kivételes eljárásban biztosítanák. Tehát amennyiben a bizottság túlnyomó többsége és a frakcióvezetés is támogatná ezt a javaslatot, hogy a házbizottság elé vihessük, akkor ezt tovább viszem. Azt gondolom, ennyit tehetnénk az országgyűlési képviselők jogállását illetően, de ehhez az kell, hogy konszenzusközeli bizottsági ajánlások legyenek.
A hatályba léptetést úgy gondoltuk, mivel két képviselőtársunk halt meg az elmúlt ciklusban, hogy a 2002. évi választások után elhunyt képviselők esetében visszaható hatállyal kellene ezt megállapítani. Azért kellett odaírni, hogy a 2006. évi választások után is, mert éppen Horváth Balázs képviselőtársunkra nem vonatkozott volna ez a szabály. Azt is mondták egyébként, hogy a képviselői nyugdíj, amelynél az európai uniós szinthez képest Magyarországon nagyon méltatlan a szabályozás, Magyarországon a polgármestereké már nagyon szépen szabályozva van, azt megcsinálta az elmúlt ciklusban az Országgyűlés, de saját magára nézve ezt nem vállalta fel.
Egy komplex szabályozás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hiszen ha egy országgyűlési képviselő két-három ciklust eltölt a parlamentben, akkor kiesik a korábbi pályájából, tehát pályamódosításra kényszerül, két, három vagy négy ciklus után nem tud oda visszamenni, másrészt pedig méltányolni kellene a közéleti szerepét, hogy ilyen szempontból az országgyűlési képviselői mandátum megszerzése utáni pályájában valamilyen törvényes támogatást kapjon. Erre a legtöbb nyugat-európai, sőt más országokban is van példa. Ezt a kis terjedelmű módosítást teszem le a bizottság elé, és két eset lehetséges: vagy egyáltalán nem foglalkozunk vele, vagy pedig foglalkozunk vele.
Hende képviselő úr, parancsoljon!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Kérdéseket szeretnék feltenni.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az előző ülésen beszéltünk arról, hogy a visszamenőleges hatály miatt az Igazságügyi Minisztériummal konzultáció történik. Ez megtörtént-e?
A (2) bekezdésben szabályozott eset a betegség, baleset folytán bekövetkezett rokkantságot érinti. Vajon életszerű-e ez a szabályozás abban a tekintetben, hogy előfordult-e hasonló eset? Mivel erre nem tudok visszaemlékezni, úgy vettem észre, hogy a beteg képviselők lemondatása nem gyakorlat, hiszen nem is biztos, hogy túlságosan humánus dolog lenne azt mondani, hogy te már úgysem gyógyulsz meg, mondjál le, kapsz 6 havi ellátást. Úgy vettem észre, hogy a tartósan beteg képviselőket általában igazolni szokták a frakciók, abban a reményben, hogy mihamarabb felgyógyul, és újra képes lesz ellátni a feladatait.
Ezt azért vetem fel, mert ha nem gyakorlat az ilyen lemondás, ugyanakkor ismerjük azokat a demagóg megközelítéseket, amelyekről az elnök úr beszélt, tudjuk a magyar egészségügy viszonyait, tudjuk azt, hogy a rokkantosítást milyen ködös vagy éppen megalapozatlan gyanú kíséri folyamatosan, és nem kellene kitenni a képviselőket, a testületet, a tisztelt Házat annak a vádnak, hogy most esetleg valami umbuldalehetőséggel, valamilyen orvosi igazolással a menekülőpályára terelődést akarnánk biztosítani.
Amennyiben a (2) bekezdés mégis maradna, akkor egy nyelvi problémára felhívnám a figyelmet. A harmadik sorban úgy szól a szöveg, hogy a képviselő megbízatásának lemondása esetén... Ez a szerkezet arra utal, mintha a megbízatást mondanánk le, holott a megbízatásról mondunk le. A helyes szöveg az lenne, hogy a képviselői megbízatásról való lemondás esetén.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A válaszom az, hogy egyszer, azt hiszem, az első ciklusban volt egy képviselő, aki baleset után kómában volt.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): A hatvani képviselő, Baranyai, a keresztnevére nem emlékszem, MDF-es képviselő volt.
ELNÖK: Sajnos sokféleképpen el lehet jutni a halálhoz. Van, akinél egy gyors akut betegségnél fel sem merült ez a probléma, de volt, akinél - például Puszta Gyula esetében - az történt, hogy rákos volt, és szinte hősiesen, szupermódon viselkedett, a költségvetésre szinte félholtan behozatta magát.
Itt több gondolatot fogalmaztunk meg. Az egyik a teljes körű rokkantság a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alapján, és ennek következtében nem is tudja ellátni a képviselő a tevékenységét. Van olyan típusú rokkantság, például akinek mind a két lába hiányzik vagy meg van bénulva, ettől még el tudja látni a képviselői tevékenységét, mert egyébként teljes mértékben cselekvőképes. Ez azért van így körülbástyázva, hogyha valaki úgy gondolja, a tartós betegsége, rokkantsága miatt ő már nem kíván képviselő lenni, de nem kívánja akadályozni a parlament működését, alkalmat lehet adni arra, hogy lemondjon, tehát tudatosan felvállalja, hogy nem képes a képviselői tevékenysége ellátására. Ez viszonylag ritka helyzet. Itt arra akarok utalni, ha valaki egészségi okokból tartósan beteg, ne kelljen a ciklus végéig szenvednie. A kómára viszont ez nem vonatkozik, mert nem cselekvőképes.
A másik pedig kifejezetten a halálra vonatkozik, arra nem vonatkozik, ha valaki lemond a mandátumáról. Nálunk ilyen volt Doszpot Péter, aki a mandátum lejárta előtt három héttel lemondott, mert kapott egy jó állásajánlatot, így nem is kapta meg a végkielégítését. A végkielégítés egyébként korántsem olyan nagy, de a sajtó persze ezt felfújja. Tehát ez csak a halálesetre vonatkozna.
(Szűcs Lajos: Szavazzunk, elnök úr.)
Avarkeszi képviselő úr jelezte hozzászólási szándékát.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Lehet, hogy nem jól figyeltem, de mintha Hende képviselő úr nem kapott volna választ arra a kérdésre, hogy az IM-mel a hatályba lépés visszaható hatályú-e. Én abszolút méltányosnak tartanám, hogy azok a képviselőtársaim, akik az elmúlt ciklusban hunytak el - négyen voltak: Varga László, Isépy Tamás, Urbán Árpád, Pusztai Gyula -, a házastársuk vagy a leszármazottjuk megkapja, akkor miért pont a 2002. év legyen? Ez nem vet-e fel aggályokat?
ELNÖK: A polgármestereknél a korábbi nyugdíjba vonulás, illetve a közszolgálati díj megállapításánál volt az úgynevezett visszamenőleges hatályba léptetés. A szakértő úr folytatott egyébként olyan informális egyeztetéseket erről, amit a 2006. évi országgyűlési választás után bekövetkezett halálra is alkalmazni kell, éppen azért, nehogy a hatályba lépés és parlament alakulása közötti időszak kiessen a szabályozásból.
Avarkeszi képviselő úré a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Szerintem egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy a 2002. évi országgyűlési választásokat követően, és ebben benne van az előző ciklus is, valamint ennek a ciklusnak is az eleje.
ELNÖK: Akkor a 2. pontot egyelőre hagyjuk ki?
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Szerintem hagyjuk ki.
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Nyilván az 5. pontot is, mert az elsősorban arra vonatkozik, ha valaki már megszerezte a mandátumát, de még nem adta le a vagyonnyilatkozatát, viszont mi van akkor, ha a kettő között történik valami? (Dr. Karsai József: Egyszer volt egy ilyen Dögey Imre esetében, aki nem tudta leadni, mert meghalt.)
ELNÖK: Tehát akkor egyértelműen konszenzusos vélemény van a 3. pontról?
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkérem Hende és Avarkeszi képviselőtársamat, hogy a holnapi nap folyamán segítsenek Karsai úrnak ennek az elkészítésében, azzal a megjegyzéssel, hogy a 2. pontot elhagyjuk, mégpedig azzal az utalással, amennyiben az Országgyűlés még ebben a ciklusban visszatér a képviselői jogállás előkészített, a frakciók által történt egyeztetésével, ezt a mozzanatot is ajánljuk a házbizottság és a frakciók figyelmébe. Most voltaképpen egy kegyeleti szabályról van szó, ami az elmúlt években az ország közvéleményét is foglalkoztatta, hogy a képviselők, a családjuk is sokszor méltatlan helyzetbe kerülnek. Csak a halálesetre vonatkozó szabályt, a 3., 4. pontot tartjuk valószínűleg meg.
(Jelzésre:) Avarkeszi képviselő úré a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Ennek a bizottság lenne a benyújtója?
ELNÖK: Igen.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Viszont ha kivételes eljárás van, akkor nem ez a bizottság folytatja le, erre azért gondoljunk. (Dr. Karsai József: Felmerült az alkotmányügyi bizottság.)
ELNÖK: Minket nem zavar, ha mi nyújtjuk be, de utána ezt az alkotmányügyi bizottság folytatja le.
(Jelzésre:) Hende Csaba képviselő úré a szó.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): A szükség és a jogalkotási szabályok tisztelete miatt azt javasolom, hogy egészítsük ki a javaslatunk indokolását a visszamenőleges intézkedéssel érintett képviselők számára és a kifizetendő összegre nézve. Ehhez pedig az Országgyűlés gazdasági főigazgatójának a megkeresése válik szükségessé, hogy tudja a Ház, miről dönt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát a bizottság ezzel a kitétellel egyetért-e, hogy egyelőre a 3-4. pontban megcélzott ügyre vonatkozóan készítsünk egy önálló bizottsági indítványt, amit esetleg kivételes eljárásban az Országgyűlés megtárgyalhat? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság 9 igen szavazattal ezt az indítványt támogatta.
Az Egyebekben megemlítem, hogy a kilométerekre még vissza fogunk térni, ugyanis elég kategorikus az a szabály, hogy a legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni. Ez például elég furcsa dolgokat eredményezett, ugyanis az edelényieknek a Bükk és a Mátra oldalán 28 falun kell keresztülmenniük, az 50 kilométeres sebességet kell betartaniuk, de az M3-ason hamarabb Budapesten vannak, bár az út 10 kilométerrel hosszabb. A Dunántúlon szintén ilyen probléma van.
Arról egyeztek meg a frakciók, hogy október 31-ig visszatérnek a költségtérítéssel kapcsolatos ügyekre, de erre a szabályra mindenképpen vissza kell térni, mert nem lehet mindenhol a mért távolságot figyelembe venni, itt a tér és az idő szerinti megközelítés mérvadó, hiszen nagyon sok esetben az autópálya kilométerben hosszabb, de időben sokkal rövidebb.
Köszönöm a részvételüket, mai ülésünket berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 19 perc.)
|
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi